Felsőoktatás Magyarországon, gondok, jövőkép 2016.11.13.
Történet Első egyetemalapítások:
1367, Pécs 1395-1419, Óbuda „Academia Istropolitana”, (Pozsony, Vitéz János neve alatt)
„Tartós egyetem”: Pázmány Péter, 1635 Nagyszombat, ami 1777ben Budára költözött.
Szakoktatás felsőfokon, „mérnökképzés”:
1763 Selmecbánya: Bányatisztképző Intézet 1797 Keszthely: Georgikon 1818 Magyaróvár, Gazdasági Tanintézet, 1856 Jozeph Polytechnicum 1848 „ A magyar egyetem alapszabályai” Eötvös József 1872 Kolozsvár, 1891-től Ferenc József Tudományegyetem 1872 Ludovika 1865 Országos Színészeti Tanoda 1871 Képzőművészeti-, 1875 Zeneakadémia
Történet II. 1912: Debrecen és Pozsony egyetem alapítása. Trianon után: A) Maradt, csak vonzáskörzete csökkent: Budapest (1921-től Pázmány Péter nevét viseli), Debrecen (1921-től Tisza István nevét viseli). B) Anyaországba átköltözők:
1921: Szegedre költözik A kolozsvári Ferenc József Egyetem, 1923: Erzsébet Tudományegyetem (Pozsony) Pécsre települt, Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözik, Felekezeti jogakadémiák áttelepülése: evangélikusok Eperjesről Miskolcra, reformátusok Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre költözik.
Klebelsberg Kunó fejlesztő tevékenysége, a vidéki egyetemek
erősítése
Történet III. A II. világháború utáni változások: Szakképzés centrikus oktatás: az univerzitás jelleget bontják Szétaprózott intézményhálózat. 1948: Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1949: Miskolci Nehézipari Egyetem 1951: Vegyipari Egyetem, Veszprém; Közlekedési Műszaki Egyetem, Szeged.
1959-1965 között a tanító- és óvóképzők főiskolává nyilvánítása: 29-ről 92-re emelkedett az intézmények száma.
1949 államosították a felsőoktatást, 1950-től megszűntették a
hittudományi karokat. 1949 „+” elem a bölcsészkarokból kiválnak a természettudományok 1965: 51 000 nappali, 40 000 fő esti tagozaton tanult a felsőoktatásban.
A rendszerváltás körüli helyzet 1973:
a technikumokat kiemelik a rendszerből (55 az intézmények száma), de engedélyezik a főiskolai kihelyezett karok nyitását (+ 29 nappali képzést folytató intézmény). Szinte minden város küzd értük.
1997:
30 egyetem (25 állami, 5 egyházi), 58 főiskola (35 állami, 22 egyházi, 5 alapítványi) működött. 88 egység, amihez 30 feletti kihelyezett, intézmény székhelyén kívüli kar, tagozat működött.
Integráció Az átalakulás „kényszere és lehetősége” a 90-es években. Társadalmi igények: a képzés tömegesedése. A felhasználói szféra igényei: új, használható képzés, munkaerő-piaci igények figyelembe vétele. Finanszírozási gondok. Nemzetközi kihívások: EU, diplomák átválthatósága. Kifogások:
Pazarlás és hiány egyszerre. Csak 15-18% fér be a népességnek az intézményekbe. Tartalmi megújulás kényszere, duális vagy lineáris képzés? Szétaprózott intézményhálózat.
Integráció II.
A finanszírozás gondjai hozták a kényszert.
Természetesen az ideológia is megszületett hozzá:
Szakmai érvek:
Emeli a képzés színvonalát Bővül az oktatási kínálat, hatékonyabb oktató foglalkoztatás, Új tudományterületek előtérbe kerülése, „Universitas” gondolat jegyében a sokszínű egyetem visszaállítása
Anyagi előnyök:
1995 „Bokros-csomag” 1997 : 2. Világbanki hitel (később lemondják) 150 millió $ hitel +100 millió $ állami hozzájárulás a fejlesztésre. Feltétel: az integráció végigvitele. Külföldi példák (Ausztrália, Hollandia, GBR)
Párhuzamosságok felszámolása, Hatékonyabb forrás felhasználás, Kisebb igazgatási és gazdasági apparátus
1999. évi LII. törvény kimondja az integrációt, megnevezi az intézményeket. Barakonyi K. (1996) „A felsőoktatási integráció hagyomány, kényszer és divat is egyben.”
Vidéki egyetemek Magyarországon, 2000.01.01.
