Felhasználói kézikönyv progecad 2016

Felhasználói kézikönyv

progeCAD 2016 Professional

Ing. Petr Motyčka, Annamária Péntek

SoliCAD, s.r.o. tervezőiroda, Kbel 26, 294 71 Benátky nad Jizerou www.progecad.hu, email: [email protected], +420 224 248 581

progeCAD 2016 Professional felhasználói kézikönyv

Tartalom 1. MINIMÁLIS RENDSZERKÖVETELMÉNYEK...........................................................................6 2. PROGRAM TELEPÍTÉSE...............................................................................................................7 2.1. Windows XP.............................................................................................................................7 2.2. Windows Vista..........................................................................................................................7 2.3. Windows 7................................................................................................................................8 2.4. Windows 8, 8.1 és 10................................................................................................................8 3. BEÁLLÍTÁS ÉS FRISSÍTÉS.........................................................................................................10 3.1. Automatikus mentés visszaállítása..........................................................................................10 3.2. progeCAD Center...................................................................................................................10 3.3. Alapértelmezett beállítások visszaállítása...............................................................................12 3.4. A progeCAD teljes eltávolítása...............................................................................................14 4. MUNKA A PROGRAMMAL........................................................................................................15 4.1. FELHASZNÁLÓI FELÜLET................................................................................................15 4.2. Eszköztárak.............................................................................................................................16 4.3. Tulajdonságok panel „dokkolása”, fólia- és parancssor-kezelő..............................................17 4.4. Ajánlott beállítások.................................................................................................................17 4.5. Az egér jobb gombja, helyi menü, időérzékeny kattintás.......................................................18 4.6. Új rajz varázsló.......................................................................................................................20 4.7. Megnyitás és mentés...............................................................................................................20 4.7.1. Megnyitás........................................................................................................................20 4.7.2. Mentés.............................................................................................................................21 4.7.3. Mentés másként...............................................................................................................21 4.8. Parancssor...............................................................................................................................21 4.8.1. Parancsok automatikus kiegészítése...............................................................................23 4.8.2. Koordináták megadása....................................................................................................23 4.9. Mozgás a térben......................................................................................................................24 4.9.1. Rajz eltolása....................................................................................................................24 4.9.2. Nagyítás, Kicsinyítés......................................................................................................24 4.9.3. Terjedelem.......................................................................................................................24 4.9.4. Tájékozódás a 3D rajztérben...........................................................................................25 5. RAJZOLÁS....................................................................................................................................26 5.1. Rajz – alapvető elemek...........................................................................................................26 5.1.1. Pont.................................................................................................................................26 5.1.2. Vonal................................................................................................................................26 5.1.3. Téglalap...........................................................................................................................26 5.1.4. Kör..................................................................................................................................27 5.1.5. Ív.....................................................................................................................................27 5.2. Rajzelemek (kijelölése) választása.........................................................................................27 5.2.1. Rajzelemek kijelölése......................................................................................................27 5.2.2. Rajzelemek kijelölésének megszüntetése.......................................................................28 5.2.3. Átfedő rajzelemek ciklikus kiválasztása.........................................................................28 5.2.4. Előző kiválasztás.............................................................................................................28 5.2.5. A PICKADD rendszerváltozó.........................................................................................29 5.3. Segédfunkciók........................................................................................................................29 5.3.1. RASZTER és HÁLÓ......................................................................................................30 5.3.2. ORTO..............................................................................................................................30 5.3.3. POLÁRIS........................................................................................................................30 5.3.4. TÁRGYRASZTER.........................................................................................................31

↑ Vissza a tartalomhoz ↑

-1-

kézikönyv verziója: 2015-03-31


5.3.4.1. Tartós tárgyraszter...................................................................................................31 5.3.4.2. Ideiglenes tárgyraszter.............................................................................................32 5.3.4.3. Fogók megjelenítése a progeCAD-ben...................................................................32 5.3.5. TRKÖVETÉS.................................................................................................................33 5.3.6. VVAST (vonalvastagság)................................................................................................33 5.3.7. MODELL........................................................................................................................33 5.3.8. DYNBEMENET (Dinamikus megadás).........................................................................33 5.3.9. DYNFKR (Dinamikus felhasználói koordináta-rendszer)..............................................34 5.3.10. Megjegyzések léptéke...................................................................................................34 5.3.11. Események naplója (Notification manager)..................................................................35 5.4. Rajzolás – további elemek......................................................................................................35 5.4.1. Szerkesztővonal..............................................................................................................35 5.4.2. Vonallánc.........................................................................................................................35 5.4.3. Sokszög...........................................................................................................................35 5.4.4. Revíziós buborék.............................................................................................................36 5.4.5. Spline..............................................................................................................................36 5.4.6. Ellipszis...........................................................................................................................36 5.4.7. Elliptikus ív.....................................................................................................................37 5.4.8. Tvonal (többszörös vonal)...............................................................................................37 5.4.9. Sraffozás és színátmenet (gradiens)................................................................................37 5.4.9.1. Sraffozás..................................................................................................................37 5.4.9.2. Színátmenet (gradiens)............................................................................................38 5.4.10. Lemez............................................................................................................................39 5.4.11. Csoport..........................................................................................................................40 5.4.12. Wipeout (kitakarás).......................................................................................................40 5.4.13. Szöveg...........................................................................................................................41 5.4.13.1. Egysoros szöveg....................................................................................................41 5.4.13.2. Szövegstílus szerkesztése......................................................................................41 5.4.13.3. Bekezdéses szöveg (multitext) (vagy ha be vannak kacsolva a nagy ikonok)......42 5.4.13.4. Ívhez igazított szöveg............................................................................................42 5.4.13.5. Szöveg szerkesztése..............................................................................................43 5.4.14. Táblázat.........................................................................................................................43 5.4.14.1. Táblázat létrehozása..............................................................................................43 5.4.14.2. Táblázat szerkesztése.............................................................................................44 6. RAJZELEMEK MÓDOSÍTÁSA...................................................................................................45 6.1. Módosítás az egér segítségével...............................................................................................45 6.1.1. Vonal módosítása.............................................................................................................45 6.1.2. Vonallánc módosítása......................................................................................................45 6.1.3. Téglalap módosítása........................................................................................................46 6.1.4. Kör módosítása...............................................................................................................46 6.2. Módosítás panel......................................................................................................................46 6.2.1. Törlés...............................................................................................................................47 6.2.2. Másolás...........................................................................................................................47 6.2.3. Tükrözés..........................................................................................................................47 6.2.4. Párhuzamos kitolás.........................................................................................................47 6.2.5. Kiosztás...........................................................................................................................48 6.2.5.1. Négyszögletes kiosztás............................................................................................48 6.2.5.2. Körkörös kiosztás....................................................................................................48 6.2.6. Mozgatás.........................................................................................................................49 6.2.7. Elforgatás........................................................................................................................49 6.2.8. Léptékezés.......................................................................................................................49


-2-



6.2.8.1. Lépték kiszámolása.................................................................................................50 6.2.8.2. Referencia lépték.....................................................................................................50 6.2.9. Nyújtás............................................................................................................................51 6.2.10. Metszés..........................................................................................................................51 6.2.11. Elérés.............................................................................................................................52 6.2.12. Hossz szerkesztése........................................................................................................52 6.2.13. Törés pontban................................................................................................................52 6.2.14. Megtörés........................................................................................................................52 6.2.15. Illesztés..........................................................................................................................53 6.2.16. Letörés...........................................................................................................................53 6.2.17. Lekerekítés....................................................................................................................53 6.2.18. Szétvetés........................................................................................................................54 6.3. Módosítás szóköz billentyű segítségével (nyújtás, mozgatás, forgatás, léptékezés és tükrözés).........................................................................................................................................54 6.4. Módosítás – Objektum............................................................................................................54 6.4.1. Kép..................................................................................................................................55 6.4.1.1. Képminőség.............................................................................................................55 6.4.1.2. Képkeret..................................................................................................................55 6.4.2. Sraffozás szerkesztése.....................................................................................................55 6.4.3. Vonallánc szereksztése (vonalak és ívek összekapcsolása vonallánccá)........................55 6.4.4. Spline szerkesztése..........................................................................................................56 6.4.5. Méretezés szerkesztése....................................................................................................56 6.4.6. Attribútum.......................................................................................................................56 6.4.6.1. Egyetlen...................................................................................................................57 6.4.6.2. Globális...................................................................................................................57 6.4.6.3. Blokk attribútum kezelő..........................................................................................57 6.4.7. Blokk leírása...................................................................................................................57 6.4.8. Szöveg szerkesztése........................................................................................................57 6.5. Módosítás – tvonal stílusa.......................................................................................................58 7. RAJZELEMEK TULAJDONSÁGA..............................................................................................59 7.1. Vonalak színe, típusa és vastagsága........................................................................................59 7.2. Hossz és terület mérése...........................................................................................................60 8. FÓLIÁK.........................................................................................................................................61 8.1. Fóliakezelő, fóliák tulajdonságai............................................................................................61 8.2. Fólia létrehozása.....................................................................................................................61 8.3. Fólia törlése.............................................................................................................................62 8.4. Rajzelemek beillesztése és áthelyezése fóliába......................................................................62 8.5. Fólia állapotának mentése.......................................................................................................62 8.6. Halmozott fóliaállapot váltás..................................................................................................63 9. MÉRETEZÉS.................................................................................................................................64 9.1. Méretezés stílusa.....................................................................................................................64 9.2. Méretezés típusa.....................................................................................................................65 9.2.1. Gyors méretezés..............................................................................................................65 9.2.2. Gyors mutató...................................................................................................................65 9.2.3. Lineáris............................................................................................................................65 9.2.4. Illesztett...........................................................................................................................65 9.2.5. Koordinátás.....................................................................................................................65 9.2.6. Forgatott..........................................................................................................................65 9.2.7. Mutató felirat...................................................................................................................65 9.2.8. Sugár...............................................................................................................................66 9.2.9. Megtört............................................................................................................................66


-3-



9.2.10. Átmérő..........................................................................................................................66 9.2.11. Szög...............................................................................................................................66 9.2.12. Ív hossza........................................................................................................................66 9.2.13. Bázisvonal.....................................................................................................................66 9.2.14. Folytatott.......................................................................................................................66 9.2.15. Tűrés..............................................................................................................................67 9.2.16. Középpontjel.................................................................................................................67 9.2.17. Ellenőrzés......................................................................................................................67 9.2.18. Lineáris megtört............................................................................................................67 9.3. Asszociatív méretezések.........................................................................................................67 9.4. Példa átmérő méretezésére lineáris méretezéssel...................................................................68 10. BLOKKOK...................................................................................................................................69 10.1. iCADLib – Blokk-kezelő......................................................................................................69 10.2. Saját blokkok........................................................................................................................69 10.2.1. Blokk konkrét rajz részére............................................................................................70 10.2.2. Blokk több rajz részére (egyéni fájlban).......................................................................70 10.2.3. Attribútumos blokk.......................................................................................................70 10.2.4. Blokk beillesztése.........................................................................................................71 10.2.5. Blokk szerkesztése........................................................................................................72 10.2.6. Referencia pont.............................................................................................................72 10.3. Dinamikus blokkok...............................................................................................................72 11. MEGJEGYZÉSEK.......................................................................................................................74 11.1.1. Megjegyzés léptékének beállítása.................................................................................74 11.1.2. Objektumok létrehozása megjegyzésekkel...................................................................74 11.1.2.1. Megjegyzések beállítása szöveghez......................................................................75 11.1.2.2. Megjegyzések beállítása bekezdéses szöveghez...................................................75 11.1.2.3. Megjegyzések beállítása méretezésekhez..............................................................75 11.1.2.4. Megjegyzések beállítása sraffozáshoz...................................................................75 11.1.2.5. Megjgeyzések beállítása blokkokhoz....................................................................76 11.1.3. Megjegyzéses objektumok tulajdonságai és beállítása.................................................76 11.1.4. Megjegyzések a nézetablakokban – papírtér (elrendezés)............................................77 12. KÜLSŐ REFERENCIA (XREF).................................................................................................78 12.1. Csatol....................................................................................................................................78 12.2. Elválaszt................................................................................................................................79 12.3. Újratölt..................................................................................................................................79 12.4. Nincs betöltve.......................................................................................................................79 12.5. Kötés.....................................................................................................................................79 12.6. Megnyitás..............................................................................................................................79 13. KÉP...............................................................................................................................................80 13.1. Képkezelő.............................................................................................................................80 13.2. Raszterkép csatolása.............................................................................................................81 13.3. Raszterkép leválasztása.........................................................................................................81 13.4. Képminőség..........................................................................................................................82 13.5. Képkeret megjelenítése.........................................................................................................82 13.6. Kép összehasonlítása............................................................................................................82 13.7. Rajzi sorrend.........................................................................................................................82 13.8. Kép vágása............................................................................................................................82 13.9. Áttetszőség............................................................................................................................83 14. RAJZFELÜLET (ELRENDEZÉS, LAYOUT)............................................................................84 14.1. Váltás modelltér és papírtér közt..........................................................................................84 14.2. Munka az elrendezés füleivel (Layout)................................................................................84


-4-



14.3. Nézetablakok........................................................................................................................85 14.3.1. Nézetablakok.................................................................................................................85 14.3.2. Nézetablakok funckiója.................................................................................................85 14.3.3. Tárgy kivágása..............................................................................................................85 14.3.4. Nézetablak léptéke........................................................................................................86 14.3.5. A modelltér helyzetének változtatása a nézetablakban.................................................86 14.3.6. Nézetablak zárolása.......................................................................................................87 14.3.7. Nézetablak keretének törlése.........................................................................................88 14.4. Objektumok áthelyezése/másolása modelltér és papírtér közt (TERVALT parancs)...........88 14.5. Méretezés a papírtérben........................................................................................................89 15. NYOMTATÁS..............................................................................................................................90 15.1. Nyomtatás modelltérből........................................................................................................90 15.2. Nyomtatás papírtérből (elrendezés, layout)..........................................................................91 15.3. Rajz nyomtatása PDF és JPG fájlba.....................................................................................92 16. ADATOK KIEMELÉSE...............................................................................................................93 17. TARTOZÉKOK............................................................................................................................94 17.1. WinTopo Vektorizáció..........................................................................................................94 17.2. PDF konvertálása DWG-be..................................................................................................94 17.3. Google Earth kép importálása...............................................................................................95 17.4. Exportálás 3D PDF-be..........................................................................................................96 18. EXPRESSZ ESZKÖZÖK............................................................................................................97 18.1. Egér kiterjesztett funkciói.....................................................................................................97 19. HALADÓ LEHETŐSÉGEK........................................................................................................98 19.1. FKR (felhasználói koordináta-rendszer) és nézet forgatása.................................................98 19.1.1. FKR fogatása objektum szerint.....................................................................................98 19.1.2. Nézet változása..............................................................................................................98 19.2. Panelek beállítása, ikonok és billentyűparancsok változtatása.............................................99 19.2.1. Ikonok hozzáadása eszköztárakhoz...............................................................................99 19.2.2. Ikonok eltávolítása eszköztárakból...............................................................................99 19.2.3. Elválasztók hozzáadása.................................................................................................99 19.2.4. Az eszköztár ikonok funkcióinak beállítása..................................................................99 19.2.5. Saját billentyűparancsok (aliaszok).............................................................................100 19.2.6. Saját billentyűparancsok (billentyűzet).......................................................................100 19.3. Tárgyraszter színe...............................................................................................................100 19.4. Céldoboz kurzor mérete......................................................................................................101 19.5. Speciális karakterek............................................................................................................101 19.6. Saját vonaltípus...................................................................................................................102 19.6.1. Egyszerű......................................................................................................................102 19.6.2. Összetett......................................................................................................................103 19.7. Rajzok javítása a megnyitási, mentési és megjelenítési problémáknál..............................105 19.8. Programozási nyelvek.........................................................................................................105 20. HASZNOS LINKEK..................................................................................................................107


-5-



1. MINIMÁLIS RENDSZERKÖVETELMÉNYEK A progeCAD program teljesítményében döntő szerepet játszik a processzor és a grafikus kártya sebessége, a RAM memória és a merevlemez mérete. A minimális hardver- és szoftverkövetelmények a következők: Op. rendszer:

Windows 10, Windows 8, 8.1 (32-bit vagy 64-bit), Windows 7 (32-bit vagy 64bit),Windows Vista (32-bit vagy 64-bit), Windows XP.

Processzor: Op. memória: Grafikus kártya:

Intel Pentium® IV (vagy gyorsabb). 1 GB RAM, javasolt 2 GB RAM és több. 512 MB DDR3 memória OpenGL támogatással, ajánlott DEDIKÁLT grafikus kártya 1 GB DDR3 memória OpenGL támogatással, vagy még jobb DDR5 verzió OpenGL támogatással. 4 GB hely a merevlemezen.

Merevlemez:

A teljesítmény továbbá függ a processzor gyorsaságától, a grafikus kártya számítási teljesítményétől, a használt meghajtóktól (a teljesítmény legjobban csökkentik a grafikus kártya elavult meghajtói), a merevlemez gyorsasága (az SSD lemez sokkal nagyobb gyorsaságra képes, mint a klasszikus merevlemez) stb.


-6-



2. PROGRAM TELEPÍTÉSE A progeCAD 2016 legutolsó verziójának telepítését megtalálja a weboldalunkon progecad.hu progecad → Áttekintés → progeCAD Professional → Letöltések Közvetlen hivatkozás: Letöltések. Ha letölti a a telepítési mappát a progeCAD.hu oldalról, a telepítési fájl automatikusan kicsomagolódik a merevlemezre a C:\SoliCAD\progeCAD... mappába és az Asztalon létrehoz egy parancsikont a telepítés futattatásához. Ezen interfész része a progeCAD próbaverzió, teljes (Single, USB, NLM) és az oktatási verzió telepítése, a magyar és angol nyelvű felhasznánói kézikönyv, kiegészítő vonalak és sraffozások a progeCADhez, meghajtók az USB kulcshoz és az NLM szerver telepítése.

2.1. Windows XP 1. 2. 3. 4.

Bizonyosodjon meg arról, hogy a számítógépen adminisztrátori jogokkal van bejelentkezve. Futtassa a telepítést. Kövesse a telepítési program utasításait. Várjon a telepítés befejezésére.

2.2. Windows Vista 1. 2. 3. 4.

Bizonyosodjon meg arról, hogy a számítógépen adminisztrátori jogokkal van bejelentkezve. A Start menüben válassza a Vezérlőpult opciót. Nyissa meg a Felhasználói fiókok-at A megjelenített panelen válassza az A felhasználói fiókok felügyeletének be- vagy kikapcsolása opciót 5. Ha be van kapcsolva, kapcsolja ki a Felhasználói fiókok ellenőrzése lehetőséget és erősítse meg az OK lenyomásával. 6. Ha szükséges, indítsa újra a számítógépet. 7. Futtassa a telepítést.


-7-



8. Kövesse a telepítési program utasításait. 9. Várjon a telepítés befejezésére. 10. Az egér jobb gombjával kattintson a progeCAD parancsikonjára és válassza a Futtatás rendszergazdaként opciót. 11. Most bekapcsolhatja a Felhasználói fiókok ellenőrzése opciót a 2-4 pontok alapján. Ha szükséges, indítsa újra a számítógépet.

2.3. Windows 7 1. 2. 3. 4.

Bizonyosodjon meg arról, hogy a számítógépen adminisztrátori jogokkal van bejelentkezve. A Start menüben válassza a Vezérlőpult opciót. Nyissa meg a Felhasználói fiókokat. A megjelenített panelen válassza a Felhasználói fiókok felügyelete beállításainak módosítása opciót. 5. Ha a számítógépen engedélyezve van a változásokra való figyelmeztetés, húzza a tológombot legalulra erősítse meg az OK majd az Igen megnyomásával. Ha szükséges, indítsa újra a számítógépet. 6. Futtassa a telepítést. 7. Kövesse a telepítési program utasításait. 8. Várjon a telepítés befejezésére. 9. Az egér jobb gombjával kattintson a progeCAD parancsikonjára és válassza a Futtatás rendszergazdaként opciót. 10. Most visszaállíthatja a Felhasználói fiókok felügyelete opciót az eredeti szintre.

2.4. Windows 8, 8.1 és 10 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

Bizonyosodjon meg arról, hogy a számítógépen adminisztrátori jogokkal van bejelentkezve. A Modern UI kezelőfelületen futtassa a Vezérlőpultot. Nyissa meg a Felhasználói fiókokat A megjelenített panelen válassza a Felhasználói fiókok felügyelete beállításainak módosítása opciót. Ha a számítógépen engedélyezve van a változásokra való figyelmeztetés, húzza a tológombot legalulra erősítse meg az OK majd az Igen megnyomásával. Ha szükséges, indítsa újra a számítógépet. Az egér jobb gombjával kattintson a telepítési fájlra és válassza a Futtatás rendszergazdaként, majd a Telepítés futtatása opciót. A telepítés elindításakor szükséges lehet a futtatás engedélyezése (néha az értesítéseknél is), és célszerű a víruskereső program kikapcsolása. Kövesse a telepítési program utasításait. Várjon a telepítés befejezésére.


-8-



9. Az egér jobb gombjával kattintson a progeCAD parancsikonjára és válassza a Futtatás rendszergazdaként opciót. 10. Most visszaállíthatja a Felhasználói fiókok felügyelete opciót az eredeti szintre.

Szükség esetén írjon az [email protected] címre.


-9-



3. BEÁLLÍTÁS ÉS FRISSÍTÉS 3.1. Automatikus mentés visszaállítása Az alapértelemezett beállításnál az automatikus mentés a %Temp%\progeCAD 2016 Professional HUN\AutoSaveDrawings és *.SV$ kiterjesztést kap. Ezt az utat meg lehet változtani, lásd a 4.4 Ajánlott beállítások fejezetben. A *.dwg kiterjesztésre váltás után megnyitható a progeCAD-ben, mint bármilyen más rajz. Ugyanakkor a progeCAD az alkalmazás összeomlása és újraindítása után felkínálja az összes rajz automatikus visszaállítását a Rajz helyreállítás párbeszédablakban. A rajzra kattintva az ablak alsó részében megjelenik a rajz neve, a mentés helye, az utolsó mentés dátuma és ideje és a mérete. A rajz visszaállításához elég rákattintani az ablakban, majd a Fájl → Mentés másként... kiválasztásával elmenteni a rajzot (célszerű más néven).

3.2. progeCAD Center A korábbi verzióknál a progeCAD Professional összes segédeszköze és alkalmazása a Start menüben a progeCAD Professional fájlban volt megtalálható. A Windows 8 megjelenésével ezt egyelten grafikus felületre egyszerűsítették, ez a progeCAD Center. ProgeCAD Center-t futtathatja a Start menüben a parancsikon segítségével (régebbi Windows vagy Windows 8/8.1 Start menü utántelepítésével) vagy a Windows 8/8.1 Modern UI (Metro) kezelőfelületén az ikonok segítségével. Alternatív megoldásként a progeCAD Center futtatható a progeCAD-ben is, a Súgó → progeCAD Center parancs segítségével.


