FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 8. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANÁRI KÉZIKÖNYV SZÖVEGALKOTÁS 8. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ – (Szövegalkotás) Fejlesztő feladatok 8. évfolyam

A feladatok összeállításában közreműködtek: Árpás Károly Bíró Mária Czecze Enikő Felvégi Emese Gémesi Ildikó Hegedűs Judit Kalina Katalin Karner Judit Lappints Eszter Palkó Gábor Péntek Klára Pergéné Mankovics Anikó Sipos Mária További közreműködők: Rácz Judit Turcsányi Márta Szerkesztette: Horváth Zsuzsanna és Lappints Eszter Technikai szerkesztő: Juhász Zsuzsanna A program szakmai vezetője: Horváth Zsuzsanna


ÍRNI JÓ!

3


SZÖVEGALKOTÁS 8. évfolyam

TARTALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ ..............................................................................................4

BESZÉLGETÉS AZ ÍRÁSRÓL ...............................................................................................11 I. ÉRVELŐ SZÖVEGEK................................................................................................13 Vita egy meséről.....................................................................................................14 Vita a televíziózásról..............................................................................................16 Kifejtés, nézőpontváltással.....................................................................................20 Durva beszéd, agresszív kifejezésmód...................................................................21 Ajánlás....................................................................................................................24 II. NARRATÍV SZÖVEGEK ......................................................................................... 28 Beszámoló ..............................................................................................................28 Napló ......................................................................................................................29 Önálló történetalkotás, mese ..................................................................................30 III. LEÍRÓ SZÖVEGEK .................................................................................................33 Személyleírás .........................................................................................................33 Tárgyleírás, tevékenységek leírása.........................................................................37 Táj- és épületleírás .................................................................................................40 IV. GYAKORLATI SZÖVEGFAJTÁK.........................................................................41 Önéletrajz ...............................................................................................................41 Levél.......................................................................................................................43 Olvasói levél...........................................................................................................45 V. KREATÍV ÍRÁSFELADATOK ................................................................................49 Szövegtranszformáció ............................................................................................49 Stílusgyakorlatok ...................................................................................................52 Közmondások, szólások értelmezése ..................................................................... 56 Asszociációs fogalmazások....................................................................................59 Mi lenne, ha…........................................................................................................60 Gondolatok mindennapi kérdésekről .....................................................................61 A szövegek, szövegrészletek jegyzéke...................................................................63 Mellékletek......................................................................................................................70

4


Bevezetés A szövegalkotási feladatállomány célja A szövegalkotási fejlesztő mappa feladatainak célja az íráskészségben nagy szerepet játszó képességek fejlesztése: így az önkifejezés, a kommunikatív tudatosság, a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás, az érzelmi intelligencia, a szövegértés, az önismeret, a világismeret csiszolása, növelése. Az íráskészség fejlesztésére elsősorban azokat a területeket választottuk, amelyeknek jelentős transzferhatást tulajdonítunk, s amelyek szerepet játszanak egyrészt a középiskolai tanulmányokban, másrészt a záróvizsgán is megjelenő feladattípusok sikeres megoldásában. Az összeállításnak tehát nem egy koherens szövegtipológia szerinti feladatállomány közlése volt a célja. A feladatok megértése és megoldása módot ad a szövegtípusok, írásbeli műfajok létrehozásának folyamatában elsajátítható nyelvi ismeretek kreatív alkalmazására. A hangsúly tehát a szövegalkotási stratégiák kialakításán, a műfaji-stilisztikai kötöttségek funkciójának felismerésén és a gyakorláson van, nem a mérésen, nem a kvantitatív értékelésen. Itt lehetőség, sőt szükség van az esetleges kevésbé jó megoldások mögött rejlő hiányosságok feltárására, megbeszélésére, majd az azonosított hiányokra összpontosító célzott fejlesztésre. E céllal függ össze a fejlesztő értékelés tanári attitűdje és eljárása. Fontos tehát, hogy a tanulói írásművek vagy beszédművek értékelésében ne a kvantitatív szemléletet, hanem a megoldások minőségi jellemzőinek megnevezése révén a kritériumorientált fejlesztő értékelés érvényesüljön. Ez még azokra a kérdésekre is igaz, ahol többé-kevésbé egyértelműen megadható, milyennek kell lennie, és mit kell tartalmaznia a kész írásműnek. A hangsúly tehát a szövegalkotási stratégiák kialakításán, a műfaji-stilisztikai kötöttségek funkciójának felismerésén és a gyakorláson van, nem a mérésen. A változatos tevékenységek, továbbá a fejlesztő értékelés módot ad a kevésbé jó megoldásúaknak ítélt írásművek hiányosságainak feltárására, majd e megnevezett hiányokra épülő célzott fejlesztésre. A tanár támogató, segítő, fejlesztő jelenléte teheti csak teljessé a kompetenciafejlesztő munkafolyamatot. Ebben segíthet, ha az egy oldalnyi vagy e terjedelmet meghaladó megoldásokat a közölt tudásszint-besorolás szerint is minősítjük. A szövegalkotást fejlesztő feladatállomány a szakirodalomban folyamatközpontúnak nevezett irányzatot képviseli. Az utóbbiban a hangsúly a fogalmazás végső produktumáról az írás folyamatára helyeződik át. Az irányzat egyik alapelve szerint minél többet írnak az emberek, annál jobb írók lesznek. Maga az írás ugyanis felfedező utat is jelent, a jól írók tehát kifinomult írásstratégiával rendelkeznek, több időt töltenek a tervezéssel, átnézik a vázlataikat és írásuk végső változatát. A folyamatban kiemelkedő jelentőségű tehát a revízió, az önellenőrzés, a többszöri újraolvasás. Míg az eredményközpontú írás (pl. vizsgahelyzetben) az értékelő tanár a döntőbírói szerepben működik, addig a folyamatközpontú írás a segítő, motiváló szerepét igényli. A folyamatközpontú írás általánosan alkalmazott műfajait kiegészítve a feladatállományban korántsem csak narratív szövegek fordulnak elő. A feladatállományra jellemző az íróközpontúhoz képest a műfajközpontú megközelítés. A műfaj egyrészt az ’írás társadalmi cselekvés’ felfogást képviseli, másrészt az olvasót és annak a szöveggel kapcsolatos elvárásait hangsúlyozza. Az írás folyamatának tanulmányozása és elsajátítása tehát nem cél, hanem eszköz, az írás során a kreativitás és a hatékony kommunikáció bizonyos nyelvi cselekvési konvenciók határain belül érvényesül. A feladatok többsége, ahogyan az a tartalomjegyzékben is látható, a következő szerkezetben jelenik meg:


Műfajok/Szövegfajták ÉRVELÉS, LEÍRÁS, GYAKORLATI SZÖVEGFAJTÁK,

KREATÍV ÍRÁS

A feladatállomány közös szerkezeti jellemzői

Ø Motiválás, ráhangolás Beszélgetés az írásról Írni jó … mondatok befejezése „Bázisszövegek” A műfaj jellemzői és a téma különböző nézőpontokból Felvezető feladatok Az önálló írásművet előkészítő részfeladatok Önálló (hosszabb lélegzetű) írásművek A mappa eredményes használatának garanciája a szaktanári döntés, ami vonatkozik az egyes műfajokhoz tartozó nagyobb témák és a feladatok közötti választásra egyaránt. Javasoljuk, hogy a tanár – a feladatállomány egészének gondos tanulmányozása, valamint a tanulócsoport jellemzőinek figyelembevételével döntsön, melyik műfajból mely feladategységek feldolgozására vállalkozik. A Gondolatok mindennapi kérdésekről című, az összeállítást záró, tizenkét fogalmazási témát ajánló egységből való választást viszont bízzuk a tanulókra. A bázisszövegek szerepe Különböző műfajú, terjedelmű és színvonalú szöveg használható fel a szövegértési és szövegalkotási kompetenciákat fejlesztésében, a szövegtani ismeretek funkcionális dinamizálására. Nem kell feltétlenül szépirodalmi vagy esszészövegeket választani, jóllehet a nyelvi művészet alkotásai a komplexitás és a kidolgozottság magas fokán állva különösen alkalmasak bizonyos problémák szemléltetésére (is). A bázisszövegek között különféle forrásból származó részletek szerepelnek, egyrészt mintaként, másrészt mintegy „provokatív” kiindulópontként képviselve az adott téma szókincsét, lehetséges megközelítési szempontjait. A diák a különféle normák és műfajok alapján szerveződő nyelvi megnyilatkozások zavarba ejtő tömegével szembesül. Az ezek közötti eligazodás, valamint a szövegalkotási kompetenciák alapfeltétele, hogy az egyes nyelvváltozatok közötti különbséget érzékelje, felismerje, reflektálni tudjon ezekre. Csak ezen kompetenciák birtokában válik lehetségessé, hogy a diák ne pusztán felismerje és funkciójában tudatosítsa, hogy az adott megnyilatkozás milyen nyelvi normák alapján szerveződik, de a normától való eltérést is érzékelje, értékelje. Ezekre épülhet azután a normatartó szövegalkotás, illetve később a kreatív írás. Magukkal a szövegekkel is végezhetőek különféle gyakorlatok, így például: – tudományos, köznyelvi szövegek összehasonlítása, a nyelvi sajátosságok eltérésének, a norma különbségeinek, a sztenderdtől való eltérésnek a szempontjából, az eltérés funkciójának azonosítása, – állásfoglalás, vita a bázisszövegben azonosítható problémáról; – egy csoport/rétegnyelv, egy regionális nyelvváltozat jellegzetességeinek, kontextusának, problémáinak feldolgozása önálló vagy csoportos munka formájában;

6


–

adott szöveg olyan nyelvi elemeinek az azonosítása, mely a kommunikáció célját, a beszédszándékot a legpontosabban fejezik ki; – szövegtípusok, műfajok sajátos kommunikációs kontextusainak azonosítása és funkciója; – egymás mellett élő nyelvváltozatok együttélésének problémái adott szöveg vagy szövegek alapján, javaslat a konfliktusok feloldására.

Ahhoz, hogy kifinomult szövegértési stratégiák alakulhassanak ki, feltétlenül szükség van a kommunikáció számos különféle elemének és azok funkciójának felismerésére, az azokra való reflexióra. Ha a diák felismeri és a gyakorlatban maga is megtapasztalja, hogy a címzett, a helyszín vagy éppen a médium megváltozása hogyan módosítja a szöveget és annak értelmezhetőségét, éppen azokra a nyelvi és nem nyelvi jelentéshordozókra hívjuk fel a figyelmét, amelyek a köznapi érintkezésben, a kritika, reflexió és távolságtartás nélküli „szövegfogyasztásban” észrevétlenül hatnak. Abból a már említett alapelvből kiindulva, hogy a szövegek megértése hat a szövegek létrehozásának képességére, növelve a nyelvi tudatosságot és a nyelv kreatív lehetőségeinek felismerését, a következő megfigyelési szempontokat ajánljuk a vizsgálódásra, tanórai alkalmazásra kiválasztott egy-egy bázisszöveg értelmezéséhez: – morfológia, lexika, szókapcsolatok, frazémák, a mondat a szövegben; – a szöveg tagolása, formátum, tipográfia, verbális és nem verbális összjátéka; – alapvető szövegeljárások: kihagyás, bővítés, sűrítés; – a szövegkohézió (metonimikus elemek (időrend, ok-okozat, térbeliség), metaforikus elemek (szimbólum, motívum), extratextuális utalások, idézet, lábjegyzet, lokális, globális kohézió, eszközök; – a téma; – a cím; – a szerzői álláspont; – a modalitás; – a stílus, stíluseszközök; – kritikai szempontok: a szöveg információinak kritikus, forráskritikai, szembesítő kezelése; – különféle források ütköztetése, szelekció, következtetés. A feladatok előkészítése A Tanári kézikönyv szempontjai – a tanár döntése szerint, instrukcióként – felhasználhatóak az egyes feladattípusok előkészítéséhez. Ugyanakkor érdemes óvakodni attól, hogy a normatív „szabályok” közlése túltengjen az előkészítésben. Munkaformák A feladatok alapvetően a csoportmunkát és az egyéni szövegalkotási módot ajánlják. A csoportmunka előnyös a szövegek feldolgozása mellett minden olyan esetben, ahol ezt a feladat megjelöli (pl. vita, beszélgetés, az írásművek előkészítése, állásfoglalás megírása). Fontos azonban, hogy az írásművek együttműködésre épülő közös intenciójú és felelősségű előkészítése, majd megírása mellett a diák élje meg az egyéni, önálló szövegalkotás helyzetét is. A tanárnak természetesen módja van az egyes feladatok munkaformáinak megváltoztatásá-

7


ra, ha a pedagógiai helyzetben relevánsabbnak ítéli a csoportmunkát az egyéni szövegalkotás helyett vagy éppen fordítva, az egyéni írásbeliséget tartja fontosabbnak a kooperáció helyett. Az értékelési eljárások Az egyes feladatokhoz nem közlünk minden esetben értékelési szempontokat. A fejlesztő feladatok értékelésében is az egyik legfontosabb szempont a tématartás, azaz annak megállapítása, hogy a szöveg valóban az adott témáról, címről, szempontról szól-e. Az átfogó értékeléshez az írásbeliség általános kritériumainak alább közölt alkalmazását javasoljuk. A tanári értékelésben természetesen alkalmazható az ötfokú skála is, de a tudásszintenkénti besorolás (lásd a táblázatokat) lehetővé teszi az egyes szintekbe sorolt írásművek egy-egy szempont szerinti összehasonlítását. Az utóbbi azért is előnyös, mert a hosszabb írásművek részletes értékelése rendkívül időigényes tevékenység. Az értékelés eltérő módokon valósulhat meg. A tanári értékelésen kívül járható út az is, ha a tanulók, tanulócsoportok (csoportmunka esetén) egymás írásműveit értékelik, néhány előre tisztázott, megbeszélt és rögzített szempont alapján.

1. tudásszint Tartalom

Szerkezet

Nyelvi minőség


Szerkezet

Nyelvi minőség


Szerkezet

8

Nyelvi minőség


Az írásművek értékelésének szempontjai 1. tudásszint Tartalom Az írásmű az adott témáról szól, a téma megközelítése világos, átgondolt. Az értelmezés, a kifejtés tájékozottságra, a diák meglévő tudásának meggyőző alkalmazására utal (pl. a tárgyi elemek, a fogalmak, az utalások helytállóak, meggyőzőek). A lényegi állítások kifejtettek, a példák, hivatkozások relevánsak, a gondolatok hihetőek, meggyőzőek (pl. az állításokat támogató érvek közül egy sem alapul fogalmi, logikai tévedésen). A diák írásművében tanújelét adja ítélőképességének, kritikai gondolkodásának. Az írásmű tartalmaz személyes reflexiókat, kifejtett véleményt, álláspontot.

Szerkezet Az írásmű egészének felépítése megfelel a feladatban megjelölt műfajnak, a témának és a témáról közölt gondolatoknak. Az írásműnek – a tartalmi kifejtés logikájával összhangban – van eleje, közepe és vége: a téma felvezetése, kifejtése és lezárása elkülöníthető egymástól. A nagy szerkezeti részek arányosak. A felépítés egésze meggyőző, világos, logikusan előrehaladó, az állítások és gondolategységek világosan kapcsolódnak egymáshoz. A kifejtés, ha a gondolatmenet indokolja, további egységekre is tagolódik. A globális és lineáris kohézió egyaránt megvalósul a szövegben.

9

Nyelvi minőség Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere, hangvétele egészében megfelel a témának, az aktuális (vagy fiktív) szituációnak, a személyes véleménynyilvánításnak. Írója egyértelműen folyékonyan, gördülékenyen fogalmaz. Az írásmű külön értéke az egyéni hangvétel, élvezetes, leleményes stílus. A mondatfajták (tartalmi és szerkezet szempontból is) kellő változatossággal szerepelnek az írásműben. A szókincs szabatos, pontos, a stílus kifejező. A szóhasználat választékossága lehetővé teszi az értelmes gondolatközlést.


2. tudásszint Tartalom Az írásmű lényegében tartja magát a feladatban megjelölt kérdéskörhöz. A dolgozatban váltakoznak a témához tartozó gondolatok és a témától eltérítő kijelentések. A kifejtés tárgyi elemei (pl. fogalmak, utalások, példák) zömükben helytállóak. Az írásmű mégsem tükrözi írója kellő mélységű és részletességű tudását az adott témáról, ezért nem elég meggyőző. Előfordulhat egy-két fogalmi, tárgyi félreértés. Az érvek nem mindig támasztják alá kellő mértékben az állításokat, azok nem elég világosak és/vagy értelmesek. A személyes reflexió, az álláspont kifejtése keveredik az általános megfogalmazásokkal.

Szerkezet Az írásmű minden fontos részt (felvezetés, kifejtés, lezárás) tartalmaz, de azok aránya, egyensúlya helyenként megbillen (pl. túl hosszú bevezetés, túl rövid, jelentéktelen befejezés). A felépítés olykor következetlen, a gondolatmenetet helyenként indokolatlan váltások, kitérők jellemzik, nem mindig elég világos a részek közötti összefüggés (pl. előfordul a nyelvi kapcsolóelemek kisebb bizonytalansága). A diák nem fektet elég hangsúlyt arra, hogy a fontos dolgokat kiemelje, elválassza a kevésbé lényegesektől (pl. az olvasó szerkezeti hiányt érzékel vagy a szöveg néhány bekezdése akár elhagyható).

