FEDEZZÜK FEL EURÓPÁT! Helló! Isten hozott Európában az otthonunkban. Gyönyörű ez a hely, és tele van izgalmas eseményekkel. Mennyit tudsz te ezekről?

FEDEZZÜK FEL

EURÓPÁT! Helló! Isten hozott Európában – az otthonunkban. Gyönyörű ez a hely, és tele van izgalmas eseményekkel. Mennyit tudsz te ezekről? Gyere velünk, és fedezzük fel együtt Európát! Időbeli és térbeli kalandozásunk során rengeteg érdekes információt találsz majd. Amint előrehaladunk, tesztelheted, hogy mennyit tanultál. Nézd meg internetes oldalunkat: europa.eu.int/europago/explore/, és próbáld ki, hogy tudsz-e válaszolni a fejezetekkel kapcsolatos kvízkérdésekre! Az „Europa Go” weboldalon is találhatsz játékokat és mulatságos feladatokat: europa.eu.int/europago/welcome.jsp Készen állsz? Akkor rajta, vágjunk bele!

1

Mi van ebben a könyvben? oldal

2

Egy felfedezésre váró földrész

3

Utazás Európában

6

Éghajlat és természet

8

Gazdálkodás

11

A tenger

14

Időutazás

18

40 ismerős arc, A-tól Z-ig

27

Európa nyelvei

30

Népek családja

31

Együtt a család: az Európai Unió története

32

Mit csinál az EU?

36

Az Európai Unió és szomszédjai

39

Hogyan hoz döntéseket az EU?

42

Holnap… és azután

44

Egy felfedezésre váró földrész Európa a világ hét földrészének egyike. A többi földrész: Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Antarktisz, Ázsia, Ausztrália és Óceánia. Európa területe az Északi-sarkvidéktől délre a Földközi-tengerig, valamint nyugaton az Atlanti-óceántól keletre egészen Ázsiáig terjed. Nagyon sok folyója, tava és hegysége van, melyek közül a legnagyobbak neveit megtalálod a térképen (4. oldal).

Nyugat-Európa legmagasabb hegye az Alpokban, Franciaország és Olaszország határán található Mont Blanc, melynek csúcsa eléri a tengerszint fölötti 4800 métert. b hegye legmagasab a p ró u E , sz Az Elbru

Ugyancsak az Alpokban található Nyugat-Európa legnagyobb édesvízi tava, a Genfi-tó, mely a francia–svájci határon helyezkedik el, mélysége eléri a 310 métert, és körülbelül 89 trillió liter vizet tartalmaz.

Genfi-tó, a z Alpokba n

© Switzer land Tour ism By-li ne: ST/s wiss-imag e.ch

is Media/Corb © Van Parys

Európa legmagasabb hegye a Kaukázus hegységében, Oroszország és Grúzia határán található Elbrusz, melynek csúcsa a tengerszint fölött 5642 méter.

© Arto

inen Hämälä

Közép-Európa legnagyobb tava a Magyarországon található Balaton, mely 77 kilométer (km) hosszú, és területe mintegy 600 négyzetkilométer (km2). Észak-Európában még ennél nagyobb tavak is vannak, például Finnországban a Saimaa (1147 km2) és Svédországban a Vänern (több mint 5500 km2).

ország -tó, Finn Saimaa

3

v-h e

gy

sé

g

Az európai kontinens

Urál

Sk

an

din á

Norvégtenger

Onyega-tó Saimaa-tó Ladoga-tó

-t lti

Nyu

gat

Vis

i-Dv ina

ztu

la

Dn ye

per

Volga

torna e csa anch La M

Loire

r

Ba Elb a

Duna Genfi-tó

Atlantióceán

ge

k Alpo

Balaton

Mont Blanc 4808m

Fekete-tenger

Piren e

usok

Tejo

F ö l d

ö

k

4

en

Északitenger

jna Ra

© Map: Lowell Johns Ltd. Bathymetry: The British Oceanographic Data Centre

Vänern-tó

z

i -tenger

Elbrusz 5642m

Kauk ázus


Európa egyik leghosszabb folyója a Duna, mely a Fekete-erdőből ered, és onnan folyik keleti irányba tíz országon át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna) egészen Romániáig, ahol deltatorkolatot képezve ömlik a Fekete-tengerbe. Mindent összevéve a Duna hossza kb. 2850 km. ál, Románia Duna-deltán Pelikánok a

A Loire völg ye híres gyö nyörű kastél ya

© Van Pa rys Media/ Corbis

Európa egyéb nagy folyói között van a Rajna (körülbelül 1320 km hosszú), az Elba (körülbelül 1170 km) és a Loire (több mint 1000 km). Keresd meg őket a térképen!

iról

/Corbis rys Media © Van Pa

A nagy folyók nagyon hasznosak a szállítás szempontjából. A különféle árukat uszályokra rakodják, melyek azután Európa tengeri kikötői és a belföldi városok között fel-le szállítják azokat a folyókon.

a Rajnán ító uszály Teherszáll

5

Utazás Európában Az Európán belüli utazáshoz még a folyóknál is hasznosabbak a közutak és vasutak.


Tudtad, hogy a vasutat Európában találták fel? George Stephenson mutatta be az első személyvonatot 1825-ben. Úgy hívták, hogy „Rakéta”, és több mint 40 kilométer per órás (km/h) sebességet ért el, ami akkoriban igencsak gyorsnak számított.

„Rakétája” Stephenson

Manapság Európa leggyorsabb villanyvonatai nagyon különböznek az első gőzmozdonyoktól. Nagyon kényelmesek, és külön e célra kiépített síneken, mintegy 330 km/h gyorsasággal száguldanak. Folyamatosan újabb és újabb sínek épülnek, hogy az európaiak a lehető leggyorsabban utazhassanak a nagyvárosok között.

Európa leghosszabb vasúti alagútja a Csalagút. Itt, a tenger alatt közlekedik a gyors Eurostar vonat, mely a franciaországi Calais és az angliai Folkestone városát köti össze, és több mint 50 km hosszú.

Eurostar v onatok

6

a Waterlo o állomás on (Londo n)

© Van Pa rys Media /Corbis

Mivel az utaknak és vasutaknak gyakran hegyvonulatokat, széles folyókat, sőt a tengert kell átszelniük, a mérnökök építettek néhány nagyon hosszú hidat és alagutat. Európa leghosszabb alagútja a Norvégiában, Bergen és Oslo városa között található Laerdal-alagút, amely több mint 24 kilométer (km) hosszú, és 2000 novemberében nyitották meg.

A világ legmagasabb hídja a 245 méter magas Millau viadukt Franciaországban, amelyet 2004 decemberében nyitottak meg.


Európa leghosszabb hídjai között található az Oresund közúti és vasúti híd (16 km hosszú), amely Dániát és Svédországot köti össze, valamint a Vasco da Gama közúti híd (több mint 17 km hosszú), mely a portugál Tejo folyót szeli át. A Vasco da Gama hidat egy híres felfedezőről nevezték el, akiről az „Időutazás” c. fejezetben olvashatsz. ja, a Millau agasabb híd

viadukt (Fra

nciaország)

Európában az emberek repülővel is utaznak, mivel a légi közlekedés nagyon gyors. A világ legjobb repülőgépeinek némelyikét – például az Airbust – Európában gyártják. Az Airbus különféle alkatrészeit különböző európai országokban állítják elő, majd mérnökök csapata állítja össze az egész repülőgépet. A világ legnagyobb utasszállító repülőgépe az Airbus A380, amely 840 utast képes fedélzetén fogadni. Az Airbus először 2005 áprilisában repült. A világ le gna Airbus A3 gyobb személyszáll 80 ító

repülőgép e–


A világ legm

© ESA

Az eddigi leggyorsabb utasszállító repülőgépet, a Concorde-ot francia és brit mérnökök csapata tervezte. A Concorde 2160 km/h sebességgel tudott repülni, ami a hangsebesség kétszerese, és kevesebb mint három óra alatt át tudta szelni az Atlanti-óceánt. (A legtöbb repülőgép ezt az utat körülbelül nyolc óra alatt teszi meg.)

holdakat rakéta mű 5 – e n a ri A Az e lő ki az űrb

Minden repülőgépnél gyorsabbak az űrrakéták, mint például az Ariane: számos európai ország közös munkája. Az Ariane rakétát nem utasszállításra, hanem a tv- és mobiltelefon-hálózatokhoz, tudományos kutatásokhoz stb. szükséges műholdak kilövésére használják. A világ műholdjainak többségét manapság ilyen európai rakétákkal lövik ki.

A Concorde, az Airbus és az Ariane sikere bizonyítja, hogy mi mindent lehet elérni különböző európai országok együttműködésével.

7

Éghajlat és természet Európa legnagyobb része a mérsékelt éghajlat alá tartozik, ami azt jelenti, hogy se túl meleg, se túl hideg. A leghidegebb helyek messze északon és a magas hegyekben vannak, ahol a téli éjszakákon a hőmérséklet elérheti a –40 °C-ot. A legmelegebb helyek délen és délkeleten találhatók, ahol egy nyári napon a hőmérséklet elérheti a +40 °C-ot. Az idő nyáron (kb. júniustól szeptemberig) a legmelegebb és legszárazabb, télen (kb. decembertől márciusig) pedig a leghidegebb. Európa időjárása viszont nagyon változékony, és sok helyen bármikor eshet az eső.

