FEBRUÁRI PROGRAMAJÁNLÓ ПРОГРАМСКА ПОНУДА ЗА ФЕБРУАР 2015 Február 1., vasárnap, 11.00 óra. Felsővárosi köztemető Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG Megemlékezés az 1849. február eleji tragikus zentai események áldozatairól az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél a Zentai Önkormányzatnak és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének a szervezésében. Alkalmi beszédet Tari László zentai helytörténész mond Február 3., kedd, 15.00 óra. Tornyosi Könyvtár KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS Álarcok kavalkádja. Foglalkozásvezető: Mogyorósi Lassú Zsozefina Február 4., szerda, 17.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár LECSAPOTT A VILLÁM… Stressz és szívinfarktus a mentálhigiénés szakorvos szemével Vajdaság lakoságának több mint 50%-a szív és érrendszeri betegségben hal meg és ebben a stressz az elsődleges tényező. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a stressz a legjelentősebb hatás, ami a ma emberének az egészségét veszélyezteti. Nagyobb szerepe van, mint bármi másnak. Mi is veszélyeztetettek vagyunk. Vajon mennyire? Ez még mérhető is. Aki többet szeretne tudni,várjuk az elöadásra. Előadó: Dr. Magyar Lóránt életvezetési előadó, mentálhigiénés szakorvos, állandó diakónus. Február 5., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Film és irodalom SÖRGYÁRI CAPRICCIO Postřižiny – színes, magyarul beszélő, csehszlovák vígjáték, 94 perc, 1980. Rendező: Jirí Menzel. Író: Bohumil Hrabal. Forgatókönyvíró: Jirí Menzel, Bohumil Hrabal. Zeneszerző: Jirí Sust. Operatőr: Jaromír Sofr. Vágó: Jirí Brozek. Szereplő(k): Magda Vásáryová (Mariska), Jiří Schmitzer (Francin), Jaromír Hanzlík (Pepin), Rudolf Hrusínský (Dr. Gruntorad), Petr Čepek (De Giogi úr, a tűzoltóparancsnok), Oldřich Vlach, František Řehák, Miloslav Stibich, Alois Liskutin, Miroslav Donutil. Az emberi közvetlenség varázslatos légköre uralkodik a húszas évek elején ebben az álmos és vidám kisvárosban. Mintha az öröklött tradíciók szabályoznának a sörgyár külön világában is; valójában persze a változás lassanként kiterjed mindenre. A sörgyár fiatal gondnoka, Francin rádiót vesz, s ez a nagyszerű találmány végképp bebizonyítja az embereknek: eljött a „lerövidítések” korszaka, minden közelebb került, csökkennek a távolságok. A cég gépkocsit vásárol a lovak helyett, Pepin lefűrészeli az asztal lábait, Mariska pedig divatos, rövidre vágatja combig érő haját. Új világ kezdődött, új világ köszöntött be. (port.hu) Február 6., péntek, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
LÁZÁR ERVIN: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY Zenés mesejáték Szereplők: Király Kis Miklós – Dévai Zoltán; Tündér Tercia, Miklós anyja, Csillaganya – Molnár Gábor Nóra f. h.; Róka, Amarilla – Nagyabonyi Emese; Marilla – Kiss Izabella m. v.; Rilla – Lőrinc Tímea; Anyabanya, Sárkány – Nešić Máté; Táltos, Miklós első lova; Csillagfiú – Papp Arnold; Anyabanya lova; Ezüstszőrű, a Sárkány lova; Obsitos, Világ kovácsa, Csillaggyerek I – Rutonić Róbert; Aranyszőrű, Miklós második lova; Csillaggyerek II, Kisinas – Virág György. Zene: Keresztes Zoltán. Jelmez: Rutonić Róbert. Koreográfia: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). Fényterv: Komoróczy Gábor. Díszlet: Pataki András. Rendező: Pataki András. Lázár Ervin meséje úgy tesz, mintha rendes mese volna. A hős – itt történetesen Király Kis Miklós – útnak indul benne, hogy megkeresse azt, ami neki hiányzik az életéből – ez most éppen Tündér Tercia, a világ legszebb lánya. A rendes mesékben ezt többnyire megálmodni szokták – a mi hősünk tévében látja. S ha már útnak indul, persze találkozik mindenféle lényekkel: segíti őt postás, egér, táltos – s ki hitte volna: még egy boszorkánylány is. No, ez azért mégse járja! Azt még csak elhiszi minden mesén nevelkedett ember, hogy a boszorkányok háromszög alakban, mint egy vadászrepülő raj suhanhatnak az égen, ha kell, zuhanórepülésre válthatnak, seprűik még úgy süvíthetnek, akár a rakéták – de hogy egy boszorkánypalánta legyen a hős legfontosabb segítője! Azt is minden gyerek tudja, hogy a segítők nem szoktak csak úgy jótékonykodni: a mesehős előbb többnyire őket menti ki szorult helyzetükből, s csak aztán – amolyan „jó tett helyébe jót várj” alapon – segítenek neki. