Február 1. Hová lehetett tavaly a legkönnyebben és a legnehezebben bekerülni?

HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ

2010. FEBRUÁR / I. HÉT

Február 1. Hová lehetett tavaly a legkönnyebben és a legnehezebben bekerülni? http://eduline.hu/erettsegi/20100201_felveteli_2010_foiskolak_egyetemek.aspx?s=rss

Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit. Ezekben a hetekben kell eldönteniük a továbbtanulni szándékozó középiskolásoknak, hová adják be a jelentkezési lapjukat. Ma már korántsem olyan nagy a harc egy-egy hely megszerzéséért, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Aki mindenáron magasabb szinten szeretne tovább tanulni, az jó eséllyel bejut a felsőoktatásba. 2008-ban – a pótfelvételivel együtt – a jelentkezők majdnem mindegyike, és még 2009ben is a 85 százalékuk, egyetemi vagy főiskolai diák lett. Az idei évben kicsit nehezedhet a bejutás, a felvételi alsó ponthatára ugyanis 160-ról 200-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy kettes érettségivel már nem lehet akár egyetemre is bekerülni, legalább gyenge közepes eredmény kell hozzá. Sok esetben azon múlik a siker, hogy a diák a tanulmányi és érettségi jegyeinek megfelelő intézményt válasszon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bolognai rendszerben alapképzésre jelentkező diákok nagy többsége szeretne biztosra menni, ezért sok helyre beadja a jelentkezését. A Felsőoktatási Műhely című folyóiratban megjelent, a 2008-as felvételi adatokat feldolgozó tanulmányában Kiss Paszkál szociológus úgy találta, hogy még az első helyen jelölt szakra bekerült diákoknak is több mint egyharmada háromnál több lehetséges szakot jelölt meg. (A jelentkezésért 9 ezer forintot kell fizetni, s ezért 3 szakot lehet megjelölni, illetve ha ugyanazon szakok állami és költségtérítéses variációját is beírja valaki, akkor hatot. Minden további jelentkezés 2-2 ezer forintba kerül.) Tehát három (illetve hat) helyet érdemes bejelölniük a diákoknak, többet viszont csak akkor, ha végképp bizonytalanok abban, hová szeretnének menni, illetve hol van esélyük a felvételre. A 2008-ban alapképzésre felvett diákok háromötöde jól lőtte be az elérendő célt, már az első helyre beírt intézményre és szakra bekerült. Sőt a felvettek 90 százaléka az első három helyre bejelölt szak valamelyikére jutott be. A legnépszerűbb szakokra azonban csak az pályázhat jó eséllyel, aki nemcsak a maximális 400 tanulmányi pontot szerezte meg, hanem – nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel – a lehetséges 80 többletpontból is minél többet elért. Például a roppant népszerű kommunikáció és médiatudomány szakot 3 ezren jelölték meg első helyen, 21 karra vettek fel diákokat, 19-re több mint 400 pontot kellett begyűjteni. Bár nyilvánvaló volt, hogy erre a szakra csak magas pontszámmal lehet bejutni, olyanok is sokan bejelölték, akik nem érték el a minimumot. Végül félezren kerültek be erre a szakra államilag finanszírozott nappali képzésre. Sokan vállalták viszont a költségtérítéses oktatást ugyanott; dupla annyi fizető hallgató kezdhette meg tanulmányait, mint államilag támogatott. Igaz, több intézmény hajlandó volt 160 pontig leszállítani a minimumot. A legkönnyebben bevehető államilag támogatott kommunikáció szakos képzés, 345 pontos küszöbbel, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karán indult, de oda olyan kevesen kívánkoztak, hogy így is csak 14 diákot vettek fel. Bármennyire alacsonyak általában a vidéki intézményekben a ponthatárok, a tanulók nagy része Budapestre vágyik. A jelentkezőknek nagyjából a negyede fővárosi, és a felvettek közel fele Budapesten tanul tovább. Különösen így van ez a magas pontszámú diákok esetében, egyes budapesti intézmények szinte már külön kasztot képviselnek. A második legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment szak, ahová például több mint harminc karra vettek fel diákokat, ehhez egy vidéki mellett csak három budapesti intézménynél kellett több mint 400 pontot szerezni. A Budapesti Corvinus Egyetem e szakán 454 pont volt a minimumfeltétel – tehát legalább 54 többletpont volt szükséges a bejutáshoz –, de ez így is 219 diáknak sikerült. E szakon a második legtöbb diák ment a Közgázra, a legtöbben a Budapesti Gazdasági Főiskola 388 pontot követelő Pénzügyi és Számviteli Karára. Aki tehát népszerű budapesti szakra szeretne járni, jó, ha többletpontokat gyűjt. A legtöbben