Megbirkózás a téllel

...és a hóbagoly

8

jól el tudnak re jtőzni

© Van Parys Media/Corbis

orbis edia/C Parys M © Van

A sarki róka…



A hideg térségekben élő vadállatoknak általában vastag bundájuk vagy tollazatuk van, hogy melegen tartsa őket, és színuk gyakran fehér, hogy jól elrejtőzhessenek a hóban. Néhány állat téli álmot alszik, hogy így energiát takarítson meg. Idegen szóval ezt hibernációnak hívjuk.

ota… A morm

...és az európai barnamedve a hegyekbe n élnek, és télen téli álmot alszanak

...sőt flamingók

l fecskék...



Sok madárfaj olyan rovarokkal, kistestű víziállatokkal és egyéb eleséggel táplálkozik, amelyeket a téli hideg hónapok alatt nehezen lehet találni. Ezért ősszel délre repülnek, és tavaszig nem is térnek vissza. Néhányan közülük több ezer kilométert repülnek, át a Földközi-tengeren, a Szahara sivatagon, és Afrikában töltik a telet. Ezt az időszaki utazást vándorlásnak vagy idegen szóval migrációnak hívjuk.

repülnek Európá

ba

Tavassza

Örömteli tavasz és nyár Amikor Európában beköszönt a tavasz (márciustól májusig), az idő egyre melegebbé válik, a hó és jég elolvad. A folyókban és tavakban kis halacskák és rovarlárvák rajzanak. A vándormadarak visszatérnek fészkeikbe, és családot alapítanak. A virágok kinyílnak, és a méhecskék egyik növényről a másikra szállítják a virágport.


A fák új leveleket hajtanak, amelyek összegyűjtik a napfényt, hogy legyen energiájuk a növekedéshez. A hegyvidékeken a pásztorok kihajtják teheneiket a friss fűben gazdag magaslati mezőkre.

a Szép a nyár

teken hegyvidéki ré

9

ck Speybroe © Jeroem

A hideg vérű állatoknak, például a hüllőknek ugyancsak szükségük van a napsütés éltető energiájára. Nyáron, különösen Dél-Európában gyakran találkozhatsz napozó gyíkokkal, és hallhatod a szöcskék és tücskök ciripelését.

eretik A gyíkok sz

a meleget

Ősz: változó évszak

A darazsak is sz eretik a gyümöl cs


Nyár végén és ősszel a nappalok egyre rövidebbre, az éjszakák pedig hűvösebbre fordulnak. Ekkor érik sok finom gyümölcs, így a gazdák szorgalmasan szüretelnek. Ősszel érik a dió is, amit a mókusok összegyűjtenek és kupacokba rendeznek, hogy legyen télre eleségük.

öket!

Media/Corbis © Van Parys

Ősszel a fák többsége elhullajtja lombját, mert már nincs elegendő napsütés a leveleknek. Így azok lassanként zöldről a sárga különböző árnyalataira, pirosra, aranyszínűre és barnára változnak, majd lehullanak, és élénk színű szőnyeggel borítják az erdők talaját. A lehullott levelek lebomlanak, és gazdagítják a földet, ezzel táplálják az eljövendő növénygenerációkat.

A mókusok télre

lnak

mogyorót spájzo


Az évszakok éves ciklusa és az általuk hozott változások teszik az európai tájat annyira gyönyörűvé és változatossá.

10

Ősszel falevelek színes szőnyege borítja az erdők talaját


Gazdálkodás

A magas hegyekben és Európa legészakibb pontjain lehetetlen a gazdálkodás, mert túl hideg van ahhoz, hogy megnőjön a gabona. De az örökzöldek, mint például a fenyőfák, túlélik a hideg teleket, ezért van az, hogy Európa leghidegebb pontjait örökzöldek borítják. Az emberek sokféle tárgy készítéséhez használják fel a fát: házépítésre, bútorkészítésre, papír- és kartoncsomagolásra. an, Norvégia gen városáb Faházak Ber

© Getty Images

Amint délebbre haladunk, szinte mindenhol gazdálkodásra alkalmas talajt találunk. E talajokban igen sokféle terményt termelnek, többek között búzát, kukoricát, cukorrépát, burgonyát és mindenféle gyümölcsöt és zöldséget.

Narancsot olya n meleg ország okban termelnek, mint pl. Spanyolorszá g, és mivel sok benne a C-vi tamin, nagyon egészséges

OTO © EPA PH

ZAVORAL / LIBOR

Ahol sok a napsütés, és szinte soha nincs fagy (például a Földközi-tenger közelében), a gazdálkodók olyan gyümölcsöket termelnek, mint például a narancs, citrom, szőlő és az olajbogyó. Az olajbogyóból olajat lehet kisajtolni, amit aztán ételek elkészítéséhez használnak fel. A szőlőből kipréselt léből bort lehet készíteni. Európa híres nagyon finom borairól, amelyeket világszerte árusítanak. ban

ztársaság

Cseh Kö lőszüret a

Ezekből a szőlőkbő l készül a vörösb or

© Getty Images

Sző

11


A földközi-tengeri gazdálkodók sok más gyümölcsöt és zöldséget is termelnek. A paradicsom például nagyon jól érik a déli napsütésben. De a zöldségekhez nagyon sok vízre van szükség, ezért a forró és száraz térségekben élő gazdáknak gyakran kell öntözniük terményeiket. Ez azt jelenti, hogy a folyókból vagy a föld alól nyert vízzel locsolják növényeiket.

tözni kell nyeket ön é rm te a ékeken Száraz vid


Ha van elegendő eső, könnyen nő a fű, még akkor is, ha a talaj vékony és nem túl termékeny. Sok európai gazda legelő állatokat tart, például teheneket, juhokat vagy kecskéket. Ezek az állatok tejet, húst és egyéb hasznos terméket, például gyapjút és bőrt adnak. Legelő birkák Sp

anyolországban


Sok gazda tart malacokat és csirkéket is, melyeket szinte bárhol lehet tartani, mert ólakban élnek, és készen kapható tápot esznek. A csirkéknek nemcsak a húsát ehetjük meg, hanem tojásaikat is. Néhány gazdaságban a tyúkok naponta több ezer tojást tojnak.

ják

ólakban tart

A tyúkok to jást tojnak, am tartalmaz, és segít meg i nagyon sok fehérjét őrizni egészs égünket

12

© Zefa

A malacokat

Tarka mező k

Európában


Az európai gazdaságok mérete – a nagyon nagytól a nagyon kicsiig – igen változó. Néhányukhoz nagy termőföld tartozik, amely lehetővé teszi, hogy az aratást nagy gépekkel végezzék. Más gazdaságokhoz, például a hegyekben, kis termőföldek tartoznak. A termőföldek közötti falak és a sövénykerítések segítenek megakadályozni, hogy a szél és az eső elsodorja a talajt, és alkalmasak a vadon élő állatoknak is.

rys Media © Van Pa

Sok városi ember szívesen tölti hétvégéit vagy vakációit vidéken, hogy élvezhesse a nyugalmat, a békét, a csöndet és a friss levegőt. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy gondozzuk a vidéket, és megőrizzük annak szépségét.

indenkié

A vidék m

13

A tenger



Európának több ezer kilométernyi gyönyörű tengerpartja van, amelyet a természet különféleképpen alakított. Vannak magas sziklaszirtek és gyönyörű homok- vagy színes kavicsos strandok, amelyek azáltal alakultak ki, hogy a tenger évszázadok óta apróra zúzza a sziklákat.

kította t a tenger ala ke te ir sz ő zk Ezeket a més

Ezt a fjordot egy gleccser formálta

Pyla homo

14

urópába kdűne – E

n a legma

gasabb

© Bios


Norvégiában a gleccserek mély oldalú völgyekké, úgynevezett fjordokká alakították a tengerpartot. Egyéb országokban, a tenger és a szél a homokot dűnékbe halmozza. Európa legmagasabb dűnéje a franciaországi Arcachon közelében található Dune du Pyla (117 méter magas).

Európa legritkább állatai nak egyike, a barátfóka a Földközi-teng erben él

t, nak fészke irteken rak sz a k á d A lun lat fognak ha és merülve

© Andrew Ros/www.rspimages.com

es.com rsp-imag ton/www. © Bill Pa

Európa tengerpartjai körül a tengerben számos halfajta és egyéb állat él. Ezek az állatok eleségül szolgálnak a tengeri madaraknak, valamint az olyan tengeri emlősöknek, mint például a fókák. Ahol a folyók beleömlenek a tengerbe, apály idején gázlómadarak seregei táplálkoznak a sárban élő élőlényekkel.

A gázlómadarak a folyók

torkolatánál keresnek élelme t

Az emberek és a tenger

A világ minden pontjáról teherhajók szállítanak mindenféle árut (gyakran konténerekben elhelyezve) Európa forgalmas kikötőibe. Ott aztán vonatokra, teherautókra és uszályokra teszik azokat, majd a hajókat olyan árukkal rakodják meg, amelyeket itt készítenek, és más földrészeken adnak el.

