ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. DECEMBER 20-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 55-7/2013.
TÁRGY:
5.
MELLÉKLET: 1 DB
Tájékoztató a Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága tevékenységérıl, különös tekintettel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2010. évtıl bekövetkezett változásokra, a nyugdíjvárományok egyeztetésére és a társadalombiztosítási egyéni számlára vonatkozó hatályos szabályozásra
ELİTERJESZTİ: Dr. Bartucz Sándor igazgató Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Dr. Bartucz Sándor igazgató
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -
1
FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁGA
FEL-005/146/2013.
T Á J É K O Z T A T Ó
A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága tevékenységérıl, különös tekintettel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2010. évtıl bekövetkezett változásaira, a nyugdíjvárományok egyeztetésére és a társadalombiztosítási egyéni számlára vonatkozó hatályos szabályozásra
2013. november
2
BEVEZETİ A tájékoztatóban a feladatellátással együtt az elmúlt három év során a nyugdíjrendszerben bekövetkezett olyan fıbb változásokra is szükségesnek tartottuk felhívni a figyelmet, amelyek egyrészt jelentıs kihatással voltak a társadalom túlnyomó részére, másrészt végrehajtási oldalról alapvetıen befolyásolták a szakigazgatási szerv feladatellátását. Törekedtünk arra, hogy az adott témakörrel kapcsolatos állománystatisztikai és munkaforgalmi adatokkal is segítsük a tájékozódást és a véleményalkotást. A változások kapcsán elég csak a magánnyugdíj-pénztári változásokra, a korhatár elıtti nyugdíjakra, a megváltozott munkaképességőek ellátórendszerére, vagy az adategyeztetési eljárásokra és a társadalombiztosítási egyéni számlára utalni, hogy érzékeltessük az említettek jelentıségét, a kommunikáció szükségességét és az Igazgatóságunkra hárult, illetıleg háruló feladatok nagyságrendjét és a felelısség súlyát. A nyugdíjasokra vonatkozó állománystatisztikai adatok különösen figyelemre méltóak, hiszen az állományi létszám mellett információt nyújtanak az egyes ellátás-nemekrıl, azok átlagos összegeirıl, megyénkénti átlagnyugdíjakról és az ellátások kifizetésének/utalásának módjáról, ezzel is segítve a nyugdíjakkal összefüggı információk megismerését.
I. A magyarországi nyugdíjbiztosítás fıbb vonásai, elemei és mutatói
1.
A magyar nyugdíjrendszer Magyarországon a kötelezı (államilag szervezett és garantált) nyugdíjrendszer 1929. január 1-jétıl mőködik. A nyugdíjbiztosítás azóta rendkívül sok változáson ment keresztül és fokozatosan kiterjedt minden munkajövedelembıl élıre, az alkalmazottakra és az önfoglalkoztatókra (vállalkozókra) egyaránt. A nyugdíjkorhatár feletti népesség szinte teljes egészében jogosulttá vált valamilyen társadalombiztosítási nyugellátásra, vagy szociális ellátásra. Az idısek és az egészségkárosodott személyek jövedelembiztonságát döntıen a biztosítási alapon szervezett ellátások adják. E tekintetben azonban 2012-ben gyökeres változás következett be, amennyiben a megváltozott munkaképességőek (egészségkárosodott személyek) jövedelembiztonsága ekkortól nem nyugdíjbiztosítási, hanem egészségbiztosítási ellátásokon alapul. Az idıskori jövedelembiztonságot továbbra is alapvetıen a nyugdíjbiztosítási ellátások szolgálják. 2012-tıl a nyugdíjbiztosítási ellátások köre a korbetöltött öregségi nyugdíjakra és a hozzátartozói ellátásokra szőkült. Az utóbbi évtizedekben a nyugdíjrendszer többször átalakult. Kiemelendı közülük az 1991-ben – az Országgyőlés határozatával és az azt követı törvénymódosításokkal – kezdıdött reformfolyamat, amelynek hatására lényegesen megváltozott a magyar nyugdíjrendszer. 3
A változások különösen az 1997. és az 1998. évben voltak erıteljesek, amikor a korhatár emelésére (1997), majd a tıkésített nyugdíjelemet II. pillérként tartalmazó kétpilléres kötelezı nyugdíjrendszer bevezetésére került sor (1998). A kétpilléres kötelezı nyugdíjrendszer a 2010-2012. évek többlépcsıs változásai nyomán visszaalakult egypilléres rendszerré, 2008-ban a nyugdíjszámítás szabályai változtak lényegesen, 2010-ben pedig az új korhatár-emelési folyamat meghirdetésére került sor. 2010-2012-ben a nyugdíjemelési szisztéma a vegyes indexálásúból tisztán árkövetıvé alakult át.
Közben fokozatosan szigorodtak a korai (korhatár alatti) öregségi nyugdíjazás feltételei, míg végül 2012-ben fı szabályként – bizonyos kivételekkel – meg is szőnt a korhatár elıtti nyugdíjazás.
A 2012. év másik jelentıs, már említett változása, hogy megszőnt a rokkantsági kockázatnak a nyugdíjrendszer eszközeivel való kezelése; az ellátórendszer az egészségbiztosítás részévé vált. Mindezek a változások – egyéb célok mellett – elsısorban a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát kívánják szolgálni. A fenntarthatóságot kiemelt jelentıségővé teszik a korszakos demográfiai folyamatok, nevezetesen a születı gyermekek alacsony száma, valamint a várható élettartam emelkedése.
2. A magyar nyugdíjrendszer elemei/összetevıi
Magyarországon a kötelezı nyugdíjrendszer – mintegy másfél-évtizedes, átmenetinek minısíthetı idıszaktól eltekintve – egypilléres, felosztó-kirovó finanszírozású társadalombiztosítási nyugdíjrendszerként mőködik, amelyet kiegészít az 1993-ban létrejött önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere, valamint számos egyéb, nyugdíjcélú megtakarítási forma (üzleti biztosítások, nyugdíj-elıtakarékossági számla, stb.). 1998-tól - 2011-ig a kötelezı rendszer része volt a tıkésített magán-nyugdíjrendszer. Ez azonban – a késıbbiekben részletezettek szerint – nem mőködött a várakozásoknak megfelelıen, továbbá hosszú távra szólóan rontotta a költségvetési egyensúlyi helyzetet, illetve jelentısen hozzájárult az államadósság felhalmozódásához. A mindezek miatt 2010-2012-ben több lépcsıben végrehajtott intézkedések nyomán a magánpénztári tagok száma a korábbi töredékére zsugorodott és 2012-tıl a kötelezı járulékbefizetések már kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történnek. Ezzel a magánnyugdíj-rendszer kikerült a kötelezı nyugdíjbiztosításból. A megmaradt mintegy 70 ezer tag jelenleg önkéntes alapon teljesít tagdíjbefizetést.
4
3. Fıbb demográfiai mutatók és állománystatisztikai adatok
Fıbb Fejér megyei demográfiai mutatók Népesség száma
Élveszületések
Halálozások
Természetes szaporodás, fogyás (-) ezer lakosra
nı.
férfi.
összesen
száma
aránya ezer lakosra
száma
aránya ezer lakosra
2011.
219 947
206 173
426 120
3 631
8,5
5 262
12,4
-3,8
2012.
217 830
204 097
421 927
3 741
8,9
5 249
12,5
-3,6
2013. I. félév
217 266
203 820
421 086
1 710
4,1
2 747
6,6
-2,5
Korcsoportok összesen 0-14 éves (fı) 15-64 éves (fı) 65 éves és idısebb(fı) 2011.
61 916
297 041
67 163
426 120
2012.
60 747
294 386
66 794
421 927
2013. I. félév
60 527
292 342
68 217
421 086
Népesség gazdasági aktivitása Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
Gazdaságilag aktívak
Gazdaságilag nem aktívak
Nyugdíjasok
Aktivitási arány
ezer fı
Munkanélküliségi ráta
Foglalkoztatási ráta
%-ban
2011.
170,8
18,1
188,9
137,1
116,1
58,0
9,6
52,4
2012.
170,0
19,5
189,5
135,4
116,6
58,3
10,3
52,3
2013. I. félév
173,2
20,6
193,8
130,4
114,6
59,8
10,6
53,4
5
A népesség és a nyugdíjasok száma megyei és országos viszonylatban 2013. I. félév 12 000 9 909 10 000 8 000 6 000 4 000
2 841
2 000 421
116
0 népesség (ezer fı) országos
6
nyugdíj, nyugdíjszerő ellátás (ezer fı) megyei
Állománystatisztikai adatok Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık létszáma és ellátásai Fejér megyében(2013. januári emelés után) Fıellátás megnevezése 1. Öregségi nyugdíjak
Teljes ellátás fı
Fıellátás
Ft
átlag
Ft
Kiegészítı ellátások átlag
fı
Ft
átlag
száma
82 570
9 553 873 815 115 706
8 674 780 895
105 060
26 929
879 092 920
32 645
31 001
77 018
8 866 511 665 115 123
7 995 488 690
103 813
26 714
871 022 975
32 605
30 783
11 301
1 155 599 775 102 256
1 034 066 795
91 502
3 907
121 532 980
31 106
4 545
620
119 352 250 192 504
118 281 975
190 777
26
1 070 275
41 164
26
4 932
568 009 900 115 168
561 010 230
113 749
189
6 999 670
37 035
192
2. Korhatár alattiaknak járó ellátások
8 581
1 179 264 180 137 427
1 170 797 780
136 441
248
8 466 400
34 139
252
2.1. Korhatár elıtti ellátások
6 454
809 240 840 125 386
802 151 380
124 287
206
7 089 460
34 415
209
2.2. Szolgálati járandóság
1 591
279 846 665 175 894
279 141 970
175 451
22
704 695
32 032
22
536
90 176 675 168 240
89 504 430
166 986
20
672 245
33 612
21
1.1. Korbetöltött öregségi nyugdíjak ebbıl: Korbetöltött rokkantsági nyugdíjakból átsorolt öregségi nyugdíjak 1.2. Korhatár alatti öregségi nyugdíjak (1955 elıtt született fegyveresek) 1.3. Nıknek 40 év jogosultsági idı alapján járó nyugdíjak
2.3. Átmeneti bányászjáradék 2.4. Balett-mővészeti életjáradék
-
-
-
-
-
-
-
-
-
13 469
975 411 475
72 419
935 193 645
69 433
1 281
40 217 830
31 396
1 322
3.1. Korbetöltötté vált rokkantsági ellátások
1 246
87 884 945
70 534
80 963 060
64 978
203
6 921 885
34 098
216
3.2. Korhatár alatti rokkantsági ellátások
6 467
520 671 975
80 512
498 796 310
77 129
714
21 875 665
30 638
733
3.3. Rehabilitációs ellátások
5 422
336 833 355
62 123
326 193 310
60 161
340
10 640 045
31 294
349
289
26 012 890
90 010
25 301 490
87 548
22
711 400
32 336
22
45
4 008 310
89 074
3 939 475
87 544
2
68 835
34 418
2
4 431
299 187 500
67 521
283 655 280
64 016
1 239
15 532 220
12 536
1 480
4 430
299 103 190
67 518
283 570 970
64 012
1 239
15 532 220
12 536
1 480
276
16 909 135
61 265
16 882 765
61 169
5
26 370
5 274
6
3 374
254 196 415
75 340
239 046 355
70 850
1 214
15 150 060
12 479
1 454
3. Rokkantsági és rehabilitációs ellátások
3.4. Rehabilitációs járadékok 3.5. Bányászok egészségkárosodási járadéka 4. Özvegyi és szülıi nyugdíj 4.1. Özvegyi és ideiglenes özvegyi nyugdíjak 4.1.1. Ideiglenes özvegyi nyugdíj 4.1.2. Korbetöltött özvegyi nyugdíj
