Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr TARTALOM

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr

Pedagógiai Program

TARTALOM

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ __________________________________________ 2 ANGOL NYELV ____________________________________________________________ 8 BEVEZETÉS A TÁRSADALOMISMERETBE __________________________________ 55 BIOLÓGIA _______________________________________________________________ 60 ÉNEK-ZENE ____________________________________________________________ 105 ETIKA __________________________________________________________________ 114 FIZIKA _________________________________________________________________ 118 FÖLDRAJZ _____________________________________________________________ 149 INFORMATIKA __________________________________________________________ 164 KÉMIA _________________________________________________________________ 184 KÖRNYEZETTAN ________________________________________________________ 203 MAGYAR NVELV ÉS IRODALOM __________________________________________ 209 MATEMATIKA __________________________________________________________ 239 NÉMET NYELV__________________________________________________________ 267 ÖNISMERET ____________________________________________________________ 306 RAJZ-VIZUÁLIS KULTÚRA _______________________________________________ 309 TÁRSADALOMISMERET _________________________________________________ 312 TESTNEVELÉS __________________________________________________________ 315 TESTNEVELÉSELMÉLET ________________________________________________ 330 TÖRTÉNELEM __________________________________________________________ 352 A kulcskompetenciák fejlesztése _____________________________________________ 365

1


Pedagógiai Program

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 9. évfolyam A tantárgy tanulásának célja: Az általános iskolában tanult, a mai magyar nyelv szakszerű, árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek rendszerezése, elmélyítése, alkalmazása. A kommunikációs ismeretek, készségek, érzékenység aktív, tudatos fejlesztése. Olyan korszerű ismeretek elmélyítése, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A magyar nyelv kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, hogy a nyelvnek anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza sportoló tanítványaink sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét. Éves óraterv: Időkeret:

72 óra (2 óra/hét)

Témakörök

Tananyag

Anyanyelvünk

A magyar nyelv. A beszéd és a nyelv. Anyanyelvünk zenéje.

2

Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek A magyar anyanyelvűek közösségének feladatairól, kötelezettségeiről szóló ismeretek, a beszéd és a nyelv kapcsolatrendszeréről és különbözőségéről szerzett tudás beszélgetés formájában történő rendszerezése, a szövegfonetikai eszközök alkalmazása páros munkában, szövegfeldolgozás segítségével. A mindennapi kommunikáció során törekvés a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a beszédszünet, a beszédtempó helyes megválasztására.


A kommunikáció

Pedagógiai Program

A kommunikáció kifejezés értelmezése. A kommunikációs folyamat tényezői.

A kommunikációs kapcsolat.

A kommunikáció jelei.

A kommunikáció nyelvi jelei. Nem nyelvi jelek a szóbeli kommunikációban. Nem nyelvi jelek az írásbeli kommunikációban.

Az egyirányú és kétirányú kommunikáció.

3

Definíciómagyarázat, szótár használatával. A feladó, címzett, kód, valóság, ismereteink, üzenet, kapcsolat, csatorna, beszédhelyzet, a kommunikációs folyamat tényezőinek alkalmazása szituációs formában. A kommunikációs megnyitó formák szokásainak, szabályainak megismerése irányított vázlattal, megegyezésjáték formájában. A tanult szabályok betartásával különböző szituációkban alkalmazni tudja a kapcsolatteremtés alábbi formáit: köszönés, a megszólítás, a bemutatkozás, a bemutatás, a kérés, tudakozódás. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelekkel történő megismerése megfigyelési feladatokkal. A nyelvi jelek szerepének megismertetése irodalmi szöveg feldolgozásával. A nem nyelvi jelek (a hangjelek, tekintet, arcjáték, taglejtések, testtartás, térköz, külsőnk, a csend), szerepének megfigyeltetése kommunikációs helyzetgyakorlatok alkalmazásával. Az íráskép, a szöveg külalakjának, a margó, a szóköz, a bekezdés fontosságának bemutatása hivatalos levél elemzésével. Plakátkészítés, különös tekintettel a szöveg képére. Szöveg feldolgozása kiscsoportokban az egy- ill. kétirányú kommunikáció sajátosságainak figyelembevételével. Monologikus, dialogikus szövegrész keresése ajánlott irodalmi műből.


Pedagógiai Program

A közvetett és közvetlen kommunikáció.

A jegyzetelés. A vázlatírás. Fogalmazási ismeretek felelevenítése. A felelet és a beszámoló.

A kiselőadás.

A hozzászólás és a felszólalás.

Hangtan

A hangok világa. A beszéd hangjai. Hogyan képezzük a hangokat? A hangok csoportosítása. A magánhangzók. A magánhangzók sajátosságai. A magánhangzók kapcsolódásának törvényei. A mássalhangzók. A mássalhangzók sajátosságai.

4

Tankönyvi szöveg feldolgozása páros munkaformában. Az életből vett példák segítségével egyénileg és párban történő bemutatása és felismerése és alkalmazása. Ismeretterjesztő szöveg felhasználásával önálló munkavégzés. Lényegkiemelés különböző sport témájú művek részleteinek felhasználásával. Összefüggő szöveg alkotása a tanult műfajok köréből. A sikeres felelet és beszámoló titkának elsajátítása saját és mások szóbeli megnyilvánulásainak elemzésével. Próbafelelet kedvenc és a legkevésbé kedvelt anyanyelvi témakörből. Vázlat formájában a különböző beszámoló fajták jellemzőinek bemutatása. A kielőadás készítéseinek lépései szakirodalom feldolgozásával. Kiselőadás közösség előtti bemutatása irodalmi mű feldolgozásával. Az egymással rokon szövegtípusok megismerése parlamenti közvetítések megfigyeltetésével. A megismert két megnyilatkozási forma alkalmazásának gyakorlása különböző témakörökben. A helyes beszédlégzés elsajátítása gyakorlatok segítségével. A hangképzésben résztvevő szervek (beszélőszervek) működésbeli funkcióinak vizsgálata ábrák segítségével. A hangképzés folyamatának megismerése egyéni feldolgozásban. A hangok csoportjainak, azok sajátosságainak ismerete szakirodalom alapján. A magánés mássalhangzótörvények felidézése csoportos


Pedagógiai Program

A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei. Helyesírás

A magyar ábécé. A betűrendbe sorolás. Az elválasztás. A helyesírási alapelvek.

Szótan

A szó alakja és jelentése. Az egyjelentésű és többjelentésű szavak. Az azonos alakú szavak. A hasonló hangzású szavak. A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak. A hangutánzó és hangulatfestő szavak. A szólás, szóláshasonlat, közmondás szállóige, találós kérdés. A szavak szerkezete. Önálló alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó. Helyettesítő alapszófajok: névmások. Igenévi alapszófajok: főnévi, melléknévi, határozói. A viszonyszók: névutó, névelő, kötőszó, igekötő, segédige. A mondatszók: módosítószó, indulatszó

Szófajtan

5

feldolgozásban. Helyes, tudatos légzéstechnika alkalmazása, helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. A magyar és az idegen betűkkel kibővített telje ábécé ismerete táblázat készítésével. A betűrendbe sorolás szabályainak elsajátítása, az egyszerű- és összetett szavak elválasztásának különbözőségei, az igekötős igék elválasztásának szabályai. A helyesírási alapelvek alkalmazásának szabályrendszere a Magyar Helyesírási Szótár alapján. Gyakorlottság szerzése a szavak jelentésviszonyainak ismeretében tankönyvi szöveg feldolgozásával, az egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával.

A szavak szófaj szerinti csoportosításának ismerete nyelvtani táblázatok használatával. A szavak szófaji csoportokba sorolásának, ismerete, a szófaji kategóriák pontos meghatározása, a több szófajúság felismerésének gyakorlása feladatlapok használatával. A szavak csoportosítása egyéni munkavégzéssel a négy szempont figyelembe vételével:  a szavak szótári jelentése. 

a szavak alaki sajátosságai (milyen toldalékok járulhatnak hozzájuk).



a mondatban betöltött


Pedagógiai Program szerepük (milyen mondatrészek lehetnek, ill. milyen mondatrészek kapcsolódhatnak hozzájuk) 

Mondattani ismeretek

A mondatok fajtái a kommunikációs tartalom és szándék szerint. A mondatok csoportosítása szerkezet szerint. Az egyszerű mondat. Az összetett mondat. A többszörösen összetett mondatok. Az alárendelő összetett mondatok. A mellérendelő összetett mondatok. A többszörösen összetett mondatok.

a szövegbeli szövegszervező szerepük.

A mondatok csoportosításának ismerete szakirodalom feldolgozásával, a mondatfajták felismerése, meghatározása, jellemzése teszt feladatokkal. Mondat átalakítási gyakorlatok végzése alapszöveg alkalmazásával. Fő- és mellékmondat meghatározása, ezek sorrendjének lehetséges változatai szakirodalom feldolgozásával. Az alá- és mellérendelői összetétel típusai, elemzésének ismérvei: ábrák, jelek használatával.

Követelmények: Tisztában van az anyanyelv összetartó erejével. Tudja, hogy anyanyelvünk nélkül nem lennénk képesek ismereteket szerezni a világról, nem tudnánk másoknak továbbadni. Tudja, hogy a magyar anyanyelvűség az egész magyar nemzethez való érzelmi kötődést, a haza szeretetét is jelenti. Tudja, hogy a beszéd során fokozatosan, napról-napra tárulnak fel a nyelv szabályai, hogy milyen szavakból, hogyan kell fölépíteni a mondatokat, mit kell ahhoz tenni, hogy megértessük magunkat és mások is megértsenek bennünket. Irodalmi példák gyűjtésével bemutatja, hogyan vélekednek nagyjaink az anyanyelvről Meg tudja magyarázni a kommunikáció kifejezés fogalmát. Tudja a kommunikációs folyamat tényezőit és képes feladatuk bemutatására. Használni tudja a mindennapi kommunikáció során használható nyelvi és nem nyelvi jeleket. Képes a fogalmazáskészítés lépéseinek betartásával a tanult írásbeli műfajok megformálására irodalmi mű alapján. Tudja elmondani a hangképző szerveket, rajzos illusztráció segítségével mutassa be a levegő útját a tüdőtől az ajkakig. Ismerje pontosan a hangok csoportosításának szempontjait, magán- és mássalhangzó törvényeket. Példák segítségével legyen képes ezek bemutatására. Legyen képes az írás- és szóbeli szövegalkotáshoz kötődő nyelvhelyességi tudnivalók alkalmazására a beszédben és az írásban. Legyen képes a helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának tudatos alkalmazására a mindennapi írásbeli kommunikációban. Nyelvileg igényes minta követése a szóbeli kommunikáció során. Törekvés kifogástalan helyesírású tervezett szöveg megírására, nyelvhelyességi problémák önálló megoldására (szóban és írásban egyaránt). Szerezzen gyakorlottságot a helyesírási 6


Pedagógiai Program

kézikönyvek használatában. Legyen képes a szavak jelentéstani csoportosítására, meg tudja nevezni azokat, ismerje szerepüket, funkciójukat. Legyen képes a szavak jelentésére vonatkozó kreatív írásbeli feladatok megírására egyénileg, páros és csoportmunkában. Ismerje fel a nyelvi egységek szerkezeti összefüggőségeit, különbözőségeit. Tudjon önállóan komplex mondatelemzést végezni. Ismerje a nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepét.

7


Pedagógiai Program

ANGOL NYELV 9. évfolyam Bevezetés A nyelvi előkészítő évfolyamra különböző tudásszintű fiatalok kerülnek be. Az első évfolyamon igen magas óraszámban tanulják az idegen nyelvet, amely lehetővé teszi, hogy a 10-11. évfolyam végén középszintű nyelvvizsgát, illetve előrehozott érettségit tegyenek. A rákövetkező évfolyamokon részben második idegen nyelv tanulására fordíthatnak több időt, részben emelt szintű érettségi vizsgára, esetleg felsőfokú nyelvvizsgára készülhetnek. Időkeret: 504 óra/év, 14 óra/hét Fejlesztési feladatok A nyelvi előkészítő évfolyamon két kiemelt fejlesztési céllal számolunk. Az első a különböző szintű tudással érkező diákok felzárkóztatása, a másik a sport témakörének kiemelt jelenléte a tanulási folyamatban. A tanulók szintre hozását kevésbé a tanterv, inkább a tanmenet, illetve az óratervek tartalmazzák. Törekszünk a differenciált tanulásszervezés előnyeinek kihasználására. Fontosnak tartjuk, hogy a nyelv legkülönbözőbb aspektusai (szociolingvisztikai, pragmatikai, kulturális) egyforma súllyal szerepeljenek. Fel kell használni a nyelvi előkészítő évfolyamot arra, hogy a nyelv mögötti kultúrát mélyebben bemutassuk, mint azt az egyébként szűkös középiskolai órakeret lehetővé teszi. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók

Tanulói tevékenység

1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1.Tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2.Társak beszéde 1.1.1.3.Hanghordozókról 1.1.1.4.Anyanyelvű beszélőtől élőbeszéd

8

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás, elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Egyetértés/egyet nem értés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása


Pedagógiai Program Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tetszés/nemtetszés, Érdeklődés, ill. érdeklődés hiánya Segítségkérés Tanács Ellenvetés/ellenvetés visszautasítása Akarat, kívánság, szándék Kötelezettség Szükségesség Gratuláció Engedélykérés/-adás Tiltás, felszólítás, figyelmeztetés Valaki igazának elismerése/el nem ismerése Értékítélet Preferenciák Terv Ígéret Dicséret, kritika

Tanári utasítás megértése. Tanári dicséret megértése. Információkérés, információadás megértése.

Telefonos kommunikáció.

Verbálisan kifejezett érzelmek megértése.

9

Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Magyarázatkérés, magyarázat ellenőrzése Emlékezés Körülírás Indoklás Bemutatkozás Más személy kérése Elköszönés Téves hívás Sajnálkozás, öröm, Hála Elégedettség, csodálkozás Segítségkérés Bosszúság Remény


100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.

10

Pedagógiai Program Aggodalom, elkeseredés Elégedettség Személyes vonatkozások, család: Én és a családom: személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi ünnepek Személyes életút Családi kapcsolatok, generációs problémák Személyes tervek Ember és társdalom: Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése Baráti kör Női és férfi szerepek Öltözködés, divat Vásárlás Szolgáltatások Hivatalok Környezetünk: Az otthon: az otthon bemutatása Tágabb környezet: lakóhely leírása A városi és vidéki élet összehasonlítása Időjárás-évszakok Környezetvédelem Az iskola: Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend Tantárgyak, érdeklődési kör Az iskolai élet hagyományai Továbbtanulás Nyelvtanulás A munka világa: Diákmunka, munkavállalás Életmód: Napirend Ételek, étkezés Helyes táplálkozás Étteremben/ételrendelés Egészséges életmód Betegség, gyógykezelések Sportos, ill. sportolói életmód Sportsérülés, gyógykezelés Edzés – meccs – verseny Teljesítmény Szabadidő, művelődés,


Pedagógiai Program szórakozás: Szabadidő: színház és mozi, zene, internet Szabadidő, kulturális események Sportágak, sportlétesítmények, Sportolók, sportesemények Sportszerek, küzdőterek Szabályok Extrém – tömeg – élsport Fizikai – szellemi – technikai sportok Utazás, turizmus: Közlekedés, tömegközlekedés Nyaralás itthon és külföldön Egyéni és társasutazás Utazás megtervezése, előkészítése Tudomány és technika: A technika szerepe a mindennapi életben Népszerű tudományok, ismeretterjesztés Sporttudósítások Sporttörténeti érdekességek Saját sportág bemutatása, története

1.1.2. Olvasott befogadása

80-120 szavas elhangzó interakciós szöveg megértése. szöveg Feliratok olvasása. Autentikus feliratok bármely funkcióval Képaláírások olvasása. Képregények, ábramagyarázatok, képaláírások, grafikonok Különleges szövegfoltok Útbaigazító táblák és olvasása. közlekedési táblák feliratai Nyitva tartást jelző táblák Étlapok Menetrendek, órarend Üzenetek Naplóbejegyzések Személyi adatokat kérő űrlapok Tévéműsor Műsorfüzetek Programismertetők Időjárás-jelentés Időjárás-előrejelzés Vevőtájékoztató

11


Pedagógiai Program Árcédula Műszaki cikkek leírása, használati utasítás Köztéri információk (belépési szabályok, utazási információk stb.) Hivatali tájékoztatók Sportesemények eredményjelző táblái Sporteredmények, tabellák, éremtáblázatok

Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Leírások önálló olvasása. A megadott témakörökből Párbeszédek önálló olvasása. 150-200 szavas elbeszélő szövegek olvasása. 150-200 szavas ismeretterjesztő szövegek önálló olvasása. 100-150 szavas publicisztikai szövegek olvasása. Szépirodalmi szövegek Autentikus és könnyített olvasása. olvasmányok 1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli 1.2.2. írásbeli

1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás

Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 80-100 szavas interakciós levél írása minta alapján, behelyettesítéssel. Különböző kommunikációs Megszólítás, köszönés, szándékok kifejezése, azokra elköszönés reagálás. Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás, elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Javaslattétel, javaslat 12


Érzelmek kifejezése verbálisan.

Véleménykérés, vélemény kifejezése.

Információkérés és adás.

13

Pedagógiai Program elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Segítségkérés Tanács Akarat, kívánság, szándék Kötelezettség Szükségesség Gratuláció Engedélykérés/-adás Tiltás, felszólítás, figyelmeztetés Valaki igazának elismerése/el nem ismerése Értékítélet Preferenciák Terv Ígéret Dicséret, kritika Sajnálkozás, öröm, Hála Elégedettség, csodálkozás Segítségkérés Bosszúság Remény Aggodalom, elkeseredés Elégedettség Sajnálkozás, öröm, Hála Elégedettség, csodálkozás Segítségkérés Bosszúság Remény Aggodalom, elkeseredés Elégedettség Magyarázatkérés, magyarázat ellenőrzése Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Emlékezés Körülírás Indoklás

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Megértés biztosítása.

1.3.2. Írásbeli szövegalkotás

Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Önéletrajz írása. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben. Interjú, riport készítése.

Pedagógiai Program Betűzés Felkérés lassabb beszédre Nem értés Definíció kérése Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság

Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás A megadott témakörökben

1.4. Interakció Különféle kommunikációs szándékok alkalmazása és rájuk reagálás, eltérő regiszterekben - társalgás - célirányos együttműködés során - közös tervezés során.

Beszédszándék jelzése Beszédkezdeményezés Szó átvétele Szó átadása Segélykérés Elemek összekapcsolása Összefoglalás Beszéd lezárása

Interakciós stratégiák alkalmazása - szóban - írásban (levélírás).

Séma (forgatókönyv) – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése Előfeltevések megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben angolról magyarra, magyarról angolra. 14


Pedagógiai Program

Érzelmek tolmácsolása formális és informális regiszterben angolról magyarra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A magyartól eltérő beszédhangok megfigyelése.

2.1.2. Reprodukció

2.1.3. Produkció

2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció

Szóhangsúly változásainak megfigyelése. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Szavak ismétlése helyes szóhangsúllyal. Beszédhangok, szavak helyes ejtése. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata Kérdő mondatban helyes 1. Eldöntendő kérdésben hanglejtés használata . 2. Kiegészítendő kérdésben A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül. A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. A különböző témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 10%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése.

15


2.2.2. Produkció

2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció

Pedagógiai Program

A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése.

2.3.2. Reprodukció

Feltételes mondat megértése. Feltételes mód 1. 2. típus Függő beszéd megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Feltételes mondatok reprodukálása. Függő beszéd reprodukálása.

16

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 2.3.3. Produkció

Pedagógiai Program

Egyszerű kijelentő, kérdő, Present Simple, Present tagadó mondat alkotása. Continuous Past simple, Past Continuous Future Simple, Going to Present Perfect Simple Past Perfect Függő beszéd Passzív szerkezetek Igevonzatok (gerund, infinitive) Qestion-tags Mennyiségi viszonyok kifejezése: szabályos és rendhagyó többes számok, tőés sorszámnevek, megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Minőségi viszonyok kifejezése: melléknevek közép- és felsőfoka, összehasonlítás Térbeli viszonyok kifejezése prepozíciókkal, határozókkal Grammatikai elemek Időbeli viszonyok kifejezése: használata szövegalkotás gyakoriság, időpont, során. időtartam Birtoklás kifejezése: have, my,your…, mine, yours…, Peter’s, of, Whose? Névmások (személyes, személyes tárgyesete, vbirtokos, visszaható, vonatkozó, határozatlan) Modalitás: képesség (can/could), tanács (should/shouldn’t), engedély (can/could), szükségesség (have to) kötelezettség, tiltás (must, mustn’t) Célhatározó létrehozása to infinitive-vel

Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata.

17

Képesség, engedély, szükségesség, kérés, tanács, kötelezettség, tiltás.


Pedagógiai Program

Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok alkotása. Feltételes mondatok létrehozása. Függő mondatok létrehozása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi Gyerek-, diák-, serdülő-, szerepeknek megfelelő férfi/nő- és felnőtt-szerepben, megszólalás megfigyelése munkavállalóként és munkaadóként magnóról elhangzó szövegben Humoros elemek felismerése, megértése Sértő elemek felismerése, megértése 3.1.2. Produkció Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon Megszólaláskor a különböző Gyerek-, diák-, serdülő-, társadalmi szerepeknek férfi/nő- és felnőtt-szerepben, megfelelés munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban 3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1.Recepció Információ gyűjtése a Magyarország célnyelvi országok összehasonlítása Nagymindennapi életéről. Britanniával, Írországgal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával földrajzi, társadalmi és kulturális sajátosságok alapján 3.2.2. Produkció Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására. 3.2.3. Interakció Levelezés chatelés, élőnyelvi kommunikáció (diákcsere) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról. 18


Pedagógiai Program

3.3. Országismeret Ismerkedés Nagy-Britannia, Írország, az USA, Kanada, valamint Ausztrália és ÚjZéland magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Nagy-Britannia, Írország, az USA, Kanada, valamint Ausztrália és Új-Zéland történelmének, nevezetességeinek, művészetének és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai.

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról angol nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Képes tematikus szótárak tanulása, a tanuló számára készítése legeredményesebbek Szótérképek készítése kiválasztása. Szóbokrok gyűjtése Kétnyelvű és online szótárak megismerése, használatuk Szinonima- és antonimaszótárak használata Egynyelvű szótárak használta Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes    

kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

Beszédkészség A tanuló legyen képes    

árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban álláspontját, véleményét kifejteni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 150 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;

19

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr  

Pedagógiai Program

kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

Íráskészség A tanuló legyen képes  

gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, leírást, jellemzést írni.

Jártasság sport témakörben A tanuló legyen képes  

saját sportága történetét kb. 150 szavas szövegben bemutatni kb.150 szavas sporttudósítást saját sportágáról hallás vagy olvasás után megérteni

10. évfolyam Időkeret: 144 óra/év; 4 óra/hét

Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. társak beszéde Információkérés, 1.1.1.3. autentikus beszélő információadás megértése. hanghordozókról 1.1.1.4. anyanyelvűek élőbeszéde Telefonos kommunikáció. Verbálisan kifejezett érzelmek megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése. 20

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az adott évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök)

Közérdekű közlemények Közlekedési információk Menetrendek Utazási információk

Hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése A tudomány és a technikai eszközök szerepe mindennapjainkban Zene Internet Közlekedés, tömegközlekedés


1.1.2. Olvasott szöveg befogadása

1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli 1.2.2. írásbeli

Pedagógiai Program

Iskola, továbbtanulás, képzési formák Nagy-Britannia és Írország földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai 100-120 szavas elhangzó Álláshirdetés megértése interakciós szöveg megértése. Pályaválasztással kapcsolatos tájékoztató szöveg megértése Utazási iroda hirdetésének megértése Feliratok olvasása. Utastájékoztatók, közérdekű közlemények, közlekedési információk, menetrendek, utazási információk Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok Üzenetek olvasása. Naplóbejegyzések menetrendek Magán- és hivatalos levelek, Álláshirdetés, álláshirdetésre képeslapok önálló olvasása. jelentkezés Panaszlevél Információkérő levél Párbeszédek önálló olvasása. Hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése Leírások önálló olvasása. Elbeszélő szövegek olvasása. A tudomány és a technikai eszközök szerepe Ismeretterjesztő szövegek mindennapjainkban önálló olvasása. Zene Internet Közlekedés, tömegközlekedés Iskola, továbbtanulás, képzési formák Nagy-Britannia és Írország földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Szépirodalmi szövegek olvasása.

Autentikus és könnyített olvasmányok

Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 80-100 szavas interakciós

Utazási információ kérése

21



Pedagógiai Program

levél írása minta alapján, behelyettesítéssel.

Jelentkezés állás betöltésére Információ kérése továbbtanulásról, képzési lehetőségről

Különböző kommunikációs szándékok kifejezése, azokra reagálás.

Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás, kínálás elfogadása/ visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tiltás Sajnálkozás, öröm, elégedettség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság

Érzelmek verbális kifejezése. Véleménykérés, vélemény kifejezése. Információkérés és adás.

Megértés biztosítása.

Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése Közérdekű közlemények Közlekedési információk Menetrendek Utazási információk Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság

22



Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása.

Jegyzet készítése. Naplóbejegyzés írása. Üzenetek írása. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Önéletrajz írása. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Pedagógiai Program

Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére Nevezetes tájak, városok, látnivalók Személyi adatok Szabadidő és szórakozás Iskola, oktatási rendszer bemutatása Közlekedés Saját sportág bemutatása Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás

1.4. Interakció Különféle kommunikációs szándékok alkalmazása és azokra reagálás, eltérő regiszterekben - társalgás - vita - célirányos együttműködés során. Interakciós stratégiák alkalmazása - szóban - írásban (levélírás). 1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben angolról magyarra. Érzelmek tolmácsolása angolról magyarra a megfelelő regiszter alkalmazásával. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák

23

Szó átvétele Szó átadása Segélykérés Magyarázat kérése

Séma (forgatókönyv) – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A különböző angol nyelvjárások (oxfordi, cockney, észak-angol, skót) eltérő fonémáinak megfigyelése. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam utánzása. 2.1.3. Produkció Beszédhangok, szavak helyes ejtése. Változó szóhangsúlyok helyes ejtése. Helyes mondatdallam használata. 2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül.

2.2.2. Produkció

Az adott témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. Az adott témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 10%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szavak használata 24

Pedagógiai Program

Hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése A tudomány és a technikai eszközök szerepe mindennapjainkban Zene Internet Közlekedés, tömegközlekedés Iskola, továbbtanulás, képzési formák Saját sportág bemutatása Sportági szakkifejezések


Pedagógiai Program

mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. 2.3. Szintaxis használata 2.3.1. Recepció

2.3.2. Reprodukció

2.3.3. Produkció

Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése szövegalkotás során. Feltételes mondat megértése. Függő beszéd megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Feltételes mondat reprodukálása. Függő mondat reprodukálása. Egyszerű kijelentő, kérdő, Present Simple, Present tagadó mondat alkotása. Continuous igeidők Past Simple Past Continuous Future Simple Going to Present Perfect, Függő beszéd Feltételes mód 1. típus Névelők használata Birtokos szerkezetek használata Névmások (személyes, Grammatikai elemek birtokos, mutató, határozatlan, használata szövegalkotás visszaható) használata során. Kötőszók (ellentétes, kapcsolatos, következtető, magyarázó) használata Idő-, tér- és módbeli viszonyok kifejezése határozószókkal Célhatározó to infinitive-vel Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére 25

Képesség, engedély, szükségesség, tiltás, kérés,

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr szolgáló nyelvtani szerkezetek használata. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok alkotása. Feltételes mondatok létrehozása. Függő mondatok létrehozása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

3.1.2. Produkció

Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon. Megszólaláskor a különböző társadalmi szerepeknek megfelelés.

3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1.Recepció Információ gyűjtése a célnyelvi ország mindennapi életéről.

3.2.2. Produkció 3.2.3. Interakció

Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására. Levelezés chatelés, élőnyelvi kommunikáció (diákcsere) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról. 26

Pedagógiai Program tanács, kötelezettség

Gyerek-, diák-, serdülő-, férfi/nő- és felnőtt szerepben, munkavállalóként és munkaadóként magnóról elhangzó szövegben

Can you…? Could you…? May I ask you…? Would you be so kind…? Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőtt szerepben, munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban Magyarország és NagyBritannia mindennapi kultúrájának összehasonlítása Társadalmi osztályok Etnikai/vallási csoportok A velük való együttélés hagyományai


Pedagógiai Program

3.3. Országismeret Ismerkedés Nagy-Britannia magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Nagy-Britannia történelmének, nevezetességeinek, művészetének, sport- és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról angol nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Online szótárak megismerése, tanulása, a tanuló számára használatuk legeredményesebbek kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló képes    

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség A tanuló képes    

köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni.

Olvasott szöveg értése A tanuló képes    

kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni.

Íráskészség A tanuló legyen képes

27

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 

Pedagógiai Program

kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni.


saját sportágát kb. 100 szavas szövegben bemutatni, a sportági szakkifejezések alkalmazásával. szakkifejezéseket tartalmazó, kb.150 szavas sporttudósítást hallás vagy olvasás után megérteni.

11. évfolyam Időkeret: 144 óra/év; 4 óra/hét Fejlesztési feladatok A 11. évfolyamon kiemelt fejlesztési feladatunk a tudatos nyelvtanulás elmélyítése, a tanulók A2-es szintre (a felkészültebbek B1-es szintre) való eljuttatása, a tanult nyelven való együttműködés, problémamegoldás fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.2. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.2.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.2.2. társak beszéde 1.1.2.3. autentikus beszélő hanghordozókról 1.1.2.4. anyanyelvűek élőbeszéde Információkérés, információadás megértése. Telefonos kommunikáció.

Verbálisan kifejezett érzelmek megértése.

28

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az adott évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Üdvözletküldés Érdeklődés/érdektelenség Dicséret, kritika Preferenciák Terv Segítségkérés/segítség felajánlása Tanács Ismerés/nem ismerés/tapasztalat Bemutatkozás, köszönés, elköszönés, más személy kérésének megértése Üzenetrögzítő szövegének megértése Aggodalom, félelem


Pedagógiai Program

Hagyományos és természetgyógyászat Ételrendelés Vásárlás Reklám Hagyományos és gyorséttermek Nyitva tartás Vevőtájékoztató Panasz Természettudományos eredmények, találmányok, felfedezések Sportos életmód Sportsérülések, gyógykezelés Tiltott teljesítményfokozás Az Amerikai Egyesült Államok földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai 100-150 szavas elhangzó Állásinterjú megértése interakciós szöveg megértése. Együttműködési terv megértése 150-200 szavas, kb. 10-15%nyi ismeretlen szót, valamint szokatlan nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 150-200 szavas, kb. 10-15%nyi ismeretlen szót, valamint szokatlan nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.


Feliratok olvasása. Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok olvasása.

Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Párbeszédek önálló olvasása. Leírások önálló olvasása. Elbeszélő szövegek önálló olvasása. Ismeretterjesztő szövegek önálló olvasása. Publicisztikai szövegek olvasása.

29

Étlapok Nyitva tartás Vevőtájékoztató Árcédula Műszaki cikkek leírása, használati utasítás Hagyományos és természetgyógyászat Ételrendelés Vásárlás Reklám Hagyományos és gyorséttermek Nyitva tartás

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Érvelő szövegek olvasása.

Pedagógiai Program Vevőtájékoztató Panasz Természettudományos eredmények, találmányok, felfedezések Az Amerikai Egyesült Államok földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sportos életmód Sportsérülések, gyógykezelés Tiltott teljesítményfokozás

Szépirodalmi szövegek olvasása. 1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli 1.2.2. írásbeli


Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 80-100 szavas interakciós levél írása minta alapján, behelyettesítéssel. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése, azokra reagálás.

30

Panasz és javaslat a megoldásra (éttermi kiszolgálás, szállodai szolgáltatás, közlekedés) Üdvözletküldés Érdeklődés/érdektelenség Dicséret, kritika Preferenciák Terv Segítségkérés/segítség felajánlása Tanács Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás, elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása


Érzelmek kifejezése verbálisan. Véleménykérés, vélemény kifejezése. Információkérés és adás.


Pedagógiai Program Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tiltás Aggodalom, félelem Sajnálkozás, öröm, elégedettség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság


Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Olvasói levél írása diákújságba. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére Városnézés/pihenés/nyaralás/ vásárlás Saját sportág bemutatása Kedvenc sportág bemutatása Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás

1.4. Interakció Különféle kommunikációs szándékok alkalmazása és rájuk reagálás, eltérő regiszterekben - társalgás - vita - célirányos együttműködés - közös tervezés során. Interakciós stratégiák alkalmazása

31

Szó átvétele Szó átadása Segélykérés Magyarázat kérése Beszédszándék jelzése Beszédkezdeményezés Elemek összekapcsolása Összefoglalás Beszéd lezárása Séma (forgatókönyv) – kiválasztása

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr -

szóban írásban (levélírás).

Pedagógiai Program – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése Előfeltevések megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben angolról magyarra, magyarról angolra. Érzelmek tolmácsolása angolról magyarra a megfelelő regiszter alkalmazásával, magyarról angolra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A brit és amerikai kiejtésben eltérő fonémák megfigyelése. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam utánzása. 2.1.3. Produkció Beszédhangok, szavak helyes ejtése. Változó szóhangsúlyok helyes ejtése. Helyes mondatdallam használata. 2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül.

32

Hagyományos és természetgyógyászat Ételrendelés Vásárlás Reklám Hagyományos és gyorséttermek Nyitva tartás


Pedagógiai Program Vevőtájékoztató Panasz Természettudományos eredmények, találmányok, felfedezések Saját sportág bemutatása Sportos életmód Sportsérülések, gyógykezelés Tiltott teljesítményfokozás Kedvenc sportág bemutatása

2.2.2. Produkció


Az adott témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. Az adott témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 15%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése.

Grammatikai elemek felismerése.

Összetett mondatok megértése.

33

Past Perfect Jövő idő kifejezése Present Simple és Present Continuous formákkal Birtoklás kifejezése belong to szerkezettel Földrajzi térbeli viszonyok (along the river, through the forest) Időtartam kifejezése (How long+Present Perfect, while) Modalitás: to be able to, to be allowed to Relative pronouns (who, that, which) Propword (one/ones) Altough, therefore, either-or, neither-nor, so that, Firstly, secondly, in addition, ont he other hand, finally, to


Pedagógiai Program sum up Feltételes mód 2. típus

2.3.2. Reprodukció

2.3.3. Produkció

Feltételes mondat megértése. Függő beszéd megértése. Passzív szerkezet megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Feltételes mondat reprodukálása. Függő mondat reprodukálása. Passzív mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Egyszerű kijelentő, kérdő, Past Perfect tagadó mondat alkotása. Jövő idő kifejezése Present Simple és Present Continuous formákkal Birtoklás kifejezése belong to szerkezettel Földrajzi térbeli viszonyok (along the river, through the forest) Időtartam kifejezése (How long+Present Perfect, while) Modalitás: to be able to, to be allowed to Relaitve pronouns (who, that, which) Propword (one/ones) Present Simple, Present Continuous igeidők Past Simple Past Continuous

34

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Grammatikai elemek használata szövegalkotás során.

Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata. Összetett mondatok alkotása

Összehasonlító mondatok alkotása. Feltételes mondatok létrehozása. Függő mondatok létrehozása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

3.1.2. Produkció

Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. Stílusárnyalatok felismerése. Különböző kommunikációs 35

Pedagógiai Program Future Simple Going to Present Perfect, Reported Speech, Conditional 1st type Névelők használata Birtokos szerkezetek használata Névmások (személyes, birtokos, mutató, határozatlan, visszaható) használata Kötőszók (ellentétes, kapcsolatos, következtető, magyarázó) használata Idő-, tér- és módbeli viszonyok kifejezése határozószókkal Célhatározó kifejezése to infinitive-vel Képesség, engedély, szükségesség, tiltás, kérés, tanács, kötelezettség, preferencia Altough, therefore, either-or, neither-nor, so that, Firstly, secondly, in addition, ont he other hand, finally, to sum up Feltételes mód 2. típus

Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőtt szerepben, munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon. Megszólaláskor a különböző társadalmi szerepeknek megfelelés. 3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1. Recepció Információ gyűjtése a célnyelvi ország mindennapi életéről.


Pedagógiai Program

Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőtt szerepben, munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok mindennapi kultúrájának összehasonlítása Nemzeti identitás Vallási/állami/nemzeti/családi ünnepek

Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására. Levelezés chatelés, élőnyelvi kommunikáció (diákcsere) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról.

3.3. Országismeret Ismerkedés az Amerikai Egyesült Államok magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Az Amerikai Egyesült Államok történelmének, nevezetességeinek, művészetének, sport- és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról angol nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Egynyelvű szótárak tanulása, a tanuló számára használata legeredményesebbek kiválasztása. Nyelvtanulási stratégiák megismerése, a tanuló számára legeredményesebbek kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes 

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

36

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr   

Pedagógiai Program

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni.


köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes    

kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni.

Íráskészség A tanuló legyen képes 

kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.


kedvenc sportágát kb. 100 szavas szövegben bemutatni, a sportági szakkifejezések alkalmazásával; szakkifejezéseket tartalmazó, kb.150 szavas sporttal kapcsolatos hírt, tudósítást hallás vagy olvasás után megérteni.

12. évfolyam Időkeret: 144 óra/év; 4 óra/hét Fejlesztési feladatok A 12. évfolyamon kiemelt fejlesztési feladatunk, hogy a hangsúlyt a nyelvtanulásról a nyelvhasználatra és a nyelvtudás önálló fejlesztésére helyezzük. A kommunikációs szándékok puszta kifejezésén túl az árnyaltabb, összetettebb kifejezésmódok alkalmazását helyezzük előtérbe. 37

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. autentikus beszélőtől hanghordozókról 1.1.1.3. anyanyelvi beszélő Információkérés, élőbeszéde alapján információadás megértése. Telefonos kommunikáció. Verbálisan kifejezett érzelmek megértése. 200-250 szavas, kb. 15-20%nyi ismeretlen szót, valamint szokatlan nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 200-250 szavas, kb. 15-20%nyi ismeretlen szót, valamint szokatlan nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.


Pedagógiai Program Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az adott évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Együttérzés Szemrehányás Terv Értékítélet Ígéret

Hála Időjárás, évszakok, klíma Környezetvédelmi problémák és megoldási lehetőségeik Szolgáltatások – posta, bank fodrász, szerelő Reklamáció Kanada földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sporttudósítások Győzelem – vereség – fairplay

150-200 szavas elhangzó interakciós szöveg megértése. Feliratok olvasása. Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok Időjárás-jelentés olvasása. Időjárás-előrejelzés Műsorfüzetek Programismertetők Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Párbeszédek önálló olvasása. Időjárás, évszakok, klíma Szolgáltatások – posta, bank Leírások önálló olvasása. fodrász, szerelő Elbeszélő szövegek önálló Reklamáció olvasása. Kanada földrajzi, társadalmi, Ismeretterjesztő szövegek kulturális sajátosságai önálló olvasása. Sporttudósítások Érvelő szövegek olvasása.

38

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Publicisztikai szövegek olvasása. Szépirodalmi szövegek olvasása. 1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli 1.2.2. írásbeli


Pedagógiai Program Győzelem – vereség – fairplay

Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 100-120 szavas interakciós levél írása minta alapján, behelyettesítéssel. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése, azokra reagálás.

39

Együttérzés Szemrehányás Terv Értékítélet Ígéret Üdvözletküldés Érdeklődés/érdektelenség Dicséret, kritika Preferenciák Terv Segítségkérés/segítség felajánlása Tanács Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás, elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tiltás



Érzelmek kifejezése verbálisan. Véleménykérés, vélemény kifejezése. Információkérés és adás. Megértés biztosítása. Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási és elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Érvelő szöveg alkotása. Levél írása a tanult témakörökben, különböző regiszterek alkalmazásával. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Pedagógiai Program Hála

Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére

Magánlevél, hivatalos levél

1.4. Interakció Különféle kommunikációs szándékok alkalmazása és rájuk reagálás, eltérő regiszterekben - társalgás - vita - célirányos együttműködés - közös tervezés során - interjúban. Interakciós stratégiák alkalmazása - szóban - írásban (levélírás).

40

Szó átvétele Szó átadása Segélykérés Magyarázat kérése Beszédszándék jelzése Beszédkezdeményezés Elemek összekapcsolása Összefoglalás Beszéd lezárása Témaváltás Félbeszakítás Visszatérés a témához Séma (forgatókönyv) – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése Előfeltevések megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás Példák megnevezése Kiemelés, hangsúlyozás


Pedagógiai Program Kérdezési stratégiák

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben angolról magyarra, magyarról angolra. Érzelmek tolmácsolása angolról magyarra a megfelelő regiszter alkalmazásával, magyarról angolra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A kanadai kiejtés sajátosságainak megfigyelése. A közlés mögött megbúvó érzelmek felismerése hanglejtésből, mondatdallamból, hangerőből, beszédtempóból. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. A közlés mögött megbúvó érzelmek utánzása hanglejtéssel, mondatdallammal, hangerővel, beszédtempóval. 2.1.3. Produkció Kijelentő és kérdő mondatokban helyes hanglejtés használata. A közlés mögött megbúvó érzelmek kifejezése hanglejtéssel, mondatdallammal, hangerővel, beszédtempóval. 2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció A különböző témakörökhöz tartozó szavak jelentésárnyalatainak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül. Az adott témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. Az adott témakörökhöz 41


2.2.2. Produkció


tartozó szavak jelentésének felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 15%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szinonimák és antonimák használata mondatokban különböző jelentésárnyalatok kifejezésére. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése.

Összetett mondatok megértése. Feltételes mondat megértése.

2.3.2. Reprodukció

Pedagógiai Program

Függő beszéd megértése. Passzív szerkezet megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Feltételes mondat reprodukálása. Függő mondat reprodukálása. Passzív mondat reprodukálása behelyettesítéssel.

42

Perfect Tense-ek Continuous formái Future Continuous Modalitások: should have+perfect infinitive Manage to Past habits: used to Relative clauses (defining, non-defining) Igevonzatok (gerund, infinitive) Feltételes mód 3. típus

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 2.3.3. Produkció

Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó mondat alkotása.

Grammatikai elemek használata szövegalkotás során.

Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata. Összetett mondatok alkotása.

43

Pedagógiai Program Perfect Tense-ek Continuous formái Future Continuous Modalitások: should have+perfect infinitive Manage to Past habits: used to Relative clauses (defining, non-defining) Igevonzatok (gerund, infinitive) Past Perfect Jövő idő kifejezése Present Simple és Present Continuous formákkal Birtoklás kifejezése többféle szerkezettel Földrajzi térbeli viszonyok Időtartam kifejezése Modalitás: Relaitve pronouns Propword Present Simple, Present Continuous igeidők Past Simple Past Continuous Future Simple Going to Present Perfect, Reported Speech, Conditional 1st type Névelők használata Birtokos szerkezetek használata Névmások (személyes, birtokos, mutató, határozatlan, visszaható) használata Kötőszók (ellentétes, kapcsolatos, következtető, magyarázó) használata Idő-, tér- és módbeli viszonyok kifejezése határozószókkal Célhatározó kifejezése to infinitive-vel Modalitások: should have+perfect infinitive Manage to Relative clauses (defining, non-defining)

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Összehasonlító mondatok alkotása. Feltételes mondatok létrehozása. Függő mondatok létrehozása. Passzív mondat létrehozása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

3.1.2. Produkció

3.2.3. Interakció

Feltételes mód 3. típus

Vizsgázó/vizsgáztató szerep Vezető/beosztott szerep magnóról elhangzó szövegben, esetleg élőbeszédben

Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. Stílusárnyalatok felismerése. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon, különböző stílusárnyalatokban. Megszólaláskor a különböző Vizsgázó/vizsgáztató szerep társadalmi szerepeknek Vezető/beosztott szerep megfelelés.

3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1. Recepció Információ gyűjtése a célnyelvi ország mindennapi életéről.

3.2.2. Produkció

Pedagógiai Program

Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására. Levelezés chatelés, élőnyelvi kommunikáció (diákcsere) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal/eltérő korú személlyel a mindennapi élet témájáról. 44

Magyarország és Kanada mindennapi kultúrájának összehasonlítása Intézmények Oktatási rendszer Társadalmi problémák kezelése (munkanélküliség, etnikai különbségek, államnyelv, bűnözés)


Pedagógiai Program

3.3. Országismeret Ismerkedés Kanada magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Kanada történelmének, nevezetességeinek, művészetének, sport- és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról angol nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Egynyelvű szótárak tanulása, a tanuló számára használata legeredményesebbek Szinonimaszótárak használata kiválasztása. Szlengszótárak megismerése Nyelvtanulási stratégiák megismerése, a tanuló számára legeredményesebbek kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes   

kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni.


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.


kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni.

Íráskészség A tanuló legyen képes

45


Pedagógiai Program

kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.


bemutatni a sportolói életmódot (saját életmódját) kb. 100 szavas szövegben; megérteni sporteseményekről szóló elhangzott vagy leírt, szakszavakat is tartalmazó, különböző műfajú szövegeket.

13. évfolyam Időkeret: 128 óra/év; 4 óra/hét Fejlesztési feladatok A 13. évfolyamon kiemelt fejlesztési feladatunk, hogy a tanulók elérjék a B1-es (felkészültebbek a B2-es) szintet. Nyelvhasználatuk során mozgósítsák a megszerzett képességeiket, kompetenciáikat, ismereteiket. Váljék igényükké az önálló nyelvtanulás. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. autentikus beszélőtől Információkérés, hanghordozókról információadás megértése. 1.1.1.3. anyanyelvi beszélő Telefonos kommunikáció. élőbeszéde alapján Verbálisan kifejezett érzelmek megértése. 250-300 szavas, kb. 20%-nyi ismeretlen szót, valamint szokatlan nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 250-300 szavas, kb. 15-20%nyi ismeretlen szót, valamint szokatlan nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.

46

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az adott évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök)

Indoklás, cél és ok megadása

Nyelvtanulás Hivatalok, ügyintézés Ausztrália földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sportközvetítés





Pedagógiai Program

150-200 szavas elhangzó interakciós szöveg megértése. Feliratok olvasása. Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok Műsorfüzetek olvasása. Programismertetők Hivatali tájékoztatók Űrlapok Sporteredmények, tabellák, éremtáblázatok Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Párbeszédek önálló olvasása. Leírások önálló olvasása. Nyelvtanulás Hivatalok, ügyintézés Elbeszélő szövegek önálló Ausztrália földrajzi, olvasása. társadalmi, kulturális Ismeretterjesztő szövegek sajátosságai önálló olvasása. Sportközvetítés Szépirodalmi szövegek olvasása. Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Szavak, valamint fonetikus átírásuk másolása tábláról füzetbe. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 100-150 szavas interakciós levél írása minta alapján, behelyettesítéssel. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése, azokra reagálás.

47

Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás


Pedagógiai Program elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tiltás Együttérzés Szemrehányás Terv Értékítélet Ígéret



Megértés biztosítása. Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási és elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Cikk írása diákújság számára. Levél írása a tanult témakörökben, különböző regiszterek alkalmazásával. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Indoklás, cél és ok megadása

Formális és informális levélben

Magánlevél, hivatalos levél

1.4. Interakció Különféle kommunikációs szándékok alkalmazása és rájuk reagálás, eltérő regiszterekben - társalgás - vita - célirányos együttműködés - közös tervezés során - interjúban. Interakciós stratégiák

48

Szó átvétele Szó átadása Segélykérés Magyarázat kérése Beszédszándék jelzése Beszédkezdeményezés Elemek összekapcsolása Összefoglalás Beszéd lezárása Témaváltás Félbeszakítás Visszatérés a témához Séma (forgatókönyv)

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr alkalmazása - szóban - írásban (levélírás).

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben angolról magyarra, magyarról angolra. Érzelmek tolmácsolása angolról magyarra a megfelelő regiszter alkalmazásával, magyarról angolra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció Az ausztrál nyelvre jellemző fonémák felismerése. A közlés mögött megbúvó érzelmek felismerése hanglejtésből, mondatdallamból, hangerőből, beszédtempóból. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. A közlés mögött megbúvó érzelmek utánzása hanglejtéssel, mondatdallammal, hangerővel, beszédtempóval. 2.1.3. Produkció Kijelentő és kérdő mondatokban helyes hanglejtés használata. A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtése. A közlés mögött megbúvó érzelmek kifejezése hanglejtéssel, 49

Pedagógiai Program – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése Előfeltevések megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás Példák megnevezése Kiemelés, hangsúlyozás Kérdezési stratégiák


Pedagógiai Program

mondatdallammal, hangerővel, beszédtempóval. 2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció

2.2.2. Produkció


2.3.2. Reprodukció

A különböző témakörökhöz tartozó szavak jelentésárnyalatainak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül. Az adott témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. Az adott témakörökhöz tartozó szavak jelentésének felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 20%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szinonimák és antonimák használata mondatokban különböző jelentésárnyalatok kifejezésére. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése. Összetett mondatok megértése. Feltételes mondat megértése. Függő beszéd megértése. Passzív szerkezet megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Feltételes mondat reprodukálása. 50

Műveltetés megértése Question-tags Wish Substitude do Feltételes mód vegyes típus

Feltételes mód vegyes típus


2.3.3. Produkció

Pedagógiai Program

Függő mondat reprodukálása. Passzív mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Egyszerű kijelentő, kérdő, Műveltetés kifejezése tagadó mondat alkotása. Question-tags Perfect Tense-ek Continuous formái Future Continuous Modalitások: should have+perfect infinitive Manage to Past habits: used to Relative clauses (defining, non-defining) Igevonzatok (gerund, infinitive) Present Simple, Present Continuous igeidők Past Simple Past Continuous Future Simple Going to Present Perfect, Reported Speech, Conditional 1st type Névelők használata Birtokos szerkezetek használata Névmások (személyes, birtokos, mutató, határozatlan, visszaható) használata Kötőszók (ellentétes, kapcsolatos, következtető, magyarázó) használata Idő-, tér- és módbeli viszonyok kifejezése határozószókkal Célhatározó kifejezése to infinitive-vel Grammatikai elemek használata szövegalkotás során. Különböző kommunikációs Modalitások: should szándékok kifejezésére have+perfect infinitive szolgáló nyelvtani Manage to szerkezetek használata. Wish Összetett mondatok alkotása. Substitude do Összehasonlító mondatok alkotása. Feltételes mondatok Feltételes mód vegyes típus létrehozása.

51

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Függő mondatok létrehozása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése. Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. Stílusárnyalatok felismerése. 3.1.2. Produkció Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon, különböző stílusárnyalatokban. Megszólaláskor a különböző társadalmi szerepeknek megfelelés. 3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1. Recepció Információ gyűjtése a célnyelvi ország mindennapi életéről.


Pedagógiai Program

Társalgási tabutémák Nemek közötti különbségek a kommunikációban

Magyarország és Ausztrália és Új-Zéland mindennapi kultúrájának összehasonlítása Társalgási tabutémák Nemek közötti különbségek a kommunikációban Regionális kultúra

Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására. Levelezés chatelés, élőnyelvi kommunikáció (diákcsere) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal, eltérő korú személlyel a mindennapi élet témájáról.

3.3. Országismeret Ismerkedés Ausztrália és ÚjZéland magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Ausztrália és Új-Zéland történelmének, nevezetességeinek, művészetének, sport- és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és 52

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr témákról angol nyelven. Szótanulási technikák tanulása, a tanuló számára legeredményesebbek kiválasztása.

Pedagógiai Program internethasználat, egyéb információhordozók használata Egynyelvű szótárak használata Szinonimaszótárak használata Szlengszótárak megismerése Oxford Dictionary of Collocations használata

Nyelvtanulási stratégiák megismerése, a tanuló számára legeredményesebbek kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes   

kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes     

árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.


kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni.


kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. 53


Pedagógiai Program


kedvenc sportága egy eseményét kb. 100 szavas szövegben közvetíteni, a sportági szakkifejezések alkalmazásával szakkifejezéseket tartalmazó, kb.200 szavas sporttal kapcsolatos hírt, tudósítást hallás vagy olvasás után megérteni.

54


Pedagógiai Program

BEVEZETÉS A TÁRSADALOMISMERETBE 9. évfolyam Idökeret: 36 óra/év; 1 óra/hét Cél:      

A történelem tantárgy tanulásmódszerének kialakítása. A történelem tantárgy tanulását segítő anyagok használati módjának elsajátítása. Az általános iskolákban tanultak strukturálása, életkornak megfelelő történelmi kép kialakítása. Megismerni a politika, jog, gazdaság alapelveit és működési mechanizmusát. A modern társadalom polgára számára különösen fontos állampolgári, fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi, családvédelmi, munkavédelmi összefüggésekre való figyelem felkeltése. A sport és a társadalom közötti kapcsolatok megértése.

Témakörök 1. Segéd-, kellékanyag használat 1.1. Történelmi tér

Tananyag

Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek

Vaktérkép és térképvázlat. Történelmi Atlasz használata.

A történelmi atlasz használatának elsajátítása. Egyszerű térképvázlatok rajzolása történelmi atlasz használatával. Tanult helységnevek feltüntetése vaktérképen. A történelmi korszakok, periódusok nevének pontos használata élőszóban és időszalagon. Források elemzése. Önálló összefoglalás és kiemelés történelmi forrásokból. Grafikonok elemzése.

1.2. Történelmi idő

Korok, korszakok. Időszalag használata.

1.3. További segédanyagok

Történelmi forrás fogalma és használata. Táblázatok, grafikonok használata.

2. Ember és Társadalom 2.1. Az őskor és az ókor társadalmai

Az ősközösség. Görög városállamok – Római birodalom.

55

Az ókori despotikus államok társadalmi berendezkedéseinek szimulálása csoportokban, szakirodalom és atlasz segítségével. Az athéni demokrácia és a


2.2. Középkori és újkori társadalmak

A középkor társadalmai. A földrajzi felfedezések következményei. Az újkor vívmányai. A XX. század.

2.3. A jelenkor kihívásai

Az információs társadalom. A globalizáció következményei. Az együttélés erkölcsi követelményei. A személyes értékrend.

3. Jogi és állampolgári ismeretek 3.1. A társadalom intézményrendszerei

3.2. A jog alapjai; írott és íratlan törvények

Az állam hármas tagolódása. A közigazgatás intézményrendszere.

Írott és íratlan törvények. A felvilágosodás jogelméleti hozadéka.

56

Pedagógiai Program császár-kori Róma politikájának összehasonlító elemzése szerepjátékokkal. Vita a vallás, a hit és az egyház kérdéseiről. A földrajzi felfedezések hatásának vizsgálata térképvázlaton. Kiselőadás tartása a felvilágosodás legnagyobb gondolkodóiról; szakirodalom felhasználásával. Vita a történelem ok-okozati összefüggéseiről vita. Ötletroham az informatika robbanásszerű fejlődésének okairól. Szakirodalmi és internetes gyűjtőmunka a terrorizmus okainak feltárására. Tabló készítése csoportban a környezetvédelem témaköréből (globális felmelegedés; természeti katasztrófák, etc.). Vita kezdeményezése az emberi tevékenység- és magatartásformák erkölcsi vonatkozásairól. A hatalmi ágak működésének megismerése szituációs játékokkal. Az önkormányzatok munkájának szimulálása csoportmunkában. Egyes minisztériumok felépítésének bemutatása kiselőadás formájában; a hasonlóságok és különbségek megbeszélése. A felvilágosodás gondolkodóinak és műveiknek párosítása. Források elemzése, a feldolgozott források között párhuzamok, illetve ellentétek keresése.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 3.3. Egyetemes jogtörténet

A Római jog. Angol-szász jog. Kontinentális jog.

3.4. Magyar jogtörténet

Az államalapítástól 1867-ig. A Kiegyezéstől a második világháborúig. A második világháborútól napjainkig.

3.5. Magyar alkotmánytan

Alkotmány. Polgári törvénykönyv. Büntető törvénykönyv.

4. Politikai ismeretek 4.1. Politikai alapfogalmak

Politikatörténeti áttekintés. Irányzatok a felvilágosodástól napjainkig. Politikai alapfogalmak.

4.2. A politika működési mechanizmusa

Választás, kampány, népképviselet. Az országgyűlés működése. A kormány működése.

4.3. Hírvilág

A média és a politika kapcsolata. Információs világ és tömegkommunikáció.

4.4. Az Európai Unió

Az EU története. A tagállamok.

5. Gazdasági ismeretek 5.1. Gazdasági alapfogalmak

Alapfogalmak. A régiók tervezett szerepe.

57

Pedagógiai Program A Római jog kialakulásának és a két ág terjedésének bemutatása szakirodalom és atlasz használatával. A legfontosabb törvények születési körülményeinek vizsgálata forrásokkal és szakirodalommal. Szituációs játékok a törvények születési módjának megismerésére. Az alkotmány történetének és felépítésének megismerése szakirodalomból. Vita: a jog és a logika kapcsolata. Politikai irányzatok bemutatása, differenciált egyéni munka formájában. Vita kezdeményezése a politika erkölcsi vonatkozásairól. Csoportmunka, szituációs játék: pártok alakítása, majd egy választás lebonyolítása. A viták logikai érvekkel való megtöltése. Választási kampány szimulálása, plakátok készítése. Tájékozódás a napi hírekben: írott sajtó, média híradásainak, kommentárjainak összehasonlítása. Választott aktualitásból heti „összefoglaló‖ készítése és kommentálása, legalább 5 orgánum felhasználásával. Vita az EU előnyeiről, hátrányairól. Gazdasági statisztikák, grafikonok használata csoportokban. A régiók tervezett szerepének megismerése internetes oldalak áttekintésével.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 5.2. Világgazdaság

A világgazdaság kialakulása. Legfontosabb Intézmények. A világgazdaság íratlan törvényei.

Pedagógiai Program A tanult történelmi összefüggések felelevenítésével a földrajzi felfedezésektől napjainkig lezajlott gazdasági folyamatok értékelése vázlat és térképvázlat készítésével. A II. világháború után született szervezetek, intézmények felsorolása, internet segítségével. A globális gazdaság mellett és ellen szóló érvek gyűjtése; vita kezdeményezése a globalizált világ legégetőbb kérdéseiről.

Sport és Társadalom 1. A sport helye a társadalomban 1.1. Sporttörténet

A sporttörténet tantárgy tematikája.

Sporttörténet áttekintése szakirodalom alapján.

1.2. A sport jelene

Sport a magyar társadalomban. A magyar sport aktív résztvevői. A sport passzív hatásai.

1.3. A sport és a média

Írott, audio, vizuális, elektronikus sajtó.

Vita kezdeményezése a mai magyar sport és az egyes sportágak társadalmi elfogadottságáról. Vita a magyar sportsikerekről és azok visszhangjáról a médiában, politikában. Sportfilmek felsorolása, közösen választott filmből részlet megtekintése. A sporttal foglalkozó sajtó bemutatása gyűjtőmunkával.

2. A magyar sport intézményrendszere 2.1. Sporttörvény

2.2. Szervezeti struktúra, gazdasági alapok

2.3. Legfontosabb személyek

Az 1913. évi „Lex Gerenday‖ és az 1921.évi „A testnevelésről...‖ szóló törvények. A 2000. évi CXLV. törvény a sportról. Vezető testületek: -hierarchia, -struktúra, -financiális háttér. Szövetségek vezetői. Sportdiplomaták.

58

Források áttekintése.

A szervezeti és gazdasági felépítés modellezése csoportmunkával. A hazai sportélet legbefolyásosabb pozícióinak és az azokat betöltő vezető


Pedagógiai Program személyiségeknek megismerése a szaksajtóban.

Követelmények:      

Legyen képes a történelmi atlasz térkép- és segédanyagának precíz használatára. Tudjon forrásszöveget elemezni. Felkészülés után legyen képes tízperces kiselőadás megtartására. Tisztán lássa a politika és a gazdaság összefüggéseit. Legyen képes a XXI. század legfontosabb problémáinak feltérképezésére. Ismerje a magyar sport intézményrendszerét.

59


Pedagógiai Program

BIOLÓGIA Alapelvek, célok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a diákokkal megismertesse a természet egységét és az ember helyét a természetben. Célja továbbá, hogy elmélyítse a tudásukat az élőlények kölcsönös függőségéről és egymásra utaltságáról, kialakítsa a természet érintetlenségének csodálatát, és az épségét őrző magatartás iránti igényét, felelősségét, valamint az emberi egészség és környezet elválaszthatatlan kapcsolatát. Emelje magasabb szintre az új természettudományi ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: A diákok öntevékenységét előtérbe helyezve mutassa be, a különböző szerveződésű élőlények és az egyes életműködések kapcsolatát, megvalósulásának sokféleségét. Alakítsa ki azt a természetszemléletet és biológiai műveltséget, amelynek egyik alapja az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Irányítsa a diákok figyelmét arra, hogy az életközösségek szerveződésében felismerhetőek a lényeges összefüggései, mint az élő és élettelen környezet dinamikusan változó ökológiai rendszerei. Közvetítsen szükséges információkat az öröklődés biokémiai hátteréről és mechanizmusáról és értesse meg, hogy a tulajdonságok kialakulásának, állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Nyújtson segítséget abban, hogy a diákok tudjanak érvelni - a természettudományos bizonyítékok segítségével - az élővilág egysége és a földi élővilág evolúciója mellett. A diákokat segítse abban, hogy megismerjék az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Adjon megfelelő tájékozottságot ahhoz, hogy a diákok meg tudják vitatni az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívákat és az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályokat. Irányítsa a diákok figyelmét Földünk globális problémáira és tegye nyilvánvalóvá, hogy azok megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van. A globális problémák értelmezésében és megvitatásában tudatosítsa a diákok és minden ember felelősségét és az aktív, felelősségteljes, hozzáértő tevékenységének szükségességét. Alakítsa ki, fejlessze a tanulók képességeit úgy, hogy az önálló tanulási technikák birtokában váljanak képessé az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodni és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Biztosítsa a természettudományos megismerés, problémamegoldás és kutatás feltételeit a tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével. Alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét ismeretterjesztő művek és szakirodalmak feldolgozásával digitális ismerethordozók használatával. Láttassa be, hogy a változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek öntevékeny nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Így alakul ki a diákoknak az a képességük, hogy a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában tudják befolyásolni. Indukáljon biológia etikai és társadalmi problémákkal kapcsolatos vitákat, tartsa a viták menetét az érvek és ellenérvek medrében. Működjön együtt a többi pedagógussal és készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze a diákok szocializációs képességeit, a sikeres együttműködésre törekvésüket, a másság elfogadását és az emberi teljesítmény tiszteletét.

60


Pedagógiai Program

11. évfolyam Alapelvek, célok A biológia tanításának alapvető céljai a 11. évfolyamban, hogy a tanuló sajátítsa el az önálló ismeretszerzés technikáit és bővítse a természettudományos megismerés módszereit könyvtári munkával, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, digitális ismerethordozók segítségével. A biológia tudomány szakterminusaival jellemezze a legjellegzetesebb élőlénycsoportokat, az élőlények testfelépítését, életműködéseiket, az életfolyamatok lényegét a felépítés és az életműködések kapcsolatát ábrák, makettek, folyamatábrák, modellek, segítségével. Hasonlítsa össze a különféle élőlények testének szerveződését, életműködéseit, rendszerezze a növények, a gombák és az állatok élőlényeit, különítse el az önfenntartó és a fajfenntartó működéseket, az autotróf és a heterotróf anyagcseréjű élőlényeket, azonosítsa az élőlények felépítésnek és működésének hasonlóságait. Használjon fénymikroszkópot, végezzen egyszerű kísérleteket önállóan és alkalmazza a többi természettudományos tantárgyban tanult ismereteket. Tartson kiselőadást önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Időkeret: 36 óra/ év; 1 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok Önálló tanulási technikák, könyvtármunka Laboratóriumi vizsgálatok Terepgyakorlatok Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4 óra 5 óra 4 óra 10 óra 10 óra

A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.

61


Témakörök

Tananyag

Önálló tanulási technikák, könyvtármunka

Ismeretterjesztő szövegek feldolgozási technikái.

Laboratóriumi vizsgálatok

Pedagógiai Program

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Ismeretterjesztő szövegek feldolgozási technikáinak: lényegkiemelés, cédulázás, vázlatok, ábrák, könyvbemutatások készítésének elsajátítása, gyakorlása egyéni és páros munkában.

Ismeretszerzés a könyvtárban.

Könyvtármunka elsajátítása: katalógushasználat, téma és szerzők szerinti keresés, kölcsönzés (könyvtári és könyvtárközi), internet használata, fénymásoltatás.

Ismeretszerzés a digitális ismerethordozók segítségével.

A digitális ismerethordozók (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) szelektív használatának elsajátítása és „digitális ismeretek naplójának‖ vezetése a megszerzett ismeretekről.

A megszerzett ismeretek bemutatása.

A szövegfeldolgozáskor, a laborgyakorlatok, a természetjárás, tapasztalatainak feldolgozásakor, a digitális ismeretek értelmezésekor, a viták alakalmával keletkezett produktumok bemutatása: dekoráció, kiállítás, digitális dokumentum, nyomtatott és digitális kiadvány, előadás formájában. Kaparék, nyúzat és metszet készítése, mikroszkópos vizsgálata.

Mikroszkópos vizsgálatok: sejtalkotók, szövetek. Biokémiai vizsgálatok: biogén elemek, kolloid állapot, lipidek, szénhidrátok, fehérjék, lebontó folyamatok.

Biogén elemek kimutatása elhalt növényi és állati anyagokból. Plazmolízis, ozmózis, enzimhatás, kapillaritás, felületi megkötődés jelenségeinek vizsgálata, megfigyelése, értelmezése.

A szervezet felépítésének és működésének vizsgálata

Az élőlények felépítésének és működésének megfigyelése szabad szemmel, nagyítóval, mikroszkóppal laboratóriumban.

62


Pedagógiai Program

Terepgyakorlatok Természetjárás parkokban, ligetekben, erdőfoltokban, erdőkben, vízpartokon.

A természetjáráskor szabad szemmel, távcsővel, nagyítóval, hordozható „laboratóriummal‖ történő megfigyelése és vizsgálata az élőhelyeken fellelhető élettelen anyagoknak, szerves hulladékoknak, növényi és állati maradványoknak, valamint az ott élő növényeknek és az állatoknak. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága Nem sejtes rendszerek A vírusok életciklusa és A vírusok, a prokarióták és az egészségügyi jelentősége. A prokarióta sejtek felépítése. eukarióta Autotróf és heterotróf egysejtűek baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtűek: állábas, ostoros és csillós egysejtűek jellemzői, anyagforgalma, az eukarióta egysejtűek jelentősége.

Többsejtűség

A gombák, növények, állatok elkülönülése.

Sejtfonalak, teleptest és álszövet.

63

A vírusok, baktériumok felépítésének és működésének tanulmányozása szövegfeldolgozással, mikroszkópos felvételekkel, ábrákkal, modellekkel, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagaival. Az eukarióta egysejtűek tanulmányozása szövegfeldolgozással a terepgyakorlaton gyűjtött minták mikroszkópos vizsgálatával, és biokémiai folyamatok megfigyelésével, mérésével. A tapasztalatok elemzése, értelmezése a szövegfeldolgozás során megszerzett ismeretekkel. Az élőlények csoportosítása a szerveződés és az anyagcsere alapján. Érvelés és vita a működésbeli különbségekről, differenciálódásról. Penészgomba és a fonalas zöldmoszat vizsgálata mikroszkóppal a kenyérpenész és a tavak, pocsolyák vízének felhasználásával. Terepgyakorlati megfigyelése és begyűjtése a peronoszpórának, a moháknak, a zuzmóknak és a kalapos-, és farontó gombáknak. A fonalas-, és a teleptestes szerveződés laboratóriumi vizsgálata tenyésztéssel, mikroszkóppal.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr A gombák teste és A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A életműködései gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák, emberi betegséget okozó és gyógyító gombák felismerése. A zuzmók felépítése és jelentősége, a levegőszennyezés indikátorai. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növények teste A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános és életműködései jellemzői a szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. A növények szerveződési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. A legfontosabb növényi törzsek testfelépítési sajátságai, életműködései. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi

64

Pedagógiai Program A gombák felépítésének, életműködéseinek, a bioszférában betöltött szerepüknek megismerése (szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagaival) és jellemzése a megismeréskor, az egyéni és csoportos tanulási formákkal keletkezett vázlatok, ábrák, modellek, naplók ismereteinek alkalmazásával. A növények felépítésének, életműködéseinek, a bioszférában betöltött szerepüknek, az autotróf táplálkozás lényegének megismerése a szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából: szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, növénytartással, kertészet és arborétumok látogatásával, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagaival. A legfontosabb növényi törzsek és legfontosabb képviselőinek megismerése, jellemzése, az életmód (autotróf táplálkozás, anyagforgalom, anyagfelvétel és leadás, gázcsere és párologtatás, szállítás és raktározás, kiválasztás, mozgás, szaporodás, egyedfejlődés) és a környezettel levő kapcsolataik alapján (szövegfeldolgozáskor, terepgyakorlatkor, laboratóriumi vizsgálatokkor, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagainak megtekintésekor szerzett ismeretek felhasználásával) az egyéni és csoportos tanulási formákkal keletkezett vázlatok, ábrák, modellek, naplók ismereteinek alkalmazásával.


Az állatok teste és életműködései

mozgások típusai és jellemzői. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. A zárvatermők egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az állatok, mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életműködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képviselőinek testfelépítési sajátságai, életműködései szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestűek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök.

Pedagógiai Program

Az állatok felépítésének, életműködéseinek, a bioszférában betöltött szerepüknek, a heterotróf táplálkozás lényegének megismerése a szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagaival. Az állattörzsek és legfontosabb képviselőinek megismerése, értelmezése, jellemzése az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezettel levő kapcsolataik alapján a szövegfeldolgozáskor, terepgyakorlatkor, laboratóriumi vizsgálatokkor, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagainak megtekintésekor szerzett ismeretek felhasználásával, alkalmazásával (egyéni és csoportos tanulási formákkal).

Az állatok viselkedése. Az állatok Az állatok viselkedésének öröklött és tanult magatartása. Az tanulmányozása: állatok társas viselkedése, szövegfeldolgozással,

65

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái.