Európába és Eu rópából kontén erhajókban szállítják az árut


A tenger az embereknek is fontos. A Földközi-tenger például annyira fontos volt a rómaiaknak, hogy Mare nostrumnak, azaz „a mi tengerünknek” nevezték. Századokon keresztül az európaiak átszelték a világ óceánjait, felfedeztek más földrészeket, feltárták őket, kereskedtek velük, és ott telepedtek le. Az „Időutazás” c. fejezetben további információt találhatsz ezekről a nagy felfedezőutakról.

15


A világ legnagyo bb utasszállító hajója, a Queen Mar y 2

© Andrew Ro ss

A világ legjobb hajói közül néhányat Európában építettek, ilyen például a Queen Mary hajó, amely a világ eddigi legnagyobb személyszállító óceánjárója. A Queen Mary 2 először 2004 januárjában szelte át az Atlanti-óceánt.

Európa tengerparti üdülőhelyei nagyon alkalmasak a vakációzásra. Mindenféle vízi sportot kipróbálhatsz, a szörftől és csónakázástól a vízisíig és a búvárkodásig, vagy csak egyszerűen pihenhetsz, napozva a tengerparton vagy hűsölve a tengerben.

jainál Málta part s á d o rk á v Bú

A halászat mindig is fontos volt az európaiak számára. Egész városok épültek a halászkikötők körül, és több ezer ember biztosította megélhetését azáltal, hogy halászott, és eladta a kifogott halakat, vagy pedig halászok és családjaik számára készített különféle tárgyakat.


Halászat

Az európaiak so kféle halat eszn ek. A tonhal egyike a legnagyobbak nak

ters © Repor

A modern halászhajók, mint például az ipari vonóhálós halászhajók rengeteg halat fognak ki. Hogy a tengerben elegendő hal maradjon, az európai országok szabályokat fogadtak el arról, hogy mennyi halat lehet kifogni, és hogy olyan hálókat használjanak, amelyekből a kis halak ki tudnak szabadulni.

16

rdamban hajó Rotte sz lá a h s nóháló Modern vo ) ia (Holland

A horgász

kell mindig

csónak!

© Zefa

áshoz nem


Tenyésztéssel is gondoskodhatunk arról, hogy elegendő halunk maradjon. Észak-Európa partjain péládául lazacot tenyésztenek nagy ketrecekben a tengerben. Hasonló módon lehet tenyészteni egyes kagylóféléket is, mint például az éti kagyló, az osztriga stb.

Skóciában Lazactenyészet

Európa tengerpartjainak védelme Európa tengerpartja és a tenger nagyon fontos a vadvilágnak és az embereknek, ezért kötelességünk megóvni. Meg kell akadályoznunk, hogy a gyárak és a városok szennyezzék őket. Néha előfordul, hogy az olajszállító hajókat baleset éri, és rengeteg olaj ömlik a tengerbe, ami befeketíti a strandokat, és több ezer tengeri madarat pusztít el.

Portugáli a, E

urópa ny ugati csü

cske


Az európai országok együtt próbálják megakadályozni ennek előfordulását, és igyekeznek gondoskodni arról, hogy tengerpartunk a jövő nemzedékei számára is gyönyörű maradjon.

17

Időutazás Európa évezredeken át tartó fejlődése lenyűgöző történet, de mivel nagyon hosszú, csak címszavakban ismertetjük.

Kőkorszak

rlangrajzok Prehisztorikus ba Franciaország

Lascaux-ban,

Fegyvereiket és szerszámaikat kőből készítették, például úgy, hogy a köveket hegyesre csiszolták. Kőfegyver a kőkorszakból



A legelső európai lakosok vadászó életmódot folytattak, és barlangokban éltek. Néhány barlang falát vadászjelenetekről készített csodálatos barlangrajzok díszítik. Később megtanulták a földművelést, és elkezdtek állatokat tenyészteni, növényeket termeszteni és falvakban élni.

- Stranraer Museum © Dumfries and Galloway Coucil

A fémek használatának elsajátítása – a bronzkor és a vaskor Krisztus előtt több ezer évvel az emberek felfedezték, hogyan nyerhetnek ki különböző fémeket azáltal, hogy különféle szikladarabokat nagyon forró tűzben égettek. A bronz – a réz és az ón elegye – például elég kemény volt ahhoz, hogy szerszámokat és fegyvereket készítsenek belőle. Az arany és az ezüst lágy volt, de nagyon szép, így azokból dísztárgyakat csiszoltak. Bronz kalapácsfej

Később felfedeztek egy még keményebb fémet, a vasat. A vas legjobb fajtája az acél, amelyből erőssége és törhetetlensége miatt nagyon jó kardokat lehetett készíteni. De az acél előállítása nagyon bonyolult volt, így a jó kardok ritkák és nagyon értékesek voltak!

18

Az ókori Görögország – kb. Krisztus előtt (Kr. e.) 2000–200.


Görögországban kb. 4000 évvel ezelőtt az emberek elkezdtek városokat építeni. E városokat először királyok irányították. Később, kb. Kr. e. 500 körül, Athén városa bevezette a „demokráciát”, azaz „a nép uralmát” (vagyis királyok helyett az athéni férfiak szavazással hozták meg döntéseiket). A demokrácia fontos európai találmány, és az egész világon elterjedt.

énban) Egy ma is fennálló ógörög templom (Ath

Lássunk még néhány dolgot, amelyeket az ókori görögök adtak nekünk:

pével isten ké z s ó r E , váza Ógörög

Platón, a világ nagy gondolkodóinak egyike


csodálatos történeteket istenekről, hősökről, háborúkról és kalandokról; elegáns templomokat, márványszobrokat és gyönyörű kerámiákat; az olimpiát; jól megtervezett színházakat és olyan nagy drámaírókat, akiknek a színműveit manapság is játsszák; olyan tanítókat, mint Szókratész és Platón, akik megtanították az embereket a logikus gondolkodásra; matematikusokat, mint Eukleidész és Püthagorasz, akik matematikai mintákat és szabályokat dolgoztak ki; • tudósokat, mint Arisztotelész (aki a növényeket és állatokat tanulmányozta) és Eratoszthenész (aki bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú, és kiszámolta, milyen nagy).

/Corbis Media Parys © Van

• • • • • •

19

A Római Birodalom – körülbelül Kr. e. 500. – Kr. u. 500. (A Kr. u. jelentése: Krisztus után)


Róma kezdetben csak egy egyszerű itáliai város volt, de a rómaiak nagyon jól szervezettek voltak, hadseregük nagyon jól küzdött, és fokozatosan meghódították a Földközi-tenger térségében lévő valamennyi területet. Később a Római Birodalom egész Észak-Angliától a Szahara sivatagig, valamint az Atlanti-óceántól Ázsiáig terjedt.

a római Az ókori Róma részlete – így néztek ki katonák

Íme néhány dolog, amelyeket a rómaiaktól kaptunk:

20

jó, egyenes, a birodalom valamennyi részét összekötő utak; gyönyörű házak udvarokkal és mozaikokkal kövezett padlókkal; erős hidak és vízvezetékek (a víz hosszú távú szállítására); köríves boltozatok, amelyek szilárddá és tartóssá tették épületeiket; új építőanyagok, mint például a cement és a beton; új fegyverek, mint a katapultok; fontos törvények, amelyeket ma is sok európai ország alkalmaz; a latin nyelv; olyan nagy írók, mint Cicero és Vergilius.

Ma is álló római

i mozaik

rázoló róma

b iai figurát á Egy mitológ

kori vízvezeték:


Corbis rys Media/ © Van Pa

• • • • • • • • •

Pont du Gard, Fr anciaország

A középkor – kb. Kr. u. 500–1500. A Római Birodalom összeomlásakor Európa különböző részei fölött különböző népek szerezték meg az uralmat. Például:

Kelta művészet a Kr. e. 700-as évekből


A kelták. Utódaik manapság főleg Bretagne (Franciaország), Cornwall (Anglia), Galícia (Spanyolország), Írország, Skócia és Wales területén élnek. Európa e részein a kelta nyelvek és kultúra még mindig jelen vannak.

Germán népek. Nem mindegyikük Németország területén telepedett le.


• Az angolszászok Angliába költöztek, és 1066-ig uralkodtak. • A frankok Kr. u. 500 és 800 között meghódították Európa nagy részét, köztük Franciaországot. Leghíresebb királyuk Nagy Károly volt. • A gótok (vizigótok és osztrogótok) királyságokat alapítottak Spanyolországban és Olaszországban. • A vikingek Skandináviában éltek. 800 és 900 körül elhajóztak más országokba, kincseket raboltak, kereskedtek, és ahol jó termőföldet találtak, letelepedtek.

A Normannok („északi emberek”) olyan vikingek voltak, akik Franciaországban (a Normandiának nevezett térségben) telepedtek le, és 1066-ban meghódították Angliát. E hódítást egy híres normandiai faliszőnyeg ábrázolja, melyet Bayeux város múzeumában őriznek.

