F I G Y E L Ő HÍ R E K

FIG YELŐ

HÍ R E K

A z E N SZ genfi irodájának szervezésében 1967. decem ber 5— 8. k özölt tartotta meg első ülését az Európai Dem ográfusok K onferenciája. A z ülést dr. Vladimir Velebit, az E G B főtitkára nyitotta meg. A tanácskozás célja az európai dem ográfiai adatok egységesítése és az európai dem ográfiai kutatások összehangolása volt és elsősorban a term ékeny­ ségi, a családtervezési, a halandósági és a vándorlási statisztikai adatok de­ m ográfiai felhasználás céljára történ ő egységesítését, a kutatások összehango­ lása terén pedig első lépésként az öregkorúak helyzetére v on atk ozó dem ográ­ fiai és szociológiai, valam int gazdasági jellegű kutatások m egindítását, ill. a regionális népesség-előreszám ítások módszereinek finom ítását tárgyalták meg. A z E urópai Dem ográfusok K onferenciája első ülését to v á b b i tanácskozá­ sok követik, melyeken az említett kérdések tov á b b i részleteit, illetve új p rob­ lém ákat vitatnak meg. A z E urópai Dem ográfusok K onferenciája a tanácskozás elnökévé D. V. Glass professzort, alelnökévé dr. Szabady Egont, a K özp on ti Statisztikai H i­ vatal elnökhelyettesét, a K S H N épességtudom ányi K utató Intézet igazgató­ ját, rapportőrré pedig V. G. Valaoras professzort választotta meg. * Ing. Jan Marcele, a Szlovák Statisztikai H ivatal elnökhelyettese és Ing. Ladislaw MIikus, a H ivatal Dem ográfiai osztályának vezetője 1967. decem ber 6— 8. k özött Magyarországon ta rtózk od ott. Itt-tartózkodásuk során látogatást tettek a K özp on ti Statisztikai H ivatal Népesedési és Szociálisstatisztikai fő­ osztályán, a N épességludom ányi K u tató Intézetben és a K S H K önyvtárában. * A Francia Köztársaság K ülügym inisztérium ának meghívására dr. Sza­ bady E gon, a K S H elnökhelyettese, a N épességtudom ányi K u tató Intézet igaz­ gatója, 1967. december 11— 17. k özött Párizsban ta rtózk odott, ahol a francia dem ográfiai kutatások jelenlegi helyzetét és problém áit, valam int a demográfia oktatásának kérdéseit tanulm ányozta a Francia D em ográfiai Intézetben (IN E D ) és több egyetemen. Dr. Vukovich György, a K S H Népességtudom ányi K u tató Intézetének igazgatóhelyettese az angol— m agyar kultúrcsere-egyezm ény keretében 1968. január 6— 20. k özölt L ondonban és Leedsben tanulm ányozta az angol dem og­ ráfia időszerű problém áit és kutatási területeit. A L ondon School o f E conom ics

F I GY E L Ő D. Glass professzor által vezetett Népesedési Bizottságában (Population Inves­ tigation Committee) előadást ta rtott a dem ográfiai paraméterek becsléséről, és töb b konzultáción részt v ett a londoni egyetem en, a General Register Office­ ban és a Leeds-i egyetem társadalom tudom ányi intézetében. * A Magyar T udom ányos A kadém ia D em ográfiai Bizottságának Társadalmi és Gazdaságdemográfiai, valam int R eprodukciós m unkabizottsága 1968. feb­ ruár 13-án együttes ülést tartott. A z ülésen, amelyen a bizottságok vezetői, dr. Szabady Egon, a K SH elnökhelyettese, és dr. Acsádi György, a K S H osztály­ vezetője elnököltek, m egjelent Huszár István, a K SH első elnökhelyettese, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára, dr. Kovács András, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Tímár János, a T erv ­ hivatal osztályvezetője, dr. Horn Béta, dr. Horváth Róbert és dr. Ollé Lajos egyetem i tanárok, dr. Hoóz István tanszékvezető docens és a K özpon ti Statisztikai Hivatal, valam int a Népességtudom ányi K u tató Intézet m eghívott munkatársai. A z ülésen dr. Szabady Egon vitára bocsátotta az Életszínvonal Bizottság tém atervéhez a m agyar népesség demográfiai helyzetéről készített értékelés tervezetét. A megjelentek a tervezetet m egfelelő alapnak tartották a végleges értékelés elkészítéséhez. A hozzászólók javaslatokat tettek a ter­ vezési szakaszban alkalm azandó tov á b b i eljárásokra. * A jelen számban befejeztük a Demográfia 10 éves jubileum ára külföldi szerzőktől beérkezett tanulm ányok közlését. A jubileum i dolgozatokat a D e­ mográfia 1967. évi 2., 3 —4. és 1968. évi 1. száma tartalm azza. A szóban forgó tanulm ányok ,,World Views o f Population Problems” cím m el, angol nyelven az Akadém iai K iadó (Budapest) gondozásában, 1968 közepén külön kötetben is megjelennek. * A Szovjetunió F e lső - és K özépfokú Szakoktatásügyi Minisztériuma a M oszk­ vai Á llam i Egyetem en dem ográfiai tanszéket létesíte tt. E m ellett a dem ográ­ fiát nemcsak a közgazdasági, hanem a filozófiai, történettudom ányi, jo g tu d o ­ mányi és pszichológiai karokon is oktatni fogjak. A zt tervezik, hogy a közgaz­ dasági fakultáson a népesedési problém ák m élyrehatóbb tanulm ányozását is lehetővé teszik az egyetem i hallgatók számára. A dem ográfia általános elm éle­ tének tanulm ányozása mellett előadások lesznek a népesedéselmélet és népese­ déspolitika kérdéseiből, a népesedéselmélet tantörténetéből és történeti dem og­ ráfiából, valam int a dem ográfia tárgyaival szoros kapcsolatban levő más tu d o­ mányágak idevágó kérdéseiről. * A K özpon ti Statisztikai H ivatal elnöke a M agyar T udom ányos Akadém ia IX . Gazdaság- és Jogtu d om án yok Osztályával egyetértésben a K S H Népesség­ tudom ányi K utató Csoportja elnevezést a K S H N épességtudományi Kutató Intézetére változtatta. * Dr. Tamásy Józsefet, a K S H N épességtudom ányi K u tató Intézet tudom á­ nyos osztályvezetőjét a családdem ográfiai kutatások terén végzett eredményes munkájáért az M TA IX . Gazdaság- és Jogtu d om án yok Osztálya 1967 decem ­ berében jutalom ban részesítette.

FIGYELŐ

155

ИЗВЕСТИЯ В организации Ж еневского Б ю ро ООН Конференция Е вропейских Демографов провела свое первое совещ ание с 5 по 8 декабря 1967 года. Совещание было открыто В. Велебит, первым секретарём Е вропейской Экономической Комиссии. Целыо совещания являлись унификация европейских демографи­ ческих данных и согласование европейских демографических исследова­ ний и в первую очередь обсуж далась унификация данных плодовитости, планирования семьи, смертности и статистики миграции для целей демо­ графического использования, а в области согласования исследований — начало исследований демографического, социального и экономического характера относительно полож ения пож илых людей и уточнение методов расчетов перспективной численности населения по региям. За первым совещанием Конференции Е вроп ейски х Демографов будут следовать дальнейшие совещ ания, на которы х будут обсуж даться даль­ нейшие подробности указанны х вопросов, а такж е и новые проблемы. Конференция Е вроп ейски х Демографов избрала председателем сове­ щания профессора Д . В. Глас, его вице-председателем — д-ра Эгона Сабади, заместителя председателя Центрального статистического у п р а в ­ ления, директора И сследовательного института но демографии С Ц У , а докладчиком — профессора В. Г. Валаорас. *

Инженер Я н Марчек, заместитель председателя Словацкого Стати­ стического У правления и инженер Ладислав М икуш , начальник демо­ графического отдела управления с 6 по 8 декабря 1967 года пребывали в Венгрии. Во время и х пребывания у нас они посетили Главный отдел демографической и социальной статистики, И сследовательский институт по демографии и П убличную библиотеку ЦСУ В Н Р. * По приглашению М инистерства И ностранных Дел Ф ранцузской Р ес­ публики д-р Эгон Сабади, заместитель председателя Ц СУ , директор И ссле­ довательского И нститута по демографии ЦСУ, с 11 по 17 декабря 1967 года изучал в П ариж е настоящ ее полож ение и проблемы французских демографических исследований, а такж е вопросы преподавания демо­ графии в Ф ранцузском Д емографическим И нституте (IN E D ) и в ряде университетов. Д -р Дьердь Вукович, заместитель директора И сследовательского ин­ ститута по демографии Ц СУ В Н Р . в рамках английско— венгерского кул ь­ турного соглаш ения с 6 по 20 января с. г. изучал актуальные проблемы и области исследования английской демографии в Лондоне и Лидсе. В ком и­ тете по изучению населения (Population Investigation Committee) Л он­ дон ского Экономического Университета (London School oi' E conom ics) он прочитал лекцию об оценке демографических параметров и участвовал в ряде консультаций в лондонском университете, во Всеобщ ем регистрационом бюро (Gegeneral Register Office) и в институте по общественным наукам университета города Лидс. * 13 февраля 1968 года состоял ось общ ее совещание рабочих комитетов по общественной и экономической демографии и по репродукции населения Д емограф ического Комитета В енгерской Академии Н аук. На совещании председательствовали руководители рабоч и х комиссий: д-р Эгон Сабади, заместитель председателя Ц СУ и д-р Д ьердь Ачади, начальник отдела ЦСУ. На совещании присутствовали: Пштван Х уса р , первый заместитель пред­

