Eltérések a hatályos F. 1. sz. Jelzési Utasítás, az F.2. sz. Forgalmi Utasítás, az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei és az azokat felváltó új utasítások között F.1. sz. Jelzési Utasítás: Általános leírások: ⎯ Az utasítás fejezeteinek számozása arab számokkal, az egyes fejezetek pontjainak számozása folyamatos decimális rendszerben történik. ⎯ Az új utasítás 9 fejezetből és 2 függelékből áll. ⎯ Az új utasítás egy fejezeten belül tárgyalja a főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó rendelkezéseket. ⎯ A hatályos utasítás C) melléklete: „Jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek a mellékvonali rádiós forgalomirányításra berendezett vonalakon” az új utasításba a megfelelő helyeken bedolgozásra került. 1. fejezet: Általános rendelkezések ⎯ Új elemként jelennek meg az F. 1. sz. Jelzési Utasításban a fogalom meghatározások. A fogalom meghatározások összeállításánál, definiálásánál a Vasúti Lexikonokat, a Vasúti Technikai Kézikönyvet, az Országos Vasúti Szabályzat I. kötetét és a Magyar Államvasutak Műszaki és Üzemi Szabályzatát vettük figyelembe. A fogalom meghatározásokat abc sorrendbe szedtük. ⎯ A jelzőárbocok színezéséhez felvételre került a Mellékvonali ellenőrző jelzők árboc színezése és forgalomszabályozó szerepe. ⎯ Az új utasításban nincs sebességhatárhoz kötve az alakjelzők a fényvisszaverős kialakítása. 2. fejezet: A főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó általános rendelkezések ⎯ A főjelzők alkalmazására vonatkozó előírásokat az Országos Vasúti Szabályzat I. kötetének és a Magyar Államvasutak Műszaki és Üzemi Szabályzatának vonatkozó előírásaival kibővítettük. ⎯ A főjelzők szabványos állása tekintetében konkrétan meghatároztuk, hogy mely főjelzők szabványos állása a továbbhaladást megtiltó, illetve mely főjelzők szabványos állása a továbbhaladást engedélyező állás. ⎯ A fényjelzők jelzéseinek értelmezésénél változás, hogy az alkalmazható sebességet nem csak a főlapon lévő fények színével, folyamatosságával, villogásával és a főlap alatt elhelyezett kiegészítő jelzésekkel lehet kifejezni, hanem a főlapon lévő fények színével és meghatározott esetekben a főlap alatt, illetve fölött elhelyezett számkijelzéssel is. A számkijelzőn az alkalmazható sebesség tizedértéke sárga színű arab számmal jelenik meg. Egy szolgálati helyen belül a fény főjelzőkön, valamint azok előjelzőjén a kétféle jelzési rendszer együtt nem alkalmazható.
1
⎯ Új szabályként került felvételre a fényjelzők jelzéseinek értelmezésére vonatkozó előírások közé a helyből, vagy megállás után induló vonatnál alkalmazható sebesség. ⎯ A főjelzők kiegészítő jelzéseinél új előírás, hogy a „Hívójelzés feloldása jelzés” a bejárati, fedezőjelző hátoldalán kívül elhelyezhető más megfelelő tartószerkezeten is. Ugyancsak új előírás, hogy az egyes főjelzőkön alkalmazott csökkentett érkezési és továbbhaladási sebességre utaló jelzés sebességértéke 15 km/h-ról 20 km/h-ra módosult és a sebességérték a függőleges helyzetű sárga lámpasorra, illetve számkijelzővel is kifejezhető. A szolgálati helyeken a kiegészítő jelzés nem csak a tényleges fékúttávolság felének hiánya miatt kerül alkalmazásra, hanem olyan szolgálati helyek bejárati jelzőin is, ahol a biztosítóberendezés lehetővé teszi a vonatoknak lezárt vágányúton át, jelzőkezelés melletti foglalt vágányra történő bejáratását. 3. fejezet: A mozdonyokon, vezérlőkocsikon alkalmazott vezetőállás jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások ⎯ A vezetőállás jelző alkalmazására vonatkozó előírások közé felvételre került az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) és annak jelzései is, melynek tartozéka az érintőképernyős grafikus display. ⎯ Az ETCS kezelésére vonatkozó részletes rendelkezéseket a Kezelési Szabályzat és az E. 1. sz. Utasítás tartalmaz. ⎯ A vezetőállás jelző jelzései az ETCS-el felszerelt mozdonyokon és vezérlőkocsikon az érintőképernyős grafikus dislay-n fekete színű betű, illetve számkijelzéssel jelennek meg. 5. fejezet: Az egyéb jelzők és jelzéseik önálló fejezetben és ezen belül különkülön alfejezetekben vannak tárgyalva. ⎯ Mellékvonali ellenőrző jelző a hatályos utasítás C) mellékletéből átkerült az egyéb jelzők közé. ⎯ A jelenleg alkalmazott Egyszerű, illetve Különleges útátjáró jelző megszűnik, helyette valamennyi vasúti átjáró előtt, annak biztosítási módjától függetlenül Útátjárójelző kerül bevezetésre és alkalmazásra. ⎯ Az Útátjárójelző elhelyezésre vonatkozó előírások az alábbiak szerint változnak: Útátjárójelzőt kell elhelyezni: • útsorompóval fel nem szerelt útátjárók előtt • helyhez kötött jelzővel (főjelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) ellenőrzött, illetve azzal függésben lévő fénysorompóval felszerelt útátjárók előtt; • helyhez kötött jelzővel (főjelző, útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) nem ellenőrzött, illetve azzal függésben nem lévő fénysorompóval felszerelt útátjárók előtt; • főjelzővel függésben lévő teljes sorompóval felszerelt útátjárók előtt; • főjelzővel függésben nem lévő teljes sorompóval felszerelt útátjárók előtt;
2
⎯ Az állomás területén lévő állomási sorompóval felszerelt, illetve sorompóval fel nem szerelt útátjárók jelölése a Szolgálati menetrendkönyv 2. rovatában, valamint a Menetrendi segédkönyv 7. rovatában az állomásnév után jelenleg alkalmazott átlós négyszög, illetve fekete négyszög jelek helyett egyféle, feketefehér sávozású útátjárójelzőt ábrázoló jellel kerülnek megjelölésre. ⎯ Bedolgozásra került az új utasításba, hogy hol nem kell külön útátjárójelzőt elhelyezni: • Útsorompót ellenőrző fedezőjelzővel ellátott, fénysorompóval biztosított útátjárók előtt; • fénysorompót ellenőrző útátjárójelzővel ellátott, fénysorompóval biztosított útátjárók előtt, • saját célú vasúti pályahálózatokon lévő, útsorompóval fel nem szerelt útátjárók előtt, melyeket jelzőőrrel kell fedezni; • saját célú vasúti pályahálózatokon lévő, a kiszolgáló menet személyzete által helyből kezelt, útsorompóval felszerelt útátjárók előtt. ⎯ Külön alfejezet csoportosítva tartalmazza az Útsorompót ellenőrző jelzőket, ezen belül az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző alkalmazására és jelzéseire részletes szabályokat dolgoztunk ki. ⎯ A váltójelzők című alfejezetbe a váltók számozásánál új előírásként bedolgoztuk a váltószámozás feltüntetésének módjára vonatkozó előírásokat is. ⎯ Új alfejezetként jelenik meg a „megállás helyének megjelölése”. Az új utasításban a megállás helyének megjelölésére kétféle jelzőt alkalmazhatunk: a Megállás-helye jelzőt és a Távolságjelzőt. A hatályos utasításban a szolgálati helyen menetrend szerint megálló személyszállító vonat megállási helyének meghatározása a kiépített szigetperon és a Megállás- helye jelző közötti területen a vonat hosszának figyelembevételével történik. Az új utasításban a személyszállító vonatok megállási helyének meghatározására a Megállás-helye jelzőt csak akkor kell alkalmazni, ha azt személy- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi és ebben az esetben „A szolgálati helyen menetrend szerint megálló személyszállító vonatokat közvetlenül a Megállás-helye jelző előtt kell megállítani.” ⎯ A Távolságjelző alkalmazására és elhelyezésére vonatkozó új előírások: „Azokon a szolgálati helyeken, ahol a megálló személyszállító vonatok megállási helyének megjelölésére személy- vagy forgalombiztonsági ok miatt Megállás-helye jelzőt alkalmaznak, az ellenkező irányból közlekedő vonatok megállási helyének megjelölésére Távolságjelző táblát kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vonat vége megálláskor az ellenkező irányban elhelyezett Megállás-helye jelzőnél legyen. A Távolságjelző táblát az ellenkező irányból közlekedő vonatok részére felállított Megállás-helye jelzőtől visszafelé 50 méterenként kell elhelyezni. A Távolságjelző tábla négyszögletes fekete tárcsa, melyben fehér arab szám jelzi a mozdonyvezető felé a vonat utolsó járművének az ellenkező irányú Megállás-helye jelzőhöz viszonyított távolságát. A mozdonyvezető a behaladó vonat sebességét — a vonat hosszának és a Távolságjelző tábla számértékének figyelembe vételével — úgy köteles szabályozni, hogy a megálláskor a vonat utolsó járműve az ellenkező irányú Megállás-helye jelzőnél helyezkedjen el.” „Azokon a szolgálati helyeken, ahol a 3
személyszállító vonatok megállási helyének megjelölésére Megállás-helye jelzőt és Távolságjelző táblát nem alkalmaznak, ott a megálló személyszállító vonattal úgy kell megállni, hogy a vonat az utasperon mellett helyezkedjen el.” ⎯ A forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati helyek vonatkozásában közlekedésbiztonsági szempontok alapján a V-betűs jelzők kiegészítésre kerültek a „Helyszíni őrzés alatt nem álló, nem biztosított váltóra figyelmeztető” jelekkel. ⎯ A „Felsővezetékes villamosvontatásra berendezett vonalakon alkalmazott különleges jelzők” egyrészt új elnevezést kaptak „Csak a villamosmozdonyokra vonatkozó jelzők” címmel, másrészt az egyes jelzők új elnevezéseket is kaptak. A hátul működő villamosmozdonnyal továbbított személyszállító ingavonatokra vonatkozó és az Áramszedőt le, az Áramszedőt fel, a Főmegszakítót ki és a Főmegszakítót be- jelzők tárcsája alatt elhelyezett fehér szegélyű kék téglalap kiegészítő jelző megszüntetésre került. A hatályos utasítás a XII. fejezetében a Figyelmeztető jelek között lévő „Figyelmeztető-jelző” az új utasításba az Üzemben lévő villamosmozdonyokkal nem járható pályaszakasz eleje jelző után került felvételre, így a csak villamosmozdonyokra vonatkozó jelek egy fejezetbe kerültek. ⎯ Lassúmenet-jelzők új alcímet kaptak:„A lassan bejárandó pályarészek megjelölésére használt jelzők és jelzéseik” címmel. ⎯ A lassan bejárandó pályarészek megjelölésére alkalmazott eddigi jelzők közül a Lassúmenet eleje jelző és a Lassúmenet vége jelző új formát és szerepet kapott. ⎯ Megváltozott a nem átmenő fővágányokon alkalmazott sebességkorlátozások kitűzése és alkalmazása az alábbiak szerint: • „Ha valamennyi nem átmenő fővágány teljes hosszán sebességkorlátozás van, akkor a Lassúmenet eleje jelzőt a líravágány külső oldalán kell kitűzni, de csak akkor, ha a vágányokon kisebb sebességgel kell közlekedni, mint a szolgálati hely kitérő irányba álló váltóin.” ⎯ „A szolgálati helyek bármely fővágányára (fővágányaira) elrendelt sebességkorlátozás(-ok) az eddigi előírásoktól eltérően ezentúl a csak a Lassúmenet-jelzőkkel megjelölt hosszra érvényes(-ek). ⎯ A lassan bejárandó pályarészek megjelölésére szolgáló jelzők kitűzése az állomásokon és a szolgálati helyeken az alábbiak szerint változik: „Az állomások és más szolgálati helyek vágányán a Lassúmenet eleje jelzőt a menetirányt tekintve mindig az érintett vágány jobb oldalán, a Lassúmenet vége jelzőt menetirányt tekintve mindig az érintett vágány bal oldalán kell elhelyezni függetlenül attól, hogy a nyílt vonalon melyik oldalon van elhelyezve a Lassúmenet előjelző.” ⎯ Az 5 km/h, a 15 km/h, illetve 25 km/h sebességet az eddigiektől eltérően az új Lassúmenet előjelzőn és a Lassúmenet eleje jelzőn nem tört számokkal, hanem a számok jobb felső sarkában alkalmazott ún. kitevőkkel jelezzük. ⎯ Állomási és nyíltvonali munkahelyen dolgozók fedezésére vonatkozó előírások új elnevezést kapott a „Munkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályán” címmel. A pályán munkások dolgoznak elnevezésű jelzőeszköz új elnevezése a „Pályán dolgoznak! jelző” megnevezést kapta.
