12 − Segítsen a jó Isten, hogy mindannyian, akik itt vagyunk, munkatársai lehessünk Istennek abban a hatalmas munkában, amikor az egész világon kinyilatkoztatja az örökkévaló evangéliumnak a végidőre szóló üzenetét.
– Segítsen abban is, hogy úgy szóban, mint az életünk példája által bizonyságtevői lehessünk, és embereket vezethessünk el Hozzá. − Jézus azt mondta: „Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”. Mt. 5,16. 9. Nem számít, hogy mennyi ideje vagy kapcsolatban Istennel, az sem számít, hogy milyen mértékben tudtad Őt megismerni. – Csak azt mond el, ami téged megérintett a Vele való találkozásod alkalmával. – Mond el azt, amit megértettél az örökkévaló evangélium üzenetéből, ami megváltoztatott, amikor alkalmaztad annak elveit a mindennapi életedben. – Ha erre kész vagy, akkor Isten eszközként tud felhasználni, mert Ő ezen felül mindazt pótolni tudja, ami belőled hiányzik.
AZ ÖRÖKKÉVALÓ EVANGÉLIUM
1
ISTEN ORSZÁGÁNAK EZ AZ EVANGÉLIUMA
I. Bevezetés 1. Mit tudunk mondani arról, amit a Biblia evangélumnak nevez, valójában mit jelent ez a szó, hogy evangélium? −
Jézus a nagy prófétikus beszédében mondja el, mielőtt az Ő dicsőséges visszajövetele beteljesedhetne, és a bűn világának történelme lezárulna, előtte „az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népeknek; és akkor jön el a vég”. Máté 24,14.
− Isten ugyanis a történelem minden korszakában küldött üzenetet az embereknek, − olyan üzenetet, amire éppen akkor szükségük volt.
– Így nekünk is küldött, akik most, ebben a huszonegyedik században élünk. − Ezt az Istentől származó üzenetet evangéliumnak nevezi a Biblia, vagyis jóhírnek, örömhírnek. − Isten mindig az örökkévaló evangélium üzenetében mondta el mindazt, hogy Ő miként tud segíteni nekünk, akik a bűn világának a körülményei között élünk, és azt is, hogy milyen megoldást tud felkínálni részünkre. 2. Mire kell emlékeztessen bennünket azoknak a prófétikus kinyilatkoztatásoknak a beteljesedése, amiket egyre többször felfedezünk a körülöttünk zajló eseményekben? − Ezeket az eseményeket Jézus a végidő előrejelzéseként nyilatkoztatta ki előttünk Máté evangéliumának 24. fejezetében. − Jézus viszont azt is mondta, hogy a bűn világának végét jelentő dicsőséges viszszajövetele csak akkor következhet be, csak „akkor jön el a vég”, ha már mindenkinek hirdetve lett az örökkévaló evangélium, „bizonyságul”.
– Vagyis mindenki meg lett szólítva Isten evangéliumának üzenetével. − Ezt az evangéliumot azért kell minden embernek megismerni, mert Isten az üdvösség elnyerésének egyetlen lehetőségét ajánlja fel benne. − A választás lehetőségét szeretné felkínálni minden embereknek, hogy az evangélium megismerése után mindenki meghozhassa a saját személyes döntését.
– Mely szerint elfogadja vagy elveti az Isten által biztosított és felajánlott megoldást. 3. Mi a célja az evangélium hirdetésének, mit akar Isten feltétlenül elmondani az embereknek, még mielőtt lezárná a bűn világának történelmét? − Az emberi család a bűneset miatt elveszítette a bensőséges kapcsolatát Istennel, ezért Isten az evangélum üzenetében mondja el a helyreállítás módjának egyetlen lehetőségét. − A végidő evangéliuma, a Jelenések könyvében található hármas angyali üzenetében ezt akarja elmondani. Jel. 14,7-13.
2 − Ebből mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy miközben Isten mindent megtesz értünk, addig nekünk is meg kell tennünk azt, amit Isten nem tehet meg helyettünk.
– Vagyis „féljétek az Istent, és Néki adjatok dicsőséget… és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, és a földet, a tengert és a vizek forrásait”. − Az Istennel való kapcsolatunkban ez a mi részünk. Jel. 14,7.
