Farmakognózia gyógynövény- és drogismeret
Dr. Kéry Ágnes
Túl a „farmakognózia” 200. születésnapján A görög farmakon (gyógyszer) és a gnózia (ismeret) szavakból összetett „farmakognózia” kifejezés 1811ben, Bécsben született.
- Első használata Johann Adam Schmidt nevéhez fűződik [„allgemeine Pathologie, Therapie, Materia medica und Rezeptierkunst” professzora (1759-1809), Beethoven orvosa] Nyomtatásban 1811-ben jelent meg a Wilhelm Joseph Schmidt közreműködésével kiadott előadásgyűjteményben (Bécs).
- A farmakognózia terjedése
új szóhasználat bevezetését jelenti
új tudományág megjelenését jelzi a gyógyászatban használt főleg növényi eredetű termékek – XVI. század óta tradicionális – farmakobotanikai leírására korlátozódó oktatását felváltotta a növényi drogok vizsgálatát és minőségbiztosítását is magába foglaló új tudományág
- 1830-tól tankönyvek címében is megjelenik
- Farmakognózia tanszékek alakulnak (osztrák egyetemek) - Bécsi egyetem a XIX. században a farmakognózia fellegvára lett - Berni egyetem (Alexander Tschirch) Tankönyve a farmakognózia „bibliája” - További európai egyetemek intézetei
Tartalmi meghatározások Tschirch: növényi és állati eredetű gyógyszerek teljeskörű vizsgálatával foglalkozó tudomány 19. század: meghatározó fontosságú gyógyszerészeti szaktárgy 1899: aspirin bevezetése/természetes/növényi eredetű szalicilátok, mint modell molekulák Trease and Evans: azon természetes eredetű anyagok tanulmányozása, amelyeket a gyógyászat felhasznál Samuelsson: gyógyszerként felhasznált, vagy gyógyszerek előállítására szolgáló természetes eredetű anyagok ismerete Bruhn és Boklin: molekuláris tudomány, amely természetes eredetű, potenciális gyógyszerek szerkezet-aktivitás összefüggését kutatja
Farmakognózia, mint gyógyszerészi tudományág (szaktárgy)
Farmakológia
Biológia
Gyógyszeres terápia
Botanika
Toxikológia
Szerves kémia Analitika
Gyógyszerészi kémia Technológia/ Fitotechnológia
Biokémia
Biotechnológia Gyógyszerészi gondozás
Farmakognózia (gyógyszerismeret) története 1950-ig: döntően botanikai alapú Növényi drogok makro- és mikromorfológiai sajátságai, összetévesztések, hamisítások, veszélyes szennyezések kizárása botanikai vizsgálatokkal 1950-1980: kémiai vizsgáló módszerek előtérbe kerülése Kromatográfiás és spektroszkópiás módszerek fejlődése és alkalmazása. Hatásos és biztonságos alkalmazás elősegítése a növényi drogok alaposabb kémiai ismerete révén 1980 után: természetes eredetű anyagok iránti fokozódó érdeklődés Természetes anyagok megújult szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Fitomedicinák iránti igény világszerte előtérbe kerül 21. század: új kihívások és lehetőségek
A.
A modern farmakognózia ABC-je Analitika - makro- mikromorfológiai vizsgálatok: fény → elektron mikroszkópia, adatbankok, kvantitatív mikroszkópia - kémiai összetevők vizsgálata (kvalitatív/kvantitatív); korszerű elválasztástechnika (VRK, CC, HPLC, GC,); szerkezetvizsgálat (UV, NMR, GC/MS, LC/MS); genomika, stb.
Gyógynövény-készítmények gyógyszerészi minősége/biztonsága
B.
Biológiai vizsgálatok - biológiai/molekuláris biológiai tesztrendszerek; - farmakológiai vizsgálatok előkészítése; - biotechnológiai kutatások
Gyógynövény-készítmények terápiás minősége/biztonsága
C.
Kollaboráció Multidisciplinaris jelleg erősödése (botanikus, vegyész, farmakológus, agrár szakember → klinikus, toxikológus, molekuláris biológus, stb.)
Gyógyszerfejlesztés
Molekuláris szemléletmód Modern farmakognózia
molekuláris tudomány molekuláris farmakognózia amely természetes eredetű potenciális gyógyszerek szerkezet-aktivitás összefüggéseit kutatja.
Gyógynövények jelenlegi és várható szerepe a terápiában -
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a betegek legalább 80 %-át nagyrészt vagy kizárólag természetes szerekkel gyógyítják
-
A fejlett ipari országok gyógyszerkincsének 40 %-a származik természetes forrásból
-
A gyógynövény alapú termékek fogyasztásának növekedése meghaladja a szintetikus gyógyszerek fogyasztásának növekedését (> 10%)
-
Mintegy 120 növényi vegyületet tartanak számon, melyekből fitofarmakonokat állítanak elő • • •
izolált növényi hatóanyag növényi hatóanyaggal megegyező szerkezetű, szintézissel előállított vegyületek félszintézissel előállított, növényi vegyületből kiinduló származék
Gyógynövények jelenlegi és várható szerepe a terápiában •
Természetes vezérmolekulák feltárása Az elmúlt 25 évben forgalomba hozott új gyógyszerek (1024) közel kétharmada (645) valamilyen növényi, állati vagy mikrobiális anyag alapján került kifejlesztésre. A természetben nem létező vegyületekből való sikeres gyógyszerfejlesztés valószínűsége 100-500-szor kisebb, mint természetes model molekulákból kiindulva.