Csatajelenet a Ba yeux városában található falisző nyegen


n jó tengerészek A vikingek olya ték Amerikát is voltak, hogy elér ák el senkinek!) (de nem mondt

21

A szlávok Kelet-Európa számos részén letelepedtek, és ők voltak a mai szláv nyelveket beszélő népek, például a beloruszok, bolgárok, csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szerbek, szlovákok, szlovénok és ukránok ősei. A magyarok Kelet-Európában telepedtek le, és Kr. u. 1000-ben megalapították a Magyar Királyságot (latinul Regnum Hungariae). Leszármazottaik ma Magyarország és a szomszédos országok területén élnek.

A középko ri v tartsák az árakat azért épített ék, hogy k ellenséget ívül


A középkor idején az európai királyok és nemesek között gyakori volt a viszály, és sok háború dúlt. (Ez volt az az időszak, amikor a páncélos lovagok lóháton harcoltak.) A támadások kivédéséhez a királyok és nemesek erős, vastag kőfalakkal körülvett várakban éltek. Néhány vár olyan erős volt, hogy ma is áll.

tikus találmánya a gó A középkor nagy s-i tre például a char építészet (mint ciaország) katedrális, Fran

Spanyolország déli részén, ahol az iszlám volt a fő vallás, az uralkodók gyönyörű mecseteket és minareteket építettek. A ma is fennálló leghíresebb emlékek a Córdoba városában található mecset és a Sevilla városában található A Córdoba városá ban (S Giralda-minaret. középkori mecset része panyolország) található hatalmas

22



A középkor alatt Európa fő vallása a kereszténység lett, és szinte mindenhol templomokat építettek. Néhányuk lélegzetelállítóan szép, különösen a nagy katedrálisok magas tornyaikkal és színes ólomüveg ablakaikkal.

A reneszánsz – kb. Kr. u. 1300–1600.

Ez például az olaszországi Firenzében felkeltette gazdag és művelt emberek érdeklődését, akik meg tudták maguknak engedni, hogy könyveket vegyenek – különösen akkor, amikor feltalálták Európában a könyvnyomtatást (1445) –, és beleszerettek az ókori Görögországba és Rómába. Házaikat római paloták mintájára alakították, és tehetséges művészeket és szobrászokat bíztak meg azzal, hogy azokat görög és római történetekből vett jelenetekkel, istenek, hősök és uralkodók szobraival díszítsék.

A világ leghírese bb szobrainak egyike: Michela ngelo Dávidja


A középkor idején az emberek többsége nem tudott írni és olvasni, és csak azokat a dolgokat ismerte, amelyekről a templomban hallott. Csupán néhány művelt egyetemi oktató rendelkezett olyan könyvekkel, amelyeket az ókori görögök és rómaiak írtak. Az 1300-as és 1400-as években viszont a diákok elkezdték felfedezni az ókori könyveket. Ámultak a bennük leírt nagy gondolatokon és tudásanyagon, melyek így lassacskán elterjedtek az emberek között.

Olyan volt, mintha a szépség és a bölcsesség elveszett világa újjászületett volna. Ezért hívjuk ezt az időszakot „reneszánsznak”, vagyis „újjászületésnek”. Mit adott a reneszánsz a világnak?

da Vinci ter vezte 500 Ezt a „helikoptert” Leonardo évvel ezelőtt!

A nagy ren eszánsz fest mények egyi születése ke: Botticel li: Vénusz


olyan nagy festőket és szobrászokat, mint Michelangelo és Botticelli; tehetséges építészeket, mint Brunelleschi; a zseniális feltalálót és művészt, Leonardo da Vincit; olyan nagy gondolkodókat, mint Morus Tamás, Erasmus és Montaigne; olyan tudósokat, mint Kopernikusz és Galilei (akik felfedezték, hogy a Föld és egyéb bolygók a Nap körül keringenek); • gyönyörű épületeket, mint például a Loire-völgyi kastélyok; • új érdeklődést aziránt, hogy mit érhetnek el az emberek.

rbis © Van Parys Media/Co

• • • • •

23

Nagy felfedezések és új gondolatok – kb. Kr. u. 1500–1900.

Ha viszont a Föld tényleg gömb alakú (ahogyan azt az emberek kezdték hinni), akkor folyamatosan nyugatra hajózva az európai hajóknak előbb-utóbb oda kell érkezniük. Így 1492-ben Kolumbusz Kristóf és tengerészei útra keltek Spanyolországból, és átszelték az Atlanti-óceánt, de ahelyett, hogy India partját érték volna el, felfedezték a Bahamákat (karib-tengeri szigetek Amerika partjai közelében).


A reneszánsz idején a messze eső vidékekkel folytatott kereskedelem nagyon fontossá vált az európaiak számára. A kereskedők távoli helyeken adták el áruikat, mint például India, ahonnan cserébe értékes fűszereket és drágaköveket hoztak. De a szárazföldi utazás nehéz volt, és sokáig tartott, ezért a kereskedők a tengeren át akartak eljutni Indiába. A problémát az útjukban álló Afrika jelentette – ami nagyon nagy volt!

Kolumbusz Kristóf két hajójának m ásolata


Hamarosan újabb felfedezők követték őket. 1497–98-ban Vasco da Gama – egy portugál hajótiszt – volt az első európai, aki elérte India partjait úgy, hogy körülhajózta Afrikát. 1519-ben egy másik európai felfedező, Ferdinand Magellán vezette azt az expedíciót, amely elsőként hajózta körbe a világot.

Kis idő elteltével az európaiak felfedezték a Karibszigeteket és Amerikát (amit „Újvilágnak” neveztek el), és kolóniákat alapítottak ott. Más szóval, átvették az irányítást a földterület felett, és azt európai szülőhazájukhoz tartozó területnek tekintették. Magukkal vitték hitüket és nyelveiket, ezért lett Észak-Amerikában az angol és a francia, Közép- és Dél-Amerikában pedig a spanyol és a portugál a fő nyelv.

A dodó, egy repü lésre képtelen m adár, egykor eg indiai-óceáni sz y igeten élt. A gy ar m atosító európaia miatt pusztult ki k


– az első Vasco da Gama pából Indiába ember, aki Euró hajózott

Az idő múlásával az európaiak egyre távolabb hajóztak: Kínába, Japánba, Délkelet-Ázsiába, Ausztráliába és Óceániába. Az e távoli vidékekről hazatérő tengerészek olyan furcsa élőlényekről számoltak be, amelyek az Európában előfordulóktól igen különböztek. Ez arra késztette a tudósokat, hogy fedezzék fel e területeket, és hozzák el az európai múzeumokba az ottani állatokat és növényeket. Az 1800-as években az európai felfedezők Afrika mélyébe hatoltak, és 1910-re az európai nemzetek az egész afrikai földrészt gyarmatosították.

24

Charles Darwin 1859-ben közzét eszi evolúcióról alko tott elméletét


Időközben otthon, Európában a tudósok egyre többet és többet tudtak meg a világegyetem működéséről. A sziklákat és kövületeket tanulmányozó geológusok azon kezdtek tanakodni, hogy vajon hogyan jött létre a Föld, és hány éves lehet. Két nagy tudós, Jean-Baptiste Lamarck és Charles Darwin arra a következtetésre jutott, hogy az állatok és növények evolúción mentek keresztül, vagyis évmilliók alatt egyik fajból másik fajba alakultak.


Az 1700-as években az emberek más fontos kérdésekről is gondolkodni kezdtek, például, hogy hogyan kell irányítani az országokat, milyen jogokat és szabadságokat kell az embereknek biztosítani. A francia író, Jean-Jacques Rousseau szerint mindenkinek egyenlőnek kell lennie. Egy másik francia író, Voltaire szerint a világ jobb lenne, ha a tudatlanság és a babona helyébe az ész és ismeret lépne. Az új gondolatok e korszakát „felvilágosodásnak” hívjuk, mely több országban forradalmakhoz vezetett. Példa erre az 1789-es francia forradalom, mely során a királyt, a királynét és a nemesség számos tagját lefejezték. k

kána gosodás korsza Voltaire, a felvilá írója egyik legnagyobb

Körülbelül 250 évvel ezelőtt egy másfajta „forradalom” kezdődött Európában, az ipar világában. A történet egy energiaválsággal vette kezdetét. Évezredeken át az emberek fát és faszenet égettek. De Európa egyes részei kezdtek kifogyni az erdőkből! Felmerült a kérdés, hogy mi mást lehetne tüzelőanyagként használni. A válasz a szén volt, amiből rengeteg volt Európában, így a bányászok elkezdték kitermelni. Szénnel hajtották az újonnan feltalált gőzmozdonyokat, valamint égetéssel koksszá alakították, ami sokkal tisztább tüzelőanyag, és ideális a vas- és acélgyártásra.

Henry Bessemer , a modern acél gyártás feltalálója


Az ipari forradalom – kb. 1750–1880.

Körülbelül 150 évvel ezelőtt Henry Bessemer feltalálta a nagyolvasztót, melyben nagy mennyiségű acélt tudtak viszonylag olcsón előállítani. Kis idő elteltével Európa óriási mennyiségű acélt gyártott, és ez megváltoztatta a világot! Az olcsó acéllal felhőkarcolókat, hatalmas hidakat, óceánjárókat, autókat, hűtőszekrényeket lehetett gyártani… valamint hatékony fegyvereket és bombákat.

