Felfűtött érdeklődés – Mérnök Újság 2014. január Az atomenergetikában eljáró független műszaki szakértők minősítésének tapasztalatai Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők foglalkoztatásának és minősítésének követelményeit új jogszabályok tartalmazzák. Ezek révén tisztább, átláthatóbb, garanciákkal övezett szabályozási környezet valósult meg – állapítják meg a szerzőink. Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők foglalkoztatásának és minősítésének követelményeit jogszabályok tartalmazzák. E szabályok egyrészről a szakértők érdekeit szolgálják, hiszen a hatóság nyilvános, ismert, előre rögzített feltételek alapján dönti el, hogy elfogadható-e az adott szakértő és így a szakvéleménye, másrészről szolgálják a hatóság és az atomenergia alkalmazóinak érdekeit, mert nem kell eljárásonként külön-külön megvizsgálni a szakértő alkalmasságát, ezzel a szakvéleménnyel nyújtott segítség hatékonyabbá válik. Immáron két év távlatából megállapítható: az új szabályok révén tehát tisztább, átláthatóbb, garanciákkal övezett szabályozási környezet valósult meg, és igazolódott a várakozás, mára több mint kétszáz szakember jelentkezett a területi mérnöki kamaráknál minősítésre, így közülük százkilencven fő adata szerepel a mérnök-kamarai honlap (www.mmk.hu) Névjegyzék rovatában, az országos közhiteles névjegyzékben. Az alábbi áttekintés igyekszik képet adni az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértői kérelmek engedélyezési eljárásában közreműködő MB eddigi tevékenységéről és tapasztalatairól.
Bevezetés, jogszabályi és szabályozási háttér Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK), a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) és a nukleáris szakmai, tudományos szervezetek közös, két éves előkészítő munkája eredményeként a jogalkotók 2011-ben előterjesztették 1996. évi CXVI. atomtörvény (Atv.) módosítás tervezetét. 2011. év közepétől az Atv. 19/A. § (1): Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben (1996. évi LVIII. törvény) meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik, az Atv. 19/C. § (1): A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához. Az Atv. végrehajtása érdekében készített, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (NBSZ) tartalmazó, jelenleg is érvényben lévő 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján „Az engedélyes… független szakértői értékelések rendszerével biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben végzett átalakítások megfelelnek a nukleáris és a műszaki biztonsági szabályoknak, és teljesülnek a nukleáris biztonsági követelmények.” Szakértő az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel), alapképzésben szerzett végzettség esetén legalább nyolc év, mesterképzés esetén legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Fontos azonban tudni: az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő alkalmazására azokban az esetekben kerül sor, amikor azt jogszabály kifejezetten előírja az engedélyes számára. A szakértő ezért nem azonos például a közigazgatási hatósági eljárás vagy a büntetőeljárás során alkalmazott szakértőkkel, hiszen ő maga nem egy hatósági (vagy büntető-) eljárásban vesz részt, hanem egy későbbi hatósági eljárás alapjául szolgáló iratanyag részét képező szakvéleményt készít el. E helyzet, hasonló pld. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény szerinti munkabiztonsági szakértőkhöz, akik a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát végzik. Az Atv. új 19/A. – 19/D. §-ainak felhatalmazása alapján 2011. december közepén a 118/2011. (VII. 11.) és 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendeletek, az 59/2011. (XI. 25.) NFM rendelet alapján elkészült az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőkre vonatkozó Minősítési Ügyrend, melyet az MMK Elnöksége 41/2011. (XII. 14.) számú határozatával jóváhagyott. A jelzett jogszabályok, különös tekintettel a 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendelet és az ezek mentén kialakított hatósági-kamarai minősítési rendszer 2012. január végén megkezdte érdemi megfelelőség-értékelési munkáját. Az OAH és az MMK vezetői által felkért tizenegy fős testület, azaz a szakértőket Minősítő Bizottság (MB) megfelelőség-értékelési tevékenysége a jelentkező személyre vonatkozó, a jogszabályokban előírt követelmények teljesülésének elbírálására irányul. Az induláskor, 2011-ben kijelölt szakterületek:
Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése (NSZ-1); Termohidraulika (NSZ-2); Valószínűségi biztonsági elemzések (NSZ-3); Gépészet (NSZ-4); Nukleáris nyomástartó berendezések (NSZ-5); Anyagtudomány, anyagvizsgálat (NSZ-6); Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok (NSZ-7); Erősáramú villamos technológia (NSZ-8); Mérés- és irányítástechnika (NSZ-9); Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia (NSZ-10); Sugárvédelem (NSZ-11); Proliferáció-állóság (NSZ-12); Nukleáris védettség (NSZ-13); Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása (NSZ-14); Nukleárisbaleset-elhárítás (NSZ-15); Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés és minőségfelügyelet (NSZ-16).
Terjedelmi korlátok miatt most „csupán” az NSZ-16-ot kiragadva, példaként jeleznénk a nukleáris minőségügy, irányítási rendszerek terén tevékenykedők számára előírt követelményeket. Szakterület: Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés és minőségfelügyelet Szakterület leírása: Minőségközpontú irányítási rendszerek tervezése, felügyelete és működtetése; minőségellenőrzés és megfelelőség-értékelés; projektek minőségbiztosításának felügyelete. Képesítési feltétel: BSc vagy MSc szintű minőségbiztosítási mérnök, minőségügyi szakmérnök vagy szakember, minőségirányítási szakmérnök vagy szakember. Gyakorlati feltétel: Minőségügy terén tervezési tevékenység, felülvizsgálati gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, igazolt elemző, ellenőri tevékenység, publikációk, előadások, validált vizsgálati jelentések. Elöljáróban még érdemes néhány szakkifejezést megismerni és értelmezni, melyek forrása az MSZ EN ISO/IEC 17000:2005 Megfelelőség-értékelés. Szakszótár és általános elvek jelű szabvány: 1. Megfelelőség-értékelést végző testület: Olyan testület, amely megfelelőség-értékelési szolgáltatásokat végez. (A megfelelőség-értékelés, annak bizonyítása, hogy egy személyre vonatkozó, előírt követelmények teljesülnek.)
2. Első fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet az a személy vagy szervezet végez, aki, vagy amely a tárgyat szolgáltatja. 3. Második fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet olyan személy vagy szervezet végez, aki, vagy amely felhasználóként érdekelt a tárgyban. Az értékelést végző személyek vagy szervezetek lehetnek például termékek rendelői, felhasználói vagy lehetséges vevői, akik támaszkodni kívánnak egy szállító irányítási rendszerére, vagy lehetnek szervezetek, amelyek az érdekeiket képviselik. 4. Harmadik fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet az a személy vagy testület végez, aki, vagy amely független mind attól a személytől vagy szervezettől, aki, vagy amely a tárgyat szolgáltatja, mind a tárgy használatával kapcsolatos érdekektől. Mind a hatóságok (építési, környezetvédelmi, nukleáris stb.), mind a piac visszaigazolta a minisztériumok közigazgatási szakemberei számára, hogy az 1997 eleje óta működő kétszintű (területi, országos) mérnöki kamarai minősítési rendszer kielégíti a harmadik fél által végzett független értékelési rendszer kritériumait. Az elmúlt 17 év alatta az MMK kétszintű (területi, szakmai) személyminősítő rendszere által bizonyította, hogy hivatásrendi köztestületként közfeladatokat ellátó, megbízható hatóság. A területi (megyei) mérnöki kamarák titkárai a műszaki szakértők előzetes ellenőrzését végző elsőfokú hatóságok, az MMK főtitkára másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik, csak így lehetünk együtt a hiteles országos tervezői, szakértői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői névjegyzék gazdája.