Pedagógiai Program terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD-, és digitális taneszközök képi anyagaival, állatkertek látogatásával, kisállatok tartásával. Az állatok viselkedésének elemzése, értelmezése és jellemzése a tanulmányozáskor keletkezett vázlatok, ábrák, modellek, naplók ismereteinek alkalmazásával.

Követelmények A tanuló ismerje az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyen képes a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerje fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Tudja az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Nem sejtes rendszerek A tanuló legyen képes jellemezni a nem sejtes élőlényeket. Vírusok: Tudja ismertetni a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét, a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Önálló sejtek Baktériumok: A tanuló legyen képes összehasonlítani a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Tudja ismertetni a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Egysejtű eukarióták: A tanuló legyen képes az alábbi fajokon mutatni az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése: A tanuló legyen képes megmagyarázni a gombák, növények, állatok elkülönülését, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonal: Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Teleptest és álszövet: A tanuló tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. 66


Pedagógiai Program

Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézi nagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából: A tanuló legyen képes jellemezni a növényvilág főbb csoportjait a szervi differenciálódás szempontjából. Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Hozza ezeket összefüggésbe a szervek megjelenésével, felépítésével. Mutassa be a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat‖ (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Jellemezze a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat‖ (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat‖ (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Jellemezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából: A tanuló legyen képes jellemezni az állatvilág főbb csoportjait a szervi differenciálódás szempontjából. Tudja bemutatni, jellemezni a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: szivacsok – laposférgek gyűrűs férgek rovarok fejlábúak (lábasfejűek). A növények szövetei, szervei: Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. Mutassa be a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés). Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése: Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben.

67


Pedagógiai Program

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Mutassa be a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

12. évfolyam Alapelvek, célok A biológia tanulásának célja a 12. osztályban, hogy a tanuló mélyítse el az önálló tanulási technikákat, a könyvtári munkát, a laboratóriumi vizsgálatokat, a digitális ismeretterjesztő eszközök használatát. Alkalmazza a biológia tudomány szakterminusait a megszerzett ismeretek: sejtalkotók és felépítésük-működésük, az ember önfenntartó és szaporító életjelenségeinek, egészséges életmódjának bemutatásakor. Alakuljon ki benne az egészséges életmód iránti igény és a megfelelő szabályok betartásának képessége. Utasítsa el az egészségkárosító szerek kipróbálását és használatát, fogadja el a betegségmegelőzés szükségességét. Alakuljon ki igénye a mindennapi élet kritikus szemléletére. Tartózkodjon a szexuális szabadosságtól, a meggondolatlan és felelősség nélküli nemi élettől. Alakuljon ki az igénye a harmonikus, felelősségteljes partnerkapcsolat iránt. Időkeret: 72 óra/ év; 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok Önálló tanulási technikák, könyvtármunka Laboratóriumi vizsgálatok A saját test megfigyelése, vizsgálata A sejtek felépítése és anyagcseréje Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az ember szaporodása és egyedfejlődése Általános egészségtan

6 óra 10 óra 4 óra 10 óra 20 óra 6 óra 10 óra


68

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Témakörök

Pedagógiai Program Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Ismeretterjesztő szövegek feldolgozási technikáinak (lényegkiemelés, cédulázás, vázlatok, ábrák, könyvbemutatások készítése) elmélyítése, fejlesztése, gyakorlása egyéni és páros munkában.

Tananyag

Önálló tanulási Ismeretterjesztő szövegek feldolgozási technikái. technikák, könyvtármunka

Ismeretszerzés a könyvtárban.

Könyvtári munka fejlesztése, kutatómunka megismerése: katalógushasználat, téma és szerzők szerinti keresés, kölcsönzés (könyvtári és könyvtárközi), nternet használata, fénymásoltatás.

Ismeretszerzés a digitális ismerethordozók segítségével.

A digitális ismerethordozók (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) szelektív használatának fejlesztése a „digitális ismeretek naplójának‖ vezetése, a megszerzett ismeretek feldolgozása, rendszerezése.

A megszerzett ismeretek bemutatása.

A szövegfeldolgozáskor, a laborgyakorlatok, a természetjárás, tapasztalatainak feldolgozásakor, a digitális ismeretek értelmezésekor, a viták alakalmával keletkezett produktumok bemutatása: kutatási napló, kiadvány, előadás formájában. A biogén elemek (C, O, H, N, S) kvalitatív kimutatása. A fotoszintézis és az erjedés anyagcsere folyamatok kvalitatív vizsgálata. A természetjáráskor szabad szemmel, távcsővel, nagyítóval, hordozható „laboratóriummal‖ történő megfigyelése és vizsgálata az élőhelyeken fellelhető élettelen anyagoknak, szerves hulladékoknak, növényi és állati maradványoknak, valamint az ott élő növényeknek és az állatoknak.

Laboratóriumi vizsgálatok

Biokémiai vizsgálatok: a sejtek felépítése, és anyagcsere folyamatai.

A saját test megfigyelése, vizsgálata

Természetjárás parkokban, ligetekben, erdőfoltokban, erdőkben, vízpartokon.

69


Pedagógiai Program

A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése

A sejtek szervetlen és szerves alkotóinak megismerése.

A sejtek felépítésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával.

A biogén (C, H, O, N, S, P) elemek jelentősége az élő szervezetben. Szervetlen molekulák (a víz, a széndioxid és az ammónia) biológiai szempontból fontos tulajdonságai.

A biogén elemek kvalitatív kimutatása elhalt növényi és állati részekből. A víz, a széndioxid és az ammónia kvalitatív kimutatása.

A szénhidrátok (szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz, glükóz, ribóz, dezoxiribóz), lipidek, foszfatidok (polaritás, membrán és hártya) epe, neutrális zsírok (glicerin, palmitinsav, sztearinsav, olajsav), szerkezete, biológiai szerepe (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem).

A keményítő vizsgálata mikroszkóppal, kimutatása jóddal. Keményítő bontása a kenyérhéj hosszan tartó rágásával. A zsírok szétoszlatása epével. A glicerin, a palmitinsav és a sztearinsav tulajdonságainak vizsgálata és kimutatása, azonosítása.

A fehérjék (aminosavak, peptidek, polipeptidek) és biológiai szerepük (enzimek, összhuzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék)

Fehérjék kicsapása hőkezeléssel, nehézfémekkel, mechanikai hatással. A vér alvadásának vizsgálata.

A nukleinsavak, nukleotidok legfontosabb tulajdonságai.

A nukleinsavak szerkezetének modellezése, elektronmikroszkópos felvételének tanulmányozása. Kromoszómatérkép elemzése.

A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása.

A prokarióta és az eukarióta sejtek tanulmányozása mikroszkóppal, elektronmikroszkópos felvételek tanulmányozásával.

70


A sejtek anyagcserefolyamatai

A sejtek anyagcsere folyamatainak megismerése.

Pedagógiai Program

A sejtek anyagcsere folyamatainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel,. egyéni és csoportos munkával.

A sejtek anyagfelvétele és leadása, a Az anyagáramlás vizsgálata: passzív és aktív transzport diffúzió zselatinnal, az ozmózis jellemzői. Az enzimek, az béldarabokkal. enzimkatalízis. A felépítő és lebontó anyagcsereA felépítő és lebontó folyamatok folyamatok szerepe, összefüggése. összefüggéseinek vizsgálata Az élőlények energiaforrás ábraelemzéssel. (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás (autotrófok, kemototrófok) szerinti csoportosítása. Felépítő folyamatok. A fotoszintézis alapvető szükségessége a földi életben, a fotoszintézis fény-, (a víz bomlása, a molekuláris oxigén keletkezése, a H szállítómolekulára kerülése, ATP keletkezése) és sötétszakasz (a CO2 redukálódása a H és az ATP segítségével, glükóz és más molekulák keletkezése) történései.

A felépítő folyamatok elemzése, értelmezése folyamatábrákkal. A fotoszintézis laboratóriumi vizsgálata: a klorofill kromatográfiás szétválasztása, a klorofill-oldat fényelnyelése, a fényerősség és a fotoszintézis intenzitása, a fotoszintézis CO2 szükséglete és a keletkező O2 kimutatása.

Lebontó folyamatok. A végső oxidáció (a szállítómolekulához kötött H a molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik). A biológiai oxidáció lényege és bruttó egyenlete. A szerves molekulák szénvázának átalakulása CO2 –dá, és a H szállítómolekulára kerülése.

A lebontó folyamatok elemzése és értelmezése folyamatábrákkal. A lebontó folyamatok laboratóriumi vizsgálata: a felszabaduló CO2 kimutatása, mérése; a felhasznált O2 kimutatása, mérése; a felszabaduló hő kimutatása; az erjedés vizsgálata.

71


Sejtalkotók az eukarióta sejtekben

Pedagógiai Program

A sejtalkotók megismerése.

A sejtalkotók megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, mikroszkópos vizsgálattal, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával.

Sejtalkotók szerkezete, működése és jelentősége a sejt életében: sejthártya, citoplazma, sejtközpont, ostor, csilló, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, sejtmag, mitokondrium, sejtfal, zöld színtest, zárvány.

Vöröshagyma és bőrszövet, egy Begonia-faj levélkeresztmetszetének, felületi metszetének vizsgálata fénymikroszkóppal.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfelfogás) felépítésének általános elve. Aktív és passzív szállítás lényege (iránya, energiaigénye)

A plazmolízis és a hemolízis vizsgálata vöröshagymával, ujjhegyről vett vérrel.

A sejtek mozgása: állábas, ostoros, csillós.

A papucsállatka és a zöld szemes ostoros mozgásának tanulmányozása fénymikroszkóppal.

A sejtek anyagcseréje és a belső hártyarendszer kapcsolata, a mitokondrium szerepe (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

A fényerősség és a fotoszintézis intenzitása, a fotoszintézis CO2 szükséglete és a keletkező O2 kimutatása.

A sejtek osztódási típusai (mitózis, meiózis) és szakaszai. A kromoszóma szerkezete és a kromoszómaállomány.

A hagyma belső levelének mikroszkópos vizsgálata Juel - féle rögzítő segítségével. Hajtatott vöröshagyma gyökérsejtjeinek mikroszkópos vizsgálata. Muslinca tenyészet lárváinak vizsgálata Ringer-oldattal.

A sejtműködés vezérlése, a sejt válasza a külső és a belső ingerekre.

A papucsállatka mozgásának mikroszkópos vizsgálata NaCl és CH3COOH hatására.

72


Pedagógiai Program

Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása A szaporodás és A szaporodás és az öröklődés sejttani alapjainak megismerése. öröklődés sejttani alapjai

Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma.

Az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS  RNS  fehérje  tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége.

Az ember önfenntartó működések áttekintése

A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában.

73

A sejtalkotók szaporodás és az öröklődés sejttani alapjainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, mikroszkópos vizsgálattal, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával. Laboratóriumi vizsgálatok: a sejtmag és a magvacska a hagyma belső levelében, kromoszóma a vörös hagyma gyökér végében, a muslinca lárvában, mitózis a csíráztatott hagymamagban, meiózis a virágtalan növények spóráiban. Az öröklődő információ kémiai alapjainak elemzése, értelmezése folyamatábra, elektronmikroszkópos fényképsorozatok segítségével.

A genetikai információ variálódásának, a mutációk és következményeinek modellezése, valószínűségének elemzése folyamatábrák és Pönett-tábla segítségével. A homeosztázis és a környezet kapcsolatának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával.


A bőr és a mozgás

Pedagógiai Program

A bőr és a mozgás szervrendszer felépítésének, működésének megismerése.

A bőr és a mozgás szervrendszer felépítésének és működésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, emberi torzó és csontváz tanulmányozásával, mikroszkópos vizsgálattal, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, egyéni és csoportos munkával.

A bőr felépítése, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában.

A bőr szerkezetének, felépítésének mikroszkópos vizsgálata.

A csontok szerkezete, felépítése és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei (gerincoszlop, arc és agykoponya, mellkas, medence, végtagok), felépítése, alakja. A csontok összeköttetése (varratos, porcos, ízületes). A csigolyák a függesztő övek felépítése, funkciója. Az izmok (gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközti izmok, mellizom, hasizom, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító-, és feszítő izmai, fejbiccentő izom) típusai, helyei felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. Az izmok felépítése: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Izomsérülések: húzódás, szakadás. Izomláz. A versenysportágak specifikus sérülései.

A csontvázrendszer tanulmányozása anatómiai atlasszal, emberi torzóval, emberi csontvázzal, ízületi modellekkel. A csontváz és az izomzat vizsgálata: az izomfáradás mérése egyszerű eszközzel, ízületpreparátumok tanulmányozása.

A mozgási szervrendszer működésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege.

Az akaratlagos mozgás mechanikájának elemzése, értelmezése emberi torzó, csontváz és egyszerű mérések segítségével.

Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel (törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülés, csípőficam) kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos

A mozgásszervi sérülések tanulmányozása preparátumok és modellek segítségével. Az elsősegélynyújtás tanulmányozása elsősegélynyújtó kézikönyv feldolgozásával, modellek felhasználásával.

74

Az izmok és inak felépítésének mikroszkópos tanulmányozása, az izomsérülések elemzése modellek, ábrák segítségével.


Pedagógiai Program

testmozgás jelentősége.

A táplálkozás

A testépítés során alkalmazott káros táplálék kiegészítők hatásai. A testedzés jelentősége, típusai (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). A mozgás szerepe a testsúly szabályozásában.

Vita a káros táplálék kiegészítők hatásairól, a testedzés jelentőségéről. A káros táplálék kiegészítők hatásairól készült tanulmányok és konkrét esetek elemzése, értelmezése.

Szabadidős sportágak (teke, aerobic, ugrókötél, falmászás, tenisz, testépítés, sztepp aerobic, zenés sportok, küzdősportok, görkorcsolya-gördeszka). hatása a test állapotára, fittségére. A táplálkozás megismerése.

Beszélgetés a szabadidős sportágak művelésének tapasztalatairól, a személyes élményekről.

Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege.

A tápanyagcsatorna szöveti vizsgálata mikroszkóppal. Laboratóriumi vizsgálatok: a nyál enzimhatása, a gyomornedv enzimhatása, a hasnyál zsírbontó, szénhidrátbontó, fehérjebontó hatása, a vékonybél fehérjebontó hatása.

A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A vitaminok laboratóriumi vizsgálata: a C-vitamin-tartalom, a vitaminok hatása.

75

A táplálkozás és a táplálkozási szervrendszer felépítésének és működésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával.


A légzés

Pedagógiai Program

A légzés folyamatának és szervrendszerének megismerése.

A légzés folyamatának és szervrendszerének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával.

A légutak szakaszai (légcső, hörgők, hörgőcskék, léghólyagocskák) és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere (légcsere, gázcsere, sejtlégzés) folyamata. A légző mozgások (mellhártya, rekeszizom, bordaközti izmok szerepe). A légzési folyamatok szabályozásának lényege (a vér CO2 tartalmának hatása a légző központra). Az orron-, és a szájon át légzés előnyei és hátrányai. A hangképzés szerve (gége, pajzsporc, kannaporc, gégefedő, hangszalagok) és a hangképzés.

A légzőszervrendszer szöveteinek mikroszkópos vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok: a kifújt levegő CO2 tartalma, a kifujt levegő térfogata. A légzésszám változása: nyugalmi, terheléses és terhelés utáni légzésszám.

A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek: légúti és rákos megbetegedések, asztma, a dohányzás hatása a légúti szervekre.

Laboratóriumi vizsgálatok: a nikotin hatása a növények fejlődésére, az állatok aktivitására, az emberi tüdő vitálkapacitására.

A tüdőszűrés jelentősége.

A tüdőszűrés röntgenfelvételeinek tanulmányozása.

A sportolók vitálkapacitása és táblázatba foglalt értékei.

A vitálkapacitás változását bemutató táblázatok tanulmányozása, a nők és a férfiak vitálkapacitási különbségének értelmezése.

76


A keringési rendszer

Pedagógiai Program

A keringési szervrendszer felépítésének, működésének megismerése.

A keringési szervrendszer felépítésének és működésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, egyéni és csoportos munkával.

A vér, a szövetnedv, a nyirok összetétele, mennyisége, alkotói, keletkezése és kapcsolatuk. A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék keletkezése funkciója, a véralvadás. A lép helye és szerepe. Az értípusok (artéria, véna, hajszálerek, nyirokér) összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A vérkeringés és a nyirokkeringés szabályozásának lényege. A vérnyomás és az erek rugalmasságának kapcsolata, az érelmeszesedés és érelzáródás. A falósejtek és a nyiroksejtek működése, a sejtes és az antitestes immunitás, védőoltások. A vércsoportok.

A vér mikroszkópos vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok: a vér sejtes elemei, vérkenet, a vörösvérsejtek száma, a fehérvérsejtek száma, a véralvadás, a hemoglobin tulajdonságai, a vérszérum szerves alkotórészei, a vércsoport.

A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése: érelmeszesedés, visszértágulat, trombózis, vérnyomás ingadozása, szívritmuszavar, infarktus. A testedzés, a helyes táplálkozás hatása a keringési rendszer egészségére.

A szív-, és érrendszeri betegségeinek tanulmányozása EGK mérés szalagjával, vérnyomásméréssel, statisztikákkal.

Elsősegélynyújtás a keringési rendszer sérülésekor.

Elsősegélynyújtó kézikönyv tanulmányozása a keringési rendszer sérülésének kezeléséről, az elsősegély adásának gyakorlása.

77

Tanulmányok elemzése a testedzésről és a helyes táplálkozásról.


A kiválasztás

Az idegi és hormonális szabályozás

Pedagógiai Program

A kiválasztás folyamatának és a kiválasztó szervrendszere felépítésének, működésének megismerése.

A kiválasztó szervrendszer felépítésének és működésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával.

A vese felépítése és működése (a víz, a glükóz, a sók és a karbamid visszaszívása, gyógyszerek, ionok kiválasztása). A húgyutak és a vizelet összetétele. A kiválasztó működés szabályozásának lényege.

Laboratóriumi vizsgálatok: a vizelet kémhatása és húgysavtartalma, a vizelet néhány kationjának és anionjának kimutatása, a vizelet cukortartalma, fehérjetartalma.

A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek: vesekő képződés, vesemedence gyulladása, művese kezelés. Az idegi és a hormonális szabályozás megismerése.

A kiválasztó szervrendszer betegségek tüneteinek megismerése az „Orvos a családban‖ című könyv tanulmányozásával. Az idegi és a hormonális szabályozás megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával.

A szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolás fogalma. Az idegsejtek és típusaik, az idegszövet felépítése, működése (az ingerület keletkezése, membránpotenciál vezetése, más sejtekre átadása) az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis, az ingerküszöb, a csúcspotenciál. A reflexív elve, feltétlen (vázizom reflex, adekvát inger) és feltételes reflex (tanulás, inadekvát inger). A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. Az érzékszervek működésének elvei, az

Az idegsejt és az idegszövet mikroszkopikus vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok: az emberi kemo-, hő-, és mechanoreceptorok.

78

Az érzékelés laboratóriumi vizsgálata: a hang- (a hangirány megállapítása), egyensúly-


Pedagógiai Program

érzéki csalódás. A szem felépítése és működése (a látás folyamata, a szem hibái és korrekciói). A hallószerv felépítése és működése (a hallás és az egyensúlyozás folyamata) az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés (az ízlelés és a szaglás folyamata). A bőr érző működése (a hő, a tapintás, a fájdalom érzékelésének folyamata). Az érzékszervek védelme és betegségei.

(egyensúlyozási próbák, gyakorlatok), látás (vakfolt, színtévesztés, látásélesség, térbeli tájékozódás, pupillareflex). Az érzékszervek modelljeinek tanulmányozása.

Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése.

Az idegrendszer felépítésének tanulmányozása modelleken.

A hormonális szabályozás alapelvei. A belső elválasztású mirigyek A hipotalamusz–agyalapi mirigy modelljeinek tanulmányozása. rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az idegrendszer és a hormonrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az idegrendszer terheltsége, az idegrendszert stimuláló szerek hatása és következményei.

Az idegrendszer és a hormonrendszer betegségeinek tanulmányozása az „Orvos a családban‖ című könyvvel.

Az idegrendszer állapotának hatása a sportolók teljesítményére.

Beszélgetés, vita arról, hogy az idegrendszer állapota mennyire befolyásolja a sportolók teljesítményét?

79


Az ember magatartása

Pedagógiai Program

Az öröklött és tanult magatartásformák.

Az öröklött és tanult magatartási formák megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

Öröklött magatartásformák háttere a feltétlen reflexek (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). A tanult magatartásformák. A tanulás fogalma, a feltételes reflexek kapcsolata a fájdalmas ingerekkel.

Beszélgetés az öröklött és tanult magatartási formákról a saját megfigyelési tapasztalatok alapján.

A tanulás és az érzelmek kapcsolata (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd), a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatása.

Vita a tanulás és az érzelmek kapcsolatáról.

A társas kapcsolatokban Etikai témájú beszélgetés a társas megnyilvánuló vonzódás és taszítás kapcsolatok megnyilvánulásairól. (pl. ivadékgondozás, rangsor, behódolás, fenyegetés). A csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásai. Az érzelmi fejlődés hatása az értelmi fejlődésre, a család szocializációs funkció. A fizikai, mentális és szociális jólét fogalma. Az életmód szerepe az idegrendszeri betegségek kialakulásában megelőzésében, a stressz betegségek kialakulásának feltételei.

Beszélgetés a család szocializációs funkcióiról a személyes életút alapján.

A fájdalomcsillapítás módjai, ezek esetleges veszélyei. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei, a szülő, a család, a környezet felelőssége és lehetőségei a drogfogyasztás megelőzésében.

Beszélgetés, vita a pszichoaktív szerek kipróbálásának és használatának veszélyeiről.

80


Pedagógiai Program

A hormonok hathatása a viselkedésre. A belső elválasztású mirigyek elhelyezkedése és termelődési helyei, hatásai: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. A női nemi ciklus során végbemenő változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.

Beszélgetés, vita a hormonok hatásairól az emberi viselkedésre.

A belső környezet állandóságának a biztosítása az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Az antitest, antigén, immunitás fogalma. Az immunrendszer jellemző sejtjei (falósejtek, nyiroksejtek), a memóriasejtek szerepe a másodlagos immunválasz kialakításában. A gyulladás tüneteit, kialakulásuk okai, a falósejtek szerepe és a genny eredete. Az immunizálás különböző típusai (aktív, passzív, természetes, mesterséges).

Beszélgetés az immunrendszer reakcióiról, a személyes betegségek élményei alapján.

Védőoltások, a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelései. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh - vércsoport rendszer, az anyai Rh-összeférhetetlenség, a vérátömlesztés és a véradás jelentősége. A szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémák. A láznak a védekezésben betöltött szerepe és a lázcsillapítás módjai. Az allergia (pl. asztma) kialakulása, allergén anyagok és a környezetszennyezés közti kapcsolat.

Vita a védőoltások szükségességéről, a szervátültetés etikai kérdéseiről.

A család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepe a szokások kialakításában.

Vita a reklámok hatásairól és a reklámetikáról.

81


Pedagógiai Program

Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása és egyedfejlődése

Az ember szaporodásának megismerése.

Az ember szaporodásának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

Az ember neme (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos és pszichés). Az ivarsejtek részei és működései. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása.

Beszélgetés és vita az ember nemének jellemzőiről, a nőies és a férfias tulajdonságokról, az ivari hormonok hatásáról a viselkedésre.

Az emberi szexualitás. A megtermékenyítés és az embrionális fejlődés (magzati fejlődés, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatai, a méhlepény és a magzatvíz szerepe).

Beszélgetés és vita az ember szexuális életéről, a felelősségről, a gyermekvállalásról és azok etikai kérdéseiről.

A posztembrionális fejlődés (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Az akceleráció, az öregedés során bekövetkező biológiai változások a szervezet, szervek szintjén. A klinikai és a biológiai halál, az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásai és etikai problémái. A családtervezés, fogamzásgátlás különböző módjai, terhességi tesztek lényege, a terhesség megszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások, valamint az ehhez kapcsolódó etikai problémák (mesterséges ondóbevitel,

Beszélgetés a posztembrionális fejlődésről, az akcelerációról, az öregedésről, a halálról, a családtervezésről, a meddőség kezeléséről és a klónozásról. Etikai vita a témákhoz kapcsolódó problémák kapcsán.

82


Pedagógiai Program

lombikbébi, béranyaság, klónozás). A várandóság jelei, a terhesgondozás jelentősége, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmód, a szoptatás előnyei a csecsemőre és az anyára nézve. A nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek) megelőzése és a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat. Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek

Beszélgetés és vita a várandóságról, a nemi úton terjedő betegségekről, a nőgyógyászati kezelésről az ahhoz való viszonyról.

Az egészségügyi ismeretek elsajátítása.

Az egészségügyi ismeretek elsajátítása szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele.

Az elsősegélynyújtás gyakorlása egészségügyi babán.

Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek.

Vita a rizikófaktorokról, a civilizációs ártalmakról és a szenvedélybetegségekről.

Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás.

Beszélgetés és vita az utódvállalás, a családtervezés, a genetikai tanácsadás és a terhesgondozás szükségességéről.

Környezet-egészségtan, környezeti higiéné.

Vita a környezet problémákról, az ember felelősségéről az egészség és a környezeti higiéné vonatkozásában.

A lelki egészség.

Beszélgetés és vita a lelki egészségről, a depresszióról, a pszichoszomatikus betegségekről, az öngyilkossági hajlandóságról.

83


Pedagógiai Program

Követelmények Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok: A tanuló ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Tudja a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32-- ionok természetes előfordulásait és miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Szervetlen molekulák: A tanuló értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel. A tanuló mutassa be a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat, értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Tudja és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak), a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Mutassa be, az epesav polaritása alapján, az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Szénhidrátok: A tanuló jellemezze a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket, ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Mutassa be a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Fehérjék: A tanuló jellemezze és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Mutassa be a fehérjék alapegységeit az aminosavakat, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosav sorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás). Nukleinsavak, nukleotidok: A tanuló magyarázza meg, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata: A tanuló hasonlítsa össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait, hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Felépítő folyamatok: A tanuló mutassa be a felépítő folyamatok lényegét és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Lebontó folyamatok: A tanuló mutassa be, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik, ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Mutassa be a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

84


Pedagógiai Program

A tanuló ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. A tanuló mutassa be a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). A tanuló legyen képes példákat hozni az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A tanuló ismertesse az anyagcsere lényegét. Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Tudja a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). A tanuló mutassa be a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Tudja a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát, hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Tudja, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. A tanuló ismertesse a sejtműködések vezérlését, magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Az emberi szervezet Homeosztázis: A tanuló mutassa be a homeosztázis fogalmát, tudja magyarázni annak jelentőségét. Kültakaró: A tanuló ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Tudja a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Mutassa be a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban, a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés és lássa el az égési sérülést. A mozgás : A tanuló ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismerje fel csontvázon és rajzolt ábrán a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját, a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Tudja bemutatni egy lapos, egy hosszú csöves csont és egy csigolya szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztő övek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Tudja a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek

85


Pedagógiai Program

megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit Mutassa be az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálék kiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. A táplálkozás: A tanuló ismertesse a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán, emberi torzón az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Mutassa be a máj szerepét az emésztőnedvtermelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Érveljen a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentősége mellett. Mutassa be az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Mutassa be az ábrán bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét, a bél perisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Mutassa be a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét. Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnakszükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. A légzés: A tanuló mutassa be a légző rendszer funkcióit. Tudja bemutatni ábra és emberi torzó segítségével a légző rendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit, a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Tudja a vitálkapacitás fogalmát, hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit, adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. Mutassa be az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Tudja a légző rendszert károsító tényezőket és a légző rendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. Az anyagszállítás: A tanuló ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Tudja a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit, a vérzéscsillapítás módjait. Mutassa be a vérszegénység lehetséges okait.

86


Pedagógiai Program

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Ismertesse a szív felépítését és működését. Tudja, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Mutassa be a lép helyét és szerepét ábra és az emberi torzó segítségével. Tudja, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Tudja a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Mutassa be az alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. A kiválasztás: A tanuló hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Mutassa be a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művese kezelés jelentőségét. A szabályozás: A tanuló mutassa be és hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Mutassa be ábra segítségével idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Mutassa be az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Tudja a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Mutassa be a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Mutassa be ábrán és modellen a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöld hályog lényegét.

87


Pedagógiai Program

Mutasson be egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Mutassa be a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Tudja a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok széndioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Mutassa be az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. A magatartás: A tanuló mutassa be és hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomásnövekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Mutassa be az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében, a stressz betegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit, a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. Tudja a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Tudja a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

88


Pedagógiai Program

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Tudja a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges), minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Tudja az AB0 és Rh - vércsoport rendszert, az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat Tudja a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Szaporodás és egyedfejlődés: A tanuló ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Tudja a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. Mutassa be az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Tudja az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát, az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Tudja az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait és soroljon fel etikai problémákat. Mutassa be a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhesség megszakítás lehetséges következményeit. Soroljon példákat a meddőség gyakoribb okaira és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozásokra, valamint a kapcsolódó etikai problémákra (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Tudja, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek) és érveljen a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat mellett. Egészségügyi ismeretek: A tanuló sajátítsa el az egészségügyi ismereteket, az elsősegélynyújtást egészségügyi babán. Tudjon a rizikófaktorokról, a civilizációs ártalmakról és a szenvedélybetegségekről. Érveljen az utódvállalás, a családtervezés, a genetikai tanácsadás és a terhesgondozás szükségességéről. Vitatkozzon a környezet problémákról, az ember felelősségéről az egészség és a környezeti higiéné vonatkozásában. Tudjon beszélgetni és vitatkozni a lelki egészségről, a depresszióról, a pszichoszomatikus betegségekről, az öngyilkossági hajlandóságról. Foglaljon állást az életigenlő magatartás mellett.

89


Pedagógiai Program

13. évfolyam Alapelvek, célok A biológia tanulásának célja a 13. osztályban, hogy a tanuló birtokolja az önálló tanulási technikákat, a könyvtármunkát, a laboratóriumi vizsgálatokat, a digitális ismeretterjesztő eszközök használatát. Alkalmazza a biológia tudomány szakterminusait a megszerzett ismeretek: öröklődés, populációk és életközösségek, az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra jellemzésekor és bemutatásakor. Érveljen a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen és ábrázolja a táplálkozási hálózatokat, életközösségeket Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki benne az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye és lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Váljon igényévé, az egészséget erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója és lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Időkeret: 64 óra/ év; 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok Önálló tanulási technikák, könyvtármunka Öröklődés Populációk és az életközösségek Egyed feletti szerveződési szintek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra


A tanterv összesen 66 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. Témakörök

Tananyag

Önálló tanulási Információkeresés és feldolgozás. technikák, könyvtármunka

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Információk keresése és feldolgozása könyvtármunkával és iskolán kívüli kultúraközvetítő létesítményekben.

Egy-egy téma iránti kutató tevékenység a diákot foglalkoztató probléma mentén.

Kutatómunka a nyomtatott és a digitális ismerethordozók felhasználásával, múzeumok, kutatóhelyek stb. látogatásával.

Beszámolók, kiselőadások,

Beszámolók, kiselőadások,

90


Pedagógiai Program

ismertetők készítése.

ismertetők készítése egyéni és csoportos munkában.

Vita a tanuló, a tanulócsoportok, az emberiség, a lakóhely, az ország, Európa és a világ globális problémáiról.

Vita (érvek és ellenérvek ütköztetése) az egyéni és a globális problémákról egyéni és csoportos munkaformában.

Az egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődésének megismerése.

Az egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődésének megismerése, szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma alapfogalmak. Általános összefüggés a DNS bázissorrendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. A DNS megkettőződés folyamata és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépései. A genetikai kód általános érvényű jelentősége. A fehérjeszintézis fázisainak és az eukarióta sejt alkotórészeinek kapcsolata.

Az örökítő anyag szerkezetének és funkciójának, a transzkripció és transzláció, a fehérjeszintézis folyamatának ábrázolása, modellezése.

A mutáció és ivaros szaporodás összehasonlítása, mint a genetikai változékonyság forrásai. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai (hátrányos, közömbös, előnyös). Példák az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. A mutagén hatások (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémája, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. A mutagén és a rákkeltő

A mutáció és evolúciós szerepének ábrázolása, modellezése, a mutagén hatások problémáinak és a Down – szindróma megvitatása.

Az öröklődés Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése

91


Pedagógiai Program

(karcinogén) hatás együttes gyakorisága, a Down - szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége, kialakulásuk kockázati tényezői.

Több tulajdonság egyidejű öröklődése

A génműködés szabályozása, a különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink azonos genetikai információi. A gének aktivitása, megnyilvánulása a hormonális állapot befolyása. A jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalma, néhány daganattípusra utaló jelek (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyak rák), korai felismerésének jelentősége.

A génműködés szabályozásának, a gének aktivitásának modellezése, a daganatos betegségek korai felismerésének megvitatása, érvelés a szükségessége mellett.

A több tulajdonság egyidejű öröklődésének megismerése.

A több tulajdonság egyidejű öröklődésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

A Mendeli genetika, minőségi jellegek. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmak. Az öröklésmenetek alaptípusai (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). A tesztelő keresztezésből levonható következtetések, példák az ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegekre. A dominanciaviszonyok ismeretében az egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0vércsoportok öröklődése. A családfaelemzés, mint a humángenetikai egyik sajátos módszere. Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás fogalma, a génkapcsoltság ténye és magyarázata.

A Mendeli genetika minőségi jellegének ábrázolása, a dominánsrecesszív, az intermedier, a kodomináns öröklésmenetek folyamatának modellezése. A dominanciaviszonyok alkalmazása a minőségi jelleg elemzésekor, értelmezésekor, modellezésekor.

92


Gének kölcsönhatása a tulajdonság kialakításában

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

Pedagógiai Program

A gének kölcsönhatásának megismerése a tulajdonság kialakításában.

A gének kölcsönhatásának megismerése a tulajdonság kialakításában: szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával

Mennyiségi jellegek. Az öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok az élővilágban és az emberi öröklésben. A mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásai (sok gén, jelentős környezeti hatás). A mennyiségi öröklődés kapcsolata a háziasítással, a hibridvetőmagok elterjedése. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásainak megismerése.

Az öröklődés mennyiségi jellegének elemzése, értelmezése, folyamatának ábrázolása, modellezése. A mennyiségi jelleg törvényszerűségeinek és azok alkalmazásainak elemzése, értelmezése, gyakorlati példák bemutatása.

A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. A klón fogalma, a genetikai technológia alkalmazása inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban. Érvek és ellenérvek a géntechnológia mellett és ellen.

A genetikai kutatások jelentőségének megvitatása, az eredmények alkalmazási problémáinak tükrében. Érvek ütköztetése a géntechnológia mellett és ellen.

93

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával


Pedagógiai Program

A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságainak és A populációk tulajdonságai és változásainak megismerése. változásai

Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai

Ökológiai rendszerek

A populációk tulajdonságainak és változásainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával

Ideális és reguláris populáció. A populációk genetikai szempontú (allél- és genotípus gyakoriságok) jellemezése. A mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmai és ezeket kapcsolata a fajkeletkezés elméletével. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Az egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás, és túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásainak megismerése.

Az ideális és a reguláris populációk és a genetikai változásuk elemzése, értelmezése és modellezése. Vita a populáció természetvédelmének szükségességéről és a populációk túlélési stratégiáiról.

A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása, az élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés. Az ökológiai rendszerek megismerése.

A legfontosabb élettelen környezeti tényezők hatásának elemzése, értelmezése és modellezése az élővilágra gyakorolt hatásuk vonatkozásában. Vita az ezt érintő ember szerepéről, felelősségéről.

Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők,

A populáción belüli és a populációk közötti kölcsönhatások elemzése, értelmezése, modellezése és a természeti környezetben

94

Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

Az ökológiai rendszerek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával.


Természetes és mesterséges életközösségek

fogyasztók, lebontók. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai.

történő megfigyelése, vizsgálata.

A természetes és a mesterséges életközösségek megismerése.

A természetes és a mesterséges életközösségek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával.

Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák előnyei és hátrányai. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Pedagógiai Program

A természetes és a mesterséges életközösségek összehasonlítása, elemzése és modellezése. Vita a mesterséges életközösségek fontosságáról, az ember felelősségéről.

Az evolúció alapjainak és bizonyítékainak megismerése.

Az evolúció alapjainak és bizonyítékainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, kövületek és leletek megtekintésével, múzeumok látogatásával egyéni és csoportos munkával.

Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezők. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. A természetes szelekció darwini modellje. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok. A homológ és analóg szerv fogalma, a konvergens és divergens fejlődés. Az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

Az evolúció lényegének, tényezőinek és folyamatának, bizonyítékainak elemzése, értelmezése és modellezése. Vita az evolúciós bizonyítékok jelentőségéről.

95


Pedagógiai Program

Az evolúció folyamata

Az evolúció folyamatának megismerése.

Az evolúció folyamatának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, növény és állatrendszertani gyűjtemények látogatásával egyéni és csoportos munkával. Az evolúció folyamatát modellező elméletek elemzése, értelmezése. Vita az evolúció folyamatáról, a növények, az állatok fejlődési kapcsolatairól, a törzsek kialakulásáról, alkalmazkodási képességeikről.

Az ember evolúciója

Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtű növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A levegő meghódítása. A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciójának megismerése.

Az ember evolúciójának elemzése, értelmezése és modellezése a leletek és a közvetett bizonyítékok alapján. Vita az ember evolúciójáról a nagyrasszok kulturális örökségéről és evolúciójáról.

A bioszféra

Az emberszabású majmok és az ember vonásainak összehasonlítása. Egy töredékes koponyából következtetések levonása az adott emberelőd tulajdonságairól. Az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A bioszféra jelenének és jövőjének

96

Az ember evolúciójának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, antropológiai múzeumok, tárlatok, ásatások látogatásával egyéni és csoportos munkával.

A bioszféra jelenének és jövőjének

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr jelene és jövője

megismerése.

Pedagógiai Program megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepmunkával egyéni és csoportos munkával.

A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. Egyed feletti szerveződési szintek

A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás és hatásainak elemzése, értelmezése, modellezése. Vita a globális problémákról, az emberiség tevékenységeiről és felelősségéről a globális problémákkal kapcsolatosan. Vita, érvek és ellenérvek a bioszféra jövőjéről és a fejlődés alternatív lehetőségeiről.

A populáció

A populációk megismerése.

A populációk megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepmunkával egyéni és csoportos munkával. A populáció ökológiai és genetikai elemzése, változási lehetőségeinek értelmezése és modellezése. Vita a környezet eltartó képességéről, a mezőgazdasági tevékenység szerepéről, felelősségéről.

Környezeti kölcsönhatások

A populáció ökológiai és genetikai értelmezése, a populáció egyedszáma korlátlan és korlátozott növekedési modelljei, a környezet eltartó képessége. Példák a hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra, ezek mezőgazdasági szerepe (pl. sáskajárás), a védekezés módjai, a biológiai védekezés előnyei. Az emberi korfák. A környezeti kölcsönhatások megismerése.

Az élettelen és az élő környezet, a környezet időbeli (periodikus és

Az élettelen és az élő környezet elemzése, értelmezése, a

97

A környezeti kölcsönhatások megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepmunkával egyéni és csoportos munkával.


Pedagógiai Program tűrőképesség modellezése, a legfontosabb élettelen környezeti tényezők vizsgálata a természeti környezetben és az emberi tevékenységek következményeinek megfigyelése terepgyakorlatokon. Vita az ember felelősségéről az élettelen környezet szennyezésével, mérgezésével kapcsolatosan.

Viselkedési kölcsönhatások

előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változásai. A tűrőképességi görbék: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés és az indikátor szervezetekkel való összefüggésük. Az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését, a talaj kialakulásának feltételei. A trágyázás jelentősége, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményei. A faj elterjedését befolyásoló több környezeti tényező. A peszticidek, mérgek felhalmozódása a táplálékláncban. A viselkedési kölcsönhatások megismerése.

A viselkedési kölcsönhatások elemzése, értelmezése, modellezése. Vita a viselkedési kölcsönhatások szerepéről, a túlélési stratégiák kapcsán.

Ökológiai kölcsönhatások

Viselkedési kölcsönhatások: a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusai. Az ökológiai kölcsönhatások megismerése.

Ökológiai kölcsönhatások: a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció), állati és növényi példái.

Az ökológiai kölcsönhatások elemzése, értelmezése, modellezése. Vita az ökológiai kölcsönhatásokról a túlélési stratégiák tükrében.

98

A viselkedési kölcsönhatások megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, etológiai laboratóriumok, állatkert látogatásával egyéni és csoportos munkával.

Az ökológiai kölcsönhatások megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal egyéni és csoportos munkával.


Életközösségek jellemzői

Hazai életközösségek

Bioszféra, globális folyamatok

Pedagógiai Program

Az életközösségek jellemzőinek megismerése.

Az életközösségek jellemzőinek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal egyéni és csoportos munkával.

A szintezettség kialakulásának okai, az életközösségek időbeni változásai. A változások természetes és ember által befolyásolt folyamatai, a szennyezés csökkentésének lehetőségei.

Az életközösségek szintezettségének elemzése, értelmezése és modellezése. Vita az emberi szennyezésről és a szennyezés csökkentési lehetőségeiről.

A hazai életközösségek megismerése.

A hazai életközösségek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, természetjárással, terepgyakorlattal egyéni és csoportos munkával.

Az iskolához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és az életközösségek jellemzése a növényismeret- és állatismeret könyvekkel. Egy tó feltöltődése az életközösségek előrehaladó változásaival. A bioszféra globális folyamatainak megismerése.

Az iskolához közeli területek élővilágának és változásának elemzése, modellezése, jellemzése. Vita a megismert élőhely fennmaradási lehetőségeiről, jövőjéről, az ember felelősségéről.

A bioszféra, mint ökoszisztéma (Gaia). Civilizációs ártalmak (helytelen életmód, kábítószerfogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) a bioszférában. A természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása,

A bioszféra és a civilizációs ártalmak, a globális problémák elemzése, értelmezése, modellezése. Vita a globális problémákról, az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdéseiről, azok megoldási lehetőségeiről. Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődésről.

99

A bioszféra globális folyamatainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, egyéni és csoportos munkával.


Ökoszisztéma

kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hazai lehetőségeink és felelősségünk (pl. vásárlási szokások) a bioszféra szennyezésében. A globális problémák: népességrobbanás, globális felmelegedés, hulladékprobléma, a savasodás, a tengerek-óceánok, édesvizek problémái, az ózonpajzs csökkenése. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdései. Az ökoszisztémák megismerése.

Pedagógiai Program

Az ökoszisztémák megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával.

Az anyagforgalom. Az életközösség Az anyagforgalom elemzése, értelmezése ökoszisztémaként, a értelmezése, jellemzése és termelők, a lebontók és a fogyasztók modellezése. szerepe az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. A táplálkozási lánc és hálózat különbsége. A szén és az oxigén körforgásának A szén és az oxigén körforgásának útja: az autotróf és heterotróf lények elemzése, értelmezése, jellemzése szerepe, a humuszképződés lényege, és modellezése a szénhidrogén- és kőszénképződés oka, a karbonát-kőzetek keletkezése és az élőlények szerepe e folyamatokban. Környezet és természetvédelem, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érvek. A biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségessége, a természetvédelem lehetőségei. A védett területek csoportosítása (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park). Hazánk nemzeti parkjai, a lakóhelyhez legközelebb fekvő nemzeti park, és annak fontosabb értékei. Környezetvédelem fogalma, a kibocsátás és ülepedés, és a határérték.

100

A környezet és a természetvédelem szükségességének, etikai és jogi problémák megvitatása. A hazai természetvédelem szükségességének megvitatása, érvek és ellenérvek ütköztetése.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr A levegő, a víz, A levegő, a víz, az energia és sugárzás, a talaj és a hulladék az energia és sugárzás, a talaj megismerése. és a hulladék

Pedagógiai Program A levegő, a víz, az energia és sugárzás, a talaj és a hulladék megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával.

A fontosabb légszennyező anyagok, ezek eredete és károsító hatásai (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). A savas esők oka és következményei, az üvegházhatás, a hő szennyezés és a lehetséges következményei. Teendők szmogriadó esetén.

A fontosabb légszennyező anyagok és azok hatásainak elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a légszennyezés kialakulásának emberi felelősségéről.

A vizek öntisztuló képessége, és korlátai. A fontosabb vízszennyező anyagok. Az ivóvíz nyerésének módjai, a forrásokat fenyegető veszélyek. A „közműolló‖ fogalma, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényege, lehetőségei.

A fontosabb vízszennyező anyagok és azok hatásainak elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a vízszennyezés kialakulásának emberi felelősségéről.

A hagyományos és az „alternatív‖ energiaforrások, a megújuló és a nem megújuló energia különbsége. Az atomenergia felhasználásának lehetősége és veszélyei. A hazai energiatakarékosság lehetőségei.

A fontosabb hagyományos és alternatív energiaforrások elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita az atomenergia felhasználásának veszélyeiről, az emberi felelősségéről.

A talajerózió okai, csökkentésének lehetőségei. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata.

A talajerózió okainak elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a talajerózió veszélyeiről, az emberi felelősségéről.

A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módjai, a szelektív gyűjtés előnyei.

A hulladékok kezelési lehetőségeinek elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a hulladék veszélyeiről, az emberi felelősségéről.

101


Pedagógiai Program

Követelmények Öröklődés, változékonyság, evolúció Alapfogalmak: Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Mutáció: Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. A génműködés szabályozása: Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. Mendeli genetika: Mutassa be a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns, recesszív, intermedier és kodomináns). Mutassa be a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével. Populációgenetika és evolúciós folyamatok Ideális és reguláris populáció: Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Mutassa be az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok: Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). 102


Pedagógiai Program

Biotechnológia: Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. Bioetika: Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. A bioszféra evolúciója Prebiológiai evolúció: Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Az ember evolúciója: Hasonlítsa össze az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. Az egyed feletti szerveződési szintek Populáció: Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Mutassa be a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Környezeti kölcsönhatások: mutassa be a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Viselkedési kölcsönhatások. Mutassa be a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ökológiai kölcsönhatások: Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Életközösségek jellemzői: Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Hazai életközösségek. 103


Pedagógiai Program

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. Bioszféra, globális folyamatok. Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Anyagforgalom Mutassa be az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Környeztet és természetvédelem: Mutassa be a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Mutassa be a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Levegő: Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Mutassa be az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. Víz: Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló‖ fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Energia, sugárzás: Mutassa be a hagyományos és az „alternatív‖ energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Talaj: Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Hulladék: Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Ismerje a szelektív gyűjtés előnyeit, összefüggéseit a feldolgozás, újrahasznosítás során.

104


Pedagógiai Program

ÉNEK-ZENE Cél: A tanult dalok tiszta, egészséges énekhangon, érthető szövegkezeléssel és formálással történő éneklése a dalok hangulatának, stílusának megfelelően, jó ritmusban és tempóban. A zenei anyanyelv további fejlesztése. A magyar népzene jellemző vonásainak megismerése. A tanult ritmikai és dallami ismeretek, tempó- és dinamikai jelek használatának elmélyítése. A zenei tevékenység-formák (befogadás, reprodukálás, alkotás) kibontakozása. A ritmikusmozgásos elemek további fejlesztése. A mozgás és ritmus harmóniájának, gyakorlása a tánc kínálta lehetőséggel. Az improvizációs alkotás továbbfejlesztése. A ritmus, a zene, a mozgás, a test összhangjának megvalósítása fontos feladat, mely segítheti a sportoló aktív tevékenységét. A tanult ritmikai és dallami ismeretek, tempó- és dinamikai jelek, zenei szakkifejezések használatának elmélyítése. A zenetörténeti korszakok, zenei stílusok mélyebb megismerése, kapcsolatuk és egymásra hatásuk. A zenehallgatás-zeneirodalom témakörben egy igen bő választási lehetőséget adtunk, remélve, hogy az új, eddig csak kevésbé ismert és alkalmazott témák ebben az iskolatípusban, a gyerekek attitűdjének, érdeklődési körének megfelelően, könnyebben és hatásosabban felhasználhatók. Fontos tehát a megújulás, a frissítés szándéka is /jazz-ritmus elemek, a populáris zene újszerű ritmikája, modern táncok stb./. Az értéket képviselő zenék és zenei alkalmak megismerése. A hangverseny-látogatás igényének felkeltése.

10. évfolyam Időkeret: 36 óra/ év; 1 óra/hét Témakörönként javasolt arányok: Éneklés Ritmus-mozgás Hallás és kotta ismeret Zenehallgatás-zeneirodalom Improvizáció

30% 20% 10% 30% 10%

A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi ünnepi órák számára az osztály ismeretében. Témakörök

Tananyag

Éneklés

Régi stílusú, népdalok, balladák (Béres legény, Dunaparton, Katona vagyok én, A Vidróczki, Körösfői kertek alatt). Népszokások dalai (Ma van Húsvét napja, A pünkösdnek, 105

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A magyar népdalok előadásmódjainak megfelelő éneklés /parlando-rubatotempo giusto/. Többszólamú dallamok egyik szólamának éneklése.


Ritmus, mozgás

Balázsolás). Rokon és szomszéd népek, etnikai kisebbségek dalai, európai dalok (Leesnek a téli havak- cigány, Falu végénlengyel). Gregorián dallamok (Szent János himnusz, Assisi szent Ferenc Naphimnusza), trubadúrdallamok (Oly jó a nyár) minnesängerek dalai (Május jő). Kánonok - a többszólamúság kezdetei (Nyár kánon). Reneszánsz dallamok (Tengernek fényes csillaga). A barokk korál-dallam (Már nyugosznak a völgyek), dal, áriarészletek (Händel: Csordul a könnyem), táncok. A klasszikus kor dalai (Haydn: Szerenád, Beethoven: Örömóda). Magyarországi reneszánsz, és XVII-XVIII. századi dallamok, táncdallamok (Szent László himnusz, Tinódi: Ti magyarok, Ej, haj, gyöngyvirág, Apor Lázár tánca). Zeneművek témái (Vivaldi: Négy évszak-Tél II.). A magyar népzene ritmikai jellegzetességei, váltakozó ütem, ritmus osztinátó. (Dunaparton) Egy és kétszólamú ritmussorok megszólaltatása. Tizenhatod triola. Tánczene a reneszánsz, a barokk és a klasszikus korban. Mai tánc elemek és a történelmi táncok ritmikai kapcsolata (pl: Renesaince Consort jubileumi koncertje: a reneszánsz zene és a rock zene. DVD 2006. Kecskemét). Reneszánsz táncok – pavane és gaillarde megismerése mozgókép felvételről. Pavane alaplépéseinek megtanulása, lépésfűzések.

106

Pedagógiai Program Könnyebb 2-3 szólamú kórusművek hallás utáni éneklése. A vegyeskari hangzás megismerése. Az átélt,élményszerű előadásmód, a dal mondanivalóját kifejező éneklés. Az egyéni éneklés elfogadtatása, főleg a fiúknál. Kánon éneklés.

A 8. osztályig tanult ritmusértékek és ritmusképletek készségszintű használata. Szimmetria megfigyeltetése, önálló alkalmazása mozgással való koordinációja. Tanult dalhoz ritmus kíséret önálló alkotása. Ritmusképletek, ritmussorok hallás utáni leírása, megszólaltatása. Ritmushangszerek változatos használata. A pavane táncház-szerű gyakorlása – a táncmester „előjelzése‖ alapján. A táncmester az egyszerűsített


Hallás és kotta ismeret

Zenehallgatászeneirodalom

A barokk szvit megismerése. A menüett (ismétléskénti) gyakorlása. Ismeretlen 5 és7 fokú könnyebb dallam olvasása violinkulcsban 2 2b előjegyzésig. A tanult dúr és moll hangnemek ismerete 2# 2b-ig, a dúr és moll különbözőség. Módosított szolmizációs és abcs hangok. Dúr és moll hangzatok (Mozart: Szép május, Szél zúg a széles..). Autentikus népzenei felvételek (Kallós archívum, Pátria). A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom. Középkor művészete: gregorián, trubadúrok, minnesengerek, Ars antiqua (Leoninus: Cuncpotens genitor Deus, Viderunt omnesrészletek), Ars nova (Machaut motetták), többszólamúság. Reneszánsz: mise (Palestrina: Missa Papae Marcelli), motetta (Josquin: Ave vera virginitas), madrigál (Lassus: Zsoldosszerenád). Barokk: énekes műfajok: opera (Purcell: Didó és Aeneas-Didó búcsúja), oratórium (Händel: Messiás), kantáta (Bach: Ein feste Burg), mise (Bach:h-moll mise), passió (Bach: Máté passió). Hangszeres műfajok: concerto (Corelli: Karácsonyi concerto grosso), prelúdium (Bach: B-AC-H preludium és fúga), fúga, szvit (Händel: Vízi zene), szonáta (D. Scarlatti: A vadászat – csembaloszonáta). Formák a barokkban: rondó, variáció. Klasszikus műfajok: vonósnégyes (Haydn: Császár kvartett II.), szimfónia (Mozart:„nagy‖ g-moll

107

Pedagógiai Program dallamot furulyán játszhatja. (Említsük meg a táncmesterek „egykezes furulya-technikáját!) A táncok ritmuskülönbözőségének elemzése. A dúr és a moll hármashangzat felismerése kottaképről, olvasása, írása. Funkció elv megfigyeltetése. /T-S-D-T./ Írás betűkottáról hangjegyekbe. A dallam szerkezetének, hangnemének, formájának, felismerése. Népdalelemzés /dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor, forma, stílus/. Előadásmódok felismerése. A különböző korszakok zenéjének stílusjegyek alapján való felismerése. Polifóniahomofónia felismerése. Összefüggések meglátása, közvetítése a zenei korok és a történelmi események, a zenei, a képzőművészeti és az irodalmi műalkotások között. Kritikai érzék megjelenése (értékes-értéktelen). Az élő zeneélményének megismerése. Könyvtár és internet használata az ismeretek bővítésében.


Improvizáció

szimfónia, Beethoven: IX. szimfónia IV.), szonáta. Klasszikus versenymű (Mozart: C-dúr zongoraverseny I.), klasszikus opera. (Mozart: Figaro házassága-részletek), és oratórium (Mozart: Requiem). A klasszicizmus formavilága /periódus, két és háromtagú formák, szonátaforma stb./. Magyar zenetörténet emlékei. Magyarországi reneszánsz és barokk zene (Esterházy Pál: Harmonia Caelestis-részletek). A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mesterei (Bihari János: Lassú és friss). Josquin, Palestrina, Lassus, Tinódi, Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J.S. Bach, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven. Az ismert ritmusképletekkel való ritmus-sor alkotás. Adott zenéhez állandó ritmuskíséret (osztinátó), esetleg mozgás, tánc alkotása.

Pedagógiai Program

Motivikus látásmód. Zenei mondatok arányainak felismerése, alkalmazása. Népdalperiódus rögtönzése.

Követelmények:   







Éneklés: Legyen képes 10 népdalt, műdalt tisztán egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz fűződő mozgásos, táncos előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerjék fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban. Legyenek képesek megszólaltatni 4-8 ütemnyi ritmus motívumokat hallás után és kottaképről. Legyenek képesek kísérni éneküket az általuk létrehozott változatos ritmusosztinátóval. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: Biztonságos tájékozódás a vonalrendszeren. Egyszerű 5-7 fokú dallam olvasása 2# 2b előjegyzésben. Ismerje fel a dúr és moll hangsorokat hallás és kottakép alapján. Ismerje fel a dúr és moll hangzatokat kottakép alapján. Egyszerű dallam lejegyzése betűkottáról hangjegyekbe. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Stíluskorszakok legfontosabb stílusjegyeinek ismerete. Korszak-meghatározó zeneszerzők művészetének ismerete (Palestrina, Lassus, Tinódi, Vivaldi, Bach, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven) 5-6 zenemű részleteinek ismerete. Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. Ismerjék fel a tanult műfajokat, formákat.

108


Pedagógiai Program

11. évfolyam Időkeret: 36 óra/ év; 1 óra/hét Témakörönként javasolt arányok: Éneklés Ritmus-mozgás Hallás és kotta ismeret Zenehallgatás-zeneirodalom Improvizáció

30% 20% 10% 30% 10%

A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a illetve az évközi ünnepi órák számára az osztály ismeretében. Témakörök

Tananyag

Éneklés

Új stílusú és vegyes osztályú népdalok (A bolhási kertek alatt, Szép a gyöngyvirág, Hármat tojott a fekete kánya). Magyar zenei nyelvjárások népdalai, egyes népszokások, jeles napok népdalai (Regölés, Écsi lakodalmas). Romantikus dalok, esetleg operarészletek (Brahms: Bölcsődal, Erkel: Hunyadi – Meghalt a cselszövő). Népies műdalok (Mosonyi: Felleg borult az erdőre). A XX. századi zenei szemelvények énekelhető témái, ritmusai (Ravel: Bolero, Kodály: Psalmus Hungaricus-Mikoron Dávid). Népdalfeldolgozások. Spirituálék (O, when the Saints, Joshua fit the battle of Jerrico), musicalok (Presser-Adamis: Képzelt riport, Szörényi-Bródy: István a király, Webber: Macskák), a populáris zene értékes darabjai (Beatles: Yesterday), táncok énekelhető motívumai.

109

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A kulturált, tiszta, kifejező, közös éneklés elsajátítása. A népzene és műzene kapcsolatának megismerése. Ismerjék fel, és éneklésükben alkalmazzák a különböző stílusok jellegzetességeit. Személyes érzelmeket tükröző előadás. Csoportos éneklés hangszerkísérettel.


Ritmus-mozgás

XX. századi ritmika Orff munkássága alapján.

A jazz ritmuselemek, és a populáris zene újszerű ritmikája.

Hallás és kottaismeret

Zenehallgatászeneirodalom

Walzer alaplépésének megtanulása, egypáros mozgásforma megvalósítása. Latin táncok /rumba, tango, chacha-cha, bolero/. A rock and roll. 7 fokú dallamok lejegyzése betűkottáról hangjegyekbe. A 3# és 3b-s dúr és moll hangnemek. /basszuskulcs szerepe/ Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. 3/8, 5/8, 7/8 (A bolhási kertek alatt). Autentikus népzenei felvételek (Kallós archívum, Pátria). Szonáta, vonósnégyes (Bartók vonósnégyesei a Muzsikás Együttes közreműködésével), szimfónia (Schubert: VIII. Befejezetlen szimfónia I. Dvořák: IX. újvilág szimfónia IV.), versenymű (Schumann: a-moll zongoraverseny I.), opera (Verdi: Trubadúr), oratórium (Mosonyi: F-dúr mise), balett (Prokofjev: Rómeó és Júlia) a romantika korában és a 20. században. Dal (Schubert: Erlkönig), dalciklus (Schumann: A költő szerelme). Karakterdarabok (Chopin: g-moll ballada, c-moll Forradalmi etűd), fantázia,

110

Pedagógiai Program

Szimmetria- aszimmetria megfigyeltetése önálló alkalmazása. Azonos ritmusképletek változatai különböző hangsúly változatokkal. Orff gyakorlatok (pl: Orff: Ritmus rondó stb.). Swing ritmika: beat-off beat, szinkópált ritmika, felüt,és hangsúlyeltolódás stb. A tánc, a mozdulat és a ritmus harmóniája. Egyes táncok ritmuselemeinek megismerése. A test, mint ritmushangszer felfedezése. Csoportos körkörös (báli) walzer-koreográfia előkészítése. Egypáros gyakorlás. Ismert motívumok olvasása írása, 7 fokú dallam olvasása 3# 3b-ig. Tájékozottság a vokális és hangszeres kottákban.

Fontosabb jeles napok, népszokások ismerete, tájegységek, nyelvjárások jellegzetességei. Bartók és Kodály zenéje valamint a népzene kapcsolatának felismertetése. A különböző korszakok zenéjének stílusjegyek alapján való felismerése. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének megértése, felismerése. Adott zenei részletek ritmikai és dallami sajátosságainak felismerése, esetleg hangoztatása. Összefüggések meglátása, közvetítése a zenei korok és a történelmi események, a zenei, a

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr rapszódia, variáció, etűd, mazurka, polonéz, nocturne, prelűd stb. (Liszt és Chopin zongoradarabjai). Szimfonikus költemény (Liszt: Les Preludes, Berlioz: Faust elkárhozásaRákóczi induló). A programzene jellemzése. Nemzeti zenék kialakulása (Grieg: a-moll zongoraverseny I, Peer Gynt I-II. szvit részletei). Kromatika, monotematika, virtuozitás, népiesség. Egészhangúság, atonalitás, szélsőségek - újszerűségek a XIX-XX.. század zenéjében. Válogatás különböző zenei irányzatokból: impresszionizmus, expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, dodekafónia. Spirituálé, blues, ragtime, jazz. Operett, musical, rock-opera, pop műfajok. Világzene - After Crying. Zene a filmben (Tűzszekerek – Vangelis) és a médiában. Válogatás: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij (Egy kiállítás képei), Liszt, Erkel (Bánk bán), Verdi, Wagner, Debussy (A tenger) Ravel (Bolero), R. és J. Strauss, Sztravinszkij (Tűzmadár), Honegger, Hacsaturján, Britten (Ceremoni of Carols), Schönberg (Egy varsói menekült), Berg, Gershwin (Kék rapszódia), Orff (Carmina Burana), Penderecki (Lukács passió), Lutosławski, Bartók (Kékszakállú herceg vára). Bárdos, Kodály (Psalmus Hungaricus), Lajtha, Weiner, Lehár, Rota, Bernstein (West side story) művészetéből. Stockhausen és az elektronikus zene. A XX. század új lehetőségei: Kurtág (Játékok, Szálkák cimbalomra), Ligeti (Chamber

111

Pedagógiai Program képzőművészeti és az irodalmi műalkotások között. Előadás, hangulat, hangszín, forma, karakter, műfaj, kifejezőerő, zenei eszközök. Megfigyelés felismerés  megkülönböztetés  összehasonlítás  összefüggések feltárása.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr concerto, Atmospheres), Arvo Pärt (Fratres), Vladimir Martynov. Válogatás a jazz-zenéből: Joplin, Armstrong (Hot five), Duke Ellington, Miles Davis (Birth of cool), Chick Corea (Return to forever), Zappa, Path Mattheney, Keith Jarret improvizatív lemezeiből (Kölni koncert) Presley, Beatles (Bors őrmester), Cream, Hendrix, Pink Floyd (A fal), Chicago, Emerson, Lake and Palmer (Egy kiállítás képei), Webber (Macskák, Volt egyszer egy csapat), Presser Gábor művészetéből. Nagy világversenyek, olimpiák dalai, zeneművei (pl: Barcelona).

Improvizáció

A XX. század jazz és populáris zenéjének dallam és ritmus modelljeinek létrehozása, hangoztatása. Mozgás improvizáció a megismert táncelemekkel.

Pedagógiai Program

Improvizatív mozgáslehetőségek a felsorolt zeneszerzők újszerű alkotásai révén.

A klasszikus művek populáris feldolgozásai révén adjunk újabb lehetőséget a szabad mozgásos megnyilvánulásoknak. A tanult ritmuselemek készség szintű alkalmazása, tánc és mozgás koordinációval.

Követelmények:   

Éneklés: Legyen képes 10 népdalt, műdalt tisztán, egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni. 2-3 műzenei szemelvény témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz fűződő mozgásos előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerje fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban, 8 ütemnyi ritmusmotívumokban hallás után és kottaképről. Legyen képesek alkalmazni,

112




     

Pedagógiai Program

hangoztatni a tanult XX. századi ritmus modelleket. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: Biztonságos tájékozódás a vonalrendszeren. Egyszerű 7 fokú dallam olvasása 3# 3b előjegyzésben. Ismerje fel a dúr és moll hangsorokat, és hangzatokat hallás és kottakép alapján. Egyszerű dallam lejegyzése betűkottáról hangjegyekbe. Legyen képes rövid aszimmetrikus ritmusok leolvasására. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népi hangszereket és a szimfonikus zenekar hangszereit. Stíluskorszakok legfontosabb stílusjegyeinek ismerete. Ismerje fel a tanult műfajokat, formákat. Korszak-meghatározó zeneszerzők művészetének vázlatos ismerete: Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Ravel, Gershwin, Orff, Bartók, Kodály. 8-10 zenemű részleteinek ismerete. Improvizáció: Legyen képes önálló improvizációt létrehozni, előadni adott ritmusértékekkel, adott forma keretein belül. Használja a tanult ritmus modulokat.

113


Pedagógiai Program

ETIKA 10. évfolyam Alapelvek, célok Az emberről való tudás, önmagunk ismerete. A mindennapi életben felvetődő „ki vagyok én?‖ kérdésre a tudomány a „mi az én?‖ kérdésre adott válaszaival próbál segíteni. Az etika tanulása lehetőséget teremt az embertudományok szintézisére a sporttal, sporttevékenységekkel ötvözve. A tantárgy tanulásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a konszenzusos etika alapelveit és ezen alapelveket a tantárgy tanulása során helyesen alkalmazzák. Forrásszövegek értelmezésével, elemzésével fejlesszék kritikai gondolkodásukat. Ismerjék és legyenek képesek kommunikálni erkölcsi felfogásokat és cselekedeteket, a társas kapcsolatokat, az erkölcs és a társadalom viszonyát. A sportetika tanulása során ismerjék meg és ezáltal tudatosodjon az olimpiai eszme szellemisége, a sportolókra vonatkozó erkölcsi normák és szabályok iránti felelősségérzet. Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Témakörök

Tananyag

1. Az etika mint tudomány 1.1. Az etika fogalomrendszere

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek

Antropológia, etika, erkölcs, A fogalmak értelmezése lexikon morál, ethosz, éthosz, sportethosz, segítségével. sportéthosz. Az egyes fogalmakhoz általánosés sportpéldák rendelése. 1.2. Erkölcsi Tekintélyelvű, természetjogi, Az érvelésmódok megismerése érvelésmódok észjogi, haszonelvű, teleológiai, forrásszövegek elemzésével. kötelességetikai, felelősségetikai Sportpéldák alkalmazása. érvelésmódok. 1.3. Különböző korok Ókor (pl. Szokratész, Platón). Forrásszövegek keresése, etikai jellemzői és Középkor (pl. Szent Ágoston). jegyzetelés, prezentáció készítése. filozófusai Újkor (pl. Spinoza, Kant, Hume). XIX.-XX. sz. (pl. Schopenhauer, IKT Nietzsche, Sartre). 2. Az emberi természet 2.1. Emberfogalmak Biológiai, történelmi, Az emberfogalmak összehasonlító pszichológiai, etikai elemzése. emberfogalmak.

114


2.2. A személyiség kialakulása

2.3. A személyiség típusai. Tipológiák. Énkép, önismeret

2.4. Az erények és a jellem. Az erények problematikája. Énkép, önismeret

A személyiség meghatározó tényezői (biológiai adottság, vérmérséklet, szocializáció). Az egyén szocializációjának színterei. Sportági szocializáció. Hippokratész (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus). Kretsmer (piknikus, atletikus, leptoszom). Jung (introvertált, extrovertált). Az erények tipizálása (személyiségi, közösségi, társadalmi, hivatásbeli, karakterológiai sporterények). A jellem kialakulása, fejlődése.

3. Érték és erkölcs 3.1. Értékrendek, értékrendszerek Európai kultúra

Érték fogalma, értékformák. Életcélok, egyéni értékrendek, sportértékek, értékorientációs kategóriák. Az európai civilizáció és más kultúrák értékei. 3.2. Természetkép, A természetkép fogalma. világkép, világnézet Filozófiai, természettudományos, vallási, politikai, művészeti Énkép, önismeret világképek, világnézetek. 3.3. Erkölcsi kérdések Választás, döntés, felelősség. Autonómia, egymásrautaltság. Boldogság. 3.4. A szeretet etikája Szülői, testvéri, gyermeki, sporttársi szeretet, önszeretet, barátság, szerelem, házasság, csalódás, válás. 4. Erkölcs és társadalom 4.1. Társadalmi Az identitás és a hazaszeretet identitás fogalma. Egyéni, csoport, sport, nemzeti, Európai identitás társadalmi, európai identitás. Identitás-zavarok. 4.2. Emberi alapjogok, Emberi Jogok Nyilatkozata. kötelességek A magyar alkotmány. 4.3. Társadalmi előítéletek

Az előítélet fogalma, kialakulása Sztereotipizálás, stigmázás. Sport – előítéletek. Az előítélet problematikája. 115

Pedagógiai Program

Irányított beszélgetés a tapasztalatok összegzése. Családi, iskolai, sportegyesületi szocializációs folyamatok megfogalmazása, rögzítése. A tipizálások megismerése szakszövegek feldolgozásával. Egyes típusokba történő besorolás és azok indoklása. A sportolóra jellemző típus megfogalmazása. Az erények számbavétele és besorolása. Az elérendő erények megfogalmazása. A jellemé válás folyamatának ábrázolása. Az értékek számbavétele a mindennapi tapasztalat alapján. Az életcélok megvalósításához értékek hozzárendelése. Kultúrák értékeinek összehasonlítása. A fogalmak és a világképek értelmezése lexikon segítségével. Saját világnézet meghatározása a sportértékek figyelembevételével. Beszélgetés és vita az etika alapfogalmairól. A sport erkölcsi problémáinak megfogalmazása. Beszélgetés és vita a szeretet etikai kategóriáiról. A negatív kategóriák ok-kutatása.