Nyelvi minőség Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere lényegében megfelel a téma és a vizsgahelyzet követelményeinek. A szóhasználat általában pontos, szabatos, de olykor a köznyelvi normától eltérő szóhasználat (pl. szleng, vulgáris köznyelv, anakronizmus, nyelvi-gondolkodási panel, homályosság) nehezíti a megértést. A mondatszerkesztés helyenként nem eléggé változatos. Nyelvi-nyelvtani hibák is előfordulnak az írásműben (pl. egyeztetésben, vonzathasználatban).

3. tudásszint Tartalom A témával kapcsolatos értelmes kifejtés helyét gyakran az általánosságok, esetenként fogalmi, tárgyi tévedések foglalják el. A vizsgázó állításainak magyarázata és kifejtése helyett ismétlésekbe bonyolódik. Logikai érvelése gyenge vagy hibás; kevés a releváns példa, utalás. Elfogadható önálló véleményt az írásmű nem tartalmaz, így nem képes meggyőző lenni.

Szerkezet Az írásműnek nincs igazán eleje, közepe és vége – nem halad egy meghatározható irányba. A gondolatmenet zavaros (pl. csapongás, ismétlődések). A szerkezet alapvető hiányossága, hogy a főbb gondolatok nem különülnek el világosan egymástól. Az író „elvész” az írásműben, mert váltogatja annak irányát: alapvető szövegösszefüggésbeli hiányosságok mutatkoznak (pl. logikai hézag, ismétlés, alanyváltás, túlbonyolított mondatok). A globális és lineáris kohéziót megteremtő eszközöket (pl. kötőszavak, névmások, névelők, utalószavak) nem vagy rosszul használja – az írásmű szétesik. A terjedelem kirívóan rövid. 10

Nyelvi minőség Az írásmű nyelvi regisztere csak részben felel meg a téma és az adott helyzet stiláris követelményének (pl. a hangvétel élőbeszéd jellegű, nem felel meg az írott művel szemben támasztott igényeknek, követelményeknek). A szegényes szókincs, esetenként a tartalmi jellegű szótévesztés, a színtelen stílus (vagy a dagályosság) akadálya az árnyalt kifejezésnek. A mondatszerkesztés nem igényes (pl. az egyszerű mondatok túlsúlya, hosszadalmas összetett mondatok). Gyakran fordul elő nyelvinyelvtani hiba az írásműben (pl. az egyeztetésben, a vonzathasználatban, az igeragozásban).


Öt mondat az írásról Fejezzétek be öt különböző gondolattal az Írni jó, mert ….kezdetű mondatot! Hasonlítások össze a megoldásokat, majd rendszerezzétek az írásról szóló különböző felfogásokat!

Írni jó, mert …....…… Írni jó, mert ….…...… Írni jó, mert ….…...… Írni jó, mert ….…...… Írni jó, mert ….…...…


BESZÉLGETÉS AZ ÍRÁSRÓL Szerintetek az alábbi képeken ki ír, kinek és mit? Világítsátok meg a képeken megjelenített helyzeteket egy rövid, a képhez kitalált történettel! Mi változott az elmúlt évszázadokban, és mi tűnik állandónak abban, hogy az ember ír?

12


Tanulmányozzuk, és egy-egy példával világítsuk meg az ’ír’ ige rokon értelmű szavait, kifejezéseit!

Ír1 (ige) Ø betűt vet, följegyez, körmöl (biz), kapar (biz), ró, firkál, firkant, kanyarít (biz), skribál (rég) Ø írásba foglal, fogalmaz, alkot, költ [zeneművet] szerez, megörökít Ø említ, mond, szól | üzen Ø (táj) fest, rajzol, | vés, farag Forrás: Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998. 387. l.

Az elhatároló jelek és a minősítések magyarázata A szinonimákat rendszerint vessző választja el egymástól. Ha egy szinonimabokron belül két vagy több aljelentés rokon értelmű szavait soroljuk fel, az aljelentéseket függőleges vonal tagolja. (biz) bizalmas, a fesztelen társalgás nyelvében előforduló (rég) régies, régi (táj) tájnyelvi, korábbi életformával kapcsolatos A forrásként megadott szócikk segítségével menjünk tovább a szó jelentéseinek tanulmányozásában! Példaként adunk egy lehetséges „útvonalat”! fogalmaz (ige) Ø szövegez, megír, szerkeszt, írásba foglal, formuláz, szavakba önt, kifejezésre juttat, elgondol, koncipiál (rég) Forrás: i.m. 285.l. elgondol (ige) Ø végiggondol, átgondol, kontemplál (id) Ø kigondol, eltervez, elhatároz, kieszel, kiagyal, kifundál, kiókumulál (biz), kifőz (biz), koncipiál (rég) Forrás: i.m. 180.l.

13


I. ÉRVELŐ SZÖVEGEK Az érvelő szövegek megismerése és vizsgálata több szempontból is hangsúlyos a kompetenciafejlesztés során. Meggyőző, argumentatív komponens nélkül gyakorlatilag nem létezik szöveg. A kommunikatív szándékban mindig van valamiféle igény a másik meggyőzésére, befolyásolására, mozgósítására vagy gyönyörködtetésére. A szöveg meggyőző szándékára való reflexió a kritikai olvasás feltétele. A manipuláció, a hangulatkeltés, a befolyásolás technikáinak feltárása és elsajátítása ebben az értelemben a szövegalkotási kompetencia alapját képezi.

Vita A vita mint szövegműfaj kiemelt szerepű a szövegalkotást fejlesztő feladatok között. A szövegtípus megismerésének gyakorlati haszna is van, hiszen a vitatkozás gyakori kommunikációs alaphelyzet. Ugyanakkor az érvek és ellenérvek feltárásának és felsorakoztatásának képessége a kifejtő fogalmazás majd később az érvelő esszé megalkotásának is alapja. A vita két vagy több személy közti együttműködés vagy szellemi küzdelem valamely kérdés megvitatására, az álláspontok tisztázására, közelítésére. Fontos, hogy a vitatkozás során ne veszítsük szem elől a vita célját, kialakítsuk a közös, mindkét fél által elfogadható álláspontot. A vitára épülő feladatok kiemelt szempontja a vitapartner érveinek megértése, átgondolása, logikai alapjainak feltárása. A vita általános szerkezete érvek és ellenérvek ütköztetésén alapul. Az érvek akkor tudnak ütközni, ha találkoznak: fontos a válaszadás a vitapartner érveire, a témaazonosság, azaz hogy a vitázó felek ugyanarról beszéljenek. A vita formája legtöbbször párbeszéd. Gyakori hibák a meggyőzőerő hiánya, a vitapartner lebecsülése, a személyeskedés, az elfogultság, a szélsőséges indulatok elszabadulása. A jó vita empátiát is feltételez, ez szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk belehelyezkedni a másik szempontjaiba, érvmenetébe. Szempontok • két vagy több személy közti kooperáció és/vagy szellemi küzdelem valamely kérdés megvitatására, az álláspontok tisztázására, közelítésére; • alapszerkezet: érvek és ellenérvek ütköztetése; • elemei: tétel, alapelvek (középpontba helyezett alapérték, fogalom, kritérium, axióma), érvrendszerek; álláspontok kifejtése, tisztázása, példák, utalások, hivatkozás; • formája: formális vagy informális párbeszéd (szóban, írásban, interneten), vitairatok; kerekasztal-beszélgetés, tv-vita; • meggyőzőerő, hatásosság, elvszerűség, a vitapartner tisztelete, a személyeskedés (elfogultság, szélsőséges indulatok) kiiktatása; • az érvek találkozásának feltétele: azonos téma, válaszadás a másik oldal érveire, azonos szempont feltételezése; • a saját vélemény felülvizsgálatának képessége, belehelyezkedés a másik szempontjába, érvelésébe; • célja: kialakítani az adott kérdésessel kapcsolatban mindkét oldalról, legelfogadhatóbb álláspontot vagy a különbségek körülhatárolása; • a tárgy lehet: köznapi, kulturális és közéleti téma, döntési helyzet, alternatívák felvázolása stb.

14


Vita egy meséről (1. szöveg) Aiszóposz: A hangya és a tücsök Hideg tél volt, és vihar zúdult le az Olümposzról. De a hangya sok gabonát hordott össze még aratás idején, és elraktározta a házában. A tücsök meg egy lyukba bújt, s majd meghalt az éhségtől és a nagy hidegtől sanyargatva. A hangyához könyörgött hát: adjon neki az élelemből, hadd egyen egy kis búzát, s ő is életben maradna. A hangya viszont így szólt hozzá: „Hát hol voltál a nyáron? Miért nem gyűjtöttél élelmet az aratáskor?” „Énekeltem és gyönyörködtettem a vándorokat” – felelte a tücsök. A hangya nagy nevetéssel felelte erre: „Hát akkor télen meg táncolj.” A mese arra tanít bennünket, hogy mi sem való előbbre, mint gondoskodni a betevő falatról, és nem henyélni. (Aiszóposz meséi, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987; fordította Sarkady János)

(2. szöveg) La Fontaine: A tücsök meg a hangya A tücsök dalolt egyre, bár izzott a nyár, úgyhogy mikor jött a komor tél, része gond volt és nyomor: még egy picinke kis darab legye, vagy férge sem maradt. Hát ment is a hangyához át elpanaszolni nyomorát, és kérte, adjon néki kölcsön, zsákjába egy kis magot töltsön, új aratásig legalább. „Majd megadom, lesz erre gondom, nyáron, tücsök-szavamra mondom, a tőkét meg a kamatát.” Bosszantja a tücsök kalandja, nem is adott magot a hangya. – De ezt kérdezte végre tőle: „Mit tettél a meleg időbe?” – „Éjjel-nappal munkába voltam, Fűnek-fának folyton daloltam.” – „Daloltál? rendben van, komám, Akkor ma táncolj, szaporán. (Jean de La Fontaine: A holló meg a róka és más mesék, Anno Bt. – Lilliput; fordította Kosztolányi Dezső)

15


Használd az érvelés jellemző utaló- és kötőszavait! azért … mert; ha … akkor; egyrészt … másrészt; következésképpen …; tehát …;

mivel … ; hiszen … ; ugyanis …; így aztán …; ezért ….

1. feladat Mi a véleményed az Aiszóposz által megfogalmazott tanulságról? Véleményedet röviden, 1-2 mondatban indokold meg! 2. feladat A tücsök és a hangya ugyanarról a dologról egészen másképpen vélekedik. HANGYA „Hát hol voltál a nyáron? Miért nem gyűjtöttél élelmet az aratáskor?” (...) „Hát akkor télen meg táncolj.” „Mit tettél a meleg időbe?” (...) „Daloltál? rendben van, komám, / Akkor ma táncolj, szaporán.”

TÜCSÖK „Énekeltem és gyönyörködtettem a vándorokat” „Éjjel-nappal munkába voltam, Fűnek-fának folyton daloltam.”

Találd ki, mi lehet az oka eltérő gondolkodásmódjuknak! 3. feladat Válaszd ki azt a tételmondatot, amelyikkel inkább egyetértesz, és egészítsd ki egy érvvel! Mások szórakoztatása (a dalolás, éneklés) is munka, mert / hiszen: ……..……. Mások szórakoztatása (a dalolás, éneklés) nem tekinthető munkának, mert/hiszen ..…….…… 4. feladat Képzeld magad ’A mesék igazsága’ elnevezésű elképzelt bírósági tárgyalásra! Ha az előző feladatban az első érvet választottad, akkor a hangya, ha a másodikat, akkor a tücsök szerepében írd le „Megvédem az igazamat ebben a kérdésben …” kezdetű 5-6 mondatos védőbeszédedet!

16


5. feladat A tücsökre félig összefagyva találtak rá a mezőn. A tücsök a hangyát, a hangya a tücsköt okolja a helyzet kialakulásáért. Az ügy kivizsgálása érdekében vizsgálatot rendelnek el, beidézik a szomszédokat is kihallgatásra. Az alábbi álláspontok közül válaszd ki azt, amelyikkel inkább azonosulni tudsz, és tanúként érvelj a hangya vagy a tücsök igazsága mellett! a) Balek lett volna a hangya, ha a tücsköt befogadja. b) A szívtelen, irigy hangya a tücsköt magára hagyta. 6. feladat Összegző kifejtésben cáfold meg az a) v a g y a b) kijelentést! a) Az állatmesék gyerekeknek szólnak, céljuk a gyönyörködtetés. b) Az ókori mese tanulsága már igen távol van jelenkorunk emberétől.

Vita a televíziózásról (3. szöveg) Jó esetben a televízió a család együttes kikapcsolódását és szórakozását szolgálja. Sajnos nagyon gyakran ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk; minél több időt tölt valaki a TV előtt, annál kevesebbet beszélget a családtagjaival és barátaival, annál kevesebbet olvas, játszik fantáziajátékokat vagy szaladgál a kertben. TV nézés és gyermekkori alvászavarok, részlet forrás: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/df/0/6612/tvnezes.html

(4. szöveg) – A civilizáció áldásait nem kötelező elfogadnunk, a legtöbb készüléken található kikapcsoló gomb is, tehát a választás szabadsága elvileg adott. – A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a szabadság elvi, a többség nem él vele. Annak idején egy nyugatnémet kísérletben önként jelentkező családoktól elvitték a televíziót, és ezért fizettek nekik. Először nagy terveket szőttek: most majd újra horgászunk, biciklizünk, kirándulunk, elolvassuk a könyvkupacot; de amikor elvitték a televíziót, mindezt nem csinálták, hanem lefeküdtek és depressziósok lettek, fájt a fejük, rosszul érezték magukat - azaz elvonási tünetek jelentkeztek. Kiderült: a televízió függőséget okoz, akár a kábítószer. Démoni technika. Vekerdy Tamás pszichológussal készült beszélgetés, részlet. forrás: http://hjem.get2net.dk/hamv.laz/Vekerdy.html

7. feladat Olvasd el figyelmesen a fenti szöveget (szövegeket)! Húzd alá a számodra ismeretlen kifejezéseket, majd nézz utána a jelentésüknek a Magyar értelmező szótárban!

17


(5. szöveg) Interjú egy kisgyerekkel R.: – Te szoktál tévét nézni, Fruzsina? – Ühm. Hát nem elég sokat. R.: – Kevesebbet, mint szeretnél? – Ühm. R.: – Mennyit szoktál nézni? – Hát például este megnézem a Barátok köztöt, az egy érdekes film. R.: – És még mit szoktál nézni? – Reklámokat, a reklámok a kedvenceim, mert olyan hosszúak, mint a filmek például és olyan reklám is van, hogy már van CD-n és kazettán. Tényleg. R.: – Remélem, azért nem veszed meg. – Dehogyis. R.: – Naponta körülbelül mennyit nézel te tévét, meg tudod mondani nekem? – Reggel például a híradót nézem, mert az apukám azt nézi. Amikor hazajöttem és tévézhetünk, a Bumi néz tévét, szóval a testvérem R.: – Ő hány éves? – Vagy tíz vagy nyolc, másodikos. R.: – Szóval ahol csak lehet, nézel egy kis tévét? – Ühm. R.: – Az fontos neked? – Ühm. R.: – De miért, Fruzsi? – Hát mert legalább nem unatkozom a szobámban. R.: – A szobádban unatkoznál? – Ühm. R.: – Nincs ott mit csinálni? – Hát nincs, mivel nincs számítógép ott, csak a másik szobában van, és én nem csinálhatok, szóval én nem számítógépezhetek, csak a Bumi számítógépezhet. R.: – Hogy néz ki a te családodnak az esti programja? – Hazamegyünk, átöltözünk, az anyukám megcsinálja a vacsorát, de megvárjuk az apukámat. R.: – Addig ti mit csináltok, amíg ő a vacsorát készíti? – Hát addig legalább én könyörgök, hadd nézzek tévét. R.: – Megjön a papa. – Aztán köszöni, hogy elnyomod. R.: – A tévét? – Ühüm. R.: – Nem hagyják, hogy azt nézd, amit szeretnél? – Nem hagyják. R.: – Te vagy a legkisebb, igaz? – Ühüm. R.: – És vége van akkor a vacsorának és akkor a család mit csinál? – Az apukám szokta nézni és az anyukám kint takarít a konyhában, mi meg a Bumival veszekszünk. R.: – Szoktatok ti beszélgetni apukáddal vagy anyukáddal arról, amit a tévében láttok? – Hát nem szoktuk megbeszélni. R.: – És a Bumival?

18


– Vele sem. Neki egy titkot sem lehet elárulni, legfeljebb az anyukámnak és ma össze fogjuk kenni magunkat, krémezünk, kifestjük magunkat, meg ... R.: – Anyuval, vagy kivel? – Anyuval, hát igen, azt beszéltük meg. R.: – Szép leszel, képzelem. Hát ez jó program. – Ma tévé helyett fogunk összekenni magunkat. R.: – És ezt te nem bánod, hogy ma elmarad a tévé? – Nem bánom, legfeljebb a Barátok köztet nézek. Mindennap kell nézni Barátok köztet, szóval azt nézzük. R.: – Miért kell, mi az, hogy kell Fruzsi? Ki mondta? – Én. R.: – Szívesen fölcserélnéd mindennap egy ilyen kis közös programra az anyuval vagy apuval a tévénézést? – Ahá. Vendég a háznál, 2001. május. 21. Kossuth rádió, 13.05 forrás: http://www.babanet.hu/vendegahaznal/vend010521.htm

8. feladat Az alábbi táblázatban érveket olvashattok a televíziózás mellett és ellen. Milyen érvek lehetségesek még? Egészítsétek ki a táblázatot egy közös beszélgetés alapján!

