felelősség tél

felelősség 2013. tél

Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Pilinszky János

Postai vagy digitális úton a Jezsuita Rend adatbázisában tárolt, korábban Ön által megadott információk alapján értesítettük. Adatait kizárólag a Rend által kezdeményezett kommunikációra használjuk, harmadik félnek nem adjuk át. Amennyiben nem kíván a jezsuita rendtől további hírlevelet, megkeresést kapni, kérjük jelezze a [email protected] címen vagy a +36 1 327 4054-es telefonszámon.

Ha szeretné a jezsuiták értesítőjét – Barátainknak – következő számától kezdve digitálisan fogadni, kérjük, küldje el kérését a [email protected] címre. A digitális formátum igénylésével segít csökkenteni postai költségeinket. Köszönjük! Ha szívesen hirdetne kiadványunkban, örömmel fogadjuk jelentkezését!

BARÁTAINKNAK – A MAGYAR JEZSUITÁK HÍRLEVél újsága Felelős kiadó: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, P. Forrai Tamás Gergely SJ • Szerkesztő: Naszádos Márk Grafikai tervezés: Tar Éva • Korrektúra: Horváth-Naszádos Orsolya • Fotó: Czope Anna, Eördög Ádám, Ijjas Teréz, Keresztesy Bori, Mirczik Bálint, Studio Bakos, Vesztergombi Tamás • Grafika: Fábry Katalin (24. o.) Kapcsolat: www.jezsuita.hu, [email protected],

/jezsuitak (Jezsuiták Barátai)

KÖSZÖNTŐ

Kedves Barátunk,Tisztelt Olvasónk!

A

z adventi készület idején jelenik meg a Barátainknak új száma, amiben az elmúlt időszakban velünk és körülöttünk történtekről számolunk be. Ez a szent idő igazán alkalmas a visszatekintésre, reflexióra. Ha meg tudjuk keresni hétköznapjaink útjain Isten jelenlétének nyomait, akkor lesz igazán izgalmas a reflexió. Hol ismerjük fel és miben? Mikor mondhatjuk, hogy Isten – számomra is felismerhetően – jelen volt az életemben? És mikor, hogy én eszköz lehettem az ő kezében? Olyan ez, mint egy izgalmas nyomozás. Vagy még inkább, mint az elveszett bárány önfeledt keresése, amikor félre tudok tenni mindent, mert fontosabbról van szó. Arról az örömről, amivel Zakeus „sietve lemászott a fáról”, hogy Jézust vendégül láthassa. (Lk 19, 6) Istennel a teremtésben való együttmunkálkodásunkról szól a mostani Barátainknak szám is. Jobban mondva arról, hogy mi is a feladatunk, felelősségünk azért a társadalomért, amiben küldetésünket kaptuk? A társadalmi felelősségvállalás mára piaci fogalommá vált, amit minden jóravaló cég „illik”, hogy kitegyen a cégtáblája mellé. Mi most ennél mélyebbre szeretnénk eljutni. Oda, ahol mi, Olvasók, észrevesszük, hogy magunk is részesei vagyunk ennek a társadalomnak. Mi is felelősek vagyunk. Világosan emlékszem miskolci kamasz diákjaink mennyire elcsodálkoztak, amikor a szeretetszolgálat egy pontján észrevették, hogy általuk valóban más lesz a világ azon kis szelete, ahol ők éppen segítettek. Mert ez a tapasztalat felszabadít, erőt ad, megmutatja, hogy hol is van hivatásom ebben a világban! Van, amikor egy szükséghelyzet hív. Ilyen a jelen szíriai válság humanitárius tragédiája, ahol Ferenc pápa aktív felhívására a JRS (Jezsuita Menekültszolgálat) által a jezsuiták komoly segítséget nyújtanak a szükségben lévő lakosság számára. S van, amikor csupán idehaza nézünk körbe, talán valami kevésbé látványos szolgálatban. Ilyen lesz például 2014 nyarán újra a Magis programok (magishungary.jezsu.hu) sora, ráadásul jövőre Magyarországon kerül majd megrendezésre a közép-európai MAGIS találkozó is. Aktuális téli kampányunk a határon túli magyar jezsuita munkák támogatására irányul: a Gyökerek további munkájára, és a határon túli jezsuita szolgálatokra, oktatásban való részvételünk támogatására. Különösen is kérem minden Olvasónk imáját ahhoz, hogy bővülő erdélyi missziónkban jól keressük és szabadon kövessük Isten akaratát! Ha komolyan vesszük mottónkat – „Krisztussal a határokig” –, akkor most ki is bővíthetjük és hívhatunk minden Olvasót, hogy legyen Társunk „Krisztussal a határokon túl is”! Áldott, békét hozó adventi várakozást kívánok jezsuita közösségünk nevében! P. Forrai Tamás Gergely SJ provinciális 2013. tél

3

l e l ki s é g

Hogyan találjunk rá Isten akaratára az életünkben? Nemes Ödön SJ és Perczel Forintos Dóra:

Az élet növekedése csendben, sötétben történik.

Nem akkor, amikor mindent átlátsz. Nem akkor, amikor tudod, hova tartasz. Tanulj bizalommal várni, kivárni! ,GĞUH YDQ V]NVpJHG DKKR] KRJ\ D OHONHG D] pOHWHG NLERQWDNR]KDVVRQ,VWHQKDWpVPĬN|GLNEHQQHGN|UO|WWHGPpJDNNRULVKDQHPpUH]HGDMHOHQOpWpW(]WDUiKDJ\DWNR]iVWD]LPiEDQJ\DNRUORG $EHOVĞLPDpUGHNOĞGĞÀJ\HOPHVMHOHQOpWDPHO\DEL]DOPDWHUĞVtWL1HPNtPpOPHJDWWyODPLIiMÔMV]HPPHO Qp]KHWV]DUUDDPLYDQ0HJEpNpOKHWV]YHOH 0XVWy 3pWHU EHQ V]OHWHWW 'HUHFVNpQ  pV  N|]|WWNOI|OG|QpOWEDQOpSHWWEHDMH]VXLWDUHQGEHeUGHNOĞGpVHD,,YDWLNiQL]VLQDWV]HOOHPpEHQDPiV YDOOiV~DNDPiVNpQWJRQGRONRGyNpVDMyOpWLWiUVDGDORP VpUOWMHLIHOpIRUGXOWpVN|]|WW'pO$PHULNiEDQ %RJRWD HJ\LN V]HJpQ\QHJ\HGpEHQ GROJR]RWW $ UHQGV]HUYiOWiV yWD 0DJ\DURUV]iJRQ YH]HW PHGLWiFLyV OHONLJ\DNRUODWRNDW,PiGNR]QLWDQtW

