FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

CXIV. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1239 Ft

10. SZÁM

AZ IGAZSÁGÜGYI

BUDAPEST,

ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM

2 0 0 6. O K T Ó B E R 3 1 .

HIVATALOS LAPJA

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra TARTALOM Oldal

KORMÁNYRENDELET 197/2006. (IX. 27.) Korm. r. a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról ..............................................................................................................................................................................................................

2330

A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI 21/2006. (IX. 11.) IRM r. a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet módosításáról.. 22/2006. (IX. 25.) IRM r. a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) alapításáról ................................................................. 23/2006. (IX. 27.) IRM r. a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet módosításáról 24/2006. (IX. 7.) HM-IRM e. r. a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet módosításáról .................................................................................................................................... 24/2006. (IX. 28.) PM-IRM e. r. a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet módosításáról .....................................................................................................................................................................................................................

2333 2338 2339 2342

2344

KORMÁNYHATÁROZAT 1092/2006. (IX. 29.) Korm. h. a bûnmegelõzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozat módosításáról.................................................................................................................................................

2351

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 37/2006. (IX. 20.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata ........................................................................................................................................ 38/2006. (IX. 20.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata ........................................................................................................................................

2352 2356

MINISZTERI UTASÍTÁSOK 4/2006. (IK 10.) IRM ut. az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata ............................................................................................ 5/2006. (IK 10.) IRM ut. a Rendõrtiszti Fõiskola alapító okiratának kiadásáról .......................................................................................................

2360 2387

TÁJÉKOZTATÓ Az igazságügyi és rendészeti érdekegyeztetésrõl szóló együttmûködési megállapodás ............................................................................................

2389

JOGSZABÁLYMUTATÓ A Magyar Közlönyben 2006. szeptember 1. napjától 2006. szeptember 30. napjáig közzétett jogszabályok jegyzéke ...........................................

2390

SZERVEZETI HÍREK Kinevezések................................................................................................................................................................................................................. Közszolgálati jogviszony megszûnések ...................................................................................................................................................................... Pályázati felhívások.....................................................................................................................................................................................................

2395 2395 2397

2330

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY

Kormányrendelet A Kormány 197/2006. (IX. 27.) Korm. rendelete a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról 1 A Kormány a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

10. szám

(4) A Hivatal aláíró hitelesítõ hatóságként a) kiadja a (3) bekezdés szerinti tanúsítványt, b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott útlevelek és úti okmányok ellenõrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat, c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a külképviseleteken keresztül eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítõ hatóságához.”

1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) E rendelet alkalmazásában az útlevél mellett az úti okmányok fajtái: a) az ideiglenes úti okmány (emergency travel document); b) a menekültként elismert személyek kétnyelvû úti okmánya; c) a menedékesek úti okmánya; d) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya. (2) Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik a határátlépési igazolványra való jogosultságra, az okmány kiadása iránti kérelemre és az okmány birtokban tartására, e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

2. § (1) A Vhr. 3. §-ának (2) bekezdése a következõ f) és g) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre] „f) végzi az útlevelek megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történõ feltöltését; g) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítõ hatósági feladatokat.” (2) A Vhr. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.

1

Igazságügyi Közlöny 1998. évi 6. szám.

3. § A Vhr. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik: a) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevéllel összefüggõ hatósági eljárás, b) a 10/C. § (2) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történõ kiállításához szükséges elõzetes hozzájárulás megadása. (2) A külképviselet hatáskörébe tartozik: a) a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevéllel kapcsolatos hatósági eljárás elsõ fokon, b) a 10/C. § (1) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történõ kiállításához szükséges elõzetes hozzájárulás megadása.”

4. § (1) A Vhr. 8. §-a elõtti, az „AZ EGYES ÚTI OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK” cím helyébe a következõ cím lép: „A HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY” (2) A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A határátlépési igazolvány határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerzõdésbõl eredõ feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.” (3) A Vhr. 8. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A határátlépési igazolványt az útlevél hatóságnál tizenöt napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszûnt.”

5. § A Vhr. a 10. §-t követõen a következõ címmel, alcímmel és 10/A–10/E. §-sal egészül ki:

10. szám


„AZ EGYES ÚTI OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az ideiglenes úti okmány (emergency travel document) 10/A. § (1) A magyar állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált útlevele vagy úti okmánya helyett ideiglenes úti okmányra jogosult, ha olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott külképviselet. (2) Az ideiglenes úti okmány Magyarországra történõ hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történõ visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történõ egyszeri utazásra jogosít. (3) Más célállomásra történõ egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhetõ, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fûzõdik. 10/B. § (1) A magyar állampolgár az ideiglenes úti okmány kiállítására vonatkozó kérelmét – a 10/A. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén – az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az Európai Unió bármely másik tagállamának diplomáciai vagy konzuli képviseletén (a továbbiakban: EU képviselet) nyújthatja be. A kérelmezõnek a kérelem benyújtásakor a személyazonossági és állampolgársági adatát tartalmazó, rendelkezésére álló okiratait be kell mutatni, és azok fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell. (2) Az ideiglenes úti okmány kiállításához a 10/C. §-ban meghatározott magyar hatóság elõzetes hozzájárulása szükséges. 10/C. § (1) Az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges elõzetes hozzájárulást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb esõ külképviselet adja meg az EU tagállam képviselete részére. (2) Amennyiben az EU tagállam képviselete az (1) bekezdésben meghatározott külképviseletet eredménytelenül kereste meg, az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges elõzetes hozzájárulást a Külügyminisztérium adja meg. (3) A külképviselet, illetve a Külügyminisztérium az EU tagállam képviselete által kiállított és megküldött, az ideiglenes úti okmány fénymásolatát tartalmazó iratot az okmány kiállításától számított egy évig megõrzi. 10/D. § Az elõzetes hozzájárulás megadásához a magyar állampolgár által megadott személyazonosító és útiokmány-adatokat az útiokmány-nyilvántartásban, illetõleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a külképviselet, illetõleg a Külügyminisztérium közvetlen adathozzáféréssel vagy a Hivatal útján ellenõrzi. 10/E. § (1) Az ideiglenes úti okmányt utazásra történõ felhasználása után – elismervény ellenében – külföldön a külképviseletnél vagy a Magyar Köztársaság területére történõ hazautazáskor a Határõrségnél kell leadni.

2331

(2) Az átvett ideiglenes úti okmányt a Határõrség közvetlenül, a külképviselet pedig a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a Hivatalnak.”

6. § A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kérelmezõ) „a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzõnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzõnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a külképviseletnél,” (nyújthatja be.)

7. § A Vhr. 19. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült érvényes magánútlevél helyett új útlevél kiadása esetén a kérelmezõnek magyar állampolgárságát nem kell igazolnia, ha az útlevélhatóság a magánútlevél visszavonására intézkedést nem tett. (8) Magyar állampolgárságát nem kell igazolnia annak, akinek adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élõ magyar állampolgárként, vagy külföldi letelepedési szándékának bejelentésekor tett kérelme alapján tartalmazza.”

8. § A Vhr. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A külképviselet a külföldön élõ vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet soron kívül állítja ki.”

9. § (1) A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Amennyiben a kérelmezõ a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Az úti okmányt a kérelmezõ a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak

2332


megfelelõen személyesen vagy törvényes képviselõje útján a körzetközponti jegyzõnél vagy a Hivatalnál, illetve – a könyvelt küldeményként történõ kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelõen – postai úton veheti át. A kérelmezõ az okmány és a benne lévõ tároló elem tartalmát a körzetközponti jegyzõnél vagy a Hivatalnál személyesen ellenõrizheti.” (2) A Vhr. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A megjelölt kézbesítési címre postai úton megküldött és át nem vett útlevelet a kérelmezõ személyesen veheti át a kézbesítési cím szerint illetékes körzetközponti jegyzõnél. Az át nem vett útlevelet – az átvételre való felhívást követõen – a körzetközponti jegyzõ az útlevél kiállításától számított egy év elteltével visszaküldi a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követõen megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetésérõl.”

10. szám

jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) E rendelet 2. § a) pontja, valamint 10/A–10/E. §-a az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. melléklete, valamint II. melléklete 1–3. és 5. pontjának való megfelelést szolgálja. (3) E rendelet 3. §-a (2) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 3. §-ának (3) és (4) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági jellemzõk és biometria szabványaira vonatkozó mûszaki elõírások megállapításáról szóló 2005/II/28. bizottsági határozat melléklete 5.3. pontjának való megfelelést szolgálja.”

13. § 10. § (1) A Vhr. 24. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdésének számozása (6) bekezdésre változik: „(5) A bejelentésrõl – amennyiben az nem a Hivatalnál történik – haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt. A körözés azonnali, határozattal történõ elrendelésérõl a Hivatal gondoskodik.” (2) A Vhr. 24. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az értesítésrõl – amennyiben azt nem a Hivatalhoz tették meg – haladéktalanul tájékoztatni kell a Hivatalt. A körözés azonnali, határozattal történõ visszavonásáról a Hivatal gondoskodik.”

11. § A Vhr. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „28. § Az ideiglenes magánútlevelet, továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor le kell adni, amit a Határõrség elismervény ellenében elvesz. A Határõrség az ideiglenes magánútlevelet a Hivatalnak, a bevándorolt, illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak haladéktalanul megküldi.”

12. § A Vhr. a következõ 31. §-sal egészül ki: „31. § (1) E rendelet 23. §-ának (1) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. §-a, 3–8. §-a, 10–12. §-a és 14. §-a a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a hatályát veszti: a) a Vhr. 5. §-ának (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium” szövegrész, a Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése, a Vhr. 8. §-át megelõzõ „A határátlépési igazolvány” alcím, a Vhr. 9. §-át megelõzõ alcím, továbbá a Vhr. 9. és 10. §-a, a Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a Vhr. 16. §-ában az „illetõleg hazatérési igazolvány” szövegrész, valamint a Vhr. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja; b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 122/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. §-a, 13. §-a és 15. §-a.

14. § A Vhr. 3. §-ának (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szöveg, a Vhr. 6. §-ának (1) bekezdésében és 14. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjában a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész, 19. §-a (4) bekezdésének elsõ mondatában „– a hazatérési igazolvány iránti kérelem kivételével –” szövegrész helyébe „– a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél iránti kérelem kivételével –” szövegrész lép.

10. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 15. §

(1) E rendelet 9. §-ának (1) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) E rendelet 1. és 5. §-a az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. melléklete, valamint II. melléklete 1–3. és 5. pontjának való megfelelést szolgálja. (3) E rendelet 2. §-a a tagállamok által kiállított útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági jellemzõk és biometria szabványaira vonatkozó mûszaki elõírások megállapításáról szóló 2005/II/28. bizottsági határozat melléklete 5.3. pontjának való megfelelést szolgálja.

2333

„2. § A Rendõrség és a Határõrség nyomozó hatósága a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzi önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörébe utalta, vagy nem rendelkezik másként.”

2. § Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § A gyanúsított elsõ kihallgatása kezdetén, illetve, ha az eljárás során a Be. 46. §-ának a)–d) és f) pontja alapján a védelem kötelezõvé vált, a gyanúsított legközelebbi folytatólagos kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védõ meghatalmazására, illetõleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzõkönyvbe kell foglalni.”

3. §

A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 21/2006. (IX. 11.) IRM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet módosításáról2 A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendelem el:

Az R. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nyomozó szerv akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn. (3) Ha a nyomozó szerv álláspontja szerint az ügyvéd, illetõleg az európai közösségi jogász az ügyben védõként nem járhat el, a nyomozó szerv a meghatalmazást a kizárási, illetõleg az összeférhetetlenségi ok észlelése esetén haladéktalanul – álláspontját alátámasztó iratokkal együtt – megküldi a nyomozásról rendelkezõ ügyészhez.”

4. § Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § Védõ kirendelése esetén a kirendelõ határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó szerv megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bûncselekménynek a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését.”

1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

2


5. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a védõ azt követõen, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértõ magatartást tanúsít, illetõleg megszegi eljárási kötelezettségét és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetõje – az ügyvéddel és az európai közösségi jogásszal szem-

2334


beni fegyelmi eljárás megindítása érdekében – az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. Ha a védõ ismételt eljárást akadályozó magatartása, rendzavarása vagy az eljárási kötelezettségének megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy az a Be. 161. §-ának (1) bekezdése alapján ismételt rendbírság kiszabását teszi szükségessé, a nyomozó hatóság vezetõje elõterjesztést tesz az ügyészhez.” 6. § Az R. a következõ 10/A. §-sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „A Be. 63/A. §-ához (Intézkedés a bûnözés megelõzésére és más eljárás kezdeményezésére) 10/A. § (1) A bûnözés megelõzésére és más eljárás kezdeményezésére történõ intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) a nyomozó szerv vezetõje által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetõjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetõeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, amelyek a bûncselekmény elkövetését közvetlenül lehetõvé tették, illetve elõsegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. (2) A szignalizáció akkor tekinthetõ szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások – érdemi intézkedést feltételezve – hozzájárulnak további bûncselekmény megelõzéséhez. (3) A nyomozó szerv vezetõje a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni.”

7. § Az R. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát a kézbesítés céljából az ORFK, illetõleg a HÕR OPK útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli Fõosztályához. Nem kell lefordítani a határozatot vagy más hivatalos iratot, ha a Be. 9. §-ának (4) bekezdésében írt feltételek fennállnak.”

8. § Az R. a következõ 13/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

10. szám

„A Be. 70/B. §-ához (Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról) 13/A. § (1) Azokról az iratokról, amelyek egyszeri, elsõ alkalommal történõ kiadása az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint illetékmentes, nyilvántartást kell vezetni és azt az iratok között kell elhelyezni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kiadott irat megnevezése, kezdõ és befejezõ oldalainak száma, a kiadás dátuma, illetõleg a jogosult neve, a másolat átvételét igazoló aláírása, valamint eljárási helyzete nyomon követhetõ legyen. (2) Az iratkiadást – a jogosult beleegyezése esetén – elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet.”

9. § Az R. 14. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „A Be. 70/C. §-ához (Az államtitok és a szolgálati titok megismerése)”

10. § Az R. a következõ 14/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „A Be. 71. §-ához (Megkeresések) 14/A. § A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény – az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján – térítésmentesen teljesíti.”

11. § (1) Az R. 15. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „A Be. 71/A. §-ához (Az iratok kezelése)” (2) Az R. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nyomozási iratokat legalább két – egy eredeti és egy másodlati – példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti elõterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek a törvényben meghatározott határidõn belüli elbírálása, valamint az elõterjesztésekhez csatolandó iratpéldányok, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.

10. szám


(2) Ha valamely irat csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni.”

12. § Az R. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (1) A kihallgatás megkezdése elõtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni. (2) A Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra való figyelmeztetésnek a tanú általi megértésére, tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatának, valamint a nyomozó szerv döntésének a jegyzõkönyvbõl ki kell tûnnie.”

13. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá – az általa, illetõleg hozzátartozója által elkövetett bûncselekménnyel kapcsolatban – további kérdések nem intézhetõk.”

2335

c) az arra vonatkozó felhívást, hogy a figyelmeztetések megértésérõl, tudomásul vételérõl a tanú írásbeli vallomásában nyilatkozzon, d) a vallomástétel határidejét. (2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, nyilatkozat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról.”

16. § Az R. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, a gyanúsítottat a Be. 117. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelmeztetni kell, és – ha az nem nyilvánvaló – a szembesítendõket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követõen a vallomásaik között levõ ellentmondásokra külön-külön kell õket nyilatkoztatni.”

17. §

Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. 63. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a nyomozó szerv az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdán történõ végrehajtását tartja indokoltnak, az elõzetes letartóztatás indítványozására irányuló elõterjesztésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért idõtartamát, az ezen idõtartam alatt elvégzendõ nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendõrségi fogdán történõ elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik.”

„(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos, vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okáról, valamint arról, hogy melyik vallomását tartja fenn.”

18. §

14. §

15. § Az R. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a nyomozó szerv engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben – a (2) bekezdésben meghatározottak mellett – fel kell tüntetni: a) a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy kérheti személyi adatainak zártan történõ kezelését, illetve személyi védelem biztosítását, b) a figyelmeztetést a vallomástétel akadályaira,

Az R. 65. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „65. § Az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdában történõ végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelõs ad rendelvényt, amelyben – az ügyész, illetve a nyomozó szerv vezetõjének elõírásai szerint – rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történõ elkülönítésérõl, a levelezési, a telefonon keresztül történõ kapcsolattartási és látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védõjének, illetve törvényes képviselõjének nevét, címét és telefonszámát is.”

2336


Az R. a következõ 72/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

10. szám

b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzõkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e, c) a hatósági tanú észrevételeit.”

„A Be. 138/A. és 138/B. §-ához (Távoltartás) 72/A. § (1) A távoltartás indítványozására a nyomozó szerv vezetõje tesz elõterjesztést az ügyészhez. Az elõterjesztés tartalmára a 63. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is. (2) Az elõterjesztésben a nyomozó szerv vezetõje javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott idõközönként jelentkezzék. (3) Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes sértett törvényes képviselõje vagy a terhelttel közös háztartásban élõ kiskorú személy törvényes képviselõje a nyomozó szervnél tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó szerv az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja. (4) A nyomozó szerv haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte.”

20. § Az R. 74. §-a és alcíme helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „A Be. 146. §-ához (Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására) 74. § (1) A terhelt úti okmányát az õrizetbe vétel elrendelésekor el kell venni. Az úti okmány elvételét az õrizetbe vételt elrendelõ határozatban fel kell tüntetni. (2) Ha a nyomozó szerv a Be. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését kezdeményezi, az úti okmányt – az iratokkal együtt – átadja a kényszerintézkedés indítványozására jogosult ügyészségnek. (3) Ha a terhelt õrizetbe vételének megszüntetésére a Be. 146. §-a (1) bekezdése szerint kerül sor, a nyomozó szerv az õrizetbe vétel megszüntetésekor az úti okmányt visszaadja a terheltnek.”

21. § Az R. 96. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „96. § Ha a nyomozási cselekményen részt vevõ személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzõkönyvben rögzíteni kell: a) azt, hogy a nyomozó szerv eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott elõtt a jegyzõkönyvet felolvasta,

22. § Az R. a következõ 105/A. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: „A Be. 172/A. §-ához (A feljelentés kiegészítése) 105/A. § (1) Ha a feljelentés alapján nem állapítható meg, hogy fennáll-e a bûncselekmény gyanúja, illetve az, hogy az eljárásnak van-e törvényi akadálya, feljelentés kiegészítése rendelhetõ el. Ennek keretében a nyomozó szerv a Be. 172/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszerzõ tevékenységet folytathat. (2) Ha a feljelentésben több bûncselekmény került megjelölésre és ezek között van olyan cselekmény, amely tekintetében – a feljelentés adatai alapján – fennáll a bûncselekmény gyanúja, nem rendelhetõ el feljelentés kiegészítés annak megállapítására, hogy a további cselekmények vonatkozásában is fennáll-e bûncselekmény elkövetésének gyanúja. (3) A feljelentés kiegészítésének elrendelésérõl szóló döntést nem külön alakszerû határozatban, hanem az ügyirat eredeti és másodlati példányaira történõ záradékkal kell meghozni. A záradéknak tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, valamint a feljelentés kiegészítésére vonatkozó formai és tartalmi követelményeket. (4) A nyomozó szerv a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait – ha ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek – jelentésbe köteles foglalni. (5) A feljelentés kiegészítése során – legkésõbb a feljelentés kiegészítés elrendelésétõl számított tizenötödik napon – dönteni kell arról, hogy a bûncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha bûncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkezõ esetben a feljelentést el kell utasítani. (6) Ha az ügyész a feljelentés kiegészítését a Be. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozó szerv hatáskörébe utalta, a feljelentés esetleges elutasításáról a nyomozó szerv – a Be. 174. § (2) bekezdésében foglalt esetekben – dönt.”

23. § Az R. 106. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „106. § Ha a bûncselekmény magánindítványra üldözendõ, a magánindítvány elõterjesztésére jogosult feljelentõt a nyomozó szerv köteles körültekintõen tájékoztatni

10. szám


a törvényben meghatározott jogairól annak érdekében, hogy azokat megfelelõen gyakorolhassa.”

24. § (1) Az R. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Õrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására irányuló határozatot a megkeresõ nyomozó szerv hozza meg.” (2) Az R. 113. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Õrizetbe vétel elleni panasz esetén a nyomozó szervnek haladéktalanul döntenie kell, és ha a panasznak nem ad helyt, az iratokat nyomban fel kell terjesztenie az illetékes ügyészhez.”

2337 28. §

Az R. 136. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a gyanúsított, illetõleg a védõ iratismertetés során elõterjesztett indítványa alapján olyan nyomozási cselekmény elvégzése válik szükségessé, amely a Be. 176. §-a (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidõn belül nem végezhetõ el, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul elõterjesztést tesz az ügyészhez. (7) Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védõ, majd a sértett részére biztosítani kell.”

29. §

25. §


Az R. 124. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„A Be. 206/A. §-ához (A titkos információgyûjtés eredményének felhasználása)

„124. § Ha a Be. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a terhelt úti okmányát visszavonták és a gyanúsított külföldre utazásra irányuló kérelmet nyújt be, a nyomozó szerv a kérelmet – álláspontjának kifejtésével – megküldi az ügyészhez.” 26. § Az R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nyomozó szerv az elõzetes letartóztatást rendõrségi fogdában töltõ gyanúsítottat a rendõrségi fogdán történõ elhelyezést megalapozó nyomozati cselekmények elvégzését követõen – akkor is, ha az engedélyezett idõtartam még nem telt el – a büntetés-végrehajtási intézetbe visszaszállítja. A visszaszállítás végrehajtása elõtt az ügyésztõl rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni.”

27. § Az R. 135. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „135. § Ha a nyomozást a nyomozó szerv függesztette fel és annak oka megszûnt, továbbá, ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el és nincs helye a nyomozás elévülés miatti megszüntetésének, a nyomozás folytatásáról határozatot kell hozni, amelynek megküldésével az ügyészt és az eljárásnak azt a résztvevõjét, akit a felfüggesztésrõl is értesítettek, egyidejûleg értesíteni kell. Ha a nyomozást az ügyész függesztette fel, a felfüggesztés okának megszûnése esetén a nyomozás továbbfolytatásáról szóló határozat meghozatala iránt elõterjesztést kell tenni.”

142/A. § A bírói engedélyhez kötött titkos információgyûjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt a Rendõrség és a Határõrség eljáró nyomozó hatóságának vezetõje az országos rendõrfõkapitány helyettesének, illetve a Határõrség rendészeti fõigazgatójának elõzetes – a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkezõ anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó – állásfoglalásáról tájékoztatja.”

30. § Az R. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselõ a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél és a gyanúsítottat érintõ szakértõi meghallgatáson jelen lehessen. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál annak gondozója is jelen lehet. A jelenlét vagy a távolmaradás tényét a jegyzõkönyvben rögzíteni kell.”

31. § Az R. 164. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „164. § A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközi jogon, illetõleg a külön törvényen alapuló mentességet élvezõ személlyel szemben tett feljelentést, illetõleg ha a nyomozó szerv olyan bûncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élvezõ

2338


személy megalapozottan gyanúsítható, az errõl készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvezõ személlyel szemben a bûncselekmény megalapozott gyanúja.”

32. § Az R. 179. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A nem magyar állampolgár terhelt úti okmányának visszavonására a 74. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a nem magyar állampolgár terhelt úti okmányának visszavonását az idegenrendészeti hatóság elrendelte, és a gyanúsított külföldre utazására irányuló kérelmet nyújt be, a kérelmet a nyomozó szerv – álláspontjának kifejtésével – küldi meg az ügyészhez.”

10. szám

niszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt feladatkörben, az 1. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint a 3. § tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A fiatalkorú fogvatartottak elõzetes letartóztatásával, valamint szabadságvesztésével összefüggõ büntetés-végrehajtási feladatok regionális ellátására megalapítom a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetét (Pécs). Az alapító okiratot e rendelet melléklete tartalmazza.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 13. §-ának (3) bekezdése, 36. §-a, 85. §-ának d) pontja, 152. és 153. §-a. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 31. §-ában a „Be. 108. §-a (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „Be. 108. §-a (2) bekezdésének”, b) 35. §-a (5) bekezdésében, valamint az 56. §-a (1) bekezdésében a „szagnyom” szövegrész helyébe „szagmaradvány”, 55. §-a (1) bekezdésében a „szagnyomát” szövegrész helyébe „szagmaradványát”, az 56. §-a (3) bekezdésében a „szagnyomot” szövegrész helyébe a „szagmaradványt”, c) 144. §-ában a „Be. XX. Fejezetének” szövegrész helyébe a „Be. XXI. Fejezetének” szövegrész lép.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

3. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet mellékletének 32. pontja a következõként módosul, és a melléklet a következõ 33. ponttal egészül ki: (Büntetés-végrehajtási intézetek) „32. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyõ), 33. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs).”

4. §

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 22/2006. (IX. 25.) IRM rendelete a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) alapításáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 35. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti mi-

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó költségvetési szerv középirányító szervként történõ elismerésérõl, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rendjérõl és a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak módosításáról szóló 32/2002. (XII. 21.) IM rendelet 1. számú melléklete a következõ 39. ponttal egészül ki: [A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, mint középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek] „39. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs)”

10. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY Melléklet a 22/2006. (IX. 25.) IRM rendelethez Alapító okirat

amelyet a Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) mint költségvetési szerv alapításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben – figyelemmel a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakra – a következõk szerint ad ki: 1. A költségvetési szerv neve: Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs). 2. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése szerint költségvetési szerv, jogi személy. 3. Székhelye: 7621 Pécs, Papnövelde u. 9–11. Létesítés éve: 2006. 4. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése: a fiatalkorú férfi/nõi fogvatartottak – elõzetes letartóztatásával, valamint – szabadságvesztésével összefüggõ büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. 5. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) tevékenységi köre: a) a Központi Statisztikai Hivatal szakágazati besorolása alapján: 75.23 Igazságügy b) szakfeladat-rend szerinti besorolás: 752340 büntetés-végrehajtási tevékenység. 6. a) Felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 1055 Budapest V., Kossuth tér 4. b) Szakfelügyeletet ellátó szerve: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 1054 Budapest V., Steindl Imre u. 8. 7. Alapítója: az igazságügyi és rendészeti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben. 8. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetét (Pécs) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kinevezett igazgató vezeti és képviseli. 9. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) szervezeti és mûködési rendjét, belsõ és külsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató az intézet nyilvántartásba történõ bejegyzését követõ 30 napon belül készíti el. 10. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2339

11. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) a részére jóváhagyott költségvetési elõirányzatok felett részjogkörrel rendelkezõ, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által jóváhagyott megállapodásban rögzített pénzügyi-gazdasági feladatait a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet látja el. 12. A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) megszüntetése esetén az alapító jogutódot jelöl ki.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 23/2006. (IX. 27.) IRM rendelete a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet módosításáról A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a külügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el: 1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4/A. § (1) Az ideiglenes magánútlevél kivételével az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány mintáját az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az ideiglenes magánútlevél iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.” 2. § (1) Az R. 9. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A külképviselet feladat- és hatásköre] „a) az Utv. 10. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott esetekben ideiglenes magánútlevelet állít ki a külföldön élõ vagy tartózkodó magyar állampolgár részére, amennyiben a Központi Hivatal értesítése szerint az útlevél kiállításának feltételei fennállnak;” (2) Az R. 9. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A külképviselet feladat- és hatásköre] „c) kezeli az általa kiállított ideiglenes magánútlevél vonatkozásában az Utv. 24. §-ában meghatározott adatokat;”

2340


Az R. a következõ 12. §-sal egészül ki: „12. § E rendelet 1. számú melléklete az egységes útlevél bevezetésérõl szóló 1981. június 23-i tanácsi állásfoglalás I. melléklete B. a. pontjának való megfelelést szolgálja.” 4. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. (3) Az R. az e rendelet 3. mellékletét képezõ 6. számú melléklettel egészül ki. 5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a hatályát veszti a) az R. 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjából a „Belügyminisztérium” szövegrész, az R. 2. § (3) bekezdése, 9. § b) pontja és az R. 3. számú melléklete, b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet módosításáról szóló 64/2004. (X. 28.) BM rendelet 4. §-a, 6. § (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete. (2) E rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklete a kihirdetést követõ napon lép hatályba. 6. § E rendelet 1. melléklete az egységes útlevél bevezetésérõl szóló 1981. június 23-i tanácsi állásfoglalás I. melléklete B. a. pontjának való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 23/2006. (IX. 27.) IRM rendelethez „1. számú melléklet a 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelethez Az útlevél adattartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Családi és utónév Születési családi és utónév Születési hely Születési idõ Neme Állampolgárság Arcképmás Saját kezû aláírás Típusa Száma

10. szám

11. Kiállítás kelte 12. Érvényességi idõ 13. Kiadó magyar állam kódja 14. Kiállító hatóság neve 15. Gépi olvasásra alkalmas adatsor 16. Hivatalos bejegyzések 17. Tudnivalók 18. A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatra jogosult személy rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével. Megjegyzés: Az úti okmány borítójának színe – magánútlevél – hivatalos útlevelek = diplomata-útlevél = külügyi szolgálati útlevél = hajós szolgálati útlevél = szolgálati útlevél

burgundi vörös zöld burgundi vörös burgundi vörös burgundi vörös”

2. melléklet a 23/2006. (IX. 27.) IRM rendelethez „2. számú melléklet a 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelethez Az ideiglenes magánútlevél adattartalma 1. Családi és utónév 2. Születési családi és utónév 3. Születési hely 4. Születési idõ 5. Neme 6. Állampolgárság 7. Arcképmás 8. Saját kezû aláírás 9. Típusa 10. Száma 11. Kiállítás kelte 12. Érvényességi idõ 13. Kiadó magyar állam kódja 14. Kiállító hatóság neve 15. Kiállító hatóság bélyegzõlenyomata 16. Kiállító személy aláírása 17. Gépi olvasásra alkalmas adatsor 18. Adatoldal ellenõrzõ sorszáma (címke egyedi sorszáma) 19. Hivatalos bejegyzések 20. Tudnivalók Megjegyzés: Az ideiglenes magánútlevél borítólapjának színe: kék. Az ideiglenes magánútlevél gépi azonosító adatsort csak a géppel történõ kiállítás technikai feltételeinek megléte esetén tartalmaz.”

10. szám


2341

3. melléklet a 23/2006. (IX. 27.) IRM rendelethez „6. számú melléklet a 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelethez

IDEIGLENES MAGÁNÚTLEVÉL-IGÉNYLėLAP Családi és utóneve/i/: Születési családi és utóneve/i/:

_____________________________________ _____________________________________

Születési helye:

Fotó

_____________________________________

év

Születési ideje: Neme:

hó

_________ Állampolgársága: ______________________

Anyja születési neve:

_____________________________________

IgénylĘ saját kezĦ aláírása Írásképtelen kérelmezĘ esetén törvényes képviselĘ aláírása.

