Felnőttképzés új szabályozása

Felnőttképzés „új” szabályozása Változások Tv. Hatálya alá tartozó képzési tevékenységek Belső képzés Az engedély feltételei és költségei Képzésnek az Szh terhére való elszámolása

Legfőbb és legfontosabb változások • OKJ-s képzési rendszer változása … Országos Képzési Jegyzék változása … távoktatás lehetősége szűkült … képzési óraszámok változása (növekedés) … kerettanterv tartalmi követelményei felnőttképzésben is (ahol van kerettanterv) Alapelv: egyenszilárdság az iskolarendszerű szakképzéssel

Legfőbb és legfontosabb változások • Felnőttképzési törvény változása …Szigorúbb engedélyezési szabályok …Differenciálás képzési körönként …Kiszoruljanak a „piacról” a minőségileg gyengén teljesítő szolgáltatók …Engedélyezés feltételeit folyamatosan fenntartsa …Ne maradhasson adósa az intézmény a képzés résztvevőinek

Képzési tevékenység Szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés. DE! Nem minden képzési tevékenység tartozik az Fktv hatálya alá. A jogalkotó csak a felnőttképzés bizonyos megvalósulási formáit kívánja szabályozni. SŐT! Bizonyos képzéseket maga az Fktv „zár ki” KOMPETENCIA: A felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

Felnőttképzési tevékenység (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az  bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az  (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek  iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége,  Amely az (5)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével …

Felnőttképzési tevékenység … a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,

c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés lehet. (3) E törvény alkalmazásában – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján szervezi.

Felnőttképzési tevékenység 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek.

Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. Az engedély célja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

Képzési körökről - meghatározás • egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés; Példa: Hőillesztéses és mikrogyűrűs hajhosszabbító, Közösségfejlesztő, Drágakőmeghatározó, Inszeminátor (szarvasmarha), Minősített hegesztő, Elektrosztatikus feltöltődésekből adódó gyártási problémák feltárása és kezelése, Kézbesítő, Roncsolásmentes mágneses anyagvizsgálat, Európai uniós pályázatírás és projektmenedzsment, Etikus hacker képzés

• általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;

Képzési körökről - meghatározás • egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához; Példa: -

Munkaerő piaci tréning hátrányos helyzetűek számára, Számítástechnikai és Digitális ismeretek Vállalkozóvá válási ismeretek Személyi segítő képzés Eu-s ismeretek Bűnmegelőzés program Állásmegtartó tréning Roma kézműves hagyományőrzés Tánc és hagyományőrzés Álláskeresési technikák

Belső képzés  A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés;  A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerinti szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része terhére megvalósuló képzés. (!!!) Fktv „szerinti” belső képzés vs. Belső képzés  Nem lehet OKJ-s, valamint általános nyelvi képzés.

Meg kell kötni rá az Fktv. szerinti felnőttképzési szerződést Jelenléti ívet kell vezetni és statisztikai adatszolgáltatást kell teljesíteni. Felnőttképzési program alapján kell folytatni - kivéve 12. § c) és h) pontja

Az Fktv hatálya nem terjed ki…  Az intézményeknek az OKJ megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére.  Az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint létrejött jogi személyre.  A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre.  A pedagógus továbbképzésekre  Az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre  A hatósági jellegű képzésekre.  Az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire  Az igazságügyi alkalmazottak képzésése, továbbképzésére.

Az engedély feltételei 10. § (1) Engedély – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható, amely a) rendelkezik aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal, ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

Az engedély feltételei ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, b) tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg, c) igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

Az engedély feltételei (2) Az (1) bekezdés a) pont ac), ae) alpontjában, valamint b) és c) pontjában foglalt feltételeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie. (3) Felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie.

