Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban January 05

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05.

Visszapillantó: 2008 legjobb írásai és emlékezetes témái, azaz évzáró a zónában. Felelevenítjük, mi volt szerintünk meg önök szerint fontos nálunk. Ezúttal például azt a pillanatot, amikor a zóna Barack Obama gyõzelmén felbátorodva utánajárt, hogy a magyar romák meddig jutottak a társadalmi, politikai érvényesülésben.

A feketék a Fehér Házig és az elnöki posztig jutottak az Amerikai Egyesült Államokban, hosszú és rögös útjuk legfontosabb állomásainak cikket is szentelt a zóna. Ennek kapcsán feltámadt bennünk a kíváncsiság, hogy vajon Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, a cigányság meddig jutott a társadalmi és politikai érvényesülésben. Sejtettük, hogy nem lesz egyszerû feladat válaszokat adni erre a kérdésre, de azt nem, hogy mekkora nehézségekbe ütközünk.

Magyarországon az alkotmány és számos adatvédelmi törvény tiltja, hogy bármilyen hivatal vagy szervezet etnikai hovatartozásuk alapján tartson nyilván állampolgárokat. Innentõl kezdve azt sem lehet tudni pontosan, hogy hány cigány él Magyarországon, az olyan „finomságok” már szóba sem jönnek, hogy például van-e roma tábornok a hadseregben, ül-e roma bírói pulpituson, bekerült-e cigány férfi vagy nõ akadémiai körökbe. Körkérdésünkre sehol sem kaptunk hivatalos választ. Ráadásul szemben az erõs és sikereit részletesen dokumentáló afroamerikai polgári jogi mozgalommal, a híres vagy csak jelentõs magyar cigányokról alig lehet valamit megtudni.

Ám a zóna nem hagyta magát, és felkutatta az élet különbözõ területeinek sikeres és elismert roma képviselõit.

A csúcson egy ombudsman

A Magyar Köztársaság szervezetében a legmagasabb pozícióba jutott roma – legalábbis, aki annak is vallja magát – kétségkívül Kállai Ernõ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa. Szakmai hírnevét jól mutatja, hogy az Országgyûlés 2007 júniusában 326 igen és 14 nem szavazat mellett választotta meg hivatalába, egy olyan idõszakban, amikor Sólyom László köztársasági elnök más jelöltjeit http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 28 May, 2016, 20:17


sorra szavazták le a képviselõk. Beiktatásakor azt mondta, hogy megpróbálja a saját hatáskörét feszegetni. Különösen a faji alapú diszkriminációs ügyek szúrnak szemet neki, legutóbb például a rendõrséget vetette alá egy féléves vizsgálatnak ebbõl a szempontból.

Kállai Ernõ a tudományos pályát szakította meg a közhivatali pozíciójával. A történelem szakos tanár és jogász dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetében, tanított a Miskolci Egyetem szociológia tanszékén, és vezette az Apor Vilmos Katolikus Fõiskola Romológia és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetét. Az idén szerzett PhD fokozatot a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskolájában.

Bár az igazságszolgáltatás merev falai miatt nem jutottunk könnyen elõre cikkünk elkészítésében, annyi azonban valószínûnek tûnik, hogy a jog területén a legmagasabb posztig jutott roma egy megyei bíróságon dolgozik kollégiumvezetõként. Talán nem véletlen, sõt jelzésértékû, hogy éppen a Nyíregyházán mûködõ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon. Ügyvédek között persze jóval több a roma származású, de még mindig elenyészõ a jogásztársadalom méretéhez képest.

