Felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek körében

ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer

Felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek körében KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY

ELTE Rektori Hivatal - Minőségbiztosítási Osztály

2012

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

1

I.

Vezetői összefoglaló

3

II.

Munkatársak

8

III.

Bevezetés

9

IV.

Módszertan

10

IV. 1. Kérdőív

10

IV. 2. Adatfelvétel

11

IV. 3. Résztvevők

13

V.

Eredmények

15

V. 1.

Demográfiai háttér

15

V. 2.

Tanulmányok V. 2. A. Elsődleges végzettség adatai V. 2. B. Egyéb tanulmányok V. 2. C. Szakmai gyakorlat V. 2. D. Tervezett tanulmányok

25 25 36 41 42

V. 3.

Nemzetközi tapasztalatok V. 3. A. Nyelvtudás V. 3. B. Külföldi tanulmányok és munka V. 3. C. Külföldi tervek

46 46 47 53

V. 4.

Kapcsolódás a munka világához V. 4. A. Végzettség megszerzését megelőző munkatapasztalat V. 4. B. Munkaviszony az abszolutórium megszerzésekor V. 4. C. Munkakeresés és munkaviszony az abszolutórium megszerzését követően V. 4. D. Munkahelyek száma és munkanélküliség a végzettség megszerzését követően V. 4. E. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet - Áttekintés V. 4. F. Fő munkaviszony jellemzői V. 4. G. Főállású munkával való elégedettség és a munkához való képességek V. 4. H. Mellékállás, másodállás jellemzői V. 4. I. Alumni szervezetben való tagság

54 54 57 62 69 72 79 94 97 101

V. 5.

ELTE értékelése V. 5. A. Más intézmény választása az ELTE helyett V. 5. B. Képzés értékelése V. 5. C. ELTE-hez való viszonyulás

102 105 106 109

VI.

Mellékletek VII. 1. melléklet: VII. 2. melléklet: VII. 3. melléklet:

111 A felmérés kérdőíve A felmérés résztvevőinek szakok szerinti megoszlása A végzettek megoszlása munkakör és munkahely szerint kari bontásban

1

111 132 137

VII. 4. melléklet:

Eredmények kari bontásban

155

2

I. Vezetői összefoglaló A TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) során megvalósult ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer részeként, 2012 tavaszán az ELTEn 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzetteket (abszolutóriumot szerzetteket) on-line felmérés keretében kerestük meg. Jelen tanulmány ennek a kutatásnak az összefoglalója. A végzettek körében lebonyolított felmérés kérdőívének törzsét az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kidolgozott, országosan kötelező kérdésblokkok alkották, melyeket az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer projektjéhez kapcsolódva, más egyetemekhez hasonlóan az ELTE-n is le kellett kérdezni. Az adatfelvétel 2012. május 6. és május 20. között zajlott, összesen 14 460 volt hallgató kapott felkérést ETR-ben rögzített e-mail címén a kérdőív kitöltésére. A célcsoportokba eredetileg 15 787 személy tartozott, akik közül 1327 főt e-mail cím hiányában nem tudtunk felkérni a felmérésben való részvételre. Az összegyetemi szintű részvételi arány 20,3% volt, ami azon végzettek arányát jelöli, akik a kérdőívet (legalább az intézményi kérdések végéig) teljesen kitöltötték, ugyanakkor, ha csak az elérteket (e-mail címmel rendelkezőket) vesszük figyelembe a számításhoz, akkor a válaszadási arány 22,1% volt. Ez 3202 fő kitöltőt jelentett. Demográfiai háttér: Az átlagéletkor 29,5 év volt, a válaszadók 69,9%-a nő és 30,1%-a férfi. A résztvevők közel fele (47,3%) egyedülálló, negyedük (26,1%) élettársi, vagy tartós együttélési kapcsolatban él, további negyedük (24,6%) házas. 83,3%-nak még nincsen gyermeke. 9,0% külföldön él, háromnegyedük (76,6%) pedig Budapesten, vagy a Közép-magyarországi régióban. A szülők és/vagy a nagyszülők a vizsgálthoz hasonló szakterületen szerzett végzettségéről, vagy munkatapasztalatáról 20,8% számolt be. Végzettség: A felmérés elsősorban egy ELTE-n szerzett végzettséget vizsgált minden résztvevő esetében. Azok, akik a megadott három évben (2007, 2009 és 2011) több szakon is végeztek az ELTE-n, kiválaszthatták azt a végzettségüket, melyet elsődlegesnek éreznek. A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett on-line felmérésben részt vettek közül a hagyományos egyetemi képzésben 44,4%, hagyományos főiskolai képzésben 10,0% szerzett diplomát. BA/BSc képzésben 29,2%, míg MA/MSc képzésben 9,0% diplomázott. Egységes, osztatlan képzésben 1,6% végzett, doktori képzésben 1,3%. A legtöbben (43,8%) 2011-ben végeztek, 36,1% 2009-ben, 20,1% pedig 2007-ben végzett. A válaszadók tanulmányi eredményei jónak tekinthetők: saját bevallásuk szerint 53,2% jó eredménnyel, 30,9% jeles/kiváló osztályzatokkal, 15,3% közepes eredményekkel végezte tanulmányait.

3

A végzettek 29,6% ,6%-a (947 fő) nem szerzett diplomát közvetlenül az abszolutórium megszerzése után. után Közülük özülük minden harmadik még a felmérés idején sem szerezte meg diplomáját.

Felmérésben részt vevő 3202 fő diplomaszerzése, és a diplomát nem szerzők munkába-állása

Abszolutórium után azonnal diplomát szerez: 70,4% (2255 fő)

Kilép a munkaerő-piacra piacra diploma nélkül: 38,65% (366 fő)

Abszolutórium után nem szerez azonnal diplomát 29,6% (947 fő)

Nem lép ki a munkaerő-piacra diploma nélkül: 25,1% (238 fő)

Már dolgozik az abszolutórium megszerzésekor: 36,2% (343 fő)

Összesen sszesen 781 főnek (24,4%) volt már főszakja megkezdésekor felsőfokú végzettsége, a felmérés időpontjában pedig a megkérdezettek 27,9%-a 27,9 vesz részt felsőfokú képzésben, a legtöbben (42,7%) ( MA/MSc képzésben. 59,0%-uk vett részt kötelező szakmai gyakorlaton, gyakorlaton, közülük minden negyediket később alkalmaztak k is szakmai gyakorlati helyükön. helyükön A 2007-ben, 2009-ben ben és 2011-ben 2011 ben végzettek kisebb része (14,9%) végzett külföldi tanulmányokat a főszakos tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt. előtt Ezek átlagos hossza 8,6 hónap volt. volt További tanulmányok: 27,2% tervez a következő 2-3 3 évben doktori képzést végezni,, amit a mesterképzésekre mesterképzések vonatkozó tervek követnek 25,8%-kal. 25,8% Szakirányú továbbképzést 21,8% tervez, míg a felsőfokú szakképzések (19,8%) (19,8 ) és az alapképzések (9,5%) kevésbé népszerű továbbtanulási tervek. Összességében az ELTE-n ELTE további tanulmányokatt 28,7% tervez: tervez közülük 30,5% csak államilag támogatott képzést, 16,0% csak költségtérítéses képzést választana. 40,4% számára sz mindkét finanszírozási forma szóba jöhet. Azok, akik költségtérítéses képzésben (is) részt vennének, vennének átlagosan maximum 143.600 Ft-ot ot fizetnének félévenként. Külföldi tervek: A 2007-ben, 2007 2009-ben és 2011-ben ben végzett válaszadóink nagyobb részének vannak külföldi tervei. tervei 41,8%-uk uk pár hetes, vagy hónapos külföldi munkavállalást, 41,1%-uk uk néhány éves külföldi munkavállalást tervez. A válaszadók 30,4%-aa szeretne külföldön élni. élni 4

Munkatapasztalat: A végzettség megszerzését megelőzően sokan (61,1%) szereztek a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkatapasztalatot. Az abszolutórium megszerzésekor a végzősök harmada (33,3%-a) (33,3% a) rendelkezett már főállású munkaviszonnyal, 39,5% ekkor kezdett munkát keresni, 21,5% pedig a továbbtanulás mellett döntött. Azok, akik az abszolutórium után nem szereztek szereztek közvetlenül diplomát (947 fő) 38,65%-ban diploma nélkül, abszolutórium birtokában léptek léptek ki a munkaerőmunkaerő piacra, további 36,22%-uk pedig már az abszolutórium megszerzése előtt is dolgozott. A diploma nélkül (csak abszolutóriummal) dolgozó végzettek 45,98%-ának 45,98% egyáltalán nem okozott problémát a diploma hiánya, 41,75%-uknak 41,75% pedig kismértékű kism gondot jelentett. Az abszolutórium után munkát keresők harmada (37,3%) azonnal, egy hónapon belül talált munkát, fele (49,2%) ennél hosszabb keresés után, míg 13,6% a felmérés idején még nem talált.

Felmérésben részt vevő 3202 fő munkaerő-piaci helyzete az abszolutórium megszerzésekor

Már dolgozott akkor: 39,5% (1104 fő)

Egy hónapon belül elhelyezkedett : 37,3% (481 fő)

Munkát keresett: 40,3% (1291 fő)

Keresés után talált munkát: 49,2% (635 fő)

Nem keresett munkát, mert továbbtanult: 19,3% (619 fő)

Még nem talált munkát a felmérés idején: 13,5% (175 fő)

Egyéb okból nem keresett munkát: 5,9% (188 fő)

5

Jelenlegi munkaerő--piaci helyzet: A felmérésben részt vevő végzettek kétharmada (67,3%) alkalmazottként dolgozik. 3,2% önfoglalkoztató, vagy önálló vállalkozó, míg 1,6% vállalkozó. Nappali tagozaton tanul még 14,2%. GYES-en, GYES GYED-en 5,4% % volt a felmérés idején. Munkanélküli 6,6%, 6, 1,8%-uk uk háztartásbeli, vagy egyéb okból inaktív a munkaerő-piaci piaci státusza. Beosztott: 85,8% (1849 fő) Alkalmazott: 67,3% (2154 fő) Vezető: 14,2% (305 fő) Önfoglalkoztató: 3,2% (103 fő)

Vállalkozó: 1,6% (50 fő)

Felmérésben részt vevő 3202 fő jelenlegi munkaerő-piaci helyzete

Nappali tagozaton tanul: 14,2% (454 fő)

GYES-en, GYED-en (GYET-en) van: 5,4% (172 fő)

Van főállású munkahelye: 69,2% (119 fő) Nincs főállású munkahelye: 30,8% (53 fő)

Keres munkát: 91,4% (192 fő) Munkanélküli: 6,6% (210 fő) Nem keres munkát: 8,6% (18 fő) Háztartásbeli, vagy egyéb okból inaktív: 1,8% (59 fő)

6

Fő munkaviszony jellemzői: A felmérés idején dolgozó válaszadók 73,1%-a állandó jellegű és határozatlan idejű szerződéssel rendelkezik. rendelkezik A foglalkozási területek közül az ELTE végzettjeire leginkább jellemző (41,4%) a közalkalmazotti, köztisztviselői, vagy kormánytisztviselői isztviselői munka. munka A munkakört tekintve ezen belül a tanári, pedagógusi foglalkozás a jellemző: 15,8%-uk 15,8% dolgozik ilyen munkakörben. Azz általuk jelenleg végzett munka ellátásához - állításuk szerint (46,7%) - leginkább egyetemi diploma/MA/MSc végzettség szükséges. A végzett válaszadók átlagosan, havonta nettó 164.500 Ft-ot kerestek. A nettó kereset a diploma megszerzése óta eltelt idővel nő: míg a 2011-ben ben végzett fizetése 139.500 139 Ft, addig a 2007-ben ben végzettek havi nettó keresete már átlagosan 192.300 Ft. Állandó jellegű és határozatlan idejű szerződéssel rendelkezik: 73,1% (1770)

Felmérésben részt vevő 3202 fő jelenlegi munkaerőpiaci helyzete

Jelenleg dolgozik: 75,6% (2420 fő)

Határozott idejű szerződése van: 21,1% (511 fő)

Jelenleg nem dolgozik, de már volt munkahelye: 16,1% (515 fő)

Alkalmi, vagy megbízási jellegű jogviszonyban dolgozik: 5,7% (139 fő)

Még sosem dolgozott: 8,3% (267 fő)

Mellékállása, llása, másodállása a dolgozó végzettek 16,4%-ának 16,4% ának (397 fő) van. Ez az arány a BGGYK végzettei körében a legmagasabb: 34,4%. Alumni: A többség (2428 fő, 75,83%) tudomással bír arról, hogy az ELTE-n ELTE létezik Alumni szervezet. A tagságot tekintve az aktivitás valamivel még szerényebb, az Alumnit ismerők közül csupán minden nyolcadik végzett (304 fő) tagja a szervezetnek. ELTE-vel vel való elégedettség: Az ELTE-re re vonatkozó szabad asszociációkat firtató kérdésre legtöbbször a jó, igényes, minőségi, kiváló (9,0%-ban), ban), a tudás/tudomány, szakképzettség, tudásvágy,, (8,1%-ban) és az elmélet, kevés gyakorlat (6,4%-ban) kifejezések érkeztek válaszként. A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben ben végzett ELTE-sek ELTE a tanulmányaik alatt leginkább bb elméleti szakmai jártasságukat (ötfokú skálán megítélve átlag: 4,28), az önálló munkavégzésre (3,88) és tanulásra, önképzésre való (3,84) képességüket fejlesztették. A végzettjeink összességében is értékelték az Egyetemet, tízfokú skálán. Átlagosan inkább inkább elégedettek (átlag 7,8) azzal, hogy az ELTE-re ELTE jártak.

7

II. Munkatársak Czakó Andrea, szakmai vezető Herendi Katalin, DPR asszisztens Salát Magdolna, elemző Az ELTE DPR módszertanát kidolgozó szakértő csoport Dr. Barna Ildikó, a módszertani szakértő csoport vezetője Dr. Kiss Paszkál Koltai Júlia Nagy Tibor Simon Dávid Informatikai megvalósításért felelős munkatársak Zaka Ferenc, DPR informatikai felelős Maczák Milán Földesi-Székely Zsóka A TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) projektmenedzsmentjének tagjai Dr. Seifert Tibor, projektmenedzser Forgó Melinda, szakmai vezető Vass Ágnes, pénzügyi vezető

8

III. Bevezetés Jelen tanulmány az ELTE-n 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek körében, 2012 tavaszán lebonyolított on-line felmérés eredményeinek összefoglalója. A felmérés a TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) fenntartási időszakának keretében valósult meg az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer részeként. A felmérés módszertana követte az Educatio Kft. által elkészített országosan kötelező irányelveket, a kérdőív elején pedig az országosan kötelező kérdőívblokk szerepelt. Ugyanakkor a kérdőív kiegészítésre került intézményi és néhány kar esetében kari kérdésekkel is. Ebben az évben, a 2011. évi felméréshez hasonlóan már a TÁMOP projekt által finanszírozott kérdőívező rendszerrel zajlott a felmérés. Idén először nyílt lehetőség a kérdőívező rendszer riport-készítő funkciójának használatára is, így a karok számára az eredményekből a rendszer segítségével készítettünk kari beszámolókat. Ebben az évben ezek, a karok számára talán jobban felhasználható beszámolók veszik át a korábbi években megszokott mellékletek helyét. (A korábbi években a mellékletekben az egyes kérdésekre kapott válaszokat táblázatos formában ábrázoltuk, ahol az egyes karok hallgatói által adott válaszok külön oszlopokban szerepeltek.)

9

IV. Módszertan IV. 1.

Kérdőív

A végzettek körében lebonyolított felmérés kérdőívének törzsét az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kidolgozott, országosan kötelező kérdésblokkok alkották, melyeket az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer projektjéhez kapcsolódva, más egyetemekhez hasonlóan az ELTE-n is le kellett kérdezni. Ezeket az ELTE DPR szakmai módszertani csoport által kidolgozott és az ELTE Minőségirányítási Bizottság 2011. március 16-i ülésén (ELTE/6177/2(2011) T-99 jegyzőkönyvben) elfogadott intézményi kérdések egészítették ki. Az intézményi kérdéseken túl több kar élt azzal a lehetőséggel, hogy karspecifikus kérdésekkel is kiegészüljön a kérdőív. Ezen kérdések elemzése a kari mellékletek részét képezi. A felmérés kérdőívét a VIII. 1 melléklet tartalmazza. Azon kérdések, melyek végén az „ETR” szó szerepel, a felmérésben nem a végzettektől kerültek megkérdezésre, hanem a tanulmányi rendszer adataiból kerültek feltöltésre (pl.: nem, szak neve, képzési szint). Ennek érdekében minden kitöltő számára egyedi kérdőívet hoztunk létre, amely tartalmazta a kérdéses adatokat, de az anonimitás érdekében nem tartalmazott olyan adatot, melynek segítségével a kitöltő személyére következtetni lehetne. A kérdőív az egy, illetve több szakon végzettek esetén eltérő volt. A 2007-ben, 2009-ben, vagy 2011-ben több szakon is végzett ELTE diplomásokat a kérdőív első kérdésében megkértük, hogy az ETR adatai alapján felsorolt végzettségeik közül válasszák ki azt, melyet elsődlegesnek éreznek, és a továbbiakban arra vonatkozóan töltsék ki a kérdőívet.

10

IV. 2.

Adatfelvétel

A felmérés módszertana követte az Educatio Kft. által elkészített országosan kötelező irányelveket. Az adatfelvétel 2012. május 6. és május 20. között zajlott, összesen 14 460 végzett kapott felkérést ETR-ben rögzített e-mail címén a kérdőív kitöltésére. A célcsoportokba eredetileg 15 787 személy tartozott, akik közül 1327 főt e-mail cím hiányában nem tudtunk felkérni a felmérésben való részvételre. A diplomások kérdőíves vizsgálatában azok vehettek részt, akik 2007-ben, 2009ben, vagy 2011-ben végeztek valamely alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, régi típusú egyetemi vagy főiskolai képzésben, és az ETR-ben volt e-mail címük regisztrálva. A felmérés során azt tekintjük 2007-ben, 2009-ben, vagy 2011-ben végzettnek, akinek az ETR-ben rögzített abszolutórium dátuma 2007, 2009, vagy 2011 volt. Azon végzettek esetében, akiknél az abszolutórium dátuma az ETR-ben nem rögzített, a végzés évét a záróvizsga ETR-ben rögzített éve alapján határoztuk meg. Azon végzettek esetében, akiknél sem az abszolutórium, sem a záróvizsga dátuma nem rögzített az ETR-ben, a végzés évét az oklevél dátuma alapján határoztuk meg. A célcsoport tagjai az alábbi felkérő levelet kapták: Tárgy: Pályakövető (DPR) felmérés végzettek körében Tisztelt Végzettünk! Az ELTE diplomás pályakövetési rendszerének (DPR) keretében idén is szeretnénk felmérni az ELTE hallgatóinak és végzetteinek pályáját, jövőbeli terveit és az Egyetemről kialakított véleményét. Az eredményeket egyfelől az ELTE minőségének fejlesztésére, másfelől a hallgatók elhelyezkedésének támogatására irányuló munkánkban fogjuk felhasználni. A DPR keretében a hallgatókat évente, a végzetteket 1, 3 és 5 évvel a végzést követően keressük meg hasonló kérdőívvel. Kérjük, hogy segítse ez irányú munkánkat és 2012. május 20. 23:59ig töltse ki kérdőívünket! A kérdőív anonim, a kapott válaszokat, adatokat úgy fogjuk tárolni és feldolgozni, hogy válaszai alapján senkit se lehessen azonosítani. Néhány ETR-ben is elérhető adat (pl.: szak megnevezése, tagozat, kar) az Ön kérdőívébe előzetesen elmentésre került, hogy ezekkel kapcsolatos kérdésekre már ne kelljen Önnek válaszolnia, de ezen adatok köre sem tartalmaz olyan információkat, amelyek alapján Önt be lehetne azonosítani. A felmérés kérdőívét az alábbi linken éri el: https://dpr.elte.hu/Interview/ A kérdőív kitöltése körülbelül 15-20 percet vesz igénybe, de Önnek lehetősége van a kérdőív kitöltésének félbehagyására és a fenti linkről történő folytatására egy későbbi időpontban. 11

A kérdőívet kitöltők között • • • • • •

1 db HTC Desire telefon, 2 db iPod nano 8 GB, 3 db EFOTT heti jegy, 2 db Thompson retró rádió, 2 db 3000 Ft értékű Caffe Bali utalvány, 3 db Katonai Emlékpark Pákozd belépőjegy kerül kisorsolásra.

A sorsolás időpontja: 2012. május 31. 12:00. A felméréshez kapcsolódó ajándéksorsolás szabályai a http://minoseg.elte.hu/palyakovetes2012jatekszabaly oldalon olvashatóak. Az ELTE Diplomás Pályakövetési rendszeréről, illetve a későbbiekben jelen felmérés eredményeiről a http://minoseg.elte.hu/dpr oldalon olvashat többet. Segítségét előre is köszönjük! Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály Jelen felméréssel az Eötvös Loránd Tudományegyetem eleget tesz fenntartási kötelezettségének, melyet a TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0002 számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) keretében vállalt.

A felkérések, annak érdekében, hogy a végzettek által gyakran használt levelezőrendszerek, mint pl. a freemail ne kezeljék levélszemétként, nem egyszerre, hanem több nap alatt kerültek kézbesítésre. A felmérés során összesen két alkalommal került sor emlékeztető levél kiküldésére azok számára, akik még nem kezdték el a kérdőív kitöltését vagy azt valahol félbehagyták.

12

IV. 3.

Résztvevők

A felmérés válaszadási eredményei az alábbi táblázatban találhatóak. (Elértnek tekintettük, akinek volt az ETR-ben rögzített érvényes e-mail címe, amire küldhettünk felhívást.) Kar ÁJTK BGGYK bevonandók 1964 (fő)* válaszadók 345 (fő)** részvételi arány 17,6%

ELTE

BTK

IK

PPK

TÓK TÁTK

TTK

1017

6020

1026

1815

1133

1132

2139

15787

183

1069

255

368

164

289

529

3202

18,0% 17,8% 24,9% 20,3% 14,5% 25,5% 24,7%

20,3%

*A több szak on végzettek minden olyan k ari cellában szerepelnek , amely k aron a vizsgált évek ben diplomát szereztek . Az ELTE cellában ugyanak k or emberfők szerepelnek . **A több szak on végzettek a k érdőívben választott fő végzettségük szerint k erültek k ari cellába való besorolásra. 1. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek létszáma karonként – 2012.

A táblázatból látható, hogy az összegyetemi szintű részvételi arány 20,3% volt, ami azon végzettek arányát jelöli, akik a kérdőívet (legalább az intézményi kérdések végéig) teljesen kitöltötték. Többen elkezdték a kérdőív kitöltését, de félbehagyták azt. Egy részük a központi kérdőívblokkot még befejezte, de az intézményi szintű kérdéseket már nem válaszolta meg. Ha csak a központi kérdőívblokkra adott kérdések megválaszolását vesszük figyelembe, akkor a részvételi arány valamivel nagyobb, 21,1%. Jelen elemzésben csak a teljesen (legalább az intézményi kérdések végéig) kitöltött kérdőívek kerültek felhasználásra. A részvételi arány kiszámításakor a teljes populációt vettük figyelembe, nem csak az e-mail címmel rendelkezőket. Ha csak az elérteket (e-mail címmel rendelkezőket) vesszük figyelembe a számításhoz, akkor a válaszadási arány a teljesen kitöltött kérdőívek tekintetében 22,1%, a központi kérdőívblokk tekintetében 23,1%.

13

Kérdőívet kitöltők ELTE (3202 fő) ÁJTK; 345; 10,8%

TTK; 529; 16,5%

BGGYK; 183; 5,7%

TÁTK; 289; 9,0% TÓK; 164; 5,1% BTK; 1069; 33,4% PPK; 368; 11,5% IK; 255; 8,0%

1. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek karok szerinti megoszlása – 2012. 2012

A résztvevők szakok szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza. tartalma Mivel a felmérés során önkéntesen megválaszolható önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk, nem lehet tudni, hogy a megkeresettek közül pontosan kik nem válaszoltak, így azt sem, hogy a nem válaszolók csoportja különbözik-e különbözik a válaszolók csoportjától. Emiatt a kapott eredmények nem általánosíthatóak sem a teljes ELTEELTE re, sem az egyes karokra.. A kapott eredmények eredmények a felmérésben részt vevő 3202 főre vonatkoznak.

14

V. Eredmények V. 1.

Demográfiai háttér

A felmérésben részt vevő válaszadók nemi megoszlása egyetemi szinten: 69,9% nő és 30,1% férfi. Ettől kiugró eltérés a BGGYK (nő: 98,4%), az IK (férfi: 74,9%), a TÓK (nő: 96,9%) esetében tapasztalható. Az Ön neme? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK férfi nő Σ

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

ELTE

TTK

109 244 191 63 85 264 3 (1,64%) 5 (3,05%) (31,59%) (22,83%) (74,91%) (17,12%) (29,42%) (49,91%)

964

30,11%

236 180 825 64 305 159 204 265 2238 (68,41%) (98,36%) (77,17%) (25,01%) (82,88%) (96,95%) (70,59%) (50,09%)

69,89%

345 (10,77%)

183 1069 (5,72%) (33,39%)

255 368 (7,96%) (11,49%)

164 (5,12%)

289 529 3202 100,00% (9,03%) (16,52%)

2. táblázat: A végzett felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlásban – 2012.

Az Ön neme? ELTE (3202 fő) 100% 90%

64

80% 265 70% 236 305 159

180

50%

2238

204

825

60%

40%

191

30% 264 20% 109

0% ÁJTK

3 BGGYK

BTK

964

85

244

10%

63 IK

5 TÓK

PPK

férfi

TÁTK

TTK

nő

2. ábra: A végzett felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása – 2012.

15

ELTE

A 2007-ben,, 2009-ben 2009 és 2011-ben ben végzettek átlagéletkora 29,5 év. A legfiatalabbak a TTK-n n végzettek, végzettek ők átlagosan 27,7 évesek. A BGGYK esetében a legmagasabb a végzettek átlagéletkora 32,6 évvel. Életkor ELTE (3202 fő)

33,0 32,0 31,0 30,0 29,0 28,0 27,0 26,0 31,3

32,6

28,6

30,0

30,9

28,8

29,9

27,7

29,5

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

25,0

3. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek átlagéletkora átla kari bontásban – 2012. 2012

A felmérés résztvevőinek fele (47,3%) egyedülálló, egyedülálló negyedük (26,1%) élettársi, vagy tartós együttélési kapcsolatban él, további negyedük (24,6%) házas. A válaszadók 1,8%-a elvált és 0,3%-aa özvegy.

ÁJTK

Mi az Ön hivatalos családi állapota? ELTE (3202 fő fő) Kar BGGYK BTK IK PPK TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Egyedülálló

157 (45,51%)

50 (27,32%)

535 (50,05%)

129 (50,59%)

139 (37,77%)

60 (36,59%)

133 (46,02%)

306 (57,84%)

1509

47,13%

Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él.

74 (21,45%)

46 (25,14%)

305 (28,53%)

59 (23,14%)

110 (29,89%)

50 (30,49%)

79 (27,34%)

114 (21,55%)

837

26,14%

64 103 (25,10%) (27,99%) 3 (1,18%) 14 (3,80%) 0 (0,00%) 2 (0,54%)

51 (31,10%) 2 (1,22%) 1 (0,61%)

71 (24,57%) 5 (1,73%) 1 (0,35%)

105 (19,85%) 3 (0,57%) 1 (0,19%)

789

24,64%

56 11

1,75% 0,34%

101 (29,28%) Elvált 11 (3,19%) Özvegy 2 (0,58%) Házas

Σ

80 214 (43,72%) (20,02%) 7 (3,83%) 11 (1,03%) 0 (0,00%) 4 (0,37%)

345 (10,77%) 183 (5,72%) 1069 (33,39%) 255 (7,96%)368 (11,49%) 164 (5,12%) 289 (9,03%)529 (16,52%)

3202 100,00%

3. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek hivatalos családi állapota kari bontásban – 2012.

A 2007-ben, 2009-ben ben és 2011-ben 2011 végzett diplomásoknak jellemzően (83,8%) még nincsen gyermeke.. A BGGYK esetében a szülők arányaa 30,6%, 30,6 ami az ELTE végzetteket tekintve az átlagosnál magasabb életkorból (32,6 év) és a családi csalá állapotból is következik (43,7%-uk uk házas, házas szemben a 24,6%-os ELTE aránnyal).

16

Van-e 18 év alatti gyermeke? ELTE (3202 fő) fő Kar ÁJTK Van

70 (20,29%) 56 (30,60%)

Nincs 275 (79,71%) Σ

BGGYK

127 (69,40%)

BTK

IK

PPK

136 (12,72%) 41 (16,08%) 933 (87,28%)

TÁTK

TTK

78 (21,20%) 32 (19,51%) 53 (18,34%)

53 (10,02%)

214 290 (78,80%) (83,92%)

TÓK

132 (80,49%)

ELTE 519

16,21%

236 476 (89,98%) 2683 (81,66%)

83,79%

345 (10,77%) 183 (5,72%) 1069 (33,39%) 255 (7,96%) 368 (11,49%) 164 (5,12%) 289 (9,03%) 529 (16,52%) 3202 100,00%

4. táblázat: A 18 évesnél fiatalabb bb korú gyermekkel rendelkező résztvevők létszámának nak karonkénti megoszlása – 2012.

Hány 18 év alatti gyermeke van? ELTE (519 fő) 2; 178; 5,6% 1; 274; 8,6%

3+; 67; 2,1%

0; 2683; 83,8%

4. ábra: A végzett felmérés résztvevői gyermekek száma szerinti megoszlásban – 2012.

A felmérés során megkérdeztük, hogy egykori hallgatóink hallgató nk 14 éves korukban milyen településen laktak.. A válaszadók kisebb része (3,4%) (3, %) élt külföldön. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön van? ELTE (3202 fő) fő Kar ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

Igen 6 (1,74%) 5 (2,73%) 36 (3,37%) 11 (4,31%) 23 (6,25%) 2 (1,22%) 11 (3,81%) 13 (2,46%)

Nem Σ

339 178 (98,26%) (97,27%) 345

183

1033 (96,69%)

244 (95,69%)

1069

255

345 162 (93,75%) (98,78%) 368

164

278 (96,19%) 289

ELTE 107

3,34%

516 3095 (97,54%)

96,66%

529 3202 100,00%

5. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása 14 éves kori lakhelyük országa szerint, kari bontásban – 2012.

Azz akkoriban országunkban élő diplomások az irányítószám megadásával válaszoltak arra a kérdésre, hogy 14 éves korukban kor hol laktak.. Az irányítószámok kategorizálása Magyarország postai irányítószámainak régiója alapján történt. tört A 14 éves kori lakhely jellemzően (38,5 5%) Budapest volt, ezt követi a Közép-magyarországi magyarországi körzet 19,7%-kal.

17

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Σ

14 éves kori lakhely irányítószáma ELTE (3057 fő) Kar ELTE ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Budapest 133 32 431 79 124 69 112 197 1177 38,50% KözépMagyarország ÉszakMagyarország Észak-Alföld Alföld középső része Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl ÉszaknyugatMagyarország

59

36

171

49

70

51

45 121

602

19,69%

32

20

85

17

29

10

24

35

252

8,24%

27

23

29

11

20

2

12

18

142

4,65%

12

17

59

18

18

5

21

18

168

5,50%

14 16 27

18 16 8

45 35 89

12 23 17

13 20 24

0 3 16

17 7 26

15 26 45

134 146 252

4,38% 4,78% 8,24%

15

4

80

12

22

3

12

36

184

6,02%

174 1024 238

340

159

335

276 511 3057 100,00%

6. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása 14 éves kori magyarországi lakhelyük irányítószáma szerint, kari bontásban – 2012.

