FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 7. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANULÓI PÉLDÁNY B BIIO OL LÓ ÓG GIIA A 7. évfolyam

1

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

Írták és lektorálták: Pintérné Mészáros Ildikó Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa A program szakmai vezetője Csorba F László

2


TARTALOM I.

NÖVÉNYISMERET - ÁLLATISMERET

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

MIBEN HASONLÍTUNK (F) TAVASZI VIRÁGOK (G) VIRÁGOS ÉS VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK (E) VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (F) MOHA VAGY HARASZT? (G). MOHÁK ÉS HARASZTOK (E) MELYIK OSZTÁLYBA TARTOZOM? (F) MIRŐL ISMERSZ FEL? (G) TUDOD-E, KI VAGYOK? (E) MIBEN KÜLÖNBÖZÜNK? (G) ISMERSZ-E ALAPOSAN? (E) A GYAPJASLEPKE ELLENSÉGEI (G) A HÍMPOROS SZÁRNYÚ KÁRTEVŐK (G) VEGYSZERES-, VAGY INKÁBB BIOVÉDEKEZÉS A GYAPJASLEPKE ELLEN? (G) ÁLLATCSOPORTOK (G) MI A SZEMPONT? (G) A VÁZ SZERINT… (G)

II.

TŰRŐKÉPESSÉG ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK – AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

MI A FONTOSABB? (F) A MACSKABAGLYOK EGYEDSZÁMA (G) SZERETI-E A FOLTOS MALÁRIASZÚNYOG A SZÁRAZSÁGOT? (G) HOGYAN HAT A KÖRNYEZET AZ ÉLŐLÉNYEKRE? (E) ADATOK ÉS GRAFIKONOK (G) ADATOK ÉS GRAFIKONOK 2. (G) NYOMOZZ VÁROSOK UTÁN! (G) AZ EGYENLÍTŐTŐL TÁVOLODVA (F) ÁBRÁZOLD! (G) MEDVÉK VAGYUNK, MÉGSEM EGYFORMÁK (F) MI JELLEMZŐ RÁM? (G) MILYEN VAGYOK? (E) A SZAVANNÁK FÁI (F) SZAVANNA, DE MELYIK (G) ERDŐS VAGY FÜVES? (E) A ROKONAID VAGYUNK (F) ŐSEINK KÖZÖSEK (G) MAJMOK VAGYUNK, MÉGIS KÜLÖNBÖZÜNK (E) MARGARINVADÁSZAT (G) MARGARINVADÁSZAT 2. (G) MARGARINVADÁSZAT 3. (G)

3


I. RÉSZ NÖVÉNYISMERET, ÁLLATISMERET

www/ evolutionhappens.net/orangutan

4


1. Miben hasonlítunk? (F) Az elmúlt évek során és az idén tanult növényfajok közül választottunk ki néhányat. Csoportosítsd ezeket a megadott szempontok alapján! A fajok betűjelének megadásával válaszolj! a) kukorica

e) búza

i)

lucerna

b) lucfenyő

f)

j)

óriás barnamoszat

c) borsó

g) bükk

k) erdei fenyő

d) tőzegmoha

h) napraforgó

l)

erdei pajzsika

1. Fás szárúak 2. Szélporozta növények 3. Nincs valódi gyökerük, száruk, levelük. 4. Egyivarú virágaik vannak 5. Gyöktörzse van 6. Összetett levele van 7. Spórával szaporodik 8. Virágos növény 9. Magokkal szaporodik 10. Termést hoz

5

kocsánytalan tölgy


2. Tavaszi virágok (G) A feladathoz használandó a Növényismeret című könyv fajismertető része és a növényi szervek típusairól szóló ábrák is a 96-99. oldalon. A) A vázában 14 most nyíló növényfaj található. Mindegyiknek megadtuk a nevét is. A) salátaboglárka, B) őszibarack, C) lucerna, D) pásztortáska, E) borsó, F) gyermekláncfű, G) piros árvacsalán, H) fürtös gyöngyike, I) cseresznye, J) jakabnapi aggófű, K) kányazsombor, L) tulipán, M) kerek repkény, N) széleslevelű salamonpecsét. Soroljatok fel legalább 5 olyan szempontot (külsőleg megfigyelhető tulajdonságot), ami alapján ezeket a növényfajokat csoportosítani lehet! Egy szempontot példaként megadtunk. •

A porzók száma (5, 6 vagy meghatározatlan számú)

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

•

……………………………………………………………………

Csoportosítsátok a növényeket az alábbi szempontok szerint: (Ezt a feladatot értelemszerűen az 5 –vagy több – szempont megbeszélése után érdemes csak kiadni!) Virág színe: rózsaszín: piros: kék vagy liláskék: fehér: sárga:

‫ٱ‬ ⁬⁬ ⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬

Takarólevelek: szabad szirmúak: forrt szirmúak:

⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬⁬⁬⁬

6


Szár keresztmetszetének alakja: kerek: szögletes:

⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬

Levélszél alakja szerint: épszélű: csipkés, fűrészes, fogazott: szeldelt:

⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬⁬⁬⁬ ⁬⁬⁬

B) A Növényismeret könyvben keressétek meg, hogy melyik faj melyik növénycsaládba tartozik! Boglárkafélék:

⁬

Rózsafélék:

⁬⁬

Keresztesvirágúak:

⁬⁬

Ajakosak:

⁬⁬

Pillangósvirágúak:

⁬⁬

Fészekvirágzatúak:

⁬⁬

Liliomfélék:

⁬⁬⁬

Melyik osztályba tartoznak a liliomfélék?................................................................................ Melyik osztályba tartozik a többi csoport? .............................................................................. Mind a hét csoportba besorolt növényeken keress legalább egy olyan tulajdonságot, ami alapján egyértelműen elkülöníthetők a többi csoporttól! Boglárkafélék: .......................................................................................................................... Rózsafélék: ............................................................................................................................... Keresztesvirágúak: ................................................................................................................... Ajakosak:.................................................................................................................................. Pillangósvirágúak:.................................................................................................................... Fészekvirágzatúak: ................................................................................................................... Liliomfélék:..............................................................................................................................