1(0(6g'g16-³3(5&=(/)25,1726'Ð5$ $/(/.,9(=(7e60ī9e6=(7(

A lelkivezetés művészete című könyve a Jezsuita Könyvek kiadásában jelent meg nemrég, mely nem egy lelkigyakorlatos könyv, inkább arra próbálja rávezetni az olvasót, hogy a mindennapokban miként tudja megtalálni a helyes viszonyulást ahhoz, ami vele történik.

A

könyv alapját Nemes Ödön jezsuita 1977-ben, Japánban megjelent műve képezi. Ödön atya Japánban sok olyan embert próbált Isten felé vezetni, aki nem volt megkeresztelve – szomorú aktualitás, hogy hazánkban is egyre inkább ez a helyzet. A közben eltelt harmincöt esztendő azonban számos tanulsággal szolgált, és a könyv magyarra fordítása helyett inkább az átdolgozása és az új lelkivezetői, illetve pszichológiai ismeretek integrálása lett a cél. Mivel a lelkivezetésben – csakúgy, mint a pszichoterápiában – nem lehet pusztán az intuícióra vagy a rutinra hagyatkozni, a könyv didaktikus tanító jelleggel készült. Mindenkihez szól, akit megérint a lelkivezetés mint feladat vagy mint lehetőség. Nemcsak papok és szerzetesek számára, hanem a II. vatikáni zsinat szellemében az egyház életében tevékenyen részt vevő hívő közösségek vezetőinek, valamint olyan nyitott laikusoknak is készült, akik gyakorló lelkivezetőként kaphatnak új szempontokat munkájukhoz. A könyv elolvasása vagy feldolgozása azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy valaki ezáltal lelkivezető lesz. Ugyanakkor igaz, hogy nagyon sok mindennapi beszélgetésben történik lelkivezetés, amikor az emberek megosztják egymással tapasztalataikat a hitről és istenkapcsolatukról. A lelkivezetés művészete kifejezetten azzal a céllal íródott, hogy segítségével érdeklődő és elhivatott személyek elsajátíthassák a lelkivezetéshez szükséges alapvető készségeket és hozzásegíthessék a mellettük élő embereket ahhoz, hogy 1(0(6g'g163(5&=(/)25,1726'Ð5$

$/(/.,9(=(7e60ī9e6=(7(

2600 Ft

-(=68,7$.g1<9(.LELKISÉG

4

B A R Á TA I N K N A K

l e l ki s é g

jobban rátaláljanak Isten akaratára életükben. A könyv fokozatosan ismertet meg a lelkivezetés alapfogalmaival, a vezető felkészülésének lépéseivel, a gyümölcsöző lelkivezetéshez szükséges hitbeli, teológiai és pszichológiai alapokkal, valamint a csapdákkal és veszélyekkel is. A cél a saját élményen keresztül történő tanulás és készségelsajátítás. Az olvasó vezetettként, saját élményein keresztül kóstolhat bele a lelkivezetésbe, és folyamatosan mindkét szempontból, mindkét szerepben végiggondolhatja a felmerülő kérdéseket, problémákat. A saját élményekre vonatkozó kérdések egyrészt az önismeret mélyítését, másrészt a vezetett helyzetének jobb megértését szolgálják. A lelkivezetés művészetének használata közben felismerhetjük a szókratészi kérdezés, a rávezető kérdésekkel történő tanítás módszerét. A tudnivalók és ismeretek egyszerű leírása helyett az olvasó előzetes tudására alapozunk, aki ezáltal passzív befogadó helyett aktív résztvevővé válik. Épp ezért a könyv jellegét tekintve inkább olyan, mint egy nyelvkönyv vagy munkafüzet, vagyis nem egyszeri olvasásra készült. Kérdéseket tesz fel, elgondolkoztat, indoklásra buzdít. Nemes Ödön vérbeli pedagógusként azt szerette volna, ha tanítványai elsajátítják a lelkivezetés módszereit, ezért nem riadt vissza az ismétlésektől vagy a fogalmak talán túlságosan részletező meghatározásától sem. Markáns egyéniségét tiszteletben tartva ezeken természetesen nem változtattunk. Ezzel az utolsó, Perczel Forintos Dóra pszichológussal közös, posztumusz munkájával szeretnénk maradandó emléket állítani neki, és kívánjuk, hogy Isten jelenlétének mélyebb megtapasztalására vezesse minden olvasóját. A könyv karácsonyi ajándéknak is megvásárolható a jezsuitakonyvek.hu honlapon, illetve a +36-1-327-4052-es telefonszámon a szerkesztőségtől.

Lepje meg szeretteit Karácsonyra jezsuita szerzők írásaival, jezsuiták gondozásában kiadott könyvekkel!

Új online könyváruházunk: jezsuitakonyvek.hu Párbeszéd Könyvesbolt: 1085 Budapest, Horánszky utca 20.

2013. tél

5

l e l ki s é g

Életem a te életed?