1



nyelvvizsgával szereznek ilyeneket, emelt szintű érettségi vizsgával jóval kevesebben. Arra is figyelniük kell azonban a diákoknak, hogy vannak olyan alapszakok, amelyeknél az államilag támogatott képzésre való bejutáshoz szükség van az emelt szintű vizsgákkal nyerhető pluszpontokra. Az osztatlan ötéves oktatásokra – vagyis ahol nincs alap- és mesterképzés – tavaly bekerültek közül a jogászjelölteknek a 85, az orvos- és fogorvos-, gyógyszerészjelölteknek pedig a 95 százaléka abszolválta az emelt szintű vizsgát valamelyik felvételi tárgyból. Az idei évben az egészségügyieknél már a felvétel feltétele lesz az emelt szintű érettségi, ami a fenti adatok fényében nem jelent majd nagy változást. Az alapszakoknál, a hároméves képzésben is voltak olyan területek, ahol nem ártott az emelt szintű vizsga. A bölcsészeknél például az államilag támogatott helyekre felvettek háromnegyedének volt (bár ott a nyelvszakokra eleve kötelező), mint ahogy a gazdaságtudományi szakokra bejutott diákok kétharmadának is (lásd ábránkat a 62. oldalon). A vidéki érettségizetteknek azt is jól meg kell fontolniuk, érdemes-e budapesti képzésre jelentkezniük, hiszen ott nagy a tolongás. Pedig a bolognainak nevezett rendszerben az első három évben nincs különbség abban, hol végzi valaki a szakot. Ha a munkaerőpiacon nem veszik figyelembe a képzés helyét, akkor ugyanannyit ér például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakja, mint a Közgázé. Persze bizonyos munkahelyeken figyelnek a különbségre, ám a legtöbb esetben megelégszenek azzal, hogy meglegyen a végzettség. Ha valaki mesterszakos képzésre szeretne továbbmenni, jó tudnia, hogy a tapasztalatok szerint egyáltalán nem számít, honnan jött, a gyöngyösi főiskola kreditje pont ugyanannyit ér, mint a Corvinusé. Tehát érdemes még egyes szakokon belül is alaposan körülnézni, hová mennyi pontszám lehet elég. Persze akiknek van pénzük a költségtérítéses képzésre, azoknak nem szükséges ilyen apróságokra figyelniük. Tavaly nagyon sok helyre elég volt ugyanis akár a minimumpontszámot, 160-at elérni, és akkor már – költségtérítéses képzésen – az így bekerültek együtt kezdhettek tanulni az államilag támogatott képzésre akár 400 pont feletti eredménnyel felvételt nyert diákokkal. Például gazdálkodási és menedzsment szakon az Általános Vállalkozási Főiskolára 388 ponttal lehetett bejutni, míg a költségtérítéses változatban elég volt a 160 pont. Más kérdés, hogyan tud majd a felsőoktatásban maradni a gyenge középiskolai eredménnyel felvett diák.

2



Ahol viszont szinte korlátlanul vannak kiadó helyek, az a műszaki és természettudományi képzés. Gyakori, hogy e helyeket – finoman szólva is – kevésbé képzett diákok választják. A jól tanulók, nyelveket beszélők leginkább az orvosi, a bölcsész-, a gazdasági és a jogi képzésre jelentkeznek. Tehát ha valaki kedvet érez magában mérnöki tanulmányokra, az akár közepes tanulmányi eredménnyel is szinte bármely képzésre bejuthat. A bekerültektől aztán már nem nagyon szabadulnak meg az intézmények, amelyeknek a finanszírozása attól függ, hány diákot oktatnak, akár államilag támogatott, akár költségtérítéses képzésen. Éppen ezért a műszaki egyetemek, főiskolák inkább minden szakon indítanak úgynevezett felzárkóztató, a középiskolai hiányosságokat bepótoló órákat, mint hogy meg kelljen válniuk a diákoktól. Persze e karok tanárai közül sokan nehezen viselik a minőségi romlást. Mint az ELTE-n oktató világhírű matematikus, Laczkovich Miklós egy cikkében tavaly nyáron kifejtette, a felsőoktatás mára olyan napközi otthonná alakult, ahová sok fiatal a munkanélküliség elől menekült, a politika hathatós támogatásával.

Február 2. Hallgatói önkormányzatok: a politikus-nevelde http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=253934

Nem egyedüli a magyar politikatörténetben, hogy egyetemi, főiskolai körökből először civil érdekképviseletté, majd párttá növi ki magát egy diákszerveződés. Így volt ez a Jobbikkal is, amelyről az utóbbi hetekben ismét érdekes hírek érkeztek. Állítólag a párt egyéni képviselőjelöltjei között jelenlegi hallgatói önkormányzatos (HÖK) delegált is helyet kapott, bár ezt az értesülést utóbb cáfolták. Az 1999 novemberében, az ELTE Bölcsészkarán alapított Jobboldali Ifjúsági Közösség előbb civil szervezetté, majd 2003 októberében párttá alakult. Nem is meglepő, hogy tagjai sorában és mostani, illetve mindenkori vezetőségében szép számmal szerepelnek egykori HÖK-ösök. Sőt, kifejezetten az egyetemi közéletben tevékenykedők hozták létre a szervezetet. Ezt azzal magyarázták, hogy igény van a jobboldali felsőoktatási érdekképviseletre, hiszen ekkor már aktívan tevékenykedett a Szocialista Egyetemisták Szövetsége (SZESZ) és a Liberális Ifjak Társasága (LIFT) is. A szakemberek szerint egyértelmű, hogy aki élvezettel vesz részt a mikro-politikai színtér küzdelmeiben, az később az elitben is helyet szerez magának. Összeférhetetlenség A HÖOK alapszabályzata összeférhetetlenségre hivatkozva kizárja a lehetőségét annak, hogy képviselői, vezetői egy időben pártpolitikai megbízatást is vállaljanak, de ez csak az országos konferencia tisztségviselőire vonatkozik. Például az ELTE HÖK-ök alapszabályzatai ezt a kitételt nem tartalmazzák. Előfordulhat tehát például, hogy egy kisebbséget bemutató, segítő főiskolai programra éppen egy Jobbik párttagtól kell támogatást kérni, aki egyben hallgatói önkormányzati tisztségviselő is. Éppen emiatt kavart vihart, hogy a Jobbik színeiben egyéni képviselőjelöltségért induló Silhavy Máté, a párt Médiapolitikai Kabinetjének elnöke, jelenleg is az ELTE BTK HÖK-jének elnökségi tagja lenne. Silhavy cáfolta az erre vonatkozó sajtóinformációkat: tavaly június 30. óta már nem tagja a vezetőségnek, ráadásul minden egyéb tisztségviselői posztjáról is lemondott decemberben, még mielőtt nyíltan párpolitikai feladatot vállalt volna. Ilyenformán fel sem merülhet az összeférhetetlenség - mondta lapunknak Nemes László, a kar HÖK elnöke. Úgy fogalmazott: az ő elnöksége alatt senki sem vállalt és vállal pártpolitikai tisztséget, mert még ha az alapszabály ezt külön nem is köti ki, náluk ez etikai elvárás.