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy Király Kis Miklós oldalára álljon? Hát éppen az, hogy nagyon is szeretne már az oldalára állni: s épp akkor ott állni, amikor az oltár felé igyekeznek. Ugye, mindenki kitalálta, mi hajtja, űzi, kényszeríti ezt a kis boszorkát arra, hogy folyton a hősünk sarkában legyen? Naná, hogy nem a fő boszorka, Anya-Banya parancsa! S akár hiszed, akár nem: minden a legjobb úton halad a boldog végkifejlet felé. Az ellenséges sárkányt legyőzi Miklós, megszerzi az aranyszőrű kiscsikót, kiszabadítja hőn áhított Tündér Terciáját – semmi akadálya hát, hogy egybekeljenek, s boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Itt a vége, fuss el véle! Itt lehetne a vége, de nem Lázár Ervinnél! Nála még Anya-Banya széllé változtatja büntetésből Amarillát, mert segített hősünknek. Aztán Király Kis Miklós a lakodalmának kellős közepén kioson a kertbe, s a szélbe tartja arcát. A szél meg csak sír, sírdogál körülötte, s Király Kis Miklós, a győztes, áll szomorúan. Ugye, gyönyörű? S ha mindez még a színpadon valóságra is válik? Február 7., szombat, 10.00 óra. Tornyosi Könyvtár KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS Gyöngyfűzés kicsiknek-nagyoknak. Foglalkozásvezetők: Dimény Ibolya és Borsodi Ákos 9., фебруар, понедељак, 17.30 часова. Дом културе Представа Камерне сцене „Мирослав Антић” Сента МИРОЉУБ НЕДОВИЋ-РИКИ: ШМИЗЛЕ Играју: Драгана Лазић, Милица Ристовић, Јована Булатовић, Ђурђина Самарџић, Милена Зораја, Миљана Томаш, Анка Берић, Себастијан Губик и Денис Вујичић. Сценографија: Бранко Вучетић. Костимограф: Гордана Николић. Кореографија: Александар и Слађана Бабин. Шминкер: Маја Радоњић. Мајстор светла: Изабела Шантић. Тон мајстор: Марија Манојловић. Шаптач и лектор: Светлана Козић.
Сарадници: Ковиљка Батас, Јовица Ђукић, Дејана Шевић. Режија: Бранко Вучетић. Február 10., kedd, 13.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása LÁZÁR ERVIN: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY Zenés mesejáték Szereplők: Király Kis Miklós – Dévai Zoltán; Tündér Tercia, Miklós anyja, Csillaganya – Molnár Gábor Nóra f. h.; Róka, Amarilla – Nagyabonyi Emese; Marilla – Kiss Izabella m. v.; Rilla – Lőrinc Tímea; Anyabanya, Sárkány – Nešić Máté; Táltos, Miklós első lova; Csillagfiú – Papp Arnold; Anyabanya lova; Ezüstszőrű, a Sárkány lova; Obsitos, Világ kovácsa, Csillaggyerek I – Rutonić Róbert; Aranyszőrű, Miklós második lova; Csillaggyerek II, Kisinas – Virág György. Zene: Keresztes Zoltán. Jelmez: Rutonić Róbert. Koreográfia: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). Fényterv: Komoróczy Gábor. Díszlet: Pataki András. Rendező: Pataki András. Lázár Ervin meséje úgy tesz, mintha rendes mese volna. A hős – itt történetesen Király Kis Miklós – útnak indul benne, hogy megkeresse azt, ami neki hiányzik az életéből – ez most éppen Tündér Tercia, a világ legszebb lánya. A rendes mesékben ezt többnyire megálmodni szokták – a mi hősünk tévében látja. S ha már útnak indul, persze találkozik mindenféle lényekkel: segíti őt postás, egér, táltos – s ki hitte volna: még egy boszorkánylány is. No, ez azért mégse járja! Azt még csak elhiszi minden mesén nevelkedett ember, hogy a boszorkányok háromszög alakban, mint egy vadászrepülő raj suhanhatnak az égen, ha kell, zuhanórepülésre válthatnak, seprűik még úgy süvíthetnek, akár a rakéták – de hogy egy boszorkánypalánta legyen a hős legfontosabb segítője! Azt is minden gyerek tudja, hogy a segítők nem szoktak csak úgy jótékonykodni: a mesehős előbb többnyire őket menti ki szorult helyzetükből, s csak aztán – amolyan „jó tett helyébe jót várj” alapon – segítenek neki. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy Király Kis Miklós oldalára álljon? Hát éppen az, hogy nagyon is szeretne már az oldalára állni: s épp akkor ott állni, amikor az oltár felé igyekeznek. Ugye, mindenki kitalálta, mi hajtja, űzi, kényszeríti ezt a kis boszorkát arra, hogy folyton a hősünk sarkában legyen? Naná, hogy nem a fő boszorka, Anya-Banya parancsa! S akár hiszed, akár nem: minden a legjobb úton halad a boldog végkifejlet felé. Az ellenséges sárkányt legyőzi Miklós, megszerzi az aranyszőrű kiscsikót, kiszabadítja hőn áhított Tündér Terciáját – semmi akadálya hát, hogy egybekeljenek, s boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Itt a vége, fuss el véle! Itt lehetne a vége, de nem Lázár Ervinnél! Nála még Anya-Banya széllé változtatja büntetésből Amarillát, mert segített hősünknek. Aztán Király Kis Miklós a lakodalmának kellős közepén kioson a kertbe, s a szélbe tartja arcát. A szél meg csak sír, sírdogál körülötte, s Király Kis Miklós, a győztes, áll szomorúan. Ugye, gyönyörű? S ha mindez még a színpadon valóságra is válik? Február 10., kedd, 15.00 óra. Tornyosi Könyvtár KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS Valentin-napi ajándék készítés. Foglalkozásvezető: Bencsik Katalin Február 10., kedd, 17.00 óra, Zentai Alkotóház Életmód Egy Órában HORMON – EGYENSÚLY
Dr. Steiber Anita (Szeged) gyógyszerész-természetgyógyász, hormonegyensúly tanácsadó ismeretterjesztő előadása Modern kori népbetegség a hormon-rendszer felborulása, az ún. ösztrogén dominancia. Mit is jelent az ösztrogén dominancia ? Hogyan tudjuk helyreállítani a következő disszonanciákat, úgy mint: petefészek ciszta, endometriózis, mell fibrociszta, mióma, nőgyógyászati rák, vérzés-rendellenességek; férfiaknál a fejtetői kopaszodás, prosztata rák, terméketlenség. Melyek is a kiváltó okok,és miért van ez az utóbbi 100 évben? A program szervezője az „Éld az életed!” Egyesület Február 11–13., szerda–péntek, 10.00–12.00 óra. Városi Múzeum Szünidei program FARSANG A MÚZEUMBAN Farsangi maszkkészítés óvodás és általános iskolás gyerekeknek. Foglalkozásvezető: Burány Katalin múzeumpedagógus. Csoportok, osztályok esetében előzetes bejelentkezés szükséges a 811-348-as telefonszámon vagy személyesen Február 11., szerda, 13.00 és 16.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása LÁZÁR ERVIN: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY Zenés mesejáték Szereplők: Király Kis Miklós – Dévai Zoltán; Tündér Tercia, Miklós anyja, Csillaganya – Molnár Gábor Nóra f. h.; Róka, Amarilla – Nagyabonyi Emese; Marilla – Kiss Izabella m. v.; Rilla – Lőrinc Tímea; Anyabanya, Sárkány – Nešić Máté; Táltos, Miklós első lova; Csillagfiú – Papp Arnold; Anyabanya lova; Ezüstszőrű, a Sárkány lova; Obsitos, Világ kovácsa, Csillaggyerek I – Rutonić Róbert; Aranyszőrű, Miklós második lova; Csillaggyerek II, Kisinas – Virág György. Zene: Keresztes Zoltán. Jelmez: Rutonić Róbert. Koreográfia: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). Fényterv: Komoróczy Gábor. Díszlet: Pataki András. Rendező: Pataki András. Lázár Ervin meséje úgy tesz, mintha rendes mese volna. A hős – itt történetesen Király Kis Miklós – útnak indul benne, hogy megkeresse azt, ami neki hiányzik az életéből – ez most éppen Tündér Tercia, a világ legszebb lánya. A rendes mesékben ezt többnyire megálmodni szokták – a mi hősünk tévében látja. S ha már útnak indul, persze találkozik mindenféle lényekkel: segíti őt postás, egér, táltos – s ki hitte volna: még egy boszorkánylány is. No, ez azért mégse járja! Azt még csak elhiszi minden mesén nevelkedett ember, hogy a boszorkányok háromszög alakban, mint egy vadászrepülő raj suhanhatnak az égen, ha kell, zuhanórepülésre válthatnak, seprűik még úgy süvíthetnek, akár a rakéták – de hogy egy boszorkánypalánta legyen a hős legfontosabb segítője! Azt is minden gyerek tudja, hogy a segítők nem szoktak csak úgy jótékonykodni: a mesehős előbb többnyire őket menti ki szorult helyzetükből, s csak aztán – amolyan „jó tett helyébe jót várj” alapon – segítenek neki. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy Király Kis Miklós oldalára álljon? Hát éppen az, hogy nagyon is szeretne már az oldalára állni: s épp akkor ott állni, amikor az oltár felé igyekeznek. Ugye, mindenki kitalálta, mi hajtja, űzi, kényszeríti ezt a kis boszorkát arra, hogy folyton a hősünk sarkában legyen? Naná, hogy nem a fő boszorka, Anya-Banya parancsa! S akár hiszed, akár nem: minden a legjobb úton halad a boldog végkifejlet felé. Az ellenséges sárkányt legyőzi Miklós, megszerzi az aranyszőrű kiscsikót, kiszabadítja hőn