156

F I G Y E L Ő

седателя ЦСУ, śKyoica Орту таи, первый секретарь Государственного Со­ вета В енгерских Женщин, д-р А ндраш Ковач, начальник отдела Мини­ стерства Здравоохранения, д-р Янош Тимар, начальник отдела Госплана, д-р Бела Хирн, д-р Роберт Хорват , д-р Лайош Олле университетские п р о­ фессора, д-р Иштван Хооз, доцент (заведующ ий кафедрой) и приглашённые сотрудники Ц ентарльиого Статистического Управления и И сследователь­ ского института по демографии I (СУ. На совещании д-р Эгон Сабади предоставил дискуссии прект оценки демографического полож ения Вен­ грии, являю щ ийся частью тематического плана Комитета по жизненному уровню . Собравшиеся сочли проект оценки удовлетворительной базой для составления окончательной оценки. Выступивш ие сделали ряд кон к­ ретных предложений относительно дальнейш их работ, которые будут п р о­ ведены в ходе планирования. * Н астоящ им номером оканчивается публикация статей заграничных авторов, присланных нам по поводу десятилетия ж урнала Демография. Юбилейные стати содерж атся таким образом в номерах 2/1967, 3— 4/1967 и 1/1968. Все стати будут опубликованы, кроме этого, и на английском язы ­ ке в отдельном томе «W orld Views of Population Problem s» в середине 1968 года в издательстве Венгерской Академии Н аук. * М инистерство по высш ему п среднему специальному образованию СССР создало кафедру демографии при М осковском государственном уни­ верситете. Демография кроме этого, будет преподаваться не только на экономическом факультете, но такж е и на ф илосовском, историческом, юридическом и психологическом факультетах. П ланируется, что на экономи­ ческом факультете будет предоставлена возм ож ность студентам для более гл убокого изучения проблем населения. Кроме общей теории демографии лекции будут читаться по вопросам теории населения и политики насе­ ления, по истории теорий населения и по исторической демографии, а такж е по вопросам тех д р у ги х отраслей науки, которые имеют тесные связи с предметом демографии. * Председатель Ц ентрального статистического управления, в согласии с Отделом IX Э кономических и Ю ридических Н а у к Венгерской Акаде­ мии Н аук, изменил название Н аучно-исследовательской группы по демо­ графии па Исследовательский институт по демографии. *

Д -р у Й ож еф у Тамаши, начальнику отдела И сследовательского инсти­ тута по демографии Ц СУ была передана председательская награда председателем Венгерской Академии Н аук в декабре 1967 года за его успеш ную работу в области исследований по семейной демографии.

N E W S T h e first m e e tin g o f th e C o n fe re n ce o f E u r o p e a n D e m o g ra p h e rs w a s h eld u n d er th e a u sp ices o f th e G en eva O ffice o f U n ite d N a tio n s from 5 t o 8 D e c e m b e r, 1967. A n o p e n in g a d d re s w as d e liv ere d b y D r. V la d im ir V eleb it, G en eral S e c re ta r y o f E C E . A im o f th e m e e tin g w as t o sta n d a rd ize th e d e m o g r a p h ic d a ta fo r E u r o p e an d to c o ­ o rd in a te the d e m o g r a p h ic resea rch in E u ro p e . F irst o f all, th e sta n d a rd iza tio n o f the fe r til­ ity , fa m ily p la n n in g , m o r t a lit y an d m ig ra tio n d a ta w as d iscu ssed w ith a v ie w o f m a k in g

F I G Y E L Ő

157

t h e m su ita b le fo r use in d e m o g r a p h y , th en , as a first step o f research c o -o r d in a tio n , the sta r tin g o f d e m o g r a p h ic , s o c io lo g ica l an d e c o n o m ic researches on the situ ation o f th e old an d th e re fin e m e n t o f t h e m e th o d s o f p o p u la tio n p r o je c tio n s b y reg ion s w ere d iscu ssed. T h e fir s t m e e tin g o f t h e C o n fe re n ce o f th e E u r o p e a n D em og ra p h ers w ill he fo llo w e d b y fu rth e r m e e tin g s a t w h ic h n ew d eta ils o f t h e p ro b le m s m e n tio n e d an d n ew p ro b le m s resp ., w ill b e d iscu ssed . A t th e C o n fe re n ce o f E u ro p e a n D e m o g ra p h e rs P ro fe sso r D . V . Glass w as e lected ch a irm a n o f th e m e e tin g , D r. E g o n S zabady, D e p u ty P re sid en t o f th e H u n g a ria n Central S ta tistic a l O ffice , D ir e c t o r o f th e R e se a r c h In s titu te fo r P o p u la tio n S tu d ies a cte d as v ic e ­ ch a irm a n , an d P r o fe sso r V . G. V ala oras w as e le cte d ra p p o rteu r. *

E n g . J a n M a rcek , D e p u ty P resid en t o f th e S lo v a k S ta tistica l O ffice , an d E n g . L a d islaw M ik u s , C h ief o f th e S e ctio n fo r D em o g r a p h y o f th e sam e O ffice , s ta y e d in H u n g a r y fro m 6 t o 8 D e c e m b e r, 1907. D u rin g th e ir s ta y here t h e y v is ite d th e D e p a r tm e n t fo r P op u la tion a n d S ocia l S ta tistics o f th e C entral S ta tistica l O ffice , th e D e m o g ra p h ic R e se a r c h In stitu te an d th e L ib r a r y o f t h e C entra! S ta tistica l O ffice . *

A t th e in v ita tio n s o f th e M in istry o f F o re ig n A ffa ir s o f th e R e p u b lic o f F ra n ce, D r. E g o n S zabady, D e p u t y P re s id e n t o f th e C en tral S ta tistic a l O ffice , D ir e cto r o f th e D e m o g ra p h ic R e se a r c h In s titu te , stu d ied th e p re se n t situ a tio n an d p ro b le m s o f F ren ch d e m o g r a p h ic research as w e ll as the p ro b le m s o f t e a c h in g d e m o g r a p h y in th e F ren ch D e m o g ra p h ic In s titu te ( I N E D ) a n d at several u n iv ersities in P aris, fr o m 11 t o 17 D e c e m ­ ber, 1907.

* D r. G yörg y V u kov ich, D e p u t y -D ir e c t o r o f th e D e m o g ra p h ic R e se a r c h In s titu te o f t h e H u n g a ria n C entral S ta tistic a l O ffic e stu d ie d in L o n d o n an d L eed s betw een 0— 20 J a n u a ry 1968 so m e p ro b le m s an d research s u b je c ts o f E n g lish d e m o g r a p h y . D u rin g h is s t a y he w a s h a v in g ta lk s w ith P ro fesso r Glass a t the L o n d o n S c h o o l o f E c o n o m ic s , as w ell as w ith t h e sta tistica l s t a ff o f th e G en era l R e g is te r O ffic e , an d a t th e In s titu te o f S ocia l S tu d ies, U n iv e r s it y o f L eed s.

* On F e b r u a r y 13, 1968, th e W o rk in g G ro u p fo r S o cia l an d E c o n o m ic D e m o g ra p h y a s w ell as th e W o r k in g G r o u p fo r R e p r o d u c t io n o f th e D e m o g ra p h ic C om m itte e o f th e H u n garian A c a d e m y o f S cien ces h eld a jo in t session a t w h ich . D r. E g o n Szabady, D e p u ty P resid en t o f th e C entral S a tistica l O ffice , an d D r. G y ö rg y A c s ádi, C h ief o f S e ctio n o f th e C entral S ta tistica l O ffice , p resid ed . T h e session w as also a tte n d e d b y Istvá n H u szá r, F irst D e p u t y P resid en t o f t h e C entral S ta tistica l O ffice , M rs . Z suzsa O rtutay, G en era l S e cre ta ry o f th e N a tio n a l C ou n cil o f H u n g arian W o m e n , D r. A n d rá s K ov á cs, H e a d o f D e p a r tm e n t ar th e M in istry o f H e a lth , J á n os T ím ár, C hief o f S ection o f th e P la n in g O ffice , D r . B éla H o rn , D r. Róbert H orváth an d D r. L a jo s Ollé , u n iv e rsity p rofessors, D r . Istvá n H oóz, A s so c ia te P ro fe sso r as w ell as b y s t a ff m e m b e rs o f th e C entral S ta tistica l O ffice a n d b y in v ite d s ta ff m e m b e rs o f th e P o p u la tio n R e se a rch In stitu te. A t th e session D r. E g o n Szabady su b m itte d fo r d iscu ssion a d r a ft o n th e e v a lu a tio n o f th e d e m o g ra p h ic si­ tu a tio n o f th e H u n g a ria n p o p u la tio n in c o n n e c tio n w ith th e d r a ft o f th em es o f th e C om ­ m itte e fo r L iv in g S ta n d a rd . T h o s e w ere p re se n t a t th e session fo u n d th e d r a ft as a p rop er basis fo r p re p a rin g th e fin a l e v a lu a tio n . T h e c o n t r ib u t o r s m a d e a ls o su gestion reg a rd in g fu rth e r p ro d u ce rs t o be a p p lie d in th e in d iv id u a l stages o f p lan n in g. In th e p re se n t n u m b e r w e h a v e fin ish e d t o p u b lish th e p a p ers o f foreig n au th ors sen t t o us on th e o c ca sio n o f th e te n th a n n iv e r sa r y o f “ D e m o g r a fia ” . T h e ju b ile e p ap ers are co n ta in e d , th e re fo re , in N os. 2, 3— 4, 1967, an d N o . 1, 1968 o f D em og rá fia . T h e selected pap ers w ill b e p u b lish e d in a sep arate v o lu m e in E n g lish e n titled “ W orld V ie w s o f P o p u ­ lation P rob lem s” , u n d er th e a u sp ices o f th e A k a d é m ia i K ia d ó (P u b lis h in g H ou se o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f S cie n ce s, B u d a p e s t) a t m ic e 1968.

158

1' I G Y E L Ö

T h e M in istry fo r S e c o n d a r y an d H ig h e r E d u c a tio n o f the S o v je t U n ion has establish ed a d e p a rtm e n t fo r d e m o g r a p h y a t th e S ta te U n iv e r s ity o f M oscow . H o w e v e r , d e m o g ra p h y w ill b e ta u g h t n o t o n ly a t th e F a c u lt y o f E c o n o m ic s b u t also a t th e fa cu ltie s o f p h ilo so p h y , h is to r y , law an d p s y c h o lo g y . A t t h e F a c u lt y o f E c o n o m ic s it is p la n n ed t o m a k e it p ossible fo r th e stu d e n ts t o s t u d y th e p o p u la tio n p ro b le m s m o re t h o u r o u g h ly . B esid e a s t u d y o f th e g en eral t h e o r y o f d e m o g r a p h y , le ctu re s w ill also be d elivered on th e p ro b le m s o f the p o p u ­ la tio n t h e o r y a n d h isto rica l d e m o g r a p h y as w ell as on the r elev a n t p rob lem s o f o th er d iscip ­ lin e s clo se ly c o n n e cte d w ith th e s u b je c t s o f d e m o g r a p h y .