7


3. Virágos és virágtalan növények (E) Melyik fajra mi jellemző? A fajok betűjelével válaszolj! a) fürtös gyöngyike b) békanyálmoszat c) erdei fenyő d) salátaboglárka e) háztetőmoha f) hölgypáfrány 1. Csoportosítsd a fajokat aszerint, hogy kell-e víz a szaporodásukhoz vagy sem! Szaporodásukhoz (a megtermékenyítéshez) vízre van szükség Szaporodásukhoz (a megtermékenyítéshez) nincs szükség vízre 2. Sorolj fel még 3 olyan szempontot, tulajdonságot, melyek alapján ez a hat növényfaj 2 nagy csoportra osztható! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. 3. Figyelmes szemlélés után sorold be a képeken látható 4 fajt a megfelelő növényi törzsekbe, osztályokba!

„A” faj

„B” faj

„C” faj

„D” faj

Mohák törzse:........................................................................................................................... Harasztok törzse: ...................................................................................................................... Nyitvatermők törzse: ................................................................................................................ Zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya: ................................................................................ Zárvatermők törzse, egyszikűek osztálya: ...............................................................................

8


4. Virágtalan növények összehasonlítása (F) Két virágtalan növénytörzs tulajdonságait kevertük össze. Válogasd szét, és írd a növénytörzsek jellemzőit a megfelelő halmazba! A mindkét törzse igaz jellemzők sorszámát írd a két halmaz közös részébe! Nevezd meg a másik növénytörzset is! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

gyökerük van száruk van levelük van telepeikben sok vizet raktároznak spórákkal szaporodnak száruk a föld alatt fejlődik levélkéik aprók

8. szaporodásukhoz víz szükséges 9. spóratartótok spóratartó nyélen helyezkedik el 10. nincs viráguk 11. testfelületükön keresztül veszik fel a táplálkozáshoz szükséges anyagokat

A Növényismeret című könyv segítségével rajzold le a két növénytörzs egy-egy kiválasztott faját! Törekedj a levél alakjának pontos rajzára és a spóratartó tokok feltüntetésére!

9


5. Moha vagy haraszt? (G) A helyes válasz betűjelét írd az üres négyzetbe! A. mohák B. harasztok C. mindkettő D. egyik sem 1 2 3 4 5

Valódi szárral, gyökérrel nem rendelkeznek. Viráguk van. Valódi hajtásos növények. Spórával szaporodnak. Zöld színanyagot tartalmaznak.

6. Hol veszik fel a mohák a számukra fontos tápanyagokat? Sorold fel, melyek ezek! ……………………………………………………………………………………………. 7. Magyarázd meg, mit jelent a következő mondat: „A harasztok hajtásos növények.”! ……………………………………………………………………………………………

8. Az ábrán egy különleges, szokatlan formájú spórás növény, a holdruta látható. A mohák vagy a harasztok közé tartozik? Válaszodat indokold! ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………….

10


6. Mohák és harasztok (E) 1. Sorolj fel 2 tulajdonságot, ami a mohákra és a harasztokra is jellemző! -……………………………………………….. -……………………………………………….. A képen baloldalt egy trópusi páfrányfát, jobboldalt pedig a hegyi patakpartok mentén nálunk is előforduló struccpáfrányt láthatjuk. Ez a faj a képen is látható sötét, kicsiny levelein hozza a spórákat.

Egészítsd ki a táblázatot! Mohák

Harasztok

Élőhely

Valódi szárazföldi növények

2.

Testfelépítés

3.

Valódi száras, leveles, gyökeres növények

Képviselői

4.

5.

6. Írd az állítás elé, hogy igaz (I) vagy hamis (H)! ….. A mohák és a harasztok virágtalan növények. ….. A mohák valódi hajtásos növények. ….. A harasztoknál csak a zöld levél fonáki részén helyezkedhetnek el a spóratartók. ….. A harasztok között faméretűek is akadnak.

11


7. Fogalmazd meg, mi a spóra! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

12


7. Melyik osztályba tartozom? (F)

1. kép

2. kép

Töltsd ki a táblázatot a megadott szempontok alapján! jellemzők

1. kép: bogláros szellőrózsa

2. kép: hóvirág

Sziklevél Gyökérzet típusa Szár elágazása Levélerezet Virágtakaró Osztály Melyik csoportba (növény osztályba) tartoznak képen a látható fajok? Miből ismerhető ez fel a kép alapján? Írjátok le! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

13


8. Miről ismersz fel? (G) A helyes válasz betűjelét írd az üres négyzetbe! A. B. C. D. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kétszikűek Egyszikűek Mindkettő Egyik sem

Oldalgyökereik vannak. Száruk fás vagy lágyszár. Mellékgyökereik vannak. Közéjük tartoznak a pázsitfűfélék. Zárvatermők. Közéjük tartozik anyarozs. Közéjük tartozik tulipán.

8. A rajzok alapján állapítsd meg, hogy melyik növénycsoportba tartoznak az ábrázolt fajok! Indokold is állításodat legalább két jellegzetesség összevetésével!

2. ábra

1. ábra

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………….

9. A Növényismeret felhasználásával nevezd meg az ábrákon látható növényfajokat …………………………………………………………………………………………………. 14


9. Tudod-e, ki vagyok? (E) Sorold be a fényképek alapján az alábbi négy fajt az egyszikűek vagy a kétszikűek közé! 1. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… …………………………………………

2. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… …………………………………

3. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… …………………………………

4. Hova tartozik? Mely jellegzetességek alapján ismerted föl? ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… ……………………………………………………………… …………………………………………

Foto: Terra Alapítvány

15


10. Miben különbözünk? (G) Töltsd ki a táblázatot! jellemzők

Rákok

Rovarok

Pókszabásúak

Testfelépítés, testtájak megnevezése Kültakaró anyaga, különlegessége Járólábak száma Táplálkozási mód

B

A

C

A képen látható fajok az ízeltlábúak melyik osztályába tartoznak? Nevezd meg és indokold is a választást! A: ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….. B: …………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. C: …………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………..