− Mivel a Biblia szerint „test és vér nem örökölheti Istennek országát”, ezért, ha szeretnénk üdvösségben részesülni, akkor szükségünk van egy olyan átváltozásra, amely alkalmassá tesz bennünket az örökkévaló életre. 4. Amikor Jézus elmondta az evangélium hirdetésével kapcsolatos kijelentését, akkor milyen üzenet és kinyilatkoztatás keretében tette ezt, és mit jelent, mire utal ez az összekapcsolás? Mt. 24,14. − Jézus a kijelentésének hátterén két gondolatot szeretne a figyelem középpontjába állítani, − a „végidő” és az „örökkévaló evangélium” −, ez a két gondolat elválaszthatatlan egymástól, mivel a Jézustól kapott prófétikus kinyilatkoztatás kapcsolja össze őket.
– Ez azt jelenti, hogy a következő téma-sorozatban nekünk is úgy kell foglalkozni az örökkévaló evangélium üzenetével, hogy az mindig a végidőről adott isteni kinyilatkoztatásokkal legyen összekapcsolva. − Jézus kijelentésének hátterén azonban már sokakban fogalmazódott meg az a kérdés, vajon mikor fog ez bekövetkezni, − hogyan lehet az egész világon hirdetni az evangéliumot, − és mire utal Jézusnak az a kijelentése, hogy „ez az evangélium”? − Ezeknek a gondolatoknak és kérdéseknek a jegyében kell elindulnunk, és megvizsgálnunk mindazt, ami segíthet megérteni Jézus kijelentésének ezt a végidőre mutató jelét. 5. A Máté evangéliumában adott jézusi kinyilatkoztatás milyen hátteret mutat be az evangélium hirdetésével kapcsolatban, milyen körülmények között kell majd azt hirdetni, milyen állapot jellemzi azok lelki életét, akik az evangélium hirdetésére lettek kiválasztva? − Jézus szerint az üzenet hirdetésének idején „a gonoszság megsokasodik”, „a szeretet pedig sokakban meghidegül”. Mt. 24,12.
– Pál írása szerint mindez azért következik be, mert az emberek „magukat szeretők”-ké válnak, mások pedig „szeretet nélkül valókká” lesznek. II. Tim. 3,23.
− A szeretet meghidegülése azt jelzi, ebben az időben még azokban a szívekben is ki fog hűlni a szeretet lángja, ahol pedig korábban még lobogott és izzott.
– Kihűlni ugyanis csak az képes, ami korábban meleg volt. − Pál szerint ez azok életében következik be, „akiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét”, vagyis a magukat hívő embereknek vallókra gondolt.
11 – De látni kell az emberek lelki szükségletét is, a sokszor megfogalmazatlanul és kimondatlanul maradt vágyódásukat Isten után.
– Szükség van arra, hogy ne csak a közömbösségüket lássuk, hanem az istenkeresésük csendes, de mélyről fakadó sóhajtásait is. – Ezért van szükségünk a Szentlélekkel való közösség gyógyító hatására, amely először minket gyógyít, azután pedig általunk másokat. Jel. 3,18. 6. Amikor Jézus azt mondja, a vég nem fog eljönni addig, amíg az Isten országáról szóló evangélium el nem jutott minden emberhez, akkor minek a végére utalt a kijelentésével? – Valószínű, hogy ekkor Jézus „végidő”-ként arra az eseménysorozatra utalt, ami majd a kegyelemidő lezárásával veszi kezdetét.
– Mert amikor minden embernek lehetősége volt dönteni, akkor Isten végleg bezárja a kegyelem ajtaját az emberi család előtt.
– Így azok a bűnösök, akik inkább a bűneikhez ragaszkodnak, azok ezzel a döntésükkel önmagukat rekesztik ki az örök életből. – Ma azonban még tart az isteni kegyelem, ma még mindannyiónkat szeretne kiküldeni Isten azzal, hogy hirdessük az Ő országának evangéliumát.
– De nemsokára elérkezik a „vég”, és amikor ez elérkezik, akkor többé már nem tehetünk önmagunk érdekében sem, de másokért sem semmit. 7. Van-e jelentősége annak, hogy időben mikor kapcsolódsz be az evangélium hirdetésébe, ha egyébként ez még a „vég” elérkezte előtt következik be? − Jézus az utolsó órában is elfogad mindenkit, aki kész munkatársa lenni lelkek megmentésében.
