FALU - KÉP C S E R K Ú T K ÖZ S É G Ö NK O R M Á NY Z AT Á NA K
2009
LA PJ A
M Á R CI U S
Szécsi Margit: Március Déli szellők, fújjatok csak, játszatok a hajamon. Olvassz havat, melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon, vessen bimbót minden ág. Szebb a somfa gyenge szirma, mint a szürke jégvirág. Március van, március van. Ember s állat érzi már, dong a kaptár, szárnyat rezget százezernyi kismadár..."
Juhász Gyula: Húsvét "..Egy régi húsvét fényénél borongott, S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt s Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!"
A tartalomból Tavaszi gondolatok
2-3
A Nyugat-Mecsek
4
Felhivás
5
Polgárőr hírek
6
Egyházközségi hírek
7
Hírek, események
8
2
FA LU - K ÉP
OLDAL
Tavaszi gondolatok Egy kedves barátomnak köszönhetően megtudtam, hogy Cserkút és környéke milyen gazdag védett növényekben és növénytársulásokban. Ezen olyannyira fellelkesültem, hogy elhatároztam, fényképezőgéppel a nyakamban, túracipővel a lábamon megörökítem az első tavaszi virágzásoktól kezdve a növényvilágnak e látványos eseményeit, és közreadom egyrészt az újságban, másrészt honlapunkon és a hozzá tartozó blogoldalon. Összegyűjtöm a vonatkozó információkat, webes hivatkozásokat is, amelyeket szintén igyekszem közzétenni. Azt remélem, hogy ezek az ismeretek felkeltik természetkedvelő és fényképezni szerető falubelijeink érdeklődését is, és a felfedezés örömein túl, idővel szép képállomány jön létre Cserkút és környékének értékes és érdekes növényeiből. A NyugatMecsekről és szűkebb környezetünkről készült tanulmányok, írások és a faluban lakók ismeretei alapján célzatosan lehet majd már elindulni egy-egy felfedező útra a Jakab-hegytől a Pellérdi rétekig.
A közelmúltban a Balázs-völgyben tett kis sétám alkalmával máris nagy öröm ért: sikerült megörökítenem a tavaszi (ligeti?) csillagvirágot, amint a szép kék virágok beborítják a szurdok oldalát
Nagy örömömre - némi útmutatás alapján -, megleltem a Cserkút környékén ritkaságnak számító fekete kökörcsint is, éppen idejében, hogy még a zárt kis szőrős bimbószerűségeket láthassam és digitálisan eltároljam fényképezőgépem memóriakártyáján. A következő séta a Jakab-hegy felé vezetett, ahol nem messze a víztározótól epergyöngyikét találhat az emberfia, ha elég figyelmesen szemléli az ösvény menti vegetációt. A lónyelvű csodabogyóért már kicsit többet kell talpalni, mert a hegygerincre kell feljutni, ha meg akarjuk szemlélni ezt az érdekes növényt. Ha kelet felé vesszük lépteinket, a szőlőkön túl a Boldogasszony völgy irányába, sok helyen találkozhatunk a másik csodabogyófélével, a szúróssal. Megjegyzem, hogy a fentebb említett növé-
C S ER K Ú T K Ö Z S ÉG Ö N K O R MÁ N Y Z A T Á N A K
L APJA
nyek mindegyike védett, tehát nem volna szerencsés dolog kiásni és kiskertben elültetni vagy leszakítani és emlékbe hazavinni. Érdekességként megemlítendő, hogy a csillagvirág, az epergyöngyike és a csodabogyó is a liliomfélék családjába tartozik. Az illatos hunyor már olyannyira közis-
mert, hogy túl sok szót nem is kell rá vesztegetni, csak annyit, hogy a kökörcsinnel egyetemben a boglárkafélék családját szaporítja.