16


11. Ismersz-e alaposan?(E) Hasonlítsátok össze az ízeltlábúak három legnagyobb csoportját! A helyes válasz betűjelét írjátok az üres négyzetekbe! A. rákok B. rovarok C. pókszabásúak D. mindegyik E. egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Közéjük tartozik a vízibolha. Ide tartoznak a kullancsok. Szelvényezett testűek. Pödörnyelvük lehet. Csáprágójuk van. Légcsövekkel lélegeznek. Külső vázuk van. Vízedényrendszerük van. Ide tartoznak a skorpiók Elsődlegesen két pár szárnyuk van. Kitinpáncéljukba mészsók rakódhatnak le. Testszelvényeik testtájakba csoportosultak.

17


12. A gyapjaslepke ellenségei (G) „A gyapjaslepke minden fejlődési szakaszának számos természetes ellensége van. Petéit a cinegék, csuszkák, harkályok, illetve más rovarevő énekes madarak is fogyasztják, de nagy károkat okozhat bennük a szalonnabogár lárvája is. A talajon vonuló hernyóit a sünök, cickányok és vakondok tizedelik meg. Bábjait a cinegék, a csuszka, valamint a harkályfélék, a fakusz és a rigók fogyasztják. Emellett az erdei egerek is tömegesen eszik a fatörzs alsó részein lévő bábokat. A lepkéket elsősorban a lappantyú, a gébicsek, valamint a denevérek zsákmányolják. A hernyókat és a bábokat egyaránt tömegesen fogyasztják a ragadozó bogarak, köztük a bábrablók. Egyetlen aranyos bábrabló lárvája fejlődésének 14 napja alatt több tucat nagyméretű gyapjaslepkehernyót pusztíthat el. Bizonyos fürkészlegyek a hernyók testére petéznek, mások pedig parányi petéiket a levelekre rakják. A hernyók ezeket egészben elfogyasztják, és a hernyó testében kikelő lárvák belülről kezdik el fogyasztani gazdaállatukat. E fajok nőstényei érzékelik a hernyók által megsebzett levelekből kiáramló vegyületeket, így petéiket közvetlenül a rágott levelekre, illetve azok közvetlen közelébe rakják le. Hasonló módon élősködnek a fürkészdarazsak is. Általános összefüggés, hogy a természetes ellenségek a természeteshez közeli állapotú, elegyes, vegyes korú állományokban vannak jelen nagyobb számban, ezekben képesek jobban befolyásolni a gyapjaslepke-populációk népességét.” 1. Csoportosítsd a gyapjaslepke természetes ellenségeit! Ha szükséges, használd az Állatismeret c. könyvet! Ízeltlábúak

Madarak

Emlősök

2. Jelöld csillaggal a fenti táblázatban azokat az állatokat, amelyek a gyapjaslepke élősködői! 3. Milyen táplálkozásmódúak a csillaggal nem jelölt állatok? …………………………………………………………………………………………………. 4. Említs egy olyan erdőtípust, amely fokozottan ki van téve a gyapjaslepke kártételének! ………………………………………………………………………………………………….. 5. Mi jellemzi ezeket az erdőket? (fajösszetétel, életkor szerint) ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

18


13. A hímporos szárnyú kártevők (G) A gyapjaslepke erdeinkben súlyos kártételt okozott 2004-ben. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! „A nőstény és a hím lepke között szembetűnő különbség van. A hím szürkésbarna színű, kackiásan fésűs csápot visel, a jóval nagyobb testű nőstény pedig piszkosfehér, csápja fonalas. Magyar neve a nőstény potrohának gyapjúszőrzetére utal, amellyel a lerakott petéket fedi be… A gyapjaslepke erősen polifág faj, azaz igen sokféle – világszerte több száz – tápnövényen képes kifejlődni. A legtöbb hazai fa- és cserjefaj megfelel táplálékául. Tömeges szaporodása esetén számos tűlevelűt (erdeifenyő, ezüstfenyő, vörösfenyő, luc, jegenyefenyő) is képes lecsupaszítani… Ugyanakkor különösen kedveli a csertölgyet, a kocsányos tölgyet, a mézgás égert, és a nemes nyárakat. Ezeken táplálkozva hernyói gyorsan, kis veszteséggel fejlődnek, s a nőstény lepkék sok életképes petét raknak… A gyapjaslepke egynemzedékes faj, életciklusából mintegy 9-10 hónapot pete alakban tölt, és így is telel át. Az időjárás függvényében a kis hernyók általában április végén, május elején kelnek ki… A kelési periódus jócskán elhúzódhat. A kikelt hernyók először elfogyasztják saját peteburkukat, majd a petecsomó felszínén néhány napig mozdulatlanul „napoznak”. Ezt követően felmásznak a koronába, és megkezdik a rágásukat. A hernyók egész fejlődésük alatt képesek selyemszálat képezni. Ez elsősorban a természetes ellenségek ellen való védekezés egyik formája: veszély esetén a selyemszálon egyszerűen csak ledobják magukat az ágról, a veszély elmúltával pedig visszamászik. Másfelől a fiatal hernyók terjedésében is szerepe van a szálnak: azzal és szőreik segítségével akár több tíz kilométerre is elvitorlázhatnak kikelésük helyétől… A hernyók 4-5 vedlés után, magukat a törzshöz, ágakhoz, levelekhez szőve bábozódnak be. A bábok sötétbarna színűek, ritkás sárga szőrrel fedettek. Belőlük 2-3 hét után kelnek ki a lepkék. Rajzásuk június második felétől akár szeptember végéig is tarthat, de fő időszaka július és augusztus.” 1. Mi a neve annak a jelenségnek, amelyről az első bekezdés ír? …………………………… 2. Említs más olyan fajt, amelynél megfigyelhető ez a jelenség! ..…………………………... 3. Mi a szerepe annak, hogy a két nem testi bélyegeikben is erősen eltérő? ………………………………………………………………………………………………….. 4. Állapítsd meg a szövegből, hogy milyen állapotokon keresztül fejlődik a gyapjaslepke! …………………………………………………………………………………………………... 5. Hogyan nevezzük ezt a fejlődési típust? ………………………………………………...…. 6. Melyik fejlődési alak okozza a kártételt? …………………………………………………... 7. Gyűjtsd ki a szövegből azokat a faji sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik a gyapjaslepkék gyors elterjedését! …………………………..…………………………………………………………………….. 19


………………………………………………………………………………………………… ..............................................................................................................................................….. 8. Gyűjtsd ki a gyapjaslepke tápnövényei közül azokat, amelyek őshonosak hazánkban! (Ha szükséges, használd a Növényismeretet!) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9. Válaszd ki az őshonos tápnövények közül a nyitvatermőket! …………………………………………………………………………………………………. 10. Miért különösen nehéz a tűlevelűeket lecsupaszítani? (Írj legalább két példát!) ..............................................................................................................................................….. ..............................................................................................................................................…..