3



Nemes szerint a hallgatói önkormányzatoknak minden egyetemi diák tagja, tisztségviselőiknek pedig nem pártpolitikai, hanem érdekképviseleti feladataik vannak. A szociológia az utóbbi néhány évben többször felhívta a figyelmet a magyar fiatalok - és különösen az egyetemisták - körében tapasztalható határozott jobbratolódásra. Sőt, arra is figyelmeztettek, hogy erőteljes radikalizálódás is megfigyelhető, amely a szélsőséges nacionalista eszmékkel és az idegengyűlölet felerősödésével jár. Felmérések is azt mutatják: a huszonévesek körében jóval nagyobb a fogékonyság a radikális megoldásokra, a szélsőséges retorikára. Egészen a tavalyi európai parlamenti választásokig azonban nem volt igazi bizonyíték arra, hogy mekkora szavazóbázist jelent a jobbra tolódó ifjúság. A váratlan sikerrel szereplő radikális Jobbik nemcsak az egyetemi, főiskolai körökben népszerű, hanem a jelek szerint folyamatos kapcsolatot ápol a hallgató jogviszonyban szereplő fiatalok átfogó érdekképviseletével: a diákönkormányzatokkal. Ki gondolná, hogy egy Móricz Zsigmond körtéri sörözőben alapokat nyerhet egy később tömegeket megmozgató párt? Egy kocsmában ült le ugyanis még 2002 májusában három huszonéves történészhallgató, akik a Fidesz választási bukása után úgy vélték: nincs Magyarországon olyan jobboldali tömörülés, mely hitelesen képviselné korosztályukat. Egyikük, Vona Gábor azzal érvelt: a Fidesz sosem lesz képes a nemzeti értékek hatékony érvényesítésére, a MIÉP pedig már kiöregedett, ezért alkalmatlan erre. A beszélgetés végére - egyetértésben Kovács Dáviddal, a Jobboldali Ifjúsági Közösség akkori elnökével és Szabó Gáborral - elhatározták: egyetemi szervezetüket továbbfejlesztik és a nagypolitika felé irányítják. Alig egy év múlva, 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom párttá alakult. A Jobbik ekkora már közismert szereplője volt a politikai életnek - legalábbis az egyetemeken, főiskolákon. Alapeszméiket akkor úgy fogalmazták meg: “a közösség pártoktól, napi politikától független, következetesen a jobboldali értékeket képviseli és próbálja megjeleníteni az egyetemi ifjúság körében.” Üzeneteik: nemzet, haza, család, keresztényi/keresztyéni hit, vallás, konzervativizmus volt. A pártpolitika mentesség igencsak érdekesnek hat, hiszen a 2002-es választási kampányban már az iskolákba meghívott előadók megszólaltatásával segítették az akkor kormányzó jobboldalt. Szinte minden hazai egyetemen jelen voltak, előadásokat, táborokat és szervezett megmozdulásokat rendeztek, tagjaik száma pedig ezer fölé duzzadt. Vezetőségükben ekkor több, a felsőoktatási intézményekben komoly befolyással bíró HÖKképviselő és elnökségi tag kapott helyet. Porondra léptek Természetesen a hallgatói önkormányzatok nem csak későbbi szélsőjobboldali politikusokat “neveltek ki”, hiszen a jelenlegei politikai elit majd’ összes tagja valamilyen egyetemi, főiskolai diákszerveződésből indult. Egyenes az út tehát - úgy tűnik - a kis politikából a nagyba. Az elmúlt években egyre több fiatal értelmiségi csatlakozott a Jobbikhoz, ráadásul a párt tagjai - lévén nem előrehaladott korúak - büszkén vállalják, hol tanultak politizálni. Vona Gábor például sosem titkolta, hogy ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségében szerezte első politikai tapasztalatait, de így volt ez alapítótársaival is. Vona nem csak HÖK elnökségi tag volt, hanem vezetője a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének, 2002 után pedig Orbán Viktor személyes meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért polgári körnek. Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója és választmányi elnöke egy tavaly őszi nyilatkozatában mesélt arról, hogy már 94-ben szervezkedtek az egyetemeken, főiskolákon, de akkor még “magyar önazonosság-tudatot nem lehetett nyíltan és büszkén vállalni egy fiatalnak. (...) Ha egy fiatal Magyarország történelmi térképével díszített pólóban jelent meg, azt rögtön lefasisztázták. Ezért is alakítottuk meg hat társammal közösen 1996 márciusában a Magyar Ifjúsági Nemzetébresztő Kört (MINK), amely pártszimpátiától függetlenül tagjai közé fogadta a közélet iránt érdeklődő, nemzeti érzelmű fiatalokat.” Staudt Gábor, a Jobbik jogi kabinetjének vezetője is politizált egyetemi évei alatt, ő az ELTE jogi karán működő HÖK elnöke volt. De Kummer Ákos, a székesfehérvári alapszervezet alelnöke és helyi képviselőjelölt is HÖK vezetőként kezdte. A párt alelnöke, Gyüre Csaba pedig az ELTE MDF-szervezetének egyik alapító tagjaként vall magáról jelölti önéletrajzában. Szávay István manapság a Jobbik

