FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 10. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANÁRI KÉZIKÖNYV B BIIO OL LÓ ÓG GIIA A 10. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Maróthy Mária Pintérné Mészáros Ildikó Vései Péter Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László

2


TARTALOM BEVEZETÉS 1. A KOMPETENCIÁK 2. A TANÁRI KÉZIKÖNYV SZERKEZETE ÉS HASZNÁLATA

NÖVÉNYTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA I. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

ISMERKEDÉS A NÖVÉNYISMERET KÖNYVVEL A NÖVÉNYFÖLDRAJT ELEMEI – AZ INDIKÁCIÓ (G) A NÖVÉNYFÖLDRAJT ELEMEI – FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ (G) A NÖVÉNYEK ELTERJEDÉSE, FLÓRAELEMEK (G) OLVASS AZ ADATOKBÓL! (F) NEM MINDEN LEN EGYFORMA (G) NEM MINDEN PÁR „SZERETI” EGYMÁST (E)

II. ÉLETKÖZÖSSÉGEK 7. KIRÁNDULÁS EGY MELEG HEGYOLDALON (G) 8. PATAKPARTI SÉTA (G) 9. HÍNÁROK KÖZT (G) 10. EGY DUNAPARTI LIGETBEN (G) 11. VAKSZIK (G) III. AMIRŐL A NÖVÉNYEK MESÉLNEK… 12. SPÓRÁS HAJTÁSOK (G) 13. ÉGERLIGETEK LAKÓJA (G) 14. LEBEGŐ HÍNÁR (G) 15. EGY VÉDETT NÖVÉNYÜNK (G) 16. MI VAN A KÉTFORINTOSON? (G) 17. EGY AGRESSZÍV GYOMNÖVÉNY (G) 18. „CSALÁN”, AMI NEM CSÍP (G) 19. EGY EHETŐ GOMBA (G) 20. PILLANGÓS VIRÁGÚ JÖVEVÉNY (G) 21. EGY RITKA KOSBOR (G) 22. EGY SZEGFŰFÉLE (G) 23. A „GONOSZ” ARANKA (G) 24. A VAJ IS LEHET VIRÁG (G) 25. VICSOROG, DE NEM HARAP (G) 26. VIZES PÁRNA (G) 27. NEM AZ, AMINEK LÁTSZIK (G) 28. AZ ÁLCÁZÁS NAGYMESTEREI (G) 29. NÁD, VÍZ NÉLKÜL (G) 30. SZIKLALAKÓK (G) 31. OLYAN, MINT A SELYMES HAJ (G) 32. MIT TUDSZ A PARLAGFŰRŐL (F) 33. A KIS IGÉNYTELEN (G). 34. A PARLAGFŰ TÁMAD, MIT TEJETÜNK? (G) 35. REND A LELKE MINDENNEK (E) 36. SZERVES, VAGY SEZRVETLEN SZÉNFORRÁST HASZNÁL? (E) 37. KI, HOL ÉL? (E) 38. MEGFÉRNEK-E EGYMÁS MELLETT? (E) 39. KI, MILYEN KÉMHATÁST SZERET? (E) 40. TŰRI-E A ZAVARÁST? (E) 3


IV. TEREPI MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK 41. A GYEPEK MINTÁZATA (G) 42. NÉGYZETRŐL NÉGYZETRE (G) 43. A KVADRÁTOZÁS TECHNIKÁJA (G) 44. GYEP- ÉS LOMBKORONASZINT BORÍTÁS MÉRÉSE (G) 45. A CSILLAGVIRÁGOK (G) 46. A SÁFRÁNYOK (G) 47. SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZEGFŰJE (G) V. A NÖVÉNYI SZÖVETEK 48. KERESD A PÁRJÁT! (F) 49. SZÖVETSZAKÉRTŐK (G) 50. PÁROSÍTÓ JÁTÉK (G) 51. SZÖVETEK – TÁRSASJÁTÉK (G) VI. A GOMBÁK TESTFELÉPÍTÉSE 52. ISMERKEDÉS A GOMBÁKKAL (F) 53. RENDSZEREZZ ÉS KÍSÉRLETEZZ! (G) 54. A GOMBÁKRÓL MINDEN (E) 55. GOMBAKÜLLEM (F). 56. BELÉPÉS A GÁZCSERENYÍLÁSOKON (G) 57. NEM MINDEN GOMBA VALÓDI (E) VII. A NÖVÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSE 58. NAGYÍTÓ ALATT A MOHÁK (F) 59. HOGYAN SZAPORODNAK A MOHÁK (G) 60. MOHAÖSSZESÍTŐ (E) 61. ÖRÖKZÖLDEK (F) 62. MILYEN A „KARÁCSONYFA”?(G) 63. SÉTA A FENYVESBEN (E) 64. KÉTSZIKŰEK TETŐTŐL TALPIG (F) 65. ISMERKEDJ A FÁKKAL, BOKROKKAL! (G) 66. KÉPRŐL SZÖVEG… (E) 67. A BAB ÉS A TULIPÁN (F) 68. MIKROSZKÓPPAL A NÖVÉNYEKBEN (G) 69. RAJZBAN ÉS SZAVAKBAN (E) 70. CSAK A HELYZETÜNK VÁLTOZIK (F) 71. AZ AUXINKONCENTRÁCIÓ HATÁSA A NÖVEKEDÉSRE (G)

ÁLLATTAN, ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA VIII. AZ ÁLLATOK SZERVEZETE 72. A SZIVACSOK SEJTJEI (F) 73. RAJZOLJ, SZÍNEZZ, FELIRATOZZ! (G) 74. ISMERED-E A SZIVACSOKAT? (E) 75. MIBŐL LESZ A SZITAKÖTŐ? (G) 76. CSÚNYA HERNYÓBÓL GYÖNYÖRŰ PILLANGÓ (G) 77. CSAK A NŐSTÉNYEK CSÍPNEK… (G) 78. AZ ÍZELTLÁBÚAK, DE MÉGIS MÁSOK (F) 79. SOKFÉLÉK VAGYUNK (G) 80. AZ ÍZELTLÁBÚAK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMÓDJA (E) 81. A PETÉBŐL NEM EGYFORMÁN BÚJUNK KI (F) 82. MEGDÖBBENTŐ SZÁMOK (G) 4


83. AHOL A HÍMEK DÍSZESEK (E) 84. A PUHATESTŰEK (F) 85. NEM HAGYOMÁNYOS VÉDEKEZÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁS (G) 86. KIRE JELLEMZŐ (E) 87. EZ, MEG AZ A KALMÁROKRÓL (F) 88. KERESD A SZÖVEGBEN! (G) 89. KÉSZÍTS RENDSZERT! (E) 90. A KANADAI ÉS AZ EURÁZSIAI HÓDOK (G) 91. BÚVÁRKODJ A SZÖVEGBEN! (G) 92. KUTAKODÓ (G) 93. TUDOD-E MÁR, HOGY IGAZ VAGY HAMIS? (E) 94. A BANÁNOSLÁDA ZÁRJÁNAK REJTÉLYE (G) 95. MIKE HATALOMÁTVÉTELE (G) 96. CSIMPÁNZOK VISELKEDÉSE (E) 97. CSOPORTOSÍTÁS, DE MÁSKÉNT (F) 98. MINDENT A GERINCESEKRŐL (G) 99. GERINCESEK SZERVEZETE (E) VIII. 100. 101. 102. 103. 104. 105.

AZ ÉLŐLÉNYEK SOKFÉLESÉGE – ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK AZ ÁLLATOK (E) EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK ÉS NÖVÉNYEK (E) NÖVÉNYEK, BAKTÉRIUMOK, GOMBÁK ÉS EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK (E) ÉLETMÓDOK (E) VEGYES (RENDSZERTANI-ÉLETMÓDBELI) HALMAZOK (E) ÉLŐLÉNYEK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEK – DOMINÓ JÁTÉK

ÖNÁLLÓ TERVEZÉS, VITA, FELELŐSSÉG 106. 107. 108. 109. 110.

A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK I.(F) A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK II. (G) A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK III. (G) AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA (G) AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA – ÉRVEK KERESÉSE (G)

FÓLIAMELLÉKLETEK A 12., 16., 19., 21., 23. ÉS 99. FELADATOKHOZ

5


BEVEZETÉS Ebben a feladatgyűjteményben a szociális és életviteli-környezeti kompetenciát fejlesztő feladatokat találhatnak, melyek tartalmilag a középiskolai biológia 7-10. évfolyamában tanított témakörökhöz kötődnek.

A kompetenciák fogalma A kompetencia fogalmának meghatározása és a kompetenciák típusainak beosztása országonként, fejlesztő műhelyenként eltérő. Általános értelemben a tudás megszerzésének, rendezésének, korrekciójának, megosztásának és alkalmazásának képességét jelenti, szemben a puszta felidézéssel (reprodukcióval). Egy lehetséges és részletesen kidolgozott tipológiát láthatunk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján (www.ofi.hu mátrix-kereszttantervi kompetenciák). Ez a rendszer az alábbi felosztást követi: Módszertani kompetenciák Megfigyelés / Kísérletezés / Mérés Stratégia tervezés / IKT (információs és kommunikációs technológia) alkalmazása Intellektuális kompetenciák Problémamegoldás / Alternatívaállítás / Történetiség követése / Rendszerezés / Lényeg kiemelése / Kapcsolatba hozás

Rendszerszemlélet / Kritikus gondolkodás / Összehasonlítás / Oksági gondolkodás / Példakeresés /

Kommunikációs kompetenciák Szóbeliség / Információkezelés / Kommunikációértékelés

Írásbeli munka IKT-alkalmazás

Személyes és társas kompetenciák Önértékelés / Nyitottság Társas aktivitás / Önfejlesztés Egészségtudatosság / Környezettudatosság Etikai érzék / Felelősségérzet Döntésképesség / Esztétikai érzék

Alkotóképesség Valószínűségi szemlélet Osztályozás Modellalkotás Analógiák felismerése

/ Képi információ feldolgozás / Forráskezelés

/ / / / /

Empátia Pozitív gondolkodás Társadalmi érzékenység Szervezőképesség Harmónia

A sokféle, részben átfedő kompetencia szinte mindegyike kapcsolódik azokhoz a készségekhez, melyek fejlesztését szolgálják ezek a feladatok. A szociális kompetencia gyűjtőfogalma tág értelemben mindazokat a készségeket jelenti, melyek lehetővé teszik az együttműködést, közös tervezést, kisebb-nagyobb csoportok harmonikus és hatékony együttműködését. A környezeti kompetencia a biológiában tartalmilag a szerveződési szintek szerinti gondolkodást jelenti (minden szerveződési szintnek a magasabb szint a környezete), gyakorlati szempontból pedig az ehhez szükséges tudás megszerzésének módszereit és a tudás birtokában a megalapozott döntéshozás képességét.

