Falcione Sarolta Tóth Péter. Mûvészettörténet. A gótikától a romantika koráig6

ms-2636U_muvtor6_elsoresz_2013_beadasra.qxd

2013.12.17.

10:06

Page 3

Falcione Sarolta • Tóth Péter

Mûvészettörténet A gótikától a romantika koráig

Mozaik Kiadó – Szeged, 2013

6

........................


2013.12.17.

10:08

Page 26

AZ 1400-AS ÉVEK RENESZÁNSZ MÛVÉSZETE

A quattrocento (az 1400-as évek)

26

építészet 9. kép. A Santa Maria del Fioreszékesegyház tervrajzának részlete

Az 1400-as évek építészetét új szellemi törekvések jellemezték. Az egyház építõtevékenysége kissé háttérbe szorult, és megnõtt a világi építészet szerepe. Számos palota, városháza, céhház, ispotály, könyvtár, egyetem épült, amelyek mind a polgárság igényeit szolgálták ki. A templomépítészetben továbbra is a hosszházas térelrendezés érvényesült, a világi épületek viszont nagyrészt a centrális, azaz középpontos térképzés elvét követték. A quattrocentóban Firenze, az észak-itáliai kereskedõváros lett a kulturális élet központja. Jelentõsége hasonló a klasszikus ókori Athénéhoz. 1401-ben a firenzeiek pályázatot hirdettek a Battistero (Keresztelõkápolna) bronzkapujának elkészítésére. Ez a kapupályázat volt a quattrocento nyitánya. Számos kiváló mûvész pályázott, többek között FILIPPO BRUNELLESCHI (ejtsd: brunelleszki) (1377–1446) is. Mint szobrász nem aratott sikert, azonban építészként maradandót alkotott: az õ nevéhez fûzõdik a reneszánsz építészet formanyelvének kialakítása. Jelentõs munkája a firenzei Santa Maria del Fiore-székesegyház kupolájának megtervezése volt.

10. kép. A Santa Maria del Fiore-székesegyház Firenzében (1420–1436)

11. kép. A székesegyház kupolájának szerkezete

A dóm épülete a romanika nehézkes és a gótika könnyed szerkezetét ötvözte. Brunelleschi gótikus szerkezetû, bordás ívû kupolája az akkori világ technikai csodájának számított. Az új gondolkodás megnyilatkozása volt ez a város fölé 100 méterre emelkedõ kupola. Firenze jelképe lett, amely a leleményesség és az alkotókedv erejét hirdette. Itt jelenik meg elõször a kupola tetején lévõ toronyszerû építmény, a laterna (11. kép), melyben a kupolabelsõt megvilágító lámpát helyezték el.

2013.12.17.

10:08

Page 27


........................


Brunelleschi alkotása az Ospedale degli Innocenti (ejtsd: oszpedále dejji inocsenti), amelynek homlokzata az elsõ teljes egészében reneszánsz alkotás.

27

12. kép. Az Ospedale degli Innocenti – a városi árvaház (Firenze, 1419)

13. kép. Az árvaház homlokzatának szerkezete

Az antik görög és római építészet formakincsét felhasználva új építészeti stílust teremtett. A gótika függõleges irányú, felfelé törekvõ térképzése helyett a nyugodt, vízszintes, egyszerû geometrikus formákra alapozta építészeti elgondolását. A homlokzat és az oszlopsor mögötti tér – a loggia – szerkezete egyszerû, áttekinthetõ, levegõs. A homlokzatot vízszintesen körbefutó övpárkányok tagolják. Az antikizáló hatást az ablakok feletti tümpanonos oromdíszítmények is emelik. Brunelleschi késõbbi egyházi és világi épületei, városi palotái (14. kép) mind az új stílusban épültek.

14. kép. A Pitti-palota (Firenze, 1457)

........................


2013.12.17.