5. ábra: Magyarország irányítószám szerinti körzetei – 2012.

A jelenlegi lakóhelyet vizsgálva, ma már jóval többen élnek külföldön, mint 14 éves korukban: a válaszadók 9,0%-a nyilatkozott így.

18

Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK

BGGYK

Igen 16 (4,64%) 9 (4,92%) Nem Σ

329 174 (95,36%) (95,08%) 345

BTK

PPK

ELTE

TÓK

TÁTK

TTK

126 14 (5,49%) 23 (6,25%) 10 (6,10%) (11,79%)

31 (10,73%)

59 (11,15%)

288

8,99%

943 (88,21%)

241 (94,51%)

345 (93,75%)

154 (93,90%)

258 (89,27%)

470 2914 (88,85%)

91,01%

1069

255

368

164

289

183

IK

529 3202 100,00%

7. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása jelenlegi lakhelyük országa szerint, kari bontásban – 2012.

A külföldön élők mellett a budapestiek aránya is jelenleg nagyobb, mint a válaszadók 14 éves korában: a nem külföldön élők kétharmadának (68,1%) lakóhelye Budapest (szemben a 14 éves kori 38,5%-kal), ezt követi a sorban 16,9%-kal a KözépMagyarországot magában foglaló körzet. A teljes 3202 fős mintát együtt vizsgálva, a 9,0% külföldön élő mellett, 76,6% él Budapesten, vagy a Közép-magyarországi régióban. Jelenlegi lakhely irányítószáma ELTE (2879 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK 1

TÁTK

68,11%

91

492

17,09%

6

6

81

2,81%

0

5

3

45

1,56%

6

2

4

3

46

1,60%

4

6

0

6

4

47

1,63%

7

5

7

1

5

14

54

1,88%

5

25

7

8

7

7

18

85

2,95%

7

5

22

4

11

2

6

11

68

2,36%

325

172

936

235

337

151

256

4

2

7

6

8

3

2

237

76

694

159

216

83

179

2 Közép Magyarország

49

32

121

43

68

50

38

3 Észak-Magyarország

8

11

31

6

7

6

4

Észak-Alföld

4

16

8

1

8

5 Alföld középső része

1

9

15

6

6

Dél-Alföld

4

10

13

7

Dél-Dunántúl

7

8

8

Közép Dunántúl

8

9

ÉszaknyugatMagyarország Nem tudja/nem válaszol

ELTE

317 1961

Budapest

Σ

TTK

467 2879 100,00% 3

35

8. táblázat: A végzett felmérés Magyarországon élő résztvevőinek megoszlása jelenlegi lakhelyük irányítószáma szerint, kari bontásban – 2012.

19

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett diplomásaink fele (54,9%) hagyományos, 4 osztályos gimnáziumban érettségizett, kisebb részük (29,2%) hat, vagy nyolcosztályos gimnáziumban. Szakközépiskolai érettségivel 14,0%-uk érkezett az ELTE-re. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? ELTE (3202 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Gimnázium – hagyományos 4 osztályos

183 (53,04%)

126 (68,85%)

600 (56,13%)

6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium

94 (27,25%)

26 (14,21%)

Szakközépiskola Egyéb Σ

Kar IK

TÓK

TÁTK

103 (40,39%)

208 (56,52%)

87 (53,05%)

149 (51,56%)

304 1760 (57,47%)

54,97%

359 (33,58%)

64 (25,10%)

101 (27,45%)

33 (20,12%)

76 (26,30%)

183 (34,59%)

936

29,23%

67 (19,42%)

28 87 (8,14%) (15,30%)

83 (32,55%)

52 (14,13%)

42 (25,61%)

55 36 (6,81%) (19,03%)

450

14,05%

1 (0,29%)

3 (1,64%) 23 (2,15%)

5 (1,96%)

7 (1,90%)

2 (1,22%)

9 (3,11%)

56

1,75%

255

368

164

289

345

183

1069

TTK

ELTE

PPK

6 (1,13%)

529 3202 100,00%

9. táblázat: A végzett felmérésben résztvevők középiskolájának típusa és karok szerinti megoszlása – 2012.

Kíváncsiak voltunk a szülők iskolai végzettségére is: a válaszadók többségének (48,5%) édesapja felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Jellemző még 22,7%-kal a szakközépiskolai, technikumi végzettség, ezt követi 16,2%-kal a szakmunkásképzőben, szakiskolában szerzett, illetve 7,5%-kal a gimnáziumi érettségi, mint legmagasabb iskolai végzettség. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? ELTE (3202 fő) Kar ELTE ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Legfeljebb 8 12 11 26 12 15 3 6 5 90 2,81% általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi 54 56 139 45 62 44 47 71 518 16,18% nélkül) Szakközépiskola, 75 50 229 53 91 45 64 119 726 22,67% technikum Gimnázium 29 10 75 20 29 13 26 39 241 7,53% Főiskola

44

23

190

45

47

21

45

Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt

123

27

388

75

117

32

95

8

6

22

5

7

6

6

345

183

1069 255

368

164

289

Σ

99

514

16,05%

182 1039

32,45%

14

74

2,31%

529 3202 100,00%

10. táblázat: A végzett felmérésben résztvevők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában, karonkénti bontásban – 2012.

20

Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? ELTE (3202 fő) 100%

8

90%

6

22

5

27 123

6

6

14

74

95

182

1039

32 75

80%

7

388

117

23 21

70% 10 60%

45 44 50

50%

45

29 45

75 53

75

39

91

726

64 119

56

20%

0%

241

26

229

10%

514 99

20

40%

13

190

29

30%

47

45

54

62

44 47

139

12

11

ÁJTK

BGGYK

26 BTK

12

15

IK

PPK

3 TÓK

6 TÁTK

518 71 5 TTK

90 ELTE

Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt 6. ábra: A végzett felmérésben résztvevők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége a résztvevő 14 éves korában, karonkénti bontásban – 2012.

A válaszadók édesanyjának végzettsége hasonló megoszlást követ: 51,2%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Szakközépiskolában, technikumban 19,2%-uk szerzett képesítést, gimnáziumi érettségit 16,3%-uk.

21

Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? ELTE (3202 fő) ÁJTK BGGYK

BTK

Kar IK

K TÓK TÁTK

TTK

ELTE

Legfeljebb 8 általános

26

19

48

15

24

13

15

10

170

5,31%

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

30

23

57

34

34

19

23

31

251

7,84%

Szakközépiskola, technikum

65

35

189

63

71

40

52

100

615

19,21%

Gimnázium

59

39

168

34

68

33

42

79

522

16,30%

Főiskola

72

50

301

58

81

40

70

165

837

26,14%

Egyetem

93

17

306

49

90

18

86

142

801

25,02%

Nem tudja, nem ismerte, nem élt

0

0

0

2

0

1

1

2

6

0,19%

Σ 345 183 1069 255 368 164 289 529 3202 100,00% 11. táblázat: A végzett felmérésben résztvevők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában, karonkénti bontásban – 2012.

Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? ELTE (3202 fő) 100%

0

0 17

0

49

93 50

2

6

86

142

801

70

165

40 81

72 301 39

68 35

71 23

79

40

63

34

34

100

19

26

15

24

13

15

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

Legfeljebb 8 általános Szakközépiskola, technikum Főiskola

251

23

19

57 48

0%

615

52

189

30

522

42

168

65 20%

837 33

34

59

30%

10%

1

58

50% 40%

90

306

70% 60%

1 18

90% 80%

0

2

31 10 TTK

170 ELTE

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Gimnázium Egyetem

7. ábra: A végzett felmérésben résztvevők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában, karonkénti bontásban – 2012.

22

A felmérés során a család anyagi helyzetével kapcsolatban is tettünk fel kérdést. Egyetemi átlagban 48,8% véli úgy, hogy nagyjából átlagosnak volt tekinthető a családjuk anyagi helyzete. Mindössze 4,0% nyilatkozott arról, hogy az átlagosnál sokkal jobb és 3,4%-uk, hogy az átlagosnál sokkal rosszabb anyagi körülmények között éltek családjukkal 14 éves korukban. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? ELTE (3195 fő) ÁJTK BGGYK

BTK

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

Az átlagosnál sokkal jobb

14

5

48

6

22

5

12

17

129

4,04%

Az átlagosnál valamivel jobb

109

36

278

67

77

31

94

126

818

25,60%

Nagyjából átlagos

153

96

515 118

179

90

135

273 1559

48,79%

Az átlagosnál valamivel rosszabb

57

39

196

48

73

32

38

96

579

18,12%

Az átlagosnál sokkal rosszabb

11

7

30

15

16

6

9

16

110

3,44%

344

183

1067 254

367

164

288

Σ

528 3195 100,00%

12. táblázat: A kitöltők 14 éves korukban fennálló anyagi helyzete - 2012.

A családi helyzet kapcsán arra is rákérdeztünk, hogy a diplomás végzettsége mennyire kapcsolódik családjának (szüleinek, nagyszüleinek) végzettségéhez. A válaszadók leginkább arról számoltak be, hogy nincsen a családjukban hasonló végzettség. A szülők és/vagy a nagyszülők hasonló szakterületen szerzett végzettsége, munkatapasztalata 20,8%-os arányban fordult elő. 5,6% jelezte, hogy a szülők és a nagyszülők között is van kapcsolódó szakmájú családtag. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtagja? ELTE (3201 fő)

Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag Igen, csak a szülők között

ÁJTK

BGGYK

13 (3,78%)

12 (6,56%)

Nincsen Σ

Kar IK

TTK

17 18 6 (2,08%) (4,62%) (10,98%)

31 (5,86%)

179

5,59%

29 30 139 26 40 24 44 57 (8,43%) (16,39%) (13,00%) (10,20%) (10,87%) (16,63%) (15,22%) (10,78%)

389

12,15%

97

3,03%

294 135 820 217 302 106 237 425 2536 (85,47%) (73,77%) (76,71%) (85,10%) (82,07%) (64,63%) (82,01%) (80,34%)

79,23%

344

183

74 8 (3,14%) (6,92%)

PPK

36 4 (1,51%) 9 (2,45%) (3,37%)

1069

255

368

TÓK

ELTE

TÁTK

Igen, csak a 8 (2,33%) 6 (3,28%) nagyszülők között

BTK

16 2 (0,69%) (9,76%)

164

289

16 (3,02%)

529 3201 100,00%

13. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása aszerint, hogy a családban van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett családtag, kari bontásban – 2012.

23

Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? ELTE (3201 fő) 100%

90%

80%

70%

106 135

60%

820 217

294

302

237

425

2536

2

16

97

57

389

31

179

TTK

ELTE

50%

40% 16

30% 6 36

20% 8 10%

0%

30

139

4 26

29 13

12

74

ÁJTK

BGGYK

BTK

9

24

40

44 18

8

17

IK

PPK

TÓK

6 TÁTK

Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag Igen, csak a szülők között Igen, csak a nagyszülők között Nincsen 8. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása aszerint, hogy a családban van-e hasonló szakterületen végzettséget szerzett családtag, kari bontásban – 2012.

24

V. 2.

Tanulmányok

V. 2. A.

ELSŐDLEGES VÉGZETTSÉG ADATAI

A felmérés elsősorban egy végzettséget vizsgált minden résztvevő esetében. Azok, akik a megadott három évben (2007, 2009 és 2011) több szakon is végeztek az ELTE-n, kiválaszthatták azt a végzettségüket, melyet elsődlegesnek éreznek. A kérdőív további kérdéseinek többsége erre a végzettségre vonatkozott. A felmérésben résztvevők közül 38,8% bölcsészettudományi, 17,0% természettudományi, 13,5% társadalomtudományi képzési területen szerezte az ELTE diplomáját/abszolutóriumot. 9,0% jogi és igazgatási képzési területen, 12,1% pedagógusként diplomázott. Informatikai képzési területen a válaszadók 7,3%-a, sporttudományi képzési területen 0,4%-a, művészetközvetítési képzési területen 0,4%-a végzett. Gazdaságtudományi képzésben csupán 0,2% végzett. Képzési terület ELTE (3202 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

nincs adat (PhD képzés)

0

0

38

1

2

0

0

1

42

1,3%

bölcsészettudomány

0

0

939

0

292

9

2

0

1242

38,8%

társadalomtudomány

56

0

80

0

0

12

283

0

431

13,5%

informatika

0

0

0

234

0

0

0

0

234

7,3%

jogi és igazgatási

289

0

0

0

0

0

0

0

289

9,0%

pedagógusképzés

0

183

0

0

61

143

0

0

387

12,1%

sporttudomány

0

0

0

0

13

0

0

0

13

0,4%

természettudomány

0

0

0

20

0

0

0

525

545

17,0%

művészetközvetítés

0

0

12

0

0

0

0

0

12

0,4%

gazdaságtudományok

0

0

0

0

0

0

4

3

7

0,2%

345

183

1069

255

368

164

289

529

3202

100,0%

Σ

TÓK TÁTK

TTK

ELTE

14. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása képzési terület és karok szerint – 2012.

25

Képzési terület ELTE (3202 fő) nincs adat

bölcsészettudomány

társadalomtudomány

informatika

jogi és igazgatási

pedagógusképzés

sporttudomány

természettudomány

művészetközvetítés

gazdaságtudományok

100%

12

0

80

20

13

0

4

0

30

0

90%

7 12

545 61 13

80%

387 70% 289 60%

289

50%

234

143 183 939

283

525 431

234 292

40%

30%

1242

20%

10%

12

56 38

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

0 01 IK

2 PPK

9 0 TÓK

2 TÁTK

00 0 10 0 0 TTK

9. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása képzési terület és karok szerint – 2012.

26

42 ELTE

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett on-line felmérésben részt vettek közül a hagyományos egyetemi képzésben 44,4%, hagyományos főiskolai képzésben 10,0% szerzett diplomát. BA/BSc képzésben 29,2%, míg MA/MSc képzésben 9,0% diplomázott. Egységes, osztatlan képzésben 1,6% végzett, doktori képzésben 1,3%. Képzési forma ELTE (3202 fő) ÁJTK

BGGYK

Kar IK

BTK

PPK

TÓK

TÁTK

BA/BSc

64 91 280 58 128 73 88 153 (18,55%) (49,73%) (26,19%) (22,75%) (34,78%) (44,51%) (30,45%) (28,92%)

MA/MSc

7 (2,03%) 6 (3,28%)

65 (6,08%)

14 124 0 (0,00%) (5,49%) (33,70%)

25 (8,65%)

50 (14,49%)

0 (0,00%)

0 (0,00%)

0 (0,00%)

egységes és osztatlan képzés egyetemi – hagyományos képzés főiskolai – hagyományos képzés

ELTE

TTK

935

29,2%

48 (9,07%)

289

9,0%

0 (0,00%)

50

1,6%

198 582 131 102 125 281 0 (0,00%) 2 (1,09%) (57,39%) (54,44%) (51,37%) (27,72%) (43,25%) (53,12%)

1421

44,4%

0 (0,00%)

26 72 (7,54%) (39,34%)

egyetemi 0 (0,00%) kiegészítő képzés Doktori képzés – PhD, DLA

0 (0,00%)

Σ

345

0 (0,00%)

53 29 (4,96%) (11,37%)

10 91 (2,72%) (55,49%)

27 (9,34%)

13 (2,46%)

321

10,0%

22 2 (0,54%) 0 (0,00%) (8,63%)

24 (8,30%)

33 (6,24%)

144

4,5%

0 1 (0,19%) (0,00%)

42

1,3%

12 (6,56,%)

51 (4,77%)

0 (0,00%)

38 1 (0,39%) 2 (0,54%) (3,55%)

183

0 (0,00%)

1069

255

368

0 (0,00%) 164

289

529

3202

100,0%

15. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása képzési forma és karok szerint – 2012.

Képzési forma ELTE (3202 fő) 100%

0 26

0 12

90%

38 51 53

1 22 29

80%

0

198

131

42 144 321

281

1421

124 0

50

20%

7

10%

64

0%

1 33 13

91 125

40% 30%

0 24 27

582 2 0 6

50%

0

102

72

70% 60%

2 210

91

0 65 280

ÁJTK BGGYK BTK BA/BSc egyetemi – hagyományos képzés Doktori képzés – PhD, DLA

0 14

0 25

0 48

50 289

88

153

935

73 128

58

IK PPK TÓK TÁTK TTK ELTE MA/MSc egységes és osztatlan képzés főiskolai – hagyományos képzés egyetemi - kiegészítő képzés

10. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása képzési forma és karok szerint – 2012.

27

A felmérésben részt vevők közül a legtöbben (43,8%) 2011-ben végeztek, 36,1%uk 2009-ben, 20,1% pedig 2007-ben végzett. Az arányok jelzik, hogy az évek múlásával a végzettek elérhetősége (megfelelő, működő email cím az adatbázisban) sajnos csökken. Ez a jövőben mindenképpen megoldást igényel majd. A végzés (abszolutórium) éve? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

ELTE

TTK

92 22 222 61 41 42 56 109 (26,67% (12,02%) (12,02%) (23,92%) (11,14%) (25,60%) (19,37%) (20,60%)

2007

645

20,14%

2009

136 94 362 81 117 73 112 180 1155 (39,42%) (51,36%) (33,86%) (31,76%) (31,79%) (44,51%) (38,75%) (34,02%)

36,07%

2011

117 67 485 113 210 49 121 240 1402 (33,91%) (36,61%) (45,36%) (44,31%) (57,06%) (29,87%) (41,86%) (45,36%)

43,79%

345

Σ

183

1069

255

368

164

289

529

3202 100,00%

16. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a végzés éve és karok szerint – 2012.

A végzés (abszolutórium) éve? ELTE (3202 fő) 100% 90% 80%

117

49

67 485

113

121

240

1402

112

180

1155

56

109

645

TÁTK

TTK

ELTE

210

70% 60% 50%

73

136 40%

94

362

81

30%

117

20% 10%

92

222

42

61

22

41

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK 2007

PPK TÓK 2009 2011

11. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a végzés éve és karok szerint – 2012.

28

A felmérésben résztvevő frissdiplomások többsége (79,7%) nappali tagozaton, kisebb részük levelező tagozaton (12,4%), míg 7,9% esti tagozaton szerezte meg diplomáját. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? ELTE (3202 fő)

nappali

ÁJTK

BGGYK

BTK

213 (61,75%)

75 (40,98%)

994 (92,98%)

Kar IK 189 (74,12%)

PPK

TÓK

TÁTK

236 (64,13%)

120 (73,17%)

225 (77,85%)

ELTE

TTK

500 2552 (94,52%)

79,70%

esti 31 (8,99%)

37 52 (4,86%) (20,22%)

30 20 (5,43%) (11,76%)

39 21 (7,27%) 22 (4,16%) (23,78%)

252

7,87%

101 (29,28%)

71 23 (2,15%) (38,80%)

36 (14,12%)

112 (30,43%)

5 (3,05%)

43 (14,88%)

398

12,43%

255

368

164

289

levelező Σ

345

183

1069

7 (1,32%)

529 3202 100,00%

17. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása tagozat és karok szerint – 2012.

Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? ELTE (3202 fő) 100%

23 52

90%

36

43

101

112 71

80%

7 22

5 39

30

70%

398 252

21

20

31 60% 37

50% 40% 30%

500

994 189

120

2552

225

236

213 75

20% 10% 0%

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK nappali

PPK TÓK esti levelező

TÁTK

TTK

12. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása tagozat és karok szerint – 2012.

29

ELTE

A válaszadók többsége (70,8%) államilag támogatott képzésben végezte a tanulmányait, kisebb részük (29,2%) költségtérítéses formában. Milyen finanszírozási formában tanult Ön az ELTE-n, ebben a képzésben? ELTE (3202 fő) Kar IK

ELTE

ÁJTK

BGGYK

BTK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

Államilag finanszírozott

187 (54,20%)

119 (65,03%)

840 (78,58%)

119 (46,67%)

241 (65,49%)

129 (78,66%)

202 (69,90%)

431 (81,47%)

2268

70,83%

Költségtérítéses

158 (45,80%)

64 (34,97%)

229 (21,42%)

136 (53,33%)

127 (34,51%)

35 (21,34%)

87 (30,10%)

98 (18,53%)

934

29,17%

345

183

1069

255

368

164

289

529

Σ

3202 100,00%

18. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása finanszírozási forma és karok szerint – 2012.

Milyen finanszírozási formában tanult Ön az ELTE-n, ebben a képzésben? ELTE (3202 fő) 100% 90% 80%

35

229 127

64 158

98 934

87

136

70% 60% 50% 40% 30%

840

129 241

119 187

431 2268

202

119

20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

Államilag finanszírozott

TÓK

TÁTK

TTK

Költségtérítéses

13. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása finanszírozási forma és karok szerint – 2012.

30

ELTE

A válaszadók tanulmányi eredményei jók: saját bevallásuk szerint 53,2% jó eredménnyel, 30,9% jeles/kiváló osztályzatokkal, 15,3% közepes eredményekkel végezte tanulmányait. Átlagosan csupán elégséges eredményekről kevesen (0,7%) számoltak be. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön a főszakját? ELTE (3202 fő)

ÁJTK Elégséges

11 (3,19%)

Közepes

91 (26,38%)

Jó

Jeles, kiváló Σ

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÁTK

TTK

ELTE

0 2 (0,69%) 3 (0,57%) (0,00%)

21

0,66%

22 18 42 127 (5,98%) (10,98%) (14,53%) (24,01%)

490

15,30%

189 109 562 130 194 86 164 269 1703 (54,78%) (59,56%) (52,57%) (50,98%) (52,72%) (52,44%) (56,75%) (50,85%)

53,19%

54 60 399 53 151 60 81 130 (15,65%) (32,79%) (37,32%) (20,78%) (41,03%) (36,59%) (28,03%) (24,57%)

30,86%

345

0 3 (0,28%) 1 (0,39%) 1 (0,27%) (0,00%)

TÓK

14 (7,65%)

183

105 71 (9,82%) (27,84%)

1069

255

368

164

289

988

529 3202 100,00%

19. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek átlagos tanulmányi eredménye kari bontásban – 2012.

Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön a főszakját? ELTE (3202 fő) 100% 90%

54

53 60

80%

399

60

151

81

130

988

70% 60%

189

130

50% 40%

109

562

91

71

10% 0%

11 ÁJTK

105 14 3 0 BGGYK BTK Elégséges

1 IK Közepes

1703

86

194

30% 20%

269 164

18 0 TÓK

22 1 PPK Jó

42

127

2 3 TÁTK TTK Jeles, kiváló

490 21 ELTE

14. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek átlagos tanulmányi eredménye kari bontásban – 2012.

31

Arra is megkértük a válaszadókat, hogy értékeljék tanulmányi teljesítményüket szaktársaik teljesítményének függvényében. A végzetteink az eredmények szerint magabiztosak teljesítményüket illetően: 40,8% szerint kb. ugyanolyan volt a tanulmányi teljesítményük, mint a többieké, 44,6% szerint pedig valamivel jobb volt, mint a többi hallgatóé. 9,7% gondolja úgy, hogy sokkal jobban teljesített a többiekhez képest. Mindössze 5,0% érzi úgy, hogy valamivel, vagy sokkal rosszabbul teljesített, mint szaktársai. Az ELTE-n, a főszakján végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmány ELTE (3199 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

TÁTK

ELTE

TTK

Sokkal rosszabb volt, mint a 3 (0,87%) 0 (0,00%) 2 (0,19%) 0 (0,00%) 2 (0,54%) 3 (1,83%) 2 (0,69%) 3 (0,57%) többieké Valamivel 28 38 12 14 11 30 rosszabb volt, mint 6 (3,28%) 4 (2,44%) (8,12%) (3,56%) (4,71%) (3,80%) (3,81%) (5,69%) a többieké

15

0,47%

143

4,47%

Kb. ugyanolyan 132 81 464 108 152 43 112 212 volt, mint a 1304 (38,26%) (44,26%) (43,45%) (42,35%) (41,30%) (26,22%) (38,75%) (40,23%) többieké

40,76%

Valamivel jobb 154 88 483 100 167 89 138 208 1427 volt, mint a (44,64%) (48,09%) (45,22%) (39,22%) (45,38%) (54,27%) (47,75%) (39,47%) többieké

44,61%

Sokkal jobb volt, mint a többieké Σ

28 8 (4,37%) (8,12%) 345

183

81 35 (7,58%) (13,73%) 1068

33 25 (8,97%) (15,24%)

255

368

26 74 (9,00%) (14,04%)

164

289

310

9,69%

527 3199 100,00%

20. táblázat: A végzett felmérésben résztvevők főszakos tanulmányi eredménye a többi hallgatóval összehasonlítva, kari bontásban – 2012.

Az ELTE-n, a főszakján végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmány ELTE (3199 fő) 100%

28

8

154

88

81

90%

35

33

100

167

25

26

74

310

208

1427

212

1304

30 3 TTK

143 15 ELTE

80% 70%

483

60%

138 89

50% 40% 30%

132

81

464

108

20%

152

112 43

10% 0%

28 3 ÁJTK

6 0 BGGYK

38 2 BTK

12 0 IK

14 2 PPK

Sokkal rosszabb volt, mint a többieké Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Sokkal jobb volt, mint a többieké

4 3 TÓK

11 2 TÁTK

Valamivel rosszabb volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké

15. ábra: A végzett felmérésben résztvevők főszakjának tanulmányi eredménye a többi hallgatóval összehasonlítva, kari bontásban – 2012.

32

A felmérésben résztvevőknek vevőknek a szakos követelmények teljesítéséhez átlagosan 8,2 félévre volt szükségük.. Átlagosan leghamarabb (6,4 ( félév alatt) a PPK végzettjei szereztek abszolutóriumot, ugyanehhez az IK egykori hallgatóinak 9,6 félévre volt szükségük. A főszakja megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? ELTE (3202 fő) 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 9,2

6,7

8,5

9,6

6,4

7,4

7,8

8,8

8,2

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00 16. ábra: A végzett felmérés résztvevői számára főszakjukon az abszolutórium megszerzéséhez szükséges félévek átlagos számának karonkénti megoszlása – 2012.

Válaszadóink az abszolutórium megszerzését követően jellemzően a diplomát is megszerezték (70,4%). A végzettek 29,6%-a 2 (947 fő) nem diplomázott közvetlenül az abszolutórium megszerzése után. után Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? ELTE (3202 fő) fő Kar BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

igen

248 (71,90%)

137 (74,90%)

679 (65,50%)

175 (68,60%)

272 (73,90%)

119 (72,60%)

200 (69,20%)

425 2255 (80,30%)

70,42%

nem

97 (28,10%)

46 (25,10%)

390 (36,50%)

80 (31,40%)

96 (26,10%)

45 (27,40%)

89 (30,80%)

104 (19,70%)

29,58%

345

183

1069

255

368

164

289

Σ

TTK

ELTE

ÁJTK

947

529 3202 100,00%

21. táblázat:: Az abszolutóriumot követően a végzett felmérés résztvevői közül diplomát szerzők számának karonkénti megoszlása – 2012.

33

Az a 947 végzett, aki nem közvetlenül az abszolutórium megszerzése után diplomázott, döntő többségben (36,4%) még a felmérés időpontjában sem rendelkezett ELTE diplomával. Nem elhanyagolható tény azonban az, hogy a felmérés résztvevői közül sokan 2011-ben, szűk egy évvel a felmérést megelőzően abszolváltak. Fontos megjegyezni azt is, hogy az abszolutórium után diplomát nem szerző 2007-ben végzettek negyede (50 fő) a mai napig nem szerezte meg diplomáját. Nem jellemző, hogy 1-3 hónap múlván már diplomájuk lenne azoknak, akik nem szerezték azt meg az abszolutóriummal egy időben (ezt csupán 2,75% jelölte), a legtöbben az abszolutórium után 7-12 hónappal (22,3%) szerzik meg diplomájukat. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? ELTE (947 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

1-3

2

1

8

3

1

1

5

5

26

2,75%

4-6

10

16

61 16

19

1

16

39

178

18,80%

7-12

32

8

70 18

24

8

25

26

211

22,28% 13,20%

13-24

23

6

58

5

8

5

8

12

125

2 évnél több idő alatt

8

3

25

8

4

3

3

8

62

6,55%

Még nem szereztem meg

22

12

168 30

40

27

32

14

345

36,43%

Σ

97

46

390 80

96

45

89

104

947 100,00%

22. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinél az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt hónapok számának karonkénti megoszlása – 2012. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? Végzés éve szerinti bontásban (947 fő) Hónapok száma 2 évnél több Még nem szereztem Összesen Végzés 1-3 4-6 7-12 13-24 idő alatt. meg. éve 4 27 47 37 38 50 2,0% 13,3% 23,2% 18,2% 18,7% 24,6% 11 58 90 75 22 130 2009 2,8% 15,0% 23,3% 19,4% 5,7% 33,7% 11 93 74 13 2 165 2011 3,1% 26,0% 20,7% 3,6% 0,6% 46,1% 26 178 211 125 62 345 Összesen 2,7% 18,8% 22,3% 13,2% 6,5% 36,4% 23. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinél az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt hónapok számának végzés éve szerinti megoszlása – 2012. 2007

203 386 358 947

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen okból kifolyólag nem diplomáztak le közvetlenül az abszolutórium megszerzése után. A legtöbben (60,3%) egyéb okokat jelöltek meg. 39,7%-uk nyelvvizsga hiánya miatt kényszerült később diplomázni. Az egyéb okok közül a leggyakoribb az volt, hogy a végzett nem készült még el a diplomamunkájával (disszertációval a PhD-n végzők esetében) – ezt minden harmadik (36,3%) egyéb okot bejelölő válaszadó jelezte. Sokan dolgozni kezdtek (20,1%). Családi, magánéletbeli okot (pl.: gyerekszülés) 9,5% említett. Sokaknak nem sikerült az államvizsgája (8,6%). A többiek másik képzésre, külföldi munkára/tanulmányokra/ösztöndíjra, időhiányra, egészségügyi problémára és adminisztratív okokra hivatkoztak.

34

Mi (volt) a késedelem oka? ELTE (947 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Nyelvvizsga 36 29 93 28 55 40 47 48 hiánya (37,11%) (63,04%) (23,85%) (35,00%) (57,29%) (88,89%) (52,81%) (46,15%)

376

39,70%

61 17 297 52 41 5 42 56 (62,89%) (36,96%) (76,15%) (65,00%) (42,71%) (11,11%) (47,19%) (53,85%)

571

60,30%

Egyéb ok Σ

97

46

390

80

96

45

89

104

947 100,00%

24. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinél a késedelmes diplomaszerzés okának karonkénti megoszlása – 2012.

35

V. 2. B.

EGYÉB TANULMÁNYOK

A felmérésben megkérdeztük a végzettjeinket az egyéb tanulmányaikkal kapcsolatban is. Arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy rendelkeztek-e már felsőfokú végzettséggel elsődleges szakjuk megkezdésekor. Természetesen a végzettek egy részénél ez az adat az ETR-ből is elérhető volt (feltéve, hogy korábban nálunk szerzett diplomát). Összesen 781 főnek (24,4%) volt már főszakja megkezdésekor felsőfokú végzettsége.