6


Ehhez szorosan kötődik az életviteli kompetencia, mely a helyes döntések következményeként lehetővé teszi az egészséges életvitelt és az ezt biztosító környezet fenntartását. E rendkívül tág kereteket a NAT 7-10. évfolyamra előírt anyaga tölti meg tartalommal.

A tanári kézikönyv szerkezete és használata E feladatok előismeretként nem követelnek mást vagy többet, mint a NAT-ban vagy a érettségi vizsgakövetelményekben leírtak, az egyes konkrét feladatok viszont sokszor tartalmaznak olyan plusz információt, amit önmagában, vagy valamely segédeszközzel (pl. Növényismeret könyv [NI], Internet) föl kell használni a sikeres megoldás érdekében. Általában nem cél az, hogy az olvasottakat a növendékek lexikálisan rögzítsék („bemagolják”), hiszen az olvasottak csak példák, lehetőségek egy-egy kompetencia fejlesztésére. A feladatok célja nem az ellenőrzés-értékelés (osztályozás), ezért a Megoldás részben nem is szerepelnek pontszámok. A megoldókulcsok ugyanakkor eléggé egyértelműek ahhoz, hogy lehetővé tegyék egy-egy kompetencia meglétének (vagy hiányának) jelzését, kibontakozásának segítését és a fejlődés eredményének föltárását is. Ennek érdekében a legtöbb feladat egy összetettebb sor, legegyszerűbb esetben egy feladathármas (triád) része. Ezek a részek: a készség felmérése (F), gyakorlás (G) és áttekintés, ellenőrzés (E). Nehézségük, hosszuk, tartalmuk lehetőség szerint hasonló, így alkalmasak a kompetencia (készség) gyarapodásának nyomon követésére. Céljuk a fejlesztő értékelés (tehát nem az osztályozás, pontozás). A faladatok egymással a triádok határain túl is tartalmi és didaktikai kapcsolatban állnak. Néhány feladat a többi feladat megoldását alapozza meg, ezek nem hagyhatók ki, és sorrendjük is kötött. Mások száma tág határok közt változtatható, például az osztály létszámától függően (ilyen pl. az „Amiről a növények mesélnek” sor). Vannak összefoglaló feladatok is, ezek közül válogathat a szaktanár, de időrendben nyilván csak a példák feldolgozása után következhetnek. Néhány újszerű feladat (pl. a dominó-játék) létszám-függő, ezért a szaktanár a helyi viszonyok ismeretében döntsön alkalmazásáról, esetleg a játék szabályainak célszerű módosításáról. A feladatok feldolgozásának módja sokféle lehet. A rendelkezésre álló időt, az adott tanulócsoport képességeit, a feladatok tanórába való beillesztésének lehetőségeit és az adott feladatsor irányultságát mérlegelve lehetőség van a közös-, a csoport- vagy az önálló munkára. Ugyanakkor fontos, hogy a közös szóbeli értékelés ne maradjon el, hiszen a feladatok jelentős része megkívánja a tanári magyarázatot, reflexiót, a tapasztalatok értékelését, a tanultak integrálását. Mindezekhez segítséget nyújtanak a feladatok tanári változatában található módszertani ajánlások, amelyek javaslatot tesznek a munkaformára, az értékelési szempontokra, illetve megjelölik, hogy a feladat mely kompetenciák fejlesztésére alkalmas elsősorban. Ezen kívül a „Továbblépés” című rész minden feladat után további lehetőségeket kínál a feladat továbbfejlesztésére mind tartalmilag, mind a munkaforma tekintetében. A tanulói változat a sokszorosítható feladatlapokat tartalmazza.

7


I. RÉSZ NÖVÉNYTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA

Fotó: Csorba László

8


I. Ismerkedés a Növényismeret könyvvel 1.

A növényföldrajz elemei –Az indikáció (NI: 11.old.) (G)

1.

Mit jelent az indikáció szó? …………………………………………………………

2.

Mely anyagokat nevezzük a kémiában indikátoroknak? Hogyan működnek, mit jeleznek?

…………………………………………………………………………………………………

Az indikáció az ökológiában – egy elképzelt jegyzőkönyv elemzése Az alábbi ábrán egy elképzelt kirándulás jegyzeteit láthatjuk. A kirándulás 4 különböző életközösségen (társuláson) át vezetett (I:-IV.jelű sorok). A kiránduló csoport fölírta, hogy hol milyen növényfajokkal találkozott (A-F jelzéssel), és azt is, hogy mennyire volt gyakori ott az adott faj (+++ = tömeges; ++ = gyakori; + = ritka). A faj piktogramja és betűjele

A vizsgált élőhely (életközösség)

A I. II. III. IV.

C

B ++

F

E

D + +++

+++

++ ++ +++

+

+ + + ++

3. A fentiek alapján mely fajok ragaszkodtak (a négy közül) csak egy bizonyos élőhelyhez: ……………. 4. Mely fajok voltak társulásközömbösek, azaz, amelyeknek mindegy, hogy melyik életközösségben élnek? ……………… 5. Mely fajok voltak egy-egy életközösség jellemző indikátorai: …………………. 6. Mely fajokról sejthető, hogy környezeti igényeik hasonlóak? ………………………..

9


Az Adatbázis használata A könyv végén található Adatbázisban (NI: 246-263.old) konkrét fajok élőhely igényeit tüntették fel. Tanulmányozzuk először az Ökológiai mutatók jelentését (NI: 247. old.) majd keressünk a táblázatból néhány olyan fajt, amelyik 7. igen száraz környezetet (W=1) jelez: ………………………………………………………………………………………………….. 8. erős emberi beavatkozást (degradációt) (Z=5) „kedvel”, ill. jelez: …………………………………………………………………………………………………... 9. savanyú kémhatású talajt (R=1) jelez: ……………..……………………………………………………………………………………. 10. Mit jelent, ha egy növény valamelyik ökológiai mutatója 0? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 11. Vannak olyan növények az adatbázisban, amelyeknél egy vagy több ökológiai mutató hiányzik. Mi az oka ennek? Mi a közös ezekben a növényekben? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. Általánosítás 12. Az eddigi példák alapján fogalmazzuk meg, mi a hasonlóság a biológiai (ökológiai) indikáció, és a kémiai indikáció (például sav-bázis indikáció között). Mi az a különbség, ami a biológiai indikációt a kémiainál bonyolultabbá teszi? …………………………………………...……………………………………………………… …………………………………………...……………………………………………………… …………………………………………...……………………………………………………… …………………………………………...……………………………………………………… …………………………………………...……………………………………………………… …………………………………………...……………………………………………………… …………………………………………...………………………………………………………

10


Értékelési szempontok (1.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv.

Megoldás 1. 2.

Jelzés (latin) Olyan anyagok, amelyek a környezet valamely tulajdonságát (pl. pH-ját) általában színváltozással jelzik. 3. A „C” és „E” faj a II. jelű területhez ragaszkodott, a „B” a III.-hoz. 4. Az „F” társulásközömbös (mert mind a négy élőhelyen előfordul). 5. A társuláshű (egy bizonyos élőhelyen fordul elő) fajok a legjobb indikátorok (B, C, E). (Tömegességével a „D” és az „F” is jellemzi a IV. területet, de ezek nem társuláshűek.) 6. Az együtt, gyakran vagy tömegesen előforduló fajoké: a C-E; a B-D, és részben a D-F párok. 7. Például a hegyi ternye, a taréjos tarackbúza (W=1) Más helyes megoldás is elfogadható. 8. Például a takarmánylucerna, szürke madársóska (Z=5) Más helyes megoldás is elfogadható. 9. Például a saspáfrány (R=1) Más helyes megoldás is elfogadható. 10. Azt jelenti, hogy az adott faj az adott környezeti tényezőre tág tűrésű, azaz közömbös számára az adott környezeti tényező. (W esetében nincs ilyen faj.) 11. Általában a gazdasági (termesztett) növényeknél nem adnak meg egyetlen mutatót sem, mert az ökológiai igényeik fajtától függenek, nem adhatók meg egyetlen számmal. Nem adnak meg ökológiai mutatót a nehezen elkülöníthető fajok csoportjánál sem, pl.: budai berkenye, és vajvirág fajok. 12. Mindkettő jelzés. A jelzés csak szaktudás alapján értelmezhető. Különbség: A kémiai indikátor a környezet egyféle változását jelzi. A biológiai indikáció összetettebb, az adott élőlény elterjedése sokféle környezeti tényező együttes hatásaként változhat meg (elterjed vagy visszaszorul).

Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:

Önálló munka előre elkészített munkalappal, közös ellenőrzés.

A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható.

Csoportmunka, lásd később.

Továbblépés:

A feladat bővíthető más társulásokról készült jegyzőkönyvekkel.

11


2.

A növényföldrajz elemei – Flóra és vegetáció (NI: 11-12.old.) (G) 1.

Mit jelent a flóra kifejezés? ………………………………………………………..

2.

Miért nem szoktak ma már egy terület gombaflórájáról beszélni?

……………………………………………………………………………………………… Helyesek-e az alábbi kifejezések? Ha igen: mit jelentenek? Ha hibásak: mi a hiba? 3.

A Kárpát-medence flórája: ………………………………………………………..

4.

Az ember bélflórája: ………………………………………………………………

5.

A zárvatermő növények flórája: …………………………………………………..

6.

Csongrád megye zárvatermő flórája ………………………………………………

7.

Hogy nevezik az egész Földre kiterjedő zonális vegetációs egységeket? Mi a nevük, ha az állatvilágot, a gombákat és a baktériumokat is beleértjük?

…………………………………………………………………………………………… Vegetációövek Magyarországon (NI: 14-19. old). 8.

9.