áhított Tündér Terciáját – semmi akadálya hát, hogy egybekeljenek, s boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Itt a vége, fuss el véle! Itt lehetne a vége, de nem Lázár Ervinnél! Nála még Anya-Banya széllé változtatja büntetésből Amarillát, mert segített hősünknek. Aztán Király Kis Miklós a lakodalmának kellős közepén kioson a kertbe, s a szélbe tartja arcát. A szél meg csak sír, sírdogál körülötte, s Király Kis Miklós, a győztes, áll szomorúan. Ugye, gyönyörű? S ha mindez még a színpadon valóságra is válik? Február 12., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A BOHÓ¿ – AKI JÁTSZIK – EGY BOHÓC HITVALLÁSA A KILÁTÁSTALANSÁG APROPÓJÁN Virág György vizsgaelőadása Crnkovity Gabriella eszmefuttatása mentén „Este hétkor legyetek vidámak, ha halálos betegek vagytok, akkor is! Ha unalmas társaságban vagytok, menjetek be a vécébe sírni vagy röhögni… Én szoktam! … Egyszer majdnem botrány lett egy követségi fogadáson! … Bementem zokogni a klotyóba… Azt kérdezte a polgármester a cirkuszigazgatótól, mert kihallatszott a zokogás: »Mi történt a művész úrral?« »Semmi, csak gyakorol, gyakorol…«” (Részlet az előadásból) Február 13., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház VÉDIKUS ASZTROLÓGIA Babinski Gábor ismeretterjesztő előadása A védikus asztrológia Indiában tudomány, és min. 5000 éves múltra tekint. Amikor azt mondjuk, hogy védikus vagy hindu asztrológia, vagy jotish, akkor ez egy összefoglaló név, ami min. 5 különböző metodológiát, logikai asztrológiai iskolát fed. A bemutatkozó előadás témakörei: Közös pontok a Hindu, ill. Nyugati Asztrológiában; Tényleg minden meg van írva?; Gazdagság, párkapcsolat, siker hogyan időzíthető?; Hogyan lehet a negatív időszakokat kikerülni?; Mi értelme van az Asztrológiának? Február 13., péntek, 18.00 óra. Művelődési Ház (kiállítási terem) KISKÉPEK IV. NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSA A kiállítást Mezei Erzsébet képzőművész és Boros Gyögy grafikusművész nyitják meg 13. фебруар, петак, 18.00 часова. Дом културе (изложбена сала) IV. МЕЂУНАРОДНA ИЗЛОЖБA СЛИКА МАЛИХ ФОРМАТА Изложбу отварају: Ержебет Мезеи, ликовни уметник из Сентe и Ђерђ Борош, графички дизајнер из Суботице Február 13 ., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum SZÉKELY TIBOR-EMLÉKEST „Hová tartozom? Mindazokra a helyekre, amelyeket eddig megjártam. Mindenhonnan magammal hoztam valamit, s mindenütt otthagytam önmagam egy darabkáját.” (Székely Tibor) Február 13., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház DORIAN (ARCKÉP) Oscar Wilde Dorian Gray arcképe és Will Self Dorian című regényének felhasználásával színpadra írta Lénárd Róbert. Előadja Rutonić Robert.
Szokták mondani „nem a ruha teszi az embert” pedig tudjuk , hogy igen. Az alapján itélünk. Az öltözködési stílus árulkodik a szokásainkról, foglalkozásunkról, egzisztenciánkról… Folyamatosan mutatunk egy képet magunkról, azt akarjuk, hogy szeressenek, hogy szépek legyünk és ezért sok mindent megteszünk. Letagadjuk az éveinket, szépségszalonba járunk, esztétikai műtéteknek vetjük alá magunkat… csak azért, hogy megőrizzük a fiatalságunkat. Rengeteg időt és energiát fektetünk a külsőre és nem figyelünk oda a valódi értékekre. Olyasmit kivánunk, ami ha teljesülne nem biztos, hogy tudnánk viselni Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott! Február 14., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház Hubay Miklós: A ZSENIK ISKOLÁJA Szereplők: Rab – Nešić Máté; Másik Rab – Kocsis Egon Két rab. Börtöncella. Az egyik épp a földön fekszik és gyűjti az erejét, a ki tudja hányadik fekvőtámaszhoz. Célja van, ki akar szabadulni. ,,A tökéletesedés útja nehéz, de az apró győzelmek meg-megújuló örömmel járnak. Így Rabunk is szinte állandó eufóriában van. Abban a boldogságban úszik, amely a szentekre és a sikeres dilettánsokra jellemző. Nem beszélve most a kétségnek elkerülhetetlen pillanatairól, amelyek persze annál keservesebbek. Hiszen csak a testet kell legyőzni, csak akarni kell, és akkor minden ajtó megnyílik.” (Hubay Miklós) 15., фебруар, недеља, 17.00 часова. Дом културе РЕГИОНАЛНО КВАЛИФИКАЦИОНО ТАКМИЧЕЊЕ У БЕСЕДНИШТВУ „БЕСЕДЕ У ЗОРАНОВУ ЧАСТ” – 2015. Тема беседе: „ Живот је оно што од њега направимо. И Србија је оно што од ње направимо” Február 15., vasárnap, 17.00 óra. Művelődési Ház SZÓNOKLATOK ZORAN TISZTELETÉRE – 2015 ELNEVEZÉSŰ SZÓNOKVERSENY KÖRZETI MINŐSÍTŐJE A szónokverseny témája: Az életünket mi magunk alakítjuk. Szerbia is olyan lesz, amilyenné tesszük Február 16., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Viágutazók 2015 A TÁDZS MAHAL „Egy könnycsepp az örökkévalóság arcán.” (Rabindranáth Tagore) Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója Február 16., hétfő, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház Visky András: PORNÓ Nagyabonyi Emese vizsgaelőadása „Ne lopj!” Ritkán vagyunk szabadok. Loptad már el valaki életét? A tiéd még megvan? Hiszel Istenben? Akkor miben hiszel? Pornó vagyok. Bűnös. Színésznő. Bájos. Könnyű, mint egy pille. Kő, megmozdíthatatlan kő. Vagy ici-pici ficánkoló halacska. Ha kiülök a folyópartra a könnyeim inkább meghúzzák
magukat valahol a gyomrom fölött, mert nem tudják, hogy a földre vagy a vízbe ugorjanak-e. Nem félek. Picúr itt van. Anyaméh. Narancs. Mézes alma. Szeder. Csilingel. Puha. Zakatol. Fenyő. Anyavasárnapiebédetkészítillat. Csupasz testek. Mechanikus működés. Megaláztatás. Kirakatba kényszerített szabadságtalanság. Csudaszép álom. Halál a reflektorfényben. Inkább a test halála. Mint a léleké. Az előadás 18 éven felülieknek ajánlott! Február 17., kedd, 15.00 óra. Tornyosi Könyvtár FARSANGI FÁNK KÉSZÍTÉS Foglalkozásvezető: Bencsik Katalin Február 17., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház Terrence McNally: KRUMPLIRÓZSA (Frankie és Johnny) Szereplők: Frankie – Lőrinc Tímea; Johnny – Papp Arnold. Egy nő és egy férfi összeismerkednek, és eltöltenek együtt egy vad éjszakát. Az alapszituációból az következne, ha a történet közhelyes akarna maradni, hogy szeretkezés után a férfi nem beszél, csak elbúcsúzik és hazamegy, és többet nem is látják egymást. Itt azonban más a helyzet, ugyanis a férfi nem akar hazamenni, inkább vacsorát készít a nőnek, és közli: vele szeretné leélni hátralévő életét. A napjainkban játszódó színdarab két elveszett ember út- és társkereséséről szól. Arról, hogyan tudják feloldani a magányt, hogyan találnak őszinte társat, akivel megoszthatják múltjukat, jelenüket, bűneiket, erényeiket. Szeretetre, békére, összetartozásra vágynak – csakhogy előbb önmagukat kell legyőzniük. És ez nem könnyű feladat. Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott! Február 18., szerda, 10.00 óra. Zentai Alkotóház KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY 2015 A Stevan Sremac Általános Iskola legjobb felsős versmondóinak vetélkedése magyar nyelven Február 18., szerda, 15.00 óra. Zentai Alkotóház KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY 2015 A Stevan Sremac Általános Iskola legjobb alsós versmondóinak vetélkedése magyar nyelven Február 18., szerda, 17.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár Világutazók 2015 DAMASZKUSZ Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója Február 18., szerda, 18.30 óra. Zentai Alkotóház Magyar költők és a Biblia ADY ENDRE Dr. Reisinger János neves budapesti irodalomtörténész képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása
Február 18., szerda, 18.00 óra. Munkásegyetem (I. emelet, 28-as terem) CEFREKÉSZÍTÉS ÉLESZTŐVEL ÉS ÉLESZTŐ NÉLKÜL Előadó: Dr. Rózsa Péter, a Zentai Pálinkabírálók Társaságának elnöke Február 18., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása HUSZONNÉGY ÓRÁS VALLOMÁSOK Pszichoterápia mindenkinek Szereplők: Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nagyabonyi Emese, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György. Rendezte: Puskás Zoltán „Ha az ember nem kockáztat semmit eszméiért, akkor vagy az eszmék nem érnek semmit, vagy az ember.” (Platón) „Az ember mindig egyedül van. Akkor is, ha tömeg veszi körül, akkor is, ha szeretik, ha gyerekei vannak. Az élet: magány – állítja a szerző. Ha magányosságunk miatt szenvedünk, annak elsősorban az az oka, hogy nem ismerjük önmagunkat, nem értjük az élet struktúráját, nem fogadjuk el a maga mélységében embervoltunk feltételeit. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni, hogy elfogadjuk önmagunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük. Önismerettel – vagyis azzal a vággyal, hogy megértsük embervoltunkat, hogy értelmet adjunk létezésünknek, a dolgoknak – győzzük le a magányt.” (Valerio Albisetti) Február 19., csütörtök, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A győri Forrás Színház vendégjátéka TOR ÅGE BRINGSVAERD: A HATALMAS SZÍNRABLÓ Zenés mesejáték kisiskolás és nagycsoportos óvodás korosztály részére Szereplők: Bohóc – Papp Attila. Macska – Molnár Anikó. Keszeg – Szlúka Brigitta. Nyakigláb – Simon Andrea. Öregember – Ács Tamás. Generális – Horváth László. Nyalka őrszem – Ács Tamás. Marcona őrszem – Sárdy Zoltán. Kutya – Szlúka Brigitta. Mogorva kisasszony – Simon Andrea. Gépíró lány – Ács Tamás. Gépíró lány – Szlúka Brigitta. Színrabló – Savanyu Gergely. Fordította: Katona Imre. Zene: Papadimitriu Grigorisz. Jelmez: Szélyes Andrea. Díszlet: Katona Imre. Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozódíjas). Ügyelő: Szarka László. Rendezőasszisztens: Horváth László. Rendező: Katona Imre. Tor Åge Bringsvaerd műve eredeti színpadi játék, mely az oslói Nemzeti Színház számára készült. Tehát nem dramatizált mese. A szerző virtuóz módon birtokában van a gyermeklélek ismeretének, s mindannak, amire a fogékony kisgyerek már négy-öt esztendős korában naponta rácsodálkozik, ha a televízió képeit nézi, vagy elcsíp valamit a felnőttek napi beszélgetéseiből. Tudjuk jól, a gondolkodó kisgyerek választ szeretne kapni olyan dolgokra is, melyekről azt hallja, hogy az a felnőttekre tartozik inkább… A norvég író ebben a művében végső soron annak ad hangot, ami az emberiség örök témája, de az elmúlt század tapasztalatai után különösképp időszerű: hogyan lehetne megóvni földünket az erőszak és az emberi gonoszság hatalmától és veszélyeitől. Következtetése gyermeki, de pedagógiai sugallatában rendkívül tisztességes: kis nézőit ráismerteti arra, hogy az összefogás erejével a sötét hatalmakat is le lehet győzni. Joggal írta a szerző műfaji megjelölésül: „Játék gyerekeknek 4-től 94 éves korig.” A történet annyira átfogó értékeket érint, hogy valóban mindenkihez szólhat. Jó és rossz a mesék egyszerű természetességével válik benne ketté: a jót a bumfordi Bohóc és a varázsló Macska
képviseli, míg a rosszat, a gonoszságot a főgenerálisként, hivatali főnökként és bankvezérként is emlegetett Hatalmas Színrabló. A Színrabló olyasfajta rém, mint a hagyományos gyermekmesék vasorrú bábája. Csakhogy sokkal felnőttebben gonosz. Nem embereket, kivált nem gyermekeket rabol, hanem csak a színüket, a mosolyukat, a muzsikájukat veszi el: az életük értelmét tehát. S ráadásul éppen azért, mert „szereti a szépet”. A tanulságok ily módon a köznapi önzés megvetésétől a társadalmi méretű erőszak, a hatalommal való mindenféle visszaélés elutasításáig levonhatóak, hogy végül a játszó és néző „gyerekek” együtt énekelhessék: „a szabadság ritka kincs”. A svéd gyermekverseknek világszerte hatalmas a népszerűségük, ám skandináv gyermekdarabbal ritkán találkozhatunk. Tor Åge Bringsvaerd művében igazi mesét látunk, ugyanakkor a szokványos meseelemektől mindig el is távolít a szerző. A kezdetben gyáva, mindentől rettegő Bohóc a szemünk láttára válik hőssé. A Bohóc egyszerre nevetséges és esendő, csetlő-botló és teljes együttérzésünket kiváltó figura. Éppen ezért az ő lénye hordja magában a játék egészét meghatározó, vibráló, gyermeki-felnőtt kétarcúságot. A mű további értékei között említhetjük a nyelvi játékosságot és a történetnek azt a szerencsés tulajdonságát, mely felkínálja számunkra, hogy a színrevitel bátran építhet a clown-játék és a cirkuszi varázslat eszközeire. Az írói teljesítménnyel egyenrangú a darab zenei világa. A sok-sok leleményes idézettel tarkított, mégis önálló hangzásvilágú muzsika túllép a kíséret funkcióján. A fiatalon elhunyt zeneszerző, Papadimitriu Grigorisz ígéretes pályája torzó maradt. Előadásunk tisztelegni kíván az ő emléke előtt is. (Katona Imre rendező) Február 19., csütörtök, 12.00 óra. Zentai Alkotóház KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY 2015 A zentai középiskolások nemes vetélkedése magyar nyelven 20. фебруар, петак, 10.00 часова. Дом стваралаштва ОПШТИНСКО РЕЦИТАТОРСКО ТАКМИЧЕЊЕ 2015 Плeменито надметање намењено ученицима виших разреда основне школе „Стеван Сремац” који наставу похађају на српском језику 20. фебруар, петак, 15.00 часова. Дом стваралаштва ОПШТИНСКО РЕЦИТАТОРСКО ТАКМИЧЕЊЕ 2015 Племенито надметање намењено ученицима нижих разреда основне школе „Стеван Сремац” који наставу похађају на српском језику Február 20., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház IGAZAT MONDANAK-E A JÓSLATOK? Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása Február 20., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása HUSZONNÉGY ÓRÁS VALLOMÁSOK Pszichoterápia mindenkinek Szereplők: Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nagyabonyi Emese, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György. Rendezte: Puskás Zoltán „Ha az ember nem kockáztat semmit eszméiért, akkor vagy az eszmék nem érnek semmit, vagy az ember.” (Platón)
„Az ember mindig egyedül van. Akkor is, ha tömeg veszi körül, akkor is, ha szeretik, ha gyerekei vannak. Az élet: magány – állítja a szerző. Ha magányosságunk miatt szenvedünk, annak elsősorban az az oka, hogy nem ismerjük önmagunkat, nem értjük az élet struktúráját, nem fogadjuk el a maga mélységében embervoltunk feltételeit. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni, hogy elfogadjuk önmagunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük. Önismerettel – vagyis azzal a vággyal, hogy megértsük embervoltunkat, hogy értelmet adjunk létezésünknek, a dolgoknak – győzzük le a magányt.” (Valerio Albisetti) 23. фебруар, понедељак, 12.00 часова. Дом стваралаштва ОПШТИНСКО РЕЦИТАТОРСКО ТАКМИЧЕЊЕ 2015 Племенито надметање намењено ученицима средњих школа који наставу похађају на српском језику Február 24., kedd, 18.00 óra, Zentai Alkotóház Életmód Egy Órában ÖNTISZTELET NÉLKÜL MIT ÉREK ÉN? Kruška Siniša molekuláris biológus, NGH minősített hipnoterapeuta, reiki tanár ismeretterjesztő előadása Ha nem tiszteled magadat, mások sem fognak! – halljuk gyakran, amikor „magunk alatt” vagyunk. Egyetérteni ezekkel a szavakkal sokkal könnyebb, mint magunkévá tenni azokat és valóban elkezdeni tisztelni magunkat olyanoknak, amilyenek vagyunk. Miért van ez így? Lehet, hogy az önimádatba átcsapó, túlzott önértékeléstől tartunk? Vagy belenyugodunk abba, hogy úgyis „senkik” vagyunk? A meditációs gyakorlatokkal egybekötött előadás során megismerkedünk az öntisztelet különböző arculataival, az öntiszteletet befolyásoló tényezőkkel és megteszünk néhány lépést a mélyebb és egészségesebb önértékelés felé. A program szervezője az „Éld az életed!” Egyesület Február 25., szerda, 18.00 óra, Zentai Alkotóház A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGI KÖR ELŐADÁSA Február 25., szerda, 19.30 óra. Művelődési Ház A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház vendégjátéka LOVAS ILDIKÓ: SPANYOL MENYASSZONY „…menyasszonynak lenni gyönyörű dolog. …Amikor beleszerettem a férjembe, nagyon boldog voltam, mert egy óriási problémát oldottam meg. Boldog voltam és az életem, akár egy fiókos szekrény, a legnagyobb rendben várta a holnapot.”(Részlet a regényből) Szereplők: Béres Pešikan Márta, Mezei Kinga, G. Erdélyi Hermina m.v., Elor Emina m.v, Ferenc Ágota m.v., Szilágyi Ágota m.v., Lőrincz Tímea m.v. Dramaturg: Góli Kornélia m.v. Látványtervező: Polgár Péter m.v. Zene: Antal Attila. Rendezőasszisztens: Mikes Imre Elek. Rendező munkatárs: Suzana Vuković. Rendező: Urbán András. Az előadás nyitójelenete az önmegismerésnek, a szexuális önfeltárásnak, a női „test történéseinek”, a „leányszobák világának”, a saját testtel való kapcsolatnak – vagyis az
intimitásnak a legkülönfélébb – képeit villantja fel, de – itt is csak – jelzésértékű pillanatokkal, keskeny fénynyalábokkal megvilágítva a színészeket, külön-külön. A zene (nyilvánvalóan: Antal Attila), a mozgás már itt határozott dinamizmust juttat felszínre. Ez a dinamizmus gyakran visszaköszön az előadás különböző pontjain (például a rendkívül groteszkre sikeredett lakodalmas jelenet során), és egy pillanatra sem hagyja leülni a – „kiegyenesített” – cselekményszövést. Ezek az önmegismerési-feltárási szituációk folyamatosan jutnak kifejezésre a regényben, pontosabban a „nem Jónás Olga-i” narratív szálban. De beszélhetünk egyfajta tárgyi jelzésértékűségről is, hiszen felbukkan egy jégkocka, korcsolyacipő, úszóbajnokság-jelenet, „lásátemíkántáre”, homerun és persze a menyasszonyi ruha stb. (Brenner