Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál

S U STA I N A B I L I T Y S E RV I C E S

Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál A 2008–2009-es jelentések tükrében A DV I S O RY

Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál – a 2008–2009-es jelentések tükrében

3

Tartalom Előszó

4

Vezetői összefoglaló

4

1. Bevezető

6

1.1. A kutatás célja

6

1.2. A kutatás terjedelme

6

1.3. Alkalmazott módszertan

7

2. Az átláthatóság ereje és fontossága

8

3. Főbb trendek a jelentéskészítésben

9

3.1. A jelentések számokban

9

3.2. Stratégiai szemlélet

10

3.3. Érintetti párbeszéd

11

3.4. Jelentéskészítési standardok alkalmazása

12

3.5. Integrált jelentések és integrált jelentéskészítés

13

3.6. Felelős vállalatirányítás (corporate governance)

14

3.7. Ellátásilánc-menedzsment (supply chain management)

16

3.8. Tanúsítás

16

4. Kiemelt témák megjelenése a jelentésekben

17

4.1. Pénzügyi és gazdasági válság

17

4.2. Klímaváltozás

18

4.3. Víz

18

4.4. Roma integráció

19

5. Iparági trendek

20

5.1. Autóipar

20

5.2. Bankok, biztosítók

21

5.3. Elektronika

22

5.4. Kereskedelem

23

5.5. Közüzemi szolgáltatások

24

5.6. Telekommunikáció és média

24

6. Fejlesztési javaslatok

©2010 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

26

4


Előszó

Várnai Éva a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója

A társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság olyan fogalmak, amelyek a pénzügyi-gazdasági válság körülményei között különös hangsúlyt kapnak. Egy ideális világban, ahol a gazdasági élet minden szereplője a társadalomért és a fejlődés fenntarthatóságáért érzett felelőssége teljes tudatában gazdálkodik, valószínűleg nem lennének súlyos gazdasági válságok. Ezért nagyon érdekes azt vizsgálni, hogy a jelenlegi válságos helyzet kialakulásában milyen szerepe volt a társadalmi felelősségvállalás hiányának vagy elégtelenségének. Ezt a témát hosszú évekig lehet kutatni, érveket és ellenérveket keresni – a KPMG tanulmánya ennek a kutatásnak egy kis szelete. A tanulmány a száz legjelentősebb magyar vállalat közül azokat vizsgálja, amelyek jelentést készítettek társadalmi felelősségvállalásukról. A jelentések elemzésén keresztül képet kaphatunk a főbb trendekről, iparági fenntarthatósági kérdésekről. A tanulmány külön elemzi a gazdasági válság hatásainak megjelenését a jelentésekben. Egyéb kiemelt témák – roma integráció, klímaváltozás – szintén külön elemzést kaptak. Reméljük, hogy a tanulmány megállapításai, javaslatai a jövőben hozzájárulnak a tudatos, eredményes és transzparensen bemutatott társadalmi felelősségvállalás terjedéséhez.

Vezetői összefoglaló

Szabó István a KPMG vezető tanácsadója, a KPMG 2008-as és 2009-es kutatásának vezetője

A globális pénzügyi és gazdasági válság a magyar gazdaságot és társadalmat is súlyosan érintette. A vállalatok menedzsmentjének első számú feladata a válságkezelés, a túlélés lett. Az üzleti döntéseknek (pl.: költségcsökkentés, átszervezések, létszámleépítések, telephelyek bezárása stb.) ugyanakkor rövid, közép és hosszú távú társadalmi és környezeti hatásai is lehetnek. Ebben a gazdasági helyzetben különösen felértékelődik a vállalati kultúra és a vezetők érték rendszere, társadalmi felelősségvállalása. Fény derül arra, hogy mely vállalatok kezelik a CSR-t valóban stratégiai szinten, melyek tudnak minden aktuális nehézség ellenére közép és hosszú távon gondolkodni, erősítve a vállalat megítélését és az érintettek bizalmát, és melyek azok a vállalatok, amelyek még nem érték el ezt az érettségi szintet. A társadalmi felelősségvállalásnak egyik kulcseleme az átláthatóság önkéntes vállalása. A transzparencia érték, hitelességet kölcsönöz, dialógusra hív, amiből minden érintett profitálni tud. Ugyan a magyar vezető vállalatoknak továbbra is csak egy szűk köre foglalkozik a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás kérdéseivel, büszkék lehetünk azokra, amelyek a rövid távú céljaik mellett közép és hosszú távon is tudnak gondolkodni,

valamint stratégiai szinten kezelik a CSR-t, a fenntarthatóságot és az átláthatóságot. Magyarország 100 legjelentősebb vállalatából mindösszesen 33 számolt be nem-pénzügyi teljesítményéről: ebből 17 vállalat különálló CSR/fenntarthatósági jelentés, 12 éves jelentésbe foglalt CSR/fenntarthatósági tartalom, további 4 vállalat pedig mindkét eszköz együttes alkalmazásával. Leginkább a márkaépítés és az etikai megfontolások állnak a jelentéskészítés hátterében, a gazdasági megfontolások és számszerűsíthető eredmények még csak néhány jelentésben jelennek meg. A 2008-as adatokhoz képest a jelentést kiadó vállalatok, ezen belül is a különálló jelentést készítők száma kis mértékben csökkent, ugyanakkor egyre több vállalat indult el a pénzügyi és nem- pénzügyi tartalmú jelentések integrációjának útján. A vizsgált 100 legjelentősebb vállalat, valamint a jelentést készítők összetételében ugyanakkor jelentős változás figyelhető meg: közel 20% nem adott ki jelentést a válság időszakában, és körülbelül ugyanennyi az első alkalommal jelentést készítők aránya. Utóbbiak jellemzően a pénzügyi szolgáltatások (bankok, biztosítók), valamint az FMCG-iparágból kerültek ki, és rövid CSR-jelentéssel tették meg az első lépést a nem-pénzügyi átláthatóság útján. A különálló jelentést készítő 24 vállalat 80%-a a Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési irányelveit alkalmazza, deklaráltan vagy ténylegesen is. A GRI terjedése elősegítheti azt, hogy a jelentések kiemelkedjenek a klasszikus



marketing-kommunikációs eszközök közül, ezáltal összehasonlíthatóvá váljon az egyes vállalatok teljesítménye. A GRI alkalmazási szint tekintetében a jelentések minden típusa megtalálható, de megoszlásuk még elmarad a nemzetközi átlagtól. Míg a világ vezető vállalatai esetében a legmagasabb szintű átláthatóságot biztosító A+ és B+ alkalmazási szint a legelterjedtebb, addig Magyarországon a C és C+ alkalmazási szintű jelentések teszik ki a GRI szerint készített jelentések több mint 40%-át. A C szintű jelentések számában érzékelhető növekedés biztatónak tekinthető, amennyiben az újonnan belépő vállalatok egy első nagy lépésként és nem végállomásként tekintenek a C megfelelési szintű jelentésekre, másrészről további vállalatokat ösztönöznek arra, hogy biztosítsák működésük átláthatóságát. Az alkalmazási szintben történő ugrás segítheti az átláthatóság mind magasabb fokra történő emelkedését. A vizsgált jelentések közül összesen 8 vállalat jelentése rendelkezik külső kontrollal, ami a 2008-as adatokhoz képest egyértelműen negatív tendenciát mutat. Tanúsítás hiányában a jelentés adat- és információtartalma felett nincs valódi kontroll, így az alkalmas lehet az olvasó egyoldalú befolyásolására, megtévesztésére. A tanúsítás mint külső független fél által gyakorolt kontroll mind szélesebb körű alkalmazása biztosíthatja a jelentés megbízhatóságát, a vállalat hitelességének megőrzését és továbbfejlesztését.

A tanúsított jelentések aránya és a tanúsítási típusok sokszínűsége mutatja azt, hogy Magyarországon egyelőre nem ismerték fel a tanúsítás valódi értékét, pedig a jelentések másik megkülönböztetője éppen ez a külső kontroll. Ez is segíthetne a vállalatoknak abban, hogy fenntartsák vagy visszaszerezzék legfőbb érintettjeik (pl.: tulajdonosok, intézményi befektetők, finanszírozók, EU- és kormányzati szervek, munkavállalók, stb.) bizalmát, valamint továbbfejlesszék CSR-menedzsment gyakorlatukat és a jelentéskészítési folyamatukat. Bár a GRI egyik tartalmi alapelve a lényegesség, a megvizsgált 100 vállalatból a gazdasági válság – mint napjaink leginkább jelentős körülménye – hatásait csak hat vállalat tartotta olyan fontosságúnak, hogy jelentésében szerepeltesse, pedig a vizsgált időszakban már vagy érintette működését vagy előre látható volt annak hatása 2009 folyamán. Ez is azt igazolja, hogy alapvető szükség van a jelentések tartalmának és minőségének továbbfejlesztésére. A klímaváltozás elleni küzdelem, a szénlábnyom mérése, továbbá az egyik legfontosabb természeti kincsünk, a víz védelme a jelentések közel felében már megjelenik, de a roma integráció – mint az egyik legjelentősebb magyarországi társadalmi kihívás – és az annak kezelésére tett, célzott vállalati intézkedések még hiányoznak a vállalatok jelentéséből és tevékenységéből.


5

6


Bevezető

A KPMG 1993 óta vizsgálja a világgazdaság vezető vállalatainak CSR/fenntarthatósági jelentéseit. A KPMG a nemzetközi kutatást 3 évente végzi el, egyre növekvő számú országot és vállalatot bevonva: 2008-ban a vizsgálatba bevont országok száma meghaladta a 20-at, a vizsgált vállalatoké pedig a 2200-at. Magyarország vezető vállalatainak jelentéskészítési gyakorlatát ekkor, 2008-ban vizsgáltuk először a „KPMG International Survey of Corporate Responsibility Reporting” című kutatás keretében.

csoportokat (pl.: vezető vállalatok, kormányzat, NGO-k, média). A globális gazdasági és pénzügyi válság hatással volt szinte valamennyi országra, vállalatra és magánemberre egyaránt. A recesszió többek között rávilágított a világgazdaságban rejlő interdependenciákra, az átláthatóság nem megfelelőségére és a fenntarthatóság fontosságára. Az emberiség közös érdeke, hogy a világgazdaság olyan módon szerveződjön újjá, ami fenntarthatóbb és átláthatóbb, mint az korábban volt.

A nemzetközi kutatás általános célja, hogy bemutassa a legfőbb nemzetközi jelentéskészítési trendeket, összehasonlítsa a kutatásban résztvevő országok teljesítményét, bemutassa a legjobb gyakorlatokat és aktivizálja az érintetti

A KPMG budapesti irodájának CSR/fenntarthatósági szolgáltatásokat nyújtó csapata 2009-ben döntött arról, hogy a nemzetközi kutatást helyi szinten megismétli, és megvizsgálja a 2008-as kutatás óta eltelt másfél évben bekövetkezett változásokat.

A KPMG könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózata. Tagtársaságaink 146 országban működnek, és 140 000 szakembert foglalkoztatnak világszerte. A KPMG 1989-ben Budapesten hozta létre első irodáját Közép- és Kelet-Európában. A magyarországi KPMG 600 munkatársat foglalkoztat. Cégünk több éve Magyarország vezető könyvvizsgáló és szakmai tanácsadó társasága (a Budapest Business Journal c. újság kiadványa, a Listák könyve szerint). Iparág-specifikus szolgáltatásainkkal segítjük többek között a pénzügyi szolgáltatások, a telekommunikáció, az energia- és közműszolgáltatások, az államigazgatás, az infrastruktúra, az ingatlanpiac és a turizmus fejlődését.