Romák a parlamentben

Az országos politikai élet a rendszerváltás után nem hemzsegett a roma szereplõktõl. Horváth Aladár volt az elsõ roma, aki bekerült a parlamentbe az SZDSZ színeiben, és polgárjogi aktivitása révén azóta is ismert szereplõje a közéletnek. A három jelenlegi roma parlamenti képviselõ nagyon hasonló életutat futott be: Kolompár Orbán, Farkas Flórián, valamint Teleki László vidéki, szerény körülmények között élõ családban nõtt fel, és csak lépésrõl lépésre jutott fel a közélet országos szintjére. A Kiskunmajsán született Kolompár Orbán mezõgazdasági munkásszülõk gyermeke, elõbb földmérõként, majd szoftverüzemeltetõként dolgozott. A Tiszaroffról induló Farkas Flórián http://c-press.hu




építõipari munkásként kezdte, majd 2005-ben szerzett politológusi diplomát az ELTE-n. A Nagykanizsáról származó Teleki László 1976-ban tette le szakmunkásvizsgáját, 2003-ban érettségizett, majd megszerezte a személyügyi szervezõi diplomát.

Mindhárman dolgos szakmunkásként kezdték pályafutásukat, de Farkas Flórián már a rendszerváltás elõtt bekerült a közigazgatásba mint családsegítõ és a Szolnok megyei cigány koordinációs bizottság tagja. A rendszerváltás utáni években már mindhármójukat a közéletben látjuk viszont: Kolompár Kiskunmajsán, majd Bács-Kiskun megyében politizált kisebbségi színekben, 2003-ban az Országos Cigány Önkormányzat elnökévé választották. Farkas Flórián 1991-tõl a Lungo Drom vezetõje, 1995 és 2002 között az OCÖ elnöke volt. 2002 óta immár második ciklusát tölti az Országgyûlés Fidesz-frakciójában képviselõként. Teleki László 1995 óta a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A baloldalon találta meg szövetségeseit a cigányság érdekében folytatott munkásságához: 2002 óta az MSZP országgyûlési képviselõje, a párt roma ügyvivõje.

Hazai közéletünk sajátossága, hogy mindhármójuk nevéhez kapcsolódtak már botrányok. Kolompár Orbán egy jelenleg folyó bírósági ügy gyanúsítottja: jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése miatt hallgatták ki. Az OCÖ elnöke által irányított kiskunmajsai illetõségû Roma Kisebbségi Érdek-képviseleti Szervezet nem tud elszámolni több mint 13 millió forint, munkahelyteremtésre felvett állami támogatással. Farkas Flórián szintén hasonló ügyekbe keveredett. A 90-es évek második felében hûtlen kezelés és csalás gyanújával nyomozott utána hosszú ideig az ügyészség a Lungo Drom alapítványaival kapcsolatban, ám 1998-ban a köztársasági elnök ejárási kegyelemben részesítette, így elmaradt nagy érdeklõdéssel várt büntetõpere.

Teleki László esetében a megfelelõ végzettség hiányát rótta fel a sajtó egy része, hiszen a politikus érettségi nélkül lett országgyûlési képviselõ. Egy ezt firtató újságírói kérdésre így válaszolt: „Valóban fontos a diploma, de több példa is mutatja, a politikusi alkalmasság nem feltétlenül függ az iskolai végzettségtõl. Nagy utat tettem meg. Nagykanizsa mellett, egy telepen nõttem fel. Tízéves voltam, amikor a városba költöztünk. Nagyon jó szüleim vannak, de nem akartak középiskolába járatni, mert féltek attól, hogy kiszakadok a családból. Mégis elmentem szakmunkásképzõbe. Ha nem teszem, most nem érettségizhettem volna. Én igazán a saját bõrömön tapasztaltam, mennyire fontos a tanulás.”

Ketten európai szinten

A roma politikusok egy egészen más generációját képviseli két fiatal roma http://c-press.hu




nõ az Európai Parlamentben. Méghozzá nem is akármilyen sikerrel. A Fidesz színeiben az elsõ roma nõként az EP padsoraiba kerülõ Járóka Líviát két éve az év EP-képviselõjévé választották az igazságosság és alapvetõ emberi jogok szakterületen. Nevéhez több alapvetõ jelentõségû parlamenti határozat és jelentés fûzõdik, így például „A roma nõk helyzetérõl készített jelentés” összeállítása és parlamenti elfogadása. A Világgazdasági Fórum társszervezete, a Világ Fiatal Vezetõinek Fóruma 2006-ban a tagjai közé választotta. Mohácsi Viktória (SZDSZ) pedig nemrég az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kisebbségi fórumának elsõ elnöke lett.

