Felsőoktatás Magyarországon, gondok, jövőkép
Történet Első egyetemalapítások:
1367, Pécs 1395-1419, Óbuda „Academia Istropolitana”, (Pozsony, Vitéz János neve alatt)
„Tartós egyetem”: Pázmány Péter, 1635 Nagyszombat, ami 1777ben Budára költözött.
Szakoktatás felsőfokon, „mérnökképzés”:
1763 Selmecbánya: Bányatisztképző Intézet 1797 Keszthely: Georgikon 1818 Magyaróvár, Gazdasági Tanintézet, 1856 Jozeph Polytechnicum 1848 „ A magyar egyetem alapszabályai” Eötvös József 1872 Kolozsvár, 1891-től Ferenc József Tudományegyetem 1872 Ludovika 1865 Országos Színészeti Tanoda 1871 Képzőművészeti-, 1875 Zeneakadémia
Történet II. 1900/1901: 13.243 hallgató 1912: Debrecen és Pozsony egyetem alapítása. Trianon után:
A) Maradt, csak vonzáskörzete csökkent: Budapest (1921-től Pázmány Péter nevét viseli), Debrecen (1920-tól Tisza István nevét viseli). B) Anyaországba átköltözők:
1921: Szegedre költözik A kolozsvári Ferenc József Egyetem, 1923: Erzsébet Tudományegyetem Pécsre települt, Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözik, Felekezeti jogakadémiák áttelepülése: evangélikusok Eperjesről Miskolcra, reformátusok Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre költözik.
Klebelsberg Kunó fejlesztő tevékenysége, a vidéki egyetemek
erősítése 1935/36: 14.210 hallgató (4625 Pázmány Péter Tudományegyetem, 2184 Műegyetem, 1185 Debrecen, 1380 Szeged, 1469 Pécs)
Történet III. A II. világháború utáni változások: Szakképzés centrikus oktatás: az univerzitás jelleget bontják Szétaprózott intézményhálózat. 1948: Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1949: Miskolci Nehézipari Egyetem 1951: Vegyipari Egyetem, Veszprém; Közlekedési Műszaki Egyetem, Szeged.
1959-1965 között a tanító- és óvóképzők főiskolává nyilvánítása: 29-ről 92-re emelkedett az intézmények száma.
1949 államosították a felsőoktatást, 1950-től megszűntették a
hittudományi karokat. 1949 „+” elem a bölcsészkarokból kiválnak a természettudományok 1965: 51 000 nappali, 40 000 fő esti tagozaton tanult a felsőoktatásban.
A rendszerváltás körüli helyzet 1973:
a technikumokat kiemelik a rendszerből (55 az intézmények száma), de engedélyezik a főiskolai kihelyezett karok nyitását (+ 29 nappali képzést folytató intézmény). Szinte minden város küzd értük.
1997:
30 egyetem (25 állami, 5 egyházi), 58 főiskola (35 állami, 22 egyházi, 5 alapítványi) működött. 88 egység, amihez 30 feletti kihelyezett, intézmény székhelyén kívüli kar, tagozat működött.
Integráció Az átalakulás „kényszere és lehetősége” a 90-es években. Társadalmi igények: a képzés tömegesedése. A felhasználói szféra igényei: új, használható képzés, munkaerő-piaci igények figyelembe vétele. Finanszírozási gondok. Nemzetközi kihívások: EU, diplomák átválthatósága. Kifogások:
Pazarlás és hiány egyszerre. Csak 15-18% fér be a népességnek az intézményekbe. Tartalmi megújulás kényszere, duális vagy lineáris képzés? Szétaprózott intézményhálózat.
Integráció II.
A finanszírozás gondjai hozták a kényszert.
Természetesen az ideológia is megszületett hozzá:
Szakmai érvek:
Emeli a képzés színvonalát Bővül az oktatási kínálat, hatékonyabb oktató foglalkoztatás, Új tudományterületek előtérbe kerülése, „Universitas” gondolat jegyében a sokszínű egyetem visszaállítása
Anyagi előnyök:
1995 „Bokros-csomag” 1997 : 2. Világbanki hitel (később lemondják) 150 millió $ hitel +100 millió $ állami hozzájárulás a fejlesztésre. Feltétel: az integráció végigvitele. Külföldi példák (Ausztrália, Hollandia, GBR)
Párhuzamosságok felszámolása, Hatékonyabb forrás felhasználás, Kisebb igazgatási és gazdasági apparátus
1999. évi LII. törvény kimondja az integrációt, megnevezi az intézményeket. Barakonyi K. (1996) „A felsőoktatási integráció hagyomány, kényszer és divat is egyben.”