Mely három nagy Magyarország?

növényzeti

öv

(vegetációöv)

•

……………………………………………………..

•

……………………………………………………..

•

……………………………………………………..

találkozásánál

fekszik

Hasonlítsuk össze a 16. oldalon látható 3 térképet! Mi és hogyan szabhatja meg a fás és a fátlan életközösségek (vegetációtípusok) határait?

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 10.

Mit nevezünk zonális és mit azonális növényzeti típusnak? •

Zonális: ………………………………………………………………………….

•

Azonális: ………………………………………………………………………..

11. Tanulmányozzuk a legfontosabb hazai élőhelytípusok rajzát (47. old)! Keressük ezen azonális vegetációtípusokat! Adjuk meg példaként hármat és írjuk mellé, hogy milyen helyi környezeti tényező segítette kialakulásukat! Vegetációtípus megnevezése

A helyi tényező, ami fönntartja

12


Értékelési szempontok (2.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv.

Megoldás 1. Egy terület növényfajainak összessége (a terület növényeinek fajlistája). 2. A gombák nem növények. 3. Helyes, a Kárpát medence növényfajainak összességét jelenti. 4. Helyes, az emberi bélben élő baktériumfajokat jelenti. /De: a baktériumok nem növények, így a szó csak tág értelemben használható rájuk./ 5. Hibás, egy rendszertani egységnek nem lehet flórája. 6. Helyes, a Csongrád megyében élő zárvatermő fajokat jelenti. 7. Formációtípusok, ill. biomok. 8. Üde, mérsékelt övi erdők; szubmediterrán zárt tölgyes erdők; erdőssztyepp öv 9. A csapadékmennyiség, kb. 650 mm/év-től teszi lehetővé az erdők kialakulását. 10. Zonális: az éghajlati övnek (zónának) megfelelő társulás típus. Azonális: valamilyen helyi tényező által befolyásolt társulás típus. 11. például: Vegetációtípus megnevezése puhafaligetek mészkő-és dolomitsziklagyepek szikespusztarétek

A helyi tényező, ami fönntartja a folyók közelsége a felszínközeli kőzet a talaj minősége (szikes).

Más helyes válasz is elfogadható.


pármunka, munkalap segítségével, közös megbeszélés.

a feladat táborban és erdei iskolában is jól használható.

csoportmunka lásd később Továbblépés:

poszter összeállítása a hazai zonális és azonális társulásokról

a Föld biomjainak szemléltetése táblai applikációval

felmérés készítése: Ki, melyik biomban járt már eddig?

illusztrált élménybeszámolók készítése családi nyaralásokról 13


3. A növények elterjedése, flóraelemek (NI: 19-23. old.) 1.

Mely fajokat nevezzük kozmopolitának? Írjunk rá példákat!

……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….. 2.

Melyek az endemikus fajok? Mi segíti elő a kialakulásukat? Hány endemikus növényfaj és alfaj él a Kárpát-medencében? …………………………………………………………………………………….………… ………………………………………………………………………..……………..……… …………………………………………………………………………………..………….. 3.

Mit jelent az área szó?

………………………………………………………………………………………………. 4.

Mi az a két tényező, ami megszabja egy adott faj áreájának nagyságát, alakját?

5.

•

…………………………………………………………………………….

•

…………………………………………………………………………….

Tanulmányozzuk a 20. oldal áreatérképeit! •

Milyen környezethez, éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott a pozsgás zsázsa? Hol fordul elő Magyarországon? (Keressük meg leírását a Névmutató – 266-276. old – alapján!) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… •

Milyen környezethez, éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott a cifra (=medvefül) kankalin? Hol fordul elő Magyarországon? (Keressük meg leírását a Névmutató – 266-276. old – alapján!) Mi magyarázhatja áreájának mai kiterjedését? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

14


Vizsgáljuk meg a Magyarország bennszülött növényeit bemutató oldalakat (28-29.old.)! Mely faj(ok)ra igaz(ak) az alábbiak az itt bemutatottak közül? 6.

Dolomitsziklagyepekben fordul elő: …………………………………………………

7.

Csak mészkősziklagyepben fordul elő: ………………………………………………

8.

A 20 forintos pénzérmén láthatjuk a képét: ………………………………………….

9.

Interglaciális ereklyenövény (reliktum faj): ………………………………………….

10.

Homokpuszták ritka lakója: ………………………………………………………….

15


Értékelési szempontok (3.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka

A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv.

Megoldás 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Világszerte elterjedtek (több kontinensen is). Pl. nád. Bennszülött, az adott speciális környezeti tényezőkkel rendelkező élőhelyen kialakuló faj(ok) Pl. pilisi len. Oka: tartós földrajzi elkülönülés (hegycsúcsok, tavak, más speciális mikroklímájú területek. egy adott faj elterjedési területe. Az adott faj környezeti igényei, és a területen kialakult ökológiai kölcsönhatások, ill. ezek történeti változásai. A pozsgás zsázsa szikes-félsivatagos puszták talajához és éghajlatához alkalmazkodott. A Kiskunság és a Hortobágy szikeseire jellemző. A cifra kankalin havasi növény, az Alpokban és Kárpátokban fordul elő legközelebb, Magyarországon a jégkorszak megszűnte után csak a hűvös mikroklímájú szurdokvölgyekben maradt fenn. pilisi len, magyar gurgolya tornai vértő, fehéres csüdfű magyar nőszirom magyarföldi husáng, tornai vértő magyar kökörcsin, tartós szegfű


pármunka, munkalap segítségével, közös megbeszélés.


csoportmunka lásd később

Továbblépés:

Magyarország ereklyenövényeihez fűződő legendák felkutatása.

Poszter készítése dolomit- szilikát és mészkősziklagyepek jellemző növényeiről.

Bélyegeken előforduló védett növényeink.

Megjegyzés Az 1-3 feladat csoportmunkában is feldolgozható. Minden csoport egy munkalapot kap, munkájukról beszámolnak a többieknek. A munkalapokat írásvetítőn vagy számítógépről kivetíthetjük a hatékony feldolgozás érdekében.

16


4. Olvass az adatokból! (F) Készítsd el alábbi fajok szöveges jellemzését ökológiai mutatóik (T,W,R) alapján. Válaszd ki, hogy melyik kettő faj fordulhat elő együtt! Indokold döntésedet! A feladat megoldásához használd a „Növényismeret” című könyvet! Bodnározó gyékény

Ezüstös hölgymál

Sárga nőszirom

Fali kövirózsa

17


Értékelési szempontok (4.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv.

Megoldás Bodnározó gyékény Ezüstös hölgymál Sárga nőszirom Fali kövirózsa

T 5 5 5 5

W 10 1 10 1

R 4 3 0 3

Bodnározó gyékény: lomberdő klímát igényli, igen vizes élőhelyet igényel, enyhén meszes talajt igényel Ezüstös hölgymál: lomberdő klímát igényli, igen száraz élőhelyet igényel, közel semleges talajt igényel Sárga nőszirom: lomberdő klímát igényli, igen vizes élőhelyet igényel, pH-ra nézve tág tűrésű faj Fali kövirózsa: lomberdő klímát igényli, igen száraz élőhelyet igényel, közel semleges talajt igényel •

A sárga nőszirom és a bodnározó gyékény előfordulhat együtt, mert ökológiai igényük sokban megegyezik.

•

Az ezüstös hölgymál és a fali kőrózsa előfordulhat együtt, mert ökológiai igényük megegyezik.


Egyéni munka, önértékelés, közös megbeszélés


Továbblépés:

A feladat megismételhető a diákok által ismert növényekkel, akár házi feladatként is.

18


5. Nem minden len egyforma (G) Az alábbi táblázat kitöltésének segítségével, szövegesen jellemezd a „Növényismeret” című könyvben található lenfajokat ökológiai igényük (T,W,R) alapján. Az ökológiai igények összehasonlításával állapítsd meg, hogy melyek közülük azok, amelyek együtt fordulhatnak elő! Indokold válaszodat röviden! fajnév

T szöveges W szöveges R szöveges érték értelmezés érték értelmezés érték értelmezés

Szöveges válasz: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..

19



Kapcsolódás más feladatokhoz: lásd 15.! A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás (5) fajnév

T érték

Hegyi len

6

Pilisi len

6

Sárga len

6

szöveges W szöveges R szöveges értelmezés érték értelmezés érték értelmezés Szubmediterrán Enyhén 2 Száraz 4 lomberdő meszes Szubmediterrán Extrém 0 5 meszes lomberdő száraz Szubmediterrán Enyhén 2 Száraz 4 lomberdő meszes

•

Mindhárom lenfaj hőigénye a szubmediterrán klímának megfelelő.

•

A pilisi len extrém száraz, míg a másik két faj száraz környezetet igényel.

•

A pilisi len a meszes talajt, míg a másik kettő az enyhén meszes talajt kedveli.

•

A hegyi és a sárga len előfordulhat együtt, mert ökológiai igényük megegyezik.


Egyéni, pár- vagy csoportmunkában egyaránt jól használható


Továbblépés:

Házi feladatként más növényhármasokkal hasonló feladat készítése. A legjobbak közös megoldása.

20


6. Nem minden pár „szereti” egymást (E) A fejlődéstörténetileg közeli rokonságot mutató, egy nemzetségbe tartozó fajok közül számos olyan fajpárt találunk, amely azonos élőhelyen, együtt fordul elő. Azonban sok példa van olyanokra is, amelyek sohasem fordulnak együtt elő, más élőhelyek alkotói. 1. Hasonlítsd össze az alábbi fajpárok fajait egymással ökológiai mutatóik (T,W,R), zavarástűrésük és természetvédelmi-értékkategóriába sorolásuk alapján! A szükséges adatokat megtalálod a „Növényismeret” című könyv adatbázisában. Az összehasonlításnál írd le az adott kategóriák jelentéseit is! A. Kocsánytalanos tölgy és csertölgy: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………. B. Magyarkőris és virágos kőris: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………… 2. Az adott fajok esetében melyik ökológiai mutatók utalnak arra, hogy a fajpárok tagjai együtt előfordulhatnak, és melyek azok, amelyek a külön előfordulást támasztják alá? Írd be a megfelelő ökológiai mutató betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Együtt előfordulásra utal Külön előfordulásra utal Kocsánytalan tölgy és csertölgy Magyarkőris és virágos kőris 3. Előfordulhatnak az egyes fajpárok tagjai együtt? Válaszodat indokold! •

Kocsányos tölgy és csertölgy:

………………………………………………………………………………………………… • Magyarkőris és virágos kőris: …………………………………………………………………………………………………

21


Értékelési szempontok (6.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv.