10:08

Page 28


28

15. kép. A San Andrea-templom homlokzata (1470)

17. kép. A Medici–Riccardi-palota belsõ udvara (Firenze, 1460)

16. kép. A Rucellai-palota homlokzata (Firenze, 1446–1455)

A reneszánsz építészet másik kiváló firenzei mestere LEON BATTISTA ALBERTI (1404–1472) volt. Brunelleschi nyomán õ is tudatosan alkalmazta az új építészeti törekvéseket. A mantovai San Andrea-templom homlokzatán is észrevehetõ az antik építészet hatása: a tümpanon, a féloszlopos tagolás, a félköríves ablakok, a boltíves kapuzat a régi elõdök eredményeit felhasználó, és új együttesbe rendezõ elvét testesítik meg. A gazdag kereskedõcsaládok mind a gazdasági, mind a politikai életben jelentõs szerephez jutottak. Hogy nyomatékot adjanak hatalmuknak és társadalmi rangjuknak, hagyományos eszközt használtak: impozáns lakóépületeket emeltek. Így váltak a reneszánsz egyik legfontosabb épülettípusává a városi paloták, melyek már igazi reprezentatív alkotások voltak. A reneszánsz világi építészet kiváló példája a Rucellai (ejtsd: rucselláj) család palotája. A palota felépítése egyszerû, áttekinthetõ. Az emeleteket elválasztó övpárkányok vízszintesen tagolják a homlokzatot. A félköríves ablakok és az ezeket elválasztó, homlokzatba simuló, oszlopszerû tagolások szimmetriát és egyensúlyt biztosítanak az épület külsejének. A firenzei palotaépítészet jellegzetessége a tágas, négyszögletû belsõ udvar, amelyet oszlopos árkádok szegélyeznek.

1. Tervezz reneszánsz stílusú épülethomlokzatot! Geometrikus formákból építkezz! Ügyelj a szimmetriára!

2013.12.17.

10:08

Page 29


Firenzében és más itáliai városokban a fejedelmi udvarokba sereglett mesterek mûvészeti mûhelyeket, iskolákat alapítottak. Itt megismerték egymás munkáját, és sokat tanultak egymástól. Néhányuk tehetsége, hírneve Itália-szerte ismertté tette õket. A firenzei bronzkapu-pályázat nyertese LORENZO GHIBERTI (ejtsd: lorenzó giberti) (1378–1455). Korai munkái még gótikus jellegûek voltak. Reneszánsz mûvésszé a Keresztelõkápolna elsõ kapujának elkészítésekor vált. Második bronzkapuja már érett reneszánsz alkotás. Tíz bronz dombormûvet készített, amelyek rendkívül plasztikusak. Az elõtér figurái valósággal kiemelkednek, a térbeliség érzetét keltve. A középtér alakjai relief (dombormû)-szerûek, míg a háttér vonalas, karcolt jellegû. Összhatásában remekmûvet alkotott, amely a térképzés, a távlat (perspektíva) nagyszerû példája. (Nem véletlen, hogy Michelangelo Porta del Paradiso-nak, vagyis a Paradicsom kapujának nevezte el.) 18. kép. A Keresztelõkápolna elsõ kapuja (1403–1424)

........................


29

szobrászat

19–20. kép. Ghiberti második bronzkapuja és annak egy részlete (1425–1452)

........................


2013.12.17.

10:08

Page 30


Az önálló reneszánsz körplasztika megteremtõje a firenzei DONATELLO (1382–1466) volt. Elsõ alkotásai még magukon viselték a gótika jegyeit, de az antik hatások õt is befolyásolták: az emberi test természethû ábrázolására törekedett. Egyik legjelentõsebb alkotása Gattamelata zsoldosvezér bronzból készült lovas szobra, mellyel megteremtette az emlékmûszobrászatot. Elõképe az Marcus Aurelius császár ókori lovas szobra volt. A század utolsó harmadának firenzei szobrászóriása, ANDREA VERROCCHIO (ejtsd: andrea verokkio) (1435–1488). Egyik legismertebb mûve Colleoni velencei zsoldosvezér lovas szobra.

