A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
VII. évfolyam, 2010. április
4. szám (76. szám)
F é l e l e m
é s
Megjelenik havonta
ö r ö m Mt. 28: 1-8
Nemigen van még oly jelenség, dolog e világon, amelyben annyira megütközne az emberi értelem, mint a feltámadás. Pedig ez a húsvéti ünnep lényege, központja. Enélkül a húsvét nem egyéb mint jónéhány hagyomány, népszokás stb. Gyűjteménye, amelyekről egyáltalán nem kell azt mondanunk, hogy mindenik helytelen, vagy a hittel ellenkező lenne. Az emberi lélek vágyódik arra, hogy a földi élet lezárulása után mégse maradjunk örökké a halál állapotában, hanem valamilyen formában feltámadva tovább létezzünk. Ennek ellenére, azt mondja az emberi értelem: el tudom hinni azt, hogy Jézus Isten fia, hogy ő élt, gyogyított, isteni hatalommal rendelkezett, csodálatosan tanított stb., stb., de az, hogy van feltámadás, ezt már nehezen tudom elképzelni. Dehát végülis az, amit Isten véghez akar vinni, nincs egyáltalán az emberi képzelőtehetséghez vagy hithez kötve, és ez a jó! A Szentírás egyébként seholsem mondja, nem tíltja egyáltalán, hogy az evangéliumokban leírtakat nem kellene, nem szabadna értelemmel megvizsgálni. Sehol sem követeli Isten Igéje, hogy ne gondolkozzunk ezen, hogy csak úgy vakon fogadjuk el, higgyük el, sőt inkább azt tanítja, hogy mindent vizsgáljunk meg. Ezt azért mondja, mert az evangélium vizsgálható, értelemszerű, és ésszerű tanítás is. II. Íme, ama nevezetes vasárnap reggel az asszonyok elindultak, hogy megnézzék a sírt. A hit és törődés és Jézus iránti ragaszkodás az, ami kiviszi őket oda ilyen korán a hajnali órákban. Igyekezetüknek meg is volt az eredménye, hisz ők lettek a feltámadás első hírvivői. Példájuk arra int: mikor Jézushoz fűződő dolgainkról van szó, nem lehet azoknál fontosabb. Aztán csodát látnak: főldindulás, angyal, villámló tekintet. De csak az őrizőknek kell félniük. Akik Jézust keresik, azoknak nem kell félniük: ma sem. Az őrizők viszont megrettentek. Mit is tehetnének egyebet? Amikor és ahol Isten cselekszik, az ő ellenségeire csak félelem vár. Pedig mindent megtettek, hogy a feltámadásra ne kerüljön sor: tanácskozás, pecsét, őrség, mindhiába. Ki az, aki megállíthatja Istent? Emberi erő, bölcsesség,
Az emmausi vacsora (részlet) Caravaggio okoskodás, intézkedés, szövetkezés? Semmi nem használ! Az aszonyokhoz így szól az angyal: „ti ne féljetek mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek” A mennyeivel találkozni nem mindennapi dolog. Nem csoda, ha félelem szállja meg őket. De az angyal szelíd, bátorító szava feloldja félelmüket. Akik Jézust keresik, azoknak ha félnek is néha, van igaz bátorítójuk. Jézust, a megváltót keresni ma is állandó feladatunk. Te kedves testvérem, aki a húsvéti ünnepekre készülsz, keresed-e Őt, az üdvözítőt? Ha igaz igyekezettel keresed Őt, akkor megtalálod Őt, és megbizonyosodsz az Ő feltámadásáról is! Aztán az angyal feladatot ad az asszonyoknak: menjetek gyorsan, és adjátok hírül a tanítványoknak a nagy eseményt. A feladat a mi számunkra is érvényes: tegyünk jó bizonyságot szóban és tettben arról, hogy Jézus Krisztus feltámadott! Hiszen azért valljuk az Ő nevét, hogy az Ő győzedelmes feltámadásának hírvivői legyünk! Hogy az élet minden akadályon át győzedelmeskedett, és győzedelmeskedni fog a halál felett! Testvéri szeretettel kíván áldott húsvéti ünnepeket, Kiss Károly református lelkipásztor