Õk ketten nagyon hasonló profilúak: fiatalok, diplomások, több nyelven beszélnek és nemzetközi politikai tapasztalatokkal rendelkeznek. Az 1974-ben született Járóka angol szakon végzett a szombathelyi tanárképzõ fõiskolán, a nála egy évvel fiatalabb Mohácsi a szegedi egyetem kommunikáció szakán. Járóka Lívia külföldi szociálantropológiai tanulmányokkal toldotta meg végzettségét, és ebben a témában végzett kutatásokat a romák körében. Újságírói pályája mellett hasonló témákban kutatott Mohácsi Viktória is az Oktatáskutató Intézetben, majd az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosaként tevékenykedett.

Kormányszóvivõi poszton

A legismertebb roma közszereplõk közé emelkedett Daróczi Dávid (eredetileg Daróczi József), a Gyurcsány-kormány szóvivõje. A hetvenes években a Kommunista kiáltványt, majd a rendszerváltás után a Bibliát lovári nyelvre fordító Daróczi „Choli” József fia 1990-tõl teológiát tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Még a jezsuita rendbe is jelentkezett, de közös megegyezéssel eltanácsolták a szerzetességtõl. Daróczi 1993-ban Havas Henrik és Heltai Péter újságíró-iskolájába járt, a Budapest Média Intézetbe, 1994-tõl újságíróként dolgozott a többi között a Népszava, a Színes Vasárnap és a Világgazdaság címû lapoknál. 2001-tõl 2004-ig a Rádió C felügyelõbizottságának elnöke, 2002 és 2004 között a Magyar Televízió szerkesztõ-riportere, felelõs szerkesztõje volt. 2004-tõl a Magyar Hírlap rovatvezetõje, 2005-tõl a a miniszterelnök szövegírója. 2007-tõl unokatestvére, Debre Krisztina férjének, Batiz Andrásnak az utóda a kormányszóvivõi poszton.

Ezredesi plafon a seregben

A cikk megírásakor a zóna http://c-press.hu




riporterei a rendõrségtõl is azt a hivatalos választ kapták, hogy a törvényi tilalom miatt nem tartják nyilván az állomány tagjainak etnikai hovatartozását. A rendõrségnek így fogalma sincs arról, hány roma rendõr dolgozik, s hogy melyik a legmagasabb rang és beosztás, ameddig roma eljuthatott a testületben. A zóna felvetésére, hogy a pozitív diszkriminációs lépések – mint például a romák létszámát növelni szándékozó akciók – sikerességét hogyan tudják így mérni, nem kaptunk meggyõzõ választ. Sem a rendõrségtõl, sem mástól.

Maximum az alezredesi rendfokozatig juthatnak a cigányok a rendõrségnél – mondta viszont Horváth Ferenc nyugállományban lévõ roma rendõr õrnagy a zónának. Eddig a pontig a megfelelõ végzettséggel és szolgálati idõvel automatikusan eljuthatnak a romák is, csak ki kell várni. Az itt húzódó láthatatlan határvonalnál feljebb azonban még nem jutott cigány. „Nyílt diszkriminációt nem tapasztaltam a testületnél, ám aki bejut, annak a mindkét oldalon mûködõ elõítéletességgel meg kell küzdenie. Egy roma rendõrnek kétszer annyit kell teljesítenie, mint a többieknek, akkor elismerik, s nem lesz gondja” – mondta a tízévi járõrszolgálat, majd jó néhány év ügyeleti munka után bevetésparancsnokként nyugdíjba vonult Horváth Ferenc.

A nyugalmazott õrnagy jelenleg egy civilszervezet, a Roma Rendõrök Országos Egyesülete elnökeként tevékenykedik annak érdekében, hogy minél több roma fiatalt irányítson a rendõri pályára. Szerinte ennek legfõbb akadálya, hogy a rendõri képzést kevés roma fiatal engedheti meg magának, mivel a tanulóévek alatt nem jut jövedelemhez, s nem tud családot eltartani, ami hathatós szülõ háttér nélkül megengedhetetlen egy huszonéves fiatalember számára.