A fogalmak értelmezése. Értelmi, érzelmi magatartásformák megfogalmazása. Tapasztalati példák az identitászavarokra. A dokumentumok értelmezése, elemzése. Problémák feltárása, megvitatása. A fogalmak tisztázása (lexikon). Sportpéldák elemzése. A problémák elemzése, alternatív megoldások megfogalmazása.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 5. Korunk erkölcsi kihívásai 5.1. Az élet és tudomány kérdései 5.2. A technológiai fejlődés kérdései 5.3. Az emberiség jövőjéről Környezeti etika

Témakörök

Születésszabályozás, géntechnológia, eutanázia. A tudományos - technológiai haladás erkölcsi kihívásai, dilemmái. Az emberiség nyolc fő bűne, amellyel saját létét veszélyezteti (Konrád Lorenz). Környezetvédő mozgalmak. Környezettudatos magatartás. SPORT ÉS ETIKA Tananyag

1. Az olimpiai eszme 1.1. Az Olimpiai Az Olimpiai Charta szövege. Charta (Coubertin: Óda a sporthoz) 1.2. Az Olimpiai eskü Az Olimpiai eskü szövege (ókor, újkor). 1.3. A NOB és a MOB A NOB etikai kódexének szövege. etikai kódexe 1.4. Doppingellenes A WADA szerepe. küzdelem Doppingtörvény. 2. Fair play 2.1. A fair play A fair play kialakulásának kialakulása; története. A nemzetközi és a fair play - díjasok magyar sportélet díjazottai. 2.2. A sportoló fiatal Sportegyesületi etikai kódex. etikai kódexe 2.3. Az edzők etikai Sportegyesületi etikai kódex. kódexe 2.4. A szülők etikai Sportegyesületi etikai kódex. kódexe

Pedagógiai Program

A problémák feltárása, elemzése, alternatívák felállítása. Beszélgetés és vita az elmúlt tíz év technikai fejlődéséről és azok erkölcsi hatásairól. Beszélgetés és vita a „bűnökről‖. A lakóhely, sportlétesítmény környezeti állapotának feltérképezése. Javaslatok megfogalmazása. Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenység Dokumentum-elemzés, értelmezés. Az eskü szövegének elemzése, értelmezése, memorizálása. Dokumentum-elemzés, értelmezés. Dokumentum-elemzés, értelmezés. Forrásgyűjtés, rendszerezés. Esettanulmányozás. „Én mit tettem volna?‖ megfogalmazása. Dokumentum-elemzés, értelmezés. Sportpéldák gyűjtése. Dokumentum-elemzés, értelmezés. Sportpéldák gyűjtése. Dokumentum-elemzés, értelmezés. Sportpéldák gyűjtése.

Követelmények          

A tanuló értse és tudja értelmezni az etika fogalomrendszerét. Ismerje fel a forrásszövegekben az erkölcsi, etikai felfogásokat és érvelésmódokat. Legyen képes forrásszövegek keresésére és prezentáció készítésére (különböző korok etikái). Ismerje és tudja alkalmazni a személyiségtipológiákat és azok főbb jellemzőit. Legyen képes saját példával ismertetni az egyén szocializációs, sportszocializációs folyamatát. Tudja tipizálni az erényeket. Legyen képes az erény problematikáját példákkal illusztrálni. Legyen képes különböző kultúrák értékeinek összehasonlító elemzésére. Ismerje a különböző világképeket, és legyen képes megfogalmazni saját egyéni világnézetét. Legyen képes az erkölcsi kérdések megvitatásában alkotó módon közreműködni. Tudja értelmezni a különböző identitás-fogalmakat és identitás-zavarokat.

116

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr     

Pedagógiai Program

Ismerje és tudja értelmezni az emberi jogok alapdokumentumait és szövegrészeit. A társadalmi igazságosság és előítélet fogalmait példákkal tudja illusztrálni. Legyen képes korunk erkölcsi kihívásainak vitájában aktívan és alkotó módon közreműködni. Ismerje és tudja értelmezni az olimpiai eszme dokumentumait és szövegrészeit. Legyen képes a fair play etikai kódexeit sportpéldákkal szemléltetni

117


Pedagógiai Program

FIZIKA A tantárgy tanításának céljai: 

 





   







Tudatosítani, hogy az ember a természet része, cselekedetei hatással vannak környezetére, ezért felelőssége nem megkerülhető környezetének, társadalmának alakításában. Ehhez szüksége van alapvető fizikai ismeretek megszerzésére, hogy felelősségteljes döntéseket tudjon hozni. A sport és a fizika kapcsolatának megismertetése. A biomechanika alapjainak, fogalmainak megismertetése. Tudomány és társadalom kapcsolatának elemzése. Tudományos és nem tudományos elméletekkel kapcsolatos elképzelések formálása. A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelése, egyéni álláspontok formálása, a technikai, technológiai folyamatok fontosságának, környezetünkre gyakorolt hatásának megismerése. Tudatos és felelős állásfoglalás kialakítása. Az önálló ismeretszerzés és az egyéni tanulási módszerek kialakulásának elősegítése. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, elemzésekben és gyakorlati alkalmazásokban való használata. Az ismeretszerzés folyamata eredményének kritikus értékelése, önértékelés. Új kísérleti eszközök megismerése, kreatív használata. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek elemzése, értelmezése a tanult összefüggések, elméletek ismeretében. Annak megállapítása, hogy a feltételezett oksági kapcsolatokat alátámasztják-e a kísérletek. Mérésekkel kapcsolatos szabályok és balesetvédelmi előírások megismerése. Természettudományi ismeretterjesztő szövegek önálló kutatása, feldolgozása, értelmezése. Problémák kritikus felvetése, ha a megfigyelések, kísérletek eredménye és az előzetes elképzelések (hipotézisek) eltérőek.. Természeti és társadalmi jelenségek magyarázata az anyagi világra kialakított modellek, elképzelések alapján. Megismerkedni a fizika korábban nem ismert területeivel, atomfizika, magfika csillagászat, valamint a korábban megismert fizikai területeken szerzett tudás elmélyítése, alkalmazása a gyakorlatban, és összekapcsolása más tudományterületekhez tartozó ismeretekkel. A sporttal való kapcsolatok kutatása, megismerése. A fizikai, kémiai, biológiai folyamatok magyarázata energiaváltozásokra vonatkozó megfontolások segítségével, eközben a tanult fogalmak használata. Természettudományos és hétköznapi problémák megoldása az energia fogalmának használatával. Az energia terjedésével magyarázható jelenségek anyagszerkezeti ismereteket használó elemzése. Az elektromos, mágneses és elektromágneses jelenségek gyakorlati vonatkozásainak, energetikai viszonyaiknak, az energia terjedésében, tárolásában játszott szerepüknek a felismerése, értelmezése. Az energia terjedésével kapcsolatos néhány technikai, gazdasági folyamat (pl. energiatakarékosság kérdései) elemzése. Az energia-megmaradás törvényének alkalmazása globális, hosszú idejű folyamatok elemzése során. A termodinamika I. és II. főtételének felhasználása az élet 118




    



 

Pedagógiai Program

kialakulásával, fennmaradásával és az evolúcióval összefüggő folyamatok magyarázata során. A tömeg – energia ekvivalencia megértése, néhány ezzel magyarázható folyamat megismerése. Az energiaátalakítással kapcsolatos folyamatok kérdései (atomenergia felhasználása, fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatermelésnek a szegénység felszámolásában játszott szerepe stb.) kapcsán álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása. A térbeli, időbeli tájékozódás kialakulása a fizikai viszonyok elemzése során. Méretek és nagyságrendek meghatározása, becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méreteiig. Az idő, a természeti folyamatok iránya, valamint a termodinamika II. főtétele közötti kapcsolatok kiépítése. A jelenségek időbeli lefolyásának függvényekkel való leírása. A fizikai folyamatok időbeli viszonyainak általános fogalmakkal (sebesség, gyorsulás, erők, energia) történő leírása. A mozgás kinematikai és dinamikai leírása, a newtoni képnek, mint a tudományos elemzés eszközének elfogadása. Az égitestek kapcsolatainak elemzése. A súlytalanság helyes értelmezése, az ezzel kapcsolatos, gazdasági jelentőséggel is bíró űrkutatás eredményeinek figyelemmel kísérése. Az Univerzumra vonatkozó modellek megismerése. A rendszerelemzés módszereinek alkalmazása a felmerülő problémák megoldása során. A természetben végbemenő változások jellegével kapcsolatos ismeretek alkalmazása, gyakorlati problémafelvetésből kiindulva. Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén. A sport szerepének elemzése ezekben a folyamatokban.

119


Pedagógiai Program

10. évfolyam Időkeret: 54 óra/év (1,5 óra/hét) Fejezetek

I. A testek mozgása II. A tömeg és az erő III. Energia, munka IV. Mechanikai rezgések és hullámok Tanév végi összefoglalás Az évi 74 óra felhasználása

Az új tananyag feldolgozása 8 12 6 8 34

Kísérletek, feladatok, gyakorlás 3 3 2 2 11

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 2 2 2 2 2 10

I. A testek mozgása Célok és feladatok 





 



Felidézni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség). Kiemelni a mozgások szerepét a sportban. Sportágakra szabott feladatok megoldása, prezentációk készítése. A sportbeli mérési eljárások, mérési hibák elemzése. Ütem tempó ritmus fogalmainak használata. Emberi test modellezése. Feleleveníteni és tovább formálni a viszonylagosság fogalmát, tudatosítani a vonatkoztatási rendszer megválasztásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát. Kialakítani az igényt az ismeretek rendszerezésére, tanulásmódszertani kérdések megbeszélése. Kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni, kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a haladó, illetve a körmozgást. Gyakorlati, hétköznapi helyzetekre vonatkozó kérdésekből kiindulva kísérletek tervezése, kivitelezése, mérőeszközök megismerése, gyakorlati használata, kiemelve a sportban jellemző mozgások vizsgálatának kérdéseit. Felkelteni az érdeklődést a fizika tanulása iránt a gyakorlatból kiindulva, megkeresni a választ a magának és tanárainak sokszor feltett kérdésre: minek tanuljon fizikát, hol hasznosítja ezt az életben?

II. A tömeg és az erő Célok és feladatok   

Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése, bővítve az eddig tanultakat a második törvény megismerésével. Értelmezzük a tehetetlenség fogalmát, a tehetetlenség törvényét és ennek kapcsolatát az inerciarendszer meghatározásával. Tömeg dinamikai mérésének lehetősége. A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, elemzése.

120


 









Pedagógiai Program

A mozgásállapotnak és megváltozásának jellemzése lendülettel és lendületváltozással. A zárt rendszer szerepének kiemelése a lendület-megmaradás törvényének érvényesülésében. Fejleszteni a kölcsönhatások, az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, grafikon, diagramm, táblázat készítése, elemzése. Az eddig - elsősorban statikai jelleggel - bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése, és a két bevezetési mód összehangolása. A speciális és az általános érvényű megfogalmazások megkülönböztetése. A Newton-törvények megfogalmazása, és alkalmazásuk feladatmegoldásban. A sportban a dinamika szerepének áttekintése, a szegmentációs módszer megismerése a biomechanikában. Izmok és az emelők kapcsolatának megismerése, információgyűjtés, könyvtárhasználat, kutatás. Sportmozgások elemzése dinamikai szempontból (pl leguggolás, felállás, levegőben tartózkodás, talajfogás, térdelő rajt stb.). Lehetőséget biztosítani az egyszerű, hétköznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. E problémákat sportoldalról közelítve gyakorlati problémák keresése. Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás (vonatkoztatási rendszer megválasztásától függő) kivételes esete, az egyensúly pedig speciális dinamikai feltételek között akár nyugalom, akár mozgás közben megvalósuló állapot. Fejállás, kézállás, sí, súlylökés vizsgálata fizikai szempontokból. Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek és mérések elvégzésében, önállóságukat a következtetésekben, a problémafelvetésben.

III. Energia, munka Célok és feladatok 

 

Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazható, gyakorlati problémamegoldó tudássá fejlesztése. Sporthoz való kapcsolódása (pl. síelő mozgásának energetikai elemzése). Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak felismerése, hogy a munka az energiaváltozás szorosan összefügg. Alkalmazni képes tudássá alakítani az energia és az energiaváltozás fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; összehasonlító elemzés feladatmegoldások során, dinamikai, és energetikai megoldások keresése ugyanazon problémákra.

IV. Mechanikai rezgések és hullámok Célok és feladatok  



Harmonikus rezgések és hullámok gyakorlati tapasztalatokból kiinduló kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel. Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményeit.

121


  

Pedagógiai Program

Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Fejleszteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességeit (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál). Modell elemzések számítógépes programok segítségével. Megmutatni , hogy léteznek olyan periodikus ( Trigonometrikus) függvények, amelyek a rezgőmozgás matematikai leírását szolgálják. Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását. Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire. Speciális hangtani jelenség Doppler effektus ismerete, gyakorlati jelentősége.

Témakörök

Tananyag

I. A testek mozgása (kinematika)

- Alapfogalmak a mozgások vizsgálatához, jellemzésükhöz és leírásukhoz. - Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma.

- A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői.

- A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás.

- Az egyenletes körmozgás vizsgálata,egyenletes körmozgás gyorsulása. - Az egyenletes körmozgás és forgómozgás leírása szögjellemzőkkel. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírása között.

122

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Szakkifejezések helyes használata, gyakorlati problémák megoldása a mozgásokkal kapcsolatban a sport területéről, a mozgások vizsgálatára alkalmas eszközök megismerése, kiemelve a sport területét (a mozgás optimalizáció, technikai hibák javítása, modellezés). Filmezés (kvantitatív, kvalitatív, kinematikai elemzés), gyorsuló mozgások elemzése mérések, vagy számítógépes animációk segítségével. Változó mozgások összegyűjtése, rendszerezése gyakorlati példákból kiindulva, a tapasztaltak megfogalmazása, az eredmények összehasonlítása az egyenletes mozgásnál tapasztaltakkal. Új mennyiségi fogalmak bevezetése, ezek beillesztése az eddig tanultak közé. Táblázatok grafikonok készítése elemzése. Megfigyelés, összehasonlítás, megkülönböztetés. A már tanultak felismerése és alkalmazása új jelenségek magyarázatára. Az összetett jelenségek gondolati felbontása a már ismert egyszerűekre. Példakeresés csoportmunkában. A már ismert fogalmak új körülmények közötti alkalmazása. Megkülönböztetés és összehasonlítás (pl. körmozgás, forgómozgás; haladó mozgás). A jellemző mennyiségek alkalmazhatósága érvényességi határának értelmezése. Kiselőadások a saját sportág mozgáselemeiről, önértékelés, érvelés indoklás, forrásfeldolgozás, összetettség felismerése.


II. A tömeg és az erő (dinamika, statika).

- A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és az inerciarendszer. - A tömeg fogalma és mérése. - A sűrűség.

Pedagógiai Program

A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása. A tehetetlenség fogalmának alkalmazása a sportban, pl. a megállás (sí, torna, agyrázkódás, boksz). Számítási feladtok végzés irányítottan majd önállóan, lényegkiemelés, rendszerezés, adatgyűjtés.

- Lendület, lendületmegmaradás, zárt rendszer.

A tömeg és a sebesség együttes szerepének vizsgálata testek kölcsönhatása közben. (Sportpélda: elemzés a helyből súlylökéssel - Erőhatás, erő. Newton II. és kapcsolatban, speciális mérőeszközök III. törvénye. kutatás, prezentáció alkalmazása a sportban.) (Mérés erőplatóval). Ábraelemzés, témakifejtés, tanulmány készítése. - Több erőhatás együttes Kollaboratív kutatás E-mailen, eredménye. csoportmunkában. Általánosítás, feladatmegoldásokban - A vizsgált mozgások A kölcsönhatások, a feltételek, a dinamikai feltétele. különbözőségek felismerése. Az ismeretek rendszerbe foglalása. Az erőhatás többféle következményének - Különféle erőhatások és felismertetése. (Magasugró mozgásának következményeik. Az elemzése az erőkomponensek vizsgálata erőtörvények. mozgás pályát és a testhelyzetet befolyásoló erők). Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél (az emberi test egyensúlyi helyzeteinek vizsgálata, az - A gravitációs mező és emberi test súlypontjának meghatározási jellemzése. A bolygók módszere, egyéni kutatómunka, mozgása. Kepler törvények. prezentáció). (Emelők az emberi testben, Mesterséges égitestek. izomerő biológiai kapcsolat rendszerben, gondolkodás szükségességének felismerése). Összehasonlítás, megkülönböztetés. - A forgatónyomaték. Erőpár. Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. - Merev testek egyensúlya. Számításos és teszt feladatok megoldása.

III. Energia, munka

- Tömegközéppont, súlypont. - Egyszerű gépek. - Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása.

A munkavégzés és az energia változás ,valamint az energiával való gazdálkodás kapcsolatainknak keresése a mindennapi - Az emelési, súrlódási, gyakorlatban és a sportban. feszítési és gyorsítási munka. (súrlódás szerepe, a sízés biomechanikája, adatgyűjtés csoportmunkában, könyvtárhasználat). Az ismeretek, - Mozgási energia, munkatétel. gondolatok matematikai formába öntése folyamatok mennyiségi jellemzésében. 123

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr - Mechanikai energia és megmaradásának tétele. - Teljesítmény, hatásfok.

IV. Mechanikai rezgések és hullámok

- A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és jellemzői. - A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája. - A fonálinga lengésidejének meghatározása g mérés - A rezgést befolyásoló hatások és következményeik. - Mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata és jellemzői. - Hullámok viselkedése új közeg határán. - Hullámok találkozása. Interferencia. Állóhullámok. - A hanghullámok és jellemzőik.

Pedagógiai Program Feladatmegoldások. Helyzeti és mozgási energia kapcsolatának elemzése a síző mozgásának elemzése során, ábrakészítés. Kiselőadás, önértékelés. Az állapot és állapotváltozás jellemzése energiával, illetve energiaváltozással. „Energiatakarékosság‖ környezetvédelmi jelentőségének kiemelése. Példák gyűjtése rezgésekre a hétköznapi életből. Azonosság és különbözőség felismerése. Egy tulajdonság többféle jellemzése (T; f). Mérési eljárások elsajátítása Tömegmérés rugóra akasztott test rezgésidejéből, a rugóállandó ismeretében. Gyakorlatban alkalmazott eszközök működésének elemzése pl. tachográf és a működési elv kísérleti igazolása, a kísérleti tapasztalat általánosítása. Ismeret új körülmények közötti alkalmazása. A hasonlóság felismerése. Modellalkotás. Hullámok viselkedésének tanulmányozása számítógépes modell segítségével. Természeti jelenségek földrengés, szökőár tanulmányozása, prezentáció készítése, csoportmunka, előadás értékelése. A kölcsönhatások és a változások kapcsolatának bemutatása. Elmélet szerepe a gyakorlatban. A változás térbeli és időbeli terjedésének szemléltetése. A tulajdonság és a mennyiség megkülönböztetése és összekapcsolása. Az anyagok és kölcsönhatások sokféleségének tudatosítása. A jelenségek egyedi tulajdonságainak kiemelése.(Doppler effektus elemzése).

Követelmények Kinematika A tanulók  



Értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. Legyenek képesek gyakorlati példákból kiindulva, kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon. Tudjanak grafikonokat készíteni valós problémák elemzése céljából. Ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és mennyiségileg is jellemezni. Ismerjenek sporthoz kapcsolódó vizsgálati

124










 

Pedagógiai Program

módszereket. A tanult törvényszerűségek alapján tudjanak számításos és teszt feladatokat. megoldani. Tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját konkrét feladatokban. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében. Ismerjenek ezek meghatározásához kísérleti módszereket, eszközöket, mérési eljárásokat, mérési hibákkal kapcsolatos megfontolásokat a megemlítés szintjén. Ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést, mint egyenletesen változó mozgást; ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját. Tudjanak megemlíteni sporthoz való kapcsolatokat. Ismerjék a témakörhöz kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozásokat. Értsék és tudják alkalmazni a körmozgásnál a haladó mozgás kapcsán megismert mennyiségeket, valamint a körmozgás és a forgómozgás szögjellemzőit, tudjanak velük egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék fel és tudják jellemezni a periodikus mozgásokat. Ismerjék fel a különbséget és a hasonlóságot az egyenes és a körpályán haladó anyagi pont mozgása, a haladó és a forgómozgás között; a körmozgásnál biztonsággal tudják alkalmazni a jellemző mennyiséget, értsék ezek kapcsolatát, tudják felhasználni az analógiát. Tudjanak példákat ezekre a gyakorlati életből és a sportból is. Szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb ismeretet igénylő feladatok megoldásában. tudjanak mozgásokat, jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; Sportpéldákból vett gyakorlati grafikonok elemzését is tudják elvégezni.

Dinamika-Statika A tanulók 

  



Ismerjék fel és jellemezzék a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerjék a mozgásállapotváltozások létrejöttének feltételeit, tudjanak példákat említeni különböző típusaikra. Ismerjék fel és jellemezzék az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazzák meg, értelmezzék Newton törvényeit, tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, valamint mértékegységét. Ismerjék a gyakorlati jelentőségüket, tudjanak sportból vett példákat említeni. Ismerjék a dinamikai tömegmérés módszerét. Legyen képes tömeg mérésére szolgáló kísérleti módszert ismertetni, súlytalanság állapotában. Tudják meghatározni a tanult mozgások dinamikai feltételét. Sportból vett példákon keresztül tudják ezeket szemléletesé tenni. Legyenek jártasak az erővektorok ábrázolásában, összegzésében, értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, egyszerűbb esetekben számítással meghatározni. Ismerjék a vektorokhoz kapcsolódó szakkifejezéseket és ezeket megfelelő módon, tudják alkalmazni. Tudjanak konkrét gyakorlati problémához kötni a vektorok szerepét építészetben, sportban. legyen képes a tanult fizikai mennyiségeket vektor és skalár szempontok szerint csoportosítani. Tudják, mit értünk egy test lendületén, lendület-változásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerjék fel a lendület megmaradás törvényének érvényesülését, egy

125




 

 

 



Pedagógiai Program

egyenesbe eső változások esetén tudjanak egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjenek gyakorlati példákat ehhez kapcsolódóan a sportból (térdelőrajt, súlylökés). Konkrét esetekben ismerjék fel a kényszererőket. Tudják konkrét példában bemutatni a kényszererő szerepét. Legyenek képesek egy sporttal kapcsolatos mozgást erőhatások szempontjából elemezni. Legyenek jártasak az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. Értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Feladatmegoldás közben tudják felrajzolni a testet érő erőket, és ezek eredőjét. Tegyenek különbséget ezek és a test által más testre kifejtett erők között. legyenek képesek a súrlódás és közegellenállás szerepét bemutatni a sportban. Tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, és a súly között. Ezt rajzban is tudják realizálni. Ismerjék a forgatónyomaték fogalmát, kiszámítási módját, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében. Tudják alkalmazni konkrét feladatmegoldásban az egyensúly feltételét, pl. az emelő típusú egyszerű gépeknél. Ismerjék az emberi testben ezek gyakorlati jelentőségét, legalább példák szintjén. Ismerjék a súlypont fogalmát, gyakorlati szerepét. Ismerjenek eljárást az emberi test súlypontjának meghatározására. Tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről. Ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának bemutatásán keresztül.

III. Energia, munka A tanulók 

 

  

Definiálják a munkát és a teljesítményt, tudják kiszámítani állandó erőhatás esetén. Tudjanak példát mondani azokra s speciális esetekre, amikor az erő és az elmozdulás azonos, ellentétes, vagy merőleges egymásra Ismerjék a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudják megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjanak azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudjanak legalább egy sportágból vett mozgást mechanikai energiaváltozás szempontjából elemezni (pl. síelő mozgása lesiklás közben). Tudják alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerjék az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerjék és alkalmazzák egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. Tudjanak gyakorlati életből és sportból vett jelenségeket energetikai szempontból elemezni.

IV Rezgések hullámok A tanulók 

Ismerjék a rezgőmozgás fogalmát.

126

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr         

Pedagógiai Program

Ismerjék a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Ismerjék, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Legyenek képesek a tanult összefüggéseket feladatmegoldásban alkalmazni. Ismerjék a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerjék a rezonancia jelenségét, tudják mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Legyenek képesek periódusidőt mérni. Ismerjék a mérés metodikáját. Ismerjék a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjanak példákat mondani a mindennapi életből. Ismerjék a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudjanak leírni a hullámjelenségeket, tudjanak példákat mondani a mindennapi életből. A hangtani alapfogalmakat tudják összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

11. évfolyam Időkeret: 72 óra/év, 2 óra/hét Elektromosságtan, optika Célok, feladatok    



  

A korábban szerzett elektromosságtani és optikai ismeretek, felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése. Anyagszerkezeti ismeretek elmélyítése a nyugvó vagy áramló elektromos töltésekkel kapcsolatban. Ismerkedés az anyag egyik megjelenési formájának, az elektromágneses mezőnek a jellemzésével, kölcsönhatásaival. Viták, beszélgetések kezdeményezése arról, mi lenne az emberiséggel az elektromosság, mágnesesség hiányában. Az elektromosság mágnesesség forrásainak rendszerezése. Előállítási formáinak fejlődésének áttekintése a galvánelemtől a fűtőanyagelemig, ismerkedés modern technológiákkal, s ezek kapcsán a természetvédelem kérdéseivel. Optikai jelenségek megismerése, gyakorlati példákból kiindulva, a fény, mint elektromágneses hullám modell fejlesztése, a hullámokról tanultak felelevenítése. A fénnyel kapcsolatos tudás általános megismerési folyamatokban játszott történeti szerepével összefüggő néhány fontosabb kérdés elemzése (távcső, mikroszkóp stb.). Jártasság kialakítása az elektromosságtani és optikai, kísérletek elvégzésében, a tapasztalatok feldolgozásában, értelmezésében. Az elektromosságtani és az optikai ismeretek gyakorlati életben való jelentőségének, széles körű felhasználhatóságának bemutatása. Sport területéhez kapcsolódó elektromosságon, vagy optikán alapuló eszközök megismerése, használatuk áttekintése.

127


Az új tananyag Kísérletek, feldolgozása feladatok, gyakorlás 2 I. Testek elektromos állapota, az 7 elektromos mező 4 II. Az elektromos áram. Vezetési 13 jelenségek 17 4 III. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció 3 IV. Elektromágneses hullámok. 8 Optika Tartalék óra, év végi összefoglalás 45 13 Az évi 74 óra felhasználása Fejezetek

Pedagógiai Program

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 3 3 3 3 4 16

I. A testek elektromos állapota, az elektromos mező Célok és feladatok 







 



A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése a tanulók korábban tanult fizikai és kémiai előismereteinek felhasználásával. Annak felismerése, hogy az elektromos tér anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Az elektromos mezőt jellemző fizikai mennyiségek megismerése. A már ismert elektromos mennyiségekről tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, Az elektromos tér konzervatív voltának megismerése összehasonlítása a gravitációs mezővel analógiák különbségek felismerése. Új fizikai mennyiségek értelmezése a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek alkalmazásával. Csoportmunkában feldolgozni és bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (centrális, homogén). Gyakorlatban használt eszközök (pl. kondenzátor) megismerése, technikai alkalmazásokkal kapcsolatos információk keresése interneten, könyvtárban (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.). Csoportmunkában történő tananyag feldolgozás, csoporton belüli és csoportok közötti tevékenység értékelése, önértékelés. Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, Fizikai mennyiségek vektoriális jellegének megértése (erő, térerősség). Megfelelő matematikai ismertek összegyűjtése, feladatmegoldásban való alkalmazása. Elektrosztatikai alapkísérletek bemutatása, prezentáció, készítése.

128


Pedagógiai Program

II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek Célok és feladatok 

 

 





Korábban tanult ismeretek információk összegyűjtése rendszerezése. A modellek kialakításával és működtetésével operáló gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. Vezető és szigetelő anyagok összegyűjtése, gyakorlati alkalmazásuknak az ismertetése, kutatási feladat (pl.: a kerámia szigetelő, vagy vezető?, szupravezetés). Az áram forrásainak keresése kapcsolódás a kémiához gyakorlati példákból kiindulva, egyszerű áramkörök összeállítása, áramerősség- és feszültségmérő eszközök helyes használatának elsajátítása.(baleset és mérőeszköz védelem). Grafikonok táblázatok készítése, adatok értékelése, elemzése, méréstechnikák elsajátítása, elmélet és gyakorlat kapcsolódásának áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energiamegmaradás törvénye. Különféle egyszerű kapcsolások esetén számítási és mérési feladtok összekapcsolása, eredmények elemzése, eltérések vizsgálata. A jelenségek értelmezésével, azoknak érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a modellben való gondolkodást. A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom életében, a gazdaság-, a környezetvédelem területén, és az egyén életében. Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését.

III. A mágneses mező, az elektromágneses indukció Célok és feladatok 

 

  



A mágnesesség forrásának megkeresése, mágnesességen alapuló jelenségekről hallottak összegyűjtése, rendszerezése. A Föld mágneses terével kapcsolatos ismeretek feldolgozása, a térben való tájékozódás régen és ma kérdésének vizsgálata (iránytű, GPS). A mágneses mező szerkezete vizsgálati lehetőségeinek megkeresése, tapasztalatok összegyűjtése, korábbi tanulmányok felidézése. Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. Az energia fogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye). Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezetvédelmi szempontból. Az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatása és értelmezése, a modellmódszer alkalmazása, a kísérletek, szemléltető képek, számítógépes modell kísérletek elemzése. A fizikai felfedezések egyének életére és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásának kiselőadás formájában történő bemutatása. Térbeli időbeli tájékozódás fejlesztése,

129


 

Pedagógiai Program

tudomány és társadalom kapcsolatának, egymásra gyakorolt hatásuknak az elemzése. Az előadások közös értékelése kritikája. A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése csoportmunkában, könyvtárhasználati gyakorlat fejlesztése. Változó elektromos és változó mágneses tér kapcsolatán alapuló eszközök kutatása, működésük modellezése. Az elektromos rezgőkör felépítésének megismerése, mechanikai analógiák keresése. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat.

IV. Elektromágneses hullámok. Optika Célok és feladatok  





 

Megismerni elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: megismerni a változó elektromos, és mágneses mezők szoros kapcsolatát. Gyakorlatból ismert jelenségekből pl. Navigáció (rádiós(ILS)műholdas(GPS) mikrohullámú(MLS) A mechanikai analógiát felhasználva csoport munkában felkutattatni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Táblázatok használatának gyakorlása. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. Antennák szerepének vizsgálata, az antenna, mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. Adatgyűjtés az elektromágneses rezgések emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy a növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való - maradandó változást létrehozó - kölcsönhatása egyre erősebbé válik.

Témakörök

Tananyag

I.A testek elektromos állapota, az elektromos mező

-A testek elektromos állapota, az elektromos töltés és a töltéshordozók. Vezetők és szigetelők. Megosztás a vezetőkön, a szigetelők polarizációja. - Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye. - Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve. - Az elektromos mező

130

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Az elektrosztatikáról korábban tanultak felidézése Az elektromos és gravitációs mezők jellemzőinek összehasonlítása. Modellalkotás. Elektrosztatikai jelenségek keresése a mindennapi életben. Prezentáció készítése. Az elmélet alkalmazása a korszerű technikában, környezet- és balesetvédelemben (fénymásolók működése, villám, villámhárító). Kísérletek árnyékolásra, ebben a mobiltelefon használata.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus. - Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál. - Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás. - A kondenzátor. - Az elektromos mező energiája. II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek

Pedagógiai Program

Csúcshatás bemutatása kísérleti úton. Van de Graaf generátor biztonságos használatának elsajátítása. Kondenzátorok technikai alkalmazásának lehetőségei(kutatási feladat). Elektromos mérőműszerek használata, a mérési eredmények kiértékeléséhez táblázatok, grafikonok készítése. A tanult ismeretek egyszerű alkalmazása gyakorlatias problémák számításos megoldásában. A fizikai és kémiai ismeretek összehangolása. Elemek, tartós elemek, akkumulátorok, működési elvének, technikai részleteinek ismertetése, prezentációs egyénre szabott feladat formájában. Az áramvezetés modellezése a különböző anyagokban. Elektromos fogyasztók teljesítmény adtainak összegyűjtése a lakásban. A következő kérdések elemzése, vizsgálatok végzése: a villanyóra „terhelhetősége‖, családunk energia fogyasztása, milyen problémák merülnek fel, és ezek hogyan oldhatóak meg. Kötetlen beszélgetés, tapasztalatok, problémák csoportosítása, megoldások rögzítése. Számításos és teszt feladatok megoldása az Ohm törvényhez kapcsolódóan.

- Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése. - Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energiamegmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága. - Ohm törvénye vezetőszakaszra. Az ellenállás, mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése. - Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás. - Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás. - A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. - Az elektromosság atomos szerkezete. Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete). - Elektromos vezetés gázokban Bekötési rajzok összegyűjtése, és és vákuumban. elemzése soros és párhuzamossági Gyakorlati alkalmazások. szempontból. - Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás. - A dióda és alkalmazásai. A 131

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr tranzisztor és alkalmazásai III. A mágneses - Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, mező, az elektromágneses a mágneses mező. - A mágneses mező forgató indukció hatása, mágneses indukcióvektor. - Mágneses indukcióvonalak és mágneses fluxus. - Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. - Földmágnesség. - Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása. - Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő. - Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása. - Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye. - A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői. - Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram. - Nyugalmi indukció, önindukció. - A mágneses mező energiája. - A transzformátor és jellemzői. - Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem. - Elektromos „energiatermelés‖ és környezetvédelem. - Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása.

Pedagógiai Program

Hasonlóságok és különbségek keresése vizsgálata az elektromos és mágneses kölcsönhatások, az időben állandó elektromos és mágneses mező között. Gyakorlatban használt technikai eszközök felkutatása (galvanométer, elktrodinamométerek, elktromágnes, mikrofon,hangfal), működésének bemutatása, prezentáció. A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése. A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése kísérletek elvégzése illetve megfigyelése. A vezetőt körülvevő mágneses tér jellemzése, szemléltetés rajzzal, valamint számítógépen bemutatott animációk alapján a Lorentz erőre tanult jobb kéz szabály alkalmazása, speciális vektor jelölések (lap síkjába befelé illetve kifelé mutató vektorok jeleinek ) megismerése. Térbeli tájékozódás fejlesztése. Viták kötetlen megbeszélések: hogyan keletkezik és jut el a konnektorig az áram? Tanulmány készítése az erőművek működéséről. Alternatív energia, pl. napenergia. Mágneses térben ható erők és a részecske gyorsító berendezések kapcsolatának elemzése (kiselőadás). CERN bemutatása. Lenz törvény felismerése felfüggesztett gyűrűben mozgatott mágnes, illetve vezetősínen mozgatott vezeték esetén. Indukált áram irányának, a fellépő Lorentz erőnek, és az energia megmaradás törvényének szintetizálása. Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez. Kiselőadás elkészítése. A társadalom és az egyén felelősségének megvitatása, a tudomány

132


- Rezgőkörök közötti csatolás.

Pedagógiai Program és technika eredményeinek felhasználása az energiagazdálkodásban, a környezetvédelemben. Az energia-megmaradás nyomon követése és elemzése. Számítógépes szimuláció rezgőkör vizsgálatára. Mechanikai analógia (az ingamozgás energetikai vizsgálatának) felhasználása a rezgőkör működésének megértésében.

IV. Elektromágneses hullámok. Optika

- Emlékeztető: a mechanikai hullámok fajtái, terjedési tulajdonságaik. - Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. - Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik. - Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum. - Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UVtartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat. - A látható fény, mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya. - A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján. - A fény terjedési sebessége. - A visszaverődés és a törés törvényei. Snellius-Descartes törvény, a törésmutató. - A törési törvény alkalmazása prizmára és planparalel lemezre.

133

A rezgések, hullámok felismerése a természetben. Rezgések és hullámok fizikai tulajdonságainak igazolása kísérletekben mechanikai és elektromágneses hullámok összehasonlítása, a analógiák és különbségek keresése. Gyakorlati alkalmazásokból kiindulva a teljes elektromágneses spektrum áttekintése, az elektromágneses spektrum hullámhossz és frekvencia adatainak táblázatból való keresése. A teljes elektromágneses spektrum feltérképezése gyakorlati alkalmazásainak összegyűjtése. Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között. A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál. A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése (optikai rács, színképelemzés). amely az anyagkutatást segíti. Lézerek, hologrammok. Gábor Dénes munkásága: kielőadások, prezentációk.


Pedagógiai Program

- A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazásai. -

Optikai eszközök összegyűjtése, mire használjuk, hogyan működik? Korábbi tapasztalatok felidézése. Mozgásfolyamat elemző optikai berendezések szerepe a sportban: Kutatómunka az évben tanult elméletek sportszempontú alkalmazási lehetőségeire vonatkozóan, esszé dolgozat készítése. A geometriai optika modelljének alkalmazása az optikai eszközök képalkotásánál. Példákkal (színhibák, felbontóképesség) a modell alkalmazhatóságának korlátjaira is utalunk.

Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. - Fényhullámhossz-mérés optikai rács segítségével. A lézerfény és a fehér fény közötti eltérés. - A fény polarizációja. - A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. - A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása. - Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

Optikai rács rácsállandójának meghatározása lézerfény segítségével. Spektroszkópia szerepe távoli csillagok megismerésében, izzó gázok elemzésében betöltött szerepének bemutatása kiselőadás formájában.

134

Optikai eszközökre vonatkozó tapasztalatok összegyűjtése Pl.(nagyító esetleg távcső, prizma, vetítő). Optikai eszközökre megismert nevezetes sugármenetek igazolására, a tanulók által megtervezett összeállított kísérletek bemutatása. elemzése. A leképezési törvény alkalmazása feladatmegoldásban. Igazolása kísérleti úton. optikai pad használatának elsajátítása.


Pedagógiai Program

Követelmények I. A testek elektromos állapota, az elektromos mező A tanuló 







  



Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.. Tudjon legalább egy kísérletet bemutatni, ismerje az elektroszkópot, és értse működésének elvét. Legyen képes a térerősség és a Coulomb törvényhez kapcsolódó feladatok megoldására. Ismerje fel a gravitációs és a Coulomb törvény szerkezeti egyformaságát. Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. ismerjék fel és tudják értelmezni az elektrosztatika fontosabb természeti (villám) és technikai (fénymásoló) előfordulásait. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. Tudja a különbséget a centrális és homogén elektromos mező között. Ismerje az elektromos fluxus fogalmát. Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.Pl árnyékolás, földelés. Ismerje a fémhálók szerepét a gyakorlatban pl. mikrofonok,antennakábelek, gázpalack tárolók,esetén. Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerjen fel egy áramkörben egy valódi kondenzátort, Ismerje a kondenzátor energiáját. Az erre vonatkozó összefüggést tudja alkalmazni számításos, és elméleti tesztfeladatok megoldása során. Tudja, hogy az elemi töltés „hordozója‖ az elektron és a proton; ezek az elemi részecskék határozzák meg a testek elektromos állapotát és az azt jellemző töltésmennyiséget. Ismerje az ide vonatkozó elemi töltést meghatározó Milliken kísérlet lényegét. Ismerje a témakör legfontosabb fizikatörténeti vonatkozásait (Coulomb, Faraday).

II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek A tanuló 



Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Értse az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben. Tudjon méréseket végezni, feszültség áramerősség meghatározására, ismerje a műszerek helyes kapcsolásának (soros,párhuzamos) módját, tudja mérőműszerek méréshatárára vonatkozó beállítási szabályokat, a mérés eredményeit tudja értékelni, elemezni, ha szükséges tudjon grafikonokat készíteni. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Ismerje az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) Ismerje fel feladatmegoldás közben a megadott fogalmakat, értelmezését és mértékegységét; tudjon kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és feszültséget mérni.

135






 

 



Pedagógiai Program

Tudja a vezető ellenállásának geometriai adataitól való függését, tudja a képletben szereplő arányosságokat helyesen alkalmazni számításos, illetve teszt feladatok megoldása során. Tudja kísérletileg igazolni a törvényt. Tudjon példát mondani a változtatható ellenállás gyakorlati szerepére Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. Tudjon példát mondani a gyakorlati életből soros és párhuzamos kapcsolásra és tudja megmagyarázni annak szerepét (pl. karácsonyfa világítás, otthonában miért vannak párhuzamos kapcsolással bekötve a fogyasztók). Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Ismerje az elektromos áram hatásait (hő, fény, kémiai, mágneses, élettani). Tudjon ezen hatások gyakorlati alkalmazásaira vagy szerepére példákat ismertetni.. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Tudja ezeket az ismereteit gyakorlatban is hasznosítani. Például, tudja megmondani, hogy ha villanytűzhelyet vásárol, a teljesítményadatok alapján, a villanyóra alkalmas erre a terhelésre. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Tudja modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat; tudja, ismerje a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjon ezek alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és szerepét (Volta, Ohm).

III. A mágneses mező, az elektromágneses indukció A tanuló 

 

   



Ismerje és tudja alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével). Ismerjen eszközöket a mágneses tér kimutatására. Ismerje a különféle kézszabályokat .Tudja ezen szabályokat alkalmazni pl. egyenes vezető körül ,és tekercs belsejében kialakuló mágneses tér leírásánál. Tudja jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét. Ismerje a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorentz-erő) és ennek gyakorlati jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása). Szerepét részecske gyorsítókban. Tudja a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni. Értse az elektromos energiamozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását‖. Ismerje és értse a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit, valamint kapcsolatát. Értse, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegye ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény). Ismerje a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét.

136


    

Pedagógiai Program

Ismerje az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjon ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani. Tudja, miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni. Lássa az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között. Ismerje a Thomson-képletet, és tudjon egyszerű számításokat végezni alkalmazására. Ismerje a rezgőkörök csatolásának jelenségét. Tudjon mechanikai analógiát,az csatolt rezgésre Ismerje a tanultakhoz kapcsolódó nevesebb külföldi és hazai fizikusok, mérnökök nevét és szerepét (Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowsky).

IV. Elektromágneses hullámok. Optika A tanuló 

  



   

 

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Tudja hogy a mechanikai hullán csak rugalmas közegben terjed Lássa a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássa a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre). Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. Tudjon mechanikai analógiát az energia viszonyok leírásához. Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja azok érvényesülését tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Ismerje az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjon frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani; értse, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Tudjon példát hozni a gyakorlati életből Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. Tudja definiálni a polarizációt. Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

137


Pedagógiai Program

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. Ismerje a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell, Hertz, Huygens).

12. évfolyam Hőtan, modern fizika: atom- és magfizika, csillagászat Időkeret: 72 óra/év (2 óra/hét) Célok és feladatok 









Szilárd anyagokra, folyadékokra, gázokra alkalmazott korpuszkuláris (a kinetikus gázelméletre, az atommodellekre és magmodellekre alapozott) anyagszemlélet megerősítése. Válaszokat keresni a természeti jelenségekre hőtani szempontból, eljutni a fizikai értelemben vett atomi részhez az oszthatatlan elemi egységekhez a tudomány mai álláspontja szerinti elemi alkotóelemekhez, a kvarkokhoz. Megismerni a világegyetem keletkezésére vonatkozó ősrobbanás elméletet. A modern fizika, a mikrofizika és a kozmikus fizika törvényszerűségeinek tárgyalásával megmutatni a fizika megmaradási tételeinek univerzális jellegét. Az anyagközpontú világszemlélet számára kiemelni az univerzum anyagi egységét. Bemutatni az emberiség világméretű problémáinak, a fizika területéhez kapcsolódó vonatkozásait. A nukleáris energiatermelés és az egyéb energiatermelő lehetőségek összehasonlításával rámutatni, hogy az adott kérdéskörben az emberi tudás, felelősségtudat és az adekvát döntéshozatal mennyire fontos. A csillagászat és az űrkutatás jelentőségének kiemelése a természet egészének megismerésében.

Fejezetek

I. Hőtan II. Modern fizika III. Magfizika. Csillagászat IV. űrkutatás Tanév végi összefoglalás Az éves 74 óra felhasználása

Az új tananyag Kísérletek, feldolgozása feladatok, gyakorlás 18 4 10 4 14 4

42

12

138

Összefoglalás, ellenőrzés, 4 4 4 2 6 20


Pedagógiai Program

I. Hőtan Célok és feladatok 





 

Felidézni a korábban tanult hőtani ismereteket. Különféle hőtágulás fajták (felületi, térfogati) egzakt, kvantitatív leírása, egyszerű feladtok megoldása. Témához kapcsolódó gyakorlati felhasználások jelenségek felkutatása, ezek kísérleti demonstrálása, reprodukciója. A gázok állapotváltozásának részletes, tárgyalásán keresztül, a molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. Rögzíteni az ideális gázmodell tárgyalásával a modellalkotás folyamatára vonatkozó ismereteket. Az ideális és reális gázok összehasonlításával megadni a modell és valóság viszonyának helyes értelmezését. A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energiamegmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai tárgyalás során. Bemutatni az irreverzibilis hőtani folyamatok törvényszerűségeit, és azok molekuláris értelmezését. A hőtan környezetvédelmi vonatkozásainak felkutatása. Bemutatni a globális felmelegedés hatását a közeli időjárási eseményekre és a távolabbi klímaváltozásokra. Ezzel kapcsolatos megoldási lehetőségek megvitatása. Kiemelni az energiahordozók helyes megválasztása és az energiatakarékosság fontos szerepét.

II. Modern fizika Célok és feladatok 

  

 

A modern fizika kialakulásának bemutatása: a kvantumfizika születésének és a relativitáselmélet létrejöttének rövid áttekintése. Planck-féle kvantumhipotézis megismerése. Ehhez kapcsolódó felfedezések, a csillagok hőmérséklete meghatározási módjának megismerése. A fény kettős természetéből eredő szemléleti probléma bemutatása (részecske-hullám természet megismerése). Az elektron hullámtulajdonságainak tárgyalásával rámutatni a mikrorészek kettős természetére, mint általános sajátosságra. Megmutatni, hogy a klasszikus fizika (a makrovilág) számára újszerű, a mikrovilágban mindenütt jelen lévő, kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot igényel, amely a kvantummechanika alapfeltevéseiben ölt formát. A modellalkotás újabb bemutatása a klasszikus atommodellek és a Bohr-féle modell tárgyalásával. Atommodellek kialakulásának történeti áttekintése. A Bohr-modell eredményeinek és hiányosságainak feltárása, a kvantummechanikai atommodell lényegének szemléletes tárgyalása. Az atomi kvantumszámok tartalmi és szemléletes fizikai jelentése. Az új modell teljesítőképességének érzékeltetése.

139


Pedagógiai Program

III. Magfizika. Csillagászat Célok és feladatok     





 



Az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása. A nukleonok közötti kölcsönhatás és e kölcsönhatás legfontosabb tulajdonságainak megismerése. Magmodellek megemlítése. Megismerni a magenergia felszabadításának lehetőségeit, és sorba venni azoknak a természetben előforduló megvalósulásait, mesterséges előállításait. A radioaktív sugárzások mibenlétének, tulajdonságainak megismerése. A legfontosabb fogalmak és törvényszerűségek tárgyalása. A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, a sugárzással szembeni félelmek eloszlatása, a nukleáris események, döntések objektív megítélését elősegítő tudás kialakítása. A nukleáris energiatermelés sajátosságainak bemutatása. A nukleáris biztonság feltételeinek taglalása. Alternatív energiahordozók és az atomenergia összehasonlítása, előnyök és hátrányok ütköztetése. A nukleáris technika széles körű alkalmazásának bemutatásával igazolni, hogy megfelelő technikával, felelősségteljes emberi tevékenységgel ma már biztonsággal alkalmazható az atomenergia. Megismerni a keletkező hulladékok biztonságos tárolásának módját, az erre vonatkozó uniós és nemzetközi szabályokat, az erőművek ellenőrzését végző nemzetközi szervezeteket. Megismerkedni Naprendszerünk keletkezésének elméletével. A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával rámutatni a belátható anyagi világ egységére, mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket a fizika tudományának fejlődése során megismertünk. A kozmikus világmodellek bemutatásával itt is megmutatni a modellalkotás folyamatát és jelentőségét.

IV. űrkutatás Célok és feladatok  

Megismerkedni az űrkutatás eredményeivel, az alkalmazott eszközökkel, technológiákkal. Annak megvitatása milyen szerepe van az űrkutatásnak, az emberiség jövője szempontjából.

140


Témakörök I. Hőtan

Pedagógiai Program

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek - Hőtani alapjenségek: Szilárd, Hőtágulással kapcsolatos, életből cseppfolyós testek és gázok vett jelenségek összegyűjtése. A hőtágulása, azok kvantitatív természetben, műszaki összefüggései, hőmérsékleti gyakorlatban lejátszódó skálák. hőtágulási jelenségek - Gázok állapotváltozásai: megfigyelése és előre megadott Állapot-határozók (p, V, T). szempontok szerinti, szakszerű Speciális és általános elemzése. Hasznos és káros állapotváltozások kísérleti hőtágulások feldolgozása tárgyalása. Gáztörvények, prezentációs formában. Egyszerű állapot-egyenlet. Állapotkísérletek elvégzése a különféle változások ábrázolása a p - V hőtágulási formák bemutatására. állapotsíkon. Szilárd, folyékony és gáz - Molekuláris hőelmélet: Az halmazállapotú testekre modell ideális gáz részecskemodellje. kialakítása, csoportmunkában: Gáztörvények értelmezése a hogyan magyarázza a modell az részecskemodell alapján. Az adott anyag tulajdonságait ideális gázok belső energiája, (érvelés). Az alkotott modellek mint a rendezetlen mozgást összehasonlítása, a végző részecskék mozgási modellfejlesztés szerepének energiájának összege. megvitatása. A speciális gázállapotváltozások felismerése a - A hőtan főtételei: az I. főtétel, természetben és a mindennapi mint az energia-megmaradási életben. elv általánosított formája. A Zárt térben lévő gáz főtétel kvalitatív értelmezése nyomásnövekedése szerepének szilárd és cseppfolyós vizsgálata a gyakorlati életben, halmazállapotú anyagokra. Az biztonsági és balesetvédelmi ideális gázokra vonatkozó I. előírások összegyűjtése. Az I. főtétel matematikai alakja: a főtétel alkalmazása a molekuláris térfogati munkavégzés és a hőelmélet következményeinek hőközlés képlete. A gázok kifejtésében. Magyarázat állapotváltozásainak energetikai keresése a belsőenergia változás, vizsgálata. Az ideális gázok a gázon vagy a gáz állal végzett kétféle fajhője. munka. és a belsőenergia változás között. - A hőtan II. főtétele, mint a természetben lejátszódó A hőtan I. főtétele alapján termikus folyamatok irányát elemezni izobár, izochor, meghatározó törvény. izoterm, adiabatikus) Reverzibilis és irreverzibilis folyamatokat. Grafikonok folyamatok. A II. főtétel készítése és elemzése. A tanultak fenomenológiai alkalmazása számításos, és teszt megfogalmazása és molekuláris feladatok megoldása során. értelmezése. A hőtan II. főtételének megismerése, reverzibilis és Tananyag

141


II. Modern fizika

Pedagógiai Program

irreverzibilis folyamatok keresése. Halmazállapot-változások: a A halmazállapot-változások szilárd, folyékony, légnemű kvalitatív értelmezése fázisok átalakulásának molekuláris alapon. A gyakorlati molekuláris értelmezése. vonatkozások kiemelése Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő elemzése. Kutatási feladat: az (forráshő)- lecsapódási hő, ezek emberi hőháztartás szerepe a molekuláris jelentése. A sportban. fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. főtétel felhasználásával. - A modern fizika születése. A A szóba került tudománytörténeti klasszikus fizika megoldatlan események feldolgozása. problémáinak tárgyalása: az A tudománytörténeti folyamatok éterhipotézis problémája, az felderítése során megérteni, hogy abszolút fekete test hőmérsékleti az új elméletrendszerek, sugárzása elméleti leírásainak modellek, az új elképzelések az ellentmondásai. A egymással szemben álló elméleti relativitáselmélet keletkezése, a nézetek ütköztetése során kvantumfizika születése, a alakulnak ki. Planck-féle hipotézis. Felismerni, hogy az elméletek - A fény fotonelmélete. A kísérleti alátámasztásának fényelektromos jelenség ugyanolyan fontos szerepe van, értelmezésének problémája. mint maguknak az elméleteknek. Einstein fotonhipotézise. A Tudománytörténeti szempontból fotoeffektus gyakorlati fontos kísérletek összegyűjtése, alkalmazásai: fotocellák, prezentáció készítése. A fényelemek. A fotonelmélet mikrovilág jelenségei gyakran további bizonyítékai: fotonellentmondanak, a mindennapi elektron kölcsönhatás, a foton, tapasztalatnak és a klasszikus, mint reális anyagi részecske. A fizika fogalmainak, kötetlen fény kettős természete. beszélgetés, mit gondolnak erről - A mikrorészek kettős tanulóink, fontosak-e ezek a természete. De Broglie dolgok számukra. anyaghullám hipotézise. Az Tudomány-technika-társadalom anyaghullámok kísérleti kölcsönhatásaira vonatkozóan kimutatása: elektron-diffrakció. példák keresése. Példa: Az Gyakorlati alkalmazások: elektron hullámtermészetének anyagvizsgálat, kísérleti kimutatása → technikai elektronmikroszkóp. eszköz, az elektron-mikroszkóp. - Atomhipotézis, atommodellek. Anyagszerkezeti ismeretek Az atom-hipotézis kísérleti fejlődése → mikroelektronika, alapjai (súlyviszonyok törvénye, számítástechnika, hírközlés, molekuláris hőelmélet, anyagtudomány, a molekuláris elektrolízis törvényei). biológia (géntechnika). Avogadro-szám. Az atomi Egyszerű számításos feladatok méretek becslése, az atomok elvégzése fényelektromos tömege. Az atomok belső egyenlet felhasználásával, foton, szerkezete: klasszikus elektron energiájára, De Broglie 142


III. Magfizika. Csillagászat

atommodellek és fejlődésük. A Bohr-féle atommodell: a modell alapfeltevései az atomok vonalas színképének értelmezésére. A Bohr-modell hiányosságai. Az atomok hullámmodellje. A periódusos rendszer felépítésének értelmezése az atomi elektronállapotok betöltődésével. Pauli-féle kizárási elv. - Az atommagok fizikai paramétereinek kísérleti meghatározása. Az atommag elektromos töltése. Az atommagok tömege és mérete. - Az atommag belső szerkezete. Az atommagok protonokból és neutronokból tevődnek össze (A = N + Z). Izotópok fogalma. Az izotópok szétválasztása. Az atommagok kötési energiája. Kötési energia meghatározása tömegdefektus alapján. Fajlagos kötési energia tömegszám függése. Az atommag cseppmodellje és dobozmodellje. Magenergia felszabadulásának lehetőségei. - Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, bétabomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata. Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai. - Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó 143

Pedagógiai Program hullámhosszra.

Korábbi kémiai ismertek felidézése. Az atommag méretének az atommagot összetartó mag erő megismerése. A magenergia felszabadulási módjainak megértése az egy nukleonra jutó kötési energia függvény alapján. Kötési energia kiszámítása feladatokban. A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásoknál. A radioaktív sugárzások gyakorlati alkalmazásainak összegyűjtése.(egyénekre szabott, kutatási feladtok elvégzése és azok prezentációja). Az emberi szervezetre vonatkozó kockázatok megismerése. A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások összegyűjtése. Feladat megoldás radioaktív bomlásra, kormeghatározásra. Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A tudomány és az egyén felelősségének megvitatása az atombomba felhasználása társadalmi hatásainak, környezeti utóhatásainak megismerése, vita

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban. Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata. - Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Az energianyereséges magfúzió feltételei. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. Mesterséges magfúzió előállításának lehetőségei. Szabályozott magfúzió megvalósításának módja és nehézségei. (TOKAMAK). A tervezés alatt álló energiatermelő fúziós reaktorok

Pedagógiai Program kezdeményezése. Két csoportban (támogató, ellenző csoportok) az érvelés gyakorlása. Atomreaktor működésének megismerése. A reaktorbalesetek okainak és megelőzéseinek vizsgálata.(Paksi erőmű megismerése Internet használat segítségével). A globális problémák megbeszélése (cselekvési terv kidolgozása ezek megelőzésére, kisebb csoportokban). A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más alternatívákkal. Önálló, véleményalkotás, döntéshozatal. A fúziós energiatermelés megvalósítása lehetőségének megismerése. Létezik e kockázat nélküli energiatermelés kérdésének megvitatása. Prezentáció készítése.

A gyakorlatban használt eszközök működési elvének leírása, bemutatása egyénre Nukleáris mérőműszerek szabott feladatok elvégzése. felépítése, működésük fizikai Csillagászati megfigyelési alapjai. A radioaktív izotópok eszközök fejlődésének történeti alkalmazása a gyógyászatban, áttekintése. iparban, tudományos kutatásban. A Hubble űrteleszkóp - Csillagászat: megismerése. A Naprendszer kialakulása és HR diagramm elemzése felépítése. A naprendszer értelmezése. bolygóinak megismerése A Csillagfejlődés lépéseinek csillagok keletkezése, fejlődése. megismerése. Csillagcsoportosulások: Adatgyűjtés naprendszerükről. galaktikák, galaxisok, Naptevékenységek hatásai az csillaghalmazok. Helyünk a emberre és a technikai világmindenségben. A belátható berendezésekre (prezentáció világegyetem fontosabb készítése). Képek ábrák gyűjtése paraméterei. A táguló Internet használattal. világegyetem modell. Az Fenyegetheti-e a Földet meteorit univerzum keletkezése, becsapódás, és ez milyen fejlődése és lehetséges jövője. veszélyekkel járhat - kötetlen beszélgetés.

144


IV. Űrkutatás

Az űrkutatás története, fontosabb feladatai.

Pedagógiai Program

Az űrkutatás történeti áttekintése az első Szputnyiktól napjainkig: adatgyűjtés, társadalmi, technikai kihatások vizsgálata. Űrrepülőgépekről, űrhajósok felszereléséről, űrállomásokról, űrkorszaki anyagokról, űrszondákról. leszálló egységekről elérhető információk összegyűjtése, könyvtár és internet használat.

Követelmények I. Hőtan A tanuló 

  





     

Ismerje, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat. Tudja a gyakorlathoz kapcsolni az izobár, izochor állapotváltozás során bekövetkező nyomásnövekedés (pl izzó napon gázpalack). Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). A gázokról tapasztalati úton szerzett ismereteket (rendelkezésükre álló teret kitöltik, keverednek más gázokkal nyomást gyakorolnak az edény falára) tudja a modell alapján értelmezni. Tudja kvalitatív módon értelmezni a gázok részecskemodellje alapján a speciális állapotváltozásokat. Értelmezze a térfogati munkavégzés-, a hő-, valamint a belsőenergia fogalmait. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra. Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Tudjon a természetben előforduló jelenséget elemezni, (miért nem fagy be télen fenékig a tó?)

145


   

Pedagógiai Program

Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja a folyamatot grafikusan ábrázolni. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket. Tudjon gyakorlati hasznosításra példát mondani, ahol a forráspont magasabb (pl. kuktafazék) vagy alacsonyabb (miért nem tudunk magas hegyen nyílt edényben főzni?) Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

II. Modern fizika A tanuló               

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai, kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planckformulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Tudjon mindkét természet igazolását bemutató kísérletet említeni Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. Tudjon fizika történeti kísérletet mondani ennek igazolására. Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

146


Pedagógiai Program

III. Magfizika. Csillagászat 

 



       



    



Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefügéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γsugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Tudja feladatokban alkalmazni. Ismerje a radioaktív kormeghatározás módszerét. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Tudja fizikatörténeti szempontból a létrejöttét ismertetni. Ismerje a programban résztvevő magyar fizikusokat. Ismerje az atombomba birtoklásának veszélyeit és társadalmi kihatásait. Tudja mit jelent a dúsított urán fogalma. Ismerje a radioaktív hulladék tárolásának szabályait és környezeti kihatásait. Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. Ismerje a fényév távolságegységet.

147

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr      



Pedagógiai Program

Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Legyenek információi a csillagászatban használt távcsövekről ezek fizikatörténeti vonatkozásairól. Tudjon megnevezni legalább három fizikust, akik csillagászattal is foglalkoztak, Tudja, hol van Magyarországon a legnagyobb csillagvizsgáló.

IV. űrkutatás 

Ismerje a világűrkutatás eddigi eredményeit, jelenlegi célkitűzéseit,űrkutatás eszközeit és az emberiség fejlődésében betöltött szerepét.

148


Pedagógiai Program

FÖLDRAJZ Alapelvek, célok, feladatok Legfontosabb feladat, hogy érzékelje az ifjúság az élettelen és élő természet folyamatait és azok társadalomra gyakorolt hatását. A földrajz tudatosítja a tanulóban, hogy a környezet, a társadalom, és benne az ember egységes rendszert alkot. A mára kialakult globális környezeti problémákat és gazdasági nehézségeket, ezen egységes rendszeren belül kell felismerni,és tenni a fenntartható fejlődésért. 10. évfolyam: Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve a legfőbb cél a korszerű, tudományos alapú világkép kialakítása:        

az Univerzumról és benne a Földről. a geoszférákról. a Föld belső szerkezetéről, felépítéséről. a légkör felépítésének alapfolyamatainak a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. a vízburok erőforrásainak felhasználása: a vízgazdálkodással. a belső és külső erők szerepe a felszínformálásban. a talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. az övezetesség bemutatásánál a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást kell megismertetni, és ezáltal a tanulók analizáló-szintetizáló képességének a fejlesztése is megtörténik.

A földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakítása az éghajlat tanulásakor nagyon lényeges feladat: éghajlati jellemzők-talaj—élővilág—vízháztartás, főbb felszínformáló folyamatok és a gazdasági tevékenység szisztematikus összehasonlításával. Ezek az alapelvek, célok, a tanulók ökológiai szemléletének fejlesztését szolgálják. A népesség és települések alapvető jellemzőinek a megismerése, a tanulót az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére, a másság elfogadására neveli. 11. évfolyam: A tananyag feldolgozásánál a cél a tanulók közgazdasági szemléletének, problémafelismerő képességének, és a valóságlátásának fejlesztése. Alapfontosságú a munkaerő képzettségének, rugalmas alkalmazkodó képességének szerepe, a piacváltás, a szerkezeti és területi váltások bemutatásával. A legfontosabb cél és feladat a népek és országok egymásra utaltságának, kölcsönös együttműködésének beláttatása, a hazai földrajznak konkrét példáin keresztül. A tanulók vitakészségének fejlesztése a tények és a vélemények ütköztetésével történjen. A társadalomföldrajz tananyagának feladata, hogy a világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiókról, ország csoportokról, országokról átfogó képet kapjanak a tanulók A természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi szemlélettel tanított Amerika, Ázsia és az egyesülő Európa a legfőbb célja a 10. évfolyam földrajz oktatásának. A fejlődő országok világgazdaságban elfoglalt helyük és szerepük, a globális gazdasági rendszerben betöltött függő helyzetük bemutatása egyedi szerepkörök szerint történik. Magyarország gazdasági térszerkezetének a megismertetése természetföldrajzi alapokon, nagy tájak szerint történik, és ezzel összefüggésben látják Magyarország környezeti állapotát is.

149


Pedagógiai Program

10. évfolyam Időkeret: 72 óra/év 2óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: Térképészeti ismeretek-Univerzum 5 óra Kőzetburok 8 óra Légkör 7 óra Vízburok 9 óra A Földfelszín formakincsei 10 óra Éghajlati övezetesség 10 óra Természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalomra Új tananyag feldolgozása 54 óra Összefoglaló, média- és könyvtárhasználat, értékelés Összesen: 74 óra Témakörök

5 óra 20 óra

Tananyag


A térképi ábrázolás módszerei.

Tájékozódás a földgömbön, térképen. Iránytű használata. Méretarány-számítások.

Tájékozódás a földi térben és időben

Földrajzi helymeghatározás. Időszámítás, időmérés.

Helymeghatározás fokhálózat segítségével. Zónaidő számítás.

Az Univerzum részei, a Naprendszer felépítése

A Naprendszer elhelyezkedése az Univerzumban.

A bolygók csoportosítása. A Nap hatása a földi életre: Rajzos modell.

A Föld, mint égitest

A Föld alakja és mozgásai, következmények. A Föld holdja, a Hold.

A gömbalak bizonyítékai. Vázlat a kettős mozgás következményeiről. Modell a Nap- és a Holdfogyatkozásról.

TÉRKÉPÉSZET, UNIVERZUM Térképészeti alapismeretek

Űrfelvételek típusai. Űrkutatás a Föld szolgálatában LAKÓHELYÜNK A FÖLD

Meteorológiai műholdfelvételek elemzése.

A Föld belső szerkezete

A belső gömbhéjak tulajdonságai.

Keresztmetszet szerkesztése: a gömbhéjakról és felépítésükről.

Kőzetlemezek-

Óceánfenék vizsgálatok, a

Rajz: az asztenoszféra

150

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr lemeztektonika elve

lemezszegélyek típusai.

A kőzetburokban lejátszódó A vulkánizmus típusai és a földrengések. folyamatok A kőzetlemezek és a hegységképződés

A kőzetburok építőkövei a kőzetek A Föld energiahordozói, ásványai

A gyűrődés, vetődés, kiemelkedés ,mint tektonikus mozgások. A különböző típusú lemezek ütközésénél kialakult hegységrendszereink. A kőzetek csoportosítása keletkezésük szerint. Kőszén, kőolaj és földgáz képződése, ércképződések.

A földtörténet évmilliárdjai Ős-Előidő, Óidő az éghajlat, a felszínfejlődés időszakaszainak jellemzése. és az élővilág evolúciója szerint

Pedagógiai Program áramlásai és a lemezek. A Benioff-zóna. Magmakamra rajza. A felszíni vulkánok típusainak felismerése, és a vulkáni utóműködések meghatározása diafilmről, képről. Térképolvasás: a különböző típusú hegységek keletkezése és besorolásuk a hegységrendszerekbe. A bemutatott kőzetek felismerése, tulajdonságaik szerint. Olvasmány: A bányászat hatása a környezetre. Milyen következményekkel jár? Időóra rajzolása. Ábraelemzés: a földtörténet kőzet- és élővilág, életnyomok alapján.

Középidő, Újidő időszakainak Ábraelemzés: A Pangea és korainak jellemzése. feldarabolódása és a mai lemezek kialakulása. Olvasmány: „A dinoszauruszok kihalásának hipotézisei.‖ A LÉGKÖR A légköri jelenségek alapja a Nap sugárzása

A légkör anyagi felépítése és szerkezete.

Olvasmány: Hogyan jött létre az őslégkörből a mai légkör? Mi a jelentősége a légkörnek? Kiselőadás: Az üvegházhatás. Megadott szakirodalom alapján, önálló munka.

A levegő felmelegedése

A Nap sugárzása és az azt módosító tényezők.

Időjárási és éghajlati elemek

A hőmérséklet, légnyomás és Számítások: napi-, évi a szél. középhőmérséklet és hőmérsékleti ingás. A nedvességtartalom és a csapadék.

151

Telítettségi görbe elemzése. Számítás: csapadék-képződés felszálló és hegységen átkelő levegőben. /főnszél/


Pedagógiai Program

Légmozgások: ciklonok és anticiklonok

A ciklonok és anticiklonok, Ábra/fotó elemzése: a keletkezési helyeik és ciklonban keletkező meleg- és időjárást befolyásoló hatásuk. hidegfrontról.

Az általános légkörzés

Földünk felszínközeli és magaslégköri szélrendszerei és a monszun szelek.

Rajz: Földünk légnyomás övezeteiről, és a különböző szélességek között kialakult szélirányokról.

A légszennyezés nem ismer határokat

Savas esők, a fokozódó üvegházhatás, a vékonyodó ózonernyő.

A légszennyező források és a légszennyező anyagok csoportosítása táblázat segítségével (csoport munka).

A tengervíz tulajdonságai: sótartalom, hőmérséklet, a tengeri jég.

Olvasmány : „A tenger kincsei‖.Mi a jelentőségük?

A tengervíz mozgásai

A hullámzás, a tengeráramlások, a tengerjárás.

Tematikus térképi munka: a tengeráramlások éghajlatmódosító hatása a kontinensek partjainál (csoportmunka).

A szárazföld vizei

A felszín alatti vizek.

Olvasmány: „Az artézi vizekről. ‖ Magyarország hévizei és ásványvizei, térképolvasás, megadott szempontok szerint.

A vízfolyások, a folyók kialakulása a vízgyűjtő területeken.

Európa főfolyóinak torkolatai, kikötői: topográfiai feladat.

A VÍZBUROK A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai

A tavak keletkezés szerinti csoportosítása. Magyarország vízrajza. Folyóink és állóvizeink környezeti problémái. A vízszennyezés sem ismer határokat

Folyamatábra szerkesztés a tavak pusztulásáról. Topográfiai feladatok/Csoport munka/ A Duna és a Tisza jobb-és baloldali mellékfolyói.

Az óceánok, a felszín alatti-, felszíni vizek szennyeződései. A vízszennyező anyagok Környezeti csoportosítása: eredet és a problémák. környezet károsítása szerint.

152


A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők

Pedagógiai Program

A kőzet előkészítés: a talaj és Rajz: talajszelvény szintjei. a talajképződés folyamata. talajképződési folyamat

A folyók felszínformálása

A bevágódó, az oldalazó, és a Olvasmány: A Kárpátfeltöltő folyószakaszok medence folyóiról. munkája. (A Duna esésgörbéjének elemzése.)

Felszínformálás a tengerpartokon

A pusztuló magas és az épülő Keresztmetszet szerkesztés: lapos tengerpartok az abráziós tengerpart formakincsei. pusztulási formáiról.

A jég felszínformálása

A gleccserek és a jég felszínformálása.

A szél felszínformálása

A szél pusztító és felhalmozó Rajz: dűne, barkán, bucka munkája. (példákkal).

A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A szoláris éghajlati övezetek Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása.

Táblázat: a hóhatár magasságáról a Föld néhány területén.

Ábraelemzés: A Föld- a napfordulók és a napéjegyenlőségek idején.

A forró övezet

Az egyenlítői, átmeneti és a A forró övezet térítői öv: éghajlata, élővilága természetföldrajzi talajai, mezőgazdasága. keresztmetszete. Rajz.

A mérsékelt övezet I.

A meleg mérsékelt övezet: mediterrán és monszun területe.

A két terület éghajlati diagramjának összehasonlítása, a különbség okainak a feltárása.

A valódi mérsékelt öv: óceáni, mérsékelten szárazföldi, szárazföldi és szélsőségesen szárazföldi területeinek: éghajlata, élővilága, talajai, felszínformálása, mezőgazdasága.

Olvasmány: ‖A sztyepp és a préri környezeti problémái‖. A talajerózió szerint.

.

A hideg övezet

A sarkköri öv és a sarkvidéki Az Arktisz és Anktarktisz öv éghajlatai és életfeltételei. összehasonlítása, felfedezése.