Engedélyezési eljárás röviden 1. Képzési program elkészítése és minősítése erre jogosult szakértő által 2. Személyi, tárgyi feltételek biztosítása (képzési program és kormányrendelet előírásai szerint) 3. Minőségirányítási rendszer biztosítása (kivéve „d” képzési kör) 4. Engedélyezés díjának átutalása 5. Engedélykérelem elektronikus kitöltése, dokumentumok feltöltése és az engedély feladása 6. Helyszíni szemle (kivéve „d” képzési kör) 7. Esetlegesen: további tényállás tisztázása (hiánypótlás nincs!) 8. Engedély kiadása / engedély részbeni kiadása / engedélykiadás megtagadása

Az engedély KÖLTSÉGEI A KÉRELEM BEADÁSAKOR - Hatóságnak fizetendő díj (KÉRELEM/BEJELENTÉS) - Vagyoni biztosíték („d” képzési körnél pl. nem kell) - Program-szakértőnek fizetendő díj (kivéve, ha saját maga is…) - Esetlegesen a szakértőnek (felkészítési díj) KÉRELEM BEADÁSÁT KÖVETŐEN - Külső értékelőnek - Program módosítása esetén a program-szakértőnek

Az engedély KÖLTSÉGEI A KÉRELEM BEADÁSAKOR - Hatóságnak fizetendő díj (ISKOLÁKRA VONATKOZÓAN SPEC. SZABÁLYOK) a) kiadására és módosítására irányuló, aa) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-c) pont szerinti képzési kört érintő kérelem benyújtása esetén 103 000 forint összegű alapdíj és a kérelemhez mellékelt képzési programonként 68 000 forint összegű kiegészítő díj, ab) az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pont szerinti képzési kört érintő kérelem benyújtása esetén 23 000 forint,

Az engedély KÖLTSÉGEI A KÉRELEM BEADÁSAKOR - Hatóságnak fizetendő díj b) kiegészítésére irányuló, ba) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-c) pont szerinti képzési kört érintő kérelem benyújtása esetén 63 000 forint összegű alapdíj és a kérelemhez mellékelt képzési programonként 68 000 forint összegű kiegészítő díj, bb) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-d) pont szerinti képzési kört érintő bejelentés benyújtása esetén képzési körönként 12 000 forint.

Átmeneti rendelkezés 30. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézmény-akkreditációval rendelkező intézmények – a 31. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzéseik alapján 2014. augusztus 31-ig, vagy – amennyiben az intézmény akkreditációja korábbi időpontban veszti hatályát – az intézményakkreditáció hatályának lejáratáig, a 2013. január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig a 2013. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést.

Átmeneti rendelkezés 30. § (2) A felnőttképzést folytató intézményeknek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzési programjai 2014. augusztus 31-ig, a 2013. január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig megfelelnek az e törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak.

Képzés „szakképzésire” dokumentáció képző részéről

Dobos Gergely | 2013.06.25.

Szh elszámolás jogszabályi háttér 2011. évi CLV. Törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető d)15 a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - jogszabályban meghatározott költségeivel,

Szh elszámolás jogszabályi háttér 2011. évi CLV. Törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról e)16 a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett ea) az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és eb) az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

Szh elszámolás jogszabályi háttér 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról •

• • • •

3. § (1) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. § d) és e) pontja szerinti költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. §-nak megfelelően, ha a következő feltételeknek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel: a) az Szht. 5. § ea) pontjában foglalt feltételt teljesíti, b) a képzés az Fktv.-ben foglaltak szerint történik, c) a képzés nem távoktatási formában valósul meg, e) a képzés minimális időtartama 20 óra,

10. §: támogatási intenzitásra vonatkozó szabályok

Szh elszámolás jogszabályi háttér 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet • d)5 a képzés az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti olyan általános vagy speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pontjában, 3. § (2) bekezdés c) pontjában, vagy 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, • f) a képzésre az Európai Unió tagállamainak és a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor és • g) a képzésről a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette. Lehet „külső” és „belső” képzés belső képzés: az Fktv. 2. § 2. pontjában meghatározott képzés; külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az Fktv. szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg, figyelembe véve az Fktv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakat is;

Milyen képzések számolhatóak el? …megfelel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pontjában, 3. § (2) bekezdés c) pontjában, vagy 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak… 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pontja: rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, és azt 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja: munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére irányul. 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. § (3) bekezdés a) pontja: a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzés

Képző által átadandó dokumentumok 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról 4. § (1) Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. (2) Külső képzés esetén a képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek – az e rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség teljesítése érdekében – átadni: a) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés, b) OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén – az Fktv. 16. § (2) bekezdése szerinti – képzési program cégszerűen hitelesített másolatát.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Köszönöm a figyelmet!

Dobos Gergely 30/374-6057 [email protected]