4
6. fejezet: Kézijelzések és hangjelzések A vonatközlekedés közben adható jelzések: ⎯ az Indulásra készen jelzés adásának módja változott, mivel a vezető jegyvizsgálók által viselt szolgálati jelvény (vörös szalag) megszüntetésre került. Az új előírások alapján a vezető jegyvizsgáló az Indulásra kész jelzést nappal egy kör alakú, mindkét oldalán zöld szegélyű, közepén fehér színű kézi jelzőtárcsával köteles adni, ezáltal a nappal eddig alkalmazott kibontott jelzőzászló megszüntetésre került. ⎯ Megállj jelzés adására vonatkozó előírások a kor követelményeinek megfelelően lettek átfogalmazva. Az új előírások értelmében a vonatok fogadására és megfigyelésére kötelezettek kell kézijelzéssel is „Megállj!” jelzést köteles adni, ha: • a vonat elején egy lámpa sem világít, • személy-, vagyon vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. A mozdonyszemélyzet hangjelzései: ⎯ a Figyelj! jelzés adására vonatkozó előírás kiegészítésre került: „A Figyelj jelzést általában a mozdony, vezérlőkocsi lég-, vagy elektromos kürtjével kell adni. Ha a mozdonyon, vezérlőkocsin van ezen kívül is hangjelzés adására alkalmas berendezés (pl. légsíp), akkor a jelzés ezzel is adható a vágányút közelében tartózkodó személyek figyelmeztetésére állomás, megálló-rakodóhely és megállóhely területén, legfeljebb 40 km/h sebességig.” ⎯ „Vészsíp” hangjelzés megszüntetésre került, helyette az új megnevezés: ⎯ „Veszély!” jelzés került bevezetésre, melynek adását a mozdonyvezető köteles mérlegelni. A „Veszély!” jelzést a közlekedő vonat mozdonyvezetője köteles adni minden olyan esetben, amikor annak adását szükségesnek tartja. A jelzés elhangzása után vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérők kötelesek először a vészfékváltót meghúzni, utána pedig a kéziféket működtetni. ⎯ Azoknál a vonatoknál, amelyeket több mozdonnyal továbbítanak (pl. előfogatiés vonómozdony) meghatározásra került, hogy melyik mozdony mozdonyszemélyzete köteles adni a hangjelzéseket. Az előbbiek alapján a mozdonyszemélyzet hangjelzéseit vonó- és előfogati mozdony együttes alkalmazása esetén a vonat elején lévő előfogati mozdony mozdonyvezetője köteles adni. A tolatásközben alkalmazható kézi- és hangjelzések: ⎯ A Nyomás!, Határig!, Rájár!, és a Szétkapcsolni! jelzéseknél az egy rövid hang a jelzősíppal adása megszüntetésre került. A jelzőőrök jelzései: ⎯ A jelzőőrök jelzéseinél változás, hogy a megfelelő jelzéseket a KRESZ szabályait is figyelembe véve nem vörös, hanem piros színű jelzőtárcsával és piros fényű jelzőlámpával kell adni.
5
7. fejezet: Jelzések a vonatokon és a járműveken ⎯ A vonat elejének megjelölése pontosításra került: ⎯ „A vonat elejét nappal és sötétben a mozdony, illetve a vezérlőkocsi homlokfalán azonos magasságban elhelyezett 2 db, és ezek fölött középen alkalmazott 1 db fehér fényű lámpával, a tolt vonat elejét pedig az első jármű homlokfalán lévő valamelyik lámpatámon elhelyezett 1 db fehér fényű lámpával kell jelezni.” ⎯ A vonat végének megjelölésére alkalmazott zárjelző tárcsára vonatkozó előírás kiegészítésre került azzal, hogy a vállalkozó vasúti társaság a saját állagában zárjelző tárcsáját csak akkor alkalmazhatja, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása megegyezik a MÁV ZRt.-nél rendszeresített zárjelző tárcsáéval. Az új előírás alapján: „A vonat végét nappal és sötétben 1 db kör alakú, fehér szegélyű, vörös színű fényvisszaverős kialakítású zárjelző tárcsával kell jelezni. A MÁV ZRt. hálózatán közlekedő idegen vasutak, vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa csak akkor alkalmazható, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV ZRt.-nél rendszeresített zárjelző tárcsáéval. Sötétben a vonat végén lévő azonos magasságban elhelyezett üzemképes beépített lámpák közül egyiket vagy mindkettőt is be kell kapcsolni úgy, hogy vörös fénnyel világítson (fehér fényű lámpa esetén vörös előtétüveget kell alkalmazni).” ⎯ A tolatást végző mozdonyok megjelölésének szabályai is változtak, mivel az új beszerzésű mozdonyok műszaki kialakítása nem teszi lehetővé az egyetlen fehér fényű lámpa kivilágítását. „Személyszállító ingavonatok, illetve motorvonatok szerelvényével végzett tolatási mozgások esetén azt a járművet (mozdony, vezérlőkocsi, motorkocsi), amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a hátul lévő járművet is meg kell jelölni.” 8. fejezet: Figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és a használhatatlan jelzők ⎯ Az új utasításba a már meglévő figyelembe nem veendő, valamint érvénytelen jelzők közé felvételre került új elnevezéssel a figyelmen kívül hagyandó jelzők csoportja, mely összhangban van az új F.2. sz. Forgalmi Utasításban az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályákon a térközbiztosító berendezés használhatatlanságára vonatkozó szabályokkal. Az előbbiekben megfogalmazottak alapján „Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.”
6
⎯ A hatályos utasítás előírásai szerint a főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelzők kivételével a használhatatlan jelzőket azonnal pótolni kell. Az új utasításban a használhatatlan jelzőket 12 órán belül kell pótolni. 9. fejezet: Figyelmeztető jelek Új figyelmeztető jelként bevezetésre került az „Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jel”, amely álló téglalap alakú tábla fehér-sárga sávozással. A figyelmeztető jelet az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője, vagy az Útosormpót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán kell elhelyezni. Arra hívja fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy a következő főjelző Útsorompót ellenőrző fedezőjelző lesz. A figyelmeztető jel fényvisszaverős kialakítású.