S

okszor szörnyülködve beszélünk arról, hogy az Európai Unió nem vette be alkotmányába, hogy Európa keresztény gyökerekkel rendelkezik. A gyökerek valóban lehetnek keresztények, de a mai Európa sokkal inkább agnosztikus, materialista, hedonista és önközpontú, mintsem keresztény. Gyakran emlegetjük, milyen fontos lenne általánosan bevezetni iskoláinkban a hitoktatást. Nyilván ez fontos lehet, de ettől még fényévnyire maradunk a kereszténységtől. A tízparancsolat etikája még csak ószövetség. Hol van ettől a „hegyi beszéd” szelleme, ahol Jézus a megbocsátásról, a felebarát, sőt az ellenség szeretetéről beszél? Hol vagyunk az evangéliumi tanácsok megtartásától, melyet általánosan ajánl minden kereszténynek? Vagyis kéri a szellemi, lelki, anyagi vagyonközösséget: az engedelmességet, a szolgálatban az „életem a te életed” önátadás elvét, és buzdít a tisztaság megtartására, ahol egy életre szóló, elkötelezett kapcsolatban élem le az életemet. Vajon a hegyi beszéd szellemétől vezérelve

fogadjuk be az idegent? Úgy Szent István korában, mint manapság is sokkal inkább gazdasági szempontok vezetnek minket, mintsem magasztos, keresztény elvek. Első királyaink is sokkal inkább a piacképes tudást magukkal hozó idegen felé fordultak, s nem tisztán felebaráti szempontok vezették őket cselekedeteikben. Nem állítom, hogy nem ez játszhatott szerepet, de nézzünk tükörbe, miként tagadtuk meg (nemhogy idegen) de saját határon túli vértestvéreinket is, amikor egy népszavazáson ráeszméltünk, hogy nekünk ebből a testvéri szeretetből gazdasági hátrányunk is származhat. Igen, nem vagyunk keresztények, mint ahogy az a Németország, Franciaország és Anglia sem, akik tisztán gazdasági szempontoktól vezérelve – minden következményt figyelmen kívül hagyva – befogadták a törököket, albánokat és más nációkat, hogy az általuk piszkosnak tartott munkákat ezekkel az emberekkel végeztessék el. Amíg Európa nemzeteiben ott él a felsőbbrendűségi, kiválasztottsági tudat, mint ahogy ott élt az ószövetség népében, addig naivság azon bosszankodni, hogy miért van rasszizmus, szegregáció, as�szimiláció. (A teljes cikk A Szív folyóirat 2012. októberi számában olvasható.)

P. Hofher József SJ 6

B A R Á TA I N K N A K

h i vat á s

„Önmagunkat, egymást és egész életünket Krisztus Istenünknek ajánljuk”*

A

noviciátus megkezdése előtt fél évvel még nem tudta egyikünk sem, hogy néhány hónapra rá belépünk a jezsuita rendbe. A vágy a szerzetesi hivatás után már megvolt mindkettőnkben, talán egészen rég óta. De a döntés, a szükséges lendület később érett be. Mérnöki és teológus múlttal, zenei hobbyval, az ország két végéből, különbözőként és mégis hasonlóként készültünk, készülünk a jezsuita életre. Egy olyan életre, ami ma nem divat. Egy olyan életformát élve, ami ma sokak számára érthetetlen, megfoghatatlan, talán értelmetlen is. Huszonéves fiatalokként merészkedünk egy életre elköteleződni Jézus Krisztus ügye mellett. Mert Ő érintett meg minket, tett bennünket képessé arra, hogy őt keressük és meg is találjuk, nem csak a teológiában, vagy a templomban, de minden apró élethelyzetünkben. Hogy gyakorolhassuk vele együtt nézni, szemlélni, s igen, élni ezt az életet, egészen részének lenni ennek a világnak, egészen közel az emberekhez, a ránk bízottakhoz, de ezzel együtt teljesen Istenhez tartozni. Azt, hogy ezek a dolgok nem zárják ki egymást, sőt segítik, kiegészítik, azt napról napra tapasztalhatjuk. Hogy mit jelent a szerzetesi fogadalom a XXI. században? Akkor, amikor még az is érthetetlen, hogy egy házasságban hűségesen le lehet élni egy életet? Semmi óriási, semmi különösen szent dolgot nem jelent ez. Igyekszünk pusztán engedni, hogy Isten hívjon, tanítson, szeressen, küldjön. Hogy vihessünk talán mi is valami keveset abból a szeretetből az emberek közé, ami minket annyira megérintett. Amiről azt gondoljuk, hogy nagyon is szomjazza a világ. Isten nem szeretné rátukmálni magát senkire, s így a mi feladatunk sem ez. Pusztán készen lenni, hogy ott legyünk, ahol keresik az Urat. Így ez a szerzetesi fogadalom egy felajánlás. Mindent, amink van, képességeinket, tehetségünket, de gyengeségeinket is bele szeretnénk helyezni az Ő kezébe. Odatenni, s engedni, hogy ő formálja át ezeket, s – ha szeretné – gazdagítson sokakat. Sokan kérdezték a fogadalomtétel körüli napokban, hogy honnan tudjuk, mi lesz velünk öt, tíz, húsz év múlva. Nem tudjuk, hogy mi lesz velünk, de azt tudjuk, hogy ki lesz velünk akkor is. És ennek a Krisztusnak ajánljuk önmagunkat, egymást és egész életünket. (* Aranyszájú Szent János liturgiájából)