-10-



Utolsó megoldásként futtatható a center.exe fájl segítségével, mely megtalálható a progeCAD telepítési mappájában, a center mappából. Pl. C:\Program Files (x86)\progeCAD\progeCAD 2016 Professional HUN\center. A felső részben [1] található a funkciók bekapcsolása és a fő modulok átváltása. Az alsó részben [2] az egyes modulok almenü opciói jelennek meg. progeCAD Center tartalmazza: 1. Indít progeCAD Professional [1] – a progeCAD futtatása 2. Nyilvántartás progeCAD Professional [1] – a progeCAD regisztráció futtatása. Használható az átruházásra, vagy a licenc szám megváltoztatására (leggyakrabban a hálózati licencek esetében). 3. Online támogatás [1] – hivatkozás a SoliCAD, s.r.o. online műszaki támogatásához. 4. Súgó/Video [1] – hivatkozások a segítséghez, útmutatóhoz és videókhoz. a) progeCAD Professional súgó [2] – a progeCAD angol nyelvű súgóját nyitja. b) Fejlesztői támogatás [2] – angol nyelvű dokumentáció fejlesztőknek LISP, DCL, SDS, Visual Basic Application (VBA) környezetben megjelenítve. c) Bemutató videó [2] – hivatkozások az elérhető videókhoz a progeCAD használatához. 5. Beállítások [1] a) Hardvergyorsítás [2] – hardvergyorsítás javítja a szoftver teljesítményét. Ha problémája van a progeCAD-del, kapcsolja ki ezt a funkciót. b) Javítás [2] – telepítési hibák javítása a hiányzó és sérült fájlok, parancsikonok,rendszerleíró bejegyzések, eszköztár és a menü rögzítésével. c) Automatikus frissítések [2] – ez a funkció lehetővé teszi a frissítések automatikus keresésének ki/bekapcsolását. d) Felhasználói támogatás mappa [2] – felhasználói mappa megnyitására szolgál. Itt tárolódnak a saját sraffozási stílusok, vonalak, sablonok, a felhasználó beállításai és hasonlók. 6. Segédeszközök [1] a) LispDefender [2] – titkosított eszköz LISP fájlokhoz. Megakadályozza a forráskódok más személy általi nem kívánt másolását. b) NLM TakeAway [2] – eszköz licenc ideiglenes mozgatására offline számítógépre. c) NLM beállítások [2] – engedélyezi új IP cím és port beállítását az Ön progeCAD NLM konfigurációjához. d) Eltávolítás progeCAD [2] – a progeCAD eltávolítása a számítógépről minden kiegészítőjével együtt. 7. Támogató eszközök [1] a) Távoli támogatás [2] – távoli támogatás szerzése. Engedélyezi az Ön számítógépének távoli irányítását. Ezen szolgáltatás alá van rendelve a támogatói csoport speciális kérésének.


-11-



b) Hibakereső [2] – az eszközt csak technikai támogatás lekérése esetén lehet használni. c) Dömper [2] – az eszközt csak technikai támogatás lekérése esetén lehet használni. d) ProgeCAD tartozékok [2] – hozzáférés az internetes oldalhoz a további komponensek letöltéséért, a progeCAD különböző verzióihoz.

3.3. Alapértelmezett beállítások visszaállítása Ez az lejárás visszaállítja a progeCAD összes alapértelmezett beállítását. A visszaállítás csak abban az esetben szükséges, ha a progeCAD rendellenesen viselkedik, nem lehet futtatni, vagy lefagy indításkor és hasonlók. Két módja van a beállítások visszaállításának – a felhasználói shell mappák meghagyásával, vagy teljes visszaállítás azok törlésével. Megjegyzés: Mielőtt visszaállítja a beállításokat készíthet biztonsági mentést a felhasználói shell mappáról az egész másolásával, beleértve a gyorsbillentyűket, az álneveket stb. Használja az expotrálási beállításokat. Az exportálást a progeCAD menüsorban végezheti el Eszközök → Testreszabás → Menü... Minden könyvjelzőt külön kell exportálni.

A felhasználói shell mappák meghagyásánál kiválaszthatja a konkrét visszaállításra szánt elemeket. A teljes visszaállítás törli a rendszerleíró bejegyzéseket (pl. változók beállításait, gyorsbillentyűket, panelek elrendezését, felső menüt, ablakok elrendezését) és törli a felhasználói shell mappát (sablonok, sraffozások, vonalak, nyomtatási beállítások). A felhasználói shell mappa megtalálható a: Windows XP: C:\Documents and Settings\felhasználó\Application Data\ProgeCAD\progeCAD\R16\Professional – Hungarian Windows Vista, 7, 8 és 8.1, 10:


-12-



C:\Users\felhasználó\AppData\Roaming\ProgeCAD\progeCAD\R16\Professional – Hungarian

Teljes eljárás a bellítások visszaállítására: 1. A visszaállítás előtt lépjen ki progeCAD-ből. Amennyiben a progeCAD ismétlődően nem indítható, úgy szükséges azt bezárni a Feladatkezelő segítségével – icad.exe feladat. 2. A progeCAD beállításainak visszaállítása futtatható a: • progeCAD Center → Beállítások → Javítás vagy a • regcad.exe fájl segítségével a progeCAD telepítési mappájából 3. Kattintson az Igen gombra, jelölje ki az Alapértelmezett opciót (vagy más kívánt profilt), és nyomjon Ok-t. 4. Visszaállítás beállítása a) A felhasználói shell mappák törlése nélkül – semmit ne változtasson és nyomjon egy OK-t (kiválaszthatja a konkrét elemeket visszaállításhoz). b) TELJES – Kattintson a Profil törlése és a Helyi beállítások törlése parancsokra, nyomjon egy Ok-t majd Igen-t. 5. Erősítse meg az Ok lenyomásával. Figyelmeztetés: Amennyiben nem végzi el a progeCAD teljes visszaállítását, maradhatnak a számítógépen olyan beállítások és fájlok, melyek problémát okoznak. Ez az eset akkor állhat fenn, amikor a gyorbillentyűket, álneveket, felső menülket és az eszköztárakat visszaimportálja.


-13-



3.4. A progeCAD teljes eltávolítása Ezt az eljárást csak akkor alkalmazza, ha a 3.3 Alapértelmezett beállítások visszaállítása fejezetben említett eljárás nem törölte a problémákat. Az eltávolítással visszaállítja és törli a a progeCAD összes beállítását, és csak a regisztráció adatok maradnak meg. A progeCAD teljes eltávolításának eljárása 1. Elsősorban végezze el a progeCAD beállításainak visszaállítását a 3.3 Alapértelmezett beállítások visszaállítása fejezet alapján. A beállítások visszaállítása után a progeCAD-et már ne futtassa. 2. Távolítsa el a programot a Vezérlőpult, Programok telepítése és törlése parancs segítségével, vagy a progeCAD Centeren keresztül. 3. Törölje a következő fájlokat: Windows XP esetében: C:\Program Files\progeCAD C:\Documents and Settings\fehasználó\Application Data\progeCAD Windows Vista, 7, 8 és 8.1, 10 esetében: C:\Users\Users\AppData\Roaming\ProgeCAD\ C:\Program Files\progeCAD (32 bites rendszer) C:\Program Files (x86)\progeCAD (64 bites rendszer) 4. A Start menüben válassza ki a Futtatás parancsot, a sorba írja be a REGEDIT szót és erősítse meg az Enter lenyomásával. 5. Törölje a kulcsot a regiszterekből – HKEY_CURRENT_USER\\Software\\progeCAD FIGYELJEN, NEHOGY ROSSZ KULCSOT TÖRÖL KI! 6. Telepítse a progeCAD legújabb verzióját. A regisztrációt nem kell újra elvégeznie. Szükség esetén írjon az [email protected] címre.


-14-



4. MUNKA A PROGRAMMAL 4.1. FELHASZNÁLÓI FELÜLET

A

Menüsor

B

Eszköztárak

C

Rajzfelület

D

Koordináta-rendszer ikonja. Jelzi a rajz helyztetét a háromdimenziós térben

E

Modell és Elrendezés fülek

F

Parancssor. Lehetővé teszi a parancsok begépelését; a felső ablakban az elvégzett műveletek információi találhatók.

G

Állapotsor. Megjeleníti az olyan információkat, mint az aktív eszközök funkciója, a kurzor aktuális koordinátái, rajzmód beállításai (derékszögű rajzolás, tárgyraszter, trkövetés, vonalvastagság stb.), vagy a progeCAD és a rajz helyzetét mutató ikon.

H

Eszköztárak. Lehetnek lebegőek (ábra) vagy rögzítettek lehetnek az ablak széleihez.

I

A „Tulajdonságok“ panel az adott rajzelem információit jeleníti meg. A CTRL + 1 billentyűparanccsal vagy jobbkattintáskor megjelenő menü Tulajdonságok menüpontjára való kattintással jeleníthető meg.

J

Megnyitott rajzok könyvjelzői – az egér jobb gombjával ha rákattint a könyvjelzőre, rendelkezésre állnak a bezárás, mind beázárása rajz megynitása és elhelyezése és hasonló opciók.


-15-



4.2. Eszköztárak Az eszköztár panelek a programmal való munka egyszerűsítésére szolgálnak. Különböző kategóriák szerint szétválogatott műveleteket tartalmaznak. Kétféle panel létezik - „dokkolt” és lebegő. A „dokkolt” panelek (4.1-es kép) a bal szélük (vízsszintes panelek) vagy felső szélük (függőleges panelek) megfogásával mozgathatóak. A „dokkolt” panel áthúzásával a rajzfelületre leblegő panel kapunk(4.2-es kép).

4.1-es kép „Dokkolt” panel

4.2-es kép Lebegő panel A paneleken kétfajta ikon létezik – egyszerű és lebegő. A lebegő ikonoknak legördülő listája van több funkcióvan és felismerheti a kis háromszögről a jobb alsó sakrában (4.3-as kép). Művelet választásához az almenüből kattintson hosszan az egér bal gombjával az ikonra, közben tolja a kurzort a kívánt műveletre, majd engedje el az egér gombját (4.4-es kép).

4.3-as kép

4.4-es kép

A program jobb áttekinthetősége érdekében a kevésbé fontos panelek rejtve vannak. A ki- és bekapcsolásukhoz kattintson az egér jobb gombjával az eszköztár bármley üres részére. Ez a művelet megjelenít egy menüt az összes elérhető eszközpanellel (lásd a képet az oldal jobb oldalán), ahol a kívánt panel nevére kattintva ki- és bekapcsolhatja azt. Továbbá a menüsoron Nézet → Eszköztárak menüpontban választhatja ki a megjeleníteni kívánt paneleket. Megjegyzés: Az eszköztárak és billentyűparancsok részletes beállításairól a ikonok és billentyűparancsok változtatása fejezetben olvashat.


-16-

19.2 Panelek beállítása,



4.3. Tulajdonságok panel „dokkolása”, fólia- és parancssor-kezelő Ahogy a fentiekben említettük, a progeCAD lehetővé teszi a munkafelület megjelenésének testreszabását az eszköztárak segítségével. Továbbá lehetséges a Tulajdonságok panelt, a fólia-kezelő albakot (bővebben a 8.1 Fóliakezelő, fóliák tulajdonságai fejezetben) és a prancssort dokkolni. A fólia-kezelő indítható például a felső menüből Formátum → Fólia... A dokkoláshoz húzza az egeret a program szélére, voltaképpen a munkaterület szélére. Az ablak további dokkolása téglalappal lesz jelölve. Az így dokkolt panelek elrejtése (minimalizálása) beállítható. Ez azt jelenti, hogy a rejtett, rögzített ablakok megjelennek amikor a téglalapra kattint. Nem utolsó sorban ezek az ablakok, vagy bármelyik eszköztár kihúzható a progeCAD ablakából, és elhelyezhető pl. a külső monitoron. A panelek kombinálatók és dokkolhatók egymás alatt egyetlen oszlopba. Az így dokkolt panelek szintén minimalizálhatók és egyúttal elérhetünk két legördülő fület (fedik egymást attól függően, hogy melyire húzzuk a kurzort). A képen a Tulajdonságok panel látható, és alatta rejtve a Fóliaállapot-kezelő található. A jobb és bal felső sarokban lévő gombok a panelekkel és ablakokkal való munkára használhatók (dokkolás esetében a progeCAD saját ablakában rejtve vannak, és a kurzor odahúzásával jeleníthetők meg).

4.4. Ajánlott beállítások Az új felhasználóknak ajánljuk, hogy végezzenek el néhány változtatást a progeCAD-del való munka megkönnyítése érdekében. 1. Helyezze át a Módosítás és Rajz sorrend paneleket a bal oldalra a Rajz panelhez. Az áthelyezéshez kattintson az egér bal gombjával a panel címsorára.

A Módosítás és a Rajz sorrend panelek


-17-



2. Húzza szét a parancssor ablakát 3 - 4 sorra. Sokkal áttekinthetőbb lesz, mert látni fogja a parancs előzményeket. 3. A menüsorban az Eszközök → Opciók menüben az Általános fülön állítsa be: • automatikus mentés bizonyos időközönként (alapértelmezett 15 perc), • megváltoztathatja a mappa elérési útvonalát az Automatikus mentéshez, • a Mentés másként opciót állítsa az alapértelmezett formátumra, 4. A Megjelenítés fülön megváltoztathatja a színsémát, a grafikai képernyő színét (a rajzfelület háttere), és a papírtér/elrendezés színét (papírfelület). 5. A Szálkereszt lapon előre beállíthatja a keret méretét az objektumok kijelölésére és a Tárgyraszter céldobozát. 6. A Tárgyraszter fülön a jel sárga színét változtassa meg világos zöldre (3 számú), és jelölje ki a Prompt box megjelenítése opciót. 7. Erősítse meg az OK gomb megnyomásával. Megjegyzés: A program lehetőségei közé tartoznak a progeCAD kiterjesztett beállításai, mint például a rajzok megnyitásának módja, a VBA védelem, automatikus mentés, utak beállítása sablonokhoz, szótárakhoz stb., megjelenítés beállítása (megjelenítés teljesítménye, elválasztása, képernyő színei, színséma, sorok beállítása a parancs előzményekben), elemek kiválasztási módja, kiválasztási négyszög színe, csomópontok megjelenítése, célkereszt beállítása, profilok váltása a munkakörnyezetben, nyomtatási beállítások, tárgyraszter viselkedése vagy a beillesztett rajzok vágólapra helyezése. Egyes beállításokra bővebben is kitérünk ebben a kézikönyvben.

4.5. Az egér jobb gombja, helyi menü, időérzékeny kattintás A helyi menüt elérheti az egér jobb gombjával kattintva a rajzelemre, rajzra, állapotsorra és egyéb elemekre. Gyors hozzáférést biztosít az adott elem specifikus parancsaihoz; a tartalma elemtől függően változik. Az eszköztárra vagy állapotsorra jobb gombbal kattintva beállíthatja a helyi menüben a panelek be/kikapcsolását. Amennyiben egy vagy több elemet kiválaszt a rajzban, az előhívott helyi menü különböző szerkesztési módokat kínál fel. Shift + jobb gomb megnyomása bárhol a rajzban megjeleníti a tárgyraszter ideiglenes beállításának lehetőségeit.


-18-



Az egér jobb gombját sokféleképpen lehet használni a progeCAD-ben. Az alapértelmezett beállításoknál a helyi menüt nyitja meg, ahol kiválaszthat különböző parancsokat, a folyamatban lévő parancsoknál úgy működik, mint az Enter. Minden felhasználó örömmel fogadhatja egyéb beállításokat, mint például az utolsó parancs megismétlése. A 2016-os verzió új funkciója az időérzékeny kattintás, amelynél a kattintás hosszától függően végbemegy az utolsó parancsok ismétlése, vagy a helyi menü megjelenítése. Beállítások megváltoztatása: Eszközök → Opciók → Általános fül → Jobb-kattintás testreszabása


-19-



4.6. Új rajz varázsló Egy új projekt kezdésénél megjelenik a képernyőn az új rajz létrehozásának kezelője. A varázsló üres rajzokat, elődefiniált formátumokkal és keretekkel rendelkező sablonokat tartalmaz. Továbbá egy varázslót, amely átvezeti Önt a sablonok és rajzok közüli választásba.Amennyiben nem jelennek meg semmilyen sablonok valószínűleg hibásan van beállítva a sablonok helyzete. A beállítást az Eszközök → Beállítások → Útvonalak/Fájlok menüpontban változtathatja meg. Helyettesítse a Sablon helyét: Windows XP: C:\Documents and Settings\felhasználó\Alkalmazás Adat\progeSOFT\progeCAD\R16\Professional – Hungarian\templates Windows Vista, 7,8 és 8.1,10 : C:\Users\felhasználó\AppData\Roaming\progeSOFT\progeCAD\R16\Professional – Hungarian\te mplates

4.7. Megnyitás és mentés 4.7.1. Megnyitás Létező rajz megnyitása. A progeCAD lehetővé teszi DWG, DXF, DXB, DWF, DWT, DGN végződésű rajzfájlok mengyitását. Rajz megnyitása a következőképpen történhet: • a Fájl → Megnyitás opció segítségével a már megnyitott progeCAD-ben, •

a

Megnyitás ikonnal a Standard panelen,


-20-



•

a CTRL + O billenyűparanccsal.

Ráadásul a DWG és DXF rajzokat megnyithatja klasszikus módon is, rákattintva a fájlra a Windows intézőben (a progeCAD automatikusan elindul). 4.7.2. Mentés A mentés funkció új vagy már létező rajzokat ment. Új rajz mentése esetén megjelenik egy párbeszédablak a mentési útvonal, fájlnév és fájltípus kiválasztására. Ha már létező rajzot mentünk, a progeCAD automatikusan menti azt, egyéb kérdések nélkül (megmarad a megnyitott rajz mentési helye, neve és típusa). Támogatott formátumok a DWG és a DXF (a legrégebbi 2.5-ös veriótól egészen a 2010-es verzióig) és a DWT rajzsablonfájlok. Rajz mentéséhez a következőképpen járjon el: a • •

Mentés ikonnal a Standard panelen, a Fájl → Mentés opció segítségével, a CTRL + S billentyűparanccsal.

4.7.3. Mentés másként... A Mentés másként... funkció mindig megjeleníti a párbeszédablakot a mentési útvonal, fájlnév és fájltípus kiválasztásához. A funkció használható rajz újra mentésére, vagy másolatának létrehozására. A funkció használata után a progeCAD az újonnan mentett rajzzal dolgozik és a további mentés (a Mentés funkció segítségével) ebbe az új rajzba történik. Támogatott formátumok a DWG, a DXF (a legrégebbi 2.5-ös verziótól egészen a 2010-es verzióig) és a DWT rajzsablonfájl. Rajz mentését megeheti a: • Fájl → Mentés másként... segítéségével, • CTRL + SHIFT + S billentyűparanccsal. Megjegyzés: A progeCAD más funkciókon belül formátumok egész sorát támogatja. Egyes lehetőségek eljárása mint az importálás, exportálás, konvertálás, beillesztés és más formátumok megtalálhatók ebben a kézikönyvben.

4.8. Parancssor A parancssor mint kommunikációs eszköz működik, amiben a program megjeleníti a felhasználótól kért lépéseket, másrészt a felhasználó ide írja be a pontos rajzoláshoz elengedhetetlen értékeket. A parancsokat megadhatja magyarul és angolul is, valamint némelyiket aliasszal


-21-



(rövidítés). Az angoloknál szükséges, hogy a parancs előtt egy aláhúzás szerepeljen "_" (idézőjelek nélkül). Megjegyzés: Az aliaszok megvátoztathatók az Eszközök → Testreszabás → Menü... → Aliaszok fül segítségével. Az Aliaszok beállításáról bővebben a 19.2.5 Saját billentyűparancsok (aliaszok) fejezetben olvashat. Minta parancs megadására: magyarul VONAL angolul _LINE aliasz L A művelet elindítása után a parancssorban megjelenik egy kérés vagy közlemény pl.: Következő pont vagy [Szög/Hossz]: A parancs két, esetleg három részből áll. Az első (zárójel előtti) informatív szöveget tartalmaz (kérelem a kiválasztásra, pont meghatározása stb.), a második (szögletes zárójelben) a parancs lehetőségeit tartalmazza és a harmadik (kúpos zárójelben) az alapértelmezett lehetőséget (melyet elég megerősíteni az enter billenyűvel, nem szükségseg annak újra megadása/beírása). Amennyiben futtatni szeretné a funkció valamelyik parancsát, írja be a parancssorba a kívánt parancs rövidítését. A rövidítés mindig nagybetűvel van jelezve. Esetünkben a Szög parancs kiválasztásához az S vagy s betűt kell begépelnie, mag megerősíteni, Enter : Következő pont vagy [Szög/Hossz]: S

majd az Enter megnyomásával megerősíteni.

A jobb megértéshez a 5.1 Rajz – alapvető elemek fejezetben részletesebben be van mutatva pár alapvető rajzelem létrehozása. Az Enter megnyomásával erősíti meg a parancssorba beírt értéket. Kivételt képeznek azok az estetek, amikor a progeCAD megköveteli a koordináták megadását stb. A koordinátákat (vagy irányt) az egér bal gombjának megnyomásával adja meg. Az Enter billentyű nem csak a parancsok megerősítésére szolgál. Segítségével újra előhívhatja a legutóbb használt parancsot (ha nem fut semmilyen más funkció, az Enter billentyű megnyomásával futtatja az előző prarancsot.). Vigyázat! Utolsó parancsnak számít a Vissza parancs is.


-22-



Figyelmeztetés Ha be van kapcsolva a dinamikus megadás funkció, a beírt parancsok nem a parancssorban jelennek meg, hanem a mezőben az egér kurzor mellett. A dinamikus megaádsról bővebben olvashat a 5.3.8 DYNBEMENET (Dinamikus megadás) fejezetben.

Megjegyzés: Az F2 gombbal ki- és bekapcsolhatja a parancssor előzményeket a saját ablakban.

4.8.1. Parancsok automatikus kiegészítése A progeCAD alapértelmezett beállítása, hogy automatikusan kiegészíti a megadott parancsokat. Ha elkezdi beírni például a MER... (MÉRET) parancsot, megjelenik az összes parancs listája, mely tartalmazza a „MER“ szöveget, lásd a képen. Ezen listán lehet válogatni a billenytűzet nyilakkal vagy az egér kurzorával. A kiválasztott parancsot megerősítheti az Enter billentyűvel vagy az egér bal gombjával való kattintással. A funkciót két módon tudja ki/be kapcsolni: a) parancssorból választással 1. Kattintson az egér jobb gombjával a parancssorra. 2. Válassza a AUTOKIEG parancs leállítása. b) a program beállítása választással 1. A menüsorban válassza az Eszközök → Opciók... → Megjelenítés fület. 2. Törölje a kiválasztás AUTOKIEG parancssor megjelenítése. 4.8.2. Koordináták megadása Rajzolás közben sokszor előfordul, hogy pont, vonal, négyszög, kör stb. koordinátáit kell megadni. A pontok koordinátáinak megadására két módszer létezik. 1. Beírja a parancssorba az X,Y,Z, koordinátákat vesszővel (szóköz nélkül) elválasztva. Ha a koordináta nem tartlamaz Z értéket, akkor elég megadni X,Y formában. A tizedesjegy jelzésére az azt jelző tizedespont szolgál. Például: Adja meg pont lehelyezését [Beállítás/Több pont]: 10.500,20.250,0 → Enter  2. A pontot a rajzfelületre kattintással helyezi el.