1.1. A kutatás célja A kutatás célja annak vizsgálata, hogy miben és mennyire változott a vállalatok nem-pénzügyi átláthatósága, jelentés készítési gyakorlata a pénzügyi és gazdasági válságban. Az eredmények ismeretében a KPMG rámutat a kedvező tendenciákra, valamint ráirányítja a közfigyelmet a fenntarthatóság és az átláthatóság negatív trendjeire, bízva abban, hogy ezáltal Magyarország tovább fejlődik a fenntartható fejlődés és az átláthatóság terén.

„A fenntarthatósági jelentéskészítés gyakorlatának elmélyítésére, kiterjesztésére és felgyorsítására van szükség, amennyiben globális társadalomként a körülöttünk lévő változások sebességének és irányának megfelelően kell választ adnunk, és ha sikeresen fenn akarjuk tartani élőhelyünket és önmagunkat.” Angela Cropper ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP), igazgatóhelyettes Forrás: KPMG International Survey of

Corporate Responsibility Reporting 2008

A KPMG több mint két évtizede végez CSR/fenntarthatósági szolgáltatást a világ 40 országában, ezzel is támogatva a fenntartható fejlődést, az átláthatóságot, ügyfelei és érintettjei részére a hosszú távú értékteremtést. A KPMG kiterjedt nemzetközi hálózata, munkatársainak magas szintű tudása és képessége, alapos piaci és iparági ismerete, valamint a hatékony nemzetközi tudásmenedzsment biztosítja, hogy a KPMG kiaknázza szervezetében rejlő képességeket és szolgáltatásai révén maximalizálja az általa teremtett értéket.



1.2. A kutatás terjedelme A kutatás Magyarország 100 legjelentősebb vállalatának, 2008 júniusa és 2009 decembere között publikusan megjelent információforrásaira támaszkodik. A KPMG a kutatás keretében elsődlegesen a magyarországi vállalatok helyi szintű, nem-pénzügyi teljesítményét bemutató jelentéseit vizsgálta, pl.:

alkalmaztuk.) Az iparági besorolást a vállalat jellemző magyarországi tevékenysége alapján határoztuk meg. A vizsgált vállalatok (N100) megoszlása iparáganként

7

szempontrendszer ennek alapján elsődlegesen azon általános érintetti elvárásokat veszi figyelembe, amelyeket a KPMG a GRI támogatásával végzett, „Count me in” című nemzetközi kutatása is alátámasztott 2008-ban. Az általános érintetti szempontok mellett külön figyelmet fordítunk az intézményi befektetők, bankok, nemzetközi és kormányzati szervek szempontrendszerének is.

• Fenntarthatósági jelentés • CR-jelentés • CSR-jelentés • Rövid CSR-jelentés • Környezeti jelentés • Éves pénzügyi jelentés Kiegészítő információként a vizsgált vállalatok honlapján közölt információkat is figyelembe vettük. Nem vizsgáltuk az érintett vállalatok nemzetközi központja által összeállított globális jelentéseket. Ezek ugyan nagyon fontosak, hiszen aggregált adatokat tartalmaznak, megmutatják a nemzetközi vállalatok globális hatásait, de terjedelmi okokból nem mutatják be teljes körűen az egyes entitások hozzájárulását a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményhez, így nem alkalmasak a helyi szintű átláthatóságra és érintetti párbeszédre. A vizsgált 100 vállalat (továbbiakban N100) összetételét a Figyelő 2009. évi TOP200 listái alapján állítottuk össze, 85 vállalat esetében a nettó árbevétel alapján, 15 pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat (bank és biztosító) esetében pedig a mérlegfőösszeg és díjbevétel alapján. (Az N100 tartalmaz olyan vállalatokat, amelyeknek helyi szinten közös jelentése készült, így azok statisztikai adatait változtatás nélkül

� Kereskedelem � Pénzügyi szolgáltatások � Elektronikai és számítástechnikai gépgyártás � Közüzemi szolgáltatások � Autóipar � Gyógyszeripar � Közlekedés

� Telekommunikáció és média � Élelmiszeripar � Egyéb szolgáltatások � Vegyipar � Építőipar � Fémfeldolgozás � Bányászat � Fa-és papíripar � Olaj és gáz

Forrás: KPMG kutatás

Az N100 vállalat gazdasági teljesítménye, képességei és lehetőségei (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg, alkalmazottak száma, beszerzési volumen és üzleti kapcsolatrendszer, stb.) jelentősen meghatározzák nemzetgazdaságunk fenntarthatóságát és társadalmi felelősségét. Ha e vállalatok stratégiai szinten kezelik a CSR-t, beépítik napi működésükbe és érvényesítik értékeiket a beszállítói láncban, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság is a fenntartható fejlődést támogassa.

1.3. Alkalmazott módszertan A magyarországi kutatás során a KPMG nemzetközi módszertanát és eszközeit alkalmaztuk. A vizsgálati

A KPMG nemzetközileg alkalmazott, 52 pontból álló kérdéslistáját kis mértékben bővítettük, főként aktuális világgazdasági és helyi specifikus vizsgálati területekkel, pl.: gazdasági válság, víz, roma integráció. A kérdőíveket a KPMG CSR/fenntart hatósági szolgáltatások területén dolgozó munkatársai töltötték ki az 1.2 fejezetben ismertetett, publikusan elérhető információforrások alapján.

„Ezekben a kihívásokkal teli időszakban talán még inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hogy a fenntartható sági jelentéskészítéssel is igazolják az átláthatóság iránti elkötelezettségüket. A gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény hatékony nyilvánosságra hozatala a vállalatot kiemelheti a többiek közül, és üzleti előnyt kovácsolhat azáltal, hogy magát egy jövőorientált vezetőként pozícionálja az érintettek egyre szofisztikáltabb körében. A fenntarthatósági jelentések már nem pusztán a kockázatok, a reputáció vagy a költségek kezeléséről szól. Egyre több munkavállaló, befektető és ügyfél fordít figyelmet a fenntarthatósági szempontok érvényesülésére.” Judy Henderson Igazgatóság, Global Reporting Initiative Forrás: KPMG International Survey of Corporate Responsibility Reporting 2008


8


2. Az átláthatóság ereje és fontossága A jelentés egy speciális beszámoló és kommunikációs eszköz. Alkalmas arra, hogy bemutassa az érintettek számára a vállalat vízióját és stratégiáját, ismertesse a célkitűzéseket és az azokhoz képest elért eredményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a vállalat jövőbeli teljesítményét. A jelentéssel a vállalat felelősséget vállal az általa teremtett/okozott gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokért. Ezzel nem csak a megítélésén javít, hanem mozgósítani is tudja érintettjeit dilemmái és célkitűzései terén. A transzparencia megteremtése nem egyszerű, és nem rövid távú feladat. Az információforrások validálása, a megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztása és működtetése, a rendszeres tájékoztatás szervezeti erőforrásokat igényel. Az átláthatóság

azonban számos pozitív hozadékkal bír; a vállalkozás mélyebb betekintést enged a külső érintetteknek, ezáltal növeli a bizalmat és egyszersmind a külső kontrollt. A rendszeres, hiteles, külső érintettek számára is szóló jelentés jól átgondolt, stratégiai szemléletet, meghatározott szervezi felelősségeket, hatásköröket, döntési és ellenőrzési pontokat, a vállalat működését támogató teljesítményértékelő és ösztönző rendszert, hatékony belső információáramlási mechanizmusokat, és támogató informatikai rendszereket igényel. Mindezekkel a szervezet rákényszerül a működésének revíziójára, és hatékonyabb működtetésére. Az átláthatóság, a stratégiavezérelt és kontrollált hatékony belső működés szolgálja a tulajdonosok, a befektetők, a felsővezetés, a kormányzat és

valamennyi érintett rövid és hosszú távú érdekét. Ha egy vállalat elkötelezi magát az átlátható működés mellett, azt hosszú távú döntésként kell kezelnie. A transzparencia iránti igény hamar beépül a cég külső és belső érintettjeinek elvárásai közé, így minden e téren történő visszalépés fokozott bizalomvesztési kockázattal jár. Ugyanakkor az ilyen módon történő önkéntes elköteleződés megkülönböz tető erővel bír, az iparágak piacvezetőitől és arra aspiráló szereplőitől el is várható. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy vonzó partnerré váljanak a hazai és üzleti partnereik, a mindenkori kormányzat, a civil szféra, valamint a jelenlegi és jövőbeli munkavállalóik szemében.

„A cégvezetők és vállalatok felelősségének határai folyamatosan tágulnak, egyre több társadalmi probléma megoldásához nyújtanak támogatást. A fejlődés ellenére az etikus üzleti környezet megteremtésére irányuló gondolkodás még ritkán tükröződik a CSR-jelentésekben. Pedig a tiszta vállalatvezetés csak akkor nem fog versenyhátrányt jelenteni, ha az elkötelezett cégek száma eléri a kritikus tömeget. Bízom abban, hogy ez a közeljövőben megtörténik, hiszen hosszú távon az egész társadalom érdekét szolgálná.” Alexa Noémi Ügyvezető igazgató Transparency International Magyarország


9


3. Főbb trendek a jelentéskészítésben 3.1. A jelentések számokban Magyarország 100 legjelentősebb vállalatából 67 nem adott ki jelentést, és mindösszesen 33 számolt be nem-pénzügyi teljesítményéről. Ez nem mutat érdemi eltérést a 2008-as adatokhoz képest, vagyis megállapítható, hogy a vezető vállalatok átláthatósági hajlandósága az elmúlt másfél évben nem változott. A 2009-ben vizsgált vállalatok közül 17 különálló CSR/fenntarthatósági jelentés, 12 éves jelentésbe foglalt CSR/fenntarthatósági tartalom, további 4 vállalat pedig mindkét eszköz együttes alkalmazásával mutatta be nem-pénzügyi teljesítményét.

A kevesebb szereplőjű szektorok közül kiemelkedik az olaj és gáz, a telekommunikáció és az élelmiszeripar. A jelentéskészítés motivációi között az alábbiakat azonosíthatjuk a jelentések tartalma alapján:

A táblázatból látható, hogy a legtöbb vállalatot tömörítő iparágak közül a pénzügyi szolgáltatások és a közüzemi szolgáltatások iparága emelkedik ki, közel 2/3-os jelentéskészítési aránnyal, ugyanakkor a kereskedelem, az elektronikus gépgyártás és autóipar ettől messze elmarad.

� 2009

Jelentéskészítési motivációk Magyarországon

� 2008

Megítélés és márkaépítés Etikai megfontolások Gazdasági megfontolások Munkavállalói ösztönzés Innováció és tanulás Költségmegtakarítás Piaci részesedés növelése Tőkéhez való hozzáférés

A vizsgált 100 vállalat jelentéseinek iparági megoszlását az lenti táblázat mutatja be.

Beszállítói kapcsolatok erősítése Kockázatkezelés Hatóságokkal való kapcsolat javítása 0

5

10 15 20 Jelentések száma (db)


25

30

A magyarországi jelentések megoszlása típusonként és iparáganként

Vállalatok száma Arány (%)

1

1

1

5

1

2

2

7

1 1 1

2

2

2

1

2 1

1

1

10

3

1

1

7

Vegyipar

1

Telekommunikáció és média

1

Pénzügyi szolgáltatások

1

Olaj és gáz

Közüzemi szolgáltatások

Fémfeldolgozás

Közlekedés

33

Kereskedelem

4

Összesen

Gyógyszeripar

Mindkettő

2

Fa-és papíripar

12

1

Építőipar

Éves jelentésbe integrált CSR/fenntarthatósági tartalom

Élelmiszeripar

1

Elektronikai és számítástechnikai gépgyártás

17

Egyéb szolgáltatások

Autóipar

Különálló CSR/fenntarthatósági jelentés

Jelentések típusa

Bányászat

Összesen

Iparágak

1

1

100

8

1

3

13

3

2

1

2

4

25

4

11

1

15

4

3

33

13

0

33

15

67

0

0

0

25

8

50

64

100

67

75

33



10


A számokból jól látható, hogy leginkább márkaépítés és az etikai megfontolások állnak a jelentéskészítés hátterében. A CSR-t egyre több vállalat alkalmazza a vállalati márka erősítésére, a verseny társaktól való megkülönböztetésre, a vállalat arculatának, megítélésének javítására. A 2008-as adatokhoz képest kétségtelenül ez a motiváció erősödött a legjobban és vált a legmeghatározóbbá.