Ideiglenes magánútlevél igénylése:

hazautazás céljából továbbutazás céljából

Ideiglenes magánútlevél száma: Kiállítás dátuma:

Címke sorszáma:

__________________________________________________

Érvényességi ideje: __________________________________________________ Kiállító személy aláírása:

nap

__________________________________________________

SZÜLėI NYILATKOZAT (A nyilatkozatot hitelesítésre jogosult személy elĘtt személyesen kell kitölteni.) Kiskorú gyermekem ideiglenes magánútlevéllel történĘ ellátásához hozzájárulok. …………………………. szülĘ ( törvényes képviselĘ )

…………………………. szülĘ P.H.

…………………………. dátum

A vastagon bekeretezett részt a KérelmezĘ tölti ki.”

…………………………. ügyintézĘ

2342


A honvédelmi miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter 24/2006. (IX. 7.) HM–IRM együttes rendelete a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet módosításáról3 A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük el:

10. szám 2. §

Az R. 2. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A HM Honvéd Vezérkar fõnöke, illetve annak helyettesei, valamint a más szervnél szolgálatot teljesítõ katona, továbbá a katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas és kettõs jogállású hallgatója ellen katonai vétség miatt indult büntetõeljárás iratait a katonai ügyészhez kell felterjeszteni. (4) Ha a katonai ügyész a nyomozás lefolytatását magához vonta, vagy a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn [Be. 38. § (4) bekezdés], a parancsnok a büntetõeljárás iratait a katonai ügyészhez terjeszti fel.”

1. § (1) A Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Katonai vétség elkövetése miatt a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja ellen indított büntetõeljárásban – ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe [Be. 474. § (2) bekezdés b) pont és Be. 474. § (3)–(4) bekezdés] – a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes parancsnokot (vezetõt) [Be. 477. § (1) bekezdés], valamint annak hatáskörét és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait e rendelet határozza meg.” (2) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazása során illetékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok):] „a) a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) szerveinél – a b) és c) pontok alatt meghatározott személyi kör kivételével – szolgálatot teljesítõ katonák tekintetében a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-ának (2) bekezdése szerinti jogkört a HM Szervezeti és Mûködési Szabályzata értelmében gyakorló állami vezetõ, illetve vezetõ;” (3) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazása során illetékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok):] „c) a honvédelmi miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezeteknél, a HM hivatalainál és háttérintézményeinél, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél szolgálatot teljesítõ katonák vonatkozásában a Hjt. 2. §-ának (3) bekezdése szerinti állományilletékes parancsnok (vezetõ);”

3


3. § Az R. 4. §-a (4) bekezdése harmadik mondatának helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha az elkövetõ kiléte nem volt megállapítható, a nyomozást a helyõrségparancsnok megszünteti és az errõl szóló határozatát a katonai ügyésznek haladéktalanul megküldi [Be. 190. § (1) bekezdés i) pontja, 190. § (2) bekezdése].”

4. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szervezetszerû jogi és igazgatási fõnök mellett mûködõ nyomozótisztet a parancsnok – az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti HM szervnél a jogi szakállamtitkár – a katonai szervezet létszámára (sajátosságaira) is figyelemmel szükséges számban a) elsõsorban a katonai szervezet jogi és igazgatási szolgálatához – HM-ben a Jogi Fõosztályhoz – beosztott jogi végzettségû tisztek, ennek hiányában b) az arra alkalmas tiszti rendfokozatú hivatásos katonák közül a katonai ügyész elõzetes egyetértésével, írásbeli parancsban (határozatban) jelöli ki és bízza meg (Hjt. 53. §).”

5. § (1) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:] „b) a védõ kirendelése, a kirendelés visszavonása, a kirendelés alóli felmentése, a kirendelt védõ díjának és költségtérítésének megállapítása [Be. 48. § (1)–(4), (6) és (9) bekezdés];”

10. szám


(2) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:] „e) a feljelentés áttétele [Be. 172. § (3) bekezdés], kiegészítése [Be. 172/A. § (1)–(2) bekezdés], illetve elutasítása [Be. 174. § (2) bekezdés, Be. 485. §];” (3) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:] „g) a nyomozás felfüggesztése [Be. 189. § (1) bekezdés];” (4) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:] „i) a terhelt õrizetbe vétele, az õrizet megszüntetése [Be. 127. § (1) bekezdés]; j) a lefoglalás elrendelése és megszüntetése [Be. 151. § (2) bekezdés, Be. 155. § (1) bekezdés], valamint a biztosítási intézkedés alkalmazása és feloldása [Be. 160. § (2) és (7) bekezdés];” (5) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének m) és n) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:] „m) a nyomozás befejezése és az iratok ismertetése után a gyanúsított, illetõleg a védõ indítványával kapcsolatos határozat meghozatala [Be. 193. § (3) bekezdés], továbbá az iratoknak a katonai ügyészhez – vádemelési vagy parancsnoki fegyelmi hatáskörben történõ elbírálási javaslattal – való megküldése [Be. 193. § (5) bekezdés, 485/A. § (2) bekezdés]; n) a panasz elbírálása, illetve annak elbírálás végett történõ felterjesztése [Be. 195. § (4) bekezdés], valamint az ellenvetés elbírálása (Be. 196. §);”

2343

sára [Be. 137. § (9) bekezdés], továbbá a terhelt kérelmére történõ részleges feloldására [Be. 137. § (7) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 137. § (8) bekezdés];” (2) Az R. 11. §-a (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A parancsnok – a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – a katonai ügyészhez indokolt elõterjesztést tesz:] „m) katonai szolgálatot teljesítõ tanú védelme érdekében annak más szolgálati helyre történõ vezénylésére vagy áthelyezésére [Be. 478. § (1) bekezdés].”

7. § Az R. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § A terhelt õrizetbe vétele elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a Be. 128. §-a (1)–(3) bekezdésében rögzített kötelezettségek teljesítésére.”

8. § Az R. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az újabb bûncselekmények megelõzése végett a (3) bekezdés b) pontja alapján tett intézkedésérõl, vagy azzal kapcsolatos javaslatáról, továbbá a Be. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítésérõl a parancsnok a katonai ügyészt értesíti.”

9. § Az R. a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § Ha a Hjt. hatálya alá tartozó katonával szemben a bíróság a Be. 138/A. §-a alapján távoltartást rendel el, a parancsnok annak végrehajtása biztosítására a szükséges intézkedéseket megteszi.”

6. § (1) Az R. 11. §-a (2) bekezdésének d), e) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A parancsnok – a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – a katonai ügyészhez indokolt elõterjesztést tesz:] „d) az elmeállapot megfigyelésének indítványozására [Be. 107. § (1) bekezdés]; e) az elõzetes letartóztatás elrendelésének, meghosszabbításának indítványozására [Be. 130. § (1) bekezdés, 131. § (2) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 136. § (4) bekezdés]; f) a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének [Be. 137. § (2) bekezdés], fenntartása szükségességének [Be. 137. § (6) bekezdés], illetve meghosszabbításának indítványozá-

10. § Az R. 20. §-ának (1) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: „Védõként külön törvényben foglalt feltételek (az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény IX. fejezet) esetén európai közösségi jogász is eljárhat [Be. 44. § (1) bekezdés].”

11. § (1) Az R. 23. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

2344


„(1) A parancsnok az eljárás során keletkezett iratokat két példányban, még a nyomozás határidejének lejárta elõtt, de legkésõbb három napon belül a katonai ügyésznek megküldi, az iratok harmadik példányát pedig a katonai szervezetnél irattározza.” (2) Az R. 23. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A nyomozási iratok részeként továbbítani kell a bûnügyi nyilvántartásnak a terheltre vonatkozó értesítését, a terhelt minõsítését (szolgálati jellemzését), dicséreti és fenyítési lapjának másolatát és a katonai szervezet pénzügyi szervének a terhelt illetményérõl szóló igazolását, továbbá a bûnjeljegyzéket, végül a bûnügyi költségjegyzéket.”

vegrész helyébe a „megtett” szövegrész, az R. 18. §-ának (3) bekezdésében és az R. 21. §-ának (1) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyésznek” szövegrész lép, c) az R. melléklete 2. pontja második mondatában a „titokkörökrõl” szövegrész helyébe a „titokkör” szövegrész, a melléklet 4. pontjában az „ügyszám szerint (a lajstrom sorszáma)” szövegrész helyébe az „ügyszám (a lajstrom sorszáma) szerint” szövegrész, a melléklet 5. pontjában a „lajstrom ügyszámával (sorszámával)” szövegrész helyébe az „ügyszámával (a lajstrom sorszámával)” szövegrész, a melléklet 10. pontjában a „további 25 éves” szövegrész helyébe a „további 25 évig tartó” szövegrész lép.

(3) Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a parancsnok lehetõséget lát a bûncselekmény fegyelmi eljárásban történõ elbírálására, a nyomozási iratokat a katonai ügyészhez – a Be. 485/A. §-ának (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára vonatkozó javaslattal – haladéktalanul megküldi.”

A pénzügyminiszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter 24/2006. (IX. 28.) PM–IRM együttes rendelete a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet módosításáról4

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A hatálybalépéssel egyidejûleg az R. 10. §-a, valamint a 11. §-a (2) bekezdésének g) pontja hatályát veszti. (3) A hatálybalépéssel egyidejûleg a) az R. 1. §-a (2) bekezdésének d) pontja kiegészül a „[Hjt. 2. §-ának (3) bekezdése];” szövegrésszel, b) az R. 1. §-a (3) bekezdésének „(a továbbiakban együtt: nyomozótiszt)” szövegrésze helyébe a „(a továbbiakban: nyomozótiszt)” szövegrész, az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, az R. 3. §-ának (1) bekezdésében, az R. 4. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben, az R. 7. §-ában, az R. 20. §-ának címében és (1)–(3) bekezdéseiben, az R. 21. §-ának (2) bekezdésében, az R. 29. §-ában a „gyanúsított” szövegrész helyébe a „terhelt” szövegrész, az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „Hjt. 2. § 10. pont” szövegrész helyébe a „Hjt. 2. § (10) bekezdés” szövegrész, az R. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „alaposan” szövegrész helyébe a „megalapozottan” szövegrész, az R. 7. §-ában a „Be. 38. §-ában” szövegrész helyébe a „Be. 38. §-ának (1) és (2) bekezdésében” szövegrész, az R. 8. §-a elsõ mondatában az „irányítja a nyomozást és ellenõrzi” szövegrész helyébe az „irányítja a nyomozást és maga is ellenõrzi” szövegrész, az R. 11. §-a (2) bekezdésének j) pontjában a „nyomozásnak” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szövegrész, az R. 16. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „tenyérnyomat vétel” szövegrész helyébe a „tenyérnyomatvétel”, valamint a „DNS mintavétel” szövegrész a „DNS-mintavétel” szövegrész, az R. 21. §-ának (1) bekezdésében a „tett” szö-

10. szám

A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük el: 1. § A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A helyi nyomozó hatóságok: a) a regionális nyomozó hivatalok, b) a vámhivatalok. (3) A regionális nyomozó hivatalok felsorolását, illetékességi területét és székhelyét a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) végrehajtásának részletes szabályairól szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: VPr.) tartalmazza.”

4


10. szám


2345

2. §

6. §

(1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Be. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bûncselekmények nyomozására a VPr.-ben meghatározott nyomozó hatóságok, továbbá a Központi Bûnüldözési Parancsnokság rendelkeznek hatáskörrel.”

Az R. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § A gyanúsított elsõ kihallgatása kezdetén, illetve, ha az eljárás során a Be. 46. §-ának a)–d) és f) pontja alapján a védelem kötelezõvé vált, a gyanúsított legközelebbi folytatólagos kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védõ meghatalmazására, illetõleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzõkönyvbe kell foglalni.”

(2) Az R. 3. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(3) A Központi Bûnüldözési Parancsnokság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel:] „a) az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerûen [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 9. pont] vagy bûnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bûncselekmények,” „c) a visszaélés kábítószerrel bûncselekmény azon esetei, ahol a kábítószer mennyisége a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Btké.) 23. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentõs mennyiség alsó határát eléri vagy azt meghaladja,”

Az R. 12. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A nyomozó hatóság akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn. (3) Ha a nyomozó hatóság álláspontja szerint az ügyvéd, illetõleg az európai közösségi jogász az ügyben védõként nem járhat el, a nyomozó hatóság a meghatalmazást a kizárási, illetõleg az összeférhetetlenségi ok észlelelése esetén haladéktalanul – álláspontját alátámasztó iratokkal együtt – megküldi a nyomozásról rendelkezõ ügyészhez.”

3. §

8. §

Az R. a következõ új 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § A Központi Bûnüldözési Parancsnokság parancsnoka egyedi ügyekben az e rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerinti nyomozó hatósági jogkörét regionális nyomozó hivatalra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.”

Az R. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § Védõ kirendelése esetén a kirendelõ határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bûncselekmény Btk. szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését.”

4. §

9. §

Az R. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § A vámhivatalok nyomozó hatósági hatásköre az általuk felderített, nem magyar állampolgárok által elkövetett csempészet [Btk. 312. § (1) bekezdés a) pont] nyomozására terjed ki, feltéve, hogy az ügyész elõreláthatólag a Btk. 71. §-ának (1) bekezdésének alapján megrovást alkalmaz.”

Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a védõ azt követõen, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértõ magatartást tanúsít, illetõleg megszegi eljárási kötelezettségét és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetõje – az ügyvéddel és az európai közösségi jogásszal szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében – az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. Ha a védõ ismételt eljárást akadályozó magatartása, a rendzavarása vagy az eljárási kötelezettségének megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy a Be. 161. §-ának (1) bekezdése alapján ismételt rendbírság kiszabását teszi szükségessé, a nyomozó hatóság vezetõje elõterjesztést tesz az ügyészhez.”

5. § Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A Vám- és Pénzügyõrség nyomozó hatóságai a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzik önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörükbe utalta, vagy nem rendelkezik másként.”

7. §

2346


Az R. a következõ 15/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „A Be. 63/A. §-ához (Intézkedés a bûnözés megelõzésére és más eljárás kezdeményezésére) 15/A. § (1) A bûnözés megelõzésére és más eljárás kezdeményezésére történõ intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) a nyomozó hatóság vezetõje által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetõjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetõeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, melyek a bûncselekmény elkövetését közvetlenül lehetõvé tették, illetve elõsegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. (2) A szignalizáció akkor tekinthetõ szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások – érdemi intézkedést feltételezve – hozzájárulnak további bûncselekmény megelõzéséhez. (3) A nyomozó hatóság vezetõje a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni.”

10. szám

(2) Ha valamely iratrész csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni. (3) Az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó iratokat az irattári példányban kell elhelyezni.”

13. § Az R. a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Azokról az iratokról, melyek egyszeri, elsõ alkalommal történõ kiadása az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint illetékmentes, nyilvántartást kell vezetni és azt az iratok között kell elhelyezni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kiadott irat megnevezése, kezdõ és befejezõ oldalainak száma, a kiadás dátuma, illetõleg a jogosult neve, a másolat átvételét igazoló aláírása, valamint eljárási helyzete nyomon követhetõ legyen. (2) Az iratkiadást – a jogosult beleegyezése esetén – elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet.”

14. § 11. § Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát a kézbesítés céljából az országos parancsnokság útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli és Igazságügyi Fõosztályához. Nem kell lefordítani a határozatot vagy más hivatalos iratot, ha a Be. 9. §-ának (4) bekezdésében írt feltételek fennállnak.”

12. § Az R. 19. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:

Az R. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § E rendelet alkalmazásában: a) másodlat: a több példányban, egyidejûleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az elsõ példányon lévõvel azonos pecsét és aláírás hitelesít, b) másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után – számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással – készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahû), egyszerû (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet.”

15. § Az R. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép és új alcímmel egészül ki:

„A Be. 70/B. §-ához (Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról)

„A Be. 70/C. §-ához (Az államtitok és a szolgálati titok megismerése)

19. § (1) A nyomozási iratokat legalább három – egy eredeti és két másodlati – példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti elõterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek soron kívüli elbírálása, valamint azok az iratpéldányok, amelyeket más elõterjesztésekhez kell csatolni, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.

21. § (1) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítése elõtt a címzettet írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek megtartását miként tudja biztosítani. (2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat akkor kézbesíthetõ, ha a Miniszterelnöki Hivatal titokvédelem felügyeletét ellátó szerve igazolja, hogy a címzettnél a titokvédelem biztosított.

10. szám


(3) Ha a címzettnél a titokvédelem nem biztosított, akkor államtitkot, szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell a címzettnek kézbesíteni.”

16. § Az R. a következõ 21/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „A Be. 71. §-ához (Megkeresések) 21/A. § A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény – az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján – térítésmentesen teljesíti.”

2347 20. §

Az R. 26. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Ha a nyomozó hatóság engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben – a (2) bekezdésben meghatározottak mellett – fel kell tüntetni: a) a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy kérheti személyi adatainak zártan történõ kezelését, illetve személyi védelem biztosítását, b) a figyelmeztetést a vallomástétel akadályaira, c) az arra vonatkozó felhívást, hogy a figyelmeztetések megértésérõl, tudomásul vételérõl a tanú írásbeli vallomásában nyilatkozzon, d) a vallomástétel határidejét. (2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, nyilatkozat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról.”

17. § 21. § Az R. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) A kihallgatás megkezdése elõtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni. (2) A Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra való figyelmeztetésnek a tanú általi megértésére, tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatának, valamint a nyomozó hatóság döntésének a jegyzõkönyvbõl ki kell tûnnie.”

18. § Az R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-ának (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá – az általa, illetõleg hozzátartozója által elkövetett bûncselekménnyel kapcsolatban – további kérdések nem intézhetõk.”

Az R. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „36. § Ha a Be. 108. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálati lelet olyan különleges adatot tartalmaz, amelynek megóvásához az érintettnek méltányolható érdeke fûzõdik, kérelmére a lelet zárt kezelését engedélyezni kell.”

22. § Az R. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a Be. 85. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakra, a gyanúsítottat a Be. 117. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakra figyelmeztetni kell, és – ha az nem nyilvánvaló – a szembesítendõket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követõen a vallomásaik között levõ ellentmondásokra külön-külön kell õket nyilatkoztatni.”

23. § 19. § Az R. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okáról, valamint arról, hogy melyik vallomását tartja fenn.”

Az R. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az õrizetbe vételt elrendelõ határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az elõzetes letartóztatás valószínû elrendelésének – a Be. 129. §-ának

2348


(2) bekezdésében meghatározott – okát, a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelõzõ fogva tartás jogcímét és annak kezdõ idõpontját, valamint az õrizetbe vétel kezdetének és lejártának idõpontját (nap, óra). A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét és az õrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket.”

24. § (1) Az R. 64. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az elõzetes letartóztatás indítványozása iránti elõterjesztésnek tartalmaznia kell:] „d) õrizetben levõ gyanúsított esetén az õrizet kezdõ idõpontját a nap és az óra megjelölésével,” (2) Az R. 64. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a nyomozó hatóság az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdán történõ végrehajtását tartja indokoltnak, az elõzetes letartóztatás indítványozására irányuló elõterjesztésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért idõtartamát, az ezen idõtartam alatt elvégzendõ nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendõrségi fogdán történõ elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik.”

25. § Az R. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „66. § Az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdában történõ végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelõs ad rendelvényt, amelyben – az ügyész, illetve a nyomozó hatóság vezetõjének elõírásai szerint – rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történõ elkülönítésérõl, a levelezési, a telefonon keresztül történõ kapcsolattartási, a látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védõjének, illetve törvényes képviselõjének nevét, címét és telefonszámát is.”

10. szám

terjesztés tartalmára a 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is. (2) Az elõterjesztésben a nyomozó hatóság vezetõje javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott idõközönként jelentkezzék. (3) Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes sértett törvényes képviselõje vagy a terhelttel közös háztartásban élõ kiskorú személy törvényes képviselõje a nyomozó hatóságnál tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó hatóság az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja. (4) A nyomozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte.”

27. § Az R. 75. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „A Be. 146. §-ához (Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására) 75. § (1) A terhelt úti okmányát az õrizetbe vétel elrendelésekor el kell venni. Az úti okmány elvételét az õrizetbe vételt elrendelõ határozatban fel kell tüntetni. (2) Ha a nyomozó hatóság a Be. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését kezdeményezi, az úti okmányt – az iratokkal együtt – átadja a kényszerintézkedés indítványozására jogosult ügyészségnek. (3) Ha a terhelt õrizetbe vételének megszüntetésére a Be. 146. §-a (1) bekezdése szerint kerül sor, a nyomozó hatóság az õrizetbe vétel megszüntetésekor az úti okmányt visszaadja a terheltnek.”

28. § Az R. 91. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „91. § Az elõvezetés végrehajtása és a testi kényszer alkalmazása során a nyomozó hatóság alkalmazhatja a VPtv.-ben foglalt kényszerítõ eszközöket.”

26. § Az R. a következõ új 73/A. §-sal és az elõtte lévõ alcímmel egészül ki:

29. §

„A Be. 138/A. és 138/B. §-ához (A távoltartás)

Az R. 97. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „97. § Ha a nyomozási cselekményen részt vevõ személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzõkönyvben rögzíteni kell:

73/A. § (1) A távoltartás indítványozására a nyomozó hatóság vezetõje tesz elõterjesztést az ügyészhez. Az elõ-

10. szám


a) azt, hogy a nyomozó hatóság eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott elõtt a jegyzõkönyvet felolvasta, b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzõkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e, c) a hatósági tanú észrevételeit.” 30. § Az R. a következõ új 107/A. §-sal és az elõtte lévõ alcímmel egészül ki: „A Be. 172/A. §-ához (A feljelentés kiegészítése) 107/A. § (1) Ha a feljelentés alapján nem állapítható meg, hogy fennáll-e a bûncselekmény gyanúja, illetve az, hogy az eljárásnak van-e törvényi akadálya, feljelentés kiegészítése rendelhetõ el. Ennek keretében a nyomozó hatóság a Be. 172/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszerzõ tevékenységet folytathat. (2) Ha a feljelentésben több bûncselekmény került megjelölésre és ezek között van olyan cselekmény, mely tekintetében – a feljelentés adatai alapján – fennáll a bûncselekmény gyanúja, nem rendelhetõ el feljelentés kiegészítés annak megállapítására, hogy a további cselekmények vonatkozásában is fennáll-e bûncselekmény elkövetésének gyanúja. (3) A feljelentés kiegészítésének elrendelésérõl szóló döntést nem külön alakszerû határozatban, hanem az ügyirat eredeti és másodlati példányaira történõ záradékkal kell meghozni. A záradéknak tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, valamint a feljelentés kiegészítésére vonatkozó formai és tartalmi követelményeket. (4) A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait – ha ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek – jelentésbe köteles foglalni. (5) A feljelentés kiegészítése során – legkésõbb a feljelentés kiegészítés elrendelésétõl számított tizenötödik napon – dönteni kell arról, hogy a bûncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha bûncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkezõ esetben a feljelentést el kell utasítani. (6) Ha az ügyész a feljelentés kiegészítését a Be. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozó szerv hatáskörébe utalta, a feljelentés esetleges elutasításáról a nyomozó szerv – a Be. 174. § (2) bekezdésében foglalt esetekben – dönt.” 31. § Az R. 110. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „110. § Ha a vám- és pénzügyõri szerv a bûncselekmény nyomozására nem rendelkezik hatáskörrel, a Be.

2349

177. §-ában megjelölt halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégzi, ezt követõen az ügyet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ nyomozó hatósághoz, egyúttal értesíti a megtett intézkedésekrõl.”

32. § Az R. 114. §-ának (1) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Õrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására vonatkozó határozatot a megkeresõ nyomozó hatóság hozza meg.” „(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt határozatok elleni panaszt – ha annak a határozatot hozó nyomozó hatóság három napon belül nem ad helyt – a megkeresõ nyomozó hatóság szerint illetékes ügyészséghez kell felterjeszteni. Õrizetbe vétel elleni panasz esetén a nyomozó hatóságnak haladéktalanul döntenie kell, és ha a panasznak nem ad helyt, az iratokat nyomban fel kell terjesztenie az illetékes ügyészhez.” 33. § Az R. 115. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „115. § A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottal kapcsolatos megkeresés csak a fogva tartott kihallgatására, – ha mindkét fogva tartott ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben van – szembesítésükre, – ha az iratok terjedelme lehetõvé teszi – iratismertetés végrehajtására, valamint a fogva tartott büntetés-végrehajtási intézetben levõ érték-, illetve tárgyletétjébõl történõ lefoglalásra irányulhat. Más nyomozási cselekmény, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben el nem végezhetõ iratismertetés végrehajtásához a fogva tartottat ki kell kérni.”

34. § (1) Az R. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Ha az indokolt, a nyomozás során – függetlenül keletkezésük idejétõl – be kell szerezni különösen:] „b) a VPtv., illetve a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló 1997. évi XXXII. törvény alapján végzett vám- és pénzügyõri, rendõri és határõri intézkedés során keletkezett iratokat, biztosított tárgyakat.” (2) Az R. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nyomozó hatóság adatszerzõ tevékenysége során végezhetõ, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtési tevékenység során annak eszközei és módszerei vonatkozásában a VPtv. 43. §-ának b) pontja felhatalmazása alapján kiadott PM TÜK utasítás rendelkezéseit alkalmazza.”

2350


Az R. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nyomozó hatóság az elõzetes letartóztatást rendõrségi fogdában töltõ gyanúsítottat a rendõrségi fogdán történõ elhelyezést megalapozó nyomozati cselekmények elvégzését követõen a büntetés-végrehajtási intézetbe visszaszállítja. A visszaszállítás végrehajtása elõtt az ügyésztõl rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni.”

10. szám

tójának elõzetes – a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkezõ anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó – állásfoglalásáról tájékoztatja.”

39. § Az R. 138. §-a elõtt, az V. fejezethez tartozó alcím helyébe a következõ alcím lép: „A Be. 446–468. §-aihoz (A fiatalkorúak elleni büntetõeljárás)”

36. § 40. § Az R. 130. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „130. § Ha a nyomozást a nyomozó hatóság függesztette fel és annak oka megszûnt, továbbá, ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el és nincs helye a nyomozás elévülés miatti megszüntetésének, a nyomozás folytatásáról határozatot kell hozni, amelynek megküldésével az ügyészt és az eljárásnak azt a résztvevõjét, akit a felfüggesztésrõl is értesítettek, egyidejûleg értesíteni kell. Ha a nyomozást az ügyész függesztette fel, a felfüggesztés okának megszûnése esetén a nyomozás továbbfolytatásáról szóló határozat meghozatala iránt elõterjesztést kell tenni.”

37. § Az R. 131. §-a a következõ új (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki: „(5) Ha a gyanúsított, illetõleg a védõ iratismertetés során elõterjesztett indítványa alapján olyan nyomozási cselekmény elvégzése válik szükségessé, amely a Be. 176. § (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidõn belül nem végezhetõ el, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul elõterjesztést tesz az ügyészhez. (6) Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védõ, majd a sértett részére biztosítani kell.”

Az R. 139. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „139. § Nem alkalmazhatók a Be. XXI. fejezetének rendelkezései azzal a gyanúsítottal szemben, aki az eljárás alapjául szolgáló bûncselekményt (bûncselekményeket) részben a tizennyolcadik életévének betöltése elõtt, részben azt követõen követte el.”

41. § Az R. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselõ a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél és a gyanúsítottat érintõ szakértõi meghallgatáson jelen lehessen. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál annak gondozója is jelen lehet. A jelenlét vagy a távolmaradás tényét a jegyzõkönyvben rögzíteni kell.”

42. §

38. §

Az R. 156. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „156. § Ha a rendõrségi fogdában õrizetben vagy elõzetes letartóztatásban ügyészi engedéllyel rendõrségi fogdában lévõ gyanúsítottat az ügyész bíróság elé kívánja állítani, akkor az ügyész rendelkezése alapján a fogva tartott befogadására a rendelvényt ki kell állítani.”


43. §

„A Be. 206/A. §-ához (A titkos információgyûjtés eredményének felhasználása) 137/A. § A bírói engedélyhez kötött titkos információgyûjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt a Vám- és Pénzügyõrség eljáró nyomozó hatóság vezetõje az országos parancsnokság rendészeti fõigazga-

Az R. 158. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „158. § A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközi jogon, illetõleg a külön törvényen alapuló mentességet élvezõ személlyel szemben tett feljelentést, illetõleg ha a nyomozó hatóság olyan bûncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élve-

10. szám


zõ személy megalapozottan gyanúsítható, az errõl készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvezõ személlyel szemben a bûncselekmény megalapozott gyanúja.”

44. § Az R. X. fejezetének alcíme és a vonatkozó rendelkezések helyébe a következõ rendelkezés lép: [X. fejezet] ,,A vámhivatal eljárására vonatkozó különös szabályok 170. § A nyomozás megszüntetése után, legkésõbb 15 napon belül, a vámhivatal az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében köteles az ügyésznek megküldeni. Az iratok megküldése kettõ példányban, külön-külön összefûzve és oldalszámozva, iratjegyzékkel ellátva történik. 171. § (1) A vámhivatal a nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bûncselekmények nyomozásának megszüntetésére vonatkozó javaslatáról rövid úton, haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az ügyésszel. (2) Ha az ügyész az (1) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a vámhivatal a nyomozást teljesíti és – iratismertetés nélkül – befejezi, majd a keletkezett iratokat a nyomozás megszüntetésérõl szóló határozat meghozatala céljából megküldi az ügyésznek. A nyomozás teljesítése után a külföldi az utazását folytathatja. (3) Ha az ügyész az (1) bekezdésben foglalt javaslattal nem ért egyet, akkor a vámhivatal feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatósághoz, halasztást nem tûrõ esetben rövid úton felveszi vele a kapcsolatot. (4) A nyomozó hatóság rendelkezése alapján a vámhivatal az elkövetõt idézéssel kötelezi a nyomozó hatóság elõtti megjelenésre. 172. § A vámhivatal a bûncselekmény tárgyát képezõ dolog lefoglalására vonatkozó határozatát a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzõkönyvbe is foglalhatja. 173. § (1) Ha nem magyar állampolgár ügyében a vámhivatal a nyomozás során olyan bizonyítékok birtokába jut, amelyek szerint a bûncselekmény elkövetésével magyar állampolgár is gyanúsítható, az alábbiak szerint jár el: a) ha az ügyész a nyomozást megrovás alkalmazása mellett megszünteti, a magyar állampolgár elleni büntetõeljárás lefolytatása érdekében a vámhivatal az iratokat az illetékes nyomozó hatósághoz továbbítja, b) ha a nyomozás megszüntetésére nem kerül sor, az iratokat a vámhivatal a feljelentéssel együtt az illetékes nyomozó hatósághoz teszi át. (2) Ha a bíróság elé állítás lehetõsége nem magyar állampolgár ügyében a vámhivatal eljárásában merül fel, az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.”