* In a c c o r d a n c e w ith S e c tio n I X . fo r E c o n o m ic S cien ces an d L a w o f th e H u n g arian A c a d e m y o f S cie n ce s th e P re sid e n t o f th e C entral S ta tistic a l O ffice has c h a n g e d th e nam e o f the R e se a rch G ro u p for P o p u la tio n S tu d ie s as fo llo w s : D em og ra p h ic R esearch Institute

F or his su cce ssfu l w o r k p e r fo r m e d in th e field o f fa m ily d e m o g r a p h ic research , D r. J ó zsef T am ásy , S c ie n tific C h ief o f S e ctio n o f th e D e m o g ra p h ic R e se a r c h In stitu te o f the C entral S ta tistic a l O ffice w a s a w a rd e d b y S e ctio n I X . fo r E c o n o m ic S cien ces an d L aw o f the H u n g arian A c a d e m y o f S cie n ce s in D e c e m b e r, 19(57.

A Z M T A D E M O G R Á F IA I B IZ O T T S Á G Á N A K Ü LÉSEI A D E M O G R Á FIA I B IZO T T S Á G D É L -D U N Á N T Ú L I C S O P O R T J Á N A K ÜLÉSE

A z M TA Dem ográfiai B izottságának Dél-D unántúli Csoportja 1967. o k tó ­ ber 4-én Pécsett vitaülést tartott. A z ülésen, m elyet L aky András, a K SH B a­ ranya m egyei Igazgatóságának vezetője n y itott meg, felszólalt dr. Szabady Egon. a K özp on ti Statisztikai H ivatal elnökhelyettese, az M TA Dem ográfiai Bizottságának alelnöke. Dr. S zabady E gon felszólalásában rám utatott a regio­ nális dem ográfiai kutatások nagy jelentőségére mind az elm életi problém ák részletes feldolgozása, mind pedig a társadalm i-gazdasági feladatok m egoldá­ sához nyújtan dó segítség szem pon tjából. A z M TA Dem ográfiai Bizottsága nevében tám ogatásáról biztosította a Dél-D unántúli Csoportot kutatói tevé­ kenységében. Dr. Szabady Egon felszólalásának m ásodik részében — dr. Hoóz István kandidátus, tanszékvezető docens „ A cigánynépesség demográfiai struktúrája a volt sellyei járásban” és a „P é csi járásban élő nemzetiségek de­ m ográfiai struktúrája” című tanulm ányában érintett regionális tém ákat orszá­ gos keretbe helyezve — vitára bocsátotta a dolgozatokat. A tanulm ányokról élénk vita foly t, am elynek során hozzászólt dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Tanács V B elnöke, és dr. H etesi György, a Pécsi járási Tanács V B titkára. Dr. Vida Sándor a cigánykérdéssel kapcsolatos helyi operációs feladatok­ kal foglalkozott és ism ertette azokat az eredm ényeket, am elyeket a m egyei és járási hatóságok a cigányok helyzetének m egjavítása, a velük szemben meg­ nyilvánuló hátrányos m egkülönböztetések megszüntetése terén elértek. Dr. Hetesi György a nemzetiségek szám bavétele során felm erülő nehézsé­ gekről szólt és féi évszázad adatai segítségével vázolta a nemzetiségek szá­ mának alakulását a pécsi járás területén. A vitát dr. H oóz István foglalta össze, m egválaszolva a vita során felmerült elméleti és m ódszertani kérdéseket. H angsúlyozta a to v á b b i kutatások szük­ ségességét, am elyek hozzájárulhatnak a végleges válasz kialakításához arra nézve, h ogy a jelenlegi dem ográfiai tendenciák m ennyiben m utatnak eltérő sajátosságokat a cigány és egyéb nemzetiségi népesség körében. Cs-Sz. L.

F I G Y E L Ő

159

СЕССИЯ Ю Ж Н О -З А Д V H A П С К О П ГР У П П Ы Д Е М О Г Р А Ф И Ч Е ­ С К О Й КОМИССИИ В Е Н Г Е Р С К О Й А К А Д Е М И И Н А У К . Ю ж н о-заду­ найская Груп п а Демографической Комиссии Венгерской Академии Н а ук 4-го октября 1967 года проводила ди скуссионн ую сессию в городе Печ. Н а сессии, открытой Андрашем Лаки, начальником У правления Ц СУ комитета Бараня, выступил д-р Эгон Сабади, заместитель председателя Ц ентрального Статистического Управления, вице-президент Демографи­ ческой Комиссии В енгерской Академии Н аук. В своем выступлении д-р Эгон Сабади указал на больш ое значение региональных демографических исследований с точки зрения помощи как подробной разработке теорети­ ческих проблем, так и решению общ ественно-экономических задач и от имени Д емографической Комиссии Венгерской Академии Н аук заверил Ю ж но-задунайскую гр у п п у в помощи в и х исследовательской деятель­ ности. Во второй части своего выступления д-р Эгои Сабади, переставив в общенациональные рамки региональные темы, затронутые в очерках, напи­ санных д-ром Иштваном Хоозо.и, кандидатом наук, руководящ им кафед­ рой доцентом под заглавием «Демографическая стр уктур а цы ганского населения в бывшем шейейском уезде» и «Демографическая структура национальностей, ж ивущ их в 1Гечском уезде», и представил очерки на обсуж дение. Об очеках состоял ась оживленная ди скусси я, в ходе которой вы сту­ пили д-р Шандор Вида, председатель И сполнительного Комитета Совета уезда Ш иклош и д-р Дьердь Хетегии, секретарь И сполнительного Комитета Совета уезда Печ. Д -р Шандор Вида, в связи с цыганским вопросом , занимался мест­ ными оперативными задачами и излож ил результаты, достигнутые коми­ тетскими и уездными властями в области улучш ения полож ения цыган и устранения дискриминации против них. Д -р Д ьердь Хетеши говорил о трудностях, возникаю щ их при учете национальностей и, с помощью данных за полустолетие, изложил дина­ мику численности национальностей на территории уезда Печ. Д и ск усси я была подытож ена д-р-ом Иштваном Хоозом, которы й отве­ тил на все вопросы теоретического и методологического порядка, возник­ шие в ходе дискуссии. Он подчеркнул необходимость в дальнейш их иссле­ дованиях, м огущ и х внести свой вклад в оформление окончательного от­ вета в том отношении, в какой степени показывают отличающ иеся свой­ ства настоящ ие демографические тенденции в к р у гу цы ганского населения и населения др уги х национальностей. D IS C U S S IO N A T T H E S O U T H -T R A N S D A N U B I A N G R O U P O F T H E D E M O G ­ R A P H I C C O M M IT T E E O F T H E H U N G A R I A N A C A D E M Y O F S C IE N C E S . T h e S o u th T ra n sd a n u b ia n G r o u p o f th e D e m o g ra p h ic C om m ission o f the H u n g a ria n A c a d e m y o f S cien ces h eld a d iscu ssion in P é cs on O c to b e r 4, 1967. T h e d e b a te w as op e n e d b y A n d rá s L a ­ k y , C h ief o f th e S ta tistica l D ir e cto r a te o f th e C o u n ty o f B a ra n y a , then D r. E g on Szabady, D e p u t y P re sid e n t o f the C en tra l S ta tistica l O ffice , V ic e -P re s id e n t o f th e D em og ra p h ic C om m ission o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f S cie n ce s m ad e a c o n tr ib u tio n . H e p o in te d t o the g reat im p o r ta n c e o f d e m o g r a p h ic research b y reg ion s n o t o n ly fo r a d eta iled a n a ly sis o f th eoretica l p ro b le m s b u t also fr o m th e p o in t o f v ie w o f the asissta n ce it g iv e s to th e solu ­ tion o f th e s o c io -e c o n o m ic ta sk s. On b e h a lf o f th e D e m o g ra p h ic C om m ission o f th e H u n ­ garian A c a d e m y o f S cien ces he p ro m ise d t o s u p p o r t the. research a c tiv itie s o f the S o u th T ra n sd a n u b ia n G r o u p . In th e se c o n d p a r t o f his c o n tr ib u tio n Dr. E g o n S z a b a d y d ea lt — fr o m th e n a tio n a l p o in t o f v ie w — w ith th e r e g io n a l t o p ic s d iscu ssed in t h e p a p ers “ On th e d e m o g r a p h ic stru c tu re o f t h e G ip sy p o p u la tio n in the la te d is tr ic t o f S e lly e ” , an d “ On th e d e m o g ra p h ic stru ctu re o f t h e n a tio n a litie s liv in g in th e d is tr ic t P é cs” b y p rofessor István H oóz, c a n d id a te an d then o p e n e d th e d e b a te on th ese p ap ers. A ft e r a v iv id d e b a te th e p a p ers w ere c o m m e n te d b y D r . Sándor V id a , C hairm an o f th e E x e c u tiv e C o m m itte e o f th e C ou n cil o f th e D is tr ic t „ S i k l ó s ” a n d b y D r. G yörg y H etesi S e c re ta r y o f th e E x e c u tiv e C o m m itte e o f th e C o u n cil o f t h e D is tr ic t „ P é c s ” . Dr. Sándor V id a w as c o n c e r n e d w ith th e lo ca l o p e ra tiv e ta sk s o f the G ip s y p ro b le m a n d r e v ie w e d I lie results o b ta in e d b y th e c o u n t y an d d is tr ic t a u th orities in im p r o v in g th e s itu a tio n o f t he G ip sies a n d in e lim in a tin g th e ir d iscrim in a tion . -

160

F I GYE LŐ

Dr. G y ö rg y H etesi s p o k e a b o u t the d iffic u ltie s o f ta k in g a cen su s o f the n a tion a lities an d, o n basis o f th e d a ta o f 50 years, o u tlin e d t h e p o p u la tio n tre n d o f th e d is tr ic t “ P é cs ” T h e d e b a te w as su m m ed up b y D r. Istvá n H oóz w h o rep lied to th e th e o r e tic a l an d m e th o d o lo g ic a l p ro b le m s raised. H e stressed th e n e c e ssity o f fu rth er research as a result o f w h ic h fin al an sw ers w ill be o b ta in e d to th e p ro b lem o f h o w fa r the p resent d em og ra p h ic te n d e n cie s sh o w d ifferen t fea tu res a m o n g G ip sies an d o th e r n ation alities.