A CSR/fenntarthatósági szemlélet megjelenhet stratégiai, taktikai vagy operatív szinten.

A kommunikáció másik, egyre markán sabb eleme az etika fontosságának hang súlyozása, bemutatása a jelentésben. Az üzleti etika és a transzparencia mára szinte szinonim fogalmakká váltak.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk be iparági bontásban, hogy a vizsgált cégeknél mekkora hányadban érvényesül a fenntarthatósági szemlélet stratégiai, taktikai, illetve operatív szinten.

A 33 jelentést készítő cég 24%-ánál a CSR stratégiai, taktikai és operatív szinten is megjelenik a vállalati folyamatokban, további 33%-nál pedig a fenti kategóriák közül legalább kettő érvényesül. Ezek a számok azt mutatják, hogy a feladat komplexitásához képest a

A vállalati működését szabályozó utasításokban, a cég irányelveiben (pl. beszerzési irányelvek), külső és belső kommunikációjában megjelenik a fenntarthatósági szempontrendszer.

Operatív szint

A vállalat mindennapi működése során, végrehajtási szinten is érvényesülnek a magasabb szinten megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzések (pl. beszállítók kiválasztása, árubeszerzés, események szervezése, stb. során).

A CSR/fenntarthatósági szemlélet szintjei iparági bontásban � CSR stratégiai szinten integrált

� CSR taktikai szinten integrált

� CSR operatív szinten integrált

% 100 80 60 40

jelentést készítő vállalatok egyre nagyobb hányada törekszik a fenntarthatóság mind mélyebb szintű integrációjára a működésben, de a vállalati stratégiából még nem minden esetben vezethető le közvetlenül a vállalat felelősségvállalása. A felmérés alapján jelenleg több vállalat már beszámol CSR-rel kapcsolatos céljairól, elképzeléseiről, ugyanakkor ennél kevesebb számban annak megvalósításáról.

Fémfeldolgozás (2)

Építőipar (2)

Bányászat (1)

Közlekedés (4)

Kereskedelem (25)

Gyógyszeripar (4)

Egyéb szolgáltatások (3)

Pénzügyi szolgáltatások (15)


Fa-és papíripar (1)

Autóipar (8)

Elektronika (13)

Vegyipar (3)

0

Élelmiszeripar (3)

20

Közüzemi szolgáltatások (11)

Azon vállalatoknak, melyek a felelős működés fontosságát felismerve a fenntartható fejlődésre törekednek, stratégiaalkotásuk során a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok hármas pillérére egyidejűleg és egyenlő hangsúllyal kell támaszkodniuk, így biztosítható folyamatos megújulásuk, tartós sikerük.

Taktikai szint

Telekommunikáció (4)

3.2. Stratégiai szemlélet

A vállalat missziójában, illetve víziójában megjelenik a fenntarthatóság / társadalmi felelősségvállalás fontossága. Stratégiai jelentőségű döntéseknél (pl. nagy beruházás, szervezeti átalakulás, terjeszkedés) érvényesül a CSR szempontrendszere.

Olaj és gáz (1)

Érdekes módon a jelentésekből közvetlenül nem olvasható ki az, hogy a márka és az etikai működés miként szolgálja akár a versenytársakhoz képest elért gazdasági teljesítmény, a piaci részesedés növelését, a tőkéhez való jobb hozzáférést, vagy a fontosabb érintetti csoportokkal (pl.: hatóságok, beszállítók) való kapcsolat erősítésének lehetőségét.

Stratégiai szint

A jelentést készítő vállalatoknak mindössze 48%-a mutatja be jelentésében társadalmi és környezeti teljesítményét meghatározott stratégia és célok mentén. A jelentést készítő vállalatok körében már csupán 27% azon szervezetek aránya, amelyek a célok kitűzésén túl a CSR-tevékenységek megvalósítására, eredményességének mérésére szolgáló indikátorrendszerről számolnak be. Valamennyi indikátor rendszert készítő vállalat arról is


11


beszámol, hogy a korábban kitűzött célok megvalósítása milyen eredményekkel zárult. A vállalati működésben érintett csoportok elvárásainak, elképzeléseinek megismerése nagymértékben hozzájárulhat a fenntartható stratégia kialakításához. A felmértek körében még csak 12% említi a fenntarthatóságistratégia alkotás egyik eszközeként az érintett csoportokkal folytatott párbeszédet. A stratégiai szemlélet érvényesülését, a felsővezetés általi támogatottságát az is mutatja, hogy a CSR-rel kapcsolatos tevékenységeket mely szervezeti egység végzi a vállalaton belül. A magyarországi jelentésekben nem található utalás arra, hogy megvalósulna a legideálisabb állapot, vagyis a közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozó, így minden szakmai és támogató funkcióra hatást gyakorló, független és önálló fenntarthatósági vagy CSR-terület. Ezt ellensúlyozhatja, ha más terület alá tartozó CSR-vezető közvetlen felhatalmazást kap az első számú vezetőtől, de erre is kevés példát láthatunk. A jelentést készítő vállalatok közel 40%-a esetében a CSR-menedzsment koordinációja a PR és a kommunikációs terület hatáskörébe tartozik. Ez nagyban meghatározza a CSR-menedzsment irányultságát, pozícióját és lehetőségeit.

3.3. Érintetti párbeszéd A CSR egyik alapvető eleme az érintetti párbeszéd, hiszen a CSR a vállalati környezettel való folyamatos interakció nélkül elképzelhetetlen és értelmetlen. Egy vállalat fenntartható működésére irányuló stratégia és cselekvési terv meghatározásának elsődleges eleme a szervezet működése által érintettek (stakeholderek), mint például a munka vállalók, vevők, szabályozó szervezetek azonosítása, valamint ezen csoportok bevonása (stakeholder engagement) a kulcskérdésekbe és a megoldásukra tett intézkedésekbe. Ehhez elengedhetetlen az érintetti csoportokkal való párbeszéd (stakeholder dialogue) kezdeményezése. A jelentést készítő vállalatok 67%-a említi, illetve sorolja fel érintettjeit a közölt információkban, a vállalatok fennmaradó része nem számol be arról, hogy tudatosan azonosította valamennyi érintett csoportját. Az érintettekkel folytatott párbeszéd terén is megoszlik az eredmény: a jelentést készítők túlnyomó része (82% a) beszámol arról, hogy párbeszédet folytat érintett csoportjaival társadalmi, környezeti kérdésekben, de még csak 36%-ra jellemző a tudatosan irányított, strukturált párbeszéd.

A párbeszéd módját tekintve is sokrétűek a vállalatok által alkalmazott kommunikációs eszközök, melyeket a vizsgált vállalatok többsége egyidejűleg alkalmaz. Az érintettek CSR-kérdésekbe való bevonásának módszereit, csatornáit a lenti grafikon mutatja be. A beszámolók szerint a vállalatok több mint fele ad hoc kommunikációt folytat legfontosabb érintett-csoportjaival, mint például a vevőkkel, munkavállalókkal, beszállítókkal. 30%-a belső vagy nyilvánosan megjelenő újságokban egyéb médiafelületen közöl társadalmi felelősségvállalásáról információkat, vagy kérdőíves felmérést alkalmaz. A jelentést tevők 27%-a pedig kerekasztal-beszélgetéseket szervez, valamint ugyanennyien említik a CSR-kérdésekben való webalapú visszajelzési rendszer alkalmazását is. A vizsgált jelentést készítők 12%-a tart a felelősségvállalással kapcsolatos szakmai prezentációkat, 9%-a pedig a vevőkkel kialakított egyedi értékesítési pontokon kezdeményez ilyen jellegű párbeszédet. Szintén csupán néhány cég esetében (12%) lehetett következtetni arra, hogy a fenntarthatósági vagy CSR-kérdéseket az éves közgyűlés keretében érintették.

Érintetti párbeszéd formái, csatornái Magyarországon Ad hoc kommunikáció Egyedi kommunikációs csatornák Kérdőíves felmérés Médiafelületek Web alapú visszajelzési rendszer Kerekasztal beszélgetések Közgyűlés Szakmai prezentációk Közvetlen értékesítési pontok 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%



12


Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy az egyik legfontosabb érintetti csoport bevonása és kommunikációs csatorna alkalmazása még csak kezdeti fázisban van. Jelentős hányad (40%) ugyanakkor egyéb, a vállalatra jellemző módot is talált arra, hogy érintettjeivel párbeszédet kezdeményezzen, ilyen lehetőséget teremtenek például a munkavállalók bevonására szolgáló dolgozói érdek képviselet, a vállalat környezeti teljesít ményét vizsgáló öko-audit csoport kialakítása, vagy például a belső javaslat tételi és hibajelző rendszer működtetése. A külső érintettek számára oktatási tevékenységek, lakossági közmeghall gatások, szakmai szervezetek részére találkozók szervezése, oktatási intézményekkel való együttműködés, ügyfélszolgálat, érintettekkel közös környezeti programok, webalapú ingyenes információszolgáltatások, hírportálok, roadshow-k az egy- és a többirányú kommunikáció megterem tésének széles tárházát biztosítják.

Az együttműködés jelentőségét a vállalati termékek, szolgáltatások fejlesztése során, vagy a munkavállalói elvárások feltérképezését az elégedettség növelése érdekében a felmértek jelentős hányada már felismerte. Az érintettek bevonására a vállalatokat motiváló legfőbb tényező a legfontosabb érintett csoportok elvárásainak feltérképezése. Az érintettek bevonása a jelentést készítők harmadánál a részükre szervezett információs és oktatási programokon keresztül is megvalósul, a vállalattal való együttműködésben pedig társadalmi, környezeti kérdések elemzésére és meg oldására, közös projektek szervezésére, új technológiák kifejlesztésére is találunk példát. A jelentést készítők alig több mint tizedénél, a munkavállalókkal, vevőkkel, beszállítókkal, egyéb partnerekkel folytatott párbeszéd célja a CSR-stratégia kialakítása. Az érintetti elvárások feltérképezésének nagy aránya ellenére még csak a vállalatok egy tizede számol be arról, hogy milyen,

akár negatív visszajelzések érkeztek érintett csoportjaitól, és csak két vállalat reagál jelentésében ezen érintetti visszajelzésekre.

3.4. Jelentéskészítési standardok alkalmazása A különálló jelentést készítő 24 vállalat 80%-a a Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési irányelveit alkalmazza, nagyobb arányban mint 2008-ban (50%). Ez azt jelzi, hogy a magyarországi székhelyű vállalatok többsége, függetlenül annak tulajdonosi összetételétől egyre jobban illeszkedik a nemzetközi fősodorhoz. (A Global Fortune 250 vezető vállalatának közel 80%-a szintén a GRI-t alkalmazza.) A növekedés a legalacsonyabb átláthatósági szintet biztosító C szintű, rövid CSR-jelentések terjedésére vezethető vissza. Az alkalmazási szintek megoszlása jól mutatja, hogy a vezető magyarországi vállalatok csak nemrégiben indultak el a jelentéskészítés és tanúsítás útján.