– A szőlőmunkásokról szóló példázata által mondja el, hogy miként fogadja és értékeli még az utolsó órában jelentkezőket is. Mt. 20,1-16. − A prófécia időtérképe szerint mi most közvetlenül ennek az utolsó órának a kezdete előtti időszakaszban vagyunk.
– Ezért Urunk előtt állva legyünk készek szolgálni, az Ő szolgálatába állni. –
Ebben a szolgálatban Isten „azt nézi, hogy mennyire ügyelünk a krisztusi lelkületre, és hogy a munkánkban mennyi a krisztusi hasonlóság. Inkább a tevékenységünkben megnyilvánuló szeretetre és hűségre tekint, mint arra, hogy mennyit végeztünk.” (KP 301,1.)
8. Sokan vannak olyanok is, akiknek az a problémájuk, hogy soha sem volt lehetőségük valamilyen különösen nagy szolgálatra, van ennek jelentősége Krisztus szolgálatában? − „Aki kereszténynek bizonyul a magánéletében, énjének naponkénti átadásában, szándékainak őszinteségében, gondolatainak tisztaságában, a szelídségben ha ingerlik, hitben és kegyességben, a kicsiny dolgokban való hűségben, aki családjában igazán Krisztust képviseli, az becsesebb lehet Isten előtt. mint a feldicsért missziónárus, vagy a mártir.” (KP 301-302.)
10
3
– Mert mindenáron meg akarják tömni a másikat a saját hitbeli ismereteikkel. – Mások pedig nem tudják az Isten üzenetét evangéliumként hirdetni, hanem csak félelmet kiváltó ítéletként, sokszor csak furkósbotként. − Ezért tedd fel magadnak a kérdést, hogy a te bizonyságtételed milyen, hogyan hat az emberekre, hogyan fogadják, miként viszonyulnak hozzád, amikor Isten üzenetét képviseled?
– De ne te válaszold meg ezt a kérdést, hanem engedd, hogy a veled kapcsolatba kerülő emberek adjanak rá választ, ezért figyeld a reakciójukat. − Tanulj meg vallást tenni Jézusról úgy, hogy általa üdvösségre tudjál vezetni embereket.
– Krisztus azt szeretné, ha „az Ő ismeretének jó illatát minden helyen megjelenthetné általunk”. II. Kor. 2,14.
– Ezért legyen a te életed is ilyen jó illat, amely kellemes és vonzó, annyira, hogy keressék az emberek a veled való közösség lehetőségeit. − Vagyis, ha részt akarsz venni a végidő evangélizációs munkájában, akkor ne mást, hanem evangéliumot hirdess az emberek felé, vagyis jó hírt, örömhírt.
VI. Személyes felelősségünk 1. Van-e valamilyen személyes felelősségünk az örökkévaló evangélium bizonyságul való hirdetésével kapcsolatban? − Az evangélium hirdetésével kapcsolatos bizonyságtételünk mozgatórugója a másik emberért érzett személyes felelősségtudatunk kell legyen.
– Nem szabad, hogy közömbös legyen számunkra az, hogy mi történik a körülöttünk élő embertársainkkal. − Jézus azért jött, hogy „megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett”. Lk. 19,10.
– Ha Jézus tanítványának vallod magadat, akkor neked is Jézus példája szerint kell élned, az Ő nyomdokaiban járnod.
– Akkor neked is szól Jézus misszió parancsa, amely az egész világon érvényes küldetésre szólít fel. Mt. 28,19-20. 2. Mire van szüksége, milyen képességekkel kell rendelkezzen az, aki felelősséget érez magában az elveszettek megmentéséhez? − Az elveszett állapotban lévők iránti felelősséghez mindenekelőtt tiszta látásra van szükség.
– Jézus éppen ezért ajánlja részünkre megoldásként: „szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss”. Jel. 3,18. – Látni kell az időt, vagyis az Isten által kinyilatkoztatott prófétai események sürgető közelségét. – Látni kell azt, hogy már minden területen beérett a világ arra, hogy Jézus visszajöjjön.