Megoldás (6) 1. kocsánytalan tölgy csertölgy • • • • •

W 4 3

R 0 3

Z 3 3

TVÉ E E

a két faj hőigénye egyforma, lomberdő klíma a kocsánytalan tölgy mérsékelten üde, a csertölgy mérsékelten száraz termőhely igényű a kocsánytalan tölgy talaj pH-t tekintve tág tűrőképességű, a csertölgy közel semleges pHigénnyel mindkét növény közepesen zavarástűrő mindkét növény társulásalkotó T 6 6

magyar kőris virágos kőris • • • • •

T 5 5

W 7 2

R 4 4

Z 3 3

TVÉ E E

a két faj hőigénye egyforma, szubmediterrán lomberdő klíma a magyar kőris nedves, a virágos kőris száraz termőhely igényű mindkét növény enyhén mesze talajt igényel mindkét növény közepesen zavarásttűrő mindkét növény társulásalkotó

2. Kocsánytalan tölgy és csertölgy Magyarkőris és virágos kőris

Együtt előfordulásra utal T és R T és R

Külön előfordulásra utal W W

3. • A két tölgyfaj előfordulhat együtt, mert csak vízigényükben van egy kicsi eltérés vagy • A két tölgyfaj nem fordulhat elő együtt, mert vízigényükben van eltérés • A két kőrisfaj nem fordulhat elő együtt, mert vízigényükben nagy az eltérés

Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni munka feladatlappal, tanári ellenőrzés. A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. Továbblépés:

Az előző három (4-6.) feladat csoportmunkában is feldolgozható. 22


7. Kirándulás egy meleg hegyoldalon (G) A képen egy karsztbokorerdő fényképe látható. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért? …………………………………………………… ……………………………………………………... 2. Melyek az állományalkotó fafajok? …………………………………………………… ……………………………………………………. ……………………………………………………... 3. Mi jellemző a képen látható fákra (árnyékolás, törzsméret)? Mi a magyarázata? …………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... 4. Magyarország mely tájain találkozhatunk ezzel az élőhelytípussal? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. Egy tanulmányi kirándulás során egy karsztbokorerdőben a következő fajokat találták a cserje és lágyszárú szintben: cserszömörce, tavaszi hérics, leánykökörcsin, méreggyilok, orvosi atracél, mezei iringó magyar szegfű. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk. Egy tizedesjegyre kerekítsünk!). Faj neve

flóra-elem

Cserszömörce Tavaszi hérics leánykökörcsin Méreggyilok Orvosi atracél Mezei iringó Magyar szegfű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!)

23

T

W

R

N

Z

TV


Melyik vizsgált faj(ok) volt(ak) 6. gyomnövény(ek): ……………………………………………………………………… 7. védett fajok: …………………………………………………………………………… 8. bennszülött növények: …………………………………………………………………. 9. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T. …………………………………………………………….…………………………………. W. ………………………………………………………………………………………………. R. ………………………………………………………………………………….……………. N. ………………………………………………………………………………………………. Z. ……………………………………………………………………………………………….. Élhetnek-e ugyanezen a területen az alábbi fajok is? Indokoljuk a választ! 10. apró nőszirom: …………………………………………….……………………………. 11. gyöngyvirág: …………………………………………………………………………… 12. kapcsos korpafű: ……………………………………………………………………….. 13. A karsztbokorerdőket általában nem hasznosítják gazdaságilag. Ennek egyik oka, hogy csak kevés fát, fáradságosan tudnának innen összegyűjteni. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból (talaj- és árvízvédelem) és természetvédelmi szempontból is súlyos károkat okozna kitermelésük. Milyen környezeti és természetvédelmi értéket hordoznak a karsztbokorerdők? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

24



Megoldás 1. Azonális. A talaj (mészkő) és a kitettség (meredek déli lejtő) befolyásolja a kialakulását. 2. Csertölgy, molyhos tölgy, virágos kőris. 3. Göcsörtös, vékony, alacsony, kevéssé árnyékol, mert a sekély termőtalaj nem teszi lehetővé a nagyobb méretű fák kialakulását. 4. Mészkőhegységek pereménél (pl. Bükk), / mészkőhegységeink törmeléklejtős déli oldalain 5. Faj neve Cserszömörce Tavaszi hérics Leánykökörcsin Méreggyilok Orvosi atracél Mezei iringó Magyar szegfű Átlag

flóraelem PM Eua Pa E E Kt End -

T 6 6 5 6 6 7 6 6,0

W 2 3 2 3 3 3 2 2,6

R 5 5 5 4 0 4 4 5,2

N 1 1 1 2 2 3 2 1,7

Z 3 2 2 3 3 3 2 2,6

véd + + gy tgy + -

6. gyomnövény(ek): atracél, iringó 7. védett fajok: magyar szegfű, leánykökörcsin, tavaszi hérics 8. bennszülött növények: magyar szegfű 9. T. 6,0: melegigényes fajok termőhelye (szubmediterrán lomberdő, meleg sztyepp) W. 2,6: száraz-mérsékelten száraz élőhely R. 5,2: meszes, bázikus alapkőzet N. 1,7: N-ben szegény, gyenge N-ellátottságú termőtalaj Z. 2,6: zavarást rosszul vagy mérsékelten tűrő fajok jelzik, hogy csekély a degradáció. 10. Apró nőszirom: lehet, az ökológiai mutatók egyeznek 11. Gyöngyvirág: nem lehet, vízigénye jóval magasabb (W=4) 12. Kapcsos korpafű: nem lehet, csak savanyú talajon nő (R=2) 13. Környezetvédelmi szempontból: védi a talajt a lemosódástól. Természetvédelmi szempontból: melegigényes állat-és növényfajok élő- ill. termőhelye, sok endemizmussal. Foto: Csorba L.

25



Tanórán párban vagy kis csoportokban.

Csoportmunka lásd részletesen a 11. feladat után.

A feladat terepgyakorlaton is jól használható.

Továbblépés:

Magyarország vaktérképén néhány karsztbokorerdő élőhelyének bejelölése.

Karsztbokorerdő szintezettsége: A táblára ragasszunk ki, vagy rajzoljunk egy fa, egy bokor és egy lágyszárú kontúrt. Minden diáknak vagy párnak osszunk ki egy-egy növény vagy állat képét, a karsztbokorerdő élőlényei közül. A feladat, hogy a megfelelő szintbe helyezzék el a kapott fajt.

Más társulásokhoz is készíthető hasonló feladatlap.

26


8. Patakparti séta (G) A képen egy hegyvidéki patak mellet egy hazai életközösség jellemző faját, az enyves égert látjuk. A társulásban jellemző fafaj még a gyertyán. 1.A Társuláshatározó segítségével (NI: 220. oldaltól) nevezzük meg a társulást: ……………………………………..…………………….. 2. Milyen kísérő fafajok fordulhatnak még elő? • ………………………………….………………… •

………………………………….…………………

•

…………………………………………………….

A három fölsorolt fajból keressük ki annak az egynek az adatait, mely az Adatbázisban is szerepel! Ezeket az értékeket írjuk be a táblázat megfelelő sorába! 3. Milyen jellemző lágyszárúak fordulnak elő ebben a társulásban? Írjuk be a táblázat üresen hagyott soraiba, majd az Adatbázis segítségével töltsük ki a hiányzó mutatókat! Átlagoljuk a kapott értékeket, s ennek alapján jellemezzük a társulást! A tág tűrést illetve közömbösséget jelző 0 értékeket az átlagok számításánál ne vegyük figyelembe! A faj neve

T 6

Enyves éger Gyertyán (kísérő fafaj) (páfrányfaj) (haraszt, de nem páfrányfaj) (hármas, lóhereszerű levelekkel) (kétszikű, kőtörőfű-féle)

27

W 10

R 0

N 0

Z 3



A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L.

Megoldás 1. gyertyános égerliget 2. magas kőris hamvas éger hegyi szil 3. A faj neve Enyves éger Gyertyán Magas kőris Struccpáfrány Mezei zsurló Madársóska, erdei veselke Átlag

T 6 5 (kísérő fafaj) 5 (páfrányfaj) (haraszt, de nem páfrányfaj) 0 (hármas, lóhereszerű levelekkel) 5 (kétszikű, kőtörőfű-féle) 5 5,2

W 10 5 5 8 7 9 7,3

R 0 3 4 0 3 4 3,5

N Z 0 3 2-4 5 3 3 2-3 2 0 5 2-3 3 2 3 2,6 4,0

Jellemzés: lomberdő klímára jellemző, nedves-mérsékelten vizes élőhelyet kedvelő, semleges-enyhén meszes nitrogénben szegény-mérsékelt nitrogéntartalmú talajon tenyésző, degradációt közepesen-jól tűrő fajok (kivéve a struccharasztot).





Továbblépés:

Csoportmunka, vagy poszterkészítés / házi feladat: A pataktól távolodva milyen társulások/ életközösségek alakulnak ki

28


9. Hínárok közt (G) A képen egy alföldi állóvíz nádas melletti területének fényképe látható. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért? ………………………………… ………………………………… A nádason kívül melyik két másik társulás ismerhető föl a képen? Azonosítsuk a Társuláshatározó és a fajokat leíró rész alapján! (A kép bal szélén látható növény lebeg, a jobb oldali faj gyökerező.) 2. Mely növényfajok ezek? •

……………………………………… ………….

•

…………………………………………………..

3. Mely két társulást látjuk? •

………………………………………… ……………

•

……………………………………………………….

4. Egy tanulmányi kirándulás során egy állóvíz szegélyében a következő fajokat találták. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk! Egy tizedesjegyre kerekítsünk!). Írjuk be azt is, hogy melyik társulásra jellemző! Faj neve Apró békalencse Imbolygó békaszőlő Sulyom Gyűrűs süllőhínár Közönséges rence Rucaöröm Sárga nőszirom Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!)

