Szakvélemény
Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában
Készült Tompa Város Polgármesteri Hivatal megbízásából
2009. június
Készült 2 eredeti példányban. Ez a
számú példány.
Tartalom
1. Elızmények
3
2. A fehérnyár (Populus alba) rövid ismertetése
4
3. Helyszíni szemle
6
4. Szakértıi megállapítások
14
5. Szakértıi nyilatkozat
15
2
1. Elızmények
Tompa Város Önkormányzata a város központjában lévı közpark felújítására EU-s pályázati támogatást nyert el.
A park felújítása során kérdésessé vált több idıs - 70-80 éves - fehérnyár sorsa. A famatuzsálemek egészségi állapota kétséges és a park felújítási tervében burkolt sétaút vezet el alattuk.
A közpark rekonstrukciója közben felmerült, hogy az idıs fehérnyárak kivágásra kerülnének. A fák kivágása ellen a lakosság egy részérıl ellenvetések merültek fel, megkérdıjelezve a fakivágások indokoltságát.
A kérdés eldöntésének alátámasztására szakvélemény adásra kért fel a Tompa Város Polgármesteri Hivatala.
A felkérés szerint a következı kérdés megválaszolását várják: •
milyen egészségi állapotban lehetnek a közparkban álló idıs fehérnyárak?
•
az idıs fehérnyárak veszélyt jelenthetnek-e a közpark leendı látogatóira?
•
a Polgármesteri Hivatal elıtt álló két lucfenyı milyen egészségi állapotban van?
•
indokolt-e fakivágás egészségügyi, vagy valamely más okból?
A feltett kérdésekre adandó egyértelmő és megalapozott válasz megadására helyszíni szemlét tartottam célszerőnek tartani.
3
2. A fehérnyár (Populus alba) rövid ismertetése
A gyorsan növı fehérnyár (Populus alba) ıshonos fafajunk.
A fehérnyár kétlaki, egyivarú fafaj. A termıs fák a mag röpítésekor a termés vattaszerő repítıképzıdményével allergiás rohamokat válthatnak ki az arra érzékeny embereknél.
Elterjedése széles skálájú, a száraz homoktalajokon éppúgy megtalálhatjuk, mint az ártérben. Fényigényes
és
melegkedvelı,
tömeges
elıfordulásához
legalább
10,5
o
C
éves
átlaghımérsékletet igényel. Vízigénye nagy, mert jelentıs nagyságú a párologtatása, de jól tőri az idıszakos szárazságot is.
Fényigényes, de fiatal korban még csekély oldalárnyékolást is eltőr. Fényigényessége következtében koronája idıs korban folyamatosan gyérül az árnyalt ágak elhalásával. Idısebb korban az ággöcsök már nehezebben gyógyulnak be, s így gyakori az odvasodás.
Tápanyagigényes, fıleg a N- és a K-igénye jelentıs. Azonban soványabb talajon is kielégítıen növekszik, mert a nagy, szerteágazó gyökérzetével jó a tápanyagfelvevı képessége.
Karógyökerő, de nagy területet behálózó horizontális gyökérrendszert is fejleszt.
Szabad állásban terebélyes, közel gömbalakú koronát fejleszt, erıs oldalágakkal. A koronán belül viszonylag sok oldalágat találhatunk, melyek az árnyékos részen idısebb korban folyamatosan száradnak el.
Dekoratív fafaj. A világos kérgő törzs és a nagy, sötétzöld korona, mely a szélben a sötétzöld levélszin és a krétafehér levélfonák változásával nyugtatóan hat az emberre.
Viszonylag sok károsítója van. A xilofág rovarok között említést érdemelnek a különbözı cincérek és farágók. Idısebb faegyedeken jennek meg a farontó gombák.
4
A sebzéseken (pl. letört száraz ág göcse) keresztül könnyen fertıznek a gombák még akkor is, ha ezt a sebet a fa idıvel benövi. A gombák revesedést, bélkorhadást, végsı stádiumban odvasodást okoznak, melyek aztán annyira legyengíthetik a fát, hogy vastag ágak is letörhetnek, de akár még a törzs is eltörhet.