20


14. Vegyszeres- , vagy inkább biovédekezés a gyapjaslepke ellen? (G) „Kertekben, parkokban, lakott területeken a petecsomók tél végi, tavasz eleji eltávolítása és megsemmisítése is megoldható. Nagyobb kiterjedésű erdőkben ez a megoldás nem alkalmazható, hiszen óriási élőmunkával jár, így rendkívül költséges. Másrészt a törzs, illetve a korona magasabb részein lévő petecsomók tömege nem érhető el, márpedig ezekből még éppen elég hernyó kelhet ki a kár bekövetkeztéhez. A hernyók ellen környezetkímélő készítményekkel (kitinszintézist gátló anyagokkal vagy a Bacillus thuringiensis spóráival) eredményesen lehet védekezni…Erdőkben elsősorban a helikopteres védekezést, kisebb területű parkokban, kertekben, lakott településeken pedig a földi permetezést javasoljuk. Fontos azonban tudni, hogy a gyapjaslepke által leginkább kedvelt cseresek, tölgyesek (de az erdők általában is) fontos természeti értékeket hordozó, értékes ökoszisztémák, amelyek például rovarfajokban minden más fafajú állománynál gazdagabbak, és számos védett ritkaságnak adnak otthont. Ennek megfelelően erdőben vegyszeres védekezést csak kifejezetten indokolt esetben alapos megfontolás után szabad végezni, akkor is csak környezetkímélő szerekkel.” 1. Miért nehézkes a petecsomók összegyűjtése? Írj három lehetséges okot! ………………………………………………………. ………………………………………………………. ………………………………………………………. 2. Miért gátolja a hernyók fejlődését a kitin szintézisét (előállítását) akadályozó készítmény? ……………………………………………………………………………….……………… ……………………………………………………………………….……………………… ……………………………………………………………….……………………………… 3. Milyen kapcsolatban (ökológiai kölcsönhatásban) lehet a Bacillus thuringiensis és a gyapjaslepke? ……………………………………………………….……………………………………… 4. Fejtsd ki, hogy miért lehet veszélyes a vegyszeres védekezés más rovarfajokra? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 5. Mely madárfajokra lehet veszélyes a gyapjaslepkék vegyszeres irtása? (Írj legalább hármat)! ………………………… …………………………… ………………………… 6. Mely emlősfajokra lehet veszélyes a gyapjaslepkék vegyszeres irtása? (Írj legalább hármat)! ……………………….. …………………………… ………………………… 7. Miért lehet veszélyes a gyapjaslepkék permetezése madár- és emlősfajokra? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….

21


8. Mi a biológiai védekezés lényege? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9. Sorold fel a biológiai védekezés előnyeit! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

22


15. Állatcsoportok (G) Csoportosítsd a felsorolt állatokat élőhelyük szerint! Írd a nevüket a táblázat megfelelő oszlopaiba! Foltos hiéna, kardszárnyú delfin, orvosi pióca, mezei pocok, éti csiga, kék cápa, kék kagyló, tonhal, folyami rák, káposztalepke, erdei pinty, leső harcsa Édesvízben él

Szárazföldön él

Tengerben él

16. Mi a szempont? (G) Találd ki a csoportosítási szempontokat, és írd be a táblázat fejlécébe!

orvosi pióca

mezei pocok

foltos hiéna

folyami rák

éti csiga

kék kagyló

leső harcsa

erdei pinty

kardszárnyú delfin

káposztalepke

kék cápa tonhal

17. A váz szerint…. (G) Csoportosítsd az alábbi állatokat egy újabb szempont szerint! Írd a nevüket a táblázat megfelelő oszlopába! Foltos hiéna, kardszárnyú delfin, orvosi pióca, mezei pocok, éti csiga, kék cápa, kék kagyló, tonhal, folyami rák, káposztalepke, erdei pinty, lesőharcsa Belső váza van

Kitines külső váza van

Meszes külső váza van

23

Nincs váza


1. Hasonlítsátok össze a 15., 16. és 17. feladat csoportosításait! Vitassátok meg: melyik tükrözi leginkább a rokonsági kapcsolatot az állatok között? ………………………………………………………………………………………………….. 2. Miért ez tükrözi leginkább? …………………………………………………………………………………………………... 3. Írj egy másik jellemzőt a táblázat négy oszlopába? …………………………………………………………………………………………………... 4. Mi a rendszertani neve ezeknek az élőlénycsoportoknak? …………………………………………………………………………………………………...

24


II. RÉSZ TŰRŐKÉPESSÉG ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK – AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI

Foto: Csorba László

25


18. Mi a fontosabb? (F) Az ábrán egy hazai erdei életközösség szintezettségét látod. Mellette két környezeti tényező mennyiségi változását mutatják a háromszögek a talajszinttől a lomkoronaszintig. Az ábra figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre!

lombkoronaszint cserjeszint gyepszint avarszint talajszint páratartalom

fény

1. Melyik szintben él a legtöbb moha? 2. Rajzold fel háromszöggel a mohák mennyiségi változását! 3. A páratartalom vagy a fény határozza meg inkább az erdőben a mohák előfordulását? 4. Minek köszönhető az erdőben a több szint kialakulása?