− Ezek a kijelentések összhangban vannak azzal, amit Jézus a laodiceai egyházkorszakról mond el: „lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév”. Jel. 3,16. − Jézus szerint az Egyház belső állapota ilyen lesz, ilyen körülmények között kell hirdetni az Isten országa evangéliumának örökkévaló üzenetét az egész világon azoknak, akik Jézus parancsát komolyan veszik. Mt. 28,19-20.
6. Milyen példázatokban elmondott tanításokkal mutatta be Jézus azt a körülményt, ami az örökkévaló evangélium hirdetésének idejét fogja jellemzi a végidőben? − A tíz szűzről mondott példázatban azt mondta el, hogy a dicsőséges visszajövetelére várók egyik része teljesen felkészületlen lesz a beteljesedés eseményére.
– Valószínűsíthető, hogy az okos szüzek nem a balga szüzekkel azonos körülmények között készültek fel a vőlegény fogadására, mert akkor a felkészültségük is azonos lett volna.
– Ennek ismeretében különös hangsúlyt kell fordítanunk a lelki felkészülésünkre, ha az okos szüzek között akarunk lenni. − A jó és a gonosz szolgákról mondott példázatból is azt érthetjük meg, hogy különbség volt a szolgák érdeklődési területét illetően.
– Az egyik szolga csak azzal foglalkozott, és csak azon igyekezett, hogy a gondviselésére bízottak részére idejében biztosítsa az eledelt. Mt. 24,45-46.
– A másik szolga viszont mindennel foglalkozott, csak éppen azzal nem, amit az ő Ura rábízott, − még arra is képes volt, hogy a szolgatársait verje.
− A jó mag és a konkoly példázata pedig azt mondja el, hogy ugyanabban a közegben természetellenes összefonódások történhetnek a kétféle tábor között.
– Mivel a konkoly sokkal agresszívebben fejleszti a gyökérzetét, mint a nemes növény, ezért olyan körülmények között hálózza be és fonja át a nemes növényt a gyökérzetével a földben, vagyis a gyülekezet közösségében, ami a fizikai szem elől el van rejtve, mert nem a felszínen, mindenki előtt történik.
– Ez arra akar tanítani, hogy kerülnünk kell azokat a körülményeket, ahol ez az ártalmas és veszélyt jelentő összefonódás kialakulhat részünkre.
– Ha a magunk részét megtesszük, akkor a továbbiakban az „Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre” mindenkit. I. Pét. 1,5. − Erről nem szoktunk beszélni, pedig ezekből a jézusi tanításokból az derül ki, hogy valamilyen szinten egyfajta szelekció, és belső rostálódás alakul ki a Jézusra várók között már a „késői eső” kiáradása előtt. II. Ez az evangélium 1. Jézusnak az a kijelentése, miszerint az „Isten országának ez az evangéliuma” fog hirdettetni, arra utal, hogy a végidőre vonatkozóan Isten egy különleges evangéliumot készített elő?
4
9 − Ez a kijelentés nem azt jelenti, mintha a Biblia sokféle evangéliumot kínálna, és a végidőben ezek közül az egyik különösen hangsúlyosabb lenne. − A Biblia szerint csak egyetlen evangélium van, és ebből azt ismerhetjük meg, hogy Isten szeret bennünket, és nem akarja, hogy elvesszünk, hanem azt szeretné, ha mindannyian az örök élet részesei lennénk. Ján. 3,16.
− Korunkban, amikor a tömegtájékoztatáson keresztül órákon belül elérhető az egész világ, szinte könnyűnek látszik az Isten szándékának ez a megvalósítása.
− Ez az evangélium mindig a Golgota keresztjét, a megváltás eseményét, és magát a Megváltót állította az emberek figyelmének középpontjába. 2. Ha a Bibliából azt ismerhetjük meg, hogy az örökkévaló evangélium lényege mindig ugyanaz volt, akkor hogyan kell érteni Jézusnak azt a kijelentését, hogy az „Isten országának ez az evangéliuma” fog hirdettetni?