Vidéki egyetemek Magyarországon, 2000.01.01.
Állami főiskolák Magyarországon 2000.01.01-től
Az integrált felsőoktatás Magyarországon Egyetemi integrációk
I. „Szerves” integrációk kialakulása. Debrecen, Szeged, Pécs múltja, elhelyezkedése alapján előnyei feltételezhetőek.
II. „Szakegyetem irányából szerveződő” universitasok. Miskolc, Veszprém, Kaposvár, Sopron, Szent István Egyetem
II. Budapest egyetemei
Főiskolai integrációk Egyetemmé alakulási szándékok (Eger, Szombathely) Sokoldalú főiskolák (Nyíregyháza, Eger) „Csapódó” intézmények: Hajdúböszörmény, Sárospatak, Zsámbék, Gyöngyös
Önálló, de több telephellyel rendelkező főiskolák:pl.: Szarvas
A Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem nappalis létszámváltozásai (1985-2005) 1985
1990
1995
2000+
2001
2005
KLTE (BTK,TTK,ITK, MFK, ÁJK, KTK)
1.851
2.402
5.765
8721
8.787
8.509
DOTE (OEC)
1.240
1.212
1.446
1900
2.051
3.484
DATE (ATC)
450
527
769
2128
1.805
2.552
W.I.P.F.* (HPFK)
239
281
506
655
927
705
KONZERVATÓRIUM
166
202
216
17
189
210
DRHTE **
87
166
178
161
156
306
TANÍTÓKÉPZŐ ***
839
822
908
1100
1.384
1.250
ÖSSZESEN
6.618
7.321
11.277
14.227
15.299
17.016
ORSZÁG ÖSSZESEN
64.855
76.601
129.541
171.516
176.046
225.512
+ * ** ***
Forrás: Az intézmények 1985 és 2000 közötti statisztikai jelentései A 2000. év egyetemi integrációja átalakította a szervezeti felépítést, a KLTE adatai között a BTK, TTK, Jog- és Államtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Kar és a Műszaki Főiskolai Kar együtt szerepel Warga István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
A legnagyobb hallgatói létszámmal működő magyar egyetemek tagozatonkénti bontásban (2004/2005) (Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 2004/05) Nappali 35000
Esti 177
0
16132
4741
25000
[fő]
Távoktatás
739
4039
30000
20000
Levelező
0 2702 13018 10199 5538
97
166
188
0
17555
17016
17293
15000 23045 10000
17153
5000 0 Pécsi T udományegyetem (33 559 fő)
Eötvös Lóránd T udományegyetem (31 825 fő)
Szegedi T udományegyetem (31 478 fő)
Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és (27 403 fő) Gazdaságtudományi Egyetem (25 533 fő)
A OEC hallgatói létszámának változása 1985 és 2005 között (nappali)
Általános Orvosi Kar Fogorvosi Szak Gyógyszerész Szak
1985
1990
1995
1997
2000
2001
2005
1.116
1.071
1.287
989
1.021
1501
1653
124
141
159
170
164
164
241
-
-
-
73
199
199
222 1368
Egészségügyi Főiskolai Kar Összesen
1.240
1.212
1.446
1.232
1.384
1.864
3484
A TEK létszámai 2004/2005 Nappali
Esti
Levelező
Távoktatás
Összesen
BTK
3046
0
1828
0
4874
TTK
2880
0
454
0
3334
ÁJK
753
0
751
0
1504
KTK
825
0
321
0
1146
1584
0
934
0
2518
705
0
2253
0
2958
210
0
0
0
210
10 003
0
6541
0
16 544
MFK HPFK Debreceni Konzervatórium Összesen
A felsőoktatás „beiskolázási gondjai” A „merítés” lehetősége demográfiai okokból behatárolt. Országos viszonylatban eltérőek az adottságok. Északkelet-Magyarország helyzete valamivel jobb.
Az adatok realitása. A roma kisebbség aránya: 2001: 8% 2050: 23%
A hallgatókért folyó harc – felsőoktatási piac Vonzáskörzetek. Egymáshoz viszonyított vonzások.