26


A következő ábra egy város és környékének sematikus rajzát mutatja, alatta vékonyodó, illetve vastagodó vonalak pedig bizonyos környezeti tényezők mennyiségét jelképezik a város egyes területein. A város területén a színek a zuzmók sűrűségét jelölik. Az egyre sötétebb színek az egyre nagyobb mennyiségben előforduló zuzmót jelentik. Az ábra figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre!

kertváros belváros város kp.

erdő

kén-dioxid mennyiség éves csapadék páratartalom

zuzmók

5. Melyik tényező eloszlása szabja meg a zuzmók előfordulását? ……………………………………………………………………………………………… 6. Rajzold fel a zuzmók mennyiségi változását (a környezeti tényezők változását mutató vonalakhoz hasonló jelölést alkalmazz!)

27


19. A macskabaglyok egyedszáma (G) Az alábbi grafikon egyik dombvidékünkön a macskabagoly egyedszám-változásának alakulását ábrázolja az évek során. Ezen grafikon után további grafikonok találhatók, melyeken szintén az évek előrehaladtával lehet nyomon követni egyes környezeti tényezők változását. A grafikonok figyelmes szemlélése után válaszolj a kérdésekre!

egyedszám

A m acskabagoly egyedszám változása

1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 évek

csapadék (mm)

Éves csapadékmennyiség 700 600 500 400 300 200 100 0 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 évek

hőmérséklet (°C)

Évi átlaghőm érséklet

1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 évek

egyedszám

Rágcsálók egyedszámváltozása

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000 évek

28


1. Mely tényező hat a macskabagoly egyedszám-változására? ............................................................................................................................. 2. Hogyan befolyásolná a macskabagoly egyedszám-változását, ha az erdőben kitermelnék az idős, odvas fákat? ............................................................................................................... 3. Válogasd szét a feladatsorban talált környezeti tényezőket aszerint, hogy élő vagy élettelen tényezőkről van szó! élő környezeti tényezők:.............................................................................................................. élettelen környezeti tényezők:..................................................................................................... 4. Azonosítsd az ábrák és az Állatismeret könyv segítségével a macskabagoly jellemző zsákmányállatait! …………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………..

29


20. Szereti-e a foltos maláriaszúnyog a szárazságot? (G) 1. A foltos maláriaszúnyog a –30°C és +30°C fokos hőmérsékletet is elviseli, viszont a levegő páratartalmának ingadozását nehezen tűri, az optimális számára a 90%-os páratartalom. Válaszd ki a tűrőképességi görbék közül, hogy mely kettő jellemezheti a foltos maláriaszúnyogot! A diagramok betűjelét írd a négyzetekbe! N

N

-40 -30 -20 -10

0

10

20

30

-40 -30 -20 -10

40 °C

A)

0

20

30

40 °C

B) N

N

0

10

20

30

40

50

60

70

80

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

°C

C)

páratartalom (%)

D) N

N

0

15

30

45

60

75

90

0

páratartalom (%)

E)

10

15

30

45

60

75

90

páratartalom (%)

F)

30


2. A pisztráng a víz hőmérsékletére és oxigéntartamára nézve is szűktűrésű. Az oxigéngzdag és hideg hegyi patakokat kedveli. Rajzold fel a koordináta-rendszerbe a két környezeti tényezővel szembeni tűrőképességi görbéjét! A koordináta rendszerben viszonyítási alapként szaggatott vonallal föltüntettük egy tágtűrésű faj – a ponty – tűrőképességi görbéit.

ponty

ponty

oxigéntartalom

vízhőmérséklet

Olvasd el figyelmesen a következő állításokat, majd döntsd el az azt követő mondatokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)! Írd a megfelelő betűjelet a táblázat üres részébe! A tigris Kelet-Szibériától az Egyenlítőig is előfordul. A foltos szalamandra lárvájának fejlődéséhez csak alacsony A vándorpatkány szinte az egész világon elterjedt. A zátonyképző korallok csak a tengervíz állandó sótartalma esetén képesek megmaradni. A nadragulya a nitrogénben gazdag talaj jelzőnövénye. A foltos szalamandra lárvája érzéketlen a víz kémhatásának megváltozására. A zátonyképző korallok nehezen viselik a tengervíz hőmérséklet-ingadozását. Igaz/Hamis 3. A vándorpatkány több tényezővel szemben is tágtűrésű. 4. A korallok szűktűrésűek a tengervíz hőmérsékletével szemben. 5. A tigris a hőmérsékletre nézve tágtűrésű faj. 6. A szalamandra lárvák a víz hőmérsékletével és kémhatásával szemben is tágtűrésűek. 7. A korallok tágtűrésűek a tengervíz sótartalmával szemben. 8. A nadragulya a talaj nitrogéntartalmára nézve tágtűrésű.

31


21. Hogyan hat a környezet az élőlényekre?(E). Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! 1. Környezet: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Életfeltétel: .......................................................................................................................... . ………………………………………………………………………………………………… 3. Tűrőképesség:....................................................................................................................... . .................................................................................................................................................. . ………………………………………………………………………………………………… Párosítsd össze az állításokat a grafikonokkal! Írd az állítások mellé a négyzetbe a megfelelő grafikon betűjelét!

N

N

°C

A)

°C

B) N

N

°C

C)

°C

D)

4. Szűktűrésű, hidegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 5. Tágtűrésű, inkább melegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 6. Tágtűrésű, inkább hidegkedvelő faj tűrőképességi görbéje. 7. Szűktűrésű, melegkedvelő faj tűrőképességi görbéje.

32


Válogasd szét a következő tényezőket aszerint, hogy a földigiliszta, a kocsányos tölgy, vagy mindkettő számára környezeti tényezőnek számít! A tényezők betűjelének beírásával válaszolj! A) a talaj víztartalma B) fénymennyiség C) szélerősség D) a talaj szervesanyag tartalma E) szarvasbogár F) a talaj morzsalékossága Környezeti tényező 8. a földigiliszta számára: 9. a kocsányos tölgy számára: 10. mindkettőnek:

33


22. Adatok és grafikonok 1. (G) A) Ábrázold a grafikonon, hogy melyik hónapban milyen hőmérséklet jellemző az adott területen! B) Miután ábrázoltad, számold ki az évi középhőmérsékletet! Hónap o

Hőmérséklet ( C)

I.