– A végidő evangéliumának hirdetése nem az emberi erőfeszítések produktu-
− Noha az evangélium lényege mindig ugyanaz volt, Isten szolgái mégis, minden időben a saját korukhoz, annak a kornak a jellegzetes problémáihoz és bűneihez alkalmazva kapták Istentől az evangélium üzenetét, és ezt adták tovább és hirdették azoknak, akikhez a küldetésük szólt.
– Édenben még csak az „asszony magvá”-ról szólt az evangélium, a Szabadító eljöveteléről, és győzelméről.
– Ebben az üzenetben az kapott hangsúlyt, hogy a Szabadító a „kígyó fejére fog taposni”, és ezzel a tettével örökre legyőzi és elpusztítja azt, aki bűnre csábította az első embert.
– Keresztelő János már az „Isten Bárányáról” beszélt, aki a bűnös helyébe áll, és meghal helyette, és így „elveszi a világ bűneit”.
– János már a Messiás helyettes kereszthalála helyezi a hangsúlyt. − A végidő evangéliumában viszont Jézus újbóli visszajövetelére kerül a hangsúly, amikor már nagy hatalommal és dicsőséggel fog megjelenni.
– Máté evangéliumának 24. fejezetéből éppen ez derül ki, hiszen az egész fejezet a világ végéről és Jézus dicsőséges visszajöveteléről ad kijelentést.
– Ezért a végidő evangéliumának hátterén meghirdetésre kerülő üzenetünkben a bűntől, és a bűn világából való végső és teljes szabadulás örömhírének kell eljutni minden emberhez. − Jézus kijelentése tehát arra vonatkozik, hogy minden korszakban volt egy különleges mondanivalója az evangéliumnak, amit hangsúlyosabban kellett hirdetni, ezért a végidőben is egy különleges rész fog hangsúlyt kapni az örökkévaló evangéliumból. 3. Hogyan lehet az örökkévaló evangéliumot minden ember felé személyreszabottan megfogalmazni és hirdetni? − Jézus a misszióparancsában azt mondja, hogy az evangélium hirdetése által „tegyetek tanítványokká minden népeket” −
– Tanítvánnyá tenni nem a tömegeket kell, hanem az egyes embereket, mert a Krisztus melletti döntését mindenkinek egyénenként kell meghoznia. 28,19.
Mát.
– Ezért Isten tőled is, szinte csak azt várja, hogy a három héber ifjúhoz hasonlóan légy kész minden körülmények között hűséggel állást foglalni Ő mellette, és az országának alapelve mellett. ma lesz, hanem az Isten hatalmának különleges megnyilatkozása, amiben viszont mi is részt vállalhatunk Isten megtisztelő kegyelme szerint. 2. Az Isten megmentő kegyelmének felajánlásán túl még milyen rendeltetése van annak, hogy Isten meghirdetésre bocsátja az örökkévaló evangélium üzenetét az egész világon? − Jézus azt is mondta, hogy „az Isten országának ez az evangéliuma” bizonyságul fog hirdettetni az emberek között. – Ez mindenekelőtt azt jelenti, ügyelned kell arra, hogy amit látnak az életedből, és hallanak tőled az emberek az evangélium hirdetése közben, az bizonyságtétel legyen.
– Vagyis legyen meggyőző erő feléjük az általad képviselt üzenetben. – Érezzék és lássák azt, hogy nem betanult leckét mondasz fel, hanem a személyesen átélt tapasztalatod bizonyságtételét hirdeted és mondod el. – Jézusnak ez a kijelentése azt is jelentheti, hogy a bizonyságtételed a másik ember számára, esetleg ellene szóló bizonyság is lehet.
– Ha te megfelelő módon tettél bizonyságot Isten szeretetéről és hatalmáról, akkor többé már nem mondhatja Isten előtt azt, hogy ő még nem hallott róla.
– Vagyis ha nem enged lelkében a Szentlélek késztetésének, akkor Isten ítéletében ellene szóló bizonyság lesz az, amit általad hirdetett felé Isten. 3. Jézus kijelentésének hátterén mit jelent a Te számodra az, hogy hirdeted vagy nem hirdeted a rád bízott isteni üzenetet? − Az Isten országának evangéliumáról szóló bizonyságtétel szolgálata a te számodra is egy nagyon fontos esemény.