Debrecen felsőoktatásának demográfiai háttere
Dr. Teperics Károly
[email protected]
Debrecen oktatásának vonzáskörzete (2005) (A települések ezer lakosára jutó debreceni diákok száma alapján)
A Miskolci Egyetem vonzáskörzete (2004) (Porcs-Doszpoly J. 2004)
Miskolc felsőoktatásának beiskolázási területe (1997)
A debreceni felsőoktatási intézmények vonzása (1997)
Szeged felsőoktatási intézményeinek beiskolázási területe (1997)
A Coménius Tanítóképző Főiskolai Kar vonzása
A Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola beiskolázási területe (1997)
A Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem kistérségekre gyakorolt vonzása (1997/1998)
A Szegedi Egyetem és a Debreceni Egyetem kistérségekre gyakorolt vonzása (1997/1998)
A főiskola választás klaszteranalízissel történő vizsgálata során kialakult jellemző klaszterek(1997/1998) I. : II. : III. : IV. :
Szeged (38%), Eger (27%), Szolnok (20%) Szeged (70%), Körös Főiskola (14%) Eger (62%) és Szeged (13%), Nyíregyháza (52%) Eger (17%)
A felsőoktatási intézmény városának választása a megye településeiről kikerülő hallgatók esetében (1997/1998)
A debreceni felsőoktatás hallgatói megyénként (2004/2005) (forrás: KSH)
A megyék felsőoktatásban tanuló népességéből a debreceni hallgatók aránya (2004/2005) (forrás: KSH)
A Debreceni Egyetem Külföldi hallgatói (2004/2005)
A Debreceni Egyetem európai beiskolázása (2004/2005)
Népességszám változási tendenciák (forrás: Ghetau, V. 2004; Hablicsek L. 2005; Fodor Gy. 2005) Népességszám 2001 (magyar)
Magyarország Erdély/Partium magyarok (Románia együtt)
Kárpátalja magyarok (Kárpátalja együtt)
Csökkenés (1991–2001)
A természetes fogyás kezdete
Természetes fogyás (1996-2000)
Termékenységi mutató (1996-2002)
Vándorlási egyenleg (1991-2000)
(magyarmagyar)
9 958 000
198 700
1981
-4%
1,31
+80 000 magyar
1 431 800 (21 681 000)
193 200 (1 129 000)
1990
-7% (-1,3%)
1,05 (1,32)
-54 000 (-18 200)
152 250 (1 262 500)
18 050 (2200)
1998
-5% (0,25%)
1,12 (1,27)
-4800 (-1 000)
A felsőoktatás korú alapsokaság számának csökkenése Erdélyben 1990 és 2020 között (Forrás: Erdei I. 2004) Kolozs
58,72
T emes
66,55
Brassó
62,96
Szeben
60,64
Fehér
23,59
Hunyad
69,66
Arad
60,53
Máramaros
58,08
Bihar
48,38
Krassó-Szörény
59,76
Maros
45,47
Kovászna
40,49
Szatmár
44,03
Hargita
32,15
Beszterce-Naszód
49,83
Szilágy
39,94
Bákó
19,69
80
[-% ]
70
60
50
40
30
20
10
0
Magyarország régióinak demográfiai helyzete 2001-ben forrás: KSH Statisztikai Évkönyv, 2001
természetes változás
3
migrációs egyenleg
tényleges változás
2 1
[ezrelék]
0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7
Közé pMagyarorsz ág
Köz épDunántúl
NyugatDunántúl
Dé l-Dunántúl
Ész akÉszak-Alföld Magyarország
Dé l-Alföld
Északkelet-Magyarország megyéinek népmozgalma (forrás: Népszámlálás,2001)
Népességszám
Népességszám
lakónépesség
(2001)
Tényleges változás (1990–2001)
(1990)
Természetes
Vándorlási
szaporodás / fogyás
egyenleg (1990-2001)
(1990-2001)
SzabolcsSzatmár-Bereg
572 301
582 256
+9 955
+2835 (0,5%)
+7120 (1,2%)
Hajdú-Bihar
548 728
552 998
+4 270
-1637 (-0,3%)
+5907 (1,1%)
Ország összesen
10 374 823
10 198 315
-176 508
-372 862 (-3,6%)
+196 354 (1,9%)
A két magyarországi megye 2004-re vonatkozó demográfiai adatai (Forrás: KSH) Természetes fogyás [fő; (‰)]
Belföldi vándorlási különbözet [fő; (‰)]
Nemzetközi vándorlási különbözet [fő; (‰)]
Tényleges fogyás [fő; (‰)]
Hajdú-Bihar