30

23. kép. Verrocchio: Colleoni lovas szobra (Velence, 1483 körül) 22. kép. Donatello: Gattamelata lovas szobra (Padova, 1447–1453) 21. kép. Marcus Aurelius római lovas szobra (Róma, 161–180)

Marcus Aurelius lovas szobra

Donatello: Gattamelata lovas szobra

Verocchio: Colleoni lovas szobra

– ló és lovasa nincs egységben, ellentétes mozgást fejeznek ki;

– ló és lovasa egységben van, mozgásuk azonban túlzottan egyirányú, merev;

– ló és lovasa egységben van, erõteljes megformálásúak és természetes hatást mutatnak;

– ló és lovasa egyenértékû, az állat elõrelépése, erõteljes izomzata ellentétben van a császár nyugodt testtartásával;

– a ló megformálása erõteljesebb, hangsúlyosabb lovasánál;

– a ló és lovasának megfogalmazása egyenértékû, a lovas uralja az állatot, mozgásuk harmonikus;

– Marcus Aurelius tekintete, arcvonásai portrészerûséget mutatnak;

– a kompozíció merevségét oldja a portrészerû megfogalmazás;

– a lovas tekintete portrészerû;

– az ábrázolás nem életszerû

– az ábrázolás kevésbé életszerû

– az ábrázolás életszerû

2. Milyenné vált a lovas szobrok megformálása az 1400-as évekre? Mit gondolsz, miért?

2013.12.17.

10:08

Page 31


A tudományos kutatás a világ megismerését célozta, ami a festészetben a pontos valóságábrázolásban öltött testet. A perspektíva törvényeinek felismerése a térábrázolás új lehetõségeit tárta fel. A részletek megfigyelése és az anatómiai kutatások célja az emberi szépség belsõ és külsõ megjelenítése lett. Az itáliai quattrocento mûvészeti központjaiból (Firenze, Velence, Siena, Umbria) számos tehetséges, elismert mûvész került ki, akik újításaikkal gazdagították a reneszánsz festészetet. Közülük is talán a legkiemelkedõbb MASACCIO (ejtsd: mászáccsó) (1401–1428), a század elejének kiváló mûvésze. Festészetének jelentõsége vetekszik Brunelleschi építészeti munkásságával, és hatása legalább olyan erõteljes a festészet fejlõdésére, mint Giotto mûvészete a trecentóban. Festõi nagyságát az ember, valamint az õt körülvevõ (természeti és építészeti) környezet valósághû megjelenítése, és azok harmonikus egysége tükrözi.

24. kép. A Santa Maria del Carmine-templom kápolnájának freskósorozata (1424–1425)

A firenzei Santa Maria del Carmine-templom (ejtsd: szántá máriá del kármine) kápolnájának freskósorozata a reneszánsz festészet megszületését jelentette. E freskósorozat Szent Péter történetét jeleníti meg. A sorozat freskói közül a Kiûzetés a Paradicsomból Ádámja és Évája a mezítelen emberi test elsõ anatómikus* pontossággal megfestett alkotása. Masaccio az emberi arányok megfigyelése mellett hangsúlyt fektetett az érzelmek kifejezésére is. Mûvészete ezáltal nagy hatással volt a késõbbi nemzedékekre, akik példaképüknek tartották.

........................


31

festészet

25. kép. Masaccio: Kiûzetés a Paradicsomból

........................


2013.12.17.

10:08

Page 32


32

26. kép. Andrea Mantegna: Pieta (1490 körül) 27. kép. Francesca: Federico da Montefeltro portréja (1472 körül)

28. kép. Bellini: Madonna a gyermekkel (1487)

A padovai ANDREA MANTEGNA (ejtsd: mántennyá) (1431 k.–1506) az emberi test rövidülésének ábrázolásával adott újat a festészetnek. Pietája* szokatlan nézõpontból ábrázolja Krisztust. Az óriási festõi tapasztalatot és rajzi tudást követelõ beállítás a nézõt a jelenet részesévé teszi. Úgy érezhetjük, mintha mi is a gyászolók között ülnénk. A quattrocento elsõ harmadában új mûfaj jelentkezett a festészetben: az önálló portré, amely a polgárság erejét szimbolizálja. Korszakos jelentõségû PIERO DELLA FRANCESCÁnak (ejtsd: fráncseszká) (1410/1416–1492), Federico da Montefeltro fejedelemrõl készült portréja. Az „éremszerû” (profilban* történõ) beállításban megfestett arc realisztikus, valósághû. A háttér már nem paravánszerû, távoli tájképet festve megnyitja a teret. Az így kapott térmélység fokozza a portré életszerûségét. Az itáliai quattrocento sok jeles festõegyénisége közül érdemes még kiemelnünk a velencei GIOVANNI BELLINIt (ejtsd: dzsovánni bellíni) (1430 k.–1516), aki megformálta a reneszánsz nõi ideál festõi típusát. Madonna-képeit természetes egyszerûség és szépség hatja át. A velencei festészetet azonos színvonalra emelte a firenzeivel.