7
F.2.sz. Forgalmi Utasítás: 1.fejezet Általános rendelkezések ⎯ Az Állomási Végrehajtási Utasítás készítésére és felülvizsgálatára vonatkozó részek kiegészítésre kerültek az állomási technológiák elkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos előírásokkal. Szabályozás készült a szolgálati helyeken rendszeres munkálatokat végző vállalkozó vasúti társaságok munkavállalóinak vizsgáztatására és az őket érintő szabályozások kidolgozására is. Az ÁVU mellékletét képező állomási technológiák elkészítését, felülvizsgálatát és jóváhagyását is az ÁVU-ra előírtak szerint kell végezni. Azokon szolgálati helyeken, ahol vállalkozó vasúti társaság rendszeresen foglalkoztat munkavállalókat, ezen munkavállalók az állomásfőnöknél kötelesek az ÁVU-ból helyismereti vizsgát tenni. Ezeken a szolgálati helyeken a vállalkozó vasúti társaság — az állomási üzemi folyamatok figyelembe vételével — köteles tevékenységét Végrehajtási Utasításban szabályozni. A technológiai kapcsolódási pontokra vonatkozóan a vállalkozó vasúti társaság köteles az állomásfőnökkel egyeztetni, az elkészített Végrehajtási Utasítást megállapodásban rögzíteni és a Végrehajtási Utasítás egy példányát az állomásfőnök részére megküldeni. A vállalkozó vasúti társaság részéről megküldött Végrehajtási Utasítás egy példányát a szolgálati helyen az ÁVU mellett meg kell őrizni.” (1.1.4.p.) ⎯ Az utasítás kéznél tartása című résznél az előírások csak a Gépészeti és Pályavasúti Üzletág szervezeti egységeire vonatkoznak, a mozdonyvezetőknél nem hivatkozunk az E.1.sz. utasításban felsorolt utasításokra. (1.1.6.p.) ⎯ Az utasítások rendelkezéseinek értelmezésénél új előírás, hogy az egyes szakágak kezelésében lévő utasítások rendelkezéseinek értelmezése során felmerülő véleménykülönbség esetén írásban az illetékes szolgálati felsőbbséghez kell fordulni. (1.1.7.p.) ⎯ Fogalom meghatározások csoportosítása abc sorrendben történt és az alábbiakkal egészült ki. • Központi forgalomirányító szolgálat (KÖFI) nincs utalás a távkezelt állomások biztosítóberendezésére. (1.2.54.p.) • Felügyeleti hatóság helyett Nemzeti Közlekedési Hatóság került felvételre. (1.2.25.p.) • Szolgálati főnök fogalmánál nincs utalás a munkáltatói jogkör gyakorlására. (1.2.98.p.) • Forgalmi vonalirányító fogalma kiegészítésre került azzal, hogy: „egy vagy több rendelkezési szakaszon, valamint a KÖFI vonalakon a vonatközlekedés operatív tervezésével, KÖFI vonalakon a forgalmi vonalirányítói teendői mellett a vonatközlekedés irányításában és lebonyolításában is részt vesz.” (1.2.33.p.) • Állomási személyzet fogalmába nem tartozik bele a mozdonyszemélyzet. (1.2.6.p.) • Állomásfőnök fogalmánál új elemként jelenik meg, hogy egy vagy több állomás forgalmi szempontból felelős vezetője, de nincs utalás a munkáltatói jogkör gyakorlására. (1.2.3.p.) 8
• Térfőnök fogalmából töröltük az állomásirányítói teendők ellátására vonatkozó szövegrészt. (1.2.103.) • Állomáskezelő vonatkozásában változás, hogy távkezelt állomáson nincs szükség állomáskezelőre. (1.2.4.p.) • Váltókezelő fogalma kiegészítésre került: „útsorompó kezelésével és szükség esetén a vonatok közvetett felhatalmazásával is megbízott dolgozó” szöveggel, viszont nem utalunk arra, hogy mely szolgálati ág létszámába tartozik. (1.2.120.p.) • Kocsimester fogalma kiegészítésre került a „forgalmi” kifejezéssel. (1.2.50.p.) • Kocsirendező fogalma pontosításra került a „kocsirendezői feladatokat ellátó”szövegrésszel. (1.2.51.p.) • Vonatjelentő dolgozó fogalmából törlésre került „az állomási vagy nyíltvonali dolgozók gyűjtőelnevezése” szövegrész. (1.2.131.p.) • Térközőr, vonatjelentőőr fogalmak külön-külön lettek meghatározva. (1.2.105.p., 1.2.132.p.) • Szükség-vonatjelentőőr fogalma megszüntetésre került. • Vonali tolatásvezető fogalma a megváltozott forgalmi és munkáltatási körülményekhez igazodva átdolgozásra került. (1.2.128.p.) • Vezető jegyvizsgáló fogalma kiegészítésre került a „forgalmi szempontból” szövegrésszel, továbbá új előírásként bedolgozásra került, hogy az E.2.sz. Fékutasítás előírásainak megfelelően jogosult és kötelezhető a fékpróba megtartására is. Abban az esetben, ha a vezető jegyvizsgáló egyedül teljesít szolgálatot, akkor a jegyvizsgáló teendőit is ellátja. (1.2.122.p.) • Vonatkezelő-levelező, kirakó egy fogalom alatt jelenik meg az új utasításban. (1.2.134.p.) • Jegyvizsgáló fogalma kiegészült „a kereskedelmi tevékenységén kívül” szövegrésszel. (1.2.43.p.) • Második vontatási dolgozó fogalma megszüntetésre került. • Tolatószemélyzet fogalmánál változás, hogy a tolatószemélyzet létszámának meghatározása helyi hatáskörbe kerül, melynek alapján a tolatószemélyzet létszámát az ÁVU-ban kell meghatározni. (1.2.108.p.) • Vonatszemélyzet fogalma kiegészült a „vonali tolatásvezető és vonali kocsirendező” meghatározásokkal. (1.2.136.p.) • Vonatkísérő személyzet fogalma új értelmezést kapott, mely szerint: „A személyszállító vonatokon szolgálatot teljesítő vezető jegyvizsgáló, továbbá az Utasításban és Függelékeiben meghatározott esetekben a rendkívüli vonatokon szolgálatot teljesítő vezető jegyvizsgáló, műszaki-, forgalmi-, pályagazdálkodási-, villamos fefsővezetékesés biztosítóbererndezési kísérő gyűjtőelnevezése.” (1.2.135.p.) • Sorompókezelő elnevezése „Útsorompókezelőre” változott. (1.2.113.p.) • Rendezőpályaudvar fogalmában a tehervonatok összeállítása és szétrendezése vonatkozásában nem utalunk az F.20. sz. Elegytovábbítási Utasításra. (1.2.86.p.)
9
• Fejállomás új fogalmat kapott, mely szerint: „Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt vonal.” (1.2.24.p.) • Forgalmi kitérő fogalmát kiegészítettük az alábbiak szerint: „Bejárati jelzőkkel fedezett vonattalálkozásra berendezett nyíltvonali szolgálati hely. Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán váltókapcsolat révén összeköttetést biztosít a helyes és helytelen vágány, illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között.” (1.2.30.p.) • Megálló-rakodóhely fogalma kiegészítésre került az alábbi szövegrésszel: „A vonattalálkozásra berendezett megálló-rakodóhelyre az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek.” (1.2.59.p.) • Pályaelágazás fogalma pontosításra került az alábbi szövegrésszel: „Bejárati jelzőkkel fedezett olyan nyíltvonali szolgálati hely”. (1.2.74.p.) • Vágányfonódás fogalma pontosításra került: „Olyan vágányszakasz, ahol két vágány űrszelvénye érinti vagy metszi egymást.” (1.2.117.p.) • Nyomtávolság fogalma pontosításra került: „A normál nyomtávolság 1435 mm, az ennél kisebbet keskeny, az ennél nagyobbat széles nyomtávolságnak nevezzük. (1.2.71.p.) • Az „Iparvágány” kifejezés megszűnt, helyette a „Sajátcélú vasúti pályahálózat” megnevezés került felvételre. (1.2.93.p.) • Vontatójármű, Mozdony fogalma az új utasításban a „Mozdony (vontatójármű)” kifejezésekkel került meghatározásra és pontosításra. (1.2.65.p.) • Hideg mozdony definíciója és meghatározása pontosításra került az alábbiak szerint: „Hidegen továbbított mozdony”:„Kikapcsolt hajtógépezettel továbbított gőz-, dízel-, vagy villamosmozdony, illetve motorkocsi, mely vonóerőt nem fejt ki.” (1.2.38.p.) • Motorvonat definíciójából az utolsó két mondat törölve lett, a vonó és ütközőkészülékekre nincs hivatkozás. (1.2.64.p.) • Rendes vonat fogalma új értelmezésben jelenik meg az utasításban: „Rendes (kijelölt) vonat: Egy menetrendi időszakra vagy annál rövidebb időre a vállalkozó vasúti társaság megrendelése alapján a menetrendben, illetve a Tehervonati Közlekedési Rendben közlekedésre kijelölt vonat.” (1.2.85.p.) • Szolgálati vonathoz felvételre került az operatív vonat is, kihúzásra került a szükségleti kifejezés. • Személyszállító ingavonat fogalma „Ingavonatra” változott. (1.2.41.p.) • Rögzítő saru: a 48 kg/fm és a 60 kg/fm rendszerű rögzítő saruk megszűntetésre kerülnek, helyettük kizárólag rögzítősaruként az 54 kg/fm rendszerű sárga-kék színezésű rögzítő sarukat kell alkalmazni. (1.2.90.p.) • Váltó fogalom meghatározása az alábbiak szerint változott: „Kitérő (továbbiakban forgalmi szempontból:váltó. (1.2.49.p.) • Űrszelvény fogalma kiegészítésre került: „az ívben fekvő vágányoknál sugárirányú” szövegrésszel. (1.2.115.p.) • Mozdonyrádió fogalmából törlésre került az „Egyes típusai alkalmasak utastájékoztatásra is” szövegrész. (1.2.66.p.)
10
• Pályatelefonnak kétféle változatát különböztetjük meg az új utasításban: hordozható, illetve a telepített (helyhez kötött) távbeszélő. (1.2.79.p.) • Hangrögzítő berendezés fogalma pontosításra került, mely szerint: biztosítania kell legalább 72 óra folyamatos rögzítést. (1.2.35.p.) • Az utasítás szövegében előforduló kifejezésekben változott: Az „élőszóval” kifejezés alatt: a rendelkezésre álló értekező berendezésen adott-vett közleményeket” kell érteni. (1.2.139.p.b) alpont) • Elsodrási határ fogalma pontosításra került többek között az alábbi szövegrésszel: „A sebesség mértékétől függő sáv méretét az OVSZ tartalmazza.” (1.2.20.p.) • Új fogalomként került bedolgozásra az utasításba: • Anyavágány (Líravágány), (1.2.7.p.) • Átszelési kitérő, (1.2.9.p.) • Csomóponti kiszolgáló vonat, (1.2.13.p.) • Csökkentett üzemvitel, (1.2.14.p.) • Egyszerű kitérő, (1.2.16.p.) • Emelt peron, (1.2.21.p.) • Eseménykönyv, Eseménylap, (1.2.22.p.) • Éberségellenőrző (éberségi) berendezés, (1.2.23.p.) • Feszültségmentesítés, (1.2.27.p.) • Felhatalmazás, (1.2.29.p.) • Ikermotorkocsi, (1.2.40.p.) • INTENDON vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés, (1.2.42.p.) • Kínálati menetrend, (1.2.48.p.) • A mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó, (1.2.57.p.) • Operatív vonat, (1.2.72.p.) • Rendkívüli áthaladás, (1.2.87.p.) • Rendkívüli esemény, (1.2.88.p.) • Rugós váltó, (1.2.91.p.) • Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat, (1.2.92.p.) • Szállítmánykísérő, (1.2.94.p.) • Szolgálati hely, (1.2.99.p.) • Technológiai szünet, (1.2.101.p.) • Térközbiztosító berendezés, (1.2.104.p.) • Utasperon, (1.2.112.p.) • Üzemszünet, (1.2.116.p.) • Vonathossz megállapítása, (1.2.130.p.) • Vezérlőkocsi, (1.2.124.p.) • Vontatási telep. (1.2.138.p.)