-23-



4.9. Mozgás a térben

Y

α

A képen az XYZ tengelyek alap koordináták iránya látható. A szöget az XY síkban mérjük az X tengelytől az óramutató járásának ellentétesen.

X

4.9.1. Rajz eltolása

Z

A rajz eltolásához helyezze a kurzort a rajzfelületre és nyomja le az egér középső gombját (görgetőkerék), tolja el a rajzot a kívánt távolsággal majd engedje el a gombot. Mozgatás közben megjelenik a húzó kéz ikonja. A laptopon (középső gombbal nem rendelkező érintőpad esetében) használja a következő kombinációt: Ctrl + Shift + egér jobb gombja Megjegyzés: A billentyűparancsok eltolásának használatához szükséges a egér kiterjesztett funckióit bekapcsolni, lásd a 18.1 Egér kiterjesztett funkciói fejezetben.

4.9.2. Nagyítás, Kicsinyítés A rajzot nagyíthatja vagy kicsinyítheti az egér görgetőkereke segítségével. Nagyítás közben megjelenik a nagyító ikonja. Használja a következő kombinációt: és szintén szükséges az egér kiterjesztett funkcióinak bekapcsolása. Ctrl + Shift + egér bal gombja + mozgás felfele nagyításhoz; lefele kicsinyítéshez. 4.9.3. Terjedelem A progeCAD modelltere „végtelen“, ezáltal megeshet, hogy a felhasználó akaratlanul elveszik benne. Ebben a szituációban használja a Terjedelem funkciót. Az egér görgetőkerekének dupla megnyomásával aktiválja. vagy a Sztenderd panelben a gomb megnyomásával (és tartásával) és a Terjedelem kiválasztásával.


-24-



4.9.4. Tájékozódás a 3D rajztérben Bár a progeCAD egy 2D/3D tervezőprogram, a felhasználók többsége inkább a 2D-s rajzolást fogja előnyben részesíteni. A 3D-s térben történő mozgáshoz a következő kombinációk használhatóak: SHIFT + egér görgetője

szabad forgás a térben

A 3D-s térben való munkához ajánlott használni a Nézet panelt.Segítségével könnyen visszaállíthatja az alapértelmezett nézetet. Vagy használja a felső menüt Nézet→ 3D nézetek → Felülnézet vagy a parancssorba gépelje be az FKR parancsot, és az N lehetőséget.


-25-



5. RAJZOLÁS 5.1. Rajz – alapvető elemek Az alapvető elemeknél – a parancsok működésének jobb megértése érdekében – részletesebben lesznek felsorolva a lehetőségek. Az összetettebb elemeknél sokkal több a választási lehetőség, tehát ezeknél csak a legfontosabb funkciók lesznek külön megemlítve. Az összes következő elem a Rajzolás panelben található 5.1.1. Pont a) A Rajzolás panelben kattintson a Pont ikonra. b) Ellenőrizze a parancssort, hogy megtudja mit kér Öntől a program. c) Adja meg pont helyzetét vagy [Beállítások/Többszöri] a) beállításhoz nyomja meg a B-t majd az Enter-t. b) a pont többszöri beillesztéséhez nyomja meg a T-t majd az Enter-t. c) kattintással illessze be a pontot a rajzba vagy írja be az X,Y,Z koordinátákat majd nyomja meg az Enter-t. 5.1.2. Vonal 3. 4. 5. 6.

A Rajzolás panelben kattintson a Vonal ikonra. Ellenőrizze a parancssort, hogy megtudja mit kér Öntől a program. Vonal kezdete: A végpont meghatározásának több módja van: a) meghatározza a rajzra kattintással vagy az X,Y,Z koordináták megadásával, b) kurzor segítségével meghatározza a vonal irányát (nincs kattintás), miközben a parancssorba megadja a kívánt hosszt majd megnyomja az Enter-t, c) kiválasztja a parancssoron keresztül pl. a szöget az „S“ rövidítéssel, Enter, szög megadása, Enter, hossz megadása Enter, d) beírja a parancssorba a @vonal_hossza

-26-



a) a Méret kiválasztása után a program kéri a hosszúságokat az X és Y irányban, majd a téglalap orientációját az első pontból, b) a terület megadása után a program rákérdez, hogy melyik oldal alapján számolja ki a másikat, c) adja meg a második ellentétes pont koordinátáit. 5.1.4. Kör 1. A Rajzolás panelben kattintson a Kör ikonra és válassza az almenüből a Közép-Sugár opciót.. 2. Adja meg a középontot 3. Sugár vagy [Átmérő]: adja meg a sugarat vagy válassza az Átmérőt. Kezdő felhasználóknak ajánlott a következő útvonalon keresztül indítani a kör rajzolását Rajzolás → Kör. 5.1.5. Ív Az ívnél a körhöz hasonló lehetőségek jelennek meg. A kezdő felhaszálóknak ismét ajánlott a következő úvonal Rajzolás → Ív.

5.2. Rajzelemek (kijelölése) választása Az alapvető rajzelemek létrehozásának ismerete még nem elég egy rajz megrajzolásához. Szükége lesz az elemek törlésére, másolására, mozgatására stb. Ezen műveletekhez elengedhetetlen a rajzelemek kijelölése. 5.2.1. Rajzelemek kijelölése A rajzelemek kijelölése többféle módon történhet. A rajzelemekre klikkelhet az egérrel, kijelölheti őket húzással, paranccsal vagy billentyűparanccsal. a) Kattintással – az egér bal gombjával rákattint az adott rajzelemre. b) Húzással – a térbe való klikkeléssel meghatározhatja a kiválasztási téglalap pontjait. A téglalap balról jobb irányba történő húzásával csakis a téglalapon belül elhelyezkedő rajzelemeket választja ki. A téglalap jobbról bal irányba történő húzásával az összes téglalapon belüli, illetve a téglalap által érintett rajzelemet választja ki. A kiválasztási téglalapok színnel vannak megkülönböztetve. A balról jobb irányba téglalap alapértelmezett színe zöld, a jobbról bal irányba téglalapé lila színű.


-27-



kiválasztás balról jobbra kiválasztás jobbról balra c) A VALASZT paranccsal– a parancs megadása után kiválaszthatja a kijelölni kívánt elemeket d) Billentyűparanccsal – a Ctrl + A paranccsal a rajz összes rajzelemét kijelölheti. 5.2.2. Rajzelemek kijelölésének megszüntetése Az összes kiválasztott rajzelem kijelölésének megszüntetéséhez használja a billentyűzet Esc gombját. Konkrét rajzelem kijelölésének megszüntetéséhez nyomja meg a Shift billentyűt és kattintson az egér bal gombjával az adott rajzelemre. 5.2.3. Átfedő rajzelemek ciklikus kiválasztása Abban az esetben, ha például a sraffozás, több vonal, kör stb. kijelölése szükséges, az elég nehéz és időigényes. Az ilyen esetekre a progeCAD-be beépítették az átfedő rajzelemek ciklilus kiválasztás funkciót, mely állandóan aktív. Az eljárás a következő: 1. Válasszon ki egy átfedő rajzelemet (egér kattintásával). 2. Tartsa lenyomva a Ctrl billentyűt, és kattintson az átfedő rajzelemekre. Megjegyzés: Az alapértelmezett beállításokban Az egér kiterjesztett funkciói ki vannak kapcsolva. Ha bekapcsolta és gyakran használja az elemek kiválasztás ezen módját, érdemes az egér kiterjesztett funkcióit kikapcsolni (a rajz forgatása térben a CTRL billentyű lenyomásával és a jobb/bal egérgomb opciók), hogy megakadályozza a rajz vélelten elforgatását. Az egér kiterjesztett funkcióit kikapcsolhatja a 18.1 Egér kiterjesztett funkciói fejezetben leírtak alapján.

5.2.4. Előző kiválasztás Ha nagyobb számú elemmel dolgozik a kiválasztásnál, lehetősége van használni az előző kiválsztás lehetőséget. A funkciót kipróbálhatja az alábbi eljárás szerint: 1. 2. 3. 4.

válassza ki a rajzelemeket írja be a VALASZT parancsot (vagy _SELECT) törölje a kiválasztást az ESC gombbal írja be a VALASZT parancsot


-28-



5. adja meg "Előző kiválasztás" (EZ rövidítés) 6. nyomjon ENTER-t. 5.2.5. A PICKADD rendszerváltozó A PICKADD rendszerváltozó azt szabályozza, hogy az egymást követő kijelölések lecserélik-e az aktuális kijelölési halmazt, vagy hozzáadódnak ahhoz. Ha a rendszerváltozó be van kapcsolva, minden kijelölt rajzelemet hozzáad az aktuális kiválasztási halmazhoz. Ha ki van kacspolva, a korábban kijelölt objektumok törlődnek a kiválasztási halmazból és a legutoljára kijelölt rajzelemek alkotják azt. A rendszerváltozó kapcsolása elvégezhető: a) a PICKADD parancs megadásával és ezután az ON vagy OFF beírásával, majd az Enter megerősítésével, b) A Tulajdonságok panel segítségével (az ikonra kattintással): •

= BE

•

= KI

5.3. Segédfunkciók

A progeCAD-del való munka megkönnyebbítésének érdekében rendelkezésére áll a HÁLÓ, RASZTER, ORTO, POLÁRIS, TRASZTER, TKÖVETÉS, LVVT, MODELL, DYNMEGAD, DYNFKR megjegyzések léptékének beállítása és az események naplóját.. A nyomógombjaikat a program állapotsorának jobb sarkában találja. Kattintással ki- vagy bekapcsolhatja az állapotsorban megjelenő funkciókat. Az egér jobb gombjával a funkcióra kattintva megjelenik egy előugró menü (amennyiben elérhető) az adott funkció további beállításaival. Ha az egér jobb gombjával rákattint pl. az ORTO funkcióra, vagy a zöld ikonra (események naplója), be- és kikapcsolhat egyéb funkciókat az állapotsoron (mint pl. Jelenlegi grafikus rendszer).


-29-



5.3.1. RASZTER és HÁLÓ A jobb tájolás és nagyobb rajzgyorsaság érdekében néhány esetben segítségére lehet a raszter (háló) szerinti követés. A háló az egész rajzfelületen jön létre. A rácstávolságot, a fő és mellékvonalak megjelenítését, a vonalak színét stb. A beállításokban tudja megváltoztatni. A rajz rácsának és határainak beállításához kattintson az egér jobb gombjával a jobb alsó sarokban található RASZTER vagy HÁLÓ gombra, majd válassza a Beállítások lehetőséget.. A Raszter és a Háló beállításainak közös párbeszédablaka van. 5.3.2. ORTO Ha az ORTO funkció be van kapcsolva, a program nem engedélyezi a 90° foktól vagy bármelyik szorzatától eltérő irányban való rajzolást. A felhasználói koordináta-rendszer elfogatásával a tengelyre merőlegesen rajzol. (90°-os szög, vagy annak többszörösei alatt az FKR elforgatásával). 5.3.3. POLÁRIS Egy adott szög alatti vonalak rajzolásához hasznos a POLÁRIS funkció használata. Az alapétlemezett beállított szög 90° és többszörösei. Ezen funkció beállításával megváltoztathatja a szöget, esetleg kiegészítő szögeket adhat hozzá. A vonalak ezek után az alap szöghöz tapadnak, valamint annak sorzataihoz és kiegészítő szögeihez. A kiegészítő szögek szorzataihoz a vonalak azonban már nem tapadnak. Beállításához az egér jobb gombjával kattintson a POLÁRIS gombra és válassza a beállítást. Állítsa be a kívánt szöget, esetleg mellékszöget.


-30-



A POLÁRIS beállításaiban megtalálja az objektum-követést (követés ortogonálisan vagy az összes poláris követési szög használatával), és a poláris szögmérés beállításait (abszolút vagy az utolsó szakaszhoz viszonyítva). 5.3.4. TÁRGYRASZTER A progeCAD legfontosabb funkcióinak egyike. Nélküle sosem sikerülne a kurzor segítségével pontosan illeszteni a vonalat és hasonlók. Mindig mintha lenne egy kis pontatlanság. A TRASZTER funkció a legközelebbi ponthoz illeszti az éppen megrajzolni kívánt pontot. Többféle tárgyraszter fogó áll rendelkezésünkre. Nem praktikus az összes fogót egyszerre bekapcsolva hagyni, mivel tévedés történhet. Például a végpont és a legközelebbi pont nagyon közel áll egymáshoz. 5.3.4.1. Tartós tárgyraszter A programban bekapcsolhatja a tartós rasztert, mely csaknem az összes parancsnál működik (létezik pár kivétel). Beállításához kattintson az egér jobb gombjával a TRASZTER gombra és válassza a Tárgyraszterbeállításokat. Második lehetőségként beállíthatja az eszköztárból.

Tárgyraszter beállítások

Eszköztár a tárgyraszterek leírásával


-31-



A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. L. M. N. O.

Tól – meghatározza a pontot, ahonnan a relatív koordináták számítódni fognak. Végpont – szakasz, ív, vonal vagy vonallánc végpontja. Felezőpont – pont vagy ív felezőpontja. Metszéspont – vonalak, ívek vagy objektumok metszéspontja a síkban. Látszólagos metszéspont – fiktív metszéspont – a pont, ahol az objektumok metszhetnék egymást, vagy az objektumok metszéspontja két különböző síkban. Középpont – ívek, körvonalak vagy ellipszisek középpontja. További fogó pontok bekapcsolása nélkül a kurzorral közvetlenül az kör ívére, vagy az elipszisre mutathat. Negyedelő - 0, 90, 180 és 270 fokos szögeknek megfelelő pontok a körvonalon, íven és ellipszisen. Érintő – a körvonal, ív vagy ellipszis érintője. Használhatjuk két kör közös érintőjénél is. Merőleges – merőleges fogó az utolsó megadott pontból a kiválasztott objektumra. Párhuzamos raszter – már létező szakasz párhuzamosának megrajzolásához. Beillesztési pont – blokk vagy szöveg beillesztési pontja. Pont – pontok (csomópontok) megragadásához. Legközelebbi pont – a jelzett etitáson (pl. vonalon) lévő pont, és a legközelebb van a kurzorhoz. Minden tárgyraszter KI – minden tárgyraszter kikapcsolása a következő raszterhez. Tárgyraszter beállítások... - belépés a tárgyraszter beállításokba.

A panelen nem található a kiterjesztés opció, azt a Tárgyraszter beállításokban kell keresnünk. • Kiterjesztés – szakasz képzeletbeli kiterjesztése. Alkalmazható több kiterjesztés is egyszerre látszólagos metszéspont megtalálására. 5.3.4.2. Ideiglenes tárgyraszter A programban használható az ideiglenes tárgyraszter is. Azaz a következő tárgyraszternél figyelmen kívül lesznek hagyva az előzőleg beállított futó tárgyraszterek és csak egy konkrét raszter lesz használva. Az ideiglenes tárgyraszternek köszönhetően egyetlen raszterezéshez nem kell felülírni az összes futó tárgyrasztert. Futó trágyraszterek aktiválásához rajzolás közben nyomja le a SHIFT + jobb egér gomb kombinációt. Ideiglenes tárgyraszter esetén rendelkezésre állnak a korábban említett módok és a: •

Két pont közti középpont – az adott pontok közti geometriai középpont automatikus kiszámítására használható.

5.3.4.3. Fogók megjelenítése a progeCAD-ben


-32-



A fentebb leírt tárgyraszterek fogói minden progeCAD programban az alábbi képek szerint jelennek meg: 5.3.5. TRKÖVETÉS A TRKÖVETÉS funkció az objektumok követésére szolgál. Ez annyit jelent, hogy az Ön által választott pontoktól a tengelyeken segédvonalat jeleneít meg (a POLÁRIS funkcióban beállított szög alapján). Így biytos lehet abban, hogy az újonnan elhelyezett pont pontosan a tárgyraszter pontja felett/mellett lesz. A követés elvárt működéséhez bekapcsolva kell lennie egzüttesen a POLÁRIS, TRKÖVETÉS és TRASZRER parancsoknak. A segédvonal kirajzolásához először a kurzort a fogó pontja fölé kell helyezni. Megjelenik a fogó jele. Várjon körölbelül 2-3 másodpercet, míg nem jelenik meg egy kereszt. Továbbá lehetséges több pontot összekpacsolni és pont kiválasztása előtt elérni a többszörös tárgykövetést. Például tárgyraszter a kör középpontjától jobbra és egyúttal a szakasz középpontja felett. Minta a fenti képen. 5.3.6. VVAST (vonalvastagság) A progeCAD Professional programban az egyszerűbb tájékozódás érdekében ki/bekapcsolhatja a vonalvastagság megjelenítését. A ki/bekapcsoláshoz nyomja meg a VVAST gombot a jobb alsó sarokban. Rajzelemek vonalvastagságának beállítása – lásd. a 7.1 Vonalak színe, típusa és vastagsága fejezetben. 5.3.7. MODELL Ezen gomb megnyomásával az elrendezésre (papírtérre) vált. Az elrendezésben ez a gomb megváltozik M:Elrendezés-re vagy P:Elrendezés-re, az aktuális üzemmódnak megfelelően. Bővebben az elrendezésről a 14 RAJZFELÜLET (ELRENDEZÉS, LAYOUT) fejezetben olvashat. 5.3.8. DYNBEMENET (Dinamikus megadás) A progeCAD lehetővé teszi értékek dinamikus megadását. Az egér kruzoránál vannak megjelenítve az „ideiglenes méretezésekkel” rendelkező mezők az aktuális rajzolt elem értékeivel


-33-



(pl. a vonalnál ezek a hossz és szög mezők). Az értékeket átírhatja és köztük válthat a TAB (tabulátor) gombbal. Ha az értéket kitölti a mezőben, az érték „zárolva” lesz amíg azt nem törli. Ha megnyomja a billentyűzeten a lefele nyilat, megjelenik a legördülő lista a rendelkezésre álló parancsopciókkal. Ezek az opciók megfelelnek a parancssoréinak. Az opciókat a fel és le nyilakkal vagy a kurzorral választhatja ki. A kiválasztott parancsot erősítse meg az enter megnyomásával vagy kattintson a bal egérgombbal. A dinamikus megadás (dinamikus bemenet) hatékonyabb és felgyorsítja a munkát. Nincs szüksége hosszan keresni az adott parancsopciók rövidítését, beírni a parancssorba és megerősíteni azt. Egyszerűen nyomja meg a lefele nyilat és válassza ki a megfelelő opciót az egér segítségével. Példa eljárás 125 mm hosszú, 42°-os szöget bezáró szakasz rajzolásához : 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Indítsa el a Vonal funkciót. Adja meg a szakasz első pontját. A hossz mezőbe írja be a 125 értéket. Nyomja meg a tabulátort. A szög mezőbe írja be a 42 értéket. Erősítse meg az Enter billentyűvel.

5.3.9. DYNFKR (Dinamikus felhasználói koordináta-rendszer) A dinamikus felhasználói koordináta-rendszer egy olyan funkció, mely a háromdimenziós testekkel való munkához szükséges. Ha a DYNFKR be van kapcsolva, az egér kurzorjának ráhelyezésével a test elülső lapjára a koordináta-rendszer ideiglenesen átkapcsol. Ennek köszönhetően tud rajzolni a kijelölt elülső lapra anélkül, hogy át kéne kapcsolni a koordináta-rednszert. Amint befejezi a rajzolást és a testen kívülre kattint, a koordináta-rendszer visszaáll az eredeti helyzetébe. 5.3.10. Megjegyzések léptéke A megjegyzések léptéke szorosan összefügg a Megjegyzések funkcióval, és egy elég összetett problémáról van szó. Ezen kapcsoló segítségével tudja a megjegyzések léptékét változtatni. Bővebb információ a funkcióról a 11 MEGJEGYZÉSEK fejezetben olvashat.


-34-



5.3.11. Események naplója (Notification manager) A progeCAD-del való munka során a jobb alsó sarokban megjelenik egy információs ikon és a „buborék“ az új értesítésekkel. Ez figyelmezteti a felhasználót bizonyos cselekmények elvégzésére, mint a Regenerálás, Visszaállítás vagy a progeCAD újraindítása. Amennyiben nem szeretné, hogy ezek az üzenetek megjelenjenek, kattintson az ikonra az egér jobb gombjával, és szüntesse meg a Notification Manager jelölést. Ezek után a munka közben nem jelenik meg sem az ikon, sem a „buborék“ az új eseményekkel. Újbóli engedélyezéséhez kattintson az egér jobb gombjával az állapotsorra (pl. az aktuális koordináta kurzorától balra), majd újra jelölje ki a Notification Manager lehetőséget.

5.4. Rajzolás – további elemek 5.4.1. Szerkesztővonal A rajz segédvonalaként szolgál. Létrehozható mint: szétválasztó, vízszintes, függőleges, szög vagy párhuzamos. Adjon meg pontot vagy[sZétválasztás/Vízszintes/Függőleges/Szög/Eltolás]:

5.4.2. Vonallánc Vonalak és görbék kombinációja. Az összes vonal egy elemet alkot és végpontjaikon csatlakoznak. A vonallánc lehet nyílt (egy kezdő- és végponttal) vagy zárt. A vonalak és görbék közt a parancssorban válthat. Adja meg a következő pontot vagy [Ív/Távolság/Folytatás/Félszélesség/Szélesség]: Adja meg az ív végét vagy [szöG/Közép/Irány/Félszélesség/Vonal/SUgár/Másodikpnt/Szélesség]: Vonallácok létrehozhatók már meglevő vonalakból és görbékből. Érinteniük kell egymást a végpontokban. Az átalakítás folyamatát lásd a 6.4.3 Vonallánc szereksztése (vonalak és ívek összekapcsolása vonallánccá) fejezetben. 5.4.3. Sokszög A sokszöget az oldalak száma. A középpontok és a csúcspontok ajdák meg. A többit a progeCAD kiszámítja. Amennyiben részletesebb definícióra van szüksége a sokszög meghatározásához, a parancssorban válassza a Többszöri opciót. Ennél a beállításnál adja meg az oldalak számát, hogy a


-35-



sökszög a körbe beírt (definíció: közép – csúcs) vagy körülírt legyen (definíció: közép és merőleges az élre). Parancs: _POLYGON Sokszög: Oldalak száma vagy[Többszöri/vonal Szélesség] <4>: T Sokszög: Oldalak száma vagy [vonal Szélesség] <4>: 6 Adja meg sokszög közepét vagy [Él]: (középpont meghatározása kattintással) Adjon meg egy opciót [Beírt/Körülírt] : B Adja meg kör sugarát: 100 (sugár meghatározása kattintással vagy értékkel) Sokszög középpontja: (középpont meghatározása kattintással a következő sokszöghöz)

Sokszög beírt

Sokszög körülírt

5.4.4. Revíziós buborék Például a rajz változásainak megjelölésére szolgál. A funkció futtatása után (még mielőtt megadja az első pontot pl. kattintással) meg tudja változtatni az ív hosszát 5.4.5. Spline A splinenál fokozatosan meghatározza a vezéregyeneseket. A befejezéshez és a spline megrajzolásához az egér jobb gombját használja. Zárt spline létrehozásához a parancssor és a Bezár (B) parancsot használja. 5.4.6. Ellipszis Az ellipszis első tengelyének két végét (tájolás) és az ellipszis második tengelyének végpontját (laposságát) adja meg. A rajzolás más lehetőségei tengely – forgatás, közép – tengely és közép – forgatás.