7
Fıellátás megnevezése 4.1.3. Korhatár alatti özvegyi nyugdíj 4.2. Szülıi nyugdíj 5. Árvaellátás Nyugellátások (1+3.4+4+5) 6. Mezıgazdasági szövetkezeti járadékok 7. Baleseti járadékok 8. Rokkantsági járadék 9. Házastársi pótlék, jövedelempótlék 10. Egyéb járandóságok Járadékok, pótlékok összesen (6+7+8+9+10) Ellátások mindösszesen
Teljes ellátás fı
Fıellátás
Ft
Kiegészítı ellátások
átlag
Ft
átlag
fı
Ft
átlag
száma
780
27 997 640
35 894
27 641 850
35 438
20
355 790
17 790
20
1
84 310
84 310
84 310
84 310
-
-
-
-
3 763
146 062 220
38 815
145 389 240
38 637
196
672 980
3 434
197
10 025 136 425 110 102
9 129 126 905
100 262
28 386
896 009 520
31 565
32 700
91 053 38
2 966 395
78 063
2 427 640
63 885
18
538 755
29 931
27
548
13 892 285
25 351
12 648 720
23 082
39
1 243 565
31 886
39
1 389
46 466 710
33 453
46 299 450
33 333
3
167 260
55 753
3
814
12 276 240
15 081
12 276 240
15 081
-
-
-
-
80
3 094 930
38 687
2 875 465
35 943
8
219 465
27 433
8
2 869
78 696 560
27 430
76 527 515
26 674
68
2 169 045
31 898
77
12 232 495 750 105 742
11 286 344 355
97 563
29 961
946 151 395
31 579
34 329
115 683
8
Öregségi nyugdíjban részesülık fıellátásának átlagösszege területenként 2012. december
9
Nyugdíjasokra vonatkozó adatok 2013. november hóban Létszám
életkor szerint korcsoportok
Országos
Fejér megye
Székesfehérvár
62 év alatti
110 807
5 985
1 717
62 - 66
550 668
23 930
6 352
67 - 71
482 892
19 057
5 162
72 - 76
380 764
15 573
3 990
77 - 81
284 741
11 972
3 014
82 - 86
186 527
7 163
1 850
87 - 91
86 787
2 974
836
92 - 96
21 640
650
180
97 - 101
2 727
56
18
270
7
1
2 107 823
87 367
23 120
102 év feletti Összesen
Teljes ellátás összege szerint
Ft. kategóriák (Ft/hó/fı)
Országos Létszám (fı)
Fejér megye
Teljes ellátás átlaga (Ft/fı)
10000 alatt
4 919
5 714
10000 - 19999
6 760
14 934
20000 - 24999
2 835
22 480
25000 - 29999
3 678
27 743
30000 - 34999
6 429
32 639
35000 - 39999
10 038
37 771
40000 - 44999
15 835
42 685
45000 - 49999
22 620
47 609
50000 - 54999
30 899
52 609
55000 - 59999
42 845
57 648
60000 - 64999
61 978
62 686
Létszám (fı)
23 58 55 61 169 289 483 744 1 114 1 374 2 142
10
Székesfehérvár
Teljes ellátás átlaga (Ft/fı)
6 500 15 833 22 751 28 005 32 722 37 888 42 774 47 688 52 577 57 627 62 724
Létszám (fı)
3 8 5 6 20 46 94 111 170 233 374
Teljes ellátás átlaga (Ft/fı)
3 093 16 352 22 617 28 369 32 804 38 068 42 921 47 673 52 645 57 749 62 690
Országos
Fejér megye
Ft. kategóriák (Ft/hó/fı)
Létszám (fı)
65000 - 69999
77 418
67 616
70000 - 74999
98 095
72 561
75000 - 79999
113 632
77 523
80000 - 84999
114 126
82 498
85000 - 89999
111 431
87 496
90000 - 94999
125 234
92 641
95000 - 99999
166 999
97 483
100000 - 109999
226 347
10 4683
110000 - 119999
169 955
11 4814
120000 - 129999
137 197
12 4813
130000 - 139999
110 832
13 4812
140000 - 149999
89 515
14 4825
150000 - 159999
73 625
15 4832
160000 - 169999
62 898
16 4865
170000 - 179999
49 950
17 4813
180000 - 189999
38 882
18 4778
190000 - 199999
30 085
19 4753
200000 és felette
102 766
2 107 823
Összesen
Teljes ellátás átlaga (Ft/fı)
Létszám (fı)
Székesfehérvár
Teljes ellátás átlaga (Ft/fı)
Létszám (fı)
Teljes ellátás átlaga (Ft/fı)
23 8683
2 753 3 684 4 460 4 523 4 266 4 934 6 839 10 095 7 768 6 347 5 121 4 216 3 354 2 951 2 261 1 704 1 370 4 209
67 636 72 596 77 544 82 474 87 485 92 647 97 561 104 730 114 887 124 790 134 785 144 835 154 839 164 852 174 718 184 711 194 794 234 523
496 746 877 993 961 1 156 1 393 2 478 2 162 1 957 1 604 1 395 1 147 965 814 671 522 1 713
67 725 72 707 77 639 82 453 87 476 92 667 97 599 104 928 114 960 124 774 134 724 144 881 154 785 164 959 174 671 184 754 194 684 235 217
111 554
87 367
114 814
23 120
125 490
Utalási mód szerint, illetve levonás tekintetében
Postai kifizetés
Országos Létszám (fı) % 1 088 401 52
Fejér megye Létszám (fı) % 42 767 49
Székesfehérvár Létszám (fı) % 10 120 44
Folyószámlára utalás
1 019 422
48
44 600
51
13 000
56
Összesen
2 107 823
100
87 367
100
23 120
100
96 801
4,6
3 737
4,3
858
3,7
Levonással érintett tételek
11
II. Az ellátórendszer fıbb változásai Magyarországon a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer korábban az öregségi, a rokkantsági és a hozzátartozói (hátramaradott) nyugdíjakra terjedt ki. 2012-tıl az ellátási szerkezet lényegesen átalakult: a megváltozott munkaképességőek ellátásai új alapokra helyezıdtek és a nyugdíjbiztosításból az egészségbiztosításba kerültek át. 1. Öregségi nyugdíj 1.1. Az 1997. és 2011. közötti idıszak változásai •
Magyarországon hosszú idın keresztül változatlan volt az öregségi nyugdíjkorhatár: férfiaknak 60 év, nıknek 55 év. A hosszú távú demográfiai változásokhoz történı igazodás és a nyugdíjrendszer tartós finanszírozhatósága érdekében az 1990-es évek elsı felében döntés született az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos felemelésérıl és nemek közötti egységesítésérıl. Ennek alapján a férfiak korhatára 1998-ban és 2000ben 1-1 évvel emelkedett és ezzel elérte a 62 évet. A nık korhatára 2008-ig minden második évben egy évvel nıtt. Pl. az 1942-ben született nık 57 évesen, az 1943-ban születettek 58 évesen, az 1944-ben születettek pedig 59 évesen vehettek igénybe öregségi nyugdíjat. A nıi korhatár emelésének folyamata ennek megfelelıen folytatódott: a 62 éves korhatár elıször az 1947-ben születettekre vonatkozott.
•
A korhatáremeléssel párhuzamosan bevezetésre került az ún. rugalmas nyugdíjazás rendszere. Ennek keretében az ún. elırehozott öregségi nyugdíjat a hosszú szolgálati idıvel rendelkezık vehették igénybe. A 2008-tól az elırehozott és a csökkentett összegő elırehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez további feltételt határozott meg a törvény: a nyugdíjat igénylınek meg kell szüntetnie a biztosítás alapjául szolgáló jogviszonyát. (Nyugdíjasként azonban létesíthet új jogviszonyt.) 2010. január 1-jétıl már nem csak az elırehozott nyugdíjat igénylıknél feltétel a nyugdíj megállapításának a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, hanem a korhatáron, illetve a fölött igénybe vett öregségi nyugdíjak esetében is. Ez a feltétel kiterjed az EGT államban, illetve kétoldalú egyezmény szerinti államban jogviszonyban állókra is.
•
2009. elsı felében az Országgyőlés törvényt fogadott el az öregségi nyugdíjkorhatár 62-rıl 65 évre történı fokozatos felemelésérıl. Az emelés fı szabályként születési évjáratonként fél évvel történı emelést jelent. A korhatáremelés a következıképpen érinti az egyes születési évjáratokat: Az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap; az 1953-ban születetteké 63 év, az 1954-eseké 63 év és 183 nap, 1955-ösöké 64 év, az 1956-osoké 64 év és 183 nap, az 1957-ben és késıbb születetteké 65 év. Ez mindkét nemre vonatkozik.
1.2. A 2012-tıl érvényes szabályozás •
Az Országgyőlés által 2011. év végén elfogadott, 2012-tıl hatályos törvénymódosítás nem érintette a korhatár-emelési folyamatot, ugyanakkor alapjaiban változtatta meg a korhatár elıtti öregségi nyugdíjazás feltételrendszerét. Azzal, hogy az öregségi nyugdíj igénybevételét fı szabályként csak a korhatárt betöltöttek számára tette lehetıvé, jelentıs mértékben „felülírta” a korai öregségi nyugdíjazás korábban elképzelt, fokozatos szigorítási folyamatát. Szigorítás helyett a korai öregségi nyugdíj teljes kiiktatását közelítı szabályrendszer jött létre.
12
A 2012. évi változás elvi kiindulópontja ugyanis az, hogy korhatár alatti öregségi nyugdíj igénybevételére 2012-tıl nincs lehetıség. Ez alól egyetlen tartósan fennmaradó, rendszerszerő kivétel van: a nık számára 2011-ben bevezetett, külön életkori feltétel nélküli öregségi nyugdíjazás, melyet a legalább 40 év ún. jogosultsági idıvel rendelkezı nık vehetnek igénybe. A jogosultsági idı szőkebb kategória, mint a nyugdíjbiztosítási rendszerben egyébként szokásosan alkalmazott szolgálati idı. Kizárólag a keresıtevékenységgel elért jogszerzı idı, valamint a gyermeknevelési ellátások folyósítási ideje számítható be. További feltétel, hogy a keresıtevékenységgel szerzett jogszerzı idı a legalább 40 éven belül nem lehet kevesebb 32 évnél, (5 vagy több gyermek esetén ez a feltétel a gyermekszám függvényében fokozatosan enyhül 25 évig.) Az új nyugdíjazási lehetıség a teljes aktív életszakaszukat végigdolgozó, a legtöbb esetben gyermeket is felnevelı nık teljesítményét ismeri el. Fejér megyében 2013. október 31-éig 5649, országosan pedig összesen 99612 nı részére került megállapításra öregségi teljes nyugdíj 40 év jogosultsági idı alapján. •
A 2012. elıtt megállapított, 2012. január 1-jén a korhatárt még el nem ért személyeknek járó korai öregségi nyugdíjak – a korhatár eléréséig tartó átmeneti idıszakra – átalakultak szociális ellátássá. Összegük nem változott és a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok is vonatkoznak rájuk. Ugyanakkor az ellátásban részesülı a korhatár eléréséig nem minısül nyugdíjasnak, vagyis egyes, a nyugdíjasokra vonatkozó kedvezmények nem terjednek ki rájuk. 2012. elıtt korai öregségi nyugdíjak voltak pl.: elırehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, mővésznyugdíj és még több más, speciális korai öregségi ellátás. Külön is megemlítendı a fegyveres testületek volt hivatásos állományú tagjainak járó, különösen kedvezményes feltételek mellett megállapított szolgálati nyugdíjak átalakítása és – fı szabályként – a korbetöltésig tartó, számottevı mértékő csökkentése. A korhatár betöltésekor ezek az ún. korhatár elıtti ellátások „visszaalakulnak” öregségi nyugdíjakká. Ha a szociális ellátásának folyósítási ideje alatt az ellátott legalább 1 éven át keresıtevékenységet folytat, akkor jogot szerez arra, hogy a körbetöltéskor ne a „régi” (de az emelésekkel megnövelt) nyugdíját „kapja vissza”, hanem az újonnan megszerzett szolgálati idıt és kereseteket is figyelembe véve nyugdíját újra megállapítsák. (Természetesen csak akkor, ha ez kedvezıbb.)