A század utolsó harmadában a firenzei SANDRO BOTTICELLI (ejtsd: szandró boticselli) (1444/45–1510) az egyik legközkedveltebb festõ. Az antikvitást felfedezõ reneszánsz költészet tette rá a legnagyobb hatást. Legismertebb két képe, a Vénusz születése és a Primavera (Tavasz) ebben az antikizáló felfogásban született. Festészetét a részletek finomsága, a természeti környezet aprólékos megfigyelése jellemzi.

2013.12.17.

10:08

Page 33


........................


33

29–30. kép. Botticelli: Vénusz születése (1485)

31. kép. Botticelli: Primavera (1482 körül)

3. Milyen új kompozíciós elemeket alkalmaz a quattrocento? 4. Hogyan fejlõdik a hátterek festõi megoldása? Hogyan alkalmazzák a távlattan törvényeit? 5. Hogyan fejlõdik a vonal- és színperspektíva? Figyeld meg az elõtér és a háttér figuráinak vonal- és színbeli különbségeit! 6. Tanári segítséggel gyûjtsetek még quattrocento-kori festõket!

........................

ms-2636U_muvtor6_masodikresz_2013_beadasra.qxd

2013.12.16.

18:45

Page 92

A ROKOKÓ

A

18. század elejének Franciaországában létrejön egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.

Már XIV. Lajos korában érezhetõ volt egyfajta szembenállás a hivatalos barokk stílus szigora ellen. Az ellenzõk könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. XV. Lajos idején egy gazdasági fellendülés is megfigyelhetõ Franciaországban, aminek hatására megnõ a kényelemre, luxusra való igény. Ez mutatkozik meg a társasági élet kifinomultságában, a szalonok nõies bájában, nagyvilági életében. Ehhez a hangulathoz a barokk nehézkessége, drámaisága helyett egy árnyaltabb, játékosabb, a korábbinál jóval könnyedebb stílus kívánkozott.

92

1. kép. Matteo Gasparini: A madridi királyi palota Gasparini Terme (18. sz. második fele)

építészet

A rokokóban inkább belsõépítészetrõl beszélhetünk. Az intimebb terek, a kisebb budoárok* a fõurak társaséletének színterei. A barokkhoz hasonlóan a rokokó is túldíszített: ornamentális*, hullámzó vonalairól, illetve a kagyló motívumokról könnyen felismerhetõ a stílus. Az elnevezése is innen származik, franciául a rocaille (ejtsd: rokájl) kagylót jelent. A falakat beborítják az indás motívumok és a szabálytalan formák.

2–4. kép. Neumann: A würzburgi érseki palota (1749–1754) alaprajza, park felõli homlokzata és a Császárterem kupolájának részlete

2013.12.16.

18:45

Page 93

A ROKOKÓ

........................


A würzburgi érseki palota (Németország) JOHANN BALTHASAR NEUMANN (ejtsd: najmann) (1687– 1753) alkotása. A frank hadsereg mérnöktisztje az érett barokk és a rokokó díszítmények nagy mestere volt. Az U alakú épület középtengelyébe tervezte a palota legszebb részét, a Császártermet. A sokszög alaprajzú helységet nagyméretû, ovális alakú kupolával fedte. 1. Nézz utána, mit nevezünk manufaktúrának! Mi jellemzõ a termelésre a manufaktúrában?