Érvek a televíziózás mellett tájékozódás a világ eseményeiről

Érvek a televíziózás ellen a közvetített hírek gyakran egyoldalúak, csak a szenzáció a fontos más tájékozódási források előnyei (újság, kulturális élmények közvetítése (pl. a személyes tapasztalatok nagyobb élményt színház, koncertek) nyújtanak, maradandóbbak (kiállítás, színházi előadás, könyv) kikapcsolódás, szórakozási forma tartalmatlan, üres műsorok; erőszakos, durva jelenetek sokak számára hozzáférhető, könnyű hozzászokni, függőséget okozhat viszonylag olcsó káros egészségügyi hatások (kevés mozgás, tévé előtti nassolás, a szem romlása) ….. ..…

.…

9. feladat Értelmezzétek közösen az alábbi (metaforikus) kifejezéseket! Melyek használhatók a tévézés melletti és melyek a tévézés elleni állásfoglalás megfogalmazása során? Ha van még ötletetek, egészítsétek ki a sort! az emberiség megrontója az emberiség jótevője az agy rágógumija

19


idiótadoboz képláda ablak a világra 10. feladat Rendezzetek vitafórumot a televíziózásról! Alakítsatok két csoportot, majd döntsétek el, hogy a csoportotok melyik álláspontot képviseli! A vita során használjátok az alábbi szófordulatokat! A vita végén egészítsétek ki a felsorolást! – Véleményem szerint … – Úgy vélem … – Azt gondolom … – Úgy látom … – Nem hiszem … – Egyetértek. – Valóban, erre nem gondoltam. – Ez meggyőző érv, ezt én is így látom. – Egyezik a véleményünk. – Igazad van, de … – Ez érdekes vélemény, de … – Ez valóban fontos szempont, azonban … – Vegyük azt is figyelembe, hogy … – Ez nem így van, mert … – Ezzel az állásponttal vitatkoznom kell. – Ebben nem egyezik a véleményünk. – Ezt meg tudom cáfolni, mivel … 11. feladat Összegezzétek a vitafórum tanulságait! Mindkét álláspont érveit említsétek meg! Ügyeljetek az egyes érvek változatos megfogalmazására és összekapcsolására!

20


Kifejtés A kifejtés nem önálló szövegműfaj, hanem az érvelő szövegek egyik részeleme. Lényege a mondanivaló részekre bontása, és a részletezett álláspont magyarázata, indoklása. A magyarázat követelményei a logikus érvmenet, a tömörség, a példák említése és a közérthetőség. A véleménykifejtés sokszor személyes ítéletalkotás, ennyiben szubjektív természetű, de megfelelő, logikus indoklással közössé tehető. A kifejtés nyelvi megformálásának alapkövetelménye a negatív vélemény körültekintő, a másként vélekedőket nem sértő, de határozott megfogalmazása. Szempontok: • az argumentáció egyik részeleme, nem önálló műfaj • a mondanivaló részekre bontása • álláspont vagy érv részletezése • módszerei hasonlók az elemzés módszereihez (ok-okozati összefüggések, analízis, szintézis) • változatai: magyarázat (ok-okozati összefüggések vizsgálata), - tárgya lehet: jelenség, esemény, törvényszerűség, fogalom - követelményei: logikusság, tömörség, analógiák alkalmazása, példák alkalmazása, világosság, közérthetőség - hibák (pl.: zavarosság, elfogultság) • fejtegetés (a mondanivaló egy részének részletező tárgyalása) - önmagában ritkán - követelmények: tématartás, összefüggésből kiragadva is kerek legyen, folyamatosság, kötőszavak gyakori használata • véleménykifejtés (személyes ítélet) - a tárgy megítélésének részletes kifejtése - szubjektív természetű, de indoklással közössé tehető - szintjei: puszta elfogadás-elutasítás, benyomásokon alapuló megítélés, részletesen indokolt - etikai szabályok (a másik véleményének tiszteletben tartása, a negatív vélemény különös gonddal történő megfogalmazása - szövegváltozatok: glossza, kommentár 12. feladat Jó-e, ha kap a gyerek zsebpénzt? Ha igen, ki és hogyan döntse el, mekkora összeg legyen? Képzeld magad egy családi vitába és fejtsd ki a véleményedet 5-6 mondatban! (Légy tekintettel az életkori különbségekre, a családon belüli viszonyokra!) 13. feladat Egy tizenéves iskolásfiú irodalomórán így vélekedett: „Napjainkban nincs szükség kötelező olvasmányokra, mert a film érdekesebb. Ráadásul a kötelezőkből film is készült – elég lenne ezt megnézni, ha már tananyag.” Egyetértesz-e a fenti kijelentéssel? Fogalmazd meg a válaszodat, amelyben a kijelentés ellen vagy mellette érvelsz, 5-6 mondatban!

21


14. feladat Egy általános iskolában azért nem választották kötelező olvasmánynak Móra Ferenc A Kincskereső Kisködmön című regényét, mert a tanítónő szerint a műben ábrázolt szegénység ma már elképzelhetetlen Magyarországon. Kell-e, hogy a kötelező olvasmány a mai korról szóljon? Érdekes lehet-e egy olyan regény, amelyben a szereplők világa, életkörülményei, gondolkodása és viselkedése teljesen eltér a miénktől? Fejtsd ki véleményedet 6-8 mondatban! 15. feladat Ha az elképzeléseid meggyőző kifejtésével pályázhatnál meg egy háromhetes utazást a barátaiddal, akkor hova és miért látogatnál el a legszívesebben? Érvelj az elképzeléseid mellett úgy, hogy az mások számára meggyőző legyen!

Durva beszéd, agresszív kifejezésmód 16. feladat (6. szöveg) Szabó Éva pszichológus szerint a káromkodás, a szitkozódás nem más, mint az agresszió egyik megnyilvánulási formája, a verbális agresszió része. A káromkodások alapvető tulajdonsága, hogy amennyiben valamelyik embertársunkat illetik, annak legintimebb szféráit – Istenhez fűződő viszonyát, vallási meggyőződését, közeli hozzátartozóit, apját, anyját – támadják, illetve szemérmének, intim testrészeinek a lemeztelenítésével és megsértésével hatnak. A káromlások jelentős része hatalomgyakorlást célzó, durva manipulációs eszköz a másik emberrel szemben. Az igéket tartalmazó káromlások többnyire felszólító módban állnak — azaz a másik fél akarja megmondani, mit tegyen az illető. forrás: http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=43654

(7. szöveg) Eredj a búsba! – Rendszerint nagyobb indulat levezetésére szolgáló durva, illetőleg trágár szitkozódás. Ezek is, kipontozással jelzett változataik is minden beszédhelyzetben, még nagyfokú indulat esetén is kerülendők. Durva, közönséges magatartásra, közömbös, másokat semmibe vevő gondolkodásmódra, nyelvi és magatartásbeli igénytelenségre vallanak. Eredj (menj) a csudába (vagy a fenébe)! – Ingerült hangon, ilyen formában is kerülendő, bár felfokozott indulat levezetésére még szűkebb körön kívül is elfogadható. „Erősebb" megfelelőit mellőzzük! A fene egye meg! – Eredetileg durva, ma már csak kissé erős átkozódó és káromkodó megnyilatkozás. Lehetőleg kerülendő. Frászt! Egy frászt! Frászfenét! Frászkarikát! – Indulatos és haragos kifejezései a nem tagadószónak, valamint kérés elutasításának. Durvák, bizalmas körön kívül kerülendők.

22


(Hogy) a görcs álljon belé (vagy fogja meg)! – Enyhe, tréfás szitkozódásként elfogadható. Indulatos hangon goromba szitok, kerülendő. Ez a válogatás a Deme-Grétsy-Wacha: Nyelvi illemtan c. könyv A nyelvi illemről címszavakban fejezete alapján készült. (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1987.) forrás: http://www.math.u-szeged.hu/~kovzol/bc+ad/karomkodasok.html

Az idézett pszichológus (12. szöveg) szerint a káromkodás a szóbeli agresszió egyik formája. Ugyanakkor a nyelvészek által készített összeállítás (13. szöveg) azt mutatja, hogy a szitkozódásnak is lehetnek tréfás, bizalmas körben elfogadható változatai. Tehetünk-e, kell-e tennünk bármit a káromkodások túlzott használata ellen? Milyen lehetőségeink vannak, ha környezetünkben kevesebb káromkodást szeretnénk hallani? Fejtsd ki a véleményed maximum fél oldalban! 17. feladat (8. szöveg) Káromkodásmentes nap Lengyelországban Érdekes kezdeményezés a lengyelek részéről, hogy a füstmentes nap vagy az autómentes nap mintájára szitokmentes nap is létezik. A december 19-én tartott „ünnep” szervezői úgy gondolják, ha komoly változást nem is hoz a köznyelvben ez a kezdeményezés, legalább felhívja a figyelmet, elgondolkodtat a nyelvi lealacsonyodás mértékéről. A lengyelek, akár a többi szláv nép, könnyen átengedik magukat a szenvedélyeknek, negatív érzelmeknek, az asztalra csap és egy cifrát káromkodik. Ugyanakkor vallásos tartalmú, Isten nevét magában foglaló kifejezéseik nincsenek, ellentétben velünk, magyarokkal… Felméréseik szerint a legtöbb közönséges beszédet az utcán, illetve tömegközlekedési eszközökön lehet hallani, második helyen a tömegtájékoztatási eszközök állnak, a harmadik helyet pedig a szórakozóhelyek foglalják el. A médián belül a legtöbb vulgáris kifejezéssel a televízióban lehet találkozni, ezután a rádióban, legkevésbé pedig az írott sajtóban. forrás: www.hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=43654

(9. szöveg) Részlet egy internetes fórum szabályzatából: Az alábbiakban a teljesség és pontosság erősebb igénye nélkül megpróbáljuk összeszedni azokat a szabályokat, amelyeknek a segítségével megkönnyíthetjük számotokra a csatornán tartózkodást és kellemesebbé tehetjük az együtt töltött perceket: […] 5. Tilos a káromkodás trágár/nem ideillő kifejezések használata! […] forrás: www.um.rwn.hu/Szabalyzat3.html

23


Sok olyan „beszélgetős” internetes oldal létezik, ahol a csúnya szavakat, káromkodásokat, szitkozódást tartalmazó hozzászólásokat egy arra kiképzett személy (a moderátor) azonnal törli. Lengyelországban káromkodásmentes napot is szerveztek. Egyetértesz-e a káromkodás ilyen formájú tiltásával, kizárásával, illetve a visszaszorítására való törekvésekkel? Fejtsd ki a véleményedet maximum fél oldalban! 18. feladat (10. szöveg) A farmer az 1800-as években született Észak-Amerikában. Bizonyos Levi Strauss, egy bajor fiú, aki a családi vállalkozást népszerűsítendő járta Amerikát, úgy látta, hogy a kaliforniai aranyásók körében nagy igény mutatkozna egy jó erős, strapabíró, tartós munkaruhára. A textilügynök ezért 1850-ben óriási rakomány vászonnal érkezett San Franciscóba, ahol műhelyt és varrógépet bérelt, hogy nekiálljon sátorvászonból nadrágokat varrni. Strauss kicsit később a sátorvászonról áttért a franciaországi Nîmes-ben gyártott durva szövésű vászonra, ami addig az itáliai Genova halászainak kedvenc viselete volt. Aztán, hogy egyedivé varázsolja a nadrágjait, indigóval elkezdte kékre festeni őket. Ettől kezdve kék színben pompázott minden munkásruha, ami Strauss keze munkáját dicsérte. Az elnevezés pedig Genova nevének angol kiejtéséből és a kék szóból származik: megszületett a "blue jeans", a mai farmernadrág őse, ami aztán a hosszú évek és évtizedek alatt nem csak örök divattá és a fiatalok kedvencévé de státusszimbólummá is vált. [...] A munkaruhából menő cucc lett, amely ma már szinte egyenruhának számít szerte az egész világon. Bár a divatdiktátorok minden évben megkondítják fölötte a vészharangot, a farmer ott lapul minden ember ruhásszekrényében, és valószínűleg évtizedekig nem is tűnik még onnan el. forrás: http://www.origo.hu/axetazis/20041215farmertortenelem.html

Te miért viselsz vagy miért nem viselsz szívesen farmert? Fejtsd ki véleményedet 6-8 mondatos cikkben, amely az iskolaújságban jelenik meg! 19. feladat (11. szöveg)

24


„Tinilányok állnak sorban a mozi előtt: szemmel láthatóan fáznak, de úgy tűnik, nem értették meg, hogy ilyen időben nem érdemes rövid szoknyát viselni. Ijesztő, hogy mindannyian ugyanúgy öltöznek! Didergés a divatért … nem igazán az én világom!” Kép és szöveg: http://emiliewood.com/index.php?m=200506

Te mire lennél hajlandó a divatos megjelenés érdekében? Meddig mennél el, és mi az, ami már „nem a te világod”? Egyáltalán, kinek és mennyire fontos a divat? Írj legfeljebb 15 mondatos cikket a témáról egy fiataloknak szóló magazinba!

Ajánlás Az ajánlás célja kettős: ismertetés és az olvasó meggyőzése, célja ennek megfelelően a címzett érdeklődésének felkeltése az adott tárgy iránt. Céljait akkor érheti el leginkább, ha nemcsak tömör, tárgyszerű, de ötletes, szellemes és egyéni hangvételű is. Fontos a címzett személyének vagy a címzettek körének tisztázása: az ajánlás konkrét személyt vagy adott csoportot szólít meg. Az ajánló szöveg megformálásakor figyelembe kell venni, hogy a címzettnek milyen előismeretei vannak, milyen az ízlése és az érdeklődése az adott témában. Az ajánlás formáját meghatározza, hogyan jut el a címzetthez (pl. írott formában vagy rádióban). Szempontok • ismertető és meggyőző műfaj egyszerre (ld. ismertetés); • célja az érdeklődés felkeltése; • követelményei: tömörség, tárgyszerűség, ötletesség; • a kommunikáció címzettjének szerepe: mindig valakinek, valakiknek ajánlunk - mit tud az adott tárgyról - milyen az érdeklődése, ízlése, tájékozottsága; • ajánló és címzettje: kettejük viszonya meghatározza a szöveg hangnemét, stílusát; • a médium és a szituáció szerepe - hol, milyen alkalomból ajánlunk (tanóra, magánbeszélgetés, levél); - rádió, tv, szóbeli, nyomtatott, digitális forma. 20. feladat

A könyvajánlás műfajának célja mindig kettős. Egyrészt fontos tudnivalókat közöl a témául választott könyvről, elmeséli annak történetét, beszél a szerzőről, a szereplőkről. Másrészt kifejezi az ajánló személyes véleményét, tetszését vagy nemtetszését. Egyes könyvajánlások személyesebbek, a hangsúlyt a véleményre helyezik, más ajánlások tárgyilagosabbak, csak a legfontosabb tudnivalókat közlik.

25


(12. szöveg) Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Nemrég egy társaságban bemutattak egy srácot, aki nem olvasta A kis herceget. Lehet, hogy hülye vagyok, de én eddig meg voltam róla győződve, hogy A kis herceget mindenki olvasta. Mint ahogy a Micimackót is. Mármint aki egyáltalán olvas. Ezek után nem is ajánlhatok mást. Ha befejezted a legújabb Harry Pottert, szerintem vedd a kezedbe, akkor is, ha azok közé tartozol, akik már olvasták. Én például egy-két évente leveszem a polcról, leülök egy fotelbe, és együltömben... A kis herceg elvitathatatlanul a világirodalom egyik legszebb meséje. Ráadásul nem csupán mese; könnyű köntösbe bújtatott filozofikus mű, amely a gyerekek mellett a felnőtteket is elbűvöli. Sőt, a szerzője szerint és szerintem is sokkalta nagyobb szüksége van rá egy felnőttnek, hogy elolvassa, főként, ha tökéletesen elfelejtett gyereknek lenni. Hogy a könyv nem csak a kicsiknek szól, tanúskodik erről az ajánlás is. Saint-Exupéry meséjét a barátjának, Leon Wertnek ajánlotta, aki „mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyveket is.” forrás: http://www.necc.hu/kult/lampaoltas.shtm?id=148

Húzd alá a szövegben azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek a személyes vélemény kifejezésének eszközei!

21. feladat A szépirodalmi művek mellett sokféle könyv kapható a könyvesboltokban: tudományos művek, krimik, útikönyvek, szakácskönyvek, művészeti albumok stb. Te milyen könyveket forgatsz szívesen és miért? Foglald össze röviden, 3-4 mondatban! 22. feladat Ismertesd röviden, tömörítve, 3-4 mondatban kedvenc regényed cselekményét! Törekedj a rövid, velős összefoglalásra! 23. feladat Mi az, ami miatt szereted ezt a regényt? Mi fogott meg benne? Fogalmazd meg 3-4 mondatban! 24. feladat Az iskolaújság szerkesztői felkértek: írj ajánlót a kedvenc könyvedről a „Betűfaló” rovatba. Nem csak szépirodalmi művet ajánlhatsz! Az ajánlás ne legyen hosszabb két bekezdésnél!