3
OLDAL
zergevirág, pázsitos nőszirom, pirítógyökér, majomkosbor, fehér madársisak, kislevelű nőszőfű, piros madársisak, békakonty. A nyár derekán pedig kibontja szirmait a bíboribolya nőszőfű, széleslevelű nőszőfű és a csőrös nőszőfű is. Ha felballagunk a Cana dombra és szemünknek sugarát dél felé vetjük, láthatjuk a Pellérdi réteket, mely területeknek jelentős része vasúton innen és túl Cserkúthoz tartozik. Ez a tény azért figyelemre méltó, mert csak itt tizenegy féle védett növény ta lálha tó : ré ti isz al ag , k ál mos, kornistárnics, réti őszirózsa, nyári tőzike, pázsitos nőszirom, száratlan kankalin, szibériai nőszirom, mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor, pompás kosbor. Számolja valaki, hogy hol tartunk? Pedig csak a védett növényekre - és azokra sem teljes számban - kerítettünk sort. Hol van még a többi, a nem védett, de szemnek kedves mindenféle növény. Mert hallott-e már valaki a magas csukókáról, a bársonyos görvélyfűről meg a Waldsteinpimpóról. Na ugye. Mert én sem. Pedig itt élnek valahol a közelünkben. Hát keressük meg...
No lám, éppen csak elkezdtem körülnézni, és ha a hóvirágot is hozzáveszem már egy fél tucat védett növénybe futottam bele; de még nincs vége. A falu környékén található tarka kosbor virágzása áprilisban várható, a méhbangó májusban, de hogy a hazánkban csak a Nyugat-Mecsekben előforduló havasi tisztesfű mikor virágzik, azt legnagyobb sajnálatomra nem sikerült kiderítenem. Később virágoznak az árnyéktűrőbb fajok. Tavasz végén, nyár elején kezd virágozni a magyar
-nem-
4
FA LU - K ÉP
OLDAL
A Nyugati-Mecsek természeti kincsei A Mecsek egyik legváltozatosabb geológiai felépítésű hegységünk. A Keleti- és KözépMecsektől morfológiailag elkülönülő Nyugati-Mecsek legmagasabb pontja a Jakabhegy (592 m). A felszínen található legidősebb képződmény a felső perm korú vörös homokkő, melyre durva konglomerátum rétegek, majd a triász időszakban az ú.n. jakab-hegyi vörös homokkő települt. E két utóbbi kőzet erózióval szembeni eltérő ellenállásának köszönhetően alakultak ki a Jakab-hegy déli oldalán a népmondával is körülírt Babás szerkövek. A karsztvidéken jelentős méretű víznyelőkkel találkozhatunk, melyek komoly, több tízezer liter/perces kapacitással is működhetnek. E víznyelőkkel összefüggésben a karszt nagy, patakos barlangokat rejt magában, melyek közül több fokozott védelmet élvez (Abaligeti, Mészégető, Vízfő). A változatos geológiai felépítés nagyszámú talajtípus kialakulását eredményezte, de a terület hegyvidéki jellegéből adódóan főként erdőtalajok alakultak ki. Közülük is legnagyobb kiterjedésben agyagbemosódásos barna erdőtalajok és rendzinák borítják a felszínt. A homokköves területeken savanyú, sekély termőrétegű, gyenge termőképességű, nem podzolos barna erdőtalajok nyújtanak nem éppen optimális feltételeket a megtelepülő növényzetnek. Mivel a terület legnagyobb részét erdő borítja, legtöbbször erdőtársulásokkal találkozhatunk. A vörös homokkő málladékából kialakult savanyú talajokon mészkerülő erdők élnek. A cserkúti kőbányától északra elterülő mecseki rekettyés tölgyes a Mecsek egyik legritkább növénytársulása, a társulások vörös könyve fokozott védelemre javasolja. Rendkívül fontos feladat a kőbánya terjeszkedésének és ezáltal a