A D E M O G R Á FIA I B IZO T T SÁ G PLENÁRIS ÜLÉSE

A Magyar T udom ányos A kadém ia A lapszabálya értelmében az 1967— 1970. évekre ú jjáalakított Dem ográfiai Bizottság 1968. január 9-én tartotta alakuló ülését. A z ülést Dr. Péter György a közgazdaságtudom ányok doktora, a Dem ográfiai Bizottság elnöke nyitotta meg. M egnyitójában rám utatott arra a változásra, amely a m agyar népesedési helyzetben a Dem ográfiai B izottság 1960. évi megalakulása és jelenlegi, 1968. évi újjáalakulása k özött bekövetke­ zett. A Bizottság feladatául jelölte meg a népesedési helyzet éber figyelem m el kísérését és a közvélem ény inform álását abból a célból, hogy elkerülhetők le­ gyenek a téves értékelések, így a jelenlegi helyzetben a túlzott optim izm us. A Demográfiai B izottság elnökségének javaslatára a B izo ttság hat m unka­ bizottságot alakított m eg: 1. Történeti demográfiai m unkabizottság. (V ezető: Dr. Ember Győző) 2. Regionális m unkabizottság. (V ezető: Dr. B en e Lajos.) 3. Módszertani m unkabizottság. (V ezető: Dr. Vincze István.) 4. Társadalmi és gazdaságdem ográfiai m unkabizottság. (V ezető: Dr. Szabady E gon .) 5. R eprodukciós m unkabizottság. (V ezető: Dr. Acsádi György.) 6. K oordinációs m unkabizottság. (V ezető: Dr. Tamásy József.) A B izottság felkérte a m unkabizottságok vezetőit, hogy lépjenek érintke­ zésbe azokkal, akiknek közrem űködésére a m unkabizottságokban számítanak, tovább á, h ogy tegyenek javaslatokat a Bizottság munkatervéhez. A Dem ográfiai B izottság az ülés to v á b b i részében bejelentéseket v ita tott meg, illetve vett tudom ásul. Így m eghallgatta dr. D ányi Dezsőnek, az MTA Statisztikai B izottsága titkárának megemlékezését a Statisztikai Bizottság megalakulásáról és m unkájáról, valam int ismertetését azokról az együttm ű­ ködési lehetőségekről, am elyek a D em ográfiai B izottság és a Statisztikai Bi­ zottságm unkabizottságai k özött fennállnak. A m agyar népességtudom ány nem­ zetközi kapcsolatainak alakulásáról tett bejelentések keretében dr. Szabady E gon , a D em ográfiai B izottság alelnöke beszámolt látogatásáról a francia De­ mográfiai Intézetben és az európai dem ográfusok 1967. decem ber 5— 8. közötti genfi értekezletéről. A Bizottság végezetül a m agyar népességtudom ányt érintő 1968-ra tervezett külföldi látogatásokkal és a Nem zetközi Családterve­ zési Szövetség budapesti konferenciájával foglalkozott. C s-Sz. L.

П Л Е Н А Р Н О Е ЗА С Е Д А Н И Е Д Е М О Г Р А Ф И Ч Е С К О Г О К О М И Т Е Т А . Согласно У ставу Академии Н аук Венгрии Д емографический Комитет, переобразованный на 1967— 1970 гг., проводил свое первое заседание 9-го января 1968 года. Заседание открыл председатель Д емограф ического Комитета, д-р Дьердь Нетер, доктор экономических наук. В своем вы ступ­ лении он указал на то изменение, которое имело место в период меж ду созданием Д емограф ического Комитета в 1960 году и настоящ им его пре­ образованием в 1968 году. Он наметил, в качестве задач Комитета, бди­ тельное наблюдение демографического полож ения и информирование об­ щественности в целях избеж ания ош ибочных оценок, — как, в настоящем положении, — преувеличенного оптимизма. По предложению президиума Д емограф ического К омитета, Комитет создал шесть рабочих комитетов:

F I G Y E L Ő

161

1. Комитет по исторической демографии (Р уководитель: Д -р Дьезе Эмбер), 2. Региональный рабочий комитет (Р уководитель: Д -р Лайош Б е н е ), 3. М етодологический рабочий комитет (Р уководитель: Д -р Иштван В и н ц е), 4. Рабочий комитет по социальной и экономической демографии (Р уководитель: Д -р Эгон Сабади), 5. Рабочий комитет по репродукции (Р уководитель: Д -р Дьердь А чади ), 6. Рабочий комитет но координации (Р уководитель: Д -р Йож еф Тамаши). Комитет обратился к руководителям рабочих комитетов с просьбой вступить в связь со всеми на сотрудничество к отор ы х рабочие комитеты рассчитывают, и сделать предложения по плану работ Комитета. В ходе следующей части заседания Демографический Комитет о б су ж ­ дал, соответственно, принял к сведению сообщ ения. Так, Д емографи­ ческий Комитет заслуш ал выступление д-ра Д еж е Дани, секретаря Ста­ тистического Комитета Академии Н а ук Венгрии по поводу создания и деятельности Статистического Комитета и его информацию о возм ож ностях создания контактов, имеющ ихся меж ду рабочими комитетами Статисти­ ческого Комитета и Д емограф ического К омитета. В рам ках сообщ ений, сделанных о развитии меж дународны х отношений венгерской демографи­ ческой науки, д-р Эгон Сабади, вице-председатель Д емограф ического Комитета дал отчет о своем посещении ф ранцузского Д емограф ического И нститута и о заседании европейских демографов, состоявш ем ся в Ж еневе с 5 по 8 декабря 1967 г. Н аконец, Комитет занимался заграничными п о­ ездками, запланированными на 1968 год и касаю щ имися венгерской демо­ графической пауки, и будапеш тской конференцией М еж дународного Союза по планированию семьи.

T H E P L E N A R Y S E S S IO N O F T H E D E M O G R A P H I C C O M M IT T E E O F T H E H U N G A R I A N A C A D E M Y O F S C IE N C E S . A c c o r d in g t o th e sta tu tes o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f S cien ces th e D e m o g ra p h ic C o m m itte e , re -a p p o in te d fo r th e y e a rs 1967— 1970, h eld its s t a t u t o r y m e e tin g on J a n u a ry 9, 1968. T h e m e e tin g w as op e n e d b y D r. G yörgy P éter, D o c to r o f th e E c o n o m ic S cien ces, P re sid e n t o f th e D e m o g ra p h ic C om m ittee. In his o p e n in g ad d ress M r . P éter p o in te d to th e ch a n g e s w h ic h t o o k p la ce in th e p o p u la tio n d e v e lo p m e n t o f H u n g a r y be tw e e n the fo r m a tio n o f th e D e m o g ra p h ic C o m m ittee in 1960 a n d its p resen t r e -a p p o in tm e n t in 1968. H e se t as an a im o f the C om m itte e t o fo llo w th e p o p u la tio n d e v e lo p m e n t w ith keen a tte n tio n an d t o in fo rm th e p u b lic o p in io n so as t o a v o id erron eou s e v a lu a tio n s, i.e. e x a g g e ra te d o p tim is m in th e p resen t case. A t t h e su gg estion o f th e P re s id e n cy o f th e D e m o g ra p h ic C o m m itte e six w o r k in g p a rties w ere f o r m e d : 1. 2. 3. 4. 5. 0.

W o r k in g G r o u p on H is to r ica l D e m o g ra p h y (H e a d : D r. G y ő z ő E m b e r) W o r k in g G ro u p on R e g io n a l P ro b le m s (H e a d : D r. L a jo s B en e) W o r k in g G ro u p on M e th o d o lo g ic a l P ro b le m s (H e a d : D r. Istv á n V in c z e ) W o r k in g G r o u p on S o c ia l a n d E c o n o m ic D e m o g r a p h y (H e a d : D r. E g o n S z a b a d y ) W o r k in g G r o u p on R e p r o d u c t io n (H e a d : Dr. G y ö r g y A c s á d i) W o r k in g G ro u p fo r C o -o r d in a tio n (H e a d : Dr. J ó z s e f T a m á s y )

T h e C o m m itte e re q u e ste d th e h ea ds o f th e w o r k in g g ro u p s t o g e t in to to u c h w ith t h ose p erson s w itli w h o se c o -o p e r a tio n in th e w o rk o f the w o r k in g g ro u p s t h e y reck on an d t o m a k e also su g g e stio n s on th e w o r k in g p lan o f th e C o m m ittee. In th e n e x t p a r t o f th e m e e tin g re p o rts w ere d iscu sse d a n d tak en to n o tic e resp ., b y t h e D e m o g ra p h ic C o m m itte e . T h u s th e m e e tin g liste n e d to th e r e p o r t о f D r. D ezső D á n y i S e c r e ta r y o f th e S ta tistic a l C o m m itte e o f the H u n g a ria n A c a d e m y o f S cien ces, on th e fo r 11 D em ográ fia

162

F I G Y E L Ő

m a tio n an d a c t iv it y o f the S ta tistic a l C o m m itte e as w ell as on th e p ossib ilities o f a c o -o p e ­ ration betw een th e w o r k in g g ro u p s o f th e D e m o g ra p h ic C o m m itte e an d th o se o f the S ta tis­ tica l C o m m itte e . A m o n g th e re p o rts on th e d e v e lo p m e n t o f th e in te rn a tio n a l rela tion s o f th e H u n g a ria n p o p u la tio n sc ie n c e , Dr. Egon Szabady, V ic e -P r e s id e n t o f th e D e m o g ra p h ic C o m m itte e , g a v e a c c o u n t o f his v is it t o th e F re n ch D e m o g ra p h ic In stitu te (I N E D ) an d o f th e G e n e v a m e e tin g o f the E u ro p e a n d e m o g ra p h ers, held fr o m 5 t o 8 D e c e m b e r, 1967. F in a lly , th e C o m m itte e dealt a lso w ith the v isits o f H u n g arian d em o g ra p h e rs a b ro a d , p la n ­ ned fo r 1968, an d w ith th e B u d a p e st m e e tin g o f th e I . P. P . F.