26


25. feladat Írj rövid, kb. féloldalnyi ismertetőt az iskola honlapjára osztálytársaidnak kedvenc folyóiratodról! Fogalmazásodban ismertesd a folyóirat adatait, témáját, tagolását, és ha jellemző, akkor a kép/illusztráció és szöveg arányát! 26. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi két könyvajánlót, megfigyelve a szóhasználatot és az ajánlás írójának az ajánlott műre tett utalásait!

(13. szöveg)

(14. szöveg)

Szabó Magda: Régimódi történet

Régimódi történet – Szabó Magda

Tavaly történt, hogy rákattantam Szabó Magdára. Az Abigél mindig is nagy kedvenc volt, meg olvastam az ifjúsági és meseregényeit, de az életműve többi részével alig több mint egy éve kezdtem el ismerkedni. S az Ajtó; A Danaida; Katalin utca; Freskó; Mózes egy, huszonkettő után eljutottam a Régimódi történetig. Ahogy utána olvasgattam, az írónő előszeretettel építkezik saját életének epizódjaiból, szereplőiből, ennek aztán igazán legszemélyesebb példája Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja, a Régimódi történet főhőse. Talán nem is regény ez a könyv, bár a történet, amelyet elmesél meglehetősen, regénybe illő. Az írónő levelek, naplók, rokonok elbeszélései alapján rekonstruálja anyja életét, hogy megpróbálja megérteni a nőt, aki felnevelte, s halálos ágyán azt mondta mellette ülő lányá-

Szabó Magda Régimódi történet címmel írta meg – néhány emberöltőre visszatekintve ősei, a Gacsáry és a Jablonczay család életének egy szakaszát. Az eredetileg regény formában megjelent mű cselekményének hátterében a XIX. századvég és a XX. század elejének hiteles korrajza áll. A történet előrehaladtával mégis a nagyszülők, szülők, testvérek sorsának, egymáshoz való viszonyának leszünk egyre avatottabb ismerői. A regény egy debreceni patríciuscsalád többgenerációs története. A mű középpontjában a kereskedő- nagyasszony, Rickl Mária alakja áll, aki a széthulló család összetartója, egy letűnő asszonytípus utolsó példánya. Az ő unokája a szerencsétlen sorsú Jablonczay Lenke, Szabó Magda bevallott anyamodellje. Bár az írónő saját családjának történetét írta meg, e századfordulós környezetben általános érvényű társadalmi jelenségeket fogalmaz meg. Bármilyen szokatlan is, Szabó Magda első önálló drámája alkalmi műként

27


nak, hogy „Annyi titkom volt”.

készült 1973-ban, Debrecen város 600 éves évfordulójára.

forrás: http://olvasonaplo.blogter.hu/ (részlet)

forrás: http://www.fszek.hu/?tPath=/konyvtaraink/delpesti_regio/&article_id=10311

a) Mi a különbség a két szöveg stílusa között? Sorolj fel legalább három jellemzőt! b) Kik lehetnek a két szöveg címzettjei? 13. szöveg: …... 14. szöveg: .…... c) Melyiket választanád, ha a barátodnak kellene ajánlanod a regényt, és melyiket javasolnád egy kulturális folyóiratba? barátodnak:

…

kulturális folyóiratba: …

28


II. NARRATÍV SZÖVEGEK A narratív szövegek közé rendkívül sok műfaj besorolható, melyek lehetnek irodalmi vagy köznapi, írott vagy szóbeli szövegek. A narratív műfajokkal való foglalatoskodás elképzelhetetlen úgy, hogy a diákokat nem szembesítjük a rövidprózai alkotások felépítésének, hatásmechanizmusának és stíluseszközeinek sokszínűségével. A szövegértési és szövegalkotási kompetenciafejlesztésben kivételesen hasznos lehet a narratív szövegek jellemzőinek elemzése. A narratív szövegek ismertebb műfajai a beszámoló, mese, személyes történetmondás, napló, emlékirat, élménybeszámoló vagy az útleírás.

Beszámoló 27. feladat (15. szöveg) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet (A Röhög az egész osztály című fejezetéből) Közben Wlach a táblára lerajzolta Kökörcsin tanár urat, alsónadrágban, de különben cilinderrel a fején, amint II. Józsefnek jelentést tesz az Osztály magaviseletéről. II. József az orrát piszkálja, és egy üveg Zacherlint nyújt át Kökörcsinnek, aki köszöni alássan, és jót húz az üvegből. Zajcsek ordít, hogy őt nem hagyják tanulni, végre fogja magát, beül az új szemétládába, magára húzza a fedelét, s orrhangon énekel. Wlach jelt ad, egyszerre mindenki elhallgat és feláll. Zajcsek rémülten dugja ki a fejét, azt hiszi, a tanár jött be. Vad röhögés. Zajcsek megvetően kiköp a ládából, és undorral magára húzza a fedelet. Hanem most tényleg belép Kökörcsin. Halálos csend: egyszerre mindnyájunknak eszébe jut Zajcsek, aki a szemétládában ül. De Zajcsek másodszor már nem hagyja becsapni magát, nem mozdul. És most rettenetes óra következik. Az egész osztály egyetlen, hullámzó rekeszizom, amit képtelen erőfeszítéssel szorít le a halálos röhögés. A fojtott röhögés forró láza lüktet a vérvörös arcokon, és a halántékok kidagadnak. Mindenki a pad fölé hajol. A csönd, melynek fenekén egy esetleges kipukkadás borzasztó réme vonaglik, ingerlően zúg a fülünkben. És vannak elszánt, vakmerő gazemberek az utolsó padokban, akik még feszítik a kritikus hangulatot. A kis Löbl lebújt a padok alá, négykézláb mászkál kényelmesen, körös-körül mászta az osztályt, és egyenként megfogta a lábunkat. A szemétláda gyanúsan mozog. Kökörcsin emelt hangon fejtegeti II. József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a fülembe: „Vigyázz, jön a pad alatt Löbl, már a negyedik pad alatt van!” Mindenki felhúzza a lábát a padra: a szájunk reszket a röhögéstől, kétségbeesetten próbálok figyelni, hogy másra tereljem fantáziámat. Kökörcsin lelkesen magyarázza, milyen szép dolog volt II. Józseftől, hogy egy tollvonással visszavonta az összes rendeleteit. „Az anyja második Jóska!!” – mondja Eglmayer az utolsó padban, hihetetlenül mély gyomorhangon. Auer élesen felszisszen: Löbl most ért odáig, és belecsípett. „Nézd – mondja valaki mellettem –, Kökörcsin egyik lába rövidebb lett, mint a másik.” A szemem majd kiugrik. Most . . . . most vége . . . . még egy pillanat . . . . és robban . . . .” forrás: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Móra Könyvkiadó–Kárpáti Kiadó, Budapest–Uzsgorod, 1972.

29


Képzeld el, hogy te is a szövegben szereplő osztályba jársz! Fogalmazz meg egy SMS-t a barátodnak az órán történtekről! 28. feladat Az olvasott szövegrészlet alapján fogalmazz meg Zajcsek vagy Löbl nevében egy legfeljebb 10 mondatos levelet, amelyben nagymamájának számol be az órai eseményekről! 29. feladat Fogalmazd meg Zajcsek vagy Löbl nagymamájának legfeljebb 10 mondatos válaszlevelét úgy, hogy benne legyen a „bezzeg az én időmben” kifejezés! 30. feladat Fogalmazz az osztály nevében Kökörcsin tanár úrnak egy legfeljebb 10 mondatos levelet, amelyben bocsánatát kéritek az órán történtekért! 31. feladat Fogalmazd meg legfeljebb 10 mondatban Kökörcsin tanár úr levelét, amelyben a szülőket tájékoztatja az osztály tanulmányi munkájáról, illetve a fegyelmi problémákról! Levelét az osztályfőnök fogja felolvasni a következő szülői értekezleten.

Napló 32. feladat (24. szöveg - naplórészlet) Tegnap délelőtt állatkertbe mentünk a sulival. Mentünk egy kört a kiskocsival, borzot kerestünk de azt végül nem találtunk... Angolról sikeresen késtem 20 percet, és egyre inkább úgy érzem, hogy nem tudok angolul... ez normális? Rögtön angol után mentünk a Gödörbe. Pont amikor megérkeztünk, akkor jött Bandi is, köszöntem neki reflexből ő meg visszaköszönt, aztán hallottam, hogy próbál. Elöl ültem le pont előtte és Lecsó előtt a földre, vicces volt ez a csöndesföldönülős... És nagyon jó volt... eddigi legjobb koncertélményeim közé sorolandó, az biztos... most hiába részletezném, hogy milyen családias, jó hangulatú és tökéletes volt... úgyis csak az érti igazán, aki ott volt, aki a tömeg része, mikor mindenki együtt van szeretetben és egy közös biztos van bennünk, és együtt énekelsz a többiekkel mert mindenki tudja a szöveget, és összemosolyogtok és szavak nélkül értitek mit mond a másik.... forrás: http://psychogirl.blogol.hu/

Képzeld el, hogy évek óta vezetsz naplót, amelybe minden nap leírod a leglényegesebb gondolataidat, a veled történteket. Készíts bejegyzést a naplódba a tegnapi napodról! Írásod ne haladja meg a 10 mondatnyi terjedelmet!

30


Önálló történetalkotás, mese 33. feladat Az alábbi képekről lemaradtak a feliratok. Te mit írnál a képregény üresen maradt helyeire?

forrás: http://www.garfield.com/comics/comics_archives_strip.html?2006-ga060710

34. feladat Az alábbiakban olvashatod egy mese elejét és végét. Írd meg a mese középső, hiányzó részét, maximum egy oldalban! (16. szöveg) A kiskondás Hol volt, hol nem volt, volt az Óperenciás-tengeren túl, az üveghegyeken innen, volt egyszer egy szegényasszony. Volt annak egy fia. Malacot őrzött volna, ha őrzötte volna, mert csak kárt csinált mindenütt. Nem tudták hasznát venni, nem vált be kondásnak sem. Hiába próbált vele az anyja akármit, mindegy volt annak. Hát ez a teddlenerontsd kondásgyerek meghallotta egyszer, hogy a király annak adja a lányát; aki úgy el tud bújni, hogy az ő lánya nem találja meg. - No, kiskondás! - mondta magában - most mutasd meg, ki szült! Sokat nyerhetsz egy kis ügyességgel! Fel is szedelőzködött, kért egy tarisznya hamubasült pogácsát, nyakába kanyarította a cifra szűrét, avval elindult. …[...]……. Megölelték, megcsókolták egymást. A kiskondásból még hétszerte szebb legény vált. Olyanok voltak ott egymás mellett, mint a bokrétába kötött virág. Azután lagzit tartottak, boldogok lettek. A kiskondásból olyan finom ember lett, akár a párja; a lányból meg olyan dolgos, szép asszony, amilyen a kiskondásnak kellett. Még most is élnek, ha meg nem haltak. forrás: Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 2001, 13-17.

31


35. feladat (17. szöveg) Mese a három szögről (részlet) Hol volt, hol nem volt, a plusz végtelenen innen, de az x-y koordináta rendszeren túl, egy egységsugarú kör belsejében éldegélt az öreg Háromszög. Ennek az öreg Háromszögnek nem volt egyebe, mint három daliás szöge, név szerint: Alfonzó, Bétamás és Gammatyi. Alfonzó és Bétamás vékonydongájú hegyesszög, Gammatyi pedig daliás derékszög volt. Amikor az öreg Háromszög érezte, hogy közeledik a nullára redukálásának az ideje, így szólt szögeihez: - Menjetek kedves szögeim, számegyenest látni! A jó öreg feltarisznyázta őket hamubasült logaritmussal és néhány soványka pi-vel, ők meg fejükbe nyomták hatványkitevőiket és egy R sugarú nyári napon elindultak szerencsét próbálni. Mentek, mendegéltek, az egyik koordinátarendszerből a másikba, míg egy hatalmas gyökerdőbe nem értek. Letelepedtek az egyik gyökvonás alá, és falatozni kezdtek. Már éppen a hamubasült logaritmus utolsó mantisszájánál tartottak, amikor a bonyolult egyenlőtlenségek halmazából hirtelen előugrott a gonosz manó, a piros sapkás párosfüggvény, a Cosinus. - Adjatok hamubasült logaritmust! - kiáltotta, de a szögek rá sem hederítettek. Amikor a gonosz Cosinus látta, hogy parancsát nullába sem veszik, kikapta Gammatyi kezéből az utolsó mantisszát, és úgy elszaladt vele, hogy porzott utána a számegyenes…. Bakonyi Zsófia, Révai Miklós Gimnázium, Győr forrás: http://lka.hu/cikk.php?sorszam=123&kategoria=3

Ha tetszett a mese, próbáljatok ti is hasonlót írni más tudományterületek jellegzetes kifejezéseivel, szakszavaival, 12-15 mondatban! Segítségül néhány fogalom: biológia: kémia: irodalom:

DNS, sejt, zárvatermő, fehérje, fotoszintézis, lomblevelű, sziklevél stb. periódusos rendszer, vegyület, elektron, elem, ionos kötés, molekula stb. műfaj, ballada, rím, szimbólum, strófa, jambus, vita, giccs stb.

36. feladat (18. szöveg) A főúr, aki a sárkányokat szerette She főúr annyira kedvelte a sárkányokat, hogy telefestette-faragtatta a házát sárkányokkal. Amikor az égben lakozó igazi sárkány ezt megtudta, leszállt a földre, odafeküdt She háza elé, fejét a kapu küszöbére, farkát az ablakpárkányra helyezte. A főúr megpillantotta az igazi sárkányt, és eszét vesztve menekült ki a házából. Ebből látszik, hogy She nem szerette a sárkányokat. A sárkányok hasonmását szerette, de az igazi sárkánytól irtózott. Shen Zi forrás: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/kinaimese.html

32


A fenti szöveg egy kínai tanmese, de sok más sárkányokkal kapcsolatos mese létezik. Írj hasonló terjedelemben egy történetet ugyanezzel a címmel! 37. feladat Írj egy történetet egy oldal terjedelemben, ami kapcsolódik a képhez! Fogalmazásodnak adj találó címet is!

forrás: http://www.care-o-bot.de/Bilder/Care-O-bot%20II%20-%20MVH.JPG

33


III. LEÍRÓ SZÖVEGEK A leíró szövegtípus egy tárgy, személy, jelenség tulajdonságainak leírása. Gyakran egy nem leíró szöveg kisebb részét nevezzük leírásnak. Ebben az esetben külön figyelni kell a teljes szövegre jellemző kommunikatív szituációnak az irányadó szerepére a szövegrész értelmezésében. A leíró szövegek elemzésekor és megalkotásakor fontos a leírás iránya (pl. felülről lefelé, belülről kifelé vagy fordítva), az esetleges összehasonlítások, a leíró személye, a leírás alkalma és célja. A leíró szövegekre jellemző a nominális stílus. Szempontok • a leírás tárgya: mennyiben konstruálja a tárgyat és mennyiben játszik rá más forrásból származó előismeretekre? • mi jellemzi a leíró szöveg előrehaladását? - a tárgy látványa (pl. mintha körüljárnánk) - mozgás (általános –> konkrét vagy fordítva) - összehasonlítás (más hasonló tárgyakkal) - logikai, érvelési haladás • mi jellemzi a leírás honnanját? - ki írja le a tárgyat? - milyen célból? milyen alkalomból? - nyújt-e többféle szempontot? idéz-e más leírásokat? • objektívként vagy szubjektívként jelöli magát a leírás? reflektál-e kételyekre? • elkülönül-e a reflexió, az értelmezés, kontextusba helyezés és a tárgyszerűség? • nyelvi felépítés: - milyen nyelvi eszközök, lexémák, frazémák, fordulatok fejezik ki a tárgyszerűséget, a tárgyilagosságot, a leíró szempont háttérbe állítását? o pl. felsorolás, mellérendelő szerkezet, nominális stílus, képi és retorikai eszközök mérsékelt használata, tudományos nyelv - ki beszél a szövegben? mit tudunk meg erről a hangról? honnan tudunk meg róla valamit? o a műfajból, a nem leíró szövegrészekből, más szövegekből • van-e konklúzió, következtetés, vannak-e forrásmegjelölések, jegyzetek, utalások más álláspontra • tipográfiai jelek szerepe (pl. lexikonban)

Személyleírás A személyleírás soha nem lehet objektív. Pragmatikus műfaj, amely mindenképen minősíti is a leírás tárgyát. Jellegzetes részei az általános megjelenés bemutatása, a különleges ismertetőjegyek leírása és az összbenyomás megfogalmazása. Műfaji követelményei a pontosság és a részletesség. Fontos, hogy a leírás egy meghatározható irányt kövessen (pl. fentről lefelé, a lényegestől a kevésbé lényeges felé haladva). A testi jegyeken túl bemutathatóak az öltözködés, a jellegzetes viselkedés- és beszédmódok is. A hétköznapokban a leírás közleményekben, hirdetésekben fordulhat elő. Egyes vélemények szerint a személyleírás olyan pragmatikus műfaj, amely funkciójában egy fényképet pótol, miközben kiküszöbölhetetlenül minősít. Szempontok • jellegzetes felépítése: általános megjelenés, különleges ismertetőjelek, egyéb jelek, összbenyomás; 34


• • • • •

követelményei: pontosság, részletező aprólékosság, rendszeresség; a bemutatás iránya: fentről lefelé, lényeges majd kevésbé lényeges; az arc mint a személyközi kommunikációs figyelem legfontosabb célpontja; a testi jegyeken túl a ruházkodás és a viselkedésmód mint azonosító jegy - az öltözködés mint kommunikációs közeg; előfordulás (közlemények, hirdetések, rendőrségi közlemények).