társulás eltűnésének megakadályozása. Mecseki mészkerülő tölgyesek kapaszkodnak a Jakab-hegy déli lejtőin, de csak a hegylábi, vastagabb termőrétegű területeken érik el a 15-20 méteres magasságot. A Mecsek legvadregényesebb vidékei kétségkívül a szurdokerdők. Meredek völgyoldalak között, mély völgyek alján jönnek létre. A hűvös, párás mikroklíma, a szivárgó vizek és az oldalakról lehordott, szerves anyagban gazdag talaj miatt sajátos, sok védett növénnyel tarkított flóra alakul ki bennük. Az egyik legjellegzetesebb mecseki szurdokerdőt az Orfű feletti Szuadóvölgyben találjuk. A Sárkány-szakadék nevű területrészen a csapadéktól függően egy 8-10 méter magas időszakos vízesést is megcsodálhatunk. A középhegységi szurdokerdőtől szubmediterrán növényei miatt eltérő, ún. mecseki szurdokerdőben szinte a rá jellemző összes flóraelemet könnyen megtalálhatjuk. Lombkoronaszintjében együtt él a bükk, a magas kőris, a hegyiés korai juhar és ritkábban a hegyi szil is. A nitrogénban dús talajon nagy termetű növényekben gyönyörködhetünk. A sort az erdei holdviola nyitja, majd a turbánliliom és a farkasölő sisakvirág tövei nyújtózkodnak a gyengén beszűrődő napfény irányába. A nedves sziklákon gímpáfrány hosszú nyelvei bókolnak, mellettük díszes- és karéjos vesepáfrányok tenyésznek a meszes alapkőzetű talajon. Nagy Gábor tájegységvezető, DDNPI Forrás: http://www.mecsek.gportal.hu
C S ER K Ú T K Ö Z S ÉG Ö N K O R MÁ N Y Z A T Á N A K
5
L APJA
OLDAL
Figyelem felhivás a lakosság részére ! Tisztelt Lakosok ! Cserkut Községben is többször elõfordul ,hogy az utcán kóborolnak a kutyák , veszélyeztetve az arra haladókat , továbbá mások ingatlanjában , kertjében károkat okoznak. Ezért felhívom a T.Lakosok figyelmét a kutyatartás szabályainak a betartására. A megfelelõ kutyatartást felsõbb szintü jogszabályok és helyi rendelet is szabályozza Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999./XII.28./ Korm rendelet 3.§-a szabályozza a Veszélyeztetés kutyával tényállást. E szerint aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre , kóborolni hagyja , természeti területen póráz nélkül elengedi ,kóborolni hagyja, harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy a ház /lakás/ bejáratán nem helyez el erre utaló táblát 30.000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható ! Aki a fenti magatartással másnak 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz 50.000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható ! Helyi rendeleti szinten a Község Környezeti tisztaságának megóvásáról,az állattartásról és a közterületek hasznositásának a rendjérõl szóló 2/1991.számu rendelet tartalmaz erre vonatkozó szabályokat. Ezen szabályok megerõsítik a szabálysértési tényállásokat ! E szerint - a település területére háziállatokat felügyelet nélkül nem szabad kiengedni. -ebeket élelmiszer , vendéglátó üzletekbe, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe,iskolákba,óvódákba még pórázon sem szabad bevinni. -minden állatartartó köteles biztositani,hogy állattartása következtében mások sérelmet ne szenvedjenek. Köteles betartani a hatályos közegészségügyi és járványügyi és állategészségügyi szabályokat. Elõirt szankciók: - az állattartási szabályok megszegése esetén 10 eFt birság szabható ki illetve a sulyos vagy ismételt megszegés esetén az állattartás korlátozható illetve a jogsértõ az állattartástól eltiltható. Cserkut, 2009.március 23. dr.Szász László körjegyzõ
6
FA LU - K ÉP
OLDAL
A Cserkúti Közhasznú Vagyonvédelmi Egyesület hírei Az elmúl időszak kiemelkedő eseménye ismét Szabó Kálmán nevéhez fűződik. Már az elmúl évben értesítettek bennünket az erdészet szakemberei, hogy van egy terület, ahonnan rendszeresen lopják a fát. Több éjszakán át, figyelve Krebsz Gábor r. ftzls.-al nem sikerült a tolvajokat elfogni. Februárban azonban Szabó Kálmánnak feltűnt, miközben arra közlekedett, hogy a területen valaki bent van. A tolvajok lebuktak! Mindjárt értesítette a hatóságokat, rendőrséget, erdészt, akik a megfelelő intézkedéseket megtették. Persze az elkövetők tagadtak, és csak az éppen bepakolt fát ismerték el lopásként. A házkutatások során azonban lefoglalásra kerültek a motorfűrészek, melyeket szakértőkhöz küldtek, hogy a vágási képet összehasonlítsák a kivágott fák képével. Ez már bizonyíték erejű lesz az ügyben. Az erdészet persze nagyon köszönte munkánkat. Az örömbe, persze üröm is akadt, mikor a következő Duntúli Napló hasábjain azt olvastuk, hogy a Kővágószőlősi Polgárőrök voltak, akik megfogták az elkövetőket. Szlogenünk: „Védd a másét, hogy a sajátod is biztonságban legyen” CzA polgárőr