25

A modern világ – kb. 1880-tól napjainkig Az 1870-es évektől kezdve egyéb európai találmányok is hozzájárultak a manapság általunk ismert világ megteremtéséhez. Például: a telefon 1875 televízió és autópályák 1920-as évek a benzinmotor 1886 a radar és a golyóstoll 1935 az első rádióüzenetek 1901 instant kávé 1937 bakelit és az első műanyagok 1909 az első sugárhajtású repülőgép 1939 neonvilágítás 1912 az első számítógép 1940-es évek

Tíz európaiból hétnek a munkája „szolgáltatásokkal” kapcsolatos. Vagyis boltokban és postákon, bankokban és biztosítóknál, szállodákban és éttermekben, kórházakban és iskolákban stb. dolgoznak, esetleg árulnak valamit, vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre az embereknek szükségük van. Az első te

Tanulság a történelemből

lefon, feltalálója a skót születésű Alexander Graha m Bell. Manapsá g Európa gyártja a legúja bb mobiltelefon okat


Manapság, az Európában dolgozó emberek mintegy egynegyede a modern világhoz szükséges dolgok előállításban vesz részt, mint például az ételek és italok; mobiltelefonok és számítógépek; ruhák és bútorok; mosógépek és televíziók; autók, buszok, teherautók és még sok minden más.

Sajnos Európa története nem csak azokról a nagy vívmányokról szól, amelyekre oly büszkék vagyunk. Sok dolog van, ami miatt szégyenkeznünk kell. Európa népei századokon át szörnyű háborúkat vívtak egymás ellen. E háborúk általában a hatalomról, a birtoklásról vagy a vallásról szóltak.


Az európai telepesek több millió bennszülöttet öltek meg saját földrészeiken azáltal, hogy harcoltak ellenük, rosszul bántak velük vagy véletlenül európai betegségeket terjesztettek közöttük. Az európaiak több millió afrikait rabszolgamunkára fogtak.

26

E szörnyű gaztettekből ideje volt levonni a tanulságot. Az európai rabszolga-kereskedelmet az 1800-as években törölték el. A gyarmatok az 1900-as években szabadultak fel. És végre megvalósult Európában a béke. Ha szeretnéd tudni, hogyan, olvasd el az „Együtt a család: az Európai Unió története” c. fejezetet. ). Csak az első driában (Belgium an Fl ő et m te ús na vesztette életét Hábor mint 8 millió kato bb tö an úb or áb világh

40 ismerős arc, A-tól Z-ig A világ számos nagy művésze, zeneszerzője, humoristája, feltalálója, tudósa és sportolója Európából származik. Néhányat közülük az előző fejezetekben már megemlítettünk. Sajnos nem tudjuk e könyvben mindegyiküket megemlíteni, így most csak negyven nevet sorolunk fel ábécésorrendben különféle európai országból, helyenként fényképükkel együtt. A 29. oldalon üresen hagytunk egy részt az általad választott európai hírességnek. Választhatsz egy híres embert saját országodból, vagy egy híres európai sportolót, popzenekart stb. Ha találsz képet róluk, be is ragaszthatod erre az oldalra, és feljegyezhetsz néhány fontos adatot róluk.

Név

Nemzetiség

Mit csináltak

svéd

popzenekar: dalaik a hetvenes években világslágerek voltak

Štefan Banič

szlovák

feltaláló: ő találta fel 1913-ban az ejtőernyőt

Beatles

brit

popzenekar: dalaik a hatvanas években világslágerek voltak

Henri Becquerel

francia

tudós: ő fedezte fel 1896-ban a radioaktivitást

Ludwig van Beethoven

német

zeneszerző: számos zeneművet szerzett. Az Örömóda (az európai himnusz) Beethoven IX. szimfóniájából származik

Tim Berners-Lee

brit

feltaláló: ő találta fel az internet alapját képező világhálót (angolul World Wide Web)

Niels Bohr

dán

tudós: 1922-ben fizikai Nobel-díjat nyert az atom szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért

Robert Boyle

ír

tudós: a gázokkal kapcsolatos kísérleteiről, valamint a Boyle-törvény felfedezéséről híres

Charlie Chaplin

brit

filmrendező és a világ legszórakoztatóbb színészeinek egyike. Leghíresebb filmjei közt található a Modern idők

Frédéric Chopin

lengyel

zeneszerző és zongorista: számos zongoradarabot írt, köztük a híres Prelúdiumokat

Nadia Comaneci

román

sportoló: ő az első, aki valaha teljes pontszámot (10/10) ért el az olimpián (1976) gimnasztikában

Marie Curie (Maria Sklodowska)

lengyel

tudós: férjével, Pierre-rel felfedeztek egy radioaktív fémet, a rádiumot. 1903-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták őket

Salvador Dalí

spanyol

festőművész: híres furcsa, álomszerű, „szürrealista” stílusú festményeiről

© CERN

Abba

© Van Parys Med ia/Corbis

Tim Berners-Lee


Nadia Comaneci

Marie Curie

27

színésznő: számos filmben játszott, többek között a 80 nap alatt a Föld körül eredeti változatában

Antonín Dvořák

cseh

zeneszerző: híres zeneművei között található az Újvilág-szimfónia

Albert Einstein

német

tudós: a „relativitás”, vagyis az anyag, az energia és az idő közötti kapcsolat elméletének felállítója

Federico Fellini

olasz

filmrendező: nagy filmjeiért, mint például az Országúton, öt Oscar-díjat nyert

Miloš Forman

cseh

filmrendező: Oscar-díjat nyert Amadeus és Száll a kakukk fészkére című filmjeiért

Sigmund Freud

osztrák

pszichiáter: ő fejlesztette ki a „pszichoanalízist”, ami agyműködésünk feltérképezésének egyik módja

Justine Henin-Hardenne

belga

teniszező: aranyérmet nyert a 2004-es olimpián

Hergé (Georges Rémi)

belga

művész és író: ő alkotta meg Tintin kalandjait és még számos egyéb tréfás képregényt

Heinrich Hertz

német

tudós: 1888-ban bebizonyította a rádióhullámok létezését

Georges-Henri Lemaître

belga

tudós: 1933-ban előterjesztette az univerzum keletkezéséről szóló „Big Bang” (ősrobbanás) elméletet

Liszt Ferenc

magyar

zeneszerző: a világ legnehezebbjeinek tartott számos zongoramű, például a Transzcendens etűdök szerzője

Claude Monet

francia

festőművész: impresszionista festményeiről híres, ilyen például a Tavirózsák sorozat

Wolfgang Amadeus Mozart

osztrák

zeneszerző: számos nagy zeneművet szerzett, például a Varázsfuvola c. operát

Isaac Newton

brit

tudós: az 1600-as években felfedezte a gravitációt és azt, hogy hogyan keringenek a bolygók az űrben

28

Marlene Dietric h


német

Albert Einstein

Federico Fel li


Marlene Dietrich


Mit csináltak

ni

© Reuters

Nemzetiség

Justine Henin-Hardenne

© Van Parys Media/Co rbis

Név

Liszt Ferenc

ia/Corbis © Van Parys Med

svéd

Mit csináltak tudós: 1866-ban felfedezte a dinamitot, és a nagy vívmányok megjutalmazására megalapította a Nobel-díjat

Erkki Nool

észt

sportoló: a 2000-es olimpián aranyérmet szerzett dekatlonban

Louis Pasteur

francia

tudós: ő fedezte fel, hogy nagyon sok betegség okozói a baktériumok, és 1862-ben feltalálta a „pasztőrözést”, vagyis az élelmiszerekben található baktériumok elpusztításának módszerét

Pablo Picasso

spanyol

festőművész: „kubista” stílusban festett képeiről, pl. az Avignoni kisasszonyokról híres

Marco Polo

horvát/ velencei

nagy felfedező: több mint 700 évvel ezelőtt Ázsián keresztül egész Kínáig jutott, majd visszautazott

Rembrandt

holland

festőművész: híres gazdag színeiről, fény- és árnyjátékáról. Híres képei között található az Éjjeli őrjárat

Michael Schumacher

német

autóversenyző: több éven keresztül ő nyerte meg a világbajnokságot

Jean Sibelius

finn

zeneszerző: nagy művei közt található a Finnország

U2

ír

rockegyüttes: dalaik az 1980-es években világszerte nagy slágerek voltak

Vincent Van Gogh

holland

festőművész: számos festménye között található a Napraforgók

Antonio Vivaldi

olasz

zeneszerző: számos zeneművet írt, többek között a Négy évszakot

Alessandro Volta

olasz

tudós: 1799 körül feltalálta a villanyelemet

Zinedine Zidane

francia

focista: az 1998-as és 2000-es év hivatalosan megválasztott legjobb játékosa

Pablo Picasso

© Van Parys Med ia/Corbis

Alfred Nobel

Nemzetiség

U2

ia/Corbis © Van Parys Med

Név

Zinedine Zidane

PLUSZ EGY: SAJÁT VÁLASZTÁSOM

SOM:

SA JÁT VÁLASZTÁ

29

Európa nyelvei Az Európában élő emberek számos különböző nyelvet beszélnek. E nyelvek többsége három nagy nyelvcsaládba tartozik: a germán, a szláv és az újlatin. Az egyes nyelvcsaládokhoz tartozó nyelvek – közös eredetük miatt – hasonlítanak egymásra. Az újlatin nyelvek például a latinból erednek, vagyis a rómaiak nyelvéből. Nézzük meg például, hogy néhány nyelven hogy kívánnak jó reggelt, vagy hogy mondják azt, hogy „Helló”: Germán nyelvek

Román nyelvek

dán holland angol német svéd

francia olasz portugál spanyol

Godmorgen Goedemorgen Good morning Guten Morgen God morgon

Bonjour Buongiorno Bom dia Buenos días

Szláv nyelvek cseh lengyel szlovák szlovén

Dobré ráno Dzień dobry Dobré ráno Dobro jutro

E példákból nem nehéz kitalálni, hogy e nyelvek tényleg rokonságban állnak egymással. De vannak európai nyelvek, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem hasonlítanak más nyelvekre. Nézzük meg például, hogyan kívánnak jó reggelt 12 ilyen nyelven. baszk breton észt finn gael (skót kelta) görög

Egun on Demat Tere hommikust Hyvää huomenta Madainn mhath Kalimera

magyar ír lett litván máltai walesi

Jó reggelt Dia dhuit Labrīt Labas rytas L-Ghodwa t-Tajba Bore da

Az Európa számos részén élő romák nyelvén úgy kívánnak jó reggelt, hogy Lasho dyes. A nyelvtanulás igazi móka, és nagyon fontos egy olyan földrészen, mint a miénk. Sokan szeretünk külföldön vakációzni és a helyi emberekkel megismerkedni. Ez nagyon jó lehetőség arra, hogy gyakoroljuk azokat a kifejezéseket, amelyeket más nyelveken ismerünk.

30

Népek családja Mi, európaiak, számos különböző kulturális háttérrel rendelkezünk, különböző nyelveket beszélünk, hagyományaink, szokásaink és meggyőződéseink eltérőek. Mégis sok minden összeköt minket, mint egy nagy családot. Lássunk néhányat ezek közül! • Évezredek óta együtt élünk e földrészen. • Nyelveink gyakran hasonlítanak egymásra. • Minden országban sok ember van, akinek a rokonságában más országból származó családtagok is előfordulnak. • Hagyományaink, szokásaink, ünnepeink gyakran ugyanonnan erednek. • Megosztjuk egymással és közösen élvezzük azokat a gyönyörű zeneműveket, művészeti alkotásokat, színdarabokat és meséket, amelyek századokon át Európában születtek. • Európában szinte mindenki fontosnak tartja a tisztességes bánásmódot, a barátságos szomszédi viszonyt, a vélemény szabadságát, egymás tiszteletben tartását, valamint a rászorulókról való gondoskodást. Így tehát örülünk annak, ami a mi országunkban és régiónkban egyedi és különleges, de annak is örülünk, ami Európa-szerte közös.

Háború és béke Sajnos az európai családban számos viszály fordult elő. E viszályok gyakran akörül alakultak ki, hogy ki irányítson egy adott országot, vagy melyik országhoz tartozzon egy adott földterület. Néha az is előfordult, hogy egy uralkodó a szomszédok meghódításával nagyobb hatalomra kívánt szert tenni.


Így vagy úgy, évszázadokon keresztül szörnyű háborúk dúltak Európában. A 20. században két nagy háború kezdődött földrészünkön, melyeket, mivel világméretűvé váltak, világháborúknak hívunk. Több millió ember vesztette életét, és amikor befejeződött, Európa szegénységben és romokban találta magát.

Európa 1945-ben

Lehet-e tenni valamit annak érdekében, hogy ilyen szörnyűségek soha többé ne forduljanak elő? Megtanulják-e valaha az európaiak, hogy harc helyett inkább üljenek le együtt és beszéljék meg a problémákat? A válasz: igen. Ez lesz következő fejezetünk témája: vagyis az Európai Unió története.

31

Együtt a család: az Európai Unió története A második világháború 1945-ben ért véget. Szörnyű pusztítások és gyilkolások ideje volt, és Európában kezdődött. Hogyan tudnák az európai vezetők elérni, hogy soha többé ne forduljanak elő ilyen szörnyűséges események? Egy addig soha nem látott, nagyon jó tervre volt szükségük.

Egy vadonatúj ötlet

© EC

A francia Jean Monnet komolyan törte a fejét a megoldáson. Rájött, hogy egy országnak két dologra van szüksége ahhoz, hogy háborúba kezdjen: vasra az acélgyártáshoz (hogy tankokat, fegyvereket, bombákat stb. készítsen) és szénre, hogy a gyárakhoz és vasutakhoz energiát biztosítson. Európában rengeteg szén és acél volt: ezért az európai országok könnyen tudtak fegyvereket gyártani és háborúskodni.

et Jean Monn

Ezért Jean Monnet egy nagyon merész ötlettel állt elő. Azt javasolta, hogy Franciaország és Németország kormánya – és később talán egyéb európai országok kormányai is – hagyjanak fel saját szén- és acéliparaik működtetésével, ehelyett ezeket az összes részt vevő ország együtt szervezze meg, és egy asztal köré ülve együtt vitassák meg problémáikat és hozzanak döntéseket. Így lehetetlen lenne köztük a háború!

Robert Schuman

32

© EC

Monnet tudta, hogy terve csak akkor működhet, ha az európai vezetők hajlandók azt kipróbálni. Beszélt róla barátjának, Robert Schumannak, aki miniszter volt a francia kormányban. Robert Schuman zseniálisnak találta az ötletet, és 1950. május 9-én egy, azóta híressé vált beszédben tárta a nyilvánosság elé.

A beszéd nemcsak a francia és a német vezetőket győzte meg, hanem Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország vezetőit is. Mindannyian elhatározták, hogy összevonják szén- és acéliparaikat, és megalakítják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). E közösség célja az volt, hogy békés célokért munkálkodjon, és segítse újjáépíteni Európát a háború utáni romokból. Az ESZAK-ot 1951-ben hozták létre.

Közös piac A hat ország annyira jól tudott együttműködni, hogy hamarosan elhatározták, hogy egy másik szervezetet is alapítanak. Így jött létre 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség (EGK). „Gazdasági” azt jelenti, hogy a gazdasággal, vagyis a pénzzel, az üzleti élettel, állásokkal és a kereskedelemmel kapcsolatos.

© Keystone

Az egyik legfontosabb ötlet az volt, hogy az EGK országai – az egymás közötti kereskedelem megkönynyítése érdekében – egy „közös piacot” hozzanak létre. E gondolat megszületése előtt az egyik országból a másikba árut fuvarozó teherautóknak, vonatoknak és hajóknak mindig meg kellett állniuk a határokon, ahol ellenőrizték okmányaikat, és vámokat kellett fizetniük. Ez feltartotta a forgalmat, és drágábbá tette a külföldi termékeket. ran álltak ilyen kon… régen gyak ro tá ha a m lo Una tárain sorok Európa ha

A közös piac létrehozásának célja az volt, hogy megszabaduljunk a határokon az ellenőrzésektől, késésektől és vámoktól, és így az országok úgy kereskedhessenek egymással, mintha csupán egyetlen országról lenne szó.

Élelmiszer és gazdálkodás A második világháború nagyon megnehezítette Európában az élelmiszerek előállítását és más földrészekről való behozatalát. Európában még az 50-es évek elején is élelmiszerhiány volt. Ezért az EGK elhatározta, hogy létrehoz egy olyan rendszert, amelyben a gazdákat pénzzel segíti, hogy azok több élelmiszert termelhessenek, és amely biztosítja tisztességes megélhetésüket a gazdálkodásból.

Ilyen gépek

kel aratják

a búzát és


E rendszert közös agrárpolitikának (rövidítve: KAP) hívták. A KAP jól működött, sőt annyira jól, hogy a végén a gazdák túlságosan sok élelmiszert termeltek, és a rendszeren változtatni kellett. Manapság a KAP főként azért nyújt pénztámogatást a gazdáknak, hogy gondoskodjanak a vidéki területekről.

egyéb gabo

nát

33

A közös piac hamarosan tényleg megkönnyítette az EGK területén élők életét. Több pénzük maradt, több élelmiszerük volt, és boltjaikban többféle árucikk jelent meg. A szomszédos országok látták ezt, és a hatvanas években néhányuk megkérdezte, hogy csatlakozhatnának-e ők is. Több éven át tartó megbeszélések után 1973-ban Dánia, Írország és Csatlakozá s az EGK-ho Nagy-Britannia csatlakozott a szervezethez. 1981z. E aláírja a cs atlakozási sz zen a képen Dánia ép ben Görögország is belépett, majd 1986-ban p erződést Portugália és Spanyolország, 1995-ben pedig Ausztria, Finnország és Svédország. Így az EGK tagjainak létszáma 15-re nőtt.