Ökológiai jelentısége nagy. A fa nagy koronája, esetleges kisebb-nagyobb odvai számos madárnak nyújtanak fészkelési és búvóhelyet, lakott területen belül is.
Lakott területen hátrányai is vannak. Az erıs oldalgyökerei, melyek a talajfelszín közelében helyezkednek el, út, járda burkolatot tehetnek tönkre, mivel a burkolatot felnyomják, összetörik. Termése allergén. A folyamatosan száradó és lehulló ágai komoly balesetveszélyt jelenthetnek, de jelentıs anyagi kárt is okozhatnak. Az odvasodás, revesedés miatt már nagy átmérıjő farészek (ágak, de törzsrész is) letörhetnek, ugyancsak jelentıs anyagi kárt, de személyi sérülést is okozhatva.
5
3. Helyszíni szemle
A közparkban a helyszíni szemlét 2009. június 18-án tartottam.
A helyszíni szemle során a város központjában lévı közpark területén lévı kérdéses fákat egyenként felkerestem, szemrevételeztem.
A feltett kérdések megválaszolására utaló jellemzı jegyekrıl fotódokumentációt készítettem.
Megállapítottam, hogy a helyszíni szemle idıpontjában már történt fakivágás, több fehérnyár faegyedet már kidöntöttek (1. sz. kép) és feldaraboltak. Ezek nagymértékben segítették az álláspontom kialakítását, mert egyértelmően mutatták azokat a jeleket, amelyeket figyelembe kell venni egy közparkban álló fa esetében.
1. sz. kép: Kivágott idıs fehérnyár tuskója
Az egyik kivágott fehérnyár feldarabolt törzs- és ágrészén különösebb károsodás a nagyfokú álgesztesedésen kívül, mely gombafertızésre is utalhat, nem észlelhetı (2. sz. kép).
6
2. sz. kép: Feldarabolt törzs- és ágrész
Más kivágott faegyednél már komoly károsodás, kezdıdı és elırehaladott odvasodás, revesedés látszik 3-5 sz. kép).
3. sz. kép: Kezdıdı odvasodás, farontók nyomaival
7
4. sz. kép: Elırehaladott odvasodás
5. sz. kép: Kezdıdı fehér revesedés
A keletkezett odúkat más szervezetek, jelen esetben vadméhek is igénybe vehetik (6. sz. kép)
8
6. sz. kép: Vadméhek települtek a fehérnyár odúba
A korábbiakban több faegyed esetében a veszélyes, elszáradó ágakat daruskocsiról levágták. Ezek a sebhelyek azonban utat nyitottak a károsítóknak (7. sz. kép). Az ágak levágása csak felgyorsította a károsodást, az természetes úton is bekövetkezett volna.
7. sz. kép: Levágott ág csonkja nyújt utat a károsítóknak
9
A nagymérető koronák belsı részeiben folyamatosan száradnak el a vékonyabb – vastagabb ágak és ezek elıbb – utóbb leválnak a fáról (8. sz. kép). Ezek az ágak könnyen balesetet, de egy vastagabb ág tragédiát is okozhat, amennyiben egy alatta lévı emberre esik.
8. sz. kép: Letört és fennakadt száraz ág
A közparkban álló fehérnyárak koronájában jelentıs mennyiségben látható száraz ág (9. sz. kép).
9. sz. kép: Sok veszélyes, száraz ág a koronákban 10
Két faegyed koronája már csúcsszáradt és nagyon kiritkult, a kezdıdı elhalás jegyeit mutatja (10-11. sz. kép).
10. sz. kép: Kezdıdı elhalás jeleit mutató fehérnyár
11. sz. kép: Ez a fehérnyár is az elhalás kezdı jeleit viseli magán
11
A Polgármesteri Hivatal elıtt álló két fenyı a kezdıdı elhalás jegyeit viseli magán. Kiritkult korona, elhalás miatt hiányos ágszerkezet (12-13. sz. kép) utal a nagymértékő károsodásra.