III.

IV.

VI.

22

26

27

22

VII. VIII. 22

24

IX.

X.

XI.

XI.

28

28

25

24

Hőmérséklet (Celsius fok)

30 25 20 15 10 5 0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI. VII. VIII. IX. Hónapok

B) Évi középhőmérséklet: …………………..

34

X.

XI. XII.


23. Adatok és grafikonok 2. (G) A) Ábrázold oszlopdiagrammal, hogy melyik hónapban milyen csapadékmennyiség jellemző az adott területen! Tüntesd fel, hogy melyik tengelyen mit ábrázolsz! B) Add össze, hogy mennyi csapadék hullik az egész évben! Hónap

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Csapadékmennyiség (mm)

90

95

130

270

370

215

150

110

140

370

300

260

V.

VI.

400 350 300 250 200 150 100 50 0 I.

II.

III.

IV.

B) Évi összcsapadék:

35

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.


24. Nyomozz városok után! (G) Keresd meg, hogy az alábbi grafikonok közül melyiket ábrázoltad az előző két feladatban!

1. Melyik város hőmérsékletét és csapadékmennyiségét ábrázoltad? ………………………………………………………………………………………………… 2. Honnan ismerted föl? ………………………………………………………………………………………………….. 3. Milyen növényzet jellemző ezen a területen? …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Szorgalmi: Melyik országban van ez a város? …………………………………………………………………………………………………...

36


25. Az Egyenlítőtől távolodva (F) Az alábbi táblázatban a Föld fontosabb növényzeti öveit találod. A

Szavanna

B

Trópusi lombhullató erdő

C

Füves puszta

D

Sivatag

E

Tundra

F

Mérsékelt övi lomberdő

G

Tűlevelű erdő (tajga)

H

Trópusi esőerdő

1. Írd be a növényzeti típusok betűjelét az alábbi cellákba olyan sorrendbe, ahogy azok az Egyenlítőtől elindulva észak felé egymást követik! Vigyázz, az osztott cellába kerülő növényzeti típusok azonos földrajzi szélességen fordulhatnak elő.

2. Írd le az adott éghajlati övezethez tartozó növényzeti típusok betűjelét! Trópusi övezet: …………………………….. Mérsékelt övezet: …………………………... Hideg övezet: ………………………………. 3. Írd be a meghatározásnak leginkább megfelelő növényzeti típus betűjelét a meghatározás utáni négyzetbe! Egész éven át egyenletes meleg és egyenletes eloszlású, sok csapadék. Egész éven át egyenletesen meleg és igen kevés csapadék. Négy évszak, a nyár meleg száraz, a tél hideg, a csapadék kevesebb, mint a lomberdő övében. Egész éven át egyenletes meleg, két évszak, az esős évszak hosszabb, mint fél év. Négy évszak, a nyár meleg, elején és ősszel csapadékos, a tél hideg. Az éghajlat hűvös, a nyár rövid, a tél hosszú Egész éven át egyenletes meleg, két évszak, a száraz évszak hosszabb, mint fél év. A tél igen hosszú, hideg, a nyár 1-2 hónap, csak a talaj felső rétege enged fel.

37


26. Ábrázold! (G) Az alábbi két táblázatban két növényzeti övre jellemző éghajlati adatokat foglaltuk össze. Készíts a táblázatokban foglalt hőmérséklet és csapadékmennyiség adatok felhasználásával klímadiagramot úgy! Írd be a táblázat üres sorába, hogy milyen növényzetre jellemző éghajlati adatokat tartalmazz! Add meg az egyes területek éves csapadékmennyiségét és éves átlaghőmérsékletét! A

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

Havi 23,5 középhőmérséklet Havi 130 csapadékmennyiség Növényzet neve

24

24,5

24,5

24

24

24

23,5

23,5

23,5 23,5 23,5

110

125

130

130

110 125 130

130

130

Éves csapadékm.:

125

135

Éves középhőm.:

B Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Havi -10 -8 -3 3 8 10 12 10 7 2 -3 -8 középhőmérséklet Havi 20 20 20 30 50 60 70 50 50 40 30 20 csapadékmennyiség Növényzet neve Éves csapadékm.: Éves középhőm.: A o

C

B o

mm

C

mm

130

130

120

120

110

110

100

100

40

80

40

80

30

60

30

60

20

40

20

40

10

20

10

20

0

0

0

0

-10

-10 J F M Á M J J A SZ O N D

J F M Á M J J A SZ O N D

38


27. Medvék vagyunk, mégsem egyformák (F) Hasonlítsd össze a barnamedve és a jegesmedve tulajdonságait! A. barnamedve B. jegesmedve C. mindkettő D. egyik sem 1. gerinces, emlős 2. mindenevő 3. tömött, zsíros a bundájával védekezik a hideg ellen 4. téli álmot nem alszik 5. nagytestű ragadozó 6. talpa szőrős 7. általában magányosan él 8. fő tápláléka a fóka

39


28. Mi jellemző rám? (G) A számokkal jelölt állati tulajdonságokat, írd be a megfelelő helyre! barnamedve

jegesmedve

Élőhelye Testfelépítése Táplálkozása Utódai

1. a tajga, 2. utódai fejletlenek, 3. vastag bundája fehéres színű, 4. főleg fókával, halakkal, madarakkal, rénszarvasokkal táplálkozik, 5. a bocsok 3 hónapos korukban elhagyják a jégbevájt üreget, 6. színe világosbarnától sötétbarnáig változhat, 7. vaskos törzse, erős végtagjai vannak, 8. Északi-sarkvidék, 9. hároméves korukra válnak ivaréretté, 10. vidékek szerint lehet mindenevő, növényevő és ragadozó is, 11. ujjai végén nagy hajlott karmok vannak, 12. mellső lába erős, talpa szőrős, lábujjai közt úszóhártyák vannak

A képek forrása: www/zoobudapest.com/konyvtar

40


29. Milyen vagyok? (E) Egészíts ki a hiányos szövegrészt a megadott kifejezésekkel! A

barnamedve

zömök

2. .………………

testét

változhat.

1. .……………….