•
Racionális fitoterápia/fitoterápia előtérbe kerülése a gyógyszeres terápiában (nyers/tisztított/dúsított növényi kivonatok)
•
Növényi drogok a homeopatiás gyógyszerek előállításában
•
Étrendkiegészítők/funkcionális élelmiszerek
•
Fitokozmetikumok
•
Gyógynövények/fűszernövények az élelmiszer és kozmetikai ipar egyéb területein
Földön előforduló magasabbrendű növények száma:
250 000 – 300 000 3 000 növénycsalád 10 500 nemzetség
≈ 155 000 trópusi zónában ≈ 120 000 trópusi esőerdőkben
5 – 15 % került vizsgálatra (fitokémiai, biológiai) Mintegy 90 000 természetes komponens az összes gyógyszermolekula 40 %-a Több millió szintetikus molekula az összes gyógyszermolekula 60 %-a
Speciális anyagcseretermékek élő szervezetekben (Dictionary of Natural Products. Chapman & Hall)
Összes anyagcseretermék: 139 000, ebből:
Alifás származékok 5 950 Poliketidek 2 753 Szénhidrátok 3 397 Oxigéntartalmú heterociklusok 1 484 Egyszerű aromás vegyületek 5 041 Benzofuránok 2 859 Flavonoidok 8 405 Tanninok 783 Lignánok 1 729
Terpenoidok 30 500 Monoterpenoidok 2 243 Szeszkviterpenoidok 10 358 Diterpének 8 343 Szteroidok 4 600 Aminosavak, peptidek 4 303 Alkaloidok 16 833 Indolalkaloidok 3 874 Izokinolin alkaloidok 243
Élővilág, mint forrás és ötletgazda: minden változóban, de a természet szerepe marad •
Korábban fontos növényi gyógyszernyersanyagok térvesztése Vinca minor, Rauwolfia serpentina, Digitalis-fajok, Ephedra fajok
•
Természetből származó fontos gyógyhatású anyagok egy részének szerkezeti bonyolultsága/olcsósága miatt továbbra is kikerülhetetlenné teszi a természetes forrásokat Mákalkaloidok, kinin, kinidin, tropánvázas alkaloidok/ szkopolamin, anyarozs, rózsameténg alkaloidok, taxolszármazékok, kapszaicin, flavonoid-típusú gyógyszeralapanyagok
•
Új irányzatként a növényi anyagokkal való egészségvédelem előtérbe kerülése Új gyógyszerértékű vegyületek a természetből Módosított szerkezetű hatóanyagok a természetből (növény- és állatvilágból) Hatóanyagok előállítása transzgénikus növényekben és növényi sejttenyészetekben
• • •
Kis molekulatömegű új gyógyszervegyületek (1981-2002) megoszlása V = vaccina; S* S*= szintetikus termé természetes modellvegyü modellvegyület alapjá alapján; NM = termé természetes eredetű eredetű utá utánzó nzó (mimics); S = szintetikus; ND = termé természetes eredetű eredetű szemiszintetikus; N = termé természetes eredetű eredetű; B = bioló biológiai; . [Newman et al. J.Nat.Prod.2003.] J.Nat.Prod.2003.]
Új, természetes eredetű gyógyszerek 2005-2010 között
20052005-2010 kö között 19 termé természetes eredetű eredetű gyó gyógyszer kerü került kifejleszté kifejlesztésre és piacra. Ezekbő Ezekből 7 termé természetben elő előforduló forduló molekula 10 fé félszinté lszintézissel elő előállí llított termé természetes eredetű eredetű molekula 2 termé természetes eredetű eredetű molekula szá származé rmazéka.
Malária 2015. évi orvosi-élettani Nobel díj: A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményekért. William C. Campbell; Satoshi Omura; YOUYOU TU Az 1960-as évektől > 2 000 hagyományos kínai gyógyászatban alkalmazott növény hatását tesztelte 1972-ben izolálta a tiszta hatóanyagot, az artemizinint Infektológiai gyakorlatban származékait rendszerint mefloguinnel vagy lumefantrinnal kombinálva alkalmazzák a rezisztens Plasmodium falciparum élősködők ellen 2000-2013 között közel 50%-kal csökkent a maláriás halálozás és 40%-kal esett vissza a megbetegedések száma Még mindig ≈ 200 millió megbetegedés és 450 ezer halálos kimenetelű eset/év.
artemizinin (Artemisia annua) annua)
artemizon
arterolan
Rosszindulatú daganatok
Catharanthus roseus (L.) G.Don. (syn. Lochnera rosea L. (Apocynaceae)
Taxus fajok: Taxus brevifolia L. Taxus baccata L. (Taxaceae)
Fájdalom, Sclerosis multiplex
dronabinol
cannabinol
Savitex ®
Cannabis sativa
Fájdalom
morfin (Papaver somniferum) Morfin-6-glucuronid
Termékkategóriák: Gyógyszer
52/2005. (XI.18.) EüM rendelet
Gyógyhatású készítmény
10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet
Orvostechnikai eszköz
4/2009. (III.17.) EüM rendelet
Étrend-kiegészítő
37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet
Speciális gyógyászati célra szánt tápszer
24/2003. (V.9.) ESzCsM rendelet
Kozmetikum
40/2001. (XI.23.) EüM rendelet
Termékkategóriák: Gyógyszer
Indikációval rendelkezik Egészségpénztári számla terhére is vásárolható
Gyógyhatású készítmény
Indikációval rendelkezik Szélesebb forgalmazási lehetőség Egészségpénztári számla terhére is vásárolható
Orvostechnikai eszköz
Notifikációs eljárás Könnyen bevihető az EU tagállamokban
Étrend-kiegészítő
Speciális gyógyászati célra szánt tápszer
Kozmetikum
Egyszerű piacra jutás Széles forgalmazási kör Kedvező egészségre vonatkozó állítások
Hosszú és költséges engedélyeztetés
Kategória sorsa bizonytalan? Gyógyszernél magasabb ÁFA tartalom
Gyógyászati segédeszköz lehet Hatását nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki Nem írható rá indikáció Gyógyszerészi, orvosi fenntartások a kategóriával szemben
Egyszerű piacra jutás Széles forgalmazási kör, alacsony ÁFA Betegcsoport azonosítható Egészségpénztári számla terhére is vásárolható
A hatóanyagok szűk körére alkalmazható
Egyszerű piacra jutás Széles forgalmazási kör
Nem írható rá indikáció
Racionális fitoterápia Növényi gyógyszerek
Szintetikus hatóanyagok
Növényi/természetes hatóanyagok
„forte” készítmények
súlyos tünetek kezelése
Növényi kivonatok
Homeopátiás szerek
„mite” készítmények
enyhe, középsúlyos tünetek kezelése, adjuváns terápia Első Elsősorban hagyomá hagyományos alkalmazá alkalmazási terü területek: emé emészté sztési zavarok, meghű meghűléses megbetegedé megbetegedések, vé vénás rendszert, urogenitá urogenitális rendszert érintő rintő panaszok kezelé kezelése, stb. (ESCOP, EMEA monográ monográfiá fiák)
A felhasználás növekedése irányába ható biológiai és gazdasági okok:
kiválóan alkalmazhatók egészségfenntartó, betegségmegelőző, roboráló anyagként
alkalmasak számos enyhe lefolyású betegség kezelésére
a civilizációs betegségek csaknem 60-75 %-a pszicho-szomatikus eredetű, ezek gyógyítására a növényi eredetű készítmények kiválóak.
