Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24.
Helyi gazdaságfejlesztés
Szociális gazdaság
Agrárjellegű helyi kezdeményezések
Helyi gazdaságfejlesztés „A helyi gazdaságfejlesztés olyan, a helyi gazdaság életébe történő, külső és/vagy belső erőforrásokat hasznosító, tudatos beavatkozás, amelynek kezdeményezője lehet külső szereplő is (pl. kormányzat, EU, külföldi tőke), de a folyamat kulcsa mégis a helyi szereplők részvétele, akik vagy kezdeményezőként, vagy a külső fejlesztési elképzelés elfogadóiként, támogatóiként és alakítóiként lépnek fel.” (Mezei Cecília)
Helyi szint: régió? megye? kistérség? járás? munkaerő vonzáskörzet? település? Kik végeznek ilyen tevékenységet? civil szervezet, magánszemély, vállalkozás, bank, gazdasági kamara, vállalkozói egyesülések, stb. Hazánkban jellemzően az önkormányzatok, különösen a kistelepüléseken
Helyi gazdaságfejlesztés jellemzői
alapvetően alulról, helyi szintről (bottom-up) szerveződik erős együttműködés révén, amelyhez külső (gazdaságpolitikai) szereplő segítsége is bevonható földrajzi szemléletű, a belső erőforrások (környezeti, társadalmi, gazdasági) fenntartható felhasználására törekszik, de külső eszközök is bevonhatók a fejlesztésbe átmeneti ösztönző jelleggel fő célja a munkahelyteremtés, így a helyi jövedelem biztosítása és a jólét növelése nem csak a növekvő gazdasági haszon elérése, hanem a fejlesztések társadalmi, közösségteremtő aspektusa is fontos az adott térség specifikumaira épít, ahhoz illő megoldásokat, programokat keres a helyiek bevonásával és ellenőrzésével valósul meg az elért eredmények helyben hasznosulnak
Helyi gazdaságfejlesztés eszközei
Szellemi beavatkozások
Helyi termékek fejlesztése
Helyi vállalkozások és gazdasági együttműködések fejlesztése
Helyi gazdaság pénzügyi ösztönzői
Önkormányzat helyi gazdasági tevékenységei
Szociális gazdaság
Szociális gazdaság
Többféle elnevezés: szociális gazdaság, harmadik szektor, informális gazdaság, szövetkezeti szektor, önkéntes gazdaság, helyi kezdeményezések, kísérleti munkaerő-piaci projektek, kollektív önsegítés, alternatív szektor, stb.
„Olyan helyi kezdeményezések tekinthetők a szociális gazdaságba tartozónak, amelyek célja a nehezen elhelyezhető emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra.” (Frey Mária)
Szociális gazdaság - foglalkoztatás Westlund-Westerdahl: a piaci és az állami szféra közötti helyi gyökerű, demokratikus, különböző jogi formájú szervezetek összessége, amelyen belül a projekteknek három funkciót kell teljesíteniük: • Védő funkció: a nehezen elhelyezhető tartósan munkanélküliek hosszabb-rövidebb távú foglalkoztatása, hiszen ők az elsődleges munkapiacra nehezen beilleszthetők. • Híd funkció: a munkanélküliek integrálása a normál munkaerőpiacra képzés, tanácsadás segítségével. • Üzleti funkció: pénzügyi ösztönzők segítségével elindított projektek, amelyekben terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, piacra termelnek. Később önfenntartóvá válhatnak.
Szociális gazdaság – agrárium
Szociális Földprogram
Sorsfordító-Sorsformáló munkaerő-piaci program
Kistérségi Startmunka mintaprogram
Esettanulmányok
A vizsgált települések néhány kiemelt mutatói 2009. évben Vizsgált települések
Népesség (fő)
Rozsály Komlóska Túristvándi Tiszaadony Belecska Gyulaj Hernádszentandrás Bagamér Összesen/Vidéki átlag Összesen/Országos átlag
811 320 745 645 417 1.015 467 2.712 8.451.840 10.146.782
Aktív korúak aránya (%) 51,29 60,31 56,91 54,57 63,31 54,29 50,75 54,54 59,95 59,87
Munkanélküliségi ráta (%) 29,33 15,54 21,93 27,56 7,95 25,59 34,60 26,17 11,12 9,95
Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap összege (Ft) 350 831 508 784 328 505 343 229 343 549 311 746 327 452 322 795 727 492 793 546
Közös vonásuk, hogy helyi erőforrásaikból merítve, különböző agrárjellegű munkaerőpiaci támogatásokat felhasználva próbáltak hátrányos helyzetükön, foglalkoztatási, szociális problémáikon segíteni.
