„Lehet, hogy nem tudok minden hitelkárosultat megmenteni, de törekedhetek rá!”
FELJELENTÉS Tisztelt Ügyészség, Tisztelt Rendőr – főkapitányság. Független, befolyástól mentes bírósági tevékenység esetén, egyet kell értenem az USA Külügyminiszterének néhány nappal ezelőtt elhangzott kijelentésével, hogy aggódik a magyar bíróság függetlensége miatt is. Én is aggódom, mert Dr. Ravasz László szegedi cégbíró nyilatkozatában is a magyarországi bíróságok politikai függőségét hozta nyilvánosságra. Hiszen ha az aggódásra nem lenne okom, akkor hazánk nem lenne a korrupciós lista 50. helye környékén hosszú évek óta úgy, hogy közben a szomszédos Ausztria a 16. helyen áll. Hozzátéve azt, hogy a Külügyminiszter Asszony által képviselt ország jobban tette volna, ha 55 évvel ezelőtt aggódott volna inkább hazánk függetlenségéért. A devizaalapú kölcsönszerződés problémájának előzményeként elmondom, hogy lakáshitelek esetén ilyen fajta kölcsönszerződést soha nem kötöttek volna meg akkor, ha a 12/2001. (I.31.) Korm. rend. végrehajtásával kapcsolatosan a magyar állam úgy járt volna el, ahogy ebben a jogszabályban ígérte. A lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályról van szó, melynek bevezetőjében azt ígérték, hogy a gazdasági lehetőségekkel összhangban a házasoknak, a többgyermekes fiatal családoknak, valamint más hasonló rászorultaknak ad az állam támogatást. Ehelyett az országos építésügyi előírásokat semmibe véve, a Balaton parti települések üdülőházas üdülőterületnek minősülő területein lakóházasnak csúfolt építkezést lehetővé téve, nem a célzott rászorultakat támogatta, hanem azokat, akik luxusüdülővel rendelkeznek. Ezeken felül az ügyészi hivatalok asszisztálásával a nemzeti vagyont különböző gazdasági, és politikai körök összefonódásainak következtében, kifosztották. A T. Ügyészség a nagy értékű gazdasági csalásokat figyelmen kívül hagyta, mint pl. a Megyeri híd építése, M43-as autópálya, Vegyépszer 93 milliárdos ügye. Ezen ügyek figyelmen kívül hagyásával az állami vagyon károsítása ismét megtörtént, ezért az állam elszegényedése törvényszerűvé vált. Ezek után az állampolgárok terheinek növekedése szintén kézenfekvő. A POLIP XII. ábrával feltárt hivatali bűnözés, és az állam a lakosság vagyonát fosztogatja, mert szabad kezet kapott minden kereskedelmi bank a szabad rablásra. Az alább felsorolt jogszabályi hivatkozások egyértelműen bizonyítják, hogy az állam korlátozás nélkül engedte, hogy kartellba, illetve szervezet bűnözői csoportok a Magyar állampolgárok vagyonát, ingatlanait jóval a piaci ár alatt szerezzék meg. Az állami megszorítások esetén is szívesen alkalmazott hivatkozás, hogy a fejlett nyugati országokban sincs másként, így engedtessék meg nekem az, hogy hivatkozzam az analógiákra. Az USA-ban 100% - 110% -ra adnak hitelt a bankok ingatlan fedezetre. Nálunk Magyarországon ez alig éri el az 50%-ot. Így egyértelműen látszik az a szándék, hogy a magyarországi kereskedelmi bankok egyértelműen az ingatlanok ár alatti megszerzésére spekulálnak.