2351 45. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. §-ának (2) bekezdése, a 6. §-a, 18. §-ának (3) bekezdése, a 20. §-a elõtti alcím, a 23. §-ának (2) bekezdése, 25. §-ának (3) bekezdése, 41. §-a, 86. §-ának d) pontja, 125. §-a, 147. §-a, 148. §-a, 157. §-a, 167. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint 179. §-ának (4) bekezdése a hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 40. §-a (5) bekezdésében, valamint az 58. §-a (5) bekezdésében a „szagnyom” szövegrész helyébe „szagmaradvány”, 58. §-a (3) bekezdésében a „szagnyomát” szövegrész helyébe „szagmaradványát”, az 58. §-a (7) bekezdésében a „szagnyomot” szövegrész helyébe a „szagmaradványt” szövegrész lép.

Kormányhatározat A Kormány 1092/2006. (IX. 29.) Korm. határozata a bûnmegelõzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozat módosításáról5

A Kormány a bûnmegelõzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Határozat) az alábbiak szerint módosítja: 1. A Határozat 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Az OBmB elnöke a miniszterelnök által felkért szakértõ, társelnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter. A társelnököt az OBmB ülésein állásfoglalásra jogosult személy képviselheti”

5


2352


2. A Határozat 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Az OBmB állandó tagja: – az egészségügyi miniszter, – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, – a gazdasági és közlekedési miniszter, – a honvédelmi miniszter, – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, – a külügyminiszter, – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, – az oktatási és kulturális miniszter, – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, – a pénzügyminiszter, – a szociális és munkaügyi miniszter, – az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos, – a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos, – a Büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, – a Határõrség országos parancsnoka, – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára, – az Igazságügyi Hivatal vezetõje, – az országos rendõrfõkapitány, – a Vám- és Pénzügyõrség országos parancsnoka, akiket az OBmB ülésein állásfoglalásra jogosult személy képviselhet.” 3. A Határozat 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. Az OBmB mûködésének szabályait maga alakítja ki és fogadja el.” 4. A Határozat 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. Az OBmB elnöke szervezi a társadalmi bûnmegelõzés tárcák közötti folyamatos koordinációját, gondoskodik a hatékony társadalmi, szakmai együttmûködési kapcsolatokról, biztosítja a rendszeres tájékoztatást. Az OBmB igazgatási és adminisztratív feladatait az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bûnmegelõzési Osztály (a továbbiakban: Bûnmegelõzési Osztály) látja el. Az OBmB elnöke az Európai Unió Bûnmegelõzési Hálózatának nemzeti képviselõje, a Bûnmegelõzési Osztály az Európai Unió Bûnmegelõzési Hálózatának egyik nemzeti kapcsolattartó pontja.” 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Határozat 6.1. alpontjában „a Vállalkozók Országos Szövetsége” és „a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány kuratóriumának elnöke” szövegrész hatályát veszti, valamint a Határozat 6.2. alpontjában a „vezetõ elnöke” szövegrész helyébe az „elnöke” szöveg lép.

10. szám

Alkotmánybírósági határozatok Az Alkotmánybíróság 37/2006. (IX. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány, valamint – hivatalból indított – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás alapján meghozta az alábbi határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az Alkotmány 37. § (3) bekezdését sértõ mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyûlés a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben – a miniszter helyettesítése kapcsán – nem szabályozta a miniszter jogalkotó hatásköre átruházásának tilalmát. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyûlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31-ig tegyen eleget. 2. Az Alkotmánybíróság a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozó kérelmet nyújtott be a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.1.) 12. § e) pontja alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére. E rendelkezés értelmében a minisztert akadályoztatása esetén „a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára helyettesíti”. Az indítványozó álláspontja szerint a jogalkotás alkotmányos és törvényi rendje alapján a minisztert a rendeletalkotásban nem

10. szám


helyettesítheti a politikai államtitkár. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alapján miniszteri rendeletet csak miniszter (illetve a miniszterelnök) adhat ki. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése értelmében a jogalkotás rendjének szabályozása minõsített többséget igénylõ tárgykör. Az egyszerû szótöbbséggel elfogadott jogállási törvény miniszteri rendeletalkotás-helyettesítési szabálya – érvelt az indítványozó – a Jat. 1. § (1) bekezdésével, valamint 8. § (1) bekezdésével ellentétes, ezáltal sérti az Alkotmány 7. § (2) bekezdését. Az indítványozó fölvetette továbbá az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének sérelmét is. 2. A Tv.1.-et – 2006. július 1-jével – hatályon kívül helyezte a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.2.) 77. § (5) bekezdése. A jogszabályváltozásra tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzék: indítványát fenntartja-e az új szabályozásra nézve. Az indítványozó – a fentebb ismertetett érveinek fenntartása mellett – a Tv.2.-nek a miniszterek helyettesítésére irányuló 31. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését kérte. Mindezeken túlmenõen az indítványozó újabb kérelmet is megfogalmazott: A Tv.2. 14. § (2) bekezdése értelmében a miniszterelnök normatív utasítás formájában feladatokat határozhat meg a miniszterek és a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetõi számára. Az indítványozó szerint e rendelkezés az Alkotmány 7. § (2) bekezdésébe és 37. § (2) bekezdésébe ütközik, mert az Alkotmány e rendelkezései értelmében a miniszterek tevékenységének nem a miniszterelnök utasítása szab határt, hanem – ahogy az Alkotmány fogalmaz – a jogszabályok, illetve a Kormány határozatai jelölhetik ki tevékenységük kereteit. Az Alkotmánybíróság a Tv.2. 14. § (2) bekezdése tekintetében elõterjesztett új kérelmet elkülönítette és azt új eljárásban bírálja el.

II. 1. Az Alkotmány irányadó rendelkezései szerint: „7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” „A Kormány 33. § (1) A Kormány a) miniszterelnökbõl és b) miniszterekbõl áll. (2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. (...)”

2353

„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.” „37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelõen vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.” [Az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének szövegét a 2006. évi LIV. törvény 2. §-a állapította meg.] 2. A Jat. vonatkozó szabályai értelmében: „1. § (1) A jogalkotó szervek a következõ jogszabályokat alkotják: a) az Országgyûlés törvényt, b) [...] c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet, e) [...] f) az önkormányzat rendeletet. (2) E rangsornak megfelelõen az alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „Miniszteri rendelet 8. § (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejû rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.” 3. A Tv.1. – már nem hatályos rendelkezései – szerint: ,,12. § A minisztert akadályoztatása esetén a) az Országgyûlés ülésén a politikai államtitkár – annak akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter – helyettesíti; b) a Kormány ülésén a politikai államtitkár helyettesíti; c) az Országgyûlés bizottsága ülésén a politikai államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezetõ vagy állásfoglalásra jogosult köztisztviselõ, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagja képviselheti; d) a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesíti;

2354


e) a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára helyettesíti. (...)” 4. A Tv.2. vizsgálni kért rendelkezései értelmében: „31. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtitkár helyettesíti. (2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyûlés ülésén és az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeiben a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti. (3) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyûlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetõi megbízatással rendelkezõ személy helyettesíti.” „43. § (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörû helyettese. (2) Egy minisztériumban egy államtitkár mûködhet.”

III. 1. A miniszteri rendelet kiadásában történõ helyettesítés szabályát eredetileg a Jat. tartalmazta. A Jat. 1997. augusztus 1-jéig hatályban volt 8. § (2) bekezdése a következõképpen rendelkezett: „Miniszteri rendelet kiadására a miniszter akadályoztatása esetén a minisztériumi államtitkár, az utóbbi akadályoztatása esetén az ügykör szerint illetékes miniszterhelyettes jogosult.” A Jat. 8. § (2) bekezdését a Tv.1. 53. § (2) bekezdése helyezte hatályon kívül, és alkotott – a miniszteri rendeletalkotás helyettesítésére vonatkozó – új szabályt saját rendelkezései között (s nem a Jat. módosításaként). A Tv.1. 12. §-ában foglalt szabályok a politikai államtitkár „helyettesítési jogáról” rendelkeztek az Országgyûlés, a Kormány ülésein, az Országgyûlés bizottsága ülésén [12. § a), b), c) pontok]. A miniszter különbözõ üléseken való részvételével kapcsolatos jogosítványain túl a törvény két további esetkört is említett: egyfelõl a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében való helyettesítést – a Tv.1. 12. § d) pontja szerint ilyenkor a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesít –, másfelõl a Tv.1. 12. § e) pontjában meghatározott rendeletalkotásban való helyettesítést, ahol a törvény a politikai államtitkárnak biztosított helyettesítési jogot. A Tv.1. egészét a Tv.2. 77. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte és új szabályokat alkotott. A Tv.2. 31. § (1) bekezdése értelmében a minisztert – akadályoztatása esetén – az államtitkár helyettesíti, amely alól az alábbi kivételeket teszi:

10. szám

– A Tv.2. 31. § (2) bekezdése értelmében – hasonlóan a Tv.1. bemutatott rendelkezéseihez – nem az államtitkár, hanem csak egy másik miniszter lehet a helyettesítõ a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, illetve szintén a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíthet, ha mind a miniszter, mind államtitkára akadályoztatva van, és az Országgyûlés ülésein, vagy az Európai Unió kormányzati intézményeibe való részvételrõl van szó. – A Tv.2. 31. § (3) bekezdése értelmében pedig az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyûlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetõi megbízatással rendelkezõ személy helyettesíti. Megállapítható tehát, hogy az államtitkár a hatályos szabályok alapján is helyettesítheti a minisztert rendelet-kiadási jogkörében. Ez következik a Tv.2. 43. § (1) bekezdésébõl is, amely szerint az államtitkár – a törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörû helyettese. Törvényi kivétel a rendeletalkotásra nincs. Az indítványozó által eredetileg a Tv.1. 12. § e) pontjával kapcsolatban felvetett alkotmányossági probléma tehát a Tv.2. rendelkezéseiben – a 31. § (1) bekezdésével és 43. § (1) bekezdésével összefüggésben – tovább él (csupán a helyettesítõ elnevezése változott „politikai államtitkár”-ról, „államtitkár”-ra). 2. Az indítványozó a miniszteri rendeletalkotásban való helyettesítésre vonatkozó szabályokat két alkotmányos tétel alapján kérte vizsgálni. Egyrészt az Alkotmány 7. § (2) bekezdése – s ezáltal a minõsített többséget igénylõ Jat. 1. §-ával és 8. § (1) bekezdésével való ellentét – alapján, másrészt a miniszteri rendeletalkotásra vonatkozó alkotmányi tétel, az Alkotmány 37. § (3) bekezdése szerint. Az indítványozó által jelölt Jat. 1. § (1) bekezdése felsorolja, hogy a jogalkotó szervek milyen jogszabályokat alkothatnak, az 1. § (2) bekezdése pedig a jogforrási hierarchia elvét rögzíti. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján megállapította, hogy a Jat. 1. §-ában foglalt rendelkezéseket – a jogalkotói hatásköröket – az Alkotmány tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat során – az Alkotmány 37. § (3) bekezdésén túl – az Alkotmánynak tartalmában a Jat.-ban is szereplõ és az indítványozó által megjelölt rendelkezéseit vette figyelembe. Az Alkotmánybíróság így elsõként tartalmi vizsgálatot folytatott, nevezetesen azt vizsgálta, hogy az Alkotmánynak a miniszteri rendeletalkotást érintõ szabályai alapján államtitkár helyettesítheti-e a minisztert a rendelet kiadásában.

IV. 1. A jogszabályalkotás az állami szervek legfontosabb közhatalmi jogosítványa. Az Alkotmány kizárólagos sza-

10. szám


bályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az állami szervek milyen jogszabályokat alkothatnak. (Lényegében e rendelkezéseket ismételi meg a Jat. 1. §-a.) Így az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint az Országgyûlés alkotja meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát, és törvényeket alkot. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése értelmében a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, – az indítványozó által is hivatkozott – Alkotmány 37. § (3) bekezdés alapján a Kormány tagjai [az Alkotmány 33. § (1) bekezdése szerint a Kormány tagja a miniszterelnök és a miniszterek] törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szól az önkormányzati rendeletalkotásról, míg az Alkotmány 32/D. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki. Az Alkotmány rögzíti a jogforrási hierarchia elvét is: a 35. § (2) bekezdés szerint a Kormány rendelete nem lehet ellentétes a törvénnyel; a 37. § (3) bekezdés értelmében a miniszteri (miniszterelnöki) rendelet nem lehet ellentétes törvénnyel, és kormányrendelettel; a 44/A. § (2) bekezdés alapján pedig az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintû jogszabállyal. A jogalkotás alkotmányos jelentõségét mutatja továbbá az Alkotmány 32/A. § (1) és (2) bekezdése, amely a jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatáról és az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítésérõl szól. Az Alkotmány tehát a jogszabályalkotás tekintetében egy zárt rendszert képez: megjelöli a kibocsátót, megjelöli a jogszabály nevét, rendelkezik egymáshoz való hierarchikus viszonyukról s az Alkotmány, a 32/A. §-a révén, gondoskodik a jogforrási hierarchia Alkotmánnyal való összhangjának garanciájáról is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint azáltal, hogy a jogalkotói hatáskör alkotmányon alapuló hatáskör, e hatáskör gyakorlásának esetleges átruházása is az „alapító norma”, az Alkotmány szabályozási tárgya kell hogy legyen, azaz a „helyettesítésnek” is az Alkotmányon kell alapulnia. Az Országgyûlés jogkörét érintõen – az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelõen kihirdetett – rendkívüli állapot esetén az Alkotmány 19/B. § (3) bekezdése a) pontja alapján a Honvédelmi Tanács gyakorolja az átruházott jogokat, a 19/B. § (4) bekezdés szerint a Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat törvényhozási tárgyban. Az Alkotmány – a jogszabályalkotásra feljogosított szervek és személyek helyettesítését illetõen – szól a miniszterelnök helyettesítésérõl is. Az Alkotmány 33. § (2) bekezdése szerint a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. E szabály a jogszabályalkotással is összefügg, mivel egyrészt az Alkotmány 35. § (2) bekezdése kimondja: a kormányrendeleteket a miniszterelnök írja alá, másrészt mert a miniszterelnök, mint a Kormány tagja az Alkotmány 37. § (3) bekezdés alapján maga is alkothat rendeletet. Az

2355

Alkotmány 33. § (2) bekezdésébe foglalt helyettesítési szabály tehát a kormányrendelet és a miniszterelnöki rendelet megalkotására is irányadó. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint jelen ügy szempontjából az Alkotmányba foglalt, a jogalkotást érintõ helyettesítési rendnek azért van jelentõsége, mert abban kifejezõdik, hogy a jogszabály kibocsátójának megváltozása (helyettesítése) alkotmányos jelentõségû. Különösen így van ez az ún. „szintbeli eltérésnél”, pl. amikor a miniszterelnököt a miniszter helyettesítheti [Alkotmány 33. § (2) bekezdés]. Az Alkotmány azonban nem szól arról, hogy a minisztert „szintbeli eltéréssel” az államtitkár a rendeletalkotásban helyettesítheti. Az Alkotmány 39. § (2) bekezdése kimondja, hogy a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelõsségre vonásuk módját törvény szabályozza. E törvényi szabályozásra felhatalmazó alkotmányi rendelkezés – a jogállás, díjazás, felelõsségre vonásuk módja – nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy törvény a miniszteri rendeletalkotás alkotmányos rendjétõl helyettesítés címén eltérhet. Az Alkotmány másik, e tárgyban irányadó felhatalmazó rendelkezése, a 7. § (2) bekezdése a jogalkotás rendjének törvényi szabályozására ad felhatalmazást – értelemszerûen az Alkotmánnyal való összhangban történõ szabályozásra –, azonban mint fentebb láttuk a Jat. hatályos szövege a miniszteri rendeletalkotást érintõen – a jelen határozatban vizsgáltak tekintetében – az alkotmányi rendelkezésektõl nem tér el. 2. A miniszter jogalkotó hatásköre – mint valamennyi jogalkotó hatáskör – az Alkotmányon alapul. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése egyértelmûen a Kormány tagjai [a miniszterelnök és a miniszterek – Alkotmány 33. § (1) bekezdés] rendeletalkotásáról szól, következésképpen az államtitkár a minisztert rendeletalkotási hatáskörében nem „helyettesítheti”. A Tv.2.-ben nem tilalmazott helyettesítési hatáskör a miniszter jogalkotási hatásköre tekintetében – tartalmilag – e hatáskör vertikális átruházását jelenti, ami sérti az Alkotmány – hivatkozott – 37. § (3) bekezdését. A jogalkotó hatáskörében akadályozott miniszter kormánytag általi helyettesítése azonban alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható. 3. Az indítványozónak a Tv.2. tekintetében fenntartott kérelme a 31. § (1) bekezdés és 43. § (1) bekezdés alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére irányult. E szabályok azonban nemcsak a rendeletalkotásban, hanem egyben a miniszter akadályoztatása esetén általában is alkalmazandó helyettesítési szabályok (pl. Országgyûlés ülésein, Kormány ülésein stb.). Az alkotmányossági probléma tehát nem a Tv.2. 31. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése pozitív tartalma miatt áll fenn, hanem azért, mert e szabályok nem teremtenek kivételt a miniszter teljes jog-

2356


körû helyettesítése alól a rendeletalkotás vonatkozásában (hasonlóan ahhoz, mint pl. a 31. § (2) bekezdése teszi a köztársasági elnöki intézkedés ellenjegyzésében való helyettesítés esetén). Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Tv.2. 31. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, ugyanakkor az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (7) bekezdésében foglalt lehetõségével élve az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ, a mulasztást elkövetõ szervet – határidõ megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elõ, hogy az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetõségétõl [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethetõ tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.]. „A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredõ alkotmánysértõ mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylõ jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul.” [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 37. § (3) bekezdését sértõ alkotmányellenes helyzetet az a törvényalkotói mulasztás idézte elõ, amely szerint a Tv.2. a miniszter helyettesítése kapcsán nem rendelkezett arról, hogy a miniszter rendeletalkotási hatásköre nem tartozik az államtitkárra átruházható hatáskörök közé. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyûlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét az ügy jelentõségére tekintettel rendelte el.

10. szám Az Alkotmánybíróság 38/2006. (IX. 20.) AB határozata

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján, illetve hivatalból indított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás során meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja: az Országgyûlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elõ azáltal, hogy felügyeleti biztos kirendelése esetén nem biztosított az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében és (5) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítõ jogot az érintett hitelintézet képviseletében eljáró más személy számára a kirendelésrõl szóló döntést tartalmazó határozat elleni jogorvoslat kezdeményezésére. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyûlést, hogy jogalkotói feladatát 2007. június 30-ig teljesítse. 2. Az Alkotmánybíróság a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 165. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2005. október 31-ig hatályban volt 192. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. 1. A magánszemély indítványozó, aki hitelintézet ügyvezetõje volt, az indítványra okot adó konkrét ügyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) felügyeleti biztost kirendelõ és egyéb, a hitelintézetre vonatkozó intézkedéseket tartalmazó, 1319/1998. számú határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte a saját nevében. Az indítványozónak ezt a keresetét a bíróság a kereshetõségi jog hiánya miatt elutasította. Határozatában ezzel kapcsolatban a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 192. § (2) bekezdésére hivatkozott.

10. szám


Az indítványozó 2002. december 20-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Hpt. 192. § (2) bekezdésének a Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság Kf.VI.37.470/2001/13. számú, 2002. november 27-én kézbesített határozatával befejezett ügyben való alkalmazása miatt, az Alkotmány 57. § (5) bekezdése sérelmére hivatkozva. Kezdeményezte, hogy e jogszabály alkalmazhatóságát az indítványra okot adó konkrét ügyben az Alkotmánybíróság zárja ki. Kérte annak megállapítását is, hogy a Hpt. 165. § (1) bekezdése alkotmányellenes, mert az az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdésébe ütközõ módon korlátozza a hitelintézet közigazgatási határozat elleni jogorvoslat jogát az olyan közigazgatási határozattal szemben, amely felügyeleti biztost rendel ki a hitelintézethez. 2. A Hpt. 192. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXIII. törvény 35. § a) pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 173. § (1) bekezdése folytán 2005. november 1-jével. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendõ kérdés (335/B/ 1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és – ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja – a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetõség. A Hpt. 192. § (2) bekezdése konkrét esetben való alkalmazása folytán az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelõ alkotmányjogi panasz érkezett, ezért ennek a szabálynak az alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság érdemben bírálta el. A Hpt. 165. § (1) bekezdését 2003. január 1-jétõl módosította az egyes pénz- és tõkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 48. §-a, de a Hpt. 165. §-ának módosított (1) bekezdése az indítványban felvetettek szempontjából ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, ezért az Alkotmánybíróság a hatályos szabály alkotmányellenességét vizsgálta.

II. 1. Az Alkotmány hivatkozott szabályai szerint: „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy

2357

az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (...) (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. A Hpt. vizsgált rendelkezési szerint: „165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezetõ állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben, az Úszt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezetõ állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait. (...) 192. § (...) (2) A Felügyelet elõtti eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akire nézve a Felügyelet e törvény keretei között jogot vagy kötelezettséget állapít meg.”

III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a jogorvoslathoz való jog immanens tartalma az érdemi [ügydöntõ, az (elítélt) helyzetét, jogait lényegesen befolyásoló] határozatok tekintetében a más szervhez, vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetõsége. [5/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 27, 31.] Az alkotmánybírósági eljárásban a jogorvoslathoz való alapvetõ jog szempontjából valamely döntés érdemi ügydöntõ volta a tételes jogok által ilyennek tartott döntésekhez képest viszonylagos: a vizsgált döntés tárgya és személyekre gyakorolt hatása által meghatározott. [1636/D/1991. AB határozat, ABH 1992, 515, 516.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 74–75.] A jogorvoslat másik fogalmi eleme az, hogy a döntés jogot vagy jogos érdeket sért. Ez egyrészt a kifogásolhatóságot jelenti: a jogorvoslat igénybevételének nem elõfeltétele a tényleges sérelem igazolása, elég erre hivatkozni. Ahhoz van joga a személynek, hogy állítsa a döntés jogos érdeket vagy jogot sértõ voltát. A „sérti” másrészt azt is jelenti, hogy a jogorvoslat szabályainak azt kell a fél számára lehetõvé és a jogorvoslati fórumra nézve kötelezõvé tenniük, hogy az orvoslási kérelmet a döntés hibás – törvénysértõ (megalapozatlan), közigazgatási ügyben továbbá célszerûtlen – volta esetén teljesítsék [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 110.].

2358


Ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 1437/B/1990. számú határozatában már megfogalmazta, az Alkotmány nem sorolja fel a jogorvoslat eszközeit és nem állapítja meg fórumrendszerét, továbbá azt sem írja elõ, hogy mind az elsõ fokon, mind a másodfokon eljáró fórum bíróság legyen. Az Alkotmány ugyanis a különbözõ eljárásokra vonatkozó törvényi szabályozásra bízza a jogorvoslati formák megjelölését, a jogorvoslatot elbíráló fórumok megállapítását, valamint annak meghatározását, hogy hány fokú jogorvoslati rendszer érvényesülhet. (ABH 1992, 453, 454.) A jogorvoslathoz való alapjog biztosítását jelenti, ha az eljárásban a törvény garantálja az érintett számára, hogy ügyét az alapügyben eljáró szervtõl különbözõ szerv bírálja el (513/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 734.). Minden jogorvoslat lényegi eleme a „jogorvoslás” lehetõsége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát [23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 182, 186.]. Az Alkotmány a különbözõ eljárásokra vonatkozó törvényi szabályozásra bízza a jogorvoslati formák megjelölését, a jogorvoslatot elbíráló fórumok megállapítását, valamint annak meghatározását, hogy hány fokú jogorvoslati rendszer érvényesülhet (1437/B/1990. AB határozat, ABH 1992, 453, 454.). 2. Az államigazgatási (hatósági) döntés ellen a bírósághoz való fordulás joga kielégíti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébõl és 50. § (2) bekezdésébõl eredõ alkotmányossági követelményeket [66/1991. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1991, 342, 350.]. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése, az eljárási garanciákon túl, a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az Alkotmánybíróság értelmezésében ezen alapvetõ jogból „az államra az a kötelezettség hárul, hogy – egyebek mellett – a polgári jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson.” [59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.] Az Alkotmánybíróság a bírósághoz fordulás jogával kapcsolatban egy korábbi ügyben kimondotta, hogy az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján mindenkit alanyi jog illet meg arra, hogy jogait független és pártatlan bíróság elõtt érvényesítse, és hogy a bírósági eljárásban a fél pozíciójában szerepelhessen (930/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 502, 505.). Az Alkotmánybíróság az 1/1994. (I. 7.) AB határozatában (ABH 1994, 29, 35.) pedig kifejtette, hogy az eljárásjogi értelemben vett fél rendelkezési joga az alkotmányos önrendelkezési jog egyik aspektusa, eljárásjogi vonatkozása, amely az egyén autonómiáját érinti, illetõleg azzal kapcsolatos. A jogvitában érdekelt fél önrendelkezési joga körébe tartozik az az alkotmányos alapjog, hogy ügyét bíróság elé vigye. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése tehát mindenkinek ahhoz biztosít jogosultságot, hogy saját jogát a független és pártatlan bíróság elõtt érvényesítse, vagy e jogával ne éljen.

10. szám

Az 1074/B/1994. AB határozat felhívta a figyelmet a következõkre: „Az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébõl az államnak nemcsak az a kötelezettsége folyik, hogy bírói utat biztosítson a személyek polgári jogi jogvitái esetére, hanem az is, hogy a bírósághoz fordulást valóságosan lehetõvé tegye”. (ABH 1996, 452, 453.) A 39/1997. (VII. 1.) AB határozat pedig arra a követelményre is rámutatott, hogy a fair eljárásnak lehetõvé kell tennie a jogszerûség érdemi érvényesülését, a hatékony jogvédelem alkalmazását. (ABH 1997, 263, 272.) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77.; 7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.; 28/1991. (VI. 3.) AB határozat, ABH 1991, 88, 114.] az alapjogok rendszerint a jogi személyekre is vonatkoznak, így az alapjogok alkotmányos védelmét általában a jogi személyek is érvényesíthetik. 3. Felügyeleti biztos kirendelése csõdeljárást helyettesítõ kivételes intézkedés. Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezetõ állású személy a Gt.-ben rögzített feladatait és cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja, jogait a kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja. A kirendelésrõl szóló intézkedést a Felügyelet határozott idõtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg, ezt a határidõt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja. A Hpt. 2. számú melléklete III. 25. pontja értelmében vezetõ állású személy a) részvénytársasági formában mûködõ bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelõ bizottság elnöke, tagja és az ügyvezetõ; b) szövetkezeti formában mûködõ szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelõ bizottság elnöke és az ügyvezetõ. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történõ aláírásra való jogosultság [lásd: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 8. § (1) bekezdése]. A felügyeleti biztos kirendelésérõl szóló döntés a tárgyára, a hitelintézetre gyakorolt hatását tekintve érdeminek, ügydöntõnek minõsül az Alkotmány 57. § (5) bekezdése alkalmazásában. Felügyeleti biztos kirendelése az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltak szempontjából a hitelintézet polgári jogaira vonatkozik, a hitelintézet képviseletét, a hitelintézet képviseletében eljárni jogosult személyt határozza meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 11/D. §-a értelmében a Felügyelet elõtti eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg. A Psztv. 4. § (3) bekezdése pedig, noha kimondja, hogy a Felügyelet döntése ellen – a közigazgatási eljárás keretében – fellebbezésnek helye nincs, tartalmazza azt is, hogy a Felügyelet

10. szám


határozatának bírósági felülvizsgálata kérhetõ, keresettel, a Fõvárosi Bíróságtól. Jóllehet a Psztv. ezzel biztosítja a hitelintézet számára a bírói úthoz való jogot és jogorvoslati jogot, és a hitelintézet nem marad képviselet nélkül felügyeleti biztos kirendelése esetén sem, a Hpt. 165. § (1) bekezdése kivételt nem engedõ rendelkezései következtében nincs olyan, a felügyeleti biztoson kívüli személy, aki a kirendelésrõl szóló döntést tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetné a hitelintézet képviseletében. Ez azt eredményezi, hogy a hitelintézet arra vonatkozó jogait, amely szerint a hitelintézetnek joga van állítani a felügyeleti biztost kirendelõ döntés jogos érdeket vagy jogot sértõ voltát, illetve joga van ahhoz, hogy a törvény a bírósághoz fordulást valóságosan tegye lehetõvé és a polgári jogait bíróság bírálja el, egyedül a kirendelésrõl szóló döntésben megjelölt felügyeleti biztos gyakorolhatná. Ez a helyzet ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébõl és (5) bekezdésébõl eredõ követelményekkel. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a Hpt. 165. § (1) bekezdését támadó indítványt elutasította. A Hpt. 165. § (1) bekezdése alkotmányellenessége ugyanis csak a fenti összefüggésben, a hitelintézet által jogorvoslatként kezdeményezhetõ bírói felülvizsgálat valóságos lehetõvé tételével kapcsolatban merült fel. A vezetõ személyek egyéb jogait korlátozó szabályok, illetve a felügyeleti biztosra vonatkozók nem ellentétesek sem az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével, sem az (5) bekezdésben foglaltakkal. Az alkotmányellenes helyzet önmagában a Hpt. 165. § (1) bekezdése megsemmisítésével nem oldható fel a pénzügyi intézmény prudens mûködése érdekében alkalmazható felügyeleti intézkedések hetékonyságának és eredményességének veszélyeztetése nélkül. Az Abtv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet akkor állapít meg az Alkotmánybíróság, ha a jogalkotó szerv jogalkotási feladatának nem tett eleget és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elõ. A 22/1990. (X. 16.) AB határozat szerint mulasztás áll fenn, ha az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos joguk érvényesítésének lehetõségétõl (ABH 1990, 83, 86.). Mulasztás állapítható meg akkor is, ha a szabályozás hiányossága alapvetõ jog vagy az Alkotmányban deklarált alkotmányos elv érvényesülését gátolja (1621/E/1992. AB határozat, ABH 1993, 765, 766.). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint mulasztás áll fenn akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [60/1994. (XII. 24.) AB határozat, ABH 1994, 342, 369.]. A jelen esetben a bírói úthoz és a jogorvoslathoz való alapvetõ jog érvényesüléséhez szükséges garanciák hiányoznak, a fentiek szerint. A hitelintézet képviseletében a hitelintézetrõl szóló felügyeleti határozat bírósági felülvizsgálatát csak a felügyeleti biztos kezdeményezhetné, más személy nem. Ez azt eredményezi, hogy a hitelintézet

2359

nem vitathatja a felügyeleti biztost kirendelõ döntés jogos érdeket vagy jogot sértõ voltát, illetve nincs lehetõsége arra sem, hogy polgári jogait bíróság bírálja el. Ezért az Alkotmánybíróság – az Abtv. 21. § (7) bekezdése alapján, hivatalból eljárva – megállapította: az Országgyûlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elõ azáltal, hogy felügyeleti biztos kirendelése esetén nem biztosított az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében és (5) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítõ jogot az érintett hitelintézet képviseletében eljáró más személy számára a kirendelésrõl szóló döntést tartalmazó határozat elleni jogorvoslat kezdeményezésére. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyûlést arra, hogy jogalkotói feladatát 2007. június 30-ig teljesítse. 4. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése értelmében jogorvoslattal élhet a személy az olyan „hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. Az Alkotmánybíróság a 696/D/2000. AB határozatban emlékeztetett arra, hogy az Alkotmány 57. § (5) bekezdése értelmezése alapján kialakult az az elv, amely szerint a jogorvoslat biztosítása a jogállam céljainak és feladatainak megvalósítását szolgálja (ABH 2003, 1244, 1246.). Ezért kell az államnak olyan jogszabályokat megalkotnia, amelyek eljárási garanciák nyújtásával az alanyi jogok érvényesítési lehetõségét megteremtik [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.]. A jogorvoslatnak ebbõl a szerepébõl következik, hogy a feleknek meghatározott feltételek, így elsõsorban alanyi jog megléte szükséges ahhoz, hogy a jogorvoslat alkotmányos feladata megvalósulhasson (930/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 502, 505.). Ennek alapján értelmezendõ az a követelmény, hogy a félnek alanyi joggal kell rendelkeznie a jogorvoslati jog gyakorlásához (799/E/1998. AB határozat, ABH 2001, 1011, 1014.). Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben megállapította, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 233. § (1) bekezdésének az a szabálya, amely szerint a határozat ellen jogorvoslattal élhet a fél, a beavatkozó, valamint az a személy, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, nem áll ellentétben az Alkotmánynak azzal a szabályával, amely szerint jogorvoslathoz való jog illeti meg azt a személyt, akinek jogát bírósági, közigazgatási vagy más hatósági döntés sérti. Az Alkotmánybíróság egyébként a Pp. egy másik rendelkezésének vizsgálata során már utalt arra, hogy az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdésébõl nem vezethetõ le olyan követelmény, amely szerint a jogorvoslathoz való jognak más személyeket is meg kellene illetnie, mint akiket a Pp. 233. §-a felsorol (1319/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 690, 691.). Egy másik döntésében az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének az 1636/D/1991. AB határozatban kifejtett értelmezése a fél

2360


perbeli jogait lényegesen befolyásoló, közvetlenül érintõ határozatok ellen érvényesíthetõ jogorvoslatokat emeli ki (ABH 1992, 515, 516.). Erre is tekintettel állapította meg az Alkotmánybíróság az 569/D/2005. AB határozatban (ABK 2006. március, 254, 255.), hogy az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdésébõl származó követelményeket nem sérti [a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. §-a (1) bekezdésében] az a szabály, amely az ítélet érvénytelenítésének kérésére a választottbírósági szerzõdés alapján a választottbírósági eljárásban félként résztvevõ félnek és annak a jogalanynak ad jogot, akire a választottbírósági ítélet annak ellenére tartalmaz rendelkezést, hogy a választottbírósági eljárásban nem volt fél. A Hpt. 192. § (2) bekezdése kimondta, hogy a Felügyelet elõtti eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akire nézve a Felügyelet e törvény keretei között jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A Hpt.-nek ez a szabálya – az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlata értelmében – nem áll ellentétben az Alkotmány említett rendelkezéseivel. Annak eldöntése pedig, hogy valamely határozat ellen a keresetet benyújtó személy számára a Felügyelet a felülvizsgálni kért határozatban állapított-e meg jogot vagy kötelezettséget, a rendes bíróságra tartozik. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Hpt. 192. § (2) bekezdését támadó alkotmányjogi panaszt elutasította.