153


Pedagógiai Program

A mérsékelt övi és trópusi Rajz: Az éghajlati övezetek hegységek növényzeti övei és függőleges tagozódásáról. életfeltételei. Alpok, Kárpátok, Andok növényzeti övei. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG HATÁSA A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÉLETRE Természet és társadalom: a A földrajzi környezet szerepe Táblázat készítése: a a társadalmi fejlődésben. Az népesség számának alakulása, kapcsolat történelmi ember hatása a földrajzi földrészek szerint. alakulása környezetre. A függőleges övezetesség

A világnépesség növekedése A mezőgazdasági forradalom, Statisztikai adatsor az ipari forradalom hatása. A szerkesztése, a világ tíz XXI. századi jövőkép. legnépesebb országairól.

Településföldrajz alapjai

A természetes szaporodás szakaszai.

Ábraelemzés a demográfiai átalakulás négy szakaszáról.

Népesség- mozgások: vándorló milliók.

Tematikus térkép használata.

Népesség mutatók.

Korfa szerkesztése. Alaprajzok: a falu típusai, a városok fejlődése, szerkezete.

Települési formák és típusai.

Olvasmány: „Az urbanizáció következményei‖/csoport munka/

A városodás és városiasodás. Az emberiség nyelvi és vallási megoszlása.

Kiselőadások: az öt világvallásról (megadott szemelvények alapján).

Követelmények: I. TÉRKÉPÉSZET, UNIVERZUM      

Ismerjék: a térkép és terep típusait, elemeit, a zónaidőt, tudják számítani, a már tanult bolygókat, és helyezzék el a Naprendszerben és az Univerzumban, a Föld mozgásainak következményeit, a műholdfelvételeket.

II. LAKÓHELYÜNK, A FÖLD    

Ismerjék: a kőzetlemezek mozgásfolyamatait és azoknak a társadalomra gyakorolt hatását, készség szinten a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, a földtörténet legfontosabb eseményeit, és a földtörténeti korok sorrendjét, 154


Pedagógiai Program

a belső és külső erők legfontosabb hatásait, a felszínformákat és azok területi elhelyezkedését, a földtani értékeket és védelmük szükségességét,

Tudják:  

megmutatni a nagy kőzetlemezeket a térképen, a legfontosabb ásványkincseket felismerni és bemutatni.

III. A LÉGKÖR          

Ismerjék: a légkör felépítését, szerkezetét, a legfontosabb anyag és energiaforgalom folyamatait, a légkör gazdasági jelentőségét, a légkör szélrendszereit, a légszennyező anyagok forrásait, fajtáit, a levegőszennyeződés elleni védekezés néhány módszerét, a Föld éghajlatát, Értsék: az időjárás változásának okait.

IV. A VÍZBUROK      

Ismerjék: a hidroszféra tagozódását, a tenger és szárazföldi víz különbségeit, a felszín alatti vizeket, a vízszennyezés okait és következményeit, a főbb tengeráramlások éghajlatmódosító hatását.

Tudják:   

rajzolni, felismerni diákon, képeken:a felszín alatti vizeket,tavak keletkezését, az óceánok és tengerek tagozódását, térképen mutatni a folyótorkolatok típusait.

V.A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSEI     

Ismerjék és tudják a Kárpát-medence felszínét, folyóit, formakincseit, Legyenek képesek: a talajképződés folyamatát értelmezni, a kontinens térképén példákkal szemléltetni a folyók, tengerpartok, a jégtakarók, a szél felszínformálását, és formakincsek szerint megjeleníteni.

VI.A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG     

Ismerjék: a szoláris éghajlati övezetek-övek-területek kialakulását és okait, a természetföldrajzi zonalitást és azonalitást, az élővilág és a talajzónák rendszerét, a felszínformálás övezetes rendszerét.

155


Pedagógiai Program

Tudják:  

az egyes övezetekben az ember élővilágra és talajra gyakorolt hatásait, az övezetek legfontosabb környezeti problémáit.

A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG HATÁSA A TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÉLETRE         

Ismerjék: készség szinten a népesség földrajzi folyamatait, az ember életminőségét befolyásoló földrajzi tényezőket, a népességnövekedés korlátait, a települések funkciói változását időben és térben, a városi és falusi életmód lehetőségeit, az infrastruktúra szerepét az ember életminőségében, a nagyvárosok válságát, a legfontosabb környezeti ártalmakat és azok globális hatásait.

Tudják: 

az általános népesség-és településföldrajzi fogalmak tartalmi jegyeit.

Tudjanak:  térképről, ábrákról, képekről, statisztikai adatokból példát mondani,  a népességmutatókra , illetve a település típusokra.

156


Pedagógiai Program

11. évfolyam Időkeret: 72 óra/év 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: I. Témakör: A világ változó társadalmi-gazdasági képe II. Témakör: A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország-csoportok, országok III. Témakör: A fejlődő országok IV. Témakör: Magyarország természeti adottságai V. Témakör: Hazánk nagy tájai Új tananyag feldolgozásra Összefoglalás, értékelés, média- és könyvtárhasználat: Összesen: Témakörök

13 óra 22 óra 3 óra 9 óra 7 óra 54 óra 20 óra 74 óra

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÉPE Diagramelemzés, szerkesztés: A gazdasági élet szerkezete A világgazdaság általános jellemzői, folyamatai. a gazdasági szektorok és foglalkozási megoszlás szerint.

A pénz világa

Tananyag

A gazdasági növekedés, és a fejlettségmutatók.

A világ országainak csoportosítása GNP/fő érték szerint.

A világgazdaság jellemzői: energiaválság, globalizáció, multinacionális vállalatok.

Ábra elemzése: pl. A Ford Motor Co. világméretű szerveződése.

Nemzetközi kereskedelem szerepe és tendenciái.

Az áruexport és a szolgáltatásexport egy főre jutó értékeinek statisztikai összehasonlítása.

A regionális gazdasági integrációk.

Az EU, NAFTA, APEC

A működőtőke és a kereskedelem. A világ legfontosabb pénzügyi központjai.

Gazdasági alapfogalmak: KISLEXIKON Összefoglaló táblázat szerkesztés: bankok, tőzsde feladatai.

A nemzetközi tőkeáramlások. USA-JAPÁN-EU működő tőkeáramlásainak 157


Pedagógiai Program modell szerkesztése /ábra alapján/.

Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (World Bank). A gazdasági élet átalakulása A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata. A világ energiagazdasága.

Statisztikai adatsor a világ legjobban eladósodott országairól. Grafikon készítése: a mezőgazdaság %-os részesedése a GDPtermelésből. Tematikus térképek elemzése (csoportmunka).

Gyakorlat: Az ipartelepítő Az ipari termelés átalakulása. tényezők változása napjainkban. Grafikonelemzés: a A szolgáltatás és az közlekedési ágazatok infrastruktúra szerepe a változása a személy- és globális világgazdaságban. áruszállításban. A VILÁGGAZDASÁGBAN KÜLÖNBÖZŐ SZEREPET BETÖLTŐ RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK,ORSZÁGOK Az amerikai világgazdasági Sematikus rajz: Az USA tájai. A világgazdaság földrajzi erőtér, az USA szerkezete gazdaságtörténeti fejlődése. Ábra elemzése: Az USA‖ Az USA átalakuló forró pontjai‖, gazdasági iparvidékei. ágazatainak váltása.

Latin-Amerika az USA legfontosabb peremterülete.

Projekt-munka: 1. Ősi kultúrák. 2, Sokszínű népesség kialakulása.

JAPÁN a világ második legfontosabb gazdasága.

Tematikus térképekről: Természetföldrajzi fekvés, szigetek, tájak, ásványkincsek.Térképezés. Technopoliszok.

Az újonnan iparosodó csendes-óceáni erőtér.

Projekt-munka: l. A „Kistigrisek‖ 2. A „második hullám országai‖.

Kína a világ leggyorsabban

Tematikus térképi munka:

158


Pedagógiai Program

növekvő gazdasága.

Kína tájai, éghajlata, ásványkincsei.

India gazdasági átalakulás előtt.

Vallási megosztottság Indiában. Történelmi háttér Feldolgozása /tanár/.

Az Európai Unió kialakulása, Olvasmány. Az Egyesült bővülése, gazdasági fejlődése. Európa jövőképe. A reformok elemeinek értelmezése. Németország gazdaságtörténete, ipara. .

Németország tartományainak tájai. Térképezés.

Egyesült Királyság gazdaságtörténete, ipara.

Rajz: A hagyományos iparvidékekről.

Franciaország gazdasági élete. Tematikus térképolvasás: tájak, ásványkincsek, éghajlat, városok. Olaszország-történelmi és gazdasági megosztottsága.

Rajz: Olaszország tájai, városai.

Az EU peremterületei (Íror– szág, Görögország, Spanyolország, Portugália).

Projekt-munka: l. Dél-Európa kedvező2. Dél-Európa kedvezőtlen földrajzi adottságai.

Észak-Európa fejlődése a XX. Csoport munka: A természeti században. adottságok kiaknázása országonként. A közép-és kelet-európai országok

Az Alpok országainak fejlett, és specializált gazdasága.

Kiselőadás: Ausztria tartományai.

Az EU növekedési tengelye: Régiók Európája a „kék banán‖ gazdasága.

Modell elemzése: Az Északitenger gazdasági területei.

Csehország és Szlovákia gazdasága.

Vaktérképen: Szlovákia domborzata és városai.

Lengyelország gazdasága.

Határváltozások elemzése természetföldrajzi térképen,

159


Pedagógiai Program ábrán.

Románia gazdasága.

Rajz: Románia tájai, városai.

Fejlődő térségek (LatinAmerika, India nélkül). Közel-Kelet, „olajországok‖, világgazdasági jelentőségük.

Olvasmány: Világbank a fejlődő országokról. Az adósságválság következményei, és a lehetőségek a fejlődő országok fejlődésére.

Izrael sajátos helyzete.

Olvasmány: Kibuc. Mosav. Sabbat.

Trópusi Afrika problémái.

Olvasmány: Egyiptom és a Száhel-övezet.

FEJLŐDŐ ORSZÁGOK

MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI,GAZDASÁGI JELLEMZŐI A Kárpát-medence természeti Tematikus térképről: és társadalmi sajátosságai. nemzetiségi összetétel. Magyarország természeti viszonyai.

Projekt-munka: földtani adottságok, talajok éghajlat, vízrajz.

Magyarország élővilága, talajai.

Tematikus térképolvasás. Tájak-talaj típusok.

Népesség és települési formák Hierarchia-modell jellemzői. szerkesztése. Urbanizáció és a városaink.

Budapest városszerkezete. Rajz.

A magyar nemzetgazdaság Ábra elemzése: a GDP mai jellemzői. A rendszermegoszlása főbb gazdasági váltásból adódó sajátosságok. ágazatok szerint. Az energiagazdaság és ipar jellemzői.

Topográfiai gyakorlatok, tematikus térképről.

A mezőgazdaság földrajzi adottságai és termelési tényezői.

Grafikon készítése a mezőgazdaság mai szerkezetéről.

160


Pedagógiai Program

HAZÁNK NAGY TÁJAI Az Alföld.

Rajz: az Alföld kis tájai.

Kisalföld és az Alpokalja.

Vaktérkép kitöltése.

Dunántúli-dombság és a Mecsek

Projekt-munka: 1. Ásványkincsek. 2. Gazdasági ágazatok.

Dunántúli-középhegység.

Keresztmetszet: a hegység töréses szerkezetéről.

Északi-középhegység.

Tematikus térképi munka: felszín-ásványkincsiparközpontok

Magyarország régiói.

1. Terület, népesség. 2. GDP, külfölditőke. Csoportmunka.

Az EU és Magyarország. A külkereskedelmi forgalom összetétele és iránya.

Diagramok elemzése: áruszerkezet és irány szerint.

Követelmények: I. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÉPE Ismerje :   

az áru, pénz és a piac gazdaságszabályozó szerepét, a gazdasági élet ágazatait, a gazdasági együttműködés feltételeit.

Tudja:  

a témákhoz kapcsolódó alapfogalmakat, ismereteket, a bankhoz kapcsolódó fogalmakat, ismereteket gyakorlati példákkal bemutatni.

II. A VILÁGGAZDASÁGBAN KÜLÖNBÖZŐ SZEREPET BETÖLTŐ RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK, ORSZÁGOK AMERIKA Ismerje:    

az USA nagy tájait,‖forró‖ pontjait, az USA gazdaságtörténeti fejlődését, iparvidékeit, a NAFTA jelentőségét, Latin-Amerika államait és a mai gazdaságuk jellemzőit.

Tudja: 

az USA és Latin-Amerika nagy tájainak töréses, vetődéses formáit, keletkezésüket,

161


Pedagógiai Program

ásványkincs megoszlásukat, az USA-Nemzeti Parkjait, az USA és Latin-Amerika népességének kialakulását, összetételét.

ÁZSIA Ismerje       

Ázsia nagy tájait térképen, vázlaton azonosítani, Ázsia trópusi-mérsékelt-hideg éghajlati övezeteit, legfejlettebb országát: JAPÁNT, a tőkés fejlődés „japán-útját‖és mai gazdaságát, a Kis tigrisek‖ és a „Második hullám‖ országait, Kína leggyorsabban növekvő gazdaságát, India gazdaságának átalakulását, Ázsia népesedési problémáit.

Tudja: 

a monszun szerepét Ázsia éghajlatában.

EURÓPA Ismerje:     

Európa nagy tájait, a felszín kialakulását,éghajlatát, É- Ny- D – Közép-és Kelet Európa elhelyezkedését meghatározni, az EU kialakulásának, fejlődésének okait, az EU legfejlettebb és peremterületeinek gazdasági életét, Közép-és Kelet Európa társadalmi fejlődésének sajátosságait.

Tudja:   

az EU gazdaságának átalakulását: a „Kék banán‖ „Patkóváros,‖ a „Kikötők‖ iparának ágazatait, Közép-és Kelet-Európa országainak, rendszerváltás utáni mai gazdasági különbségeit.

III. FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Ismerje:   

Közel-Kelet kőolajának készleteit, termelését, Izrael kulturális, nyelvi, gazdasági különbségeit az arab világban, Trópusi Afrika éghajlatát, gazdasági elmaradottságának okait, a népesedési folyamatokat.

Tudja:  

a Száhel-övezetet, a kőolaj és ércek előfordulását, és jelentőségét egyes országok fejlődésében.

IV. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ADOTTSÁGA, GAZDASÁGI JELLEMZŐI Ismerje:  

Magyarország természeti adottságait, társadalmi berendezkedését, A Kárpát-medence domborzat típusainak kialakító tényezőit.

162


Pedagógiai Program

Tudja:  

értékelni a legfontosabb természeti erőforrásokat, és természeti értékeinket, Magyarország társadalmi berendezkedését, népességét, település típusait és az ezeket kialakító tényezőket.

Ismerje:        

iparunk sajátosságait, az ipari fejlődésünk lehetőségeit, az ipartelepítő tényezőket, és az iparágazatok legfontosabb termékeit, a természeti adottságok hatását a mezőgazdasági termelésre, a megváltozott társadalmi viszonyok hatását a magyar mezőgazdaság alakulására, a mezőgazdaság legjelentősebb termékeit, mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari üzemek telepítésének okait, modern mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait, a kedvezőtlen hatások megszüntetésének lehetőségeit.

V. HAZÁNK NAGY TÁJAI Ismerje:   

a hat nagy táj, kistájait, a nagy tájak kialakulását, felszínét, felépítését, éghajlati adottságait, a nagy tájak gazdaságát és nagyobb iparközpontjait.

Tudja:   

megyéje természeti adottságait, gazdaságának telepítő tényezőit és a gazdasági ágazatok legfontosabb termékeit, ismerje és védje megyéje természeti értékeit.

163


Pedagógiai Program

INFORMATIKA Alapelvek, célok A tantárgy tanításának célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit és módszereit. Az informatika órák problémákat megoldani, alkotni tanítanak, praktikus alkalmazói tudást, készségeket és képességeket kívánnak kialakítani, korszerű informatikai eszközök alkalmazásával felkészítenek a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segítik. Az informatika órákon lehetőségünk van együttműködésre nevelésre, a csoportmunkára: egy-egy projekt megvalósítása megköveteli a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása megvalósulhat az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldásakor (pl. házi dolgozat, előadás, faliújság, iskolaújság, tantárgyi feladatmegoldás). A könyvtárhasználati ismeretek a tanulók tantárgyi képzéséhez, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzéshez és –feldolgozáshoz nyújtanak segítséget. A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé ismereteik önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. Az informatika tanításában fontos szerep jut annak megmutatásának, hogy a tanulók hogyan használhatják fel az informatikai eszközöket – hardver és szoftver oldalról egyaránt – az egyéb tárgyak minél alaposabb elsajátításában, illetve minél magasabb minőségű feldolgozásában, ezáltal megvalósítva a tantárgyak széleskörű integrációját. Cél, hogy az ötéves képzés során a diákok elsajátítsák a számítástechnikai eszközök biztonságos felhasználását, s a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásával az információszerzési, -feldolgozási és átadási technikákkal ötvözve képessé váljanak akár több tantárgy témaköreit felölelő probléma megoldását nyújtó projektek kidolgozására önállóan is. Cél, hogy az előkészítő év valamint a következő évek magasabb óraszámainak köszönhetően a tanulók olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában a 11. évfolyam végére ECDL bizonyítványt szerezhetnek, előrehozott, illetve tanulmányaik végén, sikeres érettségi vizsgát tehetnek. A fentiek mellett főként az utolsó évfolyam anyaga – illetve a korábbi évfolyamok néhány témaköre is – túlmutat a középfokú érettségi követelményrendszerén, s ezek teljesítésén túl a gyakorlati életben jól hasznosítható illetve akár a magasabb szintű versenyeken eredményes részvételt biztosító ismereteket közvetít, illetve lehetőséget nyújt az emelt szintű érettségire való felkészülésre is. Az előzőkben ismertetett, vizsgákra való felkészítés iránti igény alátámasztja a témakörök blokkosított elrendezését, melyek tehát nem spirálisan szélesedő tematikában, hanem modulszerűen jelennek meg. Ennek következtében a tanulók már az első év végén sikeresen vizsgázhatnak akár 4 ECDL-modulból is, melyet a következő években fokozatosan bővíthetnek. A sportiskolai jellegből adódóan a hiányzások kompenzálása érdekében cél, hogy a tanulók tanulmányaik megkezdése elején elsajátítsák az e-learning alapjait, illetve az iskolában alkalmazott formáinak gyakorlati felhasználását, hogy későbbi távollétük esetén az egyéb tárgyakban is képesek legyenek ennek felhasználásával naprakész ismeretekkel rendelkezni.

164


Pedagógiai Program

9. évfolyam Időkeret: 144 óra/év; 4 óra/hét

Témakörönként javasolt óraszámok: Informatika alapismeretek Operációs rendszerek Szövegszerkesztés Prezentációkészítés Könyvtári informatika Információs társadalom Összetett projektek készítése

10 óra 10 óra 44 óra 20 óra 10 óra 10 óra 36 óra


Témakörök

I. Informatikai alapismeretek

II. Operációs rendszerek

Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek Baleset és tűzvédelmi A tanár előadásának aktív oktatás, a gépterem rendje. meghallgatása, a teremrend betartása. A számítástechnika története, Előadásjegyzet készítése. számítógép-generációk, Neumann-elvek. A számítógép fizikai Vázlatok, sematikus ábrák felépítése, főbb részei. készítése, a kézzelfogható alkatrészek illetve képek tanulmányozása Különböző perifériák és azok Vázlatkészítés, aktív használata. tapasztalatszerzés a rendelkezésre álló perifériák használatában. Adat és információ, kódolás, Jegyzetkészítés, számrendszerek. számrendszerek közti átváltás (2, 10 és 16-os számrendszerek). A grafikus felhasználói Vázlatkészítés, képernyőrészek felület, alapbeállítások. megmutatása, alapbeállítások megváltoztatása, visszaállítása. Fájl- és mappakezelés. Könyvtárstruktúra ábrázolása, könyvtárak és mappák létrehozása, másolása, áthelyezése, átnevezése, fájlok keresése. Tananyag

165

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. A operációs rendszer segédprogramjai, egy egyszerű rajzoló program.

A helyi hálózat fogalma, használata.

Az e-learning fogalma, használata – a Moodle program kezelése. III. Szövegszerkesztés Tipográfiai alapismeretek Szövegszerkesztési alapok

Karakterformázás

Bekezdésformázás

Objektumok

A dokumentumok fajtái, részei és jellemzői. A szövegszerkesztő program indítása, megjelenése, a munkakörnyezet beállítása. A szövegbevitel lehetőségei.

Pedagógiai Program Tömörítési eljárások elméleti hátterének feldolgozása, gyakorlati alkalmazása. Kiselőadás a vírusok kialakulásáról, fejlődéséről, fajtáiról, az ellenük való védekezés módjáról. Vírusirtó programok alkalmazása. A segédprogramok által a gépkezelés elsajátítása, a programok felépítésének megismerése, egyszerűbb műveletek elvégzése, fájlok mentése, beolvasása. Jegyzetelés, a helyi számítógépes környezet alapos megismerése, a hálózat biztonságos felhasználásának elsajátítása. Bejelentkezés különböző azonosítókkal, távoli gépek és háttértárolók elérése, fájlmásolás, létrehozás távoli gépeken. Szakszöveg feldolgozása. A programba való belépés, abban való navigálás valamint felhasználásának elsajátítása a gyakorlatban.

Szakszöveg feldolgozása, kész példák vizsgálata A program elindítása, a képernyőrészek megnevezése, megmutatása. Vázlatkészítés, gyakorlati megvalósítás: szövegek begépelése, beolvasása, fájlok megnyitása. Szövegek kijelölése, Szövegblokk-műveletek másolása, mozgatása, törlése. alkalmazása a gyakorlatban többféle módon. A karakterek jellemzői, ezek Szakszövegből vázlat megváltoztatásának készítése, a jellemzők lehetőségei. megváltoztatása az eszközsor ikonjaival, illetve menüből. A bekezdések jellemzői, Vázlatkészítés, a jellemzők ezek megváltoztatásának beállítása az eszközsor lehetőségei. ikonjaival illetve menüből. Szimbólumok beszúrása. A dokumentum illusztrálása 166


Pedagógiai Program

Képek beszúrása, formázása. Táblázatok

Tabulátorok

Felsorolás, és számozás, többszintű felsorolás

Keresés és csere

Fejléc és lábléc Körlevélkészítés

Oldalbeállítás

IV. Prezentációkészítés Prezentációkészítési alapismeretek

képek és ábrák segítségével. A képek tulajdonságainak megváltoztatása. Táblázatok létrehozása, Táblázatok létrehozása a cellaformázási, gyakorlatban, a különböző szegélyformázási formázási lehetőségek lehetőségek; automatikus megismerése, alkalmazása formázások. gyakorlati példákon keresztül. Felhasználói tabulátorok A tabulátorok fajtáinak fajtái, létrehozása, tanulmányozása példákon alkalmazási feltételei. keresztül. Létrehozásuk folyamatának ill. jellemzőik megváltoztatásának folyamatának ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. A felsorolás és számozás, A felsorolások jelentőségének többszintű felsorolás vizsgálata a vázlatkészítési fogalma, alkalmazásának és technikák alapján vita beállításainak folyamata. keretében. A többszintű felsorolások vizsgálata kész példákon keresztül, létrehozásuk megismerése tanári prezentáció segítségével, majd gyakorlati megvalósítása önállóan. Szövegjavítás a keresés és A szövegek keresésére, csere műveletével, speciális cseréjére vonatkozó igény karakterek keresése és felmerülése gyakorlati cseréje. példákon keresztül, ezek megvalósítása. A fejléc és lábléc definíciója, Jegyzetelés, gyakorlati megváltoztatásuk folyamata megvalósítás. A körlevél fogalma, elméleti A körlevélkészítés igényének háttere. A megvalósítás felmerülése gyakorlati példán lépései elméletben és keresztül. Körlevelek gyakorlatban. létrehozása a gyakorlatban. Az oldal tulajdonságainak A tulajdonságok vizsgálata fogalma, beállítási kész dokumentumok alapján, a lehetőségek, ezek jelentősége jellemzők megváltoztatása a a dokumentum gyakorlatban. megjelenésére vonatkozóan. Összetett feladatok megoldása. A jellemzők megváltoztatásának gyakorlati tudnivalói. A prezentáció fogalma, alapelemei. A program elindítása, felépítése, nézetei, jelentőségük. 167

Vázlatkészítés prezentáció vagy forrásszöveg alapján. A program elindítása a gyakorlatban, a nézetek és a képernyőelemek felismerése,


A diák felépítése, alkotóelemei

Diaelrendezések, diák formázása.

Az objektumok tulajdonságai. Szövegformázások.

Fejléc és lábléc.

Képek, mozgóképek és hangok. A Rajz eszköztár.

A mintadia fogalma, szerepe.

Grafikonok, táblázatok, szervezeti ábrák.

További formázási lehetőségek. Műveletek diákkal, áttűnések. Effektusok hozzáadása. 168

Pedagógiai Program megmutatása, munkája során a megfelelő alkalmazása. A különböző beépített elrendezések ismerete, a megfelelő kiválasztása A dia tulajdonságainak megváltoztatása. A különböző objektum-típusok felismerése, tulajdonságaik módosítása. A szövegszerkesztésből már ismert formázások végrehajtása, különbségek felismerése A fejléc és lábléc fogalma, a szövegszerkesztőhöz képest fellépő eltérések tanulmányozása, alkalmazásuk elsajátítása. Képek, mozgóképek és hangok beillesztése és formázása. A felhasználható forrásfájlok típusainak ismerete. A Rajz eszköztár elemeinek megismerése, segítségükkel egyszerűbb ábrák, képek létrehozása, a prezentáció esztétikus illusztrálása, díszítése. A mintadia szükségszerűségének megjelenése gyakorlati példában, alkalmazásának módja. A felsorolt objektumok fogalmának valamint tulajdonságaik megismerése, létrehozási folyamatuk realizálása, életből illetve egyéb tantárgyakból vett példákon való szemléltetése (pl. növényrendszertan, vállalati struktúra, táplálékláncok stb). A további formázási lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban. Az áttűnések és egyéni animációk különbsége, gyakorlati megvalósításuk.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Akciógombok. Sablonok felhasználása. Projektmunkák tervezésének és megvalósításának folyamata V. Információs társadalom A kommunikáció

Információ és társadalom

VI. Összetett projektek készítése

A tervezés folyamata és annak realizálása a gyakorlatban.

A kommunikáció általános modellje. Az információs és kommunikációs technológiák és rendszerek ismerete. Számítógépes információs rendszerek megismerése és alkalmazása, közhasznú információs források felhasználása.

Pedagógiai Program Az akciógombok szerepe, létrehozásuk, jellemzőik megváltoztatása. Diasablonok alkalmazása a gyakorlatban. Az elsajátított ismeretek komplex alkalmazása önálló illetve csoportmunka során.

A kommunikációs séma értelmezése, gyakorlati példák gyűjtése. Telekommunikációs modellek működésének bemutatása a gyakorlatban illetve tablókon. Irányított keresések véghezvitele az Interneten, a talázatok (szövegek, képek és egyéb adatok) archiválása. Az Internet története, Szakszöveg feldolgozása, fejlődése, jelentősége. kiselőadás. Az informatika Hálózatok csoportosítása, történetének illetve a modern topológiák, logikai informatikai társadalom felépítése. jellemzőinek bemutatása A modern információs prezentációval. társadalom jellemzői. Tanulói (irányított) vita az Protokollok informatika etikai és jogi Az informatika etikai és jogi kérdéseiről. kérdései. Érvelés az informatikai eszközhasználat mellett és ellen. Az Internet fontosabb Szakszöveg-feldolgozás, a szolgáltatásai. szolgáltatások alkalmazása a gyakorlatban. Egy levelező rendszer használata, elektronikus levelek, csatolt állományok küldése és fogadása. Állományok letöltése az Internetről, és azok további felhasználása. Önálló problémamegoldás Feladataihoz a források összetett feladatok létrehozása illetve felkutatása különböző tantárgyak az Interneten, az állományok köréből – pl. letöltése illetve elkészítése a tanulásmódszertan, irodalom, további felhasználást lehetővé környezettan stb. tevő formátumban. Aktuális hírek, események A feladatnak megoldás

169


VII.Könyvtári informatika Általános könyvtárhasználati ismeretek. Nyomtatott dokumentumok

Pedagógiai Program

feldolgozása prezentációk, kiselőadások formájában.

tervének elkészítése, majd végrehajtása a tanult eszközök felhasználásával.

A tanult ismeretek összefoglalása.

A könyvtártípusokról, és a raktári rendről összeállított kérdések megválaszolása, írásban. Egy választott vagy megadott könyv, és/vagy folyóirat, típusának, formai és tartalmi elemeinek leírása. Az idegen nyelv tanulásánál használt nem nyomtatott dokumentumok megkeresése a könyvtár állományában. Egy dokumentum kiválasztása, mely kapcsolódik az adott nyelv tanulásához és az óra anyagához. Az idegen nyelv, a matematika a testnevelés és az informatika segédkönyveinek megkeresése, a bennük való tájékozódás gyakorlása. Könyvtári osztályozási rendszer felelevenítése után, a könyvtár állományából tartalom szerinti keresési feladatok elvégzése, csoport munkában, katalógusból, vagy adatbázisból. A legsikeresebb kereső demonstrálja a végzett munkáját, előadja a keresés lépéseit. 1. tájékozódás a választott témáról. A téma meghatározása tárgyszavakban. A hozzákapcsolódó szakjelzetek kiválasztása. Betűrendes keresés a tárgyszavak alapján a kézikönyvtár állományában. 2. Tájékozódás a szakirodalomban, bibliográfiák segítségével. Az időszaki kiadványok használatával. 3. Anyaggyűjtés: hálózati forrásokból (helyszín a számítógépterem) Interneten

Nem nyomatatott dokumentumok

Vizuális, auditív, audiovizuális és géppel olvasható dokumentumok.

Direkt tájékoztatási eszközök

Segédkönyvek: lexikon, szótár, adattárak, atlaszok, kronológiák.

Indirekt tájékoztatási eszközök

Katalógus, bibliográfia, számítógépes adatbázis.

Önálló kutatási projekt, szaktanárral (nyelvi, matematika, informatika, testnevelés) egyeztetett témában.

A szellemi munka technikája. Anyaggyűjtés: tájékozódás, forráskeresés, szövegfeldolgozás. Az információ feldolgozása: szelekció, rendszerezés, vázlatkészítés, szövegalkotás, számítógépes szövegszerkesztés, irodalomjegyzék készítés, hivatkozás, idézet.

170


Pedagógiai Program elérhető bibliográfiai adatbázisok, online katalógusok, elektronikus könyvtárak. 4. Irodalomjegyzék összeállítása, a hivatkozás, forrásjelölés bibliográfiai és etikai szabályainak betartásával. 5. – 6. alkalommal (óra) a téma feldolgozása.

Követelmények: Az informatikai alapismeretek Ismerje a gépterem szabályait, esetleges veszélyeit, és képes legyen az eszközök és berendezések felelősségteljes felhasználására. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon biztonságosan és otthonosan a számítástechnikai környezetben, különböző feladatok megoldásához körültekintően tudja kiválasztani a megfelelő informatikai eszközöket (hardver- és szoftvereszközöket egyaránt), és legyen képes azokat biztonságosan kezelni, s ezek segítségével pontos, precíz munkavégzést prezentáljon. Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Legyen tisztában a kódolás fogalmával, ismerje a kettes és tizenhatos számrendszerek jelentőségét, valamint az ezek közti, valamint a tízes számrendszerből illetve a tízes számrendszerbe való átváltás folyamatát elméletben és gyakorlatban egyaránt. Fontos, hogy a tanulóban kialakuljon az igény az informatikai ismeretek folyamatos megújítása iránt. Operációs rendszerek A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer (grafikus) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet valamint az állománykezelés, és mappakezelés lehetőségeit. El tudja látni a lemezkarbantartás feladatait: mágneses és optikai lemez törlése, új lemez használatba vétele, másolás lemezre és beolvasás lemezről, pendrive használata. Ismerje és gyakorlatban is tudja alkalmazni az operációs rendszer segédprogramjait, képes legyen azokkal különböző típusú állományok létrehozására. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok típusait, terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Ismerje a helyi hálózat működési elvét, felhasználási lehetőségeit. Tisztában legyen az e-learning fogalmával, szerepével és biztonságos felhasználásának feltételeivel. Gyakorlatban tudja alkalmazni a tanult segédprogramot, felületén kiigazodjon.

171


Pedagógiai Program

Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a megismert szövegszerkesztő programot, ismerje felhasználói felületét, használja ki lehetőségeit. Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat esztétikus formában, helyes és igényes megfogalmazás mellett, az elsajátított beállítási lehetőségek komplex felhasználásával. Részletes feladatleírás esetén képes legyen bármilyen dokumentum előállítására. Ismerje a dokumentum részeit, a szövegek alapelemeit, s azok tulajdonságait. Ismerje a fontosabb dokumentum-típusokat - meghívó, levél stb. – tisztában legyen ezek lehetséges tartalmával, szerkezetével, és képes legyen önállóan is létrehozni ezeket. Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit, mint pl. helyesírásellenőrző, szinoníma-szótár. Képes legyen szöveges dokumentumait képpel, táblázattal, illetve akár más programok által készített objektumokkal illusztrálni. Tudjon különféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Prezentációkészítés A tanuló képes kezelni a tanult prezentációkészítő programot, ismeri annak felhasználói felületeit, munkájában a megfelelőt alkalmazza, lehetőségeit fel tudja használni. A beépített eszköztár segítségével képes egyszerűbb ábrák, rajzok létrehozására, ezek elrendezését, sorrendjét megfelelően megváltoztatni, illetve csoportba foglalásukat véghezvinni. A létrehozott ábrákat képes a prezentáció szerves részévé tenni. Képes a szükséges adatok táblázatos formában történő rögzítésére, az adatok vizuális ábrázolására grafikonon, a szervezeti ábrák értő és megfelelő alkalmazására, valamint ezek formázására illetve a bemutatójába való beillesztésükre. Információs társadalom A tanuló ismerje és gyakorlatban képes legyen használni a telekommunikációs eszközöket és rendszereket, és képes legyen ezek segítségével bekapcsolódni az információs társadalomba. Képes legyen a fenti eszközök használatával – különös tekintettel az Internet alkalmazására – adott témában információt szerezni, feldolgozni, archiválni és további munkájában felhasználni, illetve ezek segítségével ismereteit gyarapítani. Képes legyen a hálózatokat többféle szempont alapján csoportosítani. Ismerje a hálózati topológiákat és logikai felépítését, valamint a protokoll fogalmát. Ismerje és gyakorlatban alkalmazni tudja az Internet fontosabb szolgáltatásait, ismerje és tartsa be a szolgáltatások használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon elektronikus levelet írni és fogadni, illetve megválaszolni, leveleihez különböző típusú állományokat csatolni és azokat megnyitni. Képes legyen az Internetről állományokat letölteni a további felhasználásra megfelelő formátumban. Tudjon egy böngészőt használni, s ismerje annak navigációs eszközeit. Ismerje az Internet etikai és jogi problémáit, különös tekintettel az adatbiztonság és az adatvédelem, valamint a szerzői jogok kérdésére. Képes legyen saját és társai sportágával kapcsolatos információs, aktuális hírek keresésére az Interneten, illetve azok kívánt módon történő felhasználására.

172


Pedagógiai Program

Összetett projektek készítése Képes legyen a problémamegoldás teljes folyamatát átlátni és végrehajtani a tervezéstől a felhasználandó szöveges információk, illetve egyéb illusztrációk – képek, mozgóképek, hangok, ábrák, diagramok stb. – elkészítésén illetve megszerzésén át egészen a megvalósításig, sőt munkája bemutatásáig, kommunikálásáig önálló és csoportmunkában egyaránt. Fel tudja használni a tanév során megismert alkalmazói programokat és informatikai eszközöket, módszereket értő és komplex alkalmazással a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó projektek önálló feldolgozása során. Az adott probléma megoldásához ki tudja választani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőt, és azzal esztétikus, világos formában megadni a probléma megoldását. Könyvtári informatika A tanuló legyen képes alkalmazni azokat az ismereteket, amelyeket könyvtári informatika, és a tantárgyi szakórákon az általános iskolai tanulmányai során szerzett. Ismerje a projekt módszer lépéseit, egy téma feldolgozásának fázisait. A cselekvő tanulást segítő projekt módszer során tudjon információt keresni, feldolgozni. Az informatikai tudását gyakorolva, a szaktanárok által kiadott téma írott dolgozatát készítse el. Tanulást segítő ajánlott eszközök A Moodle ingyenesen letölthető és szabadon felhasználható e-learning keretrendszer.

173


Pedagógiai Program

10. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: 20 óra 20 óra 16 óra 8 óra

Táblázatkezelés Grafikai programok Weblapszerkesztés Projektmunkák

A tanterv összesen 70 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a gyakorlásra, témazárókra, számonkérésre, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.

Témakörök I. Táblázatkezelés A táblázatkezelők története A táblázatkezelők alapfogalmai

Adattípusok Formázások

Automatikus kitöltés

Képletek és függvények


Tananyag Rövid történeti áttekintés.

Szakszöveg feldolgozása, vázlatkészítés A táblázatkezelő program indítása, Az alapfogalmak, a munkaterület a képernyő felépítése, megismerése, az adatbevitel és alapfogalmak: munkafüzet, kijelölés módjainak alkalmazása a munkalap, koordináták, cella, aktív gyakorlatban. cella, sorok, oszlopok. Oszlopokkal és sorokkal végzett Az adatbevitel és a kijelölés műveletek. módjai. Különböző kurzormozgató Mozgás nagy táblázatokban. billentyűkombinációk alkalmazása. Az adattípusok, és ezek jellemzői. A különböző adattípusok és jellemzőik megismerése és vizsgálata a gyakorlatban. Cellaformázás: igazítás, szegély, A szövegszerkesztő programból mintázat, karakterformázás, ismert formázások átismétlése. számformázás, egyéni A számformátumok önálló számformátum megadása. felfedezése, egyéni formátumkódok megadása. Különleges cellaformátumok használata. Az automatikus kitöltés, egyéni Az automatikus kitöltés listák megadása. fogalmának, szerepének meghatározása gyakorlati példákon keresztül. Az egyéni listák megadása a gyakorlatban. Képletek bevitele, a hivatkozás A képletek elemeinek fajtái (relatív, abszolút és vegyes meghatározása.

174

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr hivatkozás).

Automatikus statisztikai számítások (AUTOSZUM, ÁTLAG, MIN, MAX). Feltételes függvény: HA. Matematikai (és trigonometrikus) függvények. Diagramkészítés.

Elemek száma (DARAB, DARAB2, DARABTELI, DARABÜRES). Mátrixfüggvények (VKERES, FKERES). Egy érték koordinátája (HOL.VAN), illetve annak felhasználása (INDEX). Szövegkezelő függvények.

Munka nagy táblázatokkal

Többlapos munkafüzetek. Műveletek munkalapokkal. Hivatkozások több munkalap esetén. Azonos tartalmak létrehozása több munkalapon.

Oldalbeállítások

Az oldalbeállítás lehetőségei, új funkciók megjelenése a szövegszerkesztő programokhoz képest. Tantárgyi feladatok megoldása.

Problémamegoldás A mindennapi életben előforduló problémák. táblázatkezelővel

175

Pedagógiai Program A különböző hivatkozások funkcióinak felfedezése gyakorlati feladatokon keresztül. A megfelelő függvények kiválasztása a feladatmegoldás során. A logikai műveletek gyakorlása, gondolkozási módszerek fejlesztése. A matematikából ismert (és még nem ismert) függvények gyakorlati felhasználása, értelmezése. Adatok szemléltetése diagramon, a diagram formázása. A kapott ábrák értelmezése. Matematikai függvények rajzolása, a problémák, hiányosságok feltárása. Különböző számlálások elvégzése a sokaságban. A keresőfüggvények működésének megértése, alkalmazásuk életszerű példákban. A sokaság bizonyos tulajdonságú egyedeinek kikeresése, azonosítása a gyakorlatban. A különböző szövegkezelő függvények használata a szövegek feldolgozása során. Munkalapokkal végzett műveletek: beszúrás, törlés, áthelyezés, átnevezés, összekapcsolás. Több munkalapos állományokban másik munkalapra való hivatkozások alkalmazása. A tájolás, méretezés, kényszeroldaltörések szerepének felfedezése. Az ismétlődő sorok és oszlopok jelentősége. Fejléc és lábléc beszúrása. Az adatok egyszerű, jól áttekinthető táblázatba rendezése önállóan, akár szöveges feladat alapján is. Statisztikai problémákat


Pedagógiai Program megoldása táblázatkezelővel. Az információk szemléletes ábrázolása diagramon, és a kapott eredmények elemzése, értékelése.

II. Grafikus programok A számítógépes grafika alapjai Képszerkesztés – grafika

A színkezelés elmélete Rasztergrafikus és vektorgrafikus formátum. Képmegjelenítés a számítógépen. A tanítandó professzionális grafikus program képernyőfelépítése, a program részei, alapfogalmak, az eszköztár elemei. Képek betöltése, mentése, új kép létrehozása, további lehetőségek. Képmódok és színcsatornák.

Szakszöveg feldolgozás, vázlatkészítés vagy kiselőadás tartása prezentációval. Jegyzetelés, lényegkiemelés a prezentációból. Munkakörnyezet beállítása. A paletta elemeinek használata.

A megismert lehetőségek alkalmazása gyakorlatban. Rajzoló eszközök, színmegadási lehetőségek, a munkát segítő eszközök használata. Kijelölés és kivágás. Különböző kijelölő eszközök jellemzői, alkalmazása. A kép módosítása. Színkezelés, egyéb jellemzők megváltoztatása. Festés, rajzolás, előzményecset, kontúrok módosítása, fényerősség módosítása. Rétegek. Fogalomalkotás, a rétegek szerepének, jelentőségének megismerése, műveletvégzés rétegekkel. Korrekciós réteg létrehozása. Maszkok. Fogalomalkotás, maszkká alakítás, rétegmaszkkal végzett műveletek. A kép, réteg és kijelölés A kijelölt elemekkel végzett transzformálása. műveletek alkalmazása a gyakorlatban. Másolatok készítése. A másolatok jelentősége, létrehozásukra szolgáló eszközök megismerése, használata. Szövegek és szövegmaszkok. Szövegek elhelyezése, formázása a képen, szövegmaszkok alkalmazása. Vonalak, nyilak és görbék. A új objektumok alkalmazása. Szűrők. Különböző szűrőA szűrőeszközök alkalmazása eszközök tulajdonságai, hatása. mintafeladatokon. Egyéni problémamegoldás a tanult A tanult ismeretek önálló, eszközök segítségével (képjavítás). komplex felhasználása összetett feladatok megoldása során. 176


Pedagógiai Program

III. Weblapszerkesztés Grafikus weblapszerkesztő program indítása, képernyő felépítése. Egyszerű objektumok elhelyezése illetve ezek formázása az oldalon. A hivatkozások szerepe és megadása.

Címsor, háttérszín és háttérképek beállításának lehetőségei. Mozgóképek és hangok, háttérhangok az oldalon. Táblázatok funkciója és alkalmazása. Projektmunkák

Összetett feladatok (grafikai és weblapszerkesztés!).

A képernyőrészek felismerése, megmutatása. Egyoldalas, szöveget, képet és tartalmazó egyoldalas weblapok létrehozása, ezek kódjának tanulmányozása. Többoldalas weblapok létrehozása, összekapcsolásuk hivatkozással. Mozgás egy oldalon belül a hipertext segítségével. A kiemelt jellemzők megadása. Az adott objektumok beillesztési folyamatának megismerése és elsajátítása. A táblázatok szerepe a weblapkészítésben, gyakorlati alkalmazásuk. Az év során elsajátított ismeretek önálló alkalmazása komplex feladatokon keresztül. Saját magát, illetve sportágát bemutató weblap készítése és publikálása az iskola honlapjának részeként.

Követelmények: Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a tanult táblázatkezelő programot, és tudja használni annak lehetőségeit. Adott adatokat képes legyen táblázatba rendezni, azokon elemi matematika számításokat végezni, illetve statisztikai vagy matematikai függvényekkel bizonyos értékeket számolni. Tudja adatait bizonyos tulajdonságuk szerint csoportosítani, rendezni. Képes legyen a kapott eredmények szemléletes megjelenítésére megfelelő diagramtípus választásával, munkáját esztétikusan, rendezetten formázni. Legyen képes egyszerű kimutatások készítésére. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, a munkalap és a munkafüzet fogalmát, valamint a különböző hivatkozások fogalmát, illetve a közöttük levő eltéréseket. Képes legyen sportágakhoz kapcsolódó eredménytáblák tervezésére, összefüggések feltérképezésére és a táblák táblázatkezelő programban való létrehozására, azok esztétikus, jól áttekinthető formában történő megjelenítésére.

177


Pedagógiai Program

Grafikai programok El tudja indítani a megismert grafikai programot, ismerje kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni Weblapszerkesztés Ismerje a weblap jellemző elemeit. Képes legyen a címsor, a háttérszín, illetve háttérkép megadására, valamint különböző színű, méretű és igazítású szövegek, listák, táblázatok, képek, mozgóképek és hivatkozások elhelyezése egy grafikus weblapszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni, a létrehozott weblapot publikálni, ennek segítségével szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni. Ismerje fel a hiperszövegek szükségességét, és képes legyen hiperszöveget tartalmazó dokumentumokat készíteni. Képes legyen saját weblapját megtervezni, esztétikus és áttekinthető formában létrehozni, és azt publikálni. Projektmunkák Képes legyen a tanév során elsajátított ismereteket különböző tantárgyakba, aktuális hírekbe integrálva a problémamegoldás teljes folyamatát átlátni és végrehajtani a tervezéstől a felhasználandó szöveges információk, illetve egyéb illusztrációk – képek, mozgóképek, hangok, ábrák, diagramok stb. – elkészítésén illetve megszerzésén át egészen a megvalósításig, sőt munkája bemutatásáig, kommunikálásáig önálló és csoportmunkában egyaránt. Fel tudja használni a tanév során megismert alkalmazói programokat és informatikai eszközöket, módszereket értő és komplex alkalmazással a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó projektek önálló feldolgozása során. Az adott probléma megoldásához ki tudja választani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőt, és azzal esztétikus, világos formában megadni a probléma megoldását.

178


Pedagógiai Program

11. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: Dokumentumkészítés Táblázatkezelés Multimédia az informatikában Adatbáziskezelés Algoritmikus gondolkodás – a programozás alapjai



Témakörök

Fejlesztési feladatok / Ajánlott tanulói tevékenységek Nagy dokumentumok létrehozása A nagy dokumentumok esetén I. felmerülő problémák vizsgálata Dokumentumkészítés és szerkesztése. Tartalomjegyzék, oldalszámozás. és megoldása egy mintaszöveg Eltérő szakaszbeállítások, alapján. különböző élőfej, tájolás stb. Címsorok használata. Sablonok használata és A Word beépített sablonjainak létrehozása. felhasználása önéletrajz A további Clipart elemek az elkészítéséhez. Interneten. Online adatbázisok megismerése és elemeinek felhasználása sablonként illetve a clipart bővítése. Táblázatok védelme A védelem értelmezése, II. Táblázatkezelés Nagyméretű táblázatok gyakorlati beállítása. használata. Mozgás nagyméretű mintatáblázatokban. Adatbázis kezelő funkciók Az adatbázis fogalmának alkalmazása. tisztázása, többkulcsos rendezések, adatok szűrése. III. Multimédia az informatikában A hangok digitális jellé alakítása, Szakszöveg feldolgozás. Hangok tárolása. Hangok kezelése az Audacity Hangok kezelése – vágás, javítás, programban életszerű, gyakorlati tempó, frekvencia, feladatok megoldása során. hangmagasság illetve további tulajdonságainak módosítása. Tananyag

179


Mozgóképek

„Multimédia”

Projektmunkák

Különböző hangformátumok átalakítása. Analóg felvételek digitalizálása, lejátszása, szerkesztése. Egyes filmkockák képként való kiemelése további felhasználás céljából.

A képernyőn folyó munka rögzítése. Animált GIF állományok létrehozása. Képek diavetítés-szerű lejátszása feliratozással, effektekkel. Különböző típusú média szerkesztése, kezelése, összehangolása, oktatóprogram készítése, narrátor alávágása. A megismert hardver és szoftver eszközök értő módon történő felhasználása problémamegoldás során

Pedagógiai Program A GermaniXEncoder program használata. Az elméleti háttér jegyzetelése, vázlatkészítés. Digitalizálás a gyakorltaban. Videó-szerkesztés a Windows Movie Maker programmal. A kész mű megtekintese - Media Player Classic. Filmkockák kivágása és elmentése a MovieSnapShot segítségével. A Camstudio segédprogram használata.

A Photo Story program alkalmazása. A korábban létrehozott mozgóképek és hangok összeszerkesztése, bemutatkozó film, oktatóprogram készítése. (Movie Maker) „Gyurmafilm‖ készítése digitális fényképezőgéppel valamint videó-szerkesztővel. Biológiai szemléltető kisfilm: digitális kamera használata egy növény növekedésének bemutatására. Informatikai oktatóprogram létrehozása a képernyőn történő egérmozgások rögzítése, illetve ennek kommentálása segítségével.

IV. Adatbázis kezelés

Alapvető adatbáziskezelései műveletek

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai, az adatbáziskezelő program interaktív használata. Adattípusok és jellemzőik. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata. Keresés, válogatás, rendezés, szűrés. 180

Jegyzetelés, vázlatkészítés.

Különböző adatok alkalmazása, különbségeik felmérése. Adatbázis létrehozása, karbantartása a gyakorlatban. Lekérdezések, függvények, keresés, válogatás, rendezés, szűrés valamint összesítés alkalmazása gyakorlati


Képernyőn és nyomtatásban megjelenő formátumok V. Algoritmikus gondolkodás – a programozás alapjai

Pedagógiai Program

Összesítés. Űrlapok használata Jelentések készítése.

példákban. Űrlapok és jelentések készítése, formázása.

Történeti bevezetés. Programtervezési módszerek. A programozás alapfogalmai, alapelemei, betartandó szabályok. A programtervezés rajzos módszerei.

Kiselőadás, vázlatkészítés. Szakszöveg feldolgozása. Vázlatkészítés, érvelés a szabályok mellett és ellen.

Szöveges algoritmus. Lépésenkénti finomítások elve. Felülről lefelé kifejtés elve. A tesztelés és hibakeresés módszerei.

Szerkezeti ábra, stuktogram illetve folyamatábra értelmezése kész példákon. Adott problémára önálló rajzos programtervezés. A módszeres programozás elveinek betartása mellett szöveges algoritmusok létrehozása a mindennapi élet eseményeire. Kiselőadás, vita.

Követelmények: Dokumentumkészítés Képes legyen nagy dokumentumokat rendezett, esztétikus formában létrehozni, és az azokban felmerülő problémákat önállóan megoldani. Ismerje a sablonok szerepét, felhasználási módját, tudjon saját sablont létrehozni. Képes legyen az Interneten fellelhető sablonokat és clipart-bővítményeket munkáiba integrálni, valamint a hétköznapi életben felmerült igények szerint megkeresni azokat. Táblázatkezelés Képes legyen védett táblázatok létrehozására. Biztonságosan mozogjon a nagyméretű táblázatokban is. Ismerje az adatbázis-kezelés fogalmát, egyszerűbb funkcióinak megvalósulását a táblázatkezelő programban. Tudjon adatokat több kulcs alapján is rendezni, szűrni. Multimédia az informatikában Ismerje, és tudja használni a tanult programokat. Képes legyen a felmerülő problémához kiválasztani és alkalmazni a megfelelő médiatípust, valamint az annak megfelelő programot. 181


Pedagógiai Program

Esztétikus, áttekinthető, világos megoldását nyújtsa a komplex gondolkodási, tervezési és megvalósítási folyamatot igénylő problémáknak. Adatbáziskezelés Ismerje az adatbáziskezelés alapfogalmait, tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. Képes legyen rendelkezésére álló adathalmazból adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla, az indexelés és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt definiálni, ismerje annak szerepét. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos adattípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai), illetve az ezeken végezhető műveleteket, s tudja ezeket az adatoknak megfelelően kiválasztani. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Képes legyen létező adatbázis módosítására, tudjon rekordokat vagy egyes mezőket törölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveleteket végezni. A feladat értelmezésével képes legyen a megjelenítendő mezők kiválasztására. Tudjon az adattáblából számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. A tanuló biztonságosan tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot, legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján. Az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani. Tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni. Tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni. Nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni, a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni. Algoritmikus gondolkodás – a programozás alapjai A tanuló ismerje a programozás történetét, a programtervezési módszereket, a programozás alapfogalmait, alapelemeit és a betartandó szabályokat. A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni, tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani. Ismerje a szerkezeti ábrát, a stuktogramot és a szöveges algoritmust, mint algoritmus leíró eszközt, és képes legyen ezek használatára. Projektmunkák Képes legyen a tanév során elsajátított ismereteket különböző tantárgyakba, aktuális hírekbe integrálva a problémamegoldás teljes folyamatát átlátni és végrehajtani a tervezéstől a felhasználandó szöveges információk, illetve egyéb illusztrációk – képek, mozgóképek, hangok, ábrák, diagramok stb. – elkészítésén illetve megszerzésén át egészen a megvalósításig, sőt munkája bemutatásáig, kommunikálásáig önálló és csoportmunkában egyaránt. Fel tudja használni a tanév során megismert alkalmazói programokat és informatikai eszközöket, módszereket értő és komplex alkalmazással a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó projektek önálló feldolgozása során. Az adott probléma megoldásához ki tudja választani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőt, és azzal esztétikus, világos formában megadni a probléma megoldását. 182

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Tanulást segítő ajánlott eszközök    

Hangok: Audacity, GermaniXEncoder. Mozgóképek: Media Player Classic, MovieSnapShot, Camstudio Képek: Photo Story Szerkesztés: Windows Movie Maker

183

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

KÉMIA 10. évfolyam Alapelvek, célok A középiskolai kémia tanítás célja 10. évfolyamon az, hogy az általános iskolában megszerzett széleskörű anyagismeret birtokában a tanulók mélyebb anyagszerkezeti ismeretekre támaszkodva megértsék a kémiai anyagok tulajdonságait, a kémiai változásokat és jelenségeket. A problémaalapú kémiaoktatás segítse őket annak megértésében, hogy az ember, az általa létrehozott társadalom és az őt körülvevő természet kölcsönhatásban vannak. Az elsajátított tudás birtokában a tanulók tudjanak érvelni olyan társadalmi kérdésekben, mint az energiatermelés és –felhasználás, a vegyipar fontossága és felelőssége, a globális környezetvédelmi problémák kezelése és megelőzése. A tudománytörténeti folyamatok tanulmányozása során ismerjék meg a tudományág legfontosabb felfedezéseit, köztük a magyar tudósok munkásságát. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulók megismerési képességének fejlesztését. Ennek érdekében előtérbe helyezzük azokat a tanulói tevékenységeket, amelyek révén képesek a jelenségek önálló megfigyelésére, leírására; tudnak kísérletet tervezni, végrehajtani, az eredményeket elemezni, értékelni. A kémiai biztonsággal kapcsolatos szabályokat mindig az adott kísérlettel kapcsolatban rögzítjük. Időkeret: 72 óra/ év; 2 óra/hét’ Témakör Atomszerkezet Kémiai kötések Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Elektrokémia

óraszám 12 14 10 22 10

A tantervben összesen 68 órára terveztük a konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.

184

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Témakörök

Pedagógiai Program

Tananyag


Atommodellek

Rutherford-, Bohr-, Schrödingeratommodellje.

Az atom felépítése

Az atom alkotórészei (proton, elektron, neutron). Rendszám, tömegszám, izotóp atomok. A hidrogén izotópjai. Anyagmennyiség, moláris tömeg.

A radioaktivitás felhasználása

A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Curie házaspár, Hevesy György.

Magreakciók – atomenergia

Magfúzió, maghasadás. Hőerőművek működése.

Elektronszerkezet

Alapállapot, gerjesztett állapot. Atompálya, alhéj, héj. Pauli elv, Hund szabály, energiaminimum elve. Telített és telítetlen héj, alhéj. Párosított és párosítatlan elektron. Vegyértékhéj, vegyértékelektron, atomtörzs. Nemesgáz-héjszerkezet.

Az atom szerkezetére vonatkozó tudománytörténeti folyamatok értelmezése. A periódusos rendszer segítségével az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolat számítási feladatokkal történő gyakoroltatása. Egyszerű számítási feladatok az anyagmennyiség, a részecske szám és a tömeg közti kapcsolat alkalmazásával. Különböző információforrásokból gyűjtött példákon keresztül elemezni, megvitatni a radioaktivitás szerepét (előnyeit és veszélyeit) a gyógyászatban, a műszaki és mezőgazdasági életben, a kormeghatározásban, a természetben. Könyvtári gyűjtőmunka, kiselőadás, prezentáció a Curie házaspár és Hevesy György munkásságáról. A nukleáris energia hasznosítása, a hozzá fűződő társadalmi kérdések megvitatása. A természetben lejátszódó magfúzió (Nap) ismeretében problémaelemzés: miért nincs még működő fúziós rektor. Az atomerőművek működésének megismerése. Látogatás Paksra (vagy video bemutatás). Vita az alternatív energiatermelés lehetőségeiről MagyarországonA periódusos rendszer és a négyjegyű függvénytáblázat használatával az s-, p-mező elemei atomszerkezetének felírása, leolvasása, a tartalomban felsorolt fogalmak beazonosítása, felismerése.

Atomszerkezet

185


Periódusos rendszer

Kémiai kötések Elsőrendű kötések

Ionos kötés

Fémes kötés Kovalens kötés

Felépítése mezők alapján.

Az elsőrendű kötések kialakulásának lehetőségei. Az elektronegativitás.

Pedagógiai Program

A periódusos rendszer felépítése és az atomok elektronszerkezete közötti kapcsolat felismerése, a főcsoportba tartozó elemek hasonló tulajdonságainak értelmezése. Különböző fémek vízzel való reakciójának összehasonlítása tanulói kísérletezéssel, az eredmények elemzése.

A nemesgáz héjszerkezet kialakítására való „törekvés‖, mint metaforikus kép felhasználása az elsőrendű kötések kialakulásának magyarázatában. Modellképzés. Az elsőrendű kötés kialakítására való hajlam és az atom periódusos rendszerbeli helyének kapcsolatára vonatkozó ismeretek tudatos alkalmazása magyarázatokban, elemzésekben, leírásokban. Ionok képződése atomokból Kation és anion képződési (kation, anion, ionizációs egyenletének felírása. energia). Az ionok képződési feltételeinek Ionos kötés. vizsgálata a periódusos rendszer egyes főcsoportjaiban lévő elemek atomjainak példáin. Lángfestési kísérlet elemzése és kapcsolata a tűzijátékokkal. Ionvegyületek képletének szerkesztése. A fémes kötés lényege, A delokalizált elektronok fémek kialakulásának folyamata. tulajdonságainak kialakításában játszott szerepének bemutatása. Fajtái: egyszeres és többszörös, σ- Megadott atomok esetében a és π-kötések, delokalizált π-kötés, kovalens kötés kialakulásának datív kötés. szerkesztése, jelölése. Jellemzői: kötéstávolság, kötési Az atomméret, a kötéstávolság és energia, kötés polaritása. a kötési energia közötti kapcsolat Kovalens vegyérték. bemutatása, magyarázata konkrét példákon keresztül. A szükséges adatok kikeresése a függvénytáblázatból.

186


Molekulák

Molekula, fogalma, jelölése. Kötő- és nemkötő elektronpárok. Molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők: központi atom, ligandum, kötésszög, σ-váz.

A molekulák polaritása. Összetett ionok

Másodrendű kémiai kötések

Anyagi halmazok Halmazállapotok

Összetett ion fogalma és képződésük lehetőségei az alábbi példákon keresztül: Az NH4+ és a H3O+ szerkezete, téralkata; az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatása és összegképlete. Diszperziós kölcsönhatás, dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés.

Gázhalmazállapot, állapotjelzők, Avogadro törvénye, moláris térfogat. Folyadék és szilárd halmazállapot, amorf és kristályos szilárd anyagok. Halmazállapot-változások.

187

Pedagógiai Program

Egyszerű molekulák szerkezeti képletének szerkesztése, téralkatának értelmezése függvénytáblázat segítségével. Különböző típusú modellek alkalmazása, a modellek közötti különbségek értelmezése. A számítógépes modellezés jellemzői és jelentősége pl a gyógyszerkutatásban. Tanult két és többatomos molekulák polaritásának megállapítása. A tartalomban rögzített összetett ionok származtatása, összegképlete és téralkatuk értelmezése a szakirodalom alapján függvénytáblázat segítségével.

Az eddig tanult molekulák besorolása a köztük kialakulható másodrendű kötések alapján. A másodrendű kötések erősségének összehasonlítása egyszerű kísérlet elvégzésével. A három halmazállapot jellemzőinek összehasonlítása a részecskék között ható erők nagyságának ismeretében. Halmazállapot-változások vizsgálata (kísérlet), értelmezése. A halmazállapot-változások technológiai folyamatokban játszott szerepe, jelentőségük. A plazma állapot megismerése szövegfeldolgozással.


Egykomponensű rendszerek: Kristályrácsok

Ionrácsos kristályok. Atomrácsos kristályok. Fémrácsos kristályok. Molekularácsos kristályok. Grafit szerkezete.

Többkomponensű rendszerek: Oldatok

Elegy, oldat. Oldószer és oldott anyag. Oldhatóság, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, telített oldat. Ionvegyületek oldódásának mechanizmusa. Endoterm és exoterm oldódás. Tömeg-, térfogat-, mólszázalék, anyagmennyiség-koncentráció. Vizes alapú kolloidok fajtái, csoportosítása. Zsigmondy Richárd.

Többkomponensű rendszerek: kolloid rendszerek

Többkomponensű rendszerek: diszperz rendszerek Kémiai átalakulások Kémiai reakciók

A diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint.

A kémiai reakció fogalma, jelölése. A reakcióegyenlet minőségi és mennyiségi jelentése. Egyéb vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók.

188

Pedagógiai Program

A tanult kémiai anyagok besorolása kristályrács típusok szerint. A kristályos anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata és értelmezése a rácspontokban található anyagi részecskék és a közöttük működő erők alapján. A grafit rétegrácsos szerkezetének megismerése, fizikai tulajdonságainak értelmezése. Különféle koncentrációjú oldatok készítése. Az oldódás feltételeinek vizsgálata kísérleti úton (hipotézis, tervezés, megvalósítás, elemzés). Számítási feladatok megoldása. A hétköznapi életből példák gyűjtése, keresése szövegfeldolgozással, multimédia információs bázis alkalmazásával. Adatok gyűjtése Zsigmondy Richárd életéről és munkásságáról. Egyszerű diszperz rendszerek létrehozása kísérlet elvégzésével. A diszperz rendszerek szerepének bemutatása a természeti jelenségek és az élelmiszerek esetében. Az előző időszakban tanult kémiai rekciók sztöchiometriai egyenletének felírása. Egyszerű sztöchiometriai feladatok megoldása. Csapadékképződési és gázfejlődéssel járó reakciók egyenleteinek felírása, egyszerű kísérletek elvégzése.


Termokémia

A folyamatok energiaviszonyai, energiadiagram. Reakcióhő, képződéshő, Hess tétele.

Termokémiai reakcióegyenlet. Reakciókinetika

Kémiai egyensúly

Sav-bázis reakciók

A kémiai reakciók feltételei: ütközés, hatásos ütközés, aktiválási energia. Reakciósebesség és annak befolyásolása. Katalizátor és hatása. Megfordítható folyamatok. Dinamikus egyensúly. Tömeghatás törvénye. A legkisebb kényszer elve. Az egyensúly megzavarása. A katalizátor szerepe az egyensúlyi folyamatoknál. Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, amfotéria, sav- és báziserősség.

A vizes oldatok kémhatása

A víz öndisszociációja, pH, vízionszorzat és értéke.

Közömbösítés, hidrolízis

A sók képződése és hidrolízise.

Elektronátmenettel Oxidáció, redukció, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám. járó reakciók

189

Pedagógiai Program

Az eddig megismert kémiai és fizikai folyamatok besorolása a folyamatot kísérő energiaváltozás alapján. Energiadiagramok készítése, elemzése a rendszer és a környezet szempontjából. Termokémiai egyenletek szerkesztése, reakciókő számítás a képződéshők ismeretében. A reakciósebességet befolyásoló tényezők vizsgálata kísérleti úton.

A dinamikus egyensúly és megzavarásának értelmezése egy ipari folyamaton keresztül.

Sav-bázis reakciók felírása, elemzése, sav-bázis párok felismerése. Különböző oldatok kémhatásának megállapítása indikátorokkal. Számítási feladatok erős savaknál és lúgoknál egész számú pH esetén. A pH jelentősége az élő szervezetben: könyvtári munka, szövegelemzés, egyéb információ források segítségével. A sók képződésének értelmezése ionegyenlettel. Közömbösítés az élő szervezetben: gyomorsavtúltengés, szappan és testápolók használata. A sók hidrolízisének értelmezése az NH4Cl és a Na2CO3 példáján. Egyszerű redoxi reakciók elvégzése, értelmezése. Reakcióegyenletek felírása, az oxidációs számok és a változások alapján az oxidációs és redukciós folyamat megállapítása.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Elektrokémia Galvánelem

Elektrolízis

Galváncella fogalma és felépítése. Elektród: anód és katód. Elektromotoros erő, standard elektródpotenciál, Daniell elem.

Az elektrolízis fogalma, az elektrolizáló cella felépítése, az elektródfolyamatok.

Faraday I. és II. törvénye.

Pedagógiai Program

Különböző elektródokból összeállított galvánelemek elektromotoros erejének mérése és számítása a standardpotenciál táblázat segítségével. A galvánelemek gyakorlati jelentőségének és a környezetre kifejtett hatásainak megismerése (könyvtár, multimédia, üzemlátogatás). Redoxi reakciók végbemenetelének megállapítása a standardpotenciál táblázat segítségével. Néhány egyszerűbb vizes oldat (pl. HCl, CuI2) elektrolízisének értelmezése, az elektródfolyamatok felírása. Az akkumulátor szerkezetének lényege és veszélyjelzései. Számítási feladatok Faraday törvényeinek felhasználásával. Az elektrolízis jelentősége a nagyiparban (könyvtár, multimédia, üzemlátogatás).

Követelmények Atomszerkezet Az atommodellek fejlődését végig kísérve a tanuló ismerje és tudja értelmezni a tudománytörténeti folyamatokat, vagyis magyarázatokban, tudománytörténeti folyamatok jellemzése során legyen képes bemutatni az atommodellek kialakulásakor bekövetkezett forradalmi folyamatokat, a tudományos fogalomrendszer átalakulását. Ezzel összefüggésben a tanuló a tudomány fejlődését tekintse a nagy elméletrendszerek által meghatározottnak. A tanuló értse az atom semlegességét, s ezt a tudást alkalmazza jelenségek magyarázatában, előrejelzésében, problémák megoldásában. Tudja alkalmazni az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatra vonatkozó ismereteit az atomok felépítésének magyarázatában. Értse az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát, s ezt az ismeretet alkalmazza a periódusos rendszer, valamint az egyes elemek tulajdonságainak magyarázatában. Tudja értelmezni és összehasonlítani az atomméret, az elektronegativitás változását a periódusos rendszer egy főcsoportján belül. A tanuló legyen képes tudatos és felelős állásfoglalásra a radioaktivitás gyakorlati alkalmazásával összefüggő problémák értékelésekor. Tudjon véleményt alkotni a különböző energiaforrások felhasználásáról, értse azok környezetre gyakorolt hatását. Legyen képes az atomenergiával kapcsolatban a tudomány, a technika és a társadalom komplex összefüggésrendszerének kritikus elemzésére. A tanuló tudjon egyszerű számítási feladatokat végezni a tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám adatok felhasználásával.