A magyarországi jelentések megoszlása GRI alkalmazási szintenként és iparáganként

Vegyipar

Telekommunikáció és média

Pénzügyi szolgáltatások

Olaj és gáz

7

Közüzemi szolgáltatások

C

Közlekedés

1

Kereskedelem

C+

Gyógyszeripar

5

Fémfeldolgozás

5

B

Fa-és papíripar

0

B+

Építőipar

A

Élelmiszeripar

1

Elektronikai és számítástechnikai gépgyártás

A+

Egyéb szolgáltatások

Összesen

Bányászat

GRI alkalmazási szint

Autóipar

Iparágak

1 1 1

1

3 1

2

1 2

1

4



1


Az integrált jelentések elsődlegesen a tulajdonosok, befektetők, finanszírozók számára adnak teljes képet egy vállalat valós működéséről,

ami a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen nagy fontossággal bír. Ilyen jelentések nem készíthetők hatékony folyamatok, rendszerek, kontrollok, teljesítménymérő és ösztönző rendszerek nélkül. A teljesítmény ilyen komplexen történő bemutatása nagymértékben befolyásolja egy vállalat megítélését, hitelességét, tőkevonzó képességét. Ebben az esetben már nem csupán integrált jelentésről, hanem integrált jelentéskészítésről kell beszélünk.

Bemenet Bemenet

Bemenet Bemenet

Útmutatás a jelentés határainak meghatározásához

Teljesítmény indikátorok Kimenet

A jelentések integrációjának hazai és egyre intenzívebb nemzetközi előretörése is azt mutatja, hogy a vezető vállalatok a fenntarthatóságra és a CSR-re nem egy addicionális, hanem az üzleti teljesítményre közvetlenül hatást gyakorló területként tekintenek. Mivel szoros összefüggésben állnak egymással, a jelentési rendszer és a jelentés sem válhat el egymástól.


Alapelvek a jelentés minőségének biztosításához

Kimenet

3.5. Integrált jelentések és integrált jelentéskészítés

Alapelvek a jelentés tartalmának biztosításához

Vezetési szemlélet

Bővebb információ: www.globalreporting.org

Útmutatás a jelentés tartalmának meghatározásához

Kimenet

Alapelvek a jelentés minőségének biztosításához: • Egyensúly • Egyértelműség • Pontosság • Időszerűség • Összehasonlíthatóság • Megbízhatóság

Jelentéstételi lehetőségek

Proﬁl

A rövid CSR-jelentések kiadására irányuló kezdeményezés pozitívuma, hogy olyan vállalatokat is elindított az átláthatóság útján, amelyek korábban nem adtak számot átláthatóságukról a helyi érintettek részére. A rövid CSR-jelentés hiányossága, hogy terjedelméből és jellegéből fakadóan nem ad választ több érintetti csoport információs igényének, továbbá nem biztosítja teljes körűen a GRI tartalmi és minőségi alapelveit (pl.: lényegesség, teljesség, egyensúly).

Alapelvek a jelentés tartalmának meghatározásához: • Lényegesség • Érintettek bevonása • Fenntarthatósági összefüggések • Teljesség

Alapelvek és útmutatás

Érdekes módon a vizsgált jelentéseknek több mint 25%-a nem tartalmazza a megfelelő GRI-alkalmazási szintet – jellemzően a rövid CSR-jelentések esetében –, így arra az olvasó csak következtetni tud.

A Global Reporting Initiative (GRI) A Global Reporting Initiative (GRI) harmadik generációs jelentéskészítési irányelvei

(G3) stakeholderek észrevételei, fejlesztési javaslatai alapján 2006 végén jelentek meg.

A korábbi standardhoz képest jelentős elmozdulás történt a jelentéskészítési folyamat,

az indikátorok meghatározása irányába. A GRI G3 újdonsága az alkalmazási szintek

bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatok a működésükre vonatkozóan

különböző szintű átláthatóságot biztosítsanak.

A legmagasabb szintű átláthatóság A+ esetén biztosítható, a + jel a jelentés

tartalmának külső független fél által történő tanúsítását jelzi (nem a GRI megfelelést).

Standard adatközlés

A világ vezető vállalatainak jelentései többségében A+, illetve B+ szintűek. Magyarországon a C és C+ alkalmazási szintű jelentések teszik ki a GRI szerint készített jelentések több mint 40%-át.

13

Fókuszált fenntarthatósági jelentés

Magyarországon egyre több vállalat ad fenntarthatósággal kapcsolatos információt éves jelentésében. Az Európai Bizottság 2003/51-es modernizációs direktívája elindított egy folyamatot a vállalatok éves jelentésének továbbfejlesztése, integrációja terén. A hazai jogharmonizáció keretében a számviteli törvény szó szerint beemelte a direktíva követelményeit, de nem határozott meg további, részletesebb szabályozást. Ennek rendelkezései alapján 2004 októberétől az éves jelentésben többek között külön be kell mutatni:


14


a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat; c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát;


d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását.

A szabályozás a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kis szeletét érinti csak, valamint nem ad részletes iránymutatást a beszámolási kötelezettség formájára, módjára vonatkozóan. A kötelező jelleg ellenére a vizsgált tőzsdei vállalatok több mint felénél nem volt elérhető az éves jelentés vagy abban a környezet védelemre vonatkozó tartalom. Az integráció foka alapján több mint 10 vállalat csak egy-egy rövidebb bekezdést szentel a fenntarthatósági témáknak, 4 vállalatnál található a

Integráció foka a magyarországi éves jelentésekben

� Fenntarthatósági vagy CSR fejezet az éves jelentésben � Éves jelentésbe épített fenntarthatósági vagy CSR jelentés � Éves jelentésbe teljesen integrált fenntarthatósági vagy CSR tartalom Forrás: KPMG kutatás

jelentésbe foglalt teljes fenntarthatósági jelentés. A teljes integráció (nem szeparált részként való adat- és információközlés, pl.: Novo Nordisk éves jelentése) jelenleg még nem figyelhető meg a Magyarországon.

3.6. Felelős vállalatirányítás (corporate governance) A tőzsdén jegyzett vállalatok évente kötelezően nyilatkoznak felelős társaságirányítási kérdésekben, így ezen a téren az elmúlt években nagyobb gyakorlatra tehettek szert zártkörűen működő társaikhoz képest. Az N100-as mintájába bekerült 9 tőzsdei cég meglepő módon nem mutat pozitív eltérést az átlaghoz képest, 2 vállalat egyáltalán nem publikált jelentést, további 2 cég pedig nem tesz említést vállalatirányítási gyakorlatáról, illetve etikai, korrupciómegelőzési területen tett akcióiról. A legjobb gyakorlatot folytató cégek beszámolójukban bemutatják az igazgatóság és a különböző bizottságok tagjait, tevékenységét, illetve javadalma zási és ösztönzési elveit. A felelős

társaságirányítás egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság, melyet a felügyelő bizottság jelentésével, a belső ellenőrzés beszámolójával és külső, független fél általi audittal is alá lehet támasztani a hitelesség erősítése érdekében. Ezekkel az eszközökkel jelenleg csak néhány cég él Magyarországon. A jól működő kockázatkezelési rendszerek erősítik a felsővezetők informáltságát, egyszersmind hozzájárulnak a stratégiai, működési, pénzügyi, minőségi, környezeti és társadalmi kockázatok kezeléséhez. A vezető vállalatok jelentésükben számot adnak ezen eszközökről is. Vizsgálatunk során arra is választ kerestünk, hogy a vállalatirányítás milyen szinten kapcsolódik össze a fenntart hatóság/CSR témakörével. A két vezetési elv egymás mellett párhuzamosan, vagy egymást kiegészítve, integráltan működik-e? A stratégiai szinten érvényesülő, ezért a vállalatirányítás minden szintjén érvényesülő fenntarthatósági személet az N100 vállalatok jelentései közül mindössze néhányban volt megfigyelhető.


Az alábbi ábra három felelős vállalatirányítással kapcsolatos értékelési szempont szerint mutatja be az N100 vállalat teljesítményét. Összességében az elmúlt évhez képest javulás nem tapasztalható. A 33 jelentést kiadó cégből 21 ismerteti vállalatirányítási elveit, mely nagyjából megegyezik az előző évi adattal. 2008-hoz képest csökkent azon vállalatok száma, amelyek a szervezetüknél alkalmazott magatartási/etikai kódexről (18 cég), vagy korrupciómegelőző szabályzatról (7 cég) számolnak be. Corporate governance eszközök iparági megoszlása � Szabályzatok a korrupció / vesztegetés megelőzésére � Éves jelentésbe integrált felelős vállalatirányítási tartalom � Magatartási / etikai kódex % 100

Fémfeldolgozás (2)

Fa-és papíripar (1)

Építőipar (2)

Bányászat (1)

Autóipar (8)

Elektronika (13)

Kereskedelem (25)

Közlekedés (4)

Gyógyszeripar (4)

Közüzemi szolgáltatások (11)

Vegyipar (3)

Egyéb szolgáltatások (3)

Pénzügyi szolgáltatások (15)

Élelmiszeripar (3)

Telekommunikáció és média (4)

0

Olaj és gáz (1)

50


A vizsgált százból jelenleg mindösszesen öt vállalat alkalmazza mindhárom fenti eszközt a nyilvánosságra hozott jelentések szerint, ezekből egy olajipari cég, kettő pénzügyi szolgáltató, kettő pedig telekommunikációs vállalat. A többség, 69 cég azonban semmilyen felelős vállalatirányításra utaló kezdeményezésről nem tesz említést. Corporate governance eszközök alkalmazásának változása 2008-2009

15

A MOL-csoport esettanulmánya

A fenntarthatóság a MOL vállalatirányításában A fenntartható fejlődés (FF) témájával, a MOL-csoporton belül a legmagasabb szintű döntéshozó szerv, az igazgatóság egyik bizottsága foglalkozik. Az FF Bizottság két független tagja mellett az elnöki tisztet a MOL-csoport vezérigazgatója tölti be. A testület rendszeres, negyedéves ülésein áttekinti a vállalatcsoport fenntartható sági teljesítményének javítása érdekében készített fejlesztési terv előrehaladását. Továbbá minden alkalommal egy-egy üzletág első számú vezetője bemutatja saját szervezetének FF kihívásait, kezdeményezéseit és eredményeit. Az operatív munka koordinálásáért az FF & EBK (egészségvédelem, biztonság technika és környezetvédelem) szervezet felel, közvetlenül a vezérigazgató irányítása alatt. A MOL megközelítése szerint a fenntartható fejlődésnek a mindennapi üzleti működés és az üzleti stratégia szerves részét kell képeznie. Ebből következik, hogy a csoportszintű koordináció célja az, hogy az üzleti és funkcionális területek (a HR-től a Stratégiafejlesztésig) működésében a lehető legmagasabb szinten érvényes üljenek a fenntarthatóság elvei. Ennek elérése érdekében működik az összes érintett szervezet képviselőjéből alakított „FF panel”, melynek tagjai felelősek a célok operatív megvalósításáért.

Egyik sem 80 Mindhárom

60

Szabályzatok a korrupció / vesztegetés megelőzésére

40 20 0 Ös szes

Magatartási / etikai kódex

en 2 0 0

9 Öss zesen

Éves jelentésbe integrált felelős vállalatirányítási tartalom

A struktúra és a mindennapi munka hatékonyságát támasztja alá többek között az a tény, hogy a Dow Jones Fenntarthatósági Indexhez kapcsolódó felmérés eredményei alapján a MOL 2010-ben az iparág legjobb 15%-ba került.