A Z ELSŐ N E M Z E T K Ö Z I D E M O G R Á F IA I F O L Y Ó IR A T A Francia Statisztikai Társaság (Société de Statistique de Paris) és számos neves európai demográfus együttm űködésével 1877-ben Párizsban n agyjelentő­ ségű kiadvány publikációját kezdték meg. Az „A n nales de Dem ographie Internationale” (N em zetközi Dem ográfiai É vk ö n y v ), mely E urópában elsőnek vállalkozott a demográfia speciális népességtudom ányi kiadvány keretében való művelésére, olyan neves tudósok közrem űködését nyerte meg többek k özött, m int B ertillon, Bodio, Czoernig, Farr, Keleti, K örösy , Levasseur, M a y r. A nem zetközi dem ográfiai kapcsolatok korai fejlődéséről tanúskodó kiadvány Előszava ma is aktuális célkitűzéseket, program ot tartalm az. Ü gy gondoljuk a 90 évvel ezelőtt megjelent kiadvány bem utatását éppen em lített előszavának közlése szolgálhatja legjobban. „O lvasóinkhoz A kiadvány, amelyet ma Annales de Demographie Internationale cí­ men a közönség figyelm ébe ajánlunk, vitathatatlan aktualitású. Valóban ta­ gadhatatlan, h ogy bizonyos idő óta a dem ográfia tanulm ányozása iránt nagy lett az érdeklődés. Ez az érdeklődés szinte kötelezővé vált minden korm ány, minden adm inisztráció és minden ember számára, akik őszintén keresik azok­ nak a társadalmi problém áknak a tudom ányos m egoldását, am elyeket azelőtt az em pirikusok és ideológusok vitáira bíztak. Á m , ha egy speciális demográfiai orgánum létesítése nyilvánvaló szükség­ letet elégít is ki, e feladat sikeres megoldásához bő ismeretekre, m egalapozott és vitathatatlan hírnévre, egyszóval elismertebb tehetségre lenne szükség, m int amilyen a miénk. Sajnos, mindezek a tulajdonságok hiányoznak belő­ lünk, de igyekezni fogunk ezeket aktív, lelkes, önfeláldozó m unkával pótolni. M indazonáltal, szám ítva elsősorban olvasóink jóindulatú rokonszenvére és ki­ váló emberek értékes részvételére, akik megtisztelnek bennünket együttm ű­ ködésükkel, — nem hátrálunk meg attól a veszélyes, de m egtisztelő feladattól, h ogy E urópában elsőnek vállaljuk egy népességtudom ánnyal foglalkozó kiad­ ván y irányítását, amely, — habár csak tegnap született — , már máig is óriási jelentőségű és értékű eredm ényeket adott. „ A statisztikának köszönhető” — írta nekünk a közelm últban M . E. Levasseur, a College de Francé tudós professzora — „h o g y a demográfia a gaz­ daságtudom ány legfejlettebb ágai közé tartozik és még sokat fog fejlődni. Fontos tehát, hogy megértessük törvén yeit, ismertessük az elért eredményeket és ugyanakkor új adatok birtokbavételére törekedjünk. Gratulálok Önöknek ahhoz, hogy olyan gyű jtem én yt alapítottak, am ely e hármas célt követve, szolgálatot tesz m ajd a tudom ánynak.” V alóban ez a programunk. Á m , ha a statisztikai m ódszer a társadalmi tények tanulm ányozásában m atem atikai pontossággal jár el, akkor fontos, hogy mentes legyen minden gyanútól, hogy gonddal válassza meg anyagait és vitathatatlan elveken nyugod­ jék, fontos, hogy a statisztika valóban tudom ány legyen. Márpedig az, ami a tudom ányt alkotja, az maga a m ódszer, amely kutatásait irányítja, az irány­ elvek és doktrínák, am elyek a szerzett ismereteket logikus sorrendben össze­ kapcsolják. Mindazonáltal nem elégedhet meg a tények létezésének a jelzésével, ku­ tatnia kell ezek okát is; mert ha elszigetelten veszi figyelem be a halálozások, a

F IG Y E L Ő

11*

163

164

F i <; Y к r. ő

F I G Y E L Ő

165

házasságkötések, a születések számát, ez még nem jelent dem ográfiát, mint ahogyan a szám ok sem jelentik önm agukban véve a m atem atikai tu dom án yo­ kat és a mértani ábrák sein jelentik a mértant. De ha vizsgálatainknak az a célja, a nehézség is éppen ebben rejlik. U ralkodjék itt elsősorban az őszinteség és a pártatlanság, h og y m egkím éltessünk az akarattal va gy akaraton kívül elkövetett hibáktól, am elyeket az előre kialakított vélem ények és valam ely rendszer igényei idéznek elő. A z Évkönyv n yitva áll m indazok számára, akiknek van valam ilyen el­ gondolásuk vagy olyan m unkájuk, am elyet ism ertetni kívánnak, vagy olyan elm életük, am elyet be akarnak m utatni va gy meg akarnak vitatni. Örömmel fogadju k ezért a dem ográfia úttörőit, bárm ilyen nemzethez is tartozzanak. V a ­ lóban nem felejth etjük el, h ogy am ennyiben a nem zetközi kongresszusok óriási lépéssel vitték előre a statisztikát és arra késztetlek a korm ányokat és a k özön ­ séget, hogy érdeklődjenek m unkájuk iránt, ez éppen a szabad vitának és a kü­ lön böző vélem ények összeegyeztetésének v olt köszönhető, a vélem énykülönb­ ségeknek, amelyek gyakran a kü lön böző nemzetiségi h ovatartozásból adódtak. A z általunk vizsgált tények többn yire nem egyetlen októl függnek: el­ lenkezőleg, vizsgálatuk kapcsán felszínre kerül m ajdnem minden, többé-kevésbé könnyen felismerhető ok. V alóban gyakran fordul elő, hogy az egyik nemzet helyzetéből adódó igen nyilvánvaló ok a szomszéd nemzetnél háttérbe szorul va gy jellege m egváltozik és hasonlóképpen az egyik országban nehezen m eg­ állapítható hatások az egész jelenségen uralkodnak egy másik országban. Íme ezért foglalkozik m ajd Évkönyvünk a nemzetközi demográfiával is. A legtekintélyesebb francia és külföldi szakem berek értekezésein kívül fo n tos statisztikai dokum entum okat is tartalm az m ajd, és egy bibliográfiai bulletin­ ben fogja ism ertetni a népességet érintő kérdésekkel foglalkozó valam ennyi m egjelent m űvet és cikket olyképpen, hogy ezeket egyben elemzi vagy teljes terjedelem ben közzé teszi. Ismételten m egjegyezzük, h ogy nem akarjuk magunkat áltatni egy ha­ sonló vállalkozás nehézségeit illetően, de rem éljük, hogy felhívásunk vissz­ hangra talál m ajd a haladó embereknél, h ogy ők hajlandók lesznek hozzánk csatlakozni, h ogy enyhítsék terheinket e munkában, amely érdekkel bír mind a tu dom án y, mind pedig az emberiség szem pontjából. A . Chervin” П Е Р В Ы Й М Е Ж Д У Н А Р О Д Н Ы Й Д Е М О ГР А Ф И Ч Е С К И П Ж УРНАЛ T H E F IR S T IN T E R N A T IO N A L D E M O G R A P H IC R E V I E W

A Z 1857. ÉV I BÉCSI N E M Z E T K Ö Z I S T A T IS Z T IK A I K O N G R ESSZ U S RÉSZTVEVŐ I A m últ század közepétől az 1870-es évek végéig a különböző országok statisztikai szervezetei, a statisztika tudom ányának képviselői k özötti rend­ szeres nem zetközi együttm űködés fórum a a N em zetközi Statisztikai K on g ­ resszusok intézm énye volt. A N em zetközi Statisztikai K ongresszusok eszméje Quételet-től származik. A z első kongresszust 1853-ban tartották Brüsszelben ezt követte az 1855. évi párizsi, az 1857. évi bécsi, az 1860. évi londoni, az 1863. évi berlini, az 1867. évi firenzei, az 1869. évi hágai, az 1872. évi szentpétervári, végezetül az 1876. évben Budapesten m egrendezett N em zetközi Statisztikai Kongresszus. A m agyar statisztika már két évvel a hivatalos statisztikai szolgálat m egalapítása után, vállalva az együttm űködésből reá háruló m unkálatokat, b ekapcsolódott a statisztikusok k özötti nem zetközi kooperációba. H ivatalos delegációval először az 1869. évi hágai Nem zetközi Statisztikai Kongresszuson

F I G Y E L Ő

167

képviseltette m agát a statisztikai hivatal Keleti Károly az Országos Statisztikai H ivatal (akkor még Statisztikai Szakosztály) igazgatója és Hunfalvy János professzor, az Országos Statisztikai Tanács tagja személyében. A z 1872. évi szentpétervári Nem zetközi Statisztikai Kongresszuson a hivatalos küldöttek ugyancsak Keleti és H unfalvy voltak, nem hivatalos küldöttként részt vett az ülésen K őrösy József, a Budapesti (akkor még Pest városi) Statisztikai H ivatal igazgatója is. A szentpétervári kongresszuson a Nem zetközi Statisztikai K on g­ resszusnak egy új szervét hozták létre Állandó Bizottság (Commission Perma­ nente) néven. Magyarország képviselői az Á llandó Bizottságban Keleti és K őrösy voltak. A z 1876-ban Budapesten tartott Nem zetközi Statisztikai Kongresszuson az Á llandó B izottság elnökévé Keleti K árolyt választották meg (az állandó biz o ttság titkára H erich K ároly egyetem i magántanár, az Országos Statisztikai Tanács tagja lett), aki ezt a tisztséget 1879-ig viselte. Ekkor, mivel a Nem zet­ közi Statisztikai Kongresszusok fenntartása különböző okok m iatt lehetetlenné vált, K eleti lem ondott elnöki tisztségéről és a Kongresszusok intézm énye fel­ bom lott. A statisztikusok k ö z ö tti szervezett nem zetközi együttm űködés 1885-ben indult meg újra az akkor létesített és ma is fennálló Nem zetközi Statisztikai Intézet keretében. A N em zetközi Statisztikai Intézet megalapításában tevékeny szerepük v o lt a m agyar statisztikusoknak is. A z Intézet huszonkét alapító tagja között három m agyar volt (a m agyar alapító tagok száma nagyságrendileg a harmadik helyen, az angolok és a franciák után következett). A z Intézet m agyar alapító tagjai: Keleti K ároly, K őrösy József és Hunfalvy János voltak.