4



Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, szintén korábbi HÖK-elnök, már évekkel ezelőtt botrányba keveredett vezetősége idején nyilvánosságra került pártszimpátiájával, de akkor tagadta bárminemű kötődését a Jobbikhoz. A Népszabadságnak küldött olvasói levelében a következőképpen fogalmazott 2008. április 9-én: “Az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának jelenlegi vezetői (beleértve magamat is) sem a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, sem más párttal nem ápolnak szoros kapcsolatot.” Mostani, képviselőjelölti portréjában viszont már úgy emlékszik: 2000-ben már tagja volt a Jobbik ifjúsági szervezetének, 2003-ban pedig a párt egyik alapító tagja, egyben soltvadkerti elnöke is lett. Csak elvben tiltják Fontos megemlíteni, hogy politika ma, Magyarországon elvben nem lehet jelen szervezett formában az egyetemeken. Ennek ellenére folyamatosan alakulnak az olyan diákcsoportosulások, amelyek nyilvánvalóan egyik vagy másik párthoz kötődnek, tehát részt vesznek a felsőoktatás életében. Tavaly ősszel a pártok ifjúsági szervezetei egyértelmű kéréssel rukkoltak elő: a magyarországi hallgatói önkormányzatokat frakciók szerint szerették volna rendezni. Az ajánlat úgy szólt, hogy osztrák mintára a megválasztott hallgatói képviselők szerveződhessenek pártba, és frakciókat alakítva vegyenek részt az egyetem döntéshozatali mechanizmusában. A kezdeményezést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyhangúan utasította el, mondván: senkinek sem érdeke, hogy a politika visszaköltözzön a felsőoktatásba. A jelenlegi rendszerben ugyanis minden egyetem maga rendelkezik egy hallgatói érdekvédő szervezettel, amely a teljes diákságot hivatott képviselni. Gyakorlatilag azonban eddig sem volt akadálya, hogy a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az Új Generáció vagy a Societas tagjai egyetemeken átívelő hálózatot szervezzenek azokból a tagjaikból, akik felsőoktatási hallgatók. Ez a helyzet a Jobbikkal is. Nehéz lenne tehát azt mondani: a magyar felsőoktatás politikamentes. Közel 400 új szak indul http://www.fn.hu/belfold/20100202/kozel_400_uj_szak_indul/

Megjelent a 2010. év szeptemberében induló képzéseket bemutató felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése. Új képzéseket hirdettek az intézmények, néhol változott az irányszám, a költségtérítés összege, a vizsgakövetelmény, de egyes mesterképzéseknél a pontszámítás is. Van olyan képzés is, amely nem indul. Az idei kínálat 63 alapképzési, 69 felsőfokú szakképzési, valamint 253 mesterképzési jelentkezési lehetőséggel bővült. A hivatalos kiegészítésben helyet kap minden, ami a tájékoztató köteteiből kimaradt: új képzések, jelentkezési lehetőségek, valamint egyes esetekben a megjelent adatok módosítása, kiegészítése. A kiegészítés megjelent az Oktatási Hivatal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a Felvi.hu-n is. Ez utóbbin a hivatalos kiegészítésnek megfelelően frissültek a meghirdetéseket tartalmazó adatbázisok is. A 2010. február 15-ig benyújtandó felsőoktatási felvételi jelentkezésnél a Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2010. szeptemberben induló képzések érettségizetteknek, illetve diplomásoknak szóló köteteit és ezt a kiegészítést együtt kell figyelembe venni. Főleg a mesterképzéseket érinti A Tájékoztató két kötete kéziratának lezárását követően engedélyezett alapképzési, mesterképzési szakokat és felsőfokú szakképzéseket hirdetik meg az intézmények a kiegészítésben, többnyire párban, tehát államilag támogatott és költségtérítéses képzésben. Több mint félszáz új alapképzési lehetőséget hirdettek meg az intézmények, és közel ugyanennyi felsőfokú szakképzés közül választhatnak a jelentkezők. A tavalyi felsőoktatási felvételi eljáráshoz hason-

5



lóan 2010-ben is főleg a mesterképzésre, ezen belül is a tanári szakokra készülők választási lehetősége bővül: több mint kétszáz új meghirdetés közül választhatnak az oklevéllel már rendelkezők, amelynek fele tanári szakképzettségeket takar. Módosultak a feltételek Más változások is történtek. Néhány szak esetében az intézmény módosította a felvételi feltételeket vagy épp a vizsgakövetelményeket, a szakirányokat (vagy épp újakat hirdettek meg), esetleg – egyes mesterszakokon – a pontszámítást. Egyes helyeken változott a költségtérítés összege. A jelentkezők ezeket a változásokat megtalálják a Felvi.hu weblapon, ahol már a kiegészítés alapján frissített adatbázisokat böngészhetik.

Február 3. Találkoznak a Kárpát-medencei egyetemi lelkészségek http://www.mno.hu/portal/692649

A hétvégén rendezik meg a Kárpát-medencei egyetemi lelkészségek második találkozóját; a péntek délután kezdődő háromnapos programnak ezúttal Esztergom ad otthont – mondta Bakos Károly, az esemény egyik szervezője az MTI-nek. Az „Egység Krisztusban” mottójú találkozó célja, hogy a vallásukat gyakorló egyetemistákat közelebb hozza egymáshoz, felhívjon az összefogás szükségességére, illetve legyen egy olyan fórum, ahol a jövő értelmiségének egy része jó kapcsolatot alakít ki azáltal, hogy „bepillantást nyernek más egyetemi közösségek életébe”. Az Egyetemi Pasztorációs Konferencia kezdeményezésére indult – az idén a Budapesti Római Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Műegyetemi Katolikus Közösség által szervezett – esemény programjai közül Bakos Károly kiemelte Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökének szombati előadását a keresztény fiatalság európai helyzetéről. Az előadás anyagát az egyetemi közösségek által felvetett kérdésekre adott válaszok adják. Bakos Károly tájékoztatása szerint ugyancsak szombaton tartják azt a kerekasztal-beszélgetést, ami a budapesti keresztény egyetemi ifjúsági élet utóbbi húsz évét taglalja. Mindkét program után alkalom nyílik a hallottak kiscsoportos megbeszélésére. Ezenkívül bemutatkoznak a budapesti egyetemi közösségek, megtekintik a Szent Adalbert Központot Székely János püspök vezetésével, valamint „kreatív imádságokat”, például páros és a csoportos imádságokat tartanak – folytatta. A szervező elmondta: szombat este farsangi bált rendeznek, ahol a nyitótánc után egyebek mellett észt táncokat, körtáncokat és skót polkát járnak, de lesz tánctanítás, tea- és játszóház is – mondta. A rendezvényre mintegy százhatvanan jelezték részvételüket, akik között lesznek erdélyiek és felvidékiek, a katolikusokon kívül református és evangélikus fiatalok is jönnek majd Esztergomba. Vasárnap döntenek arról is, hogy jövőre hol tartják a találkozót – tette hozzá Bakos Károly.