20 0 8



16


3.7. Ellátásilánc menedzsment (supply chain management) Azon vállalatoknak, akik már felismerték a fenntarthatósági tevékenységükről történő beszámolás jelentőségét nagy kihívást jelent az ellátásilánc mentén is érvényesíteni a cég CSR-stratégiáját. Ez is jól mutatja, hogy mely vállalat kezeli stratégiai szinten a fenntartható ságot. A különböző iparágak, illetve szervezetek eltérő tevékenységéből, illetve a beszállítói partneri hálózatok szerteágazó tevékenységéből fakadóan nincsen egységes megközelítés a szállítói lánc menti kibocsátás mérésére. A feladat komplexitását jelzik az N100 vállalatok jelentései, melyek alapján 12 cég közölte szénlábnyomát, azonban ezek közül egy sem vette számításba a szállítói lánc hatását. A vizsgált vállalatok közül a legjobb gyakorlatot alkalmazók beszállítóikkal átfogó hulladékgazdálkodási programot működtetnek, partnereik kiválasztása során környezetvédelmi és etikai szempontrendszert érvényesítenek (zöld beszerzés), kiszervezett tevékenységet végző alvállalkozóikra is érvénybe léptetik etikai kódexüket, illetve beszállítókat rendszeresen auditálják és minősítik.

3.8. Tanúsítás A CSR/fenntarthatósági jelentések két elemben különböznek a többi klasszikus marketingkommunikációs eszköztől: • a nemzetközi standardnak (pl.: GRI) megfelelően való elkészítés, • a jelentés tartalmának külső független fél általi tanúsítás.

A tanúsítás célja, hogy igazolja a jelentés tartalmának valódiságát, megbízhatóságát minden belső és külső stakeholder irányába. Ennek hiányában a jelentés adat- és információtartalma felett nincs valódi kontroll, így alkalmas az olvasó egyoldalú befolyásolására, megtévesztésére. A vizsgált jelentések közül csak 8 vállalat jelentése rendelkezik valamilyen külső kontrollal, ami fele a 2008-as adatnak. A negatív tendencia arra vezethető vissza, hogy a korábban minősítést alkalmazó vállalatok száma csökkent, továbbá a tanúsítás nem tudott olyan mértékben elterjedni, amit a külső környezet (kormányzat, tőzsde, finanszírozók, civil társadalom) kényszerítő erejének gyengeségére is visszavezethető. A külső kontrollal rendelkező jelentések iparági megoszlását az alábbi grafikon mutatja: Külső kontrollal rendelkező jelentések megoszlása iparáganként

� Pénzügyi szolgáltatások � Telekommunikáció és média � Közüzemi szolgáltatások � Olaj és gáz � Egyéb szolgáltatások � Autóipar Forrás: KPMG kutatás

A jelentések közül 2 nagy könyvvizsgáló cég által, 1 hitelesítő cég által tanúsított, 2 CSR-tanácsadó cég által, 3 további pedig NGO által minősített. Tanúsítók/minősítők megoszlása típusonként

� Big4 � Hitelesítő cég � CSR tanácsadó cég � NGO Forrás: KPMG kutatás

A nagy könyvvizsgáló cégek által végzett tanúsítás nemzetközi audit standardokon (pl.: ISAE3000, AA1000AS) alapul. Míg a minősítés fő fókusza a jelentést készítő vállalat működésén, a CSR/fenntarthatósági tevékenységén van, addig a tanúsítás elsődlegesen a jelentésben bemutatott adatok, információk valódiságára, a jelentéskészítési folyamat megbízhatóságára irányul. A tanúsítás és a minősítés elvileg nem zárja ki egymást, de erre jelenleg nem található példa Magyarországon. A tanúsított jelentések aránya és a tanúsítási típusok sokszínűsége mutatja azt, hogy Magyarországon a vállalatok és az érintettek egyelőre nem ismerték fel a tanúsítás valódi értékét.



17

4. Kiemelt témák megjelenése

a jelentésekben

A kutatás során megvizsgáltuk, hogy a jelentéskészítés során a vállalatok a GRI lényegesség alapelvének mennyiben feleltek meg, milyen témákat érintenek a jelentésükben. A pénzügyi és gazdasági válság, a klímaváltozás, a víz és a roma integráció olyan témák, amelyek cégméret és iparághoz való tartozástól függetlenül kiemelkedő fontosságúak Magyarországon és megjelennek a vezető vállalatok jelentésében. Ezek bemutatása biztosítja, és tükrözi a megfelelő CSR stratégia és akciók kialakításának gyakorlatát. A következő fejezetekben ezen témák jelentésekben való megjelenését elemezzük.

gazdasági recesszió a bankszektorból indult ki, s ezt a szektort érintette a legintenzívebben. A válság hatásait értékelő cégek közül három megfelelő mélységgel számolt be a szervezetet ért kihívásokról és megtett lépésekről. Az egyik vállalat a kockázatkezelés megerősítésével, egy másik cég termékkínálatának változtatásával és beruházási költségeinek leszorításával, míg a harmadik vállalkozás hosszú távra szóló költségcsökkentéssel és belső szerkezeti racionalizálással reagált a recesszió első jeleire. A válság okozta megnövekedett tájékoztatási és panaszkezelési igény kezelésére ügyfél tájékoztatást célzó képzéssel,

krízismenedzsment-program indításával tettek lépéseket. A GRI egyik minőségi alapelve az egyensúly, melynek a válsággal kapcsolatos kommunikáció tekintetében a jó és a rossz hírek kiegyensúlyozott arányú közlésével lehet megfelelni. Az egyik vizsgált pénzügyi szolgáltató fenntarthatósági jelentésében hangsúlyozza a nyílt és hiteles tájékoztatás fontosságát, amely első sorban a negatív hírek esetén jelent kihívást a vállalatok számára. Ugyanez a cég jelentésében a recesszió egyik negatív hozadékaként elkerülhetetlen lépésként említi a létszámcsökkentést a hosszútávú fenntartható működés érdekében.

4.1. Pénzügyi és gazdasági válság A 2008-as évben begyűrűző gazdasági válság valamennyi vállalkozást életére kisebb vagy nagyobb hatást gyakorolt, ezért a 2009 során kiadott, előző évre vonatkozó jelentésekben említésre érdemes témát szolgáltat. Bár a GRI egyik tartalmi alapelve a jelentőség, a megvizsgált 100 vállalatból csak 6 tartotta olyan fontosságúnak a pénzügyi és gazdasági válság hatásait, hogy azt jelentésében szerepeltesse, pedig a vizsgált időszakban már vagy érintette működését vagy előre látható volt annak hatása 2009 folyamán. Az érintett cégek közül 4 a pénzügyi, illetve biztosítási szektorból került ki, mely nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy az előbb pénzügyi, majd


18


4.2. Klímaváltozás A klímaváltozás kezelése egyre központibb témát jelent napjainkban, s számos üzleti szervezetben már tudatosult jelentősége. Annak dacára, hogy folyamatai összetettek, hatása a földi élővilágra, valamint az emberre nagyon sokféle, egyértelműen látható jelei – jégpáncél és gleccserek olvadása, szélsőséges időjárási jelenségek, sivatagosodás – egyre sokasodnak, és hazánkat is közvetlenül érinti. Mindezek felismerése óta a világ legnagyobb országai és az Európai Unió is folyamatos erőfeszítéseket tesz a károsanyag kibocsátás, az üvegházhatások csökkentése érdekében, s hazánk is elkötelezett a klímavédelem terén. A jelentésükben megemlítő vállalatok több mint négyötöde (85%) a vállalati működésre ható fizikai veszélyforrásként értékeli a klímaváltozást, néhány pedig a szigorodó szabályozási környezetben, valamint a vállalat hírnevével kapcsolatosan is észlel kockázatokat.

mérési rendszerben, aggregált mérőszámokkal jelent teljes működési/ termelési folyamatából eredő környezeti terhelésről. Főként a szénlábnyom számítás módszertana, az alkalmazott konverziós faktor az, mely még széles skálán mozog a vállalati gyakorlatban, ezért a környezeti teljesítmény összehasonlíthatóságát nem teszi lehetővé, különösen akkor, ha ezen adatokat külső fél nem tanúsította. A jelentést készítők harmada beszámol arról is, hogy milyen intézkedéseket tesz a klímaváltozás lassítása, valamint a kibocsátás csökkentése érdekében. A globális felmelegedés kezelésének újabb és újabb technikáit helyezik előtérbe, mint az olajiparban a szén-dioxid leválasztás és tárolási lehetőségek azonosítása, a megújuló energiák használatának növelése. Ezen fejlesztések nagy része az érintettekkel (egyetemekkel, kutató intézetekkel) való együttműködés keretében valósul meg.

Az üzleti szervezetek számára ugyanakkor a klímaváltozás a fizikai, szabályozási és egyéb kockázatok mellett üzleti lehetőségeket is kínál, s ezek felismerése meghatározó a vállalat versenyképességére, részvényei árának alakulására. A jelentést készítők már közel fele (45%) tesz említést ezekről az üzleti lehetőségekről, legyenek azok stratégiai, technológiai, vagy akár pénzügyi lehetőségek.

Az autóiparban a gépjármű átlagfogyasztás és széndioxid kibocsátásának csökkentése mellett a teljes termelési folyamatra vonatkozó környezetterhelés feltérképezésére, és csökkentési lehetőségek azonosítására fókuszálnak, mint például a környezetbarát szállítás arányának növelésére. A teljes környezetterhelés leszorítása magában foglalja a saját működés felülvizsgálatán túl a beszállítók, partnerek környezeti teljesítményének kontrollálását is.

A jelentést készítő vállalatok 36% jelent működésének szénlábnyomáról. A közölt adatok sok esetben még nem teljes körűek, és a mérési módszerek változása esetén pontatlanul mutatják az előző évhez képest elért fejlődést, de akad már olyan vállalat is, mely komplex

A telekommunikációs szektorban pedig a saját működés felülvizsgálatán és a CO2-kibocsátás csökkentésének célkitűzésén túl olyan kezdeményezésre is akad példa, mely a fiatal korosztály aktivitását próbálja növelni a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

4.3. Víz A víznek hazánk létfontosságú és stratégiai jelentőségű természeti javainak egyikeként, nagy szerepe van a termelésben és a társadalmi-gazdasági fejlődésben egyaránt. A klímaváltozás jelentősen befolyásolhatja nemcsak hazánk, hanem a környező országok ivóvízkészletének alakulását is, ezért a fenntartható vízgazdálkodásnak kiemelt figyelmet kell szentelnünk. A vállalati működés során keletkező vízfelhasználási, szennyvíz-kibocsátási adatok rendszeres mérése, a vízfelhasználás akár abszolút vagy egy főre eső értékének meghatározása alapvető lépés, melyet a felelős vállalat tehet annak érdekében, hogy a környezetterhelés vízgazdálkodási területére vonatkozó stratégiát és intézkedéseket határozzon meg. A jelentéskészítő vállalatok már csaknem fele foglalkozik jelentésében a vízfelhasználás fontosságával, méri és jelentésében bemutatja a működéséhez szükséges vízfelhasználást. A vizsgált vállalatok ezen része fenntarthatósági, környezeti vagy éves jelentésük részeként – noha különböző, nem mindig rendszeres és teljes adat formájában – már beszámol vízfogyasztási és szennyvíz-kibocsátási eredményeiről. A terhelés mérséklésére kitűzött célok és tervezett illetve végrehajtott intézkedésekről, mint például az ivóvízfogyasztás csökkentését szolgáló saját kinyerésű víz, illetve ipari víz felhasználásáról, továbbá vízmegtakarítási és szennyvízkezelési projektekről, a felhasználás infrastruktúrájának rendszeres felülvizsgálatáról, noha kisebb arányban, de szintén beszámolnak a vizsgált vállalatok.