Publikus minősítési tapasztalatok Az atomenergia területén a Minősítési Ügyrendnek megfelelően a tizenegy fős MB elnöke a beérkező kérelmek elbírálását az MB háromfős Eljáró Minősítő Bizottságra (EMB) bízza, melyhez indokolt esetben még külső szakértőt is felkér. Az eddig jelentkezett több mint kétszáz fő közül a feltételeknek mindenben megfelelő több mint százkilencven fő sikerrel vette az akadályt, így megjelenhettek a minősített szakértők publikus adata az MMK honlap (www.mmk.hu) Névjegyzék könyvtárában. Ezt kiegészítve, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Portálján a Minőségfelügyeleti Főosztály által gondnokolt nukleáris területen minősítéssel rendelkező szállítók listájába integráltuk a minősített szakértők aktuális névsorát és jogosultságait is. A 2011. december 11-től hatályos szabályok egyrészről a szakértők érdekeit szolgálják, hiszen a hatóság nyilvános, ismert, előre rögzített feltételek alapján dönti el, hogy elfogadható-e az adott szakértő és szakvéleménye, másrészről szolgálják a hatóság és az atomenergia alkalmazóinak (engedélyesek) érdekeit, mert nem kell eljárásonként külön-külön megvizsgálni a szakértő alkalmasságát, ezzel a szakvéleménnyel nyújtott segítség hatékonyabbá válik. Az új jogszabályok révén tehát tisztább, átláthatóbb, garanciákkal övezett szabályozási környezet valósult meg, amely valamennyi érintett érdekeit figyelembe veszi. A Minősítő Bizottság 11 (+ 1 fő külső szakértő) főből álló testülete az alábbi:
Dr. Vincze Árpád – elnök, okl. vegyészmérnök, PhD radiokémia Boros János – alelnök, okl. gépészmérnök, hőerőgépek és tüzelőberendezések szakmérnök Bareith Attila okl. gépészmérnök, matematikus-mérnök szak Babics Péter Pál okl. gépészmérnök, EWE hegesztőmérnök Dr. Dunai László okl. építőmérnök, okl. mérnöki matematikai szakmérnök, az MTA doktora Macsuga Géza okl. gépészmérnök, reaktortechnika szakmérnök Dr. Sáfár József fizikus, MTA kandidátusa fizika Dr. Solymosi József, az MTA doktora Dr. Szatmáry Zoltán, az MTA doktora Tóth Iván okl. gépészmérnök Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök, EOQ QSM Külső szakértő: Kiesswetter Walter okl. villamosmérnök, okl. irányítástechnikai szakmérnök
2012 év végén a Minősítő Bizottság értékelte az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők minősítési tapasztalatait és azt eljuttatta az OAH és az MMK vezetőihez. Idézetek a 2013 januárjában készült, fent jelzett dokumentumból: „A minősítésre benyújtott kérelmek jelentős részében már a szakmai minősítésre bocsátás előtt a területileg illetékes mérnöki kamara formai okok miatt hiánypótlást kért, emiatt egyes eljárások elhúzódtak. A hiánypótlások oka elsősorban a jogszabályban előírt végzettséget igazoló dokumentumok nem megfelelősége vagy elmaradása, kisebb mértékben a szakmai gyakorlat igazolásának hiányossága volt. Általában elmondható, hogy a formailag és szakmailag is teljes kérelmek elbírálása a jogszabályban meghatározott 30 napos eljárási időn belül megtörtént. Azokban az esetekben, amikor ez nem valósult meg, a legfőbb ok a benyújtott kérelmek digitalizálásának lassúsága és ezért a bírálatban Eljáró Minősítő Bizottsági (EMB) tagoknak történő eljuttatás késedelme volt. Ezt elsősorban a dömpingszerűen beérkező kérelmek időnként nehezen kezelhető nagy száma és a rendelkezésre álló technika szűkös keresztmetszete okozta. Az egyik EMB egy esetben élt a jelölt szóbeli meghallgatásával, mint lehetséges hiánypótlási eszközzel. A területileg illetékes mérnöki kamara által kiadott határozattokkal szemben csupán egy esetben történt fellebbezés, amely esetben a kérelmező a másodfokú eljárásban pozitív elbírálásban részesült. A támogatott kérelmek nagy száma is mutatja, hogy a bizottsághoz többségében jól megalapozott kérelmek kerültek, és a minősítési eljárások általában zökkenőmentesek voltak, figyelembe véve a kért hiánypótlásokat is. Eleinte nehézséget jelentett a képzettségi és a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények egyértelmű szétválasztásának rögzítése. A Minősítő Bizottság a szakmai tapasztalat megfelelőségét vizsgálja, az egyéb formai – beleértve a képzettségi feltételeket is – követelményeket a területi kamarák ellenőrzik. Menet közben ezt a problémát azonban sikerült orvosolni.” A változtatási javaslataink: „Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) részletesen szabályozza a minősítési folyamatot és az 1. sz. mellékletében az egyes szakterületekre vonatkozóan tételesen megadja a minősítéshez szükséges képesítési feltételeket. A Minősítő Bizottság már az első féléves tevékenysége során több mint 150 kérelmet bírált el és a tapasztalatok alapján szükségesnek látta, hogy javaslatot tegyen a Kr. 1. sz. mellékletének