100%

Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a főszakja megkezdésekor? ELTE (3202 fő)

90% 80% 99

70% 60%

267

224 846

207

190

434

2421

154

50% 40% 30% 84

20% 10%

78

144 223

82

65

95

781

10

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK igen

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

nem

17. ábra: A már felsőfokú végzettséggel rendelkezők létszámának karonkénti megoszlása – 2012.

Azokat, akiknek több diplomája is volt már főszakja megkezdésekor, megkértük, hogy az ezek közül fontosabbnak érzett diplomával kapcsolatban adják meg annak képzési szintjét. Akiknél az ETR adatai alapján ismert volt, hogy egy vonatkozó ELTE diplomájuk van, egy minimálisan eltérő kérdésstruktúrában kértük meg arra, hogy jelezzék, ezt az ETR-ben található diplomát, vagy esetleg egy másik – máshol szerzett – diplomát tartják-e elsődlegesnek. 47,6% rendelkezett hagyományos rendszerű képzésben megszerzett főiskolai diplomával a fő végzettséghez tartozó ELTE szak megkezdésekor. BA/BSc képzésben 23,0%, hagyományos rendszerű egyetemi képzésben 22,3% szerzett diplomát. Felsőfokú szakképzésben 4,6%, MA/MSc képzésben 1,5%, egységes osztatlan képzésben 0,6%, doktori képzésben 0,3% végzett.

36

Ezt a (főszak megkezdésekor már meglevő) felsőfokú végzettségét milyen képzési formában szerezte? ELTE (781 fő)

Ba/BSc Ma/MSc Egységes, osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Σ

Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK 8 1 52 13 43 0 19 44 2 0 7 2 0 1 0 0 1 1 0 0 3 0 0 0 18 9 74 14 28 2 9 20 44 68 85 32 66 2 48 27 0 1 0 0 0 0 1 0 5 4 5 4 4 5 5 4 78

84

223 65

144

10

82

95

ELTE 180 12 5 174 372 2 36

23,0% 1,5% 0,6% 22,3% 47,6% 0,3% 4,6%

781

100,0%

25. táblázat: Fő végzettségük megkezdésekor már meglévő felsőfokú végzettségek képzési forma és karok szerinti megoszlása – 2012.

A további tanulmányokkal kapcsolatban megkérdeztük, hogy a felmérésben vizsgált elsődleges szak megkezdését követően szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget. Az adatok egy része itt is elérhető volt a tanulmányi rendszerből, így a fenti kérdéshez hasonlóan kétféleképpen tettük fel itt is a kérdést, attól függően, hogy volt-e tudomásunk ilyen végzettségről, vagy sem. A résztvevők közül 887 fő (27,7%) jelezte, hogy elsődleges végzettségéhez kapcsolódó szakjának megkezdése óta szerzett felsőfokú végzettséget (akár a képzés alatt, akár azt követően). A főszakja megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? ELTE (3202 fő) 100% 90% 80% 583

70% 60%

305

152

214

299

41

69

124

237

401

2315

128

887

TTK

ELTE

50% 40% 30% 486

20% 10%

40

31

40

52

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK igen

PPK nem

TÓK

TÁTK

18. ábra: Fő végzettségük megkezdése óta szerzett felsőfokú végzettséget szerzők karonkénti megoszlása – 2012.

A 887 főből 452-en (51,0%) hagyományos rendszerű egyetemi képzésben, 119 fő (13,4%) MA/MSc képzésben szerzett diplomát fő szakja megkezdése óta. BA/BSc fokozatot a fő szak mellett, vagy után a válaszadók 6,8%-a, doktori fokozatot 5,6%, míg szakirányú továbbképzésben diplomát 5,3% szerzett. 37

Ezt milyen képzési formában szerezte? ELTE (887 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

Ba/BSc

5

4

29

1

5

2

7

7

60

6,76%

Ma/MSc

5

5

40

7

22

7

16

17

119

13,42%

2

0

2

0

0

1

6

0,68%

320 17

22

2

16

66

452

50,96% 9,24%

Egységes, osztatlan képzés

1

0

Egyetemi – hagyományos képzés

5

4

Főiskolai – hagyományos képzés

2

0

41

9

5

16

4

5

82

Doktori képzés – PhD, DLA

4

0

14

4

2

0

1

25

50

5,64% 3,95%

Felsőfokú szakképzés

3

4

16

1

2

6

2

1

35

Szakirányú továbbképzés

7

10

11

1

5

5

3

5

47

5,30%

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

8

4

13

1

4

2

3

1

36

4,06%

40

31

486 41

69

40

52

128

Σ

887 100,00%

26. táblázat: Fő végzettségük megszerzése óta szerzett felsőfokú végzettségek képzési forma és karok szerinti megoszlása – 2012.

A felmérés időpontjában a megkérdezettek 27,9%-a vesz részt felsőfokú képzésben. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? ELTE (3202 fő) 100% 90% 80% 301

70% 60%

284

143

747

269

204

2308

218 142

50% 40% 30% 228

20% 10% 0%

61

40

ÁJTK

BGGYK

322

99

51 BTK

894

71 22

IK

PPK igen

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

nem

19. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása jelenleg is folyó felsőfokú tanulmányok és kar szerint – 2012.

A jelenleg felsőfokú végzettséget folytatók közül a legtöbben (42,7%) MA/MSc képzésben vesznek részt. Kisebb részük (24,8%) doktori képzésben, illetve 13,0% BA/BSc képzésben hallgató.

38

Ezt (a jelenleg folytatott tanulmányt) milyen szintű képzésben végzi? ELTE (894 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Ba/BSc

5

7

6

9

6

8

14

116

12,98%

Ma/MSc

19

20

130 30

39

6

44

94

382

42,73%

Egységes, osztatlan képzés

10

1

6

0

1

0

5

2

25

2,80%

Egyetemi – hagyományos képzés

2

0

7

2

4

0

0

0

15

1,68%

Főiskolai – hagyományos képzés

1

0

1

0

0

0

0

0

2

0,22%

Doktori képzés – PhD, DLA

10

1

81

9

14

1

6

100

222

24,83%

Felsőfokú szakképzés

3

3

18

0

6

3

3

6

42

4,70%

Szakirányú továbbképzés

9

7

9

2

19

5

3

8

62

6,94%

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

2

1

9

2

7

1

2

4

28

3,13%

61

40

322 51

99

22

71

228

Σ

61

ELTE

894 100,00%

27. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása jelenleg is folyó felsőfokú tanulmányok képzési formája és kar szerint – 2012.

Azoktól a végzettjeinktől, akik a saját bevallásuk és az ETR alapján is az ELTE-n végeztek alapképzést, de mesterképzést nem kezdtek el sem nálunk, sem más intézményben, megkérdeztük, hogy mi volt ennek az oka. Ez a kérdés összesen 607 főt érintett, a felkínált okok közül tetszőleges számú volt választható. Legtöbben az anyagi nehézségeket jelölték okként (44,0%). Minden harmadik válaszadó úgy érzi, hogy az alapképzéses diplomához viszonyítva a mesterképzés már nem nyújt szakmailag többet (33,3%). 28,2% jelezte, hogy a munkaerő-piacon elég az alapképzéses diploma is. 30,1% (183 fő) egyéb okot is megjelölt, amit pár szóban kifejtett. Ezek közül a leggyakoribb a nyelvvizsga hiánya volt (15,3%), illetve sokan (14,8%) más képzést kezdtek (másik alapképzést, PhD képzést stb). Van, aki csak halasztja a továbbtanulást (12,0%), míg vannak, akik családi okokból (7,7%) nem terveznek a közeljövőben mesterképzést elvégezni.

39

Mi az oka annak, hogy nem kezdett el mesterképzést? - ELTE 2. A 3. Az 1. Úgy érzem, munkaerőpiacon alapképzéses 4. Anyagilag hogy a már az diplomámmal nem 6. Egyéb okból 5. Jelentkeztem mesterképzés alapképzéses szerzett engedhetem nem mesterképzésre nem adna diplomámmal is jól végzettség meg jelentkeztem , csak nem nekem többet mesterel tudok nekem magamnak, vettek fel. szakmailag, hogy képzésre helyezkedni, nincs elegendő, nincs mint az továbbtanuljak szükségem a értelme alapképzés. továbbtanulni. mesterképzésre.

arány

202 33,3% 307 50,6%

171 28,2% 343 56,5%

123 20,3% 392 64,6%

267 44,0% 274 45,1%

53 8,7% 492 81,1%

183 30,1% 296 48,8%

nem tudom/ nem fő válaszolok arány

98 16,1%

93 15,3%

92 15,2%

66 10,9%

62 10,2%

128 21,1%

607

607

607

607

607

607

fő

igen

arány fő

nem

N (válaszadók)

28. táblázat: A végzett felmérés alapképzésen abszolutóriumot szerzett, de mesterképzésen nem továbbtanuló résztvevőinek megoszlása aszerint, hogy miért nem kezdtek el mesterképzést – 2012. Kérjük, röviden írja le, mi volt ez az egyéb ok (amiért nem jelentkezett mesterképzésre)! 183 fő

Ok nyelvvizsga hiánya m ás képzést kezdett (pl.: PhD, alapképzés), vagy más végzettsége van, ami m iatt nem szükséges később tervez továbbtanulni családi okokból (gyermekvállalás stb.) osztatlan képzésben vett részt nincs olyan képzés, amit választana; vagy nem tudott választani nem tartja fontosnak a mesterképzést, a munkaerőpiacon nincs értéke m ég nem szerezte meg a diplom át szakterületet váltott időhiány m iatt külföldi lehetőség m iatt (munka, továbbtanulás) anyagi okokból keresztfélév, levelező tagozat hiánya miatt egyéb ok m unkáltató nem támogatja idősnek érzi m agát a továbbtanuláshoz Összesen

Fő

Arány

28 27 22 14 14 14 12 11 10 7 7 6 3 3 3 2

15,3% 14,8% 12,0% 7,7% 7,7% 7,7% 6,6% 6,0% 5,5% 3,8% 3,8% 3,3% 1,6% 1,6% 1,6% 1,1%

183

29. táblázat: A végzett felmérés alapképzésen abszolutóriumot szerzett, de mesterképzésen nem továbbtanuló résztvevői által adott egyéb okok, melyek miatt nem tanultak tovább – 2012.

40

V. 2. C.

SZAKMAI GYAKORLAT

A felmérésben érintett végzettek 58,96%-a vett részt kötelező szakmai gyakorlaton. Ez az arány a TÓK (96,3%) és a BGGYK (90,7%) végzettjei esetében a legmagasabb. A főszakján végzett tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? ELTE (3202 fő) Kar

ELTE

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

Igen

252 (73,04%)

166 (90,71%)

542 (50,70%)

99 (38,82%)

217 (58,97%)

158 (96,34%)

192 (66,44%)

262 (59,53%)

1888

58,96%

Nem

93 (26,96%)

17 (9,29%)

527 (49,30%)

156 (61,18%)

151 6 (3,66%) (41,03%)

97 (33,56%)

267 (50,47%)

1314

41,04%

345

183

1069

255

289

529

Σ

368

164

3202 100,00%

30. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a főszakhoz kapcsolódó kötelező szakmai gyakorlaton való részvétel szerint, kari bontásban – 2012.

A főszakján végzett tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? - ELTE (3202 fő) 100%

6

17 93

80%

97

151

527

267

156

1314

60% 158

166

40%

252

20%

192

217

542

262

99

1888

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK Igen

PPK Nem

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

20. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a főszakhoz kapcsolódó kötelező szakmai gyakorlaton való részvétel szerint, kari bontásban – 2012.

A szakmai gyakorlaton részt vett végzettek negyedét (25,5%) később alkalmazták is szakmai gyakorlati helyükön. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? ELTE (1888 fő) Kar ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

Igen

106 55 101 30 46 42 (42,06%) (33,13%) (18,63%) (30,30%) (21,21%) (26,58%9

Nem

146 111 (57,94%) (66,87%9

Σ

252

166

441 69 171 (81,37%) (69,70%9 (78,80%9 542

99

217

TÁTK

TTK

ELTE

39 63 (20,31%) (24,05%)

482

25,53%

116 153 199 (73,42%) (79,69%) (75,95%)

1406

74,47%

158

192

262

1888 100,00%

31. táblázat: A végzett felmérés szakmai gyakorlaton részt vett válaszadóinak megoszlása aszerint, hogy gyakorlati helyükön később alkalmazták-e őket, kari bontásban – 2012.

41

V. 2. D.

TERVEZETT TANULMÁNYOK

Megkérdeztük azt is végzetteinktől, hogy terveznek-e az elkövetkező 2-3 évben továbbtanulni valamilyen képzésen. A legtöbben (27,2%) doktori képzést terveznek, amit a mesterképzések követnek 25,8%-kal. Szakirányú továbbképzést 21,8% tervez, míg a felsőfokú szakképzések (19,8%) és az alapképzések (9,5%) kevésbé népszerű továbbtanulási tervek. Az, hogy hol terveznek továbbtanulni, az leginkább magától a képzéstől függ: doktori képzést inkább az ELTE-n, felsőfokú szakképzést, alapképzést inkább más felsőoktatási intézményben terveznek végezni. A mesterképzéseknél és a szakirányú továbbképzéseknél közel ugyanolyan arányban választják az ELTE-t, mint a többi felsőoktatási intézményt továbbtanulási célpontként. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? 100% 90% 80% 70% 60%

2378

2567

2334

2506

2898 50% 40% 30% 20% 10% 0%

428 445 190 felsőfokú szakképzés nem

330 370 538

201 103

396

326

alapképzés

mesterképzés

szakirányú továbbképzés

igen, más felsőoktatási intézményben

doktori képzés

igen, az ELTE-n

21. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy terveznek-e továbbtanulni a következő 2-3 évben– 2012.

42

Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén?  Kar

igen, az ELTE-n igen, más felsőfokú felsőoktatási szakképzés intézményben nem igen, az ELTE-n igen, más alapképzés felsőoktatási intézményben nem igen, az ELTE-n igen, más felsőoktatási intézményben

mesterképzés

nem igen, az ELTE-n szakirányú igen, más felsőoktatási továbbintézményben képzés

ÁJTK 37 10,7% 27

igen, más felsőoktatási intézményben

doktori képzés

nem válaszadók

ELTE BTK 41 3,8% 181

7,8% 15,3% 16,9%

IK 7 2,7% 17

PPK TÓK TÁTK 32 25 8 8,7% 15,2% 2,8% 58 35 37

TTK 20 3,8% 62

6,7% 15,8% 21,3% 12,8% 11,7%

190

5,93%

445

13,90%

281 135 847 231 278 104 244 447 2567 81,4% 73,8% 79,2% 90,6% 75,5% 63,4% 84,4% 84,5% 11 12 33 3 13 15 5 11 103 3,2% 6,6% 3,1% 1,2% 3,5% 9,1% 1,7% 2,1% 18 13 75 13 21 14 22 25 201 5,2% 7,1% 7,0% 5,1% 5,7% 8,5% 7,6% 4,7% 316 158 961 239 334 135 262 493 2898 91,6% 86,3% 89,9% 93,7% 90,8% 82,3% 90,7% 93,2% 28 54 118 33 32 40 40 51 396 8,1% 29,5% 11,0% 12,9% 8,7% 24,4% 13,8% 9,6% 42

18

156

20

43

18

60

9,8% 14,6%

20

105

13,0% 10,9%

9,8%

229

111

909

3,22% 6,28% 90,51% 12,37%

13,37%

7,8% 11,7% 11,0% 20,8% 13,4%

275 111 795 202 293 106 189 407 2378 79,7% 60,7% 74,4% 79,2% 79,6% 64,6% 65,4% 76,9% 71 52 55 14 46 40 23 25 326 20,6% 28,4% 5,1% 5,5% 12,5% 24,4% 8,0% 4,7% 45

80,17%

71 428

12,2%

nem igen, az ELTE-n

BGGY K 20 10,9% 28

16

81

17

31

74,27% 10,18%

55 370

11,56%

2506

78,26%

538

16,80%

330

10,31%

6,3% 22,0% 10,4% 10,7% 10,4% 225

241

51 25 211 45 68 14,8% 13,7% 19,7% 17,6% 18,5% 26

10

106

13

31

7,5%

5,5%

9,9%

5,1%

8,4%

107

235

449

11 43 84 6,7% 14,9% 15,9% 6

40

98

3,7% 13,8% 18,5%

268 148 752 197 269 147 206 347 2334 72,89% 77,7% 80,9% 70,3% 77,3% 73,1% 89,6% 71,3% 65,6% 345 183 1069 255 368 164 289 529 3202 100,00%

32. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy terveznek-e továbbtanulni a következő 2-3 évben– 2012.

Összességében az ELTE-n további tanulmányokat 28,7% tervez, 40,2% nem tervez, 31,0% bizonytalan, nem válaszolt erre a kérdésre. Tervezi-e, hogy valamilyen formában újra az ELTE-n folytasson hosszabb-rövidebb tanulmányokat? ELTE (3202 fő)

ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

Nem tudom / Nem 126 62 324 79 111 50 85 158 válaszolok. (36,52%) (33,88%) (30,31%) (30,98%) (30,16%) (30,49%) (29,41%) (29,87%)

ELTE 995

31,07%

Nem, nem tervezek 107 37 469 114 132 42 125 261 az ELTE-n további 1287 (31,01%) (20,22%) (43,87%) (44,71%) (35,87%) (25,61%) (43,25%) (49,34%) tanulmányokat.

40,19%

Igen, tervezek az 112 84 276 62 125 72 79 ELTE-n további (32,46%) (45,90%) (25,82%) (24,31%) (33,97%) (43,90%) (27,34%) tanulmányokat. Σ

345

183

1069

255

368

164

289

110 (20,79)

920

529 3202 100,00%

33. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy tervezik-e, hogy az ELTE-n folytatnak hosszabb-rövidebb tanulmányokat – 2012.

43

28,73%

Tervezi-e, hogy valamilyen formában újra az ELTE-n folytasson hosszabb-rövidebb tanulmányokat? ELTE (3202 fő)

100% 90% 80%

276

112

62

110

79

125

920

72

84

70% 60% 50%

469

107

114

37

40%

261

125

132

1287

42

30% 20%

126

62

324

79

111

50

85

158

995

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

10% 0%

Nem tudom / Nem válaszolok. Nem, nem tervezek az ELTE-n további tanulmányokat. Igen, tervezek az ELTE-n további tanulmányokat. 22. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy tervezik-e, hogy az ELTE-n folytatnak hosszabb-rövidebb tanulmányokat – 2012.

A válaszadók a tervezett ELTE-s továbbtanulással kapcsolatban a képzés finanszírozását illetően az alábbi válaszokat adták: 30,5% csak államilag támogatott képzést, 16,0% csak költségtérítéses képzést választana. 40,4% szerint mindkét finanszírozási forma szóba jöhet. Ezt a kérdést 13,0% nem tudta megválaszolni. Amennyiben az ELTE-n folytatná a tanulmányait, milyen finanszírozási formát választana? ELTE (920 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Nem tudom / 19 13 32 8 16 10 9 13 120 Nem válaszolok. (16,96%) (15,48%) (11,59%) (12,90%) (12,80%) (13,89%) (11,39%) (11,82%)

13,04%

Mindkettő 52 38 94 35 61 40 31 21 372 lehetséges. (46,43%) (45,24%) (34,06%) (56,45%) (48,80%) (55,56%) (39,24%) (19,09%)

40,43%

Csak 32 50 7 19 9 16 147 8 (9,52%) 6 (8,33%) (18,12%) (11,29%) (15,20%) (11,39%) (14,55%) költségtérítésest (28,57%)

15,98%

Csak államilag 25 100 12 29 16 30 60 281 9 (8,04%) (29,76%) (36,23%) (19,35%) (23,20%) (22,22%) (37,97%) (54,55%) finanszírozottat.

30,54%

Σ

112

84

276

62

125

72

79

110

920 100,00%

34. táblázat: A végzett felmérés ELTE-n továbbtanulást tervező résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy milyen finanszírozási formában terveznek az ELTE-n hosszabb-rövidebb tanulmányokat – 2012.

44

Amennyiben az ELTE-n folytatná a tanulmányait, milyen finanszírozási formát választana? ELTE (920 fő) 100% 9 12

90% 25 80%

29

16 281

100

30

32

7

6

70%

60

19 8 147

60% 9

50 50% 40%

52

40

35

38

16

61

30%

372

31

94

21

20% 10%

19

13

8

16

BGGYK BTK IK Nem tudom / Nem válaszolok. Csak költségtérítésest.

PPK

32

10

120

13

9

0% ÁJTK

TÓK TÁTK TTK ELTE Mindkettő lehetséges. Csak államilag finanszírozottat.

23. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy milyen finanszírozási formában terveznek az ELTE-n hosszabb-rövidebb tanulmányokat – 2012.

Azok, akik költségtérítéses képzésben (is) részt vennének, átlagosan maximum 143.600 Ft-ot fizetnének ezért a képzésért egy félévben. Legfeljebb mekkora összeget fordítana a költségtérítésre félévente? ELTE (akik részt vennének a jövőben költségtérítéses képzésben: 519 fő)

átlag szórás (SD) N (válaszadók) Nem tudja, nem válaszol

ÁJTK BGGYK 145,0 110,7

BTK 146,6

Kar IK PPK 166,0 137,2

TÓK 103,8

TÁTK 164,5

TTK 178,4

47,34 76

37,71 41

63,81 139

80,79 40

60,06 79

50,99 42

68,46 40

74,89 37

63,88 494

8

5

5

2

1

4

0

0

25

ELTE 143,6

35. táblázat: Az ELTE-n a jövőben költségtérítéses képzést (is) tervezők által félévente maximálisan kifizetni tervezett költségtérítés átlagos összege (eFt) - 2012.

45

V. 3.

Nemzetközi tapasztalatok

V. 3. A.

NYELVTUDÁS

A felmérésben résztvevőket arra kértük, hogy hat idegen nyelvet értékeljenek ötfokú skálán aszerint, hogy milyen szintű a nyelvtudásuk. A felsoroltak közül az angol nyelv ismerete a legjellemzőbb (átlag 3,8). Ezt sorrendben a német, majd a francia nyelv ismerete követi. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? ELTE 0,000

0,500

1,000

1,500

2,000

2,500

3,000

3,500

4,000

angol

3,8

német

2,4

francia

1,5

olasz

1,3

spanyol

1,2

orosz

1,2

24. ábra: A végzett felmérésben résztvevők átlagos nyelvtudásának szintje – 2012.

Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? - ELTE (3202 fő) angol német francia olasz spanyol orosz átlag szórás (SD) N (válaszadók)

3,848 1,124 3202

2,411 1,313 3202

1,477 1,006 3202

1,275 0,768 3202

1,250 0,749 3202

1,215 0,624 3202

36. táblázat: A végzett felmérésben résztvevők átlagos nyelvtudásának szintje – 2012.

46

4,500

V. 3. B.

KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK ÉS MUNKA

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek kisebb része (14,9%) végzett külföldön tanulmányokat a főszakos tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt. Ettől az egyetemi átlagtól leginkább a BTK diplomásai tértek el: az ő esetükben minden ötödik (22,9%) egykori hallgató tanult külföldön tanulmányai alatt. A főszakján végzett tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? - ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK

BGGYK

BTK

13 245 (7,10%) (22,92%)

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

14 42 49 9 (5,49%) (5,49%) (11,41%) (16,96%)

ELTE

igen

65 (18,84%)

41 (7,75%)

478

14,93%

nem

280 170 824 241 326 155 240 488 (81,16%) (92,90%) (77,08%) (94,51%) (88,59%) (94,51%) (83,04%) (92,25%)

2724

85,07%

345

Σ

183

1069

255

368

164

289

529

3202 100,00%

37. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint,hogy főszakján végzett tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanultak-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön – 2012.

A főszakján végzett tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? - ELTE (3202 fő) 100% 90% 80% 70% 60%

824

280 170

50%

241

326

240 488

155

2724

40% 30% 20% 10%

245

65 13

0% ÁJTK

BGGYK

42

14 BTK

IK igen

PPK nem

49 41

9 TÓK

TÁTK

TTK

478 ELTE

25. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakján végzett tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanultak-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön – 2012.

47

A külföldi tanulmányok darabszámát tekintve mind az egy szemeszternél hosszabb, mind az egy szemeszternél rövidebb tanulmányokat fejenként átlagosan 1,1 alkalommal folytattak a hallgatók. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? ELTE (478 fő) 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 1,2

0,5

1,2

0,9

1,1

0,9

1,1

1,1

1,1

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

0,0

26. ábra: A végzett felmérés külföldön is tanult résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy összesen hány alkalommal tanultak tanult külföldön legalább egy szemesztert – 2012.

Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? ELTE (478 fő)

1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 1,2

0,5

1,2

0,9

1,1

0,9

1,1

1,1

1,1

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

0,0

27.. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert – 2012.

48

A külföldi tanulmányok átlagosan hossza 8,6 hónap volt. A legtöbben (27,4%) 10, vagy annál több hónapot tanultak külföldön, vagyis legalább egy tanévet. Ezt az egy féléves (5 és 6 hónapos) tanulmányok követik: 19,9%, illetve 15,7%-kal. 15,7% kal.

Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? ELTE (478 fő) 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 8,7

4,1

8,7

13,3

10,1

4,3

8,1

7,5

8,6

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

28. ábra: A végzett felmérés külföldi tanulmányokat folytatott résztvevői által külföldön töltött hónapok száma kari bontás szerint – 2012.

Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? ELTE (478 fő fő) ÁJTK BGGYK BTK 1 3 1 6 2 1 0 10 3 0 4 14 4 2 4 26 5 14 1 48 6 15 2 33 7 5 1 19 8 1 0 13 9 1 0 8 10+ 23 0 68 Σ 65 13 245

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK 2 1 1 2 3 1 2 0 0 1 0 2 3 0 2 0 4 2 4 8 3 11 1 9 8 2 8 1 9 5 0 1 0 5 3 0 3 0 3 0 0 1 0 2 2 6 9 1 15 9 14 42 9 49 41

ELTE 19 15 25 50 95 75 34 20 14 131 478

3,97% 3,14% 5,23% 10,46% 19,87% 15,69% 7,11% 4,18% 2,93% 27,41% 100,00%

38. táblázat: A végzett felmérés külföldön tanult résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy összeadva hány hónapot tanult külföldön összesen – 2012.

A válaszadók külföldi tanulmányaikat jellemzően ERASMUS/TEMPUS ösztöndíjjal (171 válasz), egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíjból (114 válasz), válasz) és/vagy saját, illetve családi forrásból (109 válasz) finanszírozták.

49

Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön?(Többszörös választás) ELTE (562 válasz/478 fő)

Kar

ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Tempus/Erasmus ösztöndíj

ELTE

48

11

1

10

28

6

38

29

171

5

0

23

2

0

0

4

5

39

8

0

53

0

4

1

2

5

73

9

2

72

1

8

1

10

11

114

Saját / családi f inanszírozás

17

0

54

4

12

4

10

8

109

Párhuzamos külföldi munkavállalás

2

0

18

1

5

0

7

1

34

Egyéb forrásból

6

0

5

2

4

0

3

2

22

Σ (válaszok)

95

13

226

20

61

12

74

61

562

Σ (fő)

65

13

245

14

42

9

49

41

478

A f ogadó f elsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj

39. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy milyen finanszírozási formában tanult külföldön– 2012.

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett ELTE-sek többsége (86,7%) nem dolgozott külföldön ELTE-s tanulmányaik megkezdése előtt vagy ELTE-s tanulmányaik alatt. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) dolgozott-e külföldön? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK BGGYK

BTK

PPK

TÁTK

TTK

9 45 (5,49%) (15,57%)

43 (8,13%)

ELTE

36 (10,43%)

426

13,30%

nem

309 166 864 242 310 155 244 486 2776 (89,57%) (90,71%) (80,82%) (94,90%) (84,24%) (94,51%) (84,43%) (91,87%)

86,70%

345

183

1069

13 58 (5,10%) (15,76%)

TÓK

igen

Σ

17 205 (9,29%) (19,18%)

IK

255

368

164

289

529 3202 100,00%

40. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy végzettsége megszerzése előtt (tanulmányaik közben, vagy előtt) dolgoztak-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön – 2012.

50

A végzettség megszerzését követően egykori hallgatóink 7,75%-a tanult külföldön: ez az arány a TÁTK és a TTK hallgatói körében a legmagasabb: 10,7% illetve 10,8%. A főszakján szerzett végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK

BTK

IK

18 3 (1,64%) (5,22%)

101 (9,45%)

10 (3,92%)

PPK

TÓK

TÁTK

ELTE

TTK

22 31 57 6 (3,66%) (5,98%) (10,73%) (10,78%)

248

7,75%

327 180 968 245 346 158 258 472 (94,78%) (98,36%) (90,55%) (96,08%) (94,02%) (96,34%) (89,27%) (89,22%)

2954

92,25%

igen nem

BGGYK

345

Σ

183

1069

255

368

164

289

529

3202 100,00%

41. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakján szerzett végzettségük megszerzését követően tanultak-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön – 2012.

A végzettség megszerzését követő időben külföldön munkát 12,0% (386 fő) vállalt. A többségük összesen egy alkalommal dolgozott külföldön (72,5%). Azonban ha a külföldi munkával töltött időtartamot vizsgáljuk, kitűnik, hogy a külföldön is dolgozók közül sokan (30,6%) vannak olyanok, akik tartósan, több, mint egy éven keresztül dolgoztak külföldön. Kétharmaduk (66,3%) nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben, vagy részben kapcsolódott ez a külföldi munkavégzés a tanulmányaikhoz. A főszakján szerzett végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK

BGGYK

BTK

igen 29 (8,41%) 12 (6,56%) nem

IK

PPK

TÁTK

TTK

162 (15,15%)

27 29 (7,88%) 15 (9,15%) (10,59%)

44 (15,22%)

68 (12,85%)

386

12,05%

2816

87,95%

316 (91,59%)

171 (93,44%)

907 (84,85%)

228 (89,41%)

339 (92,12%)

149 (90,85%)

245 (84,78%)

461 (87,15%)

345

183

1069

255

368

164

289

529

Σ

ELTE

TÓK

3202 100,00%

42. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakján szerzett végzettségük megszerzését követően dolgoztak-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön – 2012.

Összesen hány alkalommal (dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön a végzettség megszerzését követően)? ELTE (386 fő)

1 2 3+ Σ

Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK 27 10 118 16 19 11 32 47 (93,10%) (83,33%) (72,84%) (59,26%) (65,52%) (73,33%) (72,73%) (69,12%) 2 2 27 4 8 4 8 11 (6,90%) (16,67%) (16,67%) (14,81%) (27,59%) (26,67%) (18,18%) (16,18%) 0 0 17 7 2 0 4 10 (0,00%) (0,00%) (10,49%) (25,93%) (6,90%) (0,00%) (9,09%) (14,71%) 29 12 162 27 29 15 44 68

ELTE 280

72,54%

66

17,10%

40

10,36%

386 100,00%

43. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy összesen hány alkalommal dolgoztak külföldön – 2012.

51

Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? ELTE (386 fő)

ÁJTK BGGYK 2 0

1

Kar IK PPK TÓK TÁTK 2 4 1 3

BTK 13

ELTE

TTK 6

2

1

2

17

2

2

0

7

2

31 33

8,03% 8,55%

3

6

0

14

4

3

0

3

5

35

9,07%

4

4

0

5

2

1

0

3

5

20

5,18%

5

3

1

7

1

0

0

3

1

16

4,15%

6

4

2

14

2

3

2

2

8

37

9,59%

7-9

1

2

21

3

5

4

7

7

50

12,95%

10-12

3

3

23

3

0

2

4

8

46

11,92%

13-24

2

1

24

4

5

5

6

10

57

14,77%

25+

3

1

24

4

6

1

6

16

61

15,80%

Σ

29

12

162

27

29

15

44

68

386 100,00%

44. táblázat: A végzett felmérés külföldön is dolgozott résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakján szerzett végzettségük megszerzését követően összesen hány hónapig dolgoztak külföldön – 2012.