•
Meghatározott és egyre szőkülı körben, általában átmeneti jelleggel arra is lehetıséget biztosít az új szabályozás, hogy az újonnan létrehozott szociális ellátások megállapítását 2012-tıl is kérhessék az érintettek. A jövıben idıbeli korlátozás nélkül újonnan is megállapítható lesz 2 speciális, kis létszámot érintı ellátás: az átmeneti bányászjáradék és a balett-mővészeti életjáradék.
•
A 2012. évi változtatások – a nık speciális nyugdíjazási lehetıségétıl eltekintve – biztosítják, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás ún. korcentruma (a nyugdíjazáskor betöltött tényleges életkor) megközelítse, elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt. Eddig az e korcentrum lényegében az elırehozott öregségi nyugdíj életkori jogosultsági feltétele szerinti életkorral volt azonos. Ilyen módon az intézkedések nagymértékben elısegítik a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát és egyben megszüntetik a korai öregségi nyugdíjazási lehetıségek eddigi szerteágazó változatait.
13
1.3.
A 2013-tól érvényes szabályozás •
A 2013. január 1-jétıl hatályos rendelkezések szerint korhatár elıtti ellátásra az is jogosult, aki a korhatár elıtti ellátás kezdınapjáig, de legkésıbb 2014. december 31-ig korkedvezményre jogosultságot szerzett/szerez. Ebben az esetben az ellátást az öregségi nyugdíj-korhatár betöltése elıtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt szerzett. 2015-tıl már nem szerezhetı további jogosultság, tehát ettıl kezdve csak a 2014. december 31-i tartó munkavégzéssel szerzett korkedvezményt lehet figyelembe venni.
•
Az öregségi nyugdíj keresıtevékenység miatti szüneteltetésének általános szabályai 2013-ban lényegében nem változtak, viszont a 2013. évi keretösszeg 1.764.000,-Ft összegben – a havi minimálbér (98.000,-Ft) tizennyolcszorosában – került meghatározásra. • Életkorától függetlenül szüneteltetni kell az öregségi nyugdíja folyósítását annak, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban; köztisztviselıként vagy közszolgálati ügykezelıként közszolgálati jogviszonyban; közalkalmazotti jogviszonyban; állami vezetıi, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban; igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban; fegyveres szervvel hivatásos, vagy a Magyar Honvédséggel szerzıdéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha az öregségi nyugdíjas már 2013. január 1-jén az említett jogviszonyok bármelyikében állt és ezt a jogviszonyát 2013. június 30-a után is fenntartotta, nyugdíját 2013. július 1-jétıl kellett szüneteltetni. E személyi körnek az említett jogviszonya fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. [A közszférában létesített – közszolgálati, közalkalmazotti, stb. – jogviszonyt egyébként a keletkezése napjától számított 15 napon belül be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak [1820 Budapest], vagy a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.] Ha az említett jogviszonyok bármelyike csak 2013. január 1-je után létesült, a nyugdíjat a jogviszony létesítését követı hónap elsı napjától kell szüneteltetni. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a korhatár elıtti ellátásban részesülıkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell, kivéve, ha ez utóbbi ellátásban részesülı személy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
2.
A megváltozott munkaképességő személyek ellátásai •
2012. január 1-jén átalakult a megváltozott munkaképességő személyek magyarországi ellátórendszere. A rokkantsági nyugellátás megállapításának lehetısége megszőnt. A korábban megállapított rokkantsági nyugellátások egészségbiztosítási – rokkantsági vagy rehabilitációs – ellátássá alakultak át. Ugyanezen ellátások megállapítását igényelhetik a munkaképesség-változást újonnan elszenvedett személyek is. Az átalakítás célja a rehabilitációs szemlélet következetes érvényesítése. Az új feltételek mellett pénzbeli ellátás megállapítására csak akkor kerül sor, ha a megváltozott munkaképességő személy esélytelen arra, hogy megélhetését munkajövedelembıl biztosítsa. Az új ellátások feltételei a rehabilitációra, a munkaerı-piaci visszatérésre ösztönöznek. A megmaradt munkaképesség érvényesítését pontosan szabályozott rehabilitációs eljárás segíti elı.
14
•
A korábban megállapított rokkantsági nyugellátások életkortól és egészségi állapottól függı ellátássá alakultak át. Változatlan feltételek mellett öregségi nyugdíjban részesülnek azok a 2012 elıtt megállapított rokkantsági nyugdíjban részesülık, akik 2011 végén már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, tehát elmúltak 62 évesek. A korhatárt el nem ért, de az 57. életévet betöltött (tehát 1954ben vagy korábban született) és/vagy munkaképességüket teljesen elvesztett rokkantsági nyugdíjasok 2012. január 1-jétıl rokkantsági ellátást kapnak. Ezen ellátás legfontosabb feltételei megegyeznek a korábbi rokkantsági nyugdíjéval.
•
A 2011 végén 57 évnél fiatalabb (tehát 1954 után született) és megmaradt munkaképességgel rendelkezı személyek rokkantsági nyugellátása rehabilitációs ellátássá alakult át. E személyek ellátásának végleges formáját az egészségi állapotuk komplex felülvizsgálatát követıen határozzák meg.
•
A 2012. elıtt nem nyugdíjban, hanem szociális ellátásban részesült megváltozott munkaképességő személyek részére folyósított szociális ellátások feltételei is megváltoztak 2012. január 1-jén. Az ellátások közül a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék teljesen átalakult. A 2011 végén 57 évet betöltött személyek ellátását rokkantsági ellátásként, a fiatalabbakét pedig rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább. Utóbbiak esetében az ellátás végsı formáját ugyancsak a komplex felülvizsgálatot követıen kell meghatározni. Fejér megyében 2012. évben március 31-éig összesen 6327 megváltozott munkaképességő személy tett eleget a felülvizsgálatukra irányuló – jogszabályban meghatározott – nyilatkozattételi felhívásnak. Nyilatkozat hiányában 122 ellátást megszüntetı határozat kiadására került sor.
•
Az ellátórendszer átalakítása fokozatosan megszünteti a rehabilitálható megváltozott munkaképességőek részére 2008-ban bevezetett ellátási formát, a rehabilitációs járadékot. 2012. január 1-jétıl ezt az ellátást már nem állapítják meg. A korábban megállapított ellátásokat azonban a megállapítási határozatban szereplı idıpontig folyósítják. A legfeljebb 3 éves idıtartam miatt 2014 végéig ezen ellátás teljesen megszőnik.
3. Hátramaradotti (hozzátartozói) ellátások •
A hozzátartozók ellátásának alapvetı feltétele, hogy a jogszerzı(elhunyt) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt megszerezte vagy öregségi nyugdíjasként halt meg. Ha a jogszerzı halálakor az öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el, a szükséges szolgálati idıt a szabályok a halálozáskor betöltött életkor függvényében határozzák meg. (Pl. Ha a 45. életéve betöltése után elhunyt jogszerzı nem rendelkezik legalább 15 év szolgálati idıvel, az özvegy nem jogosult özvegyi nyugdíjra.)
•
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszőnését követıen özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, vagy megváltozott munkaképességő, vagy a jogszerzı legalább két árvájának (vagy fogyatékkal élı, illetve tartósan beteg árvájának) eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha a felsorolt feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be.
•
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60 %-a annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat megillette, illetve megillette volna. Ugyancsak 60 %-os mértékő az özvegyi nyugdíj, ha saját jogon szerzett nyugdíjjal a nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve megváltozott munkaképességő özvegy nem rendelkezik.
15
Ha az özvegy részére saját jogú rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár elıtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, balett-mővészeti életjáradékban kerül folyósításra, vagy a nyugdíjat két árva ellátására tekintettel kapja, akkor az özvegyi nyugdíj a jogszerzı nyugdíjának 30 %a. (A 30 %-os özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogon járó ellátásának összegétıl függetlenül jár.) •
A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett elhunyt jogszerzı után az özvegy az özvegyi nyugdíj helyett özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege nagyobb az özvegyi nyugdíj összegénél. Az özvegyi járadékot az elhunyt jogszerzınek a tagsági viszonya megszőnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani. Ha azonban a visszalépı tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át, a csökkentett tagi követelést kell figyelembe venni. Özvegyi járadék mellett özvegyi nyugdíj nem jár.
4. A nyugdíjak emelése •
Magyarországon a nyugdíjemelés mértékét 2012-tıl kezdıdıen kizárólag a tárgyévi inflációs folyamatok határozzák meg. Januárban a tárgyévre tervezett, az éves költségvetési törvényben rögzített fogyasztói árindex mértékével megegyezıen emelik meg a nyugellátásokat. Amennyiben az évközi folyamatok alapján a fogyasztói árindex éves várható mértéke magasabb a tervezettnél, akkor november hónapban januárra visszamenıleges kiegészítı intézkedésre kerül sor. Ennél a nyugdíjasok fogyasztói kosarának várható inflációját kell figyelembe venni, ha ez magasabb, mint az általános fogyasztói árindex.
•
2012 elıtt a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor az infláció mellett a nettó átlagkereset alakulását is figyelembe kellett venni. 2009-ig a nyugdíjemelés mértékét a tárgyévi fogyasztói árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés átlaga határozta meg. A 2010-2011. évi szabályok szerint a nettó átlagkereset alakulását a GDP 3 %-ot elérı várható éves növekedése esetén kellett figyelembe venni. A novemberi kiegészítéseket is figyelembe véve azonban a nettó átlagkereset növekedésének mértékét ezekben az években ténylegesen nem kellett alkalmazni.
•
Ha a novemberi intézkedés 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékő, akkor kiegészítı nyugdíjemelés formájában kell végrehajtani. (Az intézkedés tehát a novemberi nyugdíjakba már beépül.) Ha a kiegészítés mértéke 1 %-pontnál kisebb, a nyugdíjemelés különbözetet a tárgyévben egy összegben kell kifizetni. Ebben az esetben a kiegészítés a következı év januárjában épül be a nyugdíjakba. (Ekkor tehát a januári emelési mérték és a különbözet együttes hatását kell érvényesíteni.)
•
A nyugdíjprémium szabályai változatlanok, kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a GDP növekedésének tárgyévben várható mértéke a 3,5 %-ot meghaladja és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül.