38. feladat Nevezzetek meg, és írjatok le olyan élethelyzeteket, amelyeknek fontos eleme egy személy külsejének a leírása!

39. feladat (19. szöveg) A parton egy csomaghordó külsejű egyén vonta magára a figyelmét. A csomaghordó külsejű egyén barna zakókabátban és fekete fürdőnadrágban álldogált a kikötőmunkások gyülekezőhelyén, ahol már minden várakozót elvittek valamerre dolgozni, csak őt nem. Az tette különössé, hogy csíptetőt viselt az orrán, és úgy helyettesítette az ingét, hogy egy sárga, úgynevezett frottírtörülközőt hordott a vállára borítva, és rojtos két végét az úszónadrágjába gyűrte. A fürdőruha kissé szokatlanul pongyola viseletét azzal ellensúlyozta, hogy egy aránylag jó állapotban levő szalmakalapot tett a fejére, fél számmal talán kisebbet a kelleténél, de úgyszólván teljesen ép karimájút. Vastag, fekete angol bajusza körül megvető és szomorú ráncok húzódtak össze egy grimaszba. Ez az ember olyan rosszkedvű volt, hogy szinte sírt, és közben a fogát piszkálta. Talán azért, hogy az étkezést legalább ezzel a valószerű illúzióval helyettesítse. forrás: Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó, Magvető, Budapest, 1989, 10-11.

Olvasd el figyelmesen a fenti személyleírást! Gyűjtsd ki a táblázat megfelelő rovataiba a bemutatott személy tulajdonságait! ruházat: testi tulajdonságok: lelkiállapot, belső tulajdonságok: különös ismertetőjel:

35


40. feladat Írj rövid, 10-12 mondatos leírást az egyik, általad választott képről!

Albert Einstein

Madame Curie

forrás: http://www.physik.uni-frankfurt.de

forrás: http://www.llnl.gov/pao/news

David Beckham

Rúzsa Magdolna

forrás: http://www.beckham.com.ar

forrás: http://www7.online.rtlklub.hu/

41. feladat Kedvenc magazinod Leveleznénk! című rovatában megakad a szemed egy számodra nagyon rokonszenves fiatal fényképén. Szívesen felvennéd vele a kapcsolatot. Írj számára egy 10-12 mondatos bemutatkozó levelet!

36


42. feladat Az alábbi három kép a játék három különböző lehetőségét jeleníti meg. Készíts 8-10 mondatos leírást az egyik, általad választott képről!

Színjáték (Egyetemi Napok, Szeged, JATE) forrás: http://kepek.jate.hu/gallery/4/31szindarab.jpg

Hillary Hahn hegedűművész játéka forrás: http://www.hilaryhahn.com

37


Csapatjáték forrás: http://letoltes.forumcsoport.hu/171/lebron0401_chello.jpg/lebron0401_chello.jpg

Tárgyleírás, tevékenységek leírása 43. feladat (20. szöveg) Kukorelly Endre: Vanamit Van, amit lehet, és van, amit nem lehet. Beütöttem pl. a térdemet vagy a karom, ez lehetséges, csak fájdalom, szabad, viszont butaság, bárki beütheti magát, meg van engedve, már ha van hozzá kedve, és most lesz felsorolva, ami tilos: Tilos összes rúzst elhasználni, fölösleges és drága. Mulatság. Tilos kutyát hazahozni utcáról, főzelékféléket félig otthagyni, homokot hajigálni. És kaviccsal. És folyton moziba akarni menni. Teljesen fölöslegesen sikoltozni, mint a hülyegyerek, sikítni tilos. Tisztára mint az eszeveszettek. Mint akinek elmentek otthonról.

38


Kérdezés nélkül elmenni otthonról a legnagyobb tilos. Boltba fáradjak le egyedül, tejfölért legyek szíves ellen tiltakozni. Kényeskedés, délutáni alvásmegtagadás, azt nem értem, miért. Nehéz az élet, noha kényelmes. Valamit kérdeznek, és azt meg se hallani. Feladat, felelés, feladás. Haladás. forrás: Samunadrág, Kalligram, Pozsony, 2005, 33.

Készíts te is listát olyan tevékenységekről, amelyek tilosak, vagy amiket a felnőttek nem vesznek jó néven a fiataloktól, de szívesen megtennéd! 44. feladat (21. szöveg) Madáretető percek alatt A lelkes madárbarátoknál mindig elkél egy újabb etető. Íme egy gyors és egyszerű madáretető-készítési módszer, hogy boldoggá tegyük a tollas kedvenceket. Először is kerítsünk egy hengeres dobozú rágcsálnivalót (pl. 400 grammos pörkölt földimogyorót), amelynek visszapattintható a fedele. Szükségünk lesz továbbá egy arasznyi hurkapálcára, egy méter madzagra és egy hegyes ollóra.

Lássuk az etetőkészítés technikáját! Először is együk meg a rágcsálnivalót, majd mossuk ki a dobozát vízzel, hogy megszabadítsuk a maradék sótól. Ha éles maradna a doboz szájának pereme, leragaszthatjuk szigetelőszalaggal. Aztán vágjuk félbe az ollóval a visszapattintható műanyagfedelet. A hurkapálcát át kell szúrnunk a hengeres doboz hossztengelyén, úgy, hogy a fedél vágott oldalától egy centire fúrjunk lyukat az olló hegyével, majd fúrjuk át a doboz alját is. Ha megvan mindkét lyuk, toljuk át rajtuk a hurkapálcát úgy, hogy a hengeres doboz aljánál két centire, az tetejénél pedig öt centire lógjon ki. Így a madárkák majd rá tudnak kapaszkodni. A hengeres doboz alján a széléhez közel fúrjuk egy újabb lyukat, hogy átvezethessük rajta a madzagot. Ha sikerült átvezetnünk, akkor húzzuk a dobozt a madzag közepére, és kössünk egy erős csomót a dobozra. A madzag lógó végeit újra csomózzuk össze, hogy a kész etetőt könnyedén felakaszthassuk.

39


Már csak annyi a dolgunk, hogy tegyünk az etetőbe egy kis napraforgómagot, és az egészet felakasszuk egy megfelelő faágra. Visszavonulásunk után az ablakból figyelhetjük az első tollas vacsoravendégeinket. forrás: http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=441

A főzés, a barkácsolás, a modellezés mind olyan tevékenységek, amelyek a gyakorlottak számára egyszerű munkafolyamatokból állnak. Biztosan te is készítettél már könnyedén olyasmit, amit mások bonyolultnak találnak. „Így készítem…” címmel írj le 8-10 mondatban egy ilyen munkafolyamatot úgy, hogy egy olyan társad is megértse, aki nem ismeri ezt a tevékenységi formát!

45. feladat (22. szöveg) A sakk szabályai (részlet) A sakkot nyolcszor nyolc, váltakozva világos és sötét mezőből álló táblán játsszák. A táblát mindig úgy állítjuk, hogy a játékosok bal keze felől sötét, a jobb keze felől világos mező legyen a sarokban. A táblát vízszintes sorokra és függőleges vonalakra osztjuk. A sorokat egytől nyolcig számokkal, a vonalakat a-tól h-ig kisbetűkkel jelöljük. A sakkjátékban két ellenséges csapat mérkőzik: a világos és a sötét. Mindkét seregben egy király, egy vezér, két bástya, két huszár, két futó és nyolc gyalog található. forrás: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/141.htm

(23. szöveg) A strandröplabda szabályai (részlet) A strandröplabda, mint a nevéből is látszik, labdajáték. 2x2 ember, egy labda, egy pálya, egy háló kell hozzá. A pálya térfelei 8x8m-esek. A pálya széleit kellően kifeszített gumikötél jelzi (a háló alá középre nem kell rakni). A pálya területén pattan minden olyan labda, mely a kötélen belülre vagy ahhoz hozzáérve éri el a homokot. A homoknak legalább 30 cm vastagnak kell lennie. A pályát nagyban meghatározza a homok minősége (keménység, mélység, vízzel telítettség). A pálya környezetében lehetőleg ne legyenek fák, bokrok. A pálya területén kívül minden irányban legalább még 2 méteres homokos, kifutó terület ajánlott. Háló magassága korosztálytól, nemtől függ. forrás: http://kgzs.imind.hu/hycomat/szabaly.htm

Írd le egy általad jól ismert játék vagy csapatsport fő jellemzőit, szabályait 10-15 mondatban úgy, hogy az is megértse, aki még sosem játszotta! 46. feladat Biztosan van olyan kabalád, kedvenc tárgyad, amelyet a valódi értékénél jóval nagyobb becsben tartasz! Készíts 8-10 mondatos leírást egy ilyen tárgyról!

40


Táj- és épületleírás 47. feladat Szüleid elutaztak, így az aktuális szülői értekezletre a nagymamádnak kell mennie. Ő azonban még soha nem volt az iskolában, így nem ismeri az iskolaépületet. Írj rövid, 2-3 mondatos útmutatót, amelyben bemutatod az utat az iskola kapujától a padodig! 48. feladat Írj rövid, 6-8 mondatos szócikket az iskola évkönyvébe, amelyben bemutatod az iskolaépületet! Ne feledkezz meg az építés évéről, az épület elhelyezkedéséről, stílusáról, formájáról, színéről! 49. feladat Nézz ki az osztályterem ablakán! Írd le röviden, 4-5 mondatban, mit látsz, milyen az épület környéke! Ügyelj a térbeli előrehaladás sorrendjére (pl. jobbról balra, közelről távolra stb.)! 50. feladat Melyik az a hely az iskolában, amelyet legjobban vagy legkevésbé szeretsz? Írd le ezt a helyet a legkedvesebb barátodnak, aki egy másik iskolába jár! A leírás ne legyen hosszabb 6-8 mondatnál! 51. feladat (24. szöveg) „A diáksereg ámuldozva felmorajlott. A szűk ösvény egy nagy fekete tónál ért véget. A tó túlsó partján szikla állt, s annak a csúcsán ott büszkélkedett egy hatalmas, száztornyú kastély. Ablakai csak úgy szikráztak a csillagok fényében.” forrás: J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve, Animus kiadó, Budapest, 2000. fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Készíts leírást iskolád épületéről úgy, mintha az mesebeli helyszín volna! (Pl. tündérkastély, boszorkánytanya, elátkozott kastély, kísértetház stb.) Ha ügyes vagy, az osztálytársaid ráismernek a „mesebeli” helyszínekre. Írásod ne haladja meg a két bekezdésnyi terjedelmet!

41


IV. GYAKORLATI SZÖVEGFAJTÁK Az önéletrajz pragmatikus műfaj, ennek megfelelően sokféle műfaji kötöttségnek kell megfelelnie. Ilyenek a tömörség, az áttekinthetőség, a logikus tagolás, a világos nyelvezet és a rendezett íráskép. Az önéletrajz megírása során fontos az időrend. Az önéletrajznak többféle formája ismeretes, és mindig az adott alkalomtól, a címzettek személyétől és elvárásaitól függ, hogy ezek közül melyiket érdemes kiválasztani. A személyiség kifejezése, az önkifejezés formái, formáció, deformáció és az „önmegvalósítás” retorikája: az önéletrajz, a motivációs levél, a pályázat egy-egy szövegének összehasonlítása a napló, az életrajz, a vallomás jellegzetes szövegpéldáival, reflexió a kifejezőeszközökre, a műfaji jellemzők, modalitás, az álláspont és a stílus azonosítása.

Önéletrajz, életrajz 52. feladat Az amerikai típusú önéletrajz jellemzője, hogy vázlatos formában adjuk meg személyes adatainkat, írunk tanulmányainkról, képességeinkről. Tartalma: Személyes adatok Iskolák, eredmények Készségek (nyelvtudás, számítógépes ismeretek, jogosítvány stb.) Érdeklődési kör (hobbi, sport, zene stb.) Példa: Személyes adatok Név: Kispál Ádám Születési hely, idő: Budapest, 1980. május 15. Lakhely: 1242 Budapest, Pályázó u. 12 Elérhetőség: tel: 50/211-1111, e-mail: [email protected] Iskolai tanulmányok 1998-2006: 2006-

Ligethegyi Általános Iskola Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr

Nyelvtudás Angol, társalgási szint Számítástechnikai ismeretek Felhasználói szintű Microsoft Word és Outlook Képességek jó problémamegoldó készség, kitartás, rendszerező gondolkodás Hobbi

42


Asztalitenisz, kirándulás, kisállatok Kispál Ádám Győr, 2006. február 12.

Készítsd el a saját, amerikai típusú önéletrajzodat! 53. feladat A hagyományos (szöveges) önéletrajz egy-két oldalas, összefüggő szöveg. Stílusa, tartalma: - választékos, de nem túlságosan kötött, a beszélt nyelvhez hasonló megfogalmazás, - tömörség és tárgyszerűség, - teljes körű tájékoztatás a lényeges adatokról, - formailag és tartalmilag kevésbé behatárolt, tágabb teret kap az egyéniség, - az önéletrajz első soraival fel kell keltenünk az olvasó figyelmét, megnyernünk bizalmát, - az önéletrajz végén célszerű megjelölni azt a távlati célt, amelyet el kívánunk érni, - minden gondolati egység külön bekezdésbe kerüljön, - a felsorolásokat (pl. iskolák, munkahelyek) ne folyamatosan tüntessük fel, hanem tételenként külön sorban, - a hosszú és bonyolult megfogalmazásának, az idegen szavak túlzott használatának kerülése (25. szöveg) Egy önéletrajz részlete „1987-ben születtem, Budapesten. Édesapám üzletkötő, édesanyám könyvelőként dolgozik. Az általános iskola után a József Attila Gimnáziumba jártam, matematika szakos osztályba. Harmadikos koromban sikeres középfokú nyelvvizsgát tettem angol nyelvből. Érettségi után egy évig Németországban dolgoztam, egy alapítványnál. Ez az év nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen nemcsak megismerhettem egy másik ország kultúráját, hanem munkatapasztalatra is szert tehettem. Hazatérésem után németből sikerült letennem a felsőfokú nyelvvizsgát. 2006-ban a Corvinus Egyetemre jelentkeztem, jelenleg itt tanulok, közgazdász szeretnék lenni. Fontosnak tartom, hogy már az egyetemi évek alatt dolgozzak, ezért pályáztam meg az Önök gyakornoki állását.” Készítsd el saját szöveges önéletrajzodat! Ügyelj a következőkre: -

Olvasd át többször az elkészült önéletrajzot! Törekedj a világos, egyértelmű megfogalmazásra! Ügyelj a helyesírásra! Sose írj valótlan információkat, adatokat az önéletrajzodba! Áttekinthető formában készítsd el az önéletrajzot!

43


54. feladat Készítsd el egy általad választott irodalmi alak, szereplő, mesehős életrajzát! Az életrajzot kitalált részekkel is bővítheted, engedd szabadon a fantáziád! Az alábbi példa segíthet: (25. szöveg) „Dr. Bubó rövid életrajza Hősünk egyszerű családi fészekben, szülei tizenharmadik gyermekeként bújt ki a tojásból, két ikertestvére társaságában. Szülei, bár főleg megerőltető éjjeli műszakban dolgoztak, mégse tudtak úgy megtollasodni, mint a henye páva vagy a rátarti paradicsommadár. Bizony szürke és sivár gyermekkor várt volna Bubóra, ám minden nehézséget lebíró szorgalma már a fészekben megmutatkozott. Míg szájtáti ikertestvérei kizárólag az anyjuk és az apjuk által összefogdosott rovarok és lárvák elfogyasztására szorítkoztak, addig a kisded Bubó már életének harmadik napján elkapdosott egy tucat muslicát, és öntudatosan kiette a szomszédos pók hálójából a foglyul ejtett legyeket. ” forrás: Romhányi József: Doktor Bubó, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979, 7.

Levél Hivatalos levél A hivatalos levél formáját, alakját, nyelvi jellemzőit kötött szabályok írják elő. A hivatalos levél szerkezeti részei: a feladó (neve, címe), a levél tárgya, dátum, a címzett (neve, lakcíme), a megszólítás, a levél szövege, az elköszönő formula és az aláírás. A hivatalos levél nyelvi megformálására a kötött formák, állandósult kifejezések, a választékos szóhasználat, az igényes szelekció jellemzők. A hivatalos levélben a szubjektivitás csak visszafogottan nyilvánulhat meg, fő követelménye a tárgyilagosság, pontosság, egyértelműség. 55. feladat a) Az alábbi magánlevelet egy középiskolás diák írta barátnőjének, aki egy másik városban tanul. Olvasd el figyelmesen!