10. szám 2. §

Ez az utasítás 2006. szeptember 29-én lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2006. Fõigazgatói utasítás.

Melléklet a 4/2006. (IK 10.) IRM utasításhoz

Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzat Budapest, 2006. szeptember Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott feladatok ellátása érdekében – az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról szóló 5/2005. (IK 2006/1.) IM utasításra (a továbbiakban: alapító okirat) figyelemmel – az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH) szervezeti és mûködési rendjére vonatkozóan a következõ Szervezeti és Mûködési Szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) állapítom meg.

I. fejezet 1. Az Igazságügyi Hivatal jogállása, általános kompetenciák

Miniszteri utasítások Az igazságügyi és rendészeti miniszter 4/2006. (IK 10.) IRM utasítása az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdésére – a következõ utasítást adom ki: 1. § Az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

1.1. Az IH az igazságügyi és rendészeti miniszter szakmai irányítása és felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv. Az IH költségvetése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetési fejezetben önálló címként szerepel. Az IH kisegítõ, kiegészítõ és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 1.2. Az IH alapadatai: a) megnevezése: Igazságügyi Hivatal b) angol nyelvû megnevezése: Office of Justice német nyelvû megnevezése: Justizamt francia nyelvû megnevezése: Bureau National de Justice c) székhelye: 1145 Budapest XIV., Róna utca 135. a Központi Igazságügyi Hivatal telephelye: 1116 Budapest XI., Hauszmann Alajos utca 1., d) létesítés éve: 2003., figyelemmel a Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott névváltozásra. e) felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (1055 Budapest V., Kossuth tér 4.)

10. szám


f) adószáma: 15597597-1-42 Az IH az általános forgalmi adó szempontjából adóalanynak minõsül. Az IH az alapító okiratában foglaltak alapján tárgyi mentes tevékenységet végez, általános forgalmi adót nem igényel vissza. g) Magyar Államkincstár elõirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00285850-00000000 h) tevékenységi körének ágazati azonosítója: – a Központi Statisztikai Hivatal szakágazati besorolása alapján 7523 igazságügy 752310 igazságügyi szakigazgatás – költségvetési szakágazati rend alapján 75159-3 az igazságszolgáltatás területén tevékenykedõ, máshová nem sorolható szervek tevékenysége i) államháztartási azonosítója: 243823 j) az alapfeladatok ellátásának a forrása a Magyar Köztársaság költségvetése XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetének 2. címe, amely költségvetési források támogatás formájában állnak az IH rendelkezésére k) feladatmutatókat az IH számára – sajátosságaiból eredõen – nem határoztak meg. 1.3. Az IH állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése: Az IH alaptevékenységét, rendeltetését a Korm. rendelet, valamint az alapító okirat határozza meg, az alábbiak szerint: a) a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) útján ellátja a pártfogó felügyelõi, a jogi segítségnyújtó, az áldozatsegítõ és a kárpótlási tevékenységgel kapcsolatos feladatok szakmai irányítását és felügyeletét; valamint a lobbitevékenység ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat; b) a KIH útján – a költségvetés keretei között – a megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatalok (a továbbiakban: megyei hivatal) mûködéséhez szükséges személyi, dologi és egyéb feltételeket biztosítja; kezeli a jogi segítõi díjak és a külön törvényben meghatározott, egyéb költségek kifizetésére szolgáló, valamint a „bûncselekmények áldozatainak kárenyhítése” elnevezésû célelõirányzatokat; c) a KIH útján kialakítja és fejleszti a megyei hivatalok, valamint a bíróságok, az ügyészségek, a büntetés-végrehajtási szervek és más hatóságok, a helyi önkormányzatok, a társadalmi és egyéb szervezetek közötti együttmûködést, továbbá a nemzetközi kapcsolatait; d) a KIH útján szervezi a megyei hivatalok igazságügyi alkalmazottainak képzését és továbbképzését; e) a megyei hivatal pártfogó felügyelõi tevékenységet ellátó szervezeti egysége útján végzi a pártfogó felügyelõi feladatokat (környezettanulmány és pártfogó felügyelõi vélemény elkészítése, a közérdekû munka végrehajtásának szervezése és ellenõrzése, a pártfogó felügyelet végrehajtása, utógondozás végzése), valamint mûködteti a pártfogó felügyelõi szállásokat és foglalkoztatókat;

2361

f) a KIH útján elbírálja a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos és az áldozatsegítõ támogatások engedélyezése iránti kérelmek tárgyában, valamint a vagyoni kárpótlási ügyekben hozott elsõfokú határozatokkal szemben elõterjesztett jogorvoslati kérelmeket; a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés keretében nyújtandó támogatások engedélyezése tárgyában méltányossági eljárást folytat le; g) a KIH útján a jogi szolgáltatások nyújtására szolgáltatási szerzõdéseket köt a jogi segítõkkel, akikrõl névjegyzéket vezet; h) tájékoztató tevékenységet végez a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés igénybevételével kapcsolatosan, valamint a személyi és a vagyoni kárpótlásra való jogosultság vonatkozásában; együttmûködik az ügyvédi és közjegyzõi kamarákkal, a jogi segítségnyújtásban, az áldozatsegítésben és a kárpótlásban részt vevõ társadalmi és egyéb szervezetekkel; i) a megyei hivatal jogi segítségnyújtó feladatokat ellátó szervezeti egysége útján végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyezõ, nyilvántartó, ellenõrzõ és egyéb hatósági feladatokat, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlen segítséget nyújt az ügyfelek részére; j) a megyei hivatal áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egysége útján végzi az áldozatsegítésrõl szóló jogszabályokban meghatározott hatósági, nyilvántartó és ellenõrzõ feladatokat; k) a megyei hivatal kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi a vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggõ hatósági feladatokat, illetve a termõföldárverésekkel összefüggõ hatósági feladatokat, továbbá gyakorolja a KIH által átadott személyi kárpótlás ügyekben a hatósági feladatokat és hatásköröket; l) a KIH útján eljár a nemzeti gondozással és a kárpótlási jegyek visszatérítésével kapcsolatos ügyekben, ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket; m) a KIH útján ellátja a megszûnt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megszûnt Központi Kárrendezési Iroda iratanyagának irattározását és archiválását; n) a KIH útján a lobbitevékenység ellenõrzésével kapcsolatban nyilvántartást vezet a lobbistákról és a lobbiszervezetekrõl, megvizsgálja, elbírálja a nyilvántartásba vételi kérelmeket, kiállítja, kicseréli, bevonja, megsemmisíti a lobbiigazolványokat, ezekrõl nyilvántartást vezet, összeveti a lobbista tájékoztatóját a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv tájékoztatójával, szükség esetén a tényállást tisztázza, indokolt esetben bírságot szab ki.

2362


10. szám

II. fejezet

B)

2. Az Igazságügyi Hivatal szervezeti felépítése

2.3. A megyei hivatalok

Az IH feladatait a központi és területi szervezeti egységei útján látja el. Az IH központi, országos illetékességû szervezeti egysége a KIH. Az IH területi szervezeti egységeiként mûködnek a megyei hivatalok, amelyek mûködésének pénzügyi fedezetét az IH költségvetése tartalmazza.

A)

1. Pártfogó Felügyelõi Szolgálat: a) Felnõtt Korú Elkövetõk Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelõk Osztálya (a továbbiakban: Fn. Osztály) b) Fiatalkorú Elkövetõk Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelõk Osztálya (a továbbiakban: Fk. Osztály) 2. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 3. Áldozatsegítõ Szolgálat 4. Kárpótlási Osztály (2006. április 1-jétõl a Fõvárosi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hivatal szervezetében).

2.1. A KIH szakmai szervezeti egységei A KIH szakmai szervezeti egységei (a továbbiakban együtt: központi szolgálatok): 1. Pártfogó Felügyelõi Szolgálat a) Pártfogó Felügyelõi Módszertani Osztály 2. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a) Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály 3. Áldozatsegítõ Szolgálat a) Áldozatsegítõ Hatósági és Módszertani Osztály 4. Kárpótlási Fõosztály a) Személyi Kárpótlási és Dokumentációs Osztály b) Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztály

2.2. A KIH funkcionális szervezeti egységei 1. Informatikai Fõosztály a) Informatika-fejlesztési Osztály b) Informatika-üzemeltetési Osztály 2. Humánpolitikai Fõosztály a) Személyügyi és Munkaügyi Osztály b) Oktatási és Képzési Osztály 3. Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály 4. Igazgatási Önálló Osztály 5. Titkárság Gazdasági szervezet: 6. Költségvetési Fõosztály a) Számviteli Osztály b) Pénzügyi Osztály c) Illetmény-számfejtési Osztály 7. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály a) Beszerzési Osztály b) Üzemeltetési Osztály 8. Kontrolling

III. fejezet Alapvetõ vezetõi és alkalmazotti kötelmek A) 3. Az IH vezetõi Az IH-ban vezetõnek minõsül: 1. a fõigazgató, 2. az általános fõigazgató-helyettes, 3. a gazdasági fõigazgató-helyettes, 4. a központi szolgálat igazgatója, 5. a megyei hivatal igazgatója és helyettese, 6. a fõosztályvezetõ, a fõosztályvezetõ-helyettes, 7. az osztályvezetõ, az osztályvezetõ-helyettes, 8. a csoportvezetõ.

3.1. A fõigazgató 3.1.1. A fõigazgató a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításának és szakmai felügyeletének megfelelõen vezeti az IH-t. A fõigazgató közvetlenül irányítja és felügyeli a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az Áldozatsegítõ Szolgálat, a megyei hivatalok, az Informatikai Fõosztály, a Humánpolitikai Fõosztály, a Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály, valamint a Titkárság szakmai tevékenységét, továbbá az általános fõigazgató-helyettes és a gazdasági fõigazgató-helyettes szakmai és vezetõi munkáját. 3.1.2. A fõigazgató irányítási és felügyeleti jogkörében eljárva a) felelõs az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabályban elõírt követelményeknek megfelelõ ellátásáért;

10. szám


b) meghatározza a jogszabályokból adódó feladatokat, az IH munkavégzésének fõbb szabályait, felügyeli azok végrehajtását, valamint biztosítja a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket; c) javaslatot tesz az IH feladatkörébe tartozó jogszabályalkotásra (módosításra), véleményezi a rendelkezésre bocsátott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit; d) irányítja KIH és a megyei hivatalok szervezeti egységeinek munkáját, biztosítja összehangolt mûködésüket, meghatározza az SzMSz útján belsõ felépítésüket; e) javaslatot tesz az igazságügyi és rendészeti miniszternek a fõigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, fegyelmi felelõsségre vonására, felettük a további munkáltatói jogkört gyakorolja; f) az e) pontban meghatározott kivétellel kinevezi és felmenti az IH igazságügyi alkalmazottait, felettük fegyelmi jogkört gyakorol (azt beosztottjai tekintetében átadhatja a további munkáltatói jogkört gyakorló központi szolgálatok, illetve megyei hivatalok igazgatóinak hatáskörébe. Az átruházott hatáskörben eljáró vezetõ e jogait az átruházási okiratban foglaltak szerinti körben és tartalommal gyakorolja). g) gyakorolja a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos jogköröket; h) biztosítja az IH-ban az esélyegyenlõség megvalósulását; i) belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszert mûködtet, ezen belül gondoskodik: – a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés (a továbbiakban: FEUVE) rendszerének létrehozásáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, – a kockázatkezelési rendszer mûködtetésérõl és a kockázatelemzésrõl, – a gazdasági, pénzügyi, számviteli folyamatok ellenõrzési nyomvonalának készítésérõl és folyamatos aktualizálásáról, – a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrend kialakításáról és mûködtetésérõl, – a belsõ ellenõrzés kialakításáról és megfelelõ mûködtetésérõl. j) kialakítja a közérdekû adatközlés rendjét, kijelöli az adatfelelõsöket; k) az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a FEUVE rendszer, valamint a belsõ ellenõrzés mûködtetésérõl; l) minõsíti az államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokat, és azokba betekintést engedélyez; m) irányítja és ellenõrzi a polgári védelmi feladatok, a katasztrófavédelmi feladatok, továbbá a munkabiztonsággal, és a foglalkoztatás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok ellátását. 3.1.3. A fõigazgató jogszabályban meghatározottak szerint felel az IH törvényes és hatékony gazdálkodásáért, pénzügyi tevékenységért. Ennek keretében:

2363

a) felelõs az IH vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû igénybevételéért; b) felelõs az IH gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; c) felelõs a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetõségek és a kötelezettségek összhangjáért; d) közremûködik az IH éves költségvetésének fõ kereteit meghatározó irányelvek elkészítésében; e) érvényesíti az IH tevékenységében az állami feladatok ellátásáról szóló elõirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerû és hatékony gazdálkodást; f) figyelemmel kíséri a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok teljesítését, az azokból ellátandó feladatok veszélyeztetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, fejezeti vagy kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál intézkedést kezdeményez; g) javaslatot tesz a jóváhagyott elõirányzatok alapján az IH költségvetésére; h) felelõs az intézményi számviteli rendért. 3.1.4. A fõigazgató általános kiadmányozási joggal rendelkezik. A kiadmányozás egyéb rendjét a Kiadmányozási Szabályzat tartalmazza. 3.1.5. A fõigazgató jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében az alábbi intézkedésekkel szabályozza az IH mûködését: a) utasításban szabályozza a szervezeti egységek rendszeres tevékenységét, a végrehajtás szakmai és eljárási szabályait, az SzMSz kiadását, az IH mûködését alapvetõen befolyásoló szabályzatokat. Az utasítás átfogó tartalmú instrukciókkal a szervezeti egységek belsõ mûködésének alakítására szolgál, a címzettjét illetõen kötelezettséget tartalmaz; b) tájékoztatót bocsát ki az egységes gyakorlat kialakítása érdekében; a tájékoztató olyan adatot, tényt közöl, amelyet az adott szervezeti egységnek a végrehajtáshoz ismerni kell; c) körlevélben értesíti, tájékoztatja a szervezeti egységeket a rendszeresen nem ismétlõdõ, technikai jellegû elõírásokról, amelyek rendszerint nem az IH alaptevékenységéhez kötõdnek. 3.1.6. A fõigazgatót akadályoztatása esetén az általános fõigazgató-helyettes helyettesíti. A fõigazgató tartós akadályoztatásának esetére írásban rendelkezhet a kinevezés, a felmentés, illetõleg a fegyelmi jogkör gyakorlásának az általános fõigazgató-helyettesre való átruházásáról. A fõigazgató és az általános fõigazgató-helyettes együttes akadályoztatása esetén a fõigazgató által kijelölt személy irányítja és felügyeli a központi szolgálatok, a megyei hivatalok és az egyéb belsõ szervezeti egységek tevékenységét. Az átruházott hatáskörben eljáró vezetõ e jogait az átruhá-

2364


zási okiratban foglaltak szerinti körben és tartalommal gyakorolja.

3.2. Az általános fõigazgató-helyettes 3.2.1. Az általános fõigazgató-helyettes a fõigazgató közvetlen irányítása és felügyelete mellett végzi tevékenységét. Közvetlenül irányítja és felügyeli a Kárpótlási Fõosztály, valamint az Igazgatási Önálló Osztály és a megyei hivatalok kárpótlási osztályainak szakmai tevékenységét. 3.2.2. Az általános fõigazgató-helyettes helyettesítési jogkörében eljárva irányítja és felügyeli a központi szolgálatok, az Informatikai Fõosztály, a Humánpolitikai Fõosztály, a Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály, a Titkárság, a gazdasági szervezet, valamint a megyei hivatalok tevékenységét. 3.2.3. Az általános fõigazgató-helyettes a feladatkörében a) fõigazgatói döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezheti; b) elõkészíti, illetve véleményezi a szakmai hatáskörét érintõ fõigazgatói intézkedéseket; c) koordinálja a munkatervekben foglalt feladatok végrehajtását; d) a közvetlen irányítása alá tartozó területeken intézkedést tesz, döntést hoz, az adott feladat ellátására az ügyintézõt kijelöli; e) javaslatot tesz a fõigazgatónak az IH feladatkörébe tartozó jogszabályalkotás kezdeményezésére, véleményezi a rendelkezésére bocsátott jogszabály-tervezeteket; f) részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában; g) részt vesz a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenõrzés rendszerének mûködtetésében, fejlesztésében, a szabálytalanságok figyelemmel kísérésében, kezelésében; h) biztosítja a kárpótlás területén a jogorvoslati tevékenység ellátását: vagyoni kárpótlási ügyekben másodfokon elbírálja a fellebbezéseket, elbírálja az árverési kifogásokat, és az „Átmeneti Kockázati Alap” terhére történõ kárpótlási jegy visszafizetésérõl rendelkezõ határozatokat; i) eljár azokban az ügyekben, amelyek ellátására a fõigazgató esetenként vagy állandó jelleggel megbízza; j) a fõigazgató távollétében az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratot minõsíti, abba betekintést engedélyezhet.

3.3. A gazdasági fõigazgató-helyettes 3.3.1. A gazdasági fõigazgató-helyettes (gazdasági vezetõ) a fõigazgató közvetlen irányításával és ellenõrzésé-

10. szám

vel végzi tevékenységét. Közvetlenül irányítja a gazdasági szervezetet. A gazdasági fõigazgató-helyettes szakmailag felügyeli és ellenõrzi a megyei hivatalok gazdálkodási tevékenységét, ennek keretében a gazdasági szervezeten keresztül szakmailag irányítja a megyei hivatalok gazdasági ügykezelõinek a tevékenységét. 3.3.2. A gazdasági fõigazgató-helyettes gyakorolja azokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály a gazdasági szervezet vezetõje számára meghatároz. A gazdasági vezetõ e feladatkörében a) felelõs a gazdasági szervezet feladatai jogszabályoknak megfelelõ ellátásáért; b) intézkedik a költségvetés felhasználására vonatkozó irányelvek, valamint a gazdálkodás részletes rendjének meghatározásáról; c) a fõigazgatói hatáskör érintetlenül hagyásával gazdasági intézkedéseket hoz, intézkedést ad ki a pénzügyi gazdálkodási rendre és a számvitelre, elkészíti a gazdasági-pénzügyi vonatkozású fõigazgatói intézkedések tervezetét; d) a fõigazgató által átruházott hatáskörben, a fõigazgatóval történt egyeztetést követõen a mûködési költségvetésen belül elõirányzat-átcsoportosítást hajthat végre; e) a fõigazgató akadályoztatása esetén átruházott hatáskörben, a fõigazgatóval egyetértésben elõirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a mûködési költségvetés és a felhalmozási költségvetés között; 3.3.3. A gazdasági fõigazgató-helyettes az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egységek útján gondoskodik a tervezéssel, az elõirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mûködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerõ-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáról. Eljár a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI) kötött vagyonkezelõi szerzõdésekben foglalt kötelezettségvállalások körében. 3.3.4. A gazdasági fõigazgató-helyettes az IH mûködésével összefüggõ gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a fõigazgató helyettese. A gazdasági fõigazgató-helyettes vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül az IH-t terhelõ gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elõ, gazdasági tartalmú intézkedés nem tehetõ. 3.3.5. A gazdasági fõigazgató-helyettes a saját szakterülete vonatkozásában a részt vesz az IH stratégiájának kidolgozásában. 3.3.6. A gazdasági fõigazgató-helyettest a Költségvetési Fõosztály vezetõje helyettesíti. A gazdasági fõigazgató-helyettes, valamint a Költségvetési Fõosztály vezetõjének egyidejû akadályoztatása esetén a gazdasági fõigazga-

10. szám


tó-helyettest a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály vezetõje helyettesíti. 3.4. A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat igazgatója, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója, az Áldozatsegítõ Szolgálat igazgatója, a Kárpótlási Fõosztály vezetõje (a továbbiakban: központi szolgálat igazgatója) 3.4.1. A központi szolgálat igazgatója a fõigazgató (a kárpótlási fõosztályvezetõ az általános fõigazgató-helyettes) közvetlen irányításával és felügyeletével végzi tevékenységét. Irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység(ek) tevékenységét, a megyei hivatalok szakmai tevékenységét. 3.4.2. A központi szolgálat igazgatója a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenõrzés rendszerének mûködtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. 3.4.3. A központi szolgálat igazgatóját akadályoztatása esetén az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység vezetõje (osztályvezetõ), ennek hiányában az általa írásban kijelölt személy helyettesíti. 3.4.4. A központi szolgálat igazgatója a jogszabályokban elõírt nyilvántartások folyamatos vezetése mellett félévente (a tárgyfélévet követõ hó 15. napjáig) írásban értékelést készít a fõigazgatónak (a kárpótlási fõosztályvezetõ az általános fõigazgató-helyettesnek) az irányítása és felügyelete alatt álló tevékenységi területek (központi és megyei) eredményeirõl és problémáiról.

3.5. A megyei hivatal igazgatója és helyettese 3.5.1. A megyei hivatal igazgatója (a továbbiakban: igazgató) a fõigazgató közvetlen irányítása, továbbá a központi szolgálatok igazgatóinak szakmai irányító és felügyeleti munkája alapján irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó megyei hivatal szervezeti egységeinek és a közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységét. 3.5.2. A megyei hivatal igazgatója a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenõrzés rendszerének mûködtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. 3.5.3. Az igazgató a) javaslatot tesz a fõigazgatónak a megyei hivatal igazságügyi alkalmazottainak kinevezésére, felmentésére, továbbá kitüntetésre, fõigazgatói címadományozásra, jutalmazásra;

2365

b) a fõigazgatói hatáskörbe tartozó kinevezés, felmentés, fegyelmi és kártérítési jogkör kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogköröket a megyei hivatal alkalmazottai felett; c) a KIH által havonta rendelkezésére bocsátott beszerzési elõleget (ellátmányt) a fõigazgató és a gazdasági fõigazgató-helyettes által meghatározott elveknek megfelelõen felhasználja (a felhasználás nem minõsül a költségvetés feletti rendelkezési jogosultságnak); d) elkészíti a megyei hivatal ügyrendjét, meghatározza munkatervi feladatait, elkészíti a munkaköri leírásokat, szervezi és felügyeli a feladatok végrehajtását. Az igazgató az ügyrendet, a munkatervet és az osztályvezetõk munkaköri leírásait a központi szolgálatok igazgatóinak véleményezése mellett a fõigazgató jóváhagyásával adja ki; e) gyakorolja a megyei hivatal feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket. Az igazgató hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) – a fõigazgató egyetértésével – beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a megyei hivatal munkájáért való felelõsséget. f) eljár a megyei hivatal feladatkörét érintõ ügyekben, mûködési területén a közigazgatási szervek, a bíróságok, ügyészségek, a társadalmi és egyéb szervezetek, intézmények elõtt. g) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a fõigazgató állandó, vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. 3.5.4. Az igazgató-helyettes a) vezeti és ellenõrzi a feladat- és hatáskörébe tartozó – az ügyrendben megállapított – területeken a szervezeti egységek tevékenységét, segíti az igazgató irányító, felügyeleti jogkörének ellátását; b) az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben eljárva irányítja és felügyeli a megyei hivatal tevékenységét.

3.6. A fõosztályvezetõ, a fõosztályvezetõ-helyettes, az osztályvezetõ, a titkárságvezetõ, a kontrolling elemzõ, az osztályvezetõ-helyettes, a csoportvezetõ (a továbbiakban: osztályvezetõ) 3.6.1. A fõosztályvezetõ, az önálló osztály vezetõje, a KIH és a megyei hivatal osztályvezetõje, a kontrolling elemzõ a jogszabályok elõírásai szerint és a fõigazgatótól, a fõigazgató-helyettesektõl, a központi szolgálatok igazgatójától, az igazgatótól, igazgató-helyettestõl kapott utasítás alapján vezeti a fõosztályt, osztályt (a továbbiakban együtt: osztály) és ellenõrzi annak mûködését. 3.6.2. Az osztályvezetõ a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenõrzés rendsze-

2366


rének mûködtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. 3.6.3. Az osztályvezetõ a) biztosítja az ügyintézés szakszerûségét, és az ügyintézési határidõk betartását; b) közremûködik a feladatkörét érintõ jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a szakmai koncepciók elõkészítésében; c) meghatározza az osztály munkatervi feladatait, elõkészíti a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenõrzi a feladatok végrehajtását, a megyei hivatal ügyrendjének elkészítéséhez szakmai javaslatot készít; d) gyakorolja a vezetése alatt álló osztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket. Hatáskörének gyakorlását – közvetlen vezetõjének egyetértésével – beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az osztály munkájáért való általános felelõsséget; e) javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az osztály igazságügyi alkalmazottját érintõ munkáltatói intézkedés megtételére; f) ellátja mindazon ügyeket, amelyet felettes vezetõje állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. Az osztályvezetõt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az ügyrendben és a munkaköri leírásban e feladat ellátására kijelölt személy helyettesíti.

B) 3.7. Az IH beosztott munkatársainak általános kötelmei 3.7.1. A pártfogó felügyelõ, valamint a jogi segítségnyújtás, az áldozatsegítés, a kárpótlás, valamint a funkcionális területen dolgozó felsõfokú végzettségû tisztviselõ a munkatervben, valamint a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetõje által reá osztott feladatokat – a kapott útmutatás és határidõk figyelembevételével – a jogszabályok, szakmai elõírások, egyéb rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával elvégzi, feladatát önállóan látja el, felelõs a saját tevékenységéért, valamint az IH jogszabályokban, valamint belsõ szabályzataiban, illetve intézkedéseiben elõírt feladatainak teljesítéséért. 3.7.2. A pártfogó felügyelõi asszisztens a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak, valamint a pártfogó felügyelõtõl kapott utasítás szerint – a jogszabályok, belsõ rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles ellátni. A pártfogó felügyelõ és a pártfogó felügyelõi asszisztens feladatait az igazgató által jóváhagyott heti munkaterv alapján végzi. 3.7.3. A jogi segítségnyújtás, az áldozatsegítés a kárpótlás, valamint a funkcionális területen dolgozó középfokú végzettségû tisztviselõ, továbbá az irodai ügykezelõ és a fizikai alkalmazott, a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak, valamint a vezetõjétõl ka-

10. szám

pott utasítás szerint – a jogszabályok, belsõ rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles ellátni. 3.7.4. A jogi segítségnyújtási ügyintézõ és az áldozatsegítõ ügyintézõ az osztályvezetõ távollétében kiadmányozási joggal rendelkezik. A pártfogó felügyelõt, valamint a kárpótlás, a jogi segítségnyújtás, az áldozatsegítés területén dolgozó felsõfokú végzettségû tisztviselõt az igazgató, a gazdasági szervezet tisztviselõjét a gazdasági vezetõ – a fõigazgató jóváhagyásával – kiadmányozási joggal ruházhatja fel, amelynek körét és terjedelmét Kiadmányozási Szabályzat tartalmazza. A pártfogó felügyelõ a jogszabályokban meghatározottak szerint önálló kiadmányozási joggal is bír.