11
⎯ Parancskönyvre vonatkozó előírások az alábbiak szerint módosultak: „A szolgálati főnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. Ha a szolgálat ellátásával kapcsolatban parancskönyvben közölt rendelkezést kettő évnél hosszabb ideig kell érvényben tartani, akkor azt az eredeti rendelkezés érvénytelenítése mellett új parancskönyvi rendelkezés formájában kell az érintett dolgozókkal közölni.” (1.4.9.p.) ⎯ Egyenruha, szolgálati jelvény viselése tekintetében változás, hogy a vezető jegyvizsgálók sapkájuk körül nem viselik a vörös színű szalagot, helyette az új F.1. sz. Jelzési Utasításban szabályozottak szerint nappal az „Indulásra készen” jelzést kézi jelzőtárcsával kötelesek adni. (1.4.10.1.p.) ⎯ Állomásbejárás meghatározása átdolgozásra került az egyállítóközpontos állomások vonatkozásában: „Az olyan egyállítóközpontos, váltó-és vágányfoglaltságos biztosítóberendezéssel felszerelt állomásokon, ahol csak forgalmi szolgálattevő teljesít szolgálatot, a forgalmi szolgálattevő csak akkor köteles állomásbejárást tartani, ha: • az állomási biztosítóberendezés nem üzemszerűen működik, • az állomási fő- és mellékvágányokon járműmegfutamodás ellen biztosított mozdony nélküli szerelvények, kocsik, kocsicsoportok vannak. Ezekben az esetekben a forgalmi szolgálattevő állomásbejárási kötelezettsége csak az állomás (szolgálati hely) érintett területére, körzetére terjed ki.” (1.4.13.p.) ⎯ Szolgálatátadás-átvételnél külön-külön szabályoztuk a folytatólagos szolgálat, a szolgálat megszakítás és a szolgálat szünetelés eseteit. ÁVU-ban kell meghatározni, hogy mely munkakörökben kell szóban és írásban is átadni, illetve átvenni a szolgálatot. (1.4.14., 1.4.15.p.) ⎯ Az „Ellenőrzési kötelezettség” című résznél az állomásfőnökökre vonatkozó „állomásbejárás” egyszerűsítésre került, mely szerint az állomásfőnök vagy megbízottja a szolgálati ideje alatt hetente egyszer köteles a felügyelete, irányítása alá tartozó szolgálati helyek területét bejárni, a KH-ban kijelölt állomásokon megosztható a tevékenység. (1.4.16.1.p.) ⎯ Szolgálati óráknál változás, hogy a pontos idő megállapítására igénybe vehető a Magyar Televízió és a telefontársaságok pontos időjelzése is. (1.5.5.2.p.) 2 fejezet:Váltók, és váltó- és vágányútellenőrzés ⎯ „Váltózárkulcsok” című részbe bedolgozásra kerültek más védelmi berendezések megjelöléssel a vágányzárósorompó és a kisiklasztósaru kulcsainak megjelölésére és kezelésére vonatkozó előírások is. (2.11.1.p.) ⎯ Váltóellenőrzés vonóvezetékes központi állítású váltóknál című rész kiegészítésre került az állítóemeltyű kiiktatására, valamint a váltók emeltyűpótló váltózárral történő felszerelésére és a váltóellenőrzés megtartásának szabályaira vonatkozó előírásokkal. (2.12.2.1.p.)
12
3.fejezet: Útsorompók, Útsorompók kezelése ⎯ A nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzése kiegészült a fénysorompó berendezés visszajelentő fényeinek hibája esetén követendő előírásokkal, mely szerint a visszajelentő fények hibája esetén a Kezelési Szabályzatban előírtak szerint kell eljárni és erről mindkét állomás forgalmi szolgálattevőjét értesíteni kell. (3.4.p.) ⎯ Nyíltvonali fénysorompó használhatatlansága esetén a zavarjelzés feloldása és a vonatszemélyzet értesítése az új szabály szerint nem a két szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjének, hanem a két szomszédos forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjének a feladata. (3.6.p.) ⎯ Az állomási fénysorompó használhatatlanságánál a bejáró vonat személyzetének értesítésére vonatkozó „szóbeli” kifejezés „élőszóval” kifejezésre változott. (3.7.p.) ⎯ A nyíltvonali teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig a közlekedő vonatok személyzetének értesítésére vonatkozó előírások — az érvényben lévő jogszabály vonatkozó előírásait alapul véve — megegyeznek a nyíltvonali fénysorompó villogó fehér fénnyel történő használtatlanságára vonatkozó előírásokkal. (3.9.1.p.) ⎯ A hatályos F.1. sz. Jelzési Utasításból a „Vasúti átjáró kezdete-jelző, illetve az Útátjárójelző” hiányára vonatkozó jelentési és értesítési kötelezettségek, valamint eljárási- és magatartási szabályok bedolgozásra kerültek az új utasításba. (3.13.p.) 4. fejezet: Tolatószolgálat ⎯ A tolatás engedélyezése című résznél az állomáson végzendő tolatást engedélyezheti a forgalmi szolgálattevőtől esetről-esetre kapott engedély alapján a vezető váltókezelő, váltókezelő is. (4.1.2.p.) ⎯ Megálló-rakodóhelyen vagy rakodóhelyen végzendő tolatások engedélyezésénél változás, ha ott munkavállaló nem végez szolgálatot, a rakodóvágányokon nem vonattal végzett tolatást a vonatot a megálló-rakodóhelyre vagy rakodóhelyre indító állomás forgalmi szolgálattevő engedélyezi a tolatást. (4.1.2.2.p.) ⎯ „Értesítés a tolatás engedélyezéséről” című részben külön szabályozást kapott: Ha a tervezett tolatáshoz a szolgálati hely készletéből biztosítják a féksarukat, illetve a rögzítősarukat, akkor azokat az állomási személyzet közül kijelölt tolatásvezető részére a Fejrovatos előjegyzési napló külön sorában történő bejegyzés mellett, más személy részére pedig Tolatási jegyzéken kell átadni. (4.1.3.p.) ⎯ Tolatás lebonyolításánál változás és egyben új alpont, hogy az emberi erővel végezhető tolatásnál tolatószolgálati gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező dolgozó vezethet emberi erővel tolatást. Megszűnt a közúti járművel végzett tolatás. (4.1.5.2.p.e) alpont) ⎯ Mozdonyok mozgásának szabályozásánál bedolgozásra került a több összekapcsolt mozdonnyal történő tolatás is. A mozdonyvezető a tolatás irányát tekintve az első mozdony vezetőállásáról köteles a mozdonyt vezetni, ha ez nem lehetséges, akkor a mozgás elvégzéséhez tolatásvezető szükséges és ezt az ÁVU-ban is szabályozni kell. A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás 13
⎯ ⎯ ⎯
⎯
megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani annak mikénti végrehajtására többek között az alábbi közlemények adásával: honnan, melyik vágányról, milyen sebességgel, mely irányba vagy vágányra végzik a tolatás, továbbá a foglalt vágány hossza. (4.1.17.p.) Tolatás emberi erővel és közúti járművel alcím megváltozott „Tolatás emberi erővel”, ennek megfelelően a szabályozásokból is kikerültek a közúti járművek. (4.2.p.) Tolatás mozdonnyal alfejezetnél megjelenik a szinkron üzemmód, melynek alapján a „szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat egy mozdonynak kell tekinteni”. (4.3.1.p.) Vonatvédelem tolatás közben című részben az állomás túlsó végén végezhető tolatásokra vonatkozó előírások a c) alpontban kiegészítésre kerültek „a kijárati jelzőnek külön előjelzője van vagy a kijárati jelzőre a bejárati jelző előjelzést ad” szövegrésszel. (4.4.4.p. c) alpont) Tolatás a vágányúttól jobbra, illetve balra fekvő vágányokon a vágányút érintése nélkül című rész kiegészítésre került azzal, hogy a b)-f) alpontban felsorolt rendelkezéseket csak akkor kell figyelembe venni, ha a tolatott, szalasztott, csurgatott, gurított egység tolatási irányba eső végén kocsi vagy kocsisor van. A rendelkezéseket nem kell figyelembe venni akkor, ha a tolatott egység, tolatási irányba eső első járműve a tolatást végző mozdony vagy az állomás tolatóvágányutas biztosítóberendezéssel van felszerelve és az jól működik. A végrehajtásra vonatkozó helyi rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni. (4.4.5.p.)
5. fejezet: Védekezés a járműmegfutamodások ellen ⎯ A tolatás befejezése után a járműmegfutamodás elleni védekezésnél legfontosabb változás az, hogy az alátétfák megszüntetésre kerülnek. Megfutamodás elleni védekezésre a jármű kerekei alá az alátétfa helyett a 48kg/fm, az 54 kg/fm, valamint a 60 kg/fm rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/fm rendszerű sárga-kék színezésű rögzítő sarukat kell használni. (5.1.p.) ⎯ A rögzítősaruk elhelyezésének különböző módjait a lejtési viszonyok figyelembe vételével ábrákkal illusztráltuk. Külön szabályoztuk, hogy a forgóvázas kocsik esetén a rögzítősarukat a forgóváz szélső tengelyeinek kerekei alá kell elhelyezni. (5.1..p.) ⎯ Vonatszakadás alkalmával a csak mozdonyvezetővel közlekedő olyan vonatnál, amelynél a besorozott kocsik egyikén sincs kézi-, illetve rögzítőfék a vonatnál bekövetkezett vonatszakadás esetén a mozdonyvezető köteles a visszamaradt vonatrészt a mozdonyra rendszeresített rögzítősarukkal megfutamodás ellen biztosítani az E.2.sz. Fékutasítás előírásai szerint. (5.2.4.p.) 6. fejezet: Kocsi- és vonatvizsgálat ⎯ Tengelyterhelés figyelembe vétele című szabályozás teljesen új értelmezést kapott:„ Ha a vonatba besorozott járművek tengelyterhelése az engedélyezett tengelyterhelést meghaladja és erről a forgalmi szolgálattevő jelentést kap, akkor a járműveket a rendkívüli küldeményekre előírtak szerint kell továbbítani.” (6.6.p.) 14
7. fejezet: Járműkapcsolások ⎯ Személyszállító kocsik szét- és összekapcsolásának szabályai közé felvételre került, hogy: „A személyszállító vonatok első és utolsó kocsijának utasok által nem használható homlokajtóit a kiindulási-, továbbá azokon az állomásokon, ahol a vonat összeállítása megváltozik le kell zárni. A homlokajtók lezárását a vonatkísérő személyzet köteles elvégezni.” (7.3.3.p.) ⎯ Szoros kapcsolás alkalmazásakor nem szabad az ütközőket a mozdony vonóerejének kifejtésével összenyomni. (7.3.9.p.) ⎯ Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban nem teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezett állomási dolgozó, ha nincs állomási dolgozó a kapcsolások elvégzését gépészeti dolgozó köteles elvégezni. A járműkapcsolásra igénybe vehető, illetve kötelezhető munkavállalók közül kikerültek a Személyszállítási Üzletág munkavállalói. (7.10.p.) ⎯ Új előírás, hogy a villanymozdony mozdonyvezetője, illetve a villamos fűtőkocsi kezelőszemélyzete a járműkapcsolást végző dolgozót köteles értesíteni a jármű tényleges feszültségmentesítéséről. (7.3.1.p.) ⎯ Gépészeti dolgozók kapcsolási kötelezettségére vonatkozó előírásokat pontosítottuk. (7.10.1.p.) ⎯ A kapcsolást végző dolgozó a mozdonynak a vonatra történő kapcsolását követően nem csak a megfutamodás elleni eszközöket köteles eltávolítani, hanem fel kell oldania kézi- illetve rögzítőfékeket is. (7.10.4.p.) 8. fejezet: A mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebessége ⎯ A mozdonyok alkalmazásánál új elemként megjelenik a dízel motorkocsi és az iker motorkocsi is. (8.2.4.p.) ⎯ Személyszállító vonat végére kísért mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható. (8.2.7.p.) 9.fejezet: A vonatok terhelése ⎯ Rendes vonatterhelés fogalma pontosításra került, melynek alapján a Szolgálati menetrendkönyvben megadott terhelés a rendes terhelés. Ha rendes terhelésnél nagyobb terhelésű vonatot kell továbbítani, akkor a tényleges terhelést a Műszaki Táblázatok I. kötete alapján meghatározott legnagyobb terhelés értékéig növelhető. (9.1.p.) ⎯ Műszaki Táblázatok szerinti vonatterhelés megállapításánál rögzítettük, hogy a 2A., 2B., és a 2C. táblázatokban szereplő vonatterhelések közül, a legkisebb értékű lesz a rendes vonatterhelésnél nagyobb terhelés. (9.2.p.) ⎯ Az elegytömeg megállapításánál a szabványtömegek megállapítására a Műszaki Táblázatok I. kötetében lévő adatokat kell felhasználni. (9.4.1.p.)