190


Pedagógiai Program

Kémiai kötések A tanuló ismerje az elsőrendű és másodrendű kémiai kötéseket, legyen képes elmagyarázni azok lényegét, keletkezési folyamataikat, néhány példán tudja szemléltetni mindezt. Tudja alkalmazni az elektronegativitásra vonatkozó ismereteit a kötéstípusok eldöntésében. Értse a kémiai kötések kialakulásának feltételeit, s e tudása segítségével legyen képes előre jelezni kémisi folyamatokat a tanult esetekben. Legyen képes ionvegyületek képletének szerkesztésére. Tudja ábrázolni a kötő és nem kötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket, valamint a kötés polaritását az EN értékek alapján. Tudja értelmezni az egyszerűbb molekulák téralkatát. Tudja megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban. Legyen képes a molekulák polaritásának meghatározására. Értse az összetett ionok képződésének lehetőségeit (datív kötés, delokalizált π-kötés), ezeket tudja szemléltetni néhány példán. Legyen képes a molekula polaritásának ismeretében a molekulák között kialakuló másodrendű kötések megállapítására. Anyagi halmazok A tanuló tudja besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani azokat a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége szerint, értse a többkomponensű rendszerek jellemzőit, s ez alapján legyen képes jellemezni ilyen egyszerűbb, tanult rendszereket. Értse a halmazállapotok általános jellemzőit és tudja azokat értelmezni, leírni, megmagyarázni az anyag részecske-modelljével. Tudja az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba besorolni. Legyen képes adatok elemzésével a különböző rácstípusú anyagok fizikai tulajdonságainak értelmezésére. Értse a grafit szerkezetét és értelmezze fizikai tulajdonságait, e tudása alapján tudja megmagyarázni a grafittal kapcsolatos jelenségeket. Legyen képes hipotézis felállítására, egyszerű kísérletek tervezésére, elvégzésére, a kísérletek eredményeinek összevetésére az előzetes elképzelésekkel. A tanuló ismerje és tudja besorolni a hétköznapi diszperz rendszereket. Tudjon példákat mondani a kolloid rendszerekre a hétköznapi életből. Végezzen kutatómunkát Zsigmondy Richárd munkásságáról, mutassa be prezentáció formában társainak. Tudjon készíteni különböző koncentrációjú oldatokat, ismerje a hígítás és töményítés módjait. Legyen képes számítási feladatok elvégzésére a tömeg-, a térfogat-, a mólszázalék és az anyagmennyiségkoncentráció alkalmazásával. Tudja értelmezni az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, az ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az endoterm és az exoterm oldódás tapasztalatait, mindezekre legyen képes gyakorlati példákat mondani. Tudja alkalmazni a „hasonló hasonlót old‖ elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel, elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni az oldhatósági táblázatot. Kémiai átalakulások A tanuló, a reakcióegyenletek felírásakor értse és tudja alkalmazni a tömegmegmaradás törvényét, ionegyenletek felírásakor a töltésmegmaradás elvét. Tudjon egyszerű sztöchiometriai feladatokat megoldani. Értse a fizikai és kémia folyamatokat kísérő energiaváltozásokat, tudja ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. Értse és tudja alkalmazni a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő adatok alapján. Tudja ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon. Értse a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit, e tudása birtokában legyen képes kémiai folyamatokat elemezni, jelenségeket előre jelezni e szempontból, tudja jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. Értelmezze a katalizátor hatását, ismerjen néhány konkrét példát ezzel kapcsolatban. Tudja ábrázolni a 191


Pedagógiai Program

reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazásával. Értse a megfordítható folyamat lényegét, magyarázataiban, kémiai folyamatok elemzése során alkalmazza tudatosan ezt az ismeretet. Értelmezze a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúly megzavarásának lehetőségét, a legkisebb kényszer elvét egy ipari folyamaton keresztül. Tudja felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján. Legyen képes értelmezni a Brönsted-féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. Tudja felismerni a sav-bázis párokat. Tudja megállapítani az oldat kémhatását egyszerű kémcső kísérlet elvégzésekor. Értse a közömbösítés lényegét, tudja felírni ionegyenlettel. Értelmezze a sók hidrolízisét az ammónium-klorid és a nátrium- karbonát példáján, legyen képes kémiai jelölésekkel leírni a folyamatokat. Értelmezze az oxidációt és a redukciót, kémiai folyamatok magyarázatában, felírásában alkalmazza ezt az ismeretet. Értse az oxidációs szám kiszámításának szabályait. Tudjon elemezni egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. Tudja a megismert szervetlen anyagok elnevezésének szabályait. Elektrokémia Tudjon összeállítani galvánelemet. Értse az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát. Tudja megbecsülni a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Tudjon véleményt alkotni a galvánelemek felhasználásáról, a környezetre gyakorolt hatásáról. Értse az elektrolizálócella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő elektrolízis folyamatait a sósav elektrolízise esetében. Tudja jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát magadott végtermékek esetében. Értelmezze az elektrolízis mennyiségi törvényeit. Tudjon egyszerű számítási feladatokat elvégezni a Faraday I. és II. törvényének alkalmazásával.

192


Pedagógiai Program

11. évfolyam Alapelvek, célok A szerves kémia eredményes oktatásának alapfeladata, hogy a tanuló megértse a szénvegyületek rendszerét, tudjon tájékozódni a különböző vegyülettípusok között. Tudja alkalmazni az általános kémiában megismert fogalmakat, törvényszerűségeket a szerves vegyületek tulajdonságainak, biológiai szerepének értelmezésekor. Legyen képes a vizsgált halmaz legegyszerűbb vegyületének és tulajdonságainak megismerése után eljutni a vegyülettípusra jellemző általánosításig. A szerves kémia tanulása során alakuljon át a tanulónak a molekulák szerkezetével kapcsolatos elképzelése. Jusson el a konstitúciótól a térizomerek szerkezetének megértéséig. Értse meg a szerkezet és tulajdonság, a szerkezet és biológiai funkció kapcsolatát. Ismerjék meg a tanulók bizonyos szerves anyagok felfedezésének folyamatát. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése révén ismerjék meg a tudományos kutatómunka folyamatát, nehézségeit, a felfedezések hatását az emberiség fejlődésére. Az alkalmazott tanulói tevékenységek révén arra törekszünk, hogy a tanulókban folyamatosan fejlődjön az önálló ismeretszerzés igénye, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése. Kritikus gondolkodásukat kívánjuk továbbfejleszteni azokkal a feladatokkal, melyek az önálló véleményalkotást várják el a megszerzett tudás birtokában, adott társadalmi kérdésekről alkotott vélemények, viták, állásfoglalások kialakítása során. A kerettanterv specialitása miatt kiemelt feladatunk a szerves kémia tanítása - tanulása során a sportoló fiatalok életvitele és a szerves kémia által közvetítendő tudáselemek kapcsolatának feltárása. A szerve kémia feldolgozása során hangsúlyozottan foglakozunk a kémia társadalmi alkalmazásainak kérdéseivel, a környezetvédelemmel, a hétköznapi alkalmazásokkal és az egészségvédelemmel. Időkeret: 72 óra/ év; 2 óra/hét’ Témakörönként javasolt óraszámok Témakör Bevezetés Szénhidrogének Halogéntartalmú szénvegyületek Oxigéntartalmú szénvegyületek Nitrogéntartalmú szénvegyületek Több funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Műanyagok

óraszám 3 16 3 16 9 16 5

A tantervben összesen 68 órára terveztük a konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében Témakörök

Tananyag

Bevezetés a szerves kémiába

A szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitális elmélet, Wöhler). A szénatom molekulaképző sajátosságai. 193

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Tudománytörténeti folyamatok értelmezése (könyvtári munka). Az organogén elemek kimutatása szénvegyületekből: kémiai kísérletek megtervezése, elvégzése,


Pedagógiai Program

A szénvegyületek csoportosítása, értelmezése. funkciós csoport. A szénvegyületek kémiai analízise. Szénhidrogének Alkánok, cikloalkánok

Szénhidrogének csoportosítása, homológ sor, izoméria, konstitúciós izoméria, a szénatom rendűsége, alkilcsoportok. Alkánok, ezen belül a metán molekulaszerkezete, halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága (szubsztitúció).

Földgáz és kőolaj

Alkének

Alkének, ezen belül az etén molekulaszerkezete, halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága (addíció, polimerizáció). Geometriai izoméria.

Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének

Buta-1,3-dién, izoprén fizikai és kémiai tulajdonsága, jelentőségük. Konjugált kettős kötés. Karotinoidok. Kaucsuk, gumi.

Alkin

Az etin molekulaszerkezete, halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága, előállítása, jelentősége.

194

A szénhidrogének elnevezési szabálya alapjainak begyakorlása, konstitúciós képlet szerkesztése. Pálcika és kalott modell segítségével a konstitúció, a konstitúciós izoméria, a konformáció jelenségének vizsgálata. Az olvadáspont, a forráspont és a halmazállapot-változás értelmezése a szénatom szám függvényében (táblázatok, grafikonok, függvénytáblázat használata). Kooperatív csoportmunkával (könyvtári gyűjtőfeladat, az előzetesen tanultak mozgósítása, prezentáció készítése) feldolgozni és előadni a földgáz és kőolaj témakört (keletkezése, előfordulása, feldolgozása, felhasználása). Az elnevezés szabályainak bővítése a kettős kötés megjelenésével, gyakorlás. Modell használata során megismerni a kettős kötés merevségét, a geometriai izoméria kialakulásának okát. A telítetlen kötés kimutatása brómmal (a telítetlen kötés kimutatására alkalmas reakció). A több kettős kötést tartalmazó vegyületek szerkezete és színe közötti kapcsolat megismerése. A gumi előállítása és szerepe a technika fejlődésében. A hulladékok újrahasznosításának környezetvédelmi és társadalmi jelentősége. Gumiból és a kaucsukból készült sporteszközök (gyűjtőmunka). A háromszoros kovalens kötés szerepe a molekula polaritása, az acetilén összenyomhatósága szempontjából. Az etin szerepe a műanyagiparban (addíciós és


Aromás szénhidrogének

A benzol molekulaszerkezete, halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, élettani hatása. Egyéb aromás vegyületek képlete, felhasználása.

Pedagógiai Program polimerizációs reakciók). A vélt szerkezet és a tapasztalt kémiai viselkedés közötti ellentmondás felismerése a benzol szerkezetének felfedezésén keresztül. A benzol rákkeltő hatása.

Halogéntartalmú szénvegyületek

Oxigéntartalmú szénvegyületek Hidroxi vegyületek

Éterek

Halogéntartalmú szénvegyületek molekulaszerkezete, halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága. Gyakorlati szempontból fontos halogéntartalmú vegyületek: kloroform, széntetraklorid, etilklorid, freon 12, teflon, PVC.

A szénhidrogének jellemző reakciói során előállított halogéntartalmú szénvegyületek beazonosítása. Az ózonlyuk kialakulásának okai, következményei. A környezetkárosító folyamat csökkentése érdekében tett nemzetközi lépések (újságcikkek elemzése, vita, állásfoglalás a tények birtokában). Mit tesz az edző, ha mérkőzés közben kisebb mértékben sérül a sportoló, de tovább szeretne játszani?

Alkoholok elnevezése, értékűsége, rendűsége, konstitúció felírása. Alkoholok fizikai és kémiai tulajdonsága. Metanol, etanol, glikol, glicerin jelentősége. Az etanol előállítása biológiai és ipari úton. Fenolok fogalma, a fenol molekulaszerkezete, halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága.

Az alkoholok és fenolok felismerése, megkülönböztetése konstitúciós képlet alapján a természetben megtalálható, biológiailag és iparilag fontos hidroxi vegyületeken keresztül. (a tananyagban felsoroltakon túl mentol, A-vitamin, koleszterin, ösztradiol stb.) Az alkoholok összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések tanulmányozása (édes íz, halmazállapot, sűrűség, oldhatóság) kísérletezéssel, szakirodalom felhasználásával, a tapasztaltak anyagszerkezeti magyarázatával. Az alkoholok és a fenolok eltérő sav-bázis tulajdonságának vizsgálata, magyarázata. Az alkoholfogyasztás hatása az egészségre, társadalmi veszélyei. A dietil-éter tűz- és robbanásveszélyességének

Éterek elnevezése Dietil-éter fizikai tulajdonságai,

195

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr előállítása, felhasználása. Gyűrűs éterek a természetben. Oxovegyületek

Aldehidek elnevezése, a funkciós csoport szerkezete; az aldehidek halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága. Ketonok elnevezése, a funkciós csoport szerkezete; a ketonok halmazszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsága. Formaldehid, acetaldehid, aceton előállítása, felhasználása, élettani hatása.

Karbonsavak

Karbonsavak csoportosítása, az elnevezés szabályai, triviális nevek, funkciós csoport. Karbonsavak fizikai és kémiai tulajdonságai, előállításuk, felhasználásuk. Hangyasav, ecetsav, vajsav, palmitinsav, sztearinsav. Élettani szempontból fontosabb karbonsavszármazékok: tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav. Szent-Györgyi Albert munkássága Karbonsavak sói, a szappanok.

Észterek

Az észterek csoportosítása. Kabonsav-észterek elnevezése, fizikai és kémiai tulajdonságai, előállításuk és felhasználásuk. Gliceridek. Szervetlensav-észterek: nitroglicerin, foszfátészterek, szulfátészterek. Alfred Nobel munkássága.

196

Pedagógiai Program anyagszerkezeti magyarázata. A hasis (marihuana) kémiai szerkezete, a szervezetre gyakorolt hatása. Az acetaldehid és az aceton tulajdonságainak vizsgálata tanulói kísérlettel. A tapasztalt tulajdonságok magyarázata anyagszerkezeti ismeretekre támaszkodva. A természetben megtalálható illetve a mesterséges oxovegyületek biológiai jelentősége, ipari felhasználása (önálló gyűjtőmunka könyvtárban, interneten). Nandrolon a „sportoló molekula‖ – anabolikus szteroidok hatása, veszélyei, társadalmi megítélése (vita, érvelés). A triviális nevek eredete (önálló gyűjtőmunka). A szerkezet és tulajdonság közötti összefüggések felfedezése és értelmezése (önálló illetve csoportmunkában, kísérletezéssel, grafikonok, táblázatok elemzésével). A karbonsavak és származékaik jelentősége és szerepe az élő sejt működésében. Szent-Györgyi Albert munkássága (gyűjtőmunka különböző információforrások segítségével, prezentáció). Az izomláz kialakulásának és megszüntetésének kémiai folyamata. A mosás kémiája (animációk alkalmazása, tanulói kísérlet). A karbonsav-észterek fizikai tulajdonságainak értelmezése táblázatok, grafikonok segítségével. Az észterképződés dinamikus egyensúlyának vizsgálata. A különböző észterek felhasználásának, biológiai szerepének, Nobel felfedezésének, a Nobel-díj alapítás történetének megismerése természettudományos szövegek feldolgozásával,


Pedagógiai Program értelmezésével (kooperatív csoportmunka). A mosószer reklámok valóságtartalma, a reklám hatása a vásárlási szokásokra (vita, érvelés).

Nitrogéntartalmú szénvegyületek Az aminok csoportosítása, Aminok funkciós csoportja, elnevezése. Az aminok tulajdonságai, biológiai jelentősége.

Amidok

Az amidok funkciós csoportja, elnevezése. Az amidok tulajdonsága, jelentősége.

Nitrogéntartalmú Piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin konstitúciója, sav-bázis aromás sajátsága, biológiai jelentősége. heterociklusos vegyületek

Több funkciós

197

A különböző rendű aminok szerkezete és tulajdonságaik közötti összefüggés vizsgálata, értelmezése. Érdekes természetes aminok szerkezetének és jelentőségüknek megismerése különböző információforrások segítségével (alkaloidok: nikotin, morfin, kinin). A gyógyszerek kábítószerként történő fogyasztása, a dohányzás egészségkárosító hatásainak megítélése. A sportolói lét és az egészségkárosító szerek használata (vita, érvelés, állásfoglalás). Az amidok szerkezete és tulajdonságaik közötti összefüggés felismerése. Az amidkötések által kialakított hidrogénkötések jelentőségének tanulmányozása az élő természetben (fehérjék, nukleinsavak), a műszálak tulajdonságaiban. Érdekes amidok szerkezetének felfedezése, biológiai jelentősége: koffein, sevenal, penicillin, B12vitamin, LSD (információgyűjtés, prezentáció készítés). A szintetikus kábítószerek előfordulása, veszélyessége az egészségre (adatgyűjtés, vita, érvelés, állásfoglalás). Az aromás jelleg és a sav-bázis sajátosság bemutatása a molekulák szerkezetének elemzésekor. A porfin molekula biológiai jelentősége: klorofill, hemoglobin. A tanult információk alapján keressük a választ arra, hogy miért helyezik az edzőtáborokat nagy versenyek előtt hegyekbe (magaslati edzés).

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr csoportot tartalmazó szénvegyületek Szénhidrátok

A szénhidrátok csoportosítása. A monoszacharidok csoportosítása, funkciós csoportjai, nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója. A térizoméria. A monoszacharidok fizikai és kémiai tulajdonságai, biológiai jelentősége. Glükóz, fruktóz, ribóz, 2-dezoxiribóz. Diszacharidok származtatása, tulajdonságaik, jelentőségük. Maltóz, cellobióz, szacharóz. Poliszacharidok származtatása, tulajdonságaik, jelentőségük. Cellulóz és keményítő

Aminosavak

Az α-aminosavak csoportosítása, szerkezetük, tulajdonságaik, jelentőségük.

Fehérjék

Peptid kötés, aminosavszekvencia. A fehérjék térszerkezete. A fehérjék kimutatása. A fehérjék jelentősége.

198

Pedagógiai Program

A szénhidrátok tulajdonságainak vizsgálata kísérleti úton (halmazállapot, oldhatóság, íz, szín, redukáló, vagy nem redukáló sajátság, a keményítő kimutatása jóddal), a tapasztalatok értelmezése anyagszerkezeti alapokon. Hány különböző molekulát jelölünk C6 H12 O6 összegképlettel? A szőlőcukor és a gyümölcscukor eltérő konstitúciójú és térszerkezetű, azaz konfigurációjú és konformációjú modelljeinek összerakása. A térizomerek azonosítása, a természet térizomereket érintő „kitüntető‖ szerepének megismerése természettudományos szakirodalom és az internet segítségével. Miért javasolják az edzők versenyek előtt a szőlőcukor fogyasztását? A szénhidrátok szerepe a sportteljesítmény növelésében. A cellulóz és a keményítő eltérő tulajdonságainak magyarázata a szerkezetből kiindulva (kísérlet, modellezés, biológiai szerep értelmezése). Az aminosavak ikerionos szerkezetének igazolása oldhatóságuk vizsgálatával, valamint a savakkal és lúgokkal való reakciójukon keresztül. Az α-aminosavak konfigurációjának elemzése szakirodalom tanulmányozása útján. A fehérjék szerkezetének megismerésében kiemelt szerepet játszó Emil Fischer és Sanger munkásságának megismerése (könyvtári kutatómunka, prezentáció készítés). A fehérjék térszerkezete és biológiai aktivitása közötti


Pedagógiai Program összefüggések feltárása. A fehérjék kimutatására szolgáló (Biuret-reakció, Xantoproteinpróba), valamint a fehérjék kicsapását (reverzibilis, irreverzibilis) bemutató tanulói kísérletek elvégzése, a tapasztalatok elemzése, értelmezése. A fehérjék szerepe a sportolók táplálkozásában. Van-e sportág specifikus táplálkozás?

199


Nukleinsavak

Műanyagok Műanyagok

Pedagógiai Program

A nukleinsavak felépítése. Az RNS, a DNS szerkezete, biológiai szerepe.

A nukleinsavak felépítésének gyakorlása applikációs készlet segítségével. A géntechnológia fejlődése. Érvek és ellenérvek a génkezelt élelmiszerekről, az őssejtek reprodukáló hatásáról, a klónozásról (különböző információforrásokban talált elméletek ütköztetése: szakirodalom, hírek, bulvársajtó)

A műanyagok csoportosítása. Természetes alapú műanyagok: gumi, ebonit. Szintetikusan előállított műanyagok: Polimerizációs műanyagok: polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztírol, műgumi Polikondenzációs műanyagok: szilikonok, fenoplasztok A műanyagok használatának környezetvédelmi szempontjai.

Projekt munka: A diákok sportágaikhoz kapcsolódó műanyagok összegyűjtése (eszköz, ruházat, pálya). Ezek rendszerbe foglalása a műanyagok csoportosítása szerint. Monomer és polimer képlete, jelölése, hatása a környezetre. A projekt végén prezentációkészítés, kiállítás, iskolaújságban történő közlés, stb.

Követelmények Szénhidrogének A tanuló legyen képes az egyes szénhidrogének besorolására a tanult csoportosítási szempontok alapján. Tudja a szénhidrogének elnevezési szabályait és e tudás birtokában legyen képes elnevezni az első tíz normális láncú, illetve a legfeljebb tíz szénatomot tartalmazó elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogént. Értse az izoméria fogalmát, ismerje fel a konstitúciós és a geometriai izomereket, legyen képes a pálcika molekulamodell használatával ezeket bemutatni. Legyen képes a szénhidrogének olvadás- és forráspontjának változását értelmezni táblázatok adatai és grafikonok elemzése során. Értse a különböző szénhidrogének reakciókészsége közötti különbséget és ezt a tudást tudja alkalmazni a konkrét reakciók elemzésénél. Tudja felírni a szénhidrogének égésének reakcióegyenletét. Ismerje az egyes szénhidrogénekre jellemző reakciótípusokat és tudja felírni a halogénekkel történő reakciók egyenletét. Tudjon felírni polimerizációs reakciókat és tudja felismerni a monomert és a polimert. Tudjon elvégezni egyszerű kémcső reakciót a telítetlen kötés kimutatására. A tanuló legyen képes a többiekkel együtt dolgozva (kooperáció), más tantárgy keretében megszerzett tudását és az önálló ismeretszerzés technikáit alkalmazva, prezentációt készíteni (kőolaj és földgáz témakör). Ismerje fel a konjugált kettős kötést tartalmazó vegyületeket és ismerje az izoprén természetben betöltött szerepét. Megszerzett tudása birtokában legyen képes véleményt nyilvánítani a hulladékok kezeléséről, újrahasznosításáról. Értse az aromás jelleget és ismerje fel képletük alapján az aromás vegyületeket. Ismerje a környezetében lévő szénhidrogének használatának baleset- és tűzvédelmi szabályait.

200


Pedagógiai Program

Halogéntartalmú szénvegyületek A tanuló értse a funkciós csoport meghatározó szerepét a molekula polaritása szempontjából. A tanuló legyen képes a szénhidrogének jellemző reakciói során tanultak alkalmazására a halogéntartalmú szénvegyületek előállítása reakcióegyenleteinek felírása kapcsán. Ismerje a vegyületek gyakorlati felhasználását. Értse meg a halogéntartalmú szénvegyületek szerepét az ózonlyuk és a savas esők kialakulásában. Legyen tájékozott a környezetkárosító folyamatok csökkentése érdekében tett nemzetközi lépésekről, és az információk birtokában tudjon megalapozott véleményt nyilvánítani a vegyületek használatával kapcsolatban. Oxigéntartalmú szénvegyületek A tanuló legyen képes felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben és tudja besorolni a vegyületeket a tanult csoportosítási szempontok alapján. Értse az elnevezés szabályait és tudja a tanult vegyületek esetében a név alapján a konstitúciós képletet felírni. Ismerje a tanult vegyületek triviális nevét. Értse a funkciós csoport és a szénlánc szerepét az olvadáspont, a forráspont és az oldhatóság meghatározásában és ezt a tudást tudja alkalmazni a tanult vegyületek esetében. Legyen képes összehasonlítani az oxigéntartalmú szénvegyületek fizikai tulajdonságait a megfelelő moláris tömegű alkánokkal és tudja értelmezni a különbséget anyagszerkezeti alapon. Értse a vegyületek sav-bázis viselkedésének és redoxi sajátosságainak molekulaszerkezeti okait és tudja felírni a reakcióegyenleteket. El tudja végezni és tudja értelmezni a vegyületek kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. Tudja értelmezni a tanult vegyületek előfordulásával, előállításukkal, felhasználásukkal, biológiai szerepükkel és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Nobel Alfréd, Szent-Györgyi Albert) kapcsolatos információkat. Értse az izomláz kialakulásának biokémiai folyamatát. Ismerje az alkoholfogyasztás, a „füves cigaretta‖ szívása és az anabolikus szteroidok szedésének káros hatásait és tudása birtokában legyen képes véleményt nyilvánítani a szerek fogyasztásának társadalmi következményeiről. Ismeretei birtokában legyen képes kritikusan fogadni a média által továbbított információkat, reklámokat és így váljon a társadalom tudatos fogyasztójává. Nitrogéntartalmú szénvegyületek A tanuló ismerje fel és tudja megnevezni a különböző aminokban és amidokban a funkciós csoportot. Ismerje és alkalmazza az elnevezés szabályait az egy, kettő és három szénatomos aminok és amidok esetében. Tudja felírni a metil-amin reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. Értse az amidkötések által kialakított hidrogénkötések jelentőségét a fehérjékben és a nukleinsavakban, valamint a műszálakban és e tudás birtokában tudja értelmezni a makromolekulák tulajdonságait. Tudja felírni a piridin, a pirimidin, a pirrol, az imidazol és a purin konstitúciós képletét. A molekulaszerkezet ismeretében tudja értelmezni a molekula sav-bázis sajátosságát. A tanuló ismerje a nitrogéntartalmú szénvegyületek szerepét az élő természetben. Tudja használni a nitrogéntartalmú szénvegyületekről tanultakat a szenvedélybetegségek értelmezésében. Értse a hemoglobin oxigén megkötő folyamatát, ezáltal a magaslati edzés jelentőségét a sportteljesítmény növelésében. Több funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Szénhidrátok: A tanuló legyen képes képlet alapján a monoszacharidok felismerésére és besorolására a tanult csoportosítási szempontok alapján. Tudja felírni a tanult monoszacharidok nyílt láncú és gyűrűs konstitúciós képletét. Legyen képes a monoszacharidok tulajdonságának vizsgálatára egyszerű kísérleteket tervezni, kivitelezni és a kísérleti eredményeket értelmezni. Értse a diszacharidok képződését és ennek segítségével tudjon magyarázatot adni a redukáló és nem redukáló sajátságra. Ismerje a szénhidrátok szerepét az élőlények energiaháztartásában. Értse a cellulóz és keményítő eltérő

201


Pedagógiai Program

molekulaszerkezetét és e tudás birtokában, tudja értelmezni az oldhatóság és a biológiai funkcióban mutatkozó különbségeket. Ismerje a keményítő kimutatását jóddal. Aminosavak, fehérjék: A tanuló tudja felírni a fehérje eredetű aminosavak általános képletét. Ismerje az oldallánc szerinti csoportosítás fajtáit és tudja ez alapján besorolni az aminosavakat. A tanuló értse az aminosavak ikerionos szerkezetét és e tudás birtokában, tudja értelmezni az aminosavak fizikai tulajdonságát. Tudja értelmezni a glicin reakcióját sósavval és nátrium-hidroxiddal. A tanuló ismerje a fehérjéket felépítő aminosavak peptidképző sajátosságát, fel tudja írni általános egyenletben egy tripeptid képződését. Ismerje a fehérjék térszerkezetének felépítését, tudjon példákat mondani globuláris és fibrilláris fehérjékre. Legyen képes a fehérjék kimutatására és kicsapására vonatkozó kémcső kísérletek elvégzésére, a kísérlet tapasztalatainak értelmezésére. Legyen képes az önálló ismeretszerzés technikáit alkalmazva prezentációt készítve Emil Fischer és Sanger munkásságának bemutatására. Ismerje az egészséges táplálkozás kritériumait, és ezt tudja alkalmazni a sportága elvárásainak megfelelően. Nukleinsavak: A tanuló ismerje a nukleinsavak hidrolízisének termékeit. Értse az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidon belül. Ismerje a DNS és az RNS molekula alakját. Tudja alkalmazni a nuleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, a tudomány új felfedezéseinek értelmezésében. Műanyagok: A tanuló legyen képes a műanyagokról tanultak alapján az őt körülvevő műanyag tárgyak beazonosítására, rendszerbe foglalására. Ismerje a használati eszközökön feltüntetett jelöléseket, a műanyag tárgyak tulajdonságait és hulladékként való kezelésük legfontosabb ismérveit. Értékelési javaslatok a 10-11. évfolyamra: Az írásbeli és szóbeli számonkérés hagyományos formái mellett a kémiaórákon előforduló egyéb tevékenységek értékelése is fontos feladat. Ennek célja a tanuló teljesítményének értékelésén túl az, hogy a tanulók egymás példájából tanulva megértsék, hogy mitől jó egy előadás, egy prezentáció, egy kísérletelemzés stb. A tantervben megjelenített tevékenységek, amelyeket értékelhetünk: modell használata megadott szempontok alapján, eredményesség a kooperatív csoportmunkában, prezentációkészítés, kiselőadás tartása, házi dolgozat készítése adott témában, kísérlet tervezése, bemutatása, elemzése, gyűjtőmunka eredményessége, vitakészség (felkészültség, érvek felsorakoztatása, kommunikációs készség). Az értékelés érdemjeggyé történő alakításakor figyelembe kell venni a befektetett munka mennyiségét, a kreativitást, írásbeli munkáknál a formai elemeket (szövegszerkesztő használata, irodalmi hivatkozások megjelenítése). A kémia tanulását, tanítását segítő eszközök A kémia 10-11. évfolyamának tanterve a tananyag felépítésében követi az OM kerettantervének felépítését, melyre több kémia könyv is íródott. Szándékunkban áll a sportiskolai kerettantervet választók számára tanári kézikönyvet készíteni, melyben a sportvonatkozású fejezeteket kívánjuk kiegészíteni szöveggyűjteménnyel, a szöveg feldolgozását segítő feladatlapokkal. A középiskolai kémia tanítás bevezetőjében már kitértünk a kémia tanításához szükséges tanulási környezet tárgyi feltételeire, melynek megteremtése feltétlenül szükséges a tantárgy céljainak megvalósításához.

202


Pedagógiai Program

KÖRNYEZETTAN 9. évfolyam A környezettan célja A környezettan tanulásának és tanításának célja ezen az évfolyamon többek között az, hogy a tanulók földrajzi, biológiai, kémiai, fizikai ismereteiket felfrissítsék, képességfejlesztő tevékenységek által új ismereteket szerezzenek. Ismerjék meg mikro-, mezo- és makrokörnyezetük felépítésének, „működésének‖ elveit és alkalmazzák ezek fenntartható, környezettudatos használatát. A ma embere számára az itt feldolgozott környezettani témák szinte napi rendszerességgel kerülnek elő. Ennek ellenére még ma sem foglalkozik eleget a közoktatás a diákok ilyen irányú nevelésével. Fontos, hogy a gyerekek már középiskolás korukban képesek legyenek a felmerülő ilyen jellegű problémák, szituációk átlátására, legalábbis megadjuk nekik az ehhez szükséges alapot felnőtt életükre nézve. Közvetve a pedagógusok munkáján múlik, hogy a ma diákjaiból milyen felnőtt emberek lesznek: aktív cselekvőivé válnak-e a társadalomnak, képesek lesznek-e szakmai szempontok alapján állást foglalni vitás kérdésekben? Manapság számos lehetőség adódik a fiatalok számára a szakmai érvényesülés területein. Azonban nem mindegy, hogy ebbe az „útvesztőbe‖ milyen alapokkal lépnek be. A tantárgy oktatása segítséget jelenthet a diákoknak abban, hogy jó irányba induljanak el. Időkeret: 36 óra/tanév; 1 óra/ hét Témakörök I. Földrajzi környezet 1. Térképészeti ismeretek

Tananyag


Földrajzi fokhálózat. Környezetelemek ábrázolása. Méretarányok, távolságok.

A földrajzi fokhálózat megismerése, helymeghatározás, távolság meghatározása különböző méretarányú térképeken. A környezetelemek ábrázolásának elsajátítása a földrajzi atlasz használata által. Páros munkában vaktérképek készítése, kitöltése. A kőzetburok felépítésének, az ásványok és kőzetek keletkezésének, tulajdonságainak, csoportosításának elsajátítása forrásanyag alapján. Magyarországi ásványok, kőzetek megismerése önállóan gyűjtött minták csoportban történő azonosítása által. Az energiahordozók keletkezésének és felhasználásának megismerése irodalom alapján. A talaj-kialakulás főbb lépéseinek, a Föld főbb talajtípusainak

2. A kőzetburok földrajza

A kőzetburok felépítése. Ásványok és kőzetek. Az energiahordozók.

3. A talaj földrajza

A talaj kialakulása. A talaj összetétele.

203

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr A talaj szerkezete. A Föld talajtípusai. A talaj ökológiai szerepe.

4. A vízburok földrajza

Víztípusok. Ásványvizek. Gyógyvizek.

5. A légkör földrajza

A légkör. Éghajlati elemek. Földrajzi övezetesség. Légköri alapfolyamatok.

6. Magyar utazók

Híres magyar utazók.

II. Biológiai környezet 1. Növényismeret

Növényrendszertani alapismeretek. Magyarországi életközösségek jellemző növényfajai.

204

Pedagógiai Program összefoglalása tankönyvek segítségével. A talajtípusokra példák keresése a földrajzi atlasz segítségével. Magyarországi talajtípusok egyszerű fizikai-kémiai vizsgálata csoportokban, a tanárral előre közösen elkészített feladatlap kitöltésével, következtetések levonása a tapasztaltak alapján. A hazai talajtípusok hasznosítási lehetőségeinek és a talaj ökológiai szerepének megismerése forrásanyag segítségével. A felszíni és felszín alatti vizek típusainak, kapcsolatuknak, felhasználásuknak elsajátítása szakirodalom alapján. Ásványvizek tulajdonságainak megismerése egyszerű kolorimetriás vizsgálatokkal és a következtetések levonásával. A magyarországi gyógyvizek típusainak, élettani hatásainak összefoglalása. A légkör összetételének és szerkezetének, az éghajlati elemeknek és változásaiknak megismerése tankönyvek alapján. A földrajzi övezetesség megértése földgömb és földrajzi atlasz használatával. A légköri alapfolyamatok megismerése animációs anyag segítségével. Éghajlati diagramok és térképek elemzése és értelmezése a földrajzi atlasz használatával. Híres magyar utazók életének és munkájának megismerése párban történő internetes anyagkeresés és a földrajzi atlasz használata alapján. A kutatók által látogatott földrajzi helyek megismerése természetfilm elemzése, diavetítés által. Növényhatározási gyakorlat (terepen) a Növényismeret című könyv segítségével. Fotósorozatok készítése kirándulás alkalmával, diasorozatok megtekintése a magyarországi jellemző növényfajok megismerésére. Közös gyűjtemény


2. Állatismeret

III. Környezet- és természetvédelem 1. A természet- és környezetrombolás története

Állatrendszertani alapismeretek. Magyarországi életközösségek jellemző állatfajai.

Őskor. Ókor. Középkor. Újkor, XX - XXI. Század. Globális változások.

2. Szennyezőanyagok

Szennyezőanyagok típusai. Szennyezőanyagok forrásai. Szennyezőanyagkibocsátások. Nemzetközi egyezmények, környezetpolitika.

3. Vízszennyezés, vízvédelem

Vízminőség. Vízszennyező anyagok főbb kibocsátói. Megelőzési, elhárítási technológiák.

205

Pedagógiai Program készítése a különböző életközösségek bemutatására nem védett fajokból. Állathatározási gyakorlat (terepen) az Állatismeret című könyv segítségével. Fotósorozatok készítése kirándulás alkalmával, diasorozatok megtekintése a magyarországi jellemző állatfajok megismerésére. Közös (fotó)gyűjtemény készítése a különböző életközösségek bemutatására nem védett fajokból. Történelemkönyvek és előzetes ismeretek alapján az ember egyes korokban betöltött környezetátalakító tevékenységének (helyi, regionális és globális hatások) összegyűjtése csoportos munkában (vadászat, földművelés, állattartás, falvak, városok megjelenése, energiahordozók használata, fertőzések, ipari forradalom, népességrobbanás, szennyezések, ózonlyuk, üvegházhatás, stb.). Az ismeretek prezentálása a többi csoport felé, következtetések közös levonása. Szennyezőanyagok típusainak, forrásainak megismerése segédanyag alapján. A szennyezőanyag-kibocsátások összehasonlítása országonként, a nemzetközi egyezmények felkutatása csoportokban forráshasználat segítségével. Képzeletbeli „bírósági per‖ kezdeményezése és lefolytatása egy fiktív környezetszennyezési ügyben a résztvevők (alperesek, felperesek, bíróság, stb.) feladatának megismerésére. A vízminőségi paraméterek megismerése egyszerű laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével. A vizsgálat elméleti alapjainak megismerése szakirodalom alapján. Az eredmények megvitatása,


4. Levegőszennyezés, levegővédelem

Levegőszennyezés mérése. Levegőszennyező anyagok főbb kibocsátói. Megelőzési, elhárítási technológiák.

5. Talajszennyezés, talajvédelem

Talajszennyezés mérése. Talajszennyező anyagok főbb kibocsátói. Megelőzési, elhárítási technológiák.

6. Energiagazdálkodás

Energiaforrások csoportosítása. Megújuló energiaforrások. Környezettudatos fogyasztás, energiatakarékosság.

7. Hulladékgazdálkodás

Hulladék fogalma. Hulladékok típusai. Hulladékkezelés. Szelektív hulladékgyűjtés. Hulladékok újrafelhasználása, újrahasznosítása.

206

Pedagógiai Program magyarázat keresése. Egy környékbeli víztisztító-telep működésének megértése meghívott előadó segítségével. Feladatlap kitöltése a hallottak alapján a víztisztítási eljárások elsajátítására. Dokumentumfilm elemzése a vízszennyezés témakörében. A levegőminőség-vizsgálat elméleti alapjainak megismerése segédanyag alapján. A levegő minőségének vizsgálata projekt-módszerrel: rendszeresen ismételt laboratóriumi vizsgálatok elvégzése a tanév során, az eredmények rögzítése és azok év végén való kiértékelése. Az eredmények megvitatása, magyarázat keresése. A témához kapcsolódó hírek elemzése. A talajszennyezés-vizsgálat elméleti alapjainak megismerése segédanyag alapján. A talajszennyezési típusok összehasonlítása növényi gyökerek növekedésének laboratóriumi vizsgálata által. A tapasztalatok rögzítése, magyarázat keresése. A témához kapcsolódó hírek elemzése. Energiaforrások és csoportosításuk megismerése, a megújuló és nemmegújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek felkutatása szakirodalom alapján. Az energiaforrások mennyiségének, felhasználási arányának áttekintése diagramok készítésével. A háztartási energiatakarékosság, a vásárlási szokások, a környezettudatos fogyasztás lehetőségeinek megismerése játékos feladatokon keresztül. A hulladék fogalmának, típusainak megismerése szakirodalom alapján. A hulladékkezelési eljárások összehasonlító elemzése feladatlap kitöltésével. Kérdőív összeállítása a hulladékkezelési szokásokkal kapcsolatban és annak kitöltetése az „utca emberével‖. A kapott eredmények értékelése. A szelektív hulladékgyűjtés előnyeinek


8. Természeti értékeink Nemzeti park. Tájvédelmi körzet. Természetvédelmi terület. Természeti emlék. Nemzetközi egyezmények.

9. Civil szervezetek

Civil szervezet fogalma. Civil szervezetek tevékenysége.

Pedagógiai Program megismerése szakemberrel történő riport készítésével. „Újrapapír‖ előállítása egyszerű eszközökkel az újrafelhasználás szemléltetésére. A természeti értékek kategóriáinak jellemzése szakkönyvek és a földrajzi atlasz segítségével. Fotósorozatok készítése, diavetítés lebonyolítása, természetfilmek elemzése a magyarországi természeti értékek rendszerezése céljából. Magyarország nemzetközi egyezményekben való részvételének felkutatása az Internet segítségével. A civil szervezet fogalmának, fontosságának megismerése szakirodalom alapján. Meghívott előadók segítségével egy-egy magyarországi természet- vagy környezetvédelmi civil szervezet munkájának megismerése.

Követelmények   





 

Térképészeti ismeretek: Ismerje a térképeken használatos jelöléseket, legyen képes alkalmazni is azokat. Atlaszhasználat segítségével legyen képes útvonalterveket készíteni a látnivalók megjelölésével. A kőzetburok földrajza: A magyarországi ásványokat, kőzeteket tudja elhelyezni a térképen az atlasz használatával. Az energiahordozók mennyiségének és használatának magyarországi helyzetét tudja összefoglalni néhány mondatban. A talaj földrajza: Legyen képes összefoglalni a talaj kialakulásának folyamatait és a fontosabb talajtípusok jellemzőit. Fizikai, kémiai, biológiai jellemzők alapján képes legyen felismerni a magyarországi talajtípusokat, azok előfordulási helyét ismerje a térképen. Tudja ismertetni a különböző talajok felhasználási lehetőségeit. A vízburok földrajza: Tudja ismertetni a felszíni és felszín alatti vizek típusait és kapcsolatukat. Képes legyen összehasonlító feladatlapot összeállítani a különböző ásványvizek tulajdonságainak meghatározására. A magyarországi gyógyvizek általános hatásait tudja bemutatni. Tudjon említeni különböző magyarországi régiókból gyógyfürdőket. A légkör földrajza: Képes legyen megmagyarázni az éghajlati övezetességet. Tudja bemutatni a légkör főbb összetételét. Az éghajlati diagramokat és éghajlati térképeket tudja értelmezni. A légköri alapfolyamatokat PowerPoint bemutató segítségével képes legyen összefoglalni. Magyar utazók: Képes legyen összefoglalni a leghíresebb magyar utazók életének néhány fontosabb eseményét. Tudjon virtuális „idegenvezetést‖ tartani magyar utazók nyomában diavetítés lebonyolításával, „útikönyvek‖ készítésével forráshasználat alapján. Növényismeret: A Növényismeret című könyv segítségével tudjon meghatározni ismeretlen fajokat. Ismerje fel a legfontosabb magyarországi növényfajokat és tudja megmutatni azok élőhelyét a térképen.

207


















Pedagógiai Program

Állatismeret: Az Állatismeret című könyv segítségével tudjon meghatározni ismeretlen fajokat. Ismerje fel a legfontosabb magyarországi állatfajokat és tudja megmutatni azok élőhelyét a térképen. A természet-és környezetrombolás története: Legyen képes saját szavaival összefoglalni, hogy a történelmi korok során hogyan változott az ember viszonya a természethez. Tudja bemutatni, mely emberi tevékenységek voltak azok, amelyek helyileg, regionálisan illetve globálisan változtatták meg a környezeti egyensúlyokat a történelem során. Szennyezőanyagok: Képes legyen jellemezni és csoportosítani a különböző szennyezőanyagokat fizikai, kémiai, biológiai szempontok alapján. Tudja megmagyarázni egy szennyezést követő per résztvevőinek álláspontjait, tudjon azok mellett és ellen érvelni. Ismerje Magyarország részvételét a főbb nemzetközi egyezményekben és magyarázza az azokban vállalt felelősséget. Tudja bemutatni néhány állam környezetpolitikai nézeteit. Vízszennyezé,s vízvédelem: Tudja összefoglalni a vízminőség paramétereit, a minőségmegőrzés lehetőségeit. Képes legyen feladatlapot összeállítani a vízminőségi vizsgálatok eredményeinek rögzítéséhez. Néhány mondatban tudja ismertetni a vízszennyezés főbb antropogén forrásait és a magyarországi helyzetet. Képes legyen demonstrálni a szennyvíztisztítás folyamatát egyszerű laboratóriumi eszközökkel. Levegőszennyezés, levegővédelem: A levegőminőség paramétereit és a minőségmegőrzés lehetőségeit tudja összefoglalni saját szavaival. Legyen képes feladatlapot összeállítani a levegőminőségi vizsgálatok eredményeinek rögzítéséhez. Néhány mondatban tudja ismertetni a levegőszennyezés főbb antropogén forrásait és a magyarországi helyzetet. Talajszennyezés, talajvédelem: Tudja összefoglalni a talajminőség paramétereit, a minőségmegőrzés lehetőségeit. Legyen képes feladatlapot összeállítani a talajminőségi vizsgálatok eredményeinek rögzítéséhez. Néhány mondatban tudja ismertetni a talajszennyezés főbb antropogén forrásait és a magyarországi helyzetet. Energiagazdálkodás: A megújuló és nem-megújuló energiaforrásokat tudja összehasonlítani. Képes legyen diagramok elemzésével ismertetni az energiaforrások mennyiségét, felhasználási arányát. Tudja jellemezni Magyarország lehetőségeit a megújuló energiaforrások terén. A mindennapok energia-takarékossági lehetőségeit, illetve azok környezettudatos magatartásmódját ismerje. Hulladékgazdálkodás: Tudja megfogalmazni a „nem minden hulladék szemét‖ kifejezés jelentését. Képes legyen összehasonlítani a fontosabb hulladékkezelési eljárásokat. Tudja magyarázni a nem megfelelő hozzáállás veszélyeit. Képes legyen megmagyarázni a szelektív hulladékgyűjtés előnyeit. Ismertetni tudja saját lakókörnyezete hulladékgazdálkodási szokásait. Természeti értékeink: Képes legyen ismertetni az egyes természeti érték-kategóriák különbségeit. Tudja megmutatni a magyarországi nemzeti parkok elhelyezkedését a térképen és ismertesse azok főbb nevezetességeit. Legyen képes magyarországi útvonaltervek, „idegenvezetés‖ készítésére a látnivalók megnevezésével forráshasználat alapján. Magyarország jelenlétét a főbb nemzetközi természetvédelmi egyezményekben ismerje és magyarázza az azokban vállalt felelősséget. Civil szervezetek: Tudjon említeni néhány természet- és környezetvédelmi civil szervezetet, tudja bemutatni egy-két mondatban azok tevékenységi körét, esetleg konkrét akcióikat.

208


Pedagógiai Program

MAGYAR NVELV ÉS IRODALOM Általános alapelvek, célok A XXI. században az anyanyelvi és irodalmi nevelés szerves egységet jelent, mely a nyelvi képességek és készségek kibontakoztatásával és fejlesztésével párhuzamosan fejleszti a tanulók beszéd- és íráskultúráját. Tantárgyközi tantárgyként pedig lehetővé teszi egyéb tantárgy ismereteinek feldolgozását, elsajátítását. A magyar nyelv és irodalom ismerete identitásunk gyökere, kommunikációs kapcsolataink alapja. Az anyanyelv alapköve a gondolkodásnak, a tanulásnak, az emberek társas érintkezésének. Az anyanyelv biztos ismerete nélkül nem lehetséges idegen nyelvek birtoklása sem, mely a világot járó sportemberek számára elengedhetetlenül szükséges. Az irodalom nemzeti kultúránk megismerésének egyik fő forrása, miközben a szövegértési és szövegszerkesztési, szövegalkotási technikák elsajátíttatását segíti. A magyar nyelv és irodalom kerettantervének írásakor az a cél vezérelt, hogy általánosan művelt, több tevékenységi formát ismerő, olvasni szerető, a világot befogadni tudó és jó kapcsolatteremtési képességgel rendelkező fiatalok kerüljenek ki iskolánk falai közül. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Ismeretek az anyanyelvről 6. Ismeretek az irodalomról 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

10. évfolyam

MAGYAR NYELV Időkeret: 36 óra/év, 1 óra/hét Témakörök Kommunikáció Nyelvi szintek A szöveg Könyv- és könyvtárhasználat

Óraszám 5 15 10 2

Témakörök

Tananyag

1. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkció. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. 209

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A kommunikációs ismeretek bővítése, felhasználása képek, szituációk és szövegek elemzése során (pl. sportversenyek előtti és

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.

A tömegkommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezésformái, hatáskeltő eszközei. 1. 2. Tömegkommunikáció A sajtó, a rádiós és a televíziós műfajok jellemvonásai. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.

Pedagógiai Program utáni pillanatok megtekintése videón némán, az ott látott mimika, gesztus alapján ezek elemzése stb.). Szövegértési és szövegalkotási feladatok végzése a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközeinek segítségével. A médiaműfajok jellemzőinek megismerése. A sajtó, a rádiós és a televíziós műsorok összevetése megadott szempontok mentén. A sportműsorok szerepének ismerete a műsorstruktúrában. Véleményalkotás szóban és írásban a tömegkommunikáció hatásáról, szerepéről a sport társadalmi megítéléséről. Néhány folyóirat megismerése: Nemzeti Sport, Képes Sport, Sztár Sport stb. felépítése, témája, rovatai stb.

2. Nyelvi szintek 2. 1. Hangtan

A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.

2. 2. Alaktan és szótan

A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelvei. Szófajok rendszere, az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók.

A nyelvi szintek rendszerének és néhány jellemzőjének ismerete. A magánhangzók és a mássalhangzók képzésének jellemzői, a magán- és a mássalhangzótörvények ismerete és helyesírása. Hangtani ismeretek alkalmazása az írásbeli és a szóbeli nyelvhasználat során. A szóelemek típusainak felismerése és megnevezése szóelemzések során. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példák segítségével. A szófajok rendszerének és fogalmának ismerete. A szófajok mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondatok csoportosítása és elemzése szerkezetük szerint.

A mondat szerkezete: teljes és

210


2. 3. Mondattan

Pedagógiai Program

hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű és összetett. A mondat jelentése.

A mondat elsődleges és másodlagos jelentésének felismerése. Mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Egyszerű mondat elemzése.

A mondat modalitása.

A szintagmatikus szerkezetek felismerése és megnevezése.

Az egyszerű mondat részei, felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezetek. Mondatrészek (alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők).

A mondatrészek megnevezése, fajtáinak ismerete, használatuk helyességének gyakorlása. A mellérendelő összetett mondat tagmondatai közötti logikaitartalmi viszony megnevezése. Az alárendelő összetett mondat főmondata és mellékmondata közötti grammatikai viszony felismerése, megnevezése.

A mellérendelő összetett mondatok mint logikaitartalmi viszonyok. A hangalak és jelentés viszonyának 2. 4. Logikai és Az alárendelő összetett felismerése, megnevezése elemzések grammatikai viszonyok az összetett mondatok mint a főmondat és során. a mellékmondatok mondatban grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatban. Hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. 2. 5. Jelentéstan 3. A szöveg

A szöveg egységeinek A különböző műfajú szövegek tényezői, szerkezeti egységei, szerkezeti egységeinek felismerése, szerkezettípusai. elemzése a szöveg szerkezettípusa szerint.

3.1. A szöveg és a kommunikáció

A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, az ismeret, a tapasztalat, az előismeret.

Szövegelemzések végzése a kommunikáció tényezői mentén. Szövegalkotás fejlesztése a kommunikációs körülmények figyelembevételével (sportesemények kapcsán riportok, kommentárok, hirdetés, hozzászólás stb. készítése). Szövegelemzések során a

211


Pedagógiai Program

A kommunikáció funkciói szerint: a tájékoztató, kifejező, érvelő és a felhívó szövegtípus.

kommunikációs funkciók felismerése. Szövegalkotási képességek fejlesztése a kommunikációs funkciók szerint.

Szöveg szóban és írásban.

A szóbeli és az írásbeli kommunikáció különböző jellemvonásainak megismerése, alkalmazása feladathelyzetben.

A szövegösszetartó erő jelentésbeli és grammatikai 3. 2. A szöveg szerkezete és jelentése kapcsolóelemei.

3. 3. A beszéd megszólaltatása

A beszéd zenei eszközei; a beszédet kísérő egyéb nem nyelvi jelek.

4. Könyv- és könyvtárhasználat

Az információhordozók főbb típusai és használatuk.

212

A kapcsolóelemek felismerése szövegben. A lineáris és a globális kohézió eszközeinek megismerése és alkalmazása szövegelemzés és szövegalkotás során. Rajzok, képek, szituációk (a különböző sportágakhoz kapcsolódók) elemzése, a hangzó beszéd zenei eszközei (a hangsúly, a hanglejtés, a hangszín stb.), valamint a beszédet kísérő nem nyelvi jelek (a gesztusok, a testtartás, az arcjáték stb.) mentén. A forráshasználat fejlesztése, az anyaggyűjtés forrásainak megismerése – a saját tapasztalatainknak és mások ismereteinek felhasználása – (kedvenc sportolóm életútja, egy sportág szerepe az olimpiai játékok történetében stb). A jegyzetelés technikájának megtanulása konkrét feladathelyzetben (hallott és írott szövegek alapján).


Pedagógiai Program

IRODALOM Időkeret: 72 óra/év, 2 óra/hét Témakörök Bevezetés az irodalomba Világirodalom Színház- és drámatörténet A középkor irodalma A reneszánsz irodalom A barokk irodalom Az irodalom határterületei

Óraszám 4 32 10 10 8 4 2

Témakörök

Tananyag

1. Bevezetés az irodalomba

Az irodalom fogalma, szerepe. Műnemek, műfajok. Irodalmi szövegek értelmezési lehetőségei.

Fejlesztési feladatok/Tanulói tevékenységek A tanulók meglévő ismereteinek alkalmazása és bővítése. Lírai és prózai művek megközelítési módjai és értelmezési lehetőségei. Összehasonlító elemzések végzése.

2. Világirodalom 2. 1. Mítosz – Mitológia Mitológia történetek a görög és más népek mitológiájából; Pl. Hésziodosz: Istenek születése; Gilgames-eposz.

Az ősi magyar hitvilág.

2. 2. Az antikvitás irodalma

Részletek az Iliászból és az Odüsszeiából.

Szemelvények a görög és római líra néhány kiemelt alkotójától. 213

Önálló olvasás és szövegfeldolgozás fejlesztése. Szemelvények olvasása a görög mitológiából. Az eposz megismerése, a birkózásról fennmaradt első írásos emlékünk (Gilgames és Enkidu). Önálló és közös olvasmányfeldolgozások, elemzések előzetes ismeretek felhasználásával. Szövegrészletek olvasása és értelmezése az eposzi kellékekkel összefüggésben. Homérosz verseny- és játékleírásai pl. Iliász 23. ének Akhilleusz rendezi Patroklosz tiszteletére, vagy Odüsszeia 8. ének: a phaiákok szigetén rendezett versenyek. A lírai szövegek olvasása kapcsán a műfaji jellemzők megismerése (himnusz, dal, epigramma, ecloga, óda). Lírai szövegek értelmezése megadott szempontok alapján. Az időmértékes verselés, jellegzetes


Pedagógiai Program verslábak, sorok és strófák megismerése.

2. 3. Biblia

A Biblia könyvei felépítésének vizsgálata. A bibliai történetek olvasása során a szószerinti és a metaforikus Részletek az Ószövetségből jelentések megkülönböztetése tanári (pl. a világ és az ember segítséggel. teremtése, a bűnbeesés Az elbeszélések értelmezése a története). szerkezeti és prózapoétikai jellemzők Jellegzetes műfajok (pl. mentén. zsoltár, bizalomének, A műfaji jellemzők felismerése, a prófécia stb.). beszédhelyzet és a poétikai Részletek az jellemzők vizsgálata. Újszövetségből (pl. Máté evangéliumából, János jelenései, az Apokalipszis stb).

3. Színház- és drámatörténet 3. 1. A görög dráma és színház

A görög színház és dráma kialakulása és jellemzői: A konfliktusos dráma – Szophoklész: Antigoné.

W. Shakespeare: Rómeo és 3. 2. Az angol Júlia vagy Hamlet. reneszánsz dramaturgia és színház

Moliére: Tartuffe. 3. 3. A francia klasszicizmus és a klasszicista dráma

214

A színházi tapasztalatok összegyűjtése, az ismeretek önálló bővítése. A konfliktusos dráma elemzési eljárásának megismerése és alkalmazása. A középkori drámahagyományok, a hármas tagolású színpad, a színház, színészet megítélése. A drámaszerkezet vizsgálata. A konfliktusos modell alkalmazása, a korfordulós értékszerkezet feltárása, a drámai viszonyrendszer értelmezése, az eltérő magatartásformák jellemzése. Véleményformálás, érvelés, vita. Klasszicizmus, színpadiasság, mértéktartás, hármas egység ismerete. A konfliktusos drámamodell alkalmazása a komédiára. A szereplők viszonyrendszerének és motivációinak vizsgálata. Az eltérő nézőpontok és magatartásformák értelmezése és értékelése.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 4. A középkor irodalma Szemelvények az európai középkor irodalmából (pl. Szent Ágoston: Vallomások, középkori himnusz költészet, a lovagi epika és líra, vágánsköltészet, Dante Alighieri, Francois Villon). A középkori magyar irodalom néhány jellemző prózaműfaja (pl. Halotti beszéd és könyörgés, Szent István intelmei Imre herceghez, Margit-legenda stb.). A reneszánsz irodalmának 5. A reneszánsz történelmi, szellemi és irodalma művészeti háttere. Szemelvények az európai reneszánsz irodalmából (Francesco Petrarca, Giovanni Boccaccio); A humanizmus és a reformáció Magyarországon. Portrék a magyar reneszánsz irodalmából (Janus Pannonius, Balassi Bálint). A barokk irodalmának 6. A barokk irodalom történelmi, szellemi, művészeti környezete, a korszak magyar irodalma. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből.

Pedagógiai Program Részletek olvasása, elemzése tanári segítséggel. Lovagi tornák, bajvívások megismerése. Az allegorikus kifejezésmód és az önreflexivitás néhány poétikai eszközének kiemelése és értelmezése tanári irányítással. Szövegrészletek vizsgálata megadott szempontok szerint. A kor irodalmával kapcsolatos ismeretek feldolgozása. Művek olvasása, értelmezése megadott szempontok alapján. Az elbeszélés műfaji jellemzőinek ismerete és alkalmazása műértelmezés során. Reneszánsz jellemzők feltárása verselemzés során. A Balassi- költészet témáinak, néhány lényeges kérdésfeltevésének megismerése és megértése verselemzések során. Műveltségbővítés, összehasonlítás. Önálló, otthoni olvasás, órai megbeszélés, elemzés, értelmezés megadott szempontok szerint. Műfaji-stiláris jellemzők vizsgálata, szövegalkotás. Az antik eposz és a barokk eposz összehasonlítása.

7. Az irodalom határterületei

Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Mítosz, mese és kultusz.

Film- és könyvsikerek elemzése korunk kultúrájából. (Sándor Pál – Mándy Iván: Régi idők focija)

Követelmények 

Ismerje a kommunikáció tényezőit, funkcióit és a tömegkommunikáció sajátosságait. Legyen képes a címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli és írásbeli 215










Pedagógiai Program

szövegalkotásra. Legyen képes a médiaműfajok ismeretében az önálló véleményalkotásra, kritikus magatartás kialakulására befogadásukban. Ismerje a sporttal kapcsolatos rádiós és tévés műsorokat, azok struktúráját, a társadalomban betöltött szerepét. Tudja kritikusan szemlélni ezek szerepét a sport megítélésében (világbajnokságok, olimpiai közvetítések, dopping-ügyek stb.). Ismerje a Képes Sportot, Nemzeti Sportot stb. Nevezze meg a nyelvi szintek rendszerét, a szóalkotás módjait. Fogalmazza meg a nyelvi szintek egymásra épülésének szabályait. Legyen képes hangtani, alaktani, szótani és mondattani ismereteit szóbeli és írásbeli szövegalkotásai során felhasználni. Ismerje a magyar helyesírás rendszerét. Legyen képes a tanult helyesírási szabályokat felidézni, helyesen alkalmazni, az estleges hibákat javítani. Tudja önállóan használni a Helyesírási szabályzatot és a Magyar helyesírási szótárt. Törekedjen írásbeli munkáiban a rendezett írásképre. Ismerje fel a szöveg szerkezeti egységeit. Legyen képes szövegelemzések végzésére a kommunikációs folyamatok mentén. Ismerje fel a szöveg nem nyelvi tényezőinek szerepét a szövegalkotásban és a szövegbefogadásban. Tudja megfelelően használni a szöveg jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemeit szóbeli és írásbeli szövegalkotásai során. Megfelelően alkalmazza a szöveg szerkezetével kapcsolatos ismereteit szövegszerkesztési feladatokban. Ismerje a jegyzetelés technikáját és tudja alkalmazni megfelelő feladathelyzetben (hallott és írott szöveg alapján egyaránt). Ismerje a műnemek (epika, dráma, líra) és hozzájuk kapcsolódó műfajok sajátosságait. Legyen képes az epikai művekben szereplők közötti viszony felismerésére és ennek jellemzésére, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatására. Tudjon különbséget tenni a szerző, az elbeszélő és a szereplők, valamint az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet között. Tudjon lírai műveket elemezni annak kompozíciója mentén és verstani ismeretek segítségével. Legyen képes az olvasott műveket elhelyezni az adott korstílusban és az alkotói életműben.

11. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés Az érvelés technikájának alkalmazása irodalmi művek elemzése, mindennapi kérdések megvitatása során. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek, illetve ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), tárgyalás (elbeszélés, bizonyítás, cáfolás), befejezés (összefoglalás, kitekintés). Kiselőadás készítése valamely eszmetörténeti, stílustörténeti vagy a korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésekről. Olvasás, írott szöveg megértése A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek felismerése és elemzése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek stílussajátságainak felismerése. Irodalmi szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Irodalmi szövegeken kifejezésmódok, stíluseszközök, a különböző stílusrétegek és a köztük lévő viszony feltárása.

216


Pedagógiai Program

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az érvek fajtáinak, az érvelés módszereinek használata érvelő szövegtípus írásakor. Hivatalos szövegek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotási feladatok végzése ezekben a műfajokban. Esszé írása valamely művelődéstörténeti vagy stílustörténeti korról, esetleg a művészeti, irodalmi életre vonatkozó egyéb kérdésekről. Önálló elemzések készítése egy lírai vagy epikus alkotásról megadott szempontok alapján. A helyesírási ismeretek kiegészítése. Kellő tempójú, olvasható, rendezett íráskép kialakítása. Tanulási képességek fejlesztése Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás gyakorlása. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílus kiválasztása. Az érvelés alkalmazása irodalmi művek elemzésekor, mindennapi kérdések megválaszolásában és a különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, s ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben és a nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos szövegek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd műfaji jellemzőinek megfigyelése és elemzése, a szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata mentén. Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása, az érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése irodalmi szövegekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban és a hangzó beszédben. A helyesírási ismeretek bővítése a nem latin betűs tulajdonnevek és az idegen szavak helyesírásával. Ismeretek az irodalomról Ismeretek gyűjtése a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról és fontosabb műveikről. A tanult művelődéstörténeti kor és a stílusirányzatainak bemutatása. Az ismert művek elhelyezése az adott korstílusban és az alkotó életpályájában. A művek jelentésrétegeinek feltárása, értelmezési lehetőségeinek megismerése. A szövegek elemzése megadott vagy választott szempontok mentén, irodalomelméleti és műfajelméleti ismeretek felhasználásával. Az irodalmi kánonba tartozó művek kortársi és utókori hatásának vizsgálata. A korabeli társművészetekkel (zene, képzőművészet) való kapcsolatok, párhuzamok megfigyelése, elemzése. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai magatartás Önálló véleményalkotásokban és az irodalmi szövegekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények elfogadása vagy cáfolása. A kifejezésmódok, stíluseszközök jellemzőinek megfigyelése, értelmezése, az elemzett művek mondanivalójának világos összefoglalása. Írásbeli és szóbeli kommunikáció közéleti és irodalmi értékű mintáinak elemzése, esztétikai és etikai kérdéseinek felvetése, értelmezése. A feldolgozott irodalmi művek jelentésének, erkölcsi tartalmának megfogalmazása.

217


Pedagógiai Program

MAGYAR NYELV Időkeret: 36 óra/év, heti 1 óra/hét Témakör Kommunikáció Nyelv és társadalom Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Könyv- és könyvtárhasználat Témakörök Kommunikáció

Óraszám 8 5 4 6 8 2

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A szövegfajták tartalmi és A szövegtípusok megválasztása a formai jellemzőinek kapcsolata kommunikációs körülmények a kommunikációs folyamattal. figyelembevételével. Szövegtípusok jellemzőinek ismerete a kommunikációs funkciók és színterek szerint (magánéleti szövegek, egyházi szövegek, tudományos szövegek, szépirodalmi szövegek, a sport világával kapcsolatos szövegek). Tananyag

Az emberi kommunikáció nem 1. 2. Nyelvi és vizuális nyelvi formái (gesztusok, mimika, térközszabályozás, kommunikáció tekintet, külső megjelenés, csend).

A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció.

1.3. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák).

218

A nem nyelvi formák szerepének ismerete, a nyelvi kommunikáció megerősítése. Mozdulatok, gesztusok szerepének elemzése az egyes sportágakban, fontosságuk felismerése a csapatjátékokban. A vizuális kommunikáció szerepének megismerése, a vizuális és a nyelvi kommunikáció egymásra hatásának elemzése. Szövegalkotás a különböző kommunikációs funkciók szem előtt tartásával, szituációk elemzése, eljátszása. A mindennapi kommunikációs szituációk sajátosságainak tudatosítása, bizonyos helyzetek elemzése. A kommunikációs zavarok


1.4. Személyközi kommunikáció

Pedagógiai Program

A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátossága. A mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk.

felismerése, kezelése, sportteljesítménnyel kapcsolatos reakciók elemzése (sikerek, kudarcok).

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei.

A köznyelv és a nyelvváltozat fogalmának és kapcsolatuknak ismerete. A különböző nyelvváltozatok kifejezésformáinak és tartalmi elemeinek ismerete, az ezekhez kapcsolódó magatartási minták elemzése. A főbb nyelvjárásokról alapismeretek szerzése. A nyelvjárásokhoz való pozitív viszony erősítése. Az egyes nyelvváltozatok felismerése és jellemzőinek ismerete. Az ifjúsági nyelv sajátosságainak feltárása. A hobbi nyelv közül a sportágakhoz kapcsolódó kifejezések, az idetartozó szleng ismerete, elemzése.

Nyelv és társadalom 2. 1. Nyelvváltozatok

Társadalmi és területi nyelvváltozatok. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, hobbi nyelv: sport, szleng).

Nyelvi szintek 3.1. A mondat szintagmatikus szerkezete

A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.

A mondatok szerkesztettségének jellemzése az élőbeszédben és az írott nyelvben.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök, írásjelek, bekezdések.

A szóbeli és az írásbeli közlésmód különbségének megfogalmazása. A szövegalkotás képességének fejlesztése szóban és írásban. A szövegfonetikai eszközök helyes használatának elsajátítása és alkalmazása. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban.

A szöveg 4.1. A szöveg szóban és írásban

219


A szövegtípusok

Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita).

Pedagógiai Program

A különböző típusú szövegek jellemzőinek ismerete, elemzése megadott szempontok alapján. A szövegértő olvasás fejlesztése. Kérvény, önéletrajz, hivatalos levél, pályázat, meghatalmazás, átigazolás kérése stb. írása. Ismeretterjesztő szövegek elemzése, pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából. A kommunikáció iránya szerinti szövegtípusok létrehozása.

A retorika alapjai 5. 1. A nyilvános beszéd

5. 2. Érvelés, megvitatás

A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériuma. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék. A manipuláció felismerése, értékelése.

220

Annak megismerése, hogy a nyilvános beszéd különböző műfajaiban más-más módon érvényesülnek a kommunikáció funkciói, és a kommunikáció tényezőinek is meghatározó szerepe van. Valós helyzethez kötve készítsenek beszédet, lépésről lépésre figyelemmel kísérve a szövegszerkesztés menetét. Érvelő szöveg alkotása a háromtagú érv felhasználásával: tétel, bizonyíték, összekötő elem a bizonyíték és a tétel között. Az érvek fajtáinak (meghatározásból levezetett érv, ok-okozati összefüggésből származó érv stb.) megismerése, ezek alkalmazása. A meggyőző érvelés alapjai: az érv fölépítésének, az érvfajtáknak, az érvek elrendezésének ismerete, ezek gyakorlati alkalmazása. Néhány klasszikus szónoki beszéd


Könyv- és könyvtárhasználat

Pedagógiai Program

önálló elemzése. A szöveg kidolgozása. Modern témájú beszéd megfogalmazása kidolgozása, ebben a szövegösszefüggés megteremtése, a bekezdések megszerkesztése, nyelvi és stílusformálás (pl. Szervezd be társaidat a saját egyesületedbe – győzd meg őket arról, hogy ez a legjobb). Könyvtári katalógusok, Anyaggyűjtések a könyvtárban és számítógépes adatbázisok, az Internet segítségével. A internet szerepe az katalógusok és az ETO-számok információszerzésben, témák ismerete. feldolgozásában. Az interneten történő anyaggyűjtés A forráshasználat etikai normái során a különböző és formai kötöttségei. keresőprogramok használata (pl. Az olimpiai játékok története).

IRODALOM Időkeret: 72 óra/év, 2 óra/hét Témakörök Az európai felvilágosodás irodalma A magyar felvilágosodás irodalma Az európai romantika irodalma A magyar romantika irodalma Színház- és drámatörténet Témakörök

Óraszám 10 15 10 30 5

Tananyag


A felvilágosodás irodalmának történelmi, szellemi, művészeti háttere. Az angol felvilágosodás (Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Daniel Defoe: Robinson Crusoe, William Blake: A Tigris). A francia felvilágosodás (Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól, Voltaire:Candide

A felvilágosodás jelentősége az újkori gondolkodás történetében, a felvilágosodás és az irodalom kapcsolatának feltárása. Egy-egy epikai mű vagy műrészlet értelmezése megadott szempontok szerint tanári segítséggel.

1. A felvilágosodás irodalma Az európai felvilágosodás irodalma

221


Pedagógiai Program

avagy az optimizmus). A német felvilágosodás és A dal műfaji és poétikai klasszika (Goethe: Vándor éji jellemzőinek feltárása. A dala). fordítás problematikája, néhány fordítás egybevetése, a jelentésbeli eltérések megfogalmazása.

1. 2. A magyar felvilágosodás irodalma

A magyar felvilágosodás irodalmának történelmi, szellemi, művészeti háttere. Néhány szerző és mű a magyar felvilágosodás irodalmából (Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kármán József). Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja.

222

A magyar felvilágosodás feltételei, előzményei, környezete, irányzatai és stílusirányzatai, irodalmi élet, nemzeti modernizáció és irodalom kapcsolatának megismerése. A szövegek kommunikációs szándékának, gondolatmenetének vizsgálata megadott szempontok mentén tanári segítséggel. Művek, műrészletek poétikai jellemzőinek feltárása, összehasonlítása. Olvasás és értelmezés önálló kérdésfeltevéssel és megadott szempontok alapján.


Pedagógiai Program

A romantika irodalma Az európai romantika irodalma

A romantika irodalmának történelmi, szellemi, művészeti háttere. A német romantika irodalmából néhány mű vagy műrészlet (pl. Hölderlin, Novalis, E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép). Az angol romantika irodalmából néhány mű vagy műrészlet (pl. W. Wordsworth:Táncoló tűzliliomok, S. T. Coleridge: Kubla kán, Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához). A francia romantika irodalmából (pl. V. Hugo). Az orosz romantika irodalmából (A. Sz. Puskin: Jevgenyij Anyegin).

Stílusirányzat, nemzeti romantikák, fontosabb világképi (egyéniségkultusz, személyesség, történetiség, természetkultusz, elvágyódás) és poétikai (eredetiség, vallomásosság, műfajkeveredés, egyéni jelképzés, szimbólumhasználat, irónia, szándékolt töredékesség, magánmitológia) jellemzők feltárása. Az elbeszélő szöveg romantikus jellemzőinek vizsgálata. Lírai művek értelmezése a beszédhelyzet, a szerkezeti felépítés és a képrendszer vizsgálatával.

2.2. A magyar romantika irodalma

A magyar romantika történelmi, szellemi, művészeti háttere. Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály alkotói portréja. Petőfi Sándor és Arany János alkotói életműve.

A reformkor és a romantika viszonya, a klasszicizmus és a felvilágosodás továbbélése, népiesség, irodalmi élet jellemzőinek összegyűjtése. Lírai művek értelmezése vagy összehasonlító értelmezése megadott vagy a tanulók által javasolt szempontok mentén. Egy-egy pályakép önálló feldolgozása. Műfaji jellegzetességek, kérdésfeltevések, motívumok vizsgálata. Egy regény közös értelmezése (tér- és időviszonyok, cselekmény, karakterek és motivációik, kérdésfeltevés, nézőpont, romantikus jegyek) mentén.