S. Bellovics Gábor SJ 2013. tél

7

t ár s a s á g

Lelki klinika

a „hírös város” szívében

P. Hess István SJ

Sz

eged jezsuita lelkiségi központja a Szent József templom, mely a szegedi Dóm plébániája területén helyezkedik el, s már a háború előtt kongregációs központként fogta össze a Szegeden és környékén élő katolikusok színe virágát. A Dáni utcai templom és a Bólyai utcai rendház, a belváros lelkiségi oázisaként hívja meg Szeged és környéke jó szándékú lakóit az elmélyülésre, közösségi létre Istennel és emberrel. Missziónk kihívása, hogy az éltető forráshoz vezessük a templomunkban összejövő, egyrészt pislákoló, másrészt lángoló képzési, lelkiségi, szabadidős csoportjainkat, melyekből 19 –et számlálhatunk. Templomi feladataink kihívása, az egyetemisták pasztorációja; a vasárnap esti fél 8-as szentmisénk sokakat vonz közülük közösségünkbe. Feladatunk, hogy felajánljuk a jezsuita lelkiséget kicsiknek és nagyoknak, keresőknek és hívőknek. Ittlétünk sajátossága, hogy küldetésünk nem területi alapon szerveződik, hanem „lelki klinikaként” az egész város javára, ahogyan Gyulay Endre, ny. püspök úr megfogalmazta vízióját szolgálatunkról. Szegedi küldetésünk másik nagy rendeltetése a Budapestre költözött noviciátus épületében működő Kaszap István Egyetemi Kollégium, mely 22 fiatalnak biztosít méltó és inspiráló környezetet, hogy a magyar egyház és társadalom szolgálatára kibontakoztassák Istentől kapott talentumaikat. Közösségünk része a bánáti misszióban, a törökkanizsai plébánián dolgozó két rendtestvérünk, P. Sóti János és Novák Vince testvér. Közös missziónk szép megnyilvánulása volt az október közepén tartott törökkanizsai városmisszión való részvételünk, ahová szegedi templomunk közösségeinek képviselői is elkísértek minket. Rendházunk szegeden lakó tagjai – P. Deák Ferenc, P. Bohán Béla, P. Pakot Géza, P. Hess István – templomi-, kollégiumi szolgálatuk mellett részt vesznek a város katolikus iskoláinak lelki életében, gyóntatási-, lelkinap-adási szolgálattal. Készek vagyunk egyházmegyés paptársaink hívására helyettesítést, búcsúi-, lelkigyakorlatos szolgálatot is vállalni. w w w. s z t j o z s e f . h u

8

B A R Á TA I N K N A K

t ár s a s á g

Jezsuita a kurucok fogságában:

Balogh Bálint SJ (1625–1690)

A

17. század vége viharos időszaka volt a magyar történelemnek. E korszakban élt Balogh Bálint atya, aki a kifli alakúra fogyatkozott Magyar Királyság számos városának jezsuita kollégiumában, Pozsonyban, Lőcsén, Ungváron és Kassán is tevékenykedett, és több helyen járt misszióban is. Egy ilyen misszió során esett a kurucok fogságába, 1672-ben. A kurucok brutálisan megverték, csúfolták, gúnyolták. Volt köztük egy református lelkész, aki a jezsuita atyát hitvitára akarta kihívni. Megkérdezte Balogh atyát, hogy a Szentírásban hol van ez a hely: „Hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek.” (ApCsel 4,28.) A jezsuita atya előbb vonakodott felelni, hiszen nem akart fogságban hitvitát nyitni. A lelkész ekkor azzal gúnyolta: „Nézd csak a szamár jezsuitát, semmit sem tud a Szentírásról!” Végül mások buzdítására a jezsuita atya megválaszolta, hogy ez a mondat az Apostolok Cselekedetei negyedik fejezetéből való. Mikor végre a császári katonák kiszabadították a pátert, az őt foglyul ejtő kurucokat ki akarták végezni. Végül a jezsuita kérésére a császári tisztek ettől eltekintettek, így Bálint atya megmentette korábbi bántalmazóit. Kiszabadulása után nem sokkal, Nagybányán alapított helyi jezsuita missziót. Mivel a protestáns városvezetés nem engedte, hogy a népnek misézzen, ezért szállásán, nyitott ablaknál tartott szentmisét, amit az emberek az utcáról hallgattak. Nagybányai missziói során ortodox papokat hívott – sikerrel – a katolikus egyházzal unióra, kuruc fogságában nyitottan fordult református fogvatartói irányába is. A vallási villongások korának embere volt, de ugyanakkor igyekezett – földrajzi és lelki értelemben is – elérni a katolikus egyház határaira. Mihalik Béla JTMR Levéltár igazgató

2013. tél

9

„FRIEND-RAISING”

Közösségépítés és forrásfejlesztés

A

magyar nyelv gazdagságának köszönhetően, a fenti két szó bármelyike – többértelműségük alapján – lehetne valamiféle műszaki kifejezés. Mégis, valódi jelentésük csupán csak ritka esetekben vonatkozik létező, fizikai megvalósulásokra. Közösségi építkezéssel mi közvetlenül nem foglalkozunk, sőt hegyi csobogókat sem duzzasztunk folyókká. Mi jut eszébe, kedves Olvasó, ha a jezsuita szót hallja? Egy férfi szerzetesrend, melynek tagjai az általános szerzetesi fogadalmak mellett negyedik, egyedi fogadalomként a mindenkori római püspöknek – a pápának, aki jelen esetben éppen egy jezsuita – tesznek külön engedelmességi fogadalmat? Vagy egy kedvenc papja, aki a rendhez tartozik? Egy intézmény (egy mű), amit jezsuiták tartanak fenn? Szerte a világban ismét egyre erősödnek olyan, társadalmat formáló kezdeményezések, melyeknek csak egy közösség, egy hatékony létszámú összefogás lehet jó alapja; harcolhatunk tudatlanság, gyűlölet, széthúzás, szeretetlenség, önzés ellen. A Jézus Társasága (a jezsuiták), Krisztus katonái is ezek ellen szálltak harcba már évszázadokkal ezelőtt. Ezeket szem előtt tartva dolgozunk azon, hogy mindenki a maga számára legfontosabb kérdésekre, szükségekre választ, megoldást találjon. Leljen közösségre, ahol megértik és elfogadják; egy templomra, ahol a mise napról napra ad számára feltöltődést; egy helyre, ahol számára értékes információkat szerezhet; egy könyvre, amiről úgy érezheti, neki íródott; egy lelki élményre, amit egy elcsendesülés megadhat; egy intézményre, ahova gyermekét bizalommal küldheti tanulni. Ezek együtt jelentik számunkra a jezsuiták környezetében élők közösséggé formálását. Ezen munkálkodunk jezsuiták, más klerikális és világi munkatársak, és sok önkéntes segítő együtt, hosszú évek óta. Mindezekhez természetesen anyagi szükségletek is tartoznak, aminek szégyellős elhallgatása álszent cselekedet lenne. Szent Ignác is tudatos adománygyűjtéssel dolgozott a rend megalapításától kezdve már az első közösség terveinek megvalósítása érdekében is, és továbbra is sokat köszönhet a Rend és így minden ignáci közösség is az Önöktől érkező támogatásoknak. Köszönetet mondunk a sok hazai és külföldi egyéni adományért, cégek komoly felajánlásaiért, vagy éppen azoknak, akik hagyatékaikat ajánlják fel céljainkra. Köszönjük, ha Ön is gondol ránk! Így Naszádos Márk tudjuk forrásainkat fejleszteni, gyarapítani.