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Balogh Ferenc visszaemlékezései Makfalván A makfalvi lelkészi állás 1934 ősz végén Mihály Jenő lelkész halálával üresedett meg. A bekecsalji egyházmegyéből és más egyházmegyékből a lelkészek közül többen pályáztak a makfalvi lelkészi állásra. Először Laár Ferenc parajdi lelkész, román nemzeti országgyűlésben magyarpárti képviselőnél próbálkoztak. De mikor meglátta a papi lakást, és számbavette a sok adósságot, visszalépett, pedig megígérték, rövid időn belül új papi lakást építenek. Akkor a gondnok és Vass Ferenc több vezető presbiter megbízásából összeírták azokat a lelkészeket, akikről tudták, hogy szeretnének makfalvi lelkészek lenni. Ezt a névjegyzéket felterjesztették Makkai püspök úrhoz, hogy ezek közül, vagy, ha a püspök úrnak volna még jelöltje, ajánlja a makfalvi gyülekezetnek megválasztásra. Ezek között szerepelt Györke János hármasfalusi, Guv Márton gegesi, Thamó László szolokmai, Cell Béni küsmödi, Mihály Károly segédlelkész, Máté Elek sóváradi lelkész, Balogh Ferenc alsósófalvi lelkész. Az én személyemet Fülöp Ferenc erdőszentgyörgyi lelkész vetette fel, mert én teljesen ismeretlen voltam a makfalvi gyülekezet előtt. Ezt a bizalmas felterjesztést azért merték megtenni, mert mikor 1929. évben az újonnan épült templomot felszentelték Makkai Sándor püspököt hívták meg a felszentelésre. Tudni kell azt, hogy 1916-ban Benedek Dénes makfalvi lelkész nyugdíjba vonulása után megüresedett lelkészi állásra Mihály Jenővel együtt Makkai Sándor is pályázott és a gyülekezet többsége Mihály Jenőt választotta meg. Benedek Dénes torokbetegségben szenvedett, nem tudott prédikálni, Mihály Jenő személyi segédlelkész volt egy évig Benedek Dénes mellett. Tehát Mihály Jenő megválasztása érthető volt, még akkor is, ha esperes, püspök és az egész egyházmegye vezetősége Makkait támogatta. Mikor a templomszentelésen a közebéd volt, a pohárköszöntőkben vicc formájában szóbahozták, hogy Makkai makfalvi papnak nem volt jó, de bezzeg püspöknek jó volt. Vass Ferenc makfalvi presbiter, aki sokáig bíró és megyebíró volt olyan alaposan, jól meggondolva egyszerű szavakkal mondotta el: „Azért nem választottuk a püspök urat lelkésznek, mert már akkor tudtuk, hogy püspök lesz.” Olyan köztetszést aratott Vass Ferenc beszéde, hogy Makkai felvette a poharát, odament Vass Ferenchez és koccintott vele. Ebből az ismeretségből vették azt a bátorságot, hogy a megválasztandó makfalvi lelkész személyére vonatkozólag írjanak Makkai püspöknek. Makkai rövid időn belül válaszolt is. Ilyenforma volt a szöveg, amit én választásom után tudtam és láttam meg: „Nem akarok a makfalvi gyülekezet lelkészválasztás ügyében előre beleavatkozni. A gyülekezet mindig tudta és tudja, kit válasszon meg. De, ha már megkérdeztek, a felterjesztettek közül, ha a Wesselényi iskolát
meg akarjátok menteni, Balogh Ferenc alsósófalvi lelkészt ajánlom megválasztásra.” Így jelölt a gyülekezet próbaprédikálásra engemet és Laár Ferenc ajánlatára a vejét, Valádi Györgyöt, aki most Kolozsváron a Magyar utcai gyülekezetben lelkész. Ketten prédikáltunk egy vasárnap a szentistváni templomban a hivatalos megválasztás előtt. Kettőnk közül a presbitérium egyhangúlag engem hívott meg és a gyülekezet és a gyülekezet engem egyhangúlag meg is választott. A választás után a feleségem a testvérével lementek Makfalvára széjjelnézni. Az orvosnak a felesége a képzőben osztálytársa volt a sógornőmnek és tőle érdeklődtek a makfalvi lelkészi állás helyzetéről. A régi lakás nagyon lehangolta, meg volt ígérve, újraépítik. A Wesselényi iskola per alatt volt. A hatóságok már 2 tantermet lefoglaltak belőle. Az állami iskola perelt a Wesselényi iskola tulajdonjogáért. Nagyon lehangolva jöttek haza. Összeült a családi tanács, apósomék, sógoromék úgy döntöttek, jobb ha itt maradunk Alsósófalván. Szép lakás, csendben, békében vagyunk, a gyülekezet szeret, megbecsül. Apósomék azért