Társulás

T

29

W

R

N

Z

TV


5. Írjuk le az élőhely ökológiai jellemzőit a TWR értékek átlagai alapján! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………… …………………………………………………….. Melyik vizsgált faj(ok) volt(ak) 6. harasztok: ……………………………………………………………………… 7. védett fajok: …………………………………………………………………………… 8. egyszikűek: …………………………………………………………………. Találkozhatunk-e ugyanezen a területen az alábbi fajokkal is? Indokoljuk a választ! 9. apró nőszirom: ………………………………………………………………………. 10. vízi hídőr : ………………………………………………………………………… 11. mézpázsit : …………………………………………………………………….. 12. Milyen veszély fenyegeti e társulásokat, ha a tó partján strandot létesítenek? ……………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… 13. Egy másik esetben a tavacska partján libatenyésztő telepet hoztak létre. A víz hamarosan kékeszöldre színeződött, a halak kipusztultak, a vízben tömegessé vált a Microcystis kékbaktérium. A könyv alapján (Kékbaktériumok határozója) nevezzük meg a jelenség köznapi nevét és okát! Milyen más kékbaktériumok szaporodhatnak még el az ilyen szennyezett vizekben? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

30




Megoldás 1. 2. 3.

Azonális. A víz tartós jelenléte a helyi tényező. Sulyom, imbolygó békaszőlő. Sulymos, süllőhínáros békaszőlő hínár

4. Faj neve Apró békalencse Imbolygó békaszőlő Sulyom Gyűrűs süllőhínár Közönséges rence Rucaöröm Sárga nőszirom Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!)

Társulás Rence-békalencse hínár Süllőhínáros békaszőlő h. sulymos Süllőhínáros békaszőlő h Rence-békalencse hínár Rence-békalencse hínár nádas

T 5 5 5 5 5 5 5

W 11 11 11 11 11 10 10

R 0 4 4 4 4 5 0

N 0 3 4 3 3 3 3(-4)

Z 4 3 3 4 3 3

5,0

10,6

4,2

3,2

3,5

TV E K E K K E(V) K

5. Enyhén meszes talajon kialakuló vízi társulások, melyben közepes nitrogénigényű és a zavarást közepesen vagy jól tűrő fajok tenyésznek. 6. rucaöröm 7. rucaöröm 8. sárga nőszirom, békaszőlő, békalencse 9. nem, ez a faj sziklagyepi növény 10. igen, ökológiai igényei egyeznek 11. nem, a mézpázsit szikes tavakra jellemző, amelyek pl. nitrogéntartalmukban is eltérnek (N=1). 12. A strandon a kotrás miatt megszűnik a gyökerező hínár, a nádas, és átalakul a lebegő hínár szerkezete is. 13. A libaürülékből bekerülő erős nitrogénterhelés miatt vízivirágzás alakul ki. Főleg Oscillatoria vagy Merismopedia fajok.

31






Továbblépés:

Kiselőadás, vagy házidolgozat készítése a szukcesszióról.

A vízvirágzás és az eutrofizáció kapcsolata.

32


10. Egy dunaparti ligetben (G)

Az ábrán egy dunaparti puhafaliget erdőrészletet látunk. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért? ……………………………………………………………………………………………… 2. Melyek az állományalkotó fafajok? ………………………………………………………………………………………………… 3. Mi jellemző a képen látható fákra (vízigény, gyökerek oxigénigénye)? Mi a ennek a magyarázata? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Magyarország mely területein találkozhatunk ezzel az élőhelytípussal? Hogyan és mi okból változhatott ezen erdők nagysága Magyarország története során? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

33


5. Egy tanulmányi kirándulás során egy puhafaligeterdőben a következő fajokat találták a cserje és lágyszárú szintben: nagy csalán, fekete nadálytő, csombormenta, hamvas szeder, csattanó maszlag, vérehulló fecskefű. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk! Egy tizedesjegyre kerekítsünk!). Faj neve

Flóraelem

T

W

R

N

Z

véd

Nagy csalán Fekete nadálytő Csombormenta Hamvas szeder Maszlag Vérehulló fecskefű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!) 6. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T. ……………………………………………………………………………………. W. ……………………………………………………………………………………. R. ……………………………………………………………………………………. N. ……………………………………………………………………………………. Z. ……………………………………………………………………………………. Elképzelhető-e, hogy ugyanezen a területen az alábbi fajokkal is találkozunk? Indokoljuk a választ! 7. szöszös ökörfarkkóró: ……………………………………………………………………. 8. gyöngyvirág: ……………………………………………………………………… 9. fehér perjeszittyó: …………………………………………………………………..

34




Megoldás 1. 2. 3. 4.

Azonális. A folyó közelsége, a rendszeres elárasztás teremti meg a feltételeit. Fűz és nyárfafajok. Vízigényes, gyökere bírja a rendszeres és tartós elárasztást, és az ezzel járó oxigénhiányt. Nagyobb folyóink mentén. Egykori területük töredékére zsugorodott a folyószabályozások miatt. (Következményei: a vad- és halállomány csökkenése, a folyóvíz felgyorsulása, medermélyülés, a gátak fokozódó terhelése magas víz idején, közlekedés biztonságossá tétele. Néhol másodlagos szikesedés.)

5. Flóraelem Eua E M Eua Kz Eua

Faj neve Nagy csalán Fekete nadálytő Csombormenta Hamvas szeder Maszlag Vérehulló fecskefű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!)

T 5 5 5 5 6 5 5,1

W 5 8 8 8 5 5 5,5

R

N

Z

4 0 5 4 4 4 4,2

4 3 3 3 4 4 3,5

5 2 4 3 5 4 3,8

véd gy k tz k gy gy

6. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T. (5,1) közepes, mérsékelt lomberdő klíma W (5,5) üde-mérsékelten nedves (rendszeres, de visszahúzódó áradások) R. (4,2) enyhén bázikus N (3,5) N-ben gazdag/közepesen gazdag talaj (a hordalék magas N-tartalmú). Z (3,8) zavart helyeken is jól fejlődő növények (az áradások rendszeres „zavaró hatása”). 7. szöszös ökörfarkkóró: nem, ez a faj szárazabb területet igényel 8. gyöngyvirág: nem, N-igénye alacsonyabb, és a zavarást sem tűri (2,2) 9. fehér perjeszittyó: nem, ez a faj savas pH-jú talajt igényel. 35





A feladat terepgyakorlaton is jól használható

Továbblépés:

Vaktérképen rajzoljuk be a Dunát, jelöljék be a gyerekek a puhafaligetek elhelyezkedését.

Milyen felhasználási lehetőségeket kínálnak a puhafaligeterdők fái?

36


11. Vakszik A fénykép egy Duna-Tisza közi pusztán készült, ahol nagy területen látszik a csupasz „vakszik”, a talaj többi részét pedig nagyrészt egy fehér keresztes virágú növény borítja. 1. A Növényismeret könyv Társuláshatározójának segítségével azonosítsuk a társulást! (Ebben az esetben nem az uralkodó faj, hanem az egyik kísérő faj van többségben). ………………………………………………………………………………………………. 2. Melyik a képen virágzó faj? …………………………………………………………….. 3. Keressük meg a faj leírását a „Magyar tájak vadvirágai” részben! Magyarországon kívül mely tájakon, milyen élőhelytípusban honos ez a növény? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4. A Növényismeret könyv határozó részében keressük meg, hogy melyik rendszertani egységbe (családba) tartozik ez a faj! …………………………………………………… A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 5. Hány faj tartozik ebbe a családba? …………………………… 6. Ebből hány él Magyarországon? ……………………………… 7. Írj két olyan jellegzetességet, ami csak erre a növénycsaládra jellemző! …………………………………………

…………………………………………..

8. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE

T

W

R

N

Z

9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

37



A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L.

Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

bárányparéjos vakszik pozsgás zsázsa kontinentális félsivatagok, sós puszták keresztesvirágúak 3400 Több mint 100 (és sok termesztett) Négyszirmú virágok, 4+2 porzó, becő v. becőketermés, mustárolaj és glikozidtartalom

8. A FAJ NEVE Sziki (pozsgás) zsázsa

T 6

W 2

R 5

N 1

Z 3

9. Melegkedvelő és szárazságtűrő, erősen bázikus és nitrogénszegény talajt kedvelő, degradációt közepesen tűrő faj.




A feladat terepgyakorlaton is jól használható

Megjegyzés a 7-11. feladatok csoportmunkában történő felhasználásához: Az osztályt öt csoportra osztjuk. Minden csoport más feladatot kap. A csoportok beszámolnak a munkájukról a többieknek. Egy Magyarország vaktérképen a csoportok bejelölik az általuk jellemzett területek előfordulását. A jellemző fajokat vetített képeken mutatják be a diákok. A beszámolók végén egy totót, kérdéseket, vagy keresztrejtvényt készítünk, amely megoldásával meggyőződhetünk arról, hogy mindenki figyelt-e. A feladatot így összefoglaló rendszerező órán is használhatjuk.

38


A feladatokat feldolgozhatjuk táborban, erdei iskolában is, ahol a feldolgozott területekről poszterek készülnek, ezekből kiállítást szervezünk. A csoportok tárlatvezetőként bemutatják összeállításaikat. A beszámolók ppt-s összeállítás formájában is készülhetnek.

39


Amiről a növények mesélnek … 12. Spórás hajtások (G) A képen egy spórákkal szaporodó növény sárgásbarna spórás hajtásait látjuk, melyen 3-4 cm hosszú füzérben sorakoznak a spóratartók. 1. Nevezzük meg a Növényismeret könyv segítségével a képen látható növényt!! ………………………………………………………….. 2. Mely növénytörzs melyik osztályának tagja ez a faj? Törzs: ……………………………………………. Osztály: …………………………………………. 3. Hány faj tartozik ebbe az osztályba a földön?……. 4. Hány faj él ebből hazánkban? ……… 5. Vannak-e levelek a képen látható hajtásokon? Képes-e fotoszintetizálni? ………………………………………………………………………………………………. 6. Melyik évszakban készült a fotó? Honnan tudható ez? ……………………………………………………………………………………………… 7. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE és származási helye

8.