www.jogsegely.com
[email protected]
„Lehet, hogy nem tudok minden hitelkárosultat megmenteni, de törekedhetek rá!” A T. Nyomozó hatóság az esküben foglaltak alapján a törvények betartására és a Magyar állampolgárok védelmére, valamit alkotmányos rendjének megőrzésére tettek fogadalmat. Ez alapján, mint Magyar állampolgár követelem a T. Nyomozó hatóságtól, hogy eskühöz méltóan és a becsületük tisztántartása okán végre álljanak ki a Magyar állampolgárok jogaiért, illetve a jogalkalmazás tisztasága mellet. Mint látható, hogy helyesen állapította meg Róna Péter közgazdász a bankok által egyoldalúan meghatározott szerződésekről azt, hogy olyan, mint egy kitöltetlen váltó. Ugyanis a kölcsönszerződésből nem állapítható meg az, hogy az adós konkrétan milyen körülmények között fogja a részére rendelkezésére bocsátott kölcsönösszeget a hitelező részére visszafizetni. A Ptk. 523. § 1. bek-ben meghatározottak szerint a szerződésnek ez a hiányossága a létre nem jött szerződés fogalmát is kimerítheti, ezért csupán egyféleképpen lehet ezt a szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges szerződési feltételt értelmezni. A kölcsönszerződés ténylegesen nem akkor jött létre, amikor azt aláírták, hiszen akkor még a szerződés létrejöttéhez szükséges minden kellék a szerződésbe nem volt leírva, hanem akkor, amikor a hitelező később egyoldalú, adósnak címzett nyilatkozataival felhívást tett arra, hogy most ennyivel emelem részletes indokolás nélkül a törlesztő részletet, majd azt közölte, hogy most pedig annyival. Ugyanis 2006. március 1-től kezdődően a Ptk. 209. § 4. bek. első mondata megállapítja azt, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető, valamint a Ptk. 209/B 2. bek-be kimondja azt, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. Arról pedig, hogy bankok által önhatalmúan tett közlés a törlesztő részletek emelésének világos-e vagy sem, érthető-e vagy sem, majd akkor nyissunk vitát, ha egyetlen alkalommal is elfogadható és törvényes, tényeken alapuló indokolását adja a tájékoztatásnak. Semmiségre határidő nélkül lehet hivatkozni a Ptk. 234. § szerint, semmis szerződésből pedig sem jogok, sem kötelezettségek nem származhatnak a szerződés érvénytelensége folytán, így fel nem tudom fogni a bankoknak a bátorságát, hogy az általuk is tudottan semmis szerződés alapján nyakló nélkül követelőznek, fenyegetőznek és igyekeznek tisztességes embereket a lakásukból eltávolítani. A törlesztő részlet emelésének egyébként a kölcsönszerződés szövegezéséből következően két alapvető oka lehet. Vagy a kamat emelésére okot adó körülmény következik be, vagy árfolyamváltozás történik a devizaalapú kölcsönszerződésben meghatározott deviza és forint árfolyam között. Svájci frank alapú szerződéseknél a közreadott PSZÁF tájékoztató szerint a kamat elsősorban a svájci frank kamatától függ, de mivel 2008. őszén a svájci frank kamata csaknem a nullára csökkent, majd csekély mértékben emelkedett, emiatt a törlesztő részlet nem emelkedhetett volna jelentősen, míg az árfolyamváltozás viszonyítása a korábbihoz képest olyan a hányadost eredményez, mely egyidejűleg a törlesztő részlet emelkedésének mértékét is adja tisztességes szerződési feltétel esetén. Csakhogy a törlesztő részlet ennek csaknem kétszeresével nőtt.
www.jogsegely.com
[email protected]
„Lehet, hogy nem tudok minden hitelkárosultat megmenteni, de törekedhetek rá!” Visszatérve a szerződés lényegéhez, a hitelező és adós között létrejött kölcsönszerződés pontosan olyan polgári jogszerződés, mint a többi, azaz ebben a felek egyenrangú jogúak, és mellérendeltek. Semmivel sem illeti meg több jog egyiket, mint a másikat még akkor sem, ha közben nálunk a bankároknak a hatalommal a legkülönbözőbb összefonódása van. Az állam tartsa távol magát ezektől a szerződésektől még akkor is, ha tart attól, hogy a bankok bedőlhetnek, újabb konszolidálásra szánt pénzt kérhetnek, vagy éppen az államnak bankoktól remélt különadója kerül veszélybe. Egyedül az élethez való jog alkotmányos kötelezettségének tegyen eleget a lakhatási jog veszélybe kerülése esetén az állam. Egyébként pedig a most alkotott árfolyamrögzítésre vonatkozó törvényjavaslat módfelett tisztességtelen azért, mert az eszerinti szerződésmódosítási kötelezettsége az adósoknak, arra is utalhat, hogy a Kormány kifejezetten a bankok indokolatlan védelme okából az adósokkal megerősítteti a kölcsönszerződést azért, hogy többé érvénytelenségre a Ptk. 237. § 4. bek-e figyelembevételével ne hivatkozhassanak. 