Ez a munka/ezek a munkák (melyeket külföldön végzett) kapcsolódtake a felsőfokú végzettségéhez? ELTE (386 fő) 100%

1

90% 80%

9

16

3 63

7 16

70%

130

15 7 14

60% 50%

12 8

40%

129

18

59

4 19

30%

7 38

20% 10%

8

40

6

4

11

TÓK

TÁTK

127

1

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

Igen, teljes mértékben

Részben

TTK

ELTE

Nem

29. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy külföldi munkájuk mennyire kapcsolódott a résztvevők végzettségéhez – 2012.

52

V. 3. C.

KÜLFÖLDI TERVEK

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett válaszadók nagyobb részének vannak külföldi tervei: 41,8%-uk pár hetes, vagy hónapos külföldi munkavállalást, 41,1%-uk néhány éves külföldi munkavállalást tervez. A válaszadók 30,4%-a szeretne külföldön élni, legnagyobb arányban a TÁTK és a BTK volt hallgatói (40,1, illetve 35,5%), míg legkevésbé a BGGYK végzettei (17,5%). A külföldi tanulmányok már kicsivel kevésbé népszerűek: néhány hetes, vagy hónapos külföldi tanulmányokat 26,0%-uk, néhány éves külföldi tanulmányokat 16,3%uk tervez. Tervezi-e Ön, hogy... (ELTE 3202 fő) 100%

351

400

418

442

1447

1445

587

80% 60%

1968

1641

2330

40% 20%

1337

834

1315

974

521

0%

1. pár hétre vagy 2. néhány évre 3. pár hétre vagy 4. néhány évre 5. hogy külföldön hónapra külföldre külföldre menjen hónapra külföldre külföldre menjen éljen? menjen tanulni? tanulni? menjen dolgozni? dolgozni? igen

nem

nem tudom/ nem válaszolok

30. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása aszerint, hogy milyen külföldre vonatkozó tervekkel rendelkeznek – 2012. Tervezi-e Ön, hogy… (az igen választ adók aránya) ÁJTK BGGYK 1. pár hétre vagy hónapra külföldre menjen tanulni? 2. néhány évre külföldre menjen tanulni? 3. pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni?

77 22,32% 49 14,20% 96 27,83%

4. néhány évre külföldre menjen dolgozni?

28,12%

5. hogy külföldön éljen?

22,61%

Σ (válaszok)

97

78

397

Kar IK

ELTE

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

82

22

85

159

834

17,49% 31,90% 14,12% 22,28% 13,41% 29,41% 30,06%

26,05%

32

15

BTK 341

225

8,20% 21,05% 53

36

48

7,45% 13,04% 101

87

521

9,15% 21,80% 16,45%

16,27%

28,96% 47,52% 39,61% 38,59% 31,10% 46,71% 47,45%

41,76% 1315

28,42% 47,33% 38,43% 36,96% 28,05% 47,40% 45,94%

41,07%

379

75

136

104

46

135

243

32

98

51

63

1337

506

142

15

251

52

508

19

38

137

116

152

17,49% 35,45% 29,41% 28,26% 23,17% 40,14% 28,73% 184

1959

329

512

172

536

892

974 30,42% 4981

Σ (fő) 345 183 1069 255 368 164 289 529 3202 45. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy milyen külföldre vonatkozó tervekkel rendelkeznek – 2012.

53

V. 4.

Kapcsolódás a munka világához

V. 4. A.

VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉT MEGELŐZŐ MUNKATAPASZTALAT

A végzettség megszerzését megelőzően sokan (61,1%) szereztek a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkatapasztalatot: ez az arány az IK (78,0%) és az ÁJTK (72,5%) esetében a legmagasabb. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? (3202 fő) Kar

ELTE ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

igen

250 (72,46%)

125 (68,31%)

614 (57,44%)

199 (78,04%)

258 (70,11%)

71 (43,29%)

175 (60,55%)

264 (49,91%)

1956

61,09%

nem

95 (27,54%)

58 (31,69%)

455 (42,56%)

56 (21,96%)

110 (29,89%)

93 (56,71%)

114 (39,45%)

265 (50,09%)

1246

38,91%

345

183

1069

255

368

164

289

529

Σ

3202 100,00%

46. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy szereztek-e a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkatapasztalatot a végzettség megszerzése előtt – 2012.

Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? ELTE (3202 fő) 100% 90%

95

80%

58

56

110

114

455 93

70%

1246 265

60% 50% 40%

250

30%

125

199

258

175

614 71

20%

1956 264

10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK nem

igen

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

31. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy szereztek-e a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkatapasztalatot a végzettség megszerzése előtt – 2012.

54

A végzettség megszerzését megelőzően nem szakmai jellegű munkatapasztalatot hasonló arányban (61,6%) szereztek végzetteink. A nem szakmai jellegű munkatapasztalat a TÁTK (74,0%) végzettei körében a leggyakoribb. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) végzett-e nem szakmai munkát? *(3202 fő) Kar

ELTE

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

igen

196 (56,81%)

107 (58,47%)

671 (62,77%)

136 (53,33%)

243 (66,03%)

91 (55,49%)

214 (74,05%)

315 (59,55%)

1973

61,62%

nem

149 (43,19%)

76 (41,53%)

398 (37,23%)

119 (46,67%)

125 (33,97%)

73 (44,51%)

75 (25,95%)

214 (40,45%)

1229

38,38%

345

183

1069

255

368

164

289

529

Σ

3202 100,00%

47. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy szereztek-e a tanulmányaikhoz nem kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok előtt – 2012.

Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) végzett-e nem szakmai munkát? ELTE (3202 fő) 100% 90% 80%

149

76

75

125

398

73

119

214

1229

315

1973

TTK

ELTE

70% 60% 50% 40% 30%

196

107

ÁJTK

BGGYK

214

243

671

91

136

20% 10% 0% BTK

IK igen

PPK nem

TÓK

TÁTK

32. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy szereztek-e a tanulmányaikhoz nem kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok előtt – 2012.

55

A felmérés során kíváncsiak voltunk arra is, hogy egykori hallgatóink hogyan tekintettek magukra elsődleges (fő) szakjuk elvégzése közben: főfoglalkozású diákként, vagy főfoglalkozású dolgozóként, aki mellette tanul is. A válaszadók majdnem háromnegyede (73,8%, 2363 fő) főfoglalkozású diáknak tartotta magát. Ön a főszakján való képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

ELTE

TTK

Főfoglalkozású diáknak, vagy

209 81 885 166 226 126 205 465 (60,58%) (44,26%) (82,79%) (65,10%) (61,41%) (76,83%) (70,93%) (87,90%)

2363

73,80%

Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

136 102 184 89 142 38 84 64 (39,42%) (55,74%) (17,21%) (34,90%) (38,59%) (23,17%) (29,07%) (12,10%)

839

26,20%

Σ

345

183

1069

255

368

164

289

3202 100,00%

529

48. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakján folytatott képzésük szerint diáknak vagy dolgozónak tekintették-e inkább magukat – 2012.

Ön a főszakján való képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? ELTE (3202 fő) 100%

80%

64

184

90%

38 89

136

839

84

142

102

70% 60% 50%

30%

465

885

40%

126 166

209

205

2363

226

81

20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK BTK IK Főfoglalkozású diáknak, vagy

PPK TÓK TÁTK TTK Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

ELTE

33. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakján folytatott képzésük szerint diáknak vagy dolgozónak tekintették-e inkább magukat – 2012.

56

V. 4. B.

MUNKAVISZONY AZ ABSZOLUTÓRIUM MEGSZERZÉSEKOR

Az abszolutórium megszerzésekor a végzősök harmada (33,3%-a) rendelkezett már főállású munkaviszonnyal. Ez az arány a BGGYK (60,7%) és az IK (52,9%) végzettjei körében volt a legmagasabb. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? ELTE (3202 fő) Kar

ELTE

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

Igen

136 (39,42%)

111 (60,66%)

288 (26,94%)

135 (52,94%)

151 44 (26,86%) (41,03%)

109 92 (17,39%) (37,72%)

1066

33,29%

Nem

209 72 (39,34%) (60,58%)

781 (73,06%)

120 (47,06%)

217 (58,97%)

120 (73,17%)

180 (62,28%)

437 (82,61%)

2136

66,71%

1069

255

368

164

289

529

345

Σ

183

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

3202 100,00%

49. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy az abszolutórium megszerzésekor rendelkeztek-e főállású munkaviszonnyal – 2012.

Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? ELTE (3202 fő)

100% 90%

72

80% 70%

120 217

209 781

60%

180

2136

120 437

50% 40% 111

30% 20%

135 151

136 288

10%

109

1066

44 92

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK Nem

Igen

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

34. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy az abszolutórium megszerzésekor rendelkeztek-e főállású munkaviszonnyal – 2012.

57

A kérdőívben arra is rákérdeztünk, hogyan jutottak egykori hallgatóink ahhoz a munkájukhoz, ami már az abszolutórium megszerzésekor is megvolt nekik. A legtöbben (26,8%) álláshirdetés útján, közel negyedük (23,3%) személyes ismeretség révén jutottak munkájukhoz. Közel minden hatodikra (17,7%) jellemző volt, hogy munkáját a munkáltatónál való közvetlen jelentkezés útján szerezte, illetve a korábbi munkakapcsolat révén való állástalálás is gyakori volt (12,4%).

Hogyan jutott Ön ehhez az (abszolutórium megszerzésekor már meglevő) munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje! ELTE (1066 fő)

Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb: Σ

ÁJTK BGGYK BTK 32 16 96

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK 39 45 7 30 21

286

26,83%

ELTE

35

29

39

27

23

7

17

12

189

17,73%

0

0

0

7

1

0

0

0

8

0,75%

6

1

9

3

4

1

1

0

25

2,35%

7

12

15

7

6

6

11

9

73

6,85%

1

9

14

7

7

2

7

11

58

5,44%

9

17

39

13

27

7

10

10

132

12,38%

36

23

68

26

28

14

31

22

248

23,26%

10 136

4 111

8 6 288 135

10 151

0 44

2 109

7 47 4,41% 92 1066 100,00%

50. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy hogyan jutottak az abszolutórium megszerzésekor már meglevő munkájukhoz – 2012.

58

Hogyan jutott Ön ehhez az (abszolutórium megszerzésekor már meglevő) munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje! ELTE (1066 fő) 100% 10

4

8

6

23

68

26

0 10

2 7

47

90%

80%

31

248 22

13 17

39 7

9

50%

14

36

70%

60%

28

1 7 6 0

9

15 12 10

40%

14

7

7

6 4 1

35

132 10

7

3

27

10 7

7

9 0 39

27

2

6 23 1 0

30%

58 11

11 10 17

73 25 8

9 0

189

12

29 7 20% 96 10%

39

45

30

32

21

286

7

16 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb: 35. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy hogyan jutottak az abszolutórium megszerzésekor már meglevő munkájukhoz – 2012.

59

A felmérésben résztvevők az abszolutórium megszerzésekor már meglévő munkájuk és végzettségük között mérsékelt erősségű kapcsolódást éreznek: 20,1% véli úgy, hogy csak a saját végzettsége kapcsolódott ehhez a munkájához, 56,9% pedig úgy, hogy a saját tanulmányai során szerzett ismeretek mellett a kapcsolódó szakterületek is megfelelnek ennek a munkakörnek. 16,5% jelölte azt a válaszopciót, hogy ez a munkája egészen más szakterülethez kapcsolódik/kapcsolódott, mint sajátja. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek az (abszolutórium megszerzésekor már meglevő) munkának? ELTE (1066 fő) ÁJTK BGGYK BTK

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete

28

18

56

38

20

13

11

30

214

20,08%

A saját és a kapcsolódó szakterületek

91

87

130

89

86

16

65

43

607

56,94%

Egy egészen más szakterület

14

5

71

8

27

11

24

16

176

16,51%

Bármilyen szakterület

3

1

31

0

18

4

9

3

69

6,47%

136

111

288 135

151

44

109

Σ

92 1066 100,00%

51. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy abszolutórium megszerzésekor már meglevő munkájuknak leginkább milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg – 2012.

Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek az (abszolutórium megszerzésekor már meglevő) munkának ELTE (1066 fő) 100%

3 14

1 5

31

80

18

4

9

11

24

16

80%

27

71 89

60% 91

3

607

16 130

86

65

20% 28

18

56

30

13

38 20

0% ÁJTK

176

43

87

40%

69

11

BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

214 ELTE

36. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy abszolutórium megszerzésekor már meglevő munkájuknak leginkább milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg – 2012.

60

Az abszolutórium idején munkaviszonnyal rendelkező válaszadók több mint négyötöde (81,0%) állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezett, 16,2%-uk határozott idejű szerződés alapján dolgozott, 2,8% pedig alkalmi jelleggel, vagy megbízás alapján. Önnek ez az (abszolutórium megszerzésekor már meglevő) munkaviszonya… ELTE (1066 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

130 (95,59%)

85 (76,58%)

221 (76,74%)

Határozott idejű volt 6 (4,41%)

23 (20,72%)

54 (18,75%)

Állandó jellegű és határozatlan idejű volt

Alkalmi, vagy megbízás jellegű 0 (0,00%) 3 (2,70%) (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt Σ

136

111

Kar IK

ELTE

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

123 (91,11%)

122 (80,79%)

36 (81,82%)

87 (79,82%)

59 (64,13%)

863

80,96%

10 (7,41%)

24 (15,89%)

8 (18,18%)

19 (17,43%)

29 (31,52%)

173

16,23%

13 2 (1,48%) 5 (3,31%) 0 (0,00%) 3 (2,75%) 4 (4,35%) (4,51%)

30

2,81%

288

135

151

44

109

92

1066 100,00%

52. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy milyen jellegű munkaviszonyban dolgoztak az abszolutórium megszerzésekor – 2012.

Önnek ez az (abszolutórium megszerzésekor már meglevő) munkaviszonya… ELTE (1066 fő) 100%

06

90%

3

13

23

54

2 10

5

0

24

8

3

4

173

19

80%

30

29

70% 60% 50%

130

40%

123 85

122

221

36

863

87 59

30% 20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 37. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy milyen jellegű munkaviszonyban dolgoztak az abszolutórium megszerzésekor – 2012.

61

V. 4. C.

MUNKAKERESÉS ÉS MUNKAVISZONY AZ ABSZOLUTÓRIUM

MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül 40,3% keresett munkát, 34,5% nem keresett, mert már akkor rendelkezett munkaviszonnyal. A válaszadók 19,3%-a a továbbtanulás mellett döntött, 5,9% pedig egyéb okból nem keresett munkát (ez az egyéb ok a leggyakrabban a gyermekvállalás, vagy a külföldre költözés volt). Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK 144 70 405 91 149 103 105 224 Igen (41,74%) (38,25%) (37,89%) (35,69%) (40,49%) (62,80%) (36,33%) (42,34%)

ELTE

Nem, mert már akkor is 139 98 346 131 142 37 111 100 dolgoztam (40,29%) (53,55%) (32,37%) (51,37%) (38,59%) (22,56%) (38,41%) (18,90%) Nem, mert folytattam 38 249 tanulmányaimat/tanulmány 9 (4,92%) (11,01%) (23,29%) okat kezdtem Nem, egyéb okból:

24 6 (3,28%) (6,96%) 345

Σ

183

1291

40,32%

1104

34,48%

23 60 (9,02%) (16,30%)

12 45 183 (7,32%) (15,57%) (34,59%)

619

19,33%

69 (6,45%)

10 (3,92%)

17 (4,62%)

12 (7,32%)

28 (9,69%)

22 (4,16%)

188

5,87%

1069

255

368

164

289

529

3202 100,00%

53. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy abszolutóriumuk megszerzése után közvetlenül kerestek-e munkát – 2012.

100% 90%

Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? ELTE (3202 fő) 24

6 9

38

10 23

249

80%

17 60

12 12

28 45

37

70% 60%

69

139

98

131

142

111

346

50%

22

188 619

183

1104 100

40% 103

30% 20%

144

70

405

91

149

105

224

1291

10% 0% ÁJTK

BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Igen Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból:

ELTE

38. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy abszolutóriumuk megszerzése után közvetlenül kerestek-e munkát – 2012.

62

Azon válaszadóink közül, akik az abszolutórium után nem szereztek közvetlenül diplomát (összesen 947 fő ilyen végzett volt a felmérésben) 38,7%-a diploma nélkül, csak az abszolutórium birtokában léptek a munkaerő-piacra, illetve 36,2%-uk már az abszolutórium megszerzése előtt is dolgozott. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? ELTE (947 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Igen

18 (18,56%)

14 (30,43%)

177 (45,38%)

Nem

28 (28,87%)

8 (17,39%)

Már akkor is dolgoztam

51 (52,58%) 97

Σ

Kar IK

ELTE

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

34 (42,50%)

25 (26,04%)

26 (57,78%)

37 (41,57%)

35 (33,65%)

366

38,65%

84 (21,54%)

8 (10,00%)

32 (33,33%)

8 (17,78%)

18 (20,22%)

52 (50,00%)

238

25,13%

24 (52,17%)

129 (33,08%)

38 (47,50%)

39 (40,63%)

11 (24,44%)

34 (38,20%)

17 (16,35%)

343

36,22%

46

390

80

96

45

89

104

947 100,00%

54. táblázat: A végzett felmérés abszolutórium után diplomát nem azonnal szerző résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy abszolutóriumuk megszerzése után kiléptek-e diploma nélkül a munkaerőpiacra – 2012.

100%

Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? ELTE (947 fő)

90% 129

80% 70%

51

38

24

52

84

50%

18

8

40%

238

32

8 28

26 177

20%

34

14 10%

343

34

39 8

60%

30%

17

11

37 25

18

35

366

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK TÓK Igen Nem Már akkor is dolgoztam

TÁTK

TTK

ELTE

39. ábra: A végzett felmérés abszolutórium után diplomát nem azonnal szerző résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy abszolutóriumuk megszerzése után kiléptek-e diploma nélkül a munkaerőpiacra – 2012.

63

A diploma nélkül (csak abszolutóriummal) dolgozó végzettek 46,0%-ának egyáltalán nem okozott problémát a diploma hiánya, 41,8%-uknak kismértékű, 12,3%uknak nagy nehézséget jelentett, hogy nem volt meg az oklevele. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ELTE (709 fő) ÁJTK

BGGYK

Kar IK

BTK

PPK

TÓK

TÁTK

ELTE

TTK

Egyáltalán nem 30 16 159 37 21 8 38 17 okozott problémát (43,48%) (42,11%) (51,96%) (51,39%) (32,81%) (21,61%) (53,52%) (32,69%)

326

45,98%

Kismértékben 24 16 130 28 33 13 24 28 problémának (34,78%) (42,11%) (42,48%) (38,89%) (51,56%) (35,14%) (33,80%) (53,85%) éreztem

296

41,75%

87

12,27%

Nagy problémát 15 6 jelentett (21,74%) (15,79%) 69

Σ

17 10 16 9 7 7 (9,72%) (5,56%) (15,63%) (43,24%) (12,68%) (13,46%)

38

306

72

64

37

71

52

709 100,00%

55. táblázat: A végzett felmérés abszolutórium után (diploma nélkül) elhelyezkedett résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy érezték-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben – 2012.

Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ELTE (709 fő) 100% 90%

17 15

7

6

80%

7

87

16 130

70% 60%

9

10

24

28

24

16

296 28

33

50% 40%

13

30% 159 20%

30

38

37

326

16 21

17 8

10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

Egyáltalán nem okozott problémát Nagy problémát jelentett

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Kismértékben problémának éreztem

40. ábra: A végzett felmérés abszolutórium után (diploma nélkül) elhelyezkedett résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy érezték-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben – 2012.

64

Az abszolutórium után munkát keresők 17,9% legfeljebb egy munkáltatónál próbálkozott munkát keresni, míg ötödük (19,4%) 20 és 49 között darabszámú munkáltatót is megkeresett, és 17,0% ötvennél is több helyen próbálkozott. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? ELTE (1291 fő)

50+ 17,0%

legfeljebb 1 17,9% 2-4 16,2%

20-49 19,4% 5-9 12,3%

10-19 17,1%

41.. ábra: A végzett felmérés abszolutórium után munkát kereső résztvevői által munkaügyben megkeresett munkáltatók száma – 2012.

Állásinterjúra a végzettek 27,7%-át 27,7% át egy munkaadó hívta (vagy vette fel vele más módon a kapcsolatot). 19,1%-ot 19,1% ot két munkáltató hívott vissza, míg 16,0%-ot 16,0% három. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? ELTE (1291 fő) 0 0,0%

20+ 2,6% 6-9 6,7%

10-19 9,8%

1 27,7%

5 10,5% 4 7,6%

2 19,1%

3 16,0%

42.. ábra: A végzett felmérés abszolutórium után munkát kereső résztvevőivel résztvev vel kapcsolatot felvevő (pl.: állásinterjú) munkaadók száma – 2012.

65

Az abszolutórium után munkát keresők harmada (37,3%) azonnal, egy hónapon belül talált munkát, fele (49,2%) ennél hosszabb keresés után, míg 13,6% a felmérés idején még nem talált. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ELTE (1291 fő) fő ÁJTK

BGGYK

BTK

Azonnal, egy hónapon belül találtam

67 (46,53%)

40 (57,14%)

139 (34,32%)

Keresés után találtam

64 (44,44%)

28 (40,00%)

204 (50,37%)

Még nem találtam Σ

13 2 (2,86%) (9,03%) 144

Kar IK

TÓK

TÁTK

TTK

47 (51,65%)

37 (24,83%)

40 (38,83%)

36 (34,29%)

75 (33,48%)

481

37,26%

35 (38,46%)

88 (59,06%)

54 (52,43%)

50 (47,62%)

112 (50,00%)

635

49,19%

24 9 (8,74%) (16,11%)

19 (18,10%)

37 (16,52%)

175

13,56%

105

224

62 9 (9,89%) (15,31%)

70

405

ELTE

PPK

91

149

103

1291 100,00%

56. táblázat: Az abszolutórium után munkát kereső végzettek munkatalálásának ideje - 2012.

Azok, akik az abszolutórium után nem azonnal találtak munkát legnagyobb arányban (42,5%) 2-3 3 hónapig keresték első munkájukat. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? ELTE (635 fő) 25+ 0,8% 7-12 18,0%

13-24 max. 1 3,6% 6,6%

2-3 42,5% 4-6 6 28,5%

43.. ábra: Az abszolutórium után munkát azonnal nem találók által munkakereséssel töltött hónapok száma - 2012.

Az abszolutórium utáni első munkát a legtöbben (37,2%) álláshirdetés útján útj szerezték, míg 24,7% ,7% személyes ismeretség révén.

66

Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? ELTE (955 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Álláshirdetésre jelentkezett

63

16

34

30

15

54

355

37,17%

Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát

21

5

35

9

9

22

7

26

134

14,03%

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

1

0

7

7

0

0

0

1

16

1,68%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

0

0

5

0

0

0

0

0

5

0,52%

Gyakorlati helyén alkalmazták

20

12

8

2

2

14

9

20

87

9,11%

Tanári ajánlás révén

5

5

11

2

5

0

3

16

47

4,92%

Korábbi munkakapcsolat révén

7

0

15

0

4

1

5

11

43

4,50%

Egyéb személyes ismeretség révén

21

11

85

9

36

20

21

33

236

24,71%

Egyéb:

4

1

5

2

5

1

6

8

32

3,35%

142

50

286 59

95

88

66

169

Σ

115 28

ELTE

955 100,00%

57. táblázat: Az abszolutórium után munkát kereső végzettek munkatalálásának módja - 2012.

67

Az abszolutórium utáni első munka az esetek 28,0%-ában a saját (és csak a saját) szakterületnek felel meg, míg 45,6%-ban a saját és kapcsolódó szakterületeknek. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának ELTE (1116 fő)

ÁJTK

BGGYK

Kar IK

BTK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

Csak a saját (kérdőív 64 28 59 41 35 29 11 45 alapjául szolgáló) (48,85%) (41,18%) (17,20%) (50,00%) (28,00%) (30,85%) (12,79%) (24,06%) tanulmányok szakterülete

312

27,96%

49 48 89 (52,13%) (55,81%) (47,59%)

509

45,61%

10 92 20 12 22 33 2 (2,94%) 3 (3,66%) (7,63%9 (26,82%) (16,00%) (12,77%) (25,58%) (17,65%)

194

17,38%

50 13 20 1 (1,22%) 4 (4,26%) 5 (5,81%) (14,58%) (10,40%) (10,70%)

101

9,05%

A saját és a kapcsolódó 50 37 142 37 57 szakterületek (38,17%) (54,41%) (41,40%) (45,12%) (45,60%9 Egy egészen más szakterület

ELTE

Bármilyen szakterület 7 (5,34%) 1 (1,47%) Σ

131

68

343

82

125

94

86

187

1116 100,00%

58. táblázat: Az abszolutórium utáni első munka megfelelése a szakterületnek - 2012.

Az abszolutórium utáni első munka 59,5%-a állandó jellegű és határozatlan idejű. míg 31,4% határozott idejű.

100%

Önnek ez az (abszolutórium után szerzett első) munkaviszonya… ELTE (1116 fő) 10

1

52

90% 80%

1

2 8

15

27 35

70%

41 41

93

6

29

15

76

102

350

60% 50% 40%

72 94

30%

198 32

20%

69

52

51

PPK

TÓK

TÁTK

96

664

10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

TTK

Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 44. ábra: Az abszolutórium utáni első munka megfelelése a szakterületnek - 2012.

68

ELTE

V. 4. D.

MUNKAHELYEK SZÁMA ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A VÉGZETTSÉG

MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN A válaszadás során arról is nyilatkozni kellett, hogy a fő végzettség megszerzése óta – azaz 2007, 2009, vagy 2011 óta – hány főállású munkahelye volt a végzetteknek. A válaszadók fele (51,1%) egy, 20,0% két munkahelyről számolt be, míg 19,9% még nem dolgozott. A főszakon szerzett végzettség megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? ELTE (3202 fő)

Egy sem. 1 2 3 4, vagy több Σ

Szakcsoport ÁJTK BGGY BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK ELTE 28 16 267 25 68 15 60 159 638 8,1% 8,7% 25,0% 9,8% 18,5% 9,1% 20,8% 30,1% 19,9% 217 121 470 147 205 84 141 250 1635 62,9% 66,1% 44,0% 57,6% 55,7% 51,2% 48,8% 47,3% 51,1% 66 33 224 52 68 49 55 95 642 19,1% 18,0% 21,0% 20,4% 18,5% 29,9% 19,0% 18,0% 20,0% 21 11 76 26 18 11 18 15 196 6,1% 6,0% 7,1% 10,2% 4,9% 6,7% 6,2% 2,8% 6,1% 13 2 32 5 9 5 15 10 91 3,8% 1,1% 3,0% 2,0% 2,4% 3,0% 5,2% 1,9% 2,8% 345

183

1069

255

368

164

289

529

3202

59. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakos végzettségük megszerzését követően összesen hány főállású munkaviszonyuk volt – 2012.

A főszakos végzettség megszerzését követően 28,7% (919 fő) volt valamennyi időre munkanélküli. Ebbe az arányba a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakok is beletartoztak. A főszakjának tekintett végzettség megszerzése óta volt-e munkanélküli? ELTE (3202 fő) 100% 80% 60%

273

700 215

158

260

105

199

373

2283

108

59

90

156

919

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

40% 20% 72 0% ÁJTK

369 40

25 BGGYK

BTK

IK igen

nem

45. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy főszakos végzettségük megszerzését követően voltak-e munkanélküliek – 2012.

69

Azok közül, akik azt jelezték, hogy voltak munkanélküliek, munkanélküliek 76,1% % egy alkalommal al volt munka nélkül, 17,7% két alkalommal. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak idő ő volt (a főszakjának őszakjának ő tekintett végzettség megszerzése óta)? ELTE (919 fő)

1 2 3 4+

ÁJTK BGGYK BTK 56 19 268 (77,78%) (76,00%) (72,62%) 14 4 74 (19,44%) (16,00%) (20,05%) 2 15 1 (1,39%) (8,00%9 (4,07%) 12 1 (1,39%) 0 (0,00%) (3,25%) 72

Σ

25

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK 38 86 38 73 121 (95,00%) (79,63%) (64,41%) (81,11%) (77,56%) 17 17 13 24 0 (0,00%) (15,74%) (15,74%) (14,44%) (15,38%)

699

76,06%

163

17,74%

1 (2,50%) 3 (2,78%) 3 (2,78%) 2 (2,22%) 7 (4,49%)

34

3,70%

1 (2,50%) 2 (1,85%) 1 (1,69%) 2 (2,22%) 4 (2,56%)

23

2,50%

919

100,00%

369

40

108

59

90

156

ELTE

60. táblázat: A végzést követő munkanélküli időszakról beszámoló válaszadók megoszlása zlása kari bontásban aszerint, hogy főszakos végzettségük megszerzését követően összesen hány alkalommal voltak munkanélküliek – 2012.

A munka nélkül töltött időszakok összeadva átlagosan 7,7 hónapig tartottak. Összeadva ezek a – munkanélküliként töltött – időszakok hány hónapig tartottak? ELTE (919 fő) 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

6,5

7,2

8,1

5,2

7,5

8,3

8,2

7,9

7,7

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

46. ábra: A végzést követő munkanélküli időszakról beszámoló válaszadók megoszlása kari bontásban ontásban aszerint, hogy főszakos végzettségük megszerzését követően összesen hány hónapig voltak munkanélküliek – 2012.

70

A végzés óta eltelt időben regisztrált munkanélküli összesen 394 fő (a munkanélküliségről beszámolók 42,9%-a) volt. Ez az összes válaszadó 12,3%-a. Volt ezek közt (a munkanélküli időszakok között) regisztrált munkanélküli időszak? ELTE (919 fő) Kar

ELTE

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

igen

23 (31,94%)

15 (60,00%)

149 (40,38%)

10 (25,00%)

45 (41,67%)

38 (64,41%)

39 (43,33%)

75 (48,08%)

394

42,87%

nem

49 (68,06%)

10 (40,00%)

220 (59,62%)

30 (75,00%)

63 (58,33%)

21 (35,59%)

51 (56,67%)

81 (51,92%)

525

57,13%

72

25

369

40

108

59

90

156

Σ

919 100,00%

61. táblázat: A végzést követő munkanélküli időszakról beszámoló válaszadók megoszlása kari bontásban aszerint, hogy munkanélküli időszakuk alatt voltak-e regisztrált munkanélküliek – 2012.

Volt ezek közt (a munkanélküli időszakok között) regisztrált munkanélküli időszak? ELTE (919 fő) 100% 90% 80%

21

10

70% 49

51

63

220

81

525

30

60% 50% 40% 30%

38

15

20% 23

39

45

149

75

394

10

10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK nem

igen

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

47. ábra: A végzést követő munkanélküli időszakról beszámoló válaszadók megoszlása kari bontásban aszerint, hogy munkanélküli időszakuk alatt voltak-e regisztrált munkanélküliek – 2012.