T

W

R

N

Z

Jellemezd a növényt az ökológiai mutatói alapján!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

40




Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

mezei zsurló harasztok törzse / zsurlók osztálya 25 9 Apró örvös állású levelei vannak, de nem képes fotoszintetizálni. (Csak a nyári hajtás). Tavasszal, mert később már a zöld nyári hajtás látható.

A FAJ NEVE és származási helye Mezei zsurló

T 0

W 8

R 0

N 0

Z 5

8. Széles hőmérséklettűrésű, talaj kémhatásban és nitrogéntartalomban nem válogató, erősen nedves, mérsékelten vizes gyepeket kedvelő degradációt kedvelő faj.



A feladat terepgyakorlaton, erdei iskolában is jól használható

Továbblépés:

Hasonló feladatlap készítése ismert páfrányfajról.

Házi feladatként táblázat készítése a hazai zsurló fajokról. Erdei zsurló

élőhelye T-érték W- érték R-érték Megkülönböztető bélyegek: (meddő és termő hajtás)

41

Mezei zsurló

Mocsári zsurló


13. Égerligetek lakója A képen látható faj Magyarországon hegyvidéki égerligetek jellegzetes, védett növénye. 1. A Növényismeret könyv „Magyar tájak vadvirágai” fejezetében keressük meg a faj nevét! …………………………………………… 2. Melyik növénytörzs melyik osztályába tartozik? Törzs: ……………………………………….. Osztály: ……………………………………… Keressük meg a növényosztály leírását a határozókönyvi részből! 3. Hány faj tartozik ebbe az osztályba a Földön? ………………………………….. 4. Hány faj él ebből hazánkban? …………

5. A képen látható faj heterofilliás. Mit jelent ez a kifejezés? Keressük meg a fényképen a kétféle levelet! ………………………………………………………………………………………………. 6. A Társuláshatározó segítségével adjuk meg, milyen más jellemző fajokkal találkozhatunk a hegyvidéki égerligetekben! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

42




Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

struccpáfrány harasztok / páfrányok. 7000 40 A fotoszintetizáló és a spóratermő levelek elkülönülnek. (Utóbbiakból a képen 3 látható.) Fák: enyves éger és gyertyán, hegyi szil, magas, kőris, hamvas éger. Lágyszárúak: podagrafű, ritkás és rezgő sás, veselke, erdei madársóska, erdei zsurló.




Továbblépés:

Hasonló feladatlap készítése ismert zsúrlófajról.

Számítógépes beszámoló a hazánkban előforduló vízi páfrányokról.

Gyűjtőmunka az ősharasztoktól.

A mohák és a harasztok evolúciós fejlődésének összehasonlítása. Miért fejlettebbek a harasztok a moháknál?

43


14. Lebegő hínár A fényképen a Tisza egyik holtágát borító, lebegő hínár közé tartozó faj látszik. Az állományalkotó faj levelei tömör szőnyeget alkotnak, melyen kisebb vízimadarak is futkározhatnak.

1. A Növényismeret könyv Társuláshatározójának segítségével nevezzük meg a társulást, és az állományalkotó faj nevét! …………………………………………………………………………………………………... 2. Mit értünk azon, hogy egy társulás „melegkori reliktum”? ………………………………………………………………………………………………….. 3. Keressük meg a faj rendszertani helyét a határozókönyvi részben! ………………………. 4. Mi a jellegzetessége a képen látható faj •

levélnyelének: ……………………………………………………………………….

•

termésének: …………………………………………………………………………..

5. A Társuláshatározóban szereplő kísérő fajok és az Adatbázis segítségével jellemezzük a társulás többi tagját is! Töltsük ki az alábbi táblázatot, adjuk meg a T,W,R, és Z értékek átlagait és ennek alapján jellemezzük az e társulásban élő meghatározó fajokat! (Ha az Adatbázisban nem szerepel adat vagy 0 az érték, az átlagszámításnál ne vegyük figyelembe! Köztes értéknél számoljunk az alacsonyabb értékkel!) A fajok neve ………………………………………. (állományalkotó)

T

W

R

N

Z

ÁTLAG Jellemzés: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

44



A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L.

Megoldás 1. 2. 3. 4. 5.

Sulymos, sulyom Melegebb időszakból (interglaciálisból) fennmaradt társulástípus. Sulyomfélék családja A levélnyél felfújt, a termés tüskés, ehető.

A fajok neve Sulyom (állományalkotó) Úszó békaszőlő Tündérfátyol (nincs adat) Vidrakeserűfű (nincs adat) Hínáros békaszőlő ÁTLAG

T 5 5 5 5

W 11 11 11 11

R 4 4 4 4

N 4 3 2 3

Z 3 3 4 3,3

Vízi növények, enyhén bázikus, közepes nitrogéntartalmú vízben élnek, közepesen zavarástűrők.




Továbblépés:

Gyűjtőmunka lebegő és a gyökerező hínártársulásokról.

Miért fontosak a hínárok a vízi élőlények szempontjából?

Megjegyzések a 12-14. feladatokhoz A feladatok egy órán is megoldhatók csoportmunkában. A csoportok egy-egy feladatlappal dolgoznak, majd a csoportbeszámolók frontálisak. Számítógépes kivetítés ajánlott.

45


15. Egy védett növényünk Az ábrán egyik fokozottan védett hazai növényünk látható. A Növényismeret könyv védett fajokat bemutató részének segítségével (NI: 1-5. tábla) válaszoljunk az alábbi kérdésekre! I.

1. Mi a faj neve?

…………………………………

2. Mi a faj tudományos (latin) neve? (Ezt a könyv végén levő névmutatóban találjuk meg!) Mire utalhat a név? ………………………………………………………………………………………… 3. Ki és mikor fedezte föl? ……………………………………………………………………………………………… 4. Hol él a növény? ………………………………………………………………………………………………. 5. Milyen alapkőzeten fordul elő? …………………………………………………………………….. 6. Nevezhető-e ez a faj endemizmusnak? ……………………………………………………………………………………………… 7. Mi az az emberi tevékenység, ami veszélyezteti? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 8. Az Adatbázis segítségével (NI: 246-273.o) jellemezzük a faj víz-, nitrogén- és hőigényét, talaj kémhatás igényét és természetvédelmi értékét! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. II.

A képen látható faj két közeli rokona is él Magyarországon. Az Adatbázis segítségével keressük meg, melyek ezek, és miben térnek el ökológiai igényeik!

9.

………………………………………………………………………………………….

10.

………………………………………………………………………………………….

46


III.. Mely fajokkal él együtt? A társuláshatározó (NI: 220-236. oldal) segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen növényfajok társaságában fordul elő a képen látható virág.(11.-13. pont kérdései) 11. Először a csoportkulcsban válasszuk ki a csoportot (NI: 221. old.)! A fotó mely jellemzője alapján választottunk a 6a és a 6b között? ………………………………………………………………………………………………….. 12. A következő lépésben a részletes kulcs segítségével (NI: 227. old) keressük meg a társulást! Mi segített a választásban? …………………………………………………………………………………………………... 13. Mit jelent a társulás mellett szereplő RT jelölés? (A magyarázatban segít a könyv 24.-27. oldalán található leírás!) ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 14. A társulásra jellemző, a könyvben felsorolt fajok közül melyik lehet a képen is látható fűféle? ………………………………………………………………………………………………….. 15. A társulásra jellemző fajok közül írjunk példát: • védett kétszikűre: …………………………………………………………………… • egyszikűre: ………………………………………………………………………….. (A védettség az Adatbázisból vagy az egyes fajok leírásából is megkereshető!)

47




Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Pilisi len Linum dolomiticum. = Dolomiton élő len. Borbás Vince a századfordulón. Budapest környékén él. Dolomit sziklagyepben. Igen, csak egyetlen állománya ismert. Termőhelyének pusztítása ill. tájidegen fajjal (feketefenyő) való beültetése. Melegkedvelő (T6), vízigénye nem jellemző, kevés nitrogént igényel (N1), a talaj bázikus (R5), unikális, azaz egyedi faj. A zavarást nehezen tűri. 9. hegyi és a 10. sárga len: igényeik hasonlóak a pilisi lenéhez, kevésbé bázikus talajt igényelnek (R4) 11. A képen látszik az alapkőzet (dolomit), tehát sziklagyepen vagyunk (6a). 12. Mivel tudjuk, hogy dolomiton vagyunk és a gyep nyílt, csak az 5a lehet a jó megoldás. 13. reliktum társulás (RT). Valószínűleg melegkori (interglaciális) maradvány társulástípus. 14. Deres csenkesz. 15. kétszikűek: magyar gurgolya, István király szegfű, egyszikűek: csinos árvalányhaj




Továbblépés:

Házi feladat: a hazánkban előforduló három lenfaj összehasonlítása

A három, hazánkban előforduló lenfaj lerajzolása, a különbségek bejelölése

A nyílt és zárt sziklagyep fogalma, összehasonlítása

48


16. Mi van a kétforintoson? Az ábrán egyik fokozottan védett hazai növényünk látható, melynek stilizált rajza díszíti a kétforintost is. A Növényismeret könyv védett fajokat bemutató részének segítségével (NI: 1-5. tábla) válaszoljunk az alábbi kérdésekre! I. 1. Mi a faj neve? ………………………… 2. Mi a faj tudományos (latin) neve? (Ezt a könyv végén levő névmutatóban találjuk meg!) ……………………………………… 3. Ki és mikor fedezte föl? ………………………………………… …………………………………………. 4. Melyik hegyen él? …………………………………………. 5. Milyen alapkőzeten fordul elő? ………………………………………………………………………………………. 6. Miért különleges a virágzása? ………………………………………………………………………………………… 7. Nevezhető-e ez a faj endemizmusnak? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 8. Mi az a képen is látható emberi tevékenység, ami veszélyezteti? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… II. 9. Az Adatbázis segítségével (NI: 246-273) jellemezzük a faj víz-, nitrogén- és hőigényét, talaj kémhatás igényét és természetvédelmi értékét! .……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….