A kutatások legfontosabb eredményei □
a gyógynövények hatóanyagainak gyorsabb azonosíthatósága Minőségbiztosítás és standardizálás lehetőségeinek elősegítése
□
a növényi kivonatok teljes hatásspektrumának és szinergikus kölcsönhatásainak felderíthetősége molekuláris biológiai tesztrendszerek segítségével Valódi oki terápiát tesz lehetővé
□
egyre pontosabb klinikai vizsgálatok elvégezhetősége Hatóanyagok farmakokinetikájának és biológiai értékesíthetőségének, feltárhatóságának biztosítása
Különféle panaszok oki kezelésének erősödő igénye
Lehetőség szerint a szervezet saját védekező és regenerációs mechanizmusát kell serkenteni
Fitoterápia szemléletmódjával való egybeesés
Paradigmaváltás a szintetikus gyógyszerek fejlesztésében Egyfajta hatóanyagot tartalmazó és egy célpontú terápiás megközelítés helyett
Kombinált, polikauzális kezelések irányának előtérbe kerülése A növényi alapú készítmények lényegében több tíz vagy akár száz komponensből álló, számos hatással bíró anyagkeverékek
Racionális fitoterápia Növényi gyógyszerek
Szintetikus hatóanyagok
Növényi/természetes hatóanyagok
„forte” készítmények
súlyos tünetek kezelése
Növényi kivonatok
Homeopátiás szerek
„mite” készítmények
enyhe, középsúlyos tünetek kezelése adjuváns terápia, prevenció
racionális, evidenciákon alapuló fitoterápia súlyosabb tünetek kezelésére is elsősorban olyan krónikus betegségekben, ahol az oki terápia nem megoldott
Silybum marianum
A silymarin, illetve silybinin hatásmechanizmusai: bizonyos toxinok felvé felvételé telének gá gátlá tlása membrá membráneffektus
a sejtmembrá sejtmembrán stabilizá stabilizálása
kölcsö lcsönhatá nhatás szabadgyö szabadgyökökkel Silymarin
gyö gyökfogó kfogó
(silibinin)
(antioxidá (antioxidáns)
a lipidperoxidá lipidperoxidáció ció gátlá tlása fizioló fiziológiá giás mé méregtelení regtelenítő mechanizmusok (GSH,SOD) tehermentesí tehermentesítése
a fehé fehérjeszinté rjeszintézis stimulá stimulálása regenerá regeneráció ció a sejtek újraké jraképző pződésének stimulá stimulálása ká károsodott má májban
Gyógynövény- és drogismeret - Farmakognózia Gyógynövények azok a növények, amelyeket a hagyományok, vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználnak vagy felhasználtak WHO – jelenleg mintegy 20 000 gyógynövényt tart számon A gyógynövényt a legkülönbözőbb területeken mint nyersanyagot alkalmazzák, amit a gyógyászat területén drognak nevezünk Drog szó eredete:
kelta droch német drog illár drug perzsa drogue
= = = =
rossz száraz drága csalás
?
A drog kifejezés valamennyi gyógyszerre vonatkozik, napjainkban csak a kábítószerekre használják. A félreértések elkerülése miatt elfogadható a növényi drog (plantae medicinales) elnevezés (Ph.Hg.VIII.)
Növényi drog definíciója: „A növényi drogok általában feldolgozatlan, egész, darabolt vagy aprított növények, növényi részek, moszatok, gombák vagy zuzmók, amelyeket többnyire szárított, olykor friss állapotban használnak fel.” Növényi drog -
A felhasznált gyógynövény általában legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet szárítással tartósítanak (az esetleges hámozáson, tisztításon, aprításon kívül egyéb mechanikai feldolgozásban, kezelésben nem részesül)
-
A növényi nyersanyagból előállított termék (illóolaj, zsírosolaj, gyanta, balzsam)
-
A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (orvosi szén, kátrány)
A növényi drog a gyógynövényeknek a Gyógyszerkönyvben leírt része, vagy ennek meghatározott eljárással készített terméke.