költöztek Korondról Felsősófalvára, hogy közelükben legyünk. A végén mégis abban állapodtunk meg, várjuk meg, járjon le fellebbezési határidő, és akkor menjek le és nézzek széjjel, de azután döntsünk véglegesen. Le is mentem. Előre megkértem a beszolgáló lelkészt Fülöp Ferencet, hogy a lemenetelem napján ős is és a megyebíró is legyen jelen. A lakás elég gyengén nézett ki az alsósófalvi papi lakáshoz viszonyítva. A tanítók panaszkodtak, nem kapják rendesen a fizetésüket. A tanfelügyelőségtől kiküldött inspektorok terhelő, elítélő jegyzőkönyveket vettek fel, amelyben többek között benne volt az is, hogy az egyház a tanítókat nem tudja fizetni. Az egyház pénztára siralmas helyzetben volt, mert 182.000 lej az adósság, ebből az adósságból 140.000 lej az egyházkerületnél, ami a templomépítésből maradt fenn és 42.000 lej a tanítók fizetésének a hátraléka. Egy csomó haszonbér és fa eladási hátralék. A papi lakás udvarközepén végig le a kapuig egy meter mély árkot mosott az esővíz, a kerítéseken körben az jöhetett be, aki akart, deszkák letépve, a sasfák kidőlve, egyedül az istálló volt jó állapotban. A beszolgáló lelkész látta, hogy gondolkodom és, hogy levagyok hangolva, azt mondta a megyebírónak: „Sándor bácsi vegye elő az írást!” Vass Sándor elővette az írást, melyet Makkaitól kaptak, melyben Makkai a makfalvi gyülekezetnek az én megválasztásomat ajánlotta. Én akkor láttam először ezt az írást, megdöbbentem, de egyben meg is erősödtem. Makkai ajánl megválasztásra, aki annak idején azt is elintézte, hogy engedély kapjak Nagy Károly püspöktől az alsósófalvi lelkészi állásomba való beiktatásomra. Azt kérdezte Fülöp Feri: „Mostmár megnyugodtál?” Mosolyogva feletem: „Mostmár meg” Fülöp Ferivel, aki parajdi születésű volt, még akkor jó barátságba kerültem , amikor ő teológus, én pedig alsósófalvi lelkész voltam. ~folytatjuk~
Makfalvi Tekintő
Kárpát-medencei ősírásunk, a rovás A „székely rovásírás” fogalmának tisztázása III. rész Mielőtt bárki, bármi tanulmányozásába/ tanulásába kezdene, úgy gondolom, elengedhetetlen néhány alap(vető) fogalom tisztázása Önmagunkban, a tanulmányozandó/tanulandó tárggyal kapcsolatban. És így van ez ős-magyar írásunk esetében is. (Gondolok itt ős-írásunk helyes megnevezésére.) Az előző (II.) részben utaltam arra, hogy a Varga Géza úrtól idézett sorokban, véleményem szerint hibás a „székely rovásírás” és „székely írás” megnevezés, s hogy ezt bővebben a III. részben kívánom kifejteni. Ezzel a fogalommal nem csak Varga Géza, hanem a rovásunkkal foglalkozó kutatók, professzorok, tanárok kb. 95%-a helytelenül bánik, és hibásan használja. Varga Géza egyébként a legjobb rováskutatók közé tartozik, könyveit, cikkeit mindenki figyelmébe ajánlom, annál is inkább, mivel kutatómunkája magyar nemzeti értékeink többi területére is kiterjed, pontos, érdekfeszítő és hiteles. (A későbbiekben ajánlott bibliográfiát is összeállítok és közlök a szerzőtől.) A baj tehát nem Varga Géza úrral vagy a többi rováskutatónkkal, hanem rováskutatásunkkal van. (Éppen Varga Géza világított rá erre a problémára - lásd a II. részben). Tisztáznunk kell, tehát végre (éppen itt az ideje!) a „székely rovásírás” megnevezést, mert ez, nemcsak egyszerűen téves, hanem véleményem szerint, olyannyira helytelen, hogy az már egyenesen lekicsinylő és leminősítő! Óriási értékkel állunk szemben, és óriási kincset tartunk kezünkben, közelítsünk felé és bánjunk vele kellő figyelmességgel és tisztelettel! 1.„Rovásírás”,vagy„rovás”? „Mindenek előtt vagy ró valaki, vagy ír. A „rovásírás” ugyanolyan hibás, „elködösítő fogalom, mint amilyen a „táblakrétaírás”, avagy a „sírkőrevésővelírás” fogalma lenne.”/1. Az idézett sorok azt hiszen nagyon jól érzékeltetik velünk a „rovásírás” megnevezés helytelenségét. A jelhagyás módja az ős-magyar jelkészletünk helyes megnevezését illetően nem lényegtelen és nem elhanyagolható. A jelhagyás módja pedig a rovás! A kőbe vagy fába rótt jelek, éppen a jelhagyás módjából adódóan alakultak jellegzetesen és más írás-, jelrendszerekkel összetéveszthetetlen ún. „rovátkás”, szögletes „stílusúvá”. Ős-magyarírásunk ettől (is), oly egyedülálló!