János) Február 26., csütörtök, 18.00 óra. Városi Könyvtár Zentai olvasóklub AZ ARANYSZAMÁR Ezúttal a résztvevők Apuleius azonos című regényéről fognak beszélgetni A könyv főhőse a korinthoszi Lucius, akit varázslói képességekkel rendelkező kedvese tévedésből szamárrá változtat. Lucius állatalakban, de emberi értelmét megőrizve megy keresztül számtalan kalandon, így felfokozottan éli át az emberek kegyetlenségét és ostobaságát. A regény változatos színhelyeken játszódik. A szamár-ember gazdái rablók, katonák, mesteremberek, birtokosok. Sok mindent lát és hall. A regény realista képet fest a kései ókor világáról, sajátos kegyetlenségeiről, misztériumairól, mindennapi életéről is. (www.moly.hu) A 2015-ös évben a következő következő olvasmánylista mentén szervezzük a beszélgetéseket: Jókai Mór: Az arany ember; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek; Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon; Emily Brontë: Üvöltő szelek; Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete; Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek; Kodolányi János: Julianus barát; Gustave Flaubert: Érzelmek iskolája; Németh László: Iszony; Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc. Február 26., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház Sárosi István: GYILKOS ETŰDÖK Halál A-dúrban, két hangszerre, hat szólamra… Szereplők: Nő – László Judit, Férfi – Dévai Zoltán „A közelmúltban az újságok az alábbi megdöbbentő hírt tették közzé: szombatról vasárnapra virradó éjszaka, otthoni szóváltást követően, L. Bálint 42 éves férfi lelőtte feleségét a 36 éves O. Katalint, majd magával is végzett. Tizenegy éves fiúgyermekük L. Tamás, aki felébredt a veszekedésre, jelen volt, és látta szülei tragédiáját. Az ismert színészházaspár halála mélyen megdöbbentette az országot… ezt leszámítva drámám teljességgel fikció… kivéve az élet maga…” (Részlet az előadásból) Február 27., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum Előadások a zsidóság történelméről, kultúrájáról KLIÓ ÉS A ZSIDÓSÁG Pejin Attila történész, muzeológus előadása „Én egyszerűen megtiltanám, hogy gyermekeinknek zsidó történelmet oktassanak. Mi az ördögnek tanítsuk őket elődeink gyalázatára? Én csak annyit mondanék nekik: Fiúk, attól a
naptól fogva, hogy száműztek bennünket az országunkból, történelem nélküli néppé váltunk. A mai órának vége. Menjetek futballozni.” (Cháim Házáz: A szentbeszéd) Február 28., szombat, 09.00 óra. Tópart Helyi Közösség FARSANGI MULATSÁG Gyermekprogram a Gyermekbarátok Egyesületének és a Kéz a Kézben Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezetének szervezésében. Zene, tánc és fánk vár minden jelmezes résztvevőre! Február 28., szombat, 17.00 óra. Művelődési Ház XVII. Hagyományaink Ünnepe „UCCU BIZONY MEGÉRETT A MEGGY…” Zenta község hagyományőrző és hagyományápoló csoportjainak tizenhetedik bemutatkozó estje Február 28., szombat, 19.00 óra. Temesvár A Zentai Magyar Kamaraszínház diákszínjátszóinak vendégjátéka ADRIAN MOLE Németh Ervin 13 és ¾ nyöszörgés Adrian Mole minden kínszenvedéséből című drámájának felhasználásával Szereplők: Antóci Dorottya, Bakos Anna, Graca Beáta, Gruik Krisztina, Hajdú Sára, Kállai Ferenc, Kiss Izabella, Kocsis Egon, Mészáros Réka, Molnár Gábor Kati, Pece Réka, Pejin Lea, Szeles László. Mentorok: Kucsov Borisz és Nešić Máté A kamaszkor életünknek egyik olyan időszaka, amelyet mindannyian átélünk, megélünk, megtapasztalunk, megszenvedünk, beleőrülünk, sőt néha bele is halunk. Adrian Mole kínszenvedései a kamaszkorba lépés göröngyös és egyben a szabadság kapuit döngető útjának megtapasztalásával kezdődik. Súlyos teherként nehezedik rá a világ. A szerelem. Szüleinek válása. Az önmagával és a környezetével vívott harc. A lázadás. A tudatossággal, a magánnyal és a felelősséggel való szembesülés. Ugye ismerős? Igen, hiszen Adrian Mole mindannyiunk kamaszkora. És nem, Adrian Mole nem csak egy van. Adrian Mole Pandora is (vagy inkább Pandorák is), akik a szerelmi gubancot képviselik. Adrian Mole volt valamikor Anya és Apa is. Sőt még Sintér, az igazgató is Adrian Mole. A tanárnő. A buszsofőr. Adrian Mole Lucas is, a hű barát. És te is Adrian Mole vagy kedves olvasó, ki megnézed ezt az előadást…