A rokokó szobrászata elsõsorban a kisméretû, festett porcelánfigurák, szobrocskák készítésére korlátozódott. Európában ekkoriban sikerült elõször porcelánt elõállítani, jóllehet a portugál kereskedõk már 1508-tól rendszeresen szállították Kínából. Európa legrégibb porcelángyárát a németországi Meissenben, a franciák világhírû gyárát Sévres-ben (ejtsd: szévr) hozták létre. (Magyarországon az elsõ porcelángyárat Fischer Mór alapította 1839-ben, Herenden.) Egy spanyol manufaktúra remeke Dianát és Endümiont ábrázolja. Az alkotás témaválasztása – a szerelmes ifjú alakja – a rokokó érzelmességét tükrözi. Ezen a porcelánszobron is láthatjuk, hogy a kis méret ellenére az alakok anatómiailag pontosak, részleteikben is – arckifejezés, kezek – nagyon szépen megformáltak. Mária Antoinette tintatartója a sévres-i porcelánkészítés egy jellegzetes darabja. A rokokó szobrászat alkotásai már átmenetet jelentenek a képzõmûvészet és az iparmûvészet között, hiszen többségében használati és dísztárgyak.

5. kép. Diana és Endümion (18. sz.). Az örök álomba merült Endümion a halhatatlanságot kapta cserébe szerelméért 6. kép. Mária Antoinette tintatartója (18. sz.). A francia porcelán aprólékos megfestése különösen szembetûnõ a kis földgömbökön, hiszen még a hosszúsági és szélességi köröket is ábrázolták a felületükön

szobrászat

93

........................


2013.12.16.

18:45

Page 94

A ROKOKÓ

7. kép. Watteau: Indulás Cythere szigetére (1717)

A rokokó életigenlése a festészetben még erõteljesebben jelentkezett. A köznapi élet eseményeit ábrázoló zsánerképek az arisztokraták ünnepségeinek önfeledt világáról, a társasági életrõl mesélnek idillikus hangulatban. A kor legnagyobb mestere ANTOINE WATTEAU (ejtsd: váttó) (1684–1721) volt, akire fiatalon fõleg Rubens mûvei hatottak.

94

festészet

Az Indulás Cyhtere szigetére címû remekmûvével 1717-ben elnyerte a francia festõakadémiai tagságot. A monumentális, sokalakos kompozíció szereplõinek álma: eljutni a boldogság szigetére. A kép melankolikus* hangulatát a mûvész azzal fokozza, hogy figuráit háttal ábrázolja, a bizonytalanság érzését keltve a nézõben. A ködbe veszõ háttér sejtelmességet áraszt az elõtér figuráinak és fáinak aprólékosan részletezõ elõadásmódjával szemben. A Watteau-t követõ francia festõk közül JEAN-HONORÉ FRAGONARD (ejtsd: frágonár) (1732 –1806) a 18. század – nemegyszer pikáns – zsánerképeinek* mestere volt. A zsánerkép mûfaja az 1500-as évek németalföldi festészetének szülötte. Eredetileg a polgári élet jeleneteit ábrázolta. A 18. század Franciaországában azonban gáláns udvari életképek születtek e mûfajon belül. Ilyenek voltak Fragonard közkedvelt vásznai. A hinta címû mûvét a könnyed ecsetkezelés és a világos, meleg tónusok vidámmá, gondtalanná teszik. Az aprólékosan megfestett virágok és lombok a rokokó belsõépítészet díszítéseit juttatják eszünkbe.

2013.12.16.

18:45

Page 95

A ROKOKÓ

........................


8. kép. Fragonard: A hinta (1767)

95

A porcelán alkotások mellett a berendezési tárgyak is magukon viselték az új stílus jegyeit. A XV. Lajos-stílusú bútorok a francia arisztokrácia szalonjait nemegyszer zsúfolásig megtöltötték. A XIV. Lajos korában megismert darabok lábai vékonyabbá, hajlítottabbá, díszítésük aprólékosabbá vált. A bronzrátétek aranyozásai, az indás vagy kockás mintájú intarziák a kézmûvesség magas színvonalát jelzik. Az udvari viseletek díszesebbé váltak a barokkban megismertekhez képest. A rokokó stílusú nõi ruhadarabok legszembetûnõbb darabjai a hatalmas abroncsszoknyák. A szoknya szélessége az 5 métert is elérhette. Fölötte fûzõvel szorították össze a derekukat, ami gyakran a nõk ájulását eredményezte. A 18. században a frizurák is megváltoztak: a barokk szolíd hajviseletét felváltja a rokokó túldíszített, magas „építménye”.