-36-



5.4.7. Elliptikus ív Az ellipszis egy fajtája, de ennél szükség van az ív kezdő- és végpontjára is. 5.4.8. Tvonal (többszörös vonal) A Tvonal egy vagy több párhuzamos vonal rajzolásásra szolgál, melyeknek meghatározott a távolsága, színe, típusa, végződése és kitöltése. Falak, elekromos és vízvezetékek rajzolására is kiválóan alkalmas. A funkciót megtalálja a menüsor Rajz → Tvonal fülön, vagy megadja a Tvonal parancs segítségével. A Tvonal stílusa meghatározható és javítható a Formátum → Tvonal stí1us... panelben. A Tvonal stílus beállításának leírása a 6.5 Módosítás – tvonal stílusa fejezetben olvashatja. A többszörös vonal stílusának megváltoztatásához a prancssorba írja be az S (Stílus) rövidítést, majd adja meg a kívánt stílus nevét. Továbbá megváltoztathatja a tvonal léptékét és erlendezését. Az Elrendezés (E) parancs segítségével meghatározza, hogy a vonalat a kurzor felső részén, alsó részén vagy a kurzor körül (zéró igazítás) rajzolja. Lásd az alábbi szöveget a parancssorból. Parancs: _MLINE Jelenlegi beállítások: Elrendezés = Felső, Lépték = 20.0000, Stílus = STANDARD Adja meg a kezdőpontot vagy [Stílus betöltése/Elrendezés/Lépték/STílus]: s Adja meg a tvonal stílusának nevét vagy [?]: saját Jelenlegi beállítások: Elrendezés = Felső, Lépték = 20.0000, Stílus = saját Adja meg a kezdőpontot vagy [Stílus betöltése/Elrendezés/Lépték/STílus]: l Adja meg a tvonal léptékét <20.0000>: 10 Jelenlegi beállítások: Elrendezés = Felső, Lépték = 10.0000, Stílus = saját Adja meg a kezdőpontot vagy [Stílus betöltése/Elrendezés/Lépték/STílus]: Következő pont:

5.4.9. Sraffozás és színátmenet (gradiens) 5.4.9.1. Sraffozás Indításához használja a Rajzolás panel


ikonját, a menüsort vagy a _BHATCH parancsot.

-37-



Az indítás után megjelenik egy párbeszédablak, amelyikben meghatározhatja a Határok, Típus és minta, Szög és lépték jellemzőket. A Határok opcióban válassza az Objektumok kiválsztása lehetőséget, válassza ki a sraffozni kívánt objektumot (egyszerre több is lehet), majd erősítse meg az Enter megnyomásával. A Típus és minta kínálatban beállíthatja a sraffozás típusát, színét, fóliáját. A Szög és lépték kínálatban állítsa be a kívánt értékeket majd kattintson az OK gombra. Tulajdonságok átvétele Ha a rajzban van egy már létező sraffozás és szeretne létrehozni azonos sraffozást, nincs szüksége a sraffozást kiejelölni és megjegyezni annak tulajdonságait (minta, lépték, szög, térköz stb.). Elég futtatni a sraffozás létrehozását, kattintani a Tulajdonságok átvétele ikonra és kijelölni a létező sraffozást. A kijelölt sraffozás tulajdonságai automatikusan beállítódnak az új sraffozáson. Megjegyzés: A jobb alsó sarokban található gomb segítségével beállíthatja a további tulajdonságokat, mint például a sziget-észlelést, sraffozás tűrését vagy a határvonalak megtartását. Változtatáshoz kattintson a sraffozásra az egér bal gombjával vagy jelölje ki a sraffozást és az egér jobb gombjával kattintva válassza a Sraffozás szerkesztése menüpontot vagy Módosítás →Objektum →Sraffozás.

5.4.9.2. Színátmenet (gradiens) A színátmenet hasonlóan működik mint a sraffozás. Az indítás után a sraffozáséhoz hasonló ablak jelenik meg, de a sraffozás fajtája, mértéke stb. helyett színeket, az átmenet típusát és igazítását változtathatja meg. A

gomb

megnyomása utáni tulajdonságok megegyezőek. Indításához használja a Rajz panel


ikonját, a menüsort vagy a _GRADIENT parancsot.

-38-



Megjegyzés 1: A progeCAD-ben a sraffozás és a színátmenet (gradiens) egy párbeszédablakban jelenik meg, a fülekre kattintással válthat köztük.

Megjegyzés 2: Ha már meglevő sraffozást fog javítani és átkapcsol a Gradiens fülre, akkor a sraffozás színátmenetre változik. Ellenekző esetben a színátmenetet visszakapcsolhatja sraffozásra.

Megjegyzés 3: A Tulajdonságok átvétele ugyanúgy működik a színátmeneteknél mint a sraffozásnál.

5.4.10. Lemez Egymást érintő vonalak egy rajzelembe való egyesítésére szolgál (hasonlóan keletkezik a téglalap, sokszög vagy a vonallánc is). Lemezt csak olyan elemekből (vonalak és görbék) hozhat létre, melyek zárt alakzatot alkotnak, azaz egyelten vég se lesz nyílt és nem fognak szétágazni. Amennyiben több csoportnyi érintkező vonal lett kijelölve, több lemez jön létre. A lemez fogóinak használatával annak helyzetét változtatjuk, nem az alakját. 1. Válasszon ki érintkező vonalakat. 2. Indítsa el a funkciót. Ha újból különálló részekre szeretné bontani a lemezt, használja a Módosítás panel Szétvetés ikonját vagy a menüsor Módosítás → Szétvetés funkciót; (viz kapitola 6.2.18 Szétvetés). A jobb oldali képen láthatja a különbséget szétvetett (különálló vonalak) és egyesített elem között.


-39-



5.4.11. Csoport A Lemez funkcióval megegyező, de itt már minden fajta rajzelem egyesítése lehetséges (vonalak, szöveg, méretezés stb.). A csoportra kattintás után annak összes eleme kijelölődik, és megjelennek a fogó pontok, mint a különálló vonalaknál. A csoport alakja a fogók segítségével változtatható meg. Csoport létrehozása: 1. Válasszon ki egyesíteni kívánt rajzelemeket. 2. Kattintson a munkafelüketre az egér jobb gombjával. 3. A menüből válassza a Csoport funkciót. Csoport szétvetése: 1. Kattintson a csoportra az egér jobb gombjával. 2. A menüből válassza a Csoport szétvetése funkciót. A már létrehozott csoportok listáját a menüsor Módosítás → Csoport... kiválasztásával tekintheti meg. 5.4.12. Wipeout (kitakarás) Hasznos funkció, amely biztosítja a szükségtelen vagy nem kívánt részek kitakarását. Leggyakrabban a külső referenciák és kivágások megjelenítésével együtt alkalamzható. A kitakart terület bármilyen alakzat lehet. A funkciót a menüsorból hívhatja elő: Rajz → Kitakarás vagy a KITAKAR parancs használatával, majd megerősítve az Enter megnyomásával. Keret ki/bekapcsolása: 1. Írja be a KITAKAR parancsot, majd Enter. 2. Írja be az R betűt, majd Enter. 3. Bekapcsoláshoz BE; kikapcsoláshoz KI, majd Enter. 4. A változtatás útán a funkció befejeződik. Ha szeretne az üres felületre rajzolni, újra kell indítainak az opciót.


-40-



5.4.13. Szöveg A progeCAD-ben háromféle szöveg létezik: •

egysoros szöveg,

•

többsoros szöveg (bekezdéses szöveg),

•

ívhez igazított szöveg.

Minden szöveget megtalál a menüsorban: Rajz → Szöveg opciónál vagy a Szöveg panelen a legördülő menüben a bekezdéses szöveg ikonnév alatt. 5.4.13.1. Egysoros szöveg Megjegyzésekre és címkékre szolgál. A menüsorból vagyő a _TEXT, _DTEXT paranccsal hívhatja elő. A funkció elindítása után megadja a beillesztési pontot, a szöveg méretét és irányát, illetve magát a szöveget. A szöveg beírása és az Enter megnyomása után az írás a következő sorba ugrik a szöveg alatt. Amennyiben szeretne tovább írni, egy új egysoros szöveg jön létre. Ha nem kíván több szöveget megadni, hagyja a következő sort üresen és nyomjon újra Enter-t. Maga a szöveg parancs egyéb beállításokat is tartalmaz, mint például: stílus, illesztés, beillesztés, illesztés középre, középre, jobbra, és más igazítási beállítások. Ezek a beállítások a szöveg kezdőpontjának megadása előtt változtathatók. A már létező szöveget be tudja állítani a szerkesztőben vagy a Tulajdonságok panelen. Příkaz: text Szöveg: Adja meg a kezdőpontot vagy [[Stílus/Illesztés/Beillesztés/Vközépre/Fközépre/Jobbra/Igazítás]: Szövegmagasság <2.5>: 5 Szöveg elforgatási szöge <0>: 0 Szöveg: beírt szöveg Szöveg: Parancs:

5.4.13.2. Szövegstílus szerkesztése Az egysoros szöveg stílusának változtatásához használja a Szövegstílus kezelő funkciót. Az aktuális stílus a Stílus panelben található. A funkció indításának lehetőségei a) Formátum → Szövegstílus…, b) Stílus panelben, c) A _font paranccsal.


-41-



Itt létrehozhat új szövegstílust, meghatározhatja a betűtípust, méretet, szöveg szögét és további lehetőségeket. Ezt a funkciót a méretszöveg stílus szerkesztésére is használhatjuk. Az alapértelemezett méretszöveg stílusa a Standard. Megjegyzés: Ha a szövegstílus alapértelemzett beállított értéke nagyobb mint 0, a progeCAD új szöveg létrehozásánál nem kérdez rá a szövegmagasságra, hanem az alapértelemzett nullától különböző értéket fogja használni. 5.4.13.3. Bekezdéses szöveg (multitext)

(vagy

ha be vannak kacsolva a nagy ikonok)

Hosszabb szövegek létrehozására használatos. Ennél a fajtánál különböző színű, méretű és típusú betűket választhat. A funkció előhívásához használhatja a menüsort, az _MTEXT parancsot vagy a Rajz panel ikonját. Az indítást követően lehetősége van néhány opcióból beállítani a szöveget, vagy megadni az első ellenkező pontot, mely meghatározza a téglalap alakú területet a szöveghez. Az első pont megadása után a parancssorban megjelennek a további lehetőségek a beállításhoz – igazítás, sorköz, elforgatás, stílus, magasság, irány, szélesség és oszlopok. Ezután megadja a második ellenkező pontot is. A már létező szövegnél a bellítások többségét meg tudja változtatni a szerkesztőben vagy a Tulajdonságok panelen.

5.4.13.4. Ívhez igazított szöveg A funkció indítása után a progeCAD kérni fogja Öntől az ív kiválasztását, amelyre később az ívhez igazított szöveget hozza létre. A beállítást ezután egy párbeszédablak végzi, ahol kitölti a szöveg igazítását az ívhez, ív oldalát,


-42-



szöveg irányát, szöveg stílusát, szöveg magasságát, szélesség faktorát, eltolást az ívtől, eltolást balról, eltolást jobbról, rés térközét és hasonlók.

5.4.13.5. Szöveg szerkesztése A szöveg szerkesztését a szereksztőben lehet elvégezni, amely a szövegre kattintás után megjelenik. A szerkesztőben megváltoztathatja a betűtípust, magasságot, elforgatás szögét, színt, igazítást stb. Másik lehetőség elindítani a Módosítás → Objektum → Szöveg... funkciót. Ez a funkció is a szöveg szerkesztő indítására szolgál. Egysoros szöveget át lehet alakítani bekezdéses szöveggé a felső menüben található funkció segítésgével Expressz → Szöveg → Szöveg konvertálása T-szöveggé. Bekezdéses szöveget egysoros szöveggé a Szétvetés

paranccsal alakíthatja át.

A szöveg átalakítható ívhez is. Ezt megteheti a felső menüben található funkció segítségével Expressz → Szöveg → Ívhez igazított szöveg. 5.4.14. Táblázat A progeCAD 2016 tartalmazza a Táblázat eszközt. Ez a funkció lehetővé teszi táblázat létrehozását, módosítását, importálását CSV fájlból a progeCAD-ben, másolni lehetséges a vágólapból az MS Office, Open Office és a LibreOffice alkalmazások segítségével.

5.4.14.1. Táblázat létrehozása A funkciót a TÁBLÁZAT paranccsal indíthatja el, ezt követően megjelenik egy párbeszédablak a táblázat szerkesztéséhez. Itt meg tudja változtatni pl. a beillesztés lehetőségeit (üres táblázat, táblázat adat extrahálással blokk attribútumokból, táblázat CSV fájlból), a beillesztés módját (beszúrási pont, ablak), oszlopok és sorok beállítását.


-43-



Táblázat létrehozásához a következőképpen járjon el: 1. Indítsa el a táblázatot c) ikonnal a Rajz panelen, d) TÁBLÁZAT paranccsal (angolul _TABLE), 2. határozza meg a táblázat beillesztési módját, 3. adja meg a táblázat helyét. Megjegyzés: Táblázat létrehozásakor lehetősége van blokk adatok kiemelésére és ezen kiemelt adatokat közvetlenül a táblazatokba kiírni. Bővebb infiromáció a 16 ADATOK KIEMELÉSE fejezetben. 5.4.14.2. Táblázat szerkesztése A beillesztett táblázatot szerkesztheti. A szerkesztést a _TABEDIT paranccsal vagy a táblázatra kattintással indíthatja. Ezt követően megjelenik egy párbeszédablak a szerkesztéshez. A cellák közt a nyilak segítségével mozoghat, valamint a Tovább gomb vagy az Enter segítségével. •

A cellákba bekezdéses szöveg is beszúrható. Ez az átkacsolás a

•

segítségével történik a szövegmezőtől jobbra. A táblázat szerkesztését vontatáshoz a vég- és sarokpontok segítségével vagy a táblázatszerkesztő párbeszédablakban hajthatja végre.


-44-

gombok



6. RAJZELEMEK MÓDOSÍTÁSA A létrehozott rajzelemek módosítására sokféle funckió létezik. Néhány esetben egyszerűbb az elmet törölni, néha elég csak a kezelése – nyújtás, vágás, csatlakozás stb. Egységes ajánlást nem lehet megadni, mert a megoldások esetenként változóak. A módosításhoz használhatjuk az egeret, a modifikáció funkciót, a szóköz billentyűt vagy ezek kombinációját.

6.1. Módosítás az egér segítségével Egérrel bizonyos elemeket módosíthat (vonal, kör, ív, téglalap stb.), másokat csak áthelyezhet (blokk, terület). Több vonal egyidejű kiválasztásánál azok közös (azonos) végpontjait mozgathatja. Több vonal mozgatásánál a fogók segítségéve, csak a megfogott vonalat mozgathatjuk. 6.1.1. Vonal módosítása Jelölje ki a kívánt vonalat. A kijelölést követően a vonalon megjelenik három kis négyzet és két háromszög. Minta az alábbi képen. •

• •

A szélső négyzetre kattintva tetszőlegesen áthelyezheti a vonalat a végponttól (ezáltal tetszőleges nyújtás is lehetséges). A középső négyzetre kattintással a vonal helyzetét lehet megváltoztatni. A szélső háromszögekre kattintás a vonal nyújtáshoz vezet annak eredeti irányában.

6.1.2. Vonallánc módosítása Jelölje ki a kívánt vonalat. Ezután a vonalak mentén megjelenik néhány négyzet. •

Háromszögek és középső négyzetek a vonalláncoknál nem jelennek meg. Ezért nem lehetségek a vonallánc elmozgatása egérrel más funkció használata nélkül (lásd. a funkciót a 6.2.6 Mozgatás vagy a 6.3 Módosítás szóköz billentyű segítségével (nyújtás, mozgatás, forgatás, léptékezés és tükrözés) fejezetben), vagy a vonallánc irányában való nyújtással.


-45-



•

A szélső négyzetre kattintással tetszőlegesen változtathatja a vonal végpontjának helyzetét (ezáltal teszsőlegesen nyújthatja is).

6.1.3. Téglalap módosítása Az Öm célja, hogy a lehető legkönnyebben változtassa meg a téglalap méretét (megnagyobbítani). • • •

•

Kattintson az egérrel a téglalapra. A kijelölés után kis négyzetek jelnennek meg a csúcspontok helyén. Kattintson a jobb alsó négyzetre, majd tolja el a kurzort ettől a ponttól vízszintesen jobbra (használhatja az ORTO módot). A parancssorba írja be az értéket, amennyivel a téglalapot meghosszabbítja, majd nyomjon Entert. A kiválasztott pont elmozdul a kurzorral kijelölt irányban. Ugyanezt ismételje meg a téglalap jobb felső sarkával.

6.1.4. Kör módosítása Jelölje ki a kívánt kört. Ezután megjelennek a kör negyedelőiben és közepén négyzetek. •

A középső négyzetre kattintással mozgathatja a kört a rajzban.

•

A szélső négyzetek egyikére kattintva a kör méreteit tudja megváltoztatni. A kurzorral adja meg az irányt majd erősítse meg az Enter megnyomásával.

Megjegyzés: A kör átmérője és sugara megváltoztatható a Tulajdonságok panelen is.

6.2. Módosítás panel A Módosítás panel sok hasznos funkciót tartalmaz. Többek közt tartalmazza a Törlés, Másolás, Tükrözés, Párhuzamos kitolás, Kiosztás, Mozgatás, Elforgatás, Léptékezés, Nyújtás, Metszés, Elérés, Megtörés, Illesztés, Letörés, Lekerekítés, és a már említett Szétvetés funkciókat. Ezen funkciók többségénél az indításnak két módja van: a) kijelölt rajzelemekkel b) kijelölt rajzelemek nélkül


-46-



Az első funkciónál meg lesz adva a pontos eljárás, a továbbiaknál már csak röviden a leírásuk. 6.2.1. Törlés Törölje a kiválasztott rajzelemeket vagy írjon be parancsot a törölni kívánt elemek kiválasztására. 1. Kijelölt rajzelemekkel – a funkció elindításával törli a kijelölt elemeket. 2. Kijelölt rajzelemek nélkül a) indítsa el a funkciót a panelből, b) válassza ki a törölni kívánt rajzelemeket (kattinttással vagy kiválasztási téglalap kihúzásával), c) erősítse meg az Enter billentyűvel. 6.2.2. Másolás Másolja a kijelölt rajzelemeket. A rajzelemek kiválasztása után meghatározza a bázispontot, amely segítéségével majd beilleszti a másolatokat. 6.2.3. Tükrözés A meghatározott tengely szerint az eredeti rajzelem tükrözött másolatát hozza létre. Kiválasztja a tükrözni kívánt rajzelemeket, meghatározza a tükrözés tengelyének kezdő- és végpontját, majd a program rákérdez az eredeti rajzelemek törlésére. 6.2.4. Párhuzamos kitolás A kiválasztott vonal vagy kétdimenziós kicsinyített/nagyított másolatát hozza létre.

rajzelem

adott

távolsággal

Az elindítás után megadja az eredeti rajzelemtől való távolságot, kiválsztja a másolni kívánt elemeket (amennyiben ez még nem történt meg) és a rajztérbe való kattintással megadja, melyik oldalon szeretné létrehozni a másolatot. Megjegyzés: A párhuzamos kitolás nem használható lemezeknél. Ott először szükséges a szétvetés. Amennyiben a párhuzamos kitolást használja a rajzban az egyes vonalakból fokozatonsan kell kijelölni az összeset és így keletkezik néhány behúzás. Ha egy behúzást szeretne létehozni az egész rajzból, a vonalakat vonalláncokká kell összekapcsolni a 6.4.3 Vonallánc szereksztése (vonalak és ívek összekapcsolása vonallánccá) fejezetben leírtak szerint.


-47-



6.2.5. Kiosztás A Kiosztás funkció négyszögletes vagy körkörös mezőbe másolja az elemeket.

6.2.5.1. Négyszögletes kiosztás 1. Válasszon ki másolni kívánt rajzelemeket. 2. Indítsa el a Kiosztás funkciót (menüsorból vagy a Módosítás panelből). 3. Adja meg az oszlopok és sorok kívánt számát, illetve a sorok és oszlopok távolságát. A távolságok megadásához használja a segédgombokat. 4. Kattintson az Előnézet-re és ellenőrizze, hogy megfelel-e ez az elrendezés. Ezután kattintson az Elfogad gombra, ellenkező esetben kattintson a Szerkesztés-re. 6.2.5.2. Körkörös kiosztás 1. Válasszon másolni kívánt rajzelemeket. 2. Indítsa el a Kiosztás funkciót (menüsorból vagy a Módosítás panelből). 3. Váltson a Körkörös ocpióra. 4. Töltse ki az elforgatás közepe mezőt

.

5. Adja meg a kívánt rajzelemek számát 6. Szükség szerint jelölje ki az Objektumok elforgatása opciót. 7. Kattintson az Előnézet-re és ellenőrizze, hogy megfelel-e ez az elrendezés. Ezután kattintson az Elfogad gombra, ellenkező esetben kattintson a Szerkesztés-re.


-48-



6.2.6. Mozgatás Ezzel a funkcióval egy vagy több rajzelemet mozgathat. A rajzelemek kiválasztása és a funkció elindítása után kiválasztja a bázispontot, amely alapján mozgatja a rajzelemet. 6.2.7. Elforgatás Adott szöggel elforgatja a rajzelemeket a kiválasztott pont körül. Amennyiben ismeretlen szögben szeretné elforgatni az elemet 0°-ra (pl.: hogy az elem vonalai párhuzamosak legyenek), használhatja a az elmenüben a – R (referencia) opciót. Használatának menete és a parancssori eljárást az alábbiakban láthatja. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Jelölje ki az elemeket Indítjsa az Elforgatás funkciót Adja meg az elforgatási pontot Írja a parancsosrba az R (referencia) rövidítést Válassza ki az első és második pontot Adja meg az új szöget.