IV. fejezet A központi és a területi szervezeti egységek feladat- és hatáskörei A) 4. A központi szolgálatok általános feladat- és hatáskörei A központi szolgálatok általános feladat- és hatáskörükben: a) kidolgozzák a szakmai részterületek, alaptevékenységek szakmai standard- és minimumszabályait, a végrehajtás érdekében szakmai útmutatással, ajánlással, módszertani anyagok kiadásával támogatják a megyei hivatalok munkáját, segítik az egységes jogértelmezést és joggyakorlatot; b) elkészítik a szakterületükön kötelezõen alkalmazandó, valamint az ajánlott dokumentációs rendszert; c) részt vesznek a szakterületüket érintõ kutatásokban, elemzõ tanulmányok, hatásvizsgálatok elkészítésében és a döntés-elõkészítõ munkában; d) közremûködnek a rövid-, közép-, valamint hosszú távú stratégiák kialakításában; e) évente értékelõ beszámolót készítenek a szakterület tevékenységérõl, az éves beszámolóban a feladatellátás hatékonyságát célzó intézkedésekre javaslatot tesznek; f) elkészítik a szakterületüket érintõ belsõ rendelkezések tervezeteit, kezdeményezik a szükséges módosításokat, g) közremûködnek a jogszabály-tervezetek kidolgozásában és véleményezésében, megalapozzák az IH szakmai álláspontját; h) szakmai ellenõrzést gyakorolnak a megyei hivatalok szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységei felett, végrehajtják a fõigazgató által elrendelt szakmai ellenõrzéseket, vizsgálatokat; i) fõigazgatói utasítás alapján részt vesznek a megyei hivatalok költségvetési felügyeleti ellenõrzésében;

10. szám


j) szakmai ellenõrzések keretében részt vesznek a személyi állomány munkafegyelmével kapcsolatos célellenõrzésben, kivizsgálják az igazgató tevékenységét érintõ szakmai bejelentéseket, panaszokat; k) naprakész nyilvántartást vezetnek a hatáskörükbe utalt bejelentésekrõl, ezen belül külön nyilvántartják a korrupciós jellegû ügyeket; l) részt vesznek a szakterület adatainak gyûjtésében, értékelik, elemzik a szervezeti egységek által szolgáltatott adatokat, vizsgálati anyagokat; m) részt vesznek a tevékenységükhöz kapcsolódó ügycsoportok statisztikai adatai egységes számítógépes nyilvántartási rendszerének kidolgozásában és folyamatos mûködtetésében; n) figyelemmel kísérik az IH jelentési és adatszolgáltatási rendszerének mûködését, kezdeményezik a rendszer módosítását; o) kapcsolatot tartanak az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, a hazai és nemzetközi tudományos, szakmai, kutatási és felsõoktatási szervezetekkel; p) részt vesznek az IH nemzetközi kapcsolatainak alakításában, kapcsolatot tartanak a hasonló szakmai feladatokat ellátó nemzetközi és külföldi partnerszervezetekkel, intézményekkel, együttmûködési megállapodásokat készítenek elõ és koordinálják azok végrehajtását; q) koordinálják a nemzetközi kapcsolatokhoz szükséges technikai, protokoll és fordítási feladatokat, intézik az IH idegen nyelvû levelezését, szakanyagok fordítását a Titkárság közremûködésével; r) gyûjtik a szakterületüket érintõ nemzetközi tevékenységgel összefüggõ információkat és adatokat, vizsgálják a külföldi szakmai gyakorlat magyarországi alkalmazásának lehetõségeit; s) figyelemmel kísérik a hazai és a külföldi szakirodalmat, részt vesznek a szakmai kiadványok szerkesztésében; t) kezdeményezik szakmai tanácskozások, összejövetelek szervezését; u) szakmailag irányítják az IH szakterületüket érintõ oktatási tevékenységét, összeállítják a képzések, továbbképzések tematikáját, szakmai anyagát, az ügyviteli vizsga tematikáját, javaslatot tesznek a vizsgabizottság személyi összetételére, szakmailag felügyelik az ügyviteli vizsgák lebonyolítását, kidolgozzák az adott terület tevékenységéhez kapcsolódó képesítési követelményeket; v) részt vesznek a minõségbiztosítási rendszer kialakításában; w) javaslatot tesznek az IH-n belüli kutatási és egyéb programok indítására; x) figyelemmel kísérik a szakterület ellátását segítõ, továbbá a nemzetközi vonatkozású pályázatokat, részt vesznek azok elõkészítésében, illetve végrehajtásában; y) szakterületükön ellátják az IH ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggõ feladatokat; z) ellátják a fõigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

2367 B)

5. A központi szolgálatok különös feladat- és hatáskörei 5.1. Pártfogó Felügyelõi Szolgálat

A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat közvetlenül a fõigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladata a pártfogó felügyelõi tevékenységet érintõ jogszabályokból adódó szakmai feladatok szervezése, végrehajtása, a végrehajtás ellenõrzése, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. A szolgálat vezetõje a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat igazgatója.

5.1.2. Pártfogó Felügyelõi Módszertani Osztály A Pártfogó Felügyelõi Módszertani Osztály a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat igazgatójának közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység. A Pártfogó Felügyelõi Módszertani Osztályt az osztályvezetõ vezeti. A Pártfogó Felügyelõi Módszertani Osztály a) szervezi és koordinálja a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiája céljaiból az IH-ra háruló feladatok ellátását, végrehajtja a KIH bûnmegelõzési feladatait; b) együttmûködik és kapcsolatot tart a bíróságok, az ügyészségek, a büntetés-végrehajtási szervek országos illetékességû szervezeti egységeivel, más hatóságokkal, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, c) az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program (OSAP) keretében adatot szolgáltat.

5.2. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat közvetlenül a fõigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladata a jogi segítségnyújtási tevékenységet érintõ jogszabályokból adódó szakmai feladatok végrehajtása, szervezése, a végrehajtás ellenõrzése, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. Vezetõje a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója.

5.2.1. Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatójának közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység. A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztályt az osztályvezetõ vezeti.

2368


A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály a) elbírálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmek tárgyában hozott határozatokkal szemben elõterjesztett jogorvoslati kérelmeket; b) a másodfokú határozat ellen benyújtott keresetlevelet nyilatkozatával együtt továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bírósághoz; c) méltányossági eljárást folytat le; d) naprakész névjegyzéket vezet a jogi segítõkrõl, a jogi szolgáltatás nyújtására a szolgáltatási szerzõdés megkötését, illetve – jogszabályban meghatározott esetekben – felmondását vagy megszüntetését elõkészíti; e) tájékoztatást ad a jogi segítõi névjegyzékbe jelentkezõk részére a névjegyzékbe történõ jelentkezés feltételeirõl, módjáról, a névjegyzék vezetésének részletes szabályairól; f) a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el a szóróanyagok, az internetes tartalom-szolgáltatás és egyéb eszközök útján; g) évente statisztikai kimutatást készít a területi jogi segítségnyújtó szolgálatok által vezetett nyilvántartások felhasználásával.

5.3. Áldozatsegítõ Szolgálat Az Áldozatsegítõ Szolgálat közvetlenül a fõigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladatkörében szervezi és koordinálja a bûncselekményt elszenvedett és emiatt életminõségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhítésének céljaiból az IH-ra háruló feladatok ellátását. Vezetõje az Áldozatsegítõ Szolgálat igazgatója.

5.3.1. Áldozatsegítõ Hatósági és Módszertani Osztály Az Áldozatsegítõ Hatósági és Módszertani Osztály az Áldozatsegítõ Szolgálat igazgatójának vezetése és felügyelete alatt álló szervezeti egység. Az Áldozatsegítõ Hatósági és Módszertani Osztály a) ellátja a megyei hivatalok másodfokú hatóságaként a jogorvoslati feladatokat; b) méltányossági eljárást folytat le; c) intézkedik a kárenyhítési összeg kifizetése, illetve a járadék folyósítása érdekében; d) az áldozatsegítõ tevékenység igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el a szóróanyagok, az internetes tartalom-szolgáltatás és egyéb eszközök útján; e) az áldozati jogok érvényesülését rendszeresen figyelemmel kíséri, ennek keretében tájékoztatást kér az áldoza-

10. szám

tokkal kapcsolatba kerülõ hatóságoktól, intézményektõl, szervezetektõl, évente elemzõ jelentést készít a tapasztalatokról; f) évente értékelõ beszámolót készít az áldozati jogok érvényesülését elemzõ jelentések, az országos adatbázis éves statisztikai kimutatása, valamint a területi jogi segítségnyújtó szolgálat értesítései, beszámolói alapján; az éves beszámolóban az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülését célzó intézkedésekre javaslatot tesz; g) együttmûködik és kapcsolatot tart a rendõrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítõ szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárõrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.

5.4. Kárpótlási Fõosztály A Kárpótlási Fõosztály (a továbbiakban: Fõosztály) közvetlenül az általános fõigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladata a kárpótlási és kárrendezési jogszabályokból fakadó szakmai feladatok végrehajtása, szervezése és ellenõrzése, továbbá az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. A Fõosztály feladatait a Személyi Kárpótlási és Dokumentációs Osztályon, valamint a Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztályon keresztül látja el. Vezetõje a kárpótlási fõosztályvezetõ. A fõosztályvezetõt akadályoztatása esetén a Személyi Kárpótlási és Dokumentációs Osztály vezetõje helyettesíti.

5.4.1. Személyi Kárpótlási és Dokumentációs Osztály a) végzi a személyi kárpótlási eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat; b) ellátja a kifizetési nyilatkozatok átadásával kapcsolatos feladatokat a Hadigondozottak Közalapítványa és az IH közötti együttmûködési szerzõdés alapján; c) eljár a nemzeti gondozással kapcsolatos ügyekben; d) eljár a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyekben; e) a megyei hivatalok felterjesztései alapján az általános fõigazgató-helyettes részére döntésre elõkészíti az „Átme-

10. szám


neti Kockázati Alap” terhére történõ kárpótlási jegy visszafizetésérõl rendelkezõ határozatokat; f) gondoskodik a személyi kárpótolással kapcsolatos ügyféli megkeresések válaszleveleinek elkészítésérõl; g) ellátja a kárpótlási terület szakmai ügyiratainak irattározási feladatait, elkészíti az IH irattári tervének a kárpótlási és kárrendezési iratokra vonatkozó részét a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján maradandó értékû és a Magyar Országos Levéltárnak átadható iratok körérõl; h) szervezi és végrehajtja a kárpótlási tevékenység során keletkezett szakmai és funkcionális iratanyaggal kapcsolatos archiválási feladatokat, ennek során kapcsolatot tart a Magyar Országos Levéltár illetékes fõosztályával; i) a kárpótlás területén gondoskodik az ügyfélszolgálati tevékenység ellátásáról; j) a kárpótlás területén szervezi és ellátja a postabontás, iktatás, postázás tevékenységi körébe tartozó feladatokat.

5.4.2. Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztály a) összehangolja a megyei hivatalok földárverésekkel és a földalap-elszámolásokkal kapcsolatos feladatait; b) szervezi és koordinálja a kárpótlási jegyek kezelésével, visszatérítésével, megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat; c) ellátja a személyi és vagyoni kárpótlással összefüggõ és a kártérítés iránt indított perekben a perképviseletet, elkészíti a peres ügyek beadványait; d) az elsõfokú vagyoni kárpótlási, a személyi sérelemmel összefüggõ vagyoni kárpótlási, valamint a földalap-elkülönítési határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján megvizsgálja a fellebbezéssel megtámadott határozatot és a megelõzõ eljárást, elkészíti a kiadmány-tervezetet a fellebbezést elbíráló általános fõigazgató-helyettes részére; e) az árverési kifogások alapján megvizsgálja a kifogással megtámadott jegyzõkönyvet és az árverési eljárást, elkészíti a kiadmány-tervezetet az árverési kifogást elbíráló általános fõigazgató-helyettes részére; f) kivizsgálja és megválaszolja a vagyoni kárpótlással és az árverésekkel összefüggõ panaszos leveleket, megkeresésre tájékoztatást ad az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak és egyéb szerveknek a hasonló tartalmú beadványokhoz; g) elõkészíti a területi szervezeti egységek vonatkozásában a felügyeleti intézkedések tervezeteit a közigazgatási eljárásban szabályozott jogorvoslati lehetõségek alapján; h) elemzi a bíróságok hatályon kívül helyezõ, megváltoztató és kártérítést megállapító ítéleteit, a hatósági eljárásban követendõ gyakorlatról tájékoztatja az érintett területi szervezeti egységeket.

2369 C)

A funkcionális szervezeti egységek feladat- és hatáskörei 6. Informatikai Fõosztály Az Informatikai Fõosztály a fõigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló önálló – informatikai szakmai és gazdasági kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást elõkészítõ, koordináló, az informatikai rendszerek tervezését, üzemeltetését, karbantartását végzõ – szervezeti egység. Az Informatikai Fõosztály tevékenysége nem érinti a gazdasági szervezet üzemeltetési kötelezettségét. Az Informatikai Fõosztály tevékenységét az Informatika-fejlesztési Osztályon és az Informatika-üzemeltetési Osztályon keresztül végzi. Élén a fõosztályvezetõ áll.

6.1. Informatika-fejlesztési Osztály a) kidolgozza az informatikai rendszer összehangolt mûködését biztosító belsõ szabványokat, az Informatikai Biztonsági Szabályzatot, Intézményi Informatikai Stratégiát és az Éves Informatikai Fejlesztési és Üzemeltetési Tervet, ellenõrzi azok megvalósulását; b) gondoskodik az informatikai biztonsági elõírásoknak és az informatikai eszközök használati utasításainak megfelelõ védelmi, biztonsági elõírások betartásáról illetve betartatásáról; c) biztosítja az IH honlapja mûködtetésének informatikai feltételeit, gondoskodik a honlap technikai üzemeltetésének és karbantartásának ellátásáról, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály közremûködésével biztosítja a közérdekû adatok megismerhetõségét; d) szakmai informatikai rendszerekbõl statisztikai kimutatásokat készít, adatot szolgáltat; e) véleményezi a szakterületét érintõ jogszabályok tervezeteit, összefoglalja az IH álláspontját; f) szervezi az IH alkalmazottainak informatikai oktatását, oktatási tevékenységet lát el; g) elõkészíti az IH keretei között alkalmazható elektronikus aláírásra, az elektronikus hitelesítésre vonatkozó fõigazgatói döntési tervezeteket.

6.2. Informatika-üzemeltetési Osztály a) mûködteti az IH országos hálózatát és levelezõ rendszerét, a vírusvédelmi rendszert, karbantartja, frissíti az ehhez szükséges programokat; b) üzemelteti a szakmai rendszerek központosított adatbázisait, figyelemmel kíséri az adatok aktualitását, tartalmuk helyességét és teljeskörûségét, végrehajtja a központosított adatbázisok adatállományainak mentését és számítógépes nyilvántartását, szakmai kapcsolatot tart az infor-

2370


matikai központosított adatbázisok – nyilvántartási programok, iktatási programok – fejlesztõivel, az egyes szakmai rendszerekhez felhasználói támogatást nyújt; c) üzemelteti a közös használatú szakmai célszoftvereket, frissíti és karbantartja azokat; d) figyelemmel kíséri az informatikai eszközök üzemeltetésének rendjét, szabályszerû mûködését, a vagyongazdálkodási, valamint adatvédelmi és biztonsági követelmények érvényesítését; e) részt vesz az IH informatikai vonatkozású beszerzéseinek elõkészítéseiben, pályázatainak, közbeszerzési eljárásainak kiírásában, lebonyolításában, véleményezésében, döntés-elõkészítésében a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztállyal együttmûködve; f) a leszállított informatikai beszerzésekkel, szolgáltatásokkal összefüggésben szakmai teljesítés-igazolási jogkört gyakorol; g) lebonyolítja a külsõ szervekkel történõ adatátadás-átvételt; h) részt vesz az informatikai eszközök – gazdálkodási, számviteli rendszerében meghatározott – nyilvántartásának ellenõrzésében és azok idõszakonkénti egyeztetésével kapcsolatos munkálatokban; i) közremûködik az IH informatikai eszközeinek leltározási feladatai végrehajtásában; j) gondoskodik az új eszközök üzembe helyezésérõl és annak dokumentálásáról, a szükséges jogtiszta telepítésekrõl, lebonyolítja a meghibásodott hardver eszközök cseréjét, javítását, üzembe helyezését; k) felhasználó támogatói tevékenységet lát el; l) gondoskodik a hivatali rendezvények számítástechnikai eszközökkel való ellátásáról, azok megbízható mûködésérõl; m) szakmailag irányítja és felügyeli a megyei hivatalokban regionális rendszerben mûködõ informatikusokat.

7. Humánpolitikai Fõosztály A Humánpolitikai Fõosztály a fõigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló – humánpolitikai szakmai kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást elõkészítõ, koordináló, végrehajtó, a humánpolitikai célkitûzések tervezését végzõ – szervezeti egység. Élén a fõosztályvezetõ áll. A Humánpolitikai Fõosztály – a Személyügyi és Munkaügyi Osztályon, valamint az Oktatási és Képzési Osztályon keresztül – a) a szervezetére kiterjedõ feladatok vonatkozásában irányítja és koordinálja az IH humánpolitikai tevékenységét, kialakítja és végrehajtja az IH humánpolitikai koncepcióját, végzi az IH humán erõforrás gazdálkodását a Költségvetési Fõosztállyal együttmûködve annak elõsegítésére, hogy a személyi állomány létszáma, összetétele és felkészültsége összhangban legyen az IH feladataival,

10. szám

b) irányítja és koordinálja az IH-n belüli szociálpolitikai tevékenységet, elõkészítõ, aktualizáló és tájékoztató munkát végez a szociális (jóléti) juttatások körének felhasználásáról, koordinálja az igénybevételt; c) elõkészíti és végrehajtja a személyi állomány felépítését módosító döntéseket, elkészíti az IH állománytábláját és rendszeres tájékoztatást ad a szervezeti egységek vezetõinek a létszám alakulásáról; d) részt vesz a személyi juttatások elõirányzatának tervezésében, ellátja a létszámgazdálkodás feladatait; e) elõkészíti az igazságügy-miniszter, a fõigazgató és az igazgató hatáskörébe tartozó személyzeti és munkáltatói döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról; f) javaslatot készít az IH alkalmazottainak szakmai és munkajogi helyzetét érintõ humánpolitikai intézkedések megtételéhez, g) elõkészíti az IH éves és középtávú humánpolitikai tervét, figyelemmel kíséri és rendszeresen beszámol a megvalósulásáról; h) koordinálja, szervezi a fegyelmi ügyek intézését az Igazgatási Önálló Osztállyal együttmûködve, a munkaügyi perekben az Igazgatási Önálló Osztállyal egyeztetve szakmai iránymutatást ad; i) elkészíti a szakterületét érintõ belsõ rendelkezések, szabályozások tervezeteit, kezdeményezi a szükséges módosításokat; j) véleményezi a feladatkörét érintõ jogszabályok tervezeteit; k) közremûködik az igazságügyi alkalmazottak állami és hivatali kitüntetéseivel, elismeréseivel kapcsolatos elõterjesztési feladatokban, nyilvántartja azokat; l) ellátja az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggõ jogszabályban meghatározott feladatokat, kezeli a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos nyilvántartást; m) elõkészíti a nemzetbiztonsági ellenõrzéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtását; n) vezetõi igény szerint részt vesz az egyes munkacsoportok, a különbözõ belsõ testületek (különösen a Szociális Bizottság) munkájában, tevékenységükhöz adatot szolgáltat; o) a jogszabályoknak megfelelõen tervezi és figyelemmel kíséri az IH-ban az esélyegyenlõség megvalósulását.

7.1. Személyügyi és Munkaügyi Osztály A Személyügyi és Munkaügyi Osztály a Humánpolitikai Fõosztály vezetõjének irányítása és felügyelete mellett ellátja az IH személyi állományával kapcsolatos, a jogszabályokban meghatározott személyügyi és munkaügyi feladatokat. A Személyügyi és Munkaügyi Osztályt az osztályvezetõ vezeti.

10. szám


A Személyügyi és Munkaügyi Osztály munkaügyi területen a) a költségvetési engedélyezett létszámkeret figyelembe vételével adat- és információszolgáltatással részt vesz az új alkalmazottak felvételi eljárásában; b) a Pénzügyminisztérium által meghatározott irányelveknek megfelelõen a személyi juttatások elõirányzatainak megtervezéséhez javaslatot tesz és adatot szolgáltat a Költségvetési Fõosztálynak; c) ellátja az illetmény- és létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait, az állások rendszeresítésével és átcsoportosításával kapcsolatos teendõket, e feladatok ellátása során elõzetesen egyeztet a Költségvetési Fõosztállyal; d) az illetmény, illetmény jellegû és az illetményen kívüli egyéb juttatások kifizetése érdekében adatot szolgáltat az Illetmény-számfejtési Osztály részére; e) információt ad a TB kifizetõi feladatok ellátásához; f) igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létesítésekor, módosulásakor, megszûnésekor elkészíti a jogszabályban elõírt okmányokat, ellátja a jogszabályváltozásból adódó vagy vezetõi döntés szerinti feladatokat (átsorolás, áthelyezés, vezetõi megbízás visszavonása, felmentés), a jogviszony megszûnésekor gondoskodik a távozó személyek elszámoltatásáról; g) jogszabályban meghatározottak szerint adatszolgáltatást végez, igény szerint elemzéseket készít a vezetõi információs rendszer részére; h) jogszabály szerint megállapítja és nyilvántartja az igazságügyi alkalmazottak szabadságát, az Oktatási és Képzési Osztállyal együttmûködve a tanulmányi szabadságot és a munkaidõ-kedvezményt; A Személyügyi és Munkaügyi Osztály szociális területen i) a költségvetési lehetõségek függvényében javaslatot dolgoz ki az egyéb juttatások igénybevételének, eljárási rendjének szabályozására, az IH szociális gondoskodásra és egyéb juttatásra fordítható keretének kialakítására és felhasználására, valamint döntésre elõkészíti az ilyen tárgyú kérelmeket; j) végzi a foglalkoztatás-egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatokat. A Személyügyi és Munkaügyi Osztály személyügyi területen k) teljesíti a vezetõk és a beosztott igazságügyi alkalmazottainak utánpótlásával, kiválasztásával, pályáztatásával kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási feladatokat; l) tervezi és elõkészíti az igazságügyi alkalmazottak rendszeres, illetve soron kívüli értékelését; m) naprakészen vezeti az IH dolgozóinak személyügyi nyilvántartását és az adatok informatikai nyilvántartását, biztosítja az adatok kezelésének törvényességét; n) elkészíti az azonosító kártyák adattartalmát, kezdeményezi azok kiadását, gondoskodik a nyilvántartásról, bevonásról, letiltásról.

2371

7.2. Oktatási és Képzési Osztály Az Oktatási és Képzési Osztály a Humánpolitikai Fõosztály vezetõjének irányítása és felügyelete mellett ellátja az IH igazságügyi alkalmazottainak szakmai és vezetõi képzését, továbbképzését, figyelemmel kíséri a képzési koncepció megvalósulását, a személyzet fejlesztésére javaslatot tesz. Az Oktatási és Képzési Osztályt az osztályvezetõ vezeti. Az Oktatási és Képzési Osztály a) elkészíti és igény szerint módosításra javasolja a Képzési Szabályzatot; b) tervezi, koordinálja az IH igazságügyi alkalmazottainak szakmai képzését, továbbképzését, elõkészíti a képzési koncepcióra vonatkozó vezetõi döntést; c) a központi szolgálatok képzési tervének, valamint az igazságügyi alkalmazott igényének és az IH szükségleteinek figyelembevételével kialakítja az IH egységes képzési tervét, elkészíti a képzések idõbeli ütemezését, figyelemmel kíséri megvalósulásukat, errõl beszámolót készít; d) igény szerint részt vesz az országos szintû képzések, a vezetõképzések továbbá az oktatással kapcsolatos egyéb feladatok koordinálásában, ellátásában, vezeti az anyakönyvi nyilvántartást, biztosítja a látogatási igazolások kiadását a központi szolgálatok módszertani osztályaival együttmûködésben, e) javaslatot tesz az IH szakképzési rendszerére, a szolgálatokkal együttmûködve elõkészíti az IH-t érintõ szakképzéssel kapcsolatos döntéseket; f) elõkészíti a tanulmányi szerzõdéseket, ellenõrzi a megkötött tanulmányi szerzõdések érvényesülését; g) nyilvántartja a tanulmányi támogatásokat, vezeti a tanulmányi szerzõdésbõl, valamint egyéb képzésekbõl eredõ költségek, munkaidõ-kedvezmények, tanulmányi szabadságok nyilvántartását, ennek érdekében egyeztet a Személyügyi és Munkaügyi Osztállyal és a Költségvetési Fõosztállyal; h) dokumentálja az IH Ügyviteli Vizsgarendszerét, a vizsgáztatásról anyakönyvet készít és nyilvántartást vezet, kiadja a vizsgalapot; i) szervezi és koordinálja az ügyviteli vizsgák lebonyolítását, gondoskodik a mindenkori vizsgabizottságok szabályszerû megbízásáról; j) figyelemmel kíséri a képesítési követelmények munkakörönkénti teljesülését; k) az egyéni tanulmányi ügyek támogatása érdekében szükség szerint kapcsolatot tart az egyes oktatási intézményekkel; l) gondozza a szakmai gyakorlaton, ösztöndíjas vagy hallgatói jogviszonyban lévõk, illetve a pályakezdõk foglalkoztatását a szakterületekkel való koordináció, a képzõ helyek vagy a finanszírozást biztosító intézményekkel való kapcsolattartás útján.

2372

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 8. Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály

8.1. A Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály a fõigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló funkcionálisan független, önálló szervezeti egység. Élén a belsõ ellenõrzési vezetõ áll. A Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály által végzett ellenõrzési tevékenység független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az IH mûködését fejlessze és eredményességét növelje. Hatásköre kiterjed mind a központilag kiadott szabályzatok, iránymutatások és eljárások pontos betartásának ellenõrzésére, mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint az IH tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára. 8.2. A Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály tevékenységét a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, a Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv és a fõigazgató által jóváhagyott Éves ellenõrzési terv alapján végzi. A Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály a) kidolgozza és szükség szerint aktualizálja a Belsõ ellenõrzési kézikönyvet (a továbbiakban: Bek.); b) tevékenysége során szabályszerûségi-, pénzügyi-, rendszer- és teljesítmény-ellenõrzéseket, illetve informatikai rendszerellenõrzéseket végez; c) kockázatelemzés alapján (5 évre szóló) stratégiai tervet, valamint éves ellenõrzési tervet készít; d) a tárgyévet követõ évre vonatkozó éves ellenõrzési tervét megküldi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Ellenõrzési Osztálya részére; indokolt esetben kezdeményezi annak módosítását; e) szükség szerint soron kívüli ellenõrzést kezdeményez, illetve a fõigazgató javaslatára soron kívüli ellenõrzést végez; f) az ellenõrzéshez ellenõrzési programot készít, és az ellenõrzésben eljáró belsõ ellenõröket megbízólevéllel látja el; g) elvégzi a helyszíni és/vagy adatbekérésen alapuló ellenõrzéseket, a jelentéseket egyezteti az ellenõrzött szervezeti egységgel, kezeli azok észrevételeit; h) vizsgálja és értékeli a FEUVE-rendszer kiépítését és mûködését, valamint a pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszerek mûködésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; i) megállapításokat, javaslatokat tesz, elemzéseket és értékeléseket készít a gazdálkodás eredményességének növelése, a hiányosságok kiküszöbölése, valamint a FEUVE-rendszer javítása és továbbfejlesztése érdekében; j) figyelemmel kíséri az intézkedési tervek végrehajtását; k) a gazdálkodási rendet sértõ, személyi és anyagi felelõsség megállapítása alapjául szolgáló cselekmények (mulasztások, szabálytalanságok, károkozások és egyéb jog-

10. szám

sértõ cselekmények) gyanúja esetén a Bek.-ben foglaltaknak megfelelõen ellenõrzési jegyzõkönyvet vesz fel; l) az ellenõrzésekrõl nyilvántartást vezet; m) biztosítja a belsõ ellenõrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében – a fõigazgató által jóváhagyott – éves képzési tervet készít és gondoskodik annak megvalósításáról; n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével évente elkészíti az éves ellenõrzési jelentést, valamint értékeli a belsõ ellenõrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz a fõigazgatónak a feltételeknek az éves tervvel történõ összehangolására; o) a belsõ ellenõrzési vezetõ meghatározott rendszerességgel beszámol a fõigazgatónak a belsõ ellenõrzési tevékenység céljáról, felhatalmazásáról, felelõsségérõl és a tervhez képest megvalósult mûködésérõl; p) elkészíti a belsõ ellenõrzési tevékenységrõl szóló éves beszámoló tervezetét; q) kapcsolatot tart az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ellenõrzési szakterületen tevékenységet végzõ szervezeti egységével. 8.3. A belsõ ellenõröket – ideértve a külsõ szakértõket is – megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belsõ ellenõrzési vezetõ ír alá. A belsõ ellenõrzési vezetõ megbízólevelét a fõigazgató írja alá.