Nem sokkal jobb a helyzet a hadseregben sem, bár erre a fegyveres testületre nem nyomja rá a bélyegét olyan éles ellentét, mint a romák és rendõrök sokak által hagyományosan és kölcsönösen ellenségesnek mondott viszonya. A Magyar Honvédség mindig is szívesen fogadta az alacsonyabb társadalmi státusú csoportok képviselõit, köztük a romákat is, de nem a fõtisztek körében – világosították fel a zónát volt és jelenlegi katonatisztek. A magyar hadseregben eddig a legmagasabb rangot Jóni Tibor nyugállományú ezredes szerezte meg, aki jelenleg is a Magyar Honvédség romaügyi referenseként dolgozik.

Bölcsészpályára terelve

A tudományos pálya sincs éppenséggel kikövezve a romáknak. Roma akadémikusról nem is tudnak a zóna által megkérdezett szakértõk, legfeljebb néhány tucat kandidátus reprezentálja a cigány tudományos közösség legfelsõ szintjét. A tudományos területek közül a cigányok túlnyomó részben a bölcsészettudományokat választják, leginkább a szociológiát, erre http://c-press.hu




tereli õket az iskola és a társadalom, így véli legalábbis Havas Gábor, a felsõoktatásban tanuló roma fiatalokat támogató Romaversitas Alapítvány tanulmányi igazgatója.

A tudományos karrier nehézségei az oktatási rendszerbõl erednek, már az érettségit adó iskolákba is nehezen jutnak be a cigányok, a felsõoktatásba pedig még nehezebben. Tíz évvel ezelõtt az egyetemeken és fõiskolákon tanulók egy százaléka volt roma, azóta a helyzet sokat javult, különösen az elmúlt öt évben, ám errõl sincsenek adatok.

Testhez álló mûvészpálya

A legszélesebb társadalmi elismertségre és ismertségre a zenész cigányok tehettek szert. A 18. századi virtuóz hegedûstõl és az elsõ, mai értelemben vett cigányprímástól, Cinka Pannától Pege Aladárig és Szakcsi Lakatos Béláig hosszú sor vezet, számos Kossuth-díjjal. Ám kérdés, hogy más mûvészeti ágakban hogyan szerepeltek a romák.

A színmûvészetben a legnagyobb elismertséget és népszerûséget Hegyi Aranka operettprimadonna könyvelhette el. Noha neve valószínûleg nem sok mindent mond a mai kor emberének, munkásságának fokmérõjeként elég, ha annyit mondunk: a zeneszerzõ Johan Strauss is nagy tisztelõje volt. Az 1855-ben Szabadkán született színmûvésznõ, operett- és dalénekesnõ alakította Szaffit a Strauss által írt Cigánybáró címû operett õsbemutatóján a Népszínházban. A zeneszerzõ az elõadás után azt mondta, éppen olyannak álmodta meg Szaffit, ahogyan Hegyi Aranka eljátszotta. Édesapját, Hegyi Poldi cigányprímást fiatalon elveszítette, majd kemény munka mellett táncolni és énekelni tanult. Elsõ önálló sikerét 1882-ben a Népszínházban aratta Offenbach Hoffmann meséi címû darabjában, és élete végéig Blaha Lujza és Pálmay Ilka méltó társa volt, hármas külföldi vendégszereplésüket méltatták a kritikusok. Sikerei mégsem szédítették meg, egyszerûen élte az életét, kerülte a nagy nyilvánosságot, nem voltak sztárallûrjei. Egyszer azonban mégis fizetésemelést kért a Népszínház igazgatójától, mert hiába volt a teátrum egyik legsikeresebb mûvésze, a fizetése ezt mégsem tükrözte. A direktor elutasította, erre Hegyi Aranka otthagyta a társulatot. Közkedveltségét jól tükrözi, hogy a hivatalos elöljárók és a közvélemény nyomására visszavették a Népszínházba, és nem a korábbi vendégmûvészi státusba, hanem szerzõdéses színészként. Késõbb saját színésziskolát alapított (1900-ban). Élete végére magára maradt. Halálának kilencvenedik évfordulóján, 1996-ban mutatták be a Fõvárosi Operettszínházban az életérõl szóló operettet.