Parancs: _ROTATE 1 megtalálva Elforgatási pont: Adja meg az elforgatási szöget vagy [Másolás/Referencia]: R Adja meg a referencia szöget <0>: Második pont: Pont/Új szög:0 Parancs:

6.2.8. Léptékezés A rajzelemek méretének adott arányú változtatására szolgál. Legjobban a PDF formátumból konvertált rajzok léptékének változtatásakor érvényesül. 1. Válassza ki a változtatni kívánt rajzelelmeket. 2. Indítsa el a léptékezést. 3. Válasszon bázispontot (ez a pont a helyén marad és minden ehhez képest lesz nagyítva/kicsinyítve). 4. A parancsosrba írja be a kívánt léptéket (pl. 0.5 megadásával az eredeti méret felére csökken). Ne feledje, hogy a tizedeshelyek megadásához tizedespontot kell használnia.


-49-



Példa: A vonalat egy adott hosszúságra kell növleni. A vonal jelenlegi hossza ismeretlen. Méretezi a vonalat és a pontos méretet megtekinti a tulajdonságokban. A vonal jelenlegi hossza például 12.5780 mm, a kívánt hossz 200 mm. Erre két módszer létezik: kiszámolja a szükséges léptéket, használja a referecnia léptéket. 6.2.8.1. Lépték kiszámolása kívánt méret / aktuális méret = lépték 200.0000 / 12,5780 = 15.900779 1. Válassza ki a változtatni kívánt rajzelelmeket. 2. Indítsa el a Léptékezés funkciót. 3. Válasszon bázispontot (ez a pont a helyén marad és ehhez képest fog az összes többi nagyobbodni vagy kisebbedni). 4. A parancssorba írja be a lépték értékét: 15.900779. Ne feledje, hogy a tizedeshelyek megadásához tizedespontot kell használnia. Megjegyzés: Minél kisebb méretet nagyít, annál pontosabb léptéket kell megadnia. Parancs: _SCALE 1 megtalálva Bázispont: (kattintson egérrel az első pontra) Adja meg a méretarány-tényezőt vagy [Másolás/Referencia] <1>: 15.900779 Parancs:

6.2.8.2. Referencia lépték Hasonlóan a Forgatás parancshoz, használhatjuk a referencia léptéket. Nem kell semmit sem számolnia, elég az egér segítségével megadnia az ismeretlen méreteket és beírni az új kívánt méretet. 1. Válassza ki a változtatni kívánt rajzelelmeket. 2. Indítsa el a Léptékezés funkciót. 3. Válasszon bázispontot (ez a pont a helyén marad és ehhez képest fog az összes többi nagyobbodni vagy kisebbedni). 4. A parancssorba írja be az R betűt (a Referencia rövidítése), majd erősítse meg az Enter megnyomásával. 5. Az egérrel jelölje ki a konkrét távolságot úgy (esetünkben a 12,5780 értékű szakaszt), hogy a végpontokra kattint.


-50-



6. Adja meg az új méretet (esetünkben a 200 értéket) majd erősítse meg az Enter megnyomásával. Parancs: _SCALE 1 megtalálva Bázispont: Adja meg a méretarány-tényezőt vagy [Másolás/Referencia] <1>: R Adja meg a referencia hosszát <1>: (kattintson az első pontra) Második pont: (kattintson a második pontra) Adja meg az új hosszúságot vagy [Pont]:200 Parancs:

6.2.9. Nyújtás Vonalak eltolására és nyújtására szolgál. Függ a kijelölés módjától. A vonalakat, amelyek teljesen benne vannak a kiválasztási téglalapban csak eltolja. Azok, amelyeket csak érint a kiválasztási téglalap (jobbról balra) nyújtja. 1. Válasszon vonalakat, Enter. 2. Válasszon bázispontot. 3. Tolja el az adott vonalakat.

6.2.10. Metszés A Metszés hasznos funkció, amely segítéségével eltüntetheti a felesleges és kiálló vonalakat. 1. Válasszon ki rajzelemeket, amelyek alapján metszeni szeretne (több rajzelemet is kiválaszthat). 2. Erősítse meg az Enter megnyomásával. 3. Kattintson a metszeni kívánt rajzelemekre. A vonalaknak keresztezniük kell az előzőleg kiválasztott rajzelemeket. Megjegyzés: Amennyiben az 1. lépés során az egér jobb gombjával kattint, vagy Enter-t nyom, az összes kiválasztott elemet a metszéspontokban metszi.


-51-



6.2.11. Elérés Az Elérés funkció a Metszés funkció ellentettje. Meghosszabbítja a vonalakat az adott rajzelemekhez. 1. Válasszon ki rajzelemeket, amikhez hosszabbítani szeretne (több rajzelelmet is kiválaszthat). 2. Erősítse meg az Enter megnyomásával. 3. Kattintson a hosszabbítani kívánt rajzelelemkre. A vonalaknak keresztezniük kell az előzőleg kiválasztott rajzelemeket. Megjegyzés: Amennyiben az 1. lépés során az egér jobb gombjával kattint, vagy Enter-t nyom, az összes kiválasztott elemet meghosszabbítja, amíg nem „talál“ egy másik elemet.

6.2.12. Hossz szerkesztése Nyílt rajzelem hosszát változtatja meg. Lehetővé teszi szakaszok, görbék, szabadkézi rajzelemek és ívek szerkesztése. Lehetővé teszi megadott hossz vagy százalék inkrementálását, vagy megadott teljes hossz kiterjesztését. 1. Indítsa el a funkciót. 2. Válassza ki a kívánt opciót. 3. Válassza ki a rajzelemet kattintással – a rajzelem egyik vagy másik felére kattintással adja meg a hosszabbítás irányát. 4. Fejezze be a funkciót vagy válasszon ki másik rajzelemet. 6.2.13. Törés pontban A vonalak törésére szolgál adott pontban/keresztezésben. 1. Válasszon törni kívánt rajzelemet. 2. Válassza ki a törési pontot.

6.2.14. Megtörés A Megtörés a pontban való megtörés és a metszés kombinációja. Megtöri a rajzelemeket két pontban, majd köztük maradt részt törli. 1. Válasszon rajzelemeket megtöréshez, ezzel egyidejűleg a megtörés első pontját is megadja.


-52-



2. Válassza ki a megtörés második pontját.

6.2.15. Illesztés Egyesíti az egymással érintkező vonalakat és íveket. 1. Válasszon illeszteni kívánt rajzelemeket (több elemet is kiválaszthat). 2. Erősítse meg az Enter megnyomásával.

6.2.16. Letörés Két keresztező rajzelem éleinek lesarkításásra szolgál. 1. A funkció elindítása után a parancssorba írja be a B betűt (Beállítások) majd Enter. 2. Megnyílik egy ablak, amelyikben beállíthatja a letörés fajtáját és méretét, beállítás után kattintson az OK-ra. 3. Letöréshez kattinson két keresztező rajzelemre, a kiálló részek törölve lesznek. A következő használatra a beállítások megmaradnak, tehát a funkció indítása után rögtön kiválaszthatja a kívánt rajzelemeket (amennyiben nem kíván más beállításokat). Megjegyzés: Amennyiben az első lépés során megadja a Z (többsZörös) parancsot, a megtörés után további elemeket is megtörhet a funkció újbóli elindítása nélkül. A funkció befejezéséhez kattintson az egér jobb gombjával, nyomjon Enter-t vagy az Esc gombot.

6.2.17. Lekerekítés Két keresztező rajzelem éleinek lekerekítésére szolgál. Hasonlóan működik mint a Letörés funkció. 1. A funkció elindítása után a parancssorba írja be az S betűt (Sugár) majd Enter. 2. A parancssorba írja be a lekerekítés sugarát majd Enter. 3. Lekerekítéshez kattintson két keresztező rajzelemre, a kiálló részek törölve lesznek. A következő használatra a beállítások megmaradnak, tehát a funkció indítása után rögtön kiválaszthatja a kívánt rajzelemeket (amennyiben nem kíván más beállításokat).


-53-



Megjegyzés: Amennyiben az első lépés során megadja a Z (többsZörös) parancsot, a lekerekítés után további elemeket is lekerekíthet a funkció újbóli elindítása nélkül. A funkció befejezéséhez kattintson az egér jobb gombjával, nyomjon Enter-t vagy Esc-t.

6.2.18. Szétvetés Erről a funkcióról már szó volt a Lemez funkciónál. A Szétvetés a 2D-s és 3D-s elemekre bontására szolgál. Ezek közé tartozik pl.: kocka, piramis, lemez, blokk stb. a) Válassza ki a szétvetni kívánt objektumokat. 4. Indítsa el a funkciót.

6.3. Módosítás szóköz billentyű segítségével (nyújtás, mozgatás, forgatás, léptékezés és tükrözés) A munka felgyorsításához a progeCAD lehetővé teszi egyes módosítási funkciók indítását a szóköz segítségével. Abban a pillanatban, hogy kijelöl egy objektumot (vagy többet), megjelennek rajta a fogópontok kis kék négyzetek és háromszögek formájában. Ha tetszőleges kék négyzetre kattint a kijelölt elemen, aktiválja a konkrét elem módosítását. A szóköz többszöri lenyomásával válthat a következő funkciók közt NYÚJTÁS, MOZGATÁS, FORGATÁS, LÉPTÉKEZÉS és TÜKRÖZÉS. Az aktuálisan kiválasztott funkciót láthatja a kurzor melletti szövegben vagy a parancssorban ** MOZGATÁS ** formában. Eljárás a szóközzel való kapcsolás funkció használatához: 1. 2. 3. 4. 5.

Válassza ki az objektumot. Kattintson a kék négyzetre. A szóközzel váltson a nyújtás, mozgatás, forgatás, léptékezés és tükrözés funkciók közt. Használja a kiválasztott funkciót (pl. elmozgatás egér segítségével). Törölje a kiválasztást a kiválasztott elemen (ESC gombbal).

6.4. Módosítás – Objektum Objektumok szerkesztését megtalálja a menüsor Módosítás → Objektum fülén. Tartalmazza képek beállításának módosítását, sraffozás, vonalláncok, spline, méretezések, attribútumok, blokkok és szövegek szerkesztését.


-54-



6.4.1. Kép 6.4.1.1. Képminőség Módosítás → Objektum → Kép → Képminőség Lehetőséget nyújt váltani a magas és alacsony képminőség között. A kép minőségét befolyásolhatja a progeCAD sebessége, de a nyomtatás kimeneti minősége is. A váltást a parancssorban adhatja meg. 6.4.1.2. Képkeret Módosítás → Objektum → Kép → Képkeret A megjelenített képkeret ki/bekapcsolására szolgál. Kikapcsolt képkeret esetén a keret nem nyomtatható, és nem is lehetséges a képet megjelölni. 6.4.2. Sraffozás szerkesztése Módosítás → Objektum → Sraffozás szerkesztése A funkció indítása után válassza ki a sraffozást szerkesztéshez, majd nyomjon Enter-t. Hasonlóan működik a dupla kattintás a sraffozásra. 6.4.3. Vonallánc szereksztése

(vonalak és ívek összekapcsolása vonallánccá)

Módosítás → Objektum → Vonallánc szerkesztése Ez a funkció a vonallánc különböző tulajdonságait állítja be, és segítségével vonalakból vonalláncokat hozhat létre. Ez a funkció lehetővé teszi: csúcsok szereksztését, vonallánc bezárását, vonallánc görbületének törlését, interpolációt, további vonalak kapcsolása a vonalánchoz, vonaltípus megváltoztatását, vonallánc irányának megváltoztatását, spline-t konvertál vonalláncból, ferde vagy szélesség beállítását. Ebben a péládban bemutatjuk a vonalak vonallánccá összekapcsolásának eljárását, a kapcsoláshoz a következőképpen járjon el: 1. Indítsa a vonallánc szerkesztése funckiót, majd jelöljön ki egy vonalat, mely a vonallánc része lesz. 2. A parancssorba írja be az I betűt (Igen) majd Enter. 3. Írja be az E (Egyesítés) opciót és erősítse meg Enter megnyomásával. 4. Jelölje ki az összes vonalat, amelyet vonallánccá kíván egyesíteni, és erősítse meg Enter megnyomásával (a vonalaknak a végpontokban érintenie kell egymást).


-55-



5. Fejezze be a funkciót (Enter, Esc vagy az egér jobb gombja). Parancs: _EDITPLINE A kiválasztott objektum nem vonallánc. Szeretné azzá tenni? [Igen/Nem] I Adjon meg opciót [Csúcspontok szerkesztése/Bezárás/Kisimítás/Illesztés/Egyesítés/Vtípusmód/Megfordítás/Spline/Kúposítás/Szélesség/Vissza/KiLépés] : E Válasszon rajzelemeket vagy [FILter/Gyors kiválaszt]: (jelölje ki az objektumokat) Ellenkező sarok: Objektumok a halmazban: 3 Válasszon rajzelemeket vagy [FILter/Gyors kiválaszt]: (erősítse meg az Enter gombbal) 3 szegmens hozzáadva a vonallánchoz Adjon meg opciót [Csúcspontok szerkesztése/Bezárás/Kisimítás/Illesztés/Egyesítés/VTípusmód/MEgfordítás/Spline/KÚposítás/SZélesség/Vissza/KiLépés] : L Parancs:

6.4.4. Spline szerkesztése Módosítás → Objektum → Spline szerkesztése A funkció lehetővé teszi a vonalláncok módosítását, mint például vonallánccá alakítás, irány megváltoztatása, csúcsok mozgatása, adatok megváltoztatása (csúcsok hozzáadása, törlése) stb. 6.4.5. Méretezés szerkesztése Módosítás → Objektum → Méretezés szerkesztése Ez a funkció méretezés szövegének eredeti helyzetének visszaállítására (Házak), dimenzió szöveg felülírására, a szöveg forgatására vagy bizonyos szögben való megdöntésére szolgál. A funkció indítása után először kiválasztjuk a fentebb említett beállítások egyikét, majd kijelöljük a szerkesztésre szánt dimneziókat. 6.4.6. Attribútum Számos funkciót tartalmaz, többek közt egy vagy az összes blokk aktribútum kezelését. A blokk attribútumok kezeléséről bővebben a 10.2.3 Attribútumos blokk fejezetben olvashat.


-56-



6.4.6.1. Egyetlen Módosítás → Objektum → Attribútum → Egyetlen... Ez a funkció konkrét blokk attribútumot változtat meg. A szerkesztéshez megnyílik egy párbeszédablak, ahol felülírhatja az attribútum alapértelmezett értékeit. 6.4.6.2. Globális Módosítás → Objektum → Attribútum → Globális Több blokk attribútum kezelésére szolgál. Segítségével beállítható a helyzet, szög, szöveg, betűtípus, szín, magasság, fólia és átkapcsolhat az előző és a következő blokk attribútum között 6.4.6.3. Blokk attribútum kezelő Módosítás → Objektum → Attribútum → Blokk attribútum kezelő A kezelőt a BATTKEZ (angolul _BATTMAN) paranccsal indíthatja. Ez a funkció tartalmazza a legtöbb szerkesztési lehetőséget az attribútumokhoz. A szerkesztéshez egy párbeszédablak jelenik meg, melyben válthat az összes blokk és konkrét attribútumok között.. A kezelő továbbá lehetővé teszi blokk attribútumok sorrendjének, nevének, felhívásának, alapértelmezett beállításának stb. megváltoztatását.

6.4.7. Blokk leírása Módosítás → Objektum → Blokk leírása... Új blokk létrehozására szolgál leírással. 6.4.8. Szöveg szerkesztése Módosítás → Objektum → Szöveg...


-57-



Szögeg szerkesztő indításához használatos. Hasonló funkció aktiválódik, ha dublán kattint a szövegre a rajzban. További információt a szöveg szerkesztéséről a 5.4.13.5 Szöveg szerkesztése fejezetben olvashat.

6.5. Módosítás – tvonal stílusa

Ennek a funkciónak a segítségével létrehozhat, módosíthat, betölthet, ki/bekapcsolhat és törölhet többszörös vonal stílusokat a rajzban. Többszörös vonal rajzolását a 5.4.8 Tvonal (többszörös vonal) fejezet írja le. A tvonal stílus párbeszédablakban a következő lehetőségek találhatók: • Jelenlegi beállítása – a kiválaszott tvonal stílusának megváltoztatása az aktuálisra (aktív a rajzolásnál), • Új... – új tvonal stílus létrehozása • Módosítás... – létező tvonal módosítása (kizárólag, ha az adott stílusban nincs tvonal rajzolva), • Átnvevezés – tvonal stílus átnevezése, • Törlés – kiválasztott tvonal stílusának törlése, • Betöltés... – elmentett tvonal stílus betöltése *.mln fájlból, • Mentés... – tvonal stí1us mentése *.mln fájlba. Új tvonal stílus létrehozásánál, vagy az aktuális módosításánál az ablakban meghatározhatja a a tvonal leírását, vonalak végét, íveket, kitöltést, vonalak színét, típusát és az egyes vonalak közti kitolást.


-58-



7. RAJZELEMEK TULAJDONSÁGA 7.1. Vonalak színe, típusa és vastagsága A progeCAD program minden rajzelemének változtathatja a színét, vonaltípusát és vastagságát. A rajzelemek alapértelmezett tulajdonságai a BYLAYER (fólia szerint) értékre van állítva. Ez azt jelenti, hogy a rajzelemek tulajdonságai a fólia beállításoktól fognak függeni. Amennyiben ezeknek a rajzelemeknek egyénileg más értékeket állít be (pl. piros színt, 0.50 mm vonalvastagságot), az érték független lesz a fólia beállításaitól. A fóliákkal való munkáról bővebben a 8 FÓLIÁK fejezetben olvashat. A rajzelemek tulajdonságainak beállítását a „Tujaldonságok“ panelen találja. Amennyiben nem fut a Tulajdonságok panel, aktiválhatja a következőképpen: e) Ctrl + 1, f) jobb egér gomb kattintásával a rajzelemre, majd válassza a g) a Tulajdonságok

Tulajdonságok lehetőséget,

ikonnal a menüsorból.

A már megrajzolt rajzelemek változtatásához jelölje ki azokat majd változtassa meg a tulajdonságaikat. Egyszerre több rajzelemet is kijelölhet. A rajzelemek tulajdonságainak beállítását a Tulajdonságok panelen találja, vagy a Fólia és a Rajzelem tulajdonságok eszköztárakon, lásd az alábbi ábrán. Amennyiben bizonyos tulajdonságokat még rajzolás előtt állít be, az összes további rajzelem hasonló tulajdonságokkal rendelkezik majd. Ez a beállítás a Rajzelem tulajdonságok panel segítségével történik.


-59-



7.2. Hossz és terület mérése A hossz, terület vagy kerület gyors megtekintéséhez elég a rajzelemre kattintani. Az információk a Tulajdonságok panelen olvashatók le. Ez az eljárás csak az egyszerű vonalaknál és területeknél használatos. Több vonal hosszának mérésére a Lekérdezés funkció, vagy a vonalak vonalláccá kapcsolása szolgál, további információ a 6.4.3 Vonallánc szereksztése (vonalak és ívek összekapcsolása vonallánccá) fejezetben olvasható. Ezután megállapíthatja a vonallánc hosszát. Más rajzelemek mérésére további funkciókat kell használnia. Ezek a Lekérdezés panelen elérhetők vagy az Eszközök → Lekérdezés útvonalon. Itt olyan információk találhatóak, mint a két különálló pont közti távolság, terület, tömegjellemzők, tehát minden ismert geometriai információ továbbá az egyes pontok koordinátái, rajz állapota és időmérők. Megjegyzés: Hossz, terület és egyéb rajzelem tulajdonságok mérése elvégezhető a különféle LISP, SDS vagy Visual Basic alkalamazások segítségével is. Bővebben róluk a 19.8 Programozási nyelvek fejezetben olvashat.


-60-



8. FÓLIÁK A fólia rajzelemeket tartalmaz és definiálja azok tulajdonságait (szín, vastagság, vonaltípus stb.). Használatuk áttekinthető rajzhoz vezet, amelyben mint átlátszó fóliák viselkednek, ki- és bekapcsolhatjuk őket. Elválaszthatja például egymástól a modellt, tengelyeket, méretezést, metszeteket. Ezeket később kikapcsolhatjuk, hogy ne zavarjanak a további rajzolásban.

8.1. Fóliakezelő, fóliák tulajdonságai A Fóliatulajdonságok-kezelő megjelenítéséhez: a) kattintson a Fóliakezelő ikonra bal oldalt a Fólia panelen, b) vagy válassza a menüsorban a Formátum → Fólia... opciót c) vagy a parancssorba írja be a _LAYER parancsot.

A fóliakezelőben beállíthatja a fóliák nevét, ki/bekapcsolását, lefagyasztását, lezárását, színét, vonaltípusát, vonalvastagságát, nyomtatási beállításait stb. Változtatásért kattintson a kívánt elemre. A fólia némely tulajdonságainak gyors változtatásához használhatja a „Fólia“ legördülő menüjét.

Megjegyzés: A Fóliatulajdosnág-kezelőt dokkolhatja a program széléhez hasonlóan a Tulajdonságok panelhez. További információ a 4.3 Tulajdonságok panel „dokkolása”, fólia- és parancssorkezelő fejezetben.

8.2. Fólia létrehozása Fólia létrehozásához a Fóliakezelőben:


-61-



a) kattintson az Új fólia ikonra b) vagy kattintson az egér jobb gombjával az ablakban majd nyomja meg az Új fólia gombot.

8.3. Fólia törlése A fóliák törlését a Kezelő segítségével kell végrehajtani. Megjelenítéséhez válassza az Eszközök → progeCAD kezelő menüpontot, és amennyiben szükséges az ablak bal szélén kapcsolja be a Fóliák opciót, vagy a parancssorban adja meg az _EXPLAYERS parancsot és erősítse meg Enter megnyomásával. 1. Indítsa el a Kezelőt. 2. Kattintson a fóliára majd a Törlés ikonra, vagy nyomja meg a Delete billentyűt. 3. Kattintson a Törlés gombra a fólia törlésére minden rajta lévő rajzelemmel együtt vagy kattintson a Váltás erre és törlés gombra és válassza ki a fóliát, amelyikbe át szeretné helyezni a fólia rajzelemeit törlés után.

8.4. Rajzelemek beillesztése és áthelyezése fóliába A rajzelemre kattintáskor a Fólia panelen megjelenik, hogy az elem melyik fóliában található. Rajzelemek rajzolásához adott fóliában először váltson a kívánt fóliára majd indítsa el valamelyik rajzfunkciót. Rajzelemek áthelyezéséhez más fóliába jelölje ki a kívánt rajzelemeket majd a Fólia panel bal oldalán váltson a kívánt fóliára.