10

B A R Á TA I N K N A K

„FRIEND-RAISING”

Kívánok Mindenkinek Isten áldásában eltöltött adventi felkészülést Krisztusunk születésének ünnepére. Hadd tudjuk mind elfogadni, hogy megváltottak vagyunk, hogy Isten értünk világra jött, közöttünk, bennünk él, mi több, tenyerén hordoz minket.

Adományozási lehetőségekről részletesen: jezsuita.hu/tamogatas. Az idei karácsonyi gyűjtéssel a magyar jezsuiták határon túli magyarokért folytatott munkáit segítjük. Kérjük, Ön is támogassa lehetőségeihez mérten magyar gyerekek táboroztatását Magyarországon, valamint a környező országokban végzett templomi szolgálatainkat és oktatási, nevelői munkáinkat! Adományaikat a Jézus Társasága Alapítvány 11100104-18064333-12000007 számú számlájára várjuk.

2013. tél

11

o k tat á s

A szó elszáll, az írás megmarad

H

árom évvel ezelőtt, nyáron mondtam igent arra, hogy egy hátrányos helyzetűeknek, főként romáknak szóló, ignáci oktatási program vezetője legyek. A jezsuita renddel, jezsuitákkal volt kapcsolatom korábban is, gyermekeink a miskolci gimnáziumban érettségiztek. Szülőként volt alkalmam bekapcsolódni az iskola oktató-nevelő munkáját segítő programokba. A Lehetőségek Iskolája indulásánál a cél egy olyan program kialakítása volt, amely lehetővé teszi az általános iskola befejezését azoknak, akik tankötelezettségük idején valamilyen oknál fogva nem tudták ezt megtenni. Kérdés volt, hogy tudunk-e olyan rendszert kidolgozni, amely kész programként továbbadható, multiplikálható. Így jött létre ez az önkéntesekre és partneri hálózatra épülő rendszer. Az előítéletek mellett megtapasztaljuk, hogy milyen sok jó ember áll oda egy jó ügy mellé. A kialakított partneri hálózat tagjai több szerzetesrend, önkormányzat, civil szervezet. Három éve, egy miskolci, lakótelepi iskola, használaton kívüli tanterméből, néhány tanulóval indultunk. Jelenleg Miskolcon és öt kisebb, Miskolc környéki településen, valamint két budapesti kerületben vagyunk jelen. Az elmúlt három évben 150 fő tett sikeres osztá-

12

B A R Á TA I N K N A K

o k tat á s

lyozó vizsgát. A vizsgáztatásban a szalézi Don Bosco iskola adja a hátteret, és a vizsgára felkészítés is az ő iránymutatásukkal történik. A szokásos tantárgyakat a hétköznapi használhatóság szempontjából nézve tanítjuk, ezen kívül roma történelmet és irodalmat is tanítunk. Anélkül, hogy meg akarnám kerülni a személyes felelősség kérdését, senki ne gondolja, hogy családfenntartóként, vagy sokgyermekes anyaként könnyű egy olyan döntést meghozni, hogy gyerek módjára, újra írni, olvasni tanulni kezdjen valaki. A tanítványaink többsége olyan környezetből jön, ahol nem érték a tanulás, mert nincs munkalehetőség, ahol nagy erőfeszítés a mindennapi kenyér előteremtése is. Aki ilyen környezetből akar kiemelkedni, többszörösen megküzd az előre jutással. Nem csoda, hogy néha eltűnnek, nem jönnek. Ilyenkor egy személyes látogatás, beszélgetés, bíztatás sokat segít. Több jó példát láttunk arra, hogy szakma tanulásával, munkahely megszerzésével tanítványaink tudtak tenni magukért. Ez a legnagyobb siker.

Tudjunk meg többet a Szentírásról, a Szentírásból, együtt! Lectio Divina, avagy közösségi ifjúsági szentírásolvasás Ádventben.

Csapó Barbara

hivatas.jezsuita.hu/programajanlo/ sajat-programjaink/lectio-8

Lehetőségek Iskolája programvezető

2013. tél

13

o k tat á s

A „Közös Tér” a megosztásról szól

Sz

eptember elején azt a megbízatást kaptam, hogy a küszöbön álló új projekt, a – korábbi számokban már bemutatott – „Közös Tér” előkészítésének jegyében szólítsam meg az iskolánkat körülvevő Avasi lakótelep hátrányos helyzetű lakosságát és próbáljak meg – kísérleti jelleggel – az ő igényeikre válaszoló, különféle programok megszervezésébe fogni. Mindenkinek, aki a Jezsuita Gimnáziumba el kíván jutni, át kell vágnia Miskolc egyik (nem kizárólag, de jelentős mértékben) nehéz sorsú lakótelepén, az Avas-városrészen. Aki ezt nyitott szemmel teszi, láthatja, hogy az impozáns Jezsuita Gimnázium falain belüli és kívüli élet két külön világ. Ideális esetben erről szól az új projekt: hogy e két világ legalább egy kicsit, legalább pillanatokra közelítsen egymáshoz. A „Közös Tér” a megosztásról szól. Gimnazistaként e két világ határvonalát nap, mint nap átlépve gyakran elképzeltem ugyan, ahogy az avasi tömbök között sétálgatva, az igazi hátrányos helyzetűek, az utca gyermekei között „misszionálok”, de be kell vallanom – most hogy e vízió váratlanul realizálódott –, ez egyáltalán nem mindig olyan könnyű. Nagyon sokáig nem láttam, miként kerülhetnék közelebb az emberekhez. Az egyik szeptember