16
5. Adategyeztetési eljárás, hatósági bizonyítvány, társadalombiztosítási egyéni számla 5.1. Adategyeztetés • Adategyeztetés 2013. január 1-jétıl megszőnt a szolgálati idı elismerési kérelem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugellátásra jogosító szolgálati ideje, vagy egyéb kedvezményt biztosító (nık kedvezményes nyugdíjára, korkedvezményre, átmeneti bányászjáradékra, balett-mővészeti életjáradékra jogosító) ideje megállapítására nincs lehetıség, erre az ún. adategyeztetési eljárásban kerül sor. Az egyeztetési eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában szereplı, az adott biztosítottra vonatkozó, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyairól és kereseteirıl, jövedelmeirıl tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása esetén megtörténjen azok teljes körő nyilvántartásba vétele, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történı bejegyzése. Az eljárás célja továbbá, hogy – kérésre – az esetleg hiányos, téves adatok javítása, törlése, beszerzése is megtörténjen. Az eljárás határozattal zárul, amelynek jogerıre emelkedésével egyidejőleg adatai egy végleges adatbázisba kerülnek. • Az egyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból, illetve elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemre folytatják le. Hivatalból az 1955. és 1959. között született biztosítottakkal történı adategyeztetési eljárások indulnak, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésért felelıs nyugdíjbiztosítási szerv vezetıje, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság fıigazgatója által jóváhagyott ütemezés szerint történik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az 1960. évben vagy azt követıen született (volt) biztosítottak esetén az egyeztetési eljárást 2015. január 1-jétıl ötéves korcsoportonként indítják meg. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére tehát két év áll rendelkezésre. Egyeztetési eljárás kérelemre is indítható, amelyet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkezı biztosítottak a www.onyf.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes honlapon az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével nyújthatnak be. Ügyfélkapu regisztrációt az okmányirodánál valamint a kormányablaknál van lehetıség igényelni. Az egyeztetési eljárás megindítása a „Kérelem adategyeztetési eljárás iránt” ÁNYK őrlap becsatolásával lehetséges. •
Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplı adatairól kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehetı valamennyi jogviszonyát, megszerzett szolgálati idejét, az 1987. december 31-ét követı idıszakra vonatkozóan a nyilvántartott nyugdíjjárulék-köteles kereseteit, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét, továbbá az egyéb szolgálati, jogosultsági idınek minısülı idıtartamokat. A kimutatást az elızetes tájékoztatás során kérheti papíron, vagy elektronikusan. A kimutatás kézhezvételét követı 90 napon belül az abban nem szereplı vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tehet a nyugdíjbiztosítás szerv felé, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. 17
Ekkor nyílik lehetıség egyéb, szolgálati idınek minısülı idıszakok elismerésérét kezdeményezni, például a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka idıtartamát megállapítani. A csatolt adatok, dokumentumok alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le, amelynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot, egyéb szervet. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a tényállás tisztázást követıen határozattal dönt az elismerhetı szolgálati idejérıl, és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehetı egyéb tényekrıl, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetısége.
Amennyiben az adatok a valóságnak megfelelnek, abban módosításra nincs szükség, a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetısége van a közölt adatok jóváhagyására. Amennyiben az elıírt határidın belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, az illetékes igazgatóság ezt az információt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz. Az egyeztetési eljárás során az általános ügyintézési határidı 60 nap, amelyet az igazgatási szerv vezetıje indokolt esetben – az ügyfél egyidejő értesítése mellett – egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthat.
5.2. Hatósági bizonyítvány • 2013. január 1-jétıl a (biztosított hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti a szolgálati idejérıl / nık esetében a 40 évi jogosultsági idırıl), a korkedvezményes idejérıl és az 1997 után megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmérıl. Fel kell azonban függeszteni a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást és hivatalból adategyeztetési eljárást kell lefolytatni, ha az érintett a nyilvántartásban nem szereplı szolgálati (jogosultsági) idı elismerését kéri, vagy 1954 után született és vele egyeztetési eljárást még nem folytattak le.
5.3. A társadalombiztosítási egyéni számla 2013. június 1-jétıl kezdıdıen elektronikus ügyintézés keretében a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkezı személyek részére lehetısége van a társadalombiztosítási egyéni számlájuk megtekintésére. Amennyiben az érdekelt ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkezik, úgy a társadalombiztosítási egyéni számlája tartalmának megismerését kérheti levélben a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól, vagy személyesen - szintén a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság - ügyfélszolgálatán. A kivonat kiállítása iránti eljárás illeték- és költségmentes.
18
A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a határozza meg. A kivonaton feltüntetett, a 2012. december 31-ét követı idıszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdésében elıírt adatszolgáltatásból származnak. A számla tartalmazza a biztosított természetes személyazonosító adatait és a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint a biztosított után 2012. évet követı idıszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.
III. A kétpilléres kötelezı nyugdíj-rendszer 2010-2012. évi átalakítása •
A magyarországi kötelezı nyugdíjrendszer 1998-tól kétpilléres formában mőködött. A nyugdíjbiztosítási járulékbefizetések mintegy háromnegyede a felosztó-kirovó elven mőködı állami pillérbe, mintegy egynegyede pedig a tıkefedezeti elven mőködı magánnyugdíj-pénztárakba került. Ennek megfelelıen került sor az ellátási szabályok törvényi meghatározására is.
•
A vegyes finanszírozású rendszerbe kötelezıen be kellett lépnie a pályafutásukat 1998. június 30-át követıen megkezdett személyeknek. A korábban már járulékot fizetett személyek maguk dönthettek a csatlakozásról. Ha beléptek a vegyes nyugdíjrendszerbe, ezzel lemondtak a csatlakozás elıtt megszerzett nyugdíjjogosultságuk mintegy egynegyed részérıl.
•
Az 1998-tól mőködı kétpilléres kötelezı nyugdíjrendszer egyre kevésbé felelt meg a várakozásoknak. Az idısebb korú biztosítottak nagyszámban, átgondolatlanul csatlakoztak a vegyes rendszerhez, ugyanakkor a magánnyugdíj-pénztárak befektetési teljesítménye a várakozás alatt maradt. Mindez nagymértékben rontotta a pénztártagok jelentıs részének ellátási kilátásait. Eközben az állami költségvetést terhelték az átalakítás átmeneti költségei, a társadalombiztosítási pillérbıl kiesı bevételek megtérítési kötelezettsége. Emiatt a kétpilléres rendszer mőködése jelentısen hozzájárult az éves államháztartási hiány és az államadósság növekedéséhez.
•
A kedvezıtlen folyamatokat látva a magyar Országgyőlés a kétpilléres kötelezı nyugdíjrendszer átalakítása mellett döntött. Ennek megvalósítására fokozatosan került sor a 2010-2012. években. A legfontosabb intézkedések a következık voltak:
2010 novemberében döntés született - a pályakezdık vegyes nyugdíjrendszerhez történı kötelezı csatlakozásának megszüntetésérıl, valamint - a kötelezı magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetések 14 hónapi (2010. október 1. és 2011. november 30. közötti) felfüggesztésérıl; 2010 decemberében elfogadta az Országgyőlés a magánnyugdíj-pénztárból történı visszalépés szabályait. Eszerint a magánnyugdíj-pénztári tagok 2011. január 31-éig bármely nyugdíjbiztosítási szervnél kezdeményezhették a tagsági jogviszony fenntartását. Ennek hiányában a tagsági jogviszony 2011. március 1-jén automatikusan megszőnt. 19
A visszalépı pénztártagok követelése a magyar állam részére került visszautalásra. Ezzel egyidejőleg a volt pénztártag teljes társadalombiztosítási nyugdíjra vált jogosulttá, jövıbeni ellátást tehát nem csökkentik pénztártagsága miatt. Emellett a pénztártagság ideje alatt fizetett kiegészítı (nem kötelezı) tagdíj és az egyéni számlán jóváírt infláció felett elért befektetési hozam a pénztártagot illette (akár készpénzben is felvehette); Fejér megyében 2011. január hónapban 3834 személy – magánnyugdíjpénztári tagságuk fenntartására irányuló - nyilatkozatának átvételére került sor, akik részére a szükséges tájékoztatásokat is meg kellett adni.
•
2012-tıl törvény rendelkezik arról, hogy valamennyi, törvényi szinten elıírt kötelezı járulékbefizetés a Nyugdíjbiztosítási Alapba – tehát a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven mőködı pillérébe – kerül;
2012. augusztus 1-jétıl a törvényi szabályozás egyértelmően rendezi a magánnyugdíj-pénztári tagság fenntartását választott személyek jogszerzését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Eszerint a kötelezı magánnyugdíj-pénztári befizetés felfüggesztésének napjától, tehát 2010. október 1-jétıl, a magánnyugdíj-pénztári tagok is teljes mértékő jogosultságot szereznek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben.
A megtörtént változások következtében 2012-tıl a magyar kötelezı nyugdíjrendszer egypilléressé vált. A magánnyugdíj-pénztári rendszer önkéntes pillérként mőködik tovább, nagymértékben – a 2010 végi 3115 ezerrıl 74 ezer fıre lecsökkent taglétszámmal. A pénztártagok 97,6 %-a a döntött tehát úgy, hogy visszalép a tisztán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
IV. Az önkéntes nyugdíjpénztárak Magyarországon 1993 decembere óta lehetséges önkéntes nyugdíjpénztárak alapítása. Ezen intézmények szervezett kereteket teremtettek a pénztártagok jövıbeni nyugdíjkiegészítését szolgáló önkéntes elıtakarékosságnak. Ezeket a megtakarításokat a munkáltatók is nagymértékben támogatják, kiegészítik. Az önkéntes pénztárba történt befizetések után a pénztártag adókedvezményt érvényesíthet, amelyet pénztári egyéni számláján írnak jóvá. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma és taglétszáma a kezdeti években dinamikusan növekedett, és 1999-ben már mintegy 250 pénztár mőködött. A 2012. március végi adatok szerint számuk a koncentrációs folyamat következtében 55-re csökkent. Ugyanekkor a taglétszám 1 millió 245 ezer fı volt, tehát biztosítottak létszámához viszonyítva 32,3 % rendelkezett önkéntes pénztári felhalmozással. Felhalmozott vagyonuk meghaladta a 842 milliárd forintot. V.
A nyugdíjrendszer finanszírozása Az 1929-ben bevezetett társadalombiztosítási nyugdíjrendszer várományfedezeti elven mőködött. Felhalmozott tıkéje (tartaléka) a II. világháború pusztításai és az infláció következtében elveszett, így szükségszerővé vált a felosztó-kirovó elvő finanszírozásra való áttérés, ami jelenleg is érvényben van.
20
•
•
A kiadásokat döntıen a munkáltató és az egyéni járulékok fedezik. A munkáltatói járulék (szociális hozzájárulási adó) lényegesen magasabb, mint az egyéni járulék, a munkáltatók a járulékalapot képezı jövedelem után 27 %-os szociális hozzájárulási adót fizetnek, amelybıl 24 százalékpont illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot. A munkavállalók 10 % nyugdíjjárulékot fizetnek. 2012-ig a munkavállalói járulékfizetést legfeljebb egy felsı határösszeg (plafon) után kelettl teljesíteni, ami évente növekedett. A nyugdíjjárulék alapjának maximalizálása 2013tól megszőnt. A korhatár alatti nyugellátások és a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását a korábbi fejezetekben mutattuk be. Az átalakítással összhangban megváltoztak a finanszírozás szabályai is. 2012-tıl a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólag az öregségi, illetve a hozzátartozói nyugellátások kiadásait finanszírozza. A szociális ellátássá alakított korhatár alatti nyugellátásokat a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, a megváltozott munkaképességő személyek ellátásait pedig az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. (Ezen ellátások részbeni fedezetét 2012-ben a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletı bevétel egy részének átcsoportosítása jelenti.)
VI. Nemzetközi nyugdíjügyek A nemzetközi nyugdíjügyek intézése magában foglalja az Európai Unió (továbbiakban: EU) és az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) koordinációs rendeletei, valamint a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó személyek, valamint a harmadik államban élık nyugdíjügyét. 1.
Az EU/EGT koordinációs rendeleteinek hatálya alá tartozó személyek • Mivel Magyarország 2004. május 1-jétıl az EU, illetve az EGT tagjává vált, Magyarország és valamely más EU/EGT ország vonatkozásában a nyugellátások iránti kérelmek elbírálása során a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendeleteit kell alkalmazni. Ezek a következık: a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és a családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletet a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet a szociális biztonsági koordinációról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet. A Közösség szociális biztonságra vonatkozó koordinációs rendeletei az alábbi személyi körre terjednek ki: az EU tagállamok állampolgáraira, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének a hatálya alá tartoznak az EU tagállamok területén élı menekültekre és hontalanokra, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak, valamint az elızıekben említett személyek családtagjaira és túlélı hozzátartozóira.