a módosítására az alábbi területeken: - az „ASME BPVC szerinti nukleáris nyomástartó berendezések” új szakterület bevezetése és ezzel összhangban a „Nukleáris nyomástartó berendezések” szakterület képzési feltételeinek módosítása; - az „Anyagtudomány, anyagvizsgálat” és a „Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia” szakterületek képzési feltételeinek módosítása; - a „Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása” szakterület leírásának – az eddigi tapasztalatok figyelembevételével történő, a félreértések kiküszöbölését célzó – bővítése. A Minősítő Bizottság a Minősítési Ügyrend 2.1.3. pontja alapján javaslatát megküldte az OAH Főigazgatójának és a Magyar Mérnöki Kamara Főtitkárának. Az OAH – kiegészítve a javaslatot a hatóság oldaláról felmerült újabb igényekkel és az engedélyesek részéről érkezett javaslatokkal – előkészítette a jogszabály változtatására vonatkozó előterjesztést, amelyet megküldött a felügyelő minisztériumnak véglegesítésre és előterjesztésre. Az általunk rögzítettek és egyéb területekről beérkezett tapasztalatok alapján készült a 120/2013. (IV. 23.) Kormányrendelet, amely módosította 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendelet. Ezzel párhuzamosan a 2013. évi CI. törvénnyel 2013. 06. 11-én módosított Atv. alapján készült jelen, immáron 2.0 verzió számú Minősítési Ügyrendet a Minősítő Bizottság a 2013. szeptember 6-ai ülésén hagyta jóvá. A jelenleg érvényes, szabályozás alá vont szakterület: Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése (NSZ-1); Termohidraulika (NSZ-2);
Valószínűségi biztonsági elemzések (NSZ-3); Gépészet - emelőgépek (NSZ-4.1); Gépészet - energetikai és áramlástani gépek (NSZ-4.2); Gépészet - épületgépészet (NSZ-4.3); Nyomástartó berendezések (NSZ-5.1); Nyomástartó berendezések - ASME BPVC III. (NSZ-5.2); Anyagtudomány, anyagvizsgálat (NSZ-6); Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok (NSZ-7); Villamos technológia - erősáramú villamos technológia (NSZ-8.1); Villamos technológia - gyengeáramú villamos technológia (NSZ-8.2); Villamos technológia - mérés- és irányítástechnika (NSZ-9); Vegyészet - vízkémia (NSZ-10.1); Vegyészet - radiokémia (NSZ-10.2); Vegyészet - nukleáris kémiai technológia (NSZ-10.3); Sugárvédelem (NSZ-11); Proliferáció-állóság (NSZ-12); Nukleáris védettség (NSZ-13); Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása (NSZ-14); Nukleárisbaleset-elhárítás (NSZ-15); Minőségügy, irányítási rendszerek (NSZ-16); Atomerőmű üzemeltetés (NSZ-17).
Összegzés A Minősítő Bizottság, törekedvén arra, hogy jól működő megfelelőség-értékelést végző testület legyen, elemezte az eddig benyújtott – a korábbi várakozást messze felülmúló – minősítési igény számosságát, ill. okait is. A legfontosabb azonosított ok az, hogy a felsőfokú képzésben explicite nem szerepel a 247-es Kormányrendelet szerinti nukleáris szakértői területeknek megfelelő képzés. A hazai nukleáris ipar tervezett bővítése mellett a „felfűtött érdeklődés” oka tehát az az igény, hogy ne csak a megrendelő, a kivitelező/tervező, hanem egy független harmadik fél is végezze el a nukleáris területen dolgozó szakértők megfelelőség-értékelését. Köztudott, hogy a Magyar Mérnöki Kamara részéről immáron 1997 óta folyamatosan biztosított – főképp építési és nem technológiai szakterületeken – biztosított tervezői, szakértői jogosultságoknak mára már komoly értéke van. A jogalkotók számára a továbblépés érdekében megfontolandónak tartjuk, hogy a jogosultságot szerzett, illetve a töretlen érdeklődés alapján jövőben minősítendők kötelező részvételét az átalakítási tervek szakértése mellett egyéb műszaki területekre (pl. beruházási tervek, karbantartási tervek és folyamat-eljárásrendek szakértése) is ki kellene terjeszteni. Mivel az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők egy-egy hatósági eljárás alapjául szolgáló iratanyag részét képező szakvéleményt készítik el, így a szabályozásban, jogalkotásban résztvevő szervezetek (OAH, NFM), az engedélyesek (az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. , a BME Nukleáris Technikai Intézet, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., stb.) valamint a szektorba (be)szállító cégeknek is érdeke, hogy minél több jól felkészült, a jogszabályok által előírt követelményeknek megfelelő mérnök jelentkezzen a kamarai honlapokon (www.tmmk.hu és www.mmk.hu) meghirdetett minősítési eljárásokra. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) Minősítő Bizottsága (MB) nevében: Dr. Vincze Árpád* az MB elnöke és Sipos László** az MB tagja
*főosztályvezető, Országos Atomenergia Hivatal ** minőségbiztosítási vezető mérnök, MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