A növényi drogokat szolgáltató gyógynövényeket a kettős nevezéktan szerint képzett botanikai tudományos nevükkel (nemzetség, faj, változat és az első leíró neve) egyértelműen definiáljuk (Kiew Indexben és pótlásaiban szereplő nevek). Növényi drogok elnevezése II. Nemzetközi Gyógyszerész Értekezlet: 1929 (nemzetközi egyezmény) Magyarország csatlakozása: 1930 •
A tudományos szakirodalomban és a gyógynövény kereskedelemben a nemzetközi elnevezés latin nyelvű
•
A növényi drog nevét a drogot szolgáltató növény és a növényrész nemzetközileg elfogadott latin morfológiai szakkifejezés felhasználásával állapítjuk meg. – Első helyen a növény latin nevének birtokos esete (ha a nemzetségből több faj is drogot képez, a fajnév) – Második helyen a növény használatos nevének tudományos neve alanyesetben – A drogok nevei egyes számban használandók
Példák: Frangulae cortex Frangula alnus Mill. cortex Sambuci flos Sambucus nigra L. flos
stb.
(Hagyományosan megőrzött drognevek, melyek nem tükrözik a jelenlegi növényrendszertani besorolást: Calcatrippae flos, Liquiritiae radix, stb.)
Növényi drog magyar neve: a növény legismertebb magyar nevének és a használatos növényrész magyar nevének egybeírásával képezik (bengekéreg, bodzavirág, stb.) Jelzők is szerepelhetnek a drogok nevében (származásra, gyűjtési helyre, részre, tisztításra, alakra, elkészítési módra utalhatnak) Pl. hámozott édesgyökér, csöves manna, stb. Népgyógyászati elnevezések (nincsenek szabályok, de általában utalnak a potenciális gyógyászati értékre, esetleg mérgező hatásra (fülfű, bolondító beléndek, stb.)
Növényi nyersanyagból előállított drogkészítmények elnevezése (Ph.Hg.VIII.) •
Első helyen a növény latin nevének birtokos esete, második helyen a termék latin neve alanyesetben (aetheroleum, oleum, resina) Rosmarini aetheroleum Rosmarinus officinalis L. Aetheroleum Menthae piperitae aetheroleum Mentha piperita L. Aetheroleum Lini oleum Linum usitatissimum L. Oleum
A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkifejezések Latin
Magyar
Latin
Magyar
amentum, -i
barka
herba, -ae
fű, herba
amylum, -i
keményítő
lichen, -es
zuzmó
anthodium, -i
virágzat
lignum, -i
faanyag, farész
bacca, -ae
bogyó
oleum, -i
olaj
Bulbus, -i
hagyma
pericarpium, -ii
terméshéj
capsula, -ae
tok, termés
petalum, -a
szirom
caput, -itis
faj
radix, -icis
gyökér
cortex, -icis
kéreg
resina, -ae
gyanta
flos, -ris
virág
rhizoma, -ae
gyökértörzs
folium, -ii
levél
semen, -inis
mag
frons, -des
ágvég, lomb
stigma, -ae
bibe
fructus, -us
gyümölcs
stipes, -itis
toboz
galbulus, -i
áltermés
stolo, -onis
gyökérhajtás, futószár
galla, -ae
gubacs
strobulus, -i
toboz
gemma, -ae
rügy
summitas, -atis
hajtáscsúcs
granum, -i
magszem
tuber, -ecis
gumó
A növényi drogok csoportosítása
Alfabetikus sorrendben, akár a latin, akár a magyar nevek szerint
Taxonómiai sorrendben, a növényi drogot szolgáltató gyógynövény taxonómiai besorolásának megfelelően.
Morfológiai csoportosításban, növényrészek szerint, pl. gyökérdrogok, levéldrogok, virágdrogok; növényi drogok termékei: olajok, illóolajok, balzsamok stb.
Hatáserősség szerinti csoportosításban. A fitoterápia ismert „forte” = erős hatású és „mite” = enyhe hatású drogjai.
Farmakológiai és terápiás hatásuk szerint csoportosítva, pl. emésztést elősegítő, görcsoldó, hurutoldó, epehajtó növényi drogok stb.
A hatóanyag kémiai szerkezete és biogenetikai rendszere szerint csoportosítva, pl. illóolaj-, alkaloid-, flavonoid drogok
A Ph.Hg.VIII. korszakváltó gyógyszerkönyv: Ph.Hg.I. – Ph.Hg.VII. :
Ph.Hg.VIII.
a gyógyszerellenőrzés nemzeti fejlődésének szakaszait tükrözi
: a nemzetközi gyógyszerkönyvi együttműködést jelzi
A Magyar Gyógyszerkönyv nyolcadik kiadása az Európai Gyógyszerkönyv honosítása, egyben a gyógyszerekre vonatkozó nemzeti szintű szabályozása eszköze.
Ph.Hg.VIII. 1-3-ban szereplő gyógynövények száma › Gyógynövény vonatkozású cikkelyek száma: Ebbő Ebből:
160 140
drog porí porított drog (pulvis normatus) drog II. (ad praeparationes homoeopatics) tinktú tinktúra kivonat (extractum siccum, -siccum normatum; extractum fluidum, -fluidum normatum) illó illóolaj zsí zsírosolaj
120 100 80
15 25 20
(4,8 %) (7,9 %) (6,3 %)
1,9 %
3,2 % 4,8 7,9%%7,9 %
40 0
(44,5 %) (0,9 %) (1,9 %) (3,2 %)
0,9 %
60 20
141 3 6 10
drog porított drog drog II. tinktúra kivonat illóolaj zsírosolaj
44,5 %
200 315
7,9 % 0,9 %
1,9 % 3,2 %
4,8 %
6,3 %
44,5 %
6,3 %
- a gyógynövény vonatkozású cikkelyek száma jelentősen bővült - a bizonyítékokon és a tradícionális felhasználásokon alapuló fitoterápia számos fontos, az érdeklődés előterébe került gyógynövénye rendelkezik ezáltal minőségi követelmény rendszerrel - a gyógynövényekkel foglalkozó cikkelyek alapján is igaz, hogy a Ph.Hg.VIII. már nem elsősorban a hazai gyógynövény minősítés kultúráját tükrözi - ez a minőségi követelmény rendszer szolgálhatja a nemzetközi kereskedelmet, de fontos feladat a korábbi hagyományainkból átveendőnek ítélhető javaslatok következetes képviselete - gyógynövény vonatkozású FoNo-s készítmények minőségi követelményeinek biztosíthatósága
A növényi drog minősége meg kell feleljen a Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur. Általános cikkelyeiben és az adott drog cikkelyében leírtaknak.
A Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur. Általános cikkelyeinek előírásai növényi drogoknál
A növényi drogok cikkelyeiben a „Definíció” azt is jelzi, hogy az egész drog, vagy annak porított formája képezi a cikkely tárgyát. Ha mindkettőre, a definíció ezt is rögzíti. Az „Azonosítás” címszó alatt leírtak arra szolgálnak, hogy elfogadható biztonsággal alátámasszák, hogy a termék megegyezik azzal, amit a címke feltüntet. „Analitikai módszerek” általános fejezeten belül Sósavban nem oldódó hamu. Idegen anyagra való vizsgálat (A növény egyéb részei; Idegen eredetű szennyezések) Sztómák, sztómaindex Növényvédőszer maradványok Mikrobiológiai vizsgálatok (Mikrobiológiai tisztasági osztály: 4)
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.
Cikkelyek felépítése • • • •
Cikkely címe – Növényi drog latin/tudományos és magyar neve Definíció Sajátságok Azonosítás Makromorfológiai vizsgálatok Mikromorfológiai vizsgálatok (Drogpor vizsgálata) Kémiai vizsgálatok/Kromatográfiás vizsgálatok
•
Vizsgálatok Kromatográfiás vizsgálatok Tisztasági vizsgálatok (Idegen anyagok; Összes hamu; Sósavban nem oldódó hamu)
•
Tartalmi meghatározás
Ph.Hg.VIII. - Belladonnae folium vízfürdőn szárazra párologtatjuk. A maradékhoz 10 ml R acetont adunk és R kálium-hidroxid R alkohollal készült oldatából (30 g/l) néhány cseppet. Az elegy sötétibolya színű lesz.
01/2002:0221 BELLADONNAE FOLIUM Nadragulyalevél DEFINÍCIÓ A drog az Atropa belladonna L. szárított levele, vagy szárított levele és virágzó, ritkán terméses hajtáscsúcsa. Szárított (100105 °C) drogra vonatkoztatott, hioszciaminban (Mr 289,4) kifejezett alkaloid-tartalma legalább 0,30%. A fő alkaloid a hioszciamin, mellette kis mennyiségben hioszcin (szkopolamin) is jelen van.
D.
SAJÁTSÁGOK
Kromatográfia. Vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatot végzünk (2.2.27). Réteganyagként R szilikagél G-t használunk.
A drog kissé émelyítő szagú. Makroszkópos és mikroszkópos sajátságait az "Azonosítás" rész A és B pontja írja le. AZONOSÍTÁS A.
B.
C.
A levelek színe zöld-barnászöld, a felső oldalon kissé sötétebbek; gyakran gyűröttek, begöngyöltek és egymáshoz tapadtak. A levél nyeles, a levélváll nyélbe keskenyedő, és a levéllemez ép szélű. A virágzó szár lapított, mindegyik szárcsomón két, eltérő méretű levelet visel, melyek hónaljában erednek a magányos virágok, vagy esetenként termések. A virág csészelevelei forrtak, a párta harang formájú. A termés gömb alakú bogyó, színe zöldtől barnásfeketéig változhat; erősen szétálló cimpájú, maradó csésze veszi körül. A drogot elporítjuk (355). A drogpor színe sötétzöld. Mikroszkóp alatt, R klorál-hidrát–oldatban vizsgálva, a következő diagnosztikai jellemzőket figyelhetjük meg benne: a levéllemez töredékeit hullámos falú bőrszöveti sejtek, ráncos kutikula, és túlnyomórészt a fonáki epidermiszben helyet foglaló sztómaapparátusok (anizocitikus és néhány anomocitikus is) jellemzik; soksejtű, egysoros, sima kutikulájú fedőszőröket, egysejtű fejjel és többsejtű, egysoros nyaki résszel, vagy többsejtű fejjel és egysejtű nyaki résszel rendelkező mirigyszőröket is láthatunk. A parenchima szövetben olyan gömbölyű sejtek találhatók, melyek kalcium-oxalát kristályhomokot tartalmaznak. A szállítóedények gyűrűsen vagy spirálisan vastagodottak. Az elporított drogot a következő elemek jellemezhetik még: a szárból származó rostok, és hálózatosan vastagodott falú szállítóedények; m átmérőjű virágporszemek, melyek három csírakapuval, háromgömbölyded, 40-50 barázdával és sűrűn gödörkés exinével rendelkeznek; a párta darabjai is előfordulhatnak, melyeket papillás epidermisz és számos, a korábban leírt felépítésű fedő- vagy mirigyszőr jellemez; a barnássárga magtöredékek a maghéj gödörkés és egyenetlenül vastagodott falú sejtjeit tartalmazzák. 1 g porított drogot 10 ml 0,05 M kénsavval 2 percig rázogatunk. A kivonatot megszűrjük. A szüredékhez 1 ml R tömény ammónia–oldatot és 5 ml R vizet adunk, és 15 ml R éterrel összerázzuk, ügyelve arra, hogy az emulzióképződést elkerüljük. Az éteres fázist elválasztjuk, R vízmentes nátrium-szulfáttal megszárítjuk, majd megszűrjük, és porcelántálban bepároljuk. A maradékot 0,5 ml R füstölgő salétromsav hozzáadása után és
A „Kromatográfia” vizsgálat során nyert kromatogramot értékeljük. A vizsgálati oldat kromatogramján a fő zónák – helyüket, színüket, és méretüket tekintve – egyezzenek meg az összehasonlító oldat azonos mennyiségével készült kromatogramon látható fő zónákkal.