21
•
•
A Közösség szociális biztonságra vonatkozó koordinációs rendeletei a kötelezı társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott ellátásokra vonatkoznak, vagyis a betegségi és anyasági ellátásokra, a rokkantsági ellátásokra, az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói nyugellátásokra, az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátásokra, a halál esetén járó ellátásokra, a munkanélküliségi ellátásokra, valamint a családi ellátásokra. Magyarországnak a korábbi tagállamokkal és hazánkkal egyidejőleg taggá váló országokkal kötött kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményeit (agyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-csehszlovák, magyar-holland speciális kétoldalú és Szlovénia vonatkozásában a magyar-jugoszláv egyezmény) a csatlakozást követıen a koordinációs rendeletek váltották fel. 2007. január 1-jétıl Románia és Bulgária Európai Unióhoz történı csatlakozását követıen ezen országok esetében is a magyar-román, illetve magyar-bolgár szociális biztonsági egyezmény helyett is a koordinációs rendeleteket kell alkalmazni. A tagállamok szociális biztonsági rendszerének és ezen belül nyugdíjrendszerének megszervezése, mőködtetése az egyes tagállamok feladata, mely azt eredményezi, hogy eltérı szabályozási elveken alapuló rendszerek léteznek az EU/EGT-n belül. A Közösség az ebbıl adódó hátrányok kiküszöbölésére, valamint a munkaerı szabad mozgásának szabályozására a következı – fent már hivatkozott – koordinációs rendeleteket alkotta. A koordináció célja a tagállami rendszerek különbségébıl adódó hátrányos helyzetek elkerülése, a megszerzett jogosultságok elismerése és megtartása, illetve a tagállamok közötti együttmőködés megvalósítása. A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél kell az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylı. Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belsı jogszabályai, másrészt a koordinációs rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket.
2. Kétoldalú egyezmények Magyarország az elmúlt évtizedekben számos országgal kötött kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményt, amelyek közül többet – ahogy azt már említettük – az EU koordinációs rendeletei váltották fel. Az egyezményeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
2.1. Területi elven alapuló szociálpolitikai egyezmény (magyar-szovjet egyezmény) Az egyezmény lényege, hogy az ellátást a lakóhely szerinti állam illetékes intézménye állapítja meg a mindkét államban szerzett szolgálati/biztosítási idı alapján. A magyar-szovjet egyezmény hatálya kiterjed a volt szovjet utódállamokra Lettország, Észtország, Litvánia, Üzbegisztán, Moldávia kivételével.
22
Ilyen elven mőködött a magyar-román egyezmény is, mely 1961. november 25étıl 2006. október 31-ig volt hatályban. Ezt helyezte hatályon kívül az új típusú magyar-román szociális biztonsági egyezmény, melyet a fentiek szerint az EU/EGT koordinációs rendeletei váltottak fel 2007. január 1-jétıl kezdve. 2.2.
Idıarányos szociálpolitikai egyezmények (magyar-csehszlovák, magyar-jugoszláv egyezmények) Az idıarányos teherviselésen alapuló egyezmények lényege, hogy a két országban szerzett szolgálati idı minden esetben összeszámításra kerül, de mindkét állam illetékes szerve csak az adott országban szerzett szolgálati idı és az összes szolgálati idı arányának megfelelı nyugdíjrészt állapít meg és folyósít.
2.3.
Szociális biztonsági egyezmények (magyar-kanadai, magyar-horvát, magyar-montenegrói, magyar-bosnyák, a magyar-koreai és a magyar-mongol, a magyar-indiai egyezmények, valamint a magyar-québeci megállapodás) Ezen egyezmények lényege, hogy ha a nemzeti jogosultság az adott országban fennáll, akkor a nemzeti ellátás kerül megállapításra. Ha az igénylı nem rendelkezik önálló nemzeti jogosultsággal, akkor a két országban szerzett szolgálati idı összeszámításra kerül és az adott országban szerzett és az összes szolgálati idı arányának megfelelı nyugdíjrész kerül megállapításra és folyósításra.
3. Harmadik országban élı személyek Harmadik országban élı személynek minısül: • •
a koordinációs rendeletek vonatkozásában az, aki nem EU/EGT tagállam, illetve Svájc területén él, a kétoldalú egyezmények vonatkozásában az, aki nem Magyarországon, illetve olyan állam területén él, amely az adott egyezményt megkötötte.
A fentiek szerinti kivándorolt, illetıleg külföldön élı vagy tartózkodó személy nyugellátás iránti igényét 2012. május 1-jétıl a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság bírálja el.
Tekintettel arra, hogy sem a koordinációs rendeletek, sem a kétoldalú egyezmények hatálya nem terjed ki a fentiek szerinti személyekre, a nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon szerzett biztosítási/szolgálati idı vehetı figyelembe.
VII. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelése és az állami nyugdíjigazgatás •
A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjbiztosítás központi igazgatását végzı központi hivatal az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság (ONYF), amelynek irányítását és felügyeletét a Kormány a nyugdíjpolitikáért felelıs miniszter útján látja el. 23
Az ONYF kezeli a Kormány által felügyelt Nyugdíjbiztosítási Alapot és irányítja a jogszabályokban meghatározott igazgatási és hatósági feladatok ellátását, illetve az ezt végzı Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A Fıvárosi és megyei Kormányhivatalok Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságainak szakmai irányítása szintén az ONYF hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítási nyugdíjak területén az ONYF látja el az 1408/71/EGK, 574/72/EGK, a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek, valamint a hatályos szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezmények szerinti összekötı szervi feladatokat. •
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság döntıen a nyugdíjak folyósításával foglalkozik országos hatáskörrel. Emellett azokat a hozzátartozói igényeket bírálja el, amelyeknél a jogszerzı nyugdíjasként hunyt el, továbbá számos, nem társadalombiztosítási ellátást is folyósít. A nemzetközi nyugdíjügyek intézésével, a nyugdíjigények elbírálásával, az ellátások megállapításával és folyósításával kizárólagos hatáskörrel szintén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság foglalkozik.
•
A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és felügyeleti szerv az ONYF.
•
A Nyugdíjbiztosítási Alap forrásainak – a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek – hatékony felhasználását a Nyugdíjbiztosítási Ellenırzı Testület az 1998. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint ellenırzi.
•
A 2011. évben létrehozott megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai lakóhely szerinti területi illetékesség alapján bírálják el a nyugdíjés egyéb ellátási igényeket, amelyek felett a szakmai irányítási jogkört az ONYF látja el. A kormányhivatalba integrált szervezet, mint szakigazgatási szerv látja el a hatáskörébe tartozó, illetve utalt feladatokat.
•
A Kormány kijelölése alapján a megváltozott munkaképességő személyek ellátásaival összefüggı közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos feladatait 2012. január 1-je és június 30-a közötti idıtartamban – a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek létrejöttéig – a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai látták el.
VIII. A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága mőködésével kapcsolatos tények és megállapítások 1.
Jogállás – Hatáskör - Feladatkör
Az Igazgatóság a fıvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 2.§-a (1) bekezdésének 10.) pontja alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeként mőködı ágazati szakigazgatási szerve. 24
Az Igazgatóság állami alapfeladatként ellátott alaptevékenységeinek körét az alapító okirat, a fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, és a fıvárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggı törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. tv., a fıvárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az Igazgatóság, illetve szervezeti egységeinek folyamatos mőködését, az ügyintézés rendjét a vonatkozó jogszabályok, a Kormányhivatal szervezeti és mőködési szabályzata és egyéb belsı szabályzatai, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság által – szakmai irányítói jogkörében eljárva – az egységes eljárás biztosítása érdekében kiadott normatív utasítások, szabályzatok, szakmai iránymutatások, az Igazgatóság Ügyrendje, az ügyviteli és egyéb igazgatói utasítások, valamint az egységvezetıi utasítások és elıírások határozzák meg. Az Igazgatóság mőködésének feltételeit a kormánymegbízott, a szakmai feladatellátáshoz szükséges feltételeket pedig az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság biztosítja.
2.
Az Igazgatóság létszáma és szervezete
Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 2011. január 1-jén 88, 2012. január 1-jén 87 fı volt, amely 2012. január 18-tól a 2012. évi költségvetési hiánycél teljesítése, valamint a hatékonyan mőködı állam kialakítása céljából kiadott „a kormányzati létszámcsökkentésrıl” szóló 1004/2012. (I.11.) Korm. határozat alapján 9 fıvel – 10 %-kal – 78 fıre csökkent. 2012. július 01-tıl – „a rehabilitációs hatóság létrehozásáról” szóló 1502/2011. (XII.29.) Korm. határozatra figyelemmel – Igazgatóságunktól a Fejér Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve állományába 8 fı került áthelyezésre, így Igazgatóságunk engedélyezett létszáma – további 10 %-kal – 70 fıre csökkent, amely ugyan jelenleg is változatlan, de 2014-ben az újabb kormányablakok létrejöttével várhatóan 2 fıvel ismét csökken.
2.2. Szakterületenként foglalkoztatottak létszáma Megnevezés
2011.12.31.
Igazgató
2012.12.31.
2013.10.31.
1
1
1
48
38
36
1
1
1
Igényelbírálási Osztály I-II.
34
26
25
Igényelbírálási és Adategyeztetési Osztály
13
11
10
Hatósági, Nyugdíj-nyilvántartási és Ellenırzési Fıosztály
38
31
33
1
1
1
12
10
10
9
8
9
11
8
9
5
4
4
87
70
70
Nyugellátási Fıosztály Fıosztályvezetı
Fıosztályvezetı Jogi és Igazgatási Osztály Ellenırzési Osztály Nyilvántartási Osztály Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya Összesen
25
3.
A szakterületek feladatellátása
3.1.
Nyugellátási Fıosztály
3.1.1.
A nyugdíjrendszer 2010. évtıl bekövetkezett változásai rendkívüli, sokszor kritikus helyzetet okoztak, különösen a nyugellátási szakterületen. A változások olyan mennyiségő és bonyolultságú idıszakonként váratlanul és tömegesen jelentkezett feladatokat hoztak, amelyek elvégzését a folyamatosan csökkenı létszám és az egyre problémásabb munkaerıhelyzet miatt a munkatársak szorgalmára és intenzív munkavégzésére alapozva is csak az egyes feladatok közötti sorrendiség meghatározásával, és munkaszervezési változtatásokkal lehetett biztosítani. A nyugdíjigények elbírálása igen bonyolult, alapos szaktudást igénylı feladat és az anyagi jogszabályok betartása mellett ügyintézınek, vezetınek egyaránt fokozott figyelmet kell fordítani az eljárási szabályok betartására is. A törvényesség betartását szem elıtt tartva egyaránt kiemelt követelményként kezeltük és kezeljük jelenleg is a munkafolyamatba épített ellenırzéseket és a vezetıi ellenırzéseket, valamint a havi munkaforgalmi adatokra, különösen a folyamatban lévı ügyek számára és összetételére alapozott beszámoltatási rendszert. Külön is foglalkozni kell a nyugdíjrendszer változásainak a lakosságra gyakorolt társadalompolitikai hatásaival, amelyek következtében az elmúlt közel 3 évben is nagyon jelentıs volt az ügyfélforgalom, a tájékoztatást kérı személyes és ún. telefonon megkeresések száma. 2012-2013 években a már említett jogszabályváltozások miatt csökkent ugyan a nyugdíj iránti igények száma, viszont kiugróan magas volt a szolgálati idı elismerési kérelmek, illetıleg a 2013-ban bevezetett ún. adategyeztetési eljárások száma. Megjegyzendı, hogy ez utóbbi feladatok inkább tovább bonyolították, mintsem egyszerősítették volna feladatellátásunkat. [2013. évben már közel 2000 ilyen ügyben kellett intézkedni, ez pedig országos viszonyításban is a harmadik legmagasabb mennyiségi mutató.] A szakterület feladatellátásához tartozik az is, hogy az ügyek túlnyomó többségében az igényelbíráláshoz szükséges szolgálati idı, kereseti és egyéb adatok hiánya miatt adatbeszerzések, adattisztázások szükségesek, amelyek miatt az ügyek elintézési ideje igen hosszadalmas. Ezek okai elsıdlegesen a foglalkoztatók által elkövetett adatszolgáltatási, járulékbevallási és járulék-befizetési mulasztások, szabálytalanságok, de az igénylık egyre több esetben próbálnak élni az évtizedekkel ezelıtti – állításuk szerinti – foglalkoztatásuk hitelt érdemlı egyéb módon, általában tanúk nyilatkoztatásával történı bizonyítás lehetıségével. Ez pedig az idıigényesség mellett vitás esetben – amely jellemzı -, végsı soron peres eljárással és így bírósági ítélettel zárul. Az 50-53 napos átlagos elintézési idıvel szemben az ügyek – Ket. szerinti - 9 munkanapos átlagos ügyintézési ideje jónak értékelhetı, fıleg az elintézett nyugdíjügyek magas számához viszonyítva. [2012-ben 16768, 2013. I-X. hónapokban 8968 volt az elintézett nyugdíjügyek száma] Külön is említést érdemel az ún. folyamatban lévı ügyek számának alakulása, amely az egyik, de természetesen nem az egyetlen értékmérıje lehet a feladatellátás hatékonyságának.