© EC

Az EGK-tól az Európai Unióig

lja a levegő gában fogla ul azáltal, hogy a m em el éd sét, példá oz A környezetv ek csökkenté mos áram előállításáh én g sé tt ze a ll vi a szennye k n t alkalmazu szélenergiá

Az utazók életének megkönnyítése céljából az EGK országai közös határaikon megszüntették az útlevélkezelést. Az egyik tagállamban élő személy szabadon utazhatott, telepedhetett le és kereshetett munkát bármely más tagállamban. A kormányok újabb ötleteket is megvitattak, például azt, hogy a különböző országokból származó rendőrök hogyan tudnának együttműködni a bűnözők, kábítószercsempészek és terroristák felkutatásában. A rendőr és kutyáj

a kábítószert ke

© Eurekaslide

© EC

Az évek múlásával a szervezet igen megváltozott. 1992-re befejeződött az „egységes piac” (ahogyan az ismertté vált) kialakítása, és számos egyéb tevékenységgel foglalkoztak. Például az EGK országai együttműködtek környezetünk védelméért és Európa-szerte jobb utak és vasutak építéséért. A gazdagabb országok segítették a szegényebbeket, például az útépítésben vagy egyéb fontos projektek végrehajtásában.

res a csomagba n

Röviden, az EGK annyira megváltozott, és sokkal egységesebb lett, hogy 1992-ben úgy döntöttek, hogy Európai Unióra (EU) változtatják a nevét.

34

Együtt a család Időközben az EU határain kívül izgalmas dolgok történtek. Sok éven keresztül választóvonal húzódott Európa keleti és nyugati része között. Nem álltak háborúban egymással, de nagyon ellenkező nézeteket vallottak. A keleti rész vezetői egy kommunizmusnak nevezett kormányzati rendszer hívei voltak, amely nem hagyott sok szabadságot az embereknek. Kormányzati rendszerük miatt ezek az országok a nyugat-európai országokhoz képest szegények voltak. A Kelet és Nyugat közötti szakadék annyira mély volt, hogy sokszor „vasfüggönynek” nevezték. Sok helyen magas kerítés vagy fal jelölte a határt, például a Berlin városán végighúzódó fal, mely Németországot választotta ketté. Nagyon nehéz volt engedélyt szerezni a határ átlépéséhez. Végül 1989-ben a megosztottságnak és az ellenségeskedésnek vége lett. A berlini falat lerombolták, és megszűnt a „vasfüggöny”. Röviddel ezután Németország újraegyesült. Kelet-Európa népei új kormányokat választottak maguknak, és megszabadultak a régi, szigorú kommunista rendszertől. Végre felszabadultak! Csodálatos örömünnep volt.

Mielőtt egy ország csatlakozhat az EU-hoz, jól működő gazdasággal kell rendelkeznie, valamint demokratikusnak kell lennie, vagyis népének biztosítania kell annak jogát, hogy megválaszthassák a majdan őket irányító embereket. Az emberi jogokat ugyancsak tiszteletben kell tartani. (Az emberi jogok magukban foglalják 1989: a berlini a véleményszabadság jogát, annak jogát, hogy tisztességes fal lerombolása tárgyalás nélkül senkit sem szabad börtönbe zárni, senkit sem szabad kínozni, valamint más fontos jogokat is.)

© Reuters

A szabaddá vált országok ugyancsak feltették a kérdést, hogy csatlakozhatnának-e az Európai Unióhoz, és hamarosan az EU-hoz csatlakozni kívánó országok egész sora jelent meg.

A csatlakozni kívánó országok keményen dolgoztak azon, hogy e feltételeknek megfeleljenek, és néhány év elteltével tízen közülük készen álltak a csatlakozásra, mely május 1-jén be is következett. A tíz új ország: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia.

© Reuters

Azelőtt soha nem fordult elő, hogy egyszerre ennyi ország csatlakozott volna az EU-hoz, így ez nagyon különleges alkalom volt. Az emberek olyan boldogok voltak, mint egy igazi családi összejövetelen, és így végre Kelet- és Nyugat-Európa népei együtt örülhettek.

nagy nap Május 1.: a

megünneplé

se

35

Mit csinál az EU? Az EU többféle módon igyekszik jobbá tenni az emberek életét. Lássunk néhányat ezek közül.

A környezet

© Reuters

A környezet mindannyiunké, ezért az országoknak együtt kell működniük annak védelmében. Az EU-nak szabályai vannak a szennyezés megfékezésére és például a vadmadarak védelmezésére. E szabályok az EU összes tagállamára vonatkoznak, és kormányaiknak gondoskodniuk kell arról, hogy e szabályokat betartsák.

így az európai t határt szabni, he le m ne k ne terén A szennyeződés környezetvédelem a k ne öd űk m tt országok együ

Fontos, hogy az embereknek olyan munkájuk legyen, amelyet örömmel végeznek, és amelyhez jól értenek. Fizetésük egy részét kórházak és iskolák létrehozására, valamint az idősekről való gondoskodásra fordítják. Ezért az EU minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy új és jobb munkahelyeket teremtsen mindazoknak, akik dolgozni szeretnének. Abban is segít, hogy az emberek új vállalkozásokba kezdjenek, és pénzt ad arra, hogy az embereket új munkák végzésére képezzék át. Nagyon fontos az embereket képezni, azért, ho gy új állásokat tölthessenek be

Corbis rys Media/ © Van Pa

Szabadság!

36

© Getty Images

Állások

Az EU területén élő emberek szabadon élhetnek, dolgozhatnak vagy tanulhatnak a tetszésük szerinti EU-tagállamban, és az EU mindent megtesz azért, hogy egyszerűbb legyen egyik országból a másikba költözni. Amikor átléped az EU-tagállamok többségének határát, már nincs szükséged útlevélre. Az EU arra ösztönzi a diákokat és fiatalokat, hogy tanulmányaik, illetve gyakorlati idejük egy részét külföldön végezzék. nulnak

zó diákok ta

l szárma országokbó ző ö b n lö ü K el U segítségév együtt az E

Az euro A múltban minden európai országnak saját pénze: „valutája” volt. Most egyetlen valuta létezik, az euro, amelyet minden EU-ország bevezethet, ha akar. Az, hogy csak egy pénznem van, megkönnyíti a vállalkozások dolgát, és pénzváltás nélkül lehet szerte az EU-ban utazgatni és vásárolni.


Kilencévnyi kemény munka és alapos tervezés áll az euro bevezetése mögött. A bankjegyeket és érméket 2002. január 1-jétől használjuk. Az euro az EU tagállamai közül 12-ben váltotta fel a régi valutákat. A többiek viszont még nem használják. Ha összehasonlítod az euro-érméket, látni fogod, hogy egyik oldalukon egy ábra van, amely az adott országot szimbolizálja, a másik oldaluk viszont minden országban ugyanolyan.

Segítség a nehézségekkel küszködő régióknak

Az EU számos or szágában haszná lják az eurót

Nem mindenki élete egyszerű Európában. Egyes helyeken nincs elegendő munkahely, mivel bányákat és gyárakat zártak be. Más helyeken az éghajlat miatt nehéz a gazdálkodás, vagy az utak és vasutak hiánya megnehezíti a kereskedelmet.

EGIO © EC/R

Az EU úgy próbál segíteni e problémákon, hogy pénzt szed be tagállamaitól, hogy azt a rászoruló térségek megsegítésére használhassa fel. Például segít kifizetni új utak és vasutak építését, valamint segít a vállalkozásoknak, hogy új munkahelyet teremthessenek az embereknek.

sát

nszírozá

ak fina íti új ut

eg

Az EU s

37

Segítség a szegény országoknak Világszerte számos országban háborúk, betegségek vagy természeti katasztrófák, mint például aszályok és áradások oltják ki vagy nehezítik meg az emberek életét. Gyakran előfordul, hogy ezeknek az országoknak nincs elég pénzük arra, hogy iskolákat, kórházakat, utakat és házakat építsenek.

© EC/ECHO

Az EU pénztámogatást nyújt ezeknek az országoknak, és tanárokat, orvosokat, mérnököket és egyéb szakértőket küld, hogy ott dolgozzanak. Emellett számos terméket vámok nélkül vásárol tőlük, így a szegény országok több pénzt kereshetnek.

rt szállít a Az EU élelmisze rászorulóknak

Béke Az Európai Unió barátságot teremtett számos európai ország között. Nem mindig értenek egyet mindenben, de ez így van jól. (A családodban sem értenek mindig mindenről egyet, nem igaz?) Ami jó, az az, hogy az EU-tagállamok vezetői háborúskodás helyett egy kerekasztal köré ülve megbeszélik azokat a pontokat, amelyekben nem értenek egyet. Tehát valóra vált Jean Monnet és Robert Schuman álma: az EU békét teremtett tagjai között. Az EU azon is munkálkodik, hogy tartós békét teremtsen szomszédai között, valamint a világon mindenütt. Így például az Európai Unió katonái és rendőrei segítik a békefenntartást a volt Jugoszlávia területén, ahol néhány évvel ezelőtt még szörnyű harcok dúltak. Ez csak néhány az EU tevékenységei közül, hiszen még nagyon sok más is van. Valójában az a tény, hogy az Európai Unióban vagyunk, majdhogynem életünk valamennyi területét megváltoztatja.