Ha színidirektorokról van szó, a nagy színházak vezetõi között nem találunk romát, kisebb teátrumok élén http://c-press.hu




viszont igen, Lojkó Lakatos József például a Harlekin Gyermekszínházat vezeti. Meg kell említenünk a Domján Edit-díjas Jónás Juditot, aki jelenleg a Duende Színházi Társulás vezetõje. A Nógrád megyei Bercelen született 1964-ben, majd gyerekriporter lett a Magyar Rádióban. 1983-ban gyõzött a Ki mit tud? versmondó kategóriájában, és ugyanebben az évben felvették a színmûvészetire. Késõbb a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett, 1995-ben alapította meg a Duende Színházi Társulást.

Kisebbségben a médiában is

A cigányok médiabeli megjelenése és a velük szembeni elõítéletek közötti kapcsolatról idõrõl idõre megjelennek tanulmányok. A zóna vizsgálódásaiban arra jutott, hogy az egyik legnagyobb presztízsû televíziós szerepben, a híradós mûsorvezetõk között is volt roma származású. Igaz, az némiképp árnyalja a képet, hogy neve és arca még nem ivódott be úgy a köztudatba, mint más híradósoké. Káli Horváth Kálmánról van szó, aki – sok más mûsor mellett – a Duna Televízió hírmûsorát is vezette. Sokáig volt képernyõn a mostanra megszûnt Provokátor címû mûsor két riportere, Szirmai Norbert és Setét Tamás, de említhetjük Debre Krisztinát, a Fókusz volt munkatársát is.

A médiaszociológusok szerint a nagy áttörést az hozta meg, hogy a legnézettebb magyar szappanoperában, a Barátok közt címû sorozatban Varga Izabella egy roma ügyvédnõt, Balogh Nórát alakítja. Nem kimondottan képernyõn lévõ személyiség, de a televízióhoz és a filmhez kötõdik a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán operatõrként végzett Sára Sándor is. Nemcsak operatõrként, hanem rendezõként is alkotott, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, illetve számos más elismerés birtokosa. Hét éven át, 1993-tól 2000-ig a Duna Televízió elnöke volt.

Álomgól Brazília ellen

Magyarország elsõ roma származású olimpai bajnoka Gedó György volt, az ökölvívó az 1972-es müncheni olimpián lett bajnok papírsúlyban (A zóna interjúja Gedóval). Emellett kétszeres Európa-bajnoki és nyolcszoros magyar bajnoki címet szerzett. Futballban Farkas János volt a legnagyobb roma játékos, a csatár nevéhez fûzõdik az 1966-os világbajnokságon Brazília ellen lõtt álomgól. Az 1942-es születésû Farkas János 1959 és 1972 között a Vasas játékosa volt, négyszer lett bajnok, egyszer gólkirály. A válogatottban 33-szor szerepelt, és 19 gólt rúgott, tagja volt az 1964-es tokiói olimpián az http://c-press.hu




aranyérmes magyar csapatnak és a szintén 1964-es spanyolországi Eb-harmadik gárdának is. Néhány hete a Magyar Labdarúgó-szövetség Farkas János-díjat hozott létre, amelyet az a fiatal roma futballista kap, aki a pályán és azon kívül is példát mutat társainak.

De nemcsak az amerikai választások alkalmával követtük nyomon a legnagyobb hazai etnikai kisebbség sorsát. A zóna riportere ott járt Nagycsécsen is, ahol fejbe lõttek egy cigány asszonyt és férfit. A cigánysoron készült riportunkat elolvashatja itt. Ide kattintva pedig azt követheti nyomon, hogyan szorulnak ki a romák és a szegények Budapest belvárosából. A belsõ-pesti kerületek rehabilitációja ugyanis több tízezres lakosságcserével jár.

C-PRESS - zona.hu

http://c-press.hu



Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban January 05

Recommend Documents