44


(27. szöveg) Kedves Évi! Rossz hírem van: mégsem tudok Szegedre menni a jövő félévre. Talán emlékszel rá, hogy itt a suliban lenne idén még egy vizsgám. A matektanárnő kórházba került, és az iskolatitkár azt mondja, hogy legalább két hónap, mire felgyógyul. Az összes vizsgát őszre halasztották. Így most csak jövő félévben kapok jegyet. Le vagyok törve. Úgy örültem ennek az ösztöndíjnak! Mi lesz, ha a fogadó tanárom, Ligeti tanár úr később már nem tud velem foglalkozni? Mindenesetre küldtem már neki egy levelet, amiben leírtam, mi a helyzet. Remélem, megérti, hogy az egész nem az én hibám. Na és Te, neked is rossz, igaz? Remélem, még nem sokat szervezkedtél az érkezésem miatt. Most mindent el kell halasztanunk a következő évre. Pedig már olyan jól kitaláltuk, hogy a tesód szobájában fogok lakni! Remélem, nem vagy nagyon szomorú, elég, ha én az vagyok! Puszilom a családodat! Szeretettel: Kata b) Az alábbi, tisztelettudóan megírt levelet ugyanez a középiskolás diák írta. Az olvasottak alapján egészítsd ki a hiányzó részeket! ………………………………....

……………………………………

Tisztelt Tanár Úr! Sajnálatos _________________________ arról kell _________________________, hogy rajtam _________________________ okok miatt, _________________________ időre le kell mondanom az ösztöndíjas helyemet az Önök iskolájában. Tegnap kaptam a hírt, hogy az egyik tanárunk komoly beteg, így a nála _________________________ vizsgámat ebben a félévben már nem tudom letenni. _________________________

remélem,

hogy

a

következő

félév

is

_________________________ lesz Önnek, hogy _________________________ kísérje a tanulmányaimat. Hálás _________________________, ha _________________________ róla, milyen következményei _________________________ a késlekedésnek. Levelemhez mellékelem azt a hivatalos _________________________ is, amit az iskolám állított ki. Nagyon remélem, hogy nem okozok túl sok _________________________, és megérti a _________________________! _________________________: Balogh Katalin

45


56. feladat Iskolátok egy forgalmas út mellett áll, ahol az autósok sokszor a megengedettnél gyorsabban hajtanak. Fogalmazz beadványt a helyi önkormányzatnak, amelyben a diákság és a szülők nevében kéred, hogy az iskola közelében szereljenek fel közlekedési lámpát a biztonságos átkelés érdekében!

Olvasói levél Az olvasói levél általában egy napi- vagy hetilapnak címzett, a szerkesztő által kiválasztott (akár erősen rövidített) írás, amely az adott sajtótermékben korábban megjelent valamely cikkre reflektál. Modalitásában és stílusában nagy változatosságot mutat, a formális, választékos, igényes megnyilatkozástól az ironikus (akár gúnyos), humoros hangvételig. Néhány főbb típusa: egyetértés kifejezése, kiegészítés, reflexió valamely tévedésre, hozzászólás vitához, nézőpont kifejtése egy adott témában. 57. feladat Az alábbi szöveg egy olvasói levél: egy újságcikkre írták, válaszként. Olvasd el figyelmesen! (28. szöveg) Tisztelt Szerkesztőség! A Népszabadság január 5-i számában megjelent Schwartzenberger István tollából egy írás „Téli menedék a felszín alatt" címmel, melyben arról számolt be a szerző, hogy a budapesti aluljárók állapota, ezen belül is elsősorban az aluljárókban alvó hajléktalanok nagymértékben zavarják a fővárosi lakosokat. A cikk kiindulópontja az a nézőpont, mely szerint a hajléktalan ember „esztétikai és közegészségügyi" probléma, és bár az írás látszólag különböző „szempontok szerint értékeli a helyzetet", valójában az aluljárók és a rend felett érzett aggodalom fejeződik ki benne. Az UtcaEmbere már többször fejezte ki tiltakozását azzal a törekvéssel szemben, hogy a hajléktalan, szegény vagy koldulásból élő embereket a társadalom többi tagja számára láthatatlanná tegyék, jogaikban korlátozzák és végső soron kétségbeejtő helyzetükért büntessék. […] A cikk megemlíti, hogy „mivel az aluljáróban tartózkodásnak nincsenek lefektetett szabályai, az ott alvás, az életvitelszerű jelenlét nem számít szabálysértésnek". Nem tudjuk, feltűnt-e másnak is, vagy csak nekünk szúrt szemet ennek a felvetésnek az abszurditása: mi mindenesetre azt gondoljuk, hogy igencsak abszurd helyzetet eredményezne, ha az egyéb lakhatás híján utcán élni kényszerülő embert azért bírságolná meg a rendőr, mert ebbe a helyzetbe jutott. […] Ha a társadalmi nyomás hatására elismerik a lakhatáshoz való jogunkat, és nem maradhatnak majd az emberek fedél és segítség nélkül, akkor idővel - nem pedig egyik napról a másikra, karhatalom segítségével - el fognak tűnni a hajléktalanok is az aluljárókból, hiszen már nem lesznek többé rákényszerülve arra, hogy utcán éljék az életüket: lesz számukra is egy élhetőbb alternatíva. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az ésszerű, egyszersmind humánus megoldás.

46


Dr. Bukta Annamária és Nagy Nikoletta AzUtcaEmbere önkéntesei, Budapest, 2005. január 9. forrás: http://www.azutcaembere.net/allaspont/05_01_nepszabi.shtml

Keress példát az olvasott levélben a felsorolt jellemzőkre! -

az eredeti cikk írójának, a közlő újságnak, illetve a szerkesztőknek a megszólítása

-

az eredeti cikk megjelenési helyének, idejének, szerzőjének és címének feltüntetése

-

az eredeti cikk rövid összefoglalása

-

a vitatott információ, állítás, álláspont kiemelése

-

további visszautalások a cikkre

-

a saját álláspont kifejtése, érvek felsorolása

-

lezárás: pl. tanulság, személyes vélemény, kérés stb.

-

a szerző, illetve a szerző által képviselt csoport/intézmény aláírása, megnevezése

58. feladat Fogalmazz két-három bekezdésből álló olvasói levelet az alábbi cikkre reagálva! Leveledben fogalmazd meg, hogy - miért írsz, - mi a személyes véleményed az állatszabadításokról, - mit tanácsolnál azoknak, akik követni akarják ezt a szokást?

(29. szöveg) A jólelkű buddhisták és a természetkárosítás A buddhista hívők énekelnek és ujjonganak, miközben a hajó fémcsúszdájáról több ezer halat engednek szabadon, egyenesen a Dél-kínai-tengerbe. A buddhisták, mint az élet tisztelői, azt vallják, hogy minden élőlénynek joga van a szabadsághoz. A hongkongi buddhisták körében pedig igen elterjedt és a hagyomány szerint szerencsét hozó szokás, hogy megvásárolják és szabadon engedik a halakat, madarakat és teknősöket. Viszonylag új keletű szokás, hogy a kínai buddhisták minden születésnapjukon annyi madarat vagy halat engednek szabadon, ahány évet tudhatnak a hátuk mögött. Gyakran láthatunk a kínai piacokon kalitkába zárt, haldokló verebeket is. A veréb nagyon gyakori állat a nagyvárosokban, és senki sem tartja házi kedvencként. Az árusok kizárólag azért fogják be a madarakat, hogy eladhassák azoknak, akik szabadon engedik őket. Ha az állatok elpusztulnak a kalitkában, vagy szállítás közben, 47


akkor sincs nagy veszteség, hiszen az utánpótlás "az utcán hever". Gyakran megesik, hogy egy madarat azonnal visszafognak, ahogy valaki szabadon engedte, hiszen a legyengült, meggyötört állatokat jóval könnyebb elkapni. A környezetvédők azt szeretnék, ha a kormány valamilyen ésszerű szabályozással vetne véget az állatok tömeges visszaömlesztésének a vadonba. Ezt persze sem betartatni, sem megmagyarázni nem lesz könnyű, hiszen minden éremnek két oldala van. Az ember hiába tudja, hogy így hozzájárul a kereslet növeléséhez, a kereskedők jólétéhez, és hosszú távon még több madár kínszenvedését okozza; mégis, ki az, aki szíve szerint nem engedné szabadon azt a bizonyos verebet, ha meglátja a kalitkában? forrás: http://www.zoldmagazin.com/belso/buddhista.html

59. feladat Fogalmazz két-három bekezdésből álló olvasói levelet az alábbi cikkre reagálva! Leveledben fogalmazd meg, hogy -

miért írsz, mi a személyes véleményed a karácsonyi stressz veszélyeiről, mit tanácsolnál az ünnepre készülőknek?

(30. szöveg)

Karácsonyi népbetegség - az ünnepi stressz A karácsony közeledtével egyre nagyobb nyomás nehezedik ránk. Ajándékvásárlás, karácsonyfa- és díszbeszerzés, "kinek nem vettem még ajándékot" érzés, és még sorolhatnánk. A béke és a szeretet ünnepe mára hektikus, csillogóvillogó, idegpróbáló stresszforrássá változott. Bár sokan nem veszik komolyan az ünnepek stresszteremtő szerepét, a pszichológusok szerint a karácsonyi stressz korunk egyik valós kórtünete. A karácsony elsősorban a meghittségről, az együttlétről és a szeretetről szól mondja Dr. Szikriszt Éva pszichológus - az emberek nagy része azonban mára már feladatként, sőt teherként éli meg az ünnepet. Emiatt rettentően nagy nyomás nehezedik ránk ilyenkor, hiszen a feladat sikertelenségétől való félelem frusztrációt és stresszt okozhat. Ahogy egyre közelednek az ünnepek, a lépten-nyomon felbukkanó karácsonyi vásárok és ünnepi kirakatok ösztönzésére egyre többet vásárolunk, mindenhonnan árad felénk a fogyasztás üzenete. Karácsonykor ünnepi hangulatot szeretnénk teremteni magunk köré, a meghittséget azonban nem lehet átváltani pénzre és ajándékokra. Az iskolai, a munkahelyi karácsonyok a pszichológus szerint szintén károsak lehetnek. A sorozatos ünneplés miatt ugyanis elveszíti jelentőségét saját, otthoni karácsonyunk. "Ha már az ötödik karácsonyfát látjuk, a sajátunk már nem ad ünnepi hangulatot" - mondja a szakember. Tóth Judit forrás: http://index.hu/velvet/v-test/v-egeszseg/karstressz/

48


V. KREATÍV ÍRÁSFELADATOK A kreatív írás rendkívül gazdag jelentéstartományú fogalom, egyes szakirodalmi munkák szinte minden írásos tevékenységet ide sorolnak, míg mások az írói és a kritikusi mesterség megtanulásának műhelygyakorlatait értik kreatív írásos, természetesen a mesterség minden megtanulható fogását rendszeresen felépített műfajismeretben és gyakorlatokban közvetítve. A feladatállomány ide sorolt feladatai először a szövegekkel való különböző – lényegében kimeríthetetlen – tevékenységeket ajánlanak kettőt: a szövegtranszformációt és a stílusimitációt. Mindkét gyakorlattípushoz tartoznak szépirodalmi és nem szépirodalmi szövege egyaránt. A Közmondások, szólások értelmezése feladataihoz ajánljuk Balázs Géza (ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék-BDF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék): A magyar frazémák szövegtipológiája) című tanulmányát. Az Asszociációs fogalmazások arra épülnek, hogy egy-egy szó jelentésmezőjének szemantikai tartománya különböző összefüggő szövegek létrehozását teszi lehetővé. E gyakorlat elvégzése után feltétlenül javasoljuk néhány elkészült munka összehasonlítását, a hasonlóságok és eltérések feltárását, majd ezekből levonható következtetések írásos rögzítését a szó jelentésmezőjének összetevőiről. A Mi lenne, ha…típusú kreatív írások egy-egy képzeletbeli feltételre épülnek. Fontos annak tudatosítása, hogy a kiindulópont maga egy, a megvalósulást vagy a megvalósíthatóságot teljesen mértékben nélkülöző feltételezés ugyan, de a következtetéseknek, azaz a virtuális helyzetből következő történéseknek már a mai valóság helyzeteiből és logikájából kell következniük. Összességében a kreatív írás feladatai a nyelv különböző lehetőségeinek megtapasztalását teszik lehetővé, miközben felszabadítóan hatnak a gondolatok, az ötletek születésére, a humor kifejezésére. A feladatokban megtestesülő didaktikai megfontolásokban jelen van a konstruktív nyelvi képességek fejlesztése, a szókincsfejlesztés, a grammatikai tudatosság, a szöveg koherenciájára irányuló figyelem növelése.

Szövegtranszformáció 60. feladat (31. szöveg) A Kis herceg című regény egy részletéből a párbeszédes szöveget átalakítottuk elbeszélővé a következőképpen:. A kis herceg arról kezdett beszélni, mennyire szereti a naplementéket. Meg is akart nézni egyet, az író azonban figyelmeztette, hogy ahhoz várnia kell egy kicsit. A kis herceg nem értette, hogy mire … Ugyanez lesz a feladatod a Saint-Exupéry-regény következő részletével kapcsolatban is. Ügyelj arra, hogy minél többet megőrizz az eredeti szövegből, és kerüld el a szóismétléseket!

49


A kis herceget meglepte, hogy nem kap semmiféle szemrehányást. Tanácstalanul állt, kezében a burával. Sehogy sem értette a virágnak ezt a kedves szelídségét. - Hát igen, szeretlek – mondta a virág. – Te persze még csak nem is sejtetted, de ebben én vagyok a hibás. Különben nem is fontos. Te azonban éppen olyan ostoba voltál, mint én. Próbálj meg boldog lenni... Hagyd békén azt a burát. Nem kell. - De a szél... - Egyáltalán nem vagyok olyan náthás... Virág vagyok: jót fog tenni az éjszaka hűs levegője. - De az állatok... - Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat. Állítólag olyan szépek. Meg aztán ki más látogatna meg? Mert ami téged illet, te messze leszel. A vadállatoktól pedig egy csöppet sem félek. Nekem is vannak karmaim. És ártatlanul megmutatta a négy tövisét. - Ne ácsorogj itt ilyen ügyefogyottan – tette hozzá. – Idegesítő... Elhatároztad, hogy elmégy. Hát menj. Nem akarta, hogy a kis herceg sírni lássa. Kevély virág volt. forrás: Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977., 38–40.

Megoldási javaslat: Természetesen számtalan jobbnál jobb megoldás van, a megbeszélés lényege éppen az legyen, hogy ezt megláttatjuk a gyerekekkel. A kis herceget meglepte, hogy nem kap semmiféle szemrehányást. Tanácstalanul állt, kezében a burával. Sehogy sem értette a virágnak ezt a kedves szelídségét. A virág pedig arról kezdett beszélni, hogy szereti őt, de ne féljen a kis herceg, ez nem az ő hibája. Mindketten rosszul csináltak valamit, most már azonban próbáljon meg boldog lenni. A burát pedig visszautasította. A kis herceg közbeszólt volna, hogy a szél meg az állatok veszélyesek lehetnek számára, de a virág úgy érezte, a szél jót fog tenni neki, és legalább megismeri a pillangókat. Azt pedig határozottan kijelentette, hogy a vadállatoktól nem fél, hiszen vannak karmai. És ártatlanul megmutatta a négy tövisét. Ezután rászólt a kis hercegre, hogy ne ácsorogjon már olyan ügyefogyottan, hanem menjen el. Nem akarta, hogy a kis herceg sírni lássa. Kevély virág volt. 61. feladat Olvasd el a következő novellarészletet, majd 5-10 sorban írj befejezést a történethez! (32. szöveg) De hát hiába minden, nagyapán semmi nem segített. Éjszakákon át, napokon, heteken, sőt éveken át nem aludt. Nem aludt, és keservesen panaszkodott arról, hogy nem tud aludni. Már úgy álltunk, hogy mi sem alszunk, felőrli idegeinket a gond, nagyapa miatt. A család engem küldött el egyik leghíresebb ideggyógyász tanárunkhoz: látogassa meg, és vizsgálja meg szerencsétlen nagyapát. A tanár másnap reggelre ígérte, hogy 50


eljön nagyapához a Márga tér kettőbe. Ezen az éjszakán azonban nagy eset zajlott le a Márga téren. Szemben a kettős számú házzal, a tér túlsó oldalán kigyúlt a Zsuzsánna gőzmalom, s az egész hatemeletes, óriási épület leégett. A tűz még éjfél előtt kezdődött, és „lapzártakor”, amint reggel az újságokban olvastuk, még nem oltották el. A főváros egész tűzőrsége kivonult a tűzhöz, gőzfecskendőkkel és tolólétrákkal, a tüzet több ezernyi tömeg nézte végig, három szakasz gyalogos és két szakasz lovas rendőr tartotta fenn a rendet. Reggel beállítottunk a nagyapához, én és Feri öcsém, hogy ott legyünk, mielőtt a tanár megérkezik. Nagyapához nem nyitottunk be, hadd maradjon békében, hátha így is pihen, ha nem is alszik. Nagymamával és Giza nénémmel, aki nagyapáéknál aludt, a tűzről beszélgettünk. Óriási volt! A felhőkig lobogtak a lángok. ... De megérkezett a tanár. - Na, hol a beteg? – kérdezte, de mielőtt bement volna hozzá, odalépett a nyitott ablakhoz, s egy pillantást vetett a malom üszkös romjaira. Egy percig elnézte a romokat, és csak ennyit mondott: - Nagy tűz lehetett. Érdekes lehetett. Persze végignézték? Azután bementünk nagyapához. Nagyapa sárgán és töpörödötten ott feküdt az ágyban, és pislogott. A tanár bemutatkozott neki, széket tolt az ágyához, s leült a székre. Az első kérdése ez volt: - Na, mit szól a tűzhöz, öregúr? Nagyapa nem értette a kérdést. Riadtan pislogott, azt hitte, valami elmebaj miatt vizsgálják: - Micsoda tűzhöz? Részlet Nagy Lajos Nagyapa nem alszik című novellájából; Nagy Lajos: Egyiptomi íródeák, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979, 531.