VIZSGÁLATOK
Vizsgálati oldat. 0,6 g porított drogot (180) 15 ml 0,05 M kénsavval 15 percig rázogatunk, majd a keveréket megszűrjük. A szűrőt 0,05 M kénsavval addig mossuk, ameddig 20 ml szüredéket nem kapunk. A szüredékhez 1 ml R tömény ammónia–oldatot R peroxidmentes éterrel kirázzuk. Szükség esetén a fázisokat centrifugálással különítjük el. Az egyesített éteres fázist R vízmentes nátrium-szulfáttal megszárítjuk, leszűrjük és vízfürdőn szárazra párologtatjuk. A maradékot 0,5 ml R metanolban oldjuk. Összehasonlító oldat. 50 mg R hioszciamin-szulfátot 9 ml R metanolban és 15 mg R hioszcin-hidrobromidot 10 ml R metanolban oldunk. A hioszcin-hidrobromidoldat 1,8 ml-ét a hioszciamin-szulfátoldat 8 ml-ével elegyítjük. -es sávok formájában a sávok között 1 1 cm-t -t a rétegre. A kromatogramot 3 térfogatrész R tömény ammónia– oldat, 7 térfogatrész R víz és 90 térfogatrész R aceton elegyével, 10 cm fronttávolság eléréséig kifejlesztjük, majd -on 15 percig szárítjuk. A kihűlt lemezt 200 mm2ére kb. 10 ml oldatot számolva R2 kálium-[tetrajodobizmutát(III)]oldattal bepermetezzük addig, ameddig sárga háttérben narancsvörös vagy barna zónák tűnnek elő. A vizsgálati oldat kromatogramján látható zónák – helyüket és színüket tekintve – egyezzenek meg az összehasonlító oldat kromatogramján található zónákkal (a hioszciamin a kromatogram alsó harmadában, a hioszcin pedig a felső harmadában látható). A vizsgálati oldat kromatogramján látható zónák mérete legalább akkora legyen, mint az azonos mennyiségű összehasonlító oldat kromatogramján a megfelelő zónák mérete. További, halvány zónák jelentkezhetnek, -ével készült kromatogram középső részén, vag -ével készült kromatogram startpontjának közelében. A lemezt R nátriumnitritoldattal addig permetezzük, míg a réteganyag áttetszővé nem válik. A kromatogramot 15 perc elteltével értékeljük. A vizsgálati oldat és az összehasonlító oldat kromatogramján a hioszciaminnak megfelelő zóna színe barnáról vörösesbarnára változik, nem pedig szürkéskékre (atropin). Néhány halvány zóna eltűnik. Idegen anyagok (2.8.2). A száraknak legfeljebb 3 %-a lehet 5 mm-nél nagyobb átmérőjű. Összes hamu (2.4.16): legfeljebb 16,0 %. Sósavban nem oldódó hamu (2.8.1): legfeljebb 4,0 %.
TARTALMI MEGHATÁROZÁS Kb. 50 g, tökéletesen elporított drogot (180) használunk a szárítási veszteség és az összes alkaloid-tartalom meghatározásához. a) A szárítási veszteség meghatározásához (2.2.32) 2,000 g -on szárítunk. b) 10,00 g porított drogot 5 ml R ammónia–oldat, 10 ml R alkohol és 30 ml R peroxidmentes éter elegyével megnedvesítünk, és alaposan összekeverünk. A keveréket szükség esetén a kivonó folyadékelegy segítségével alkalmas perkolátorba visszük át. A keveréket 4 órán keresztül hagyjuk ázni, majd 1 térfogatrész R kloroform és 3 térfogatrész R peroxidmentes éter elegyével az alkaloidok teljes kivonásáig perkoláljuk. A perkolátorból távozó folyadék néhány ml-ét szárazra párologtatjuk. A maradékot 0,25 M kénsavban oldjuk és R kálium-[tetrajodo-merkurát(II)]oldattal igazoljuk az oldat alkaloidmentességét. A perkolátumot, vízfürdőn desztillálva, kb. 50 ml-re töményítjük. Ezt a mennyiséget R peroxidmentes éterrel választótölcsérbe öblítjük át. A perkolátumhoz legalább 2,1-szeres térfogatú R peroxidmentes étert adunk, hogy az így kapott elegy sűrűsége jelentősen kisebb legyen a vízénél. Az elegyet legalább háromszor, egyenként 20 ml 0,25 M kénsavval összerázzuk, a fázisokat szükség esetén centrifugálással elválasztjuk, és a savas fázisokat egy második választótölcsérbe visszük át. Az egyesített savas fázist R ammóniaoldat R kloroformmal összerázzuk. Az egyesített kloroformos fázist 4 g R vízmentes nátrium-szulfátot hozzáadva időnként rázogatva 30 percig állni hagyjuk, majd a kloroform leöntése után a nátriumR kloroformmal átmossuk. A mosófolyadékkal egyesített kivonatot vízfürdőn szárazra párologtatjuk, majd a maradékot szárítószekrényben 100 105 -on 15 percig szárítjuk. A maradékot néhány ml R kloroformban oldjuk, 20,0 ml 0,01 M kénsavmérőoldatot adunk hozzá, majd az elegyből a kloroformot vízfürdőn elpárologtatjuk. A savfelesleget, R metilvörösindikátorkeverék oldatot alkalmazva indikátorként, 0,02 M nátriumhidroxidmérőoldattal titráljuk. Az összes alkaloid tartalmat (%) hioszciaminban adjuk meg, és a következő egyenlet segítségével számoljuk ki: 57,88 · (20 n) , (100 d) · m ahol d = a szárítási veszteség, százalékban, n = a 0,02 M nátrium-hidroxidmérőoldat-fogyás, ml-ben, m = a vizsgálandó anyag tömege, grammban. ELTARTÁS Fénytől védve.