9. Igazgatási Önálló Osztály 9.1. Az Igazgatási Önálló Osztály az általános fõigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Az Igazgatási Önálló Osztály feladata az IH eredményes mûködésének igazgatásszervezési és általános jogi ismeretek révén történõ támogatása, az IH tevékenységét érintõ jogszabályok egységes értelmezésének, alkalmazásának elõsegítése, a szabályozott mûködési rend figyelemmel kísérése, a tapasztalatokról a fõigazgató tájékoztatása, továbbá a lobbitevékenységrõl szóló jogszabályokból fakadó szakmai feladatok végrehajtása, szervezése és ellenõrzése, az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. Az Igazgatási Önálló Osztály élén osztályvezetõ áll. 9.2. Az Igazgatási Önálló Osztály a) elkészíti a feladatkörébe tartozó, az IH mûködésére vonatkozó belsõ szabályzatok, valamint fõigazgatói intézkedések tervezeteit, illetõleg véleményezi más szervezeti egységek szakmai szabályzatait, azok tervezeteit, felelõs a jogszabályokkal és az IH belsõ normáival való összhang biztosításáért; b) a szakterületekkel együttmûködve figyelemmel kíséri az IH mûködésére irányadó belsõ rendelkezések hatályosulását, kezdeményezi a szükséges módosításokat; c) elkészíti az IH éves munkatervét és éves beszámolóját a szakterületek javaslatainak felhasználásával, javasla-

10. szám


tot tesz az IH szervezeti egységei munkaterveinek szerkezetére és tartalmára; d) figyelemmel kíséri a munkatervben meghatározott feladatok, valamint a heti koordinációs vezetõi értekezleten és a megyei igazgatók országos értekezletén hozott döntések végrehajtását; e) összeállítja a hatályos fõigazgatói intézkedések éves jegyzékét; f) közremûködik az IH mûködését érintõ jogszabály-tervezetek kidolgozásában és véleményezésében, koordinálja a jogszabály-tervezetek KIH-en belüli véleményezését, összefoglalja az IH álláspontját; g) figyelemmel kíséri az IH mûködésével összefüggõ hazai és a nemzetközi jogszabályok változásait, segítséget nyújt a jogszabályok egységes értelmezéséhez; h) jogi véleményt nyilvánít a fõigazgató által megjelölt ügyekben; i) az érintett szervezeti egységekkel együttmûködve ellátja az IH mûködésével összefüggõ jogügyletekben, továbbá a büntetõ, a polgári és a munkaügyi (továbbiakban: az IH szakmai tevékenységi körén kívül esõ jogviták), valamint – a kárpótlás kivételével – az IH szakmai tevékenységét érintõ jogvitákban a jogi képviseleti tevékenységet, elõkészíti ezen vitás ügyek lehetõség szerint egyezséggel történõ lezárását; j) az IH szakmai tevékenységi körén kívül esõ, folyamatban lévõ, illetõleg a jogerõsen lezárult perekrõl nyilvántartást vezet, szakmai állásfoglalást tartalmazó jelentést készít a fõigazgató, valamint az érintett vezetõk részére; k) ha a jogvitákban a jogi képviseletet nem az Igazgatási Önálló Osztály látja el, részt vesz a képviselet ellátására kijelölt személyekkel, illetõleg ügyvéddel (ügyvédi irodával) a képviseleti tevékenység ellátásához szükséges egységes álláspont kialakításában, iratanyagokat szolgáltat a képviseleti tevékenység ellátásához; különleges szakértelmet igénylõ ügyekben egyéni ügyvéd, illetve ügyvédi iroda megbízását kezdeményezi; l) a gazdasági szervezettel együttmûködve elõzetesen véleményezi, szükség esetén elõkészíti az IH mûködésével összefüggõ szerzõdéstervezeteket, -módosításokat, -megszüntetéseket; m) a Humánpolitikai Fõosztállyal együttmûködve törvényességi szempontból véleményezi az igazságügyi alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói általános kihatású, elvi tartalmú intézkedés-tervezeteket; n) végzi a lobbitevékenységrõl szóló jogszabályokban meghatározott hatósági feladatokat; o) döntésre elõkészíti a lobbihatósági nyilvántartásba vételi kérelmekrõl, a nyilvántartásból való törlésrõl és a bírság kiszabásáról rendelkezõ határozatokat, végzéseket; p) a döntésnek megfelelõ naprakész nyilvántartást vezet a lobbistákról és lobbiszervezetekrõl, továbbá gondoskodik a lobbiigazolvány kiállításáról; q) összeveti a lobbista, lobbiszervezet tájékoztatóját a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntéshozó szerv

2373

tájékoztatójával, eltérés esetén tisztázza a tényállást és – szükség szerint – intézkedést kezdeményez; r) évente értékelõ beszámolót készít a lobbitevékenységrõl szóló jogszabályok végrehajtásáról, az éves beszámolóban a feladatellátás hatékonyságát célzó intézkedésekre javaslatot tesz; s) szakterületén ellátja az IH ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggõ feladatokat; t) a heti koordinációs vezetõi értekezleten és a megyei igazgatók országos értekezletén hozott döntésekrõl emlékeztetõt készít; u) ellátja a fõigazgató által meghatározott egyéb igazgatási és jogi feladatokat.

10. Titkárság 10.1. A Titkárság közvetlenül a fõigazgató irányítása és felügyelete alatt álló – az IH mûködésével összefüggõ szervezési feladatokat ellátó, koordináló, a fõigazgató napi tevékenyégét közvetlenül segítõ – önálló szervezeti egység. Élén a titkárságvezetõ áll. 10.2. A Titkárság a) ellátja a fõigazgatóhoz érkezõ iratok ügyviteli feladatait, gondoskodik azok kiadmányozásra való elõkészítésérõl; b) elõkészíti és összehívja a vezetõi értekezleteket, ellátja a szervezési feladatokat; c) gyûjti a KIH szervezeti egységeinek értekezleteirõl készített emlékeztetõket; d) rendszerezi, nyilvántartja és archiválja az IH szervezeti egységei által készített, továbbá a felügyeleti szerv részérõl megküldött ellenõrzési jelentéseket, vizsgálati anyagokat, a megyei hivatalok munka- és ellenõrzési terveit; e) felügyeli és szervezi az IH iratkezelését; f) elvégzi a titkos ügyiratkezeléssel összefüggõ feladatokat; g) gondoskodik a fõigazgatói intézkedések megismertetésérõl, õrzi a fõigazgatói intézkedések eredeti példányát; h) gondoskodik az IH iratanyagainak elõírás szerinti megõrzésérõl, selejtezésérõl, a tevékenység ellátása során együttmûködik a Magyar Országos Levéltárral; i) irányítja és szervezi az IH sajtó- és tömegtájékoztatási, valamint a PR-tevékenységét, gondoskodik az IH munkájára vonatkozó sajtóinformációk figyelésérõl, gyûjtésérõl, szemlézésérõl, elemzésérõl, archiválásáról; j) elkészíti és kiadja az IH közleményeit a hírügynökségeknek, megszervezi a sajtótájékoztatókat, koordinálja a háttéranyagok elkészítését; k) döntésre elõkészíti a sajtókérelmeket, kapcsolatot tart a médiával, a sajtó munkatársaival, a sajtókérelmekrõl nyilvántartást vezet;

2374


l) döntésre elõkészíti az igazgatói hatáskört meghaladó látogatások, elõadások, egyéb rendezvények megtartását és ezekrõl nyilvántartást vezet; m) ellátja az IH oktatási, képzési, valamint nemzetközi programjaival összefüggõ konkrét szervezési, értesítési feladatokat a központi szolgálatokkal együttmûködve (szállás, utazás, étkezés, kellékek stb.); n) a KIH szervezeti egységei között a fõigazgató által átruházott hatáskörben, koordinálja és ellenõrzi a gépjármû-használatot.

Gazdasági Szervezet Az IH gazdasági szervezetét a Központi Igazságügyi Hivatalon belül kialakított Költségvetési Fõosztály, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály és a kontrolling szakterület alkotja. A gazdasági szervezet valamennyi igazságügyi alkalmazottjának – a vonatkozó belsõ szabályoknak megfelelõ módon és mértékben – feladata a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenõrzés rendszerének mûködtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. Az alkalmazottak e tevékenységét a gazdasági fõigazgató-helyettes irányítja.

11. Költségvetési Fõosztály A Költségvetési Fõosztály a gazdasági fõigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló – költségvetési, gazdálkodási kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást elõkészítõ, koordináló, a számviteli teendõk végrehajtását végzõ – szervezeti egység. A Költségvetési Fõosztály tevékenységét a Számviteli Osztályon, a Pénzügyi Osztályon és az Illetmény-számfejtési Osztályon keresztül látja el. A Költségvetési Fõosztályt a fõosztályvezetõ vezeti. A Költségvetési Fõosztály végzi a költségvetési tervezéssel, az elõirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítással, a munkaerõ-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, biztosítja a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A munkaerõ-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához a Humánpolitikai Fõosztály vezetõje adatot szolgáltat. Az IH-ban a költségvetési elõirányzatok feletti rendelkezési jogkör gyakorlása során (pl. aláírási jogkörök gyakorlása) elkülönülnek a döntéshozás, valamint a pénzforgalmat befolyásoló rendelkezések, ezt az összeférhetetlenségi szabályt az egyes szervezeti egységek közötti feladatmegosztás során is alkalmazni kell.

10. szám 11.1. Számviteli Osztály

a) a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelvek, az Igazságügyi Minisztériumtól kapott tervezési elõírások, illetve az IH vezetése által meghatározott szempontok, a szervezeti egységek által készített javaslatok figyelembevételével összeállítja az IH költségvetési tervjavaslatát; b) elkészíti az IH kincstári, valamint elemi költségvetését és az IH költségvetési alapokmányát; c) javaslatot tesz a fõigazgatói hatáskörben maradó elõirányzat-módosításokra, a fõigazgató egyetértésével végrehajtja a saját hatáskörben végezhetõ elõirányzat-módosításokat; d) elkészíti az IH féléves, éves költségvetési beszámolóit, negyedéves mérlegjelentéseit, e) biztosítja az IH éves költségvetési beszámolója és a kincstári éves beszámoló közötti egyezõséget; f) mûködteti és karbantartja az IH számviteli információs rendszerét, rendszeres és eseti jelleggel adatokat szolgáltat; g) nyilvántartja az IH befektetett eszközeit, teljesíti az elõírt adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeket; h) a megyei hivatalokkal, valamint az Üzemeltetési Osztállyal együttmûködve ellátja az IH leltározási feladatait, közremûködik a selejtezési eljárás lefolytatásában, a selejtezéssel kapcsolatos bizonylatok kiállításában; i) ellenõrzi a megyei hivataloknál foglalkozó gazdasági ügykezelõk készletkönyvelését; j) gondoskodik a lobbiigazolvány kiállításának díjaként megfizetett összeg igazgatási szolgáltatási díjként való könyvviteli nyilvántartásáról; valamint ellátja a nyilvántartásba vétel nélkül lobbitevékenységet végzõ természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek által megfizetett bírság elszámolásával, illetve utólagos elszámolásával kapcsolatos feladatokat; k) elvégzi az analitikus nyilvántartás és a fõkönyv közötti egyeztetési feladatokat a Pénzügyi Osztállyal és az Illetmény-számfejtési Osztállyal együttmûködve; l) szükség szerint rendezi a kincstári tranzakciós kódokat; m) vezeti az elõirányzat-nyilvántartást, biztosítja az egyezõséget a kincstár és a fõkönyv között; n) vezeti az elõirányzat-maradvány felhasználásával kapcsolatos nyilvántartást; o) havonta kimutatást készít az elõirányzat felhasználásról; p) megállapítja a bevételek utáni fizetési kötelezettséget, a Pénzügyi Osztálynál kezdeményezi a befizetést; q) elõkészíti és a felügyeleti szerveknek benyújtja az idõarányostól eltérõ finanszírozást, továbbá a Pénzügyminisztérium engedélyével végrehajtható elõirányzat-elõrehozatali és a felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtható elõirányzat-korrekciót;

10. szám


r) elkészíti a számviteli rendszer mûködését szolgáló szabályzatokat, feladatkörében az egyéb szervezeti egységek szabályzatait véleményezi.

11.2. Pénzügyi Osztály a) gondoskodik a rendelkezésre álló elõirányzatok felhasználásának évközi ütemezésérõl; b) teljesíti az IH fizetési kötelezettségeit, beszedi a követeléseket, vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását; c) lebonyolítja a pénzforgalmat, biztosítja az IH pénzellátásával és a valutapénztárral kapcsolatos teendõket; d) elkészíti az elõirányzat-gazdálkodással, a pénzforgalommal, a pénzkezeléssel, valamint az illetmény-elszámolással kapcsolatos szabályzatokat; e) szakmai útmutatással, ajánlással, módszertani anyagok kiadásával segíti a megyei hivatalok pénzügyi, gazdasági tevékenységét; f) elszámoltatja a megyei hivatalokat a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök felhasználásáról; g) a Magyar Államkincstárral folyamatos kapcsolatot tart, részére adatokat szolgáltat, év végén egyezteti az elõirányzatok és azok felhasználásának alakulását, h) az IH által elnyert pályázati projektekkel összefüggésben biztosítja azok pénzügyi nyilvántartását és az elszámolásokkal kapcsolatos kimutatásokat; i) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény felhatalmazása alapján, tekintettel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal kötött megállapodásra – a jogi segítségnyújtás fejezeti kezelésû elõirányzatával kapcsolatban ellenõrzi, utalásra elõkészíti és utalja az IH-hoz a megyei hivatalok által megküldött jogi segítõi számlákat. Kezeli a jogi segítõk (szállítók) valamint a visszatérítésre kötelezett ügyfelek (vevõk) analitikus nyilvántartását. Kapcsolatot tart, illetve adatot szolgáltat a megyei hivataloknak. Negyedévente feladást készít az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztálya számára, – a bûncselekmények áldozatainak kárenyhítése elnevezésû fejezeti kezelésû elõirányzattal összefüggésben kifizetéseket teljesít az áldozatsegítéssel és kárenyhítéssel kapcsolatban hozott határozatok alapján. Kezeli az analitikus nyilvántartásokat, negyedévente feladásokat teljesít az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztálya számára; j) gondoskodik a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében megállapított díj megfizetését követõen számla kiállításáról, túlfizetés esetén a díjtöbblet határidõben történõ visszatérítésérõl,

2375

k) gondoskodik a nyilvántartásba vétel nélkül lobbitevékenységet végzõ természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek részére kiszabott, illetve megfizetett bírságok összegének nyilvántartásáról; l) gondoskodik a bizonylati és pénzügyi fegyelem, a számviteli rend, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés rendjének a betartásáról; m) betartja és ellenõrzi a bizonylati fegyelmet, elõírásokat; n) végzi a megyei hivataloktól havonként beérkezõ kiküldetési- és útiköltség elszámolások ellenõrzését, azok pénzügyi teljesítését; o) az illetmény- számfejtés, illetve egyéb adatok alapján elkészíti a járulékbevallásokat; p) elvégzi a Költségvetési Fõosztályra beérkezett iratanyagok, számlák iktatását, levelezések lebonyolítását; q) eseti jelleggel adatot szolgáltat, valamint karbantartja a kirendeltségi és a központi pénzügyi modult.

11.3. Illetmény-számfejtési Osztály Az Illetmény-számfejtési Osztály ellátja a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjérõl szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendeletben meghatározott illetmény-számfejtési, ellenõrzési, adatszolgáltatási feladatokat. Ezen belül különösen a) átveszi az illetmény-számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek (az IH Humánpolitikai Fõosztálya, valamint a jogszabályokban hivatkozott, illetve a felügyeleti szerv által kijelölt külsõ költségvetési szervek) által megküldött jogviszonyt létesítõ, módosító és megszüntetõ okiratokat, az elszámolási kötelezettséget tartalmazó egyéb bizonylatokat, és fogadja azok adattartalmát távadat-átviteli hálózaton vagy mágneses adathordozón; b) alaki és tartalmi szempontból ellenõrzi az illetmény-elszámolás okiratait és bizonylatait, és vizsgálja az elõírt iratokkal (igazolásokkal) való felszereltségüket; c) a beérkezett fizetési rendelkezéseknek megfelelõen, a változásjelentésben és a jogszabályokban, valamint az illetményszámfejtés tárgyában kötött megállapodásokban foglalt határidõk figyelembe vételével elszámolja a tényleges munkateljesítés szerint járó illetményeket, munkabéreket (illetménypótlék, távolléti díj stb.) rendszeres egyéb díjazásokat (megbízási díj stb.) és a nem rendszeres egyéb juttatásokat; d) elvégzi az illetmények és juttatások számfejtését, megállapítja a járandóságokat terhelõ levonásokat, amelyrõl adatot szolgáltat az illetmény-számfejtési körbe tartozó költségvetési szervek (az IH Pénzügyi Osztálya és a kijelölt költségvetési szervek) részére a kedvezményezetteknek történõ átutalásához;

2376


e) könyvelési feladást készít a személyi juttatások, az adók, járulékok felhasználásáról a költségvetési szervekre vonatkozó számviteli elõírásoknak megfelelõen; f) ellátja a társadalombiztosítási (nyugdíj-elõkészítés és foglalkozás-baleseti nyilvántartások vezetése) és családtámogatási kifizetõhelyi feladatokat; g) elvégzi a személyi jövedelemadó elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat; h) eleget tesz nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek a költségvetési szervek felé; i) gondoskodik az illetményszámfejtéssel, a társadalombiztosítási és a családtámogatási feladatokkal kapcsolatos okiratok és bizonylatok megõrzésérõl; j) teljesíti az önkéntes pénztárak felé a szükséges adatszolgáltatást; k) adatot szolgáltat a központi költségvetési szerv számára az adó és járulék, valamint a magán-nyugdíjpénztári bevallás teljesítéséhez – az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által –, meghatározott formában; l) havonta adatot szolgáltat a létszám- és bérgazdálkodási információs rendszer mûködtetéséhez – jogszabályban meghatározott – adattartalommal a tárgyhónapot követõ hónap 15-éig a Magyar Államkincstárnak; m) elvégzi az adatmegõrzési és archiválási feladatokat, gondoskodik az adatkezelési határidõ eltelte után az adatok kezelésének megszüntetésérõl (törlésérõl); n) gondoskodik az adatvédelmi, adatbiztonsági elõírások betartásáról; o) az illetményszámfejtés tárgyában kötött megállapodás(ok) alapján gondoskodik a kijelölt költségvetési szervek jelentõfelelõsei szakmai felkészítésérõl, folyamatos továbbképzésérõl; p) a munkavállaló kérésére, illetve az adatkezelésre és kérésre jogosult szervek megkeresésére igazolást ad ki a fennálló jogviszonyról, a kereseti adatokról, valamint a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulásról; q) gondoskodik az illetményszámfejtéssel kapcsolatos okiratok és bizonylatok megõrzésérõl; r) elkészíti és folyamatosan karbantartja az illetmény-számfejtéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló szabályokat, valamint elõkészíti a kijelölt költségvetési szervekkel kötendõ megállapodásokat; s) a Humánpolitikai Fõosztálytól kapott okiratok és egyéb adatok figyelembe vételével biztosítja az illetmény-analitika naprakész vezetését; t) rendszeresen és eseti kérések alapján adatokat szolgáltat az IH létszámának és személyi juttatásainak – szervezeti egységenként történõ – alakulásáról az IH vezetése részére.

12. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály A Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály a gazdasági fõigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt

10. szám

álló önálló szervezeti egység. A Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály – az Üzemeltetési Osztályon és a Beszerzési Osztályon keresztül – végzi az üzemeltetéssel, fenntartással, mûködtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a beszerzésekkel kapcsolatos tevékenységet, az érintett szervezeti egységek közremûködésével biztosítja a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A megyei hivatalok tekintetében a gazdálkodással összefüggõ egyes nyilvántartási, adatszolgáltatási, elõkészítési feladatokat a megyei hivataloknál foglalkoztatott gazdasági ügykezelõk útján végzi. A Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztályt a fõosztályvezetõ vezeti.

12.1. Beszerzési Osztály 12.1.1. A beszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos egyes részfeladatokat az IH vásárolt szolgáltatással oldja meg. Ilyen feladat különösen a közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás igénybevétele. 12.1.2. A Beszerzési Osztály a) az éves beszerzési terv, illetve a szakterületek által bejelentett és jóváhagyott igénylések alapján végzi az IH anyagi, technikai ellátását, elhelyezését szolgáló termék (szolgáltatás) beszerzését, a központosított közbeszerzés körébe tartozó termék (szolgáltatás) beszerzését, továbbá ezek elosztását, selejtezését és a felesleges termékek értékesítését; b) gazdálkodik az a) pont szerint részletezett termékek beszerzésére fordítható elõirányzattal; c) felügyeli, összehangolja az eszközbeszerzésre (szolgáltatás vásárlásra) rendelkezésre álló dologi, illetve felhalmozási elõirányzatok felhasználását; d) a beszerzési szabályoknak megfelelõen lebonyolítja az IH beszerzési eljárásait; e) gyûjti, rendszerezi, felülvizsgálja az IH beszerzési, építés-beruházási, felújítási, egyéb intézményi beruházási és fejlesztési igényeit; f) kialakítja az IH rövid, közép és hosszú távú beszerzési, beruházási, felújítási, fejlesztési koncepcióját, épületés infrastrukturális fejlesztési tervét, összeállítja az IH éves beruházási, felújítási tervjavaslatát; g) a jóváhagyott terv alapján szervezi, felügyeli, irányítja és ellenõrzi a beszerzési, beruházási, felújítási feladatok végrehajtását.

12.2. Üzemeltetési Osztály 12.2.1. Az üzemeltetéssel kapcsolatos egyes részfeladatokat az IH vásárolt szolgáltatással oldja meg. Ilyen feladatok különösen az ingatlanok folyamatos takarítási, õrzési és karbantartási feladatai, az informatikai, irodatechnikai, épületgépészeti, távközlés-technikai gépek, beren-

10. szám


dezések karbantartási üzemeltetési, fenntartási, leltározási feladatai, az anyagmozgatási és költöztetési feladatok. 12.2.2. Az Üzemeltetési Osztály a) biztosítja a munkavégzéshez szükséges anyagi-technikai eszközöket, ellenõrzi azok célszerû, gazdaságos és rendeltetésszerû használatát; b) a Számviteli Osztállyal, valamint a megyei hivatalokkal együttmûködve gondoskodik a leltárfelvételrõl, javaslatot tesz, elõkészíti, illetve ellenõrzi az eszközök és készletek selejtezését; c) végzi az IH épületeinek bérletével, vagyonkezelésével, felújításával és karbantartásával, továbbá az ingatlanok bérleti jogviszonyának létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos tevékenységeket; d) az ingatlanok és az azokkal kapcsolatos jogosultságok megszerzése, átruházása és elidegenítése tárgyában megkötendõ szerzõdéseket és egyéb jogügyleteket elõkészíti; e) ellátja a külsõ kivitelezõk által végzett építészeti, épületgépészeti munkák, a felújítások és karbantartások ellenõrzését, részt vesz az átadás-átvételi eljárásában és ellenõrzi a szavatosság, jótállás teljesítését; f) lebonyolítja az IH központi épületein belüli eszközmozgatásokat, költözéseket; g) felügyeli, összehangolja a személyi állomány elhelyezésével kapcsolatos feladatokat, ellenõrzi a végrehajtást; h) mûszakilag ellenõrzi a felhalmozási célú költségvetési elõirányzatok felhasználását; i) a kincstári vagyonnal kapcsolatos elõírásokra vonatkozóan kialakítja és vezeti a vagyonnyilvántartást, teljesíti a KVI részére elõírt adatszolgáltatást; j) teljesíti a KVI-vel megkötött vagyonkezelõi szerzõdésben egyeztetésre, értékesítésre és tájékoztatásra vállalt vagyonkezelõi kötelezettségeket, intézkedik az IH vagyonkezelõvé történõ kijelölése érdekében; k) javaslatokat készít a vagyonkezeléssel kapcsolatban, más anyagokat ilyen szempontból véleményez; l) elkészíti a gépjármûvekre vonatkozó beruházási, karbantartási, felújítási terveket, valamint a gépjármûvek üzemeltetésére, és a parkolási rendre vonatkozó belsõ szabályozást; m) a kötelezettségvállaló írásbeli rendelkezése alapján gondoskodik az IH gépjármûveinek használatából eredõ, valamint a beszerzésekbõl adódó pénzügyi kötelezettségek határidõre történõ teljesítésérõl; n) irányítja és ellenõrzi az IH tûz- és munkavédelmi munkáját, vizsgálja a tûz- és munkavédelemi elõírások érvényesülését, intézkedést kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére, elõkészíti a tûz- és munkavédelmet érintõ belsõ rendelkezéseket; o) gondoskodik a telekommunikációs rendszer és az irodatechnikai felszerelések igény szerinti telepítésérõl, üzemszerû mûködtetésérõl, ellenõrzi és koordinálja azok

2377

szakszerû használatát, felügyeli a beléptetõ rendszer mûködését; p) ellátja az IH eszköz- és készletgazdálkodási feladatait, ennek keretében az ellátási, nyilvántartási, raktározási feladatokat; q) ellátja (az informatikai feladatok kivételével) az IH központi rendezvényeivel kapcsolatos mûszaki feladatokat.

13. Kontrolling 13.1. Az IH-ban a kontrolling tevékenységet a kontrolling elemzõ látja el, aki a munkáját önállóan, a gazdasági fõigazgató-helyettes közvetlen irányítása mellett végzi. A kontrolling tevékenység kiterjed az IH gazdálkodási eredményességének mérésére, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérésére, illetve a gazdasági folyamatok szabályozottságának és mérhetõségének növelésére. A kontrolling hozzájárul a hivatal hosszú távú stratégiájának alakításához, a tervezéshez, illetve az ellenõrzéshez és az információ-rendszerek fejlesztéséhez. 13.2. A kontrolling elemzõ a) közremûködik a tervezésben, a feladatok áttekintésében, az igények elemzésében, szükség szerint megvizsgálja az átcsoportosítási lehetõségeket, illetve indokolja, alátámasztja a többletigényeket; b) javaslatokat dolgoz ki a vezetõi információs rendszer kialakítására, karbantartására valamint ehhez kapcsolódóan – szükség szerint – a számviteli, nyilvántartási gyakorlat korszerûsítésére, módosítására; c) részt vesz a hivatal szakmai mûködésével kapcsolatos rövid-, közép-, valamint hosszú távú stratégia kialakításában, az IH gazdálkodási stratégiájának meghatározásában; d) közremûködik a pályázatokkal kapcsolatos feladatok menedzselésében, segédleteket, útmutatókat dolgoz ki a projekttetvek készítéséhez, pályázatíráshoz, beszámoló készítéshez, a belsõ monitoring kialakításához, közremûködik a pénzügyi tervezésben, a monitoring megvalósításában; e) javaslatokat tesz az IH fõ tevékenységeinek – tevékenységenkénti – komplex értékelésére vonatkozó módszerek kidolgozására és alkalmazására, részt vesz a különbözõ szervezeti egységeknél keletkezõ információk – statisztikai adatok, szakmai jelentések, pénzügyi adatok stb. – integrált elemzésében, feldolgozásában, értékelésében, térben és idõben történõ összehasonlítását lehetõvé tevõ mutatók kidolgozásában; f) közremûködik a kockázatelemzési modell kidolgozásában és aktualizálásában; g) javaslatokat tesz a közérdekû adatok közzétételi rendjének kialakítására, véleményezi a közzétett adatokat, javaslatokat tesz a szükséges frissítésekre;

2378


h) fõigazgatói és/vagy gazdasági fõigazgató-helyettesi megbízás alapján – a gazdálkodással összefüggõ kérdésekben – egyedi vizsgálatokat végez, elemzéseket, értékeléseket készít, javaslatokat dolgoz ki; i) közremûködik a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok kidolgozásában, felülvizsgálatában és az aktualizálásra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

D) 14. A megyei hivatal feladat- és hatáskörei A megyei hivatal közvetlenül a fõigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Vezetõje az igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes helyettesít. A megyei hivatal feladatait a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az Áldozatsegítõ Szolgálat és a Kárpótlási Osztály keretein belül látja el. A Pártfogó felügyelõi Szolgálaton belül Felnõtt Korú Elkövetõk Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelõk Osztálya és Fiatalkorú Elkövetõk Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelõk Osztálya mûködik.

14.1. A megyei hivatal általános feladat- és hatásköre A megyei hivatal az általános feladat- és hatáskörében: a) adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat készít elõ a KIH szervezeti egységei részére; b) elvégzi az ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggõ feladatokat; c) közremûködik a Költségvetési Fõosztály gazdálkodással összefüggõ egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és elõkészítési feladatainak teljesítésében; d) a fõigazgató ás a gazdasági fõigazgató-helyettes által meghatározott rend szerint gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, elõkészíti az egyes gazdálkodással összefüggõ feladatok végrehajtása során keletkezõ pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Költségvetési Fõosztálynak; e) ellátja az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggõ feladatokat; a szakmai tevékenység, illetõleg az ügyfélforgalom zavartalan ellátása érdekében – a fõigazgató erre vonatkozó döntése alapján – területi irodát mûködtethet; f) ellátja a jogszabályok és a belsõ rendelkezések alapján hatáskörébe utalt feladatokat, továbbá a fõigazgató, az általános fõigazgató-helyettes és a gazdasági fõigazgató-helyettes által meghatározott egyéb feladatokat; g) informatikai és adatvédelmi feladatokat lát el az Informatikai Fõosztály felügyelete mellett; h) gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megõrzésérõl, szabályszerû kezelésérõl.

10. szám

14.2. A megyei hivatal pártfogó felügyelõi szakmai tevékenysége A megyei hivatal pártfogó felügyelõi szakmai tevékenység keretében: a) az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó felügyelõi véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezet-tanulmányt készít a felnõtt korú és a fiatalkorú elkövetõkrõl; b) szervezi és ellenõrzi a közérdekû munka végrehajtását; c) végrehajtja az elkövetõk pártfogó felügyeletét: ellenõrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által elõírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; d) elvégzi az elkövetõk utógondozásával kapcsolatos feladatokat; e) a társadalmi integráció elõsegítése érdekében azonnali pénzügyi segélyezést folytat a büntetés-végrehajtási intézetbõl szabaduló elítélt számára az erre vonatkozó fõigazgatói intézkedésben meghatározottak szerint az IH költségvetésének terhére; f) illetékességi területén együttmûködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-végrehajtási intézetekkel, a rendõrséggel és más hatóságokkal, az önkormányzatokkal, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; g) pártfogó felügyelõi szállásokat és foglalkoztatókat mûködtet; külön forrás és kapacitás hiányában a feladat megvalósítás érdekében együttmûködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttmûködési megállapodást, ellátási szerzõdést köthet; a megyei hivatal erre kijelölt helyiségében biztosítja a pártfogoltak számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetõségét, vagy utógondozás keretében – a büntetés-végrehajtási intézettel együttmûködve – csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; h) ellátja a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiai céljaiból a megyei hivatalra háruló feladatokat; i) vezeti a pártfogó felügyelõi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat.

14.3. A megyei hivatal jogi segítségnyújtó szakmai tevékenysége A megyei hivatal a jogi segítségnyújtó szakmai tevékenység keretében: a) elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyezõ, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat; b) a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen biztosítja a jogi segítõ igénybevételének lehetõségét, határozattal

10. szám


dönt a támogatás engedélyezésérõl és annak mértékérõl, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás visszavonásáról; c) ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerû megítélésû ügyekben felmerült jogi kérdésekben tájékoztatást ad; d) a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el; e) továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat; f) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen a megyei hivatalhoz benyújtott fellebbezésnek saját hatáskörben helyt ad, ennek hiányában a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztályhoz; g) számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételérõl; h) ellenõrzi a jogi segítõk által kiállított számlákat, összevetve a határozatokkal és a teljesítés-igazolásokkal, a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítõknek; i) a jogi segítõk által kiállított számlákat, a támogatást engedélyezõ jogerõs határozatot, továbbá az állam által elõlegezett, visszatérítendõ támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot – a jogszabályban meghatározott összesítõvel – továbbítja a gazdasági szervezethez; j) a visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez a támogatás behajtása iránt; k) illetékességi területén együttmûködést alakít ki a jogi segítõkkel, a megyei ügyvédi kamarákkal, a területi közjegyzõi kamarákkal, az önkormányzatokkal, társadalmi és egyéb szervezetekkel.