26
Ez az a mutató, amelyet a létszám- és munkaerıhelyzet alakulásával együtt, az új igények száma, a jogszabályváltozások, az elrendelt kampányszerő nem várt feladatok, a hatásköri változások, stb. egyaránt befolyásolnak. Ezek közül is kiemelendık a 2011-2013 évek elsı hónapjaiban jelentkezett és jelentıs munkaerı kapacitást igénybe vett feladatok [pl. a magánnyugdíj-pénztári tagok nyilatkoztatása, a megváltozott munkaképességőek ellátórendszerének változásai, a korhatár elıtti nyugdíjakkal kapcsolatos változások és problémák kezelése, stb.], amelyek a feladatellátás folyamatossága és az igényelbírálás terén hosszú-hosszú hónapokon át éreztették negatív hatásukat, egyszerően fogalmazva hátráltatták az alapfeladatok folyamatos elvégzését és olyan munkaszervezési változtatásokat tettek szükségessé, amelyek csökkentették a tevékenységünk hatásfokát. Mindezekkel együtt is a korábbi egy-két évhez viszonyítva jelentısen – a 2013. október 31-i adatok szerint 1016-ra sikerült csökkenteni a folyamatban lévı ügyek számát, amely már közelít a célkitőzéseink szerinti azon viszonyítási arányszámhoz, ami a tárgyhavi alapfokú ügyindítások 120 %-át, tehát 1,2-szeresét jelenti. [A tényekhez hozzátartozik viszont az is, hogy sok ügyben az elbírálásukhoz szükséges adatok hiánya miatt hónapokig nem hozható döntés, így ezek is növelik a folyamatban lévı ügyek számát.]
2013. évben további új feladatként jelentkezett az adategyeztetési vagy más megnevezéssel a nyugdíjváromány-egyeztetési eljárások végzése, amelyet lényegében a szolgálati idı elismerése helyetti „jogintézményként” lehet meghatározni. Az új eljárási rend kialakításában való közremőködésünk, a kérelemre indult ügyek országosan is kiemelkedı magas száma [2013. I-X. hónapokban: 1699] az ügyviteli eljárást segítendı informatikai rendszer mőködési és alkalmazási problematikái miatti, továbbá az ügyfelekkel való egyeztetések és egyáltalán a kialakult helyzet kezelhetısége végett az év folyamán a szakképzett nyugdíjigényelbírálási ügyintézık közel 1/3-át e feladat végzésére kellett átcsoportosítani.
A munkaforgalmi adatok és az egyéb, csak részben számszerősíthetı feladatok [pl. próbaszámítások végzése, tájékoztatások, stb.] alapján egyértelmő, hogy a nyugellátási szakterületen a feladatok a bekövetkezett létszámcsökkentéssel arányosan nem csökkentek. [Ez a ténymegállapítás egyébként az Igazgatóságon belül minden szakterületre vonatkozik.] A nyugdíj szakterületen rendkívüli a leterheltség, a folyamatos stresszhelyzet, a munkaerıhelyzet problémái, amelyek akkor szembetőnıek igazán, ha nem a létszámot, hanem a valóságban ténylegesen munkát végzık számát vetjük össze az elvégzendı feladatokkal. Tény az is, hogy az említett, döntıen objektív okok miatt idınként feszültség, pesszimizmus tapasztalható annak ellenére, hogy a munkatársak szorgalmához, hivatásszerő és becsületes munkájához nem férhet kétség, de az elvárt követelményeknek így egyre nehezebb megfelelni, amely egy bizonyos idı után a teljesítményük mellett már a munkamorálra is kihathat.
27
3.1.2. A nyugdíj szakterület fıbb munkaforgalmi adatai
Igénybejelentések (indítások) számának alakulása (alapfokú, módosító és jogorvoslati ügyek)
Megnevezés
2011.
2012.
2013. I-X. hó
Szolgálati idı számítások összesen
9 040
7 721
1 258
Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjak együtt
6 983
4 593
3 872
Hozzátartozói és baleseti hozzátartozói ellátások
609
1 006
832
Rokkantsági járadék
151
114
120
67
46
37
3 708
496
55
20 558
13 976
6 174
Tny. 22/A. § szerinti igények (nyugdíjnövelés a nyugdíjasként végzett keresı tevékenység alapján)
3 363
3 667
3 041
Egyéb (megváltozott munkaképességőek 2012-ben bevezetett ellátásai*, hatósági bizonyítványok**)
-
1 845
562
23 921
19 488
9 782
20 989
16 104
7 864
2 368
2 842
1 787
564
542
131
Baleseti járadék Kifutó ellátások: rehab. jár., rokk. és bal. rokk. nyugdíj, egészségkárosodott személyek szoc. járadékai Nyugellátások és egyéb ellátások iránti igények összesen
Összesen Ebbıl:
Alapfokú Módosító szak Másodfokú (jogorvoslat)
* A benyújtott igények jelentıs része az ügy illetékességbıl történt áttételével, ügyviteli jelleggel zárult, mivel ezen ügyeket 2012. II. félévétıl már nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóság intézte. **Nyugdíjváromány adategyeztetési eljárás 2013.01.01-tıl indult, a szolgálati idı számítást váltotta fel.
28
Elintézett ügyek (összes lezárás) 2011.
2012.
2013. I-X. hó
ebbıl:
Megnevezés összesen *
ebbıl: ebbıl: teljesítı elutasító összesen* teljesítı elutasító összesen teljesítı elutasító határozat határozat határozat határozat határozat határozat
Szolgálati idı számítások összesen
8 822
8 448
85
6 617
6 322
107
3 068
2 854
80
Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjak együtt
6 223
5 605
540
5 255
4 591
578
3 822
2 524
1 204
Hozzátartozói és baleseti hozzátartozói ellátások
567
398
110
993
708
155
813
597
98
Rokkantsági járadék
167
49
114
100
33
63
124
26
90
62
35
25
47
24
22
37
10
25
3 757
1 436
2 193
1 060
441
572
75
28
38
19 598
15 971
3 067
14 072
12 119
1 497
4 871
3 185
1 455
3 210
3 050
80
3 808
3 612
112
3 072
2 689
353
Baleseti járadék Kifutó ellátások: rehab. jár., rokk. és bal. rokk. nyugdíj, egészségkárosodott személyek szoc. járadékai Nyugellátások és egyéb ellátások iránti igények összesen Tny. 22/A. § szerinti igények (nyugdíjnövelés a nyugdíjasként végzett keresı tevékenység alapján) Egyéb (megváltozott munkaképességőek 2012-ben bevezetett ellátásai***, hatósági bizonyítványok***) Összesen
0
0
0
1 837
268
610
557
230
2
22 808
19 021
3 147
19 717
15 999
2 219
11 568
8 958
1 890
Ebbıl:
19 998
17 073
2 375
16 262
13 451
1 645
9 618
7 397
1 633
2 362
1 891
388
2 839
2 483
272
1 768
1 519
127
448
57
384
616
65
302
182
42
130
Alapfokú Módosító szak Másodfokú (Jogorvoslat)
* Végzésekkel és ügyviteli lezárásokkal együtt. ** A benyújtott igények jelentıs része az ügy illetékességbıl történt áttételével, ügyviteli jelleggel zárult, mivel ezen ügyeket 2012. II. félévétıl már nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóság intézte, ***Nyugdíjváromány adategyeztetési eljárás 2013.01.01-tıl indult, a szolgálati idı számítást váltotta fel.
29
A nık részére 40 év jogosultsági idı alapján megállapított nyugdíjak 2011. Alapfok
2012.
2 590
1 582
1 049
76
210
140
1
0
1
2 667
1 792
1 190
Módosító szak Másodfok (jogorvoslat) Összesen
2013. I-X. hó
Hatósági bizonyítványok kiadásának adatai 2013. I-X. hó
Alapfok
Iktatás Lezárás ebbıl: teljesítı
Módosító
Összesen
519
1
520
509
1
510
229
0
229
Nyugdíjváromány adategyeztetési eljárás* 2013. I-X. hó Kérelem
1 699
Végzés (kimutatás)
1 410 488
Határozat *2013. január 1-tıl indult eljárás
Elintézési idı az összes igényre vonatkozóan Ügytípusok
2012. átlagos elintézési összesen(darab) ideje (nap)
2013. I-X. hó átlagos elintézési összesen(darab) ideje (nap)
Összes alapfokú lezárás
16 262
56
9 618
60
teljesítı határozatok
13 451
55
7 397
62
elutasító határozatok
1 645
76
1 633
63
végzések és ügyviteli lezárások
1 166
39
588
20
2 839
10
1 768
9
616
80
182
103
65
170
42
157
elutasító határozatok
302
107
130
83
végzések és ügyviteli lezárások
249
23
10
135
19 717
50
11 568
53
Összes módosító lezárás Összes másodfokú (jogorvoslati) lezárás teljesítı határozatok
Összesen
30
Ügyintézési idı (Ket. szerint) az összes igényre vonatkozóan
Munkanap szerint számítandó ügyek
2012. Ügytípusok összesen(darab)
2013. I-X. hó
átlagos ügyintézési ideje (nap)
átlagos ügyintézési ideje (nap)
összesen(darab)
Összes alapfokú lezárás
13 982
9
7 375
10
teljesítı határozatok
12 209
10
5 842
10
elutasító határozatok
1 158
9
1 414
9
végzések és ügyviteli lezárások
615
5
119
7
Összes módosító lezárás Összes másodfokú (jogorvoslati) lezárás teljesítı határozatok
2 402
4
1 473
5
384
12
120
15
54
14
34
15
257
14
84
15
73
4
2
14
16 768
9
8 968
9
elutasító határozatok végzések és ügyviteli lezárások Összesen
Folyamatban lévı ügyek Megnevezés
2011.
Szolgálati idı számítások összesen
2012.
2013. X. hó
744
1 754
1
1 275
627
664
116
135
155
Rokkantsági járadék
28
44
43
Baleseti járadék
12
14
15
543
21
3
2 718
2 595
881
302
162
123
0
9
12
3 020
2 766
1 016
Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjak együtt Hozzátartozói és baleseti hozzátartozói ellátások
Kifutó ellátások: rehab. jár., rokk. és bal. rokk. nyugdíj, egészségkárosodott személyek szoc. járadékai Nyugellátások és egyéb ellátások iránti igények összesen Tny. 22/A. § szerinti igények (nyugdíjnövelés a nyugdíjasként végzett keresı tevékenység alapján) Egyéb Összesen
31
3.2.