A közelm últban kezünkbe került az itt közölt fénykép, amely az 1857. augusztus 31. és szeptember 5. k özött Becsben ta rtott III. N em zetközi Statisz­ tikai Kongresszus résztvevőinek egy csoportját, a korszak tudom ányos életé­ nek jeles képviselőit — köztük Fényes Eleket — ábrázolja. (A fénykép a Deutsche Illustrierte 1857/58. évi kötetében jelent meg Lip­ csében. A képről készített m ikrofilm et a K özp on ti Statisztikai H ivatal K ö n y v ­ tára megkeresésére az Országos Széchenyi K ön yvtár közrem űködésével a Deutsche Bücherei, Lipcse bocsátotta rendelkezésünkre.) A Kongresszuson egyébként tö b b m agyar szakember is részt v ett (többek k özött K onek Sándor professzor és Galgóczy K ároly, neves gazdasági szakíró, Fényes Elek munkatársa az 1848. évi Statisztikai H ivatalban ); a Magyar T u ­ dom ányos Akadém iát F ényes Elek képviselte a bécsi kongresszuson. A fényképen az alábbiak lá th a tók : 1. sor (felülről lefelé haladva): dr. Friedrich W ilhelm Schubert (1799— 1868) ném et statisztikus és dem ográfus, a kőnigsbergi egyetem professzora; dr. Friedrich W ilhelm Otto Ludw ig Heden (1804— 1857) német statisztikus, ké­ sőbb Ausztriában élt és dolgozott, m űveiben főként közlekedési, pénzügyi és kulturális statisztikával fog la lk ozott; Friedrich B enedikt W ilhelm Hermann, ném et közgazdász, statisztikus és demográfus, a müncheni egyetem professzora, a B ajor Statisztikai H ivatal igazgatója. 2. sor: dr. Karl H ock (1808— 1869) osztrák közgazdász és statisztikus, a Pénzügyminisztérium vezető tisztviselője; dr. Friedrich Ottó H übner (1818— 1877) német statisztikus, a berlini K özpon ti Statisztikai A rchívum vezetője; dr. Ernst Engel (1821— 1896) német statisztikus és demográfus, a szász, m ajd a porosz Statisztikai H ivatal igazgatója, a korszak tudom ányos életének egyik legjelesebb képviselője, a Nem zetközi Statisztikai Kongresszusok kiemelkedő személyisége. 1869-ben a M agyar T udom ányos A kadém ia kültagjává válasz­ to t ta ; dr. Johann Springer (1789— 1869), a statisztika professzora a bécsi egye­ tem en, 1863-tól az osztrák K özp on ti Statisztikai Bizottság tagja. 3. sor: Lam bert A dolfph e Jacques Quételet (1796— 1874) belga statisztikus és dem ográfus, csillagász, m atematikus, fizikus, a korszak tudom ányos életé­ nek vezető egyénisége, a Belga Statisztikai H ivatal elnöke. 1858-ban a Magyar T udom ányos Akadém ia kültagjává választotta; dr. K a rl Czoernig (1804— 1889) osztrák statisztikus és etnográfus, az osztrák hivatalos statisztikai szol­

168

F I G Y E L Ő

gála t m egalapítója, az Osztrák K özp on ti Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1857. évi bécsi Nem zetközi Statisztikai Kongresszus elnöke; K . M eye közgazdász, a „V olk sw irth ” c. bécsi hetilap szerkesztője. 4. sor: dr. F. Nardi (1808— 1877) a statisztika professzora a paduai egye­ tem en, prelátus; Louis Francois Michel R a ym ond W olowski (1810— 1876) len­ gyel származású francia közgazdász, egyetem i tanár, a Párizsi Statisztikai Tár­ saság alapító tagja, m ajd elnöke; Philipp F. X avier T heodor Heuschling (1802— 1883) belga statisztikus és demográfus, a Belga Statisztikai Bizottság titkára, m ajd tiszteletbeli igazgatója; Fényes Elek (1807— 1876) statisztikus és demográfus, földrajztudós, a m agyar statisztika történetének kiemelkedő sze­ mélyisége. A z 1848-as szabadságharc idején létrehozott és rövid ideig fennállott statisztikai hivatal vezetője. 1837-ben a M agyar T udom ányos Akadém ia leve­ lező, 1858-ban rendes tagjává választotta.

УЧ А СТН И К И ВЕНСКОГО М Е Ж Д У Н А Р О Д Н О Г О СТА ТИ С ТИ ­ Ч Е С К О ГО К О Н ГР Е С С А 1857 ГО Д А . Во второй половине прош лого века, в течение приблизительно 25 лет форумом меж дународного статистического сотрудничества являлись М еждународные Статистические К онгрессы , организованные по инициативе Л. Кэтле. I. К он гр есс состоял ся в 1853 году в Брю сселе, а последний, IX — в Будапеш те. Официально, венгерская статистика включилась в меж дународное статистическое сотрудничество в 1869 году, на Гаагском кон грессе, но венгерские статистики участвовали уж е и па некоторы х более ранних кон гр ессах. Так, среди участников III. М еж дународного Статистического К он гр есса, состоявш егося в Вене, есть, между прочим, проф ессор Шандор Конек, знаменитый эксперт по экономике, Карой Галгоци и бывший руководитель Национального Ста­ тистического Управления 1848 года, академик Элек Фенеги. * Приведенная фотография показывает гр уп п у участников III. М еж ду­ народного Статистического К онгресса, состоявш егося в Вене с 31 августа но 5 сентября 1857 года, — выдающ ихся представителей научной жизни того периода. (Ф отограф ия была опубликована в томе Дейтче Иллюстрирт е за 1857/58 гг. в Лейпциге. М икрофильм, снятый с фотографии, был предоставлен в распоряж ение ж урнала D em ográfia Дейтче Бюхерей, Лейпциг при содействии Национальной Библиотеки имени Сечени по просьбе Библиотеки Центрального Статистического Управления.) На фотографии можно видеть следующ ее: 1. ряд (св ер х у вниз): д-р В илхелм Ф ридрих Шуберт (1799— 1868 гг.), немецкий статистик и демограф, профессор кэнигсбергского университета; д-р Ф ридрих Вилхелм Отто Л юдвиг Реден (1804— 1857 гг.) немецкий ста­ тистик; Ф ридрих Бенедикт В ильхельм Герман, немецкий экономист, и де­ мограф, профессор мю нхенского университета, директор Б аварского Статис­ тического Управления. 2. ряд: д-р К арл Х ок (1808— 1869 гг.), австрийский экономист и статистик, руководящ ий служ ащ ий М инистерства Ф инансовых Д ел; д-р Ф ридрих Отто Х ю брпер (1818— 1877 гг.), немецкий статистик, р у к о ­ водитель берлинского Центрального Статистического А рхива, д-р Эрнст Энгель (1821— 1896 гг.), немецкий статистик и демограф, директор Сак­ сон ск ого, а потом П р у сск ого Статистического Управления, выдающаяся личность М еж дународных Статистических К онгрессов. В 1869 году был избран членом-корреспондентом Венгерской Академии Н а у к ; д-р Похан Шпрингер (1789— 1869 гг.), проф ессор статистики в венском универси­ т е т е ^ 1863 года член австрийского Ц ентрального Статистического Комитета. 3. ряд: Л амберт Адольф Ж ак Кэтле (1796— 1874 гг.), бельгийский статистик и демограф, астроном, математик, физик, руководящ ая лич­ ность научной жизни того периода, председатель Бельгийского Статисти­ ческого Управления. В 1858 году был избран членом-корресиоидентом

FIGYELŐ

169

В енгерской Академии Н а у к ; д-р Карл Цорниг (1804— 1889 гг.), австрий­ ский статистик и этнограф, основатель австрийской официальной статисти­ ческой служ бы , первый директор А встри й ского Ц ентрального Статисти­ ческого Управления, председатель В енского М еж дународного Статисти­ ческого К он гр есса 1857 года; К. М айер эконом ист, редактор венского еженедельника «Ф ольксвирт». 4. ряд: д-р Ф. Н арда (1808— 1877 гг.), профессор статистики в падуанском университете, прелат; Л уи Ф рансуа Мишель Раймон Воловски (1810— 1876 гг.), французский эконом ист пол ьского происхож дения, п р о­ фессор университета, член-основатель, а потом председатель П ариж ского Статистического Общ ества; Филип Ф. К савье Теодор Хейшлинг (1802— 1883 гг.), бельгийский статистик и демограф, секретарь, а потом почетный директор Б ельгийского Статистического К омитета, Элек Фенеш (1807— 1876 гг.), статистик и демограф, ученый-географ, выдающ аяся личность истории венгерской статистики. Руководитель Статистического У правле­ ния, созданного во время венгерской освободительной войны 1848 года, с 1837 г. член В енгерской Академии Н аук.

P A R T I C I P A N T S O F T H E 1857 I N T E R N A T I O N A L S T A T IS T I C A L C O N F E R E N ­ C E O F V I E N N A . In th e se co n d p art o f th e p a st c e n tu r y , o v e r a p e riod o f a b o u t 25 y e a rs f o rm s o f th e in te rn a tio n a l sta tistica l c o -o p e ra tio n w ere th e in te rn a tion a l con fe re n ce s in itia t­ ed b y A . Quetelet. T h e first co n fe r e n ce w as held in 1853 in B russels, the la st — the n in th — in B u d a p est. I t w a s in 1869 t h a t H u n g a ria n sta tisticia n s o ffic ia lly jo in e d th e in tern a ­ tio n a l sta tistica l c o -o p e r a tio n , a lth ou g h H u n g a ria n sta tisticia n s h a d a tte n d e d so m e o f th e c o n fe r e n ce s also earlier. T h u s th e th ird I n te r n a tio n a l S ta tistic a l C on feren ce, h eld in V ien n a in 1857, w a s a tte n d e d , a m o n g o th e rs, b y P ro fe sso r S án dor K o nek, K á r o ly G algóczy, fa m o u s e c o n o m ic e x p e r t, an d b y A c a d e m ic ia n E lek F én y es, D ir e cto r o f th e N a tio n a l S ta tistica l O ffice in 1848.