14.4. A megyei hivatal áldozatsegítõ szakmai tevékenysége A megyei hivatal az áldozatsegítõ szakmai tevékenység keretében: a) tájékoztatja az ügyfelet büntetõeljárásbeli jogairól és kötelezettségirõl, a számára elérhetõ támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeirõl, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetõségekrõl, továbbá az áldozatok számára tájékoztató anyagokat készít; b) az áldozatot hozzásegíti alapvetõ jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén mûködõ egészségügyi szolgáltatóval együttmûködési megállapodást köthet; c) gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülõ szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megilletõ jogokat megismerjék és érvényesítsék;

2379

d) a bûncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad, szükség esetén továbbítja a kérelmet a területi jogi segítségnyújtó szolgálatnak; e) az IH költségvetése terhére történõ megelõlegezéssel azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegû rendkívüli kiadásait akkor, ha a bûncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes; f) továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult Fõvárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítõ Szolgálatának, útmutatást ad a kiegészítõ adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, illetve beszerzi a kiegészítõ adatokat és a kérelemhez szükséges igazolásokat, a kérelem elbírálásához az áldozatot vagy más személyt meghallgatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenõrzése érdekében megkeresi, vagy a kérelemben közölt adatok valódiságát az áldozat lakásán vagy tartózkodási helyén megvizsgálja; g) ellenõrzi az illetékességi területén lakhellyel rendelkezõ járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntetõ ok fennállása esetén a járadék megszüntetése iránt elõterjesztést készít, amelyet a döntõ hatósághoz továbbít; h) az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezi a törvényben meghatározott esetekben; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenõrzi a visszatérítési kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkezõ szervnél; i) a benyújtott fellebbezéseket megvizsgálja, szükség esetén annak saját hatáskörben helyt ad, egyébként az ügy irataival együtt felterjeszti a KIH Áldozatsegítõ Szolgálathoz; j) az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez; a kárenyhítés iránti kérelmet és az annak megalapozottságát alátámasztó okmányokat továbbítja a bûncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállam döntõ hatóságához; k) nyilvántartást vezet az ügyféli tájékoztatásokról, a beérkezett kérelmekrõl, a megítélt támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntetõ- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetõ ügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítõ, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve az eljáró gyámhatóság részére; l) együttmûködik és kapcsolatot tart a rendõrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást

2380


10. szám

nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítõ szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárõrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.

tó és Választási Hivatal stb.), önkormányzati és egyéb szervekkel, szervezetekkel.

A Fõvárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítõ Szolgálata, mint döntõ hatóság a fentieken túl: m) a döntési eljárás során a kárenyhítés iránti kérelmet érdemben elbírálja, az Európai Unió más tagállamából érkezett kérelem esetén a kárenyhítésrõl hozott érdemi határozatról a kérelmet továbbító tagállam támogató hatóságát is tájékoztatja; n) a jogerõs határozatot a kifizetések teljesítése végett az Áldozatsegítõ Hatósági és Módszertani Osztályhoz megküldi, a határozatról a közremûködõ támogató hatóságot értesíti.

Az ellenõrzési rendszer

14.5. A megyei hivatal kárpótlási szakmai tevékenysége A megyei hivatal a kárpótlási szakmai tevékenység keretében: a) ellátja a vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggõ hatósági feladatokat, b) a vagyoni kárpótlási határozatok ellen érkezett fellebbezéseknek saját hatáskörben helyt ad, ennek hiányában felterjeszti a Kárpótlási Fõosztály Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztálya részére; c) a KIH által átadott személyi kárpótlási ügyekben gyakorolja a hatósági feladatokat és hatásköröket, ennek keretében lefolytatja a személyi kárpótlási kérelmekkel kapcsolatos hatósági eljárást; d) elõkészíti a személyi kárpótlási határozatokkal összefüggésben érkezett kereseti kérelmeket bírósági felterjesztésre, és szükség szerint továbbítja a Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztálynak, vagy az illetékes megyei bíróságnak; e) elõkészíti, jóváhagyja a földalap-elkülönítéseket, szervezi és lebonyolítja a termõföldárveréseket, biztosítja azok technikai feltételeit; f) intézkedik a jogerõs árverési eredmények továbbításáról és a földalapok hatályos jogszabály szerinti elszámolásáról; g) az árverések ellen érkezõ kifogások esetén döntésre elõkészíti az ügyeket és felterjeszti a Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztály részére; h) a Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztály felügyelete mellett eseti megbízással ellátja a perképviseleti tevékenységet; i) jelentéseket készít a kárpótlási folyamatról, véleményezi az utasítás-tervezeteket, javaslatokat tesz a gyakorlati problémák megoldására; j) együttmûködik az állami (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, földhivatalok, Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántar-

V. fejezet

15. Az IH belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszere Az IH belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszere magában foglalja a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzést (a továbbiakban: FEUVE), valamint a funkcionálisan független belsõ ellenõrzést. A pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszernek biztosítania kell, hogy: a) az IH valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerûség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) a költségvetési eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelõ, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az IH gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerûség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. A pénzügyi irányítási és ellenõrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését; b) az elõzetes és utólagos pénzügyi ellenõrzést, a pénzügyi döntések jóváhagyását, illetve ellenjegyzését; c) a gazdasági események elszámolását (könyvvezetés, beszámolás).

15.1. A FEUVE rendszer 15.1.1. A folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés az IH-n belül a gazdasági fõigazgató-helyettes által folytatott elsõ szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, mûködtetéséért és fejlesztéséért a fõigazgató felelõs a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. 15.1.2. A fõigazgató köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és mûködtetni az IH-n belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerû, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 15.1.3. A FEUVE rendszerének fõ pillérei: a) az ellenõrzési nyomvonal vagy tevékenység modell (Audit trail),

10. szám


b) a kockázatkezelés, c) a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége. 15.1.4. Az ellenõrzési nyomvonal az IH tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. E tevékenység modell (Audit trail) kialakításának, aktualizálásának célja a tevékenységek nyomon-követhetõségének biztosítása, valamint a kockázatazonosítás kereteinek meghatározása: a) a munka folyamatába épített ellenõrzés a munkamegosztás rendjéhez kapcsolódóan átfogja és nyomon követi a teljes munkamenetet, végrehajtásához az SzMSz-ben foglaltak, a szervezeti egységek ügyrendjei, az egyéb belsõ szabályozások, valamint a munkaköri leírások elõírásai szolgálnak alapul; 15.1.5. A kockázatkezelési eljárásrend célja, hogy azonosítsa, elemezze és dokumentálja az IH folyamataiban és szervezeti egységeinél létezõ kockázatokat, meghatározza a kockázatkezelés folyamatait, valamint az azok mûködtetéséhez kapcsolódó feladatokat és felelõsségeket, és ezáltal létrehozza az átlátható, ellenõrizhetõ, nyomon követhetõ kockázatkezelési folyamatot: a) a kockázatok kezelését az IH gazdálkodási tevékenységére épülõ (másodlagos) kockázatkezelési szervezet végzi a kockázatkezelési vezetõ szervezeti és a kockázatkezelési felelõs szakmai irányítása alatt; b) a kockázatkezelési vezetõ feladatait az IH fõigazgatója látja el; c) a kockázatkezelési felelõs feladatait az IH gazdasági fõigazgató-helyettese látja el; d) a kockázatkezelési szervezet tagjai a kockázatgazdák és a kontrollgazdák, akik a kockázatok és kontrollok azonosítását és értékelését végzik; e) a FEUVE rendszer kockázatértékelõ mátrixában megjelölt kockázatgazda felelõs a hozzárendelt tevékenységekkel kapcsolatos kockázatok azonosításáért, elsõdleges értékeléséért és idõbeni jelzéséért; f) a kockázatkontroll-értékelõ mátrixban megjelölt kontrollgazda felelõs a hozzárendelt tevékenységekkel kapcsolatos kontrollok mûködtetéséért és elsõdleges értékeléséért, valamint a kontroll-hiányosságok idõbeni jelzéséért; g) a kockázatkezeléssel kapcsolatos részletes feladatokat, felelõsségeket, valamint a kockázatkezelés rendjét a Kockázatkezelési politika által meghatározott irányelvekhez illeszkedve a Kockázatkezelési eljárásrend tartalmazza. 15.1.6. A szabálytalanságok kezelésének célja a jogszabályokban, illetve az IH belsõ szabályzataiban lefektetett elvek és elõírások sérülésének, megszegésének megelõzése, megakadályozása, illetve azok sérülése, megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések – mértéküknek megfelelõ – korrigálása, felelõsség megállapítása, intézkedések foganatosítása:

2381

a) a szabálytalanságok megelõzése érdekében biztosítani kell a külsõ és belsõ szabályok megismerésének lehetõségét, valamint olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szereznek a külsõ és belsõ szabályok tartalmáról, illetve az elvárt magatartásról; b) a szabálytalanságok kezelését a fõigazgató felügyelete alá tartozó és általa írásban kijelölt szabálytalansági felelõs végzi; 15.1.7. A hivatali szervezeti egységek vezetõi irányítási, szabályozási tevékenységük során érvényesítik a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési rendszer követelményeit: a) az IH gazdálkodási rendjére vonatkozó szabályzataiban, az önálló szervezeti egységek ügyrendjükben és az igazságügyi alkalmazottak munkaköri leírásában rendelkeznek az egyes gazdálkodási területek, illetõleg az önálló szervezeti egységek folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzésérõl; b) minden vezetõnek hatás- és feladatkörében önállóan kell gondoskodnia az elõzetes és utólagos ellenõrzés megszervezésérõl és mûködtetésérõl; c) a szervezeti egységek vezetõi kockázatkezelési tevékenységükkel közremûködnek a feladatkörüket érintõ stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában, ezzel egyidejûleg az IH ellenõrzési tervének kialakításában. A FEUVE rendszerrel kapcsolatos szabályzatokat az igazságügyi és rendészeti miniszter normatív utasításban adja ki.

15.2. A belsõ ellenõrzés 15.2.1. Az IH belsõ ellenõrzési szervezete a Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály. 15.2.2. A Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály tevékenysége kiterjed az IH, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által kezelt elõirányzatokra. 15.2.3. A Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály tevékenysége során: a) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszerek mûködését, b) megállapításokat és javaslatokat tesz, elemzéseket és értékeléseket készít a gazdálkodás eredményességének növelése, a hiányosságok kiküszöbölése, valamint a FEUVE rendszer javítása és továbbfejlesztése érdekében, c) folyamatosan vizsgálja és értékeli a FEUVE rendszer kiépítését és mûködését, d) figyelemmel kíséri az ellenõrzések alapján megtett intézkedéseket. 15.2.4. A belsõ ellenõrzési szervezet feladatait és kötelezettségeit az SzMSz 8. pontja részletezi. A belsõ ellenõrzés funkcionális függetlenségét a fõigazgató biztosítja.

2382

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 16. A szakmai és a funkcionális mûködés ellenõrzése

16.1. Az IH szakterületi ellenõrzését külön terv alapján feladatkörükben a központi szolgálatok, a funkcionális mûködés ellenõrzését a funkcionális szervezeti egységek végzik. 16.2. A szakmai ellenõrzések módozatai: a) komplex ellenõrzés b) átfogó szakmai felügyeleti vizsgálat c) témavizsgálat d) célvizsgálat e) utóvizsgálat 16.3. A szakmai ellenõrzések lefolytatására vizsgálati terv készül, amely tartalmazza a 16.2. pont szerinti vizsgálatok ütemezését. A vizsgálati tervet ad hoc vizsgálatok módosíthatják.

17. Külsõ ellenõrzés 17.1. Az IH ellenõrzésére jogosult külsõ szervezet képviselõje megbízólevelét a fõigazgató veszi át. 17.2. A vizsgált szervezeti egység minden munkatársa köteles az ellenõrzést végzõ szervezet, illetõleg a képviseletében eljáró személy részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogosultság esetén a dokumentációs anyagokba történõ betekintést engedélyezni és az ellenõrzés végzéséhez a megfelelõ feltételeket biztosítani. 17.3. A vizsgált szervezeti egység vezetõje a külsõ ellenõrzés megkezdésérõl, céljáról, valamint a megállapításokról, javaslatokról tájékoztatja az IH fõigazgatóját, valamint a belsõ ellenõrzési vezetõt. 17.4. A külsõ ellenõrzés lezárását követõen a vizsgált szervezeti egység vezetõje köteles érdemi intézkedéseket foganatosítani a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.

VI. fejezet 18. A képviselet rendje, a mûködés alapelvei, a döntés-elõkészítés formái 18.1. A képviselet rendje 18.1.1. Az IH-t az Igazságügyi Minisztérium, az egyéb állami és önkormányzati szervek, a társadalmi szervezetek, a gazdálkodó szervek, a nemzetközi és egyéb szervezetek elõtt a fõigazgató képviseli. E jogkörét – ha jogsza-

10. szám

bály eltérõen nem rendelkezik – az IH vezetõ munkatársaira átruházhatja. 18.1.2. A megyei hivatalt – mûködési területére kiterjedõen – az ügykörébe tartozó feladatok végrehajtásával kapcsolatosan az igazgató képviseli. 18.1.3. Az IH bíróságok és hatóságok elõtti jogi képviseletét szakmai kérdésekkel összefüggõ jogvitákban a Vagyoni Kárpótlási és Jogi Osztály, illetve Igazgatási Önálló Osztály látja el az érintett szervezeti egységekkel együttmûködve. Az IH mûködésével összefüggõ egyéb vitás jogi kérdésekben (szerzõdések, munkaügy) a jogi képviseletet az Igazgatási Önálló Osztály látja el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a fõigazgató a képviselettel kivételesen külsõ jogi képviselõt bíz meg. 18.1.4. Az IH mûködésével és feladatellátásával kapcsolatban a felügyeletet ellátó minisztérium, egyéb szerv, illetve a média részére a fõigazgató – kárpótlási és kárrendezési ügyekben az általános fõigazgató-helyettes – jogosult nyilatkozatot tenni, felvilágosítást adni. E jogkörét a fõigazgató, az általános fõigazgató-helyettes eseti jelleggel az IH vezetõ munkatársaira átruházhatja. 18.1.5. A szakmai kapcsolatokat a partnerhatóságokkal, szervezetekkel a szakszolgálatok, fõosztályok önállóan szervezik.

18.2. A mûködés alapelvei 18.2.1. Az IH szervezeti egységei a fõigazgató által jóváhagyott éves munkaterv, az általuk elkészített és a fõigazgató által jóváhagyott ügyrend – a Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály a Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv – és az IH szabályzatai szerint végzik tevékenységüket. 18.2.2. Az SzMSz-ben meghatározott szervezeti egységen belüli, nem önálló szervezeti egységként folyamatosan vagy alkalmilag (kiemelt jelentõségû szakmai feladat ellátására, meghatározott feladatok elvégzésére) mûködõ munkacsoport létesítésére, megszüntetésére – a fõigazgató egyetértésével – a szervezeti egység vezetõje jogosult. Vizsgálat lefolytatására, jóléti intézkedések elõkészítésére a fõigazgató állandó vagy eseti bizottságot hozhat létre. A bizottság összetételét, feladatait, mûködési szabályait a fõigazgató határozza meg. A bizottságok véleményezõ, javaslattevõ jogkörrel bírnak, döntési jogkörrel nem rendelkeznek. A szociális döntések elõkészítése érdekében az IH állandó bizottságaként Szociális Bizottság mûködik, amelynek a szociális döntésekre vonatkozó javaslattételi jogköre van. A Szociális Bizottság mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a Juttatások Egységes Rendszere szabályzat tartalmazza. 18.2.3. Az IH valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttmûködni. A szervezeti egysé-

10. szám


gek közötti kapcsolatrendszer kialakításáért és mûködéséért az adott szervezeti egységek vezetõi felelõsek. 18.2.4. Az irányítási, felügyeleti, ellenõrzési munkával kapcsolatos jelentõsebb elvi és a gyakorlati kérdések megtárgyalása, szakmai koncepció kialakítása, döntések elõkészítése és ismertetése, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció, továbbá az értékelés érdekében az IH-ban értekezleti rendszer mûködik. Az IH értekezleti fórumai: a) Heti koordinációs vezetõi értekezlet: vezetõje: a fõigazgató résztvevõi: az általános fõigazgató-helyettes, a gazdasági fõigazgató-helyettes, a központi szolgálatok igazgatói, a Költségvetési Fõosztály vezetõje, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Fõosztály vezetõje, a Humánpolitikai Fõosztály vezetõje, az Informatikai Fõosztály vezetõje, a Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztály vezetõje, a kontrolling elemzõ, az Igazgatási Önálló Osztály vezetõje, a titkárságvezetõ, valamint – az eseti meghívottak; feladata: a vezetõi döntések megalapozása érdekében az IH egészét, illetve fontosabb területeit érintõ elõterjesztések megvitatása, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció, a megyei hivatalok jelentéseinek értékelése, az IH vezetõi heti tevékenységének egyeztetése; idõpontja: szerdai munkanapokon. b) Megyei igazgatók országos értekezlete: vezetõje: a fõigazgató résztvevõi: – a heti koordinációs vezetõi értekezlet résztvevõi, – a megyei igazgatók, – a meghívottak; feladata: az IH egészét érintõ elõterjesztések megvitatása, beszámoltatás, értékelés, döntések ismertetése, tájékoztatás; idõpontja: az IH éves munkaterve szerint, negyedévente legalább egy alkalommal. c) Szakterületi vezetõi értekezlet: vezetõje: a központi szolgálat igazgatója résztvevõi: – az adott központi szolgálat vezetõi, – a meghívottak; feladata: a szakterületet érintõ elõterjesztések megvitatása, az IH egyes tevékenységi körébe tartozó feladatok szakmai koordinálása, tájékoztatás; idõpontja: az IH éves munkaterve szerint, negyedévente legalább egy alkalommal. d) Megyei vezetõi értekezlet: vezetõje: igazgató résztvevõi: igazgató-helyettes, osztályvezetõk; feladata: a megyei hivatal szakmai és igazgatási tevékenységének koordinálása, a szakmai feladatok értékelése;

2383

idõpontja: a megyei hivatal ügyrendje szerint, legalább kéthetenként. e) Szervezeti egység munkaértekezlete: vezetõje: a szervezeti egység vezetõje résztvevõi: a szervezeti egység munkatársai; feladata: az a)–d) pontban felsorolt értekezleteken meghatározott feladatok, elhangzott tájékoztatások, döntések, értékelések ismertetése, a végrehajtás megszervezése, a saját hatáskörben hozott döntések, feladatok, utasítások ismertetése; idõpontja: a szervezeti egység ügyrendje szerint, legalább havonta egy alkalommal. Az értekezletekrõl az értekezletet vezetõ által kijelölt személy három munkanapon belül emlékeztetõt készít. Az értekezletet vezetõ az emlékeztetõt jóváhagyja.

18.3. A munkarend és a munkaidõ-beosztás szabályai 18.3.1. Az IH-ban a munkaidõ munkanapokon hétfõtõl csütörtökig 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig tart. 18.3.2. A megyei hivatalok pártfogó felügyelõi feladatokat ellátó szervezeti egységeiben a munkarendet az igazgató – a 40 órás munkahétre figyelemmel – a fõigazgató jóváhagyásával rugalmas munkaidõ-beosztással határozza meg. 18.3.3. A megyei hivatalok jogi segítségnyújtási, valamint áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységeinek munkaideje a hétfõ, a kedd és a csütörtöki munkanapokon 8.00 órától 16.00 óráig, a szerdai munkanapon 8.00 órától 18.00 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig tart.

VII. fejezet 19. Záró rendelkezések 19.1. Az SzMSz 2006. szeptember 29-én lép hatályba, hatálya kiterjed az IH valamennyi szervezeti egységére, és az IH állományában lévõ igazságügyi alkalmazottakra. A hatályos SzMSz valamennyi szervezeti egység részére történõ eljuttatásáról a Titkárság gondoskodik. 19.2. Az IH szervezeti ábráját, valamint az irányítás, a felügyelet, az ellenõrzés, és a vezetés kapcsolatrendszerének irányait az 1. számú függelék tartalmazza, az IH állami feladatként ellátandó alaptevékenységére vonatkozó jogszabályok és egyes az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzékét a 2. számú függelék tartalmazza. 19.3. A hatályos SzMSz alapján valamennyi szervezeti egység gondoskodik az ügyrend, valamint az igazságügyi alkalmazottak munkaköri leírásainak felülvizsgálatáról.

2384


10. szám

10. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 2. számú függelék

Az IH állami feladatként ellátandó alaptevékenységére vonatkozó jogszabályok és egyes az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke Pártfogó felügyelet 1. a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény; 2. a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; 3. a pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XIV. törvény; 4. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet; 5. a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat tevékenységérõl, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet; 6. a büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; 7. a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; 8. a kábítószer-függõséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 26/2003. (V. 16.) ESzCsM-GyISM együttes rendelet; 9. a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 1.) OGY határozat; 10. a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat; 11. a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat felállításának és mûködésének szabályozási elveirõl szóló 1183/2002. (X. 31.) Korm. határozat; 12. a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat; 13. a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozat;

Jogi segítségnyújtás 1. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény; 2. a jogi segítõi névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet; 3. a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 10/2004. (III. 30.) IM rendelet;

2385

4. a jogi segítõ díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet;

Áldozatsegítés 1. a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény; 2. az áldozatsegítõ támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet;

Kárpótlás I. Személyi kárpótlás: 1. az 1956-os népfelkeléssel összefüggõ elítélések orvoslásáról (I. Semmisségi törvény) szóló 1989. évi XXXVI. törvény; 2. az 1945 és 1963 közötti törvénysértõ elítélések semmissé nyilvánításáról (II. Semmisségi törvény) szóló 1990. évi XXVI. törvény; 3. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bûncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény; 4. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXII. törvény; 5. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény; 6. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggõ elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény; 7. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben (1992. évi XXXII. törvény) meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény; 8. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról szóló és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXX. törvény 9. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet; 10. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet; 11. az élet elvesztéséért járó egyösszegû kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet; 12. az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 206/2004. (VII. 6) Korm. rendelet;

2386


13. a szabadságvesztés kezdõ és utolsó napjának megállapításáról szóló 17/1997. (V. 9.) IM rendelet;

II. Nyugdíjkiegészítés: 1. egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló módosított 1991. évi XII. törvény; 2. az 1945 és 1963 között törvénysértõ módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetésérõl, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésérõl szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet; 3. az 1938–1945 közötti idõszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetõleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt áll személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésérõl szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet; 4. a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekrõl és nyugdíjuk kiegészítésérõl szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet; 5. az 1951 és 1956 közötti idõszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésérõl szóló módosított 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet.

10. szám

6. a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejérõl és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény; 7. a Párizsi Békeszerzõdésekrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény; 8. a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggõ egyes kérdésekrõl szóló 1997. évi XXXIII. törvény; 9. a termõföldrõl szóló módosított 1994. évi LV. törvény; 10. a szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény; 11. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet; 12. a tulajdonviszonyok rendezések érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényben, valamint szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben foglalt földügyi feladatokról és végrehajtásuk költségvetési támogatásáról szóló 86/1992. (V. 22.) Korm. rendelet; 13. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló módosított 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet.

V. Egyéb kapcsolódó jogszabályok: III. Nemzeti gondozás: 1. a nemzeti gondozásról szóló módosított 1992. évi LII. törvény.

IV. Vagyoni kárpótlás: 1. a tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló módosított 1991. évi XXV. törvény; 2. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétõl 1949. június 8-ig terjedõ idõben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény; 3. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló módosított 1992. évi XXXI. törvény; 4. a kárpótlási jegy termõföldtulajdon megszerzésére történõ felhasználásának egyes kérdéseirõl szóló 1992. évi IL. törvény; 5. a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló többször módosított 1993. évi II. törvény;

1. a hadigondozásról szóló többször módosított 1994. évi XLV. törvény; 2. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény; 3. a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet; 4. a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék bevezetésérõl szóló 173/1995. (XII. 27) Korm. rendelet; 5. a Szabad Magyarországért Emléklap alapításáról és adományozásáról, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék bevezetésérõl szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/1999. (VII. 7.) Korm. rendelet; 6. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló módosított 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet; 7. a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl és a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék bevezetésérõl szóló 173/1995. (XII. 27) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; 8. az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló módosított 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.

10. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY Lobbitevékenység ellenõrzése

1. a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény; 2. a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII.14.) Korm. rendelet; 3. a biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

Az Igazságügyi Hivatal mûködésével összefüggõ alapjogszabályok 1. az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet; 2. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény; 3. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; 4. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény; 5. a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekrõl szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet; 6. a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet; 7. az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet; 8. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet; 9. az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat egységes iratkezelésérõl szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet; 10. az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeirõl, munkaköri elnevezéseirõl és ügyviteli vizsgájáról szóló 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet 11. a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény; 12. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; 13. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény; 14. az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet; 15. a kincstári rendszer mûködésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérõl szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet; 16. a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény; 17. az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény.

2387

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 5/2006. (IK 10.) IRM utasítása a Rendõrtiszti Fõiskola alapító okiratának kiadásáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ára, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésére, valamint a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 16. §-ának (1) bekezdésére és a 115. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a következõ utasítást adom ki: 1. § A Rendõrtiszti Fõiskola alapító okiratát az utasítás mellékletében meghatározottak szerint kiadom. 2. § (1) Ez az utasítás a közzétételének napján lép hatályba. (2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejûleg a Rendõrtiszti Fõiskola 2001. január 31-én kelt, 71-1145/2001. számú alapító okiratát hatályon kívül helyezem.

Melléklet az 5/2006. (IK 10.) IRM utasításhoz Alapító okirat, amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszter az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ára, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésére, valamint a felsõoktatásról szóló, 2005. évi CXXXIX. törvény 16. §-ának (1) bekezdésére és a 115. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a következõk szerint ad ki: Az intézmény az 1971/72. tanévvel kezdõdõen az 1970. évi 39. számú törvényerejû rendelettel került megállapításra. Küldetésének megfelelõen 1971-tõl a rendõrség és a büntetés-végrehajtás, 1991-tõl a határõrség, valamint a vám- és pénzügyõrség képez fõiskolai végzettségû szakembereket. Feladata olyan, a korszerû ismereteket hatékonyan alkalmazni képes szakértelmiség képzése és nevelése, akik szolgálatba állásukat követõen, a szükséges vezetési készségek birtokában, jogszabályokban meghatározott feladatokat látnak el az ország belsõ rendjének és biztonságának alakításában és megõrzésében. 1. Az intézmény neve: Rendõrtiszti Fõiskola. – rövidített neve: RTF. 2. Az intézmény alapítója: a Magyar Köztársaság Országgyûlése. 3. Az intézmény fenntartójának, alapítói jogok gyakorlójának (felügyeleti szervének) megnevezése: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. 4. Az intézmény székhelye: Budapest. 5. Az intézmény gazdálkodási jogköre: a felügyeleti szerv fejezetében meghatározott címbõl önállóan gazdál-

2388


kodó, teljes jogkörrel (ingatlanvagyon tekintetében vagyonkezelõi jogosultsággal) rendelkezõ központi költségvetési szerv. 5.1. Számlavezetõ: Magyar Államkincstár. 5.2. Elõirányzat-felhasználás keretszámla száma: 10023002-01451447-00000000. 5.3. Adóigazgatási szám: 15720845-2-51. 5.4. PIR-törzsszám: 720849. 6. Az intézmény szakági besorolása: 803020, fõiskolai oktatás. 6.1. OM-azonosító: FI64680. 7. Az intézményhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem tartozik. 8. Az intézmény tevékenységi körei 8.1. Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: – A társadalomtudomány tudományágban, a szakindítási engedéllyel rendelkezõ szakokon, a jóváhagyott kimeneti képesítési követelmények szerint fõiskolai szintû alapképzést, felsõfokú szakképzést, szakirányú továbbképzést, valamint szakképzést és felnõttképzést a vonatkozó törvényi elõírásoknak megfelelõen folytathat nappali, esti és levelezõ tagozaton, továbbá távoktatásban, és a képzési formák szerint oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki. – Továbbképzést és vezetõképzést folytat, az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint. – A képzéshez kapcsolódó tudományágban tudományos kutatást és fejlesztést, valamint tudományszervezõ tevékenységet végez. – A nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, mûvelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történõ felkészítéséhez. – A rendészeti életpályára történõ felkészítés érdekében az oktató- és nevelõmunka részeként közvetíti és érvényesíti a sajátos testületi normákat, elvárásokat. – Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. – Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, szállói elhelyezést, kulturális és sportolási lehetõséget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják. – A vonatkozó jogszabályok szerint az alkalmazásában lévõ hivatásos állományú és közalkalmazottak ellátásával kapcsolatos feladatokat végez. – Az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezésében lát el feladatokat. – Feladatai teljesítése érdekében igazgatási, szervezési, pénzügyi gazdasági, mûszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket mûködtet. Az alaptevékenység feladatai ellátásához szükséges elõirányzatokat a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvény XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezete tartalmazza, amely a mindenkor érvényes jogszabályok, továbbá a fejezeten belül belsõ szabályok figyelembevételével kerül felhasználásra.

10. szám

8.2. Kiegészítõ tevékenységek: – az államilag finanszírozott felsõfokú szakemberképzésben részt vevõ hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekhez és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez, – költségtérítéses felsõfokú szakemberképzés a szakindítási engedéllyel rendelkezõ szakokon, valamennyi képzési szinten és formában, – a képzéshez kapcsolódó tudományágban, a rendvédelmi szervek igényei szerinti kutatás és fejlesztés, tudományszervezés, – az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása, a munkahelyi vendéglátás, a sportlétesítmények és az oktatást szolgáló helyiségek, valamint a szállói helyek bérbeadása. 8.3. A vállalkozási tevékenységek csoportjai: TEÁOR-szám 1. Felsõfokú szakképzés 80.30. 2. Középfokú szakképzés 80.22. 3. Alapfokú szakképzés 80.42. 4. Nyelvi képzés és vizsgafelkészítés 80.42. 5. Esetenként szolgáltatási tevékenység az intézmény infrastruktúrája kapacitásának figyelembevételével. 9. Az intézmény tevékenységi köreinek TEÁOR szerinti részletes felsorolását a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) tartalmazza. 10. Az intézmény szervezete és vezetése Az intézmény szervezeti felépítését és mûködésének rendjét – amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszter egyetértésével a szenátus határoz meg – részletesen a szabályzat tartalmazza. Az intézmény vezetõje a rektor, aki – pályázat útján a szenátus kezdeményezése alapján – az oktatási miniszter egyetértésével, az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök bíz meg, illetve ment fel. A rektor helyetteseit, a fõtitkárt, a gazdasági igazgatót a szenátus javaslata alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter bízza meg. A rektor munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörét, valamint egyéb hatásköreit és azok átruházásának eseteit az Ftv. és a szabályzat rögzíti. Az intézménybe évente felvehetõ hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit, képzési formák és szakok szerint – elsõdlegesen a rendészeti szervek személyi utánpótlási igénye alapján – a Felsõoktatási Tudományos Tanács állásfoglalására is figyelemmel, az igazságügyi és rendészeti miniszter „Felvételi pályázat”-ban határozza meg, amelyeket a Felsõoktatási Felvételi Tájékoztató tartalmazza. A felvehetõ maximális hallgatói létszám: – nappali tagozatra 750 fõ, – levelezõ tagozatra: 1000 fõ. 11. Az intézmény kezelésében lévõ és tartósan bérelt ingatlanok jegyzéke, továbbá az intézményi hozzájárulással vagy közremûködéssel létrehozott, illetve mûködtetett társaságok, egyesületek, alapítványok és egyéb szervezetek jegyzéke és alapító okiratai, illetve az alapítással összefüggõ más dokumentumai a szabályzat mellékletét képezik.