Ezen a téren persze nem csak azon vállalatok jeleskedhetnek, melyeknél a víz a gyártási folyamat fontos részét képezi, hanem azok is, melyek nem tekinthetők jelentős vízfogyasztónak. A pénzügyi szektor szolgáltató vállalatai esetében a kínált megoldások például a vízfelhasználás csökkentésén túl magukban foglalhatják az olyan környezettudatos vállalatok eredményeiből való részesedést, melyek például a vízgazdálkodással összefüggő eredményeikből profitálnak, valamint az egyéb zöld alapokba való befektetéseket. Még csak néhány vállalatról mondható el, hogy indikátorrendszer keretében tesz jelentést a kitűzött célok megvalósításának sikerességéről, önkéntes vállalásairól, mely során az elvártnál nagyobb mértékben csökkenti vízfelhasználását, vagy akár az átláthatóság jegyében beszámol a vízvédelem és vízfelhasználás terén a vállalatra kiszabott bírságokról. A vizsgáltak nagy aránya célul tűzi ki, valamint rendszeresen méri a vízfelhasználás csökkentését, ugyanakkor a fel mértek teljes körében még csupán 15%ot tesz ki azok aránya, akik beszámolnak

ezirányú konkrét lépésekről is. Továbbra is nagy számban akadnak még olyan vállalatok, amelyek egyáltalán nem közölnek erre vonatkozó információt, illetve a megfelelő vízgazdálkodás jelentésükben a célkitűzés terén igen, de megvalósítás szintjén még nem jelenik meg.

4.4. Roma integráció Magyarország egyik legjelentősebb és egyre jelentősebbé váló társadalmi kihívása a roma integráció. A rendszerváltás óta számos kutatás és kormányzati intézkedéscsomag készült erre vonat kozóan, 2007 óta pedig nemzetközi összefogás és a Roma Integráció Évtizede Program keretében elkészített és elfogadott Stratégiai Terv mentén próbáljuk elősegíteni a roma közösségek életfeltételeinek javulását és társadalmi integrációját. Ennek ellenére elmondható, hogy napjainkig sem sikerült a problémát teljes körűen feltárni, és hatékony állami és nem állami eszközöket alkalmazni az integráció megvalósítása érdekében.

19

jelentésében olvasható valamilyen tartalmú általános nyilatkozat az antidiszkrimináció, az esélyegyenlőség támogatása mellett, a roma integráció problémaköre és a vállalat válasza, konkrét akciója mindössze 4 vállalat jelentésében jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a roma integráció problémájára általános alapelvek megfogalmazásával válaszolnak, jelentésükben nem exponálják a kérdéskört. A hozott intézkedések kezdeti lépésnek tekinthetőek, viszont egyelőre messze esnek a vállalatok alaptevékenységétől, stratégiájától.

Noha a vizsgált, jelentést készítő 33 vállalat több mint felének

A ROMASTER, Roma tehetséggondozó programot 2007 februárjában hívta életre a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF). A program célja, hogy a roma társadalomban tovább fejlődjön a megfelelő nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező közösség, amelynek tagjai versenyképes tudással várják a munkaadók által felajánlott lehetőségeket, vagy saját vállalkozásukon keresztül vesznek részt a versenyképes gazdaságban. A program lényeges eleme a vállalati mentorálás, illetve, hogy csak

azon diákokat támogatja, akik gazdasági, műszaki, jogi vagy egészségügyi irányban terveznek diplomát szerezni.

A tehetséggondozó programhoz, a megalapítása óta 16 vállalat csatlakozott, amelyek munkatársai a kiválasztott diákokat

mentorálják, valamint gyakorlati lehetőséget és havi ösztöndíjat biztosítanak számukra. Az eddig csatlakozott támogató vállalatoknak köszönhetően eddig 40 diák került be a támogatási rendszerbe.

A ROMASTER program három pillérre épül. Az egyik az anyagi támogatás, évi 300 000 forint értékben, amelyet a diákok

tanulmányi célokra használhatnak fel. Ennél még fontosabb a második pillér: a programban résztvevőkhöz a támogató

vállalatoktól kijelölt mentor, akire nemcsak szakmailag, de emberileg is építhetnek a sikerrel pályázók. A harmadik pillért a

vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége jelenti.

További információk a pályázatról: www.hblf.hu; www.romaster.hu


20


5. Iparági trendek

A következő fejezetekben néhány kiemelt iparágban tapasztalt trendet mutatunk be.

5.1. Autóipar A globális felmelegedés elleni küzdelem válik/vált napjainkra az iparág fejlesztéseinek egyik fő mozgatórugójává. Valamennyi vizsgált, szektorbeli vállalat külföldi központú cég/cégcsoport hazai leányvállalataként, gyártóegységeként működik. Ebből fakadóan a tavalyihoz hasonlóan is hangsúlyos szerepet tölt be a beszámolás terén a környezeti teljesítmény bemutatása, mely magában foglalja a klímaváltozásra hangsúlyt fektető környezetbarát technológiák, a teljes gyártási folyamatot átfogó környezettudatosság valamint egyéb környezeti terhelést csökkentő intézkedéseket.

Vállalati szintű környezeti politika, stratégiai célok kitűzése, teljesítmény mérési és visszacsatolási rendszerről is beszámol a vizsgált vállalat. A szektor vállalatainak egyéb társadalmi tevékenységét átható stratégiai szemlélet terén ugyanakkor még jelentős fejlődési lehetőségek rejlenek. Csupán egy vállalat tünteti fel érintettjeit a közölt információkban. A vállalatok érintettekkel való CSR kommunikációjának és együttműködésének fő eszköze a vállalat által szervezett programok (pl. munkavállalók számára szervezett oktatási programok, diákok részére kialakított ösztöndíj programok, egyéb érintettek részére vállalati weboldalon közölt hírek, illetve közérdekű információs szolgáltatások). A CSR-kommunikáció terén akad példa a vállalat és érintettjei közötti CSR-rel

kapcsolatos informális párbeszédre, egyoldalú információközlésre. De az érintettekkel folytatott kétoldalú párbeszéd legyen az informális, vagy strukturált, alapvetően nem jellemző a szektorra. A jövőre nézve ez a terület jelentős fejlődési lehetőségeket rejt magában, csakúgy, mint azok a kérdések, melyekről a vizsgált vállalatok jelenleg nem számol nak be jelentéseikben: etikai kódex, felelős vállalatirányítás, valamint annak fenntarthatósággal való kapcsolata, nem-pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos kockázatmenedzsment, a felsővezetés által a befektetők felé közölt CSR-információk, fenntarthatósági indexek. A közölt információk alapján vizsgált vállalatok egyike sem alkalmaz nemzetközi szervezetek (OECD, ILO) által kiadott iránymutatásokat.

A legnagyobb hazai autógyártó, illetve beszállító vállalatokra ugyanakkor még nem jellemző a CSR-tevékenységekről való évenkénti beszámolás gyakorlata. A vizsgált vállalatoknál csupán egy számol be CSR-tevékenységéről önálló környezeti jelentés, valamint az éves jelentésbe foglalt CSR-szekcióban, 8-ból 5 egyáltalán nem közöl ilyen tevékenységgel kapcsolatos információt. Ez a 2008-as felmérés eredményeihez képest kis visszaesésnek tekinthető, ekkor még 7 vállalatból 2 készített önálló jelentést. Egy vizsgált, jelentést készítő vállalat beszámolója szerint a stratégiai szemlélet a CSR területei közül is a környezetvédelem terén jelenik meg.



A menedzsmentrendszerek terén egy vállalat közöl információt az ISO14001, EMAS, valamint környezeti teljesítmény mérési-rendszer alkalmazásáról.

A Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési útmutatót egyáltalán nem alkalmazzák a szektor vállalatai. A szektor beszámolási trendje és ezáltal átláthatósága a jövőben nagyrészt annak is függvénye, hogy a hazai leányvállalatok készítenek-e az anyavállalattól különálló CSR-jelentést, a már jelentést készítő vállalatok fenntartják-e ezen gyakorlatukat, valamint a honlapjukon társadalmi felelősségvállalásukról beszámoló vállalatok önálló, vagy integrált jelentésbe szervezik e a jövőben ezeket az információkat. A szektorban egyedüliként jelentést készítő vállalat tanúsító szervezet által hitelesített jelentéssel rendelkezik, a jelentéskészítés elterjedésével együtt a jövőben remélhetőleg szélesebb körűvé válik a közölt adatok hitelességét biztosító tanúsítás gyakorlata is.

5.2. Bankok, biztosítók A globális pénzügyi és gazdasági válság a pénzügyi szolgáltatói iparág hazai szereplőire is hatást gyakorolt közvetlen és közvetett módon egyaránt. A fenn tarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás fejlődésében a szektor kiemelkedő felelősséggel és szereppel bír. Ezt a szerepét a válság tovább erősítette és árnyalta. A szektor szereplőinek átlátható működése, etikus magatartása, őszinte kommunikációja alapvető elvárássá vált a bizalmi válságba került bankközi, vállalati és lakossági tranzakciók esetében egyaránt.

A vizsgált 15 bank és biztosító fele rendelkezik különálló jelentéssel, ami

a 2008-as adathoz (30%) képest jelentős fejlődésnek tekinthető. A gazdasági válsággal együtt járó bizalmi válság részben indokolja ezt a fejlődést, a bankok és biztosítók szeretnék minden érintettjük számára komplexen bemutatni a pénzügyi és nem-pénzügyi teljesítményüket, eredményeiket, de motivációjukat a jelentésben nem mutatják be teljes részletezettséggel. Az iparág egyre több szereplője (20%) ad tájékoztatást éves jelentésében CSR vagy fenntarthatósági teljesítményéről. Az integráció mértéke ugyan különböző, de a tendencia bizakodásra ad okot, ugyanis az iparág érintettjei számára kiemelt fontosságú, hogy miként menedzselik a rövid, közép és hosszú távú kockázatokat, milyen összefüggésben van az intézmény működése és a tágabb értelemben vett fenntarthatóság. Ezen összefüggések az integrált jelentésben mutatható be teljes körűen, amelyre a magyar piacon jelenleg csak egy példát találunk. A stratégia, a célkitűzések és ezek teljesülésének teljes körű, részletes bemutatása két vállalat esetében történt csak meg, a teljesítmény mérésére szolgáló specifikus indikátorok pedig csak egyetlen vállalat esetében voltak megtalálhatóak a jelentésben. A fenntartható fejlődésben rejlő gazdasági összefüggéseket az iparág több szereplője is felfedezte már (pl.: társadalmilag tudatos befektetések, klímaváltozás hatásai a biztosítási termékekre), de a konkrét üzleti lehetőségeket kevesebb, mint 30%-uk mutatja be jelentésében. A pénzintézetek által az infrastruktúra fejlesztési projektekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható standardok (pl.: Equator Principles) alkalmazására

21

Az OTP Csoport esettanulmánya

Pénz és felelősség Az OTP Bank egyik legfontosabb feladatának tartja ügyfelei igényeinek való mind teljesebb megfelelést, a megfelelő ügyfél-tájékoztatást, a betétesek védelmét és a felelős hitelezést. Ez utóbbira példa megújult Adósvédelmi Programja. Szakértők szerint a bank a válságkezelés során lakossági ügyfeleinek helyzetét is megértve, együttműködő, segítő magatartást tanúsított; az állami források gyors közvetítésével, a fedezet tekintetében gyakorolt toleranciájával, megtakarítási formáival pedig rugalmasan kezelte a megváltozott ügyféligényeket. Ennek köszönhetően 2009-ben az „Év bankja” versenyen OTP Bank elnyerte a fődíjat és „A válságot legjobban kezelő bank” címet. Az OTP Bank leányvállalatai révén is hozzájárul a fenntarthatósághoz. Az OTP Alapkezelő Zrt. jelenleg hat olyan alapot kezel, melyek tematikájukban kapcsolódnak a környezetbarát technológiákhoz, megújuló energia forrásokhoz (szél, nap, víz). Az OTP Klímaváltozás 130/30 nyílt részvény alapja aktív befektetési politikával rendelkezik. Az Alap a megújuló erőforrások mellett számos más iparág iránt is érdeklődik, mint az atomenergia-hasznosítás, ivóvíztisztító technológiák vagy az elektromos autók áramraktározását szolgáló lítium kitermelése. Az alap iránt egyelőre főleg intézményi befektetők érdeklődnek, de amennyiben a 2008-as tőkepiaci válságot követő konszolidáció eléri a reálgazdaságot azon belül is a „zöld iparágakat” – a hozamok ezzel igazolják a reményeket – a magánbefektetők érdeklődése is várhatóan megugrik a konstrukció iránt.