*

T h e p h o to p u b lish ed here represen ts on e g r o u p o f the p a r tic ip a n ts o f the T h ir d In ter­ n a tion a l S ta tistic a l C o n fe re n ce held in V ie n n a fro m A u g u s t 31 to S e p te m b e r 5, 1857, i. e. it sh ow s p ro m in e n t r e p re se n ta tiv e s o f the sc ie n tific life o f t h a t tim e. (T h e p h o to w a s first p u b lish e d in L e ip z ig , in V o lu m e 1 8 5 7 /5 8 o f th e jo u r n a l ’ ’ D eutsche Illustrierte. A t th e req u est o f th e L ib r a r y o f th e C entral S ta tistica l O ffice an d w ith the c o -o p e ra tio n o f th e “ S z é c h e n y i” N a tio n a l L ib r a r y a m icr o film o f th e p h o t o w as m a d e a v a ila b le t o “ D e m o g rá fia ” b y “ D e u t­ sche B ü ch erei” , L e ip z ig .) T h e p h o t o represen ts th e fo llo w in g p e rso n s: 1st line (p r o c e e d in g fro m up t o d o w n ): D r. F rie d r ich W ilh e lm Schubert (1 799— 1868), G erm a n sta tisticia n an d d e m o g ra p h e r, P ro fe sso r a t th e U n iv e r s ity o f K ö n ig s b e r g ; d r. F rie d ­ rich W ilh e lm O tto L u d w ig R eden (1 8 0 4 — 1857), G e rm a n sta tis tic ia n ; F r ie d r ic h B e n e ­ d ik t W ilh e lm H erm ann , G erm a n e c o n o m is t an d d e m o g ra p h e r, P ro fe sso r a t th e U n iv e r s ity o f M ü n ch en , D ir e c t o r o f th e B a v a ria n S ta tistica l O ffice . 2nd lin e : d r. K a r l H o ck (1 808— 1869), A u stria n e c o n o m is t an d sta tistic ia n , top fu n c ­ t io n a r y o f t h e M in istry o f F in a n ce s ; dr. F rie d rich O tto H ü b n er (1 818— 1877), G erm a n s ta ­ tisticia n , D ir e c to r o f th e C entral S ta tistica l A r c h iv e s o f B e r lin ; d r. E rn st E n g el (1821 — 1896), G erm a n sta tisticia n an d d e m o g r a p h e r first D ir e c to r o f th e S a x on th en o f the Prussian S ta tistica l O ffice , p ro m in e n t fig u r e o f th e in te rn a tio n a l sta tistica l co n fe re n ce s. In 1869 he w a s elected e x te rn a l m e m b e r o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f S c ie n c e s ; dr. J o h a n n Sprinyer (1 7 8 9 — 1869), P ro fe sso r o f sta tistic s at th e U n iv e r s ity o f V ien n a , fro m 1863 m e m b e r o f th e A u stria n C en tral S ta tistic a l C o m m itte e . 3d lin e : L a m b e r t A d o lp h e J a cq u e s Quételet (1 7 9 6 — 1874), B elg ian sta tisticia n an d d e m o g r a p h e r , a str o n o m e r, m a th e m a ticia n , p h y s ic is t, p ro m in e n t fig u re o f th e sc ie n tific life o f th a t tim e , P re sid e n t o f t h e B elgian S ta tistic a l O ffice . In 1858 he w as e lected ex tern a l m e m b e r o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f S c ie n c e s ; dr. K a r l C zoern ig (1 804— 1889), A u stria n s ta tisticia n a n d eth n o g ra p h e r, fo u n d e r o f the A u stria n o fficia l sta tistica l serv ice , fir s t d ire c ­ to r o f th e A u stria n C entral S ta tistica l O ffice , P residen t o f th e In tern a tion a l S ta tistic a l C on­ fe re n ce held in V ie n n a in 1857., K . M e y e r e c o n o m is t, e d ito r -in c h ie f o f th e w e e k ly “ V o lk s w ir t h ” , p u b lish ed in V ie n n a .

170

FIG Y E L Ő

4 th lin e : d r. F . N ardi (1 808— 1877), P ro fe sso r o f sta tis tic s o f t he U n iv e r s ity o f P a d u a , p re la te ; L o u is F ra n co is M ich el R a y m o n d Wołowski (1 8 1 0 — 1870) F ren ch e c o n o m ist o f P o ­ lish o rigin , P ro fe sso r fo u n d a tio n m e m b e r then P resid en t o f the S ta tistica l S o c ie ty o f P a ris; P h ilip p F. X a v ie r T h e o d o r Heuschling (1 8 0 2 — 188.4) B elgian sta tisticia n an d d e­ m ograp h er, s e c r e ta r y th en h o n o r a r y d ire c to r o f the B elg ian S ta tistica l C o m m itte e : E le k Fényes (1 8 0 7 — 1870), sta tisticia n an d d e m og ra p h er, g e og ra p h er, p ro m in e n t figu re o f the h is to ry o f H u n g arian sta tistic s D ir e c to r o f th e S ta tistica l O ffice esta b lish ed at th e tim e o f th e W a r o f In d e p e n d e n ce o f 1848, fr o m 1887 m em b er o f th e H u n g a ria n A c a d e m y o f S ciences.

A L E N G Y E L D E M O G R Á F IA I IS K O L A A H A L A D Á S S Z O L G Á L A T Á B A N Beszélgetés dr. Edward Rosset professzorral 70. születésnapja alkalm ából* — M ikor és milyen körülmények közölt alakult ki Önben a demográfia iránti érdeklődés? — Ez még egyetem i tanulm ányaim éveiből datálódik. Mint az már tör­ ténni szokott, az egyetem i hallgatónak van egy kedvenc tantárgya és egy ked­ venc professzora. A z én szeretetem tárgya a statisztika volt, ami szorosan öszszefüggött azzal az élm énnyel, am elyet Ludwik K rzyw icki előadásai jelentettek számom ra. A K rzyw icki professzornál kiváló eredménnyel letett vizsga to v á b ­ bi ösztönzést adott nekem a statisztikával való foglalkozáshoz. Már akkor kapcsolatba léptem a baloldali m unkásm ozgalom m al, ebből adódik közeli kapcsolatom , m ajd sok éven át tartó barátságom dr. Edward Grabowskival. T ulajdonképpen G rabow ski a Szabad Lengyel E gyetem nek ra­ dikális nézetei miatt később leváltott professzora volt az, akinek segítségével a lódzi Statisztikai Osztály munkatársa lettem. A z Osztály dolgozói a baloldali m ozgalom tevékeny résztvevői, ill. szim pa­ tizánsai voltak. A z Osztály vezetője dr. E dw ard Grabowski, helyettese pedig Witold Tomarowicz volt. T udom ányos m unkatársként ott dolgozott Leon P ur­ man is. Dr. Grabowski tagja volt az akkor még illegalitásban m űködő Lengyel K om m unista Pártnak. W itold T om arow icz a L K P K özp on ti B izottságának, Leon Purman pedig a L K P Politikai Irodájának volL a tagja. A két előbbi igen intenzíven dolgozott az Osztályon, Purm an viszont kizárólag politikai munká­ jáv al foglalkozott. A számára kijelölt m unkaterületet így rám bízták. Ily m ó­ don már a Statisztikai Osztályon eltöltött első évek alatt szerzője voltam szá­ mos, a lódzi terület társadalmi viszon yaival, főleg dem ográfiai problém áival foglalkozó munkának. E zirányú érdeklődésem mindm áig megmaradt. — A Professzor Úr munkái bibliográfiájának a terjedelme jóval meghaladja a száz tételt. M elyeket tartja eddigi alkotásai közül a legfontosabbaknak? — A háború előtt is m egjelent már néhány publikációm . Ezek közül k e l­ tőt említek meg. A z egyik ,,A háború dem ográfiai törvén yei” cím m el jeleni meg. E törvények k on cepciójáról m ódom ban állott szólani az 19 3 1-ben Róm ában tartott Nem zetközi Dem ográfiai Kongresszuson is. R eferátum om ot franciául is kiadták (,,Les lois dém ographiques de la guerre” ), majd lengyel nyelven is m egjelent egy jelentősen b őv ített, az első világháború lengyel tapasztalatait nagym értékben figyelem be v e v ő változata. Ennek a munkának nagy nem zet­ közi visszhangja volt. Különösen meleg fogadtatásra talált a szovjet dem ográ­ fiai szakirodalom ban. E gy másik, még a m ásodik világháború előtt írott m unkám : „ A lódzi proletariátus a dem ográfiai vizsgálatok fén yében ” cím m el jeleni meg. A K ö z ­ gazdaságtudom ányi Intézet (Instytut Gospodarstwa Społecznego) adta ki Ludw ik K rzyw icki javaslatára. Szerencsére sikerült m egőriznem e munka kéz­ iratának azt a változatát, m elyen a számom ra kedves lektor m egjegyzései sze­ repelnek. A háború után írt munkáim közül különösen „ A népesség öregedésének fo­ lyam ata. Dem ográfiai tan u lm án y” cím űnek volt sikere. E zt töb b más nyelvre való lefordítása is tanúsítja. íg y Angliában a Pergam on Press adta ki ,,Aging * Z y c ie G o s p o d a rcz e . 1967. évi n o v e m b e r 5. sz.