A magyar regény kezdetei, Jókai Mór; (pl. Az arany ember)

3.Színház- és drámatörténet 3.1. A modern magyar színjátszás kezdetei

Katona József: Bánk bán

223

A dráma értelmezése a konfliktusos és a középpontos drámamodell alkalmazásával, a mű kérdésirányainak


Pedagógiai Program megbeszélése, a szereplők indítékainak feltárása, a tragikum értelmezési lehetőségeinek megvitatása.

Követelmények 





 

Tudja megnevezni és jellemezni a fontosabb szövegtípusokat a kommunikációs funkciók és a kommunikációs terek szerint. Legyen képes megfogalmazni az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségét. Legyen képes egy adott kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget kiválasztani. Ismerje a művelt köznyelv (regionális köznyelv), valamint a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, tudja elemezni az ezekhez kapcsolódó magatartási mintákat. Ismerje a nyelv társadalmi tagolódását, kitüntetetten a hobbinyelvek közül a sport, azon belül az egyes sportágakra vonatkozó szakkifejezéseket, esetleges szlenget. Legyen képes saját nyelvhasználatát kritikusan értékelni. Tudja alkalmazni az érvelés technikáját irodalmi elemzések, mindennapi kérdések és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Legyen képes különféle műfajú szövegek alkotására – előadás, hozzászólás, értekezés, magyarázat stb. Ismerje az idézés szabályait és etikai normáit. Tudjon néhány klasszikus és mai szónoki beszédet elemezni. Legyen képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követésére, az eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására, valamint értelmezésük világos összefoglalására. Tudja szóban és írásban a tanult irodalomtörténeti korszakokat és stílusirányzatokat bemutatni. Legyen képes egy olvasott mű jelentésének, erkölcsi tartalmának megfogalmazására.

224


Pedagógiai Program

12. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés Szóbeli megnyilatkozás során igényes kifejezésmód és egyéni stílus megjelenése. Irodalmi, művészeti élményekről, valamint napi problémákról önálló véleményalkotás különféle műfajokban: élménybeszámoló, hozzászólás, érvelés stb. Lényegre törő, logikus felépítésű, fogalomhasználatában igényes szövegek alkotása. Olvasott epikai művek bemutatása a kommunikációs helyzetnek megfelelően, jól követhető szempontok mentén. A XX. századi művek értelmezésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, a saját olvasatok indoklása. Művek szóbeli elemzése, összehasonlító elemzése megadott tematikai és poétikai szempontok követésével. Olvasás, írott szöveg megértése Olvasott szakmai, publicisztikai szövegek elemzése a szerkezete, stiláris eszközei, a kifejtettség és információs gazdagság figyelembevételével. A szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek kritikai és kreatív olvasása a metaforikus jelentések feltárása és értelmezése érdekében. A mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének vizsgálata. Művek összehasonlítása műfaji sajátosságok, poétikai és nyelvi eszközök követésével. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezek közötti különbségek értelmezése elemzések során. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Irodalmi, művészeti élményekről, valamint napi problémákról önálló vélemény kifejtése különféle műfajokban: ajánlás, glossza, riport, kisértekezés stb. Formailag tagolt, lényegre törő, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő és meggyőző közlésformák valamelyikében. Önálló műelemzés készítése megadott vagy választott szempontok alapján. Az írásbeli kommunikáció érdekében a megfelelő nyelvi és stíluseszközök használata. Az előre megadott írásbeli feladatok elvégzéséhez önálló könyvtári munka, anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartása mellett. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák javítása. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. A számítógépes szövegszerkesztés helyesírási problémáinak megismerése. Tanulási képességek fejlesztése Szövegelemzési technikák alkalmazása különféle műfajú szövegek – tudományos, publicisztikai, ismeretterjesztő, közéleti – jelentésének feltárásakor. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. Szövegalkotáshoz anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, ehhez jegyzet, vázlat, hivatkozás és forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő irodalom kreatív felhasználása feljegyzés, kiselőadás, hozzászólás formájában. A stílus és a nyelvhelyességgel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a mindennapi kommunikációban, a szépirodalmi szövegek elemzésében, a szövegszerkesztési gyakorlatokban. Ismeretek az anyanyelvről Különféle műfajú szövegek feldolgozása – szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, irodalmi – jelentéstani és stilisztikai szempontok mentén. A nem nyelvi stíluseszközök stílusértékének felismerése. A helyesírás és a stílus kapcsolatának feltárása. A képszerűség stíluseszközeinek, a grammatikai formák stílusértékének feltárása szövegekben. A zeneiség

225


Pedagógiai Program

stíluseszközeinek a bemutatása, szerepük feltárása mindennapi és szépirodalmi szövegekben egyaránt. A nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus összefüggéseinek felismerése. Stílust meghatározó tényezők szerepének értékelése a szövegalkotásban és a szövegértésben. Ismeretek az irodalomról Az európai és a magyar hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak felismerése, értelmezése egy adott életműben, az egyes alkotásokban. A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulása során az új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia megjelenése az irodalmi művekben. Művek elemzése, összehasonlítása megadott és választott szempontok alapján. Stílusirányzatok jellemzőinek felismerése, elemző bemutatása irodalmi és képzőművészeti alkotásokban. Irányzatok korszakolása, csoportosítása. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai magatartás A megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetekben. A szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében szabatos és hatásos nyelvi kifejezésmód, megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai kérdésekben. Jellemző hőstípusok, élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, kiszolgáltatottság stb.) értelmezése, értékelése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, értékelése. Annak megvitatása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepük van az életművek alakításában. Társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, az egyes alkotásokban. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és következtetések levonása egy-egy mű elemzése során.

MAGYAR NYELV Időkeret: 36 óra/év, 1 óra/hét Témakör Ember és nyelv Kommunikáció A szöveg A nyelvi szintek A retorika alapjai Stílus és jelentés

Óraszám 2 2 10 4 4 12

Témakörök

Tananyag

A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Jelrészek pótlása szabályok és használati utasítások ismerete alapján. Nyelvi jelek besorolása a megfelelő nyelvi rendszerek kategóriáiba.

1. Ember és nyelv

A nyelv, mint jelrendszer.

A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük.

Az összefüggések megértése, bizonyítása beszédhelyzetek

2. Kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció

226


3. A szöveg

Szöveg a médiában

Szövegértelmezés

Pedagógiai Program

elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. A szöveg egységének Irodalmi és nem irodalmi tényezői, feltételei, elsődleges szövegek elemzése, és mögöttes jelentése. jelentésrétegeinek feltárása. A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása.

A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makroés mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.

Az elektronikus média közlésmódjainak jellemzőit ismerje, legyen tisztában ezek hatásával, (sportközvetítések, sporthírek, kommentárok stb.) s tudja megfogalmazni az ezzel kapcsolatos véleményét. A média társadalmi hatásának és a sportra gyakorolt hatásának kritikus megfogalmazása. Szövegek elemzése a kontextuális jelentés mentén. A mindennapi életből vett szövegek, sport publicisztikai, valamint tudományos és szépirodalmi művek elemzése, értelmezése.

4. A nyelvi szintek 4. 1. A mondat a szövegben

4. 2. Szókincs és frazeológia

A mondat és a szöveg.

A mondat és a szöveg jellemzői, a megszerkesztettség, a beszerkesztettség, összetartó erő és a szerkezeti összekapcsoltság fogalmának használata elemzések során.

A szókincs változásának okai, A szókincsváltozás társadalmi, a szókészlet rétegei. anyagi, szellemi kulturális okainak feltárása. A szókészlet rétegeinek megnevezése példákkal.

A retorika alapjai 5. 1. A vita

A vita értelmezése, a kulturált A kommunikációs készség vitatkozás kritériumai. fejlesztése, a retorikai ismeretek

227


Pedagógiai Program bővítése. Mindennapi kommunikációs helyzetek értékelése, konfliktusok elemzése (pl. bírói ítélet értékelése jogos – nem jogos). A vita kommunikációs szabályainak alkalmazása, a főbb disputatechnikák ismerete.

Stílus és jelentés

A szójelentés

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban.

A stílusérzék fejlesztése, a stílus és a jelentés kapcsolatának feltárása. A szöveg jelentése és a stílus összefüggéseinek ismerete, és a főbb jelentéstani fogalmak értelmezése. A szavak jelentésszerkezete: a Szövegben a szavak konnotatív jelentésmező, a denotatív és a jelentésének megnevezése. konnotatív jelentés. A hangalak és a jelentés A nyelvi jelek csoportjai a viszonya, azonosalakúság, hangalak és a jelentés többértelműség, rokonértelműség viszonya alapján. fogalmának ismerete, szavak csoportosítása, elemzése. A jelentés – a jel tartalma, használati értéke, funkciója, A szóhasználati jelentés lehetséges beszédbeli szerepe alapjai – az alapjelentés, szabályszerűségének mellékjelentés, alkalmi megismerése. jelentés közti viszony. Egy-egy szónak a mondatbeli és bizonyos beszédhelyzetben előforduló jelentéseinek feltárása.

Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Állandósult nyelvi formák

Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek,

228

Címszavak keresése, a hozzá tartozó szócikkek legfőbb információtartalmának, jelölésmódjának magyarázata. Szó értékű nyelvi elemek, kötött szókapcsolatok, állandósult szókapcsolatok, frazeológiai egységek, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák felismerése, megnevezése, stílusértékének feltárása.


Annak felismerése, hogy a stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésük módja alakítja ki, A stílus szerepe a és ennek gyakoroltatása szóbeli jelentésteremtésben (nyelvi és írásbeli szövegalkotások eszközök megválogatása, során. szerkesztése, hatásosság, A stílust létrehozó nyelvi és többletjelentés, a stílus mint a kommunikációs tényezők beszélő attitűdjének értelmezése. kifejeződése stb.) A különféle stíluseszközök felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, A képszerűség stíluseszközei értelmezése: az egyszerűbb és hatása: képek, alakzatok fajtáinak megnevezése képrendszerek. és hatásuk elemzése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás. A főbb stílusrétegekbe tartozó szövegeket felismerése és jellemzése. Szövegek stílusának átalakítása. A közélet színtereinek, a közéleti Tipikus kommunikációs és a hivatalos stílus helyzetekben létrejövő, kritériumainak, stiláris jellemző beszélt és írott kötöttségeinek megismerése. nyelvi közlésmódok: a A publicisztikai stílus főbb stílusrétegek (társalgási, jellemzői, tipikus közéleti, publicisztikai, a szóhasználatának, a megjelenítés tudományos és a szakmai, közlésértékének (pl. tipográfia, szépirodalmi stílus. képi világ) felismerése, elemzése (pl. sportújságok). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbségének felismerése a tömegkommunikációban. Annak megismerése, hogyan jelenik ez meg a sport világában. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságainak felismerése. Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások végzése példák alapján. sztereotípiák).

6. 3. Nyelvi-stilisztikai változatok

6. 4. Stíluseszközök

6. 5. Stílusréteg, stílusváltozat

Pedagógiai Program

229


Pedagógiai Program

IRODALOM Időkeret: 108 óra/év, 3 óra/hét Témakörök A modernség fordulata az epikában Az előmodernség magyar epikája A klasszikus modernség költészete A klasszikus modernség a magyar irodalomban Az avantgárd irodalma Színház- és drámatörténet Témakörök

Óraszám 9 8 11 63 7 9 Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek

Tananyag

1. A klasszikus modernség irodalma A modernség fordulata A klasszikus modernség irodalmának történelmi, az epikában szellemi, művészeti háttere. A francia realista regény (Stendhal, Honoré de Balzac vagy Gustave Flaubert). Az orosz realizmus (Ny. V. Gogol: A köpönyeg, F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés vagy L. Ny. Tolsztoj: Ivan Iljics halála). 1.2. Az előmodernség magyar epikája Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak és A jó palócok című novelláskötetből választott művek.

Egy-egy mű vagy műrészlet elemzése választott vagy megadott szempontok mentén. A karrierregény és a lélektani regény jellemzőinek ismerete, és elemzése. Önazonosságvesztés, csinovnyik, groteszk, tragikomikum, fantasztikum, eszmeregény, polifonikus regény – fogalmaknak ismerete és használata a művek elemzése során. Olvasói tapasztalatok mozgósítása, műfaji ismeretek (mese, legenda, ballada) előhívása és alkalmazása. A tót atyafiak novelláinak elemzése – a mese, legenda, beszédhelyzet és idősík, az elbeszélés műveletei, nézőponttechnika, egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd – szempontok mentén. A jó palócok novelláinak elemzése – a népi hagyományok, világmagyarázó elvek, a regényszerű olvasat lehetősége, balladaszerűség, elbeszélésmód – szempontok mentén. Műveltségbővítés, önálló ismeretszerzés. A líra új kifejezésmódbeli jellemzőinek azonosítása a versekben, szimbólum és az allegória közti hasonlóság és különbség vizsgálata, az

230


Pedagógiai Program új költészeteszmény jellemzőinek kiemelése.

1.3. A klasszikus modernség költészete

1.4. Klasszikus modernség a magyar irodalomban

A klasszikus modernség világ- és emberképe, szellemiségének meghatározó alakítói, költészeti (művészeti) irányzatai; A klasszikus modernség poétikáiból (C. Baudelaire, P. Verlaine, A. Rimbaud, R. M. Rilke). A klasszikus modernség irodalmának kialakulása hazánkban, folyóiratkultúra, Nyugat, Holnap; Ady Endre, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső alkotói életműve. Móricz Zsigmond alkotó portréja.

Forrásgyűjtés az új irodalmi törekvések és a Nyugat jelentőségéről. Műértelmezések, a nyelvi megalkotottság jellemzőinek vizsgálata, kapcsolatkeresés a magyar lírahagyománnyal. Az életmű gazdagságának, műfaji és tematikai, formai, poétikai változatosságának megismerése. Összehasonlító elemzések. Világlátás és kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű elemzésével. Anyaggyűjtés (esetleg portfóliókészítés) az avantgárd témaköréből megadott szempontok szerint. Versolvasás és reflektálás – frontális beszélgetés.

Versek, novellák a nyugatosoktól (Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes). 1.5. Az avantgárd irodalma 2. Színház- és drámatörténet

Az avantgárd és irányzatai (kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus, konstruktivizmus). Madách Imre: Az ember Műfaji –tematikus megközelítés, a mű tragédiája. hagyományba ágyazottsága mellett. Kérdések értelmezése közösen, a válaszlehetőségek részletes vizsgálata szoros szövegolvasással.

Követelmények 



A tanuló legyen képes egy váratlan, új kommunikációs helyzetben a megfelelő stílus és magatartásforma kiválasztására. Tudjon a különféle beszédhelyzetekre kritikusan reagálni. Ismerje a nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus összefüggéseit. Tudja értékelni a stílust meghatározó tényezők szerepét a szövegértésben és a szövegalkotásban egyaránt. Képes legyen lényegre törő, világos felépítésű szövegalkotásra – a tájékoztató, az érvelő, meggyőző, vitázó – közlésformában. Tudjon véleményt alkotni különféle műfajban a sportról, az egészséges életmódról, a mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti

231


 

Pedagógiai Program

élményről szóban és írásban. Tudjon önállóan javítani szövegszerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibákat. Legyen képes önálló könyvtári munkára feladatainak elvégzéséhez. Ismerje a helyesírás kommunikációs szerepét, törekedjen írásbeli munkáiban az írásjelek árnyalt használatára. Ismerje és tudatosan használja a helyesírási ismereteit a számítógépes szövegszerkesztésben. Legyen épes megadott vagy választott szempontok alapján epikai, drámai és lírai művek bemutatására, elemzésére írásban és szóban egyaránt. Tudjon összehasonlító elemzéseket végezni adott tematikai és poétikai szempontok mentén. Legyen képes egy adott műben szereplő hőstípus bemutatására, jellegzetes konfliktushelyzeteknek elemzésére, értelmezésére.

13. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés A szóbeli előadás témájának és céljának megfelelő szöveg létrehozása különféle közlésformákban: ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegzés. Önálló véleményalkotás olvasmányélményről a műfajnak, a témának és a címzettnek megfelelően. Adott vagy önállóan megfogalmazott probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása. A választott tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Irodalmi és nem irodalmi szövegek jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Olvasás, írott szöveg megértése Irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanulási folyamatba. A szöveg és az olvasó egymásra hatásának vizsgálata irodalmi művek elemzésekor, milyen hatással van a megértésre az olvasó előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei. A kortárs irodalmi művek befogadásában, megértésében egy újfajta olvasói attitűd kialakítása: nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú szövegek iránt. Az európai és a magyar szöveghagyományt újraíró művek elemzése, értelmezése. Irodalomtörténeti és nyelvtörténeti tanulmányok olvasása és feldolgozása. A különféle műfajú és témájú szövegek koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének vizsgálata, értékelése. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az értekezés és az esszé írás gyakorlása a műfaji sajátosságokat figyelembe véve, megfelelő, igényes nyelvhelyességgel és egyéni stílusban. A továbbtanuláshoz szükséges és a munka világában található szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás) tartalmi és formai jellemzőinek megismerése, ilyen típusú szövegek írása. A rendezett és olvasható íráskép, valamint a helyesírásra törekvés minden írásbeli munkában. Tanulási képességek fejlesztése Írásbeli munkákhoz anyaggyűjtés (akár egyéni kutató munka alapján), rendszerezés, kidolgozás, forrásjelölés. Irodalomelmélethez, nyelvészethez kapcsolódó szakirodalom olvasása, felhasználása művek elemzése, értelmezése során. Tájékozódás a kortárs irodalomban (antológiák, folyóiratok), televíziós és filmes adaptációk feldolgozása, összevetése az eredeti művel. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus információforrásokban (irodalmi adatbázisok, CD-ROM, elektronikus könyvtár stb.).

232


Pedagógiai Program

Ismeretek az anyanyelvről A nyelv rendszerszemléletének a megerősítése, a nyelvről és a nyelvhasználatról tanult ismeretek rendszerezése, bővítése. Az általános műveltséghez tartozó, elsősorban a nyelv használatára összpontosító általános nyelvészeti ismeretek megszerzése. Annak tudatosítása, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás kialakítása a magyar nyelv értékeinek őrzésében, védelmében. Ismeretek az irodalomról A tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai ismeretek felhasználása az elemzések során. Irodalmi művekben a műnemi, műfaji sajátosságok, stílusirányzat, előadásmód, versforma megfigyelése, és a következtetések megfogalmazása szakszerű fogalomhasználattal. A különböző korszakokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak – irodalom, zene, képzőművészet, színház, film – kölcsönhatásának vizsgálata. Az olvasott művekhez kapcsolódó színházi előadás, film elemzése, értékelése. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai magatartás Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az intertextualitás bizonyítása. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Világszemlélet, filozófiai magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései. Az irodalom létformáját fegyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.

MAGYAR NYELV Időkeret: 32 óra/év, 1 óra/hét Témakörök A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Témakörök

Óraszám 9 8 6 6 3

Tananyag


A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával.

A nyelvrokonság bizonyítékai: a szabályos hangmegfelelések, az alapszókincs közös jellege, a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága, valamint a nyelvtani eszközkészlet

A magyar nyelv története 1.1. A magyar nyelv rokonsága

233


Pedagógiai Program hasonlósága alapján megadott példák elemzése.

1.2. Nyelvtörténeti korszakok

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek.

A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása példák alapján. 1. 3. Nyelvművelés

A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése.

A nyelvtörténeti korszakok felsorolása, egy korszak részletes jellemzése. A Tihanyi alapítólevélből és a Halotti beszéd és könyörgésből egy-egy szövegrészlet elemzése, a magyar nyelv akkori állapotának tükrében. A nyelvújítás történelmi, művelődéstörténeti hátterének ismerete, jellemzése. A nyelvművelés feladatainak megismerése, értékelése. A nyelvművelés és a nyelvi tervezés kapcsolatának és a nyelvi tervezés feladatainak ismerete. Egyszerűbb nyelvhelyességi problémák feltárása és megoldása. Fontosabb nyelvészeti folyóiratok, magyar nyelvészeti kézikönyvek és anyanyelvi műsorok megismerése.

Nyelv és társadalom 2.1. Kisebbségi nyelvhasználat

2.2. A határon túli magyar nyelvűség

A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái.

A kisebbség fogalmának tisztázása. A kettősnyelvűség, a kétnyelvűség és a kevertnyelvűség jellemzői. A határon túli magyarok nyelvhasználatának megismerése és elemzése.

Az információs társadalom jellemzőinek ismerete, a nyelvi 2.3. 3. Tömegkommunikáció Az információs társadalom érintkezés új lehetőségeinek hatása a nyelvhasználatra és bemutatása. és nyelvhasználat a nyelvi érintkezésre (pl. Példák értelmezése, véleményalkotás. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). Szépirodalmi és köznyelvi Grammatikai ismeretek felhasználása a Nyelvtani szintek szövegek hangtani, alak- és szövegek megértésében és különféle szótani, mondattani, műfajú szövegek létrehozásában Pl. jelentéstani elemzése. egy sporteseményről kommentár

234


Pedagógiai Program készítése stb. A szóalkotás módjainak megismerése, ezek helyesírásának tudatosítása.

3.1. Szókincs és frazeológia

A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

A szöveg 4.1. Szövegértelmezés A mindennapi életben használatos szövegek elemzése.

4. 2. Az intertextualitás

A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek).

A szövegköztiség fogalmának megismerése és értelmezése. Az intertextualitás jelensége A szöveg által létesített vagy a irodalmi és nem irodalmi befogadó által létesíthető kapcsolatok szövegekben. megnyilvánulási formáinak elemzése, pl. témák, gondolatok, szerkezetek, műfajok, képek stb.

A retorika alapjai 5.1. A szövegszerkesztés eljárásai

A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím, mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

235

Retorikai alapismeretek előhívása és alkalmazása. A két szövegtípus összevetése. Szövegalkotási feladatok végzése.


Pedagógiai Program

IRODALOM Időkeret: 96 óra/év, 3 óra/hét Témakörök A modern és a későmodern világirodalom A korszak magyar irodalma A kortárs irodalomból Színház- és drámatörténet / világirodalom A XX. század magyar drámája A kortárs magyar dráma Témakör 1. Világirodalom 1.1.A modern és a későmodern világirodalom 1.1.1. Epika

1.1.2. Líra

1.2. A korszak magyar irodalma

Óraszám 20 48 12 8 4 4

Tananyag


A XX. század irodalmának történelmi, szellemi, művészeti háttere; Szemelvények a XX. század világirodalmának egy-két jelentős szerzőjétől: pl. F. Kafka, Thomas Mann, M. Bulgakov, Camus vagy Hrabal műveiből. Betekintés a század lírájába: pl. Federico García Lorca, Eliot vagy Gottfried Benn egy-egy műve. A korszak történelmi csomópontjai, szellemi környezete, irodalmi élete, folyóiratok (kitekintés a határon túli magyar irodalomra).

A korszak irodalmának jellemzői, a későmodernség, az újklasszicizmus, az újnépiesség és a tárgyias költészet fogalmának megismerése. A projektorientált tanulás megszervezése. Az epikus művek értelmezési szempontjainak alkalmazása, az új elbeszéléstechnika felismerése, értelmezése. A versek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása, a műfajiirodalmi párhuzamok felismerése, a szövegszerű és a metaforikus jelentés megkülönböztetése.

Önálló ismeretszerzés, vázlatkészítés. A korszak irodalmával kapcsolatos kérdések megfogalmazása.

József Attila alkotói életműve, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János költői portréja. 1.2.1. Líra

Világlátás és kifejezésmód: Illyés Gyula, Nagy László és Nemes Nagy Ágnes néhány költeménye. Örkény István: Egyperces novellák (vagy Déry Tibor, Németh László, Márai 236

Irodalomtörténeti és elméleti ismeretek felidézése, műfaji ismeretek alkalmazása, toposzok, motívumok vizsgálata. A versek szerkezetének, műfaji szintézisének és poétikai jellemzőinek elemzése megadott szempontok alapján.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 1.2.2. Epika

2. A kortárs irodalomból

Pedagógiai Program

Sándor, Ottlik Géza).

A versek több szempontú értelmezése, összehasonlítása. Az epikus művek beillesztése a magyar széppróza történetébe. Művek elemzése, értelmezése megadott szempontok alapján. Betekintés a posztmodern A vizsgált művekben a hangsúlyozott irodalomba. szövegszerűség, a mozaikszerűség, a Szemelvények a mai metaforikus utalástechnika és a személyes magyar irodalom jeles reflektáltság feltárása. képviselőinek egy-egy lírai Poétikai jellemzők feltárása, összevetése a vagy prózai alkotásából (pl. klasszikus és a későmodern Petri György, Varró Dániel, lírajellemzőkkel. Nádas Péter, Esterházy A szövegköztiség (intertextualitás) Péter, Kertész Imre). jelenségének megértése. Szemelvények a világirodalom néhány képviselőjének alkotásaiból (pl. Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó…, Jorge Luis Borges: Az elágazó ösvények kertje).

3. Színház- és drámatörténet 3. 1. Világirodalom

A modern és a későmodern dráma egy jeles képviselőjének alkotása (Makszim Gorkij, Bertolt Brecht, F. Dürrenmatt, Arthur Miller, S. Beckett).

3. 2. A XX. század A magyar dráma egy jeles magyar drámája képviselőjének alkotása (Örkény István, Németh László, Sarkadi Imre, Sütő András).

3.3. A kortárs magyar dráma

Spíró György: Csirkefej vagy Nádas Péter: Találkozás című darabja.

237

A drámák idő-, tér- és cselekményszerkezetének vizsgálata, a szereplők viszonyrendszerének feltárása, magatartásformák és igazságok jellemzése, értékelése. Egy mű színházi adaptációjának megtekintése és elemzése. Drámaelméleti ismeretek felelevenítése és alkalmazása, emberi szerepek és értékek felismerése. Egy mű színházi adaptációjának megtekintése és összevetése az eredeti művel. Idő- és térkonstrukció, nyelvezet és kommunikációs módok, agresszió, tragikum és humor, szükségszerűség és emlékezés, születés és halál, és a szereplők karakterének értelmezése a műben.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 3.4. A kortárs világirodalmi dráma

Pedagógiai Program

Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildernstern halott

Követelmények 

 





A tanuló tudja a kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultakat alkalmazni az egyéni nyelvhasználatban, a különféle műfajú szövegek értelmezésében. Legyen képes interjú adására, világos felépítésű, szabados szövegalkotásra saját sport eredményeiről, terveiről, személyes életútjáról. Legyen tájékozott a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. Ismerje a magyar nyelv legfőbb történeti korszakait, a legfőbb nyelvi változatait. Tudja felhasználni az irodalomelmélethez, nyelvészethez kapcsolódó szakirodalmat egy adott mű elemzéséhez, értelmezéséhez. Legyen képes adott témának és célnak megfelelő hiteles szóbeli megnyilatkozásra (előadás, ismertetés, összegzés). Tudjon különböző korokban keletkezett alkotásokat tematikai és poétikai szempontból összevetni. Legyen képes bemutatni egy alkotói pályát a jelentős irodalomtörténeti tények, tematikai, formabeli változatosságok mentén. Ismerje fel a művek közötti kapcsolatokat, témákat. Tudjon néhány korábban tanult szerző XX. századi utóéletéről, hatásáról az irodalmi hagyományban. Tudjon értekezést, esszét írni igényes nyelvhasználattal, egyéni stílusban, megfelelő helyesírással, olvasható írásképpel.

238


Pedagógiai Program

MATEMATIKA Bevezetés A középiskolai szakasz követelményeinek meghatározásánál a középszintű érettségi követelmények voltak a meghatározók. A tananyag tagolása az érettségi követelményeknél megjelenő felosztással egyezik meg. Az öt fő terület: Gondolkodási módszerek; Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria; Valószínűség, statisztika. Alapelvek, célok „Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról, nemcsak, mint kész, merev ismeretrendszerről, hanem mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról.‖ A matematikai gondolkodás területeinek a fejlesztése elősegíti a részterületekhez tartozó kompetenciák kialakulását, melyek emelik a gondolkodás általános kultúráját, a személyiség fejlődését. Megmutatjuk a matematika különböző részterületeinek kiépülését, a részterületek szoros kapcsolatát, mely segíti a matematikai gondolkodás fejlődését. A fenti célokhoz azok a folyamatok vezetnek el, melyek során a matematika belső struktúráját (alapfogalom, axióma, definíció, tétel, bizonyítás) kiépítjük, figyelembe véve az életkori és egyéni fejlődési sajátságokat, a fejlődő absztrakciós képességeknek megfelelően. A matematikai nevelés szerepe, hogy a matematikát bemutassa, mint kulturális örökségünk részét, adjon teret az olyan alkotótevékenységeknek, melyek az esztétikum megjelenítői. Mutassa meg, hogy a matematika más tudományok (természettudományok, társadalomtudományok), konkrét tantárgyak segítője, a hétköznapi életben alkalmazható eszköz. Fontos, hogy segítse a pontos, kitartó munkára, figyelemkoncentrációra nevelést. Alakítsa ki a tanulókban az önellenőrzés igényét, tudják becsülni az eredmény várható értékét és ennek alapján legyen képes döntések meghozatalára. Figyelembe véve, hogy a kerettanterv élsportoló tanulók számára készült a célok és a feladatok teljesíthetőségéhez a tananyagok megválasztásánál, azok tárgyalásmódjánál vegyük figyelembe a tanulók érdeklődését, pályaorientációját. A differenciálás segítse az egyének igényeinek figyelembevételét és járuljon hozzá a célok megvalósulásához. Fontos, hogy a tanulók között kialakuljanak, erősödjenek az egymás segítésére, együtt működésre való képességek a matematikán belül is. A tanulók tantárgyi motivációját segítsük a sporthoz kapcsolódó feladatok alkalmazásával. A matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területei:      

A kommunikációs kultúra fejlesztése (meghallgatás, érvek keresése, érvekre épülő vitakészség fejlesztése) A matematika szerepének megértése más tudományokban. A modellalkotás- és értelmezés képességének kialakítása. A matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése (reproduktív, problémamegoldó, alkotó). A matematikatanulás képességeinek, szokásainak, az önellenőrzés igényének, módszereinek alakítása.

239


Pedagógiai Program

9. évfolyam Alapelvek, célok Alapvető feladata az általános iskolai tanulmányok összegzése, célja pedig, hogy ez az összefoglalás a gimnáziumi matematikatanulást segítse elő. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. A tanulók nagy részénél a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, a különböző módon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére, főleg sportból vett példák hangsúlyozásával. Időkeret: 72 óra/ év; 2 óra/hét Témakör Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség és statisztika Témazáró dolgozatok írása, javítása Tanári döntésen alapuló felhasználás Témakörök Gondolkodási műveletek Logikai feladatok

Óraszám Folyamatos 70 óra 10 óra 30 óra 10 óra 10 óra 18 óra

Tananyag


Vegyes szöveges feladatok.

A feladatokat újságból, régi matematika könyvekből vesszük. Szóban és írásban elemezze a tanuló a feladatokat. A cáfolatot ellenpéldákkal támassza alá. A szövegelemzés és értelmezés után fordítsa le a feladatot a matematika nyelvére. Használjon fel már megoldott feladatokból vett analógiákat az új feladatok megoldásánál.

240


Számtan, algebra Egész számok

Oszthatósági feladatok. Szöveges feladatok.

Pedagógiai Program

Állítson fel egyszerű oszthatósági szabályokat a számok utolsó jegye, utolsó két jegye, vagy számjegyeinek összege alapján. Gyakorolja az összetett számok prímtényezős felbontását. Gyakorolja a számok legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének meghatározását. Ismerje fel az oszthatósági szabályok alkalmazásával megoldható összetett feladatokat. Rendszerezze a problémamegoldási módszereket.

241

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Racionális számok

Alapműveletek racionális számok között. Összetett, többműveletes feladatok. Vegyes szöveges feladatok. Százalékszámításos feladatok. Számológéppel megoldható feladatok. Négyjegyű matematikai függvénytábzat.

242

Pedagógiai Program A természetes számok között elvégzett műveletek kapcsán jusson el a racionális számok fogalmáig (véges, végtelen tizedes törtek). Ezek ismeretében hozzon példákat nem racionális számra. Értse meg a négyzetgyök fogalmát konkrét példák megoldásán keresztül. A hatvány azonosságainak gyakorlása. Az alapműveletek helyes sorrendje, a zárójelek és az abszolút érték pontos ismerete szükséges a feladatsorok megoldásához. Az értő-elemző olvasás gyakorlásával fejlessze az önálló problémamegoldó képességét és a becslési készségét. Ismerje fel az egyenes és fordított arányossággal megoldható feladatokat. Oldjon meg olyan feladatokat, melyben a százalékalap, százalékláb, százalékérték kiszámítása szükséges. Használjon arányos következtetést a százalékszámításban. Ismerje meg és egyszerűbb feladatokon keresztül gyakorolja a számológépen található alapvető funkciókat. Ismerje meg a függvénytáblázat különböző tantárgyakhoz kapcsolódó segédleteit, és tudjon tájékozódni bennük.


Összefüggések, függvények, sorozatok Egyenletek, egyenlőtlenségek. Egyenletek, egyenlőtlenségek Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

Függvények

Grafikonok értelmezése a médiából vett példák alapján. Lineáris, másodfokú, abszolút érték függvények.

243

Pedagógiai Program

Ismeretlen mennyiségek között végezzen alapműveleteket betűk használatával, és jusson el az algebrai kifejezés fogalmáig. Oldjon meg egyenleteket és egyenlőtlenségeket következtetéssel és mérlegelvvel. Minden esetben vizsgálja meg az alaphalmazt, hogy az átalakításai ekvivalensek voltak-e. Változatos tartalmú szövegeket értelmezzen, és fordítsa le őket a matematika nyelvére. Rendszerezze a lehetséges probléma-megoldási módszereket (megoldási terv készítése). Oldja meg a feladatot, és a kapott eredményt ellenőrizze a szöveg alapján. Gyűjtsön aktuális példákat, majd elemezze és értékelje ki azokat. Értelmezze a táblázatokat és a grafikonokat, és keresse meg az ábra alapján a mennyiségek közötti összefüggéseket. A megismert szabály alapján határozzon meg további elemeket, és keressen több megoldást. Ábrázoljon függvényeket a derékszögű koordináta rendszerben. Vizsgálja a függvények egyszerű tulajdonságait: tengelymetszetek, növekedés, csökkenés szimmetriák, függvényérték vizsgálata. Transzformálja a függvényeket egyszerű konkrét esetekben. Határozza meg az adott feltételeknek eleget tevő pontok helyét a koordináta rendszerben.


Geometria, mérés Síkidomok és sokszögek

Sokszögek.

Térgeometria

Testek.

Valószínűség és statisztika

Valószínűség.

Pedagógiai Program

Oldjon meg igaz-hamis állításokat, melyek négyszögek és háromszögek tulajdonságaival kapcsolatosak. Gyakorolja a terület és kerület számítást, képek, rajzok felhasználásával, hajtogatással. Fogalmazzon meg állításokat, majd döntse el igaz-hamis voltukat, a geometriai transzformációk szemléletének fejlesztése érdekében. Oldjon meg feladatokat a Pitagorasz tétel alkalmazásával. Számítsa ki testek felszínét és térfogatát. Csoportosítsa az eddig tanult testeket előre megadott szempontok alapján. Ismerkedjen meg a forgáskúppal és a gömbbel. Számítson felszínt és térfogatot Pitagorasz tétel felhasználásával. A feladatok kapcsán kapott adatokat foglalja össze táblázatok és diagrammok segítségével. Vonjon le következtetéseket becslés alkalmazásával. Mondjon példákat biztos, lehetséges és lehetetlen eseményekre. Készítsen tervet adatok gyűjtésére és rendezésére, majd rajzoljon oszlop és kördiagramot az adatok alapján. Értelmezzen és elemezzen egyszerű grafikonokat. Számoljon átlagot. Elemeket rendezzen sorba, és válasszon ki belőlük megadott tulajdonságok alapján.

Statisztika.

Követelmények: Gondolkodási műveletek A matematika logikáját tudja alkalmazni. Tudja a nyelv logikai elemeit helyesen használni. A különböző folyóiratokban, könyvekben talált feladatokat képes legyen értelmezni. Az eddig megismert feladatmegoldások mellett más utat is keressen. Számtan, algebra Alakuljon ki a számológépek biztos használata. Ezzel párhuzamosan a becslés pontosságának igénye is fejlődjön. Értse meg a négyjegyű függvénytábla hasznosságát a fizika és kémia 244


Pedagógiai Program

tárgyaknál is. Legyen képes a táblázatban szereplő betűszimbólumokat átalakítani. Legyen képes változatos szövegű feladatokat megoldani. Függvények, sorozatok Képlet alapján tudjon az alapfüggvény transzformálásával függvényeket ábrázolni. A gyakorlati feladatokban értelmezni tudja a grafikonokat. Geometria A síkidomokat tudja csoportosítani egy megadott tulajdonság alapján. Ismerje a kerület és terület számításának lényegét. A Pitagorasz tétellel megoldható feladatokat ismerje fel. Az egyenes hasábok felszínét és térfogatát tudja kiszámítani. Valószínűség, statisztika Legyen képes a kísérleti adatok rendezett rögzítésére. Helyezze el az adatokat egyszerű halmazdiagramban, kördiagramban, oszlopdiagramban. A diagramokról tudjon adatokat leolvasni, és azokat értelmezni.

10-13. évfolyam Alapelvek, célok A középiskolai matematikatanítás célja, hogy a tanulókban tovább fejlessze azokat a képességeket, melyek az általános iskolában elkezdődtek. A matematikai gondolkodás területeinek a fejlesztése elősegíti a részterületekhez tartozó kompetenciák kialakulását, melyek emelik a gondolkodás általános kultúráját, a személyiség fejlődését. Megmutatjuk a matematika különböző részterületeinek kiépülését, a részterületek szoros kapcsolatát, mely segíti a matematikai gondolkodás fejlődését. A fenti célokhoz azok a folyamatok vezetnek el, melyek során a matematika belső struktúráját (alapfogalom, axióma, definíció, tétel, bizonyítás) kiépítjük, figyelembe véve az életkori és egyéni fejlődési sajátságokat, a fejlődő absztrakciós képességeknek megfelelően. A matematikai nevelés szerepe, hogy a matematikát bemutassa, mint kulturális örökségünk részét, adjon teret az olyan alkotótevékenységeknek, melyek az esztétikum megjelenítői. Mutassa meg, hogy a matematika más tudományok (természettudományok, társadalomtudományok), konkrét tantárgyak segítője, a hétköznapi életben alkalmazható eszköz. Fontos, hogy segítse a pontos, kitartó munkára, figyelemkoncentrációra nevelést. Alakítsa ki a tanulókban az önellenőrzés igényét, tudják becsülni az eredmény várható értékét és ennek alapján legyen képes döntések meghozatalára. Figyelembe véve, hogy a kerettanterv élsportoló tanulók számára készül a célok és a feladatok teljesíthetőségéhez a tananyagok megválasztásánál, azok tárgyalásmódjánál vegyük figyelembe a tanulók érdeklődését, pályaorientációját. A differenciálás segítse az egyének igényeinek figyelembevételét és járuljon hozzá a célok megvalósulásához. Fontos, hogy a tanulók között kialakuljanak, erősödjenek az egymás segítésére, együtt működésre való képességek a matematikán belül is. A tanulók tantárgyi motivációját segítsük a sporthoz kapcsolódó feladatok alkalmazásával. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga letételére, amely követelményeit összegezve a következőképpen fogalmazza meg: „a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti‖.

245


Pedagógiai Program

A fejlesztés fontosabb területei:     

      

a térbeli tájékozódás képessége, alkalmas síkmetszetek, a matematikai modellalkotás; összefüggések megjelenítése, szintetizáló képesség, az absztraháló képesség, az emlékezés (függvények grafikus képe; geometriai transzformációk; eljárások, algoritmusok), a gondolkodás (fogalmak egymáshoz való viszonya, összefüggések megértése, oksági viszonyok megértése, analógiák felismerése, bizonyítási igény felkeltése, sejtés és tétel megkülönböztetése, kombinatív képességek fejlesztése, a deduktív gondolkodás megalapozása, a permanencia elv), a rendszerező képesség (a matematika különböző területei közötti kapcsolatok), az ismerethordozók használata (könyvek, számológépek, számítógépek, internet, interaktív eszközök), ismeretek alkalmazása (matematikán belül, más tantárgyakban, az élet különböző területein), a probléma felismerése, az értő-elemző olvasás, a problémához illeszkedő modell választása, diszkusszió, a kreativitás, alkotóképesség fejlesztése, az együttműködés (páros, kiscsoportos munka, egyéni és közös felelősség), önértékelés, önellenőrzés.

10. évfolyam Időkeret: 108 óra/ év; 3 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: 8 óra 35 óra 13 óra 38 óra 6 óra

Gondolkodási módszerek: Számelmélet, algebra: Függvények, sorozatok: Geometria: Valószínűség, statisztika:

A tanterv összesen 100 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. 

Témakörök



Gondolkodási módszerek Halmazok fogalmak, tételek







Tananyag  A tanult számhalmazok (N, Z, Q, R), ponthalmazok áttekintése. Véges és végtelen halmazok. Tájékozódás a számegyenesen, intervallum fogalma. Alaphalmaz, üres halmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség,

246

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek  A halmazszemlélet fejlesztése, a szemléletes fogalmak definiálása.  A szaknyelv és jelölésrendszer helyes használata, olvasása.  A kommunikációs képességek fejlesztése, a definíció és a tétel




Kombinatorika



Számelmélet, algebra



Valós számok, műveletek



Algebra

részhalmaz képzés, tulajdonságok szemléletes igazolása Venndiagrammmal, logikai szitaformula alkalmazása.  Tétel és megfordítása (folyamatos).  Egyszerű feladatok az összes eset összeszámlálása.   A természetes számok halmazán értelmezett összeadás és szorzás műveletének tulajdonságai (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). A két művelet megfordítása. A számhalmazok bővítése. A számhalmazok kapcsolata. Alapműveletek a valós számok halmazán.  A hatványozás kiterjesztése egész kitevőre.  A hatványozás azonosságai.  Számok normálalakja.  Számrendszerek.  Nemnegatív számok négyzetgyöke.  Betűkifejezések értelmezése (egytagú, többtagú; egész és tört kifejezés). Helyettesítési érték, értelmezési tartomány.  Nevezetes azonosságok: 2 3  a  b  , a  b  ,

a 2  b2 ,  a 3  b3 használata.  Egyszerű algebrai kifejezések szorzattá alakítása, kiemeléssel, csoportosítással, nevezetes azonosságok segítségével.

247

Pedagógiai Program megkülönböztetése.  A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.

 Módszeres összes eset összeszámlálás.   Az absztrakciós képesség fejlesztése.  A becslés és ellenőrzés igényének erősítése.  A permanencia elv alkalmazása a számfogalom bővítésénél.  A számológép célszerű használata. 

 A műveleti szabályok absztrahálása.  A rendszerezési képesség fejlesztése.  Algoritmikus gondolkodás fejlesztése.




Számelmélet



Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek



Függvények, sorozatok



Függvények

Műveletek egyszerű algebrai törtekkel.  Oszthatóság fogalma, tulajdonságai. Prímszám, prímszámok száma, oszthatósági szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, 9), számelmélet alaptétele. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek.  Oszthatósági feladatok megoldása.

 Egyenes arányosság, fordított arányosság, százalékszámítás.  Egyenlet, egyenlőtlenség, alaphalmaz, megoldáshalmaz. Az egyenletek megoldási módszerei: grafikus, algebrai (mérlegelv, szorzattá alakítás, értelmezési tartomány, értékkészlet vizsgálat). Egyenlőtlenségek megoldása grafikus és algebrai módszerekkel. Egyszerű abszolutértékes egyenletek megoldása.  Lineáris kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikusan és algebrai módszerekkel (behelyettesítő-, egyenlő együtthatók módszere).  Szöveges feladatok megoldása egyenletekkel, egyenletrendszerekkel.   Különböző típusú hozzárendelések. Függvény fogalma, függvények megadása. Értelmezési tartomány,

248

Pedagógiai Program

 Bizonyítási igény fejlesztése. A sejtés és tétel megkülönböztetése.  Induktív gondolkozás fejlesztése. Ellenpélda keresése.  Megoldatlan számelméleti problémák, matematika történeti érdekességek, jelenlegi kutatások. Különböző ismerethordozók használata. A matematika iránti pozitív attitűd alakítása.  A rendszerező képesség fejlesztése.  A nyelv logikai elemeinek és a halmazműveletek összekapcsolása.  Az értő, elemző olvasás segítségével matematikai modellek alkotása.  Az ellenőrzés igényének a fejlesztése.  A matematika eszközként való felhasználása a hétköznapok gyakorlatában és természettudományos problémák megoldásában. 

  A függvényszemlélet fejlesztése.  Különböző problémákhoz azonos modell keresése.  Természettudományokban

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr helyettesítési érték, értékkészlet. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Összetartozó mennyiségek ábrázolása táblázattal, koordinátarendszerben.  Elemi függvények ( x  ax  b , x  x ,

a , x egészrész-, törtrészszignum függvény). Az elemi függvények egyszerű transzformációi f(x)+d, f(x+d), d∙f(x), f(d x)). Függvények ábrázolása, jellemzése (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőértékek, monotonitás, paritás). 

Pedagógiai Program való hasznossága. A függvénytranszformációk kapcsolata az eltolással.

x  x2 , x 



Geometria



Térelemek



Síkbeli alakzatok



Geometriai transzformációk

 Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzete. Térelemek távolsága; szög, szögfajták, nevezetes szögpárok. Nevezetes ponthalmazok síkban és térben.  A háromszögek oldalai, szögei és azok közötti összefüggések. Pitagorasztétel. A háromszög nevezetes vonalai és pontjai (oldalfelező merőlegesek, szögfelezők, körülírt kör, beírt kör). Thalész tétele és alkalmazása. A kör és részei, érintő szerkesztése.  Négyszögek, sokszögek szögei, átlói. Speciális négyszögek, szabályos sokszögek.  Egybevágósági transzformációk (tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pontkörüli elforgatás, eltolás) és 249

  Térszemlélet formálása. Rendszerező képesség fejlesztése.

 Pitagorasz tételének alkalmazása gyakorlati feladatokban.  Tételek alkalmazása szerkesztési feladatokban.

 A matematika különböző területei közötti kapcsolatok erősítése. A függvényszemlélet fejlesztése.




Kerület, terület



Vektorok



Valószínűségszámítás, statisztika



Statisztika

Pedagógiai Program

tulajdonságaik. Szimmetrikus alakzatok és tulajdonságaik. Háromszög, négyszögek középvonalai. A háromszög magasságvonalai, magasságpontja, súlyvonalai, súlypontja. Egybevágó alakzatok, háromszögek egybevágósága.  Középponti szög és a hozzátartozó körív hosszának, illetve a körcikk területének kapcsolata. Szögek ívmértéke. A körcikk és a körszelet területe.  A vektor fogalma (nullvektor, ellentett vektor, vektor abszolútértéke). Műveletek vektorokkal (összeadás, különbség), tulajdonságaik. 

 Szimmetriák és a matematika szépsége.  A bizonyítási igény fejlesztése.  Számítógépes programok bemutatása; az internet használata.

 Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása (táblázat, oszlopdiagram, kördiagram, stb.) a sport különböző területeiről is.  Az adatsokasságok jellemzése (módusz, medián, súlyozott számtani átlag; terjedelem, az adatok szóródása).

 Statisztikai adatok gyűjtése, értelmezése. A hétköznapi életben megjelenő statisztikai adatok helyes értelmezése.

 Mérési elvek tudatosítása.

 A vektor, mint matematikai modell.



Követelmények Gondolkodási módszerek Tudjon különböző módon megadott halmazokat írni, olvasni, ábrázolni. Tudja alkalmazni a halmazelméleti alapfogalmakat (halmazok egyenlősége, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, részhalmaz, komplementer halmaz). Tudja alkalmazni a halmazműveleteket és azok tulajdonságait egyszerű feladatok megoldásában. Egyszerű ponthalmazokat tudjon ábrázolni koordináta-rendszerben. Kombinatorikai feladatokban tudja az összes esetet összeszámlálni kis elemszám esetén.

250


Pedagógiai Program

Számtan, algebra Tudja definiálni a racionális számot, ismerje az irracionális szám fogalmát. Az alapműveletek elvégzése és tulajdonságaik biztonságos alkalmazása a racionális számkörben zsebszámológéppel is. Ismerje a valós számok halmazának felépítését (N, Z, Q, Q*, R). Tudjon ábrázolni számegyenesen számokat. Tudja az abszolútérték fogalmát. A hatványozás értelmezése egész kitevőre. Tudja, hogy az a n  a  a  ....  a , ha n>1 1 természetes szám, a0=1, a1=a, ismerje az a n  -n -t, ha n negatív egész szám. Ismerje és a használja a hatványozás azonosságait. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon normálalakkal számolni. Ismerje a polinom fogalmát, fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Ismerje a nevezetes azonosságok ( a  b 2 , a  b 3 , a 2  b 2 , a 3  b 3 ) összeg és szorzatalakját. Tudja alkalmazni a nevezetes azonosságokat egyszerű feladatokban. Tudjon algebrai egész kifejezésekkel egyszerű műveleteket végezni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, illetve a nevezetes azonosságok alkalmazásával). Egyszerű algebrai törtekkel tudja a négy alapműveletet elvégezni. Tudja definiálni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, két természetes szám legnagyobb közös osztóját, illetve legkisebb közös többszörösét meghatározni. A fentieket tudja alkalmazni egyszerű szöveges feladatokban. Ismerje és alkalmazza a relatív prímszám fogalmát. Feladatok megoldásában tudja alkalmazni a számelmélet alaptételét. Ismerje a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra, illetve 10 hatványaira vonatkozó oszthatósági szabályokat. Tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon természetes számot átírni 10-es alapú számrendszerből 2-es alapú számrendszerbe és viszont. Tudja az egyenes arányosság, fordított arányosság definícióját. Ismerje a százalékszámításhoz tartozó fogalmakat. Tudjon megoldani arányossági és százalékszámítási feladatokat. Az alaphalmaz és a megoldáshalmaz ismerete. Tudjon lineáris egyenleteket, egyszerű egyenlőtlenségeket megoldani különböző módszerekkel (mérlegelv, grafikus módszer). Tudjon egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszereket megoldani. Tudjon ax  b  c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint ax  b  cx  d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert megoldani. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Függvények, sorozatok Ismerje függvény matematikai fogalmát, a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon helyettesítési értéket számítani, függvényt értéktáblázattal ábrázolni. Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott elemi függvényeket: x  ax  b , x  x , x  x 2 ,

a . x Az elemi függvények egy lépéses transzformációjával megalkotott függvényeket tudjon ábrázolni és a grafikon alapján jellemezni (értékkészlet, zérushely, szélsőértékek, monotonitás, paritás). x

Geometria Ismerje a térelemeket, azok kölcsönös helyzetét és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat.

251


Pedagógiai Program

Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. Ismerje az alapszerkesztéseket, tudja azokat elvégezni. Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Tudja a Pitagorasz-tételt és megfordítását és alkalmazza feladatok megoldásában. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Tudja és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. Ismerje a kör részeit. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. A szög mérése fokban és radiánban. Kör, körcikk, körszelet kerületének, területének számítása. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Alkalmazza egyszerű feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit síkban és térben. Tudja a következő definíciókat: vektor, vektor abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor; vektorok összege, különbsége. Valószínűség, statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni, táblázatba rendezni és táblázattal adatokat feldolgozni. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni, adott diagramról információt kiolvasni. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián (rendezett minta közepe), módusz (leggyakoribb érték).

11. évfolyam Időkeret: 108 óra/ év; 3 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: 6 óra 40 óra 12 óra 34 óra 8 óra

Gondolkodási módszerek: Számelmélet, algebra: Függvények, sorozatok: Geometria: Valószínűség, statisztika: 252


Pedagógiai Program


Témakörök



Gondolkodási módszerek. Halmazok, fogalmak, tételek





Kombinatorika



Számelmélet , algebra.



Valós számok







Tananyag  A halmazokról, halmazműveletekről tanultak alkalmazása más tananyagrészekben.  Tétel és megfordítása.  A skatulyaelv, indirekt bizonyítási mód bemutatása konkrét egyszerűbb feladatokon.  Egyszerű sorba rendezési és kiválasztási feladatok a sport- és a hétköznapi életből.    A valós számok halmaza. Racionális számok közönséges tört és tizedestört alakja, irracionális szám tizedestört alakja. A 2 irracionális szám. A számegyenes és a valós számok kapcsolata.  A négyzetgyökvonás azonosságai. Gyökjel alól való kihozatal, gyökjel alá való bevitel, törtek nevezőjének gyöktelenítése.   Az n-edik gyök fogalma, azonosságai.

253

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek  A matematikai gondolkodás megkülönböztetése a hétköznapi gondolkodástól. A bizonyítási igény fejlesztése.

 A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Az összes megoldás megkeresésével kapcsolatos igény fejlesztése.   A permanencia elv alkalmazása a számfogalom bővítésénél.  A bizonyítási igény fejlesztése.  A természetes számok négyzetgyökének szerkesztése a számegyenesen.

 A számológép célszerű használata.  Műveletek a négyzetgyök műveleteinek analógiájára.










Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek

 Másodfokú egyenletek megoldása grafikus módszerrel, szorzattá alakítással (teljes négyzetté történő kiegészítés). A másodfokú egyenlet megoldóképlete. A diszkrimináns szerepe a megoldhatóság vizsgálatánál.  A gyöktényezős alak alkalmazása polinomok szorzattá alakításában.  Gyökök és együtthatók kapcsolata, Viète-formulák. A másodfokú függvény kapcsolata a másodfokú egyenlettel, egyenlőtlenséggel. Egyszerű szélsőérték-feladatok megoldása. Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása.  Paraméteres másodfokú egyenletek vizsgálata.  Két pozitív szám számtani és mértani közepének kapcsolata.  Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek.  Másodfokú és magasabb fokú egyenletrendszerek megoldása.  Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenlet átalakításánál.  Szöveges feladatok megoldása.

254

Pedagógiai Program

 Többféle megoldási mód keresése.  Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.  Egyenletek, egyenlőtlenségek kapcsolata a függvényekkel.  Probléma megoldáshoz alkalmas modell megalkotása.  Algebrai feladatok diszkussziója.

 Új változó célszerű bevezetése.

 Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

 A matematika eszközként való felhasználása a hétköznapok gyakorlatában és természettudományos problémák megoldásában.


Pedagógiai Program










Függvények

 A függvényszemlélet erősítése, új függvény tulajdonságok.  A függvények, mint matematikai modellek. Táblázatok és a számológép célszerű használata. Számítógépes matematikai programok bemutatása.



Geometria

 A másodfokú függvény általános alakja ( x  ax 2  bx  c ) A másodfokú függvény transzformációi, ábrázolása, jellemzése. Egyszerű szélsőérték feladatok megoldása.  A négyzetgyök függvény és a másodfokú függvény kapcsolata.  A trigonometrikus függvények általános definíciója. A forgásszögek szögfüggvényeinek értelmezése. Összefüggések a szögfüggvények között. A trigonometrikus függvények ( x  sin x , x  cos x , x  tgx , x  ctgx ) ábrázolása, jellemzése. Periodikus, korlátos függvények. 



Térelemek








Alakzatok

 Térelemek hajlásszöge (egyenesek hajlásszöge, kitérő egyenesek szöge, egyenes és sík szöge, két sík szöge). Sík és egyenes merőlegessége.  Párhuzamos szelők-, szelőszakaszok tétele. Szakasz felbontása adott arányú részekre.  A középpontos hasonlóság fogalma, tulajdonságai. Hasonlósági transzformáció.  Hasonló alakzatok fogalma (körök, háromszögek, sokszögek hasonlósága). A hasonlóság alkalmazása (magasságtétel, befogótétel, szögfelező tétel).  Két kör közös érintői. Kerületi és középponti

255



 A geometriai transzformációk is függvények.  A középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása a gyakorlati- és a hétköznapi életben.  A bizonyítási igény fejlesztése.  Az ismeretek széleskörű alkalmazása. A problémamegoldás fejlesztése.




Vektorok



Trigonometria



Kerület, terület






Valószínűségszámítás

szögek tétele. Húrnégyszögek, érintőnégyszögek.  Vektor szorzása skalárral, vektor felbontása összetevőkre. Vektorok a koordinátasíkon.  Hegyesszögek szögfüggvényeinek az értelmezése derékszögű háromszögben, alkalmazásuk feladatok megoldásában. Összefüggések hegyesszögek szögfüggvényei között (pótszögek szögfüggvényei, sin2α + cos2α = 1). Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek meghatározása.  A háromszögek, négyszögek, sokszögek területének számítása.  Hasonló síkidomok területének-, hasonló testek felszínének, térfogatának az aránya.  

 Valószínűségi képletek (kockadobás, pénzérmék, stb.).  Esemény, eseménytér fogalma (lehetetlen esemény, biztos esemény, elemi esemény).  A valószínűség szemléletes fogalma (gyakoriság, relatív gyakoriság, kedvező esetek száma, összes estek száma). Egyszerű feladatok valószínűség-számításra.

Pedagógiai Program

 A vektorok alkalmazhatósága a matematikán belül és a fizikában.  A négyjegyű függvénytáblázat és a számológép célszerű használata.  Absztrakciós képességek fejlesztése.  Adatok memorizálása. 

 Ismeretek alkalmazása feladatok megoldásában. A tanult képletek használata.



 A mindennapi élet és a valószínűségi gondolkodás kapcsolata.

Követelmények Gondolkodási módszerek Tudja használni a legegyszerűbb halmazműveleteket a matematika különböző területein. Ismerje az indirekt bizonyítási módszert és annak használatát konkrét példákban. A skatulyaelv alkalmazása egyszerű bizonyítási feladatokban.

256


Pedagógiai Program

Tudjon megoldani egyszerű sorba rendezési és kiválasztási feladatokat. Kevés elemszám estén legyen képes az összes lehetőség megadására. Számtan, algebra Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Adott n (nN) esetén tudja eldönteni, hogy n irracionális szám-e. Definiálja és használja az n a fogalmát. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Tudjon egyszerű másodfokú egyenletrendszereket, egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldani. Tudjon ax  b  cx  d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon egyszerű másodfokú egyenlőtlenségeket megoldani Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk ismerete. Függvények, sorozatok Ismerje a másodfokú függvény általános és transzformációs alakját. Tudjon másodfokú függvényt transzformációval ábrázolni, a függvény jellemző tulajdonságait meghatározni. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudja ábrázolni és jellemezni az x  sin x , x  cos x , x  tgx , x  ctgx trigonometrikus függvényeket. Geometria Tudja a térelemek szögére (két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat, alkalmazza feladatok megoldásában. Ismerje a hasonlósági transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Tudjon szakaszt adott arányban felosztani. Hasonló alakzatok felismerése, egyszerű esetekben (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei). Tudja felírni a megfelelő szakaszok arányát. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. Ismerje vektor skalárral való szorzását, vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságokat, vektor felbontását összetevőkre. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja és egyszerű feladatokban alkalmazza a hegyesszögek szögfüggvényeire vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Tudja és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. m  a a  b  sin Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: T  a  2 2 Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Valószínűség, statisztika Véges sok kimenetellel bíró kísérlet esetén: 257


Pedagógiai Program

Tudjon eseményeket, eseményteret megadni konkrét példákban. Tudjon egyenlő esélyű elemi eseményekből szimmetria megfontolásokkal valószínűségeket számítani egyszerű feladatokban. Ismerje a relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolatot és a klasszikus valószínűség-számítási modellt.

12. évfolyam Időkeret: 108 óra/ év; 3 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: 

Gondolkodási módszerek:

 12 óra



Számelmélet, algebra:

 32 óra



Függvények, sorozatok:

 8 óra



Geometria:

 38 óra



Valószínűség, statisztika:

 10 óra


Témakörök



Gondolkodási módszerek Halmazok, fogalmak, tételek





Kombinatorika



Gráfok





Tananyag  A halmazokról, halmazműveletekről tanultak alkalmazása más tananyagrészekben.  Véges halmaz részhalmazainak a száma. A teljes indukciós bizonyítás.   Permutációk, variációk, kombináció fogalma, kiszámítási módjaik. A binomiális együtthatók és a Pascal-háromszög. A sporthoz kapcsolódó kombinatorikai feladatok.  Gráfelméleti alapfogalmak (pont, él, fokszám, egyszerű gráf, összefüggő gráf, fagráf). A gráfok alkalmazása.  Feladatok megoldása gráfokkal.

258

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek  A matematikai modell alkotás fejlesztése. A halmazműveletek és a nyelv logikai elemei közötti kapcsolatok fejlesztése.  Az induktív gondolkodás fejlesztése.  A bizonyítási igény fejlesztése.  A kombinatív gondolkodás, fejlesztése. A szövegértelmezés, és szövegelemzés fejlesztése.  Szimbólumok, felismerése, a jelrendszer használata.  A számológép használata, formulák kiszámítására.  A gráf, mint matematikai modell.


Számelmélet , algebra



Egyenletek



Hatvány



Logaritmus



Egyenletek, egyenlőtlenségek






Függvények



Geometria



Vektorok

Pedagógiai Program





 Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek,  másodfokú és magasabb fokú egyenletrendszerek megoldása, új változó bevezetése.  Pozitív alapú racionális kitevőjű hatvány értelmezése. A hatványozás azonosságai.  Pozitív valós számok logaritmusának értelmezése. A logaritmus azonosságai.

 Rendszerező képesség fejlesztése.

 Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.  Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása. 

 Egy matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a permanencia elv érvényesítése.  Matematikatörténet, könyvtár-, internethasználat. Absztraháló képesség fejlesztése  Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése.



 Az egész számokon értelmezett különböző alapú exponenciális függvények vizsgálata. Az értelmezési tartomány kiterjesztése a racionális számok halmazára.  Az exponenciális függvény fogalma, jellemzése.  A logaritmus függvény fogalma, jellemzése. Különböző alapú logaritmus függvények, kapcsolatuk a megfelelő alapú exponenciális függvényekkel. Az inverz függvény szemléletes fogalma.  Trigonometrikus függvények egyszerű transzformációi. 

 A függvényszemlélet fejlesztése.  A rendszerező-képesség fejlesztése.  Számítógép, grafikus számológép használata függvények ábrázolásában, jellemzésében. 

 A vektorokról tanultak ismétlése (alapismeretek, műveletek vektorokkal,

 A fizika matematikai modelljei és azok visszahatása a matematikára.

259






Trigonometria



Koordinátageometria




műveleti tulajdonságok, vektorok a koordinátasíkon, vektorok lineáris kombinációi).  Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai, alkalmazása feladatok megoldásában.  Szinusztétel, koszinusztétel. Alkalmazásuk feladatok megoldásában.  Addíciós tételek, alkalmazásuk alapfeladatokban.  Pont és helyvektora a koordinátasíkon. Vektorműveletek koordinátákkal. Vektor abszolútértékének számítása (két pont távolsága). Szakasz osztópontja (felező-, harmadolópont), a háromszög súlypontja.  Egyenes megadása különböző paraméterekkel (két pont; egy pont és irányvektor; egy pont és normálvektor; egy pont és iránytényező), ezeknek megfelelő egyenes egyenletek felírása.  Két egyenes metszéspontja.  Két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételei.  A kör egyenlete, kapcsolata a másodfokú kétismeretlenes egyenlettel.  A kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője.  A parabola, mint ponthalmaz és tengelyponti egyenlete. 

260

Pedagógiai Program 

 A matematika gyakorlati alkalmazása.  Táblázatok és a számológép célszerű használata.  Algebrai modellekkel geometriai problémák megoldására. A kreatív gondolkodás fejlesztése. Adott problémára többféle megoldás keresése.  A matematika sokszínűsége, szépsége.  Az önellenőrzés igényének fejlesztése.







Statisztika

 Eseménytér fogalma.  Műveletek eseményekkel (események: összege, különbsége, szorzata, komplementere).  A klasszikus valószínűségszámítás modellje. A valószínűség tulajdonságai.  Valószínűség számítása visszatevéses mintavétel estén (binomiális eloszlás).  Statisztikai adatok osztályokba sorolása, gyakorisági, relatív gyakorisági diagram készítése.  Adatok szóródása, a szórás fogalma.  Statisztikai mintavétel (visszatevéses, visszatevés nélküli), példák az mindennapi élet különböző területeiről.

Pedagógiai Program  Új szövegkörnyezetben az „és‖, „vagy‖, „nem‖ szavak.  A modellalkotás fontossága problémák megoldásához. 

 A számológép használata statisztikai jellemzők számításában.  Számítógépek fontossága a statisztikai adatok feldolgozásában.

Követelmények Gondolkodási módszerek Tudjon megoldani egyszerű kombinatorikai feladatokat. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Ismerje a Pascal-háromszög és a binomiális együtthatók kapcsolatát. Tudja, hogy az n elemű halmaz részhalmazainak a száma, 2n. Ismerje a gráf szemléletes fogalmát, a gráfelméle alapfogalmait. Tudjon gráffal szemléltetni egyszerű szituációkat, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. Számtan, algebra Tudjon egyszerű másodfokú egyenletrendszereket, egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldani. A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait racionális kitevőre. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Tudjon definíciók alapján és azonosságok közvetlen alkalmazásával megoldani egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenleteket, egyenlőtlenségeket. Tudjon trigonometrikus egyenleteket definíciók és alapazonosságok közvetlen alkalmazásával megoldani. Függvények, sorozatok Tudja ábrázolni és jellemezni a konkrét alappal megadott exponenciális és logaritmus függvényeket. Ismerje az azonos alapú exponenciális és logaritmus függvények inverz

261


Pedagógiai Program

kapcsolatát. Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása esetén alkalmazza a fenti függvények monotonitását. Tudja a trigonometrikus függvények általános definícióját. Tudjon függvénytranszformációval trigonometrikus függvényeket ábrázolni. Geometria Tudja a skalárszorzat definícióját; tulajdonságait. Tudja koordinátákból kiszámítani a skalárszorzatot. A vektor 90°-os elforgatottjának koordinátáit tudja meghatározni az eredeti vektor koordinátáiból. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. 

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét; két pont távolságát; adott szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak koordinátáit meghatározni. Tudja meghatározni egy háromszög súlypontjának koordinátáit a csúcsok ismeretében. Ezeket alkalmazza egyszerű feladatok megoldásában. Tudja felírni különböző paraméterekkel meghatározott egyenesek egyenletét, egyenesek metszéspontjának koordinátáit kiszámítani. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Alkalmazza fenti ismereteit egyszerű háromszöggel- és négyszöggel kapcsolatos feladatok megoldásában. Adott középpontú és sugarú körök egyenletét tudja felírni. Tudja kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontját és sugarát meghatározni. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása az egyenletrendszer megoldásával. A kör adott pontjában húzott érintőjének egyenletét tudja felírni. Alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Valószínűség, statisztika Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a klasszikus valószínűség-számítási modellel. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás. Ismerje a véletlen minta fogalmát. Szemléletes módon ismerje a kapcsolatot egy esemény relatív gyakorisága és valószínűsége között. Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Adott adathalmaz esetén tudja kiszámolni a szórást számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével.

13. évfolyam Időkeret: 96 óra/ év; 3 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: 

Gondolkodási módszerek:

 12 óra



Számelmélet, algebra:

 20 óra



Függvények, sorozatok:

 18 óra



Geometria:

 38 óra



Valószínűség, statisztika:

 8 óra

262


Pedagógiai Program

A tanterv összesen 96 órára tervez. A témakörökre tervezett óraszámok magába foglalják a rendszerező összefoglalás óraszámait is, és ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. 

Témakörök



Gondolkodási módszerek



Logika



Rendszerező összefoglalás



Halmazok, kombinatorika, gráfok



Számelmélet , algebra



Számelmélet



Algebra





Tananyag 

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tevékenységek 

tanulói

 A kijelentés fogalma, műveletek végzése kijelentésekkel (negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalancia). Egyszerű műveleti azonosságok vizsgálata igazságtáblázatokkal.  Konjunkció, diszjunkció kapcsolata halmazműveletekkel. 

 A matematika különböző területeinek összekapcsolása, az ismeretek rendszerezése.

 Halmazok megadása, műveletek halmazokkal. Véges halmazok, részhalmazok. Kombinatorika (permutációk, variációk, ismétlés nélküli kombinációk). Gráfokról tanultak áttekintése, alkalmazása feladatokban. A megismert bizonyítási eljárások alkalmazása. 

 A matematika különböző területeinek kapcsolata.  A deduktív gondolkodás fejlesztése.

 Számhalmazok felépítése, műveletek és tulajdonságaik.  Számelméleti alapfogalmak.  Algebrai kifejezések áttekintése. Nevezetes szorzatok és összegek.  Az egyenletek és megoldási módjaik. Az értelmezési tartomány és értékkészlet szerepe. Ekvivalens és nem

 A tanult műveletek biztonságos végzése különböző típusú és alakú számokkal.  Pontos munkavégzés önellenőrzéssel. A gondolkodási módszerek alkalmazása algebrai feladatok megoldásában.  Értelmező, elemző szövegfeldolgozás, matematikai modellalkotás.

263






Pedagógiai Program

ekvivalens átalakítások.  Különböző típusú egyenletek megoldása (elsőfokú, másodfokú, négyzetgyökös, exponenciális, logaritmusos, trigonometrikus). Egyenlőtlenségek. Egyenletés egyenlőtlenségrendszerek megoldása.  Szöveges feladatok megoldása. 

Problémamegoldó képesség fejlesztése.

 Számsorozatok értelmezése, megadásuk különböző módokon.  Számtani és mértani sorozat fogalma, an-re és Snre vonatkozó képletek. Feladatok változatos szövegkörnyezetben. Kamatos kamatra vonatkozó feladatok.

 A sorozatok is függvények. Az induktív gondolkozás fejlesztése, a bizonyítási igény erősítése.  Képletek használata, különböző alak azonos tartalommal.  A matematikai modellalkotás fontossága, alkalmazhatósága a mindennapi életben.  Matematikatörténeti érdekességek. 








Sorozatok








Függvények

 A függvényszemlélet fejlesztése. A függvény, mint matematikai modell a természettudományokban és a hétköznapokban.



Geometria

 A függvényekről tanultak rendszerezése, az elemi függvények áttekintése. A függvénytranszformációk alkalmazása, függvények jellemzése grafikonjaik segítségével. 