Hatósági, Nyugdíj-nyilvántartási és Ellenırzési Fıosztály
A fıosztály négy osztályra tagozódó szervezeti keretek között végezte jellemzıen az ágazati alaptevékenységhez kapcsolódó, azt támogató igen összetett feladatait. 3.2.1. Az Ellenırzési Osztály a feladatait alapvetıen a nyugdíj és a nyilvántartási szakterület megkereséseire végezte. A kereseti, jövedelmi adatok vizsgálatára irányuló ellenıri eljárások, az ún. béradat ellenırzések száma igen jelentıs. A NAV által kezelt adatok jogszabályban elıírt átadása, továbbá a foglalkoztatói önellenırzés vagy adóhatósági ellenırzés alapján módosított adatok KELEN rendszerbe való betöltése, figyelemmel az ellenırzéseink során eddig szerzett tapasztalatokra, komoly munkaterhet jelentenek a jövıben is. [A problémát önmagában a nyugdíj-megállapításhoz szükséges bevallási adatok 2013. évtıl történı havonkénti NAV általi átadása sem oldja meg.] Növekvı tendencia mutatkozik – jellemzıen a nık 40 éves jogosultsági idın alapuló öregségi nyugdíja iránti kérelmek kapcsán – a tanúmeghallgatási eljárások számában a szolgálati idık vonatkozásában. Ugyanez tapasztalható a korkedvezményre jogosító szolgálati idık tekintetében is lefolytatott helyszíni ellenırzések kapcsán. A szakterület számára a klasszikus értelembe vett ellenırzési tevékenység mellett többlet-feladatot jelentett az EKOP projekt keretében végzett szkennelt okmányrögzítés során rögzített okmányok revíziója.
A nyugdíjszakmai ellenırzésekre vonatkozó fıbb munkaforgalmi adatok Ellenırzések megoszlása és ügyiratok száma (db)
2011.
2012.
2013. I-X. hó
Átfogó, téma, cél és utóellenırzés
463
380
197
Záró ellenırzés
152
38
5
Ellenırzések összesen (hatósági ellenırzés II.)
615
418
202
Ügyirati megkeresések (hatósági ellenırzés I.)
3 213
3 356
2 607
Mindösszesen
3 828
3 774
2 809
32
Ügyiratok típusonkénti száma és átlagos ügyintézési ideje
2011. Megnevezés száma Adatszolgáltatás
2012.
átlagos ügyintézési idı (nap)
2013. I-X. hó
száma
átlagos ügyintézési idı (nap)
száma
átlagos ügyintézési idı (nap)
37
18
47
29
156
24
Béradat ellenırzés
2 289
20
2 511
24
1 848
26
Béradat kigyőjtése
379
16
315
21
199
16
Együttélés vizsgálat
53
26
41
24
45
27
165
28
104
23
117
30
Környezettanulmány
1
20
8
24
12
21
Közérdekő bejelentés
1
8
0
0
0
0
Panasz
0
0
0
0
0
0
27
21
28
23
10
25
247
22
287
26
192
24
Felszámolónál történı aláírás
1
16
0
0
0
0
Nyugdíjigénylı megkeresése
7
87
2
11
3
6
Ügy áttétele hatáskör vagy illetékesség hiányában
4
5
11
6
25
4
Üzemi balesettel kapcsolatos kivizsgálás
1
28
0
0
0
0
Egyéb
1
15
2
19
0
0
3 213
20
3 356
24
2 607
25
Korkedvezményre jogosító idı vizsgálata
Szolgálati idı vizsgálata Tanúmeghallgatás
Összesen
3.2.2.
A Jogi és Igazgatási Osztály feladatai sokrétőek és összetettek, de az egyes feladatok jellemzıen nem tesznek ki egy-egy teljes munkakört. Ezért munkaallokációs szempontból jellemzıen a feladatok ellátásának, hogy azok jelentıs része osztott munkakörben történik, és a munkatársaktól nagyfokú flexibilitást kíván meg, szükség esetén a feladatokat, egymást helyettesítve el kell látniuk. Az Osztály munkatársai intézik a belsı szabályzatok elıkészítését, a jogalap nélküli ellátásokkal és a megtérítési/visszafizetési kötelezettség érvényesítésével, a kivételes ellátásokkal kapcsolatos döntések elıkészítésével, a másodfokú ügyek felterjesztésével, a szolgálati idı szerzésére irányuló megállapodásokkal, a statisztikai adatszolgáltatással és az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat egyaránt. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek bírósági felülvizsgálata során a perképviselet ellátása, az ügyek elıkészítése és kezelése a Kormányhivatal Törzshivatalának Jogi- és Perképviseleti Osztályával együttmőködve, közösen történik, az ún. rehabilitációs jogvitákkal érintett ügyekkel együtt.
33
A jogi és igazgatási feladatokkal kapcsolatos munkaforgalmi adatok 2143/1. OSAP adatlap sorszáma
Megnevezés
2011.
2012.
2013. I. félév
2.
Fıszámra iktatott iratok száma:
41 737
37 593
14 453
3.
Alszámra iktatott iratok száma:
333 475
213 721
75 869
4.
Kimenı ügyiratforgalom:
95 082
68 009
27 828
5.
Elsıfokú hatósági határozatok száma:
24 785
19 075
8 408
6.
Másodfokú hatósági határozatok száma:
-
-
-
7.
Elsıfokú hatósági végzések száma:
1 739
2 060
2 601
8.
A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy az eljárást megszüntetı végzések száma:
283
234
268
9.
Másodfokú hatósági végzések száma:
-
-
-
10.
Határidın túl meghozott hatósági határozatok száma:
25
18
6
11.
Határidın túl meghozott hatósági végzések száma:
0
0
0
12.
Fellebbezéssel megtámadott hatósági határozatok száma:
911
672
103
56
48
8
2 227
2 705
767
8
70
11
0
0
0
3
0
0
194
152
59
16
22
0
178
150
67
72
38
18
0
0
0
0
0
0
0
0
0
13. 14. 15. 16. 17.
Saját hatáskörben, fellebbezés alapján módosított vagy visszavont határozatok száma: Saját hatáskörben, nem fellebbezés alapján módosított vagy visszavont határozatok száma: Fellebbezéssel megtámadott hatósági végzések száma: Saját hatáskörben, fellebbezés alapján módosított vagy visszavont végzések száma: Saját hatáskörben, nem fellebbezés alapján módosított vagy visszavont végzések száma:
18.
Másodfokon megváltoztatott vagy megsemmisített hatósági határozatok száma:
19.
Másodfokon megváltoztatott vagy megsemmisített hatósági végzések száma:
20.
Bírósági úton megtámadott hatósági határozatok száma:
21.
Bíróság által hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott hatósági határozatok száma:
22.
Bírósági úton megtámadott hatósági végzések száma:
23. 24.
Bíróság által hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott hatósági végzések száma: Felügyeleti eljárásban magváltoztatott vagy megsemmisített hatósági határozatok száma:
25.
Felügyeleti eljárásban magváltoztatott vagy megsemmisített hatósági végzések száma:
0
0
0
26.
Ügyész által megóvott hatósági határozatok száma:
0
0
0
27.
Ügyész által megóvott hatósági végzések száma:
0
0
0
28.
Kijavított, kicserélt vagy kiegészített hatósági határozatok száma:
1
0
0
34
2143/1. OSAP adatlap sorszáma
Megnevezés
2011.
29.
Kijavított, kicserélt vagy kiegészített hatósági végzések száma:
30.
Hatósági nyilvántartásból történı, írásbeli adatszolgáltatások száma:
31.
Személyes ügyfélforgalom ( fı/hét)
32.
Telefonos ügyfélforgalom (hívás/hét)
33.
Interneten keresztüli ügyfélforgalom (db/hét):
34.
Minıségbiztosítási rendszerrel rendelkezik:
35.
2013. I. félév
2012.
0
0
1 329
1 131
548
423
354
2 152
1 231
909
22
19
25
nem
nem
nem
Teljes irodaterület (m2):
2 136
2 136
2 136
Teljes irodaterületbıl állami tulajdon (m2):
2 136
2 136
2 136
0
0
0
Teljes irodaterületbıl önkormányzati tulajdon (m2):
0
Perek számának alakulása (db) 2011. Megnevezés
I. fokú összesen ebbıl:
nyert vesztett folyamatban
2012. ebbıl: Perek orvosszakértıi száma szakvéleményen összesen alapuló
Nyd. perek száma összesen
2013. I-X. hó ebbıl: orvosszakértıi szakvéleményen alapuló
Perek száma összesen
ebbıl: orvosszakértıi szakvéleményen alapuló
424
370
322
228
191
116
80
168 92 164
141 84 145
133 42 147
85 39 104
93 34 64
56 31 29
19 0 61
*I. fokon az RSZSZ hatáskörébe tartozó ügyek
Perek számának megoszlása ügycsoportonként (db)
Megnevezés
2011.
2012.
2013. I-X. hó
7
2
2
331
219
105
50
33
21
26
68
63
-
-
80
Összesen
424
322
271
Tárgyalások száma
507
429
257
Megtérítési Nyugdíj (öregségi, rokk. nyugdíj, ...) RSZJ és átmeneti járadék Egyéb szakmai (szolg. idı, bal. jár., rokk. jár., …) MMS peres ügyek
35
MMS peres ügyek*
Megtérítési ügyek 1.
Fizetésre kötelezı határozatok (db)
Megnevezés
2011.
2012.
2013. I-X. hó
Tny. 85-86. §
1
0
1
Tny. 87. §
3
10
0
Tny. 88. §
0
20
2
Eb. tv. 67-68. §.
14
12
5
Megtérítés összesen
18
42
8
2.
Visszafizetésre kötelezı határozatok (db) Megnevezés
2011.
Mmtv. 20. §
0
Tny. 84. §
8
2013. I-X. hó 27 0
2012.
9
3
3. Hitelezıi igények érvényesítése (felszámolásból, végelszámolásból) Megnevezés
2011.
Kötelezett jogi személyek száma (db)
2013. I-X. hó 14 5
2012.
30
4. Átalány megállapodásos ügyek Megnevezés
19
142
2013. I-X. hó 147
3 912 675
85 556 351
90 977 625
2011.
Biztosítási ügyek száma (db) Biztosítási ellátások összege (Ft)
2012.
5. Fizetési kedvezmények Tny. 94. §-on alapuló mérséklési, elengedési, részletfizetési vagy fizetési halasztás iránti kérelmek
Megnevezés Száma (db)
2011.
2012.
2013. I-X. hó
19
23
12
Elutasítva (db)
1
3
8
Teljesítve (db)
18
20
4
12 277 751
6 128 786
10 947 452
Összeg (Ft)
36
Kivételes (méltányossági) jogkörben engedélyezett nyugdíjemelések adatai ellátástípusok szerint 2011.
Ebbıl:
Beérkezett kérelmek száma
2012.
2013. I-X. hó
2 026
1 929
1 926
elutasított
730
781
856
teljesített
981
892
850
egyéb módon lezárt
297
226
152
2 008
1 899
1 858
18
30
68
3 588
3 834
3 985
összes elbírált feldolgozásra váró Egy fıre jutó emelés átlaga (Ft/hó)
Egyszeri segély kérelmek 2011.
Ebbıl:
Beérkezett kérelmek száma
2012.
2013. I-X. hó
1 393
1 293
1 022
Teljesített
756
711
603
Elutasított
562
564
334
43
0
12
1 318
1 275
949
75
23
73
16 832
18 495
19 323
egyéb módon lezárt összes elbírált feldolgozásra váró
Egy fıre jutó segély átlaga (Ft)
TBJ 34. §-a szerinti – szolgálati idı szerzésére irányuló megállapodások adatai Megnevezés
2011.