Mellső

lába

erős,

borítja. mancsban

Színe

világosbarnától,

végződik.

Általában

3. .………………………. él. Vannak vidékek, ahol kizárólag 4. .…………………… . Más helyeken 5. .…………….., elejti a nagyobb testű emlősöket, 6. …………………………… a lazacot. A téli nyugalom idején csak ritkán hagyja el rejtekhelyét. Téli álmot 7. .……………………………. . A jegesmedve fő vadászterülete az 8. ……………………..... . 9. ………………. szőrzete tökéletesen álcázza az állatot. 10. ……………………………………………….. is csökkenti a hőleadást. 11. ……………………… és órákat képes Zápfogainak

felülete

eltölteni a jéghideg vízben.

12. ………………………………..

Igazi

téli

álmot

13. ……………………………… .

Felhasználható szavak, fogalmak (két kakukktojást – fölösleges fogalmat – is elrejtettünk!) dús szőrzet, Északi-sarkvidék, Antarktisz, sötétbarnáig, magányosan, fehéres színű, növényi táplálékon él, apró füle és rövid farka, ragadozó, kihalássza a folyókból, kitűnően úszik, redős, tarajos, alszik, nem alszik. 13. Írjátok le egy mondatban, hogyan függ össze a barnamedve élőhelye és évi életritmusa! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 14. Írjátok le egy mondatban, hogyan függ össze a barnamedve fogazata és táplálkozása! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

41


30. A szavannák fái (F) Hasonlítsd össze az akáciát a majomkenyérfával a megadott szempontok alapján!

akácia Élőhelye (szavanna típusa) Elhelyezkedésük, az élőhelyen Lombozata Törzse Virága, termése

42

majomkenyérfa


31. Szavanna, de melyik? (G) Válogasd szét az erdős és a füves szavanna jellemzőit! A kisbetűket írd a megfelelő helyre! A: erdős szavanna:……………………………

B: füves szavanna:………………………..

a, facsoportok élnek rajta, b, jellemző fájának termése ehető, c, jellemző fafaja több ezer évig is élhet, d, 1-3 hónap a száraz évszak hossza, e, több fajuk lombkoronája jellegzetes ernyő alakú, f, Ausztráliában az eukaliptuszok élnek ezen az élőhelyen, g, ezen a területen élő fafaj törzse vizet raktároz, h, hazánkban élő akác távoli rokonai élnek itt, i, a terület fafajának lombkoronája alatt egész nyáj is delelhet

43


32. Erdős vagy füves? (E) Nevezd meg a képen látható szavannák típusait!

1. ........................................................

2. ...........................................................

Nevezz meg egy - egy jellegzetes fafaját! 3. ........................................................

4. ..........................................................

Írd a négyzetekbe a helyes betűjelet! A. erdős szavanna B. füves szavanna C. mindkettő D. egyik sem 5

Itt él a tikfa.

6

A fák facsoportokban élnek , köztük nagy füves térségekkel.

7

2-3 m-es fűfajok élnek itt.

8

Magányosan élő fák találhatók itt.

9

Talaja termékeny.

10

7-10 hónap a száraz időszak.

44


33. A rokonaid vagyunk? (F) Tölts ki a táblázatot a megadott szempontok alapján! Melyik képen melyik fajt látod? Írd a képek mellé vagy alá! csimpánz

gorilla

Élőhelye Tartózkodása (nappal, éjjel) Szőrzete

Táplálkozása

45

bőgőmajom


34. Őseink közösek! (G) Összekevertük három állat tulajdonságait! Válogasd szét, írd a megfelelő számokat az állat neve mögé és nevezd meg a harmadik állatot! (Egy tulajdonság több helyre is kerülhet!) 1. ……………..:

…………………………….

gorilla:

…………………………….

csimpánz:

…………………………… 1. Dél -Amerika trópusi esőerdeiben él 2. Afrika esőerdeiben él 3. Hosszú mellső végtagja van, farka nincs, 4. Hanghólyagja van, 5. Szőrzete színe alapján lehet megkülönböztetni a fajokat, 6. Nappal a földön játszik, társait tisztogatja, 7. 5-5 ujján köröm van, 8. Főleg levelekkel táplálkozik, 9. A hímek a földön alszanak, 10. Dús sötétszürke szőrzet borítja

46


35. Majmok vagyunk, mégis különbözünk (E) 1. Nevezz meg a gorilla, csimpánz és a bőgőmajom 2 közös tulajdonságát testfelépítés alapján! - ………………………………………………………………….. - …………………………………………………………………. Írd a négyzetekbe a megfelelő betűjelet! A. csimpánz B. gorilla C. mindkettő D. egyik sem 2 3 4 5 6 7 8 9

Testtömege 250 kg-ot elérheti. Emberszabású majom. Könnyen megszelídíthető. Tenyere, talpa csupasz. Előre álló ajka nagyon mozgékony. Főleg levelekkel táplálkozik. Nőstények fészekben alszanak, míg a hímek a földön. Magányosan élnek.

47


36. Margarinvadászat (G) Anyukád elküldött margarint venni. Az ABC polcáról találomra leemelsz egy margarint, és a következő szöveget találod a dobozán: „60% zsírtartalommal! Tömege: 500g Összetevők*: növényi zsiradék, víz, fölözött tej, 1,4% só, emulgeálószerek** E471 és E322, tartósítószer E202, savanyúságot szabályozó szer E500, A és D vitamin, ízesítők. Energiatartalom/100g: 2240kJ (540 kcal), 1g fehérje, 0,4g szénhidrát, 60g zsírtartalom, 7,5µg D-vitamin, 900µg A-vitamin. Felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek: A-vitamin: 50%, Dvitamin: 150%-a. A koleszterin koncentrációja kisebb, mint 5mg/100g margarin.” *Az összetétel leírásánál a felsorolásban a legelső anyagból van mindig a legtöbb, majd sorban az egyre kisebb arányban jelen lévő anyagok szerepelnek. **emulgeálószer: állományjavító, segíti a zsír és a víz elkeveredését Teszt: Karikázd be a helyes megoldást! 1) Hányféle összetevő található a fent leírt margarinban? a) legalább 6-féle b) legalább 11-féle

c) legalább 15-féle

2) Hány g növényi zsiradék van 100g margarinban? a) 60g b) 40g

c) 20g

3) Hányféle állományjavítót kevertek a margarinhoz? a) 1-félét b) 2-félét

c) 3-félét

4) Mi a szerepe az E202-nek a margarinban? a) savanyúságot szabályoz b) emulgeálószer

c) tartósítószer

5) Milyen vitaminok vannak a margarinban? a) A- és E-vitamin b) E- és D-vitamin

c) D- és A-vitamin

6) Töltsd ki a táblázatot, az adatokat 1 doboz margarinra vonatkoztasd! a) Energiatartalom (kJ) b) Fehérje-taralom (g) c) Szénhidrát-tartalom (g) d) Zsírtartalom (g) e) Koleszterin-tartalom (mg)