49


III. A képen látható faj két közeli rokona is él Magyarországon. Az Adatbázis segítségével keressük meg, melyek ezek, és miben térnek el ökológiai igényeik! 10. …………………………………

…………………………………………

11. …………………………………

…………………………………………

IV. Mely fajokkal él együtt? A társuláshatározó (NI: 220-236. oldal) segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen növényfajok társaságában fordul elő a képen látható virág. A leírás és a fénykép alapján keressük meg a társulás nevét! 12. Először a csoportkulcsban válasszuk ki a csoportot (NI: 221. old.)! A fotó mely jellemzője alapján választottunk a 6a és a 6b között? ………………………………………………………………………………………………… 13. A következő lépésben a részletes kulcs segítségével (NI: 227. old) keressük meg a társulást! A társulás neve: ………………………………………………………………………………. Mi segített a választásban? ………………………………………………………………………………………………... 14. Mit jelent a társulás mellett szereplő RT jelölés? (A magyarázatban segít a könyv 24-27. oldalán található leírás!) ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 15.

A társulásra jellemző (felsorolt) fajok közül melyik lehet a képen is látható fűféle?

………………………………………………………………………………………………… 16.

A társulásra jellemző fajok közül írjunk példát:

•

Harasztra: ………………………………………………………………………………….

•

Védett kétszikűre: …………………………………………………………………………

•

Egyszikűre: ………………………………………………………………………………..

(A védettség az Adatbázisból vagy az egyes fajok leírásából is megkereshető!)

50


Értékelési szempontok (16) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L.

Megoldás 1. Magyar kikerics 2. Colchicum hungaricum 3. Janka Viktor, 1867-ben 4. Szársomlyó 5. Mészkő 6. Január-februárban már virít. 7. Igen (beleértve a Velebit-hegységbeli (Horvátország) előfordulását is). 8. Mészkőbányászat. 9. Atlanti-mediterrán flóraelem, szárazszágtűrő, meszes és nitrogénszegény talajt igényel. 10. Őszi kikerics: gyakori, nedvességigényes faj (W=6). 11. Homoki kikerics: igényei a magyar kikericshez hasonlóak, de homokon él. 12. Látszik a kőzetkibukkanás (csupasz sziklafelszín). 13. Nyílt mészkősziklagyep. Az alapkőzet ismerete. 14. Reliktum: az egész társulás melegkori (interglaciális) maradvány. 15. Deres csenkesz 16. Kövi fodorka, pikkelypáfrány 17. Gubóvirág 18. Nyúlfarkfüvek, deres csenkesz




Továbblépés:

A Magyarországon fokozottan védett növényektől poszterkészítés

51


17. Egy agresszív gyomnövény A képen egy elterjedt gyomnövény látható. 1. A Növényismeret könyv Gyomnövények fejezete alapján azonosítsuk a fajt! …………………………………………………………. 2. Honnan származik? …………………………………. 3. Kerssük meg a Növényismeret könyv határozó részében, hogy mely növénycsalád tagja! ………………………………………………………….. 4. Hány faj tartozik ebbe a növénycsaládba a Földön?………………………………. 5. Hány faj él ebből hazánkban? …………………………..

6. Mi a magyarázata a bemutatott faj jelentéktelen virágzatának? …………………………………………………………………………………………………... 7. Mit jelent az „allergén” kifejezés? ………………………………………………………… 8. Hogyan lehet visszaszorítani a faj terjedését? …………………………………………………………………………………………………... 9. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE

T

W

R

N

Z

10. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk! Mit jelent az Adatbázisban szereplő „kozm.” Rövidítés? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………

52




Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ürömlevelű parlagfű Észak-Amerika Fészkesek 19.000 260 Szélmegporzású Allergiás reakciót vált ki (heves immunreakciót) keltő. A földek gondos művelésével, kaszálásával, legeltetéssel.

A FAJ NEVE

T 0

Ürömlevelű parlagfű

W 5

R 4

N 3

Z 5

10. Hőmérséklettel szemben tágtűrésű, nedvességigényes, enyhén meszes és közepes nitrogéntartalmú talajt kedvelő, degradációkedvelő gyomnövény. Kozmopolita, vagyis eredeti hazájából az egész világon elterjedt.




Továbblépés:

A jövevény és özönnövényekről gyűjtőmunka

Mi az oka a jövevénynövények agresszív terjedésének?

A szél és rovarporozta növények virázatainak összehasonlítása

53


18. „Csalán”, ami nem csíp A képen látható sárga virágú fajt, illetve nemzetséget „árva”csalánnak nevezte el a népnyelv, mert levele a csalánhoz hasonlít, de nem csíp. 1. A név alapján keressük meg a nemzetséget a Növényismeret könyvből és azonosítsuk a fajt! ……………………………………………………….. 2. Melyik növénycsalád tagja e nemzetség? ……………………………………………………….. 3. Hány faja él e családnak a Földön?……………….. 4. Hány fajuk él Magyarországon?………………….. 5. Milyen alaktani jellemzőkről ismerhetők föl e család tagjai? Soroljunk föl hármat! •

…………………… …………………… …………………….

•

……………………………………………………………….

•

……………………………………………………………….

6. Az üres téglalapba rajzoljuk le vázlatosan e faj virágának szerkezetét! 7. Milyen ennek a növénynek a levélállása és levelének széle? (Keressük meg az alaktani táblákból (NI: 96-99. Old.). A levél állása: …………………………. A levél széle: …………………………. 8. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE

T

W

R

N

9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről és a talaj kémhatásával szembeni igényéről megtudtunk! …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 10. Találkozhatunk-e azonos társulásban e fajjal és a mezei zsályával? Az Adatbázis alapján válaszoljunk! …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 54




Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sárga árvacsalán Ajakosok 3700 80 Négyszögletes szár, 5 sziromból összeforrt ajakos virág, illóolaj tartalom, négy „makkocskatermés” Kétajkú virág rajza. Keresztben átellenes levélállás Csipkés levélszél.

8. A FAJ NEVE

T 5

Sárga árvacsalán

W 6

R 4

9. Mérsékelten nedves, enyhén meszes, közepes nitrogénigényű. 10. Nem, mert a mezei zsálya melegigényesebb és szárazságtűrőbb (T=6, W=3).




Továbblépés:

Ugyanebbe a családba tartozó haszonnövények keresése

Ugyanebbe a családba tartozó főzéshez használt növények keresése

Ugyanebbe a családba tartozó gyógyító hatású növényekről esszé írása

55

N 3


19. Egy ehető gomba A képen egy jóízű, ehető gombafaj termőtestjei láthatók. 1. A Növényismeret könyv Gombák fejezete alapján (68. oldaltól) azonosítsuk a fajt! ………………………………………

2. Milyen típusú ennek a gombafajnak •

a gallérja: ……………………..…………………

•

kalapjának alakja: ……………….………………

•

spóratermő rétege: ……………………………….

3. Milyen jellegzetessége alapján különböztethető meg egyértelműen a gyilkos galócától? Nevezzünk meg kettőt! Az üres téglalapba készítsünk vázlatos (színes) rajzot a gyilkos galócáról és a képen látható gombáról, melyen jól látszanak a jellemző különbségek! •

………………………………………………

•

……………………………………………….

A Gombák fejezet általános leírása alapján válaszoljunk a kérdésekre! 4. Hány „nagygombák” közé tartozó gombafaj él Magyarországon? …………………………. 5. Mit jelent az, hogy egy gombafaj „patogén”? …………………………. Milyen példákat találunk patogén gombákra a Növényismeret könyvben? Írjunk két fajt! •

…………………………………………………….

•

…………………………………………………….

6. Írj három példát a Növényismeret könyvből mérgező gombafajokra! •

……………………………………………….

•

……………………………………………….

•

……………………………………………….

56




Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nagy őzlábgomba A gallér: mozgatható; a kalap: enyhén domború, kicsúcsosodó. A spóratermő réteg lemezes. Mozgatható gallér, nincs bocskor, pikkelyes kalap (bármelyik kettő). Kb. 3000 Betegségokozó. Pl. juhar-levélfoltosság, lisztharmat, szőlő-peronoszpóra. Gyilkos és légyölő galóca, világító tölcsérgomba, homoki papsapkagomba, anyarozs.




Továbblépés:

Csoportmunka – pármunka: Alakítsunk két csoportot az osztályban, az egyik ehető, a másik mérgező gombafajokat rajzol le a Növényismeret könyvből kis kartonra. Ezután az egymáshoz hasonló ehető ill. mérgező fajt rajzolók egymás mellé állnak, és bemutatják az rajzukat.

57


20. Pillangós virágú jövevény A képen egy Magyarországon mindenfelé elterjedt pillangós virágú fa virágzatát és leveleit látjuk. A Növényismert könyv segítségével azonosítsuk a fajt! 1. A faj neve: ………………………………………. 2. Honnan származik az a növény? ………………………………………………………… 3. A zárvatermők melyik osztályába tartoznak a pillangósvirágúak? ………………………………………………………… 4. Mi jellemző a pillangósvirágúak termésére és levelére? ………………………………………………………… …………………………………………………………

5. Milyen élőlényekkel élnek szimbiózisban a pillangósok? ….……………………………… 6. Hány faja él a pillangósvirágúaknak a Világon? ………………………...………………… 7. Hány pillangós virágú növény él Magyarországon? ………………….…………………… 8. A Társuláshatározó rész Kultúrerdők fejezetében keressük meg annak a két társulásnak a nevét, melyekben a képen látható faj állományalkotó! Melyek ezek? ……………………………..……………. és ………..………………………………………… 9. Mi a fő különbség az előző pontban szereplő két termőhely között? ……………………………………………………………………………………………….. 10. Az eddigiek alapján foglaljuk össze, melyek a képen látható faj előnyös, és melyek kedvezőtlen tulajdonságai! Ennek alapján tegyünk javaslatot: hol célszerű a telepítése és hol nem! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………..

58




Megoldás 1. Fehér akác 2. Észak-Amerika 3. Kétszikűek 4. Hüvelytermés, szárnyasan összetett levelek. 5. Nitrogéngyűjtő baktériumokkal. 6. 16.000 7. 140 8. Homoki tölgyes-akácos és gyöngyvirágos-tölgyes akácos. 9. A vízellátottság különböző. 10. Előnyös: kemény fája, méhlegelő, nitrogénben dús talaj, futóhomok megkötése (történetileg fontos szerep). Hátrány: a talaj termőképességét csökkenti, az őshonos fajokat kiszorítja, agresszíven terjed. Javaslat: természetvédelmileg fontos területre ne telepítsük, gazdasági célból jelenléte elfogadható.