15
10. fejezet: A vonatok hossza ⎯ A vonatok hosszát kétféle módon féktechnikai, illetve forgalmi szempontból is meg kell állapítani. ⎯ A vonatok féktechnikai szempontból megengedett legnagyobb hosszát az E.2.sz. Fékutasítás tartalmazza. A vonatok összeállításánál a féktechnikai szempontból megengedett legnagyobb vonathosszt kell figyelembe venni és alkalmazni. A vonatok féktechnikai hosszának megállapításánál a mozdonyok hosszának beszámítására vonatkozóan szabályozást készítettünk. (10.3.p.) ⎯ Forgalmi szempontból a vonat tényleges hosszát is meg kell állapítani úgy, hogy a vonat féktechnikai szempontból megállapított hosszához hozzá kell adni a vonattal továbbító mozdony(ok) hosszát is. A vonatközlekedés lebonyolítása során a vonat forgalmi szempontból megállapított hosszát kell figyelembe venni. (10.4.p.) 11. fejezet: A vonatok összeállítása ⎯ Az ingavonatok összeállításánál változás, hogy a motorvonat és motorkocsi vonatkozásában nincs előírás a besorozható személykocsik darabszámára. Az új előírás szerint: „A motorvonat motorkocsiból, erre a célra létesített személyszállító kocsikból, valamint vezérlőkocsiből áll.” (11.4.p.) ⎯ A személyszállító vonatok összeállításától való eltérés csak a Gépészeti Üzletág engedélye és az általa jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján lehetséges. (11.5.1.p.) ⎯ A vonatok első és utolsó fékes kocsijára vonatkozó szabályozás kibővült azzal, ha besorozott kocsik egyikén sincs kézi-, vagy rögzítőfék. Ebben az esetben az E.2.sz. Fékutasítás előírásai alapján a mozdonyon 4db rögzítősarut kell elhelyezni. (11.9.1.p.) ⎯ Áruként feladott, saját kerekein futó járművek szállításánál megszűnt, hogy a Gépészeti Üzletág köteles a szállítás különleges feltételeiről az érdekelteket értesíteni. (11.20.p.) ⎯ A mozdonyok és szerkocsik besorozására vonatkozó előírások a motorkocsikra, és az ikermotorkocsikra vonatkozó előírásokkal kiegészítésre kerültek. (11.21.p.) 12. fejezet: A vonatszemélyzet helye és létszáma a vonatokon ⎯ A vonatszemélyzet vezénylésénél nincs utalás arra, hogy külön utasítás tartalmazza a vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket. (12.1.p.) ⎯ A mozdonyok és a vonatszemélyzet megrendelésére, illetve lemondására vonatkozó előírások a kijelölt vonatokra vonatkozó előírásokkal kiegészítésre kerültek. (12.2.p.) ⎯ A vonatok közlekedhetőségének felsorolásából a második vontatási dolgozó törlésre került. (12.2.1.p.) ⎯ A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszámának meghatározásánál a CSM szabállyal összhangban a szükséges értekező berendezések a különböző közlekedési esetekre vonatkozóan pontosítva lettek. A szabályozásba felvételre került az EÉVB berendezés mellé az ETCS berendezés is. (12.p.)
16
• Az INTENDON vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés és értekező berendezés esetén az alkalmazható sebesség 80 km/h-ról 100 km/h-ra változott. (12.3.2.p.) • Önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a CSM közlekedésre vonatkozó előírásokat a nem személyszállító vonatok vonatkozásában pontosítottuk. (12.3.3., 12.3.4.p.) • Új előírás, ha az EÉVB meghibásodik, de az éberség ellenőrző funkció jól működik, akkor az alkalmazható sebesség legfeljebb 100 km/h. (12.3.5.p.) • Új előírás, ha az EÉVB meghibásodásával egyidőben az éberségi funkció sem működik, akkor az alkalmazható legnagyobb sebesség a következő állomásig legfeljebb 15 km/h. (12.3.6.p.) • Új és fontos előírás, hogy a vonatbefolyásolásra kiépített vonalakon a rendszeres tolatószolgálatot ellátó mozdonyok, valamint a kiszolgáló vonatokat továbbító mozdonyok kivételével csak a pályaberendezésnek megfelelő, vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt mozdonyok közlekedhetnek. (12.3.11.p.) • A rálátási távolság miatt nem alkalmazható CSM szabálynál változás, hogy nem konkrét munkakörhöz van kötve a figyelőszolgálat ellátása. (12.3.10.p.) • Az új szabályozás konkrétan meghatározza a több vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vezető jegyvizsgáló tartózkodási helyét. (12.6.p.) • Tolt vonatnál a vonatkísérők tartózkodási helyére nem az első fékállás van kijelölve, hanem az „első jármű biztonságos tartózkodásra és jelzésadásra alkalmas helyen köteles szolgálatot végezni.” (12.8.p.) • Változás az utasításban, hogy azoknál a vonatoknál, ahol a mozdonyon csak INTENDON rendszerű vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés van vagy az EÉVB-vel felszerelt mozdonnyal továbbított vonatoknál a vonatbefolyásoló berendezés meghibásodik, de az éberségi ellenőrző funkció jól működi, a távolbalátás korlátozottsága esetén a vonat legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedhet, de nem kell a mozdonyvezető mellett második figyelésre kötelezett dolgozónak szolgálatot teljesíteni. 13. Menetrend ⎯ A menetrend szerepe szövegrésznél megszűnt az értekezés lehetetlensége esetén a sürgős különvonatokat bevezető menetekre vonatkozó előírás.”(13.1.p.) 14. A vonatok forgalomba helyezése, vonatforgalmi értesítések ⎯ Rendkívüli vonatok forgalomba helyezése kiegészítésre került az F. 3. sz. Utasítás vonatkozó előírásaira történő utalással is. (14.3.p.) ⎯ Különvonatot megrendelés alapján kell forgalomba helyezni és közlekedtetni, melyet a PTK FO engedélyez, több Forgalmi Osztály területén közlekedő vonatok esetén a Forgalmi Főosztálytól kell engedélyt kérni. (14.3.1.p.) ⎯ Szolgálati vonatok közlekedése esetén a tervezett indulási idő előtt nem 48 órával, hanem legalább 24 órával kell kérni a forgalomba helyezést a PTK FO Forgalomirányítási Alosztályától. (14.3.2.p.)
17
⎯ A vonat számának közlése és megváltoztatása külön-külön kerül tárgyalásra. (14.5., 14.6.p.) ⎯ A vonat számának megváltoztatásánál meghatároztuk, hogy ki és milyen feltételekkel kezdeményezheti a vonatszám megváltoztatását, továbbá az is, hogy mikor és milyen feltételek megléte setén hajtható végre. (14.6.p.) 15. A vonatközlekedés lebonyolítása ⎯ A vonatok fontossági sorrendjében a sorszámozott felsorolás megszüntetésre került. Az új utasításban 1-5. kategóriát határoztunk meg és az egyes kategóriákba tartozó vonatnemeket menetrendi időszakonként a Menetrendi Utasítás tartalmazza. Abban az esetben, ha a fontossági sorrendtől eltérő módon kell egyes vonatokat előnyben részesíteni, akkor erre a forgalmi vonalirányító az érintett üzletági, vállalkozó vasúti társasági irányítókkal egyeztetve külön rendelkezik. (15.1.9.p.) ⎯ A vonatok sebességénél a felsorolás új alponttal bővült, amely meghatározza, hogy nem lehet túllépni: „a szolgálati helyek nem átmenő fővágányain közlekedő vonatoknál a bármely irányból odavezető váltó kitérő irányára engedélyezett – Műszaki Táblázatok II. kötet 7. C. sz. táblázatában meghatározott – és a vonatkozó biztosított főjelzők jelzési képével is kifejezett sebességet” (15.1.10.p. g) alpont. ⎯ A térközrendszereknél megszűnt a szükség-vonatjelentőőri térközi közlekedés és a hozzá kapcsolódó valamennyi előírás. (15.4.1.p.) ⎯ Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságának meghatározása, valamint a berendezés használhatatlansága esetén a vonatközlekedés lebonyolítása teljesen új alapértelmezést és szabályozást kapott. Fontos szempont, hogy a biztosítóberendezési szakszolgálat vagy a forgalmi vonalirányító a területi biztosítóberendezési diszpécserrel történt egyeztetés alapján dönthet vonali berendezést használhatatlanná minősítéséről, majd erről bizonyíthatóan (előjegyzés a Fejrovatos előjegyzési naplóba vagy hangrögzítő berendezéssel ellátott értekező berendezésen történő közlés) köteles értesíteni a forgalmi szolgálattevőt. (15.4.2.1.p.) ⎯ Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a korábbi értelmezési problémák miatt konkrétan meghatároztuk, hogy a vonatokat mindkét közlekedési iránynak megfelelően állomástávolságban kell közlekedtetni. Az előírás értelmezésénél és annak gyakorlati alkalmazásánál figyelembe kell venni azt is, ha a kétvágányú önműködő térközbiztosító berendezéssel felszerelt pályákon a berendezésen a menetirányváltás ugyan lehetetlen, de a menetirányok a helyes vágányokon ún. alapmenetirányban állnak, akkor a vonatokat jelzőkezelés mellett térközben kell közlekedtetni. Ebben az esetben nem tekintjük használhatatlannak a biztosítóberendezést, mivel mind a két közlekedési irányban lehetőség van a jelzőkezelés melletti térközi közlekedés lebonyolítására. (15.4.2.1.p.)