Ph.Hg.VIII. - Lavandulae aetherolium 01/2005:1338 javított LAVANDULAE AETHEROLEUM Levendulaolaj DEFINÍCIÓ
A lemez teteje Néhány ibolyásvörös vagy zöldesbarna zóna ___________ ___________ Linalil-acetát: ibolyaszínű – Ibolyaszínű – barna színű zóna (linalil-acetát) barna színű zóna Ibolyásvörös zóna
A Lavandula angustifolia Miller (Lavandula officinalis Chaix) virágzó ágvégződéseiből vízgőzdesztillációval előállított illóolaj. SAJÁTSÁGOK Küllem: színtelen vagy halványsárga, tiszta folyadék; szaga jellegzetes.
___________
Esetleg egy halvány ibolyásbarna zóna (cineol) ___________
Linalool (ibolyaszínű – barna színű zóna)
Ibolyaszínű–barnaszínű zóna (linalool)
AZONOSÍTÁS
Oszlop: – anyaga: kvarcüveg, – méretei: l= 60 m, Ø = 0,25 mm, – állófázis: R makrogol 20 000 (filmvastagság 0,25 µm). Vivőgáz: R kromatográfiás célra szánt hélium. Áramlási sebesség: 1,5 ml/perc.
Néhány nem elkülönülő zóna
Második azonosítás: A. A.
Összehasonlító oldat
Vizsgálati oldat. A vizsgálandó anyag 20 µl-ét 1 ml R toluolban oldjuk.
Lemez: R VRK szilikagél lemez. Kifejlesztőszer: R etil-acetát – R toluol (5+95 V/V). Felvitel: 10 ~l, sávok formájában.
0–15
Vizsgálati oldat
Injektor
220
Detektor
220
Elúciós sorrend: az a) összehasonlító oldat készítésénél megadott sorrend. Regisztráljuk az anyagok retenciós idejét.
VIZSGÁLATOK
A „Kromatográfiás profil” vizsgálat során kapott kromatogramokat értékeljük. A vizsgálati oldat kromatogramján megjelenő jellegzetes csúcsok – retenciós idejüket tekintve – egyezzenek meg az a) összehasonlító oldat kromatogramján megjelenő csúcsokkal.
Idő (perc) Oszlop
Detektor
230
Injektálás:
Az egyedi határértékhez kötött (S)-enantiomerek százalékos tartalmát a következő kifejezés segítségével számítjuk ki: 100xAs/(As+Ar)
ahol
AS = az (S)–enantiomernek megfelelő csúcs területe, AR = az (R)–enantiomernek megfelelő csúcs területe. Követelmények:
–
cineol: legfeljebb 2,5%,
Törésmutató (2.2.6):1,455–1,466.
–
3-oktanon:0,1%–2,5%,
– –
Szárítás: levegőn.
Optikai forgatóképesség (2.2.7): –12,5° és –7,0° között.
–
kámfor: legfeljebb 1,2%,
ELTARTÁS
–
linalool:20,0–45,0%,
–
linalil-acetát: 25,0–46,0%,
–
terpinen-4-ol: 0,1–6,0%,
Kromatográfiás profil. Gázkromatográfia (2.2.28): a normalizációs eljárást alkalmazzuk.
–
lavandulil-acetát: legalább 0,2%,
–
lavandulol: legalább 0,1%,
Vizsgálati oldat. A vizsgálandó anyag.
–
Összehasonlító oldat (b). 5 mg R 3-oktanont R hexánnal 10 ml-re oldunk.
–
-terpineol: legfeljebb 2,0%. elhanyagolási határ: a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható csúcs területe (0,05%).
Királis tisztaság. Gázkromatográfia (2.2.28). Vizsgálati oldat. 0,02 g vizsgálandó anyagot R pentánnal 10 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat. 10 µl R linaloolt, 10 µl R linalilacetátot és 5 mg R borneolt R pentánnal 10 ml-re oldunk.
.
Rendszeralkalmasság: összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: legalább 5,5, az (R)-linalool (1. csúcs) és az (S)-linalool (2. csúcs) között legalább 2,9, az (S)-linalool és a borneol (3. csúcs) között és legalább 2,7, az (R)-linalilacetát (4. csúcs) és az (S)-linalil-acetát (5. csúcs) között.
– limonén: legfeljebb 1,0%,
Összehasonlító oldat (a). 0,1 g R limonént, 0,2 g R cineolt, 0,2 g R 3-oktanont, 0,05 g R kámfort, 0,4 g R linaloolt, 0,6 g R linalil-acetátot, 0,2 g R terpinen-4-olt, 0,1 g R lavandulilacetátot, 0,2 g R lavandulolt és 0,2 g R α terpineolt 5 ml R hexánban oldunk.
180 230
Relatív sűrűség (2.2.5): 0,878–0,892.
Savszám (2.5.1): legfeljebb 1,0. A vizsgálandó anyag 5,0 g jának az előírt oldószerelegy 50 ml-ével készült oldatát vizsgáljuk.
50
Injektor
Kifejlesztés: kétszer egymás után, közben 5 perc várakozással; 10 cm-es fronttávolság eléréséig.
Előhívás: R ánizsaldehid–oldattal történő bepermetezés után a lemezt 5–10 percig 100–105 °C-on melegítjük. A kromatogramokat nappali fényben haladéktalanul értékeljük. Az összehasonlító oldat és a vizsgálati oldat kromatogramján megjelenő zónák sorrendje a következő ábrán látható. A vizsgálati oldat kromatogramján a linalil-acetát zónája felett, egészen az oldószerfrontig, más, ibolyásvörös vagy zöldesbarna zónák is megjelennek.