A könnyed rokokó néhány évtizedes tündöklésének egy új stílus megjelenése vetett véget. A 18. és a 19. század fordulóján uralkodó klasszicizmus szigora ellentétes lesz a „kagylós irányzat” játékosságával.

9. kép. Udvari hajviselet és öltözet a 18. század második felében

........................


2013.12.16.

18:45

Page 112

A ROMANTIKA

nyugat-európai társadalmakban a 19. századra felerõsödik a múlt felé fordulás, az ismeretlen tájak szeretete, az elvágyódás érzése. A mûvész és a közönség között egyre mélyül a szakadék, gyakran már saját kedvtelésükre alkotnak a festõk, szobrászok. A klasszicizmus ellenhatásaként a 19. század elején a mûvészetekben egy új irányzat, a romantika jut uralomra. Amíg a régi stílus kiszámítható és ridegen monumentális, addig a romantika a szokatlant, az egzotikust keresi, és érzelmektõl túlfûtött lesz.

A

112

építészet

1. kép. Barry: Houses of Parliament (London, 1840–1888). A gótikus elemekbõl építkezõ angol parlament a budapesti országház formavilágát is meghatározta

A romantika építészetére a régi stílusok felelevenítése, a historizmus* jellemzõ. A fogalom az új, más néven neostílusok megjelenését, a gótika, a reneszánsz, a román kor formakincsének újjáélesztését jelenti. A neostílusok a középkori építészet elemeit használják fel új épületek létrehozására. A hangsúly a régi formák egyéni szabályok szerinti alkalmazásán van. A homlokzatok tagolása az építészek saját törvényei alapján történik. Nem ritka például, hogy egy épületen többféle stílus ablaknyílásai is helyet kapnak. A boltíves, csúcsíves és szögletes formák jól megférnek egymással.

A neostílusok közül a legkedveltebb a gótika formavilága, a tipikus középkori építészet újjáélesztése. Egyik leghíresebb példája a londoni Parlament épülete, mely több európai országnak is mintául szolgált. Építésze, CHARLES BARRY (ejtsd: berri) (1795–1860) nem véletlenül választotta a gótikus stílust, hiszen ez volt a középkori Anglia nemzeti irányzata. A lakóépületek homlokzatán megjelennek az erkélyek. Elõttük – és a lépcsõházakban – cifra mintájú öntöttvas rácsokat találunk.

2013.12.16.

18:45

Page 113

A ROMANTIKA

........................


113

2. kép. Az öntöttvas szerkezetek elterjedése könnyedebbé, levegõsebbé tette a homlokzatokat

A szobrászatban sokkal nehezebb körülhatárolni a romantikát. Inkább a mondanivaló, az eszme jelenti az új stílust, mint a forma. Ez a tartalom a hõsi erkölcs, melyet a legkifejezõbben a mozgalmas kompozíciók mutatnak be számunkra.

3. kép. A neostílus néhány jellemzõ ablaknyílása. A homlokzatokon a reneszánsz és gótikus formakincs gyakran keveredik egymással

szobrászat

4. kép. F. Rude: Marseillaise (1836). A jelenet mozgalmasságát az erõteljes plasztikával fokozza. Fõszereplõje – a szárnyas nõalak – a szabadság jelképe, aki gyõzelemre vezeti a forradalmárokat

A romantika szobrászatának legjelentõsebb francia mestere FRANCOIS RUDE (ejtsd: rûd) (1784–1855). Monumentális dombormûve, a Marseillaise (ejtsd: márszejez) a párizsi Diadalívet díszíti.

........................


2013.12.16.