2008. március 1-től kezdődően alkalmazandó belföldi bíróság által is az 1993. április 5-i 93/13. számú Európa Tanács Irányelv, melynek alapján 243/08. szám alatt Európai Közösségek Bírósága által hozott döntés szerint tisztességtelen szerződési feltételek a szerződésben nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve. Ebből következik az, hogy ha az előbb elmondottak szerinti törlesztő részletemelés teljesen egyértelműen tisztességtelen a magyar törvények szerint, és az adós hivatkozik arra, hogy a magyar bíróságok által elfogadott Európai Közösségek Bíróságának döntése szerint ennek a tisztességtelenségnek alapján kötelezettsége nem áll fenn. Azért van szükség a bírósághoz fordulni, hogy a bíróság döntsön az egyenlő jogokkal rendelkező felek vitájában. Attól tarthatnak, hogy ha bíróság elé kerül az általuk diktált szerződésük, akkor az Európa Tanács 93/13. számú irányelve előírásának eleget téve a nemzeti bíróság hivatalból is vizsgálni fogja a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét! Mégis mit képzelnek a bankárok akkor, amikor ők tudják legjobban, hogy törvénytelen, tisztességtelen, semmis, csalárd módon létrejött szerződést írattak alá az adósokkal, majd mindenféle bírósági eljárás nélkül erőszakos módon lépnek fel. Ehhez asszisztál a teljes állami apparátus, beleértve a T. Nyomozóhatóság hivatalait is. A bűncselekmény alapos gyanúja ezen indokok alapján egyértelműen és tisztán meg állja a helyét. Ezért is kérem, illetve felszólítom a T. Nyomozó hatóságot, mint Magyar állampolgár, és mint a Ptk. 484. §, valamint a Ptk. 485. § alapján megbízás nélküli ügyvivőként eljáró minden hitelkárosult helyett, hogy azonnali hatállyal kezdjék meg a vizsgálatot, minden kereskedelmi bank tisztességtelen üzleti gyakorlatával szemben, ideértve az összefonódásokat az állami hivatali szervekkel, továbbiakban minden megkötött hitelszerződés kapcsán. Egyben követelem a T. Nyomozó hatóságtól, pontosabban T. Ügyészségtől, hogy a Be. 160. § (3) bekezdése alapján, megelőző biztosítási intézkedésként minden hitelkárosult esetében járjon el központilag az illetékes földhivatalnál a zár alá vétel elrendelésével. www.jogsegely.com
[email protected]
„Lehet, hogy nem tudok minden hitelkárosultat megmenteni, de törekedhetek rá!” Valamint vonja törvényességi felügyeleti eljárás alá az összes önálló bírósági végrehajtót, tevékenységüket függessze fel az eljárások jogerős befejezéséig, mert ők „hajtják végre” teljes akarat egységben a fent hivatkozott szervezett bűnözői körökkel – állami bűnözés – a hitelkárosultak teljes vagyontalanítását, orozzák el a tulajdonukat. Végül indokolt foglalkoznom azzal is, hogy a kölcsönszerződés szerinti, hitelezőket megillető rendkívüli felmondás joga az adós fizetésképtelensége okán. Tehát időben ez azt jelenti, hogy amikor az adós már nem tudott fizetni, ezt követően valamikor a hitelező a szerződést vagy felmondja, vagy sem. Az adós nem jókedvében nem tud fizetni, hanem azért, mert valamilyen rajta kívül álló körülmény következett be az életében, ami a teljesítést lehetetlenné teszi. Ez pedig azt jelenti, hogy abban a pillanatban, amikor a teljesítést lehetetlenné tevő körülmény bekövetkezett, akkor a Ptk. 312. § alapján a szerződés megszűnik a törvény erejénél fogva. Nem kell ehhez nyilatkozat sem, bírósági döntés sem, és ezért a hitelező már elveszítette azt a jogát, hogy a szerződést megszüntesse akkor, amikor a felmondását közli. Ugyanis teljesítés lehetetlenülése okából megszűnt szerződést, felmondani nem lehet. A hitelező Bank a kölcsönszerződés megkötésekor többszázezer forintot felszámolt az adóst terhelve hitelbírálati díj, beállítási jutalék és a legkülönbözőbb jogcímeken azt ígérve, hogy ennek az ellenszolgáltatásnak fejében elvégzi mindazt az ellenőrzést, ami a 723/B/2005. számú alkotmánybírósági határozatra tekintettel még a személyes adatokhoz való alkotmányos jog sérelmével is járhatott csak azért, hogy az ügyletkötés biztonságos legyen. Másképpen