F I G Y E L Ő

171

Process of P opulation ” cím m el, az amerikai verzió a Macmillan Co. gondozásá­ ban jelenik meg, és befejezéshez közeledik M oszkvában az orosz és Budapesten a m agyar nyelvű változat elkészülése is. Franciaország Dem ográfiai Intézete (Institut National d ’ Études D ém ographiques) lefordította e k ön yvet francia nyelvre is. E k ön yv jelentősége a legutóbb kiadott „Ö reg ek ” című könyvem éhez ha­ sonlóan abban rejlik, h ogy a népesség összetételének egy számos jelenkori tár­ sadalom ban m egfigyelhető átalakulására hívja fel a figyelm et és felkelti az ér­ deklődést e problém a gazdasági és morális vonatkozásai iránt is. A zon az állás­ ponton vagyok , hogy a növekvő számú és arányú öregek részére biztosítanunk kell az őket megillető helyet és m indazt a figyelm et a társadalomban, ami m eg­ illeti egykori eltartóinkat és nevelőinket. A kifejezetten lengyel tém ájú m unkáim közül hármat em lítenék: „L e n ­ gyelország dem ográfiai perspektívái” , „L en gyelország dem ográfiai arculata” és „A z 1985-ös év Lengyelországa. Dem ográfiai v ízió ” cím űeket. Ezek múl­ tunkat, jelenünket és jöv őn k et, a lengyel nép vívm ányait és társadalmi hala­ dását m u tatják be. — Sokat hallani a ,,lengyel demográfiai iskoláról” , melynek kifejlődését a Professzor Úr nevével hozzák kapcsolatba. Fel tudná-e vázolni Professzor Úr ezen „iskola ” legjellemzőbb vonásait és eredményeit? — Nem könnyű beszélnem a nevemhez fű ződő iskoláról. Fel szeretném viszont hívni a figyelm et számos, Lengyelországban az u tób b i években m eg­ jelent eredeti publikációra, m elyek szerzői: Adam Andrzejewski, Wilhelm B il­ lig, Jerzy Holzer, Adam Józefowicz, Wanda Litterer-M arwege és más kollégáim voltak. Nem mi, hanem a lengyel dem ográfia fejlődését kívülről figyelő szakem­ berek hívják fel a figyelm et a lengyel demográfiai iskola születésére. Így pl. Jerzy Berent az ENSZ dem ográfusa a nagy tekintélyű angol „P op u la tion Stu­ dies” hasábjain. Ma már többen is hangoztatnak hasonló vélem ényt. A lengyel dem ográfusok legnagyobb vívm ánya megítélésem szerint, a de­ m ográfia és az élet k özötti kapcsolat fontosságának hangsúlyozása a b o n y o ­ lult gazdasági és társadalmi problém ák helyes megoldása során. N agy társa­ dalmi eszmék talaján állunk, melyeket mi a tudom ány fegyverével szolgálunk. H arcolunk az igazságért, a haladásért és a békéért és dem ográfiai kutatásaink­ ban e harc fontos eszközeit véljük megtalálni. A lengyel demográfiai iskola, — ha már szabad róla szólnom — az aktív dem ográfia jelszavát vallja magáénak, m ely részt vállal a társadalom átalakításában. — Vajon a demográfia tudományának azokat az elemeit, amelyeknek ma leginkább van jelentőségük gazdasági tevékenységünk szempontjából, már elisme­ rik-e a tevékenység megszervezése során? Ha igen, milyen területeken? H a nem, miért nem? — Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a dem ográfiai kutatóm unka ered­ m ényeit gazdasági építőm unkánk gyakorlatában már felhasználják. Hiszen a gazdasági tervezés kiinduló p on tját a demográfia által szolgáltatott adatok és az ezekre épülő elemzések képezik. Különösen nagym értékben vonatkozik ez a foglalkoztatottság tervezésére. Nehéz lenne azonban azt állítanunk, hogy már minden terület részére m egszülettek a dem ográfiai alapokon n yu gvó kim utatások és hogy a gyakor­ lati életben teljes mértékben figyelem be veszik azokat. Még nincs tisztázva a dem ográfiai tényezőknek a fogyasztók, a beruházások, a városok és falvak át­ alakulásának folyam atában já tszott szerepe. Már régen felhívtuk a figyelm et egy népességpolitikai szerv létrehozásának a szükségességére, m ely a gazdasá­ gi folyam atoknak a dem ográfiai feltételekkel és — vice versa — a demográfiai folyam atoknak a gazdasági feltételekkel való összehangolásával foglalkoznak. — H ogyan alakul most és hogyan kellene a Professzor Űr véleménye, szerint alakulnia a demográfusok és a közgazdászok további együttműködésének? — Ilyen együttm űködés kétségtelenül létezik. Ennek példája a Lengyel T udom ányos Akadém ia D em ográfiai Bizottsága gazdaságdem ográfiai szekció­ jának a létrehozása. A z A kadém ia vezetői egyetértésüket adták egy Gazdaság­ dem ográfiai É vk ön yv m egjelentetéséhez. A Lengyel T udom ányos Akadém ia a dem ográfia terén végzett kutatásokért kiosztott díjak közül az elsőt Rajkiewicz

F I G Y E L Ő

172

docensnek ítélte oda gazdasági problém ák dem ográfiai alapon való alkotó szel­ lemű elemzéséért. Lelkes szorgalm azója volt a közgazdászok és a dem ográfusok szoros együ tt­ működésének Oskar Lange professzor is. A zok a gon dolatok, m elyeket a köz­ gazdaságtudom ányi intézet megalakításának tervezetéről folyó vita alkalmával hangsúlyozott, még m indig élők és aktuálisak. Á t kellene azokat ültetnünk a gyakorlatba is. — M in dolgozik jelenleg a Professzor Ú r? M ik a jövőt illető tervei? — Sok kéréssel, megbízással va gyok elhalm ozva és a lehetőségekhez mér­ ten igyekszem eleget tenni azoknak K örülbelül 20 kisebb-nagyobb munkám van m ost is sajtó alatt. E gy kicsit elvonnak a már elkezdett, sőt előrehaladott állapotban levő új m onografikus jellegű m unkáimtól. N agyon érdekelnek mostanában engem az em beri szem előtt elrejtett jö v ő megismerésének a problém ái (a „fu tu ro ló g ia ” a demográfus érdeklődésének természetes területe), m indenekelőtt ezzel a problem atikával foglalkozom ké­ szülő újabb munkáim ban. E gyébként más term észetű feladataim is vannak, foglalkozom a káderek felnevelésével, utánpótlásával (az általam vezetett ún. doktori szemináriumon 15 sokat ígérő ifjú dem ográfus vesz részt) és a Lengyel T udom ányos A kadém ia Dem ográfiai Bizottságának fejlesztésével is, mely u tób ­ binak a vezetését a L TA az én kezem be helyezte.

ПОЛЬСКАЯ

Д ЕМ О ГРАФ И ЧЕСКАЯ Ш КОЛ А П РОГРЕССУ

HA

СЛ У Ж Б Е

(Беседа с проф ессором Эдвардом Россетом по случаю его семидесятого дня рож дения.) Перевод из номера от 5 ноября 1967 года польского общ ественно­ —эконом ического еженедельника Zycie G ospodarcze (Экономическая жизнь). T H E P O L IS H S C H O O L O F D E M O G R A P H Y I N T H E S E R V I C E O F P R O G R E S S (A n in te rv ie w w ith P rofessor E d w a rd R o sse t on th e occa ssio n o f his 70th b ir th d a y .) F ro m th e n u m b e r o f N o v e m b e r 5, 1907 o f th e P olish s o c io -e c o n o m ic w e e k ly “ Z y cie G ospod a rcze’ ’ .

A N É P E S S É G T U D O M Á N Y I K U T A T Ó IN T É Z E T K Ö Z L E M É N Y E I A N épességtudom ányi K u tató Intézet közlem ényei sorozatban eddig az alábbi kötetek jelentek m eg: 1. Magyarország m egyénkénti népességének várható alakulása, I960I . - -1980. I. k özött. 1963/1 2. A nyugdíjasok helyzete. 1963/2 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az I960, évi népszám­ lálásnál. 1964/1 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként. 1965/1 5. A válások okai. 1965/2 6. A budapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái. 1965/3 7. A társadalm i átrétegeződés és demográfiai hatásai. I. Budapesten és a városokban. 1965/4 8. A népesség foglalkozásának változása 1960— 1963 között. 1965/5 9. Vizsgálatok a népesség területi eloszlásának alakulásáról M agyaror­ szágon, 1900— 1960. 1966/1 10. Lakásdem ográfiai adatok. 1966/2 11. A szociális intézetek és gon dozottaik helyzete. 1966/3 12. Magyarország népességének területi előreszámítása. 1966/4 13. A m agyar leíró statisztikai irány fejlődése. 1966/5

F I G Y E L Ő

173

14. Term ékenységi adatok. 1966/6 15. A dem ográfiai tényezők hatása a művelődésre. 1967/1 16. Iskolai v ég zettség és szakképzettség. 1967/2 17. Magyarország népességének gazdasági korfái. 1967/3 18. Nem zetiségek demográfiai sajátosságai Baranya m egyében. 1968/1 A jövőben m egjelenő köteteket a Dem ográfia folyam atosan ismerteti.

С О О Б Щ Е Н И Я И С С Л Е Д О В А Т Е Л Ь С К О ГО И Н С Т И Т У Т А ПО Д Е М О ГР А Ф И И Ц СУ В серии сообщ ений исследовательского института по демографии до настоящ его времени вышли следующ ие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитетов Венгрии меж ду 1. I. 1960 и 1. I. 1980 гг. 1963/1. 2. П олож ение пенсионеров 1963/2. 3. И сследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения 1960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по региям. 1965/1. 5. Причины разводов, 1965/2. 6. П олож ение и проблемы будапеш тских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Будапеште, и в городах. 1965/4. 8. Изменения в занятиях населения в период меж ду 1960 и 1963 гг. 1965/5. 9. И сследования в области динамики территориального распределе­ ния населения в Венгрии, 1900— 1960. 1966/1. 10. Ж илищно-демографические данные. 1966/2. 11. П олож ение социальных учреж дений и лиц, прож иваю щ их в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Ш кольное образование — проф ессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитете Б а ­ ранья. 1968/1 Резюме о вы ходящ их в дальнейшем том ах будут систематически публикованы в ж урнале Демография.

P U B L IC A T IO N S O F T H E R E S E A R C H IN S T IT U T E F O R P O P U L A T IO N S T U D IE S In th e series o f the P u b lic a tio n s o f th e R e se a r c h In s titu te fo r P op u la tio n S tu d ies th e fo llo w in g v o lu m e s h a v e been p u b lis h e d : 1. P o p u la tio n P r o je c tio n s fo r H u n g a r y b y C ou n ties b e tw een J a n u a ry 1, 1960, an d J a n u a ry 1, 1980. 1963/1 2. T h e S itu a tio n o f P ension ers. 1 9 63/2 3. In v e s tig a tio n on t h e R e lia b ility o f A g e -A d m is s io n s in th e P o p u la tio n Census o f 1960. 1964/1 4. D e m o g ra p h ic C h a ra cteristics o f th e P o p u la tio n in H u n g a r y b y R e g io n s . 1965/1 5. Causes o f D iv o r ce s . 1 9 6 5 /2 6. S itu a tio n an d P ro b le m s o f th e P en sio n e rs o f B u d a p e st. 1965/3 7. S o cia l M o b ility a n d its D e m o g ra p h ic E ffe c t s in B u d a p e st a n d in th e T ow n s. 1 9 65/4

F I G Y E L Ő

174 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 1968/1

C hange in O c c u p a tio n o f ilie P o p u la tio n betw een 1960 a n d 1963. 1 9 65/5 A S tu d y on the R e g io n a l D istr ib u tio n o f H u n g a r y ’s P op u la tio n 1900— 1960. 19 6 6 /1 H o u s in g -D e m o g r a p h ic D ata. 1 9 6 6 /2 S itu a tio n o f S o cia l In s titu te s a n d T h e ir D ep en d a n ts. 19 66/3 R e g io n a l P r o je c tio n s o f th e P o p u la tio n o f H u n g a ry . 1966/4 T h e D e v e lo p m e n t o f th e H u n g a ria n D e scrip tiv e S ta tistics. 1966/5 F e r t ility D a ta . 1966/6 T h e I m p a c t o f D e m o g ra p h ic F a c to r s on C ulture. 1967/1 S ch o o l Q u a lifica tio n an d P ro fe ssio n a l T ra in in g . 1967/2 T h e E c o n o m ic A g e -p y r a m id s o f H u n g a r y ’ s P o p u la tio n . 1967/3 T h e D e m o g ra p h ic C h a ra cte ristics o f th e N a tio n a litie s o f th e C o u n tv o f B a r a n y a

T h e v o lu m e s c o m in g o u t in the fu tu r e w ill be c o n tin u a lly rev iew ed in D em og rá fia .