8.5. Fólia állapotának mentése A progeCAD programban mentheti, majd később frissítheti a fólia állapotát (lezárás, lefagyasztás stb.) Bekapcsoláshoz válassza: a) a menüsorban Formátum → Fóliaállapot-kezelő... b) vagy a parancssorban _LMAN parancsot. A jelenlegi állapot mentéséhez válassza a „Mentés“ opciót és adja meg a nevet, ami alapján később megtalálja és frissíti ezt a beállítást.


-62-



Továbbá lehetősége van importálni és exportálni a mentett fólaiállapotokat.

8.6. Halmozott fóliaállapot váltás A progeCAD lehetővé teszi fóliák halmozott lezárását/feloldását, lefagyasztását/felolvasztását, ki/bekapcsolását. Továbbá lehetővé teszi rajzelemek klónozását, másolását fóliába, rajzelem váltását az aktuális fóliára stb. Ezeket a lehetőségeket megtalálja a Formátum → Fólia menüsorban, az Expressz eszköz: Fólia eszköztáron. Ez az eszköztár többnyire a progeCAD alsó részében található az állapotsor felett.


-63-



9. MÉRETEZÉS A méretezés az összes szerkesztőprogram legfontosabb funkciói közé tartozik. A rajzelem méretének, tűrésének és leírásának megjelenítésére szolgál.

9.1. Méretezés stílusa A progeCAD progamban változtathatja az alapértelmezett méretezési tulajdonságokat. A változást egyenként vagy tömegesen is elvégezheti. Egyenkénti méretstílus-változáshoz használhatja a Tulajdonságok panelt vagy többszöri kattintással a méretezésre megnyithatja a méretstílus kezelőt. Tömeges változást az egységesen beállított méretstílusú méretezésekre használhatja. A jelenlegi stílus a „Stílus“ panelen látható. A stílus változtatásához válassza a menüsorban a Méretezés → Méretezési stílus menüt vagy használja a a stílus eszköztáron a

„Méretezési stílus“ ikonját.

A megnyíló ablakban léhtehozhat, törölhet, átnevezhet, átírhat stb. méretézési stílusokat. A párbeszédablak bal oldali részén található az összes használt stílus, középen a kiválasztott stílus előnézete és az ablak jobb oldali részén a gombok szerkesztése. A stílus kiválasztása után és a Módosítás... gombra kattintással beállíthatja a nyilakat, formátumot, vonalakat, szöveget, tűrést, egységeket, és alternatív egységeket. Ezek a beállítások fülekre vannak osztva, és tartlamazzák például a következőket: • • • • • • •

Vonalak – eltolás, túlnyúlás, méretvonalak és segédvonalak és azok formátuma stb. Szimbólumok és nyilak – középjelek beállítása, nyilak mérete és fajtája stb. Szöveg – szöveg formátuma, előtag, utótag, és a szöveg igazítása stb. Igazítás – méterszövegek körüli terület és vonalak megejenítések beállítása. Elsődleges egységek – méretek egységek és léptékek beállítása. Alternatív egységek – alternatív egységek és azok tűrése. Tűrés – tűrés szövege és határértékei.


-64-



9.2. Méretezés típusa A méretezés típusait a menüsor Méretezés menüje alatt találja. A munka felgyorsításához bekapcsolhatja a méretezéshez tartozó panelt. 9.2.1. Gyors méretezés Vízszintes és függőleges irányú méretezésre használatos. A funkció indítása után kiválasztja a méretezni kívánt rajzelemeket. 9.2.2. Gyors mutató Gyors hivatkozás méretezés létrehozása. Hasonló funkcióval bír, mint a referencia méretezés. 9.2.3. Lineáris Vízszintes és függőleges irányú méretezés. Adja meg a méretezés kezdő- és végpontját. Amennyiben az egér jobb gombjával kattint, a lineáris méretezés bekapcsol és kiválasztja a méretezésre szánt rajzelemet. 9.2.4. Illesztett A rajzelemmel megegyező irányában történő méretezés. Adja meg a méretezés kezdő- és végpontját. Amennyiben az egér jobb gombjával kattint, a lineáris méretezés bekapcsol és kiválasztja a méretezésre szánt rajzelemet. 9.2.5. Koordinátás Pontok koordinátáit méretezi. Adja meg a méretezni kívánt pontot és az elforgatás szögét. Az elforgatás határozza meg, hogy melyik koordinátát méretezi. 9.2.6. Forgatott Megegyező funkciója van mint a lineárisnak. 9.2.7. Mutató felirat Leírások és megjegyzések beillesztésére szolgál pl. fémlemez vastagsága.


-65-



9.2.8. Sugár Ívek és körök sugarának méretezése. Méretezni kívánt ívet vagy kört választ. 9.2.9. Megtört Ívek és körök megtört méretezését hozza létre. 9.2.10. Átmérő Ívek és körök átmérőjének méretezése. Méretezni kívánt ívet vagy kört választ. 9.2.11. Szög Szögek méretezésére szolgál. Két, szöget bezáró rajzelemet kér. 9.2.12. Ív hossza Ív hosszának méretezése. 9.2.13. Bázisvonal A méretezés gyorsítására szolgál 1. Rajzolja meg az első méretezést (pl. Lineáris). 2. Indítsa el a Bázisvonal méretezése funkciót (néha meg kell jelölni a kezdeti méretezést). 3. Fokozatosan a kurzorral határozza meg a méretezni kívánt pontokat. 9.2.14. Folytatott A folytatott méretezés a méretezés gyorsítására szolgál. 1. Rajzolja meg az első méretezést (pl. Lineáris).. 2. Indítsa el a Folytatott méretezés, funkciót (néha meg kell jelölni a kezdeti méretezést). 3. Fokozatosan a kurzorral határozza meg a méretezni kívánt pontokat.


-66-



9.2.15. Tűrés Indítás után megnyílik egy ablak, ahol lehetősége van különböző tűrések definiálására. 1. A funkció indítása után töltse ki a szükséges értékeket majd OK. 2. Határozza meg a tűrésjel beillesztési pontját. 9.2.16. Középpontjel Ez a méretezés létrehozza az ívek és körvonalak középpontjelét. Az indítás után kört vagy ívet választ. 9.2.17. Ellenőrzés Lehetővé teszi ellenőrző méretezés hozzáadását és eltávolítását a kiválasztott méretezéshez. A párbeszédablakban beállíthatja a keret alakját, az ellenőrzés arányát és a címkét.

9.2.18. Lineáris megtört Metörést ad hozzá vagy távolít el az egyenes és ferde méretezésekhez.

Lineáris méretezés töréssel

Lineáris méretezés törés nélkül

9.3. Asszociatív méretezések A méretek lehetnek asszociatívak, nem asszociatívak vagy szétvetettek. Az asszociatív méretek igazodnak a mért geometriai objektumok változásaihoz (pl. vonal nyújtása). Méretezések asszociativitása a DIMASSOC paranccsal állítható be a 0 vagy 1 vagy a 2 opciókkal. Méretezések viselkedése a beállított változók során: 0

Lineáris méretezéseket hoz létre. A méretezés elemei közt nincs asszociativitás. A vonalak, ívek, nyilak és a méretezés szövegek önálló objektumként rajzolódnak.


-67-



1

Objektumok nem asszociatív méretezését hozza létre. A méretezés elemeit egyetlen objektum tartalmazza. Ha a méretezés egyik definíciós pontját elmozdítjuk, a méretezés frissítésre kerül.

2

Objektumok asszociatív méretezését hozza létre. A méretezés elemeit egyetlen objektum tartalmazza, és egy vagy több definíciós pont a geometriai objektumokon társul az asszociatív pontokkal. Ha a geometriai objektum asszociatív pontját elmozdítjuk , annak helyzete, orientációja és a méretezés értéke is frissül.

9.4. Példa átmérő méretezésére lineáris méretezéssel Szükség van a képen lévő cső belső átmérőjének méretezésére. Itt előáll az a probléma, hogy a progeCAD sugár méretezéséhez ívet vagy kört igényel. Eljárás: 1. Méretezze lineáris kótával a csövet. 2. Kattintson többször a létrehozott méretezésre. 3. A Tulajdonságok panelben írja be az előtagba a %%C karaktert (a méretezési előtagot megtalálja az Elsődleges egységek fülön) . 4. Erősítse meg Enter megnyomásával. %%C az átmérő rövidítése %%P a ± rövidítése %%D a fok rövidítése További információkat az egyedi jelekről a 19.5 Speciális karakterek fejezetben tudhat meg. Megjegyzés: Az elő/utótag hozzáírását a méretezéshez meg lehet változtatni az egész méretstílusra is. Ez azt jelenti, hogy létrehozhat pl. méretstílust csak az átmérők méretezérésre.


-68-



10. BLOKKOK A progeCAD program többféle blokkal rendelkezik. Az elsők, iCADLib blokkok, a progeCAD által előkészített blokkok. Második lehetőség a saját blokkok használata – általános blokkok, attribútumos blokkok. A blokkok utolsó fajtája a dinamikus blokkok.

10.1. iCADLib – Blokk-kezelő A modul terjedelmes könyvtárakat tartalmaz pl.: építészeti, elektronikai, konyhai objektumok, ANSI-ISO, DIN-ISO, gépészeti, 3D stb. A modul indításához elég kiválasztani a menüsor Tartozékok → iCADLib – Blokk-kezelő vagy beírni a parancssorba az ICADLIB parancsot.

10.2. Saját blokkok Amennyiben az iCADLib blokkok nem tartalmazzák az Ön által gyakran használt blokkokat, létrehozhat sajátokat. Ezeket vagy csak konkrét rajz részére hozhatja létre vagy minden blokkot saját fájlba menti és több rajzhoz használhatja. A tallózásukhoz és beillesztésükhöz használhatja az iCADLib blokk-kezelőt.


-69-



10.2.1. Blokk konkrét rajz részére 1. Rajzolja meg a kívánt blokkot. 2. Indítsa el a blokk létrehozását c) a Blokk létrehozása… ikonnal a Rajz panelből, d) Rajz → Blokk → Blokk létrehozása..., e) a BLOK vagy a _BLOCK parancsokkal 3. Adja meg a blokk nevét. 4. Az Objektum választása gombbal adja meg a blokk objektumait majd erősítse meg az Enter billentyű megnyomásával. 5. Az Objektum választása alatt válassza ki, hogy mit csináljon a program az objektumokkal. 6. A Pont választása gombbal határozza meg a beillesztési pontot. 7. Bejelölheti a Megjegyzések lehetőséget is, ha blokkot szeretne létrehozni megjegyzéssel – lásd a 11 MEGJEGYZÉSEK fejezetben. 8. Erősítse meg az Ok megnyomásával. 10.2.2. Blokk több rajz részére (egyéni fájlban) 1. Rajzolja meg a kívánt blokkot. 2. Indítsa el a blokk létrehozását a) Rajz → Blokk → Blokk mentése, b) a _WBLOCK paranccsal, 3. Válasszon forrást (blokk, teljes rajz, objektumok); teljes rajz kiválasztása esetébn hagyja ki a 4. és 5. pontot. 4. A

Rajzelemek kiválasztása gombbal adja meg a blokk objektumait, majd erősítse meg az

Enter billentjűvel. A Rajzelemek kiválasztása program az objektumokkal. 5. A

alatt válassza ki, hogy mit csináljon a

Pont kiválasztása gombbal határozza meg a beillesztési pontot.

6. Adja meg a blokk nevét. 7. Adja meg az elhelyezkedését. 8. Erősítse meg az OK gombbal. 10.2.3. Attribútumos blokk A progeCAD-ben lehetősége van az attribútumok beillesztésére a blokkba. Az attribútum egy definiált szövegérték, ami a blokk beillesztésénél változtatható. Ez hasznos lehet pl. egy blokk létrehozásánál megegyező jellel, de különböző címkékkel. 1. Rajzolja meg a kívánt blokkot (változó címkék nélkül). 2. Indítsa el a blokk beillesztését


-70-



3. 4.

5.

6. 7. 8.

9.

a) Rajz → Blokk → Attribútum definiálása…, b) A _DDATTDEF paranccsal. Adja meg az attribútum nevét (szóköz nélkül). Adja meg a mezőnevet (emékeztető az Ön számára; a nevet a program a parancssorban írja ki). Adja meg az alapértéket (adja meg a leggyakoribb értéket; ezt beillesztésnél átírjatja). Válasszon beillesztési pontot. Válasszon betűtípust és méretet. Kattintson a Definiálás gombra további attribútumok definiálásához vagy a Definiálás és kilépés gombra az attribútumokkal való munka befejezéséhez. Amennyiben a létrehozott attribútumon változtatni szeretne, mozgathatja és a Tulajdonságok panelen változtatjatja azokat. A blokk létrehozásához használja valamelyiket a fent említett módszerek közül. A blokk objektumába vegye bele a létrehozott attribútumokat is.

10.2.4. Blokk beillesztése 1. Beillesztéshez használja:

2. 3. 4. 5. 6.

a) a Blokk létrehozása ikont a Rajz panelről, b) Beillesztés → Blokk, c) a _DDINSERT parancsot. Amennyiben a a rajz tartalmaz blokkokat, rendelkezésére állnak ezek nevei. Ellenkező esetben a Tallózás... gombbal kell kiválasztania a beilleszteni kívánt blokkot. Válasszon, hogy a rajzon szeretné meghatározni a beillesztési helyet vagy adjon meg koordinátákat és léptéket. Erősítse meg a Beilleszt bombbal. A Megadás a képernyőn opciót választva meg kell határoznia egy pontot, X léptéket, Y léptéket és elfogratási szöget. Ezután fokozatosan kérdezve lesz az attribútumértékekről.

Amennyiben a progeCAD nem kéri az attribútumértékeket, szükség van a beállítások frissítésére a 3.3 Alapértelmezett beállítások visszaállítása fejezetben leírt lépések alapján.


-71-



10.2.5. Blokk szerkesztése Blokk attribútum nélkül 1. Kattintson többszörösen a rajz létrehozott blokkjára. 2. Erősítse meg a felkérést a helyi szerkesztésre. 3. Megerősítés után megjelenik a Refedit panel. Ennek segítségével irányíthatja a blokk szerkesztését. 4. Hajtsa végre a kívánt változtatásokat majd mentse a blokkot a Változások

mentése

változtatásokat töölje a

ikon

segítségével,

vagy

a

Változások törlése gombbal.

Attribútumos blokk 1. Kapcsolja be a Refedit panelt (az 4.2 Eszköztárak fejezetben leírtak alapján). 2. Kattintson a blokkra, majd kattintson a Blokk szerkesztése lehetőségre (esetleg adja meg a _REFEDIT parancsot). 3. Erősítse meg a felkérést a helyi szerkesztésre. 4. Hajtsa végre a kívánt változtatásokat majd mentse a blokkot a segítségével.

Változások mentése ikon

10.2.6. Referencia pont A referencia pont beállítása a koordináták beállítására szolgál a rajz aktuális felhasználói koordináta rendszerén. Ha ezt a rajzot behelyezi mint blokkot vagy külső hivatkozást egy másik rajzba, a pontot referencia pontként fogja használni a beillesztéshez (ezen ponton kerül behelyezésre a blokk). A referencia pont funkciót a Rajz → Blokk → Referencia pont menüből indíthatja vagy a REFPONT paranccsal.

10.3. Dinamikus blokkok A dinamikus blokkokkal való munka (pl. beillesztés és törlés) hasonló, mint a klasszikus blokkoknál. A dinamikus blokkoknak megvan az az előnye, hogy paramétereik alapján megváloztathatjuk a tuljadonságaikat (nagyság, elfogatás, megjelenítés típusa stb.). Ennek tipikus példája a különböző profilok, ajtók és hasonlók. A dinamikus blokk szerkesztéséhez nem kell azt szétvetni, elég váltani más méretre az előre megadott listából.


-72-



A progeCAD támogatja a dinamikus blokkok alakjának változatását húzással. A dinamikus blokkok alakjának változtatását a fogók húzásával végezheti (négyzetek és háromszögek). Az előre definiált típusok között a háromszög vonallal ikon és a Tulajdonságok panel segítéségével válthat (kiejlölt blokk esetén).

Megjegyzés: A dinamikus blokkok létrehozása jelenleg a progeCAD által nem támogatott. Csupán alakjuk és típusuk változtathatóak az előre megadott értékekből.


-73-



11. MEGJEGYZÉSEK A progeCAD lehetővé teszi megjegyzések léptéke tulajdonság hozzárendelését (annotatív lépték, annotative scale) objektumokhoz, amelyek mérete a papíron nem függ a rajz létpékétől. Ezek az objektumok a következők: • • • •

szöveg, bekezdéses szöveg, méretezések, sraffozások, blokkok.

Ennek a funkciónak megvan az az előnye, hogy lehetséges tetszőlegesen megváltoztatni az objektumok méretét, hogy úgy nézzenek ki, ahogyan majd a nyomtatot papíron fognak. Korábban minden egyes léptékhez szükséges volt átszámolni a szöveg méretét, és ez alapján átkapcsolni a szöveg stílusát, méretezés stílusát, blokkokat megváltoztatni, vonalak globális léptékét megváltoztatni stb. A megjegyzésekkel kiküszöböli ezeket a gondokat. 11.1.1. Megjegyzés léptékének beállítása Az aktuálisan beállított léptéket megtalálja a jobb alsó sarokban az állapotsorban . Lépték kiválasztásához az egérrel kattintva az aktuális léptékre kiválaszthatja az előre beállított léptékek közül a megfelelőt (vagy létrehoz egyénit). A kiválasztott létpék automatikusan beállítódik minden újonnan rajzolt objektumra. A megjegyzés léptéke mellett találhatók a megjegyzések megjelenítése és a lépték hozzárendelésének beállítása ikonok: •

- Megjegyzés objektumok mutatása minden léptéken

(ajánlott)

•

- Megjegyzés objektumok mutatása csak a jelenlegi léptéken

•

- Lépték automatikus hozzáadása megjegyzés objektumokhoz

•

- Lépték manuális hozzáadása megjegyzés objektumokhoz

(ajánlott)

11.1.2. Objektumok létrehozása megjegyzésekkel Ahhoz, hogy objektumokat hozzunk létre megjegyzésekkel, először be kell azokat állítani. Minden megjegyzéssel rendelkező objektum beállítása eltérő beállítással végezhető el. Alább megtalálja az eljárást minden objektumra.


-74-



11.1.2.1. Megjegyzések beállítása szöveghez 1. Indítsa el a szövegstílus kezelőt (például a _FONT paranccsal). 2. A megnyíló ablakban jelölje ki a Feliratozási opciót az összes szövegstílushoz, melyhez jegyzeteket szeretne hozzárendelni. 3. Mindent erősítsen meg. 11.1.2.2. Megjegyzések beállítása bekezdéses szöveghez 1. Hozzon létre bekezdéses szöveget. 2. Jelölje ki a bekezdéses szöveget. 3. A Tulajdonságok panelen kapcsolja át az Annotatív lehetőséget Igenre és egy sorral lejjebb állítsa be a megjegyzés léptékét. 11.1.2.3. Megjegyzések beállítása méretezésekhez 1. 2. 3. 4. 5.

Indítsa el a méretezési stílus kezelőt (pl. _DIMSTYLE parancs). Jelölje ki a kívánt méretstílust és kattintson a Módosít... opcióra. A megnyíló ablakban váltson az Igazítás fülre. Jelölje ki a Megjegyzések opciót. Mindent erősítsen meg. Ezt követően a méretezési stílus kezelőben minden megjegyzéses méretstílus mellett megtalálja az A betűt (Annotatív).

11.1.2.4. Megjegyzések beállítása sraffozáshoz A megjegyzéseket a sraffozásokhoz a Megjegyzések opcióval kapcsolhatja be minden sraffozás párbeszédablakában. Az alapértelmezésben (új rajzokban) ez az opció be van kapcsolva.


-75-



11.1.2.5. Megjgeyzések beállítása blokkokhoz A megjegyzések a blokkokhoz a Tulajdonságok panelen kapcsolhatók be. Amennyiben a mejegyzések opció nincs kijelölve, a blokk nem megjegyzésekkel lesz létrehozva.

Blokk létrehozásakor szükséges a Megjegyzés opciót kijelölni. Blokk létrehozásának leírását megtalálja a 10.2.1 Blokk konkrét rajz részére fejezetben.

Megjegyzés: Ha létrehoz blokkot megjegyzéssel, nem jó magába a blokkba más objektumokat behelyezni megjegyzéssel. Megtörténhet, hogy a léptékek “összadódnak“ és nem lesz megfelelő az objektumok mérete (vagy egyáltalán nem jelenik meg). Ez azt jelenti, hogy megjegyzést csak a blokkra állíthat be, nem pedig az objektumokra a blokkon belül.

11.1.3. Megjegyzéses objektumok tulajdonságai és beállítása Minden korábban említett objektum tartalmazhat több léptéket. Előnyös és ajánlott eljárás beállítani lépték manuális hozzáadását és amennyiben szükséges, további lépték megjegyzéseket kézileg adni hozzá.

Megjegyzés léptékét adott objektumnak meg tudja tekinteni/változtatni a tulajdonságok panelen. A kiválasztott objektum megjegyzés léptéke a tulajdonságok panelen a Különféle fülön lesz megjelenítve a Megjegyzés léptéke aktív opcióban, annak megfelelő ablakában.

Lépték megváltoztatásához vagy kiegészítéséhez kattintson a gombra a három ponttal


. Ezt követően

-76-



megjelenik a léptékek listája. Itt léptékeket adhat hozzá, törölhet és válthat a kiválasztot objektumok összes lépték listázása, vagy minden kiválasztott objektum közös lépték listázása közt.

11.1.4. Megjegyzések a nézetablakokban – papírtér (elrendezés) Minden nézetablak az elrendezésben tartalmazza megjegyzés léptékét. Ezeket szintén beállíthatja a Tulajdonságok panelen a Különféle fülön. Ha átkapcsol a papírtérre vagy új nézetablakot hoz létre és egyes objektumokat nem lát (pl. megjelenik Önnek az elem körvonala, de a méretezés már nem), valószínűleg nem egyeznek a nézetablak léptéke és a használt megjegyzés létpéke. Megjegyzés létpékének megváltoztatásához a nézetablakban a következőképpen járjon el: 1. Jelölje ki a nézetablakot. 2. A Tulajdonságok panelen a Különféle fülön kapcsolja át a Megjegyzés létpéke opciót. Megjegyzés: A Megjegyzés léptéke átkapcsolása után a nézetablakban egyesül a megjegyzés léptéke a nézetablak standard léptékével. Ezen beállítás során az léptékkel rendelkező objektumok megfelelő méretűek lesznek a nyomtatáskor. Ha ezt követően megváltoztatja a Standard léptéket, az objektumok mérete többszöröse lesz a nézetablak és a megjegyzés létpéke közti aránynak (az objektumok a kívánt mérethez képest kisebb vagy nagyobb méretben lesznek nyomtatva).