– Ez a bizonyságtétel az üdvösségre jutásod egyik kikerülhetetlen feltétele. − Jézus ugyanis csak akkor lesz személyes közbenjáróddá az Atya előtt, ha te is kész vagy képviselni Őt az emberek előtt, kész vagy megvallani Őt.
– Jézus ugyanis azt mondta: „Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az én mennyei Atyám előtt.” Mt. 10,32-33. 4. Lényegtelennek tekinthető-e az, hogy milyen a vallástételed, amivel megszólítod az embereket, amivel bizonyságot akarsz tenni előttük Isten megváltó kegyelméről? − Vannak olyan keresztények, akik elől szinte már menekülnek az emberek, mert olyan erőszakosak a bizonyságtevésük közben.
8
5 − Ez az üzenet olyan területet érint és tesz hangsúlyossá az örökkévaló evangéliumból, amely eddig még nem volt esedékes az emberi családnak.
– Meg sem érthették volna addig, amíg a hirdetésének ideje el nem érkezett, az Isten előre elgondolt terve szerint, Isten ugyanis már Dánielnek is azt mondta: „be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig”. Dán. 12,9. 3. Hogyan lehetne röviden összefoglalni a végidőben élő embereket megszólító örökkévaló evangélium üzenetének a lényegét? − Ez az evangélium azt mondja el, hogy a megváltás tervének beteljesülésében elkezdődött a visszaszámlálás, a bűn világának a vége nemsokára elérkezik. − Isten ugyanis megkezdte az emberi család megítélését, aminek következtében kiderül, hogy minden olyan emberi erőfeszítés, amely a saját dicsőségét kereste és próbálta érvényesíteni Isten előtt, az végleg összeomlik. Jel. 14,7-8. − Csak azok maradhatnak meg, akik igyekeznek megtartani „Isten parancsolatait és Jézus hitét”, akiknek életében a Szentlélek beérlelhette „a szentek békességes tűrését”, mint a Szentlélek gyümölcsét. Jel. 14,12. − Ezért Isten mintegy utolsó lehetőségként szeretné felajánlani segítségét az embereknek, az örökkévaló evangélium üzenetének megismertetése által, amely által megmenthetik lelküket a kárhozattól, hogy az örök életet nyerjék el. Mt. 24,14.
V. Bizonyságul minden népnek 1. A Biblia alapján lehetnek-e elképzeléseink arról, hogy Isten miként fogja velünk és általunk az egész világra eljuttatni a végidő evangéliumának megszólító üzenetét? − Sokan gondolnak közülünk kétségekkel arra, hogy miként fog Istennek ez a szándéka beteljesedni, hiszen olyan nehéz napjainkban embereket megszólítani, és Istenhez vezetni. − Mielőtt mindennek vége elérkezne, Isten olyan körülményt fog támasztani, ami által lehetővé válik, hogy minden ember figyelmének középpontjába kerül az Ő országának evangéliuma.
– Ezt fogja segíteni a „késői eső” kiáradása, a Szentlélek erejének különleges megnyilatkozása, ahogy történt ez az apostolok napjaiban is a pünkösdi eseménytől kezdődően. Csel. 2,
– Jóel próféciái is adnak erre vonatkozó kijelentéseket: „kiöntöm lelkemet minden testre”, „és csodajeleket mutatok az égen és a földön”. Jóel 2,28. 30.
− Az elmúlt történelem példái is azért kerültek feljegyzésre az Igében, hogy bizonyságképpen álljanak előttünk, mert Isten sokféle módon képes megvalósítani azt, amivel kapcsolatban bennünk kétségek vannak.
– A hatalmas Babiloni Birodalomban elég volt csupán három fiatalember hűsége Istenhez, hogy az egész birodalomban megismerjék az élő Isten hatalmát és szeretetét. Dán. 28-30. 31-33.
– Mert „aki hisz Őbenne, és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem −
hisz, az elkárhozik.” Márk. 16,16. Júdás apostol még azt is mondja ehhez kapcsolódóan, − amennyiben szükséges, „még rettentéssel is mentsétek meg, kiragadva őket a tűzből”. Júd. 23.
– Vagyis, ha az evangéliumból nem ragadja meg Jézus szeretete, akkor mondd el az ítéletet, a kárhozatot, a bűn végső sorsát, de mindenképpen próbáld megmenteni.