18
⎯ Új előírás az is, hogy az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről értesített mozdonyvezető az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzők jelzéseit köteles figyelmen kívül hagyni. A fehér-vörös árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről külön értesíteni kell a közlekedő vonatok személyzetét (Írásbeli rendelkezés). (15.4.2.2.p.) ⎯ Az engedélykérés- és adás szövegének kiegészítése két új elemmel bővült: • ”a vonat önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt jelfeladásra kiépített pályán jól működő vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB, ETCS) nélkül csak mozdonyvezetővel közlekedik, és • a szállítmánykísérővel közlekedő vonatnál a szállítmánykísérők létszámát” (15.8.5.11.p.) ⎯ A két állomás közötti az értekezés lehetetlensége és jól működő ellenmenetet kizáró biztosítóberendezés megléte esetén a szabályozás kiegészítésre került azzal, hogy: „egy- és kétvágányú pályán egyaránt az a forgalmi szolgálattevő indíthat vonatot, akinek a berendezés jelzőkezelés melletti közlekedést tesz lehetővé.” (15.8.8.p.) ⎯ A mozdonyvezető teendőire vonatkozó szabályok új elemekkel lettek kiegészítve. A mozdonyvezető részére konkrétan meghatároztuk azokat az eseteket, amikor az útátjáróhoz való közeledéskor Figyelj- jelzést köteles adni és a vonat sebességét úgy köteles szabályozni, hogy a vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h sebesség legyen. Az egységes értelmezés és gyakorlati alkalmazás miatt meghatározásra került az is, hogy a mozdonyvezető az előbbiekben említett csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességet mikor növelheti. Új előírásként jelenik meg a mozdonyvezető teendőinél, ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér jelzés nem szüntethető meg, illetve, ha a teljes sorompó használhatatlan és a sorompó rudak nyitott helyzetben vannak és erről a vonatszemélyzet értesítették, akkor az útátjárót megközelíteni — az útátjárótól számított megközelítőleg 30 méterre — legfeljebb 5 km/h sebességgel lehet. (15.9.5.p.) ⎯ Csökkent azoknak az eseteknek a száma, amikor az Írásbeli rendelkezés szövegét a vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló köteles a többi beosztott vonatkísérővel, élőszóval közölni. Az új előírások alapján a vonali tolatásvezetőnek, vezető jegyvizsgálónak nem kell értesítenie a többi beosztott vonatkísérőt: • a helytelen vágányon való közlekedésről, • a visszajelentés elmaradásáról, • a foglalt vagy részben járható vágányra történő bejárásról, • a vonat megtolásáról, • a tolómozdonnyal történő közlekedésről (15.16.3.2.p.) ⎯ A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazására vonatkozó előírások átdolgozásra kerültek. Új elemként jelenik meg, hogy nem vonatot, hanem annak mozdonyvezetőjét hatalmazzuk az indításra, illetve áthaladásra. Ehhez kapcsolódóan a fogalom meghatározások között új fogalomként jelenik meg a „felhatalmazás”.
19
• Új felhatalmazási módként került felvételre az „előzetes jelzőkezeléssel, közvetett módon” történő felhatalmazás. Ebben az esetben közös vagy csoport kijárati jelzővel rendelkező szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló nem személyszállító vonatnál a felhatalmazást a vezető váltókezelő, váltókezelő végzi közvetett módon. • A felhatalmazás módozatainál figyelembe kell venni a Szolgálati menetrendkönyv 2. sz. rovatába alkalmazott új jelet, amely alapján a vonat mozdonyvezetőjének a felhatalmazását a forgalmi szolgálattevő előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel végzi. (15.17.p.) ⎯ A felhatalmazással kapcsolatban új előírás a vezető jegyvizsgálók számára, hogy Indulásra készen jelzést a vonat menetrendszerinti indulási ideje előtt nem adhat. (15.17.3.p.) ⎯ A központi ajtóműködtetésű vonat mozdonyvezetője az ajtók bezáródása után a visszapillantó tükörből vagy a külső kamerák által közvetített képet rögzítő monitorról győződik meg, hogy a vonatkísérő személyzet felszállt-e a vonatra. (15.1.7.4.1.p.) ⎯ A várakozás postakezelésre vonatkozó előírások megszüntetésre kerültek. ⎯ A vonatok megállási helyére vonatkozó előírások között külön szabályoztuk a személyszállító vonatok rendkívüli ok miatti, utasperonnal nem rendelkező vágányra történő bejáratásának feltételeit. Az ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányra bejáró vonatok sebességének szabályai az E. 2. sz.. Fékutasításból átemelésre került, szigorítva azzal, hogy a vonat sebessége az ütközőbaktól számított 100 méteren belül legfeljebb 15 km/h lehet. (15.1.8.5.1., 15.18.5.2.p.) ⎯ A menetrend szerint áthaladó vonatok megállítására vonatkozó előírásokat pontosítottuk és korszerűsítettük, különös tekintettel a folytatólagos elrendezésű, több pályaudvarral rendelkező szolgálati helyekre. A szolgálati helyek jelfeladásra kiépített és ki nem épített vágányait, valamint a menetrend szerint áthaladó vonatok megállításának módját ÁVU-ban kell szabályozni. (15.18.7.2.p.) ⎯ A vonatfogadásra kötelezett egyen és formaruhát viselő dolgozók vonatfogadási kötelezettségéhez kapcsolódó, tisztelgésre vonatkozó előírás megszüntetésre került. ⎯ Közlekedés továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők mellett című alfejezetben a fehér-vörös árbocú főjelző Megállj-jelzése melletti megállás nélküli elhaladására vonatkozó előírások az alkalmazható értekező berendezések körével kibővítésre kerültek. A hatályos F.1. sz. Jelzési Utasítás „Eljárás, ha a jelző használhatatlan” című előírásaival kapcsolatban értelmezési problémát jelentett az, hogy milyen esetben kell értesíteni a vonatszemélyzetet a Hívójelzéssel felszerelt főjelzők használhatatlanságáról. Az új előírás alapján csak akkor kell értesíteni a vonatszemélyzetet a Hívójelzéssel felszerelt főjelző használhatatlanságáról, ha a Hívójelzést adó berendezés is használhatatlan, mivel ebben az esetben a főjelzőt Hívójelzéssel fel nem szereltnek kell tekinteni és a közlekedést ennek megfelelően kell szabályozni. (15.19.1.1.p.)
20
⎯ Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályák Hívójelzést adó kijárati jelzői utáni közlekedésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályákon is akkor, ha mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a térközbiztosító-berendezés használhatatlanságáról. (15.19.1.4.p.) ⎯ Munkavonatok közlekedésének szabályainál változás, ha a munkavonat vonatszámban elegyet is továbbít Menetigazolványt vagy Menetlevelet kell vezetnie és nincs hivatkozás a D.2. sz. Utasításra. (15.21.2.5.p.) ⎯ A visszatérő munkavonatot csak akkor kell értesíteni a bejárai irányról, ha nem biztosított szolgálati helyre, állomásra jár be. (15.21.2.11.p.) 16. fejezet Szolgálat a vonatoknál ⎯ A vonatkísérő személyzet a felszerelési tárgyainak elhelyezésére nem a szolgálati szakasz van megjelölve, hanem a vontatójármű vezetőállása. (16.1.1.3.p.) ⎯ A központi ajtóműködtetésű kocsikból összeállított személyszállító vonatoknál az ajtók működtetésére vonatkozó szabályoknál egységes kifejezést használjuk az új utasításban „távműködtetésű kocsiajtók”. (16.2.1.1.p.) ⎯ ”Eljárás, ha a vonatnál jelzési hiányosság van” című szabály a hatályos F.1. sz. Jelzési Utasításból került át. Változás a szabályozásban, ha a vonat elején egyetlen lámpa sem világít szabályozásnál a nyíltvonalról nem 15 km/h sebességgel, hanem 25 km/h sebességgel folytathatja útját. (16.2.6. p.) ⎯ „Eljárás, ha a mozdony hangjelzést adó berendezése elromlott” című szabályozás a hatályos F.1. sz. Jelzési Utasításból került át. (16.2.7. p.) ⎯ „Eljárás sérült pályarész felfedezésekor” című szabályozás a hatályos F.1. sz. Jelzési Utasításból került át. Új előírás, ha a vágány vagy pályarész a sérülés ellenére még járható, azon legfeljebb 5 km/h sebesség alkalmazható mindaddig, amíg a pályafelügyeletet ellátó szakember magasabb sebességet nem engedélyez. Ha a felfedező nem tud a járhatóság felől dönteni, akkor az előre nem látott vágányzárra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (16.2.8. p.) ⎯ „A vonatszemélyzet teendői” című résznél változás, hogy az érkező segélymozdony vagy segélyvonat részére a Megállj-jelzést olyan helyről és úgy kell adni, ahonnan a segélymozdonyt, segélyvonatot annak megállítása után biztonságosan a vonathoz lehet kísérni. (16.3.2.1. p.) ⎯ A vonat átadására vonatkozó szabályozások egyszerűsítésre kerültek, mivel a részletes rendelkezéseket külön utasítás tartalmazza. (16.4.3. p.) ⎯ A mozdonyok vezetőállásán történő utazásra jogosultak körénél változás, hogy a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjainak utazásához nincs szükség a szolgálati felsőbbség engedélyére. A szállítmánykísérők Szállítmánykísérői lapjuk alapján tartózkodhatnak a mozdonyon. (16.6.1. p.)