Hőmérséklet (°C)
0–65
Detektálás: lángionizációs detektorral. Detektálás: lángionizációs detektorral.
Rendszeralkalmasság: a) összehasonlító oldat: – csúcsfelbontás: legalább 1,4, a terpinen-4-ol és a lavandulil-acetát között. Az a) összehasonlító oldat kromatogramjából megállapított retenciós idők felhasználásával a vizsgálati oldat kromatogramján azonosítjuk az a) összehasonlító oldat komponenseit. Meghatározzuk az azonosított komponensek százalékos mennyiségét. A százalékos határértékek:
B.
Hőmérséklet:
70
Injektálás: 0,2 µl.
Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27).
Összehasonlító oldat.10 ~l R linaloolt és 10 ~l R linalilacetátot 1 ml R toluolban oldunk.
Hőmérséklet (°C)
15–70
Halvány barnászöld zóna Első azonosítás: B.
Mintaáram-elosztási arány: 1:30.
Hőmérséklet:
Oszlop
Vivőgáz: R kromatográfiás célra szánt hélium. Áramlási sebesség: 1,3 ml/perc.
Mintaáram-elosztási arány: 1:100.
Idő (perc)
Oszlop: – anyaga: kvarcüveg, – méretei: l = 25 m, Ø = 0,25 mm, – állófázis: R királis kromatográfiás célra szánt, -ciklodextrin
(S)-linalool: legfeljebb 12%, (S)-linalil-acetát: legfeljebb 1%.
Színültig töltött, légmentesen záró tartályban, fénytől védve, 25 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten.
Gyógynövényteák (Plantae ptisanum)
A gyógynövényteák kizárólag egy vagy több növényi drogból álló gyógyszerkészítmények, amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők. Drog összetevőit botanikai módszerrel kell azonosítani Mikrobiológiai tisztaságukra vonatkozó ajánlásuk figyelembe veszi az előírt elkészítési módot (forró víz, vagy nem forró víz használata).
Növényi drogok hatóanyaga/hatóanyag együttese - több, hasonló kémiai szerkezetű vegyület - több, de különböző kémiai szerkezetű vegyület Kísérő anyagok További anyagok Természetes anyagok csoportosítása - univerzális anyagcsere termékei („primer” anyagcseretermékek?) - speciális anyagcsere folyamatok termékei („szekunder” anyagcseretermékek?)
Speciális növényi anyagok funkciói a növényvilágban - növekedésszabályozó hatás - védekezési funkciók segítése (fitoalexinek) – fajspecifikus védőhatás - táplálkozás gátlók (antifeddánsok) - repellensek - rovarölők („cid„) - kártevők ellenségeit csalogatók (szignál vegyületek) - allelopátiás hatásúak - atraktánsok - tartaléktápanyagok
Általános biogenetikai rendszer Elsőként Vágújfalvi Dezső (1990) • Az anyagcsere fő útjainak egységes vázlatba foglalása • Az univerzális anyagcsere-utakhoz kapcsolódóan a speciális anyagcsere fő útjainak kijelölése
Ennek megfelelően alakíthatók ki a növényi anyagok főbb csoportjai Biogenetikai rendszer:
Szacharidok Fenoloidok Poliketidek Terpenoidok Azotoidok
A speciális anyagcsere fő útjainak vázlata
[Vágujfalvi, 1990]
Anyagrendszertani vázlat: Az anyagcseretaxonok az azonos úton képződő anyagokat, az egyre kisebb egységek az egyre jobban specializálódott anyagcsereutak termékeit foglalják magukba. Pl.:
Anyagtörzs (phylum)
azotoidok
Anyagosztály (classis)
alkaloidok
Anyagrend (ordo)
tirozin eredetű alkaloidok
Anyagcsalád (familia)
benzilizokinolinok
Anyagnemzetség (genus)
morfinánok
Anyagfaj (species)
morfin
A hatóanyagok rendszerezése Hatóanyagosztály
Prekurzor
Hatóanyagrend
1. SZACHARIDOK
Calvin ciklus termé termékei
Monoszacharidok Cukorszá Cukorszármazé rmazékok DiDi- és oligoszacharidok Poliszacharidok
2. FENOLOIDOK
Sikimisavú Sikimisavút termé termékei
Fenolglikozidok Ligná Lignánok Kumarinok Flavonoidok
3. POLIKETIDEK
Zsí Zsírsavciklus termé termékei
Zsí Zsírsavak, zsí zsírok Tetraciklusos antibiotikumok
4. TERPENOIDOK
Mevalonsav, izopré izoprén
MonoMono-, didi-, szeszkviterpé szeszkviterpének Triterpé Triterpének, szteroidok Karotinoidok Politerpé Politerpének
5. AZOTOIDOK
aminosavak
Alkaloidok Ciá Ciánglikozidok Mustá Mustárglikozidok
Szakirodalom, folyóiratok: Tankönyv: Szőke É. (szerk.): Farmakognózia-Fitokémia. Gyógynövények alkalmazása. E-könyv, 999 MB, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2014. Szőke É., Kéry Á., Lemberkovics É. (szerk.): Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata. Farmakognóziai +CD melléklet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009.
Gyógynövény monográfiák: ESCOP (European Scientific Cooperative on Phytotherapy) WHO (World Health Organisation) EMEA (European Medicines Agency) HMPC (Committee on Herbal Medicinal Products) Pozitív és negatív gyógynövény listák (nemzetközi, hazai) E-Komission
Folyóiratok: Phytochemistry Journal of Ethnopharmacology Phytochemical Analysis
Planta Medica Phytomedicine Fitoterápia
„ … kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”
Kérdezze meg gyógyszerészét a gyógynövény alapú készítményekről is!
Köszönöm a figyelmet