Kerület, terület





Felszín, térfogat

 Síkidomok kerülete, területe. A tanultak ismétlése, rendszerezése.  A felszín és a térfogat szemléletes fogalma.  Hengerszerű, kúpszerű testek felszíne, térfogata. A gömb felszíne és térfogata. A csonkagúla és a csonkakúp felszíne és térfogata.  Gyakorlati feladatok

264



 A térszemlélet fejlesztése. A különböző ábrázolásmódok.  A matematika kapcsolata a mindennapokkal.










Alakzatok



Vektorok



Koordinátageometria



Trigonometria









Statisztika

megoldása. 

Pedagógiai Program



 Egybevágósági, hasonlósági transzformációk ismétlése.  Síkidomokról tanultak áttekintése (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör).  A vektorokról tanultak rendszerezése. Vektorműveletek és tulajdonságaik, műveletek koordinátákkal.  Vektorok a koordinátasíkon.  Ponthalmazok megadása algebrai eszközökkel. Ponthalmazok egyenletei (egyenes, kör), kölcsönös helyzetük.  Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között (szinusztétel, koszinusztétel), alkalmazásuk feladatok megoldásában.   Eseménytér alapfogalmai, műveletek eseményekkel.  A klasszikus valószínűségszámítás modellje.  A valószínűség kiszámítása visszatevéses mintavétel estén.  Leíró statisztikák. Adatok ábrázolása (táblázatok, diagramok); jellemzőik (átlag, medián, módusz, szórás).

265

 A függvényszemlélet erősítése.  A geometria szerepe a műszaki életben és a képzőművészetekben.  A deduktív gondolkodás fejlesztése.  A matematikai modellek alkotása, alkalmazása más tudományokban.  Ponthalmazok kapcsolata a függvényekkel.

 A trigonometria alkalmazása különböző területeken.

  A valós világ sztochasztikus eseményeinek vizsgálata matematikai modellekkel. Minőségellenőrzés, közvéleménykutatás.  A modellalkotás hangsúlyozása.


Pedagógiai Program

Követelmények Gondolkodási módszerek Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és‖, a „(megengedő) vagy‖ logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden‖, „van olyan‖ kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. A „szükséges‖, az „elégséges‖ és a „szükséges és elégséges‖ feltételek helyes használata feladatokban. Számtan, algebra Az előző évfolyamokon a részterületeknél megfogalmazott követelmények az érvényesek, melyek azonosak a középszintű érettségi követelményeivel. Függvények, sorozatok Ismerje a számsorozat fogalmát és a számsorozatok megadásának különböző módjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az a -re, illetve az S -re vonatkozó összefüggéseket kell n n használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. Ismerje az elemi függvényeket. Tudjon függvénytranszformációval függvényeket ábrázolni, azokat grafikonjuk alapján jellemezni. Geometria Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Ismerje a kerület, terület, felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Speciális síkidomok területképletének ismerete és használata feladatok megoldásában. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. Valószínűség, statisztika Az előző évfolyamokon a részterületeknél megfogalmazott követelmények az érvényesek, melyek azonosak a középszintű érettségi követelményeivel.

266


Pedagógiai Program

NÉMET NYELV 10. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Fejlesztési feladatok A 10. évfolyamon a legfontosabb fejlesztési feladat a kedv felébresztése a német nyelv tanulása iránt, valamint a megfelelő artikulációs bázis kialakítása ahhoz, hogy az első nyelvről át tudjanak térni a tanulók a második nyelv helyes ejtési módjára. Ugyancsak fontos az új nyelvhez tartozó kultúra megismerése, és kiemelten a sporttal kapcsolatos szókincs tanulása.

Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. társaktól 1.1.1.3. autentikus beszélőtől hanghordozókról

267

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Gratuláció, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Egyetértés/egyet nem értés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kínálás, elfogadása/elutasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tetszés/nem tetszés, Érdeklődés, ill. érdeklődés hiánya

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Tanári utasítás megértése. Tanári dicséret megértése. Információkérés, információadás megértése.


Pedagógiai Program

Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Telefonos kommunikáció. Bemutatkozás, köszönés, elköszönés megértése Verbálisan kifejezett Sajnálkozás, öröm, érzelmek megértése. elégedettség, csodálkozás 80-100 szavas, ismeretlen Én és a családom: személyi szavakat és nyelvtani adatok, foglalkozások, otthoni szerkezeteket is tartalmazó teendők, családi ünnepek elbeszélés megértése. Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése 80-100 szavas, ismeretlen Nyaralás itthon és külföldön szavakat és nyelvtani Szabadidő: színház és mozi, szerkezeteket is tartalmazó zene, internet leírás megértése. Az otthon: az otthon bemutatása Tágabb környezet: Lakóhely leírása Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend Ételek, étkezés Berlin földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sportágak, sportlétesítmények, Sportolók, sportesemények Sportszerek, küzdőterek 50-80 szavas elhangzó Utazási iroda hirdetésének interakciós szöveg megértése. megértése Feliratok olvasása. Autentikus feliratok bármely funkcióval (élelmiszerek tájékoztatói, használati utasítások, utastájékoztatók stb.) Képaláírások olvasása. Képregények, szemléltető ábrák, grafikonok, kimutatások aláírásai Különleges szövegfoltok Menetrendek, órarendek olvasása. Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Párbeszédek önálló olvasása. Én és a családom: személyi 268




Pedagógiai Program

Leírások önálló olvasása. Elbeszélő szövegek olvasása. Ismeretterjesztő szövegek önálló olvasása.

adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi ünnepek Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése Nyaralás itthon és külföldön Szabadidő: színház és mozi, zene, internet Az otthon: az otthon bemutatása Tágabb környezet: Lakóhely leírása Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend Ételek, étkezés Berlin földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sportágak, sportlétesítmények, Sportolók, sportesemények Sportszerek, küzdőterek

Szépirodalmi szövegek olvasása.


Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 50-80 szavas interakciós levél Utazási információ kérése írása minta alapján, behelyettesítéssel. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése, azokra reagálás.

269

Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Gratuláció, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Egyetértés/egyet nem értés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás




Megértés biztosítása. Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Pedagógiai Program elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tetszés/nem tetszés, Érdeklődés, ill. érdeklődés hiánya Sajnálkozás, öröm, elégedettség, csodálkozás

Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nemtudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Betűzés

Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére Nevezetes tájak, városok, látnivalók Személyi adatok Szabadidő és szórakozás Iskola bemutatása Saját sportág bemutatása Saját sportág bemutatása Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás

1.4. Interakció Különféle kommunikációs szándékok alkalmazása és rájuk reagálás, eltérő regiszterekben - társalgás - célirányos együttműködés során. Interakciós stratégiák alkalmazása

270

Szó átvétele Szó átadása Segélykérés

Séma (forgatókönyv) – kiválasztása

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr -

szóban írásban (levélírás).

Pedagógiai Program – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A magyartól eltérő beszédhangok megfigyelése. A magyartól eltérő írásjelek megfigyelése. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. 2.1.3. Produkció A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtésére törekvés. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata. Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata. 2.2. Lexika használata 2.2.1. Recepció A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül.

271

1.Eldöntendő kérdésben 2.Kiegészítendő kérdésben Én és a családom: személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi ünnepek Emberi kapcsolatok: emberek külső és belső jellemzése Nyaralás itthon és külföldön Szabadidő: színház és mozi, zene, internet Az otthon: az otthon bemutatása Tágabb környezet: Lakóhely leírása Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend Ételek, étkezés Sportágak, sportlétesítmények, Sportolók, sportesemények Sportszerek, küzdőterek


2.2.2. Produkció


Pedagógiai Program

A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. A különböző témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben néhány ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése és megértése elhangzó, ill. olvasott szövegben.

272

Präsens (igeragozás, tőhangváltás) Időbeli segédigék ragozása sein, haben Módbeli segédigék ragozása können, möchten, müssen, dürfen Elváló igekötős igék anrufen, mitkommen Határozott és határozatlan névelők alany és tárgy esetben Személyes névmások alany és tárgy esetben Birtoklás kifejezése birtokos névmásokkal és a haben igével Birtokos névmások alany és tárgy esetben Tagadás kein, nicht Térbeli viszonyok kifejezése elöljárókkal, határozókkal Időbeli viszonyok kifejezése: gyakoriság, időpont, időtartam Mennyiségi viszonyok kifejezése többes szám, tőszámnevek Minőségi viszonyok kifejezése: melléknév mint


Pedagógiai Program névszói állítmány Modalitás kifejezése: képesség, engedély, szükségesség Mutató névmás alany és tárgy esetben dieser Felszólítás A man általános alany

2.3.2. Reprodukció

2.3.3. Produkció

Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok reprodukálása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó mondat alkotása. Grammatikai elemek használata szövegalkotás során.

Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata. Összetett mondatok alkotása egyszerű mondatok összekapcsolásával.

273

und, aber, denn, oder, sondern Präsens Igeragozás (időbeli segédigék, módbeli segédigék, elváló igekötős igék) Birtoklás kifejezése (birtokos névmások, haben) Határozott és határozatlan névelők, birtokos névmások, személyes névmások, mutató névmások alany és tárgyesetben Tárgyesettel álló elöljárók Tagadás nicht, kein Térbeli viszonyok kifejezése prepozíciókkal, határozókkal Időbeli viszonyok kifejezése: gyakoriság, időpont, időtartam Mennyiségi viszonyok kifejezése: többes szám, tőszámnevek Melléknév mint névszói állítmány Modalitás kifejezése: képesség, engedély, szükségesség Felszólítás Képesség, engedély, szükségesség, kérés, kötelezettség und, aber, denn, oder, sondern


3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

3.1.2. Produkció

Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon. Megszólaláskor a különböző társadalmi szerepeknek megfelelés.



Pedagógiai Program

Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőttszerepben, munkavállalóként és munkaadóként magnóról elhangzó szövegben

Ich verstehe nicht. Wiederholen Sie, bitte. Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőttszerepben, munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban Budapest és Berlin mindennapi kultúrájának összehasonlítása Emberek Lakóhelyek Közlekedés Látnivalók Étkezési kultúra


3.3. Országismeret Ismerkedés Németország magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

274

Berlin történelmének, nevezetességeinek, művészetének és sport, tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai


Pedagógiai Program

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról német nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Kétnyelvű és online szótárak tanulása, a tanuló számára megismerése, használatuk legeredményesebbek Szótérképek készítése kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes    

kéréseket és utasításokat követni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni.


ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes   

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; egyszerű, képpel illusztrált történetet követni.

Íráskészség A tanuló legyen képes   

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni.


saját sportágát kb. 100 szavas szövegben bemutatni; kb. 150 szavas sporttudósítást saját sportágáról hallás vagy olvasás után megérteni.

275


Pedagógiai Program

11. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Fejlesztési feladatok A 11. évfolyam feladata, hogy a diákok minél tudatosabban tanulják a nyelvet és jussanak el az A1, gyorsabban tanulók esetleg az A2 szintre. Meg kell próbálnunk minél több életszerű helyzetbe hozni a tanulókat, ahol a német nyelvet használhatják (nemzetközi sportversenyek, cserediák-kapcsolatok, EU-s együttműködések, internetes kapcsolatok). Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. társak beszéde 1.1.1.3. autentikus beszélőtől hanghordozókról Tanári utasítás megértése. Tanári dicséret megértése. Információkérés, információadás megértése. Telefonos bemutatkozás, köszönés, elköszönés megértése. Verbálisan kifejezett érzelmek megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.

276

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Valaki igazának elismerése/el nem ismerése Akarat, kívánság, szándék Kötelezettség Szükségesség Gratuláció Engedélykérés/-adás Magyarázatkérés, magyarázat ellenőrzése

Elégedettség Segítségkérés Személyes életút Baráti kör Öltözködés, divat Vásárlás Időjárás, évszakok Tantárgyak, érdeklődési kör Diákmunka Helyes táplálkozás Étteremben/ételrendelés Napirend Németország földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai


Pedagógiai Program Edzés – meccs – verseny Teljesítmény Szabályok Extrém – tömeg – élsport Fizikai – szellemi – technikai sportok Álláshirdetés


80-100 szavas elhangzó interakciós szöveg megértése. Feliratok olvasása. Autentikus feliratok bármely funkcióval Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok Önéletrajz olvasása. Formanyomtatványok Sportversenyek eredményjelzője Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Párbeszédek önálló olvasása. Személyes életút Baráti kör Leírások önálló olvasása Párbeszédek önálló olvasása. Öltözködés, divat Vásárlás Elbeszélő szövegek önálló Időjárás, évszakok olvasása. Tantárgyak, érdeklődési kör Ismeretterjesztő szövegek Diákmunka önálló olvasása. Helyes táplálkozás Étteremben/ételrendelés Napirend Németország földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Edzés – meccs – verseny Teljesítmény Szabályok Extrém – tömeg – élsport Fizikai – szellemi – technikai sportok Szépirodalmi szövegek olvasása.


Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 50-80 szavas interakciós levél írása minta alapján, behelyettesítéssel.

277






Véleménykérés, vélemény kifejezése. Információkérés és adás.


278

Pedagógiai Program

Valaki igazának elismerése/el nem ismerése Akarat, kívánság, szándék Kötelezettség Szükségesség Gratuláció Engedélykérés/-adás Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás, elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Köszöntés, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Egyetértés/egyet nem értés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Tetszés/nem tetszés, Érdeklődés, ill. érdeklődés hiánya Elégedettség Segítségkérés Sajnálkozás, öröm, elégedettség, csodálkozás

Magyarázatkérés, magyarázat ellenőrzése Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Felkérés lassúbb beszédre



Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Önéletrajz írása. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Pedagógiai Program

Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére Nevezetes tájak, városok, látnivalók Kedvenc sportág, sporteredmények Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás Személyes életút Baráti kör Öltözködés, divat Vásárlás Időjárás évszakok Tantárgyak, érdeklődési kör Diákmunka Helyes táplálkozás Étteremben/ételrendelés Napirend Németország földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Edzés – meccs – verseny Teljesítmény Szabályok Extrém – tömeg – élsport Fizikai – szellemi – technikai sportok Sporttörténeti érdekességek


Szó átvétele Szó átadása Segélykérés Beszédszándék jelzése Beszédkezdeményezés Elemek összekapcsolása Összefoglalás Beszéd lezárása


Séma (forgatókönyv) – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése Előfeltevések

279


Pedagógiai Program megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra, magyarról németre. Érzelmek tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A különböző német nyelvjárások eltérő fonémáinak megfigyelése. Szóhangsúly változásainak megfigyelése. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Szavak ismétlése helyes szóhangsúllyal. 2.1.3. Produkció A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtésére törekvés. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata. Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata.

280

1.Eldöntendő kérdésben 2.Kiegészítendő kérdésben



2.2.2. Produkció


A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül.

Pedagógiai Program

Személyes életút Baráti kör Öltözködés, divat Vásárlás Időjárás évszakok Tantárgyak, érdeklődési kör Diákmunka Helyes táplálkozás Étteremben/ételrendelés Napirend Edzés – meccs – verseny Teljesítmény Szabályok Extrém – tömeg – élsport Fizikai – szellemi – technikai sportok Sporttörténeti érdekességek

A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. A különböző témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 10%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése és megértése elhangzó, ill. olvasott szövegben.

281

Futur I., Perfekt Létezés kifejezése es gibt+A szerkezettel es mint formális alany: es regnet Határozott és határozatlan névelők részes esetben Személyes és birtokos névmások részes esetben Birtoklás kifejezése: gehören Elöljárók tárgy, ill. részes


2.3.2. Reprodukció

Összetett mondatok megértése. Összehasonlító mondat megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok reprodukálása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Függő mondat reprodukálása behelyettesítéssel.

282

Pedagógiai Program esettel auf, an, vor… Részes esettel álló elöljárók bei, zu, von… Melléknévfokozás Igei vonzatok Névmási határozók zu+főnévi igeneves szerkezet Függő beszéd (Präsens) Sie hat gesagt, dass sie heute in die Schule geht. dann, deshalb, trotzdem, dass, weil wie, als, am schönsten

dann, deshalb, trotzdem, dass, weil


2.3.3. Produkció

Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat alkotása. Grammatikai elemek használata szövegalkotás során.

Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata. Összetett mondatok létrehozása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondat alkotása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

Humoros elemek felismerése, megértése. 283

Pedagógiai Program

Präsens, Futur I., Perfekt Birtoklás kifejezése (birtokos névmások, haben, gehören, von, -s) Határozott névelő, határozatlan névelő, birtokos névmások, személyes névmások, mutató névmások alany, tárgy- és részes esetben Tagadás Térbeli viszonyok kifejezése elöljárókkal (A, D, A/D), határozókkal Időbeli viszonyok kifejezése: gyakoriság, időpont, időtartam Mennyiségi viszonyok kifejezése: határozott és határozatlan mennyiség Felszólítás Modalitás kifejezése: kötelezettség, tiltás, képesség, engedély, szükségesség A man általános alany használata Képesség, engedély, szükségesség, kérés, tanács, kötelezettség und, aber, oder, denn, sondern, dann, deshalb, trotzdem, dass, weil wie, als, am schönsten



Pedagógiai Program

Sértő elemek felismerése, megértése. 3.1.2. Produkció

Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon. Megszólaláskor a különböző társadalmi szerepeknek megfelelés.



Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőttszerepben, munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban Magyarország és Németország mindennapi kultúrájának összehasonlítása Társadalmi/vallási/etnikai csoportok Ünnepek Városi/vidéki életmód Oktatási rendszer


3.3. Országismeret Ismerkedés Németország magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Németország történelmének, nevezetességeinek, művészetének, sport- és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról német nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Szóbokrok gyűjtése tanulása, a tanuló számára Szinonima és legeredményesebbek antonimaszótárak használata kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

284


Pedagógiai Program

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes     

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni; beszélgetést kezdeményezni, befejezni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes     

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni.


ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; egyszerű, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni.


kedvenc sportágát kb. 150 szavas szövegben bemutatni; kb. 200 szavas sporttudósítást saját sportágáról hallás vagy olvasás után megérteni.

285


Pedagógiai Program

12. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Fejlesztési feladatok A 12. évfolyam feladata, hogy a diákok egyre biztosabb nyelvhasználókká váljanak. Legyenek képesek minél inkább az önálló nyelvtanulásra, mozgósítva az eddig megszerzett kompetenciáikat, tapasztalataikat. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. társak beszéde 1.1.1.3. autentikus beszélőtől hanghordozókról 1.1.1.4. anyanyelvi Tanári utasítás megértése. beszélőtől Tanári dicséret megértése. élőbeszédben Információkérés, információadás megértése. Telefonos kommunikáció. Verbálisan kifejezett érzelmek megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 100-150 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.

286

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Ígéret Dicséret, kritika Tiltás, felszólítás, figyelmeztetés Közömbösség Feltételezés Érdeklődés, érdektelenség Telefonon más személy keresése Üzenet átvétele, átadása Aggodalom, elkeseredés Együttérzés Családi kapcsolatok, generációs problémák Női és férfi szerepek Környezetvédelem Az iskolai élet hagyományai Egészséges életmód Betegség, gyógykezelések Szabadidő, kulturális események Nyaralás itthon és külföldön A technika szerepe a mindennapi életben Ausztria földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sportos, ill. sportolói életmód


Pedagógiai Program Sportsérülés, gyógykezelés Sporttudósítások


100-120 szavas elhangzó interakciós szöveg megértése. Feliratok olvasása. Autentikus feliratok bármely funkcióval Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok Használati utasítások olvasása. Biztonsági előírások Magán- és hivatalos levelek, Utazási hirdetés képeslapok önálló olvasása. Információkérő levél Álláshirdetés Jelentkezés munkára Párbeszédek önálló olvasása. Utazási előkészületek Szabadidős tevékenységek Orvosnál Leírások önálló olvasása. Elbeszélő szövegek önálló olvasása. Ismeretterjesztő szövegek önálló olvasása.

Naplóbejegyzések, üzenetek olvasása. Szépirodalmi szövegek olvasása. 1.2. Reprodukció 1.2.1. szóbeli 1.2.2. írásbeli

Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 80-100 szavas interakciós levél írása minta alapján, behelyettesítéssel.

287

Családi kapcsolatok, generációs problémák Női és férfi szerepek Környezetvédelem Az iskolai élet hagyományai Egészséges életmód Betegség, gyógykezelések Szabadidő, kulturális események Nyaralás itthon és külföldön A technika szerepe a mindennapi életben Ausztria földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sportos, ill. sportolói életmód Sportsérülés, gyógykezelés Sporttudósítások Autentikus és könnyített olvasmányok






288

Pedagógiai Program

Ígéret Dicséret, kritika Tiltás, felszólítás, figyelmeztetés Közömbösség Feltételezés Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Gratuláció, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Egyetértés/egyet nem értés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tetszés/nem tetszés, Üdvözletküldés Érdeklődés/érdektelenség Dicséret, kritika Preferenciák Terv Segítségkérés/segítség felajánlása Valaki igazának elismerése/el nem ismerése Akarat, kívánság, szándék Kötelezettség Érdeklődés, érdektelenség Együttérzés, aggodalom, elkeseredés Elégedettség Sajnálkozás, öröm Csodálkozás Ismerés/nem ismerés/tapasztalat


Információkérés és adás.


Pedagógiai Program

Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Magyarázatkérés, magyarázat ellenőrzése Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Felkérés lassabb beszédre Betűzés


Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Naplóbejegyzések, üzenetek létrehozása. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

289

Képregényekhez, gyűjtőmunka, projektfeladat kiegészítésére Nevezetes tájak, városok, látnivalók Sporttudósítások Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás Családi kapcsolatok, generációs problémák Női és férfi szerepek Környezetvédelem Az iskolai élet hagyományai Egészséges életmód Betegség, gyógykezelések Szabadidő, kulturális események Nyaralás itthon és külföldön A technika szerepe a mindennapi életben Sportos, ill. sportolói életmód Sportsérülés, gyógykezelés Sporttudósítások


Pedagógiai Program




Séma (forgatókönyv) – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése Előfeltevések megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra, magyarról németre. Érzelmek tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A német és osztrák nyelvjárások eltérő fonémáinak megfigyelése. Szóhangsúly változásainak megfigyelése. A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. 2.1.2. Reprodukció A magyartól eltérő beszédhangok ismétlése helyes kiejtéssel. Szavak megismétlése helyes szóhangsúllyal.

290


2.1.3. Produkció


2.2.2. Produkció

Pedagógiai Program

Beszédhangok, szavak helyes ejtése. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata. Kérdő mondatban helyes 1.Eldöntendő kérdésben hanglejtés használata. 2.Kiegészítendő kérdésben A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül.

A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése képek segítségével. A különböző témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 15%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához.

291

Családi kapcsolatok, generációs problémák Női és férfi szerepek Környezetvédelem Az iskolai élet hagyományai Egészséges életmód Betegség, gyógykezelések Szabadidő, kulturális események Nyaralás itthon és külföldön A technika szerepe a mindennapi életben Sportos, ill. sportolói életmód Sportsérülés, gyógykezelés Sporttudósítások



Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése.

Összetett mondatok megértése. Összehasonlító mondatok megértése. Jelen idejű feltételes mondat megértése. Vonatkozó mondatok megértése. Passzív mondat megértése. 2.3.2. Reprodukció

Függő beszéd megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok reprodukálása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Jelen idejű feltételes mondat reprodukálása behelyettesítéssel.

292

Pedagógiai Program

Präteritum (módbeli segédigék is) Módbeli segédigék Perfekt igeidőben Visszaható igék, visszaható névmások Birtokos eset (névelők, névmások) Elöljárók birtokos esettel wegen Melléknévragozás (gyenge/erős/vegyes /alany, tárgy, részes és birtokos esetben) Melléknévi vonzatok Sorszámnevek Célhatározói mellékmondat um … zu+főnévi igenév, damit … Műveltetés (Präsens, Präteritum) Vonatkozó névmások ob, als/wenn

würde-Form, hätte, wäre, módbeli segédigék Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum, Perfekt)

würde-Form, hätte, wäre, módbeli segédigék


2.3.3. Produkció

Vonatkozó mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Passzív mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Függő mondat reprodukálása. Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó mondat alkotása.


Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata.

293

Pedagógiai Program

Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum) Präsens, Futur I., Perfekt, Präteritum Visszaható igék, visszaható névmások Melléknévragozás (gyenge/erős/vegyes/alany, tárgy és részes esetben) Sorszámnevek Határozott névelő, határozatlan névelő, birtokos névmások, személyes névmások, mutató névmások alany, tárgy, részes és birtokos esetben Birtoklás kifejezése (birtokos névmások, haben, gehören, von, -s) Tagadás Térbeli viszonyok kifejezése prepozíciókkal (A, D, A/D), határozókkal Időbeli viszonyok kifejezése: gyakoriság, időpont, időtartam Mennyiségi viszonyok kifejezése: határozott és határozatlan mennyiség Melléknévfokozás Modalitás kifejezése: kötelezettség, tiltás, képesség, engedély, szükségesség Felszólítás zu+főnévi igeneves szerkezet A man általános alany használata Képesség, engedély, szükségesség, kérés, tanács, kötelezettség


Összetett mondatok alkotása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok alkotása. Jelen idejű feltételes mondatok alkotása. Passzív mondatok alkotása. Függő mondatok alkotása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

Pedagógiai Program

und, aber, oder, denn, sondern, dann, deshalb, trotzdem, dass, weil, ob, als/ wenn wie, als, am schönsten würde-Form, hätte, wäre, módbeli segédigék Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum)


Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. 3.1.2. Produkció

Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon. Megszólaláskor a különböző társadalmi szerepeknek megfelelés.


3.2.2. Produkció

Poszterek készítése a célnyelvi ország mindennapi kultúrájának bemutatására.

294

Gyerek-, diák-, serdülő- és felnőttszerepben, munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban Magyarország és Ausztria mindennapi kultúrájának összehasonlítása Társalgási tabuk Hagyományok Családi és nemzeti/állami ünnepek Oktatási rendszer


3.2.3. Interakció

Pedagógiai Program

Levelezés chatelés, élőnyelvi kommunikáció (diákcsere) célnyelvi országban élő, hasonló korú diákkal a mindennapi élet témájáról.

3.3. Országismeret Ismerkedés Ausztria magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Ausztria történelmének, nevezetességeinek, művészetének, sport- és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról német nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Egynyelvű szótárak tanulása, a tanuló számára használata legeredményesebbek kiválasztása. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes    

kb. 100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.


köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni.


kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

295


Pedagógiai Program


gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, jellemzést írni.


a sportolói (saját) életmódját kb. 200 szavas szövegben bemutatni; kb. 250 szavas sporttudósítást saját sportágáról hallás vagy olvasás után megérteni.

13. évfolyam Időkeret: 64 óra/év; 2 óra/hét Fejlesztési feladatok A 32. évfolyamon viszonylag kevés az új ismeret, fogalomkör. A nyelvi formák bővüljenek, valamint a nyelvhasználat biztonsága, a kifejezésmód árnyaltsága. Az arra kész tanulók érettségire való felkészítése mellett meg kell oldani a többi tanuló érdeklődésének fenntartását, a nyelv „in vivo‖ helyzetekben való minél gyakoribb használatát. Fejlesztendő kompetenciák/nyelvi funkciók


1. Pragmatikai kompetenciák 1.1. Recepció 1.1.1. Hallott szöveg Különböző kommunikációs befogadása szándékok megértése formális 1.1.1.1. tanári élőbeszéd és informális regiszterben. 1.1.1.2. társak beszéde 1.1.1.3. autentikus beszélőtől hanghordozókról 1.1.1.4. anyanyelvű beszélőtől élőbeszédben Tanári utasítás megértése. Tanári dicséret megértése. Információkérés, információadás megértése. Telefonos kommunikáció.

296

Ismeretek/témakörök/ fogalomkörök/nyelvi formák (félkövérrel szedve az évfolyamon újonnan belépő, aláhúzással kiemelve a sporttal kapcsolatos ismeretek/témakörök) Értékítélet Preferenciák Terv Segítségkérés Tanács Ellenvetés/ ellenvetés visszautasítása Reklamálás Emlékezés Körülírás Indoklás Üzenetrögzítő szövege Üzenetközvetítés

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Verbálisan kifejezett érzelmek megértése. 150-200 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó elbeszélés megértése. 150-200 szavas, ismeretlen szavakat és nyelvtani szerkezeteket is tartalmazó leírás megértése.



Pedagógiai Program Bosszúság Remény Személyes tervek Továbbtanulás, munkavállalás Egyéni és társasutazás Népszerű tudományok, ismeretterjesztés Szolgáltatások Hivatalok Nyelvtanulás Városi és vidéki élet összehasonlítása Svájc földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sporttörténeti érdekességek Saját sportág története

120-150 szavas elhangzó interakciós szöveg megértése. Feliratok olvasása. Autentikus feliratok bármely funkcióval Képaláírások olvasása. Különleges szövegfoltok Műsorfüzetek olvasása. Időjárás-jelentés Magán- és hivatalos levelek, képeslapok önálló olvasása. Leírások önálló olvasása. Személyes tervek Párbeszédek önálló olvasása. Továbbtanulás, munkavállalás Elbeszélő szövegek olvasása. Egyéni és társasutazás Népszerű tudományok, Ismeretterjesztő szövegek ismeretterjesztés önálló olvasása. Szolgáltatások Publicisztikai szövegek Hivatalok olvasása. Nyelvtanulás Városi és vidéki élet összehasonlítása Svájc földrajzi, társadalmi, kulturális sajátosságai Sporttörténeti érdekességek Saját sportág története Autentikus és könnyített Szépirodalmi szövegek olvasmányok olvasása. Párbeszédek, versek, viccek, egyéb autentikus szövegek memorizálása. Rövid, ismert szavakból, ismerős szerkezetű mondatokból álló szövegek írása diktálás után. 80-100 szavas interakciós 297


Pedagógiai Program

levél írása minta alapján, behelyettesítéssel. 1.3. Produkció 1.3.1. Szóbeli szövegalkotás




298

Értékítélet Preferenciák Terv Segítségkérés Tanács Ellenvetés/visszautasítása Reklamálás Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Hogylét felől érdeklődés Kínálás elfogadása, visszautasítása Köszönetnyilvánítás Gratuláció, jókívánság Bocsánatkérés Véleménynyilvánítás/ véleménykérés Egyetértés/egyet nem értés Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása Meghívás, meghívás elfogadása/visszautasítása Kérés Engedélykérés, -adás Tetszés/nem tetszés Üdvözletküldés Érdeklődés/érdektelenség Dicséret, kritika Segítségkérés/segítség felajánlása Ígéret Tiltás, felszólítás, figyelmeztetés Valaki igazának elismerése/el nem ismerése Akarat, kívánság, szándék Kötelezettség Szükségesség Bosszúság Remény Aggodalom, elkeseredés Elégedettség Sajnálkozás, öröm, elégedettség, csodálkozás

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Információkérés és adás.



Képaláírások, feliratok készítése. Képeslap szövegének megírása. Rövid (elektronikus) levél szövegének megírása. Jegyzet készítése. Megszólítási formák alkalmazása levélírás során. Elköszönési formák alkalmazása levélírás során. Interjú, riport készítése. Elbeszélő szöveg írása a tanult témakörökben. Leíró szöveg készítése a tanult témakörökben.

Pedagógiai Program Emlékezés Körülírás Indoklás Magyarázatkérés, magyarázat ellenőrzése Dolgok, személyek, cselekvések, körülmények megnevezése, leírása Helyeslés és tagadás Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Visszakérdezés Nem értés Definíció kérése Tudás, nem tudás, megértés, megértés hiánya Bizonyosság/bizonytalanság Felkérés lassabb beszédre Betűzés

Formális és informális levélben Formális és informális elbúcsúzás




Séma (forgatókönyv) – kiválasztása – ellenőrzése Váratlan fordulatok kezelése

299


Pedagógiai Program Előfeltevések megfogalmazása Korrekció Együttműködési szándék jelzése, arról megbizonyosodás

1.5. Közvetítés Különböző kommunikációs szándékok tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra, magyarról németre. Érzelmek tolmácsolása formális és informális regiszterben németről magyarra. Információk közvetítése mindkét nyelven. 2. Nyelvi kompetenciák 2.1. Fonetika, fonológia használata 2.1.1. Recepció A svájci kiejtés megfigyelése. Szóhangsúly változásainak megfigyelése.

2.1.2. Reprodukció 2.1.3. Produkció


A kommunikációs szándékokhoz kapcsolódó mondatdallam megfigyelése, felismerése. Szavak ismétlése helyes szóhangsúllyal. A magyartól eltérő beszédhangok helyes ejtése. Kijelentő mondatban helyes hanglejtés használata. Kérdő mondatban helyes hanglejtés használata. A különböző témakörökhöz tartozó szavak megértése szövegkörnyezetükben, fordítás nélkül.

A különböző témakörökhöz 300

1.Eldöntendő kérdésben 2.Kiegészítendő kérdésben Személyes tervek Továbbtanulás, munkavállalás Egyéni és társasutazás Népszerű tudományok, ismeretterjesztés Szolgáltatások Hivatalok Nyelvtanulás Városi és vidéki élet összehasonlítása Sporttörténeti érdekességek Saját sportág története


2.2.2. Produkció


tartozó szavak megértése képek segítségével. A különböző témakörökhöz tartozó szavak felismerése önálló említés során. Ismerős szövegkörnyezetben 20%-nyi ismeretlen szó jelentésének megértése. A témakörökhöz tartozó szavak használata megnevezésre, rámutatással, pantomimmel, körülírással. A témakörökhöz tartozó szavak használata mondatalkotáshoz. A témakörökhöz tartozó szavak használata rövid szövegek alkotásához. Egyszerű kijelentő, tagadó és kérdő mondat megértése. Grammatikai elemek felismerése.

Összetett mondatok megértése.

2.3.2. Reprodukció

Pedagógiai Program

Plusquamperfekt Módbeli segédigék Perfekt igeidőben Főnevesült melléknevek Folyamatos és befejezett melléknévi igenevek Időhatározói mellékmondatok seitdem, während, bevor, nachdem, seit, bis zu + főnévi igeneves szerkezetek: (haben+zu+főnévi igenév …) seitdem, während, bevor, nachdem, seit, bis, als ob, als wenn

Összehasonlító mondat megértése. Jelen és múlt idejű feltételes mondat megértése. Vonatkozó mondat megértése. Passzív mondat megértése. Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur I.) Módbeli segédigés passzív Präsens, Prätritum mondat megértése. Állapotot kifejező passzív Zustandspassiv/Präsens, mondatok megértése. Präteritum Függő beszéd megértése. Egyszerű kijelentő, tagadó, kérdő mondat reprodukálása behelyettesítéssel. Összetett mondatok seitdem, während, bevor, 301


2.3.3. Produkció

reprodukálása egyszerű mondatok összekapcsolásával. Összehasonlító mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Jelen és múlt idejű feltételes mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Vonatkozó mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Passzív mondatok reprodukálása behelyettesítéssel. Függő mondat reprodukálása. Egyszerű kijelentő, kérdő, tagadó mondat alkotása.


302

Pedagógiai Program nachdem, seit, bis, als ob, als wenn

Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum, Perfekt) Präsens, Futur I., Perfekt, Präteritum Főnevesült melléknevek Folyamatos és befejezett melléknévi igenevek Időhatározói mellékmondatok seitdem, während… Határozott névelő, határozatlan névelő, birtokos névmások, személyes névmások, mutató névmások alany, tárgy, részes és birtokos esetben Birtoklás kifejezése (birtokos névmások, haben, gehören, von, -s) Tagadás Térbeli viszonyok kifejezése


Különböző kommunikációs szándékok kifejezésére szolgáló nyelvtani szerkezetek használata. Összetett mondatok alkotása.

Összehasonlító mondatok alkotása. Jelen és múlt idejű feltételes mondatok alkotása. Vonatkozó mondatok alkotása. Passzív mondatok alkotása. Függő mondatok alkotása. 3. Szociolingvisztikai kompetencia

303

Pedagógiai Program prepozíciókkal (A, D, A/D), határozókkal Időbeli viszonyok kifejezése: gyakoriság, időpont, időtartam Mennyiségi viszonyok kifejezése: határozott és határozatlan mennyiség Visszaható igék, visszaható névmások Melléknévragozás (gyenge/erős/vegyes/alany, tárgy és részes esetben) Melléknévfokozás Sorszámnevek Kötőszók használata Modalitás kifejezése: kötelezettség, tiltás, képesség, engedély, szükségesség, kötelezettség A man általános alany használata zu+főnévi igeneves szerkezetek célhatározás kifejezése zu+főnévi igenév / damit … Igei vonzatok Névmási határozók Felszólítás Műveltetés Képesség, engedély, szükségesség, kérés, tanács, kötelezettség und, aber, oder, denn, sondern, dann, deshalb, trotzdem, dass, weil, ob, als/ wenn, seitdem, während, bevor, nachdem, seit, bis, als ob, als wenn

Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum, Perfekt)

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 3.1. Nyelvhasználat 3.1.1. Recepció

3.1.2. Produkció

Formális és informális érintkezés közötti különbség felismerése. Non-verbális jelzések megértése. A különböző társadalmi szerepeknek megfelelő megszólalás megfigyelése.

3.2.3. Interakció


Humoros elemek felismerése, megértése. Sértő elemek felismerése, megértése. Különböző kommunikációs szándékok kifejezése eltérő udvariassági fokon. Megszólaláskor a különböző Gyerek-, diák-, serdülő- és társadalmi szerepeknek felnőttszerepben, megfelelés. munkavállalóként és munkaadóként szerepjátékban

3.2. Mindennapi élet ismerete 3.2.1. Recepció Információ gyűjtése a célnyelvi ország mindennapi életéről. 3.2.2. Produkció

Pedagógiai Program

Svájc mindennapi kultúrájának összehasonlítása Nemzeti és regionális kultúra Oktatási rendszer


3.3. Országismeret Ismerkedés Svájc magas kultúrájával, önálló anyaggyűjtés, csoportos projektek kivitelezése és vetélkedők segítségével.

Svájc történelmének, nevezetességeinek, művészetének és tudományos életének egyes kiemelkedő alakjai, darabjai

4. Nyelvtanulási technikák Információgyűjtés különböző Könyvtár- és témákról német nyelven. internethasználat, egyéb információhordozók használata Szótanulási technikák Egynyelvű szótárak használta tanulása, a tanuló számára Szlengszótár legeredményesebbek kiválasztása. 304


Pedagógiai Program

Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes    

kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban álláspontját, véleményét kifejteni.


kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.


gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas szöveggé rendezni; üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, leírást, jellemzést írni.


saját sportága történetét kb. 200 szavas szövegben bemutatni; kb. 250 szavas sporttudósítást saját sportágáról hallás vagy olvasás után megérteni.

305


Pedagógiai Program

ÖNISMERET 9. évfolyam Időkeret: 36 óra/évi, 1óra/hét Célok, alapelvek: Az önismereti munka célja az önismereti tudatosság fejlesztése. Az önismereti munka lényege a viselkedés hátterének feltárása, megismerése, tudatosítása, társas tükörben láttatva. Ennek eredményeképpen hasznos tapasztalatokhoz juthatnak a csoportban résztvevők. Célunk továbbá a fiatal sportoló-tanulók személyiségének gazdagítása, én-hatékonyságuk és szociális készségük fejlesztése. Annak segítése, hogy eredményesebben szocializálódjanak választott sportágukban. Tematika Témakörök 1. Bevezetés, az önismeret tanulásába

Tananyag


Az Önismeret tantárgy célja. Csoportszerveződés. Az önismeret szerepe mások megismerésében.

A tantárgy céljának, az önismeret fontosságának megismerése a tréningvezető által irányított beszélgetés formájában. Bemutatkozó-kör, a csoporttagok bemutatkozása 2-3 perces időtartalomban. „Bemutatkozás másképp‖ játék. Interakciók.

A csoportszabályok. A csoport működési keretei. „Szerződés.‖ Egyéni- és csoportértékek.

Szabályok közös megalkotása. Az egyéni elvárások és aggályok „leltározása‖ által irányított beszélgetés. „Szerződés kötése‖ a csoporttagok között. Az egyéni- és csoport értékek feltárása strukturált gyakorlat segítségével. „Érték-licit‖ játék.

II. Értékek, normák

306


III. Csoportfolyamatok

Pedagógiai Program

A csoportok fejlődési törvényszerűségei. Együttműködő és versengő magatartás. Én és a Másik-én kölcsönhatásai.

A különböző csoportok, közösségek (iskolai-, sport-, munka-) kialakulásának, fejlődési törvényszerűségeinek formálódás, viharzás, norma kialakulás, teljesítmény bemutatása. Együttműködő és versengő magatartás megismerése. Tematikus játékok. Például: („Közös rajz.‖)

A verbális és nem-verbális kommunikáció. A testbeszéd jelentései. Az információ-torzulás okai.

A verbális és nem-verbális kommunikációval kapcsolatos ismeretek összegyűjtése. A nemverbális csatornák szerepének érzékeltetése játékok segítségével. Helyzetgyakorlat. („A liftben‖ c. játék.) Bartlett- kísérlet. Az információk torzulása az emberi kommunikációban. („Történetmesélés.‖)

Kapcsolatteremtést segítő és akadályozó folyamatok. A nemek közötti hasonlóságok és különbségek. A vonzalom kialakulásáról.

Megélni a kapcsolatteremtést segítő és akadályozó folyamatokat. Interaktív játékok (páros játék, bizalom-játékok) Vita a nemek közötti hasonlóságokról és különbségekről. Irodalom feldolgozása.

Az érzelmek és az érzelemkifejezés. Feszültség- és szorongás oldás pszichológiai technikái.

Érzelmek megfigyelése és kifejezése. Pozitív és negatív visszajelzések. „Tükör‖-játék. Relaxációs gyakorlat. Légzés-kontroll.

Az énkép összetevői. Önmegfigyelés. Önértékelés.

Az énkép összetevőinek megismerése. Ilyen vagyok, ilyennek látnak, ilyen szeretnék lenni – fogalmazás készítése, megbeszélése. Önmegfigyelési gyakorlatok. Önértékelő-tesztek. „Szobor‖-játék.

IV. Kommunikáció

V. Kapcsolatteremtés

VI. Érzelmek, érzések

VII. Az önfeltárás

307

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr VIII. Pszichológiai készségek szerepe a sportban 1. Motiváció 2. Koncentráció 3. Stressz-kezelés

A mentális és fizikai képességek jelentősége a sportban. A teljesítmény-motiváció összetevői. A figyelem-koncentráció, a figyelem-tervezés. A versenyszorongás és önbizalom összefüggése.

IX. Az önismereti foglalkozások lezárása A csoportfolyamat lezárása. Tanulságok, értékelés, érzések, vélemények.

Pedagógiai Program

Pszichológiai készségek a sportban – kérdőív kitöltése. A teljesítmény-motiváció összetevőinek megismerése (igényszint, sikerközelítő és kudarckerülő magatartás). A figyelem-koncentráció teljesítményt befolyásoló szerepe, a figyelem-tervezés megismerése. Versenyszorongás – kérdőív kitöltése, megbeszélése. „Igényszint‖-játék (kockatorony építés). Visszajelzések-, összegzések-, érzések megfogalmazásának gyakorlása (értékelő lapok kitöltése). Zárógyakorlat.


Az önismeret fontosságának felismerése, szerepének megértése mások megismerésében. A csoportban való együttműködés, keretek, szabályok közös betartása. A különböző csoportok, közösségek kialakulásának, fejlődési törvényszerűségeinek megismerése. Az egyéni- és csoport értékek feltárása. Megtapasztalni a kapcsolatteremtést, kommunikációt segítő és akadályozó folyamatokat. A mentális és fizikai képességek sportbeli jelentőségének tudatosítása. Az önismereti igény felkeltése és további ösztönzése.

308


Pedagógiai Program

RAJZ-VIZUÁLIS KULTÚRA 10. osztály Időkeret: 36 óra/évi, 1óra/hét Cél: A média és vizuális kultúra egyes elemeinek összekapcsolása a sport és művészet témakörben. Önálló és csoportos alkotások létrehozása a sport tematikájának általánosabb értelmezésében, esetleges karrierjellegű feladatbemutatások. A sokszínű kivitelezés és az egyéni alkotói hangnem kialakítása a feladatmegoldásoknál Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok. Mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. Önportré, portré készítése tárgyakon keresztül. Témakörök

Tananyag

A saját sporteszközöm

Tanulmányrajzok, tervezés, formaalakítás sok eszközzel, az árú reklámszerű népszerűsítésének kampányterve.

Az én versenyem

Kollázsbeszámoló, videoklip tervezése, elkészítése. Plakát készítése a sportversenyről, beszámoló írása maximum 1 oldalban, szerkesztett formában, (újsághasáb).

Milyen az ideális edzőterem?

Tervező-belsőépítészeti feladat, térmetszet készítése, sík és térbeli ábrázolás, vázlat, műszaki és látványrajz.

309

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, "olvasása", értelmezése Egyszerű feliratok készítése. Tervezés, formaelemzés, alakítás, terv utáni dokumentáció alapján kivitelezés egyszerű anyagból. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban. Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása diagramokban, grafikonokon. Forma és struktúra elemzése, kis vázlatok alapján szerkesztőtervező –alakító feladatok elvégzése. Szín, forma kapcsolatának értelmezése.


Pedagógiai Program

Egy sportélmény fázisai

Kis ceruzarajzokból animációs film tervezése, főcím, zene, felvétel digitális kamerával. Tervezés, story bord, kivitelezés.

Filmtervezés, storybord , kamera mozgások, hang és látvány összehangolása képben , technikában.

Műalkotás és sport

Látogatás egy kortárs Látványok, képek jellemzése, képzőművészeti kiállításara. Pl.: elemzése rajzban, szóban és Ezüstgerely pályázat bemutatójára. írásban. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. Legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása. A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése.

Követelmények:     

Egyéni látásmód alapján legyen képes önálló és csoportos feladatmegoldásokra a vizuális kommunikáció nyelvén a festészet, építészet, szobrászat és grafika eszközrendszerével. Legyen képes sport vonatkozású témákat képi eszközökkel ábrázolni, azokat önálló módon tervezni ,ábrázolni, a z egyes munkafázisokat bemutatni. Tudjon dokumentációt készíteni az alkotó munkáról. Legyen kialakult elképzelése, ismerete és tudása a művészet és sport valamint a sport és média kapcsolatáról, ezt az ismeretet tudja képben és szóban megfogalmazni. Ismerje és használja a média különböző eszközeit.

11. osztály Időkeret: 36 óra/évi, 1óra/hét Cél: Az eddig tanultak átismétlése sport és művészet, valamint média témakörben. Önálló és csoportos feladatmegoldások, projekt jellegű feladatok elkészítése, azok dokumentálása (portfolio). A számadásjelleggel bemutatásra kerülő sport témájú alkotások bemutatásra alkalmas kivitelezése, azokból egyéni válogatás és közös kiállítási bemutató szervezése. A művészet és sport kortárs alkotásainak megismerése és elemzése. Témakörök

Tananyag

FÉLÉVES projektek: Egy nagyszabású gála A cirkusz varázsa, a mi megtervezése jelmezekkel, díszletekkel, külső és belső olimpiánk 310

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr térben, a sportra, ügyességre, mozgásra reflektálva. Az első fázis: a tervezés, csoportok megalakítása, szereposztás, a feladatok szétosztása. Minden fázisban dokumentálás. Végső fázis: bemutató (félév ill. év vége). A dokumentáció külön kezelése, iskolai honlapon, iskolaújságban stb. megjelentetése. Egyéni és csoportteljesítmények értékelése.

Pedagógiai Program Tervvázlatok készítése. Tárgytervezői feladatoknál természeti "előképek" alkalmazása. Felületek dekoratív kialakítása. A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása. Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása. Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezése. Egyszerű tárgyak tervezése, a célszerűség, illetve az esztétikai szempontok érvényre juttatásával. Kísérletezés új anyagokkal, technikákkal. Különböző esztétikai minőségek tudatos alkalmazása képi, plasztikai megjelenítésben.

Követelmények:        

A vizuális kultúra tantárgy befejezéseként legyen önálló ismerete a vizuális eszközök, tárgyak anyagok használatáról és alkalmazásáról. Tudjon egyénileg és csoportban tudatos tervezéssel, folyamatos alkotómunkában önálló illetve csoportban készített műveket létrehozni. Tudjon beszámolni rajzi, képi és plasztikai ismereteiről egy feladatsor segítségével. Tudja szóban is ismertetni és dokumentációval (portfolioval) érzékeltetni gondolkodásának, és önálló alkotófolyamatának egyes állomásait. Legyen képes önállóan alkalmazni a vizuális nyelv teljes eszközrendszerét munkája (alkotásai) során. Legyen ismerete a művészettörténet és a média történetéről, azok számos alkotását tudja elemző módon ismertetni. Ismerje a média eszközeit, és ennek használatában legyen jártassága. Tudjon önállóan sajtó és médiatermékeket létrehozni egyszerű formában egyénileg és csoportosan.

311


Pedagógiai Program

TÁRSADALOMISMERET Alapelvek, célok: A diákok a tantárgy oktatása során ismerkedjenek meg részletesebben, vagy rendszerezzék a korábban tanult ismereteiket az év során megbeszélendő témakörökben. Így legyenek tisztában az ember környezetre gyakorolt tevékenységével, az ebből adódó problémákkal és megoldási lehetőségekkel. Ismerjék meg az államok működési mechanizmusainak alapjait, a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Ismerjék meg az alapvető emberi jogokat és kötelességeket. Kapjanak tudományos igényű információkat az emberi lélek működéséről, tudják megérteni, értelmezni saját cselekedeteiket, a család szerepét és funkcióit. Ismerjék meg a társadalmi együttélés szabályait, legyenek képesek a társadalmi problémák beazonosítására, a mások iránti türelemre és toleranciára. Legyenek képesek saját vélemény kialakítására, közlésére. Legyenek tisztában az Európai Unió szerepével, napjaink nemzetközi konfliktusaival. A témák feldolgozása elsősorban egyéni vagy csoportos információszerzéssel, beszélgetés vagy vita keretében történik, ezáltal a diákok ismeretszerzési képességét és kommunikációs készségét is fejlesztjük.

13. évfolyam Időkeret: 32 óra/év; 1 óra/hét Témakörök

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A témakörrel kapcsolatos I. Az egyén és természeti Az ökológia és a társadalom viszonyrendszere. informáló szövegek elolvasása, környezetének Az emberi tevékenység hatása feldolgozása. változásai Földünk éghajlatváltozásaira; Egyéni vagy közös a természet pusztítása. információgyűjtés Földünk A természeti környezet természeti katasztrófáiról. értékeinek védelme. Beszélgetés, „ötletbörze‖ környezetvédelmi lehetőségeinkről, feladatainkról. Az állam kialakulása és Az állam fejlődésével II. Az állam típusa és fejlődése. kapcsolatos informáló szövegek intézményei A polgári alkotmányos elolvasása, feldolgozása. eszmék és az állam. Forráselemzések a polgári Államberendezkedések a XX. eszmékkel, szabadságjogokkal században. kapcsolatban. A választójog és a választási A választási rendszerekkel rendszerek fejlődése. kapcsolatos ábrák elemzése, A magyar választási rendszer. feldolgozása. Információgyűjtés különböző forrásokból a magyar választási rendszer sajátosságairól. Tananyag

312

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr III. Jogi alapismeretek

IV.A lélek világa

V. Az egyén és civilizációs környezete

VI. Az európaiság története

Az emberi alapjogok. A gyermekek jogai. Jogok és kötelességek. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. Kisebbségi jogok.

Pedagógiai Program

Az emberi jogokkal kapcsolatos informáló szövegek, törvények elolvasása, megbeszélése. Beszélgetés, vita a jogokról és kötelességekről, szituációs játékok rendezése. A kisebbségek helyzetével kapcsolatos irodalmi és történelmi példák gyűjtése, feldolgozása. Az önismeret. Önismereti tesztek kitöltése, A szocializáció folyamata, a megbeszélése. személyiség fejlődése. A személyiség fejlődésével A serdülőkor jellegzetességei. kapcsolatos információs szöveg Lelki problémák a feldolgozása. serdülőkorban. Beszélgetés a serdülőkorról, A család és a felnőtté válás. saját tapasztalatok megvitatása. A magyar társadalom A magyar társadalom állapotát lelkiállapotának jellemzői. bemutató informáló szövegek elolvasása, feldolgozása, grafikonok, ábrák elemzése. Filmvetítés a témával kapcsolatban. Egyén, család, társadalom. A család helyzete, működése A család funkciói. napjainkban – tanulói példák Társadalmi konfliktusok. gyűjtése, megbeszélése. Kisebbségi élethelyzetek; Egyéni és közös anyaggyűjtés, deviancia. ismeretterjesztő szövegek Előítélet, tolerancia, feldolgozása a család szerepéről szolidaritás. régen és ma. A kommunikáció szerepe a Szituációs játékok rendezése a modern társadalomban. tolerancia és szolidaritás gyakorlására. Egyéni és közös anyaggyűjtés, feldolgozás a média hatalmáról. Az európaiság gyökerei. Eltérő források gyűjtése, Európa „kettészakadása‖ a II. összevetése, feldolgozása. világháború után. Európa II. világháború utáni Nemzetközi biztonsági és változásairól. katonai szervezetek. Az ENSZ működését bemutató Az Európai Unió kialakulása ábra szöveges kifejtése, az és szervezete. ENSZ alapokmányának Az új évezred kihívásai. elemzése. Magyarország és az Beszélgetés, vita az integráció integráció. pozitív és negatív hatásairól, Magyarország Uniós csatlakozásának kérdéseiről. Egyéni és közös anyaggyűjtés, feldolgozás az új évezred kihívásairól.

313


Pedagógiai Program


A tanuló ismerje meg a társadalmi együttélés szabályait. Tudja alapvető jogait és kötelességeit. Ismerje a Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi problémák felismerésére, beazonosítására, önálló véleményalkotásra. Ismerje a demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeit. Ismerje a jelenkor legfontosabb kihívásait, az egyén felelősségét és cselekvési lehetőségeit.

314


Pedagógiai Program

TESTNEVELÉS Alapelvek Az iskolai testneveléssel szemben támasztott általános társadalmi elvárások:         

az egészség megőrzése és megszilárdítása, az egészséges életmódra nevelés; az egészségkárosodások kiküszöbölése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, a preventív szemlélet elfogadása, a sérülésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása; a motoros képességek fejlesztése; a sokoldalú mozgásműveltség kialakítása; a mozgás, a játék, a verseny és a sportolási igények felkeltése, illetve kielégítése; a tanulók közötti hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése; az egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása; a sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati és pszichikai tulajdonságainak legjobban megfelelő sportágválasztás.

Ezen igények megvalósításához, a társadalmi elvárásoknak történő megfeleléshez a sport, mint eszköz szolgál. Célok A tantárgy alapvető – társadalmi – célja a diákok klasszikus értelemben vett „sportemberré‖ és sportoló emberré válása. Ezen nemes cél eléréséhez elengedhetetlen:        

egy, az egész életen át tartó, testkulturális tevékenységprofil kialakítása; a tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása; az alapvető viselkedési minták kialakítása és alkalmazása a testnevelés eszközeivel; ismeretek, meggyőződések, értékítéletek kialakítása az ember biológiai létéről és pszichikai természetéről; az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása; az iskolai testnevelés aktívabb szerepvállalása az önkifejezésben, az önmegvalósításban; az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására, illetve fenntartására. felkészíteni a diákokat a hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmények testnevelő-edző, illetve rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakjaira kvalifikáló felvételi vizsgák teljesítésére.

315


Pedagógiai Program

9. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/ hét Cél    

A tanulók tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó készségének fejlesztése a testnevelés eszközeivel. Úszáskészség kialakítása, fejlesztése. Váljanak képessé a sportjátékok űzésére. Az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése.

Tananyag I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futások: 3000 méter teljesítése fiúknak, 2800 méter lányoknak, 13 perc alatt. Gyorsfutások: 5x60 méter teljesítése. Futóiskola gyakorlatai 30 méteres távon. B) Ugrások Sorozatszökdelések egy és páros lábon súlyterheléssel. Gátszökdelés páros lábon, 8 gát fölött. C) Dobások 4 kilogrammos tömöttlabda dobások előre és hátra. D) Ügyességfejlesztés Labdás ügyesség fejlesztése 2 labdával végrehajtott gyakorlatokkal. II. GIMNASZTIKA Határozott formájú 8 ütemű szabadgyakorlatok. Határozott formájú bordásfalés kéziszer-gyakorlatok. Stretchgimnasztika. III. ATLÉTIKA A) Futások 100 méteres síkfutás. 400 méteres síkfutás.

Követelmény

Megjegyzés

Váljanak képessé a megadott távot egyenletes tempóban, a megadott idő alatt teljesíteni. Gyorsasági állóképesség fejlesztése. A szintidő fiúknak 9,00 másodperc, lányoknak 9,20 másodperc.

Legyenek képesek folyamatos szökdelésre, súlyterheléssel.

Az osztott figyelem képességének kialakítása.

Ismerjék meg és tudják alkalmazni a stretching gyakorlatokat edzésmunkájuk során is.

Lányoknak 15,00 másodperc, fiúknak 13,00 másodperc alatt. Lányoknak 72,00 másodperc, fiúknak 62,00 másodperc alatt.

316

1 kilogrammos kézisúlyzóval.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 12 perces futás. B) Ugrások Magasugrás flop-technikával. Távolugrás lépőtechnikával. C) Dobások Súlylökés. Lányok 4 kilogrammos, fiúk 5 kilogrammos súlygolyóval. IV. TORNA A) Talaj Az általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése. B) Szekrényugrás Az általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése. C) Gerenda Az általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése. D) Gyűrű Az általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése. V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok  Tűzharc.  Érintős kézilabda.  Fejelős kézilabda.  Fogójátékok.  Pókfoci. B) Sportjátékok Kézilabda  Kapura lövés labdavezetésből.  1:1 és 2:1 elleni játékok.  Beálló játékos lövésmódjai. Kosárlabda  Sarkazás után ziccer dobás.  Játék két palánkra. Labdarúgás  Játék a kispályás labdarúgás szabályai szerint két kapura. VI. ÚSZÁS 1. Ismétlés, gyakorlás

Legyenek képesek lendületszerzéssel szabályos becsúszás végrehajtására.

Legyenek tisztában az akrobatikus elemek helyes technikai végrehajtásának módjával.

Képesek legyenek lendületes gyakorlat végrehajtására.

Az általános iskolából hozott mozgásminták értékelése, javítása. Ismerjék a kosárlabdázás játékszabályait.

A négy úszásnem versenyszabályoknak megfelelő technikai végrehajtása, minden 317

Pedagógiai Program


2. Felzárkóztatás

3. Állóképesség fejlesztés

Pedagógiai Program

versenytávon. A nem sportiskolai típusú általános iskolából érkezők felzárkóztatása: legalább három úszásnem versenyszabályoknak megfelelő technikájának elsajátítása. Egyénileg differenciált módon.

Szükség esetén:úszólap használata.

10. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/ hét Cél     

A csapatszellem kialakítása. A társ munkájának tisztelete. A tudatos proprioceptív érzékelés kialakítása. Váljanak képessé hosszú távú megterhelések elviselésére. Tudjanak sportjátékokat játszani tanári irányítás nélkül, alakuljon ki szabályismeretük.

Tananyag I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS  A) Futások Állóképességi futások.  3200 méter egyenletes iramban.  800 méteres táv teljesítése közepes iramban, kétszer. Rövidtávú futások.  Fokozó futások 40 méteres távon.  Sprintfutások 40 méteres távon.  Futások a társ ellenállásával szemben.  Ritmusfutások alacsony gátak fölött 50 méteres távon.  Fokozó futások lejtőn 30 méteres távon. B) Ugrások  Gátszökdelés páros lábon 8 gát fölött.  Tízes ugrások váltott

Követelmény

Megjegyzés

Legyenek képesek a 800 méteres távok egymás utáni teljesítésére fiúk 2:50 perc, lányok 3:05 perc alatt. Pihenő idő: 10 perc.

Ismerjék meg és sajátítsák el a gátfutás technikáját. Tudatosuljon a lendítő láb szerepe és feladata a futómunkában. Ritmusos szökdelésre váljanak képessé. Törekedjen jó eredmény elérésére.

318

A gyakorlatokat alacsony gátmagasságon /50 cm/ hajtják végre.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr lábon.  Mélybeugrások páros lábon, változó magasságon. C) Dobások  Kétkezes dobások beszökkenéssel előre, fiúk 4 kilogrammos, lányok 3 kilogrammos medicinlabdával.  Kétkezes dobások hátra. 



D) Ügyességfejlesztés  Akadálypálya építésével az ügyesség fejlesztése. II. GIMNASZTIKA

 Határozott formájú szabad-, kézisúlyzó-, ugrálókötél- és padgyakorlatok.  Ortopédiai elváltozásokat megelőző, határozott formájú szabadgyakorlatok.  Stretchgimnasztika.  Zenére végzett egyszerű kézisúlyzó gyakorlatok. III. ATLÉTIKA A) Futások  100 méter teljesítése időre.  Sprint versenyek.  Váltóversenyek 4x100 méteren és 4x400 méteren, térdelőrajttal.

B) Ugrások  Távolugrás, lépő technikával 12-15 lépés nekifutással.  Hármasugrás 5-7 lépés nekifutással, elugrósávból.  Magasugrás floptechnikával. C) Dobások

Pedagógiai Program

Törzsizomzatuk és lábuk ereje tegye lehetővé a gyakorlat végrehajtását.

Az általános ügyességen túl a feladatmegoldó ügyességnek kell túlsúlyban lenni. Az előző évfolyamok követelménye.

Szintidő lányoknak 15,00 másodperc, fiúknak 13,00 másodperc. Ismerjék a váltófutások szabályait. Legyenek tisztában a pályaelhagyások következményeivel. Tudják és ismerjék a váltózóna jelentőségét. Ismerjék és tudják a hármasugrás technikáját. Fiúk: 12 méter, lányok: 9 méter. Alakuljon ki bennük a légmunkához elengedhetetlen proprioceptív érzékelés.

319

Csapatszellem kialakítása. Felelősség a saját teljesítményért.


Pedagógiai Program

 Súlylökés háttal felállásos Ismerjék a súlylökés becsúszásos technikával,fiúk versenyszabályait. 5 kilogrammos, lányok 4 kilogrammos súlygolyóval. IV. TORNA A) Talaj  Az eddig tanultak ismétlése.  A technikai végrehajtás tökéletesítése. B) Szekrényugrás Törekedjenek az ugrások első és  Az eddig tanultak ismétlése. második ívének helyes technikai  A technikai végrehajtás végrehajtására. tökéletesítése. Ismerjék a segítségnyújtás szabályait. C) Gerenda Alakuljon ki gerendagyakorlatukban  Az eddig tanultak ismétlése. a stabil egyensúlyi helyzet, a  A technikai végrehajtás gyakorlatok végrehajtása közben. tökéletesítése. D) Gyűrű Képesek legyenek lendületes  Az eddig tanultak ismétlése. gyakorlat végrehajtására.  A technikai végrehajtás tökéletesítése. V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Futógyorsaságuk kihasználásával  „Cicajáték.‖ oldják meg a futó játékokban adódó  Fejelős kézilabda. taktikai feladatokat.  Érintős pontszerző.  Keresztező fogó.  Félperces fogó.  Pókfoci. B) Sportjátékok Váljanak alkalmassá a Kézilabda csapatsportok űzésére, tanári  Elhajlásos lövés. irányítás nélkül.  Azonos lábról történő felugrásos lövés.  Szélső játékos lövése: beugrásos lövés.  Taktika: 2:2 és 3:2 elleni játék.

Kosárlabda A tanult technikai labdagyakorlatok, valamint taktikai játékok. 320


Röplabda  Játék 2 csapatban, egyszerűsített szabályokkal. VI. SZABADIDŐ SPORTOK  Tollaslabda.  Asztalitenisz.  Floorball.  Ultimate Frisbee.  Korcsolyázás.  Sízés.  Baseball.

Pedagógiai Program

Ismerjék a rekreációs tevékenységeket.

11. évfolyam Időkeret: 72 óra/ hét; 2 óra/hét Cél   

Ismerkedjenek meg a gerelyhajítás alapjaival. Ismerjék meg az érettségi és felvételi követelményeket. Sajátítsák el a röplabdázás alapjait, ismerjék szabályait.

Tananyag I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások  Állóképességi futások 3500 méteres távon „Fartlek‖ módszerrel.  Gyorsaságfejlesztés 40 méteres távon.  Rajtversenyek különböző kiinduló helyzetekből.  Futóiskola gyakorlatai. B) Ugrások  Szökdelőversenyek távolságra, váltott és egy lábon.  Szökdelések különböző magasságú akadályok fölött, súlyterheléssel.  Mélybeugrások után egyenes vonalú szökdelések. C) Dobások  Súlygolyó dobások előre

Követelmény

Legyenek képesek hosszú távú állóképességi munka közben ritmusváltásokra. Reakció- és mozdulatgyorsaságuk alkalmazkodjon a versenyhelyzetekhez.

Törekedjenek minél nagyobb távolságra. Legyenek urai mozgásuknak súlyterhelés mellett.

321

Megjegyzés

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr két kézzel, távolságra törekvéssel.  Súlygolyó dobások hátra, két kézzel.  1kilogrammos medicinlabda dobások távolságra. D) Ügyességfejlesztés  Mászás, függeszkedés rúdon és kötélen, ülésből indítva.  Vándormászás kötélen és bordásfalon.  Labdás ügyesség fejlesztése 2 labdával. II. GIMNASZTIKA  Határozott formájú, 8 ütemű szer- és kéziszergyakorlatok.  Az ortopédiai elváltozásokat és a sportági ártalmakat megelőző gyakorlatok.  Stretchgimnasztika.  Zenés gimnasztika összefüggő gyakorlattal. III. ATLÉTIKA A) Futások  2x400 méter futás.  2x60 méter versenyhelyzetekben.

B) Ugrások  Magas és távolugrás a tanult technika alkalmazásával.  Ötös és tízes ugrások váltott és egy lábon, 3-5 lépés lendületszerzéssel. C) Dobások  Súlylökés becsúszással.  Gerelyhajító iskola.  Gerelyhajítás helyből, sétából, 3 lépés lendületszerzéssel.

Pedagógiai Program

Gerelyhajítás előkészítő gyakorlataiban jelenjen meg a dobás nagyságát befolyásoló ívhelyzet tudatos kialakítása.

A felvételi követelmények szerint tudjon ülésből indítani függeszkedést.

Ismerje saját sportága ortopédiai elváltozásokat kiváltó edzésgyakorlatait és ezek korrekciós lehetőségeit. Ismerje a nyújtások jelentőségét, a sporttevékenységben betöltött szerepüket.

 Legyenek képesek a 400 méter teljesítésére sorozatban, fiúk 62,00 másodperc, lányok 72,00 másodperc alatt, 8 perc pihenővel. Versenyek. Legyen képes a lendületszerzés sebességét átvinni az ugrások nagyságára.

Ismerje meg a gerelyhajítás alapjait. Lányok 4 Ívhelyzet kialakítása, dobóterpesz kilogrammos, kialakítása. fiúk 6 kilogrammos súlygolyóval.

322

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr IV. TORNA A) Talaj  Az előző osztályok gyakorlatanyaga.  Rundel. B) Szekrényugrás  Az előző osztályok gyakorlatanyaga. C) Gerenda  Az előző osztályok gyakorlatanyaga.

Pedagógiai Program

Képesek legyenek a lendületszerző ugrások közül a „Rundel‖ helyes technikai végrehajtására. Az előző osztályok követelményei.

Alakuljon ki gerendagyakorlatukban a stabil egyensúlyi helyzet a gyakorlatok végrehajtása közben.

D) Gyűrű Képesek legyenek lendületes  Az előző osztályok gyakorlat végrehajtására. gyakorlatanyaga. V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok  Alagút fogó.  Méta játék.  Küzdő játékok.  Váltóversenyek.  Kapitánylabda. B) Sportjátékok Kézilabda Legyenek tisztában az egyes posztok  Lövések társtól kapott lövésformáival. labdával: Tudják a játék technikai elemeit.  -bevetődés utáni kapura lövés,  -beugrás utáni kapura lövés,  -felugrásos kapura lövés.  Taktika: 5:1-es védekezés.  5:1-es védekezés elleni támadás. Röplabda  Alapkosár érintés.  Alkar érintés.  Feladás.  Taktika: játék egyszerűsített szabályokkal. VI. SZABADIDŐ SPORTOK  Korcsolyázás.  Sízés.  Görkorcsolyázás.

Ismerjék meg a szabadidő aktív eltöltésének lehetőségeit, a saját sportági mozgásuk alkalmazása 323

Sítábor, kerékpártúra szervezése.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr  Kerékpározás.  Teke.  Floorball.  Baseball.  Ultimate Frisbee.

nélkül.

Pedagógiai Program Teke versenyek.

12. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Cél   

Középiskolai tanulmányaik végére legyenek tisztában a bemelegítés jelentőségével. Tudjanak összeállítani önállóan bemelegítő sorokat. Ismerjék meg a szabadidő sportok szépségeit.

Tananyag Követelmény Megjegyzés I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások  Állóképességi futások 3600 Ismerjék futás közben a ritmusváltások jelentőségét. méter résztávos teljesítése. Törekedjenek a győzelemre  Gyorsaságfejlesztés: versengések közben. futóversenyek párokban, különböző kiinduló helyzetekből.  Futóiskola gyakorlatai 30 méteres távon, versenyszerűen. B) Ugrások Rendelkezzenek a Súlyterhelés: 2x2  Szökdelések egy és kilogrammos kézisúlyzó. páros lábon, távolságra és sorozatszökdelések végrehajtásához sebességre törekvéssel, elengedhetetlen láberővel. versengéssel.  Mélybeugrások 1, 2 részes svédszekrényről, súlyterheléssel. C) Dobások A gerelyhajítás ívhelyzetének  Dobások két kézzel 2 tudatos kialakítása. kilogrammos labdával távolságra.  Dobások egy kézzel 1 kilogrammos labdával, távolságra törekvéssel.  Dobások hason- és hanyattfekvésből 3 kilogrammos, 4 kilogrammos

324

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr medicinlabdával. D) Ügyességfejlesztés  Labdásügyesség fejlesztése 2 labdával.   Kötélmászás, függeszkedés terpeszülésből, időre.