62. feladat Képzeld magad az egyik szereplő helyébe, és az ő szemszögéből meséld el a novellát! (A szereplőket vastag betűvel szedtük, hogy könnyebb legyen választanod). (33. szöveg) „- Úgy beszélsz, mintha tudnád, miért haragudtam rád. - Hát persze, hogy tudom - mondta Mihály, és megint elpirult. - Ha tudod, mondd meg - mondta Szepetneki harciasan. - Nem akarom itt ... a feleségem előtt. - Engem nem zavar. Csak mondd meg bátran. Mit gondolsz, miért nem álltam veled szóba Londonban? - Mert eszembe jutott, hogy valamikor azt hittem, hogy te loptad el az aranyórámat. Azóta már tudom, hogy ki lopta el. - Látod, milyen szamár vagy. Az aranyórádat én loptam el. - Hát mégis te loptad el? - Én hát.” (Szerb Antal: Utas és holdvilág, Magvető, Budapest, é.n.) Kik beszélgetnek? Ki van még jelen a beszélgetés során?

51


63. feladat Találj ki egy 2-3 mondatos bevezetőt, amelyben ismerteted a beszélgetés körülményeit! 64. feladat Írd tovább a dialógust 2-3 olyan mondattal, amiből kiderül, hogy a beszélgetőtársak végül rendezik a félreértéseket, és békességben válnak el! 65. feladat Képzeld el, hogy téged bíznak meg a mű befejezésével. Zárd le a párbeszédet két-három mondattal úgy, mintha egy novella utolsó bekezdését, a befejezést írnád! Írásodban ne a szereplők, hanem az elbeszélő hangján szólalj meg! Feladatod annyiban kötött, hogy a következő szavaknak feltétlenül szerepelnie kell a mondataid között: csalódás, megkönnyebbülés, soha. 66. feladat Készíts önállóan egy kb. fél oldal terjedelmű párbeszédet! Te döntöd el, kik lesznek a szereplők, milyen stílusban fogalmazol, és hogyan bonyolítod a beszélgetést. Egyetlen megkötés van: a beszélgetés kiinduló helyzetében az egyik résztvevőt hazugsággal vádolják.

Stílusgyakorlatok A stílusimitációs feladatok egy jellemző bázisszöveggel indulnak. Az első feladatban ennek a szövegnek a stílusjegyeit vizsgáljuk meg, tanári irányítással, csoportmunkában. Ez a feladat nehezen kerülhető meg, hiszen anélkül, hogy tudatosítanánk az adott műfajhoz kapcsolódó stilisztikai jellemzőket, nem várható el az adott stílusban való megszólalás. A második feladat egy önálló írásmű elkészítése a bázisszövegnek megfelelő stílusban. Hasznos lehet, ha az egyes feladatok kapcsán írt szövegeket az órán megbeszéljük, összehasonlítjuk. Ha az összes megoldás megbeszélésére nincs idő, a legjobbak közül érdemes néhányat az egész osztállyal megbeszélni, elemezni a hatáskeltő eszközöket, a műfaji mintákat és konkrét utalásokat. Nagyon fontos, hogy ezeknek a szövegalkotási feladatoknak az értékelésében ne kvantitatív szemléletet alkalmazzunk! A hangsúly a szövegalkotási stratégiák kialakításán és gyakoroltatásán van, nem azok mérésén. Itt lehetőség, sőt szükség van az esetleges kevésbé jó megoldások mögött rejlő hiányosságok feltárására és az ezekre épülő célzott fejlesztésre. A megoldások értékelésének általános szempontjai: – a műfajok normáinak felismerése és alkalmazása; – stilisztikai egységesség és változatosság; – a megfelelő nyelvi regiszter megtalálása; – megfelel-e a megszólalás a szituáció kívánalmainak; – a jó feladatmegoldás figyelembe veszi az adott szövegtípus címzettjét.

52


67. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! (34. szöveg) juh fn1 Áll2 A juhalkatúak egyede. juhalkatúak Áll Középtermetű, hegyvidéki eredetű, kérődző emlős állatok a szarvasmarhafélék családjából. Testüket vastag gyapjúbunda fedi; csak a kifejlett hím példány (kos) visel fején gyűrűszerűen bekunkorodó v. egyenes, csavart szarvat. Hosszuk kb. 1,50 m, súlyuk 150 kg, élettartamuk 10 év. A nőstényt birkának, a fiatal hímet kosbáránynak, a nőstényt jerkének nevezik. Hangjuk a bégetés. A leggyakoribb vadjuhfajok: az európai muflon, az arkal, az argali. Háziasításukkal alakultak ki a haszonállatfajok, pl. a merinó, a racka. Jellegzetes magyar háziállat a fehér racka. Szarva egyenes, a kosé 36-46 cm hosszú, a tengelye körül négy dugóhúzószerű csavarulattal, egész hosszában lapított, ezáltal a csavarulatok mentén két éle támad. Az anyajuh többnyire szarvatlan, esetleg 10-15 cm hosszú, fölfelé irányuló szarva van. A fekete racka nagyobb testű, a kosok szarva 55-60 cm hosszú lehet, egyenes, a tengelye körül 6-7 dugóhúzószerű csavarulattal, a vége hengeres. Rackákat napjainkban elsősorban a Hortobágyon láthatunk. forrás: Magyar Larousse, II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 301.

Tanulmányozd a fenti szöveg stilisztikai jellemzőit! Az alábbiakban összefoglaltuk a főbb ismérveket. Írj mindegyikhez egy-egy példát a szövegből! a) felsorolások, halmozott mondatrészek: b) magyarázó, következtető mellérendelések: c) egyszerű mondatok és összetett mondatok egyaránt jellemzik: d) számszerű adatok megadása: e) pontos, részletező leírás: f) szakszavak, szakkifejezések:

68. feladat Készítsd el az alábbi adatok, szavak felhasználásával a ló szócikket! Nem szükséges valamennyi felsorolt kifejezést felhasználnod. lófélék családja Equus caballus háziasítás vadon kevés példány emlősállat pata, sörény, rövid szőr, hosszú farok, rövid, elálló fül 1 2

fn: főnév Áll: állattan 53


hím: mén, nőstény: kanca, kicsinyük: csikó élettartama: 25–30 év fű- és magevő 11 hónapos vemhesség igásállat, hátasló lóversenysport (angol telivér, arabs telivér, francia hátas) lovaglóiskolák A Magyar Larousse ló szócikke alapján (I. kötet, 714. o.)

69. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! (35. szöveg) Egyezmény a gyermek jogairól I. RÉSZ 13. cikk 1. A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, nyilvánuljon meg az szóban, írásban, nyomtatásban, művészi vagy bármilyen más, a gyermek választásának megfelelő formában. 2. Ennek a jognak a gyakorlása csak a törvényben kifejezetten megállapított korlátozásoknak vethető alá, amelyek a) mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg b) az állam biztonsága, a közrend, a közegészségügy, vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. 14. cikk 1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. 2. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, adott esetben, a gyermek törvényes képviselőinek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket e jogának gyakorlásában képességei fejlettségének megfelelően irányítsák. 3. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a közrend, a közegészségügy, a közerkölcs, vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99100064.tv

Tanulmányozd a fenti szöveg stilisztikai jellemzőit! Az alábbiakban összefoglaltuk a főbb ismérveket. Írj mindegyikhez egy-egy példát a szövegből! a) szaknyelvi szavak és kifejezések használata: b) a hivatalos stílusrétegnek megfelelő kifejezések használata:

54


c) halmozott mondatrészek: d) a gondolati egységek bekezdésekre tagolása, pontokba és alpontokba foglalása:

70. feladat Te mit foglalnál még bele a gyermekek jogairól szóló törvénybe? Fogalmazz egy ideillő törvénycikkelyt ugyanebben a stílusban! 71. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! (36. szöveg) 2006. március 21., kedd bermuda háromszög Életemben többször előfordult már, hogy bizonyos tárgyak eltűntek. Ilyenkor a lakás, mint egy bermuda háromszög, felszippantja ezeket a dolgokat, és kényére-kedvére csak bizonyos idő után köpi vissza valami abszurd helyre. Így jártam a sótartóval is, valami rejtélyes módon illegalitásba vonult olyan két hete, azóta nem találkoztunk. Ma meghoztam a döntést. Ezentúl küzdeni fogok. Több hete nem találtam a ragasztószalagadagoló gépezetet. Mivel újból el kell mennem a terrorista kezdőpontra (posta) igencsak szükségem lett volna rá. Nekivetkőztem, és csatárláncban felvonulva, minden pontot átvizsgálva nekiálltam kutatni. Hihetetlen micsoda kincsekre leltem: A baj csak az volt, hogy a gépezet nem került elő. Mikor már éppen feladtam volna, egyszer csak ott volt. Bebújt a sarokba, a törölközők alá. Most kiokosodtam, rengeteg apró emléket találtam. Ha valaki egy másik dimenzióban találkozik a sótartóval, mondja meg neki, hogy azt üzenem: reszkessen, megtalálom! (http://babarum.hu/archives/2006_Mar_BabaROTFL.htm)

A fenti szöveg egy blog részlete. A blog olyan nyilvános napló, amelyet az interneten bárki elolvashat. Egy-egy bejegyzés leggyakrabban a szerző napjának jelentősebb eseményeit meséli el, de előfordul, hogy csak egy képet, verset, dalszöveget vagy akár egyetlen mondatot jegyez le a blog írója. A blog stílusa az adott beszédhelyzetből adódik: személyes élményekről, gondolatokról beszélünk nyilvános formában. A blogszövegek egyaránt használják a magánbeszéd és a publicisztika stíluselemeit, de az írás végső soron kötetlen, nemigen korlátozzák szabályok. Mit jegyeznél le a saját internetes naplódba a tegnapi napodról?

55


Közmondások, szólások értelmezése 72. feladat (37. szöveg) Balázs Géza: A magyar frazémák szövegtipológiája (részlet)

A szólások, közmondások (frazémák) meghatározó jegyei: - reprodukálhatóság (felidézhetőség), - állandósultság, - közkeletűség, - expresszivitás (kifejezőerő), - képszerűség, - stabil vagy változtatható nyelvi forma. Vannak szinonim közmondások, amelyek ugyanolyan jelentést közvetítenek, mások homlokegyenest más „bölcsességet” tartalmaznak, cáfolva azt a közvélekedést, hogy egyértelmű igazságokat tartalmaznának a frazémák. A magyar közmondások között is vannak egymásnak ellentmondók (pl. Aki szeret, az mindig fél -><- Aki szeret, kétszer él, vagy Ruha teszi az embert -><- Nem a ruha teszi az embert), de szinte kivétel nélkül ilyenek az időjárásjósló szólások, regulák is. Ez azt mutatja, hogy a frazeológiában többféle történeti, közösségi szempont, látásmód keveredik, illetve azt, hogy mindenre van magyarázat. Előadásként elhangzott a VII. Magyar Nyelvtudományi Kongresszuson, 2004. augusztus 31-én. Megjelent: Édes Anyanyelvünk, forrás: www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/balazsgeza.rtf

Írd le röviden egy napod történéseinek vázlatát, majd próbálj az általad fontosabbnak tartott eseményekhez közmondásokat, szólásokat rendelni!

73. feladat Anna az osztályfőnöki órára egy rövid fogalmazást készített a közmondások és a reggeli napirendje alapján. Olvasd el figyelmesen Anna fogalmazását! (38. szöveg) Az én napom reggel 6-kor kezdődik. Akkor ébreszt az anyukám, ami nem egy könnyű feladat, mert nagyon nehezen szoktam felébredni. Nekem aztán mondhatja, hogy aki korán kell, az aranyat lel! Én legtöbbször csak az álmosságot lelem. Miután kikászálódtam az ágyból, elbotorkálok a fürdőszobába, ahol végleg felébredek. Nálunk szószerint és átvitt értelemben is igaz a közmondás, amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Egyrészt mert Anyu nagyon pedáns, és ügyel a tisztaságra, másrészt mert, ha dühösen ébredek, akkor Anyu sem örül nekem, de ha jó kedvűen, akkor Anyunak is jobb a kedve. Először reggelizni szoktam. Mivel én nagyon szeretem a magos kenyeret, mindig azt mondom: Könnyű elélni, csak kenyér legyen. Reggeli után fogat mosok, és mindig eszembe jut, milyen régen fenem a fogam egy elektromos fogkefére. Utána felöltözöm, és reménykedem, hogy mások is úgy gondolják, hogy nem a ruha teszi az embert. Ha elkészültem, akkor irány az iskola. Semmiképp sem szeretném, ha valaki azt mondaná: Na, ez is csak mellette jár az iskolának!

56


A saját napodból készített vázlatod alapján készíts te is egy rövid fogalmazást! 74. feladat Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd állítsd össze pontosan a híreket! (39. szöveg) Helyhiány miatt két hírt összevontan közlünk: Tegnap egy Váci utcai ékszerüzletben tűz, Kecskés pedig egy mexikói öklözőt ütött ki. A porig égett boltban az anyagi kár, a magyar fiú győzelme pedig a világbajnoki cím elnyerése szempontjából jelentős. forrás: Dolák-Saly Róbert: Madáretető, Európa Könyvkiadó, Bp., 2003, 22.

75. feladat A megadott szólások, közmondások összevonásával készíts egy humoros szöveget! 1. Bejön a csőbe. 2. Úgy bámul, mint borjú az új kapura. 3. Bakot lő.

76. feladat Figyeld meg a következő képet, és olvasd el a hozzájuk fűzött rövid történetet, továbbá fejtsd meg az elrejtett szólást, közmondást! (40. szöveg)

(www.teveklub.hu)

Ez itt egy skót teve. Máris jogosan kérdezed: Hogyan lehet egy teve skót? Hiszen a tevék nem Skóciában élnek. Ez a teve nem is hord skótszoknyát, csak sapkát! Vagy olyan skót, hogy csak sapkát vett magának, mert a szoknyára sajnálta a pénzt? És mit szólsz ahhoz, ha azt is elmondom, hogy ez a teve éppen most készül kesztyűbe dudálni?

77. feladat Figyeld meg a következő képet, és olvasd el a hozzájuk fűzött rövid történetet, továbbá fejtsd meg az elrejtett szólást, közmondást!

57


(41. szöveg) Ő itt Lujza. Lujza egy nagyon félős teve, elbújt a fűzfán. Ez még mind semmi! Éppen fütyülni készül! (www.teveklub.hu)

78. feladat Figyeld meg a következő képet, és olvasd el a hozzájuk fűzött rövid történetet, továbbá fejtsd meg az elrejtett szólást, közmondást!

(42. szöveg) Ez egy építész teve, aki éppen most diplomázott légvárépítésből. Ugye milyen izgalmas? Szerinted hogyan lehetséges ez? (www.teveklub.hu)

Ha humorosnak találtad a képeket és a történeteket, fogalmazd meg egy diákújság számára, lehet-e képben (mintegy rejtvényként) ábrázolni a közmondásokat, szólásokat! 79. feladat Olvasd el Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét! Húzd alá a szövegben a frazémákat! (A frazéma olyan állandósult szókapcsolat, amelyben a szavak külön-külön mást jelentenek, mint együtt.) Fogalmazd meg néhány mondatban, mi a szerepük, a jelentésük az idézett szövegben! (43. szöveg) SZEGET SZEGGEL Jaj, a hátam, Jaj, a hátam Odavan! Szomszéd bácsi kiporozta Csúfosan. Átkozott a görcsös fütykös Somnyele! Mellyel engem oly pogányul Csépele.

Ő, csak ő nem könyörűle Egyedűl; Három a tánc! monda, s egyre Hegedűlt, Hegedűlt a bottal hátam Közepén, Keservesen, siralmasan Jártam én.

Mért is tart hát kertet s benne Körtefát? És az isten rá gyümölcsöt Minek ád?

...De 'szen jól van! kiheverem Én e bajt, S visszakapja még a kölcsönt, Vissza majd.

58


Csábitólag kandikált a Körte rám; Csábjait ki már sehogysem Állhatám.

Tudjuk, hányat vert az óra, Tudjuk ám! Ön is rak a tüzre rosz fát Bácsikám.

Átugrottam a palánkon Átesém! Hogy megingott bele májam És vesém. S nem elég ez; szomszéd bácsi Rajtakap, S akkor jön még a valódi Haddelhadd.

Ablakunkhoz estenként mért Sompolyog? Vettem észre, hányadán van A dolog. Más szemében ő a szálkát Megleli, S az övében a gerendát Feledi.