– Rettentsd vissza attól az úttól, amelyen meggondolatlanul és felelőtlenül a pusztulás felé rohan. − Viszont bármi legyen is az üzenetünk tartalma és az átadás módja, az mégis mindig, megmenteni akaró evangéliumként hangozzék az emberek felé.
III. Hirdettetik az egész világon 1. Tudhatunk-e valamit arról, hogy Jézus dicsőséges visszajövetele előtt az „Isten országának ez az evangéliuma” hogyan és milyen módon lesz hirdetve az egész világon? − Isten kifogyhatatlan az eszközökből, ha Ő ezt szükségesnek ítéli, akkor akár „a kövek fognak kiáltani”, de Isten üzenete hirdetve lesz. Lk. 19,40. − Isten azonban általunk szeretné eljuttatni az evangélium üzenetét azokhoz, akik még nem ismerik azt.
– Isten téged és engem akar munkatársaivá fogadni, minket, akik már megismerhettük Isten szeretetének megmentő üzenetét.
– Ha pedig még csak most hallottál róla először, akkor mond tovább azt, amit már megismertél, mondd el azoknak, akik a környezetedben élnek.
(lásd a
samáriai asszony esetét)
− Isten mindenkit szeretne felhasználni a megismert evangélium továbbadására, így tisztel meg bennünket azzal, hogy a munkatársai lehetünk emberek megmentésében. 2. Hogyan és milyen módon vihetjük az evangélium üzenetét az emberek felé? − Az Istentől kapott beszéd képessége lehetővé teszi részünkre, hogy mindenkinek elmondhatjuk Isten szeretetét, és megmentő kegyelmét.
– Ha „közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van”, akkor ami a szádból kijön és megszólal, az a szívedből jöjjön elő. Róm. 10,8.
– „Ha a bűnösöket rávezethetnénk, hogy vágyakozó tekintettel nézzenek fel a keresztre, ha csak egyszer megláthatnák a megfeszített Krisztust, akkor felismernék az isteni irgalom mélységét, és a bűn szörnyű terhét.” (AT 141,3.) − Az Isten által adott fontossági sorrendben azonban nem a beszéd áll az első helyen, hanem a személyes életünk példaadása. Mt. 5,16.
– Jézus szerint „arról ismeri meg mindenki, hogy az Ő tanítványai vagyunk, ha egymást szeretjük”. Jn. 13,35.
6
– Ez a jelenség viszont csak akkor fog működni, ha a mi szívünkben nem tudott meghidegülni a szeretet.
– Ha pedig mégis megtörtént, akkor viszont a Jézussal való újbóli kapcsolat ápolása közben újra felizzódhatott bennünk. 3. Mit tudhatunk arról, hogyan támogatja Isten ebben az időben népét, milyen segítséget ad részükre, hogy sikeresen és eredményesen hirdethessék az örökkévaló evengélium üzenetét? − A prófétai kinyilatkoztatásokból tudhatunk arról, hogy Jézus dicsőséges visszajövetele előtt, egy egészen különleges dolog fog történni, amivel Isten segítségére jön népének. − Két egymást kiegészítő prófétikus kinyilatkoztatás mutat rá erre a különleges eseményre.
– Ésaiás próféta szerint Isten népén fel fog támadni „az Úr dicsősége”, és ezt a környezetükben élő emberek érzékelni fogják, mert az Úr „dicsősége megláttatik” rajtuk, mondja a próféta. Ésa. 60,1-2.
– Az apostolok cselekedeteiről írott könyv is arról számol be, hogy így történt ez a keresztény egyház kibontakozásának időszakában is, ezért a befejező munkában is így kell megtörténnie.
– János apostol írásából pedig már úgy kapjuk a kijelentést, mintha már be is következett volna az Egyház missziós küldetésének befejező eseményében, az egész „föld fénylett annak dicsőségétől”, mondja az apostol. Jel. 18,1. − Ez a különleges esemény a „késői eső”, vagyis a Szentlélek kiáradásának eseményével köthető össze, amikor Isten a mennyei erő különleges támogatásával áll az evangéium hirdetése mellé. Jóel 2,28-29. 4. Felvetődik az a kérdés, hogy vajon mivel azonosítható az a dicsőség, amely az evangélium hirdetésével egyidőben az egész Földet beragyogja? − Ez a dicsőség, amely az egész földet be fogja ragyogni, Isten gyermekeinek életéből kell kisugározni.