3. oldal
Ősi jelrendszerünk/írásunk megnevezése, helyesen mindösszesen ennyi, tehát: „ROVÁS”! 2. „Székely rovás”, vagy „Kárpát-medencei rovás”? A gyakran „székely rovásírásként”/ „székely rovásként”/ „székely ABC- ként” emlegetett ősmagyarírás nem (csak) székely kultúrkincs! Legtöbben azért teszik hibásan rovásunk elé a „székely” jelzőt, mert a fennmaradt rovásemlékeink többsége és az írás mai formájának gyakorlása - a viszonylag elszigetelt régió előnyeiből és más okokból adódóan is - Székelyföldön maradt fenn legtovább, egészen napjainkig. A rovás, azonban az egész Kárpátmedencei magyarság kulturális értéke! Használata az egész Kárpát-medencében elterjedt volt, erről tanúskodik több előkerült rovásemlékünk is! Összegzés: A magyarság ősi írásának pontos és teljes megnevezése „Kárpát-medencei rovás”/ „Kárpát-medencei rovás-jelkészlet” lenne, de nem hibás a „szkíta- hun- magyar rovás” elnevezés sem! Jegyzet: 1. Varga Csaba: A székely ABC, Honlevél-melléklet, innen: 1. old. Nagy Zsolt ~folytatjuk a IV. résszel~
Csatáné Bartha Irénke Csaba útján Csillagok közt jár a székely olykor - olykor nagyot botlik az út hosszú hite ritkul virtusból volna még elég... sokszorozd Uram a hitét!
Makfalvi Tekintő
Egyenlő jogbírálat vagy modern „inkvizíció”? Bármennyire megfogadtam magamnak, hogy egy időre hanyagolni fogom a politikai témákat, de egy közismert televíziós csatorna ma déli híradójában hallottam egy olyan hírt, amit minden igyekezetem ellenére nem tudom megállni, hogy ne kommentáljam. A „hír” nagyvonalakban arról szólt, hogy a Kolozsvári RMDSZ feljelentést tett a bíróságon a helyi rendőrség azon eljárása ellen, hogy a március 15-i ünnepség napján letartóztattak három egyetemista lányt mert, hogy talán a „Nagymagyarország” térképeket osztogattak a népek között, ezzel is szemléltetni akarván az 1848-as forradalom jelentőségét. Tették mindezt a rendőrök azzal a váddal, hogy „fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképeket használtak és osztogattak”. (Majd mindjárt meglátják, hogy miért van ekkora jelentősége a vádak megnevezésének). Az RMDSZ feljelentése másodsorban arra is vonatkozik, hogy az egy nappal a fent említet dátum előtt ugyancsak Kolozsváron rendezett felvonulást az „új jobb” elnevezésű román radikális szervezet, amely nyíltan magyarellenes jelszavakat skandálva vonult fel, ám ez ellen semmi lépést nem tett még eddig a rendőrség. S ezzel volna nekem is gondom, ugyanúgy mint az RMDSZ-nek! Ám én egy kissé másképp közelíteném meg a problémát. Mostanában egyre gyakrabban kerül szóba nemzeti szimbólumaink, többek között a székely zászló használatának kérdése, amelyeket a román hatóság kikiáltott fasiszta, antiszemita stb. jelképeknek, s ezzel az ő szemszögükből meg is volna oldva az ügy, azaz nem használhatnánk őket semmilyen alkalmakkor. Csakhogy nekem lenne egy kérdésem, amire gondolom egyelőre úgy sem kapok választ, de azért is felteszem. Hogy lehetne például a székely zászló fasiszta jelkép, amikor annak szakszerű leírása nagyjából így hangzik: „Égszínkék mezőn végigfutó aranysáv, mellette arany nappal (nyolcágú csillag, a 8 székely szék egységének a jelképe) és holddal, ami a hitet és a reményt jelképezi. A