Én teremtőm! mért is értem E napot? Megrakott, hogy minden csontom Ropogott. Nesze, monda, nesze másik, Harmadik! És a mindentudó tudja, Hányadik.

A deákné vászonánál Ő se’ jobb: Engem dönget a lopásért S szinte lop; Lopni jár ő, csókot lopni Nénihez, Míg anyánk a bibliában Levelez.

Jelen volt a holdvilág a Lakzinál; Búsan nézte: szomszéd bácsi Mit csinál. Fellegekből vett magára Gyászmezet, És megosztva szenvedésem Könnyezett.

Tegye lábát ablakunkhoz Ezután: Fogadom, nem nézek által A szitán. Megugratni vagy anyánkat Hívom át, Vagy leöntöm dézsa vízzel A nyakát! Puszta-Palota, 1843. (április 15 körül)

Asszociációs fogalmazások 80. feladat: Mi jut eszedbe erről a szóról? Írj köré egy féloldalnyi történetet! labda 81. feladat Mi jut eszedbe erről a szóról? Írj köré egy féloldalnyi történetet! kép 82. feladat Mi jut eszedbe erről a szóról? Írj köré egy féloldalnyi történetet! csillag

59


Mi lenne, ha… (44. szöveg) És mi lehet még?... Más szóval az a jó kis öreg eljövendő harmincadik század Karácsonyi végeladás utópisták számára Aki messze lát a jövőbe, – a múltba is messze lát. Karinthy Kedvenc utópistám fenti mondása mindig mély hatással volt rám. A tizenkilencedik század végének s a huszadik század elejének legjellemzőbb irodalmi iránya igazolni látszik a tételt – valóban, soha nem volt kor, amelyet az idő két véglete s a két véglet sejtelmekben és titokzatosságban rokon (szinte azt mondtam: egymással érintkező) ismeretlen fókusza, Múlt és Jövő olyan mértékben érdekelt volna, mint a miénket. [...] Másrészt, ami az utópiákat illeti... Végeladást hirdetek. Utópisták – végezzünk! Hogy mi lehet még – tessék, parancsoljatok! Egy-egy divatos utópista regény vagy darab vagy film témája lehetne mindegyik ötlet, amit felajánlok – én már nem írom meg, eladom fiatal strébereknek –, eladom lábán, olcsón, áron alul – engem egy örök, mindig volt és mindig lesz lélek kis rezdülése jobban érdekel már, mint bármelyik világátalakító találmány vagy felfedezés, ami sorjában itt következik. forrás: Karinthy Frigyes: És mi lehet még?... In: Az emberiség városa

83. feladat Mi lenne, ha ismernéd a láthatatlanná tevő kenőcs titkát? Hová mennél és mit tennél láthatatlanul? Képzeld el ezt a helyzetet, és Láthatatlanul címmel írj egyoldalas fogalmazást a témáról! 84. feladat Mi lenne, ha a gépek önálló életre kelnének, s nem engedelmeskednének többé az embereknek? Sőt, a hatalmat is magukhoz ragadva uralnák a Földet? Képzeld el ezt a helyzetet, és Gépuralom címmel írj egyoldalas fogalmazást a témáról! 85. feladat Mi lenne, ha a világ minden országában a továbbiakban az alkohol árában árulnák a vizet? Milyen hatással lenne ez a társadalomra? Más irányt venne-e a világ fejlődése? Képzeld el ezt a helyzetet, és A víz drága címmel írj egyoldalas fogalmazást a témáról!

60


86. feladat Mi lenne, ha te lennél a Föld ura? Hol és hogyan élnél? Milyen terveid, céljaid lennének, és milyen módon gyakorolnád a hatalmat? Képzeld el ezt a helyzetet, és önállóan kitalált címmel írj egyoldalas fogalmazást a témáról! 87. feladat Mi lenne, ha rájönnél arra, hogy nem csak te nézed a televíziót, hanem az is néz téged, rögzítve minden történést, mozdulatot, szót? Önállóan kitalált címmel írj egyoldalas fogalmazást a témáról!

Gondolatok mindennapi kérdésekről A következő feladatok a mindennapi életünk számtalan témájából néhányhoz tesznek fel egy-egy kérdést. Válassz két témát, és írj egy-egy fél oldalas, érdekes, világos választ! Kerüld az eldöntendő kérdéseknél az igen/nem válasz csapdáját, azzal, hogy tömören kifejted az álláspontodat! 88. feladat Szerinted kik kapjanak több zsebpénzt a te korosztályodban: a fiúk vagy a lányok? 89. feladat Udvariatlanság-e társaságban fülhallgatóval zenét hallgatni? 90. feladat Eltakarja-e, elfedi-e az egyenviselet a társadalmi különbségeket? 91. feladat Mennyiben és hogyan hat a számítógép mindennapi életünkre? 92. feladat Miért állítanak össze az emberek családi fényképalbumokat? 93. feladat Vállalnátok-e a barátaiddal önkéntes munkát ismeretlen emberek életének jobbításáért? 94. feladat Vajon miért írnak le értelmes gyerekek ilyen mondatokat? „IV. Béla várromokat épített.” „Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.”

61


95. feladat Mit teszel te azért, hogy a jövendő utódaid egészségesebb környezetben éljenek?

Az első választott feladat sorszáma: .. A második választott feladat sorszáma: .

62


A szövegek, szövegrészletek jegyzéke 1. Aiszoposz: A hangya és a tücsök 2. La Fontaine: A tücsök meg a hangya 3. TV nézés és gyermekkori alvászavarok (részlet) 4. Vekerdy Tamás: Démoni technikák (részlet) 5. Interjú egy kisgyerekkel 6. Szabó Éva pszichológus a káromkodásról (részlet) 7. Nyelvi illemtan (részlet) 8. Káromkodásmentes nap Lengyelországban 9. Részlet egy internetes fórum szabályzatából 10. Farmertörténelem (részlet) 11. Várakozó tinik 12. Könyvajánló (1) Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg 13. Könyvajánló (9) Szabó Magda: Régimódi történet 14. Könyvajánló (10) Szabó Magda: Régimódi történet 15. Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem (részlet) 16. Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (részlet) 17. Mese a három szögről (részlet) 18. A főúr, aki a sárkányokat szerette 19. Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó (részlet) 20. Kukorelly Endre: Vanamit 21. Madáretető percek alatt 22. A sakk szabályai (részlet) 23. A strandröplabda szabályai (részlet) 24. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (részlet) 25. József Attila: Curriculum vitae (részlet) 26. Romhányi József: Doktor Bubó (részlet) 27. Magánlevél 28. Az UtcaEmbere önkéntesei olvasói levele 29. A jólelkű buddhisták és a természetkárosítás 30. Karácsonyi népbetegség - az ünnepi stressz 31. Saint-Exupéry: A kis herceg (részlet) 32. Nagy Lajos: Nagyapa nem alszik (részlet) 33. Szerb Antal: Utas és holdvilág (részlet) 34. Magyar Larousse – A juh címszó 35. Egyezmény a gyermekek jogairól (részlet) 36. Bermuda-háromszög (blog részlete) 37. Balázs Géza: A magyar frazémák szövegtipológiája (részlet) 38. Anna fogalmazása 39. Dolák-Saly Róbert: Madáretető (részlet) 40. Teve1 41. Teve2 42. Teve3 43. Petőfi Sándor: Szeget szeggel 44. Karinthy Frigyes: És mi lehet még…

63


Melléklet 1. A szövegalkotó, -értelmező tevékenységek fokozatai

• • • • • • • •

• • • • •

műfajok: elbeszélés: mindennapi történetmondás szóban/rövid írásbeli fogalmazásban leírás: táj, tárgy, emberalak szóban, írásban – különféle szerkezettel, szemléletesen vázlat – tanári segédlettel, felelet vázlat alapján ismertetés – tanult, olvasott anyag összefoglalása szóban szövegfeldolgozó eljárások, önálló tevékenységformák: irodalmi és szakmai (egyéb tantárgyi) szöveg összefoglalása, tagolása, tömörítése gyakorlatok a tipográfiai eszközök, ábrák és a nyelvi szöveg együttes értelmezésére szójelentés értelmezése a köznyelvitől eltérő jelentésű szavakban (tájnyelvi, szakszó, régies szó) könyvtárhasználat: könyvek tartalmának megállapítása szerző, cím, tartalomjegyzék alapján, adatkeresés megadott témához műfajok: elbeszélés: adott témáról, megadott terjedelemben; olvasmány vagy személyes élmény megfogalmazása figyelemmel az időrendre, ok-okozati összefüggésre, többféle nézőpontból, figyelemmel a hallgatóságra egyszerűbb párbeszéd készítése jellemzés előkészítése (tulajdonságok, hasonlóság, különbség megfigyelése, megnevezése) vita, érvelés, cáfolat – csak gyakorlati szinten, vélemények összevetése szóban kreatív írás „mi történne, ha” szerkezetben

tevékenységformák: szövegelemzés: témamegállapítás, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre válaszként részletek kiemelése a szövegből a szövegértés kiterjesztése a vizuális információra is könyvtári munka: kézikönyvek használata, sajtótermékek megismerése, felhasználása más tantárgy témáiból is, tematikus gyűjtőmunka folyóiratokból (pl. műsor összeállítása) • a gyűjtött adatok rendszerezése vázlatban, rövid jegyzetben • véleménynyilvánítás szóban, az olvasott művekben vélemények összehasonlítása

• • • •

• • • • •

műfajok vita, megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, rövid alkalmi beszéd irodalmi olvasmányok, ismeretterjesztő művek feldolgozásakor érvelés saját vélemény alapján, bizonyítás adatokkal, ellenvélemény, cáfolat – szóban saját álláspont megfogalmazása a mindennapi élet megadott vagy választott problémáiról – írásban vázlat, jegyzet készítése önállóan, idézet, hivatkozás kreatív szövegalkotás: fiktív tudósítás, újságoldal készítése szakmunkák felhasználásával

tevékenységformák: • szakmai, tudományos művek szövegelemző feldolgozása: logikai kapcsolatok, álláspontok elkülönítése, érvek, ellenérvek szembesítése 64


• egyszerűbb témák önálló v. csoportos feldolgozása könyvtári dokumentumok alapján: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás, bizonyító erejű adatok gyűjtése, rendszerezése, ezek alapján beszámoló készítése írásban vagy szóban műfajok: • önálló élménybeszámoló különféle hangnemben, különféle hallgatóságnak szólóan • értelmezés és szövegalkotás műfajokban: hír, kommentár, kritika, riport, interjú, apróhirdetés • hivatali műfajok: kérdőív, nyugta, értesítés, kérvény, önéletrajz legfőbb jellemzőinek ismerete és alkalmazása • különféle idézési módok felhasználása a gyakorlatban (beszámoló, felelet, dolgozat), pl. egyenes, függő idézet, teljes mondat, kulcsszó idézése tevékenységformák: • ismeretek a tömegkommunikáció szerepéről, a tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése, kifejezésmódjuk jellemzői • érvek, példák keresése, gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus alapján és az elektronikus médiából, különféle adatbázisokból • többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása, pl. ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló formájában műfajok: • cikk, glossza, recenzió, könyvajánlás, az általános iskolában tanultak kibővítése: kiselőadás, kritika, riport, interjú • eltérő nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban (beszámoló, kiselőadás stb.) irodalmi vagy szabadon választott témákról • kreatív gyakorlat az „alkotótárs” helyzetéből: jellemzés, történetmondás más nézőpontból, jelenetek előadása hangnemváltással, hiányzó szövegrészek pótlása tevékenységek: • gyakorlottság vázlat, jegyzet készítésében különféle témájú, műfajú művek feldolgozásához • különféle szakmai-tudományos, publicisztikai gyakorlati művek önálló elemzése (szerkezet, témahálózat, a szövegegységek logikai kapcsolata) • a helyesírási szabályok ismeretében önálló hibajavítás • a tömegkommunikáció szerepének, eszközeinek értő, kritikus felfogása • kreatív gyakorlatok a tömegkommunikáció gyakori műfajainak alkotására, diákújság szerkesztése (szöveg, kép, tipográfia lehetőségeinek együttes felhasználásával) műfajok: • az érvelés technikája, induktív, deduktív érvelés; ismétlésként: érv, ellenérv, cáfolat • érvelő szövegtípusok kidolgozásának állomásai, stiláris követelmények az érvelő szövegtípusokban; tétel, hivatkozás, lábjegyzet, forrásjegyzék, bibliográfia • hivatalos írásművek: hivatali levél, meghatalmazás, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz • retorikai ismeretek: alkalmai beszéd, szónoklat előkészítése, kidolgozásának követelményei tevékenységek: • választott vagy megadott téma önálló egyéni vagy csoportos kidolgozása nyomtatott és elektronikus információhordozók felhasználásával 65


• a forráshasználat gyakorlati és etikai kívánalmai • a kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat kiválasztása, a művelt köznyelv és a nyelvváltozatok normáinak ismerete és használata • az érvelő szövegtípusok jellemzőinek biztonságos alkalmazása mindennapi kérdések megválaszolásában, különféle tantárgyi feladatok szóbeli és írásbeli megoldásában műfajok: • értekezés, tanulmány, pályázat, előadás • a mindennapi élet problémáiról, tanult szakmai kérdésekről, irodalmi, művészeti élményekről önálló véleménynyilvánítás szóban és írásban lényegre törő, világos felépítésű, kellő kifejtettségű szövegalkotással különféle műfajokban • lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés érvelő, vitázó, meggyőző műfajokban tevékenységek: • tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében, megfelelő stílus és kommunikációs magatartás ismeretlen helyzetekben is • jártasság szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés) • képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes egyéni stílus ötvözésére szóban és írásban műfajok: • gyakorlottság az értekezés és az esszé írásában megfelelő helyesírással, nyelvhelyességi szempontból szabatos és egyéni stílusban • a megnyilatkozás témájának, céljának, a hallgatóságnak megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás: ismertetés, kifejtés, összegezés, állásfoglalás • • • • •

tevékenységek: szakmai, publicisztikai, szépirodalmi szövegek kritikus feldolgozása a szövegek koherenciájának, kifejtettségének, szerkezeti és stiláris egységének, információgazdagságának mérlegelésével képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes egyéni stílus ötvözésére szóban és írásban egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba adott vagy önállóan választott téma többoldalú feldolgozása, a megközelítési, tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegeléssel, a döntés indoklásával tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban, irodalmi és más kérdések megvitatásához adatok, érvek kiválasztása és újrarendezése

66


AZ ÍRÁSBELI FOGALMAZÁSI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

Az uralkodó kommunikatív funkció (Mi célból?)

REPRODUKCIÓ Szöveg pontos Megformálatlan Szöveg reprodukálása gondolatok átalakítása lejegyzése A közlés Bármilyen Gondolatokat, Bármilyen A tárgya tartalmú ötleteket, képzete- tartalmú címzett (Mit?szöveget ket, szöveget (Kinek?) információkat

VERBÁLIS TANULÁS önmaga (metanyelvi funkció) AZ ÉRZELMEK KIFEJEZÉSE önmaga, (emotív funkció) más(ok) TÁJÉKOZTATÁS (referenciális funkció)

más(ok)

MEGGYŐZÉS (konatív funkció)

másolás, diktálás után írás

„mentális térkép” (mental maping)

szabad asszociációk lejegyzése (stream of cousciousnes) típus ügyiratok kérdőív kitöltése, (pl. átvételi elírásos útmutatás ismervény, idézet szerinti kitöltés szabályzatból)

tartalmi összefoglaló, parafrázis, tömörítvény

idézés

idézet (mint tekintélyérv)

PRODUKCIÓ Információk Megszövegezés, elrendezése megformálás Verbális és vizuális információkat

jegyzetelés, vázlat kérdés-válasz feljegyzés szerkezetű írás Magánlevél, napló

emlékeztető, hirdetmény, jegyzőkönyv, távirat, hírösszefoglaló Körlevél tartalmi idézet

hirdetés, Reklám

más(ok) ÉLMÉNYSZERZÉS más(ok) (poétikai funkció

költői idézet

KAPCSOLATTARTÁS más(ok) (fatikus funkció)

meghívó, alkalmi üdvözlőkártya

tartalmi idézet

Reklám

Képeslap

67

Érzéki tapasztalatot, eseményeket, érzelmeket

INVENCIÓ és PRODUKCIÓ Mondanivaló megalkotása és nyelvi megformálása Fogalmakat, fogalmi összefüggéseket, ítéleteket

margójegyzet, metafora, analógia

élménybeszámoló, elmélkedés, szeméélethű leírás lyes esszé, emlékbeszéd, alkalmi beszéd útmutató, utasítás, definíció, leírás, életrajz, magyarázat, kísérlet leírása, könyvismertetés, tudományos tudományos cikk, beszámoló tanulmány tanácsadó levél, szónoki beszéd, érvelés szerkesztőségi cikk, olvasólevél, kritikai esszé, „fülszöveg” diszkusszió , műelemzés karcolat, jellemzés, paródia, történetmondás magánlevél

A képzelet alkotásait

A szépirodalmi művek (költői alkotások) jellegzetessége, hogy valamennyi nyelvi funkciót kiaknáznak, miközben gyakran több kommunikációs célt érnek el.

A szövegalkotás műveletei (Hogyan?)

líra

epika

dráma

FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 8. évfolyam

Recommend Documents