21
17. fejezet Menetigazolvány, Menetlevél ⎯ A menetigazolvány fajtáinál ismételten megkülönböztetjük a nagy alakú és kisalakú változatot, továbbá meghatározásra került, hogy mikor kell kis alakú Menetigazolványt vezetni. (17.2. p.) ⎯ Menetlevél nyomtatványnál pontosításra került, hogy mely vonatnál kell vezetni ezt a nyomtatványt, és hol találunk rá előírásokat. (17.4. p.) ⎯ Az új utasítás nem tartalmazza a menetokmányok felülvizsgálatára és az esetleges hibák tárgyalására vonatkozó előírásokat. 18. fejezet Lassúmenetek, építési- és fenntartási munkák, vágányzárak ⎯ 18.1.3. és a 18.1.4. pontoknál meghatározásra került, hogy ezek a rendelkezések az előre nem látott ideiglenes lassúmenetekre érvényesek. ⎯ A „Kimutatás az állandó- és ideiglenes lassúmenetekről” kimutatás „Megjegyzés” rovatába írandó megjegyzéseknél változás, ha a korlátozás hídprovizóriumra vonatkozik, akkor „Provizórium” szót kell beírni. (18.1.6. p.) ⎯ Az állomási és mozdonyszemélyzet értesítésére szolgáló kimutatások Szolgálati menetrendkönyv szerinti csoportosítását a Menetrendi Utasítás tartalmazza. (18.1.8. p.) ⎯ A vonatforgalmat nem érintő, nem vágányzár keretében végzendő munkákra vonatkozó előírások a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében jelentősen változtak. Külön szabályozás készült az elsodrási határon kívül végzett, valamint az elsodrási határon belül végzett munkákra, különös tekintettel a munkavégzés megkezdésének és befejezésének előjegyzésére, valamint a munkát végzők biztonságára. (18.2., 18.3. p.) ⎯ Állomáson nem vágányzár keretében végzett munkálatoknál az előírásokat külön kiegészítettük a tolatószemélyzet és a váltókezelői szolgálati helyiségekben dolgozók értesítésével, a technológiai és/vagy munkabiztonsági sebességkorlátozásról szóló értesítési kötelezettséggel. (18.3.2. p.) ⎯ Az „Egyéb rendelkezések” között szabályoztuk, hogy ha munkabiztonsági szempontból indokolt, valamint 120 km/h pályasebesség felett az elsodrási határon belül bármilyen tevékenység csak vágányzár keretében végezhető. (18.3.3. p.) ⎯ Előre nem látott vágányzár akkor válik szükségessé, ha valamely vágány vagy pályarész rendkívüli ok miatt járhatatlanná válik, vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy a forgalom lebonyolításában zavart okoz. A biztosítóberendezési kikapcsolás szükségességét megállapító dolgozó a kikapcsolást, a forgalom biztonságos lebonyolításával kapcsolatosan teendő intézkedéseket köteles egyeztetni az érintett állomásfőnökkel, vagy megbízottjával és azt, valamint a munka megkezdésének, befejezésének időpontját a Fejrovatos előjegyzési naplóba előjegyezni. A munkát csak a biztonsági intézkedések megtétele után szabad megkezdeni. (18.4.7. p.) ⎯ Ha a két állomás között a pálya járhatatlanná válik, a felfedező dolgozó köteles haladéktalanul értesíteni a szomszédos állomások forgalmi szolgálattevőit. Az új utasítás nem írja elő, hogy fedezni kell a pályát, és az értesítés módját. (18.4.7.1. p.)
22
⎯ A forgalmi szolgálattevők a vágányzár lemondását csak akkor vehetik tudomásul, ha a berendezéseket lepróbálták, és azok a vágányzári utasításban foglaltaknak megfelelően működnek. (18.4.10.1. p.) ⎯ Állomásokon a vágányzár, feszültségmentesítést nem kell külön falitáblára felírni. (18.4.12. p.) 19. fejezet A forgalmi szolgálat végzése télen ⎯ A D.4. sz. utasítás rendelkezésein kívül figyelembe kell venni a Hálózati szintű téli forgalmi rendelkezéseket is. (19.2. p.) ⎯ A Forgalmi Főosztály által szabályozandók közül töröltük, hogy: „a rakodásokat úgy, hogy vonattorlódás a segélyútirányokon se következzék be”. (19.2.2. p.) ⎯ Hótorlaszban elakadt vonat fedezésére vonatkozó szabályok megegyeznek a vonatok fedezésére, védelmére vonatkozó előírásokkal. A hótorlaszban elakadt vonat kiszabadítása céljából közlekedő segélymenet személyzetét az elakadt vonat pontos helyéről Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell. (19.2.7. p.) 20. fejezet Rendkívüli események ⎯ Rendkívüli esemény fogalma a fogalom meghatározások közé került. ⎯ Hosszabb ideig tartó forgalmi akadály esetén pontosítottuk a szükséges értesítések adására vonatkozó előírásokat. (20.4.1.p.)
23
F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 1.sz. Függelék ⎯ A fővonalak felsorolásának címe az új utasításban „fővonalként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása”. 2.sz Függelék ⎯ A kiegészítő utasítások és segédkönyvek jegyzékét aktualizáltuk. A felsorolásból töröltük a D.1.sz. Utasítást és a D.5.sz. Utasítást, új utasításként felvételre került a Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás és a Vagyonvédelmi Utasítás. 3.sz. Függelék ⎯ A PTK FO a helyi viszonyok figyelembevételével határozza meg, hogy a pályaelágazáson milyen vizsgával rendelkező forgalmi dolgozó végezhet szolgálatot. (3.1.p.) 4.sz. Függelék ⎯ „Az ÁVU mellékletét képező helyszínrajzon a létesítmények nevét, jelölését, valamint a forgalmi szempontból figyelembe veendő egyéb adatokat fel kell tüntetni.” A létesítmények jelölésére vonatkozó előírásokat új utasításból töröltük. (4.1.1. p.) ⎯ Az ÁVU-ban szabályozandó rendelkezéseket a függelékbe bedolgoztuk (4.1.3. p.) ⎯ Az ÁVU mellékleteinek felsorolását a függelékbe bedolgoztuk (4.1.4. p.) ⎯ A PTK FO által készítendő Végrehajtási Utasítások körét kiegészítettük: • ha a szolgálati helyeken, vonalrészeken, vonalakon a szolgálatot a helyi viszonyok miatt nem lehet különleges helyi intézkedések nélkül ellátni. • Keskeny nyomtávolságú vonalakon az 1 vagy 2 egység visszajelentés vétele előtti közlekedésének szabályozását, illetve a vonattalálkozás szabályozását bejárati jelzővel nem rendelkező olyan állomáson, ahol a forgalmi szolgálattevő egyedül végez szolgálatot. (4.2. p.) 5.sz. Függelék ⎯ Az új utasításban a fejezet címe „Központi forgalomirányításra és központi forgalomellenőrzésre berendezett vonalakra, valamint a távkezelt, távvezérelt szolgálati helyek forgalomszabályozására vonatkozó általános rendelkezések”. ⎯ A függelékben elkülönítésre kerültek a KÖFI és KÖFE, a távkezelt, távvezérelt szolgálati helyekre vonatkozó rendelkezések. ⎯ A függelék a KÖFI és KÖFE vonalakra vonatkozó általános rendelkezéseket szabályozza, ezáltal megszűntek a különböző vonalak és vonalrészek közötti szabályozások és átfedések. A KÖFI, KÖFE vonalakra és azok szolgálati helyeire vonatkozó konkrét előírásokat az ÁVU-ban, illetve vonali VU-ban kell szabályozni. (5.1. p.) ⎯ KÖFI vonalakon a mozdonyokat mozdonyrádióval és pályatelefonnal, vagy mobil telefonnal és pályatelefonnal kell ellátni. (5.1.5. p.)
24
⎯ A KÖFI, KÖFE vonalak és szolgálati helyek felsorolását a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata tartalmazza. (5.3.1. p.) ⎯ Külön előírások tartalmazzák a távkezelt, távvezérelt szolgálati helyek forgalomszabályozására vonatkozó általános rendelkezéseket. (5.4. p.) ⎯ A forgalomszabályozó és a hozzá tartozó távkezelt, távvezérelt szolgálati helyek felsorolását a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata tartalmazza. (5.5.8. p.) 6.sz. Függelék ⎯ A függelék új címet kapott „Mellék- és keskenynyomtávolságú vonalakra, továbbá az egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására vonatkozó eltérő rendelkezések”. ⎯ Egyszerűsített forgalmi szolgálat fogalom meghatározásánál az új utasításban az ilyen vonalakon közlekedtethető vonatok sebessége 60 km/h-ról 80 km/h-ra változott. A kijelölt vonalak és szolgálati helyek felsorolását a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata tartalmazza. (6.2.2. p.) ⎯ Forgalomszabályozó forgalmi szolgálattevő fogalom meghatározása teljesen új értelmezést kapott. „Mellékvonali forgalomirányításra, valamint egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására berendezett, illetve kijelölt vonalak forgalomszabályozó állomásain forgalmi tevékenységet ellátó forgalmi szolgálattevő. A MEFI, MERÁFI vonalak Vonali Végrehajtási Utasításában előírtak szerint ellátja a MEFI, MERÁFI irányító feladatokat is.” (6.2.3. p.) ⎯ Forgalomszabályozó (rendelkező) állomások kijelölését a PTK FO végzi. (6.2.4. p.) ⎯ Személyzet nélküli szolgálati hely az új utasításba nem szerepel a fogalom meghatározásba. ⎯ A két egymástól független értekezési rendszerre vonatkozó előírások közé bedolgozásra került az állomásközi távbeszélő illetve a pályatelefon is. (6.5.2. p.) 7.sz. Függelék ⎯ Közlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezések előjegyzésére vonatkozó felsorolásba felvettük a vonatvizsgálat és a fékpróba megtartásáról szóló értesítési kötelezettségre vonatkozó előjegyzéseket is. (7.1. p.) ⎯ A Fejrovatos előjegyzési napló vezetése alfejezetbe két új bekezdésben szabályoztuk a napló vezetésére használható íróeszközöket. Új előírás a váltókezelők, sorompókezelők, jelzőőrök, megálló-rakodóhelyek állomáskezelői, térközőrök és vonatjelentőőrök Fejrovatos előjegyzési naplójának vezetésére vonatkozó rendelkezések, melyek a naplók borítójának belső oldalán találhatók. A kitöltésre vonatkozó eltéréseket Végrehajtási Utasításban kell szabályozni. (7.2. p.) ⎯ A Fejrovatos előjegyzési naplóba az időjárási változásokat akkor kell előjegyezni, ha „időjárási viszonyokba bekövetkezett változás” van. A hőmérsékletre vonatkozó előjegyzések megszüntetésre kerültek. (7.2.1. p.) ⎯ Szabályozás készült, hogy a Fejrovatos előjegyzési napló 13. sorszámú rovatába mikor kell előjegyezni a fővágányok elfoglalását és felszabadítását. (7.2.3. p.)