71

V. 4. E.

JELENLEGI MUNKAERŐ-PIACI HELYZET - ÁTTEKINTÉS

A felmérésben részt vevő végzettek kétharmada (67,3%) alkalmazottként dolgozik. 3,2% önfoglalkoztató, vagy önálló vállalkozó, míg 1,6% vállalkozó. Nappali tagozaton tanul még 14,2%. GYES-en, GYED-en 5,4% volt a felmérés idején. Munkanélküli 6,6%, 1,8%-uk háztartásbeli, vagy egyéb okból inaktív a munkaerő-piaci státusza. Az alkalmazottak aránya az IK (85,5%) és a BGGYK (84,2%) végzettei körében a legmagasabb. Önfoglalkoztatók, önálló vállalkozók a BTK-n (5,5%) végzettek körül kerülnek ki a legtöbben. Nappali tagozaton a TTK végzettei tanulnak még a legnagyobb arányban, összesen 28,4%-uk. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? ELTE (3202 fő) Kar

Alkalmazott Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en (GYETen) van Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) Σ

ELTE

ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK 275 154 625 218 260 129 188 305 2154 79,7% 84,2% 58,5% 85,5% 70,7% 78,7% 65,1% 57,7% 67,3% 16

1

59

3

12

1

3

8

103

4,6%

0,5%

5,5%

1,2%

3,3%

0,6%

1,0%

1,5%

3,2%

5 1,4% 15 4,3% 10 2,9% 20 5,8% 4 1,2%

1 25 0,5% 2,3% 7 86 3,8% 8,0% 8 183 4,4% 17,1% 10 62 5,5% 5,8% 2 29 1,1% 2,7%

345

183

1069

1 8 0,4% 2,2% 10 24 3,9% 6,5% 18 40 7,1% 10,9% 2 21 0,8% 5,7% 3 3 1,2% 0,8% 255

368

0 7 3 50 0,0% 2,4% 0,6% 1,6% 14 23 31 210 8,5% 8,0% 5,9% 6,6% 4 41 150 454 2,4% 14,2% 28,4% 14,2% 16 20 21 172 9,8% 6,9% 4,0% 5,4% 0 7 11 59 0,0% 2,4% 2,1% 1,8% 164

289

529

3202

62. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy mi a jelenlegi munkaerő-piaci státuszuk – 2012.

72

A kérdést a végzés éve szerinti bontásban vizsgálva a végzettek között jelentős különbségeket tapasztalunk. A frissen végzettek (2011-ben abszolváltak csoportja) közül majd minden negyedik (22,6%) még nappali tagozaton tanul, míg ez az arány a legrégebben végzettek (2007) között csupán 2,5%. A GYES-en, GYED-en levők aránya ugyanakkor a régebben végzettek körében magasabb (12,4%), mint a 2011-es évfolyamnál (2,0%). A munkanélküliek aránya is folyamatosan csökken: a 2011-ben végzettek közül 9,7%, a 2009-es évfolyamból 4,9%, míg a 2007-es évfolyamból már alig 2,6% jelezte, hogy nincs munkája. Az alkalmazottak, vállalkozók és önfoglalkoztatók aránya ezzel párhuzamosan növekvő tendenciát mutat. Ebbe a három kategóriába a 2011-es végzettek közül 63,0%, a 2009-es évfolyamból 77,7%, míg a 2007-ben végzettek 81,7% -a. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? ELTE (3202 fő) Végzés éve 2007 2009 2011 Összesen 482 850 822 2154 Alkalmazott 74,7% 73,6% 58,6% 67,3% Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi 33 28 42 103 5,1% 2,4% 3,0% 3,2% szabad, egyéni vállalkozó, nincs 12 19 19 50 Vállalkozó 1,9% 1,6% 1,4% 1,6% 17 57 136 210 Munkanélküli 2,6% 4,9% 9,7% 6,6% 16 121 317 454 Nappali tagozaton tanuló diák 2,5% 10,5% 22,6% 14,2% 80 64 28 172 GYES-en, GYED-en (GYET-en) van 12,4% 5,5% 2,0% 5,4% 5 16 38 59 Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 0,8% 1,4% 2,7% 1,8% 645 1155 1402 3202 63. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a végzés éve és a jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint – 2012.

73

Végzettek jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza a végzés éve szerinti bontásban ELTE (3202 fő) 100%

5

16 64

38 28

80 90% 16 17 12 33

80%

121 317 57 19 28

59 172

454

210

70%

136

50 103

19 42

60%

50%

40% 482

850 2154

30%

822

20%

10%

0% 2007

2009

2011

Összesen

Alkalmazott Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en (GYET-en) van Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 48. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása aszerint, hogy mi a jelenlegi munkaerő-piaci státuszuk – a végzés éve szerinti bontásban – 2012.

74

Az alkalmazottak (2154 fő) közül a legtöbben (73,8%) beosztott diplomásként dolgoznak, további 12,0% beosztott, de nem diplomás munkakörben dolgozik. Alsó szintű vezetőként 5,9%, középvezetőként 6,5%, felsővezetőként pedig 1,8% dolgozik.

Milyen beosztásban dolgozik? ELTE (alkalmazottak: 2154 fő)

ÁJTK BGGYK

BTK

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

Felsővezető

6

1

8

2

6

1

9

6

39

1,81%

Középvezető

23

10

30

13

21

3

21

18

139

6,45%

Alsóvezető

16

3

40

22

12

4

12

18

127

5,90%

Beosztott diplomás

209

137

439 165

186

101

125

228 1590

73,82%

Beosztott, nem diplomás foglalkozás

21

3

16

35

20

21

259

12,02%

275

154

625 218

260

129

188

Σ

108

35

305 2154 100,00%

64. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg milyen beosztásban dolgoznak – 2012.

Milyen beosztásban dolgozik? ELTE (alkalmazottak: 2154 fő) 100% 21

3

16 108

90%

35

20

21

35

259

228

1590

21

18

127

9

18 6 TTK

139 39 ELTE

80% 70% 60% 209 50%

125

165

137

186

439

101

40% 30% 20% 10% 0%

12 16 23 6 ÁJTK

Felsővezető

3 10 1 BGGYK Középvezető

40 30 8 BTK

22

12

13 2 IK

21 6 PPK

Alsóvezető

4 31 TÓK

Beosztott diplomás

TÁTK

Beosztott, nem diplomás foglalkozás

49. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg milyen beosztásban dolgoznak – 2012.

75

A felmérés idején munkanélküli végzettjeink (210 fő) átlagosan 8,9 hónapja vannak ebben a helyzetben, lyzetben, annak ellenére, hogy közülük a legtöbben (192 ( fő; 91,4%) keresnek munkát. Hány hónapja munkanélküli? ELTE (210 fő)

14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00

10,0

9,1

8,2

7,7

12,6

10,2

6,2

9,2

8,9

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

0,00

50. ábra: A végzett felmérés munkanélküli résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg hány hónapja munkanélküliek – 2012. Keres-e munkát? ELTE (jelenleg munkanélküliek: 210 fő) fő Kar ÁJTK Igen

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

15 4 82 9 22 13 22 25 (100,0%) (57,14%) (95,35%) (90,00%) (91,67%) (92,86%) (95,65%) (80,65%)

192

91,43%

3 1 6 2 (8,33%) 1 (7,14%) 1 (4,35%) 4 (4,65%) (42,86%) (10,00%) (19,35%)

18

8,57%

Nem 0 (0,00%) Σ

15

7

86

10

24

14

23

31

210

65. táblázat: A végzett felmérés munkanélküli résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg j keresneke munkát – 2012.

100%

Keres-ee munkát? ELTE (jelenleg munkanélküliek: 210 fő) 0

4

90% 80%

1

2

1

9

22

13

1 6

18

3

70% 60% 50%

15

82

40% 30%

22 25

192

4

20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK Igen

PPK Nem

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

51. ábra: A végzett felmérés munkanélküli résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg keresnek-e keresnek munkát – 2012.

76

A felmérés idején GYES-en, GYED-en [GYET-en] levő végzettjeink (172 fő) kétharmadának (69,2%) van főállású munkahelye. Rendelkezik főállású munkahellyel? ELTE (GYES-en, GYED-en [GYET-en] levők: 172 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK 15 10 39 2 15 11 13 14 119 igen 75,0% 100,0% 62,9% 100,0% 71,4% 68,8% 65,0% 66,7% 69,2% 5 0 23 0 6 5 7 7 53 nem 25,0% 0,0% 37,1% 0,0% 28,6% 31,3% 35,0% 33,3% 30,8% Σ 20 10 62 2 21 16 20 21 172

ELTE

66. táblázat: A végzett felmérés GYES-en, GYED-en [GYET-en] levő résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy rendelkeznek-e főállású munkahellyel – 2012.

Rendelkezik főállású munkahellyel? ELTE (GYES-en, GYED-en [GYETen] levők: 172 fő) 100% 90%

0

0

5

6

5

7

7

53

15

11

13

14

119

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

23

80% 70% 60% 50% 40%

10

2

15 39

30% 20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK nem

igen

52. ábra: A végzett felmérés GYES-en, GYED-en [GYET-en] levő résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy rendelkeznek-e főállású munkahellyel – 2012.

77

75,6% (2420 fő) dolgozott a felmérés idején. 16,1% jelenleg nem dolgozik, de már volt munkahelye, 8,3% még sosem dolgozott. Jelenleg dolgozik Ön? ELTE (3202 fő)

Jelenleg (is) dolgozik Sose dolgozott Most nem dolgozik, de már volt munkahelye Σ

Kar IK

ÁJTK

BGGYK

BTK

306 (88,70%)

163 (89,07%)

749 (70,07%)

227 (89,02%)

12 2 (1,09%) (3,48%)

102 (9,54%)

14 (5,49%)

ELTE

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

291 (79,08%)

135 (82,32%)

214 (74,05%)

335 (63,33%)

2420

75,58%

20 5 (3,05%) (5,43%)

21 (7,27%)

91 (17,20%)

267

8,34%

515

16,08%

27 (7,83%)

18 (9,84%)

218 (20,39%)

14 (5,49%)

57 (15,49%)

24 (14,63%)

54 (18,69%)

103 (19,47%)

345

183

1069

255

368

164

289

529

3202 100,00%

67. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg dolgoznak-e – 2012.

Jelenleg dolgozik Ön? ELTE (3202 fő) 100% 90%

27 12

18 2

218

14 14

80%

57

24

20

5

54

103

267

21

102

515

91

70% 60% 50% 40%

306

163

227 291

135

749

2420

214 335

30% 20% 10% 0%

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK PPK TÓK Jelenleg (is) dolgozik

TÁTK

TTK

ELTE

53. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg dolgoznak-e – 2012.

78

V. 4. F.

FŐ MUNKAVISZONY JELLEMZŐI

Az alábbi (jelenlegi munkával, munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos) kérdéseket a kérdőívben csak a jelenleg dolgozó 2420 fő számára lettek feltéve. A felmérés idején dolgozó válaszadók 73,1%-a állandó jellegű és határozatlan idejű szerződéssel rendelkezik, 21,1%-uknak határozott idejű szerződése van és mindössze 5,7%-uk dolgozik alkalmi, vagy megbízási jellegű jogviszonyban. Az Ön fő munkaviszonya: ELTE (2420 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Állandó jellegű és határozatlan idejű

269 (87,91%)

122 (74,85%)

518 (69,16%)

Határozott idejű

29 (9,48%)

38 (23,31%)

161 (21,50%)

Alkalmi, vagy megbízás jellegű 8 (2,61%) 3 (1,84%) (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) Σ

306

163

Kar IK

ELTE

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

205 (90,31%)

203 (69,76%)

92 (68,15%)

156 (72,90%)

205 (61,19%)

1770

73,14%

16 (7,05%)

67 (23,02%)

39 (28,89%)

47 (21,96%)

114 (34,03%)

511

21,12%

21 4 (2,96%) (7,22%)

11 (5,14%)

16 (4,78%)

139

5,74%

214

335

2420

100,00%

70 6 (2,64%) (9,35%)

749

227

291

135

68. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi fő munkaviszonyuk milyen jellegű – 2012.

Az Ön fő munkaviszonya: ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 90%

8 29

3

70

6 16

21

4

11

67

39

47

203

92

156

PPK

TÓK

TÁTK

38

80%

161

16

139 511

114

70% 60% 50% 40%

205

269 122

518

30%

1770 205

20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

TTK

ELTE

Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 54. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi fő munkaviszonyuk milyen jellegű – 2012.

79

A foglalkozási területek közül az ELTE végzettjeire jellemző (41,4%) a közalkalmazotti, köztisztviselői, vagy kormánytisztviselői munkakör; és további 4,9%-uk dolgozik állami, vagy önkormányzati vállalatnál. Ön…: ELTE (2420 fő)

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll)

ÁJTK

BGGYK

BTK

150 (49,02%)

131 (80,37%)

230 (30,71%)

Állami, önkormányzati 8 (2,61%) 9 (5,52%) vállalat alkalmazottja Más helyen dolgozik Σ

Kar IK

PPK

TÓK

56 (24,67%)

139 (47,77%)

88 (65,19%)

31 3 (1,32%) (4,14%)

16 (5,50%)

10 (7,41%)

148 (48,37%)

23 (14,11%)

488 (65,15%)

168 (74,01%)

136 (46,74%)

37 (27,41%)

306

163

749

227

291

135

TÁTK

TTK

73 135 (34,11%) (40,30%)

ELTE

1002

41,40%

25 (7,46%)

118

4,88%

125 175 (58,41%) (52,24%)

1300

53,72%

2420

100,00%

16 (7,48%)

214

335

69. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg milyen területen dolgoznak – 2012.

Ön…: ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 23

90%

37

9

80%

136

148 70%

488

175

1300

25

118

135

1002

TTK

ELTE

16

8

40%

131

16 31

30% 20%

125

168

60% 50%

10

88 3

150 230

10%

139 73

56

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy Más helyen dolgozik 55. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg milyen területen dolgoznak – 2012.

80

A jelenleg dolgozó végzettek munkaköri megoszlásában a tanári és pedagógus foglalkozás a jellemző: 15,8%-uk dolgozik ilyen munkakörben. 5,2% irodavezető, 4,7% jobban nem meghatározott vezető (pl.: osztályé), 3,7% szoftverfejlesztő, vagy szoftvermérnök, 3,4% gyógypedagógus, és 3,2%-uk ügyintéző. A munkakörök teljes listáját és kari szintű lebontását jelen tanulmány melléklete tartalmazza. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? ELTE (jelenleg dolgozók 2420 fő)

Munkahely tanár, pedagógus irodavezető vezető (csoport, osztály) szoftverfejlesztő, -mérnök gyógypedagógus ügyintéző szakértő, tanácsadó ügyvédjelölt ügyfélszolgálati munkatárs adminisztrátor óvodapedagógus projektmenedzser projektkoordinátor tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs tanító egyéb referens kutató elemző tanársegéd, oktató felsőoktatásban pszichológus tolmács, fordító szociális munkás logopédus előadó 25 leggyakoribb munkakör összesen más munkahely Összesen: nincs megadva

fő 380 126 112 90 81 77 68 61 56 53 50 49 45

arány (kérdésre válaszolók körében)

15,8% 5,2% 4,7% 3,7% 3,4% 3,2% 2,8% 2,5% 2,3% 2,2% 2,1% 2,0% 1,9%

44 43 41 39 38 38

1,8% 1,8% 1,7% 1,6% 1,6% 1,6%

35 33 29 28 27 27

1,5% 1,4% 1,2% 1,2% 1,1% 1,1%

1670 735 2405 15

69,4% 30,6% 100,0%

70. táblázat: A 25 leggyakoribb munkakör azok körében, akik jelenleg dolgoznak – 2012.

81

A jelenleg dolgozó végzettek munkahelyi megoszlását az alábbi táblázat mutatja be: a legtöbben iskolában (20,0%), az államigazgatásban (7,6%), illetve egyetemen, főiskolán (6,7%), dolgoznak. A munkahelyek teljes listáját és kari szintű lebontását jelen tanulmány melléklete tartalmazza.

Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön? ELTE (jelenleg dolgozók 2420 fő)

Munkahely iskola állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás egyetem, főiskola multinacionális vállalat egyéb cég, vállalat ügyvédi iroda alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. kutatóintézet, kutatószervezet szolgáltató cég óvoda informatikai cég ipari termelő cég bank, hitelintézet közigazgatás telekommunikációs cég kórház, egészségügyi intézmény szoftverfejlesztő cég önkormányzat, polgármesteri hivatal televízió, média múzeum vendéglátóipari egység szakszolgálat nyelviskola kulturális intézmény, cég egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású 25 leggyakoribb munkahely összesen más munkahely Összesen: nincs megadva

arány (kérdésre válaszolók fő körében)

480

20,0%

182 161 86 80 77

7,6% 6,7% 3,6% 3,3% 3,2%

73 71 69 68 67 53 50 46 40 39 36 33 32 31 25 25 24 23

3,0% 3,0% 2,9% 2,8% 2,8% 2,2% 2,1% 1,9% 1,7% 1,6% 1,5% 1,4% 1,3% 1,3% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0%

22

0,9%

1893 502 2395 25

79,0% 21,0% 100,0%

71. táblázat: A 25 leggyakoribb munkahely azok körében, akik jelenleg dolgoznak – 2012.

82

Ugyanannál a munkáltatónál 30,3 hónapja, azaz átlagosan két és fél éve dolgoznak az jelenleg dolgozó ELTE-s végzettek. Ez az átlag a BGGYK válaszadói esetében tér el a legjobban:: ők átlagosan 41,8 4 hónapja ja vannak munkáltatójuknál. munkáltatójuknál

45,00

Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? ELTE (2420 fő)

40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00

35,6

41,8

26,0

36,0

34,5

27,6

27,4

25,0

30,3

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

56. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban n aszerint, hogy jelenlegi munkakörüket hány hónapja töltik be – 2012.

Átlagosan két éve (24,1 24,1 hónapja) hónapja töltik be mostani munkahelyükön a jelenlegi munkakörüket. Ezz az átlag a BGGYK esetében szintén jelentősen eltér (34,1 ( hónap). Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén? ELTE (2420 fő) 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 23,0

34,1

21,5

28,4

29,0

24,4

20,1

21,6

24,1

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

57. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörükben hány hónapja dolgoznak – 2012.

83

Tekintettel arra, hogy a felmérés résztvevői a közelmúltban szereztek diplomát, 85,9%-uknak nincsen beosztottja. 9,6%-uk 1-9 közötti alkalmazottal/beosztottal, 4,6% pedig 10 vagy több alkalmazottal/beosztottal dolgozik. Hány alkalmazottja/beosztottja van? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Nincs alkalmazottja/b eosztottja

248 (81,05%)

150 (92,02%)

658 (87,85%)

1-9 alkalmazott beosztott

40 8 (4,91%) (13,07%)

63 (8,41%)

10 vagy több alkalmazott / beosztott

18 5 (3,07%) (5,88%)

Σ

306

Kar IK

ELTE

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

184 (81,06%)

243 (83,51%)

127 (94,07%)

172 (80,37%)

296 (88,36%)

2078

85,87%

34 (14,98%)

31 6 (4,44%) (10,65%)

25 (11,68%)

24 (7,16%)

231

9,55%

28 9 (3,96%) (3,74%)

17 2 (1,48%) (5,84%)

17 (7,94%)

15 (4,48%)

111

4,59%

214

335

163

749

227

291

135

2420 100,00%

72. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörükben hány alkalmazottjuk/beosztottjuk van – 2012.

Hány alkalmazottja/beosztottja van? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 90%

18

5 8

28 63

40

9

17

34

31

2 6

17

15

111

24

231

296

2078

25

80% 70% 60% 50% 150 40%

248

658

127 243

184

172

30% 20% 10% 0% ÁJTK BGGYK BTK Nincs alkalmazottja/beosztottja

IK PPK TÓK TÁTK TTK ELTE 1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott

58. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörükben hány alkalmazottjuk/beosztottjuk van – 2012.

84

Jelenlegi munkájában a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek többsége használja a tanulmányai során megszerzett tudást, képességeket: 22,1% közepes mértékben, 49,6% nagymértékben, vagy teljes mértékben. Kisebb részük (28,4%) az, aki egyáltalán nem, vagy csak kevéssé használja a képzés során megszerzett tudását, vagy képességét. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) ÁJTK BGGYK 20 5 28 6 64 18 83 45 111 89 306 163

Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagymértékben Teljes mértékben Σ

Kar ELTE BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK 115 3 34 16 26 44 263 10,87% 164 36 68 12 52 58 424 17,52% 164 76 55 22 58 77 534 22,07% 143 57 61 16 37 71 513 21,20% 163 55 73 69 41 85 686 28,35% 749 227 291 135 214 335 2420 100,00%

73. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörükben milyen mértékben használják a fő végzettségük megszerzése során elsajátított tudást, megszerzett képességeket – 2012.

Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 90% 80%

163

69

89 143 57

60%

85

83

55

16

77

534

22 52

68

20%

58

12 28

513

76 164

64

71 58

164

45

30%

686

37

61

40%

10%

41

73

111

70%

50%

55

18

115 6 20 5 0% ÁJTK BGGYK BTK Egyáltalán nem Kevéssé

36

34 3 IK PPK Közepes mértékben

16

26

TÓK TÁTK Nagymértékben

44

424

263

TTK ELTE Teljes mértékben

59. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörükben milyen mértékben használják a fő végzettségük megszerzése során elsajátított tudást, megszerzett képességeket – 2012.

85

A jelenleg végzett munkának 55,0% szerint a saját mellett, a kapcsolódó szakterületek is megfelelnek, 19,6% szerint csak a saját szakterület. 17,4% egészen más szakterületen dolgozik, őket definiálhatjuk leginkább a vizsgált végzettség szempontjából pályaelhagyóként. Ez az arány a BGGYK végzettei körében a legalacsonyabb, alig 1,8%. A TÁTK végzettei közül ugyanakkor minden negyedik (25,2%) egészen más szakterületen dolgozik. A végzettek 8,0%-a szerint munkájukhoz bármilyen szakterület megfelelő lehet. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

Csak a saját (kérdőív 110 38 90 64 52 36 alapjául szolgáló) (35,95%) (23,31%) (12,02%) (28,19%) (17,87%) (26,67%) tanulmányok szakterülete

TÁTK

TTK

ELTE

17 67 (7,94%) (20,00%)

474

19,59%

A saját és a kapcsolódó 158 120 363 154 157 72 127 179 szakterületek (51,63%) (73,62%) (48,46%) (67,84%) (53,95%) (53,33%) (59,35%) (53,43%)

1330

54,96%

29 201 45 20 54 63 3 (1,84%) 7 (3,08%) (9,48%) (26,84%) (15,46%) (14,81%) (25,23%) (18,81%)

422

17,44%

95 37 2 (0,88%) 7 (5,19%) (12,68%) (12,71%)

194

8,02%

Egy egészen más szakterület

Bármilyen szakterület 9 (2,94%) 2 (1,23%) Σ

306

163

749

227

291

135

16 (7,48%)

26 (7,76%)

214

335

2420 100,00%

74. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörüknek milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban – 2012.

Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 90%

9 29

32

95

2 7

7

16

20

80%

54

45

26

194

63

422

179

1330

67

474

TTK

ELTE

201

70% 60%

37

158

154

120

72

50% 157

40%

127

363

30% 20%

110

64

38

10%

52

90

36 17

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 60. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörüknek milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban – 2012.

86

A végzettjeink véleménye szerint az általuk jelenleg végzett munka ellátásához leginkább egyetemi diploma/MA/MSc végzettség szükséges: ezt 46,7% állította. 31,2% gondolja úgy, hogy főiskolai diploma, vagy BA/BSc végzettség is elegendő, 15,3% véli úgy, hogy jelenlegi munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) ÁJTK BGGYK

BTK

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

PhD

7

2

29

5

12

1

7

34

97

4,01%

Egyéb posztgraduális képzés

12

3

13

4

25

2

7

3

69

2,85%

Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség

187

27

366 121

123

9

91

206 1130

46,69%

Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség

71

125

177

77

79

102

81

43

755

31,20%

Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

29

6

164

20

52

21

28

49

369

15,25%

306

163

749 227

291

135

214

Σ

335 2420 100,00%

75. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörüknek milyen képzettség felel meg a legjobban – 2012.

Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő)

100% 29

6

90% 80%

20 52

164

21

28

71

49

369

43 77

70%

79

177 60%

125

50% 40%

755

81

102 206 187

30%

366

121

123 1130

91

20% 27

10% 0%

12 7 ÁJTK

3 2 BGGYK

25 13 29 BTK

4 5 IK

12 PPK

PhD Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

3 9 21 TÓK

7 7 TÁTK

34 TTK

69 97 ELTE

Egyéb posztgraduális képzés Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség

61. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkakörüknek milyen képzettség felel meg a legjobban – 2012.

87

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek fele (49,4%) teljes mértékben magántulajdonú cégnél dolgozik. Kicsit kevesebben (45,0%) teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú munkahelyen dolgoznak, míg részben állami, részben magántulajdonú munkahelyen 5,7% dolgozik. Az állami/önkormányzati tulajdonú munkahelyen dolgozók aránya a BGGYK végzettei között a legmagasabb (86,5%), míg teljesen magántulajdonú munkahelyen leginkább az IK végzettei dolgoznak (61,0%-uk). Az Ön munkahelye…: ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

165 (53,92%)

141 (86,50%)

251 (33,51%)

Részben állami, részben 6 (1,96%) magántulajdonú,

5 3,07%)

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

Teljes mértékben magántulajdonú

Kar IK 54 (23,79%)

42 9 (3,96%) (5,61%)

TÓK

TÁTK

TTK

142 (48,80%)

93 (68,89%)

91 (42,52%)

151 (45,07%)

1088

44,96%

18 4 (2,96%) 9 (4,21%) (6,19%)

44 (13,13%)

137

5,66%

1195

49,38%

135 (44,12%)

17 (10,43%)

456 (60,88%)

164 (72,25%)

131 (45,02%)

38 (28,15%)

114 (53,27%)

140 (41,79%)

306

163

749

227

291

135

214

335

Σ

ELTE

PPK

2420 100,00%

76. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük milyen tulajdonban van – 2012.

Az Ön munkahelye…: ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 17 90% 80%

5

38

135

70%

4

456

114

1195

164

60% 6

18

50%

44 9

141

40% 30%

140

131

42 165

93 9

20%

137

142

91

151

1088

TÁTK

TTK

ELTE

251 54

10% 0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

PPK

TÓK

Részben állami, részben magántulajdonú

Teljes mértékben magántulajdonú 62. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük milyen tulajdonban van – 2012.

88

Tízből hét végzett (70,8%) teljes mértékben magyar tulajdonú cégnél dolgozik. A válaszadók 21,7%-nak teljes mértékben külföldi tulajdonú és 7,4%-nak részben magyar tulajdonú cég a munkáltatója. Az Ön munkahelye…: ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK

TTK

Teljes mértékben 265 156 457 128 220 116 156 216 magyar tulajdonú (86,60%) (95,71%) (61,01%) (56,39%) (75,60%) (85,93%) (72,90%) (64,48%) Részben magyar tulajdonú

13 0 (0,00%) (4,25%)

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

28 231 67 52 7 (4,29%) (9,15%) (30,84%) (29,52%) (17,87%)

Σ

306

163

61 32 (8,14%) (14,10%)

749

227

ELTE 1714

70,83%

11 38 (5,14%) (11,34%)

180

7,44%

13 47 81 (9,63%) (21,96%) (24,18%)

526

21,74%

19 6 (4,44%) (6,53%)

291

135

214

335

2420 100,00%

77. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük magyar vagy külföldi tulajdonban van-e – 2012.

Az Ön munkahelye…: ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 28 90%

7 0

13 52

13 231

67

80%

6

47

81

526

19 11

70%

180 38

61

32

60% 50%

156 265

116

40%

220 457

30%

156

1714 216

128

20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK BTK IK Teljes mértékben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú

PPK TÓK TÁTK Részben magyar tulajdonú

TTK

ELTE

63. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük magyar vagy külföldi tulajdonban van-e – 2012.

89

A válaszadók munkahelyének mérete leginkább (27,9%-ban) közepes, azaz 50249 munkatárssal rendelkezik. 23,4% kis cégnél dolgozik, ahol 10 és 49 közötti főt foglakoztatnak. Néhány fős cégnél (2-9 fő közötti foglalkoztatottság) 12,0%-nak van munkahelye, 2,6% pedig önfoglalkoztató. Nagyobb cégeknél (250-999 fő) 14,2% dolgozik, 1000 fő, vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató cégnél 20,0% dolgozik.

Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő)

ÁJTK BGGYK

BTK

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

Önfoglalkoztató vagyok

9

2

34

3

5

0

7

3

63

2,60%

2-9 fő

61

13

102

13

36

15

22

28

290

11,98%

10-49 fő

40

61

163

51

76

51

67

57

566

23,39%

50-249 fő

44

82

205

63

85

47

47

101

674

27,85%

250-999 fő

71

3

107

30

36

9

34

53

343

14,17%

1000 fő vagy afölött

81

2

138

67

53

13

37

93

484

20,00%

306

163

749 227

291

135

214

Σ

335 2420 100,00%

78. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyükön megközelítőleg hány fő dolgozik – 2012.

Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 2 3

100% 90%

13 53

138

81

67

37

9

93

484

80% 82

70% 60%

30%

61

163

20% 10% 0%

53

63

44

76

9 ÁJTK

102 13 2 BGGYK

Önfoglalkoztató vagyok

34 BTK

13 3 IK

2-9 fő

10-49 fő

674 101

51

67

51 61

343

47

85

205

40

34 47

30

71

50% 40%

36

107

566 57

36 5 PPK

15 0 TÓK

50-249 fő

22 7 TÁTK 250-999 fő

28 3 TTK

290 63 ELTE

1000 fő vagy afölött

64. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyükön megközelítőleg hány fő dolgozik – 2012.

90

Egykori hallgatóink közül minden harmadik (32,6%) az oktatási ágazatban dolgozik. Emellett gyakoriak még az információ, kommunikáció (11,5%) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző (9,8%) ágazatokba tartozó munkahelyek. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK K TTK Oktatás 12 140 250 55 124 94 13 101 789 Információ, kommunikáció (pl. távközlés, 4 0 109 101 15 3 22 23 277 számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti 70 0 56 14 17 0 26 55 238 szakértői tev Közigazgatás, védelem, kötelező 118 1 18 3 8 3 22 19 192 társadalombiztosítás Egyéb 45 2 39 20 16 7 17 32 178 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 16 14 3 40 4 72 14 167 Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, 4 0 87 1 8 4 5 7 116 szerencsejáték, sport, művészet) Pénzügyi, biztosítási tevékenység 15 0 34 10 9 6 5 16 95 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 65 tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerő3 0 37 2 12 0 7 4 kölcsönzés, biztonsági Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és 57 kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a 3 1 27 4 9 3 5 5 javítás, karb Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, 48 szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, 13 0 11 1 12 2 4 5 tisztítás, fodrász Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, 47 építőanyag, szerszám, gépgyártás, 1 1 15 5 4 1 3 17 gyógyszergyártás, elektronikai e Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 1 16 1 4 4 4 4 35

ELTE

Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) Építőipar Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Σ

32,60% 11,45%

9,83% 7,93% 7,36% 6,90% 4,79% 3,93% 2,69%

2,36%

1,98%

1,94% 1,45%

2

0

9

2

4

3

1

6

27

1,12%

3

0

8

2

7

0

1

3

24

0,99%

3

0

11

2

0

1

0

5

22

0,91% 0,50%

3

1

1

0

2

0

4

1

12

1

0

4

0

0

0

0

6

11

0,45%

1 0

0 0

1 1

1 0

0 0

0 0

2 0

4 8

9 9

0,37% 0,37%

0

0

1

0

0

0

1

0

2

0,08%

306

163

749 227 291 135

214 335 2420 100,00%

79. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük melyik ágazatba sorolható be – 2012.