Február 4. Diákmunka a megoldás? http://www.piacesprofit.hu/cegblog/diakmunka_a_megoldas.html

Ideológiai vita feszül a munkaadók és a felsőoktatási intézmények között, az ellentétet a diákok sínylik meg. A munkaadók többnyire már gyakorlott, de még fiatal szakembereket keresnek, az egyetemek viszont nem tudják vállalni a konkrét munkára nevelést. A diákok pedig a két tábor között találhatják magukat. Az álláshirdetések túlnyomórészt gyakorlattal rendelkező, de még fiatal munkatársakat keresnek. Az egyetemről frissen kikerült diákok viszont kevés gyakorlati tudással vannak felvértezve, az oktatási intézményekben az elméleti oktatáson van a hangsúly.

6



Szakképzési gondok Vajon feladata-e a felsőoktatási intézményeknek az életre nevelés? Megoldható-e ez a jelenlegi oktatási rendszerben? A vélemények megoszlanak, egy biztos, ha a rendszer meg is változik, az nem a közeljövőben lesz. A probléma ellenben most jelentkezik, tenni már most kellene. Simon Balázs, a Fürge Diák iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs vezetője szerint az iskolaszövetkezet, illetve a diákmunka segíthet a kialakult helyzetben. “Fontos és nagy horderejű lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a szakképzés követni tudja a munkaerő-piac igényeit, hiszen láthatjuk, hogy sok-sok évet kell behozni. De az is nyilvánvaló, hogy nem várhatjuk el kizárólag az oktatástól hogy munkára tökéletesen kész, gyakorlattal rendelkező munkavállalókat bocsásson ki, akivel nincs más dolgunk, mint megkötni a munkaszerződést. Ez lehetetlen elvárás lenne az intézményekkel szemben.” Simon Balázs szerint az iskolaszövetkezet, mint forma ebben a helyzetben tud segíteni, anélkül, hogy óriási változásokat kellene eszközölniük a cégeknek. Egy egyszerű, de annál hatásosabb megoldással élhetnek a munkaadók a diákok, illetve az őket kiközvetítő cégek jóvoltából. A gyakornok megéri A leendő fiatal szakembereinek felkutatása illetve megtalálásának anyagi vonzata magas, nem beszélve a ráfordított időről. Egy nagy létszámú HR osztály fenntartása pedig jelentősen megterheli bármely cég költségvetését. Amennyiben viszont egy cég úgy dönt, hogy gyakornoki munkára kipróbálja a diákmunkaerőt, ezzel több lovat is ülhet meg egyszerre. Egyrészt a diákmunka mint lehetőség csökkenti a foglalkoztató a megfelelő munkaerő felkutatására szánt költségeit (toborzás, marketing és hirdetési költségek, előszűrés, esetleg kiválasztás, személyes találkozás). Másrészt a leendő foglalkoztató ki próbálhatja a leendő munkaerőt, anélkül, hogy azonnal állományba kellene vennie. Vagyis a diákmunka alkalmazásának nagy előnye a későbbi főállású munkaerő állomány bővítésekor az előszűrés illetve a munkakipróbálás is. A diákként történő foglalkoztatás ideje alatt a megbízóknak lehetőségük nyílik a jelöltek képességeinek munka közbeni felmérésére. Így a gyakorlat végeztével már mindenkinek lehetősége volt alaposan ki,- és megismerni a másikat, ami jelentősen megkönnyíti a választást, mindkét fél számára. Fröhlich Péter, a P&Bert Management ügyvezetője, a Fürge Diák partnere szerint diákmunka nagy előnye, hogy csökkenti a hr költségeket, vagyis kevesebbet kell költeni a megfelelő szakember megtalálására, mivel pár hónapnyi tanítás, összecsiszolódás után, fiatal, lendületes munkaerőt nyerhetünk. “A diákok a cégek szakmai feladatköréhez közeli, vagy azzal megegyező tanulmányi területről is kiválasztásra kerülhetnek, a főiskola, egyetem végeztével akár az adott cég főállású munkaerő állományát is erősíthetik - mondja Fröhlich.” Együttműködés a versenyképes tudásért, minőségi felsőoktatásért http://www.hrportal.hu/c/egyuttmukodes-a-versenykepes-tudasert-minosegi-felsooktatasert-20100204.html

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Budapesti Gazdasági Főiskola között 2010. február 4-én megkötött együttműködés célja a felsőoktatási minőségfejlesztés színvonalának emelése, valamint a kutatáshoz és képzéshez kapcsolódó szolgáltatások körének bővítése. Az aláírást követően intézményközi team alakul a közös projektek koordinálására és a minőségfejlesztési tevékenységek fejlesztési irányainak meghatározására, áll a lapunknak eljuttatott sajtóanyagban. A felsőoktatási reform, a bolognai folyamattal összefüggő korszerűsítés, valamint a gazdaság élénkítését célzó törekvések - összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaival - a versenyképes tudás megteremtésére, kutatások megvalósítására, a hatékony és eredményes működési feltételek biztosítására irányulnak. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Budapesti Gazdasági Főiskola között 2010. február 4én megkötött együttműködés célja a felsőoktatási minőségfejlesztés színvonalának emelése, valamint a