22


vonatkozó információkat a vizsgált jelentésekben nem találtunk. Lehetséges ugyanakkor, hogy ezeket vagy ezekhez hasonló irányelveket több intézmény is alkalmazza, ami nagyban elősegítheti a beruházások környezet tudatos megvalósítását, és igazolhatja a fenntarthatóság stratégiai szintű kezelését, valamint alapműködésbe való beépülését. A fejlett nyugati országok banki gyakor latában már elterjedt, hogy a vállalati hitelbírálat során vizsgálják a vállalat nem-pénzügyi teljesítményét, és az azt objektívan bemutató jelentést. Mivel ez is mutatja a finanszírozó kockázat kezelési rendszerének fejlettségét és a CSR stratégiai szinten való kezelését, várható, hogy Magyarországon is egyre inkább elterjed ez a gyakorlat. Az érintetti párbeszéd bemutatása a vizsgált jelentésekben heterogén képet mutat. A jelentések többsége bemutatja ugyan főbb érintettjeit, de a jelentésből nem derülnek ki sem az ő elvárásaik, visszajelzéseik, sem a vállalat ezekre adott válaszai. A szektor jelentései a GRI-irányelvek alapján készültek, több mint 50%-ban C, továbbá B és B+ alkalmazási szinten. A jelentés GRI szerinti megfelelését és a közölt adatok megbízhatóságát a szektor vállalatainak kevesebb mint 20%-a minősítette, hitelesítette külső független fél által. A szektor jelentéseinek hiányosságai könnyen orvosolhatóak, amennyiben a rövid CSR- jelentéseken továbblépve az érintettek elvárásainak megfelelő tartalmú és részletezettségű különálló vagy integrált, tanúsított jelentést adnak ki a jövőben. Ez szintén hozzájárulhat a tulajdonosok, a befektetők és ügyfelek bizalmának visszaállításához és megőrzéséhez.

5.3. Elektronika Az elektronikai iparág legnagyobb vállalatai körében még kevéssé elterjedt a CSR- tevékenységekről való beszámolás gyakorlata. A vizsgált vállalatok csupán 15%-a számol be jelentés formájában társadalmi/környezeti tevékenység éről, a szektorra ugyanakkor még nem jellemző a pénzügyi/gazdasági beszámolón integráltan végigvonuló társadalmi felelősség, környezettudatos gondolkodásmód. CSR-rel kapcsolatos tevékenységeiről egy szektorbeli vállalat különálló vezetői összefoglaló jellegű jelentésben számol be, egy pedig már éves jelentésén belüli külön fejezetben közöl ilyen információkat. A szektor legnagyobb hazai képviselőinek további 23%-a jelentésbe foglalva nem, de honlapján beszámol társadalmi, környezeti tevékenységéről. Közel 70% pedig egyáltalán nem bocsát közre CSR-rel kapcsolatos információt. Egy vizsgált vállalat már beszámol arról, hogy a társadalmi és környezeti tevékenységeket meghatározott stratégia és célok mentén hajtja végre, valamint a kitűzött célok elérésének mérésére kialakított indikátorrendszert is használ, de a vizsgáltak körében egy sem készít beszámolót a kitűzött célok eléréséről, eredményekről. A felmérésben részt vevő vállalatok közül ugyanakkor már 15% ismeri fel és határozza meg a fenntartható működésben rejlő üzleti és pénzügyi lehetőségeket is. A társadalmi, környezeti felelősségvállalás egyik fontos eleme, hogy a vállalat tisztában legyen érintetti csoportjaival, azok elvárásaival és a vállalatnak e csoportokkal kapcsolatos felelősségével.

A szektor vállalatainak 23%-a határozza meg érintettjeit a közölt információk szerint, de az érintettekkel folytatott tudatos és strukturált párbeszéd még nem jellemző a felmértek körében. Az elektronikai iparág vállalatai körében még nem terjedt el a nemzetközi szervezetek (OECD, ILO) által kiadott iránymutatásokat, ugyanakkor már kettő beszámol az ISO14001 környezeti menedzsmentrendszer alkalmazásáról, valamint egy esetben saját compliance rendszert működtet a felmért vállalat. Hasonló vállalatirányítási vezetési rendszerek alkalmazásáról a felmért vállalatok egyharmada egyáltalán nem számol be. A fenntarthatósági jelentéskészítésben egyre inkább elterjedő GRI jelentéskészítési útmutatót még egyáltalán nem alkalmazzák a szektor legnagyobb hazai képviselői. Az elektronikai ipar két vállalata is tesz említést a közölt információkban a vállalatirányítás, jelentőségéről, és egy már összeköti a fenntarthatóság/ társadalmi felelősség fogalmával. Az átláthatóság és hitelesség pénzügyi/ gazdasági válság hatására megnövekedett szerepe mellett az iparágban még csak egy vállalat számol be a belső ellenőrzés jelentőségéről, valamint a kockázat menedzsment fenntartható működésre gyakorolt hatásáról. A vizsgált vállalatok kevesebb, mint egytizede készít antikorrupciós szabályzatot, és teszi lehetővé azt, hogy az észlelt szabálytalan ságokat a munkavállalók egy arra szolgáló csatornán – például egy névtelen vonalon – bejelentsék. Az iparág vizsgált vállalatainak egyike sem hitelesíti jelentését tanúsító szervezet által.



Az elektronikai iparban tevékenykedő jelentést készítők fele foglalkozik beszámolójában a klímaváltozás kérdésével, az ebben rejlő üzleti lehetőségekkel, illetve azon környezeti intézkedésekkel, melyeket a klímaváltozással kapcsolatosan tesz a vállalat. Működésre vonatkozó kibocsátását még egyikük sem teszi közzé, de a szektorban jelentést készítő vállalatok már beszámolnak arról, hogy a kibocsátás visszaszorítására milyen megoldásokat vezetnek be. Ezek között említhetők meg a felhasznált energia csökkentésére irányuló intézkedések, termékinnováció, valamint újrahasznosítási lehetőségek felkutatása és kihasználása. A jövőben várhatóan növekedni fog ez az arány, és a vizsgált vállalatok a jelenlegi trenddel ellentétben nagyobb arányban számszerűsítik fenntarthatósági teljesítményüket.

5.4. Kereskedelem A vizsgált 100 vállalat negyede fő tevékenységét tekintve a kereskedelmi iparágba sorolható, jelentős erőt képviselve a hazai gazdasági és társadalmi fenntarthatósági kultúra alakításában. Ennek ellenére a kereskedelmi szektor az egyik legfejletlenebb átláthatósági szempontból. Az N100 mintában szereplő 25 vállalat közül mindösszesen 1 készít jelentést - ám ez sem a GRI- irányelvek szerint -, illetve 1 vállalat szentel rövid fejezetet éves jelentésében a fenntarthatóságnak. Vagyis a vizsgált időszakban nem történt fejlődés ebben a hazai gazdaságot átszövő, minden állampolgárt érintő, kritikus iparágban. A cégek nagy része külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkezik, akik közül többen globális riportot igen, helyi jelentést azonban nem készítenek.

Pozitív jelnek tekinthető, hogy a vizsgált szervezetek weboldalának többségén említés esik a társadalmi felelősségvállalásról valamilyen formában. Nem történt jelentős változás a CR-stratégiák számában. Míg 2008-ban három cégnek volt kommunikált fenntarthatósági/CSR-stratégiája, 2009-ben csak egynek. Az érintetti csoportokat az előző évi háromhoz képest idén öt cég határozta meg, ám a szóban forgó cégek közül mindössze egy határozta meg érintetti csoportokra szabva a kommunikáció módját. A vállalatok által leggyakrabban használt csatorna a párbeszédre a céges honlapon elhelyezett visszajelzésre szolgáló űrlap vagy fórum, továbbá az értékesítés helyén (pl. üzletek, ügyfélszolgálat) gyűjtenek információt a külső érintettektől. Ezek a módszerek csak reaktív párbeszéd folytatására alkalmasak, s mint ilyenek csak az egyirányú – az érintettektől a vállalat felé történő – kommunikációt támogatják. A szektorban hiányosságnak számít a strukturált párbeszédet elősegítő fórumok működtetése. Magatartási, illetve etikai kódexet tavaly két, idén három cég hozott nyilvánosságra. A korrupció és csalás megelőzésére tett intézkedésekről nem találtunk információkat, ahogyan konkrét esetekről és a megelőzésre tett intézkedésről sem számoltak be a szektorba tartozó vállalatok. A felelős vállaltirányítás 2008-ban egy, 2009-ben két cég jelentésében, illetve éves jelentésében jelent meg irányelvként, ám ezen vállalatok sem megfelelő mélységgel mutatják be a vállalat irányítás, a megfelelőség és a klíma változás összefüggéseit. Ezen a téren az iparág valamennyi szereplője számára van fejlődési lehetőség.

23

A klímaváltozásban rejlő üzleti kockázatok felismerésében némi javulás figyelhető meg, jelenleg két vállalat tesz említést erről a területről, míg korábban egy sem. A kereskedelmi vállalatok többek közt az áruszállítással kapcsolatos közlekedés terén tudnák környezeti terhelésüket csökkenteni. Ez az ellátásilánc-menedzsment és a fenntarthatósági terület integrált kezelését (pl. optimalizált, rövid szállítási útvonalak, környezetbarát járműflotta) igényelné, melyről az iparági csoport 25 vállalata közül egy sem számol be. Saját szénlábnyomának mértékét egyetlen cég sem méri, illetve hozza nyilvánosságra helyi szinten. Még a károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett lépéseket is csak két cég ismerteti, pedig valószínűsíthető, hogy a szektorba tartozó 25 vállalat közül kettőnél több működtet valamilyen energiamegtakarítást vagy tudatos hulladékgazdálkodást (pl. szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékok kezelése) elősegítő programot. A kereskedelmi iparág szereplőinek törekedniük kell arra, hogy ne csak saját tevékenységükön belül, hanem ellátási láncuk mentén is érvényesítsék a fenntarthatósági alapelveket. A 2009-es beszámolókban a szállítói lánc menedzsment egyetlen vállalatnál sem kerül összefüggésbe a fenntarthatóság vagy a kockázatkezelés témakörével.


24


5.5. Közüzemi szolgáltatások A közüzemi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jelentéstételi gyakorlata heterogén képet mutat. Bár a mintában szereplő 11 cégből 8 többségi külföldi – német, olasz, francia – szakmai befektető tulajdonában van, a nyilvánosságra hozott jelentések fele magyar tulajdonú cégtől származik. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok többsége globális szinten készít társadalmi-, környezeti jelentését, nem reflektálnak a magyarországi tevékenységre, így vizsgálatunk hatókörén kívül esnek. Sajnálatos tendencia, hogy míg 2008-ban a vizsgálatba vont társaságok 27%-a adott ki jelentést és azok többsége rendelkezett mérhető célokkal alátámasztott CSR/fenntart hatósági stratégiával, addig 2009-ben ezek a számok 18%-ra, illetve 9%-ra csökkentek. A közüzemi szolgáltatók túlnyomó része energiatermelői, illetve -elosztói tevékeny séget végez, amely nagyfokú környezeti terheléssel jár, emiatt különösen indokolttá tenné a széndioxid- kibocsátás mérését és nyilvános közzétételét. Az emisszió számítást a kvótaelszámolási rendszer (ETS) is megköveteli, ennek ellenére mindössze két cég hozta nyilvánosságra a szénlábnyomát. A klímaváltozás kockázatának kezelésére tett lépéseit három vállalat ismertette, ugyanakkor környezeti lábnyomuk csökkentésének módjáról a tavalyi 6 helyett idén csak 4 cég nyilatkozott. Bár fenntarthatósági/CSR-jelentéssel a társaságok kevesebb mint ötöde rendelkezik, valamennyi vállalat weboldalán található információ környezetvédelmi tevékenységéről, illetve a környezeti kockázat valamilyen szintű kezeléséről, továbbá 5 cég szentelt rövidebb részt az éves jelentésében ennek a témának.