Az önkormányzatok által biztosított közfoglalkoztatás bértámogatásait szinte kivétel nélkül igénybe veszik e programok.
A szociális földprogramok adta támogatások összege a vizsgált településeken A vizsgált települések Rozsály Túristvándi Tiszaadony Belecska Gyulaj Komlóska Hernádszentandrás
Programhoz való csatlakozás éve 1992 1997 1999 1999 2011 2011 2010
1992 és 2011 között megítélt támogatások összege (ezer Ft) 45 400 30 400 27 954 27 812 1 050 1 000 750
Adatforrás: ESÉLY Szociális Közalapítványa adatai
Rozsály
Túristvándi
Komlóska
Gyulaj
Komplex programok (önellátásra törekvő kezdeményezések)
Belecska
Hernádszentandrás
Növénytermesztés
Tiszaadony
Bagamér
Kecsketenyésztés
Tormatermesztés Civil szervezet
Önkormányzat Közétkeztetés élelmiszerszükségletének biztosítása (elsődleges védett piac) Különböző értékesítési csatornákon eladásra is termelnek
Saját felhasználás és piaci értékesítés
Piaci értékesítés
90 ha
Családi gazdaságok
7 ha 240 ha ÖK vagyon
10 ha
25 ha
2 ha
10 ha
Családi gazdaságok
50-60 fő
28 család
20 fő
30 fő
23 fő
25 fő
29 fő
70 család
Rozsály
Komlóska
Tiszaadony
Hernádszentandrás
Belecska
Gyulaj
Az esettanulmányokban bemutatott programok ismérvei a szociális gazdaság kritériumrendszerében Esettanulmányok
Belecska
Rozsály
Tiszaadony
Túristvándi
Gyulaj
Komlóska
Bagamér
Hernádszentandrás
A szociális gazdaság kritériumai
A piaci és az állami szektor között helyezkedik el
x
x
x
x
x
x
-
x
Hosszú távon fenntartható
?
?
?
?
?
?
x
-
Valós szükségletekre reagál
x
x
x
x
x
x
x
x
Helyi erőforrásokat használ
x
x
x
x
x
x
x
x
Közösségi érdeket szolgál
x
x
x
x
x
x
-
x
Új munkahelyeket hoz létre
x
x
x
x
x
x
-
-
x
x
x
x
x
x
x
?
x
x
x
?
?
?
?
-
Hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, reintegrációt hajt végre E hátrányos helyzetű csoportok számára hosszú távon is munkahelyeket biztosít
A mezőgazdasági alapú közösségi gazdálkodás lehetséges színterei
Adatforrás: T-STAR adatbázis 2009. évi adatsora
Adaptációs feltételek
helyi közösség szerepe
rendelkezésre álló földterület
egyéb helyi erőforrások
helyi vezető feladatvállalása
termelés célja
a gazdálkodás szervezeti háttere
állami segítség – fenntarthatóság
fejlesztési központ
Válaszok
Van-e szerepe az agráriumnak a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából? Kiemelkedő szerepe van, a termőföld a legkönnyebben kiaknázható erőforrások a települések életében.
Milyen mértékben, arányban hasznosíthatók, adaptálhatók, integrálhatók a különböző, fejlesztésre irányuló módszerek, metódusok, stb. a helyi gazdaság fejlesztésének programjába? Elméleti alap, amelyet le kell képezni az adott településre, maximálisan figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket, körülményeket.
Lehet-e közösségi eszközökkel munkát biztosítani hátrányos helyzetű falvakban élő, sok esetben tartósan munkanélküli személyek számára hosszú távon fenntartható formában, a mezőgazdaságra alapozva? Nagy eséllyel képesek visszavezetni a hátrányos helyzetű helyi munkanélküli lakosokat a munka világába, igaz a fenntarthatóság kérdése még a legjobban működő programok esetében is megkérdőjelezhető.
A Vidék Élni Akar – ECHO Tv:
Gyulaj, Bagamér (9:40-től)
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=n XvDlh3aRAE
Tiszaadony, Rozsály, Hernádszentandrás
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=H KbPuJ-dkAY
Túristvándi
https://www.youtube.com/watch?v=G8tkm-avoa4
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!