-77-



12. KÜLSŐ REFERENCIA (XREF) A Külső referencia (XRef) a blokkokhoz hasonlóan működik, de velük szemben több előnye is van. A külső referencia segítségével rajzot tud behelyezni a jelenlegi rajzba. A beillesztett rajz változtatásánál ez megjelenik a másik rajzban. A blokkoknál ez nem működik, és az összes blokkot meg kell változtatni. Ez azért van így, mert a beillesztett blokk a rajz részévé válik, míg külső referencia minden indításnál frissítve van a megadott fájlból. Ebből fakad a következő előnye. Az XRef használatával létrehozott rajzok kisebb méretűek. A külső referenciákkal való munkához leggyakrabban az Külső referencia kezelő-t fogja használni. A Beillesztés → Külső referencia kezelő vagy az XRM paranccsal indíthatja el.

Az XRef kezelő számos funkciót kínál – csatol, elválaszt, újratölt, nincs betöltve, kötés, megnyit.

12.1. Csatol 1. Indítsa el az Xref kezelőt a) a menüsorból Beillesztés → Külső referencia kezelő, b) az XRM paranccsal 2. Kattintson a Csatol... lehetőségre. 3. Keresse és nyissa meg a rajzot csatoláshoz. 4. A következő ablakban állítsa be a kívánt opciót, majd erősítse meg.


-78-



5. Alternatív megoldásként a korábbi beállítások alapján meghatározhatja a beillesztési pontot, a léptéket és az elforgatást.

12.2. Elválaszt 1. Indítsa el az Xref kezelőt. 2. Kattintson a kívánt referenciára, amelyet el szeretne választani. 3. Kattintson a Elválaszt gombra.

12.3. Újratölt A mentesített (Nincs betöltve) referenciát vagy a létező referencia aktualizálását tölti újra.

12.4. Nincs betöltve Újratöltött külső referenciát töröl. A referencia nem lesz látható a rajzon, de továbbra is beillesztve marad és az Xref kezelő segítségével újra csatolhatja.

12.5. Kötés A referencia kötését teszi lehetővé a rajzzal. Kétféle kötés létezik: a) kötés – a behelyezett rajzoknak visszacsatolása lesz az eredeti rajzhoz, b) beillesztés – a külső referencia behelyeződik a rajzba, az új fóliáknak már nem lesz előtagjuk és az azonos nevű fóliák összevonásra kerülnek – hasonló beillesztés lép fel, mint a blokkoknál. A rajz beillesztés kiválasztásánál blokként illeszti be és elveszíti a külső referencia előnyeit.

12.6. Megnyitás Megnyitja a rajzot, amely külső referenciaként kerül behelyezésre egy új, külön ablakban.


-79-



13. KÉP A progeCAD lehetővé teszi kép beillesztését a rajzba. Ezt a funkciót főleg a különböző jelek beillesztésénél és a geográfiai rajzok készítésénél használhatja ki. JPG, BMP, GIF, TIF, PNG stb. formátumú képek beillesztése támogatott. A TIF formátumú kép nem jeleníthető meg ha tömörítve van. A tömörített TIF formátumot tömörítés nélküli TIF formátumúra vagy egy más formátumú fájlra kell átalakítani. A képekkel való munka hasonló a külső referenciákkal való munkához, lásd a 12 KÜLSŐ REFERENCIA (XREF) fejezetben. A menüsorban a Kép menüpontban számos funkció található. Ezek a funkciók bővebben az alábbi szövegben vannak leírva.

13.1. Képkezelő A Kép menüben megtalálja a Képkezelő opciót. Ez a kezelő hasonló funkciókkal rendelkezik mint az Xref-kezelő , továbbá még rendelkezik világosság, kontraszt, fényerő, méret, áttetszőség beállításával.

Hozzáadás – hozzáadja a kiválasztott (már csatlakoztatott) képet a rajzhoz. Csatolás – új képet csatol a számítógépből a rajzba. Leválasztás – törli a képet a rajzból (a kép minden beillesztése törölve lesz a rajzból).


-80-



Mentesítés – elrejti a kiválasztott képet (a kép beillesztése és a kép kerete megmarad a rajzban). Frissítés – újra betölti a mentesített képet. Levágás – levágja a kiválasztott képet. Nézet – kép megnyitása asszociatív nézegetőben.

13.2. Raszterkép csatolása 1. Indítsa el a képek csatolását a) Kép → Raszterkép hozzáfűzése, b) Beillesztés → Raszterkép referencia c) az _IMAGEATTACH paranccsal. 2. Találja és nyissa meg a kívánt képet 1. A következő ablakban állítsa be a beillesztés módját. 2. Az előző beállításoktól függően még megadhatja a beillesztési pontot, méretet, és az elforgatást. Megjegyzés: A kép automatikus elhelyezése érdekében használja a fájlt a helyzetadatokkal (.tfw), amely tartalmazza a bitmapok összes tulajdonságát, mint pl. a lépték, a helyzet és az elforgatás szöge. A fájl nevének a kép nevével megegyezőnek kell lennie. Amennyiben a képpel megegyező mappában van, megjelenik a mezőben a "Helyzetfájl". Egyéb esetben használja a fájl helyzetének meghatározására szolgáló gombot.

13.3. Raszterkép leválasztása Ha kijelöli a képet és törli a DEL billentyű segítségével, a kép nem kerül leválasztásra és továbbra is megmarad a hivarkozás rá a rajzban A helyes leválasztáshoz: 1. Indítsa el a Képkezelő-t a) Kép → Képkezelő, b) az _image paranccsal. 2. Kattintson a leválasztani kívánt képre. 3. Kattintson a Leválasztás gombra. Hasonló lépéseket lehet alkalmazni a képkezelő minden további funkciójára (Hozzáadás..., Csatolás, Mentesítés stb.).


-81-



13.4. Képminőség Beállítja a kép megjelenítési minőségét. Indításához kattintson a menüsorban a Kép → Képminőség menüpontra, vagy írja a parancssorba az _imagequality parancsot. Ezután választhat a Magas/Alacsony minőség közt. Amennyiben jobb képminőséget állít be, a rajz feldolgozása is nehezebb lesz.

13.5. Képkeret megjelenítése Ki- és bekapcsolhatja a kép keretét (a kikapcsolt képkeret nem nyomtatódik). Indítsa a Kép → Képkeret megjelenítése menüpontból, vagy az _IMAGEFRAME paranccsal. A Ki/Be opciók közül választhat. Megjegyzés: Kikapcsolt képkeret esetén nem lehet a képet kijelölni vagy vele bármilyen módon dolgozni.

13.6. Kép összehasonlítása Módosítja a kép szögét és léptékét két megadott pont alapján.

13.7. Rajzi sorrend Ezzel a funkcióval nem csak a képek sorrendjét, de a rajzelemekét is megváltoztathatjuk a rajzban. Indítás után kiválasztja az objektumot, amelynek a sorrendje megváltozik és a parancssorban ezután a következő lehetőségek jelennek meg: Adja meg a rajzelem rendezési módját [Felett/Alatt/Elülső/Hátsó] : Felett/Alatt – a kiválaszottt objektumot áthelyezi egy másik kiválasztott objektum fölé/alá a rajzban Elülső/Hátsó – a kiválasztott objektumot áthelyezi az összes objektum fölé/alá a rajzban

13.8. Kép vágása Indítás után kiválasztja a képet vágáshoz. A képre kattintás után a parancssorban megjelennek a következő lehetőségek [Be/Törlés/<Új>] vagy [Ki/Törlés/<Új>]. Be/Ki – ki/bekapcoslja a kép vágását. Törlés – törli a kép vágását. Új – bekapcsolja a kép vágását, majd kiválasztja a levágás típusát (téglalap/sokszög).


-82-



13.9. Áttetszőség Képek áttetszőségét kapcsolja ki/be. Ez alatt a kép alfa csatornájának áttetszőgését értjük, nem pedig az egész kép áttetszőségét. Indítsa a funkciót a Kép → Áttetszőség menüpontból, válassza ki a kívánt képet és adja meg az áttetszőség módját [Be/Ki]. A képen látható a különbség a ki- és bekapcsolt áttetszőség közt.


-83-



14. RAJZFELÜLET (ELRENDEZÉS, LAYOUT) A progeCAD-ben kétféle rajzfelület létezik. Modell- és papírtér. A modelltérből csak egy van, a papírtérből több is lehet (minimum egy biztosan). A papírtér a rajz nyomtatásra való felkészítésre szolgál. Ebben is lehetősége van rajzolni, méretezni és használni a rajzelemtulajdonságokat és fóliákat. A papírtérben nem használható a 3D-s tervezés. Továbbá lehetőség van a papírtérbe a modellel összekapcsolt nézetablakokat hozzáadni (ezekben a nézetablakokban már lehet dolgozni a térben). Az elrendezést abban az esetben érdemes használni, ha egyetlen fájlból több különböző nézetablakot és azok részeit fogja nyomtatni.

14.1. Váltás modelltér és papírtér közt A modell- és papírtér közti váltásra a program ablakának alsó listáján található fülek szolgálnak. Nagyszámú fülek esetén a jobb navigálásért használhatja a nyilakat is. A papír- és modelltér közti váltás az állapotsor jobb alsó sarkában lévő gombbal is lehetséges. A gomb neve változik az aktív könyvjelző szerint. Megváltoztatásához kattintson a jobb egérgombbal erre a gombra és válassza ki a kívánt fület. Továbbá aktív elrendezési lap esetén itt lehet váltani a papír- és modelltér nézetablakai közt.

14.2. Munka az elrendezés füleivel (Layout) Ha az egér jobb gombjával a papírtér fülére (Elrendezés) kattint, a következő lehetőségek jelennek meg: • • • • • •

Új elrendezés – új papírtér fület hoz létre. Sablonból – másolja egy másik rajz papírterét. Törlés – törli a kiválasztott papírméretet. Nem lehet törölni az összes Elrendezést, mindig létrejön egy új. Átnevezés – fül átnevezése. Másolás – létrehoz egy másolatot a papírtél adott füléről. Oldalbeállítások kezelő– megnyitja a nyomtatási beállítások kezelőt.


-84-



•

Jobbra/balra mozgatás– a fülek sorrendjének változtatására szolgál.

14.3. Nézetablakok A nézetablakok a modelltér átrajzolására a papírtérbe vagy több „nézet” létrehozására szolgálnak a modelltérbe. Minden új Elrendezésben már van egy nézetablak. A nézetablakban szerkeszthet, változtathatja a méretét és helyzetét. A nézetablakokkal való munka előtt ajánlott bekapcsolni a „Nézetablakok” panelt. A panel olyan funkciókat tartalmaz, mint a Nézetablakok, Objektum és a legördülő Igazítás menü. 14.3.1. Nézetablakok Ezt a funkciót csak a modelltérben használhatja. Az ablak elosztására szolgál pl. három megegyező vízszintes ablakra. 1. Indítsa el a funkciót a) a Nézetablakok

panel ikonjával,

b) Nézet→ Nézetablakok és kattintson a Nézetablakok c) _vports paranccsal. 2. A parancssorban adja meg a kívánt nézetablakok számát. 3. Válasszon Vízszintes/Függőleges közt.

ikonra

14.3.2. Nézetablakok funckiója A funkció csak a papírtérben (Elrendezés) használható.Ezzel az ikonnal egy új nézetablakot hoz létre a papírtérben. Indítás után adjon meg ellentétes sarkakat, mellyel meghatározhatja a négyszög alakú nézetablakot. 14.3.3. Tárgy kivágása A papírtérben a funkció indítása előtt rajzolnia kell egy kört, sökszöget, vonalláncot stb. Egyéni kivágás létrehozása következőképpen történik:

a

1. Rajzoljon egy zárt alakzatot vonallánc (rajzolásánál használja a Bezárás parancsot), négyzet, sokszög, kör, ellipszis stb. segítségével. 2. Indítsa az Objektum funkciót.


-85-



3. Jelölje ki a zárt elemet. 4. Erősítse meg az Enter megnyomásával. 14.3.4. Nézetablak léptéke A rajz léptéke az „Igazítás“

seítségével állítahtó be a Nézetablakok panelen,

vagy a Tulajdonságok → Különféle → Saját lépték Ez a lépték a legfontosabb az egész rajz számára. Meghatározza a nyomtatott rajz vonalának valós hossza és a méretezés közti arányt. Előnye, hogy minden nézetablak számára más léptéket lehet kiválasztani, miközben a modelltérben a rajz lehet eredeti méretben (1:1 lépték). Létpék megváltoztatásához a következőképpen járjon el: 1. Jelölje ki a változtatni kívánt nézetablakot. 2. Az Igazítás menüben válasszon léptéket. 3. Ha nem találja a kívánt léptéket, írja be a mezőbe (pl. 1:3) majd nyomja meg az Enter-t. Megjegyzés: A nézetablak léptéke változtatható a Tulajdonságok panelen is. Elég a Saját lépték sorban megváltoztatni a meglevő értékeket majd megnyomni az Enter-t. Például a 1:4 arányhoz 0.25-öt kell beírnia.

14.3.5. A modelltér helyzetének változtatása a nézetablakban A nézetablakban rajzolt modelltért mozgathatja és változtathatja a léptéket is az egér segítségével. Az így választott lépték többnyire nem lesz pontos. Ezért ajánlott a fent leírt módon beállítani a léptéket. A nézetablakban való változtatások elvégzéséhez szükséges, hogy a nézetablak be legyen kapcsolva. A bekapcsolt nézetablak kerete vastag vonallal van kirajzolva. Nézetablak bekapcsolása a) Kettős kattintással a nézetablak keretén belül, b) A P: Elrendezés gombbal, kattintva a papírtérre majd a kívánt nézetablakra. Nézetablak kikapcsolása a) Kettős kattintással a nézetablak keretén kívülre, b) a P:Elrendezés gombbal.


-86-



Modell mozgatása A nézetablak bekapcsolása után a keret tartalma hasonlóan működik mint a modelltér. Vagyis mozgathatja, nagyíthatja, kicsinyítheti az egér görgetőkerekével, továbbá lehetséges használni pl. a Nagyítás Terejedelem parancsot, melyet a a görgetőkerék dupla kattintásával aktiválhat stb. Megjegyzés 1: A Nagyítás funckió minden használata (görgető mozgatása, kattintás a görgetőre stb.) az aktivált elrendezésen a nézetablak léptékének változásához vezet. Ez azt jelenti, hogy ha már beállította a nézetablak léptékét és nem szeretné újra beállítani, a nézetablakot a görgetővel csak mozgassa.

Megjegyzés 2: Ne tévessze meg, hogy a nézetablak tartalmának fehér háttere van, míg a modelltérnek más színe (pl. fekete).

Figyelem! Minden változás, amit végrehajt a bekapcsolt nézetablakban (objektumok törlése, rajzolása, tulajdonságaik megváltoztatása, módosítás stb.), végbemegy a modelltérben is! Ez azt jelenti, hogy pl. Az aktív nézetben örölt rajzelem a modelltérben is törlődik.

14.3.6. Nézetablak zárolása A már beállított nézetablak léptékét rögzítheti, hogy megakadályozza a nem kívánt elmozdulást. Ezt a nézetablakot bekapcsolhatja, de kerete piros színű lesz és nem lehet a modelltér pozícióját megváltoztatni. Nézetablak zárolása: 1. Kattintson az egér bal gombjával a nézetablakra. 2. Amennyiben egyéni nézetablakról van szó, a Tulajdonságok panel felső legördülő menüjében válassza ki az előző lépés után a Nézetablak opciót.


-87-



3. A Tulajdonságok panelen, a Különféle fülön a Képernyő zárolt opció mellett válassza az Igen lehetőséget. 14.3.7. Nézetablak keretének törlése A keret megjelenítésének törléséhez kikapcsolt fóliába kell áthelyezni a nézetablakot. A modelltér kirajzolása megmarad és a keret eltűnik.

14.4. Objektumok áthelyezése/másolása modelltér és papírtér közt (TERVALT parancs) Objektumok áthelyezésére vagy másolására a modelltér és a papírtér közt (vagy fordítva) a TERVALT parancs szolgál (angolul _CHSPACE). Tegyük fel, hogy szöveget adott hozzá a papírtérhez, de később úgy dönt, hogy annak a modelltérben a helye. A TERVALT parancs ezt elvégzi, pillanatokon belül. A parancs nem csak áthelyezi vagy másolja az objektumokat egyik térből a másikba, de rendezi is őket a nézetablak léptéke alapján úgy, hogy mindig a megfelelő (egyező) méretben legyenek. A TERVALT paranccsal összefügg a CHSPACEMODE változó. Ez a változó beállítja, hogy az objektumokat áthelyezni vagy másolni kell. A CHSPACEMODE változó lehetséges beállításai: • •

ON - az objektumokat másolni fogja OFF - az objektumokat áthelyezi

Objektumok áthelyezésének/másolásának eljárása a papírtérből a modelltérbe: 1. 2. 3. 4.

Válassza ki az objetumokat, melyet áthelyezni szeretne. Adja meg a TERVALT parancsot (vagy _CHSPACE). Az objektumok áthelyeződnek a modelltérbe és aktiválódik a nézetablak. Deaktiválja a nézetablakot.

Objektumok áthelyezésének/másolásának eljárása a modelltérből a papírtérbe: 1. 2. 3. 4.

Aktiválja a nézetablakot a papírtérben. Jelölje ki az objektumokat (az aktivált nézetablakon keresztül), melyeket át akar helyezni. Adja meg a TERVALT parancsot (vagy _CHSPACE). Az objektumot áthelyeződnek a papírtérbe és az előzőleg aktív nézetablakok deaktiválódnak.


-88-



Megjegyzés: A TERVALT parancs csak a papírtérben működik.

14.5. Méretezés a papírtérben A papírtérben hasonlóképpen méretezhet mint a modelltérben. A méretezést szintén a fogókhoz rendelheti. Bekapcsolt TRASZTER és helyes megfogásnál a méretezések megegyező értékűek a modelltér méretezéseivel. Figyelmeztetés! A modell vagy annak helyzetének a változtatásával ezek a méretezések nem változnak. Az eredeti helyükön maradnak az eredi értékkel.

Megjegyzés: Amennyiben nem állította át a fogó jelének színét (lásd a 4.4 Ajánlott beállítások fejezetben), lehetséges, hogy a sárga jeleket nehezen veszi majd észre a fehér háttéren.


-89-



15. NYOMTATÁS A progeCAD-ben két módszerrel nyomtathat. Nyomtathat egyenesen modelltérből vagy papírtérből (elrendezés, layout).

15.1. Nyomtatás modelltérből A modelltérből való nyomtatásnál a rajznak már teljes egészében késznek kell lennie méretezéssel és címkékkel együtt. A léptéket és a nézetet a nyomtatás során állítja be. Nyomtatáshoz kövesse a következő lépéseket: 1. Indítsa el a nyomtatást a) nyomtatás ikonnal, b) Fájl → Nyomtatás, c) Ctrl + P billentyűparanccsal, d) NYOMTAT paranccsal.


-90-



2. Kiválaszthatja az oldalbeállításokat → beállítja az összes nyomtatási paramétert az előző beállításokból. 3. Válasszon nyomtatót. 4. Állítsa be a papír méretét. 5. Állítsa be a nyomtatási léptéket és az egységeket. 6. Állítsa be a tájolást. 7. Állítsa be a nyomtatási felületet (kijelző, kiterjedések, korlátozások, ablak). Az ablak opció választásánál meg kell határoznia a nyomtatási területet. 8. Válasszon nyomtatási stílus táblázatot. 9. Válassza az Árnyékos nézetablak opciók-at. 10. Állítsa be a nyomtatási opciókat – stílus és vonalvastagság, háttérre nyomtatás, rajz kijelölése stb. 11. Ellenőrizze, szükség esetén jelölje ki a Középpont a papírra opciót. 12. Kattintson az Előnézet-re és, ha mindent rendben talál válassza a Nyomtatás-t.

15.2. Nyomtatás papírtérből (elrendezés, layout) A papírtérből való nyomtatáshoz a modelltérben lévő rajznak méretezés és címkék nélkülinek kell lennie (ezeket csak a papírtérben adja hozzá). Nyomtatásnál minden nézetabalkban be kell állítania egy léptéket (14.3.4 Nézetablak léptéke fejezet). Nyomtatáshoz kövesse a következő lépéseket: 1. Indítsa el a nyomtatást a) nyomtatás ikonnnal, b) Fájl → Nyomtatás, c) Ctrl + P billentyűparanccsal, d) NYOMTAT paranccsal. 2. Kiválaszthatja az oldalbeállításokat → beállítja az összes nyomtatási paramétert az előző beállításokból. 3. Válasszon nyomatót. 4. Állítsa be a papír méretét. 5. Állítsa be a nyomtatási léptéket 1:1 arányra és az egységet. Az 1:1 lépték azért fontos, mert a kívánt léptékeket a nézetablakokban állítja be a papírtérben. 6. Állítsa be a tájolást. 7. Állítsa be a nyomtatási felületet (kijelző, kiterjedések, korlátozások, ablak). Az ablak választásánál meg kell határoznia a nyomtatási területet. 8. Válasszon nyomtatási stílus táblázatot. 9. Válasszon az árnyékos nézetablak opciók-i közül. 10. Állítsa be a nyomtatási opciókat – stílus és vonalvastagság, háttérre nyomtatás, rajz kijelölése stb. 11. Ellenőrizze, szükség esetén jelölj je ki a Középpont a papírra opciót.


-91-



12. Kattintson az Előnézet-re és, ha mindent rendben talál válassza a Nyomtatás-t.

15.3. Rajz nyomtatása PDF és JPG fájlba A progeCAD programmal mentheti a rajzokat PDF vagy JPG formátumba. A progeCAD telepítésénél két virtuális nyomtató is telepítve van – progeCAD PDF Printer 2016 és progeCAD JPG Printer 2016.

A rajzok PDF (JPG) formátumba mentéséhez szügkség van ezekre a virtuális nyomatókra.

A művelet ugyanaz, mint más nyomtatókkal való nyomtatásnál, csak itt a kimeneti fájl PDF (JPG) formátumú lesz. A Nyomtatás gombra kattintva megjelenik egy ablak a PDF (JPG) fájl mentéséhez.


-92-



16. ADATOK KIEMELÉSE Az adatok kiemelése a blokkokról és külső adatokról szóló információk táblázatba való exportálására szolgál. A táblázat tartalmazza majd a blokk nevét, számát, geometriaia információit és egyebeket. A funkciót az Eszközök → Adatkiemelés... menüpontból vagy az _EATTEXT paranccsal indítjuk el. 1. Indítsa el a funkciót a) Eszkökök → Adatkiemelés..., b) az _EATTEXT paranccsal. 2. Válasszon a jelenlegi rajz és a kiválasztott objektumok közt, majd kattintson a Tovább gombra. 3. A bal ablakban a blokkokat, külső referenciákat és azok számát látja; jelölje ki vagy törölje a kívánt blokkokat kiemeléshez. 4. A jobb oldali ablakban jelölje ki vagy törölje a kiemelni kívánt információkat. 5. Kattintson a Tovább gombra. 6. Fejezze be az adatok kiemelését: a) használja az Adatok másolása vágólapra gombot, majd illessze be az információkat az MS Excel-be, számológépbe, vagy egyéb táblázatokat tartalmazó alkalmazásba, b) Kattintson a Tovább gombra, válasszon kimeneti fájlt és kattintson a Befejez gombra vagy a Sablon mentése gombra, amit később felhasználhat a 2. lépés ablakában.