– Jézus ugyanis azt mondta, hogy „aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága”, és ez a világosság tükröződik róluk vissza. Jn. 8,12.
– Pál apostol is úgy beszél Krisztus követőiről, mint akik „fénylenek, mint –
csillagok e világon”. Fil. 2,15. Ez a dicsőség ugyanis nem más, mint a jó cselekedetek hátterén megnyilatkozó Isteni jellem visszatükröződése, amiről Jézus is beszélt a hegyi beszédében. Mt. 5,16.
7 – Az utolsó nagy evangélium-hirdetésben nem dogmatikai tanítások kerülnek meghirdetésre, hanem Jézus természetének, vagyis az Ő dicsőségének kell láthatóvá válni követőinek életében.
– „Krisztus követőinek is fénysugarakat kell vetni a sötétségbe. A Szentlélek erejében az Isten igéje világít, és aki ezt befogadja, annak életében megújító erő lesz. A Szentlélek Isten igéjét plántálja be az emberi szívbe, Isten tulajdonságait fejleszti ki abban. Követőiből az Ő dicsősége világosságának − az Ő jellemének − kell sugározni.” (KP 309,3.)
– „A világnak adandó kegyelmi fény utolsó sugara, a könyörület utolsó üzenete legyen kinyilatkoztatása Isten jellemének, ami a szeretet. Nyilvánítsák ki Isten gyermekei az Ő dicsőségét. Életükben és jellemükben mutassák meg, hogy mit tett érettük az isten nagy kegyelme.” (KP 310,4.)
IV. A végidő evangéliuma 1. Mit látott János apostol akkor, amikor arról kapott kinyilatkoztatást, hogy az örökkévaló evangéliumot hirdetni kell az egész világon „minden nemzetségnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek”? Jel. 14,6. − Ebben a látomásban angyalokat látott János az ég közepén repülni, „akiknél az örökkévaló evangélium volt”. Jel. 14,6. − Az itt bemutatott angyalok Isten hírnökeit jelképezik, elsősorban Isten földi hírnökeit, azokat az embereket, akik megbízatásuknak érzik az Istentől kapott üzenet hirdetését. − Az advent mozgalom úttörői is a saját küldetésükre, és az így végzett munkájukra alkalmazták a próféciának ezt a kijelentését.
– „Hithirdetésünkre úgy tekintünk, mintha az angyal kiáltása volna, aki kijelentette, hogy „eljött az Ő ítéletének órája”.
(Jósiás Litch: Advent Shield 1. sz. 86.
1844.)
– „A hitoktatók olyan osztályát jelképezi, akik megbízást kaptak Istentől, hogy megismertessék embertársaikkal azokat a különleges igazságokat, amelyeket az angyal üzenete tartalmaz.” (Uriach Smith: Gondolatok a Jelenések könyve felett Jel. 14,6-12-höz adott magyarázat)
− Másodsorban azonban azt is jelenti ez a kijelentés, hogy Isten hatalmas mennyei angyalokat is megbíz azzal, hogy felügyeljenek arra, az üzenet minden akadály nélkül eljusson „minden nemzetséghez, ágazathoz, nyelvhez és néphez” a választott emberi eszközökön keresztül. Jel. 14,6. 2. A korábbi korban élő emberek is ismerhették örökkévaló evangéliumnak azt a tartalmi részét, amivel a végidőben élő embereket akarja Isten megszólítani?
– Isten gyermekeinek tehát nem kell feltétlenül beszélni akkor, amikor Isten országának evangéliumáról akarnak bizonyságot tenni.
− Noha Isten szolgái a múltban is tanították az örökkévaló evangéliumot, de mindig csak a saját korukra való különleges alkalmazással.
– Sok ember még sohasem hallott az Isten országának evangéliumáról, de lát-
– Sohasem tanították azonban abban a vonatkozásban, ahogyan azt a Jelenések
hatta Isten országának elveit a hívő emberek életében megnyilatkozni.
könyvének három angyala alkalmazza a végidőre. Jel. 14,6-13.