7



kutatáshoz és képzéshez kapcsolódó szolgáltatások körének bővítése. “Az idei tanévben a Felsőoktatási Minőségi Díj Aranyfokozatú Elismerő Oklevelét elnyerő intézményként a BGF kiemelten fontosnak tartja a hazai felsőoktatás minőségfejlesztését. Az együttműködésnek köszönhetően lehetőségünk van továbbfejleszteni az egyébként is jellemzően gyakorlatorientált, a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudást kínáló oktatási struktúránkat. Az OFI-val közösen létrejövő projektjeinktől, kutatásainktól azt várjuk, hogy általuk végzős hallgatóink még szélesebb körben válogathassanak az álláslehetőségek közül” - fogalmazott Sándorné Dr. Kriszt Éva rektor az együttműködés aláírása kapcsán. Dr. Farkas Katalin, az OFI főigazgatója ünnepi beszédében úgy fogalmazott: “Intézetünk a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” program projektgazdájaként kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben saját minőségbiztosítási rendszer épüljön ki és működjön. Kiemelt cél az intézményi minőségfejlesztés mellett a tapasztalatok összegzése, melynek köszönhetően várhatóan tökéletesedik a felsőoktatási intézmények végzett hallgatóinak munkaerőpiacra való beilleszkedése.”

Február 5. Diákhitel: 30 százalékkal nőhet a törlesztés, ha a szuperbruttó alapján kell fizetni http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/diakhitel_30_szazalekkal_nohet_a_torlesztes_ha_a_szuperbrutto_alapjan_kell_fizetni/2139995/

Az egyetemistáknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyit fognak törleszteni a felvett diákhitelből, ha elkezdenek dolgozni. A szerződés szerinti kötelező minimális törlesztés 6 százalék a bruttó jövedelemre vonatkozik – nettóban viszont ez majdnem 9 százalék! Diákhitelt felvenni és elkölteni könnyű. De diákéveik alatt sokan nem gondolnak arra, hogy a ma elköltött pénzt majd vissza is kell fizetni. Utánanéztünk, hogy az egyetemisták közül – a közgazdászokon kívül – ki számolta már ki, hogy a nettó bérének mekkora részét fordítja majd törlesztésre. Az alapképlet egyszerű: a törvény szerint a bruttó adóalap 6 százalékát kell minimálisan, évente a törlesztésre költeniük a munkába állás második évétől. A pontos összeget – amelyet át kell utalni a Diákhitel Zrt. számlájára – minden év december végéig megtudják az adósok, a központ levélben tájékoztatja ügyfeleit az APEH adatai alapján. Vajon kiszámolják-e előre a diákok, hogy a bruttó bér 6 százaléka mennyi nettóban? Nem nő a törlesztés A Diákhitel Zrt. birtokában van az APEH illetékes szakértőjének véleménye, amelynek lényege, hogy továbbra is a “normál” bruttó bér, és nem a “szuperbruttó” (a 27 százalékkal növelt bruttó bér) után kell kiszámolniuk a minimális törlesztőrészletet - tájékoztatta a delmagyar.hu-t telefonon Őri András, a Diákhitel Zrt. sajtószóvivője. 2010-ig egy bruttó 200 ezer forintos fizetés esetén a munkába állás második évétől havi 12 ezer forintot kell minimálisan visszafizetni minden hónapban, ami így már a nettó fizetésnek nem 6, hanem 8,7 százaléka! Ez az összeg elsőre nem tűnhet soknak, de ha egyéb, például lakás- vagy autóhitelt is szeretne valaki felvenni, akkor gondot okozhat a fizetőképesség vizsgálatánál. 2010-től a szuperbruttó miatt az éves adóalap – azonos fizetést és nulla forintos béremelést feltételezve – 2 millió 400 ezer forintról 3 millió 48 ezer forintra nő: ez olyan, mintha a havi bruttó jövedelem 254 ezer forintra emelkedne. Ha pedig a törlesztést 2012-től a szuperbruttó jövedelem alapján számolják, akkor 15 ezer 240 forintra emelkedhet törlesztőrészletünk – ami már a nettó bérünk 11,1 százaléka lesz. Nem reprezentatív felmérésünkből – amelyet a József Attila Tanulmányi és Információs Központban készítettünk – kiderült: a hitelt felvett hallgatók 25 százaléka tudja, mennyit kell majd fizetnie, 75 százalékuknak viszont fogalma sincs arról, hogy mit tartalmaz a szerződése. A bruttó bér-nettó törlesztés összefüggését illetően minden második egyetemista tisztában van vele, hogy nem 6 százalékot fog

8



fizetni, hanem többet. Hogy ez minek köszönhető? Hanyagság esetleg érdektelenség? Ezt mindenkinek a fantáziájára bízzuk. Egy biztos: aki veszi a fáradtságot és elolvassa az éves tájékozatót, hírlevelet – amit a Diákhitel Zrt. küld –, azt nem érheti meglepetés. Mi a szuperbruttó? 2010-től bevezetik az úgynevezett szuperbruttó fogalmát, ami azt jelenti, hogy éves jövedelem alatt az adóalap kiszámításánál a munkáltatói járulékokkal növelt bruttó bért kell érteni. A számítások eredménye: ha a szuperbruttót vesszük alapul, akkor fizetésemelés nélkül is 2012től havonta 27 százalékkal többet fognak költeni a mostani diákok diákhitelük törlesztésére. Természetesen a cikk elkészítése előtt megkerestük az APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságát is. Németh Gabriella arról tájékoztatott, hogy a törlesztőrészlet 2010-ben és 2011-ben biztosan nem változik, az pedig, hogy mi lesz 2012 után: az arra vonatkozó szabályozás jelenleg jogértelmezés alatt áll.