2012.
2013. I-X. hó
154
98
80
Tárgyévben kötött megállapodások
42
87
15
Tárgyévben megszőnt megállapodások
63
143
33
Megállapodások száma év végén
37
Ügykezelési adatok Beérkezett küldemények száma (db) Megnevezés szabvány
ajánlott/ tértivevény
2011.
38 410
83 227
2012.
34 232
2013. I-X. hó
22 215
Kimenı küldemények száma (db)
összesen szabvány
ajánlott/ tértivevény
121 637
48 864
47 051
95 915
61 668
95 900
30 383
35 488
65 871
40 187
62 402
17 260
20 696
37 956
összesen
Panaszok száma és jogosságának elbírálása Megnevezés
2011.
Panaszok száma Ebbıl:
2013. I-X. hó
15
2
8
2
1
2
13
1
6
0
0
0
Jogos nem jogos
2012.
folyamatban lévı
Közérdekő bejelentések száma és jogosságának elbírálása Megnevezés
2011.
2013. I-X. hó
15
18
6
0
0
0
nem megalapozott
13
18
6
folyamatban lévı
2
0
0
Bejelentések száma Ebbıl:
2012.
Megalapozott
E-ügyintézés Megnevezés
2011.
2013. I-X. hó
178
162
148
Nyilatkozatok
21
3
10
Bejelentések
15
10
19
Összesen
214
175
177
Kimenı válasz
20
1
0
Beérkezı
Kérelmek
2012.
38
3.2.3. A Nyilvántartási Osztálynak a nyugellátások megállapításához szükséges adatszolgáltatások biztosítása, továbbá a biztosítottak kérelmére a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás alapján igazolások, hatósági bizonyítványok kiadása képezi az alapvetı feladatait. Az adatszolgáltatási feladatok köre 2012. július 1-tıl kibıvült a rehabilitációs szakigazgatási szerv részére teljesítendı belföldi jogsegély ügyekkel. A nyugdíjügyek magas száma miatt jelentıs munkaterhet jelentettek és jelentenek jelenleg is a konkrét nyugdíjügyekben végzett béradat ellenırzésekkel kapcsolatos nyilvántartási ügyviteli feladatok. A szakterületnek komoly leterhelést jelentett a szkennelt, illetve papír alapon meglévı járulék- és folyószámla iratanyagok rögzítése, illetve az ehhez szükséges szakmai felügyelet biztosítása. [Kiemelendı, hogy 2012-ben 176301 szkennelt okmány, valamint 92 iratfolyóméter papír alapú nyilvántartás került rögzítésre.] A rögzített okmányok revízióját követıen a minıség-ellenırzés is az Osztály feladatát képezte.
A nyilvántartási adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos fıbb munkaforgalmi adatok Adatszolgáltatási feladatok Adatszolgáltatás típusa
2011.
2012.
2013. I-X. hó
Helyi megkeresések
2 371
3 379
2 441
Társszervek részére
1 103
1 027
780
Belsı TB célú összesen
3 474
4 406
3 221
0
415
1 029
Nem TB célra
1 079
1 123
712
Adatszolgáltatások mindösszesen
4 553
5 944
4 962
Belföldi jogsegély keretében (RSZSZ)*
*A rehabilitációs szakigazgatási szervek 2012. július 1-jétıl kezdték meg tevékenységüket.
Egyéb nyilvántartási adatok Tevékenység típusa
2011.
Adatbázis helyreállítások száma Visszamenıleges adatszolgáltatások száma
2012.
2013. I-X. hó
244
251
165
2
9
10
Hatósági bizonyítványok kiadása Megnevezés
2011.
2012.
2013. I-X. hó
3
2
0
Felszámolás, végelszámolás alatt állók ügyében
335
497
495
Hatósági bizonyítványok összesen
338
499
495
Nyilvántartott adatokból
39
Adattisztázás és okmányrögzítés Saját munkatársak által rögzített szkennelt és egyéb okmányok (db) ebbıl: BEO lapok
2011. -
4 228
-
-
4 932
-
33 469
-
-
6 061
-
-
46 091
-
-
-
-
10 014
9 160
10 014
JENYI/JEL lapok TENYI lapok MBJI Adattisztázás során vizsgált szkennelt okmány Bélyeglap
85 621
összesen
2013. I-X. hó
2012.
BEO= Betegségi és anyasági ellátás számfejtési lap JENYI= Járulékelszámolási Nyilvántartó Lap JEL= Járulékelszámolási Lap TENYI= Társadalombiztosítási Eegyéni Nyilvántartó Lap
Külsı munkavállalók által szakmai felügyeletünk mellett rögzített okmányok
2012.
Szkennelt MUNYI/TENYI* lapok (db) Jegyzékes (JAFO2)** iratanyag (ifm) JAFO 1 *** iratanyag (fı)
2013. I-X. hó
176 301
49 883
92
-
-
7 821
* Munkaviszony Nyilvántartó Lap/Társadalombiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap ** A társas vállalkozások tagjaira, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások alkalmazottaira, valamint a háztartási alkalmazottakra vonatkozó 1998. január 1-je elıtti iratok. *** Egyéni vállalkozók, egyéni ügyvédek, elıadómővészek, szellemi szabadfoglalkozást folytatók, egyéni gazdálkodók, illetve külföldi munkavégzés vagy tartózkodás idejére megállapodást kötött személyek folyószámla adatainak rögzítése
Adatszolgáltatási feladatok járulék- és folyószámla iratokból Megnevezés
2011.
Helyi megkeresésre (db) Társszervi megkeresésre (db) Összesen (db) *2011.07.01-tıl jelentkezik a feladat Fejér megyében
40
2012.
2013. I-X. hó
1 579
2 840
2 184
229
435
342
1 808
3 275
2 526
3.2.4. A Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya fı feladataként a nyugdíjbiztosítási ellátási szektorában végez pénzügyi és számviteli feladatokat, amelyeket az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, a Fejér Megyei Kormányhivatal és Igazgatóságunk között létrejött háromoldalú megállapodás keretében lát el. A tevékenységei között a legjellemzıbb feladat a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap azon követeléseinek kezelése, amelyet jogszabály Igazgatóságunk hatáskörébe utalt, tehát ezen követelések nyilvántartása és beszedése. A feladatellátáshoz a követelésekkel és a kiadásokkal kapcsolatos fıkönyvi könyvelés és a rendszeres beszámolás is hozzátartozik. Az Osztály legfıbb feladatait a közel 500 „élı” folyószámla vezetése, a bevételi és a kiadási pénzforgalom elszámolása, a végrehajtási eljárások kezdeményezése, illetıleg a végrehajtási/behajtási eljárással kapcsolatos nyilvántartási, pénzügyi és egyéb elszámolási tevékenységek képezték. A NYATEO feladatellátásával kapcsolatos fıbb munkaforgalmi adatok
Ellátási szektor adatai Megnevezés
2011. (Ft)
2013. I-X. hó (Ft)
2012. (Ft)
301 183 734
123 421 456
64 402 786
Rokkant visszalépı
37 927 575
0
0
Önként visszalépı
92 485 278
1 694 316
187 425
2 738 344
0
0
Reálhozam MANYU
40 602 152
18 966 623
805 733
Megállapodás
60 911 122
48 505 628
30 173 660
Egyéb bevétel
659 107
30 000
2 486
59 591 080
47 654 917
30 571 138
1 156 215
2 641 980
1 854 321
Késedelmi kamat
0
2 798 123
67 747
Mulasztási bírság
5 112 861
1 129 869
740 276
0
0
0
36 017 714
20 646 257
13 822 592
18 634 823
13 781 866
9 442 263
Bevételek összesen
Bevallás nélkül érkezett
Megtérített ellátás Jogalap nélküli ellátás
Egyéb bevétel (posta-visszatérítés) Kiadás ebbıl: postaköltség
Magánnyugdíj pénztárból visszalépık Megnevezés
2011.
2012.
2013. I-X. hó
Rokkantság miatt visszalépık
680
0
0
Önként visszalépık
268
20
26
0
0
0
Reálhozam MANYU
1 295
2 351
108
Visszalépık összesen
2 243
2 371
134
Bevallás nélkül érkezett
41
IX.
Vezetıi összefoglaló
Az Igazgatóság 2011-2013 évi feladatellátását – tehát lényegében minden szakterület munkáját – meghatározták egyrészt a nyugdíjrendszer és a megváltozott munkaképességőek ellátórendszerének átalakítása és a hatásköri változások, másrészt a hatáskörbe utalt feladatok nagyságrendje, továbbá a létszám-, de különösen munkaerıhelyzet alakulása terén a negatív tendenciák és ezek következményei. [Ezen utóbbiak közé tartozik, hogy az illetményrendszer 2008 óta nem változott, amely különösen a szakképzett és színvonalas munkát végzı, de felsıfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezı – létszámunk mintegy 50 %-át jelentı – kormánytisztviselıknek okoz megélhetési gondokat, a keresetük reálértékének folyamatos csökkenése miatt.] A 2011-2012. évi és 2013. I-X. havi feladatellátás összevont fıbb munkaforgalmi adatai egyértelmően mutatják a feladatellátás nagyságrendjét és a követelményeket. [Az elintézett nyugdíjügyek száma: 52053; a személyes ügyfélforgalom: 442 fı/hét; ellenırzési ügyek: 10411; adatszolgáltatás nyugdíjügyben: 15459; peres ügy: 1017; kiadott hatósági bizonyítványok: 1842; e-ügyintézés: 566; panasz ügyek: 25 – ebbıl jogos panasz: 5 - ; megtérített követelések: 144 799 000,-Ft ] Ezeknek a követelményeknek csak a szakmai prioritások következetes meghatározásával, a szükségszerő munkaszervezési változtatásokkal és munkaerı átcsoportosításokkal tudtunk megfelelni annak érdekében, hogy az egyes szakterületek feladatellátásának szükséges összehangolásával a mőködés szakszerőségét és folyamatosságát biztosítani tudjuk. A megtett intézkedések és a kormánytisztviselık/kormányzati ügykezelık/munkavállalók szorgalma, áldozatos és szakszerő munkája eredményeként feladataink túlnyomó részét meg tudtuk oldani, ám vannak még rendezendı ügyeink is. A követelmények az Igazgatóság minden dolgozója számára egyértelmőek, de legalább ilyen fontos a zavartalan mőködéshez szükséges személyi/dologi/informatikai/szakmai feltételek biztosítása is, amelyek terén további intézkedések szükségesek, különösen a 2014. évi ismert és várható feladatok tükrében. E téren ki kell emelni, hogy mielıbb szükséges lenne az elavult informatikai eszközök fokozatos cseréje. A feladatellátást segítı/biztosító informatikai rendszerek folyamatos mőködtetése, azok jogszabálykövetése és alkalmazhatósága terén - egy-két rendszer pl. EETÜR kivételével – különösebb problémák ugyan nem voltak, de az esetenként elıfordult leállások és mőködési zavarok hátráltatták a folyamatos feladatellátást.
Az Igazgatóság belsı mőködése szabályozott, vezetési rendszere és külsı munkakapcsolatai rendezettek. A mőködéshez szükséges feladatarányos létszám- és munkaerıkapacitás, a feladatellátást segítı informatikai rendszerek és eszközök, a célirányos szervezeti rendszer, a szakképzett személyi állomány megléte, illetıleg megtartása esetén a nyugdíjügyintézés szakszerősége és stabilitása, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szakterületek folyamatos feladatellátása egyaránt biztosított. Székesfehérvár, 2013. november 29.
Dr. Bartucz Sándor s.k. igazgató 42