Továbblépés:

A nitrogéngyűjtő baktériumok és a pillangósvirágúak közötti szimbiózis részletezése esszé formájában. Az esszében szerepeljenek a következő szavak: fertőzés, szimbiózis, átalakítás, gyökérgümő

59


21. Egy ritka kosbor (G) A képen egy ritka hazai orchidea (kosbor) faj virágait látjuk. Keressük meg a Növényismeret könyvből a kosborfélék családjának jellemzését! A leírás és a képek alapján válaszoljunk a kérdésekre! 1. A zárvatermők melyik osztályába tartoznak a kosborfélék? ……………………………………………………… 2. Mi jellemző ezen osztály növényeinek •

levélerezetére: …………………………………

•

gyökereire: ……………………………………

•

virágaira: ………………………………………

……………………………………………………… 3. Körülbelül hány faj tartozik a kosborfélék növénycsaládjába? ……………………………… 4. Ebből hány faj őshonos Magyarországon? ………………………………………………… 5. Mit jelent az „epifiton” kifejezés? …………………………………………………………………………………………………. 6. A mellékelt fotó alapján hány cimpából áll ennek az orchideának a mézajka? Milyen állatra emlékeztet (ami a nevében is benne van)? Próbáljunk meg vázlatos rajzot készíteni egyetlen virágról az üres téglalapba! …………………………………………………… …………………………………………………… 7. A védett növények táblái közt keressük meg e faj leírását! Magyarország mely tájain fordul elő? …………………………………………………… ……………………………………………………

60




Megoldás 1. Egyszikűek 2. • mellékeres levél. • mellékgyökérrendszer. • 3 vagy 6 lepellevél (nincs csészelevél). 3. Húszezer. 5. 50 6. Fán élő (de nem élősködő). 7. Négy (hosszabb) (és egy rövidebb) cimpa. Kis majomra emlékeztet: majomkosbor. 8. Dél-Dunántúlon, Mecsek, Villányi hegység.



A feladat terepgyakorlaton, erdei iskolában is jól használható.

Továbblépés:

Öt Magyarországon élő kosbor keresése a Növényismeretből. Ezek táblázatba foglalása: rajz egy virágáról, jellemző élőhelye.

61


22. Egy szegfűféle (G) Az ábrán egy a szegfűfélék családjába tartozó növény látható. A Növényismeret könyv alapján azonosítsuk a fajt! (A jobb oldali virágban figyeljük meg a porzókat és a termőt!) 1. Mi a faj neve? ………………………….. 2. Mit jelentenek az alábbi kifejezések: •

kétivarú virág: …………...………………………………… …...…………………………………………

•

kétlaki növény: ……...……………………………………… …...…………………………………………

•

forrt csésze: ……...………………………………………

A jobb oldali üres négyzetbe rajzoljunk vázlatosan forrt csészeleveleket és a szegfűfélékre jellemző levélállást! (Segít a NI: 95-99. oldalon látható alaktani ábrasor!) 3. Mely másik, szintén „felfújt”, forrt csészéjű, azonban kétlaki szegfű fajhoz hasonlít a képen látható faj? …………………………………………….. 4. Mi jellemző a szegfűfélék családjára? A Növényismeret könyv általános része alapján írjunk le két jellemző alaktani bélyeget! •

……………………………………………….

……………………………………….………….. •

……………………………………………….

…………………………………………………...

62


5. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE …………………………………………………… Homoki habszegfű Enyves szegfű

T

W

R

N

6. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről és a talaj kémhatásával szembeni igényéről megtudtunk! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 7. Találkozhatnánk-e ugyanazon erdőben a képen látható fajjal és homoki habszegfűvel valamint enyves szegfűvel is? Az Adatbázis segítségével indokoljuk állításunkat! Segít az Adatbázis utolsó két sorának kitöltése! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

63


Értékelési szempontok (22.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L.

Megoldás 1. Hólyagos habszegfű. 2. • Kétivarú virág: mindkét ivarlevelet (porzót és termőt) tartalmazza. • Kétlaki növény: ugyanazon növényen vagy csak porzós vagy csak termős (egyivarú) virágok vannak. • Forrt csésze: a csészelevelek összeforrtak. 3. Fehér mécsvirág. 4. Öt szirom / keresztben átellenes levélállás. 5. A FAJ NEVE Hólyagos habszegfű Homoki habszegfű Enyves szegfű

T 5 6 5

W 3 1 3

R 4 4 2

N 1-2 1 1

6. A hólyagos habszegfű mérsékelten szárazságtűrő, enyhén meszes talajt és nitrogénben szegény termőhelyet igényel. 7. Nem fordulhatnak elő együtt, mert a homoki habszegfű melegebb és szárazabb élőhelyet igényel (T és W különbsége), az enyves szegfű pedig savanyú talajon díszlik (R=2).




Továbblépés:

Védett, szegfűfélék családjába tartozó növények keresése a Növényismeretből. Ezekről rajz és leírás készítése.

64


Megjegyzések a 15-22. feladatok feldolgozásához Ezek a feladatok csoportmunkában a következő módon dolgozhatók fel: minden csoport egy feladatlapot dolgoz fel, az eredmények bemutatása közösen történik. A bemutatás sorrendje 1.

Védett értékeink: 15. 16. 21. feladatlap

2.

Agresszív jövevénynövények: 17. 20. feladatlap

3.

Morfológiai „bemutató”: 18. 19. és 22. feladatlap

A bemutatókat tartalmilag és formailag a tanár a diákokkal közösen értékeli.

65


23. A „gonosz” aranka (G)

Határozzuk meg a Növényismeret könyv kulcsa (84.o.) segítségével a képen látható sárgásbarna színű élősködő növényt! (A fajt a kép alapján nem lehet azonosítani, de a nemzetséget igen!) 1. A nemzetség neve: …………………………………………………. 2. Melyik családba tartozik: …………………………………………… 3. Melyik sejtalkotó (sejtszervecske) hiányzik ennek a növénynek a szervezetéből? ………………………………………………………………………… 4. Hova (a gazdanövény edénynyalábjainak mely részébe) mélyeszti szívógyökerét a képen látható faj? Miért? …………………………………………………………………………… 5. Bár ez az élőlény nem képes fotoszintetizálni, kétségkívül a növények közé tartozik. Milyen jellegzetességei alapján lehetünk biztosak ebben? (Három olyan szervet vagy sejtalkotót nevezzünk meg, amely csak a növényekre jellemző!) •

………………………………………………………………….

•

………………………………………………………………….

•

………………………………………………………………….

66



A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. A feladatsor (23-25) egy triádot alkot. Felhasználhatók ennek megfelelően egymást követően ugyanannál a csoportnál vagy párhuzamosan három különböző csoportnál, az eredményeket közösen értékelve.

Megoldás 1. Aranka faj 2. Szulákfélék 3. Zöld színtest 4. A háncsrészbe, mert itt áramlik a szerves anyag 5. • sejtfal (cellulóztartalmú) • virág(zat) • mag, termés, szár




Továbblépés:

Növényi paraziták gyűjtése, károsító hatásuk jellemzése

67


24. A vaj is lehet virág (G) Határozzuk meg a Növényismeret könyv kulcsa (84.o.) segítségével a képen látható sárgásbarna színű élősködő növényt! (A fajt a kép alapján nem lehet azonosítani, de a nemzetséget igen!) 1.A nemzetség neve: …………………………………………………. 2. Melyik családba tartozik: …………………………………………… 3. Melyik sejtalkotó (sejtszervecske) hiányzik ennek a növénynek a szervezetéből? ………………………………………………… 4. Hova (a gazdanövény edénynyalábjainak mely részébe) mélyeszti szívógyökerét a képen látható faj? Miért? ……………………………………………… 5. Bár ez az élőlény nem képes fotoszintetizálni, kétségkívül a növények közé tartozik. Milyen jellegzetességei alapján lehetünk biztosak ebben? (Három olyan szervet vagy sejtalkotót nevezzünk meg, amely csak a növényekre jellemző!) • …………………………………………………………………. • …………………………………………………………………. • …………………………………………………………………. 6. Rajzoljuk le vázlatosan a faj egy virágát! Milyen virágtípus ez? A megnevezésben segítenek az alaktani táblák (NI: 95-99. old.) A szirmok ……………………………………

68




Megoldás 1. Szádorgó faj 2. Szádor- vagy vajvirágfélék 3. Zöld színtest 4. A háncsrészbe, mert itt áramlik a szerves anyag 5. •

Sejtfal (cellulóztartalmú)

•

Virág(zat)

•

Mag, termés, szár

6. Összeforrtak. Mellette: a forrt (csöves) pártát ábrázoló rajz.




Továbblépés:


69


25. Vicsorog, de nem harap (G)

Keressük ki a Növényismeret könyvben a tátogatófélék családjába tartozó képen látható sárgásbarna színű élősködő növényt! 1.

A faj neve: ……………………………………………………………………

2. Hány faj tartozik a tátogatófélék közé •

a Földön: ………………………….

•

hazánkban: ………………………..

3. Melyik sejtalkotó (sejtszervecske) hiányzik ennek a növénynek a szervezetéből? ………………………………………………………………………… 4. Hova (a gazdanövény edénynyalábjainak mely részébe) mélyeszti szívógyökerét a képen látható faj? Miért? …………………………………………………………………………… 5. Bár ez az élőlény nem képes fotoszintetizálni, kétségkívül a növények közé tartozik. Milyen jellegzetességei alapján lehetünk biztosak ebben? (Három olyan szervet vagy sejtalkotót nevezzünk meg, amely csak a növényekre jellemző!) •

………………………………………………………………….

•

………………………………………………………………….

•

………………………………………………………………….

70




Megoldás 1. Vicsorgó 2. 2800 faj, hazánkban 80 faj 3. Zöld színtest 4. A háncsrészbe, mert itt áramlik a szerves anyag 5. •

sejtfal (cellulóztartalmú)

•

virág(zat)

•

mag, termés, szár




Továbblépés:


Megjegyzések a 23-25. feladat feldolgozásához: A három feladat egy órán is megoldható csoportmunkában. Az osztályt három csoportra osztjuk, mindegyik csoport megkapja mindhárom feladatlapot. A csapatok versenyeznek, a helyezések alapján közösen értékeljük a munkájukat.

71

FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV. 10. évfolyam

Recommend Documents