-996; (-1,8)
-514; (-0,9)
617; (1,1)
-893; (-1,6)
Szabolcs-Szatmár-Bereg
-711; (-1,2)
-2 197; (-3,8)
967; (1,7)
-1 941, (-3,3)
Az Észak-Alföldi régió demográfiai mutatói kistérségenként
A 2004/2005-ös tanévben felsőoktatásba lépők életkor szerinti megoszlása (forrás: Felsőoktatási Statisztikai Tájékoztató, 2005) [%] 30,0 24,2
25,0 20,0 14,5
15,0
11,4 10,0
7,9 3,4 3,0
2,7 2,5
2,3
29
4,1
27
5,0
6,5 4,7
25
5,6
3,7 3,6
0,1 40 felett
35-39
30-34
28
26
24
23
22
21
20
19
18
18 alatt
0,0
Magyarország 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint 135 000
A 2005/2006-os tanévben 18-19 éves csoport A 2010/2011-es tanévben 18-19 éves csoport A 2015/2015-os tanévben 18-19 éves csoport
134 260
130 000
129 241
128 730 125 631 124 483 122 866
125 000 120 000
125 631 124 483 122 866
119 691
128 323
122 876
119 691
115 000 115 139
124 392
115 139 112 349
110 000 105 000 100 000 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
A két megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint [fő]
18000
A 2005/2006-os tanévben 18-19 éves csoport A 2010/2011-es tanévben 18-19 éves csoport A 2015/2015-os tanévben 18-19 éves csoport 17503
17500 17000
16587
16500
16279
16000
15871
15814
15871 15901
15814
15469
15500 15000
16279
16161 16222
16068
15469
14866
14739
14866
14500 14000 13500 13000 1
2
3
4
5
6
7
8
9 [korév]
10
11
12
13
14
15
16
17
A két megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint [fő]
18000
A 2005/2006-os tanévben 18-19 éves csoport A 2010/2011-es tanévben 18-19 éves csoport A 2015/2015-os tanévben 18-19 éves csoport
17500 17000 16500 16000 15500 15000 14500 14000 13500 13000 1
2
3
4
5
6
7
8
9 [korév]
10
11
12
13
14
15
16
17
Nemzeti és etnikai kisebbségek a Kárpátmedencében (forrás: Kocsis K. 2003)
A roma népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (forrás: Magyarország Atlasza, 1999)
A magyarországi cigány népesség demográfiai jellemzői (forrás: Kemény I. 2004)
1971
1993
2003
Magyarország
Roma
Magyarország
Roma
Magyarország
Roma
Lélekszám [ezer fő]
10 352
270370
10 363
420520
10 142
520650
Roma kisebbség aránya
-
3%
-
5%
-
6%
Ezer lakosra jutó születések száma
14,5
32
11,3
28,7
9,3
25,3
Élveszületések száma [ezer fő]
151
10
116
13
94,6
15
Az újszülöttek közül a romák aránya
-
7%
-
11%
-
15,8%
A cigány népesség életkor szerinti megoszlása és az országos adatok összevetése 70 fe lett 65-69
5,4
1,6
55-59
6,1
2,5
50-54
országos átlag cigányok
4,7
1,3
60-64
[korcsoportok]
10,7
1
(forrás: Kemény I. 2004)
7,2
3,1
45-49
8,1
5
35-39
6,3 6,4 6,2 6,5
30-34
7,1
40-44
7,7 8,3
25-29
7,4
20-24
8,7
9,1
6,4
15-19
10,3 16,1
14 alatt 0
5
10
15
36,8 20
25
30
35
[%]
40
A cigány népesség arányának várható változása a 1519 éves korcsoporton belül Magyarországon Forrás: Polónyi I. (2000) nyomán
cigány népesség aránya
nem cigányok aránya
100% 80% 60%
85%
83%
79%
77%
92%
91%
88%
8%
9%
12%
16%
17%
21%
23%
1997
2000
2010
2020
2030
2040
2050
40% 20% 0%
Következtetések A demográfiai helyzet árnyalattal sem jobb, mint a
magyarországi viszonyok. Országosnál jelentősebb a roma kisebbség jelenléte. A határontúli területek demográfiai viszonyai lényegesen rosszabbak, mint a hazaiak. Kiépül/kiépült az anyanyelven, szülőföldön történő felsőfokú képzés intézményrendszere.
A többszintű képzés MSc és PhD szintjeinek minőségi
képzései, a részképzések, az és esti-, levelezős- távoktatás súlyának növekedése hozhatja a hallgatókat.