Állami főiskolák Magyarországon 2000.01.01-től
Az integrált felsőoktatás Magyarországon Egyetemi integrációk
I. „Szerves” integrációk kialakulása. Debrecen, Szeged, Pécs múltja, elhelyezkedése alapján előnyei feltételezhetőek.
II. „Szakegyetem irányából szerveződő” universitasok. Miskolc, Veszprém, Kaposvár, Sopron, Szent István Egyetem
II. Budapest egyetemei
Főiskolai integrációk Egyetemmé alakulási szándékok (Eger, Szombathely) Sokoldalú főiskolák (Nyíregyháza, Eger) „Csapódó” intézmények: Hajdúböszörmény, Sárospatak, Zsámbék, Gyöngyös
Önálló, de több telephellyel rendelkező főiskolák:pl.: Szarvas
A Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem nappalis létszámváltozásai (1985-2005) 1985
1990
1995
2000+
2001
2005
KLTE (BTK,TTK,ITK, MFK, ÁJK, KTK)
1.851
2.402
5.765
8721
8.787
8.509
DOTE (OEC)
1.240
1.212
1.446
1900
2.051
3.484
DATE (ATC)
450
527
769
2128
1.805
2.552
W.I.P.F.* (HPFK)
239
281
506
655
927
705
KONZERVATÓRIUM
166
202
216
17
189
210
DRHTE **
87
166
178
161
156
306
TANÍTÓKÉPZŐ ***
839
822
908
1100
1.384
1.250
ÖSSZESEN
6.618
7.321
11.277
14.227
15.299
17.016
ORSZÁG ÖSSZESEN
64.855
76.601
129.541
171.516
176.046
225.512
Forrás: Az intézmények 1985 és 2000 közötti statisztikai jelentései + A 2000. év egyetemi integrációja átalakította a szervezeti felépítést, a KLTE adatai között a BTK, TTK, Jog- és Államtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Kar és a Műszaki Főiskolai Kar együtt szerepel * Warga István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény ** Debreceni Református Hittudományi Egyetem *** Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
A legnagyobb hallgatói létszámmal működő magyar egyetemek tagozatonkénti bontásban (2004/2005) (Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 2004/05) Nappali 35000
Levelező
Esti
Távoktatás
177 0
739
4039
30000 16132
0 2702
4741 13018
25000
10199 5538 20000 97
[fő]
166
188
0
17555
17016
17293
15000 23045 10000
17153
5000
0 Pécsi T udományegyetem (33 559 fő)
Eötvös Lóránd T udományegyetem (31 825 fő)
Szegedi T udományegyetem (31 478 fő)
Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és (27 403 fő) Gazdaságtudományi Egyetem (25 533 fő)
A OEC hallgatói létszámának változása 1985 és 2005 között (nappali)
Általános Orvosi Kar Fogorvosi Szak Gyógyszerész Szak
1985
1990
1995
1997
2000
2001
2005
1.116
1.071
1.287
989
1.021
1501
1653
124
141
159
170
164
164
241
-
-
-
73
199
199
222
Egészségügyi Főiskolai Kar Összesen
1368 1.240
1.212
1.446
1.232
1.384
1.864
3484
A TEK létszámai 2004/2005 Nappali
Esti
Levelező
Távoktatás
Összesen
BTK
3046
0
1828
0
4874
TTK
2880
0
454
0
3334
ÁJK
753
0
751
0
1504
KTK
825
0
321
0
1146
1584
0
934
0
2518
705
0
2253
0
2958
210
0
0
0
210
10 003
0
6541
0
16 544
MFK
HPFK Debreceni Konzervatórium Összesen
A felsőoktatás „beiskolázási gondjai” A „merítés” lehetősége demográfiai okokból behatárolt. Országos viszonylatban eltérőek az adottságok. Északkelet-Magyarország helyzete valamivel jobb.
Az adatok realitása. A roma kisebbség aránya: 2001: 8% 2050: 23%
A hallgatókért folyó harc – felsőoktatási piac Vonzáskörzetek. Egymáshoz viszonyított vonzások.
Következtetések A demográfiai helyzet árnyalattal sem jobb, mint a
magyarországi viszonyok. Országosnál jelentősebb a roma kisebbség jelenléte. A határontúli területek demográfiai viszonyai lényegesen rosszabbak, mint a hazaiak. Kiépül/kiépült az anyanyelven, szülőföldön történő felsőfokú képzés intézményrendszere.
A többszintű képzés MSc és PhD szintjeinek minőségi
képzései, a részképzések, az és esti-, levelezős- távoktatás súlyának növekedése hozhatja a hallgatókat.