18:45

Page 114

A ROMANTIKA

Nagyon nehéz határvonalat húzni a klasszicizmus és a romantika közé, hiszen az elõbbi az építészettel kezdõdött (és a festészete kevésbé számottevõ), az új korszak viszont a festészetben jelentkezett elõször. A romantika egyik korai megnyilvánulását egy spanyol festõ, FRANCISCO GOYA (ejtsd: goja) (1746 –1828) érzelmektõl túlfûtött mûvészete jelenti.

114

5. kép. Goya: Önarckép (1815). Bár apja festõtanoncnak adta egy helyi mester mûhelyébe, mégis autodidakta* mûvész volt, hiszen nem végzett festészeti akadémiát

festészet 6. kép. Goya: IV. Károly családja (1800–1801)

7. kép. Részlet a IV. Károly családja címû képbõl. Don Francisco de Paula a király fiúgyermeke volt. Élénk arckifejezése elevenségét sejteti

III. Károly, majd IV. Károly udvari festõje lesz. Az udvar embereirõl – és a királyról – festett számtalan képe arról tanúskodik, hogy Goya nem volt nagy véleménnyel róluk. A IV. Károly családjáról készült képének már-már karikatúraszerû hangvétele a mûvész kiváló jellemábrázoló képességét jelzi. Goya környezetében iszonyatos háborúk zajlottak, amelyeket közvetlen közelrõl látott és rajzolt le. E munkák a festõ érzékenységét, megrázkódtatásait bizonyítják. A goyai életmû egyik csúcspontja az 1808. május harmadika címû festmény, mellyel a háború kegyetlenségére figyelmeztet. A hõsiesség megjelenése az új stílus sajátossága lesz. Az emberalakokat kifejezõ mozdulataikkal és rémült tekintetükkel már a romantika szellemében formálta meg. A katonák szabályos csoportja éles ellentétben áll a forradalmárok rendezetlen soraival.

1. Figyeld meg az emberek arckifejezését és testtartását! Mirõl következtethetünk a személyek tulajdonságaira? 2. Milyen eszközökkel fejezi ki a festõ az emberi érzelmeket az egyes képeken? 3. Nézz utána, hogy milyen háborúk élményei voltak hatással Goya festészetére!

2013.12.16.

18:45

Page 115

A ROMANTIKA

........................


115

A háborúk hatására keletkeztek Goya legsötétebb vásznai, a „Fekete festmények” (1820–1822). A 14 darab nagyméretû festményen szörnyalakokat és más fantasztikus szereplõket jelenít meg kegyetlen õszinteséggel. Goya utolsó ismert mûvével, A bourdeaux-i tejeslány (ejtsd: bordó) címû képével mintegy fél évszázaddal megelõzte kora festészetét (ecsetkezelése oldott, lendületes, a napsütötte hátteret könnyeden érzékelteti).

8. kép. Goya: 1808. május harmadika (1814). Az erõteljes fényárnyék kontraszt kiemeli a fõalakot, aki bátran szembenéz a puskákkal

9. kép. Goya: A San Isidro-napi zarándoklat (1820) (részlet). A „Fekete festmények” sorozat e sötét színárnyalatokkal megfestett képén a felfokozott indulatok és az arcok gonoszsága nyomasztó összhatást eredményez (balra)

10. kép. Goya: A bourdeaux-i tejeslány (1827)

........................


2013.12.16.

18:45

Page 116

A ROMANTIKA

116

11. kép. Géricault: A Medúza tutaja (1819). A drámai hatású kompozíció alakjait a különféle mozdulatokkal teszi változatossá