25
8.sz Függelék ⎯ A váltók számozására, a jelzők, sorompók, kisiklasztósaruk és vágányzárósorompók jelölésére vonatkozó előírásokat a Magyar Államvasutak Műszaki és Üzemi Szabályzatából a függelékbe átemeltük. (8.3. – 8.5. p.) 11.sz. Függelék ⎯ A hatályos függelékben a kétvágányú pályára vonatkozó szabályozást az új függelékben kiegészítettük a „két- és többvágányú, valamint párhuzamos egyvágányú pályákra” vonatkozó előírásokkal is. (11.1.1.p.) ⎯ Előírást készítettünk a vonatszemélyzet által észlelt hiba illetve rongálás esetén teendő intézkedésekre. (11.2.1.p.) ⎯ Pontosítottuk a sorompó meghibásodás időpontja kezdetének kiszámítását. „A meghibásodás kezdeti időpontján a felfedezés időpontját kell érteni.” (11.2.7.p.) ⎯ Változás, hogy az előre látható kikapcsolás vagy útátjáró lezárása esetén a munkát végző vagy végeztető szakszolgálat köteles az ÚTINFORM részére a szükséges közleményt leadni. (11.4.1.p.) 13.sz. Függelék ⎯ 13.1. pont utolsó bekezdése az alábbiak szerint változott: „Az ilyen kocsik után — ha közvetlenül mögöttük nincsen tolómozdony — legalább 2 védőkocsit kell besorozni.”A hatályos függelékben, több esetben értelmezési problémát jelentett a megfogalmazás. ⎯ 13.3.pontban a veszélyes árut szállító tartálykocsikon alkalmazott zárak nem MÁV zárak, hanem az érintett vállalkozó vasúti társaság által alkalmazott zárak. ⎯ 13.7. pontban a védőkocsiként használt kocsinál nem írjuk elő, hogy 2, 4 vagy többtengelyű üres vagy rakott kocsinak kell lenni, hanem „olyan kocsit szabad használni, amely védelmet nem igényel”. 14.sz. Függelék ⎯ A hatályos függelékben a menetrendábrát nem szemléltetjük külön ábrával. 15. sz. Függelék ⎯ 15.1. pont alapján a Menetrendi segédkönyv nem I-VII. kötetben, hanem I-III: kötetben kerül kiadásra. ⎯ 15.2. pontban a Menetrendi segédkönyv 7. táblázatának tartalmát kiegészítettük: • a KÖFI, KÖFE vonalak felsorolásával, • az egyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett szolgálati helyek felsorolásával, • a távkezelt és távvezérelt szolgálati helyek felsorolásával, • azon szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen nem teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezett állomási dolgozó. ⎯ 15.3. pontban a rendkívüli vonatok operatív számcsoportjait az új előírások alapján az 5. táblázat tartalmazza. A sebességi csoportoknál felvételre került a 80-140 km/h sebességi csoport is.
26
⎯ A Menetrendi segédkönyvet és a Szolgálati menetrendkönyveket bemutató mellékletek töröltük. 17.sz. Függelék ⎯ A vonalak átnézeti térképét és a belföldi vonatszámozási körzeteit és zónáit bemutató mellékleteket töröltük. 21.sz. Függelék ⎯ Szigorítás, hogy a tolómozdony és a vonat utolsó kocsija között továbbított jármű nem lehet. (21.5.3.p.) 22.sz Függelék ⎯ Az Írásbeli rendelkezések szövegmintáit tartalmazó Gy.412-226/1998.FTO sz. rendelkezést aktualizáltuk, kiegészítettük és a függelékbe bedolgoztuk. A függelék két alfejezetből áll, egyik az ideiglenes lassúmenetekkel kapcsolatos értesítéseket, a másik a függelék és az utasítások előírásai alapján szükséges értesítéseket tartalmazza. 23.sz Függelék ⎯ 23.2.1. pontban az üzembiztonsági munkák végzésénél a 4 óra időtartam megszüntetésre került. Új alpontként került felvételre az idegen fél, külső vállalkozás által végzett tevékenység. ⎯ 23.2.3. pontban új előírás, hogy az átszállásos vágányzárakra vonatkozó kérelmek benyújtásának határideje a tervezett munkálatok megkezdése előtt 60 nap. ⎯ A MÁV ZRt. vonalhálózatán végzendő idegenfeles vágányzárak, feszültségmentesítések lebonyolítására vonatkozó előírásokat pontosítottuk. (23.2.5.p.) ⎯ A forgalmi technológiák készítésére vonatkozó előírások között új vonatnemként szerepelnek: EN, ICR, EUC vonatok. (23..3.3.2.p.). ⎯ 23.3.3.5. pontban az átszállásos vágányzárakra vonatkozó 60 napos időintervallumot forgalmi technológiák elkészítésénél is figyelembe kell venni. 24.sz. Függelék ⎯ 6. táblázatban nem az egyállítóközpontos állomásokat kell szerepeltetni, hanem a PTK FO által kijelölt valamennyi olyan állomást, ahol a kijárati jelző, fedező-, és a kezdő térközjelző használhatatlansága vagy kezelésének tilalma esetén nem kell kézijelzést adni a használhatatlan vagy nem kezelt főjelző mellett. ⎯ 8. táblázatba felvételre került a „V” betűs jelzővel rendelkező szolgálati helyekre” vonatkozó kimutatás.
27
27.sz Függelék ⎯ 27.1.1.1. pontban az általános érvényű engedélyen a típusküldeményt, valamint egyéb küldeményt kell érteni. ⎯ 27.1.1.2. pontban a rendkívüli küldeményt csak előzetes engedély alapján szabad vasúti fuvarozásra felvenni, illetve átvenni, engedélyt az érintettek részére nemzetközi és belföldi fuvarozásnál egyaránt a FFO Üzemirányítási Osztály adja ki. Az előzetes engedély kiadásának szabályai nem vonatkoznak az általános érvényű engedéllyel rendelkező küldeményekre. ⎯ 27.1.1.5. pont nem szabályozza a csökkentett sebességre vonatkozó előírásokat, mivel azokat a H.6.sz. Utasítás tartalmazza, így csak utalunk rá. ⎯ 27.1.2. pontok teljesen új szabályokat tartalmaznak az értesítésekre vonatkozóan. Az írásban történő értesítésekre a SZIR rendszert kell felhasználni. A SZIR terminállal nem rendelkező állomások értesítésére külön leszabályozás készült. ⎯ 27.3.2. pont az egyedi továbbítási engedélyben foglaltakat az ÜK a SZIR rendszer felhasználásával idejében köteles közölni az érdekelt központi forgalomirányítóval, forgalmi vonalirányítóval és az érintett szakágakkal. ⎯ 27.3.3. pontban újra szabályoztuk az értesítési kötelezettségeket arra az esetre, ha a rendkívüli küldemény továbbításánál pályafenntartási műszaki munkavállaló is szükséges, illetve ha a továbbítás a villamosított vonalakon feszültségmentesítést is igényel. ⎯ 27.4.4. pont új előírásai alapján valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a túlsúlyos küldemények továbbítása esetén az állomásra vonatkozó korlátozásokat. 28.sz. Függelék ⎯ 28.3.3. pontban az intézkedési rovatba történő bejegyzésből kimaradt a kézijelzés adása vagy elrendelése. 29.sz. Függelék ⎯ 29.1.4.4. pontban változás, hogy a próba műszaki vezetője a vele szemben támasztott szakképzettség és gyakorlat megléte esetén az érvényes utasítások és a próba engedélyezési rendelkezés keretein belül a próba ügyében utasításokat adhat a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozónak. ⎯ A hatályos utasítás 29.34. pontja megszüntetésre került. 30.sz Függelék ⎯ Új előírásokat dolgoztunk be „A tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos, valamint a síktolatásra berendezett rendező-, illetve egyéb pályaudvarokon” címmel és tartalommal. ⎯ 30.2.3.1. pontban a rátolási sebesség növelésére vonatkozó esetek közé új c) alpontként felvételre került „a rossz futási tulajdonsággal rendelkező (pl. siklócsapágyas) kocsicsoportnál” szövegrész. ⎯ 30.3.1. pont utolsó előtti bekezdésében a kézifékek kezelésének szabályai az alábbiak szerint változtak „minden megkezdett 5 kocsinként 1-1 kéziféket kell kezelni, tehát 6 kocsi esetén már 2, illetve 13 kocsinál már 3 kéziféket kell kezelni.”
28
⎯ 30.3.4.1. pontban a féksaru használhatatlanságára vonatkozó felsorolás két új felsorolással egészült ki: • „a sarufej és a sarutalp közötti szegecskötés meglazulását, • a csszótelp sínnel érintkező oldalának 5%-nál nagyobb felületén fémfelrakodás van.” ⎯ 30.3.8. pontjában a gurítási korlátozások közé újként került felvételre: „Ennél nagyobb kocsicsoportok esetén 3(4 tengelyes), illetve 5(2 tengelyes) kocsinként további 1-1 kocsi kézifékjét kell a gurított járművek megállítására kezelni”. 31.sz. Függelék ⎯ Átdolgoztuk és aktualizáltuk „A munkavonatok (munkagépek) közlekedésének szabályozása a vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon című szabályozást, melyből az FKG és FVFG munkákra vonatkozó részeket töröltük, mivel azok a Pálya- és Mérnöki Létesítmények Főosztálya által újból kiadandó FKG Technológiai Utasításába kerülnek bedolgozásra. Az előírások közé bedolgoztuk a „Munkavonatok (munkagépek) közlekedésének szabályozása vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon című 1/2005. (I. 28. MÁV Ért. 4.) P.Főig. utasítást. 32.sz. Függelék ⎯ Új függelékben szabályoztuk a Biztonsági betétek alkalmazására vonatkozó előírásokat. 33.sz. Függelék ⎯ Új függelékben szabályoztuk a Ro-La forgalom bevezetésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat.
29