lobogó Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem idejéből származik: az 1601es goroszlói csatában Székely Mózes zászlói vezették a székely hadakat. Eredetileg volt egy piros-fekete változata is. Tudomásom szerint a faszizmus mint fogalom és politikai felfogás csak a huszadik század elején jelent meg. De ugyanez a helyzet Nagymagyarország térképével is, mivel azt már manapság egyre többen fogadják el, hogy most már több mint ezer éve létezik Magyarország mint állam és több mint kilencszáz éven át többé kevésbé ugyanazok voltak a határai, persze mindig az aktuális történelmi kortól függően. S ez drasztikusan csak a Trianoni döntés után változott a mai formájára. Az csak a történelem fintora, hogy 1940-ben Rákóczi Ferencnek és az akkori magyar kormánynak a
4. oldal
náci Németország segítségével sikerült visszaállítania az eredeti határokat. Valószínűnek tartom, hogy ez, vagyis a határok visszaállítása zavarja leginkább Magyarország jelenlegi szomszéd „nemzetiállamait”, s ezen belül a románokat is, és ezért minden olyan zászlót, térképet vagy akár egy kimondott szót vagy mondatott, ami erre emlékezteti őket, egyszerűen xenofóbnak, fasisztának, rasszistának stb. titulálnak, így próbálva védekezni a vélt újra megvalósítandó határváltoztatások ellen. Ám másfelől, amikor saját nemzettársaik vonulnak fel magyarellenes jelszavakat skandálva, és valóban náci jelképeket hordozva és viselve (a fent említet híradóban bemutatott képsorok ékesen bizonyítják ezt)! Akkor a hatóságok tömegesen amnéziát szenvednek elfeledve a rasszista, xenofób és fasiszta jelzőket és amnéziájuk addig tart, amíg nem akad egy-két egyetemista, aki térképeket osztogat vagy egy olyan személy, mint a szovátai Tóth Ferenc, aki egymaga tűzte ki a helyi polgármesteri hivatalra a székely lobogót, és azt vagy két napig baltával a kézben őrizte, hogy senki le ne vegye, hogy más példákat ne említsek. Ekkor aztán újra eszükbe jut a hatóság embereinek ezek a fogalmak, és azonnal megvádolják őket fasizmussal stb., habár meglátásom szerint csak Tóth Ferencet vádolhatnák meg esetleg birtokháborítással. Ja, hogy elfogult vagyok? Az bizony meglehet kedves uraim, de akkor önök is azok! Engem mindenesetre nagyon a „sötét” középkor inkvizícióira emlékeztet, amikor az úgynevezett „Isten szolgái” bárkit megvádolhattak eretnekséggel vagy boszorkánysággal, s vagy máglyán égették el vagy egy általam jobban kedvelt büntetési formát alkalmaztak. Összekötözték a megvádolt személy kezét, lábát és egy nagy követ kötöttek a lábára nehezékként, s aztán egy folyóba dobták mondván: „Ha fentmarad a víz felszínén, akkor boszorkány és agyon kell kövezni, ha meg lesüjed akkor az Isten megmenti majd a lelkét!” Kiváló alternatíva, nem igaz? Hát valahogy most is ez a helyzet a hatóság emberei könnyen megvádolhatnak (vagy nem) például fasizmussal. Csakhogy időközben eltel 300-400 év, és az emberek megtanulták, hogy minden személynek vannak jogai és a kolozsvári esetben a helyi RMDSZ is kiáll a lányok jogaiért, és ezért ők dícséretet érdemelnek. Hát ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem e hír hallatán, és remélem, hogy jogállamhoz méltóan oldódik meg ez a két említet ügy, mert húsz évvel a 1989-es forradalom után, illene már lassan működnie az úgynevezet „jogállam” intézményének. Ennek reményében utólag is KÍVÁNOK KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET és a legjobbakat továbbra is minden makfalvinak, bárhol éljenek is! Ifj: Kovács Árpád. BraveHeart
Makfalvi Tekintő
5. oldal