10. szám


Tájékoztató Együttmûködési megállapodás az igazságügyi és rendészeti érdekegyeztetésrõl mely létrejött egyfelõl az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) mint munkáltatói képviselet, másrészrõl a miniszter felügyelete és irányítása alá tarozó szerveknél dolgozók közösségét képviselõ ágazati vagy alágazati reprezentatív szakszervezetek, mint munkavállalói érdekképviseletek, (továbbiakban együttesen felek) között annak érdekében, hogy létrehozzák és mûködtessék az igazságügyi és rendészeti érdekegyeztetés rendszerét. 1. A felek megállapodnak abban, hogy az ágazati érdekegyeztetés legmagasabb fórumaként létrehozzák az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztetõ Tanácsot (a továbbiakban: IRÉT). 2. Az IRÉT célja: a miniszter felügyelete és irányítása alá tartozó munkáltatók és munkavállalók érdekeinek, törekvéseinek, álláspontjának feltárása, tárgyalásos egyeztetése, valamint az információcsere.

2389

a végrehajtás érdekében szükséges, hatáskörükbe tartozó intézkedéseket. A felek vállalják, hogy az egyeztetéshez, megállapodáshoz szükséges információkat egymás rendelkezésére bocsátják. Azon tárgykörökben, amelyekben az érdekképviseletek egyetértése, illetõleg a velük való megállapodás nem kötelezõ, annak hiánya a munkáltatói döntés hatáskörét nem érinti, ugyanakkor az érdekképviseletek különvéleményét az elõterjesztéshez írásban mellékelni kell. Az érdekképviseletek ez esetben a jogszabályokban számukra biztosított jogosultságok szerint járhatnak el. 5. A felek kötelezik magukat, hogy amennyiben ezen együttmûködési megállapodásban foglaltak megszegésérõl szereznek tudomást, arról soron kívül tájékoztatják egymást. 6. Az együttmûködési megállapodás a minisztérium hivatalos lapjában kerül közzétételre. 7. Ezen együttmûködési megállapodás aláírása napján lép hatályba.

Budapest, 2006. október 9.

A munkáltató: 3. Az IRÉT hatásköre kiterjed a miniszter felügyelete és irányítása alá tartozó személyi állomány élet- és munkakörülményeit, a munkavállalókat közvetlenül vagy közvetve érintõ gazdasági, jövedelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, így különösen: – a munkavállalókkal kapcsolatos vezetõi koncepciók, döntések, belsõ rendelkezések kiadása elõtti egyeztetésekre, amelyekben a döntés vagy a javaslattétel a miniszter feladata; – a személyi állomány illetményével, jövedelmével és juttatásaival összefüggõ kérdésekre, illetõleg az évenkénti bértárgyalásokra; – az érintett szervezetek átalakítása, átszervezése, szervezeti egységek megszüntetése és változtatása, valamint létszámleépítés esetén annak végrehajtására, illetve az ezekben érintett munkavállalókat megilletõ juttatásokra és járandóságokra; – a személyi állomány üdültetését és rekreációját biztosító jóléti ingatlanok hasznosítására, valamint az egészségügyi ellátás biztosítására. 4. Az IRÉT ülésein a felek megállapodásra, megegyezésre törekszenek, ennek érdekében az ülésekre döntési jogkörrel felruházott képviselõket delegálnak. A felek vállalják, hogy az IRÉT ülésein kialakított konszenzust magukra nézve kötelezõnek tartják és megteszik

Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

A munkavállalók:

Dr. Bárdos Judit s. k.,

Zbórayné Dr. Gál Éva s. k.,

fõtitkár Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete

elnök Igazságügyi Minisztérium Szakszervezete

Pongó Géza s. k.,

Fenyvesi Tibor s. k.,

fõtitkár Független Rendõr Szakszervezet

elnök Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége

Katus Károly s. k.,

Hegyes András s. k.,

elnök Rendészeti Védegylet

elnök Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége

Ackermann János s. k., fõtitkár Határõrségi Dolgozók Szakszervezete

2390


10. szám

Az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztetõ Tanács ügyrendje

10. Az IRÉT keretein belül meghozott döntések kommunikációjáról a felek témánként közösen egyeztetnek.

Az IRÉT szervezete

11. A tárgyalócsoportok tagjai felelõsek a szakértõk kijelöléséért és a szakértõk ülésen való részvételéért, illetve az ott elhangzó szakvéleményekért.

1. Az IRÉT ülésein a munkáltatói és a munkavállalói tárgyalócsoport vesz részt, melyek önállóak és egymástól függetlenek. A munkavállalói tárgyalócsoport az együttmûködési megállapodást aláíró szakszervezeti és érdek-képviseleti szervek 1-1 képviselõjébõl és legfeljebb azonos számú szakértõjébõl áll. A munkáltatói oldal tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter jelöli ki a megtárgyalásra kerülõ témák függvényében.

12. Az IRÉT üléseirõl emlékeztetõ vagy – a felek bármelyikének kérésére – jegyzõkönyv készül, melynek elkészítésérõl és a feleknek való megküldésérõl az IRÉT titkára gondoskodik. 13. AZ IRÉT üléseivel kapcsolatban keletkezõ anyagokat (meghívók, elõterjesztések, emlékeztetõk vagy jegyzõkönyvek stb.) az IRM ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

2. Az IRÉT mûködési feltételeinek biztosításáért, az ülések elõkészítéséért, a döntések kiadásáért a miniszter által kijelölt IRÉT titkár felelõs.

14. Az IRÉT mûködési feltételeit az IRM biztosítja.

3. A levezetõ elnöki feladatokat a munkáltatói és a munkavállalói oldal felváltva látja el.

Elfogadva az IRÉT elsõ, 2006. szeptember 12-én tartott ülésén.

Az IRÉT mûködése 4. Az IRÉT üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. 5. Az IRÉT összehívását bármelyik tárgyalócsoport vagy annak tagja kezdeményezheti. Az ülés napirendjére bármelyik tárgyalócsoport vagy annak tagja javaslatot tehet. Ezen kezdeményezéseket az IRÉT titkára útján írásban kell elõterjeszteni. 6. Az IRÉT titkára köteles a tárgyalócsoportok tagjait az ülések idõpontjáról, helyérõl és tervezett napirendjérõl – az írásbeli elõterjesztések megküldésével – értesíteni. 7. Az ülések napirendjérõl az ülés levezetõ elnökének elõterjesztése, javaslata alapján a tárgyalócsoportok döntenek. Írásbeli napirend esetén – legalább az ülés elõtt 8 nappal – a tárgyalócsoportok tagjainak az írásbeli elõterjesztéseket el kell juttatni. E szabály megsértése a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását jelentheti. 8. A tárgyalócsoportok képviselõi vagy szakértõi véleményüket az ülésen szóban ismertetik, melyet írásban is átadhatnak. 9. Adott kérdések megvitatására, egyeztetésére az IRÉT szakértõi ülés összehívásáról dönthet, amelyre a tárgyalócsoportok szakértõit hívják meg, s amelynek feladata a tárgyalócsoportok közös szakértõi álláspontjának kialakítása, a tárgykör IRÉT ülés elé terjesztésének elõkészítése.

Jogszabálymutató A Magyar Közlönyben 2006. szeptember 1. napjától 2006. szeptember 30. napjáig közzétett jogszabályok jegyzéke

187/2006. (IX. 5.) Korm. r. a növényvédelmi bírság tételes mértékérõl ................................

109

188/2006. (IX. 5.) Korm. r. a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról ...................................

109

189/2006. (IX. 5.) Korm. r. a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról...........

109

190/2006. (IX. 5.) Korm. r. az ikerintézményi (twinning) program fejlesztési tevékenységének ellátásáról szóló 73/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról ...................................

109

10. szám


7/2006. (IX. 5.) OKM r. a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl szóló 13/2006. (III. 31.) OM rendelet módosításáról ....................

109

146/2006. (IX. 5.) KE h. kitüntetések adományozásáról ......................................................

109

147/2006. (IX. 5.) KE h. kitüntetés adományozásáról ............................................................

109

148/2006. (IX. 5.) KE h. egyetemi tanári kinevezésekrõl ..........................................................

109

1086/2006. (IX. 5.) Korm. h. a keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl ..............................

109

1087/2006. (IX. 5.) Korm. h. a szomszédos államokkal kötött nemzetközi szerzõdések alapján mûködõ kisebbségi vegyes bizottságok magyar társelnökeinek felmentésérõl és kinevezésérõl ........................................................

109

52/2006. (IX. 5.) ME h. miniszterelnöki megbízotti feladatok ellátásáról ...............................

109

53/2006. (IX. 5.) ME h. központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról ..........................

109

35/2006. (IX. 7.) EüM r. az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról ..........

110

62/2006. (IX. 7.) FVM r. a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról ......................................

110

63/2006. (IX. 7.) FVM r. a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról .......................................................... 64/2006. (IX. 7.) GKM r. az egyes közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekrõl ............... 24/2006. (IX. 7.) HM-IRM e. r. a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet módosításáról ........................................

110

110

110

2391

8/2006. (IX. 7.) OKM r. a felsõoktatási hatósági eljárási díjakról ..............................................

110

36/2006. (IX. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata .......................................................

110

Tárgymutató a 2006. augusztus hónapban kihirdetett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról és közleményekrõl ........................

110

36/2006. (IX. 11.) EüM-SZMM e. r. az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzésérõl szóló egyéb tanúsítványok elismerésérõl, továbbá az ideiglenes mûködési nyilvántartásba vétel, valamint az oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok külföldi elismertetéséhez szükséges igazolások kiadásának egyes eljárási szabályairól szóló 31/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról ....

111

64/2006. (IX. 11.) FVM r. a baromfihús- és tojáságazat rendkívüli piactámogatási intézkedéseirõl...........................................................

111

65/2006. (IX. 11.) FVM r. a kedvezõ gabonatermésbõl származó elõnyök kihasználása érdekében az agrártermelõk részére érvényesíthetõ állami segítség feltételeirõl szóló 149/2004. (X. 1.) FVM rendelet módosításáról ...................................................................

111

21/2006. (IX. 11.) IRM r. a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet módosításáról .................................................

111

149/2006. (IX. 11.) KE h. kitüntetések adományozásáról ......................................................

111

150/2006. (IX. 11.) KE h. büntetés-végrehajtási dandártábornok nyugállományba helyezésérõl ...................................................................

111

151/2006. (IX. 11.) KE h. vezérõrnagyi elõléptetésrõl............................................................

111

1088/2006. (IX. 11.) Korm. h. a Magyar Köztársaság 2006. szeptemberi aktualizált konvergencia programjáról .......................................

111

2392


54/2006. (IX. 11.) ME h. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zártkörû Részvénytársaság Felügyelõ Bizottsága tagjának visszahívásáról és új tag kinevezésérõl....................... 22/2006. (IX. 11.) KüM h. a Magyar Köztársaság és Románia között, a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi II. törvény 2–3. §-a hatálybaléptetésérõl .. Az Országos Választási Bizottság 22/2006. (IX. 7.) OVB állásfoglalása a többes jelölésrõl a 10 000 lakos feletti lakosságszámú településeken .......................................................

111

111

111

Az Országos Választási Bizottság 492/2006. (IX. 7.) OVB határozata.................................

111

Az Országos Választási Bizottság 493/2006. (IX. 7.) OVB határozata.................................

111

Az Országos Választási Bizottság 494/2006. (IX. 7.) OVB határozata................................. 191/2006. (IX. 14.) Korm. r. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról .................................................

111

112

14/2006. (IX. 14.) MNB r. a Magyar Vöröskereszt fennállásának 125. évfordulója alkalmából 50 forintos címletû érme kibocsátásáról ..

112

152/2006. (IX. 14.) KE h. rektori megbízásról ..

112

153/2006. (IX. 14.) KE h. egyetemi tanári kinevezésrõl ..........................................................

112

154/2006. (IX. 14.) KE h. kitüntetéses doktorrá avatásról .........................................................

112

155/2006. (IX. 14.) KE h. kitüntetéses doktorrá avatásról ......................................................... Az Országos Választási Bizottság 23/2006. (IX. 11.) OVB állásfoglalása a Ve. 57. §-ában foglalt határidõ elmulasztásáról ..................... 66/2006. (IX. 15.) FVM r. az állati eredetû élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról ..........................................

112

112

113

10. szám

67/2006. (IX. 15.) FVM r. az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról

113

65/2006. (IX. 15.) GKM r. a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet módosításáról .................................................

113

39/2006. (IX. 15.) KvVM r. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról...........

113

22/2006. (IX. 15.) PM r. a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet módosításáról

113

3/2006. (IX. 15.) SZMM r. a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet módosításáról ...................................

113

156/2006. (IX. 15.) KE h. kitüntetés viselésének engedélyezésérõl ............................................

113

1/2006. (IX. 19.) OGY p. ny. az erõszak ellen a békességért.....................................................

114

192/2006. (IX. 20.) Korm. r. az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról ........................

115

66/2006. (IX. 20.) GKM r. a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet módosításáról ........................................

115

37/2006. (IX. 20.) OGY h. az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról ...................................................................

115


115


115

10. szám


Az Országos Választási Bizottság 24/2006. (IX. 17.) OVB állásfoglalása az önkormányzati képviselõk mandátumának keletkezésérõl az önkormányzati listás választásokon ..... 193/2006. (IX. 25.) Korm. r. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról ........................ 194/2006. (IX. 25.) Korm. r. az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról........

2393

115

55/2006. (IX. 25.) ME h. a Budapesti Kutatóreaktor kiégett fûtõelemeinek Oroszországba történõ visszaszállításával kapcsolatos szerzõdések létrehozására adott felhatalmazásról

116

116

196/2006. (IX. 27.) Korm. r. a központosított közbeszerzési rendszerrõl, valamint a központi beszerzõ szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról .................................................

117

197/2006. (IX. 27.) Korm. r. a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról ........................................

117

37/2006. (IX. 27.) EüM r. az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról............................

117

117

116

195/2006. (IX. 25.) Korm. r. a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedõ levegõszennyezésrõl szóló, 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentésérõl szóló, 1999. december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl ..................

116

15/2006. (IX. 25.) MNB r. a jegybanki alapkamat mértékérõl ...............................................

116

38/2006. (IX. 27.) EüM r. a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerekrõl és a támogatás összegérõl szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet módosításáról...................

116

70/2006. (IX. 27.) FVM r. a növényfajták állami elismerésérõl és a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló egyes miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról .................................................

117

68/2006. (IX. 27.) GKM-KvVM-PM e. r. az egyes folyékony tüzelõ- és fûtõanyagok kéntartalmának csökkentésérõl szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet módosításáról .................................................

117

116

69/2006. (IX. 27.) GKM r. a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól ..........

117

116

70/2006. (IX. 27.) GKM r. az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról .........................

117

23/2006. (IX. 27.) IRM r. a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet módosításáról ..........................................................

117

6/2006. (IX. 27.) MeHVM r. az ikerintézményi (twinning) programfejlesztési tevékenységének ellátásról szóló 73/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 4/2006. (IV. 10.) TNM rendelet módosításáról ..................

117

68/2006. (IX. 25.) FVM r. a szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása 2004/2005. gazdasági évtõl történõ igénylésének általános feltételeirõl szóló 61/2004. (IV. 27.) FVM rendelet módosításáról.......................... 69/2006. (IX. 25.) FVM r. a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról 67/2006. (IX. 25.) GKM r. az egyetemes és engedélyes postai szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének, valamint a költségek számításának részletes szabályairól szóló 17/2004. (IV. 28.) IHM rendelet módosításáról ...................................................... 22/2006. (IX. 25.) IRM r. a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Pécs) alapításáról ..................................................... 9/2006. (IX. 25.) OKM r. egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyilvánításáról ....................................

116

116

10/2006. (IX. 25.) OKM r. a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeirõl ..

116

1089/2006. (IX. 25.) Korm. h. a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Tanács létrehozásáról ...................................................................

116

2394


23/2006. (IX. 27.) PM r. a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról ................................................. 39/2006. (IX. 27.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata .......................................................

117

117


117


117

157/2006. (IX. 27.) KE h. rendõr dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl....................

117

158/2006. (IX. 27.) KE h. dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl ........................

117

159/2006. (IX. 27.) KE h. bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl ........................................

117

1090/2006. (IX. 27.) Korm. h. a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére létrejött egyeztetõ bizottságok elnökének megbízásáról .................................................. Az Országos Választási Bizottság 25/2006. (IX. 21.) OVB állásfoglalása a választási bizottságokba történõ delegálásról .................... 71/2006. (IX. 28.) FVM r. a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 134/2004. (IX. 15.) FVM rendelet módosításáról ................................... 71/2006. (IX. 28.) GKM r. a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról...... 24/2006. (IX. 28.) PM-IRM e. r. a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet módosításáról ...................................

117

117

10. szám

4/2006. (IX. 28.) SZMM r. a 2007. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl ...............

118

1091/2006. (IX. 28.) Korm. h. a NATO iraki Kiképzõ Missziójában történõ magyar katonai részvételrõl.....................................................

118

56/2006. (IX. 28.) ME h. a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén tárgyú Egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról .........................................................

118

57/2006. (IX. 28.) ME h. központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról ...................

118

72/2006. (IX. 29.) GKM r. a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól ......................

119

73/2006. (IX. 29.) GKM r. a Magyar Vasúti Hivatal által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól ......................

119


119


119


119

163/2006. (IX. 29.) KE h. rendfokozat posztumusz helyreállításáról ....................................

119

1092/2006. (IX. 29.) Korm. h. a bûnmegelõzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozat módosításáról................................................................

119

1093/2006. (IX. 29.) Korm. h. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójának felmentésérõl..................................................

119

1094/2006. (IX. 29.) Korm. h. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójának kinevezésérõl .................................................

119

58/2006. (IX. 29.) ME h. kormányzati fõtisztviselõi kinevezések megszûnésének megállapításáról.............................................................

119

59/2006. (IX. 29.) ME h. központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról ...................

119

118

118

118

10. szám


Szervezeti hírek Kinevezések Az igazságügyi és rendészeti miniszter Kiss Erzsébet budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Fõosztályán fõosztályvezetõi feladatok ellátásával fõosztályvezetõként megbízta.

A kabinetfõnök dr. Szûcs Katalin budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Miniszteri Kabinet Stratégiai Osztályára határozatlan idõre fogalmazónak,

a civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár dr. Zsolnay Ádám budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Céginformációs Fõosztály Céginformációs Osztályára határozatlan idõre fogalmazónak,

az európai uniós és büntetõjogi szakállamtitkár dr. Kovács Nóra székesfehérvári lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály Büntetõjogi Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak, dr. Pádár Éva jászdózsai lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Büntetõjogi Fõosztály Nemzetközi Büntetõjogi és Rendészeti Együttmûködési Osztályára határozatlan idõre tanácsosnak,

a közjogi szakállamtitkár

2395

dr. Gyöngy Anna budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Migrációs Fõosztály Migrációs Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak, Keyha Emese Éva ráckevei lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével ügykezelõnek, Kiss Erzsébet budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Fõosztályára határozatlan idõre vezetõ-fõtanácsosnak, dr. Lehoczky Tímea Erzsébet szigetszentmiklósi lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Migrációs Fõosztály Migrációs Igazgatási Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak, Mihályi Ildikó szolnoki lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály Deregulációs és Jogszabály-nyilvántartási Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fõtanácsosnak, dr. Orbán Szilvia budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Fõosztály Hatósági Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak, dr. Petrovics Klára szegedi lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Migrációs Fõosztály Migrációs Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak,

a rendészeti szakállamtitkár dr. Alics Andrea budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Igazgatási Fõosztály Rendészeti Kontrolling Osztályára határozatlan idõre fõtanácsosnak, Nagy Eszter Szonja budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Igazgatási Fõosztály EU Támogatási Osztályára határozatlan idõre fogalmazónak, Zolnai Mária budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztályára határozatlan idõre vezetõ-fõtanácsosnak kinevezte.

Barabás Gergely kisvárdai lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével ügykezelõnek, dr. Csuhány Péter egri lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak, dr. Fazekas János dunakeszi lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály Közigazgatási Jogi Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre fogalmazónak,

Közszolgálati jogviszony megszûnések Közszolgálati jogviszonya megszûnt végleges közigazgatási áthelyezéssel dr. Bárdos Judit igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõosztályvezetõnek, Kaba Lászlóné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak,

2396


Molnár Ferencné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, dr. Rugár Oszkár igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Sántháné Kassai Csilla igazságügyi és rendészeti minisztériumi szakmai tanácsadónak, Szabó Zoltánné igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Szebeni Lászlóné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Zalabai Józsefné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak,

nyugdíjazás miatt felmentéssel dr. Botz László igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesnek,

felmentéssel Bári Istvánné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõtisztviselõ, fõosztályvezetõnek, Balázsné Farkasinszky Ágnes igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Balogh Györgyi igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Bartos Józsefné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, dr. Bikki Ferenc igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõosztályvezetõnek, Fejesné Tar Éva igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek, Fiala Miklósné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, dr. Gál Ildikó igazságügyi és rendészeti minisztériumi osztályvezetõnek, Gubacsy Istvánné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, dr. Hegedûs András igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõcsoportfõnöknek, Homoki Ilona igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõtanácsosnak, Horváth Istvánné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Isdinszki Emma igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Jancsek Andrea igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-tanácsosnak, Jankó-Molnár Éva igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak,

10. szám

Kádárné Urbán Anikó igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek, Káposzta Gyöngyi igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõtanácsosnak, Kárpáti Zoltán igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Kolipka István igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, Kovács Gáborné igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-tanácsosnak, Kovács Lászlóné igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek, Kovásné Wachtl Ágnes igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Kuróczi Ágnes igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek, dr. Kutacs Mária igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesnek, Liskáné dr. Nagy Anna igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Majoros László igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Marozsán Katalin igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Maschek Lászlóné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, Mátraházi Tivadarné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, Miklóssy Zsolt Levente igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõtanácsosnak, Németh Katalin igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, dr. Nemessányi Attila igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, dr. Palásti Károlyné igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Palkó Gáborné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, Pápainé Kun Zsuzsa igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Paulovits Katalin Regina igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Rácz Rolandné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Ripp Gábor igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak, Schulpe Anita igazságügyi és rendészeti minisztériumi fogalmazónak, Sepsei György igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Szalczer Bianka Mária igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek, Szilágyi Judit igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak,

10. szám


Szöllõsi Julianna igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek, dr. Terék Tihamér igazságügyi és rendészeti minisztériumi tanácsosnak, Tipoldné Sütõ Györgyi igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-fõtanácsosnak, Tóthné Sávoly Alice Katalin igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõmunkatársnak, Újfalusi Tímea igazságügyi és rendészeti minisztériumi tanácsosnak, Vikár Sándor igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-tanácsosnak, dr. Vágvölgyi Péter igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõosztályvezetõnek, Zana Angéla igazságügyi és rendészeti minisztériumi fõelõadónak,

berendelés megszüntetésével dr. Berei Róbert rendõr fõhadnagynak, Egri Gábor rendõr alezredesnek, Gergely Róbert rendõr õrnagynak, dr. Hattyár Péter rendõr ezredesnek, Lóczi István rendõr dandártábornoknak, Majercsik János rendõr ezredesnek, Mazula Károly rendõr ezredesnek, dr. Mikó István rendõr dandártábornoknak, dr. Nyerges István rendõr alezredesnek, Szabolcsi János rendõr alezredesnek, dr. Szûcs László rendõr alezredesnek, Varmuzsa Péter rendõr századosnak,

munkáltatói rendes felmondással Árkovics Judit igazságügyi és rendészeti minisztériumi fizikai alkalmazottnak, dr. Balogh Jánosné igazságügyi és rendészeti minisztériumi fizikai alkalmazottnak, Berkovics Éva igazságügyi és rendészeti minisztériumi fizikai alkalmazottnak, Patyi Ildikó igazságügyi és rendészeti minisztériumi fizikai alkalmazottnak,

közös megegyezéssel Somogyi Magdolna Klára igazságügyi és rendészeti minisztériumi ügykezelõnek.

2397 Pályázati felhívások

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 88. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet (betöltött létszámhelyeken) 2 fõ fõiskolai tanári munkakör elnyerésére a Pszichológiai Tanszék és Laboratórium, illetve a Testnevelési és Küzdõsportok Tanszéke állományában. A fõiskolai tanári kinevezések határozatlan idõre létesülnek. A pályázókkal szemben támasztott követelmények: – egyetemi végzettség, – doktori fokozat, – a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább 10 éves szakmai gyakorlat, – gyakorlati tapasztalatok a rendvédelmi oktatásban, – alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevõk, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mûvészeti munkájának vezetésére, – legalább egy idegen nyelven képes elõadás megtartására, – az 1996. évi XLV. tv. 3. § (2) bekezdésében írt feltételek megléte, illetve az ott írtak tudomásul vétele, – annak vállalása, hogy munkáját fõállásban látja el. A fõiskolai tanár feladata: – a tanszéken oktatott tantárgyak ismerete, azok magas szintû oktatása és tudományterületük mûvelése, – kutatások folytatása, – a tanszéken oktatott tantárgyakhoz tananyagok, tankönyvek, jegyzetek írása, – rendszeres publikációs tevékenység, – alkalmasság a hallgatók, illetve a beosztottak tanulmányi, illetve tudományos tevékenységének vezetésére, – a tanszék által oktatott tudományterületek nemzetközi összehasonlításra képes ismerete. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását, – tudományos fokozatát, – eddigi szakmai munkájának részletes leírását, ezen belül: = oktatási és tudományos munkájának részletes ismertetését, = tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett tevékenységét, = fontosabb tanulmányútjait, – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról.

2398


A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát, – az egyetemi végzettséget, doktori fokozatot, idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait, – fontosabb tudományos publikációk jegyzékét, – hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy pályázati anyagát a Rendõrtiszti Fõiskola bizottságai és testületei megismerhetik. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12., postacím: 1525 Budapest, Rb. 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola szenátusa elõtt ismertetnie kell programját. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán Kenyeres András rendõrségi fõtanácsos, osztályvezetõnél a 392-3517 vagy a 19-105-ös (bm) telefonszámon.

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 88. § (1) bekezdése alapján a Vezetéselméleti Tanszék állományában pályázatot hirdet (betöltött létszámhelyen) tanszékvezetõi beosztás elnyerésére A tanszékvezetõi megbízás határozott idõre, 5 évre – 2006. december 15-tõl 2011. december 14-ig – létesül. A pályázókkal szemben támasztott követelmények: – egyetemi végzettség, – doktori fokozat, – fõiskolai tanári vagy docensi kinevezés, vagy a kinevezéshez szükséges feltételek megléte (a pályázat egyben az oktatói fokozat ellátására is szól), – a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább 10 éves szakmai gyakorlat, – gyakorlati tapasztalatok a rendvédelmi oktatásban, – alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevõk, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mûvészeti munkájának vezetésére, – a közigazgatás-tudománynak, a vezetés- és szervezeti elméleteknek, valamint az Európai Közigazgatási Joggal összefüggõ kutatások ismerete és bemutatása,

10. szám

– legalább egy idegen nyelven képes elõadás megtartására, – az 1996. évi XLV. tv. 3. § (2) bekezdésében írt feltételek megléte, illetve az ott írtak tudomásul vétele, – annak vállalása, hogy munkáját fõállásban látja el. A tanszékvezetõ általános feladatai: – vezeti, szervezi, irányítja és ellenõrzi a tanszék oktatóés tudományos, valamint egyéb tevékenységét, gondoskodik a tanszékre háruló valamennyi feladat, kötelezettség teljesítésérõl, – az adott szakterületen tankönyvek, jegyzetek írása, szakmai lektorálása, – a közigazgatás-tudomány, valamint a vezetés- és szervezési elmélet oktatása, – a tanszék állományába beosztottak szakmai, tudományos fejlõdésének elõsegítése, – részvétel a fõiskola „életében”, valamint a fõiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, fenntartásában. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását, – tudományos fokozatát, – eddigi szakmai munkájának részletes leírását, ezen belül: = oktatási és tudományos munkájának részletes ismertetését, = tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett tevékenységét, = fontosabb tanulmányútjait, – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról, – a tanszék vezetésére, fejlesztésére, valamint azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát, – az egyetemi végzettséget, doktori fokozatot, idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait, – fontosabb tudományos publikációk jegyzékét, – hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy pályázati anyagát a Rendõrtiszti Fõiskola bizottságai és testületei megismerhetik. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12., postacím: 1525 Budapest, Rb. 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola szenátusa elõtt ismertetnie kell programját.

10. szám


A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán Kenyeres András rendõrségi fõtanácsos, osztályvezetõnél a 392-3517 vagy a 19-105-ös (bm) telefonszámon.

A Rendõrökért Közbiztonsági Alapítvány (RKA) Fõigazgatósága az RKA Kuratóriumának 17/2006. (VIII. 9.) számú határozata alapján pályázatot hirdet „térítésmentes lézeres szemmûtét” elvégzésére az OPTIKMED Szemészeti Lézercentrum, valamint a FOCUSMED Kft. együttmûködésében A pályázaton indulhatnak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a rendõrség, a határõrség, a tûzoltóság, a

2399

katasztrófavédelem, a polgári védelem, a vám- és pénzügyõrség, a Rendõrtiszti Fõiskola, a rendészeti szakközépiskolák, valamint a büntetés-végrehajtási szervek állományába tartozó közalkalmazottak, köztisztviselõk és hivatásos állományú dolgozók, illetve a polgárõrség tagjai. A pályázatok beadása: a pályázatok benyújtása kizárólag írásban történhet, a Rendõrökért Közbiztonsági Alapítvány (RKA) Fõigazgatósága (1443 Budapest, postafiók: 179) levélcímére, legkésõbb 2006. év november 15. napjáig. Eredményhirdetés a határidõt követõen folyamatosan. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, valamint indoklását. Elõnyt jelent a munkavégzéssel összefüggõ igény igazolása. Pályázati adatlap nem szükséges. Az RKA a pályázók adatait a hatályos adatvédelmi törvények megtartásával kezeli. További információk a lézeres szemmûtétekkel kapcsolatosan: www.optikmed.hu, www.focusmed. hu. Az RKA az ingyenes vizsgálat lehetõségét biztosítja!

2400


10. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny

99 792 Ft/év 15 372 Ft/év 22 932 Ft/év 5 544 Ft/év 18 900 Ft/év 4 788 Ft/év 25 452 Ft/év 22 176 Ft/év 27 720 Ft/év 3 528 Ft/év 18 396 Ft/év 23 436 Ft/év 6 552 Ft/év 18 648 Ft/év 15 876 Ft/év

Jogtanácsadó Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle

6 804 Ft/év 15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 7000 Ft.

9 770133 764056

06010

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa.

Szerkesztésért felelõs: dr. Oros Paulina Kiadja: Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.) Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2006. évi éves elõfizetési díj 14 364 Ft áfával. Egy példány ára: 1239 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0133–7645 06.3421 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgatóhelyettes.

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

Recommend Documents