91

Jelenleg a felmérésben részt vettek 8,6%-a dolgozik külföldön (207 fő). Ezen belül legnagyobb arányban (12,0%) a BTK volt hallgatói dolgoznak hazánkon kívül. A Magyarországon dolgozók háromnegyede (75,0%) Budapesten dolgozik, további 11,0% a Közép-magyarországi régióban. Alig 14,0% dolgozik az ország egyéb régióiban. Ez a mintázat a BGGYK végzettei esetében tér el: közülük csupán 44,5% dolgozik Budapesten és további 16,8% a Közép-magyarországi régióban. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! Ez a település külföldön van? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő)

100% 90% 80% 70% 60% 50%

294

156

12 ÁJTK

7 BGGYK

659

216

271

127

190

300

2213

11 IK

20

8 TÓK

24

35

207

TÁTK

TTK

ELTE

40% 30% 20% 10% 0%

90 BTK

PPK nem

igen

65. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük földrajzilag hol található– 2012.

Munkahely irányítószáma ELTE (jelenleg Magyarországon dolgozók: 2182 fő) ÁJTK BGGYK

BTK

1

Budapest

244

69

2

Közép Magyarország

16

26

62

3

ÉszakMagyarország

8

12

4

Észak-Alföld

5

5

Alföld középső része

6

Dél-Alföld

Kar IK PPK TÓK TÁTK TTK

521 172

ELTE

187

74

141

228

1636

74,98%

15

34

37

19

32

241

11,04%

11

4

5

5

3

3

51

2,34%

13

5

1

7

0

4

1

36

1,65%

2

9

9

5

4

1

2

4

36

1,65%

1

10

6

5

6

0

4

2

34

1,56%

7

Dél-Dunántúl

7

7

5

3

3

0

3

8

36

1,65%

8

Közép Dunántúl

5

5

16

5

10

4

6

11

62

2,84%

9

ÉszaknyugatMagyarország

4

4

16

1

10

2

5

8

50

2,29%

292

155

651 211

266

123

187

297

Σ

2182 100,00%

80. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyüknek mi az irányítószáma – 2012.

92

A végzett válaszadók átlagosan, havonta nettó 164.500 Ft-ot kerestek. A kereset szempontjából az IK végzettjei kiemelkednek: ők átlagosan havonta 240.500 2 Ft-ot vittek haza. A nettó kereset a diploma megszerzése óta eltelt idővel arányosan nő: míg a 2011-ben ben végzett már dolgozó hallgató fizetése 139.500 139 500 Ft, addig a 2007-ben 2007 végzettek havi nettó keresete már átlagosan 192.300 192 Ft. A munkával töltött órák száma hetente 39,5. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? ELTE (jelenleg dolgozók: 2337 fő)

300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 191,7

115,9

151,2

240,5

134,6

129,5

165,2

184,3

164,5

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

66. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek előző havi átlagos nettó keresete kari bontásban – 2012. Mennyi volt az előző elő ő hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából fő származó havi nettó (adózás utáni) keresete? - végzés éve szerint

Végzés éve

Átlag

N

szórás (SD)

2007 2009 2011 ELTE

192,3 173,1 139,5 164,5

526 914 897 2337

144,88 153,54 107,11 137,02

81. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek előző havi átlagos nettó keresete végzés éve szerinti szeri bontásban – 2012.

Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző héten? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő)

50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 42,3

31,4

38,6

38,9

38,6

42,8

43,3

40,1

39,5

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

67. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevői által az előző héten munkával töltött órák száma, kari bontásban – 2012.

93

V. 4. G.

FŐÁLLÁSÚ MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG ÉS A MUNKÁHOZ

VALÓ KÉPESSÉGEK A felmérésben résztvevőket megkértük, hogy értékeljék főállású munkájukat az alábbi szempontok szerint egy négyfokú skálán, ahol az 1=teljesen elégedetlen, a 4=teljesen elégedett. A munkájukkal összességében inkább elégedettek (2,93 átlag). Legjobb értékelést a munka szakmai, tartalmi része és a személyi körülmények kapták, átlagosan 3,10-3,10 volt az elégedettség mértéke ezen két szempont mentén. Legkevésbé (2,47) a jövedelemmel, juttatásokkal elégedettek. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? - ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) a munka szakmai szakmai, előmenetel, tartalmi része karrierépítés átlag szórás (SD) Nem tudja / Nem válaszol N (válaszadók)

társadalmi megbecsültség

jövedelem, juttatások

a munka személyi körülményei

a munka tárgyi körülményei

a munka összességét tekintve

3,10 0,81

2,75 0,91

2,65 0,94

2,47 0,92

3,10 0,79

2,96 0,84

2,93 0,68

782

782

782

782

782

782

782

2420

2420

2420

2420

2420

2420

2420

82. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek átlagos elégedettsége főállású munkájukkal a megadott szempontok szerint – 2012.

Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 0,000

0,500

1,000

1,500

2,000

2,500

3,000

3,500 3,10

a munka szakmai, tartalmi része szakmai előmenetel, karrierépítés társadalmi megbecsültség jövedelem, juttatások a munka személyi körülményei a munka tárgyi körülményei a munka összességét tekintve

2,75 2,65 2,47 3,10 2,96 2,93

68. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek átlagos elégedettsége főállású munkájukkal a megadott szempontok szerint – 2012. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka összességét tekintve? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő)

ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

teljesen elégedetlen

8 (2,61%) 3 (1,84%)

22 8 (3,52%) 7 (2,41%) 3 (2,22%) 8 (3,74%) 9 (2,69%) (2,94%)

68

2,81%

elégedetlen

56 36 113 38 65 28 45 54 (18,30%) (22,09%) (15,09%) (16,74%) (22,34%) (20,74%) (21,03%) (16,21%)

435

17,98%

elégedett

182 105 492 131 177 94 122 205 1508 (59,48%) (64,42%) (65,69%) (57,71%) (60,82%) (69,63%) (57,01%) (61,19%)

62,31%

teljesen elégedett

60 19 122 50 42 (19,61%) (11,66%) (16,29%) (22,03%) (14,43%)

16,90%

Σ

306

163

749

227

291

10 39 67 (7,41%) (18,22%) (20,00%) 135

214

409

335 2420 100,00%

83. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy mennyire elégedettek főállású munkájukkal a munka összességét tekintve – 2012.

94

Arra kértük a végzetteket, hogy értékeljék, hogy milyen képességek szükségesek fő munkájuk ellátásához. Az értékelést ötfokú skála segítségével tehették még, ahol az 5-ös jelenti, hogy az adott képesség, jártasság nagyon fontos a munkájuk során, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem fontos. Sorrendben a legfontosabbak a következők voltak: képesség az önálló munkavégzésre (átlag: 4,67); precíz munkavégzés (4,55); gyakorlati szakmai jártasság (4,45); kapcsolatteremtő, kommunikációs képesség (4,43); nagy munkabírás (4,30); képesség tanulásra és önképzésre (4,22); csapatmunkára való képesség (4.22). Milyen általános képességek, jártasság fontos a jelenlegi munkakörében? - ELTE (akik jelenleg dolgoznak 2420 fő)

átlag

3. technikai, számítást echnikai 1. 2. eszközök 4. elméleti gyakorlati használat képesség a szakmai szakmai ában tanulásra, jártasság jártasság jártasság önképzésre 3,98 4,45 3,87 4,22

5. elemzé s és rendsz 7. idegen 10. erezés 6. írásbeli nyelvű 8. 9. precíz nagy képess kifejezőké kifejezőké szervezőké munkavé munkab ége szség szség szség gzés írás 4,15 3,99 3,30 3,94 4,55 4,30

szórás (SD)

1,162

,912

1,066

,982

,996

1,141

1,554

1,140

,716

,900

standard hiba (SE)

,024

,019

,022

,020

,020

,023

,032

,023

,015

,018

N (válaszadók)

2389

2391

2397

2396

2390

2393

2386

2391

2396

2397

Nem tudja / Nem válaszol

31

29

23

24

30

27

34

29

24

23

átlag

14. 19. 13. számolási, képessé 11. kapcsolat számítási 15. 16. 18. kitűzött g az képesség teremtő, feladatok logikai, társadalmi célok újításra, új 12. 20. az önálló képesség kommuni- megoldásá- térbeli kérdések17. megvalósí- dolgok internet munkavé a csapat- kációs nak gondol ben való vállalkozó tásának felfedezé- használ gzésre munkára készség képessége kodás jártasság szellem képessége sére ata 4,67 4,22 4,43 2,91 3,10 3,17 3,21 4,08 3,90 4,13

szórás (SD)

,610

,975

,911

1,360

1,341

1,392

1,310

1,072

1,215

1,122

standard hiba (SE)

,012

,020

,019

,028

,027

,029

,027

,022

,025

,023

N (válaszadók)

2397

2397

2396

2387

2376

2376

2374

2382

2385

2391

Nem tudja / Nem válaszol

23

23

24

33

44

44

46

38

35

29

84. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek véleménye arról, hogy a felsorolt általános képességek, jártasságok mennyire fontosak a munkájuk során - 2012.

95

Milyen általános képességek, jártasság fontos a jelenlegi munkakörében? - ELTE (akik jelenleg dolgoznak 2420 fő) 0

1

2

3

4

1. elméleti szakmai jártasság

5 3,98

2. gyakorlati szakmai jártasság

4,45 3,87

4. képesség a tanulásra, önképzésre

4,22

5. elemzés és rendszerezés képessége

4,15

6. írásbeli kifejezőkészség 7. idegen nyelvű kifejezőkészség

3,99 3,30

8. szervezőkészség

3,94

9. precíz munkavégzés

4,55

10. nagy munkabírás

4,30

11. képesség az önálló munkavégzésre

4,67

12. képesség a csapatmunkára

4,22

13. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 14. számolási, számítási feladatok megoldásának…

4,43 2,91

15. logikai, térbeli gondolkodás

3,10

16. társadalmi kérdésekben való jártasság

3,17

17. vállalkozó szellem

3,21

18. kitűzött célok megvalósításának képessége 19. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére 20. internet használata

4,08 3,90 4,13

69. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek véleménye arról, hogy a felsorolt általános képességek, jártasságok mennyire fontosak a munkájuk során – 2012.

96

V. 4. H.

MELLÉKÁLLÁS, MÁSODÁLLÁS JELLEMZŐI

Mellékállása, másodállása a dolgozó végzettek 16,4%-ának (397 fő) van. Ez az arány a BGGYK végzettei körében a legmagasabb, 34,4%. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) Kar ÁJTK Igen 22 (7,19%) 284 (92,81%) 306

Nem Σ

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

56 (34,36%) 107 (65,64%) 163

142 (18,96%) 607 (81,04%) 749

39 (17,18%) 188 (82,82%) 227

62 (21,31%) 229 (78,69%) 291

15 (11,11%) 120 (88,89%) 135

TÁTK

ELTE

TTK

31 30 (8,96%) 397 16,40% (14,49%) 183 305 2023 83,60% (85,51%) (91,04%) 214 335 2420 100,00%

85. táblázat: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e mellékállásuk, másodállásuk – 2012.

Van-e Önnek mellékállása, másodállása? ELTE (jelenleg dolgozók: 2420 fő) 100% 90% 80% 70%

107

60% 50%

607

188

229

39

62

284

120

183

15

31

TÓK

TÁTK

305

2023

40% 30% 20%

56

10% 0%

142 22 ÁJTK

BGGYK

BTK

IK Igen

PPK Nem

30 TTK

70. ábra: A végzett felmérés jelenleg dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e mellékállásuk, másodállásuk – 2012.

97

397 ELTE

A mellék- és másodállások közel fele a saját és kapcsolódó szakterületeknek is megfelel, míg 21,9%-ban csak a saját szakterülethez kapcsolódik. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának ELTE (mellékállásban is dolgozók: 397 fő) ÁJTK

BGGYK

BTK

Kar IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

Csak a saját (kérdőív alapjául 4 15 35 10 11 6 6 szolgáló) 0 (0,00%) (18,18%) (26,79%) (24,65%) (25,64%) (17,74%) (19,35%) (20,00%) tanulmányok szakterülete

87

21,91%

A saját és a 12 31 66 22 30 10 14 11 kapcsolódó (54,55%) (55,36%) (46,48%) (56,41%) (48,39%) (66,67%) (45,16%) (36,67%) szakterületek

196

49,37%

Egy egészen más 5 9 30 6 11 2 9 8 szakterület (22,73%) (16,07%) (21,13%) (15,38%) (17,74%) (13,33%) (29,03%) (26,67%)

80

20,15%

34

8,56%

Bármilyen 1 (4,55%) 1 (1,79%) szakterület Σ

22

56

11 10 3 5 1 (2,56%) 2 (6,45%) (7,75%) (16,13%) (20,00%) (16,67%) 142

39

62

15

31

30

397 100,00%

86. táblázat: A végzett felmérés jelenleg mellékállásban is dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy mellékállásuk milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban – 2012.

Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának ELTE (mellékállásban is dolgozók: 397 fő) 100%

1

90% 80%

1

11

9 5

1 6

2 10

30 11

70%

5

3

80

9 2

34

8

60% 31

50%

22 66

12

196 30

40%

14

11

10

30% 20% 10%

4

0% ÁJTK

15

35

10

11

6

6

0 BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

87 ELTE

71. ábra: A végzett felmérés jelenleg mellékállásban is dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy mellékállásuk milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban – 2012.

98

A mellék- és másodállásban is dolgozók közel fele (42,6%) úgy véli, hogy másodállásához leginkább egyetemi (MA/MSc) végzettségre van szükség. Közel negyedük (23,7%) ugyanakkor olyan másodállásban van, ami nem igényel felsőfokú végzettséget. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? ELTE (mellékállásban is dolgozók: 397 fő) ÁJTK

22

56

BTK

Kar IK

TTK 3 PhD 2 (9,09%) 0 (0,00%) 8 (5,63%) 0 (0,00%) 5 (8,06%) 0 (0,00%) 2 (6,45%) (10,00%) Egyéb 3 posztgraduális 1 (1,79%) 4 (2,82%) 1 (2,56%) 6 (9,68%) 1 (6,67%) 1 (3,23%) 1 (3,33%) (13,64%) képzés Egyetemi 11 9 72 20 27 2 11 17 diploma/MA/MSc (50,00%) (16,07%) (50,70%) (51,28%) (43,55%) (13,33%) (35,48%) (56,67%) végzettség Főiskolai 38 22 9 11 4 9 diploma/BA/BSc 1 (4,55%) 2 (6,67%) (67,86%) (15,49%) (23,08%) (17,74%) (26,67%) (29,03%) végzettség Munkája nem igényel 5 8 36 9 13 8 8 7 felsőfokú (22,73%) (14,29%) (25,35%) (23,08%) (20,97%) (53,33%) (25,81%) (23,33%) végzettséget Σ

BGGYK

142

39

PPK

TÓK

62

ELTE

TÁTK

15

31

30

20

5,04%

18

4,53%

169

42,57%

96

24,18%

94

23,68%

397 100,00%

87. táblázat: A végzett felmérés jelenleg mellékállásban is dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy mellékállásuknak milyen szintű képzettség felel meg a legjobban – 2012.

Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? ELTE (mellékállásban is dolgozók: 397 fő) 100% 90%

5

8 36

9

13

8

7

94

80% 1 70%

22

11

8

2

9

60%

96

9

50%

11

38

40%

17

27 72

30%

4 20

20%

3

10%

9 2

0%

ÁJTK

10 BGGYK

6 4 8 BTK

10 IK

169

11

5 PPK

2 1 0 TÓK

1 2

1 3

TÁTK

TTK

18 20 ELTE

PhD

Egyéb posztgraduális képzés

Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség

Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség

Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 72. ábra: A végzett felmérés jelenleg mellékállásban is dolgozó résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy mellékállásuknak milyen szintű képzettség felel meg a legjobban – 2012.

99

Másodállásból a végzettek átlagosan havi 52.600 600 Forint nettó fizetést visznek haza. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? ELTE (mellékállásban is dolgozók: 397 fő) 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 134,9

48,4

44,9

47,3

64,2

27,3

43,7

42,3

52,6

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

,00

73.. ábra: A másodállásban is dolgozó végzettek másodállásból származó havi nettó ó keresete karonkénti bontásban 2012.

100

V. 4. I.

ALUMNI SZERVEZETBEN VALÓ TAGSÁG

Örvendetes, hogy a többség (2428 fő, 75,8%) tudomással bír arról, hogy az ELTEn létezik Alumni szervezet. A tagságot tekintve az aktivitás viszont még valamivel szerényebb, mivel az Alumnit ismerők közül egyelőre csupán minden nyolcadik végzett (304 fő) tagja a szervezetnek. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? ELTE (3202 fő) Kar ÁJTK Igen Nem Σ

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

281 101 878 188 279 106 207 388 (81,45%) (55,19%) (82,13%) (73,73%) (75,82%) (64,63%) (71,63%) (73,35%) 64 82 191 67 89 58 82 141 (18,55%) (44,81%) (17,87%) (26,27%) (24,18%) (35,37%) (28,37%) (26,65%) 345 183 1069 255 368 164 289 529

ELTE

2428

75,83%

774

24,17%

3202 100,00%

88. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy van-e tudomásuk az ELTE Alumni létezéséről – 2012.

100%

Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? ELTE (akik tudnak az ELTE Alumni-ról 2428 fő)

90% 80% 70% 60%

711 253

50%

164

246

24

33

97

101

191

361

5 TÓK

16

27

TÁTK

TTK

2124

40% 30% 20% 10%

167 28

0% ÁJTK

4 BGGYK

BTK

IK Igen

PPK Nem

304 ELTE

74. ábra: A végzett felmérés ELTE Alumniról tudomással bíró résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy tagjai-e az öregdiák szervezetnek – 2012.

101

V. 5.

ELTE értékelése

A felmérésben résztvevőket arra kértük, hogy mondják meg, milyen szó, kifejezés jut elsőként eszükbe, be, ha az ELTE-t ELTE kell jellemezniük. Egyúttal azt is kértük tőlük, hogy jelöljék meg, számukra az adott kifejezés milyen (pozitív, pozitív, negatív, vagy semleges) semleges értékelő töltettel bír. Ugyanígy második és harmadik asszociációt is kértünk tőlük. Az asszociációk fele (51,5%) (5 pozitív töltetű, míg 22,9%-uk uk negatív. negatív Asszociációk értékelő töltete ELTE (3202 fő) ő 1. szó

2. szó

3. szó

Negatív 676 21,11% 789 24,64% 738 Semleges 439 13,71% 365 11,40% 401 Pozitív 1869 58,37% 1657 51,75% 1417 nem tudom/nem 218 6,81% 391 12,21% 646 válaszolok Σ 3202 3202 3202

Összesen

23,05% 2203 22,93% 12,52% 1205 12,54% 44,25% 4943 51,46% 20,17% 1255 13,06% 9606

89. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek által említett ELTE-re re vonatkozó asszociációk megoszlása aszerint, hogy azok milyen értékelésűek – 2012.

Egyetemi szinten a szabad asszociációk közül az első említés 58,4%-a volt pozitív, 21,1%-aa negatív, 13,7%-a 13,7% a semleges. A felmérésben válaszadók 6,8%-a vagy nem tudott felelni, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Értékelés 1. szó ELTE (3202 fő)

Negatív Semleges Pozitív nem tudom /nem válaszolok Σ

Kar IK PPK 42 96 (16,47%) (26,09%) 35 60 (13,73%) (16,30%) 152 198 (59,61%) (53,80%)

ÁJTK 66 (19,13%) 27 (7,83%) 231 (66,96%)

BGGYK 20 (10,93%) 25 (13,66%) 126 (68,85%)

BTK 250 (23,39%) 151 (14,13%) 600 (56,13%)

21 (6,09%)

12 (6,56%)

68 (6,36%)

26 (10,20%)

345

183

1069

255

TÓK 22 (13,41%) 20 (12,20%) 111 (67,68%)

TÁTK 58 (20,07%) 43 (14,88%) 174 (60,21%)

14 (3,80%)

11 (6,71%)

14 (4,84%)

368

164

289

ELTE

TTK 122 676 (23,06%) 78 439 (14,74%) 277 1869 (52,36%) 52 (9,83%)

218

21,11% 13,71% 58,37% 6,81%

529 3202 100,00%

90. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy elsőként milyen értékelésű szó vagy kifejezés jut az eszükbe, ha az ELTE-t ELTE kell jellemezniük – 2012.

Értékelés 1. szó ELTE (3202 fő)

100% 66 27

20 25

250 151

42

96

35

22 20

60

58 43

122

676

78

439 Semleges

50% 231

126

600

152

BTK

IK

198

Pozitív

111

174

277

1869

TÁTK

TTK

ELTE

Negatív

0% ÁJTK

BGGYK

PPK

TÓK

75. ábra: A végzett zett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy elsőként milyen értékelésű szó vagy kifejezés jut az eszükbe, ha az ELTE-t ELTE kell jellemezniük – 2012.

102

A második kifejezés esetében már több a negatív értékelés: összességében itt a szavak 24,6%-aa negatív és csak 51,8%-uk 5 uk pozitív. Semleges értékelés 11,4% 11, mértékben jelenik meg, 12,2% % nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Negatív Semleges Pozitív nem tudom/nem válaszolok Σ

ÁJTK BGGYK 83 38 (24,06%) (20,77%) 33 15 (9,57%) (8,20%) 190 111 (55,07%) (60,66%) 39 19 (11,30%) (10,38%) 345 183

Értékelés 2. szó ELTE (3202 fő) Kar BTK IK PPK TÓK 289 42 108 35 (27,03%) (16,47%) (29,35%) (21,34%) 124 23 48 18 (11,60%) (9,02%) (13,04%) (10,98%) 543 134 182 90 (50,80%) (52,55%) (49,46%) (54,88%) 113 56 30 21 (10,57%) (21,96%) (8,15%) (12,80%) 1069 255 368 164

TÁTK 63 (21,80%) 42 (14,53%) 154 (53,29%) 30 (10,38%) 289

ELTE

TTK 131 789 24,64% (24,76%) 62 365 11,40% (11,72%) 253 1657 51,75% (47,83%) 83 391 12,21% (15,69%) 529 3202

91. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy másodikként milyen értékelésű szó vagy kifejezés jut az eszükbe, ha az ELTE-t ELTE kell jellemezniük – 2012.

Értékelés 2. szó ELTE (3202 fő)

100% 83 33

38 15

289 124

42 23

48

50% 190

111

543

108

134

35

63

131

789

18

42

62

365

Pozitív Semleges

90

182

154

253

1657 Negatív

0% ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

76. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy másodikként milyen értékelésű szó vagy kifejezés jut az eszükbe, ha az ELTE-t ELTE kell jellemezniük – 2012.

A szabad asszociáció harmadik kifejezésénél a pozitív vélemények csökkenésének tendenciája egyértelmű: itt már a válaszolók 44,3%-a adott csak pozitív értékelést, és a nem válaszolók aránya is jelentős: 20,2%. 20, ÁJTK 86 Negatív (24,93%) 39 Semleges (11,30%) 152 Pozitív (44,06%) nem tudom/nem 68 válaszolok (19,71%) Σ 345

BGGYK 23 (12,57%) 20 (10,93%) 103 (56,28%) 37 (20,22%) 183

Értékelés 3. szó ELTE (3202 fő) Kar BTK IK PPK TÓK 272 43 89 30 (25,44%) (16,86%) (24,18%) (18,29%) 136 29 48 22 (12,72%) (11,37%) (13,04%) (13,41%) 467 102 177 81 (43,69%) (40,00%) (48,10%) (49,39%) 194 81 54 31 (18,15%) (31,76%) (14,67%) (18,90%) 1069 255 368 164

TÁTK 72 (24,91%) 47 (16,26%) 117 (40,48%) 53 (18,34%) 289

ELTE

TTK 123 738 23,05% (23,25%) 60 401 12,52% (11,34%) 218 1417 44,25% (41,21%) 128 646 20,17% (24,20%) 529 3202 100,00%

92. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy harmadikként milyen értékelésű szó vagy kifejezés jut az eszükbe, ha az ELTE-t kell jellemezniük – 2012.

103

Értékelés 3. szó ELTE (3202 fő)

100% 86

23 20

39

272 136

43

89

29

48

30 22

50% 152

103

467

102

177

81

BTK

IK

PPK

TÓK

72

123

738

47

60

401

117

218

1417

TÁTK

TTK

ELTE

Pozitív Semleges Negatív

0% ÁJTK

BGGYK

77.. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy harmadikként milyen értékelésű szó vagy kifejezés jut az eszükbe, ha az ELTE-t ELTE kell jellemezniük – 2012.

A leggyakoribb asszociációkat a következő táblázat tartalmazza. Legtöbbször a jó, igényes, minőségi, kiváló (9,0%-ban), (9,0% a tudás/tudomány, szakképzettség, tudásvágy, tudásvágy (8,1%-ban) és az elmélet, kevés gyakorlat (6,4%-ban) ban) kifejezések merültek fel a végzettekben az ELTE-re re gondolva. Milyen szó, kifejezés jut első elsőként őként eszébe, ha az ELTE-t kell jellemeznie? (ELTE 3202 fő) fő ő

20 legtöbbet írt asszociáció jó, igényes, minőségi, kiváló tudás/tudomány, szakképzettség, tudásvágy elmélet, kevés gyakorlat régi, hagyomány, tradíció bonyolult (pl. adminisztráció), bürokratikus, átláthatatlan, káosz, szervezetlen presztízs, rang, rangos nehéz, erős, ős, kemény, kihívás, szigorú tanulás/továbbtanulás, tanulmányok híres, közismert, híres barátok, barátságok, társaság elavult, nevéből ől él, romlik, elmaradott, belterjes rossz, nyomasztó, kellemetlen, kínos, nevetséges oktatás, oktató elismert, megbecsült, megbecsülés első, ő, legjobb, legjobbak között, leg-... nagy tömeg, sok ember, tömegképzés egyetem, felsőoktatás felesleges, büfészak, túlértékelt közösség, kapcsolatok, szaktársak, csoporttársak A leggyakoribb 20-ban nem szereplő asszociációk

előfordulás őfordulás 678 608 484 461 368 257 242 239 224 193 189 179 175 173 143 142 140 112 105 98 2319

arány 9,0% 8,1% 6,4% 6,1% 4,9% 3,4% 3,2% 3,2% 3,0% 2,6% 2,5% 2,4% 2,3% 2,3% 1,9% 1,9% 1,9% 1,5% 1,4% 1,3% 30,8%

7529

nem tudom/nem válaszolok, semmi, -

1848

93. táblázat: A végzett felmérés résztvevői által adott húsz leggyakoribb, ELTE-vel vel kapcsolatos szavak, kifejezések gyakoriság szerint – 2012.

104

V. 5. A.

MÁS INTÉZMÉNY VÁLASZTÁSA AZ ELTE HELYETT

Azokat az ELTE-n végzetteket, akik az ELTE helyett más felsőoktatási intézményben tanulnak tovább mesterképzésen, (összesen 78 fő), megkérdeztük, hogy mi volt a választásuk oka. Minden második végzett jelezte, hogy az általa választott mesterképzést nem oktatják az ELTE-n (50,0%). Emellett a gyakorlati képzés hangsúlyosabb volta és a diploma munkaerő-piaci értéke (mindkettőt 44,9% említette) volt még gyakori ok. 39,7% jelezte azt is, hogy nem volt megelégedve az ELTE-n folytatott képzésével. Mi az oka annak, hogy úgy döntött, hogy nem az ELTE-n, hanem más felsőoktatási intézményben tanul tovább? ELTE, akik máshol végeznek mesterképzést (227 válasz /78 fő) ÁJTK BGGYK 2 1. az általam választott mesterképzést az ELTE-n nem oktatják. 66,7% 2 2. ott nagyobb a gyakorlati képzés hangsúlya. 66,7% 3. a lakóhelyemhez, munkámhoz közelebb van. 4. mert nem voltam megelégedve a képzés minőségével az ELTE-n.

0 0,0% 2 66,7%

5. annak a diplomája értékesebb 1 a munkaadók szemében, mint az ELTE diplomája. 33,3% 0 6. ott több segítséget kapok a munkavállaláshoz. 7. ott színvonalasabb kutatásokba lehet bekapcsolódni. 8. barátaim, ismerőseim is ezen az egyetemen/főiskolán tanulnak/tanultak tovább.

0,0% 0 0,0%

TTK

2

5

7

39

100,0% 38,5% 66,7% 50,0% 100,0% 38,5% 53,8%

50,0%

0

10

10

3

3

0

11

7

9

1

2

1 7,1% 7

0,0% 42,3% 66,7% 50,0% 2

11

1

5

50,0% 42,3% 33,3% 35,7% 0

12

0,0% 46,2% 0

6

0

3

0,0% 21,4% 1

6

0,0% 23,1% 33,3% 42,9%

0,0%

25,0%

7,7%

0

0

3

7 3

1

75,0% 11,5% 33,3%

2

Σ (válaszok) Σ (fő)

2

0,0% 38,5% 33,3% 64,3%

1

0,0%

ELTE

TÁTK

0

9. Egyéb okból jelentkeztem másik egyetemre, főiskolára mesterképzésre

Kar IK PPK

TÓK

4

BTK

0

2

0,0% 14,3% 1

2

0,0% 11,5% 33,3% 14,3% 10 4

68 26

9 3

42 14

8

35

50,0% 30,8% 61,5%

1

44,9%

0

4 2

1

11

7,7%

14,1%

3

31

0,0% 46,2% 23,1%

39,7%

0,0% 15,4% 0

1

6

7

35

50,0% 53,8% 53,8%

44,9%

0

7

6

5

26

0,0% 46,2% 38,5%

33,3%

5

23

50,0% 30,8% 38,5%

29,5%

1

0

4

4

1

10

0,0% 30,8%

7,7%

12,8%

6

17

50,0% 30,8% 46,2%

21,8%

1

6 2

4

42 13

43 13

227 78

94. táblázat: A végzett felmérés mesterképzést máshol folytató résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy az ELTE helyett miért más felsőoktatási intézményben tanulnak tovább – 2012.

105

V. 5. B.

KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE

A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett ELTE-sek a tanulmányaik alatt leginkább elméleti szakmai jártasságukat (ötfokú skálán megítélve átlag: 4,28), az önálló munkavégzésre (3,88) és tanulásra, önképzésre való (3,84) képességüket fejlesztették. Mennyire tudta fejleszteni az alábbi általános képességeket az ELTE-n folytatott tanulmányai során? - ELTE 0

1

2

3

4

1. elméleti szakmai jártasság

5 4,28

2. gyakorlati szakmai jártasság

2,94 2,68

4. képesség a tanulásra, önképzésre

3,84

5. elemzés és rendszerezés képessége

3,66

6. írásbeli kifejezőkészség

3,69

7. idegen nyelvű kifejezőkészség

2,48

8. szervezőkészség

2,75

9. precíz munkavégzés

3,43

10. nagy munkabírás

3,61

11. képesség az önálló munkavégzésre

3,88

12. képesség a csapatmunkára

3,25

13. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség

3,41

14. számolási, számítási feladatok megoldásának…

2,37

15. logikai, térbeli gondolkodás

2,56

16. társadalmi kérdésekben való jártasság

3,19

17. vállalkozó szellem

2,61

18. kitűzött célok megvalósításának képessége

3,53

19. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére

3,27

20. internet használata

3,05

78. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek értékelése, hogy mennyire tudták fejleszteni a felsorolt általános képességeket, jártasságokat az ELTE-n folytatott tanulmányaik során – 2012.