Meghívó Székely Majálisra Makfalva Község Székely Tanácsa és a Székely Nemzeti Tanács, Székely Majálist szervez ez év május 1-én, Makfalván a helyi sportpályán. A második alkalommal megtartott rendezvényen, székelyföldi és anyaországi vendégek népi táncokat, népviseletet, huszárviseletet és kulturális programokat fognak bemutatni. A rendezvény nyilvános, a programokon bárki részt vehet. Számítunk az Ön személyes jelenlétére is, hogy együtt adjunk nyomatékot olyan jogos követeléseinknek, mint a magyar nyelv hivatalos státusza a Székelyföldön. A felszólalásokon és a kulturális műsoron túl, a majális megszokott közösségi szórakozásait tervezzük, gulyásfőző versennyel, flekkensütéssel.
Aki teheti, székely népviseletben és lobogóval jöjjön! *Kedvezőtlen időjárás esetén a rendezvény elmarad
Makfalva Község Székely Tanácsa és a Székely Nemzeti Tanács Márciusi tanácsülés 2010 március 31-én tartotta a helyi tanács a soron lévő tanácsülését, amelynek napirendi pontjai a következők voltak: 1. Határozattervezet a hármasfalusi Nagyaszói erdei út modernizálásával kapcsolatban 2. Határozati javaslat egy beltelek kijelőlésére, amelyre 10 szolgálati lakás épülne a fiatal falusi szakemberek számára 3. Határozattervezet a rendőrség kisegítő csoportjának megalakulásáról 4. Határozattervezet 500m² beltelek eladásáról Makfalva 288/A számú lakáshoz Ádám József úr részére 5. Határozattervezet Makfaklva község területén a legeltetés megszervezéséről 6. Határozattervezet Makfalva község csatlakozásának jóváhagyásához a Leader programhoz 7. Különfélék Az első napirendi pontot dr. Zsigmond Venczel polgármester ismertette, amely a Nagyaszói út és a Kis-Küküllő híd modernizálásáról szólt. A munkálatok összértéke 1,5 millió euróba kerül és saját alap a helyi tanács részéről nem szükségeltetik. A tanácsosok egyöntetűen elfogadták a határozattervezetet. A második napirendi pontot szintén a polgármester úr terjesztette elő, és a tanácsosok megszavazták a makfalvi futballpálya melletti terület felhasználását 10 lakás építésére a fiatal szakképzett falusi szakemberek részére. A kétszobás lakások 100m² összfelületűek, a 3 szobás lakások pedig 120m²-sek lennének. A tanácsosok egyöntetűen elfo-
gadták a határozattervezetet. A harmadik napirendi pontot ugyancsak a polgármester ismertette. Tájékoztatta a tanácsosokat, hogy a rendőrség helyi kisegítő csoportja megalakult, és megkezdhetik közös munkájukat a rendőrséggel karöltve. A tanácsosok egyöntetűen elfogadták a határozattervezetet. A negyedik napirendi pont keretén belül a tanácsosok egyöntetűen elfogadták 5 ár terület átadását Ádám József makfalvi lakósnak, aki a 288/A szám alatt levő államosított lakást már korábban megvásárolta, de az akkori törvények nem tették lehetővé a terület megvásárlását is. Az ötödik napirendi pontot Vass Imre alpolgármester ismertette, amelynek során kitért a legeltetés megszervezéséről Makfalva község területén. Mielőtt az állatok kimennének a legelőre szerződést kell kötni a terület tulajdonosaival, ki kell pucolni a legelőt. A betegségek elkerülése érdekében az állatok beoltása és fürösztése kötelező. Az ellenőrző bizottság tagjai Vass Imre alpolgármester, Zsigmond Zsuzsánna községi állatorvos és Péter Ödön mérnök-tanár. A tanácsosok egyöntetűen elfogadták a határozattervezetet. A hatodik napirendi pont keretén belül Borbély Emma mérnöknő ismertette a Leader program jelentőségét, amely a vidékfejlesztést segíti. Sikeres pályázat után a befektetés 80%-át téríti meg a program és 20% önrésszel kell rendelkezzen a pályázó. A tanácsosok egyöntetűen megszavazták, hogy községünk is társuljon a Leader programhoz. Péter Ödön MPP tanácsos
Makfalvi Tekintő
6. oldal
A Maros megyei falusi bajnokság állása a tavaszi második forduló után: 1
Szentgerice
15 10
3
2
47 - 15 33
2.