14

B A R Á TA I N K N A K

Mirczik Bálint Közös Tér programszervező

végi mise alatt, melyben a hetvenkét tanítvány kiküldetéséről szólt az evangélium, magamban ezt kívántam: Bárcsak nekem is lenne legalább egy társam, akivel együtt talán könnyebb lenne az utcákat járni. Nehéz volt a kezdet. Szerencsére, sokak baráti támogatása, kitartó próbálkozás, és bizonyára némi gondviselés hatására a dolgok megváltoztak, és ösvények nyíltak. Jelenleg a fiatalok között két csoport indult el; egy 11-12 éves, többségében roma gyerekekből álló, és egy nagyobb, 14-15 éves, erősen hátrányos helyzetű lányokból és fiúkból álló csapat, akik különösen is nagy reményre adnak okot. Ők már látják, hogy a világban való előrejutásukhoz – másokhoz képest – óriási erőfeszítésre lesz szükségük. Ebben szeretnénk őket segíteni. Az a vágyam, hogy a közös munkába az itt tanító fiatal külföldi tanárokat, diákokat és öregdiákokat is bevonjuk, s hamarosan a varázslatos Kurtabérci ökoház élményét is elérhetővé tesszük a számukra. Nagyon örülök, hogy október elején a felnőttek között is elindulhatott egy sikeres program; egy kezdőknek (de elszántaknak) szóló intenzív angol kurzus, aminek délutánonként szintén az iskola ad otthont. Mindenki, aki járt már a gimnáziumban láthatta, hogy élénk színekkel festi meg az avasi látképet. Remélem, hogy nyitott szívű diákok és felnőttek által a „Közös Tér” tovább színesíti a várost, és hozzájárul egy egészségesebb, boldogabb generáció felnövekedéséhez.

K ö z ö s s é g e ink

Gyökereinktől a határokig

A

Keresztény Élet Közössége (KÉK) ötévente nemzetközi küldöttgyűlésen tekint rá a megtett útra és irányelveket fogalmaz meg a jövőre. Ezeken a találkozókon az idők jeleit figyelve igyekszünk megkülönböztetni azokat a területeket, ahol szükség van jelenlétünkre, szolgálatunkra. 2013-ban Libanonban gyűltek össze több mint hatvan ország küldöttei. Ennek önmagában is üzenetértéke volt, hiszen a véráztatta Közel-Kelet immár egy évszázada a világ egyik legtöbbet szenvedő térsége. A szíriai, egyiptomi KÉK tagok megrázó beszámolói kézzelfogható valósággá tették a híreken keresztül távolinak tűnő vérontást és fájdalmat. Testvéreink reménye, ereje példa értékű számunkra. A 450 éves évforduló alkalmával megerősítettük önértelmezésünket, mint világi apostoli közösség, és meghatároztuk szolgálatunk régi-új irányait. A globalizáció, a szegénység, a természeti környezettel való harmónia és a család témakörében próbáltuk közösen felfedezni, hogy miként tudjuk alakítani a valóságot a keresztény értékekben gyökerezve, ugyanakkor érdemi válaszokat adva korunk kihívásaira. Két napig segítségünkre volt ebben az eszmélődésben Adolfo Nicolás SJ általános jezsuita elöljáró is. A hagyománynak megfelelően új elnökséget választottunk, amelynek összetétele – elnökünk mexikói, alelnökünk kenyai, s a négy tanácsadó között csupán egy európai van – jelzi az eltolódást Európától – ahol jólétünk és igazságkeresésünk már-már öncélúvá válik - más kontinensek felé. Üzenet tehát, hogy Európában se elméletekbe meneküljünk a cselekvés helyett. A libanoni küldöttgyűlés kifejezte szolidaritását a közel-keleti keresztényekkel, eltökéltségét hogy nagyobb figyelemmel és szeretettel fordul a szegények és a társadalom perifériáin élők felé, valamint új utakat keres a családok számára és a fiatalokkal való együttműködéshez. A tagokban újra megerősödött az a meggyőződés, hogy a KÉK-hivatás, akárcsak a papi vagy szerzetesi hivatás, egy valós lehetőség a keresztény életszentség megélésére.

Speidl Bianka

2013. tél

15

k ö z ö s s é g e ink

Már 10 éve a magyar gyerekekért

Ürmös Dániel

M

it tehet egy fiatal, budapesti egyetemista a határon túli, rászoruló magyar gyerekekért? A dévai ferences gyermekotthon által inspirált kérdést több mint tíz éve tette fel a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium néhány diákja és öregdiákja. Válaszként született meg a Gyökerek Tábor és Mozgalom, mely 2003 óta minden évben hátrányos helyzetű határon túli magyar gyerekeknek szervez nyári tábort. Olyan gyerekeknek, akik önerejükből talán sosem jutnának el Magyarországra, akik szociálisan nehéz helyzetből érkeznek, akiknek magyarságuk megélése sokszor falakba ütközik az otthoni környezetben. A tábor évről évre ilyen erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki gyerekeknek nyújt egy hétnyi felhőtlen szórakozást és együttlétet. A hét során életre szóló élményeket szerezhetnek, megismerhetik a magyar kultúra legszebb, történelmileg is jelentős alkotásait, az ország természeti értékeit, pozitívan élhetik meg magyar identitásukat. De mindközül a legfontosabb: a tábor során részesei lehetnek egy olyan közegnek, mely az elfogadáson, és az egymásra való nyitottságon és figyelmen alapul. Ha ezt a közösségi élményt magukkal viszik és kamatoztatni tudják otthoni közegükben, a tábor elérte igazi célját. A Gyökerek Tábor és Mozgalom 2010-ben Junior Príma-díjat nyert magyar oktatás, köznevelés kategóriájában.