A vizsgált 11 társaság mindegyike működtet valamilyen minőségirányítási rendszert, többségük ISO 14001-et. Szinte valamennyi cég végez szponzorációval, mecenatúrával járó tevékenységet weboldalaik információi szerint, de ez a társadalmi felelősségvállalásnak csak nagyon kis – nem stratégiai szintű - szeletét jelenti. Az érintetti párbeszédre két vállalat helyez nagy hangsúlyt a vizsgált jelentések szerint. Ezek a szervezetek megkülön böztetik a megszólított csoportokat a kapcsolat jellege, a kommunikációs csatorna és a párbeszéd módja szerint, ezzel is segítve az érintettek igényeinek jobb megértését. A szektor többi vállalata nem definiálja az érintettek körét, e téren nagy szakadék mutatkozik a legjobb gyakorlatot folytató cégek és a többiek között. 2008-ban három, 2009-ben egy cég készített a GRI irányelveinek megfelelő beszámolót B+ alkalmazási szinten. A csökkenés oka, hogy az előző évihez képest a vizsgált mintából kikerült két, GRI-riportot készítő cég is. Ugyancsak a mintában történt változásnak köszönhető az előző évi három külső fél által tanúsított jelentés egyre csökkenése. Az adatok hitelesítése és a GRI- irányelveknek való megfelelés biztosítása érdekében a szektor valamennyi vállalata számára javasolt a tanúsítási területen való további fejlődés. A kiadott magatartási, illetve etikai kódexek számában nem történt lényegi változás, a cégek mintegy harmada publikált ilyet. Nem történt előrelépés a korrupció és a csalás megelőzésére tett intézkedések bemutatásában sem, a közüzemi szolgáltatói szektorban egyetlen vállalat sem ismerteti akciótervét vagy más eszközét.

A szektor vállalatai közül 3 tér ki beszámolójában a vállalatirányítás kérdéskörére, azonban ennek a megfelelőséggel és a klímaváltozással való összefüggéseit csak egy szervezet mutatja be megfelelő részletezettséggel. A ellátásilánc-menedzsment és a befektetői kapcsolatokkal való szoros együttműködés mindegyik szereplőnél fejlesztendő terület.

5.6. Telekommunikáció és média A telekommunikáció és média az egyik legérettebb iparág CSR/fenntarthatósági és átláthatósági szempontból. Az iparág N100-ban szereplő 4 vállalata közül 3, a mobilszolgáltatóknak pedig mindegyike készít jelentést, amelyek rendelkeznek olyan speciális elemmel, ami nemcsak a többi telekommunikációs és média vállalat, hanem a többi iparág számára is legjobb gyakorlatként szolgálhat. A jelentéskészítés magas fokát indokol hatja a magyar vállalat, vagy anyavállalatának több nemzetközi tőzsdei jelenléte, a külföldi tulajdonosok szemlélete, a tudatos brandépítés, a megkülönböztetésre való törekvés a hazai piacon zajló egyre fokozottabb versenyben. A tele kommunikációs eszközök széles körű alkalmazása, a penetráció magas foka és az iparágban rejlő folyamatos megújulási képesség, a kreativitás, továbbá a lakossági és vállalati ügyfelek magas száma, nagy elérése hatalmas potenciált rejt magában, amelyet a CSR/fenntartható ság szolgálatába tudnak állítani. A telekommunikációs iparág szereplői felismerték a termékből, szolgáltatósból származó előnyöket, amelyek egyszerre szolgálják az üzleti növekedést, másrészről megoldást kínál a klímaváltozás hatásainak csökkentésére (pl.: közlekedésből származó környezetterhelés).



25

A Magyar Telekom Csoport esettanulmánya

Vállalati-civil partnerség A Magyar Telekom 2009-ben írta ki stratégiai partnerség pályázatát civil szervezetek számára egészségügy, fenntarthatóság és tudományos ismeretterjesztés témákban, három éven át biztos pénzügyi alapot kínálva a nyertes programok megvalósításához.

Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetniük a technológiai fejlesztésre, hogy a növekvő fogyasztói igényeket folyamatosan javuló hatásfokon tudják kielégíteni. Törekedniük kell továbbá az üvegházhatású gázok abszolút értékű csökkentésére is például a megújuló energiák mind szélesebb körű alkalmazásával, különösen a hálózati energia tekintetében, ami a telekommun ikációs vállalatok szénlábnyomának 80–90%-át is meghatározhatja. A szektor CSR-érettségét az is mutatja, hogy a jelentések a klímaváltozás mellett kiemelt helyen említik az iparági és a helyi gazdasági sajátosságokat, pl.: elektromágneses terek, termékfelelősség, felelős kereskedelmi kommunikáció, üzleti etika. A korrupció és csalás megelőzésére két vállalat mutatja be intézkedéseit, ugyanakkor a konkrét esetekről és a megelőzést segítő csatornákról (pl.: etikai vonal elérhetősége) nem ad teljes körű tájékoztatást. A szektor vállalatai közül 2 megfelelő mélységgel és összefüggéssel mutatja be a vállalatirányítás, a megfelelőség és

a klímaváltozás összefüggéseit. Az ellátásilánc-menedzsment és a befektetőkkel való együttműködés mindegyik szereplőnél tovább fejleszthető. Az érintetti párbeszéd a szektor egyik szereplőjénél kiemelt fontosságú terület, egyik alapköve a hiteles működésnek, a hosszú távú bizalom megteremtésének és folyamatos fenntartásának. Jelentésében a dialógus témáit és eredményeit mutatja be nagy részletezettséggel. A szektor jelentései a GRI-irányelvek alapján készültek, A+ és B alkalmazási szinten. A jelentés GRI szerinti megfelelését és a közölt adatok megbízhatóságát a szektor egy vállalata biztosította külső független fél általi minősítéssel.

Fenntarthatóság kategóriában a Szívlapát Alapítvány Jövő-Menő programja került kiválasztásra, amely hátrányos helyzetű kistérségek fenntartható fejlődésének előmozdítását tűzte ki célul. Az első, minta projekt helyszíne Mezőcsát kistérség - az itteni tapasztalatok alapján a projekt továbbvihető az ország más részeire is. A program keretében lesznek: • megújuló energiák hasznosításával foglakozó workshopok helyieknek, • tehetségkutató és digitális felzárkóztatás, • e-egészségügyi lehetőségek felmérése, • kerékpárutak infrastruktúrájának kiépítése, • webkatalógus létrehozása a helyi termékeknek, • számos kisebb rendezvény. A megvalósításban a Magyar Telekom is aktívan részt vesz önkénteseivel, innovatív termékeivel és a projektelemek kidolgozásával. További együttműködő partner a helyi viszonyokat jól ismerő Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézete. A kezdeményezés a vállalati és a civil szféra aktív együttműködésére épülő program a fenntartható fejlődés érdekében, hasonlóra eddig Magyarországon elég kevés sikeres példa akadt.


26


6. Fejlesztési javaslatok A 2008-as nemzetközi kutatás eredményeként a KPMG 6 területen fogalmazott meg ajánlást, fejlesztési javaslatot a vállalatok számára.


1. CSR/Fenntarthatósági stratégiák A vállalatok alakítsanak ki az üzleti stratégiából levezethető fenntarthatósági stratégiát, indikátorokat, mérhető rövid és hosszú távú célokat. 2. Érintetti párbeszéd A vállalatok határozzák meg, mely érintett csoportokkal állnak kapcsolatban és milyen célból kezdenek párbeszédet velük, valamint alakítsák ki a strukturált érintetti párbeszéd kereteit, folyamatát. 3. Helyi szintű CSR/fenntarthatósági jelentés készítése A csoport szinten jelentést készítő vállalatok mutassák be a helyi szintű gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat, kezdeményezéseket és azok eredményeit is. 4. Jelentések tartalma A jelentések tartalmazzák az időszakra meghatározott célkitűzéseket, a mért eredményeket, dilemmákat, fejlődési területeket az érintettek elvárásainak megfelelően.

5. Pénzügyi hatás elemzése A vállalatok elemezzék a fenntarthatóságban rejlő kockázatokat és lehetőségeket, és mutassák be azok pénzügyi hatását. 6. Tanúsítás Az átláthatóság, a hitelesség és megbízhatóság javítása érdekében a jelentést kiadóvállalatok tanúsítassák jelentésüket külső, független fél által. A 2009-es eredmények ismeretében a KPMG továbbra is fenntartja a 2008-ban megfogalmazott fejlesztési javaslatait. Ugyan kedvező tendenciák tapasztalhatóak az érintetti párbeszéd, a helyi szinten jelentést kiadó multinacionális vállalatok számának vonatkozásában, a többi területen nem történt átütő fejlődés. Összefoglalóan a jelentést készítő vállalatok számának növekedése, valamint a jelentések minőségi javulása, a tanúsítás mind szélesebb körben való alkalmazása kiemelt fontosságú a hitelesség és az érintettek bizalmának visszaszerzése és megőrzése érdekében.

A kiadvány korlátozott számban (200 db), újrahasznosított lapon került nyomtatásra.

A kiadványt korlátozott számban (200 példány), újrahasznosított papíron nyomtattuk.

©2010 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

A KPMG kiemelt CSR/fenntarthatósági szolgáltatásai:

Bővebb információ:

Stratégiakészítés: üzleti stratégia készítése, felülvizsgálata fenntarthatósági szempontból, illetve az üzleti stratégiával összhangban álló CSR/fenntarthatósági stratégia készítése.

Szabályozás és folyamatfejlesztés: fenntarthatósági vagy társa dalmi felelősségvállalási szempontokat érvényesítő belső szabályozó dokumen tumok, folyamatok és kontrollok kialakítása, fejlesztése.

Várnai Éva Ügyvezető igazgató [email protected] +36 (70) 333 1411

Fenntartható ellátásilánc menedzsment: az ellátási lánc fenntarthatósági szempontú felmérése és fejlesztése.

Jelentéskészítés: CSR/fenntarthatósági jelentés készítése nemzetközi standard (pl.: GRI) alapján, valamint az érintettek szempontjainak, és hazai és nemzetközi benchmark figyelembevételével.

Szabó István Szenior tanácsadó [email protected] +36 (70) 370 1812

Fenntarthatósági átvilágítás: vállalatok (pl.: akvizíció előtt állók, beszállítók) környezeti, munkaés egészségvédelmi átvilágítása, megfelelőségi vizsgálata, fejlesztési programok kialakítása.

Tanúsítás: CSR/fenntarthatósági jelentések, vagy integrált pénzügyi jelentésekben közölt adatok és információk megbízhatóságának vizsgálata, publikus tanúsítása és a jelentéskészítési folyamat fejlesztése.

Cserháti Gábor Szenior menedzser [email protected] +36 (70) 333 1410

kpmg.hu

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név és a KPMG logo a KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személy lajstromozott védjegye.

©2010 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva. Nyomtatva: Magyarországon.

Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál

Recommend Documents