Az európai

38

zászló

© EC

Európának van saját zászlója és himnusza: az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Az eredeti szöveg németül íródott, de amikor Európa himnuszaként csendül fel, nem énekelnek benne, csak a dallama szól. Meghallgathatod az interneten: europa.eu.int/abc/symbols/anthem/index_hu.htm

Az Európai Unió és szomszédjai

Azori-szigetek

Izland Madeira

Kanári-szigetek G uadelo upe

Martinique

Finnország

G uy ana S uriname

Norvégia

Réunion

Braz ília

Svédország

Észtország Oroszország

Lettország

Dánia

Litvánia

Írország Egyesült Királyság

O. Fehéroroszország

Hollandia Belgium

Németország

L ux em bur g

K az ahsz tán

Lengyelország

Cseh Köztársaság

Ukrajna Szlovákia

Franciaország

Moldova

Liechtenstein

Svájc

Ausztria Magyarország Szlovénia Horvátország

S an Marino

Portugália

Andorra

Monaco

Olaszország

Spanyolország

Románia

Grúzia A z erbajdzsan Örményország

BoszniaHercegovina Szerbia és Montenegró

Bulgária

Vatikánváros

Irán

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Albánia

Törökország Irak

Görögország Marokkó

Algéria

Tunézia

Málta

C i prus

Szíria L ibano n

Jelmagyarázat: A színes országok az Európai Unió (EU) tagjai. A csíkozott országok csatlakozni kívánnak az EU-hoz. A többi ország, például azok, amelyeket kis körök jelölnek, az EU szomszédos országai. A pontok a fővárosok helyét jelölik. A Vatikánváros Rómában van. Egyes szigetek és egyéb földterületek Franciaországhoz, Portugáliához és Spanyolországhoz tartoznak, így az EU részei. De mivel távol esnek a szárazföldi Európától, külön mezőben (jobbra fent) tüntettük fel őket.

39

Az Európai Unió országai Az országokat ábécésorrendben találjátok aszerint, hogy hogy hívják az adott országot saját nyelvén vagy nyelvein (ahogyan az a zárójelben található). Zászló

40

Ország

Főváros

Népesség

Belgium (België; Belgique)

Brüsszel (Brussel; Bruxelles)

10,4 millió

Cseh Köztársaság (Česká republika)

Prága (Praha)

10,2 millió

Dánia (Danmark)

Koppenhága (København)

5,4 millió

Németország (Deutschland)

Berlin (Berlin)

82,5 millió

Észtország (Eesti)

Tallinn (Tallinn)

1,4 millió

Görögország

Athén

11,0 millió

(λλδα/Ellada)

(Aθνα/Athinai)

Spanyolország (España)

Madrid (Madrid)

40,7 millió

Franciaország (France)

Párizs (Paris)

59,6 millió

Írország (Ireland; Eire)

Dublin (Dublin; Baile Atha Cliath)

4,0 millió

Olaszország (Italia)

Róma (Roma)

57,3 millió

Ciprus (Κπρο̋/Kypros) (Kibris)

Nicosia (Λευκωσα/Lefkosia) (Lefkosa)

0,7 millió

Lettország (Latvija)

Riga (Riga)

2,3 millió

Litvánia (Lietuva)

Vilnius (Vilnius)

3,5 millió

Zászló

Ország

Főváros

Népesség

Luxemburg (Luxembourg)

Luxembourg (Luxembourg)

0,5 millió

Magyarország

Budapest

10,1 millió

Málta (Malta)

Valletta (Valletta)

0,4 millió

Hollandia (Nederland)

Amszterdam (Amsterdam)

16,2 millió

Ausztria (Österreich)

Bécs (Wien)

8,1 millió

Lengyelország (Polska)

Varsó (Warszawa)

38,2 millió

Portugália (Portugal)

Lisszabon (Lisboa)

10,4 millió

Szlovénia (Slovenija)

Ljubljana (Ljubljana)

2,0 millió

Szlovákia (Slovensko)

Bratislava (Bratislava)

5,4 millió

Finnország (Suomi; Finland)

Helsinki (Helsinki; Helsingfors)

5,2 millió

Svédország (Sverige)

Stokholm (Stockholm)

8,9 millió

Egyesült Királyság (*) (United Kingdom)

London (London)

59,3 millió

(*) Ennek az országnak a teljes neve „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”, de röviden az emberek többsége Nagy-Britanniának vagy Egyesült Királyságnak hívja. 2004. január 1-jei népességadatok. Forrás: Európai Közösségek Statisztikai Hivatala – Eurostat.

41

Hogyan hoz döntéseket az EU? Képzelheted, mennyi ember erőfeszítésére van szükség az EU megszervezéséhez és ahhoz, hogy minden jól működjön. Ki mit csinál?

Az Európai Bizottság Minden szerdán egy nőkből és férfiakból álló 25 (tagállamonként egy) fős csoport ülésezik Brüsszelben, hogy megvitassa, milyen teendőket kell legközelebb elvégezni. Ezeket az embereket „biztosoknak” hívják, és együtt alkotják az Európai Bizottságot. Munkájuk az, hogy átgondolják, mi lenne a legjobb az EU-nak összességében tekintve, és hogy új jogszabályokat javasoljanak az EU egészének. Munkájukat szakértők, jogászok, titkárnők, fordítók stb. segítik.

Amint megegyeztek arról, hogy milyen jogszabályt javasolnak, elküldik javaslatukat az Európai Parlamentnek és a Európai Unió Tanácsának.

anuel

© EC

ugál José M

Az Európai Barroso

Bizottság

9-ig a port elnöke 200

Az Európai Parlament Az Európai Parlament az EU valamennyi polgárát képviseli. Minden hónapban egy nagy ülést tartanak Strasbourgban, hogy megvitassák az Európai Bizottság által javasolt új jogszabályokat. Ha a Parlament nem ért egyet a javaslattal, kérheti a Bizottságot, hogy addig változtasson azon, amíg végre a Parlament úgy véli, hogy az jó jogszabály lesz.

42

Az Európai Parla ment elnöke 2007-ig a span yol Josep Borrell

© European Pa rliament

Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van. A képviselőket ötévente választások keretében választják meg, ahol az EU valamennyi felnőtt polgára szavazhat.

Az Európai Unió Tanácsa

pean Union of the Euro © Council

Nem csupán az Európai Parlament képviselői döntenek az EU új jogszabályairól, hanem az EU-tagállamok kormányainak miniszterei is megvitatják azokat. A miniszterek üléseit az Európai Unió Tanácsának nevezzük.

Miután megvitattak egy javaslatot, a Tanács szavaz arról. Azt, hogy hány szavazata van egy-egy országnak, és hány szavazat szükséges egy jogszabály elfogadásához, szabályok állapítják meg. Bizonyos esetekben a szabály előírja, hogy a Tanácsnak egyhangú döntést kell hozni. Miután a Tanács és a Parlament elfogadott egy új jogszabályt, az EU kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e jogszabályokat országaikban , ek zn se betartsák. ülé erei együtt

y miniszt EU-kormán yi n en m la Va gszabályait ják az EU jo d a g fo el y g ho

A Bíróság

Vannak más fontos csoportok is (pl. szakértői bizottságok és így tovább), akik részt vesznek a döntéshozatalban, mivel fontos, hogy megfelelő döntések szülessenek. Ha szeretnél többet megtudni ezekről az emberekről és arról, hogy mit csinálnak, olvasd el az Így működik az Európai Unió című kis füzetet az europa.eu.int/comm/publications/ booklets/eu_documentation/06/index_hu.htm weboldalon. Igazából e tájékoztató felnőtteknek íródott, de nem A Bíróság go ndosk olyan nehéz a szövege. jogszabályai alapjáodik arról, hogy az EU

© Photothè que Cour de justice C.E.

Amennyiben egy ország nem megfelelően alkalmazza a jogszabályokat, az Európai Bizottság figyelmezetést küld, és panaszt tehet a luxembourgi Európai Bíróságnál. A Bíróságnak az a feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy az EU jogszabályait betartsák, és mindenhol ugyanúgy alkalmazzák. A Bíróságban tagállamonként egy bíró van.

n mindenki egyenlő an részesülj ön

bánásmódb

43

Holnap… és azután A világnak manapság nagy kihívásokkal kell szembesülnie. Például: • Hogyan állíthatjuk meg az éghajlatváltozás hátterében álló szennyezést? • Hogyan védelmezhetjük a világ erdőit és a környezet egyéb elemeit? • Hogyan tehetjük jobbá a világ szegényeinek és éhezőinek életét? • Hogyan teremthetjük meg a békét a világ problémás pontjain? • Hogyan küzdjünk a terrorizmus ellen? Az EU igyekszik megoldani e problémákat, de erre egyedül nem képes. Együtt kell működnie a világ egyéb országaival. És természetesen vezetőiknek meg kell egyezniük a teendőkről. Szerinted mit kellene tennie az EU-nak a világ nagy problémáival? Van ötleted arra, hogy mit lehetne jobban csinálni? Beszéld meg ötleteidet családoddal, barátaiddal, tanáraiddal…

A jövő a kezetekb en van…

44


Ma még csak Európa gyerekei vagyunk, de nemsokára mi leszünk Európa felnőttei. A jövőről mi döntünk – együtt!

FEDEZZÜK FEL EURÓPÁT! Helló! Isten hozott Európában az otthonunkban. Gyönyörű ez a hely, és tele van izgalmas eseményekkel. Mennyit tudsz te ezekről?

Recommend Documents