Tegyetek jót, mert tudtok!

16

k ö z ö s s é g e ink

A tábor a gyerekek számára teljesen ingyenes, az útlevelek elkészíttetésétől kezdve az élménydús programokon át az étkezésig és a szállásig. A szükséges pénz előteremtését a Jézus Társasága Alapítvánnyal karöltve a tábor szervezői vállalták magukra pályázatokon, kedvezmények felkutatásán és magánadományozók megkeresésén keresztül. Az utóbbiak közül sokan ezen újság olvasói közül kerültek ki – ezúton is köszönjük támogatásukat.

Amennyiben szeretne rendszeres támogatónkká válni, egy éven keresztüli havi 3000 Ft hozzájárulással biztosítani tudja egy határon túli gyermek tábori költségeit. Támogasson minket az újságban található csekken történő befizetéssel, vagy bankszámlánkra történő átutalással: Jézus Társasága Alapítvány Gyökerek Tábor 11100104-18064333-20000002 Nagylelkű segítségüket hálásan köszönjük! www.gyokerektabor.hu /gyokerektabor

2013. tél

17

S J M é dia

J ó na p ot ! Ferenc pápa vagyok

Sz

eptember 19-én délután 5 órakor 16 országban egyszerre jelent meg az első olyan interjúkötet Ferenc pápával, amely már megválasztása után készült vele. Az újságíró, aki Ferenc pápával négyszemközt, személyesen is leülhetett egy interjúra, Antonio Spadaro jezsuita, az itáliai La Civiltà Cattolica főszerkesztője. Az ötlet a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek évente megrendezésre kerülő találkozóján merült fel, 2013 júniusában. E találkozó helyszíne az idén Lisszabon volt, és ezen a találkozón olyan nagy múltú és ma is jelentős egyházi folyóiratok képviseltették magukat, mint az említett Civiltà Cattolica, a franciaországi Études, a német Stimmen der Zeit, az America Magazin, vagy a Mensaje Chiléből. Ezen a találkozón Magyarországot A Szív képviselte, a magyar jezsuita rendtartomány lelkiségi és kulturális folyóirata. Az alábbi részlet az egyház társadalmi feladatvállalásáról szól: „Világosan látom, hogy az a dolog, amire ma az egyháznak leginkább szüksége van, az az a képesség, hogy gyógyítsa a sebeket, felmelegítse a hívők szívét, hogy közel legyen az emberekhez. Én úgy látom az egyházat, mint egy tábori kórházat csata után. Haszontalan dolog egy súlyos sebesülttől a koleszterin- és vércukorszintje után érdeklődni. Előbb a sebeket kell

18

S J M é dia

ellátni, utána beszélhetünk minden másról. Ellátni a sebeket, ellátni a sebeket... És alulról kell kezdeni! Az egyház néha apró dolgokba, kicsinyes előírásokba zárkózik. A legfontosabb azonban az első hír: Jézus Krisztus megváltott téged! Az egyház szolgái legyenek mindenekelőtt az irgalmasság szolgái. A gyóntató például mindig azt a veszélyt kockáztatja, hogy vagy túl szigorú, vagy túl engedékeny. Egyik sem irgalmasság, mert egyik sem törődik az emberrel. A szigorú mossa kezeit, mert a parancsolatra hivatkozik. A laza is mossa kezeit, mondván, hogy »ez nem bűn« vagy valami hasonlót. Pedig az embereket kísérni kell, a sebeket pedig gyógyítani.”

P. Horváth Árpád SJ A Szív és a Jezsuita Könyvek főszerkesztője

A könyv megrendelhető a jezsuitakonyvek.hu honlapon, vagy a szerkesztőségtől a +36-1-327-4052 telefonszámon.

Az újkori Reflexió

„A

párbeszédben mindig lehetséges közelebb jutni az igazsághoz, ami Isten ajándéka, és lehet kölcsönösen gazdagítani egymást.” Ferenc pápa június 14-i beszédéből származik a buzdítás – nyissunk, nap mint nap lépjünk egyet a világgal, a környezetünkkel, az önmagunkkal való párbeszéd felé. Az emberi természetből adódó igény, a közösségben élés elengedhetetlen feltétele ez. A párbeszédnek kíván helyet adni a parbeszedhaza.hu legújabb felülete, a Déri Eszter Reflexió is. A heti rendszerességgel frissülő online megjelenés a kereszténység és a társadalom kérdéseiről kíván fiatalos fórumot biztosítani. A válogatott folyóiratcikkek, film- és könyvrecenziók, az európai kitekintésű szakmai írások és fordítások, videók és „ignáci” blogbejegyzések célja, hogy gondolatébresztő, vádaskodásoktól, ítéletektől mentes párbeszédfelületet teremtsenek. A Reflexió a fiatalok hitbeli, kulturális és társadalmi kérdésekre adott válaszára kíváncsi, tehát olyan kérdésekre, amelyek egy szerkesztői asztal körül talán nem merülnek fel. Örömmel fogadunk témajavaslatokat és megosztásra érdemes kulcskérdéseket a [email protected] címen.

www.parbeszedhaza.hu/reflexio

ö nk é n t e s s é g

A Jezsuita Önkéntes Év első visszajelzése

M

Farkas Ferenc

ost az ünnepek közeledtével szerencsésnek érzem magam önkéntesként, hiszen ez a munka segít megélni mindazt, amit a Karácsony jelent. Munkaidőnk egy részét ápolásra szoruló betegek, hajléktalanok, és hátrányos helyzetű gyerekek jelenlétében töltjük. Közben tanulunk róluk, tanulunk magunkról, tanulunk az életről. Személy szerint gyakran megtapasztalom ebben a közegben a magam korlátait, félelmeit és hiányosságait, és ez a helyzet sokszor döntés elé állít. Felszabadító érzés újra és újra átlépni a határaimat, kilépni, kimozdulni

20

B A R Á TA I N K N A K

a másik felé. A rendszeres elfoglaltságokon túl rajtunk is múlik, hogy milyen munkák találnak meg bennünket. Voltunk már vidéken, tanyán, rendeztünk temetőt, másztunk szédítően magas templomi állványokra, tanítottunk másokat, vagy minket tanítottak. Az önkéntes munkában nem lehet haszonelvűen gondolkodni, és ez szabadságot ad, de természetesen nem csak adunk, hanem kapunk is. Így formálódunk napról napra az egymással és másokkal való találkozások által.