Pedagógiai Program

Tudjon végrehajtani a A labdák lehetnek figyelem megosztását követelő különböző sportjátékok gyakorlatokat. labdái. A felvételi előírások alapján legyen képes a kötélmászás, illetve függeszkedés technikai végrehajtására.

II. GIMNASZTIKA Tudjanak önállóan Edzésmunkájukban  Összefüggő 64 ütemű összeállítani 6-8, az edzés, a jelenjen meg a gyakorlat elsajátítása. tanóra jellegének megfelelő, 8 testnevelésórán elsajátított  A gyakorlat zenére ütemű gyakorlatokból álló ismeretek tudatos történő végrehajtása. gyakorlatsort. alkalmazása.  Bemelegítő gyakorlatsor összeállítása a saját sportágnak megfelelően. III. ATLÉTIKA A) Futások  100 méteren versenyek. Legyenek képesek az atlétikai versenyeken a szabályok  Rajtkészség fejlesztése tudatos alkalmazására. 15 méteres távon.  A kanyarfutás technikája. B) Ugrások  A megtanult ugrótechnikák alkalmazásával versenyek. C) Dobások  Gerelyhajítás 5-7 lépés lendületszerzésből, beszökkenéssel.  Súlylökés háttal felállásból, becsúszással. IV. TORNA Legyenek képesek a megtanult  A 9-11. évfolyamon megismert szereken, önállóan elemeket gyakorlatba rendezni. összeállított, összefüggő gyakorlatok bemutatása. V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Dobókészségük tegye lehetővé a  Egyszerű fogójátékok. sportjátékok élvezetes játszását.  Tűzharc.  Bombázó.  Méta játék. 325

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr  Kapitánylabda.  Zsinórlabda.  Pontszerző feladatokkal. B) Sportjátékok Kézilabda  Az 9-11. évfolyamon elsajátított technikai és taktikai elemek alkalmazása kétkapus játék közben. Kosárlabda  A 9-11. évfolyamon elsajátított technikai és taktikai elemek alkalmazása. VI. SZABADIDŐ SPORTOK  Korfball.  Úszás és vízi játékok.  Sízés.  Teke.  Bowling.  Kerékpározás.

Tanári irányítás nélkül, diák bíróval tudjanak a „fair-play‖ szabályai szerint játszani.

Pedagógiai Program

Házibajnokságokon fejlődjön játékkészségük.

Ismerjék és alkalmazzák a rekreációs tevékenységeket életvitelükben.

13. évfolyam Időkeret: 64 óra/év; 2 óra/hét Cél      

A kialakított jártasságok és készségek alkalmazása a sporttevékenységben. A szabadidő sportok tudatos művelése. A rekreáció egész életen át tartó szükségességének tudatosulása. A saját sportág mozgásanyaga által kiváltott ortopédiai elváltozások megelőzése, javítása. A (sport)társ teljesítményének tisztelete. A csapatszellem alakítása.

Tananyag I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások  a) Kitartó futások 3500 méteren, ritmusváltásokkal.  b) Gyors futások 25 méteres távon, rajtgyakorlatokkal különböző kiinduló helyzetekből. B) Ugrások

Követelmény

Tudatosan alkalmazzák a ritmusváltásokat az állóképességi futó munkájukban.

326

Megjegyzés

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr  Az elsajátított szökdelések és sorozatugrások gyakorlása. C) Dobások  Egy- és kétkezes dobások 2, 5 kilogrammos medicinlabdával. D) Ügyességfejlesztés  A 9-12. évfolyamon elsajátított gyakorlatok alkalmazása. II. GIMNASZTIKA  4-8 ütemű szabad- és kéziszer-gyakorlatok.

III. ATLÉTIKA  A 9-12. évfolyamon megismert atlétikai mozgások. IV. TORNA  A 9-12. évfolyamon elsajátított gyakorlatok.  Hat elemből álló összefüggő gyakorlat összeállítása önállóan. V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok  Fogójátékok.  Sorversenyek tárgykerüléssel.  Küzdő játékok.  Célba dobások.

Pedagógiai Program

Legyen képes a dobások helyes technikai végrehajtására.

Tudjon a sportágának megfelelő gimnasztikai gyakorlatsort összeállítani, edzésmunkájában alkalmazni. Az atlétika egyes szakágaiban rendezett versenyeken a szabályok ismerete és azok betartása. Legyen képes tornagyakorlatok önálló összeállítására.

ÉS



B) Sportjátékok  A 9-12. évfolyamon elsajátított sportágak technikai és taktikai elemeinek alkalmazása. VI. SZABADIDŐ SPORTOK

Diák játékvezetők segítségével, élvezetes, folyamatos játék. A cél, hogy a 13. évfolyam végére tudatosuljon a sportoló diákokban a szabadidő sportok preventív hatása és aktív pihentető

327


 Teke.  Baseball.  Tollaslabda.  Ultimate Frisbee.  Úszás és vízi játékok.  Tenisz.  Asztalitenisz.  Korcsolyázás.  Sízés.  Kerékpározás.

Pedagógiai Program

jellege. Váljon igényükké ezeknek a mozgásformáknak a rendszeres űzése, illetve legyenek képesek egész életmódjukat ezen ismeretek figyelembevételével alakítani. Ismerjék meg azokat a szabadidős A szabadidő sporttevékenységeket, amelyeket sportok tömbösített az iskolai tanulmányaik órák keretében is befejeztével szívesen űznének. gyakoroltathatók.

328


Pedagógiai Program

ÓRARENDI SPORTÁGI EDZÉS 9-13. évfolyam Végső cél a diákok élsportolóvá válása Célok    

A fokozott teljesítményekhez szükséges motoros képességek fejlesztése. Az adott sportág terhelésének megfelelően az izom, ín, szalag és csontrendszer, valamint a légző- és keringési rendszer teherbíró képességének fokozása, a sportági alkalmazkodó képesség fejlesztése intenzív terhelés hatására. Az életkori sajátosságok figyelembevétele a képzés során. A sportági fejlődés ütemét befolyásoló élettani tényezők egyénspecifikus feltérképezése, melyek elsősorban az idegrendszer fejlettségétől és a környezeti tényezők befolyásoló szerepétől függenek.

A képzésnek ezen szakaszában, illetve a sportági ismeretek közlésében az adott sportág, mint cél jelenik meg. Munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha tanulóink a választott sportágukban minél nagyobb számban lesznek utánpótlás válogatott kerettagok. Emellett felnőtt versenyzőként, csapatsportágakban, legalább NBI/B-s sportolókká, illetve egyéni sportágakban az országos bajnokságok döntőinek rendszeres résztvevőivé válnak.

329


Pedagógiai Program

TESTNEVELÉSELMÉLET Célok       

Elhelyezni a Testnevelés és sport műveltségi területet a társadalom szegmensei között. Tudatosítani az egyes mozgásos cselekvések élettani és pedagógiai hatásait. Megtanítani a sportolót önmaga megismerésére, e tudás birtokában pedig az eredménycentrikus versenyzésre és edzéstevékenységre. Megtanítani a sportolót a sportpályán és az életben is helyes interperszonális kapcsolatok kialakítására. A diák ismerje fel, hogy sportteljesítménye hatékonyabbá válik a megszerzett elméleti tudás felhasználásával. Belső motivációvá tenni az egészséges életvitelt és a fair-play szellemiségét. A sporttörténet – és az olimpiai játékok történetének – tanításán, tanulásán keresztül fejleszteni a sportolói és magyar identitás tudatot.

Követelmények Az elméleti ismeretek tantárgyainak tananyaga teljes egészében lefedi a testnevelés érettségi szóbeli követelményeit. Ennek megfelelően az egyes tantárgyak követelményei megegyeznek a kapcsolódó érettségi témakörök feldolgozásával és elsajátításával.

Sportismeretek I. Testneveléselmélet 12. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél   

A sporttal és a testneveléssel kapcsolatos fogalmak tisztázása. A testi nevelés, az iskolai testnevelés és a sport társadalmi funkcióinak tudatosítása. A különböző testmozgások társadalmi, szociális és pedagógiai feltételeinek és következményeinek értelmezése. Témakör

I. Alapfogalmak 1. Testkultúrával kapcsolatos fogalmak

Tananyag

Érték. Egészség. Kultúra. Sport.

330

Fejlesztési feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek


Pedagógiai Program

Szomatikus nevelés. Testnevelés. II. Rendszerezés 1. A testnevelés rendszere

2. Az intézményes keretek között folyó testnevelés

3. Diákok csoportjai

III. A testnevelés és sport célja és tartalma 1. Célok 2. A testnevelés művelődés tartalma

IV. Sport és egészségvédelem 1. A sport aktív és inaktív hatásai 2. Az egészségvédelem funkciói, feladatai

3. Az egészségvédelem folyamatai, területei

Intézményes keretek között folyó testnevelés. Rekreációs testnevelés és sport. Preventív célzatú testnevelés. Gyógytestnevelés. Általános felkészítés: oktatási intézmények. Speciális felkészítés: egyesületek, sportiskolák, fegyveres testületek, speciális felkészítő intézmények. Normál, könnyített, gyógytestnevelésre utalt, (mozgásos cselekvések alól) felmentett. A társadalom által támasztott igények. Életkornak megfelelő testi és lelki igények. A mozgásos tevékenységek biológiai és pszichikai hatásainak ismerete. A környezet változásainak értékelése. Az egyéni életmód, tevékenység összhangja. Higiéniai eljárások, szokások ismerete, és a szükséglet kialakítása az egészséges életmódra. Alapvető viselkedési- és mozgáskészségek elsajátítása. Játék- és sportkultúrában való jártasság kialakítása. A magyar társadalom sportfelfogása. A passzív sport fogalma. A magyar tömeg-, illetve szabadidősport állapota, lehetőségei. A mozgást háttérbe szorító életmód ellensúlyozása. A munkaártalmak korrigálása. Az egészséges életre vonatkozó szabályok megismerése. Egészség jelentőségének tudatosítása. Ismeretszerzés. Egyéni tapasztalatszerzés. Személyi, táplálkozási, öltözködési, 331

Példák keresése. Vita.


Pedagógiai Program

környezeti, nemi higiénia. Helyes napirendre nevelés. Testi tevékenységre, sportra nevelés. Helyes testtartásra nevelés. V. A testnevelés személyiségfejlesztése 1. A társadalom által támasztott igények 2. Befolyásoló tényezők

3. Az iskolai ifjúság testnevelése

VI. A testnevelés művelődési anyaga 1. A testnevelés hármas felosztása 2. Mozgásos cselekvések csoportosításai

Önállóság, tolerancia, önfegyelem, rugalmasság, nyitottság, leleményesség, kreativitás, valós önértékelés, döntési képesség. Az edző. A testnevelő tanár. Sporttársak. „Önfejlesztés‖. Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós előadása. Elhangzott: az Országos Testnevelési Kongresszuson. 1930. november 22-én Szegeden. Mozgásos cselekvések. Elméleti ismeretek. Járulékos tényezők (infrastruktúra, eszközök, etc.). Mechanikai szempont szerint. Mozgásszerkezeti szempont szerint: térbeli, időbeli, dinamikai jegyek. Tanítás-tanulás szempont szerint: generikus, ordinatív, inventív-kreatív mozgások (;nyílt-, zárt készség).

Ötletroham. Vita. Egyéni példák keresése. Vita. Forráselemzés. Vita.

Sportági példák keresése.

VII. Mozgáskészség és sporttechnika 1. Fogalmak tisztázása

Mozgáskészség. Technika. Sporttechnika. Technikai modell. Egyéni modell.

2. A mozgáskészség csoportjai

Poulton-féle csoportosítás. Farfell-féle csoportosítás. Testhossz tengelyéhez viszonyítva.

3. Motoros képességek

Általános alapelvek. Kondícionális képességek. Koordinációs képességek.

332

Példák keresése.


Pedagógiai Program

4. Terhelés

Ötletroham.

Szervezetre gyakorolt hatás. Környezeti tényezők. Mutatók.

5. Képességfejlesztés

Általános elvek.

Vita.

Egyéni tapasztalatok. Követelmény: Érettségi „A” tételek: 1. A testnevelés rendszerezése, célja, tartalma és művelődési anyaga. 2. A testnevelés és sport egészségügyi és személyiségfejlesztő hatásai. Érettségi „B” tételek: 1. Testneveléssel kapcsolatos alapfogalmak. 2. Mozgáskészséggel és sporttechnikával kapcsolatos fogalmak.

333


Pedagógiai Program

Sportismeretek II. Sportegészségtan

12. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél        

Legyen tudatában a sportnak, mint pozitív változásokat kiváltó tevékenységnek az egészséges életmód kialakításában elfoglalt szerepével. Ismerje és alkalmazza a sport higiéniai szokásait, elvárásait. Ismerje meg és alkalmazza a sporttáplálkozás törvényszerűségeit. Ismerje, és eredményes sporttevékenysége érdekében tudatosan alkalmazza a táplálék kiegészítőket. Legyen tisztában a dopping káros hatásaival. Ismerje meg a sportsérülések elkerülésének lehetőségeit. Ismerje a sérülések utáni rehabilitációs időszak teendőit, jelentőségét. Ismerje meg és vegye igénybe a sportegészségügyi szolgáltatásokat.

Témakör

I. Alapfogalmak  1. Egészségtan  2. Sportegészségtan

Tananyag


WHO alapokmány: „Az egészség nem a betegség hiánya‖ A sport környezetének egészségtani kérdései. A sportolás hatása az ember szervezetére (adaptációs folyamatok), egészségére. Dr. Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913).

Forráselemzés.

II. Edzés, versenyzés  Életkori és nemi sajátosságok,  1. Az edzésfolyamat edzésintenzitás, sokoldalúság, adaptáció, egészségtani környezeti tényezők, terhelés-pihenés követelményei aránya /Arndt-Schulz-féle szabály/. A versenyzést meghatározó tényezők:  2. Versenyzés technikai tudás, fizikai érettség, szellemi-érzelmi alkalmasság. Rajtállapot, rajtapátia. A bemelegítés jelentősége.

334

Példák keresése a sport hatásaira. Tanulói gyűjtőmunka. Forráselemzés.

Saját sportolói tapasztalatok gyűjtése.


Pedagógiai Program



III. Táplálkozás  1. Sport és táplálkozás

 2. Mennyit együnk?  3. Mit együnk?

 4. Étrend összeállítási szabályok

A sporttáplálkozás, mint alkalmazott tudomány. Kalória, kalóriaszükséglet, alapanyagcsere, direkt és indirekt kalorimetria. A különböző sportágak kalória szükséglete. Mennyiségi és minőségi követelmények a táplálkozásban. Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi anyagok, vitaminok, sók. Fehérjedús táplálkozás, szénhidrátdús táplálkozás. Táplálékhasznosítás:- emésztés – felszívódás,- átalakítás a májban, hasznosítás. Versenyek előtti és utáni táplálkozás.

Dietétikai szakcikkek gyűjtése, értelmezése.

IV. Táplálék kiegészítők Vitaminok, ásványi sók, fehérjék, izotóniás italok, regenerációs porok. V. Dopping  Megjegyzés: véleményünk szerint a dopping elleni feltétel nélküli „harc‖ egyik legfontosabb része, hogy a fiatalok a lehető legtöbb szakmai szempontból ismerjék meg a fair-playnek ellentmondó és egészségileg is romboló hatású jelenségeket. VI. Sportsérülések, betegségek, fertőzések

Fogalma: „testidegen anyag egészséges emberbe juttatása‖. Anabolikus szteroidok, amfetaminok, efedrin, kábítószerek. Dohányzás, alkohol. Vérdopping, géndopping.

Magyar dopping ügyek.

Sportsérülések ellátása egészségügyi intézményekben. Rehabilitáció. Lázas beteg állapot kontraindukciója a sporttevékenységre. Fertőző betegségek egészségtana. VII. sportegészségügy

Magyar Szervezeti felépítés. A sportorvosi szakszolgálatok. A szűrővizsgálatok jelentősége. A versenyengedélyek feltételei.

335

Konzultáció.


Követelmény: Érettségi „A” tételek: 1. Táplálkozás. 2. Sportsérülések és a magyar sportegészségügy. Érettségi „B” tételek: 1. Edzés, versenyzés. A bemelegítés szerepe. 2. Táplálék kiegészítők. Dopping elleni harc.

336

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

Sportismeretek III. Edzéselmélet

12. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél     

A tanulók legyenek tisztában az edzéselmélet tudományának területével, céljaival. A tanulók ismerjék a kondicionális és a koordinációs képességek fogalmát, megjelenési formáit és fejlesztési lehetőségeit. A versenyhelyzet és a rajtállapot optimalizálásának szükségessége váljon belső motivációvá. A tanulókban tudatosodjon a bemelegítés fontossága, önállóan is legyenek képesek bemelegíteni. Legyenek képesek az edzéselmélet tantárgyból tanult ismereteiket sportolás közben tudatosan alkalmazni.

Témakör

I. Bevezetés 1. Az edzéselmélet története 2. Alapfogalmak II. A teljesítmény és az edzés összetevői 1 Teljesítmény összetevői

2. Edzettség összetevői

3. Edzéselvek

Tananyag


A versenysport kialakulása. Az edzéselmélet tudományának története. Edzésrendszer, edzésmódszer. Edzéseszközök: -pozitív eszközök; -negatív, káros eszközök. Teljesítőképesség -fogalma, részei, képezhetősége. Teljesítőkészség -fogalma, részei, nevelhetősége. Motorikus, pszichés, fiziológiai, alkati összetevők. Fokozódó terhelés. Terhelési ciklusok. Formaidőzítés.

337

„Arndt-Schulz-féle szabály‖ értelmezése.


Pedagógiai Program

III. Terhelés; elfáradás 1. Terhelés

2. Elfáradás IV. Kondícionális képességek 1. Fogalmak 2. Állóképesség

3. Gyorsaság

4. Erő

5. A kondícionális képességek komplexitása 6. Ízületi mozgékonyság

Külső terhelés fogalma és paraméterei. Belső terhelés fogalma és jellemzői. Terhelés mértéke: optimális, alul-, túlterhelés, túledzés. Mozgásinger adaptáció. Elfáradás szakaszai, területei. Erő, állóképesség, gyorsaság, ízületi mozgékonyság. Izom, izom működése. Osztályozás energiafelhasználás szerint: - aerob, - anaerob alaktacid, - anaerob laktacid állóképesség. Állóképesség fajtái: - hosszútávú-, - erő-, - középtávú-, - gyorsasági-, - rövidtávú-, - pszichés állóképesség. Állóképesség fejlesztésének módszerei: - aerob hatású módszerek, - anaerob hatású módszerek. Limitáló tényezők. Megnyilvánulási formái: - reakció-, - mozdulat-, - mozgásgyorsaság. Gyorsaság fejlesztésének módszerei. Erő osztályozása az ellenállás nagysága szerint. Erőfejlesztés: - általános jellemzők, - módszerek, - életkori jellemzők, - szabályok. Erő, állóképesség, gyorsaság összefüggései. Az ízületi mozgékonyság fajtái: - aktív-, - passzív-, - statikus-, - dinamikus-, - speciális hajlékonyság. Fejlesztésének módszerei: - nyújtó hatású gimnasztika, - statikus nyújtás, 338

Egyéni példák keresése.

Táblázatba rendezés.

Sportági példák gyűjtése.

Sportági példák felsorolása.

„Képességek piramisá―-nak értelmezése. Fritsch (1977).


Pedagógiai Program

- stretching. V. A koordinációs képességek 1. Mozgáskoordináció

2. Mozgástanulás

3. Mozgásszabályozás 4. Mozgásátalakítás 5. Mozgáskészség

6. Fogalmak VI. Versenyzés 1. Edzés és versenyzés összefüggései 2. Versenyhelyzet 3. Rajtállapot

Fogalommagyarázat. Jellemzők. Koordinációs képességek fajtái. Célmeghatározás. Fázisai: - kognitív, - asszociációs, - automatizációs fázis. Hibajavítás. Fogalom tisztázása.


Fogalom tisztázása. Mozgáskészség jellemzői. Zárt jellegű mozgások. Nyílt jellegű mozgások. Ügyesség, technika, stílus. Stratégia. Taktika. Szempontok: idő, kockázat, teljesítmény, külső környezet. Versenyhelyzet elemzésének szempontjai. Versenyzési motívumok. Versenyzési konfliktusok. Rajtkészség. Rajtláz. Rajtapátia.

Követelmény: Érettségi „A” tételek: 1. Kondícionális képességek. 2. Koordinációs képességek. Érettségi „B” tételek: 1. Terhelés; elfáradás. 2. Versenyhelyzet. Rajtállapot.

339

Összehasonlítás. Táblázatba rendezés.



Pedagógiai Program

Sportismeretek IV. Sport és szervezetei 12. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél      

A magyar sport szervezeti felépítésének áttekintő ismerete. A legfontosabb sportszervezetek és sportvezetők megismerése. A hazai és a nemzetközi sportdiplomácia működési mechanizmusának alapszintű értelmezése. Sportprotokoll ismeretek elsajátítása. Alapvető sportszervezési ismeretek közvetítése. Egy sportverseny, illetve sportrendezvény menetrendjét önállóan legyen képes megtervezni. Témakör

Tananyag

I. Sport a társadalomban 1. A sport helye a magyar Célok. társadalomban Folyamatok. Szervezet. Eredmény és értékelés. 2. A sportélet területei és Iskolai testnevelés – Személyiségformálás. jellemzői Szabadidő sport – Életmód alakítás. Versenysport – Teljesítményfokozás. II. Magyar sporttörvények 1. Áttekintő jogtörténet. Az 1913. évi „Lex Gerenday‖ és az 1921. évi „A testnevelésről...‖ szóló törvények. A ―szocialista testkultúra‖ szervezeti háttere. 2. A 2004/1. törvény a A dokumentum szerkezeti felépítése. sportról A sporttörvény tartalma. 3. Nemzeti sportszövetségek, alapítványok

Vezető testületek: - hierarchia, - struktúra, - financiális háttér.

340


Forráselemzés.


III. A magyar sport hierarchikus felépítése 1. Sportegyesületek 2. Sportági szakszövetségek 3. Tendenciák IV. A magyar sport aktuális helyzete 1. Infrastruktúra 2. Anyagi háttér

3. Szakember-képzés V. Utánpótlás-nevelés 1. Az utánpótlás-nevelés szervezeti felépítése

2. Diáksport VI. Sportszervezés 1. Alapelvek

2. Események szervezése 3. Versenyrendezés 4. Sportesemények dokumentumai

Pedagógiai Program

1989. évi II. törvény a sportegyesületek felépítéséről. 1996. évi LXIV törvény a sportági szakszövetségekről. Aktuális sportstratégiák.

Létesítmények száma és állapota az Európai Unió átlagaihoz viszonyítva. A sportra szánt állami támogatás. A sportra jutó pénzek elosztása. Szponzorációból befolyó pénzek. Testnevelő tanárképzés. Sportoktató és edző képzés. A „Bolognai― oktatási rendszer. Iskolarendszer. Diáksport. Sportegyesületi szakosztályok. Korosztályos versenyrendszerek. Korosztályos válogatottak. Diáksport bizottságok. Diáksport tanácsok. Magyar Diáksport Szövetség. Célkitűzés, tervezés, lebonyolítás sorrendisége. Elemzés fontossága. Felelősség kérdése. Szempontok. Szervezés szakaszai. Költségvetés. Előkészítés. Lebonyolítás. Utómunkálatok. Versenynaptár. Szervezési terv. Forgatókönyv. Versenykiírás. Jegyzőkönyv. Gazdasági elszámolás. Egyéb dokumentumok.

+1 Projektek ellenőrzése, megbeszélése

341

Negyedéves projekt készítése. Negyedéves projekt készítése.


Pedagógiai Program

Követelmény: Érettségi „A” tételek: 1. Magyar sporttörvények és a hazai sport és testnevelés jelenlegi helyzete. 2. A magyar sport hierarchikus felépítése és az utánpótlás-nevelés. Érettségi „B” tételek: 1. Egy sportverseny rendezési tervének elkészítése. 2. Sportesemények dokumentumainak ismertetése.

342


Pedagógiai Program

Sportági ismeretek

13. évfolyam Időkeret: 32 óra/év; 1 óra/hét Cél    

A tanulók ismerjék a sportágak csoportosítási lehetőségeit. Legyenek tisztában a sportágak szaknyelvével, szakirodalmával. Ismerjék a kiemelt sportágak szakágait, versenyszámait, versenyszabályait. Ismerjék a sportágak kialakulásának történetét; a múlt és jelen legendás sportolóit, a kiemelkedő eredményeket. Témakör

I. Forrásismeret 1. Fogalmak

2. Sport-szakirodalom 3. Sportsajtó

II. Atlétika 1. Sportág történet 2. Sportági ismeretek III. Úszás 1. Sportág történet 2. Sportági ismeretek.

Tananyag

A sportágak csoportosításának szempontjai. Sport-szaknyelv. Önéletrajzok, életrajzok. Feldolgozások. Tudósítások. Írott, audio, vizuális, elektronikus sajtó. A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, rekordok. Legnagyobb magyar sikerek. Sportág felosztása. Versenyszabályok. Szakirodalom. A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, rekordok. Legnagyobb magyar sikerek. Sportág felosztása. Versenyszabályok. Szakirodalom.

343


Ajánlott irodalom. Forráselemzés. Archív felvétel hallgatása, megtekintése.

Videózás. Versenylátogatás.

Videózás. Versenylátogatás.


IV. Torna 1. Sportág történet 2. Sportági ismeretek V. Labdajátékok 1. Labdarúgás

2. Vízilabda

3. Kézilabda

4. Kosárlabda

5. Tenisz

VI. Tradicionális magyar sportágak 1. Vívás

2. Kajak-kenu 3. Öttusa 4. Sportlövészet 5. Ökölvívás 6. Birkózás

A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók. Legnagyobb magyar sikerek. Sportág felosztása. Versenyszabályok. Szakirodalom.

Pedagógiai Program

Videózás. Versenylátogatás. Meghívott vendég.

A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok. Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok. Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok. Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok. Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. Sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok. Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok.

344

Videózás.

Videózás.

Videózás.

Videózás.

Videózás.

Videózás. Videózás. Videózás. Videózás. Videózás. Videózás.

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr 7. Cselgáncs VII. Egyéb olimpiai sportágak

VIII. Téli sportágak 1. Havon űzött sportok

2. Jégen űzött sportok

IX. Nem olimpiai sportágak 1. Floorball 2. Ultimate Frisbee 3. Rögbi 4. Amerikai football 5. Egyéb szabadidő sportok 6. Extrém sportok

7. Technikai sportok

A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. A soron következő nyári olimpiai játékok programjában szereplő – korábban nem tárgyalt – sportágak.

Videózás.

Az egyes sportágak története. Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek. Videózás. Versenyszabályok. A soron következő téli olimpiai játékok programjában szereplő sportágak. Sportági felosztás. Az egyes sportágak története. Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek. Videózás. Versenyszabályok. Magyar sikerek. Sportági felosztás. Az egyes sportágak története. Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek. Videózás. Versenyszabályok. Magyar sikerek. Játékszabályok. A sportág hazai helyzete. Játékszabályok. A sportág hazai helyzete. Játékszabályok. A sportág hazai helyzete. Játékszabályok. A sportág hazai helyzete. Sportági felosztás. Versenyszabályok. A sportágak hazai helyzete. Sportági felosztás. Versenyszabályok. A sportágak hazai helyzete. Sportági felosztás. Versenyszabályok. A sportágak hazai helyzete.

Követelmény: Érettségi „A” tételek: 1. 2. 3. 4.

Pedagógiai Program

Az atlétika történetének és versenyszabályainak bemutatása. Az úszás történetének és versenyszabályainak bemutatása. A torna történetének és versenyszabályainak bemutatása. Két megadott labdajáték történetének és szabályainak bemutatása.

345

Videózás. Videózás. Videózás. Videózás. Videózás. Videózás. Videózás.


Pedagógiai Program

Érettségi „B” tételek: 1. A testnevelés és sport területéhez kapcsolódó források ismertetése. 2. Egy szabadon választott tradicionális magyar sikersport történetének és versenyszabályainak ismertetése. 3. Egy szabadon választott szabadidő vagy extrém sport bemutatása. 4. A téli olimpiai játékok programjában szereplő sportágak felsorolása és ismertetése.

346


Pedagógiai Program

Sportpszichológia

13. évfolyam Időkeret: 32 óra/év; 1 óra/hét Cél       

A fiatal sportolók olyan alapismereteket sajátítsanak el, amelyek birtokában képessé válnak tehetségük minél teljesebb kibontakoztatására. Képesek legyenek sporttudományos igényességgel eligazodni a legfontosabb pszichológiai, sportpszichológiai alapfogalmak rendszerében. Ismerjék meg a sportteljesítményeket befolyásoló legfontosabb pszichológiai tényezőket, törvényszerűségeket. Tudatosítsák, hogy a sportban a fizikai képességek mellett a mentális képességeknek is meghatározó szerepük van. Versenyzőként segítséget kapjanak abban, hogy sportteljesítményük optimális fokozását személyiségük harmonikus fejlődése, fejlesztése mellett érhessék el. Sportolói gyakorlatukban hatékonyan alkalmazhassák mindezen ismereteiket. Nyitottak maradjanak további pszichológiai ismeretek megszerzésére. Témakör

I. Bevezetés a pszichológiába – sportpszichológiába

II. A megismerés folyamatának pszichikus funkciói, szerepük a sporttevékenységben III. A tevékenység sporttevékenység pszichikus energiái IV. Környezet – személyiség – tevékenység, valamint kölcsönhatásuk a sportban

Tananyag A pszichológiai ismeretek szerepe és jelentősége a sportoktatók tevékenységében. A pszichológia feladata, tárgya, főbb nézőpontjai, módszerei. A sportpszichológia tárgya, főbb módszerei. Érzékelés, észlelés és a sport. Emlékezet, képzelet, gondolkodás, és szerepük sportban. Tanulás és alapformái, mozgástanulás. Intelligencia, kreativitás, sport eredményesség. Figyelem, koncentráció. Érzelmek, érzelmi intelligencia. Motiváció, teljesítmény-motiváció. Fenti funkciók jelentősége a sporttevékenységben. A személyiség fogalma. Személyiségelméletek. A személyiség mérése. A sportolói és az edzői személyiség. A sporttevékenység személyiségfejlesztő hatásai. 347

Fejlesztési feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek Tapasztalatok, megfigyelések összegyűjtése.

Az emlékezet torzításai. /Bartletkísérlet/

Koncentrációs gyakorlatok. Figyelem vizsgálat. Igényszint játék. Sportolói személyiségteszt kitöltés.


V. Társas jelenségek a sportban

VI. Az edzés és versenyzés pszichológiája

A környezet és a személyiség kölcsönhatása. Belső környezet, pszichológiai egyensúly, testi-lelki-szellemi harmónia. A környezet alakítása, a környezethez való alkalmazkodás. Társas serkentés és gátlás, együttműködés és versengés. Csoportdinamika, csapatépítés, légkör, kohézió. Az edző, mint vezető. A nézők, szurkolók szerepe. Hazai pálya előnye vagy hátránya. Agresszió a sportban. Sportági sajátosságok, sportági profilok, a teljesítmény fizikai és mentális követelményei. Stressz, szorongás, arousal. Kiégés, túledzés, sportártalmak, sérülések, a rehabilitáció pszichés segítése. Addiktív viselkedés (drog, dopping) és prevenció. Optimális verseny-állapot. Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák.

Pedagógiai Program

Társas serkentés és gátlás (kísérlet). Csapat Értékelő Eljárás (sportcsoportok vizsgálata).

Versenyszorongás skála. Sportolói megküzdés kérdőív. Relaxációs gyakorlat.

Követelmények: Érettségi „A” tételek: 1. A pszichológia, sportpszichológia tárgya, elméleti és gyakorlati feladatai. 2. A sport-tevékenységben és teljesítményekben meghatározó szerepet legfontosabb pszichikus tényezők. 3. A személyiség és a környezet kölcsönhatásának összefüggései, valamint a sportolói személyiség erőforrásai. 4. A sportkörnyezetben előforduló társas jelenségek szociálpszichológiai alapjai. Érettségi „B” tételek: Ismerjék fel az edzés és versenyzés sportágukra jellemző mentális összetevőit, valamint ismerjék meg az optimális versenyállapot pszichikai tényezőit és az önszabályozó technikákat: 1. Saját sportági sajátosságok bemutatása. 2. Stressz, szorongás fogalmak és kezelésük lehetőségeinek bemutatása. 3. Optimális verseny-állapot. 4. Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák.

348


Pedagógiai Program

Sporttörténet 13. évfolyam Időkeret: 32 óra/év; 1 óra/hét Cél      

A sport és az emberiség egyidejűségének hangsúlyozása. A sportnak, mint a mindenkori nevelés egyik legfontosabb elemének megismertetése. Legyenek képesek a diákok a sportot társadalom- és politikatörténeti szempontból vizsgálni. A modern sport fejlődésének vizsgálata. A mindenkori magyar sport kiemelkedő szerepének hangsúlyozása a világ sportjában. A fair-play szellemiség kialakítása a legnagyobb ‖sportemberek‖ életpályájának bemutatásával. Témakör

I. Alapfogalmak 1. A sport rendszerezése 2. A sporttal kapcsolatos fogalmak II. A sport eredete 1. Elméletek a sport eredetéről 2. Az első sportemlékek III. Az ókor testkultúrája 1. Pánhellén játékok

2. Az olümpiai játékok története

Tananyag

Sport, testnevelés, rekreáció, rehabilitáció, versenysport, tömegsport. Sportoló, atléta, „sportember‖; amatőr, profi; néző, közönség, szurkoló, sportpálya, sportpolitika, sportdiplomácia. Energiafölösleg-elmélet. Játékelmélet. Spirituális, szakrális előzmények. I.e. 3. évezred, egyiptomi emlékek. I.e. 2. évezred, krétai bikaugrás. Iszthmoszi játékok, Püthiai játékok, Nemeai játékok, Olümpiai játékok. A játékok háttere, vallási alapjai. A versenyek színhelye. Sportágak, versenyszámok. A játékok a Római Birodalom idejében. Az ókori olümpiai játékok kultusza.

349


Ötletbörze.

Szemléltető anyagok.

Gyűjtőmunka.


IV. A középkor testkultúrája 1. A középkori egyház ‖sportfelfogása‖ 2. Sport a középkorban V. A modern sport kialakulása 1. A felvilágosodás korának testkultúrális reformjai 2. Állami szerepvállalás 3. A sportágak kialakulása

4. A modern sport útjai az első világháború után 5. A magyar testnevelés és sport a két világháború között VI. Az újkori olimpiai játékok története 1. Az olimpiai eszme újjáélesztése

2. Az olimpiai játékok sikertörténete

A testkultúra ‖háttérbe szorulása‖. A középkori iskolák. Higiéniai szokások. Lovagi tornák. Népi játékok. Az olimpiai eszme átörökítése.

Pedagógiai Program

Videózás. Forráselemzés.

A higiéniai szokások változása. Az egészség értékké válása. A testmozgások egészségügyi hatásainak hangsúlyozása. Iskolák állami kézbe kerülése. Nemzeti hadseregek szerepe. Állami egészségügy. Az első sportvállalkozások, rekordok. Egyletek, egyesületek alakulása. Nemzeti és nemzetközi szövetségek létrejötte. Az első hivatalos nemzetközi versenyek. Az európai sportélet alakulása. Az európai diktatúrák sportképe.

Történettudományi párhuzamok keresése.

Az első sporttörvények. Klebelsberg Kuno és az OTT. Sporttámogatás és revizionizmus.

Forráselemzés.

Olümpiai ásatások és az első olimpiai törekvések. A NOB megalakulása és az első újkori olimpiai játékok. Magyarok az első újkori olimpiai játékokon, a MOB megalakulása. Az olimpiai eszme életképessége: olimpiai játékok a második világháború kitöréséig. Magyar sikerek és sikersportágak a második világháború előtt. Az olimpiai eszme túléli a második világháborút. A hidegháború egyik színtere a sport. A játékok odaítélésének és rendezésének felelőssége. Az olimpiai játékok árnyoldalai: politika és terror. Amatőr – profi kérdés.

Tablókészítés.

350

Videózás.

Videózás.

Tablókészítés. Videózás. Videózás. Videózás.


3. Az újkori olimpiai játékok magyar nézőpontból

VII. Az olimpiai játékok legnagyobb alakjai A legkiemelkedőbb olimpiai teljesítmények. A legnagyobb magyar sportolók

Pedagógiai Program

Az olimpiai játékok világeseménnyé válása. Olimpia – média – üzlet – országimázs. Aktuális problémák. A legsikeresebb olimpiai szereplésünk. Olimpiai szereplés a forradalom idején. Továbbra is az élmezőnyben. Régi és új sikersportágaink. Aktuális kérdések.

Tablókészítés. Videózás.

Az első győztesek. Érdekességek az olimpiai játékokon. Kimagasló sportteljesítmények. Kimagasló sportemberi teljesítmények.

Videózás. Kiselőadás. Meghívott vendégek.

Gyűjtőmunka.

Követelmény: Érettségi „A” tételek: 1. 2. 3. 4.

Az ókor testkultúrája. Az ókori olümpiai játékok. A modern sport kialakulása. Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiai játékok története. Magyarok az újkori olimpiai játékokon.

Érettségi „B” tételek: 1. Sportelméleti és sporttörténeti alapfogalmak. 2. Az olimpiai eszme legjelesebb hazai és nemzetközi képviselői. Sportdiplomaták, sportdiplomácia. 3. Az újkori olimpiai játékok legkiemelkedőbb sportolói, sportteljesítményei. 4. Az újkori olimpiai játékok legkiemelkedőbb magyar sportolói, sportteljesítményei.

351


Pedagógiai Program

TÖRTÉNELEM Célok és feladatok A történelem a társadalom „kollektív memóriája‖-ként egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Az iskolai történelemtanítás a tanulókat ezzel a múlttal ismerteti meg úgy, hogy közben személyiségüket formálja. A gimnáziumi történelemtanítás az általános iskolában elsajátított ismeretekre és képességekre épül, ezek továbbfejlesztésére törekszik. A tananyag felépítésében azonban a ciklikusság érvényesül, vagyis a 9. évfolyamon a diákok ismét az őskortól kezdik el tanulni a történelmet. A gimnáziumi oktatás során alapvető feladat, hogy az érettségi követelményeknek megfelelően a különböző források elemeztetésén keresztül a diákok megtanulják a történelmi ismeretszerzés lehetőségét, a problémamegoldó gondolkodást, a tanulási módszereket. Az iskolai történelemtanítás célja a tanulók személyiségének formálása, a történelmi műveltség elsajátítása a tantárgyi tananyag, illetve a képességfejlesztő feladatok révén. Elsősorban az ismeretszerzési- és feldolgozási képességek, a kritikai gondolkodás, a kifejezőkészség, az időben és a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése a feladat. Az ismeretszerzési képességek fejlesztése során a tanulók megismerhetik a képi és szöveges források elemzésének, kezelésének szabályait, az ismeretszerzési lehetőséget tárgyi és egyéb – például tömegkommunikációs – forrásokból. Cél, hogy kialakuljon a könyvtár- és internethasználat képessége, a diákok megtanulják a lényegkiemelés, jegyzetelés, táblázatkészítés technikáit. A kritikai gondolkodás fejlesztésével a tanulók képessé válhatnak kérdések és feltevések önálló megfogalmazására, a lényeg kiemelésére. Feladatunk, hogy a megtanítsuk a különböző társadalmi és történelmi jelenségek összehasonlítását, a források történelmi hitelesség szempontjából történő kritikus vizsgálatát. A diákoknak képessé kell válniuk a társadalmi és történelmi jelenségek összehasonlítására, értékelésére, önálló vélemény megfogalmazására, és ennek érvekkel történő alátámasztására. A kommunikációs-készség fejlesztésével a diákok képessé válhatnak az események saját szavakkal történő önálló bemutatására, beszámolók, kiselőadások tartására, az ok-okozati viszonyok feltárására, az eltérő társadalmi csoportok indokainak, választási lehetőségeinek bemutatására, értelmezésére. Az érettségi követelményének megfelelően meg kell tanítani az esszéírást is. A térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztésével a tanulók képessé válhatnak az események, személyek időrendbe állítására, kronológiai táblázatok értelmezésére és készítésére. Cél, hogy felismerjék a magyar és egyetemes történelem eseményeit, kölcsönhatásait. Tudjanak adatokat leolvasni a történelmi atlaszból, össze tudják hasonlítani a különböző időszakok történelmi térképeit. A történelmi folyamatok megismertetése, megértetése megalapozhatja a diákok történelmi és állampolgári tudatának kialakulását. A diák megtanulhatja a közösséghez tartozás fontosságát és feladatait, és azt, hogy a múlt, jelen és jövő eseményei között jelentős összefüggések vannak.

352


Pedagógiai Program

10. évfolyam Időkeret: 108 óra / év; 3 óra / hét Alapelvek, célok: A gimnáziumi történelemtanítás az általános iskolában elsajátított ismeretekre épít. A gimnáziumi tananyag azonban jelentősen túllép az általános iskolai tudásszinten, a tanulóknak további ismereteket nyújt a magyar és egyetemes történelemmel kapcsolatban. Cél, hogy a diákok megtanulják egységben látni a kronológiai és topográfiai adatokat, és tudják a történelem eseményeinek helyes sorrendjét. Fejlesztjük a térben és időben való tájékozódást, az információszerzési képességeket. Az oktatás célja, hogy a tanulók megismerjék a lényegkiemelés, vázlatkészítés és a források kezelésének szabályait. Az év során fejleszteni kívánjuk a diákok kifejezőkészségét, hogy képesek legyenek az események bemutatására, rövid beszámolók, kiselőadások megtartására. Témakörök I. Az őskor és az ókori Kelet

II. Az ókori Görögország

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Az emberré válás folyamata. Források gyűjtése, tanulmányozása Az élelemtermelés különböző tudományokból az kialakulása. emberré válásról. Az ősi hiedelemvilág. A földrajzi sajátosságok leolvasása, A folyamvölgyi kultúrák: a földrajzi tényezők és a történelmi Mezopotámia fejlődés összefüggéseinek elemzése Egyiptom a térkép segítségével. India Államok kialakulása, terjeszkedése; Kína. kölcsönhatások megfigyelése az Városállamok és birodalmak: atlasz segítségével. Palesztina Mezopotámia és Egyiptom Fönícia kultúrájának összehasonlítása. Perzsia. Kronológiai táblázat készítése az Vallás és kultúra az ókori államok felemelkedésének és Keleten. hanyatlásának kölcsönhatásairól. Az első sportemlékek. Az őskori és ókori kulturális emlékek, sportemlékek összegyűjtése, képi források elemzése. A görög történelem kezdetei. Az ókori keleti államok és A polisz születése. Görögország földrajzi A demokrácia kialakulása. sajátosságainak összehasonlítása. A görög-perzsa háborúk. Források értékelése, összevetése a A demokrácia fénykora és görög demokráciáról. válsága. Egyszerűsített ábra készítése az Görög hitvilág, kulturális athéni állam működéséről. emlékek. Beszélgetés, vita az arisztokratikus Művészetek, tudományok, és demokratikus kormányzásról. hétköznapok. Tanulói kiselőadások készítése a Nagy Sándor birodalma; görög tudományról és kultúráról. a hellenizmus. Informáló szövegek feldolgozása az Tananyag

353

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Az ókori olimpiai játékok.

Pedagógiai Program

olimpiai játékokkal kapcsolatban. Nagy Sándor hadjáratainak nyomon követése a térképen. Róma történelmének A római terjeszkedés, III. Az ókori Róma kezdetei. világbirodalommá válás Róma világbirodalommá folyamatának megfigyelése a válása. történelmi atlaszon. A köztársaság válsága; Beszélgetés, vita rendezése, ötletek reformkísérletek. gyűjtése a birodalommá válás A rabszolgák helyzete; problémáiról és annak megoldási Spartacus. lehetőségeiről; a reformkísérletek A gladiátorjátékok. megbeszélése. Út az egyeduralom felé. Informáló szövegek gyűjtése, A császárkor első századai. feldolgozása a gladiátorokról. Római hitvilág, tudomány, Augustus önéletrajzának elemzése. művészet. Források olvasása a császárkor A mindennapi élet. híres személyiségeiről. A kereszténység kialakulása Tanulói kiselőadások készítése a és elterjedése. kultúra, a mindennapi élet Népvándorlás; a birodalom témaköreiből. felbomlása. A népvándorlás folyamatának nyomon követése a történelmi atlaszon. Irodalmi emlékek felelevenítése, forráselemzések a kereszténység tanairól. Kihelyezett óra: római kori emlékek megtekintése. Ismeretek összegyűjtése, elemzése IV. A korai feudalizmus A feudális gazdálkodás és társadalom. a feudális gazdasággal és története Nyugat-Európa politikai társadalommal kapcsolatos fejlődése. szöveges és képi forrásokból. Nagy Károly birodalma. Egyszerűsített ábra készítése a Államalapítások Észak, feudális társadalomról. Közép- és Kelet-Európában. A népvándorlások, államalapítások Az iszlám és az arab világ. nyomon követése a térképen. Szellemi élet, kultúra. Kronológiai összehasonlító táblázat Testkultúra a középkorban; a készítése az európai eseményekről. lovagi tornák. Információgyűjtés, kiselőadások készítése a szellemi élet, kultúra területéről. Informáló szövegek gyűjtése, feldolgozása a lovagok életéről, a lovagi tornákról. Beszélgetés a világ vallásairól; hasonlóságok és különbségek keresése.

354


V. A magyarság története az államalapításig

A magyarok vándorlásának állomásai. A honfoglalás. A honfoglaló nép gazdasága és társadalma. A kalandozások. Géza és István államszervező tevékenysége.

Pedagógiai Program

A magyar nép vándorlásainak és a kalandozásoknak nyomon követése a térképen. Informáló szövegek gyűjtése, feldolgozása a harcmodorról. A gazdaság és társadalom témaköreivel kapcsolatos szöveges és képi források elemzése. A magyarokról írt források összegyűjtése, összehasonlító elemzése. István törvényeinek elemzése.

Követelmények:        

A tanulók legyenek képesek rövid / kb. 10-20 sornyi / forrásrészleteket feldolgozni, a megadott kérdésekre válaszolni. Tudjanak képeket, rajzokat, szöveges forrásokat saját szavaikkal bemutatni. Legyenek képesek egyszerűbb források kritikai elemzésére tanári irányítással. Tudják helyesen alkalmazni a keresztény időszámítást, az őskor és ókor legfontosabb eseményeit tudják sorrendbe tenni. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a történelmi atlaszból. Tudjanak anyagot gyűjteni egyszerűbb témákhoz tanári vagy könyvtárosi segítséggel. Legyenek képesek tanórai feleletekben számot adni tudásukról. Legyenek tisztában a tanév során tanult, a középszintű érettségi követelményeként megjelölt eseményekkel, fogalmakkal, nevekkel.

11. évfolyam Időkeret: 108 óra / év 3 óra / hét Alapelvek, célok: A 11. évfolyam témakörei alapozó jellegűek, mivel sok olyan új fogalmat, eseményt ismertetnek meg, amelyek a későbbiekben fontosak, és a történelmi összefüggések felismeréséhez szükségesek. Így az államok fejlődését meghatározó tényezőket, az elhelyezkedésből adódó lehetőségeket, az országok egymásra gyakorolt hatását. A tananyag oktatásának célja, hogy bemutassa az egyetemes és magyar történelem eseményei közti összefüggéseket, érzékeltesse a különböző társadalmi csoportok eltérő érdekeit, együttműködésének és szembenállásának okait. A nézőpontok sokféleségének bemutatásához minél több ellentétes felfogású forrásrészletet hasonlítunk össze. Az év során a diákok megismerhetik a korszak jelentős személyiségeit. Célunk, hogy tudjanak meg minél többet az emberi kultúra és életmód sajátosságairól, eltérő vonásairól, értékeiről.

355


Témakörök I. Az érett középkor

II. Az Árpád-házi királyok kora

IV. A késő középkor

V. Magyarország a XIV-XV. században

Pedagógiai Program

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A pápaság és császárság A pápaság és császárság harcához harca. kapcsolódó források elemzése. A keresztes hadjáratok. A keresztes hadjáratok nyomon A gazdaság és társadalom követése a térképen. jellemzői. Informáló szövegek gyűjtése, Nyugat-Európa politikai feldolgozása a lovagok életéről, fejlődése. harcmodoráról. Közép-és Kelet-Európa Kronológiai összehasonlító táblázat sajátosságai. készítése az európai államok A középkor kultúrája. fejlődéséről. Mindennapok a Irodalmi emlékek felelevenítése a középkorban. középkor kultúrájáról. Tanulói kiselőadások, anyaggyűjtés a mindennapi életről. Szent László és Könyves László és Kálmán törvényeinek Kálmán. összehasonlítása. III. Béla kora. Az Aranybulla elemzése. II. András és az Aranybulla. A tatárjárás folyamatának IV. Béla és a tatárjárás. megfigyelése a térképen. Gazdasági és társadalmi Az egyetemes és magyar változások. történelem eseményeinek Kultúra és mindennapi élet. összevetése, kronológiai táblázat készítése. Az életmóddal kapcsolatos informáló szövegek elolvasása. Anglia és Franciaország a Kronológiai táblázat készítése az XIV-XV. században. angliai és franciaországi A Német-római Birodalom. eseményekről. Itália és a reneszánsz. A huszita tanok elolvasása, Cseh-és Lengyelország. feldolgozása. Az Oszmán Birodalom. A török terjeszkedés nyomon követése a térképen. A reneszánsszal kapcsolatos irodalmi emlékek felelevenítése. Károly Róbert uralkodása. Károly Róbert Nagy Lajos politikája. gazdaságpolitikájával kapcsolatos Luxemburgi Zsigmond kora. források elemzése. A török terjeszkedés; Nagy Lajos törvényeinek Hunyadi János. elolvasása; hadjáratainak nyomon Hunyadi Mátyás állama. követése a térképen. Gazdaság és társadalom. Kronológiai eseménytáblázat Kultúra és művelődés. készítése Luxemburgi Zsigmond uralkodásáról, az európai kapcsolódásokról. Hunyadi János harcainak nyomon követése a térképen. Források gyűjtése, elemzése Tananyag

356


Pedagógiai Program

Mátyás uralkodásáról. Gazdasággal és társadalommal kapcsolatos informáló szövegek elolvasása. Tanulói kiselőadások készítése a kultúra és művelődés témáiból. VI. A kora újkor / 1490- A nagy földrajzi felfedezések A felfedező utak kigyűjtése a és következményei. történelmi atlaszból. 1721 / A modern világgazdasági A reformáció irányzatainak rendszer kialakulásának megismerése, feldolgozása a kezdetei. forrásokból. A reformáció és irányzatai, Folyamatábra készítése, az ellenreformáció. összefüggések feltárása a Spanyolország: harmincéves háborúról, a az abszolutizmus nagyhatalmak viszonyairól. kialakulása. A korszak uralkodóinak A németalföldi megismerése, uralkodói portrék szabadságharc. készítése szakirodalom segítségével A Tudorok uralkodása. / V. Károly; II. Fülöp; VIII. Henrik; Az angol polgári forradalom. I. Erzsébet; XIV. Lajos /. Franciaország hatalmi Kronológiai táblázat készítése az politikája; a harmincéves angol polgári forradalom háború. szakaszairól. XIV. Lajos uralkodása. Az angol és francia gazdaság és Közép- és Kelet-Európa. társadalom jellemzőinek Szellemi élet, kultúra. összehasonlítása. Tanulói kiselőadások készítése, anyaggyűjtés a korszak jelentős gondolkodóiról, a szellemi életről és kultúráról. A Jagelló-kor. A három részre szakadás VII. Magyarország a Az ország három részre folyamatának nyomon követése a kora újkorban szakadása; a részek történelmi források és az atlasz /1490 – 1711/ jellemzői. segítségével. A tizenöt éves háború és a A török hadjáratok, várháborúk Bocskai- szabadságharc. eseményeinek megkeresése a Bethlen Gábor térképen. fejedelemsége. A Bethlen Gáborral kapcsolatos Zrínyi Miklós tevékenysége. források, informáló szövegek A magyar rendek és a elolvasása, elemzése, kronológiai Habsburg-dinasztia. összehasonlító táblázat készítése a A törökök kiűzése. harmincéves háború és Bethlen A Rákóczi-szabadságharc. politikájának kapcsolatairól. Gazdaság, társadalom, Bethlen, Zrínyi, Thököly kultúra. hadjáratainak megismerése, nyomon követése a térképen. Kronológiai táblázat készítése, összefüggések feltárása a Rákócziszabadságharc és az európai események kapcsolatairól.

357


Pedagógiai Program A Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos informáló szövegek elolvasása. Tanulói kiselőadás, portrékészítés a korszak híres személyiségeiről. Beszélgetés, vita rendezése a két birodalom határán fekvő Magyarország helyzetéről, lehetőségeiről.

Követelmények:         

A tanulók legyenek képesek történelmi folyamatokat, korszakokat, tárgyi emlékeket felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített feleleteket, kiselőadást tartani történelmi témákból. Tudjanak ábrákat, grafikonokat, időrendi táblázatokat, képi forrásokat szóban értelmezni. Tudjanak eseményeket, folyamatok részleteit leolvasni a történelmi atlaszból, különböző térképeket összehasonlítani. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiát készíteni a könyvtár felhasználásával, tanári útmutatás alapján. Legyenek képesek különböző források összehasonlítására, az eltérések okainak feltárására. Tudják a fontosabb történelmi folyamatokat vagy jelenségeket megfelelő időrendi sorrendbe állítani. Szaktanári segítséggel felismerjék a történelmi jelenségek természeti feltételeit, okait. Tisztában legyenek a középszintű érettségi követelményében megjelölt legfontosabb nevekkel, fogalmakkal, évszámokkal, topográfiai adatokkal.

12. évfolyam Időkeret: 108 óra / év; 3 óra / hét Alapelvek, célok: A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók képet kapjanak Európa és a világ társadalmi, gazdasági és politikai viszonyainak változásairól. Ismerjék meg a különböző birodalmak összetételét, működési mechanizmusát, a különböző eszmei áramlatokat, az új társadalmi elrendezésekből adódó feszültségeket. Legyenek tisztában Európa polgári átalakulásával, az USA létrejöttének jelentőségével. Célunk megértetni a nemzetközi és a hazai politikai tényezők közötti alapvető összefüggéseket, megmutatni azokat a tényezőket, amelyek gyökeresen megváltoztatták Európa és a világ képét, a termelési módokat, az életviszonyokat. A tanév során a diákok megismerkedhetnek a korszak tárgyi emlékeivel és híres személyiségeinek életútjával. Cél, hogy képessé váljanak a különböző képi, szöveges és egyéb források értelmezésére, feldolgozására, összehasonlítására.

358


Témakörök

Pedagógiai Program

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A felvilágosodással kapcsolatos I. A felvilágosodás kora A felvilágosodás. A felvilágosult források elemzése. / 1721-1789 / abszolutizmus Ausztriában, A felvilágosult abszolutista Poroszországban és uralkodókat bemutató informáló Oroszországban. szövegek elolvasása, feldolgozása. Az amerikai függetlenségi Összehasonlító táblázat készítése az háború. USA északi és déli államairól. Testkultúra a felvilágosodás A Függetlenségi Nyilatkozat korában. elemzése, összevetése a felvilágosodás gondolataival. Az USA alkotmányát bemutató ábra elemzése, szöveges bemutatása. A magyar királyság a Információgyűjtés különböző II. Magyarország Habsburg Birodalomban. forrásokból; okok feltárása, újjászerveződése a Demográfiai viszonyok, következtetések levonása a Habsburg etnikai arányok átalakulása. demográfiai változásokról. Birodalomban / 1711Mária Terézia uralkodása. Mária Terézia és II. József 1790 / II. József felvilágosult rendeleteinek elolvasása, abszolutizmusa. feldolgozása. Művelődés, egyházak, Informáló szövegek elolvasása a iskolák. művelődés és kultúra témaköreiből. Egyszerűsített kronológiai táblázat III. A forradalmak kora A francia forradalom kezdete. készítése a francia forradalom /1789-1847/ Az alkotmányos monarchia. szakaszairól. A girondiak köztársasága. A forradalom eseményeiről, A jakobinus diktatúra. alakjairól szóló informáló Az ipari forradalom és szövegek, források elolvasása, társadalmi következményei. elemzése. A XIX. század eszméi. Az emberi és polgári jogok Forradalmi hullámok a XIX. nyilatkozatának elemzése. század első felében. Beszélgetés, vita rendezése a jakobinus diktatúra sajátosságairól. Tanulói kiselőadás készítése, információgyűjtés Napóleonról. A francia hódítás eseményeinek, helyszíneinek beazonosítása a térképen. Informáló szövegek, források elolvasása, feldolgozása az ipari forradalomról. Szemléltető képek megfigyelése, elemzése a társadalmi változásokról. Informáló szövegek elolvasása a XIX. sz. első felének forradalmairól. Tananyag

359

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr IV. A polgárosodás kezdetei Magyarországon /17901847

Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában. Gazdasági és társadalmi változások a XIX. század elején. Széchenyi István tevékenysége. A polgárosodás fő kérdéskörei. A reformkori országgyűlések és eredményeik. Széchenyi és Kossuth vitája. Reformkori művelődés és kultúra. A modern magyar sport úttörői.

V. Forradalom és szabadságharc Magyarországon / 18481849 /

A népek tavasza; a pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A forradalom nehézségei; a nemzetiségek mozgalmai. A szabadságharc kibontakozása; nemzeti önvédelem megszervezése. A tavaszi hadjárat és következményei. A szabadságharc bukása.

VI. A nemzetállamok és Hatalmi átrendeződés. az imperializmus kora Az egységes Olaszország születése. / 1849-1914 / A német egység létrejötte. Az USA polgárháborúja. A második ipari forradalom és következményei. A Balkán helyzete; a keleti kérdés. A szövetségi rendszerek. A „boldog békeévek‖ életmódbeli változásai; az újkori olimpiai eszme első

360

Pedagógiai Program Az egyetemes és magyar történelem összefüggéseit feltáró táblázat készítése a francia forradalomtól az 1848-as forradalmakig. A rendi gyűlések működését bemutató ábra elemzése. Széchenyi elméleti és gyakorlati munkáit bemutató szövegek, képek elemzése. Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása beszélgetés, vita keretében. Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása a reformkor híres személyiségeiről, a sporttal kapcsolatos gondolatokról. Kronológiai eseménytábla készítése a reformkori országgyűlésekről. Fogalommagyarázatok készítése a reformkori kérdésekről. Irodalmi emlékek felelevenítése, tanulói kiselőadások készítése a reformkori művelődésről és kultúráról. Az áprilisi törvények elemzése. A szabadságharc eseményeinek nyomon követése a térképen, helyszíneinek beazonosítása vaktérképen. Kronológiai táblázat készítése a forradalom és szabadságharc fontos eseményeiről. Beszélgetés, vita rendezése Magyarország lehetőségeiről, az európai összefüggésekről, a szabadságharc bukásáról. Az olasz és német egység kialakulásának nyomon követése a térképen, kapcsolódó szöveges és képi források feldolgozása. Egyszerűsített táblázat készítése Bismarck Európájáról, a szövetségi rendszerek létrejöttéről. Informáló szövegek elolvasása, feldolgozása az USA-ról. A második ipari forradalomhoz kapcsolódó szöveges és képi források, ábrák elemzése. A „keleti kérdés‖ összefüggéseinek


Pedagógiai Program

képviselői.

feltárása, informáló szövegek elolvasása, feldolgozása. Az életmód változásaival, a sport és az újkori olimpia megjelenésével kapcsolatos informáló szövegek gyűjtése, feldolgozása. Magyarország a Informáló szövegek elolvasása, VII. A polgárosodás szabadságharc leverése után. elemzése a kiegyezéshez vezető kibontakozása útról. Magyarországon / 1849- A kiegyezés megkötése, tartalma és értékelése. A dualista rendszert bemutató ábra 1914 / A dualizmus rendszere. elemzése, szöveges bemutatása. Gazdaság és társadalom. A kiegyezés értékelése források Életmód, tudomány és összehasonlításával, beszélgetés, kultúra. vita keretében, érvelés A magyar versenysport technikájának gyakorlásával. kialakulása. Egyszerűsített ábra készítése a politikai pártok változásairól. A gazdasággal és társadalommal kapcsolatos szöveges és képi források, ábrák elemzése, feldolgozása. Irodalmi emlékek felelevenítése a korszak társadalmi és politikai sajátosságairól. Kihelyezett óra: Budapest századfordulós műemlékeinek megtekintése. Tanulói kiselőadások a tudomány és kultúra témaköreiből, a korszak sportembereiről. Követelmények:         

A tanulók legyenek képesek a források és tankönyvi szövegek egybevetésére, feldolgozására, a lényeg kiemelésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni, adatokat gyűjteni a könyvtár és az internet felhasználásával. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy rövidebb kiselőadást tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, grafikonokat és egyéb forrásokat értelmezni élőszóban. Tudjanak eltérő jellegű forrásokat elemezni, értékelni. Legyenek képesek rövid jegyzetet készíteni normál beszédtempójú előadás alapján és megadott szövegekből. Tudjanak kronológiákat használni, összehasonlítani és készíteni. Ismerjék fel a történelmi folyamatokat, korszakokat, és megfelelő időrendi sorrendbe tudják ezeket állítani. Tisztában legyenek a követelményekben megjelölt legfontosabb évszámokkal, nevekkel, fogalmakkal, topográfiai adatokkal.

361


Pedagógiai Program

13. évfolyam Időkeret: 96 óra / év; 3 óra / hét Alapelvek, célok: A 13. évfolyam legfontosabb célja, hogy a diákokat felkészítse az érettségire. Ennek érdekében a már korábban megszerzett képességek és ismeretek elmélyítésére törekszik. Az ismeretszerzés forrásai egyre inkább bővíthetők a korabeli filmek megtekintésével és a médiából szerezhető ismeretekkel. Cél, hogy a diákok szóban és írásban is képesek legyenek bemutatni egy-egy történelmi témát, és képessé váljanak az ezzel összefüggő saját vélemény megfogalmazására is. Az év során a diákok megismerkedhetnek a XX. század legfontosabb eseményeivel, személyiségeivel, a közelmúlt és jelen között meglévő összefüggésekkel. Az ismeretek bemutatásának célja, hogy a tanulók átérezzék, hogy az adott történelmi kor hogyan hatott az emberek életére, hogyan határozta meg lehetőségeiket, sorsukat. Cél, hogy a diákok megismerjék a világ átrendeződésének lépéseit, folyamatát, találjanak kapcsolatot az államok, régiók, kontinensek múltban lejátszódó történelmi eseményei és jelen helyzete, állapota között. Témakörök I. Az első világháború és következményei

II. A két világháború között / 1919- 1939 /

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek A világháború jellege, Az I. világháború hadszíntereinek jellemzői. megkeresése, eseményeinek Forradalom Oroszországban. nyomon követése a térképen. Forradalmak Az első világháború utáni Magyarországon. határváltozások megfigyelése a A békerendszer. történelmi atlaszban, összehasonlítása a világháború előtti állapotokkal. Kronológiai eseménytábla készítése az I. világháború frontjairól, eseményeiről. Beszélgetés, vita rendezése a háborús felelősség kérdéséről, a párizsi békékről. Informáló szövegek feldolgozása a forradalmakról. A gazdaság és társadalom új Szöveges és képi források jelenségei. elolvasása, elemzése a két Az USA és az 1929-33-as világháború közti gazdaság és gazdasági válság. társadalom jelenségeiről. A nemzetiszocializmus Az USA és az európai gazdaság hatása és működési összefüggéseinek feltárása. mechanizmusa. A gazdasági válsággal kapcsolatos A sztálini diktatúra az 1920- ábrák, források elemzése, 30-as években. megbeszélése. A testnevelés és sport A sztálini diktatúrával kapcsolatos intézményrendszerei; a film megtekintése, megbeszélése. sportpropaganda. Forráselemzések a fasizmusról. A II. világháborút megelőző területi változások megfigyelése, elemzése Tananyag

362


Pedagógiai Program

az atlasz segítségével. A sporttörténettel kapcsolatos ismeretterjesztő szövegek feldolgozása. A trianoni béke és hatásával III. Magyarország a két A trianoni béke és hatása. A Horthy-rendszer kapcsolatos források, ábrák világháború között / konszolidációja. elemzése. 1919-1939/ Gazdasági válság és A korszak jelentős jobbratolódás a személyiségeinek megismerése, belpolitikában. értékelése ismeretterjesztő Művelődési viszonyok és az szövegek felhasználásával. életmód. Az egyetemes és magyar A magyar külpolitika történelem eseményeit mozgástere, alternatívái. összehasonlító kronológiai A sport ügyének felkarolása. eseménytábla készítése. Beszélgetés, vita rendezése a magyar külpolitika mozgásterével, lehetőségeivel kapcsolatban. A két világháború közti művelődéssel és sporttal kapcsolatos irodalmi és egyéb emlékek, források gyűjtése, megbeszélése. A világháború előzményei, A II. világháború hadszíntereinek IV. A második katonai és politikai beazonosítása, a hadiesemények világháború fordulópontjai. nyomon követése a térképen. A szövetségesek győzelme, a Kronológiai táblázat készítése a háború jellege. háború eseményeiről. A holocaust. A háborúval kapcsolatos filmek Magyarország háborús megtekintése, elemzése. részvétele. A háborúval kapcsolatos eltérő A német megszállás; a források összevetése, feldolgozása. holocaust Magyarországon. Tanulói kiselőadások készítése a II. Magyarország szovjet világháború híres személyiségeiről. felszabadítása és Kihelyezett óra: a Holocaust megszállása. Dokumentációs Központ megtekintése. Az ENSZ létrejötte, Az ENSZ működését bemutató ábra V. A jelenkor működése. elemzése. /1945- től napjainkig/ A hidegháborús Kronológiai eseménytábla készítése szembenállás. a hidegháború és az enyhülés A fejlett piacgazdaság, a állomásairól. demokratikus berendezkedés Az országok II. világháború utáni országai. történelmével kapcsolatos Az európai integráció informáló szövegek elolvasása, története. feldolgozása. A „harmadik világ‖. A gyarmati rendszer felbomlásának A szocialista rendszerek nyomon követése a történelmi kialakulása, fejlődése és atlasz segítségével, térképvázlatok kudarca. elemzése.

363


VI. Magyarország a második világháború után

A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. A globális világ és problémái. Az olimpiai mozgalom és a tömegsport kihívásai. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés; a határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése, jellemzői. Életmód, kultúra. A rendszerváltozás. A szocializmus testkultúrája.

Pedagógiai Program Információgyűjtés, tanulói kiselőadások készítése az európai integráció és a globalizáció témaköreiből, az olimpiákkal kapcsolatban. A II. világháború utáni Magyarországgal kapcsolatos informáló szövegek, források feldolgozása. Az 50-es évekkel kapcsolatos filmek megtekintése, elemzése. Eltérő források összevetése, értékelése. Kihelyezett óra; az 1956-os forradalom valamelyik emlékhelyének megtekintése. A magyar és egyetemes történelem összefüggéseit feltáró eseménytábla készítése. Tanulói kiselőadások, anyaggyűjtés az életmód, kultúra, sport és a rendszerváltozás témaköreivel kapcsolatban.

Követelmények:       

A diákok tudjanak különböző típusú forrásokat értelmezni, feldolgozni, összehasonlítani. Tudjanak ábrákat, grafikonokat, képi forrásokat élőszóban értelmezni, ezek segítségével történelmi eseményeket, folyamatokat bemutatni. Legyenek képesek nyomon követni az egyes eseményeket a média különböző területeinek segítségével. Tudjanak tájékozódni a különböző szakirodalmakban, ezek segítségével anyagot gyűjteni, és egy-egy témát szóban vagy írásban átfogóan, szabatosan kifejteni. Legyenek képesek egy-egy témában tudásra épülő saját vélemény kifejtésére. Lássák szinkronban a magyar és egyetemes történelem eseményeit. Tudják a középszintű érettségi követelményében megjelölt évszámokat, neveket, fogalmakat és topográfiai adatokat.

364


Pedagógiai Program

A kulcskompetenciák fejlesztése

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A következő táblázat összefoglalja az egyes kulcskompetenciák meghatározását, illetve a kompetenciát alkotó ismeretek, készségek és attitűdök összességét.

365


Terület 1. Anyanyelvi kommunikáció

A kompetencia meghatározása A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Pedagógiai Program

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi,

Készségek Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú

366

Attitűdök Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.


Terület

A kompetencia meghatározása

Pedagógiai Program

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Készségek és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása.

367

Attitűdök


Terület 2. Idegen nyelvi kommunikáció

A kompetencia meghatározása Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint.16

Pedagógiai Program

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete. A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

Készségek Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.)

368

Attitűdök A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) és a kultúrák közötti kommunikáció iránt.


Terület


Pedagógiai Program

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek

Készségek

Attitűdök

megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia18 a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában. A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése.

A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, árérték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti

369

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.


Terület

A kompetencia meghatározása ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

Pedagógiai Program


Készségek összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés

370

Attitűdök


Terület


Pedagógiai Program


Készségek

Attitűdök

megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete.

A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások

371

Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is.


Terület

A kompetencia meghatározása képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

4. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT)18 magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához

Pedagógiai Program

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek A technológia és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszenynyezés, fenntartható fejlődés) – közötti összefüggések megértése.

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20 a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a

Készségek felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő

372

Attitűdök A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt.

Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.


Terület

A kompetencia meghatározása kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

5. A tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának,

Pedagógiai Program


Készségek

valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadható ság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen.

Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott

A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.

373

Attitűdök

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra.


Terület

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák


Pedagógiai Program


Készségek

Attitűdök

feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédiaüzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos

A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család

Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészsé g. Tisztesség. Öntudatosság.

374


Terület

6.2 Állampolgári kompetenciák


Pedagógiai Program


Készségek

érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség .

Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete

Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés

375

Attitűdök

A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi


Terület

7. Vállalkozói kompetencia


A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív

Pedagógiai Program


Készségek

Attitűdök

(az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes,

A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció,

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz.

376


Terület

8. Kulturális kompetencia


Pedagógiai Program


Készségek

Attitűdök

összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése.

cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja – például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.22

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség

A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

377


Terület


Pedagógiai Program

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

Készségek szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

378

Attitűdök

Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr TARTALOM

Recommend Documents