A romantika a francia festészetben elõször THÉODORE GÉRICAULT (ejtsd: zsérikó) (1791 –1824) mûveivel jelenik. A Medúza tutaja címû alkotása korabeli eseményt dolgoz fel: egy, az afrikai partoknál történt hajószerencsétlenséget. Az eltúlzott mozdulatok és a heves gesztusok mozgalmas jelenetet eredményeznek. A francia romantika festészetének vitathatatlanul legnagyobb alakja EUGÉNE DELACROIX (ejtsd: dölákroá) (1798 –1863). Huszonnégy évesen egycsapásra elismert festõ lett Dante bárkája címû képével. A festményen Dante és Vergilius kel át az élet szenvedéseit jelképezõ tengeren, hirdetve a mûvészet mindenek feletti erejét. (Vergilius az ókori Róma legnagyobb eposzköltõje, míg Dante a középkori irodalom összegzõje és a reneszánsz humanizmus* elõhírnöke Itáliában.) A két nagy költõ magabiztosan, szilárdan áll a viharos hullámokon hánykolódó bárkán. Érzelmeik a mozdulataikon kívül az arcukról is leolvashatók. Legismertebb képe A Szabadság vezeti a népet címû, amely az 1830-as francia forradalom hatására született, de késõbb a Szabadság szimbóluma lett. A festmény középpontjában egy allegorikus* nõalak – a szabadság jelképe – tör elõre a barikádokon. Delacroix a figurát világos színekkel emeli ki a sötét háttérbõl. A földön fekvõ holttestek a forradalom kegyetlenségére, az öldöklés embertelenségére utalnak.

2013.12.16.

18:45

Page 117

A ROMANTIKA

........................


117

12–13. kép. Delacroix: Dante bárkája (1822). Az alakok elrendezése Géricault mûvét juttatja eszünkbe

A festõ 1863-ban bekövetkezett halála a francia romantikus festészet végét is jelentette. Az 1850-es évektõl ugyanis egy teljesen új mûvészeti felfogás bontakozik ki Franciaországban, a realizmus.

14. kép. Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1831)

........................


2013.12.16.

18:45

Page 118

A ROMANTIKA

A német romantika festészetének markáns alakja C ASPAR DAVID FRIEDRICH (ejtsd: frídrih) (1774 –1840), aki fõleg tájképeket festett. Monumentális hatású képein az emberek csak mellékesen odafestett „szereplõk”. A Krétasziklák Rügenen címû festményének alakjai háttal állnak a kép szélén, ezzel is a panoráma nagyságát hangsúlyozva. A tragikus, északi táj az idõtlenség, múlandóság érzését kelti. 118

15. kép. Friedrich: Krétasziklák Rügenen (1818)

A kor angliai festészetének két legnagyobb alakja WILLIAM TURNER (ejtsd: törner) (1775 –1851) és JOHN CONSTABLE (ejtsd: konsztébl) (1776–1837). Turner egyik legismertebb képe az Esõ, gõz és sebesség egy robogó gõzmozdonyt ábrázol. A mûvész inkább csak sejteti a formákat, melyek feloldódnak a párás levegõben. Talán még ennél is merészebb festménye a Gõzhajó hóviharban.

2013.12.16.

18:45

Page 119

A ROMANTIKA

........................


119

16. kép. Turner: Gõzhajó hóviharban (1842). A tomboló tengeri vihar magával ragad minket, bõrünkön érezve a metszõ északi szelet, amely felkorbácsolja a tenger hullámait. Drámai erejû romantikus tengeri látomás 17. kép. Turner: Esõ, gõz és sebesség (1844) (balra)

4. Figyeld meg a Gõzhajó hóviharban címû képet! Milyen eszközzel érzékelteti a mûvész a viharos tengert?

Constable mûvészetét ezzel szemben a naturalizmus, az aprólékosan megfestett részletek és a rengeteg színárnyalat finom összhangja jellemzi. A Szénásszekér tulajdonképpen már realista festmény, hiszen látványszerû és valósághû ábrázolás.

18. kép. Constable: Szénásszekér (1821). A borongós égbolt, a vízen tükrözõdõ lombok és a háttér fáinak üde foltjai is valósághû alkotást eredményeznek. Mûvein a látvány pontos visszaadására törekedett. A szép részletek mellett Constable tájképeinek fõ erénye az atmoszférikus hatások megfogalmazása


2013.12.17.

10:06

Page 5

Tartalom A gótika mûvészete 7

A reneszánsz mûvészete 21

A manierizmus mûvészete 49

A barokk mûvészete 59

A rokokó mûvészete 9

A klasszicizmus mûvészete 45

A romantika mûvészete 111

Falcione Sarolta Tóth Péter. Mûvészettörténet. A gótikától a romantika koráig6

Recommend Documents