Február 6. Jeges rémület - a diákhitel-tartozás egyre nő! http://fmh.hu/cimlapon/20100205_diakhitel#s=rss

Kinőtte a gyerekcipőt a diákhitel ma már minden főiskolás pontosan láthatja, milyen előnyökkel-hátrányokkal jár. A felsőoktatási jelentkezés hamarosan lezárul, addigra azt is eldöntheti a leendő hallgató, akar-e diák és adós is lenni egyben. Az első, amin a volt hallgatók megdöbbennek a diákhitel törlesztésének kezdetén, az, hogy az iskola befejeztekor jelzett hitel nagysága az évek során nem hogy csökkenne, de nő. Ez sokakat megrémiszt, s arra késztet, hogy valamilyen módon megszabaduljanak az egyre csak növekvő hitelállománytól. Aki tudja, egy összegben visszafizeti, más banki hitellel váltja ki. Nem így Borsos-Lőrinc Lilla, aki férje, Borsos János segítségével sokkal kreatívabb módon szabadult meg a hitelétől. A képzőművészeti egyetem volt hallgatója festett egy képet, s elhatározta: az ára éppen annyi lesz, amekkora a diákhitele. Mindez azonban még nem lett volna elég a sikerhez... Február 15-én zárul le a felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje. A leendő főiskolai, egyetemi hallgatók a már kilencéves múlttal rendelkező diákhitel felvételéről is dönthetnek. Az új felsőoktatási szemeszter ugyan még messze van, de addig legalább kívülről-belülről megismerhetik az állami diákhitelezés rendszerét. A kísérleti hallgatók, vagyis azok, akik még mindenféle diákhiteles múlt és tapasztalat nélkül döntöttek a főiskolai eladósodás mellett, mostanában döbbennek rá, mit is vállaltak be. Pedig a Diákhitel Központ nem árul zsákbamacskát: minden fórumon jelzik, mi miért annyi, amenynyi, az adósok azonban a legritkább esetben tájékozódnak a részletekről. Amikor kiderül, hogy a kezdetekkor regisztrált hitel a már törlesztéssel töltött évek alatt is nő, úrrá lesz rajtuk a jeges rémület. Az adós részéről joggal, a Diákhitel Központ azonban csodálkozással veszi ezt: hiszen a számok és a matek egyértelműen jelzik a tőketartozást, a kamatok rátelepedését, illetve a befizetéseket. Erről Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója hozott élő példát: - Mivel a kötelező törlesztő részlet, különösen az első néhány évben, igen alacsony összegű, ezért a tartozás annak dacára nőhet, hogy a kötelező törlesztő részletet pontosan fizeti az adós. A magyarázat egyszerű matematika. A törlesztés első két naptári évében a kötelező törlesztő részlet kifejezetten alacsony: 2009-ben jellemzően havi 4140 forint volt. Ha 2009-ben csak ezt fizette a volt diák, akkor tavaly összesen 49 ezer 680 forintot fizetett vissza. Ha év elején 500 ezer forint volt a tartozás, akkor év végére csak nőhetett az egyenleg, hiszen a befizetett összeg a tartozásra egy év alatt rárakódó kamatot sem fedezte. Tavaly, a 10,5 százalékos kamat félmillió forint esetében ugyanis 52 ezer 500 forint volt így a magyarázat. A törlesztés harmadik naptári évétől kezdve a kötelező törlesztő részlet már a két évvel korábbi jövedelemhez igazodik, ezért általában számottevően meg is emelkedik a korábbiakhoz képest. Ekkor döbbennek meg másodszor a diákhitelesek. Ha két évvel korábban ugyanis jól kerestek, akkor hirtelen,