[email protected] www.utkereses.hu (Önkéntesség rovat)

ö nk é n t e s s é g

Jezsuita Sziget és Felelősség Börze

T

artalmas őszt zár a Párbeszéd Háza, ahol idén is megrendezésre került a Jezsuita Sziget (parbeszedhaza.hu/program/ jezsuita-sziget) programsorozat, mely 2013-ban a társadalmi felelősségvállalás témája köré szerveződött. Előadások, kerekasztal-beszélgetések, kiállítások, és lelki programok segítették az érdeklődőket kissé elmélyülni a téma többrétegűségében. Felelősségünk, saját magunk fejlődésétől kezdve mások tisztelete és elfogadása, a környezet tudatos építése és megóvása, de a közösségeinkért, társadalmunkért vállalt önkéntes tevékenységünk is. Ehhez kapcsolódóan a Felelősség Börze (felelossegborze.jezsuita.hu) elnevezésű, egy napos eseményre meghívtunk több, jól ismert, önkéntességgel foglakozó, valamint oktatási és tréning szervezetet. Egy részről azzal a szándékkal, hogy az érdeklődők találkozhassanak ezzel a sokrétű, és Magyarországon még mindig gyerekcipőben járó ágazat – önkéntesség – képviselőivel, akikkel továbbiakban célunk, hogy szorosabban együttműködhessünk, önkéntesek hatékony foglalkoztatásában. Más részről cél a külföldön tanulni kívánó diákok orientációját segíteni, valamint a középiskolások számára előírt iskolai közösségi szolgálat teljesítéséhez értékes kapcsolatokat teremteni az oktatási intézmények és az önkéntes szervezetek között.

Szerzetesi Sziget a Loyola Café-ban

Szeretné jobban megismerni Magyarország nagy szerzetes rendjeit? Tudja honnan erednek, mivel foglalkoznak, mire lettek alapítva és ki által?

Decemberben vendégeink a piaristák. www.loyolacafe.hu /loyolacafe

2013. tél

21

j e z s u i ta ki t e kin t é s

Magyar–román kiengesztelődés: lehetséges

A

2013. szeptemberben kétnyelvű, magyar-román jezsuita közösség alakult Szatmárnémetiben, hogy közösen vállaljon egy háromnyelvű (magyar, román és német) lelkipásztori szolgálatot. Bekapcsolódnak a magyar nyelvű nevelésbe egy középiskolában és egy kollégiumban, ellátják a román és német nyelvű plébániát, valamint szociális munkát végeznek a városban és a szomszédos Madarász magyar nyelvű, cigány lakossága körében. Az elmúlt száz évben nemigen lehetett találni jól működő, hosszabb ideig fennmaradó példát az ilyen együttműködésre. Nagyítóval kell keresni azon modelleket, ahol tudatosan kívánnak túllépni a létező nemzeti sebeken, bizalmatlanságon. A két magyar és három román jezsuita közül ketten jól beszélik a másik nyelvet, hárman pedig ismerkednek vele. A jezsuita szolgálat fókusza mindig a „határokon” volt, de tudjuk, hogy ezek bizonytalan és veszélyes helyek. A távoli misszió, vagy a helyben lévő párbeszéd a nem keresztény kultúrával – vagy éppen a más vallásokkal – mindig kihívás. Közép-Európában máig megkerülhetetlen a nemzeti kiengesztelődés feladata. A nehézség, hogy a szatmári közösség román tagjait a románok egykönnyen magyarosítással, a magyarokat a magyarok pedig románosítással vádolhatják. A szatmárnémeti missziónak ugyan lehetnek kockázatai, de ezek akkor is megvannak, ha nem merünk semmit tenni. Az első közös magyar-román közösség legfőbb feladata, hogy megmutassa, lehet együtt dolgozni közös célokért.

Van hely, ahol szívesen népszerűsítené, terjesztené A Szív, vagy a Barátainknak újságjainkat?

Hadd tudjunk róla, hadd küldjünk oda is!

22

B A R Á TA I N K N A K

[email protected] +36-1-327-40-54

Jezsuita sziget hírdetés

A SZÍV FOLYÓIRAT 100 ÉVES JUBILEUMÁRA KÉSZÜL. AJÁNDÉKOZZON MARADANDÓ ÉRTÉKET KARÁCSONYRA SZERETTEINEK! Előfizetésével egyben támogatja is azt a lelkiséget, küldetést, mely A Szívet jellemzi.

SZÁMÍTUNK ÖNRE ÉS KÖSZÖNJÜK BIZALMÁT! Keressen minket weboldalunkon: www.asziv.hu vagy telefonon: +36-1-327-4052

A Sziv hird_160x230.indd 1

10/21/13 7:14:03 PM

kép: Gyökerek Tábor 2013

L A S S U T KRISZ G I K O R A T A HA

L IS U T N O K ARO ES A HAT Ban ksz ám las

A M AG YA R JE ZS U ITÁ KK A L A HATÁ RON TÚ LI MAGYA ROKÉR T.

zám : 11100104-180 643 33120 000

07

Tov ább i rés zle tek az újs ág lapjai n.