Tisztelt cserkúti lakosok! A falu új háziorvosaként szeretnék néhány szóban bemutatkozni önöknek. 1978-ban születtem Budapesten, középfokú tanulmányaim elvégzése után költöztem Pécsre. 2006-ban szereztem diplomát a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi szakán. Egyetemi éveim alatt egyre inkább a családorvoslás felé fordultam, azon belül is a kistérségi ellátás szépségei/nehézségei ragadtak meg igazán. A családorvostani posztgraduális képzés befejezését követően, örömmel értesültem a kínálkozó lehetőségről, amelyet a 4 faluból álló praxis jelentett. Pallós doktorral való személyes találkozásomat, illetve a praxis bemutatását követően menyasszonyommal rövid idő alatt döntöttünk. Bízom benne, hogy elvárásaiknak megfelelően tudom majd folytatni a háziorvosi munkát. Márciustól a korábban megszokott rendelési időben várom önöket, amely kiegészül heti két óra plusz gyermekgyógyászati konzultációs lehetőséggel. Dr. Soóky Barna
Köszönjük doktor úr! Dr. Pallós Zoltán háziorvosnak és kedves neje Klotild asszonynak sokéves fáradtságos és jól végzett munkájukért Cserkút község lakossága és képviselő testülete nevében köszönettel. Jónás József polgármester
C S ER K Ú T K Ö Z S ÉG Ö N K O R MÁ N Y Z A T Á N A K
L APJA
7
OLDAL
Egyházközségi rovat Szentmisék, Igeliturgiák és felnőtt hittan Cserkúton, illetve a Nagyhéten, Kővágószőlősön Március 27. péntek 17.00 óra: Katekumenátus találkozó Cserkúton a Kultúrházban Március 28. szombat 15.00 óra: Igeliturgia Cserkúton a templomban Március 29. vasárnap 8.00 óra: (Nyári időszámítás!) Szentmise lelkigyakorlatos szentbeszéddel Kővágószőlősön Kövesi Ferenc atya (lehetőség szentgyónásra idegen atyánál). Április 4. szombat 16.00 óra: Szentmise Cserkúton (Rózsafüzér titokcsere) Április 5. Virágvasárnap 8.00 óra: Kővágószőlős Szentmise, barkaszenteléssel és passióénekléssel Április 9. Nagycsütörtök 17.00 óra Kővágószőlős Szentmise az Utolsó Vacsora emlékére Április 10. Nagypéntek 17.00 óra Kővágószőlős Nagypénteki szertartások (Csonkamise) Április 11. Nagyszombat 20.00 óra Kővágószőlős Feltámadási szentmise Április 13. Húsvéthétfő 8.00 óra Cserkúton Szentmise Április 18. szombat 16.00 óra Szentmise Cserkúton Április 24. péntek 17.00 óra Bibliaóra Cserkúton a Kultúrházban Április 25. szombat 16.00 óra Igeliturgia Cserkúton Ha a lelkipásztori okok szükségessé teszik a liturgia megváltoztatását, azt időben hirdetjük a templomban. Hamzau Relu plébános
Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetet azoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, anyósunk, nagymamánk, dédnagymamánk és kedves rokonunk
Futács Györgyné temetésén részt vettek. A cserkúti önkormányzat dolgozóinak és minden cserkúti lakosnak, a szomszédoknak, rokonoknak, ismerősöknek. Futács család
Hírek Gyermekfarsang 2009 február 28
Kick-box siker! Sikeresen szerepeltek a cserkúti kick-box sportolók a február 28-án Zalaegerszegen megrendezett - Küzdősporttal a kábítószer ellen - elnevezésű gálán. Szileczki Richárd az első menetben játszi könnyedséggel győzőtt technikai K.O - val. Szűcs Olivér élete első mérkőzésén hősiesen végigküzdött a három menetet, ő második lett. Edzőjük, Tóth-Miklai Tibor fölényes győzelemmel söpörte el ellenfelét. Gratulálunk nekik! FALU-KÉP Felelős kiadó:Cserkút Község Képviselő Testülete Főszerkesztő: Müller István Szerkesztő: Németh István E-mail:
[email protected]
A NyMTIT szervezésében az RHK Kft szakemberei tartottak tájékoztatót március 10én
1848-ra emlékeztünk március 15-én