Megjegyzés: Az adatok kiemelése közvetlenül a 5.4.14 Táblázat funkcióban van integrálva. Táblázat létrehozásakor lehetősége van blokkok adatainak kiemelésére és ezeket kiírni a táblázatba.


-93-



17. TARTOZÉKOK A progeCAD sok hasznos tartozékkal van ellátva, mint például WinTopo Vektorizáció, PDF konvertálása DWG-be és a Google Earth-el való kapcsolat és az Exportálás 3D PDF-be.

17.1. WinTopo Vektorizáció Raszterképek (pl. szkennelt rajz, telekkönyvi hivatali terv) DXF rajzba történő konvertálására szolgál kisebb vagy nagyobb pontossággal. A végeredmény nagy mértékben függ a használt kép minőségétől és javítva lehet a vektorizáció tulajdonságainak beállításánál. A WinTopo fő funkciói: 

beolvassa abitmap képeket (raszter),



tisztítja a bitmap definiálja az éleket,



monochromatikus vektorokat létre a tisztított vonalakból



vektorokat jelenít meg bitmap alapon



megnyitja a vektorokat a progeCAD 2016- ben, más IntelliCAD-ben vagy AutoCAD-ben

vonalait

és hoz

Vektorizáció lépései: 1. Indítsa el a WinTopo-t a) Tartozékok → WinTopo Vekorizáció, b) a WINTOPO paranccsal. 2. A File → Open image (Ctrl + O) gombbal betölti a raszterképet. 3. A konvertálást a Vector → One Touch Vectorisation (F10) paranccsal indítja el. Megpróbálhat javítani a beállításokon a Vector → Set One Touch Options... paranccsal. Az indítás után a vektozicáció végre van hajtva. 4. A kiemelt vektorokat a File → Save Vector As... paranccsal menti és a szokásos módon nyitja meg a progeCAD programban.

17.2. PDF konvertálása DWG-be A progeCAD lehetővé teszi a vektor PDF fáj konvertálását DWG rajzba majd annak felhasználását javításra vagy a következő munka alapjaként. Nagy pontossággal konvertálja a vonalakat, alakzatokat és szövegeket. A köröket, íveket és görbéket vonallánccá alakítja.


-94-



Az eszköz csak abban az esetben hasznos, ha a PDF fájl vektorgrafikát tartalmaz. Amennyiben a PDF fájl szkennelt rajzot vagy más raszter fomártumú grafikát tartalmaz, próbálja inkább vektorizálni a WinTopo segítségével, a 17.1 WinTopo Vektorizáció fejezetben leírtak alapján. A PDF-be konvertálás lépései: 1. Indítsa el az eszközt (nyitva kell lennie valamelyik rajznak) a) Tartozékok → PDF konvertálása DWG-be, b) Fájl → PDF konvertálása DWG-be, c) a _PDF2CAD paranccsal. 2. A gombbal válasszon PDF fájlt. A második sorban megjeleneik a kimeneti DWG fájl neve és helyzete. A PDF alapján lesz elnevezve és vele megegyező helyre lesz létrehozva csak DWG toldalékkal. Az útvonalat meg is változtathatja. 3. A jobb végeredmény érdekében megpróbálhatja a Beállítások mezőben módosítani a beállításokat. Például az exportálással létrehozott PDF fájlok fóliái importálhatók. 4. Erősítse meg a konvertálást a Konvertálás gombbal. A konvertálás végbementelét követően az új DXF fájl automatikusan megjelenik. Megnyitás után használja a Nagyítás Terjedelem (dupla kattintás az egér görgetőkerekével) opciót.

17.3. Google Earth kép importálása Amennyiben a számítógépén telepítve van a Google Earth alklamazás, ez a kiegészítő eszköz automatikusan beilleszti a Google Earth jelenlegi nézetét progeCAD programba. Ezt az eszközt


-95-



főleg a geográfiai rajzoknál használhatja ki. A felvételnek beállít egy léptéket, beilleszti egy lezárt fóliába folytatja a rajzolást a képre. Az importálás lépései: 1. Indítsa el a Google Earth alkalmazást és találja meg a kívánt nézetet. 2. Indítsa el a kép importálását a) Tartozékok → Import GEImage, b) az ImportGEImage paranccsal, 3. A rajzba be lesz illesztve a Google Earth aktuális nézete.

17.4. Exportálás 3D PDF-be A progeCAD 2016 Profesional új eszköze az Exportálás 3D PDF-be, mely lehetővé teszi testek és felületek exportálását 3D PDF fájlba. 3D PDF fájl megnyitható bármelyik számítógépen, feltéve, hogy telepítve van az Adobe Reader XI vagy újabb program. Exportálás előtt beállíthatja a következő lehetőségeket: a papír mérete és tájolása, élőfej és élőláb, saját logó beszúrása, 3D renderelés beállításai, jelszó, egyesítés már létező PDF fájllal (beszúrás oldal tetejére, hozzáfűzés, beszúrás oldal után) stb. Az Exportálás 3D PDF eszközt a Tartozékok → Exportálás 3D PDF menüpontból indíthatja. A 3D PDF fájlt lehetséges megtekinteni, elforgatni, nagyítani, kicsinyíteni, mérni stb. Megjegyzés: A Tartozékok menüben megtalálja a 3D PDF minták megnyitása opciót. Ez a tétel megnyit egy mappát már létező 3D objektumok mintáival. Ezeket az elemeket egyszerűen exportálhatja. 3D PDF fájlok mintáit megtalálja weboldalunkon a progeCAD leírásánál, vagy közvetlenül megnyithatja az alábbi hivatkozásból (a PDF fájt Adobe Reader XI vagy újabb programban szükséges megnyitni): http://www.solicad.com/media/download/progecad/ukazka-3d-pdf.pdf


-96-



18. EXPRESSZ ESZKÖZÖK Az expressz eszközök közel 50 hatékony eszközzel rendelkeznek a rajzokon való munka produktivitásának növelése érdekében. A könnyen kezelhető eszközök, amelyek a menüben és a különböző paneleken vannak elhelyezve, több területet érintenek, beleértve a blokkok, szöveg módosítását, az egér kifejlesztett funckióit stb. Pl. a szöveggel dolgozó eszközök lehetővé teszik a szöveg szétvetését, szöveg konvertálását Tszöveggé, szöveg keretezését stb.

18.1. Egér kiterjesztett funkciói A funkció ki/bekapcsolását a CTRL + egérgomb, mellyel a trében forgat billentyűkombinációval végezheti. 1. Indítsa a funkciót a) Expressz → Egér kifejlesztett funkciói, b) a _CTRLMOUSE paranccsal. 2. Adja meg a 0 vagy 1 értéket (kikapcsolva vagy bekapcsolva). 3. Erősítse meg Enter megnyomásával.


-97-



19. HALADÓ LEHETŐSÉGEK 19.1. FKR (felhasználói koordináta-rendszer) és nézet forgatása Rajzolás közben előfordul, hogy el kell forgatnia a síkot a rajzolt objektum szerint (pl. ház berajzolása a teleken). Az ilyen elforgatásnál a síkban merőlegest is rajzolhat az elforgatás alá. A forgatás több módon is végrehajtható. A koordináta-rendszer vezérlése az Eszközök menü segítségével lehetséges, mely alatt olyan funkciók találhatók mint a Nevezett FKRek, Derékszögű FKR és az Új FKR. Másik lehetőségként szabályozhatja a Nézet, FKR és FKR II eszköztárak segítségével.

19.1.1. FKR fogatása objektum szerint A funkció elforgatja a felhasználói koordináta-rendszert egy kiválasztott objektum szerint (az objektum nem forog le). A menüsorban válassza az Eszközök → Új FKR → Objektum opciót, majd válassza ki az objektumot, amely szerint a koordináta-rendszert elforgatjuk. Gyorsabb módja az elforgatásnak az FKR eszköztár

ikonjának használata.

19.1.2. Nézet változása A nézetekkel való munkához használja a nézetek funckióit mint pl.: Ablaktábla, Nevezett nézetek, 3D nézetek, Dinamikus nézet, Alapértelemzett nézetek. Az összes funkciót megtalálja a Nézet menüsor ablakában. Amennyiben az egész nézetet szükséges elforgatni (beleértve az objektumot is), használja a Nézetirányítás funkciót, melynek segítségével forgathatja a nézetet az összes tengely körül. Megtalálja a Nézet → 3D nézetek → Nézetirányítás menüpontban. Ha a nézetek közt szeretne váltani, használja a Nézet → Nevezett nézetek funkciót. Ennek segítségével lehetségel a mentés, módosítás és váltás a mentett nézetek közt.


-98-



19.2. Panelek beállítása, ikonok és billentyűparancsok változtatása Könnyítse meg a progeCAD-del való munkát. Adjon hozzá új ikonokat, állítsa be az eszköztár ikonok funkcióit, illetve a billentyűparancsokat, amelyekhez hozzászokott egyéb programokból. 19.2.1. Ikonok hozzáadása eszköztárakhoz 1. Nyissa meg az Eszközök → Testreszabás → Menü... → Eszköztárak párbeszédablakot. 2. A bal oszlopban kattintson a megfelelő kategóriára. 3. Tőle jobbra fogja meg az egér bal gombjával a kívánt ikont és húzza át az eszköztár már használt ikonjai közé.

19.2.2. Ikonok eltávolítása eszköztárakból 1. Nyissa meg az Eszközök → Testreszabás → Menü... → Eszköztárak párbeszédablakot. 2. A ikon eltávolításához az eszköztárakból elég megfogni a meglévő ikont és a panelen kívülre húzni. 19.2.3. Elválasztók hozzáadása 1. Nyissa meg az Eszközök → Testreszabás → Menü... → Eszköztárak ablakot. 2. Fogja meg az ikont és mozdítsa el kicsit ugyanabban a helzyetben, ellenkező irányban, mint szeretné beilleszteni az elválasztót.

19.2.4. Az eszköztár ikonok funkcióinak beállítása 4. 5. 6. 7.

Találja meg az ikonok csatolni kívánt parancs rövidítését. Nyissa meg az Eszközök → Testreszabás → Menü... → Eszköztárak ablakot. Kattintson az eszköztár ikonjára úgy, mintha csak indítani szeretné a funkciót. Az ikonra kattintást követően az adott ablakban hozzáférhetővé válik a parancsok szerkesztése. 8. Írja át az eredeti parancsot a következő formában ^C^C^C_angolparancs. A parancsok kombinálhatók. Az alábbi szövegben leírtak mintául szolgálnak több parancs és parancs paraméterek végrehajtásához egy gombnyomás segítségével. Paraméterek, opciók és példa:


-99-



• • • •

pontosvessző – parancsok elkülönítése, szóköz – futó parancs paramétereinek megadása, fordított perjel – végrehajtja a parancsokat a perjelig és várja a felhasználói bevitelt, pontosvessző, szóköz, pontosvessző – a funkció befejezéséhez használhatjuk a szóköz és a befejezés lehetőséget. Egyes parancsok nem rendelkeznek ezzel a lehetőséggel (pl. vonal). Ebben az esetben a parancsot befejezhetjük a pontosvessző, szóköz, pontosvessző karakterek kombinációjával (; ;)

^C^C^C_explode; ^C^C^C_audit _Y; ^C^C^C_print; elemek szétvetése (_explode), vizsgálat (_audit), vizsgálat megerősítése (_Y) és a nyomtatás párbeszédablak megnyitása (_print) ^C^C^C_line \_a 45 100; ; vonal parancs indítása (line), várakozás az első pont megadására ( \ ), váltás szög opcióra (_a), szög megadása (45), hossz megadása (100), parancs befejezése (; ;). 19.2.5. Saját billentyűparancsok (aliaszok) 1. Nyissa meg az Eszközök → Testreszabás → Menü... → Aliaszok. 2. Válassza az Új gombot, és az Aliasz mezőben adja meg a kívánt billentyűparancsot. 3. A jobb oszlopban kattintson a kiválaszott parancsra és csatolja a billentyűkombinációt a parancshoz a Hozzárendelés gombbal. 19.2.6. Saját billentyűparancsok (billentyűzet) A billentyűkombinációval (pl. Ctrl + betű) való előhíváshoz használjon hasonló lépéseket: 1. Nyissa meg az Eszközök →Testreszabás → Menü... → Billentyűzet ablakot. 2. Válassza az Új gombot és nyomja meg a gyorsbillentyűt vagy billentyűkombinációt. 3. A jobb oszlopban kattintson a kiválasztott parancsra és csatolja a billentyűkombinációt a parancshoz a Parancs hozzáadása gombbal.

19.3. Tárgyraszter színe A tárgyraszter színét a APERTURECOLOR parancs segítségével tudjuk változtatni, szám választásával, mely konkrét színnek felel meg, vagy a párbeszédablakban Eszközök→ Opciók→ Tárgyraszter fül.


-100-



Megjegyzés: A szín számkódját megtalálhatja pl. a vonal/fólia szín módosítása párbeszédablakban és hasonló, lásd. kép jobbra.

19.4. Céldoboz kurzor mérete Két lehetőség létezik a céldoboz kurzor méretének megváltoztatására. A céldoboz kurzor méretének megváltoztatásához rajzolás közben (pl. vonal rajzolásánál) alkalmazza a következő eljárást: 1. Főmenü Eszközök → Opciók... → Tárgyraszter fül 2. Változtassa meg a céldoboz kurzor méretét.

A célkereszt méretének módosításához az alapértelmezett módban (nem fut semilyen parancs) vagy a kiválasztásnál alkalmazza az eljárást: 1. _pickbox 2. Enter 3. 10 //új érték (az alapértelmezett 3) 4. Enter Ezt a beállítást megváltoztathatja továbbá párbeszédablakban Eszközök → Rajzbeállítások... → Beillesztési koordináták fül → kapcsoljon a Rajzelem kiválasztások → Rajzelem kiválasztás kerete.

19.5. Speciális karakterek A progeCAD program Tulajdonságok panelén és a parancssorban (pl. egysoros szöveg létrehozásánál) nem tartalmaz speciális karakterek beillesztésére szolgáló lehetőségeket vagy gombokat. Azonban néhány kód segítségével beszúrhatja őket. Az alábbi táblázat a leggyakrabban használt speciális karaktereket tartalmazza: Kód %%c %%p %%d %%% %%o

Funkció Átmérő jelének rajzolása () Plusz-mínusz jel rajzolása (±) Fokjel rajzolása (º) Százalékjel rajzolása (%) Aláhúzás kezdete és vége


-101-



További speciális karaktereket a Windows része, a Karaktertábla segítségével illeszthet be. Szintén megteheti ezt bekezdéses szöveg (tszöveg) szerkesztőablakában jobb egérgombbal kattintva a szövegterületre. A kattintás után megjelenő helyi menüben a Szimbólum beillesztése opció alatt elérhetők a karakterek.

19.6. Saját vonaltípus 19.6.1. Egyszerű Az egyszerű vonaltípusok "egydimenziósak" és csak vonalakat, szóközöket és pontokat használnak. Saját egyszerű vonaltípusokat létrehozhat a Vonaltípus-kezelő vagy a _LINETYPE → Új... parancs segítségével. Vonaltípus létrehozása a Vonaltípus-kezelő segítségével: 1. Indítsa el a kezelőt a) Eszközök → progeCAD kezelő és a bal ablakban válassza a Vonaltípusok opciót, b) az _ExpLTypes paranccsal. 2. A Kezelő jobb ablakában a jobb gomb használatával vagy a menü Szerkesztés → Új → Vonaltípus menüpont segítségével hozzon létre vonaltípust. 3. Megjelenik egy párbeszédablak. A felső mezőbe adja meg a vonal leírását, és az alsó mezőben definiálja a vonalat. Tartsa be ezeket a szabályokat: Pozitív szám – vonal hosszát definiálja Negatív szám – szóköz hosszát definiálja Nulla- pontot definiál Az egyes értékeket vesszővel kell elválasztani. Próbának adja meg például a következő értékeket (vonal, szóköz, pont, szóköz):


-102-



4. Kattintson az "OK" gombra és adja meg az új vonaltípus nevét:

Vonaltípus létrehozása a parancssor segítségével 1. A parancssorba írja be a _-LINETYPE parancsot, válassza az L (Létrehozás) lehetőséget és adja meg az új vonaltípus nevét. 2. A megjelenő párbeszédablakban tudja menteni az új vonaltípust egy új fájlba, vagy a típust hozzácsatolni egy létező fájlhoz. Válassza például az ICAD.lin fájlt a vonaltípus csatolásához ehhez a fájlhoz vagy definiáljon egy új .lin kiterjesztésű fájlt. 3. Esetleg adjon meg leírást a parancssorba, majd nyomja meg az Enter-t. 4. Adja meg az új vonaltípus definícióját a kezelő segítségével a fent említett szabályok alapján. A program által automatikusan beállított kezdeti "A" betű azt jelzi, hogy két csúcspont közt a vonal mindig úgy lesz megrajzolva, hogy vonallal végződjön. Erősítse meg az Enter lenyomásával, majd próbálja ki a rajzot az új vonaltípussal. 19.6.2. Összetett Az összetett vonaltípusok "kétdimenziósak" és tartalmaznak szöveg karakatereket, szövegsorokat vagy alakzatokat ("shapes") egy különleges fájlba definiálva. A vonalak definícióját azon szövegfájl szerkesztésével lehet elérni, amelyben a vonaltípusok definiálva vannak. 1. A szövegszerkesztőben nyissa meg az icadiso.lin fájlt, amit a felhasználó támogatás mappában talál. A mappát a progeCAD Center segítségével nyithatja meg, lásd a 3.2 progeCAD Center fejezetben. 2. Ebbe a fájlba beillesztheti az új vonaltípus definícióját. A definíció két sort tartalmaz, és ezek a szerkesztés szabályai:


-103-



Első sor: * (csillag) – új vonaltípus definíció kezdete , (vessző) – vonaldefiníció és név elválasztása _._. (leírás) – vonaltípus leírása (aláhúzások, pontok, szöveg), max. 47 jel Második sor: A - attribútum, amelyik biztosítja, hogy a vonal kedzete és vége mindig vonal legyen Pozitív szám – vonal hosszát definiálja Negatív szám – szóköz hosszát definiálja Nulla – pontot definiál ; (pontosvessző) – a sor elején jelzi a sort, mint kommentárt. Az egyes értékek vesszővel vannak elválasztva. 3. Szöveg beillesztése a vonalba A vonaltípus része lehet szövegsor is, amely definíciója négyszögletű zárójelekben van. Például: *PLOT, Plot ----X----X----X----X----X----X-A,1.0,-.25, ["X",STANDARD,S=.2,R=0.0,X=-0.1,Y=-0.1],-.40 "X" (szöveg) – a szöveg a vonal része "STANDART" (szövegstílus) – választható attribútum, amennyiben hiányzik a TextStyle rednszerváltozó aktuális értékével van helyettesítve s=.2 – szöveg léptékének definíciója r=0.0 – szöveg elforgatásának vonalfüggő definíciója (választható). Az alapértékek fokokban vannak, továbbá lehetnek radiánok (R=1.2r) vagy újfokok (R=150g). A=0.0 – a szöveg abszolút tájolása a vonal szögétől függetlenül X=-.1,Y=-.1 – szöveg elhelyezése 4. Alakzat (shapes) beillesztése vonalba Az alakzatok definíciója is négyszögletű zárójelekben van megjelenítve és különleges fájlra hivatkozik. Például: *SHAPES,Shape SSS A,.0001,[SSS,ltypeshp.shx,x=-.01,s=.02],-.0001 - Az "SSS" nevű alakzatot használja fel az ltypeshp.shx fájlból. Megjegyzés: Az összetett vonaltípusok definíciójának mindig vonallal vagy szóközzel kell kezdődnie és végződnie. Nem lehet definiálni csak alakzatok kombinációjával.


-104-



Néhány példa vonalak írására: *ZIGZAG,Zig zag /\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/ A,.00254,-5.08,[ZIG,ltypeshp.shx,x=-5.08,s=5.08],-10.16, [ZIG,ltypeshp.shx,r=180,x=5.08,s=5.08],-5.08 *TRACKS,Tracks -|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|A,3.81,[TRACK1,ltypeshp.shx,s=6.35],3.81 *HOT_WATER_SUPPLY,Hot water supply ---- HW ---- HW ---- HW ---A,12.7,-5.08,["HW",STANDARD,S=2.54,R=0.0,X=-2.54,Y=-1.27],-5.08 *FENCELINE1,Fenceline circle ----0-----0----0-----0----0-----0-A,6.35,-2.54,[CIRC1,ltypeshp.shx,x=-2.54,s=2.54],-2.54,25.4 *FENCELINE2,Fenceline square ----[]-----[]----[]-----[]----[]--A,6.35,-2.54,[BOX,ltypeshp.shx,x=-2.54,s=2.54],-2.54,25.4 *BATTING,Batting SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS A,.00254,-2.54,[BAT,ltypeshp.shx,x=-2.54,s=2.54],-5.08, [BAT,ltypeshp.shx,r=180,x=2.54,s=2.54],-2.54

19.7. Rajzok javítása a megnyitási, mentési és megjelenítési problémáknál Megtörténhet, hogy a progeCAD-ben létrehozott vagy szerkesztett rajzokban hibák merülnek fel, amelyek lehetetlenné teszik a megnyitásukat egyéb programokban és alkalmazásokban. Ezek a problémák leggyakrabban a régebbi, vagy a CAD szoftverekkel nem kompatibilis rajzoknál lépnek fel. Ezeket a hibákat könnyen eltávolíthatja így: 1. A menüsorban Fájl → Segédeszközök → Vizsgálás. 2. A parancssorban a Valamennyi felfedezett hiba helyreállítása? [Igen/Nem] kérdésre válassza az I betűt, majd Enter. 3. A razj mentését követően valamennyi hibának javítva kell lennie.

19.8. Programozási nyelvek A progeCAD 2016 Professional támogatja a köv. programozási nyelveket: • • •

LISP, DRX C++ kompatibilis az AutoCAD® ARX-szel, SDS C++ kompatibilis az AutoCAD® ADS-sel,


-105-



• • •

VBA (Microsoft's Visual Basic alkalazásokhoz), COM automatizáció, .NET

A részletes angol nyelvű dokumnetációt megtalálja a menüsor Súgó → Fejlesztői referencia pontjában.


-106-



20. HASZNOS LINKEK Elérhetőségeink

http://progecad.hu/

Oktató videók

http://progecad.hu/c/progecad-video

Hibák jelentése

[email protected]


-107-


Felhasználói kézikönyv progecad 2016

Recommend Documents