106

Mennyire tudta fejleszteni az alábbi általános képességeket az ELTE-n folytatott tanulmányai során? - ELTE 3202 fő

átlag szórás (SD) Nem tudja / Nem válaszol N (válaszadók)

átlag szórás (SD) Nem tudja / Nem válaszol N (válaszadók)

3. technikai, számítástechnikai 5. elemzés eszközök és használatá- 4. képesség rendszereban a tanulásra, zés jártasság önképzésre képessége

1. elméleti szakmai jártasság

2. gyakorlati szakmai jártasság

4,278 0,911

2,940 1,235

2,684 1,222

3,838 1,049

57

66

69

63

3202

3202

3202

6. írásbeli kifejezőkészség

7. idegen nyelvű kifejezőkészség

8. szervezőkészség

9. precíz munkavégzés

10. nagy munkabírás

3,662 1,114

3,694 1,192

2,477 1,415

2,748 1,237

3,427 1,181

3,612 1,244

86

70

89

93

91

91

3202

3202

3202

3202

3202 3202 3202 14. 13. számolási, kapcsolat- számítási 16. teremtő, feladatok 15. logikai, társadalmi kommuni- megoldásátérbeli kérdésekkációs nak gondolben való készség képessége kodás jártasság 3,407 2,372 2,564 3,190 1,215 1,396 1,379 1,336

19. 18. kitűzött képesség az újításra, célok 17. megvalósítás új dolgok vállalkozó á-nak felfedeszellem képessége zésére 2,612 3,530 3,272 1,242 1,194 1,256

11. képesség az önálló munkavégzésre 3,878 1,113

12. képesség a csapatmunkára 3,246 1,260

86

86

84

105

114

92

116

103

103

114

3202

3202

3202

3202

3202

3202

3202

3202

3202

3202

20. internet használata 3,046 1,366

95. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek értékelése, hogy mennyire tudták fejleszteni a felsorolt általános képességeket, jártasságokat az ELTE-n folytatott tanulmányaik során – 2012.

107

A képzés értékelésével kapcsolatban megkérdeztük a válaszadókat, hogy az adott szakot figyelembe véve, mely magyarországi felsőoktatási intézményt tartják a legjobbnak, illetve a legrosszabbnak. Az ELTE-t átlagosan 83,3% tartja a legjobbnak, 11,2%-uk szerint a második legjobb és 4,6%-uk szerint a harmadik legjobb. Az ELTE-t leggyengébbnek összességében 1,0% minősítette. Mindent figyelembe véve, a főszakján melyik felsőoktatási intézményt tartja a legjobbnak, legszínvonalasabbnak? ELTE (a kérdésre válaszolni tudók 2463 fő) ÁJTK Legjobb

BGGYK

Kar IK

BTK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

273 138 689 172 179 102 170 329 (79,13%) (75,41%) (64,45%) (67,45%) (48,77%) (62,20%) (58,82%) (62,19%)

ELTE 2052

83,31%

77 26 51 34 59 7 (4,27%) (7,20%) (10,20%) (13,90%) (11,76%) (11,15%)

275

11,17%

31 6 (2,35%) (2,90%)

17 (3,21%)

112

4,55%

Leggyengébb 1 (0,29%) 0 (0,00%) 7 (0,65%) 3 (1,18%) 7 (1,91%) 1 (0,61%) 1 (0,35%) 4 (0,76%)

24

0,97%

Második legjobb

15 6 (3,28%) (4,35%)

Harmadik 7 (2,03%) 7 (3,83%) legjobb

296

Σ

151

804

27 5 (3,05%) (7,36%)

207

264

115

12 (4,15%)

217

409

2463 100,00%

96. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek értékelése, hogy főszakjukon az ELTE-t mennyire tartják színvonalas felsőoktatási intézménynek – 2012.

Mindent figyelembe véve, a főszakján melyik felsőoktatási intézményt tartja a legjobbnak, legszínvonalasabbnak? ELTE (2463 fő) 100%

1 7 15

90%

0 7 6

7 31

3 6

77

26

80%

7 27

1 5 7

1 12

4 17

24 112

34

59

275

170

329

2052

51

70% 60% 50%

273

40%

138

689

102

172 179

30% 20% 10% 0% ÁJTK

BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK Legjobb Második legjobb Harmadik legjobb Leggyengébb

ELTE

79. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek értékelése, hogy főszakjukon az ELTE-t mennyire tartják színvonalas felsőoktatási intézménynek – 2012.

108

V. 5. C.

ELTE-HEZ VALÓ VISZONYULÁS

Az ELTE-hez való viszonyulásuk meghatározásához a végzettek ötfokú skálán értékeltek állításokat, ahol az 5 azt jelenti, hogy a válaszadó teljes mértékben egyetért az állítással, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet. A legtöbben (átlag 4,27) büszkék arra, hogy az ELTE-n végezték a tanulmányaikat és hasonló mértékben vélik azt (átlag 4,28), hogy mások általában tisztelik az ELTE-t. Közepes egyetértéssel találkoztak az alábbi állítások: „Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek” (átlag 3,09), továbbá „Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról” (átlag 3,08). Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? (ELTE 3202 fő) 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 1. Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányaimat.

4,27

2. Mások általában tisztelik az ELTE-t.

4,24

3. Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam.

1,26

4. Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTEnek.

2,74

5. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról.

3,08

6. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek.

3,09

7. Az hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam.

2,89

8. Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket.

2,25

80. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek ELTE-hez való átlagos viszonyulása – 2012.

Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? - ELTE

1. Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányai mat.

átlag szórás (SD) Nem tudja / Nem válaszol N (válaszadók)

2. Mások általában tisztelik az ELTE-t.

3. Gyakran szégyellem , hogy az ELTE diákja voltam.

4. Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTEnek.

5. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról.

6. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTEnek.

7. Az hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam.

8. Mások (a nem ELTEsek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket .

4,274 0,986

4,239 0,860

1,263 0,704

2,736 1,277

3,081 1,333

3,089 1,181

2,888 1,300

2,252 1,178

50

107

67

299

152

255

229

465

3202

3202

3202

3201

3201

3202

3201

3201

97. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása – 2012.

109

A végzettjeink összességében is értékelték az Egyetemet egy tízfokú skálán.: átlagosan tlagosan inkább elégedettek (átlag 7,8) azzal, hogy az ELTE-re ELTE re jártak. Leginkább a TÓK (8,2), az ÁJTK (8,2) és BGGYK (8,4) végzettjei a legelégedettebbek. Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re ELTE re jár? ELTE (3202 fő)

10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

8,2

8,4

7,6

8,1

7,4

8,2

7,5

7,7

7,8

ÁJTK

BGGYK

BTK

IK

PPK

TÓK

TÁTK

TTK

ELTE

0,0 81. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek résztvevőinek értékelése, hogy összességében mennyire elégedettek azzal, hogy az ELTE-re ELTE jártak – 2012.

Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re járt? ELTE (3202 fő fő) Kar ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÓK TÁTK TTK

ELTE

átlag

8,213

8,363

7,620

8,142

7,384

8,226

7,486

7,739

7,780

szórás (SD)

2,011

1,632

2,138

1,853

2,239

2,025

2,218

2,109

2,107

3

1

12

1

3

0

1

12

33

345

183

1069

255

368

164

289

529

3202

Nem tudja / Nem válaszol N (válaszadók)

98. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek átlagos összesített ELTE-re re vonatkozó elégedettsége – 2012.

110

VI. Mellékletek VII. 1. melléklet:

A felmérés kérdőíve

Diplomás pályakövetés – intézményi on-line kutatás, 2012 Végzettek I.

Központi kérdőív

Kedves egykori hallgatónk! Az ELTE diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni pályájára, tanulmányaira vonatkozóan tennénk fel kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan boldogulnak végzettjeink a munka világában. A vizsgálat eredményei számunkra munkánk eredményességét tükrözik vissza, mostani hallgatóink számára pedig tájékoztatást adhatnak arról, mire számíthatnak tanulmányaik befejeztével. Amennyiben kitölti e kérdőívet, Ön is hozzájárul az ELTE és az általa kiadott diplomák munkaerőpiacon való sikeresebbé tételéhez, továbbá egy ajándéksorsoláson is részt vehet, ahol értékes nyereményeket sorsolunk ki. Erről bővebben a https://minoseg.elte.hu/palyakovetes2012jatekszabaly oldalon olvashat. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által 2007-ben, 2009-ben vagy 2011-ben az ELTE-n megszerzett abszolutóriumra vonatkozik. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg!

teljes

bizonyossággal

megválaszolni,

kérjük,

a

1 .Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői 1.1. Az ELTE melyik karán végzett? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) Ezt az ETR-alapján adjuk meg, lekérdezés nélkül a fő végzettség alapján. 1.2-T CSAK A TÖBB SZAKON TANULÓKTÓL 111

1.2. Milyen szakon végzett ebben az ELTE-n? Kérjük, válasszon az alábbi listából! Ha több szakon is szerzett 2007/2009/2011-ben végzettséget, kérjük, válassza ki közülük a fő végzettségét, melyről a későbbiekben kérdezni fogjuk. ETR alapján az összes szak felsorolása, amit elvégzett. Ebből egyet választ, amit rögzítünk, és a későbbiekben a „főszak” helyébe behelyettesítünk. Aki csak egy szakon végzett, annál automatikusan ETR adatok alapján kitöltésre kerül ez a kérdés. Az 1.2.1-1.2.3 ETR adatok alapján kerülnek megadásra, lekérdezés nélkül a fő végzettség alapján. 1.2.1. Képzési terület: [1 -] Agrár [2 -] Bölcsészettudomány [3 -] Gazdaságtudományok [4 -] Informatika [5 -] Jogi [6 -] Műszaki [7 -] Művészet [8 -] Művészetközvetítés [9 -] Közigazgatási, rendészeti és katonai [10 -] Orvos- és egészségtudomány [11 -] Pedagógusképzés [12 -] Sporttudomány [13 -] Társadalomtudomány [14 -] Természettudomány 1.2.2. Képzési forma: [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 1.2.3. A végzés (abszolutórium) éve: [1 -] 2007 [2 -] 2009 [3 -] 2011 1.3. Milyen tagozaton végzett az ELTE-n, ezen a szakon? -ETR [1 -] Nappali [2 -] Esti [3 -] Levelező [4 -] Távoktatás 1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön az ELTE-n, ebben a képzésben? -ETR [1 -] Államilag támogatott [2 -] Költségtérítéses [3 -] Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 112

1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? [1 -] Elégséges [2 -] Közepes [3 -] Jó [4 -] Jeles, kiváló 1.6. Az ELTE-n, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? [1 -] Sokkal rosszabb volt, mint a többieké [2 -] Valamivel rosszabb volt, mint a többieké [3 -] Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké [4 -] Valamivel jobb volt, mint a többieké [5 -] Sokkal jobb volt, mint a többieké 1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel! …………….. félév 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? [1 -] Igen [2 -] Nem 1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? [1 -] 1-3 [2 -] 4-6 [3 -] 7-12 [4 -] 13-24 [5 -] 2 évnél több idő alatt [6 -] Még nem szereztem meg 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? [1 -] Nyelvvizsga hiánya [2 -] Egyéb ok: ……………………………………………… 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? [1 -] Igen [2 -] Nem [3 -] Már akkor is dolgoztam 1.8.4. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? [1 -] Egyáltalán nem okozott problémát [2 -] Kismértékben problémának éreztem [3 -] Nagy problémát jelentett

1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? [2 -] Nem [1 -] Igen 1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? [1 -] Igen [2 -] Nem

113

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok Az egyéb felsőfokú tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekre válaszol a végzett, mert az ETR adatai nem teljesek e tekintetben, de párhuzamosan az adatbázisba átkerülnek az ETR vonatkozó adatai is. 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a [FŐ VÉGZETTSÉG] képzés megkezdésekor? A „ fő végzettség” helyére az érintett szak neve kerül itt is, és a későbbi kérdésekben is. [2 -] Nem [1 -] Igen

2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Ha több végzettsége is volt, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg! 2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés

2.2. A [FŐ VÉGZETTSÉG] megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) ……………………………………………………………………………… SZÖVEGBEVITELI MEZŐ FELVÉTELE SZÜKSÉGES, AMELYBE 100 KARAKTER BEVITELE LEHETSÉGES.

2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

114

2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.3.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 2.4. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? Igen, az ELTE-n Igen, más nem felsőoktatási szeretnék intézményben 2.4.1. Felsőfokú szakképzés 1 2 3 2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) 1 2 3 2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) 1 2 3 2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 1 2 3 2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés 1 2 3 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri, 0=anyanyelve) nem ismeri 2.5.1. angol 2.5.2. német 2.5.3. francia 2.5.4. olasz 2.5.5. spanyol 2.5.6. orosz

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

115

4 4 4 4 4 4

nagyon jól ismeri

anyanyelve

5 5 5 5 5 5

0 0 0 0 0 0

2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9, vagy több alkalommal 2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3-] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9, vagy több alkalommal 2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! (Több választ is megjelölhet!) Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb forrásból

[1 -] Igen [1 -] Igen [1 -] Igen [1 -] Igen [1 -] Igen [1 -] Igen [1 -] Igen

[2 -] Nem [2 -] Nem [2 -] Nem [2 -] Nem [2 -] Nem [2 -] Nem [2 -] Nem

2.6.5. Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!

116

2.7. A [FŐSZAKJÁN] végzett tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.7.2 Mi a véleménye a szakmai gyakorlattal kapcsolatban? Ötfokú skálán adjon választ, ahol az 5 jelenti, hogy teljes mértékben egyetért az állítással, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet. teljes mértékben egyetért

1. A szakmai gyakorlat hasznosnak bizonyult számomra. 2. A szakmai gyakorlat fontos pontokon kiegészítette az elméleti képzést. 3. A szakmai gyakorlat nem adott nekem sok újat. 4. A gyakorlóhely megtalálásában sok segítséget kaptam az egyetemtől (oktatóktól, tanszéktől stb.). 5. A szakmai gyakorlat során valódi munkatapasztalatot szereztem. 6. A szakmai gyakorlatom során alapvetően nem a szakmámhoz kapcsolódó feladatokat kaptam.

egyáltalán nem ért egyet

5

4

3

2

1

99

5

4

3

2

1

99

5

4

3

2

1

99

5

4

3

2

1

99

5

4

3

2

1

99

5

4

3

2

1

99

MINDENKITŐL 2.8. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt)… 2.8.1. …végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.8.2. …végzett-e nem szakmai munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.8.3. …dolgozott-e külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem

3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a [FŐ VÉGZETTSÉG] képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? [1 -] Főfoglalkozású diáknak, vagy [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

117

NT/NV

3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? [2 -] Nem [1 -] Igen 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! [1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:…………………………………………… [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] SZÖVEGBEVITELI MEZŐ [3.2.1.A] FELVÉTELE SZÜKSÉGES, AMELYBE 100 KARAKTER BEVITELE LEHETSÉGES. TOVÁBBI FONTOS INFORMÁCIÓK A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓBAN!

3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya… [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt

118

3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? [2 -] Nem, mert már akkor is dolgoztam [3 -] Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem [4 -] Nem, egyéb okból: ………………………………………………………………… [1 -] Igen 3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre…)Kérjük, számmal adja meg! 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérjük, számmal adja meg! 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? [3 -] Még nem találtam [1 -] Azonnal, egy hónapon belül találtam [2 -] Keresés után találtam UGRÁS A 4. KÉRDÉSCSOPORTRA!

3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját?

3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! [1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb: ………………………………………… 3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya… [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt

119

4. Munkaerő-piaci életút 4.1. A [FŐ VÉGZETTSÉG] megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük azt is számítsa bele! [1 -] Egy sem [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9, vagy több alkalommal 4.2. A [FŐ VÉGZETTSÉG] megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! [2 -] Nem [1 -] Igen 4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Kérjük, számmal adja meg! 4.2.2. Összeadva ezek a – munkanélküliként töltött – időszakok hány hónapig tartottak? Kérjük, számmal adja meg! 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? [1 -] Igen [2 -] Nem 4.3. A [FŐ VÉGZETTSÉG] megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem

120

4.4. A [FŐ VÉGZETTSÉG] megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen 4.4.1. Összesen hány alkalommal? Kérjük, számmal adja meg! 4.4.2. Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? 4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel! 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? [1 -] Igen, teljes mértékben [2 -] Részben [3 -] Nem

121

5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! [1 -] Alkalmazott [2 -] Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) [3 -] Vállalkozó [4 -] Munkanélküli [5 -] Nappali tagozaton tanuló diák [6 -] GYES-en, GYED-en (GYET-en) van [7 -] Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? [1 -] Felsővezető [2 -] Középvezető [3 -] Alsóvezető [4 -] Beosztott diplomás [5 -] Beosztott, nem diplomás foglalkozás 5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? …………………………………………………… 5.1.4.2. Keres-e munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.2. Munkaerő-piaci részvétel [1 -] Jelenleg (is) dolgozik [2 -] Sose dolgozott [3 -] Most nem dolgozik, de már volt munkahelye

UGRÁS A 7. KÉRDÉSCSOPORTRA!

Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg! 122

5.3. Az Ön fő munkaviszonya: [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű [2 -] Határozott idejű [3 -] Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 5.4. Ön…: [1 -] Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) [2 -] Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy [3 -] Más helyen dolgozik 5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérem, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön! Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik! Például: számviteli tanácsadó; számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző; marketing asszisztens; igazgatási osztály jogi előadója; polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb. 5.6. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? 5.7. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén? 5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van? [1 -] Nincs alkalmazottja/beosztottja [2 -] 1-9 alkalmazott/beosztott [3 -] 10 vagy több alkalmazott/beosztott 5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? [1 -] Egyáltalán nem [2 -] Kevéssé [3 -] Közepes mértékben [4 -] Nagymértékben [5 -] Teljes mértékben 5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség [4 -] Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön? Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság stb. 123

.......................................................................................................................................................... 5.13. Az Ön munkahelye …: [1 -] Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú [2 -] Részben állami, részben magántulajdonú, vagy [3 -] Teljes mértékben magántulajdonú 5.14. Az Ön munkahelye …: [1 -] Teljes mértékben magyar tulajdonú [2 -] Részben magyar tulajdonú [3 -] Teljes mértékben külföldi tulajdonú 5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! [1 -] Önfoglalkoztató vagyok [2 -] 2-9 fő [3 -] 10-49 fő [4 -] 50-249 fő [5 -] 250-999 fő [6 -] 1000 fő vagy afölött 5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! [1 -] Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat [2 -] Bányászat, kőfejtés [3 -] Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, gyógyszergyártás, elektronikai eszközök, járművek gyártása, fafeldolgozás) [4 -] Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) [5 -] Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés [6 -] Építőipar [7 -] Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is) [8 -] Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) [9 -] Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás [10 -] Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) [11 -] Pénzügyi, biztosítási tevékenység [12 -] Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) [13 -] Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) [14 -] Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerőkölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) [15 -] Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás [16 -] Oktatás [17 -] Humán-egészségügyi, szociális ellátás [18 -] Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) [19 -] Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat)

124

[20 -] Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra [21 -] Egyéb: ……………………………………………… 5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.17.1. Kérjük, adja meg az ország nevét! 5.17.2. Kérjük, adja meg a település irányítószámát: 5.18.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) ........................................................................................................... nettó, ezer Ft/hónap 5.18.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző héten? Ha ez nem egy "szokásos" hét volt, akkor az utolsó "szokásos" héten hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? .......................................................................................................................... heti munkaóra 5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? [2 -] Nem [1 -] Igen 5.19.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség [4 -] Főiskolai diploma/BA/BSc végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „normál keresetű” hónapnak, kérjük, a legutóbbi „normál keresetű” hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!) ...................................................................................... nettó, ezer Ft/hónap

125

6. Elégedettség 6.1. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? 1 2 teljesen elégedetlen teljesen elégedetlen teljesen elégedetlen teljesen elégedetlen teljesen elégedetlen teljesen elégedetlen teljesen elégedetlen

6.1.1. a munka szakmai, tartalmi része 6.1.2. szakmai előmenetel, karrierépítés 6.1.3. a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 6.1.4. jövedelem, juttatások 6.1.5. a munka személyi körülményei 6.1.6. a munka tárgyi körülményei 6.1.7. a munka összességét tekintve

elégedetlen

elégedett

elégedetlen

elégedett

elégedetlen

elégedett

elégedetlen

elégedett

elégedetlen

elégedett

elégedetlen

elégedett

elégedetlen

elégedett

7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? [1 -] Férfi [2 -] Nő 7.2. Melyik évben született Ön? 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? [1 -] Egyedülálló [2 -] Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él [3 -] Házas [4 -] Elvált [5 -] Özvegy 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? [2 -] Nincs [1 -] Van 7.4.1. Hány 18 év alatti gyermeke van? 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem 7.5.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: 7.5.2 Kérjük, adja meg a település irányítószámát!

126

3

4 teljesen elégedett teljesen elégedett teljesen elégedett teljesen elégedett teljesen elégedett teljesen elégedett teljesen elégedett

7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!)

Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem 7.6.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: ……………………………………………………………………………………………………………………. 7.6.2. Kérjük, adja meg lakhelye irányítószámát! 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? [1 -] Gimnázium – hagyományos 4 osztályos [2 -] 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium [3 -] Szakközépiskola [4 -] Egyéb 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem, tudományos fokozat [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem, tudományos fokozat [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Az átlagosnál sokkal jobb [2 -] Az átlagosnál valamivel jobb [3 -] Nagyjából átlagos [4 -] Az átlagosnál valamivel rosszabb [5 -] Az átlagosnál sokkal rosszabb 7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülői és nagyszülői körre gondoljon! [1 -] Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag [2 -] Igen, csak a szülők között [3 -] Igen, csak a nagyszülők között [4 -] Nincsen 127

II.

ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK

8. Milyen általános képességek, jártasság fontos a jelenlegi munkakörében? Fejezze ki ötfokú skálán, ahol az 5-ös jelenti, hogy az adott képesség, jártasság nagyon fontos a munkája során, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem fontos. nagyon egyáltalán NT/ fontos nem fontos NV 1. elméleti szakmai jártasság 2. gyakorlati szakmai jártasság 3. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság 4. képesség a tanulásra, önképzésre 5. elemzés és rendszerezés képessége 6. írásbeli kifejezőkészség 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 8. szervezőkészség 9. precíz munkavégzés 10. nagy munkabírás 11. képesség az önálló munkavégzésre 12. képesség a csapatmunkára 13. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 14. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége 15. logikai, térbeli gondolkodás 16. társadalmi kérdésekben való jártasság 17. vállalkozó szellem 18. kitűzött célok megvalósításának képessége 19. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére 20. internet használata

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

99 99

5

4

3

2

1

99

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99 99

9.1. csak annak, aki a 2.3 kérdés és az ETR adatai alapján az ELTE-n végzett alapképzést és jelenleg más intézményben végez mesterképzést (ELTE-n nem) 9.1 Mi az oka annak, hogy úgy döntött, hogy nem az ELTE-n, hanem más felsőoktatási intézményben tanul tovább? Az alábbi állításoknál jelölje „igen”-nel azokat, melyeket Önre nézve igazak, és „nem”-mel azokat, melyek nem. Azért választottam másik egyetemet/főiskolát, mert … igen nem NT/NV 1. … az általam választott mesterképzést az ELTE-n nem oktatják. 1 2 99 2. … ott nagyobb a gyakorlati képzés hangsúlya. 1 2 99 3. … a lakóhelyemhez, munkámhoz közelebb van. 1 2 99 4. … mert nem voltam megelégedve a képzés minőségével az ELTE-n 1 2 99 5. … annak a diplomája értékesebb a munkaadók szemében, mint az 1 2 ELTE diplomája. 6. … ott több segítséget kapok a munkavállaláshoz. 1 2 99 7. … ott színvonalasabb kutatásokba lehet bekapcsolódni. 1 2 99 8. … barátaim, ismerőseim is ezen az egyetemen/főiskolán 1 2 99 tanulnak/tanultak tovább. 9. Egyéb okból jelentkeztem másik egyetemre, főiskolára mesterképzésre, éspedig: ___________

128

9.2 kérdés csak annak, akik a 2.3 kérdés és az ETR adatai alapján az ELTE-n végzett alapképzést és nem kezdett el sem nálunk, sem más intézményben mesterszakot 9.2 Mi az oka annak, hogy nem kezdett el mesterképzést? Az alábbi állításoknál jelölje „igen”nel azokat, melyeket Önre nézve igazak, és „nem”-mel azokat, melyek nem. igen nem NT/NV 1. Úgy érzem, hogy a mesterképzés nem adna nekem többet szakmailag, 1 2 99 mint az alapképzés 2. A munkaerőpiacon már az alapképzéses diplomámmal is jól el tudok 1 2 99 helyezkedni, nincs szükségem a mesterképzésesre. 3. Az alapképzéses diplomámmal szerzett végzettség nekem elegendő, 1 2 99 nincs értelme továbbtanulni. 4. Anyagilag nem engedhetem meg magamnak, hogy továbbtanuljak. 1 2 99 5. Jelentkeztem mesterképzésre, csak nem vettek fel. 1 2 99 6. Egyéb okból nem jelentkeztem mesterképzésre, éspedig:_______________________________ MINDENKITŐL 10. Tervezi-e Ön, hogy…. 1. pár hétre vagy hónapra külföldre menjen tanulni? 2. néhány évre külföldre menjen tanulni? 3. pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni? 4. néhány évre külföldre menjen dolgozni? 5. hogy külföldön éljen?

igen 1 1 1 1 1

nem 2 2 2 2 2

NT/NV 99 99 99 99 99

11. Mennyire tudta fejleszteni az alábbi általános képességeket az ELTE-n folytatott tanulmányai során? Fejezze ki ötfokú skálán, ahol az 5-ös jelenti, hogy az adott képességet, jártasságot nagymértékben tudta fejleszteni, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem. nagymérték egyáltalán NT/ ben nem NV 1. elméleti szakmai jártasság 5 4 3 2 1 99 2. gyakorlati szakmai jártasság 5 4 3 2 1 99 3. technikai, számítástechnikai eszközök 5 4 3 2 1 99 használatában jártasság 4. képesség a tanulásra, önképzésre 5 4 3 2 1 99 5. elemzés és rendszerezés képessége 5 4 3 2 1 99 6. írásbeli kifejezőkészség 5 4 3 2 1 99 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 5 4 3 2 1 99 8. szervezőkészség 5 4 3 2 1 99 9. precíz munkavégzés 5 4 3 2 1 99 10. nagy munkabírás 5 4 3 2 1 99 11. képesség az önálló munkavégzésre 5 4 3 2 1 99 12. képesség a csapatmunkára 5 4 3 2 1 99 13. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 5 4 3 2 1 99 14. számolási, számítási feladatok megoldásának 5 4 3 2 1 99 képessége 15. logikai, térbeli gondolkodás 5 4 3 2 1 99 16. társadalmi kérdésekben való jártasság 5 4 3 2 1 99 17. vállalkozó szellem 5 4 3 2 1 99 129

18. kitűzött célok megvalósításának képessége 19. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére 20. internet használata

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

99 99 99

12. Milyen szó, kifejezés jut elsőként eszébe, ha az ELTE-t kell jellemeznie? Jelölje azt is, hogy az adott szó, kifejezés az ELTE-hez kapcsolva pozitív (+), negatív (-) vagy semleges (0) értékelést hordoz? Másodikként milyen szó, kifejezés jut eszébe? Ez milyen értékelést hordoz? És harmadikként? Asszociáció 1. 2. 3. [99] Nem tudom / Nem válaszolok

Értékelés

13. Mennyire ért egyet az ELTE-re vonatkoztatva a következő állításokkal? Ötfokú skálán adjon választ, ahol az 5 jelenti, hogy teljes mértékben egyetért az állítással, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet. teljes egyáltalán NT/ mértékben nem ért NV egyetért egyet 1. Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a 5 4 3 2 1 99 tanulmányaimat. 2. Mások általában tisztelik az ELTE-t. 5 4 3 2 1 99 3. Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam. 5 4 3 2 1 99 4. Nem hiszem, hogy sokat tudtam adni az ELTE-nek. 5 4 3 2 1 99 5. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, 5 4 3 2 1 99 hogy mit tartok magamról. 6. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az 5 4 3 2 1 99 ELTE-nek. 7. Az hogy az ELTE diákja voltam, sokat elmond rólam. 5 4 3 2 1 99 8. Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra 5 4 3 2 1 99 az ELTE-n végzetteket. 14. Mindent figyelembe véve, a(z) [FŐSZAKJÁN] melyik felsőoktatási intézményt tartja a legjobbnak, legszínvonalasabbnak? És melyiket tartja a második legjobbnak? És melyiket tartja a harmadik legjobbnak? Végül melyiket tartja a legkevésbé színvonalasnak? 1. ........................................................................................................ 2. ........................................................................................................ 3. ........................................................................................................ Utolsó ................................................................................................. [99] Nem tudom / Nem válaszolok 15 Összességében mennyire elégedett azzal, hogy az ELTE-re jár? Fejezze ki egy 0-tól 10-ig tartó skálán, ahol a 10 jelenti, hogy teljesen elégedett és a 0, hogy egyáltalán nem elégedett. ______________ [99] Nem tudom / Nem válaszolok 16. Tervezi-e, hogy tanulmányokat? [1] [2] [99]

valamilyen formában újra az ELTE-n folytasson hosszabb-rövidebb Igen, tervezek az ELTE-n további tanulmányokat. Nem, nem tervezek az ELTE-n további tanulmányokat. → VÉGE A KÉRDŐÍVNEK Nem tudom / Nem válaszolok → VÉGE A KÉRDŐÍVNEK 130

16.0 Milyen képzésben tervez az ELTE-n további tanulmányokat folytatni? Több válasz is lehetséges. [1] felsőfokú szakképzésben [2] alapképzésben [3] mesterképzésben [4] doktori képzésben [5] szakirányú továbbképzésben [6] igen, egy-egy speciális kurzust felvéve, nyári egyetemre beiratkozva [99] nem tudom 16.1 Amennyiben választana? [1] [2] [3] [99]

az ELTE-n folytatná a tanulmányait, milyen finanszírozási formát Csak államilag finanszírozottat → VÉGE A KÉRDŐÍVNEK Csak költségtérítésest Mindkettő lehetséges Nem tudom / Nem válaszolok → VÉGE A KÉRDŐÍVNEK

16.2 Legfeljebb mekkora összeget fordítana a költségtérítésre félévente? Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! _______________________________ ezer Ft / félév [99] Nem tudom / Nem válaszolok

131

VII. 2. melléklet: A felmérés résztvevőinek szakok szerinti megoszlása Kar Képzési szint

Összesen (fő)

Főszak igazságügyi igazgatási(bachelor)

ÁJTK

BSc/BA Egyetemi szintű alapképzés Főiskolai szintű alapképzés Mesterképzés Osztatlan képzés

25

politológia(bachelor)

18

jogász(egyetemi)

31

társadalombiztosítás(főiskolai)

26

politikatudomány(mester) jogász(osztatlan)

BGGYK

50 345 91

gyógypedagógia(egyetemi)

14

gyógypedagógia(főiskolai)

72

gyógypedagógia(mester)

6 183

anglisztika(bachelor)

42

ének-zene(bachelor)