12. sz. kép: Lassan elhaló lucfenyı
13. sz. kép: Ez a lucfenyı is már nagyon legyengült
12
A két lucfenyı minden valószínőség szerint fokozottan érzékeny a környezeti károsításra. Közvetlenül a korábban igen nagy gépjármőforgalmat lebonyolító 53. sz. fıközlekedési út mellett állnak, ami a kipufogófüsttel károsította a két fenyıt. De valószínőleg nem tett jót a fenyıknek a járda új burkolatának kialakítása se, mert ez a gyökérrendszerüket károsíthatta (14. sz. kép).
14. sz. kép: A járda burkolatának rendezése károsíthatta a gyökérzetet
A szociális otthon elıtt álló két fenyı viszont még jó egészségi állapotban van (15. sz. kép).
15. sz. kép: A két fenyı nem mutat károsodásra utaló jeleket
13
4. Szakértıi megállapítások
A helyszíni bejáráson tapasztaltak valamint a fehérnyár (Populus alba) fafajról tudottak alapján az alábbiakat állapítottam meg: •
A közparkban a fehérnyárak egészségi állapota változó. Két faegyed (a sportpálya melletti és a Bem utca sarkán álló) a kezdıdı elhatás egyértelmő jeleit mutatja. A többi faegyed (sportpálya mellett és a szociális otthonnal szemben álló) még kívülrıl egészségesnek látszik, de odvasodás, revesedés jeleit mutatják. Ezzel a fehérnyárak még sokáig elélhetnek, de az odvasodó ág- és törzsrészek le, illetve eltörhetnek.
•
A fehérnyárak a közparkban a leendı látogatókra veszélyt jelentenek. Koronájuk folyamatosan ritkul ki, így állandóan keletkeznek száraz ágak, melyek leesve balesetet okozhatnak, fıleg szeles idıben. Bár daruskocsiról az ágak nagy része levágható, de ez egy burkolt sétaúttal ellátott közparkban más jelentıs károkozás (sétautak, gyepfelület) nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan, ha ennek a mőveletnek a számottevı anyagi vonzatától még el is tekintünk.
•
A fák az alattuk kialakítandó sétautak burkolatát is gyökérzetükkel károsítanák, ami az anyagi, esztétikai gondokon túl további balesetveszélyt okozna, mert a gyökérzet által felnyomott, töredezett burkolat botlásveszélyt jelentene.
•
Bár a meglévı és kívülrıl egészségesnek látszó idıs fehérnyárak esztétikailag igen mutatósak, ökológiailag is értékesek, mégis az a szakértıi álláspontom, hogy közparkba nem valók. A közpark látogatóira folyamatosan veszélyt jelentenének, mert bármikor száradt ágak törhetnek le és hullhatnak alá, ezért lecserélésük más fafajra indokolt a késıbbi balesetek megelızésére.
•
A Polgármesteri Hivatal elıtt álló két lucfenyı erısen károsodott, kezdıdı elhalás jeleit mutatják. Ezeket is célszerő lecserélni olyan fákra, melyek a környezeti károsítást (jelen esetben fıleg a gépjármő-közlekedés okozta károk) jobban tőrik.
14
5. Szakértıi nyilatkozat
Ezen szakértıi vélemény dr. Bundity Gábor élıvilág-védelmi igazságügyi szakértı, mint erre feljogosított természetes személy szellemi terméke, ezáltal megfelel az igazságügyi szakértıi mőködésrıl kiadott 31/2008.(XII. 31.) IRM számú rendelet elıírásainak.
Kijelentem, hogy a szakvélemény a hatályos jogszabályi elıírások, illetve az általánosan ismert és elfogadott szakirodalmi eljárásoknak megfelelı szakmai és etikai normák betartásával, lelkiismeretes, legjobb tudás szerinti munkával készült.
A szakvélemény készítése során a tudomásomra jutott szakmai és üzleti adatokat a nyilvánosságra nem hozom.
Soltvadkert, 2009. június 21.
dr. Bundity Gábor okl. erdımérnök
15