Nyárádszereda II
15 10
0
5
36 - 27 30
3.
Somosd
14
9
2
3
53 - 21 29
4.
Balavásár
14
9
2
3
60 - 31 29
5.
Nyárádmagyarós
15
9
1
5
45 - 26 28
6.
Gyulakuta
15
8
1
6
41 - 40 25
7.
Makfalva
15
7
4
4
39 - 34 25
8.
Kisikland
15
6
0
9
36 - 59 18
9.
Kibéd
14
4
3
7
18 - 28 15
10. Nyárádremete
14
4
2
8
28 - 45 14
11. Mezőmajos
15
4
2
9
23 - 41 14
12. Egrestő
15
4
1
10 36 - 49 13
13. Székelymoson II
15
3
1
11 24 - 49 10
14. Harasztkerék
15
2
4
9
10 - 35 10
A makfalvi Maka SE labdarúgó csapat eredményei, csapatösszeállítása és gólszerzői Makfalva - Kibéd 2 - 2 (0 - 2) Jakab András (kapus), Gombos Hunor, Tatár József, Dósa Medárd, Jónás Levente, Jónás Szabolcs (Suba Barna), László Attila, Suba Hunor, Ozsváth Zsolt, Soó Károly (Ozsváth Levente), Puiu Szilárd (Zsigmond Ferenc) Eredmény alakulása: 20. perc 0 - 1, Dósa Ferenc 35. perc 0 - 2, Dósa Ferenc 55. perc 1 - 2, Suba Barni 56. perc 2 - 2, Ozsváth Zsolt Székelymoson II - Makfalva 1 - 2 (0 - 1) Jakab András (kapus), Gombos Hunor, Tatár József, Dósa Medárd, Jónás Levente, Jónás Szabolcs, László Attila, Suba Hunor, Ozsváth Zsolt, Jakab József (Soó Károly), Puiu Szilárd (Suba Barni) Eredmény alakulása: 29. perc 0 - 1, Suba Hunor 61. perc 0 - 2, Jakab József 77. perc 1 - 2
A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság tavaszi műsora I. forduló: 2010. március 28. Makfalva - Kibéd II. forduló: 2010. április 3. (du. 4 óra) Székelymoson II - Makfalva III. forduló: 2010. április 11. (du. 4 óra) Makfalva - Somosd IV. forduló: 2010. április 18. (du. 4 óra) Gyulakuta - Makfalva V. forduló: 2010. április 25. (du. 4 óra) Makfalva - Nyárádremete VI. forduló: 2010. május 2. (du. 5 óra) Mezőmajos - Makfalva VII. forduló: 2010. május 9. (du. 5 óra) Kisikland - Makfalva VIII. forduló: 2010. május 16. (du. 5 óra) Makfalva - Szentgerice IX. forduló: 2010. május 23. (du. 5 óra) Harasztkerék - Makfalva X. forduló: 2010. május 30 (du. 5 óra) Makfalva - Balavásár XI. forduló: 2010. június 6. (du. 5 óra) Egrestő - Makfalva XII. forduló: 2010. június 13. (du. 5 óra) Makfalva - Nyárádmagyarós XIII. forduló: 2010. június 20. (du. 5 óra) Nyárádszereda II - Makfalva Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.ghindari.ro Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