48


37. Margarinvadászat 1. (G) Anyukád elküldött margarint venni. Az ABC polcáról találomra leemelsz egy margarint, és a következő szöveget találod a dobozán: „60% zsírtartalommal! Tömege: 500g Összetevők: növényi zsiradék, víz, fölözött tej, 1,4% só, emulgeálószerek* E471 és E322, tartósítószer E202, savanyúságot szabályozó szer E500, A és D vitamin, ízesítők. Energiatartalom/100g: 2240kJ (540 kcal), 1g fehérje, 0,4g szénhidrát, 60g zsírtartalom, 7,5µg D-vitamin, 900µg A-vitamin. Felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek: A-vitamin: 50%, Dvitamin: 150%-a. A koleszterin koncentrációja kisebb, mint 5mg/100g margarin.” *Az összetétel leírásánál a felsorolásban a legelső anyagból van mindig a legtöbb, majd sorban az egyre kisebb arányban jelen lévő anyagok szerepelnek. **emulgeálószer: állományjavító, segíti a zsír és a víz elkeveredését Egy szakkönyvből kikerestük az E-betűk jelentését: Név

Kód E471

Zsírsav-származék

E322

Lecitinek

E202

Kálium-szorbát

E500

Nátrium-karbonát, szóda

Eredete, hatása ártalmatlan Állati és növényi (pl. szója, napraforgó) eredetű, átlagos fogyasztása ártalmatlan A vörös áfonyában van, szervezetben lebomlik, allergiát okozhat ártalmatlan

Teszt: Írd a helyes válasz betűjelét a négyzetbe! 1) Miből van a legtöbb a fent leírt margarinban? a) vízből b) növényi zsiradékból

c) tejből

2) Van-e a margarinban lévő állományjavító anyagok között allergiát okozó? a) van b) nincs c) nem lehet megállapítani 3) Miben oldódik a leírás alapján az A-vitamin? a) vízben b) zsírban c) nem lehet megállapítani Számolási feladat: a számolás menetét is írd le, ne csak a végeredményt! 4) a) Hány µg A-vitaminra van szüksége egy felnőttnek naponta?

b) Hány µg D-vitaminra van szüksége egy felnőttnek naponta?

49


Keresztrejtvény a) Az E500 másképp b) Mennyisége 100 g margarinban 5 mg. c) A szójából is kivonható állományjavító szerek d) Az E202 lehetséges hatása e) Megfejtés: …………………

50


38. Margarinvadászat 2. (G) Anyukád elküldött margarint venni. Az ABC polcáról találomra leemelsz egy margarint, és a következő szöveget találod a dobozán: „60% zsírtartalommal! Tömege: 500g Összetevők: növényi zsiradék, víz, fölözött tej, 1,4% só, emulgeálószerek* E471 és E322, tartósítószer E202, savanyúságot szabályozó szer E500, A és D vitamin, ízesítők. Energiatartalom/100g: 2240kJ (540 kcal), 1g fehérje, 0,4g szénhidrát, 60g zsírtartalom, 7,5µg D-vitamin, 900µg A-vitamin. Felnőttek számára ajánlott napi bevitelnek: A-vitamin: 50%, Dvitamin: 150%-a. A koleszterin koncentrációja kisebb, mint 5mg/100g margarin.” *Az összetétel leírásánál a felsorolásban a legelső anyagból van mindig a legtöbb, majd sorban az egyre kisebb arányban jelen lévő anyagok szerepelnek. **emulgeálószer: állományjavító, segíti a zsír és a víz elkeveredését Egy szakkönyvből kikerestük az E-betűk jelentését: Kód

Név

E471

Zsírsav-származék

E322

Lecitinek

E202

Kálium-szorbát

E500

Nátrium-karbonát, szóda

Eredete, hatása ártalmatlan Állati és növényi (pl. szója, napraforgó) eredetű, átlagos fogyasztása ártalmatlan A vörösáfonyában van, szervezetben lebomlik, allergiát okozhat ártalmatlan

Kérdés-felelet. Írd a válaszodat a pontozott vonalra! 1) Melyik összetevőből van a növényi zsiradék után a legtöbb a fent leírt margarinban? …………………………………….. 2) a) Megállapítható-e teljesen pontosan a margarin összetétele a leírás alapján? …………... b) Válaszodat indokold! …………………………………………………………………….……………………………. ………………………………………………………………………………………………..… Számolási feladat: a számolás menetét is írd le, ne csak a végeredményt! 3) Ha anyukád egy szelet kenyérre 10 g margarint ken, akkor ezzel mennyi növényi zsír kerül a szervezetedbe?

4) Hány µg A vitamint kell még pótolnia anyukádnak a nap folyamán, miután megette az előző feladatban tárgyalt margarinos kenyeret?

51


Igaz-hamis: Írd a megfelelő betűjelet (I vagy H) az állítás mellett lévő négyzetbe! 5

A lecitinek olyan állományjavító anyagok, melyek megtalálhatók pl. a szójában.

6

A szóda savanyúságot szabályozó szer, melynek nemzetközi kódja E471.

7

A kálium-szorbát mindenki számára ártalmatlan tartósítószer, mely megtalálható a vörös áfonyában.

52

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 7. évfolyam

Recommend Documents