3

germanisztika (német nemzetiségi)(bachelor) germanisztika (német)(bachelor) germanisztika (skandinavisztika)(bachelor) germanisztika(bachelor)

3 14 1 13

informatikus könyvtáros(bachelor)

5

keleti nyelvek és kultúrák (arab szakirányon)(bachelor)

2

keleti nyelvek és kultúrák (japán szakirányon)(bachelor)

2

keleti nyelvek és kultúrák (kínai szakirányon)(bachelor)

5

keleti nyelvek és kultúrák (koreai szakirányon)(bachelor)

3

keleti nyelvek és kultúrák (török szakirányon)(bachelor)

2

keleti nyelvek és kultúrák(bachelor)

BTK

7

gyógypedagógia(bachelor)

BGGYK Összesen

BSc/BA

167

politológia(egyetemi)

ÁJTK Összesen

BSc/BA Egyetemi szintű alapképzés Főiskolai szintű alapképzés Mesterképzés

21

munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási(bachelor)

7

kommunikáció és médiatudomány(bachelor)

15

magyar(bachelor)

42

néprajz(bachelor)

3

ókori nyelvek és kultúrák(bachelor)

4

romanisztika (francia)(bachelor)

10

romanisztika (olasz)(bachelor)

8

romanisztika (portugál)(bachelor)

2

romanisztika (spanyol)(bachelor)

7

szabad bölcsészet(bachelor)

39

szlavisztika (cseh)(bachelor)

5

szlavisztika (horváth)(bachelor)

1

szlavisztika (lengyel)(bachelor)

2

szlavisztika (orosz)(bachelor)

6

szlavisztika (szerb nemzetiségi)(bachelor)

2

történelem (régészet)(bachelor)

3

történelem(bachelor)

132

29

Kar Képzési szint

Összesen (fő)

Főszak alkalmazott nyelvészet(egyetemi) amerikanisztika(egyetemi) angol nyelv és irodalom(egyetemi)

5

asszirológia(egyetemi)

1

bolgár nyelv és irodalom(egyetemi)

1 4

esztétika(egyetemi)

11

filmelmélet és filmtörténet(egyetemi)

15

filozófia(egyetemi)

19

finn nyelv és irodalom(egyetemi)

2

francia nyelv és irodalom(egyetemi)

30

horvát nyelv és irodalom(egyetemi)

1

indológia(egyetemi) informatikus könyvtáros(egyetemi)

3 10

iranisztika(egyetemi)

1

japán(egyetemi)

2

kínai(egyetemi) kommunikáció(egyetemi)

BTK

107

arab(egyetemi)

egyiptológia(egyetemi)

Egyetemi szintű alapképzés

4 12

3 25

könyvtár(egyetemi)

1

kulturális antropológia(egyetemi)

2

latin nyelv és irodalom(egyetemi)

9

levéltár(egyetemi)

4

magyar mint idegen nyelv(egyetemi)

7

magyar nyelv és irodalom(egyetemi)

113

mongol(egyetemi) művészettörténet(egyetemi) néderlandisztika(egyetemi) német nyelv és irodalom(egyetemi)

1 22 1 56

néprajz(egyetemi)

7

ógörög(egyetemi)

3

olasz nyelv és irodalom(egyetemi)

18

orosz nyelv és irodalom(egyetemi)

5

összehasonlító irodalomtudomány(egyetemi)

1

portugál nyelv és irodalom(egyetemi) régészet(egyetemi)

5 13

román nyelv és irodalom(egyetemi)

2

skandinavisztika(egyetemi)

6

spanyol nyelv és irodalom(egyetemi)

14

szlovák nyelv és irodalom(egyetemi)

2

tibeti(egyetemi)

1

török(egyetemi) történelem(egyetemi) új- és legújabbkori történeti muzeológia(egyetemi)

133

7 74 3

Kar Képzési szint

Összesen (fő)

Főszak angol nyelv és irodalom(főiskolai) ének-zenetanár, karvezetés(főiskolai)

Főiskolai szintű alapképzés

2

informatikus könyvtáros(főiskolai)

8

magyar nyelv és irodalom(főiskolai)

6

német nyelv és irodalom(főiskolai)

3

szolfézstanár(főiskolai)

2

történelem(főiskolai)

4

alkalmazott nyelvészet(mester)

1

amerikanisztika(mester)

2

anglisztika(mester)

2

esztétika(mester)

2

filmtudomány(mester)

4

filozófia(mester)

2

fordító és tolmács(mester)

BTK

francia nyelv, irodalom és kultúra(mester)

PhD

7

francia nyelv és irodalom(főiskolai)

finnugrisztika(mester)

Mesterképzés

21

1 15 2

horvát nyelv és irodalom(mester)

1

informatikus könyvtáros(mester)

10

iranisztika(mester)

1

irodalom- és kultúratudomány(mester)

1

kommunikáció és médiatudomány(mester)

4

levéltár(mester)

1

magyar nyelv és irodalom(mester)

5

művészettörténet(mester)

1

néprajz(mester)

1

olasz nyelv, irodalom és kultúra(mester)

1

portugál nyelv, irodalom és kultúra(mester)

1

régészet(mester)

5

skandinavisztika(mester)

1

történelem(mester)

1

Filozófiai tudományok(PhD)

1

Irodalomtudományok(PhD)

10

Művészeti és művelődéstörténeti tudományok(PhD)

3

Néprajz és kulturális antropológiai tudományok(PhD)

1

Nyelvtudományok(PhD) Történelemtudományok(PhD) BTK Összesen

134

6 17 1069

Kar Képzési szint BSc/BA

IK

Egyetemi szintű alapképzés Főiskolai szintű alapképzés Mesterképzés PhD

Összesen (fő)

Főszak programtervező informatikus(bachelor)

58

informatikatanári (számítástechnika-tanári)(egyetemi)

67

programtervező matematikus(egyetemi)

72

térképész(egyetemi)

14

programozó matematikus(főiskolai)

22

számítástechnika-tanári(főiskolai)

7

programtervező informatikus(mester)

8

térképész(mester) Informatikai tudományok(PhD)

IK Összesen

BSc/BA

andragógia(bachelor)

59

pedagógia(bachelor)

14

pszichológia(bachelor)

48

rekreációszervezés és egészségfejlesztés(bachelor)

PPK

Egyetemi szintű alapképzés Főiskolai szintű alapképzés

pedagógia(egyetemi) pszichológia(egyetemi) művelődésszervező(főiskolai) testnevelő tanár(főiskolai) andragógia(mester) interkulturális pszichológia és pedagógia(mester)

Mesterképzés

PhD

7 24 61

Neveléstudományok(PhD) Pszichológiai tudományok(PhD)

1 1 368 4

szociális munka(bachelor)

27

szociológia(bachelor)

10

társadalmi tanulmányok(bachelor)

47

politikaelmélet(egyetemi)

TÁTK

6 18

tanári(mester)

nemzetközi tanulmányok(egyetemi)

Mesterképzés

4

pszichológia(mester)

kulturális antropológia(egyetemi)

Főiskolai szintű alapképzés

8 96

14

alkalmazott közgazdaságtan(bachelor)

Egyetemi szintű alapképzés

7

neveléstudományi(mester)

PPK Összesen

BSc/BA

6 1 255

6 20 2

politológia(egyetemi)

11

szociális munkás(egyetemi)

21

szociálpolitikai(egyetemi)

22

szociológia(egyetemi)

67

általános szociális munkás(főiskolai)

27

egészségpolitika, tervezés és finanszírozás(mester)

5

kisebbségpolitika(mester)

1

kulturális antropológia(mester)

2

nemzetközi tanulmányok(mester)

3

survey statisztika(mester)

6

szociális munka(mester)

1

szociálpolitika(mester)

5

szociológia(mester) TÁTK Összesen

135

2 289

Kar Képzési szint

TÓK

BSc/BA

Főiskolai szintű alapképzés

Összesen (fő)

Főszak óvodapedagógus(bachelor)

46

tanító(bachelor)

27

kommunikáció(főiskolai)

12

művelődésszervező(főiskolai) óvodapedagógus(főiskolai) tanító(főiskolai)

TÓK Összesen

BSc/BA

24

fizika(bachelor)

12

földrajz(bachelor)

32

földtudományi(bachelor)

28 19

matematika(bachelor)

29

TTK

23

biológus(egyetemi)

70

csillagász(egyetemi)

6

fizikatanári(egyetemi)

8

fizikus(egyetemi)

9

földrajztanári(egyetemi)

9

geofizikus(egyetemi)

3

geográfus(egyetemi)

29

geológus(egyetemi)

22

informatikus fizika(egyetemi)

1

informatikus vegyész(egyetemi)

1

kémiatanári(egyetemi)

3

környezettan-tanári(egyetemi)

4

környezettudományi(egyetemi)

22

matematikatanári(egyetemi)

49

matematikus(egyetemi)

14

meteorológus(egyetemi)

10

vegyész(egyetemi)

PhD

6

biológiatanári(egyetemi)

technikatanári(egyetemi)

Mesterképzés

9

környezettan(bachelor) alkalmazott matematikus(egyetemi)

Főiskolai szintű alapképzés

49 164

biológia(bachelor)

kémia(bachelor)

Egyetemi szintű alapképzés

9 21

7 18

alkalmazott fizikus(főiskolai)

1

biológiatanári(főiskolai)

4

földrajztanári(főiskolai)

3

kémiatanári(főiskolai)

1

matematikatanári(főiskolai)

4

alkalmazott matematikus(mester)

2

biofizikus(mester)

1

biológus(mester)

4

biztosítási és pénzügyi matematika(mester)

3

fizikus(mester)

7

geofizikus(mester)

3

geográfus(mester)

8

geológus(mester)

1

környezettudomány(mester)

7

matematikus(mester)

1

meteorológus(mester)

4

vegyész(mester)

7

Fizikai tudományok(PhD)

TTK Összesen Összesen

99. táblázat: A végzett felmérés résztvevőinek szakok szerinti megoszlása – 2012

136

1 529 3202

VII. 3. melléklet: A végzettek megoszlása munkakör és munkahely szerint kari bontásban ÁJTK munkakör ügyvédjelölt ügyintéző vezető (csoport, osztály) jogász referens előadó ellenőr, revizor, vizsgáló jogi referens bírósági fogalmazó jogi előadó irodavezető vezető-helyettes (bármilyen) projektkoordinátor ügyvezető titkárnő Jogi asszisztens Projektmenedzser fegyveres testület szakértő, tanácsadó egyéb jegyző újságíró, író, szövegíró adatkezelő adminisztrátor tanársegéd, oktató felsőoktatásban felszolgáló, pultos, hostess adótanácsadó pályázati referens, menedzser, kezelő gyakornok elemző szerkesztő ügyfélszolgálati munkatárs tolmács, fordító intézményvezető családgondozó asszisztens óvodapedagógus szoftverfejlesztő, -mérnök szociális munkás Pénzügyi ügyintéző rendszerfejlesztő kintlevőségkezelő diplomata értékesítő bér- és TB ügyintéző légiutaskísérő, stewardess könyvelő anyakönyvvezető bűnügyi vizsgáló, technikus vendéglátóipari dolgozó kirakatrendező, grafikus, kreatív munkatárs polgármester, alpolgármester, főtanácsos… ösztöndíjas összesen nincs megadva

fő 60 35 22 20 18 17 11 9 9 7 7 6 5 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 303 3

arány 19,8% 11,6% 7,3% 6,6% 5,9% 5,6% 3,6% 3,0% 3,0% 2,3% 2,3% 2,0% 1,7% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,0% 1,0% 1,0% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

100. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (ÁJTK) – 2012.

137

BGGYK munkakör gyógypedagógus tanár, pedagógus logopédus tanító óvodapedagógus intézményvezető projektkoordinátor egyéb vezető (csoport, osztály) vezető-helyettes (bármilyen) ügyvezető ügyintéző ügyfélszolgálati munkatárs tudományos segédmunkatárs , tudományos munkatárs családgondozó babysitter referens szakértő, tanácsadó mérnök fizikai dolgozó tanuló, hallgató… összesen nincs megadva

fő 79 29 27 4 3 2 2 2 2 2 1 1 1

arány 48,5% 17,8% 16,6% 2,5% 1,8% 1,2% 1,2% 1,2% 1,2% 1,2% 0,6% 0,6% 0,6%

1 1 1 1 1 1 1 1 163 0

0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6%

101. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (BGGYK) – 2012.

138

BTK munkakör tanár, pedagógus irodavezető ügyfélszolgálati munkatárs tolmács, fordító vezető (csoport, osztály) adminisztrátor könyvtáros ügyintéző Projektmenedzser szerkesztő szakértő, tanácsadó projektkoordinátor tudományos segédmunkatárs , tudományos munkatárs újságíró, író, szövegíró egyéb muzeológus, régész elemző tanársegéd, oktató felsőoktatásban ügyvezető Recepciós asszisztens referens pályázati referens, menedzser, kezelő rendezvényszervező művész titkárnő kutató felszolgáló, pultos, hostess Kommunikációs munkatárs projekt asszisztens HR filmkészítő, filmes munkatárs dekoratőr, kirakatrendező, grafikus, kreatív munkatárs tréner babysitter adatkezelő gyakornok beszerző történész művészettörténész intézményvezető levéltáros 139

fő 176 56 35 27 27 24 23 21 21 21 20 18

arány 23,8% 7,6% 4,7% 3,6% 3,6% 3,2% 3,1% 2,8% 2,8% 2,8% 2,7% 2,4%

16 13 13 12 12 11 8 8 8 8 8 7 7 6 6 5 5 5 5 5

2,2% 1,8% 1,8% 1,6% 1,6% 1,5% 1,1% 1,1% 1,1% 1,1% 1,1% 0,9% 0,9% 0,8% 0,8% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7%

5 5 4 4 4 4 4 4 3 3

0,7% 0,7% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,4% 0,4%

Pénzügyi ügyintéző pedagógiai asszisztens könyvelő ellenőr, revizor, vizsgáló idegenvezető PhD hallgató eladó kutatasi asszisztens szoftverfejlesztő, -mérnök szociális munkás értékesítő webfejlesztő banki szakember fejlesztő előadó behajtó fizikai dolgozó dada, dajka, kisgyermekgondozó… vezető-helyettes (bármilyen) vendéglátóipari dolgozó (cukrász, pék, szobalány…) lektor ügyvédjelölt tanító informatikus családgondozó pszichológus óvodapedagógus aktuárius analitikus, vegyész animátor kintlevőségkezelő logisztikus tanuló, hallgató… tervező pap, atya, lelkész, lelkipásztor… szervező (nem rendezvény) időskori gondozó, házvezető egyéni vállalkozó összesen nincs megadva

3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 741 8

0,3% 0,3% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

102. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (BTK) – 2012.

140

IK munkakör szoftverfejlesztő, -mérnök tanár, pedagógus programozó fejlesztő vezető (csoport, osztály) tanársegéd, oktató felsőoktatásban mérnök webfejlesztő adminisztrátor térinformatikai műszaki munkatárs szakértő, tanácsadó rendszergazda térképszerkesztő tudományos segédmunkatárs , tudományos munkatárs informatikus ügyvezető ügyfélszolgálati munkatárs eladó irodavezető intézményvezető Projektmenedzser projektkoordinátor referens egyéb elemző behajtó polgármester, alpolgármester, főtanácsos… szervező (nem rendezvény) összesen nincs megadva

fő 85 33 16 15 10 9 9 7 6 5 5 5 3

arány 37,8% 14,7% 7,1% 6,7% 4,4% 4,0% 4,0% 3,1% 2,7% 2,2% 2,2% 2,2% 1,3%

2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 225 2

0,9% 0,9% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4% 0,4%

103. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (IK) – 2012.

141

PPK munkakör tanár, pedagógus pszichológus irodavezető Iskolapszichológus, óvodapszichológus vezető (csoport, osztály) szakértő, tanácsadó HR rendezvényszervező Projektmenedzser adminisztrátor tanársegéd, oktató felsőoktatásban Recepciós egyéb intézményvezető projektkoordinátor előadó vezető-helyettes (bármilyen) ügyintéző ügyfélszolgálati munkatárs ösztöndíjas szervező (nem rendezvény) ügyvezető referens fegyveres testület tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs titkárnő óvodapedagógus kutatasi asszisztens pályázati referens, menedzser, kezelő beszerző vendéglátóipari dolgozó PhD hallgató gyógypedagógus eladó tolmács, fordító Jogi asszisztens felszolgáló, pultos, hostess könyvtáros családgondozó projekt asszisztens szoftverfejlesztő, -mérnök szociális munkás adatkezelő kutató gyakornok banki szakember fejlesztő elemző könyvelő fizikai dolgozó szerkesztő rendszergazda dekoratőr, kirakatrendező, grafikus, kreatív munkatárs tréner összesen nincs megadva

fő 68 32 21 13 13 11 9 7 7 7 6 6 6 5 5 5 5 4 4 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 288 3

arány 23,6% 11,1% 7,3% 4,5% 4,5% 3,8% 3,1% 2,4% 2,4% 2,4% 2,1% 2,1% 2,1% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,0% 1,0% 1,0% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

104. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (PPK) – 2012.

142

TÓK munkakör óvodapedagógus tanító irodavezető tanár, pedagógus vezető (csoport, osztály) dada, dajka, kisgyermekgondozó… ügyfélszolgálati munkatárs ügyintéző Recepciós felszolgáló, pultos, hostess könyvtáros Projektmenedzser referens szakértő, tanácsadó adminisztrátor gyógypedagógus babysitter asszisztens projektkoordinátor egyéb gyakornok logisztikus légiutaskísérő, stewardess beszerző előadó fizikai dolgozó szerkesztő dekoratőr, kirakatrendező, grafikus, kreatív munkatárs szervező (nem rendezvény) összesen nincs megadva

fő 43 38 8 4 4 4 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

arány 32,1% 28,4% 6,0% 3,0% 3,0% 3,0% 2,2% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7%

1 1 134 1

0,7% 0,7%

105. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (TÓK) – 2012.

143

TÁTK munkakör fő arány szociális munkás 24 11,4% vezető (csoport, osztály) 19 9,0% szakértő, tanácsadó 17 8,1% elemző 11 5,2% irodavezető 10 4,8% családgondozó 9 4,3% projektkoordinátor 9 4,3% ügyintéző 8 3,8% intézményvezető 7 3,3% kutatasi asszisztens 5 2,4% referens 5 2,4% kutató 5 2,4% pályázati referens, menedzser, kezelő 5 2,4% egyéb 5 2,4% gyakornok 5 2,4% Projektmenedzser 4 1,9% adminisztrátor 4 1,9% újságíró, író, szövegíró 3 1,4% tudományos segédmunkatárs , tudományos munkatárs 3 1,4% felszolgáló, pultos, hostess 3 1,4% asszisztens 3 1,4% projekt asszisztens 3 1,4% HR 3 1,4% önkéntes 3 1,4% ügyfélszolgálati munkatárs 2 1,0% titkárnő 2 1,0% tanár, pedagógus 2 1,0% piackutató 2 1,0% adatkezelő 2 1,0% ösztöndíjas 2 1,0% gyermekfelügyelő 2 1,0% időskori gondozó, házvezető 2 1,0% PhD hallgató 1 0,5% tanársegéd, oktató felsőoktatásban 1 0,5% eladó 1 0,5% Jogi asszisztens 1 0,5% rendezvényszervező 1 0,5% Recepciós 1 0,5% babysitter 1 0,5% adótanácsadó 1 0,5% fegyveres testület 1 0,5% gyermekvédelmi munkatárs 1 0,5% logisztikus 1 0,5% művész 1 0,5% dada, dajka, kisgyermekgondozó… 1 0,5% vezető-helyettes (bármilyen) 1 0,5% szerkesztő 1 0,5% filmkészítő, filmes munkatárs 1 0,5% diákmunka 1 0,5% ellenőr, revizor, vizsgáló 1 0,5% polgármester, alpolgármester, főtanácsos… 1 0,5% tervező 1 0,5% eü-i dolgozó 1 0,5% összesen 210 nincs megadva 4 106. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (TÁTK) – 2012.

144

TTK munkakör tanár, pedagógus kutató irodavezető tudományos segédmunkatárs , tudományos munkatárs PhD hallgató vezető (csoport, osztály) elemző Projektmenedzser mérnök ügyfélszolgálati munkatárs egyéb szakértő, tanácsadó adminisztrátor ügyintéző tanársegéd, oktató felsőoktatásban gyakornok biológus aktuárius fejlesztő fizikai dolgozó intézményvezető kutatasi asszisztens projektkoordinátor geológus vendéglátóipari dolgozó ellenőr, revizor, vizsgáló térinformatikai műszaki munkatárs adatkezelő térképszerkesztő asszisztens programozó értékesítő előadó tervező eü-i dolgozó ügyvezető eladó projekt asszisztens szoftverfejlesztő, -mérnök analitikus, vegyész referens HR pályázati referens, menedzser, kezelő logisztikus műszaki munkatárs önkéntes bűnügyi vizsgáló, technikus tanuló, hallgató… ösztöndíjas alkalmi munka, munkák időskori gondozó, házvezető összesen nincs megadva

fő 68 26 23

arány 20,5% 7,9% 6,9%

20 15 15 11 10 10 9 9 8 7 6 6 6 6 5 5 5 4 4 4 4 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 331 4

6,0% 4,5% 4,5% 3,3% 3,0% 3,0% 2,7% 2,7% 2,4% 2,1% 1,8% 1,8% 1,8% 1,8% 1,5% 1,5% 1,5% 1,2% 1,2% 1,2% 1,2% 1,2% 1,2% 0,9% 0,9% 0,9% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

107. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkakör szerint kari bontásban (TTK) – 2012.

145

ÁJTK munkahely állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás ügyvédi iroda közigazgatás Önkormányzat, polgármesteri hivatal bíróság egyetem, főiskola szolgáltató cég rendőrség, katonaság egyéb cég, vállalat bank, hitelintézet multinacionális vállalat alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. tanácsadó cég kórház, egészségügyi intézmény televízió, média biztosítótársaság közjegyzői iroda iskola állami vállalat ipari termelő cég ügyészség egészségbiztosítás egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású turisztikai építőipari cég nemzetközi igazgatás kutatóintézet, kutatószervezet vendéglátóipari egység telekommunikációs cég óvoda munkaközvetítő cég múzeum kiadó (könyv, újság), szerkesztőség ügyfélszolgálat, call center piackutató cég könyvelőiroda, könyvvizsgáló fejlesztő cég légitársaság reklámcég pályázatíró cég kommunikációs és PR vállalat energetikai cég összesen nincs megadva

fő 81 71 22 16 14 9 9 8 7 6 5 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 304 2

108. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (ÁJTK) – 2012.

146

arány 26,6% 23,4% 7,2% 5,3% 4,6% 3,0% 3,0% 2,6% 2,3% 2,0% 1,6% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,0% 1,0% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

BGGYK munkahely iskola szakszolgálat óvoda állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás Nevelési Tanácsadó fejlesztő központ, intézet kórház, egészségügyi intézmény egyetem, főiskola alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. szociális intézmény Gyermekjóléti Központ, gyermekvédelem rehabilitációs intézet szolgáltató cég egyéb cég, vállalat közigazgatás ipari termelő cég bölcsőde, csana egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású gyermekotthon egyéb oktatási intézmény, cég turisztikai összesen nincs megadva

fő 80 22 14 8 8 5 4 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 162 1

arány 49,4% 13,6% 8,6% 4,9% 4,9% 3,1% 2,5% 1,9% 1,9% 1,2% 1,2% 1,2% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6%

109. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (BGGYK) – 2012.

147

BTK munkahely iskola egyetem, főiskola multinacionális vállalat egyéb cég, vállalat múzeum informatikai cég szolgáltató cég alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás nyelviskola könyvtár kulturális intézmény, cég bank, hitelintézet televízió, média kiadó (könyv, újság), szerkesztőség fordítóiroda ipari termelő cég egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású kutatóintézet, kutatószervezet vendéglátóipari egység telekommunikációs cég ügyfélszolgálat, call center tanácsadó cég távmunka, otthoni munka turisztikai kommunikációs és PR vállalat építőipari cég munkaközvetítő cég levéltár Önkormányzat, polgármesteri hivatal filmgyártó, terjesztő cég

148

fő 151 58 49 28 27 27 26

arány 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

25

0,1%

22 21 18 18 18 17 16 16 15

0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

14 13 12 9 8 7 6 6 6 6 5 5 5 5

0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

Logisztikai cég kereskedelmi egység kereskedelmi cég egyéb oktatási intézmény, cég termelő cég pályázatíró cég óvoda közigazgatás kórház, egészségügyi intézmény Egyház Fejvadász cég, HR cég könyvelőiroda, könyvvizsgáló iroda ügyvédi iroda szoftverfejlesztő cég szociális intézmény szálloda autóipari cég reklámcég energetikai cég egyéb bölcsőde, csana diplomáciai képviselet

4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1

0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

Gyógyszeripar és orvostechnikai cég Gyermekjóléti Központ, gyermekvédelem fejlesztő cég légitársaság Vagyonkezelő mérnöki iroda környezetvédelem szórakoztatóipar nemzetközi igazgatás összesen nincs megadva

1

0,1%

1 1 1 1 1 1 1 1 730 19

0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

110. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (BTK) – 2012.

149

IK munkahely iskola szoftverfejlesztő cég informatikai cég telekommunikációs cég egyetem, főiskola ipari termelő cég multinacionális vállalat fejlesztő cég egyéb cég, vállalat kutatóintézet, kutatószervezet bank, hitelintézet szolgáltató cég térinformatikai cég Outsourcing cég állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás Önkormányzat, polgármesteri hivatal kereskedelmi egység autóipari cég egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. vendéglátóipari egység tanácsadó cég Logisztikai cég közigazgatás kereskedelmi cég piackutató cég biztosítótársaság termelő cég reklámcég pénzügyi olajipari cég Vagyonkezelő építőipari cég mérnöki iroda összesen nincs megadva

fő 41 31 27 18 16 15 9 9 7 6 6 5 4 3

arány 18,5% 14,0% 12,2% 8,1% 7,2% 6,8% 4,1% 4,1% 3,2% 2,7% 2,7% 2,3% 1,8% 1,4%

2 2 2 2 2

0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9%

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 222 5

0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5%

111. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (IK) – 2012.

150

PPK munkahely iskola egyetem, főiskola alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. egyéb cég, vállalat állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás kórház, egészségügyi intézmény multinacionális vállalat Nevelési Tanácsadó szolgáltató cég óvoda vendéglátóipari egység kutatóintézet, kutatószervezet tanácsadó cég kereskedelmi egység bank, hitelintézet családsegítő szolgálat Fejvadász cég, HR cég reklámcég telekommunikációs cég közigazgatás kulturális intézmény, cég informatikai cég ipari termelő cég rendőrség, katonaság biztosítótársaság kommunikációs és PR vállalat energetikai cég szakszolgálat munkaközvetítő cég Önkormányzat, polgármesteri hivatal televízió, média egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású Gyógyszeripar és orvostechnikai cég gyermekotthon egyéb oktatási intézmény, cég turisztikai ügyvédi iroda szoftverfejlesztő cég szociális intézmény szálloda múzeum kiadó (könyv, újság), szerkesztőség kereskedelmi cég nyelviskola autóipari cég bölcsőde, csana fordítóiroda fejlesztő cég rehabilitációs intézet olajipari cég összesen nincs megadva

fő 87 23 14 14 13 13 12 7 6 6 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 287 4

arány 30,3% 8,0% 4,9% 4,9% 4,5% 4,5% 4,2% 2,4% 2,1% 2,1% 1,7% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

112. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (PPK) – 2012.

151

TÓK munkahely

iskola óvoda egyéb cég, vállalat állami szerv, hivatal, háttérszervezet, bank, hitelintézet bölcsőde, csana könyvtár alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. vendéglátóipari egység szolgáltató cég Logisztikai cég turisztikai egyetem, főiskola telekommunikációs cég szálloda multinacionális vállalat múzeum Önkormányzat, polgármesteri hivatal kulturális intézmény, cég kiadó (könyv, újság), szerkesztőség kereskedelmi cég távmunka, otthoni munka egyéb oktatási intézmény, cég légitársaság kommunikációs és PR vállalat összesen nincs megadva

fő

arány

45 44 6 5 5 5 2

33,3% 32,6% 4,4% 3,7% 3,7% 3,7% 1,5%

2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 135 0

1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7% 0,7%

113. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (TÓK) – 2012.

152

TÁTK munkahely

állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. szociális intézmény szolgáltató cég közigazgatás televízió, média kutatóintézet, kutatószervezet piackutató cég egyetem, főiskola kórház, egészségügyi intézmény családsegítő szolgálat egyéb cég, vállalat iskola multinacionális vállalat Gyermekjóléti Központ, gyermekvédelem telekommunikációs cég Önkormányzat, polgármesteri hivatal informatikai cég gyermekotthon ügyvédi iroda tanácsadó cég pályázatíró cég kommunikációs és PR vállalat vendéglátóipari egység szálloda kereskedelmi cég távmunka, otthoni munka biztosítótársaság Gyógyszeripar és orvostechnikai cég nemzetközi igazgatás szakszolgálat múzeum levéltár kulturális intézmény, cég kiadó (könyv, újság), szerkesztőség kereskedelmi egység ipari termelő cég bank, hitelintézet egyéb egyéb oktatási intézmény, cég termelő cég filmgyártó, terjesztő cég fejlesztő cég turisztikai reklámcég rehabilitációs intézet Vagyonkezelő környezetvédelem energetikai cég összesen nincs megadva

fő

arány

30 19 15 9 9 9 8 8 7 7 7 6 5 5 5 4 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 210 4

14,3% 9,0% 7,1% 4,3% 4,3% 4,3% 3,8% 3,8% 3,3% 3,3% 3,3% 2,9% 2,4% 2,4% 2,4% 1,9% 1,9% 1,9% 1,9% 1,4% 1,4% 1,4% 1,4% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5%

114. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (TÁTK) – 2012.

153

TTK munkahely

iskola egyetem, főiskola kutatóintézet, kutatószervezet állami szerv, hivatal, háttérszervezet, államigazgatás ipari termelő cég szolgáltató cég egyéb cég, vállalat Gyógyszeripar és orvostechnikai cég bank, hitelintézet kórház, egészségügyi intézmény közigazgatás informatikai cég alapítvány, egyesület, civil szervezet, nonprofit kft. multinacionális vállalat biztosítótársaság környezetvédelem telekommunikációs cég fejlesztő cég olajipari cég állami vállalat Önkormányzat, polgármesteri hivatal kereskedelmi egység turisztikai építőipari cég vendéglátóipari egység szoftverfejlesztő cég Logisztikai cég térinformatikai cég nyelviskola autóipari cég könyvelőiroda, könyvvizsgáló mérnöki iroda biotechnológia energetikai cég kiadó (könyv, újság), szerkesztőség ügyfélszolgálat, call center távmunka, otthoni munka egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású egyéb oktatási intézmény, cég termelő cég iroda pályázatíró cég Outsourcing cég elemző cég kommunikációs és PR vállalat szórakoztatóipar összesen nincs megadva

fő

arány

69 44 39 21 16 11 11 11 10 8 7 6 5 5 5 5 4 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 332 3

20,8% 13,3% 11,7% 6,3% 4,8% 3,3% 3,3% 3,3% 3,0% 2,4% 2,1% 1,8% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,2% 1,2% 1,2% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%

115. táblázat: A jelenleg dolgozó végzettek megoszlása munkahely szerint (TTK) – 2012.

154

VII. 4. melléklet: Eredmények kari bontásban A riportok különállóan tekinthetők meg.

155