9



egyik hónapról a másikra megsokszorozódhat a törlesztő részlet nagysága. A hiteltörlesztés eme rémétől igyekezett megszabadulni a fehérvári Borsos-Lőrinc Lilla is, aki férjével, Borsos Jánossal csak egy dologban volt biztos, amikor befejezték a képzőművészeti egyetemet: nem akarják évtizedeken át fizetni a kölcsönt. Szüleikre nem akarták hagyni e terhet, ezért titkolóztak, de Janó esetében kiderült a turpisság: - Szüleim, amint megtudták, visszafizették. Lillánál sikerült hosszú ideig takargatni a valóságot, így ötletünket, hogyan is fizessük vissza gyorsan és fájdalommentesen, megvalósíthattuk. Erről az ötletről pedig tavaly májusban az olvasók is tudomást szerezhettek: Lilla egy festményt álmodott s festett meg, amely a diákhitel tartozásának összegét ábrázolta. Ezt a képet kívánták épp akkora összegért eladni, amekkora a tartozás, s ami a festményen is látható, vagyis 789 ezer 279 forintért. Az alkotás persze nem csupán egy vászonra felfirkantott számsor, s nem csak azért, mert történet, akarat és kreativitás van mögötte, de még csak nem is azért, mert tus, filctoll, körömlakk, akvarell, zománcfesték, olaj és akril felhasználásával készült, hanem mert a számokat megvizsgálva kiderülhet, milyen élmények, benyomások érték Lillát az egyetemi évek alatt, hogyan élt, mit érzett akkor. A kép tehát sokrétű, modernkori és hagyományos jelentésekkel terhelt alkotás - ezt vette észre az a magánalapítvány is, amely kortárs alkotók műveit vásárolta fel épp, hogy gyűjteményét gyarapítsa. Hatalmas szerencse épp úgy kellett ahhoz, hogy a kép a látókörükbe kerüljön, ahogy a klasszikus képlet is: elszántság, merészség, kitartás. A történet hosszú, de happy end, hiszen az alapítvány egy összegben átutalta a Diákhitel Központnak a tartozást, a kép pedig a tulajdonukba került. Lilla tehát megszabadult a hiteltől, ám még hetekig nem volt biztos abban, hogy ez az egész megtörtént: - Olyan hihetetlen volt, hogy sikerült megvalósítani a tervünket! Még ma is alig fogom fel - meséli. Azóta a házaspár Budapestre költözött, a művészet központjába, ahol a fiatal alkotók mindennapjait élik. Persze a diákhitelesek többsége nem számíthat hasonló bartelre - bár hallottunk már hasonlót: egy másik diákhiteles, honlapot hozott létre, s apró pixelekre osztotta a felületet, s eladta azokat hirdetésnek. A befolyt összeget pedig - hirdette fennen - diákhitele visszafizetésére szánta. Az illető állítólag diákhitele sokszorosát kereste meg ötletével. A Diákhitel Központnál azonban, ismerve a kétségbeesett hallgatói jelzéseket, a hitelnövekedés megállását is prognosztizálják: Mivel az évek múlásával általában nő a jövedelem, a havi kötelező törlesztő részlet néhány éven belül már jó eséllyel fedezni fogja az éves kamatot, majd ettől kezdve egyre gyorsabban csökken a tartozás is - tette hozzá Őri. A diákhitelt ma már kicsit óvatosabban vagy több információ birtokában veszik fel a hallgatók: a hitelre jogosultaknak ugyanis átlagban 20 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A törlesztést kötelezően megkezdeni a hallgatói jogviszony megszűntét követő negyedik hónap első napján kell (tehát ha június 25-én szűnik meg a hallgatói jogviszony, akkor október 1-jétől). Fontos tudni: a törlesztési kötelezettség független attól, hogy van-e munkaviszony. Az első két törlesztési évben az előző év október 31-én érvényes minimálbér jellemzően 6 százaléka a kötelező törlesztő részlet ez 2010-ben 4290 forint. Aki költségtérítésesként korábban akár egyszer is a kérhető legmagasabb összeget választotta (idei tanévben havi 50, tavaly 40 ezer forintot), az nem a minimálbér 6, hanem 8 százalékát köteles havonta törleszteni. A törlesztés harmadik évétől (aki 2009-ben kezdett el törleszteni, akkor 2012. január 1-jétől) a két évvel korábbi éves bruttó jövedelem alapján határozzák meg a kötelező havi törlesztő részletet. A két évvel korábbi átlagjövedelmet összevetik a minimálbérrel, és a kettő közül a nagyobbik összeg 6 (illetve 8) százaléka lesz a kötelező törlesztő részlet. Mivel a visszafizetés mindig a jövedelemhez igazodik, csak emiatt változhat évente a havi kötelező törlesztő részlete. A pontos összegről mindenki előző év december 15-éig kap értesítést. Tíz éve egységes a Debreceni Egyetem http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/tiz-eve-egyseges-a-debreceni-egyetem/cn/news-20100206-04545208

Február 6-án, szombaton rendezték meg az immáron hagyománnyá váló Debreceni Egyetem Napját. Az idei év azonban jubileum is egyben; 10 éve annak, hogy az intézmény megkezdte jelenlegi működését, egy szervezési egységgé integrálva a különböző karokat.

10



Tíz év távlata még nem sok, ám elegendő arra, hogy összegezzük az elmúlt periódust. A mai ülés méltatás és felkészülés is egyben a jövőre. Az egyesülés rengeteg területen hozott fejlődést. Ha akár csak az egyetem szerkezetét tekintjük; a jelenlegi 15 karból 8 az elmúlt évtized alatt született. Ezt az irányt továbbra is követnünk kell – mondta el Fésüs László rektor a rendezvénysorozatot megnyitó jubileumi ünnepi szenátusi ülésen szombat délelőtt. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is a jövőre helyezte a hangsúlyt. – Büszkék lehetünk rá, hogy Magyarországon Debrecenben honosodott meg legkorábban a felsőoktatás; ez rangot ad a városnak. Az elmúlt tíz év egy fontos periódus volt, és erre visszatekintve azt mondhatjuk; a Debreceni Egyetem most éli virágkorát. De ezen a ponton nem szabad megnyugodnunk. Nagy célokat kell kitűznünk, hogy még többet érjünk el. Fel kell zárkóznunk az európai nagyvárosok egyetemeihez. Ambíciózusnak kell lennünk – fogalmazta meg. Az egész napos rendezvényen a programok közt több előadás is elhangzott: megvitatták a magyar– német kapcsolatok aktuális kérdéseit, a „zöld informatikai” természetvédelmi témaköreit, illetve fórumot tartottak a szomszédos országok magyar nyelvű felsőoktatási intézményei közreműködésével. A kulturális eseményt szombat este a hagyományos egyetemi bál zárja.

Február 7. A felsőoktatást ostorozta Bokros Lajos http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=307862

Drága és rosszul képzett a magyar munkaerő Bokros Lajos szerint. Az MDF miniszterelnökjelöltje a párt kampánynyitó rendezvényén tartott évértékelőjén ostorozta a magyar felsőoktatást, amiért nem eléggé nyitott a magánegyetemek felé. Az MDF programja, amelyet a Horn-kormány pénzügyminisztere írt, kiáll a népszavazáson eltörölt felsőoktatási tandíj mellett. Bokros Lajos tagadta azt, hogy az elmúlt években a liberális gazdaságpolitika mondott volna csődöt. Úgy vélte: nem erős államra és erős kormányra van szükség, hanem az állam túlsúlyának leépítésére.

11

Február 1. Hová lehetett tavaly a legkönnyebben és a legnehezebben bekerülni?

Recommend Documents