fogalmazva ellenszolgáltatás fejében a hitelező bank azért is szedett be pénzt, hogy az adós számára azt a látszatot keltse, hogy a szerződés biztonságos, és adós által teljesíthető. Ezt a kötelezettségét is megszegi a bank akkor, amikor kiderül, hogy a szerződés mégsem biztonságos és idő előtt megszűnik teljesítés lehetetlenülése okából. Ezért Róna Péter szavai szerint hibás a termék, és a hibáért a bank felel. A törvény szerint pedig a 312. § 3. bek-e alapján ilyen esetben bekövetkezik az, hogy a kötelezett szabadul a tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Adósok által indítandó bírósági eljárásokban természetesen ügyelni kell arra, hogy a szerződés megszűnése előtti állapot esetén, hogy a bíróságnak legyen módja a Ptk. 237. § 2. bek-e alapján az érvénytelen részek kiküszöbölésével egy tisztességes szerződési feltételeket tartalmazó szerződést létrehozni, felhasználni azt a jogi lehetőséget, amit a Ptk. 209/B § 2. bek. második mondata biztosít az adósok számára. Azt, hogy tisztességtelen szerződési feltétel esetén semmiségre csak az adósok érdekében lehet hivatkozni. A bankok tisztességtelen és csaló – megtévesztő magatartását az is bizonyítja, hogy elszámolási kötelezettségüket sem teljesítik maradéktalanul az ügyfeleik irányában. Az állítást alátámasztja, hogy több hitel károsult az elszámolásra felszólító levelemmel meg kereste a hitelintézeteket, de az álltaluk beküldött elszámolási kérdéslistára vagy nem adnak választ, vagy csak hiányosan
www.jogsegely.com
[email protected]
„Lehet, hogy nem tudok minden hitelkárosultat megmenteni, de törekedhetek rá!” válaszolnak. Egy adott kérdés feltételénél, miszerint „Milyen forrásból szerezték be a devizát, MNB, vagy szabad piacról?”, valamint „Kérjük a deviza beszerzés tényét igazolni.” ezen kérdésekre nem érkezik válasz a pénzintézetektől. Következtetés: a bankok, pénzintézetek azért nem válaszolnak az ügyfelek kérdésére, mert nincs a hitelügyletben deviza. Nem tudják adott értéknapra igazolni a deviza vásárlás tényét. Ennek következtében idézve Róna Pétert, nem hogy hibás terméket adtak el a Magyar állampolgároknak, hanem megtévesztéssel tisztességtelen extra profit megszerzésével, uzsoraszerződéseket hoztak létre. Ezek alapján a bűncselekmény alapos gyanúja fenn áll. Megkérdezem a T. Nyomozó hatóságot, hogy milyen más akarat szerint végzik munkájukat, mint a törvényi akarat? Ugyanis a T. Ügyészségnek az elindított nyomozati eljárásban azon tényt kellene vizsgálnia, ami zár alá vételi intézkedéseket a hitel károsultak a saját védelmük okán megkezdtek. A megkezdett intézkedést a T. Ügyészségnek folytatni kellett volna, és a bűncselekmény feltárásán kellene dolgozniuk. Nem beszélve arról, hogy cirka 1.200.000,- deviza hitelügyletről beszélünk. Jelen esetben ez az ország népességének legalább egy harmadát érinti, tehát az államot. A T. Ügyészség a törvényi akaratot jelen nyomozással megsérti, és nemzetellenes érdekek kiszolgálójává válik. Feltételezve a T. Ügyészség, illetve a T. Nyomozó hatóság az esküjéhez és a Magyar állampolgárokhoz hűen végzi munkáját, akkor, végre képes lesz a jog eszközeivel érvényt szerezni a törvényi akaratnak, valamint a Magyar állampolgárok védelmének az alkotmányban foglaltak szerint. Ennek okán minden kereskedelmi bankkal, Valamint szervezetten hozzákapcsolódó egyéb ismeretlen tettesekkel szemben feljelentéssel élek, és ismételten felszólítom a T. Nyomozó hatóságot, hogy kivizsgálni szíveskedjenek minden kereskedelmi bank hitelszerződésbe foglalt jog ügyletét, valamint minden illegális „pénzmosásra” alkalmas jogügyletet.
Kelt: Székesfehérvár, 2011. július 28.
Ügyvezető Jogsegélyszolgálat Magyar Közösségi Garancia Kft. 8000 Székesfehérvár, Nagy László utca 1.
www.jogsegely.com
[email protected]
„Lehet, hogy nem tudok minden hitelkárosultat megmenteni, de törekedhetek rá!”
32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 57. § (1) 4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - a határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az Európai Unió jogi aktusai által meghatározott körben, az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva - a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
www.jogsegely.com
[email protected]
