Uri Asaf : A mai héber vers I.
Agnon és Bialik és mások életműve felkészítette a héber nyelvet a huszadik század második felében történt sorsfordulójához, kivirágzásához. A XX. század közepén, a zsidó nemzeti lét kezdetével, új nemzedék „érkezik, születik” a héber nyelvbe. Ahogy a költő és író Amos Gilboa írja: ""הנה קם אדם בבוקר והוא עם והוא מתחיל ללכת /„Ime, az ember reggel arra ébred, hogy nép, és járni kezd”/ Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy az ember arra ébred, hogy költő és új verset ír a saját, régi-új nyelvén. Megszületik a szekuláris héber költészet. Szemináriumunk során e költészet számos képviselőivel ismerkedünk meg, minden órán egy költővel és három vagy négy versével. A verseket a lehetőség szerint elemezzük és magyarra fordítjuk. A kíváló izraeli kortárs költők között szembetűnő a költőnők nagy száma. Ezt figyelembe vettem a nevek választásánál, de a versek választásában a poétikus hangvétel volt az irányadó. A szemináriumot a veterán Chaim Gouri-val nyitom, és a tananyag emblémájaként is Gouri „Nekem úgy tűnik”, (Nidmé li) c. versét választom:
I. Chaim Gouri (1923Életrajz: Chaim Gouri – költő, író és újságíró, Tel Aviv-ban született 1923-ban. A mandátumi időkben a Palmach-ban harcolt, melynek képviselőjeként később, 1947-ben a Soá magyar és Cseh túlélőjei között is tevékenykedett. A Héber Egyetemen héber és francia irodalmat tanult, első verseskötete a „Tűz virágai” címen jelent meg 1949-ben. A kötet versei a Függetlenségi Háború személyes élményeihez kapcsolódnak. Mai napig mintegy 14 verseskötete jelent meg, nemrég, 2002-ben kiadták az összegyüjtött munkáit két kötetben. Chaim Gouri-tól a következő verseket olvassuk: Bab el Vad Nekem úgy tűnik Odisszeusz
II. Yona Wallach ( 1941-1985) Életrajz: Yona Wallach Tel Avivban született, és Kirjat Ono városkában nőtt fel, melynek egyik alapítója az ő édesapja volt. Yona Wallach nyugtalan, kísérletező ember volt, lázadó személyisége nehezen tűrte azt az életformát, amely határokhoz és identitásokhoz kötött. Az „Achsav” és a „Siman Kria” és sok más irodalmi lapban publikált, valamint a Tel Aviv-i Költők körében. Könnyű zenészeknek is írt dalszövegeket és zenekarukkal együtt gyakran fellépett. Élete során négy kötete jelent meg. Yona Wallach nagy feltűnést keltett szabadságával és merészségével, nem ismert határokat, se a saját életében, se a héber nyelv használatában. Verseivel gyakran botrányokat is okozott. Például az 1982 ben az „Iton 77”- ben közölt Tefillin c. verse. Yona Wallach-tól a következő verseket olvassuk: A fekete kéz Jonatán A testen kívül Ha velem hálsz, mint az Isten III. Yehuda Amichai (1924-2000) Életrajz: Yehuda Amichai 1924-ben született a németországi Würzburgban. Gyermekként került Izraelbe. Amichai újítása és nagysága a költői pátosz redukálása volt az egyszerűbb, „hétköznapibb” hangvétel kedvéért. Kedveltebb témái: a szerelem, isten, gyermekkor, az ország (Erec) az idő foglalatában, és ez mind együtt egy személyes verses napló univerzális tablója. Amichai költői munkássága az izraeli költészet tartóoszlopa. Jeruzsálemben húnyt el 2000-ben. Yehuda Amichai-tól a következő verseket olvassuk: „Az ököl is valaha nyitott kéz volt és ujjak” c. kötetből: Megvilágított ablak A népvándorlással a „Nyitott, zárt, nyitott” c. kötetből Az istenek változnak, az imák maradnak (részletek)
A zsidók időzített bombája IV. Nathan Zach (1930Életrajz: Nathan Zach 1930-ban született Berlinben, német apától és olasz anyától. Hat éves korában került az akkori Palesztínába. Katonai szolgálata után a Héber Egyetemen tanult filozófiát, és tanulmányait anyagi nehézségek miatt hosszabb szünet után Tel Avivban folytatta. Először az „Omer”-t, a bevándorlók ujságát szerkeszti, majd különböző főiskolákon irodalmat tanít. A 60-as évek közepétől hosszú időt töltött Angliában. Első verseskötete 1955-ben jelent meg. Ezután számos kötetet ad ki, amelyeket több nyelvre lefordítottak. A „Különböző versek” c. kötetből a következő verseket olvassuk: A világ polgára vagyok Talán Még nem mondtam el mindent A hosszú utazás V. Rachel Chalfi Életrajz: Izraelben született és él. Közeli rokonai között többen is voltak költők, de velük szemben Rachel Chalfi kitűnik. A Héber Egyetemen tanult, később a hollywoodi Filmművészeti Intézetben is szerzett diplomát. Katonai szolgálatának idején tudósító volt, ma a tel avivi egyetemen filmművészetet tanít. Első verseskötete 1975-ben jelent meg. Híresebb kötetei : „ A sárkány szerelme”, „A rejtett utas”, „ Solar plexus”. A következő verseket olvassuk, „ A sárkány szerelme” c. kötetből: Hogy szeret a sárkány? „A boszorkányok dala” c. kötetből: A boszorkányok, A boszorkány beszéde, aki teherbe esett a sátántól
VI. Ági Mishol (1947Életrajz: Ági Mishol 1947-en született Magyarországon. Szüleivel három éves korában vándorolt ki. Soá túlélők egyetlen gyermeke. Mint az általunk megismert költők nagy része ő is a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanult, héber irodalmat. Kfár Mordekhai faluban él, ahol hosszú ideig mezőgazdasági munkát végzett, ma irodalmat tanít Beer Sheván és a tel avivi „ALMA” főiskolán. A „Válogatás és újak” c. kötetből a következő verseket olvassuk, Budapest térképe Páva Minimonológ Pihenni megyek Sappho verseivel VII. Maya Bejerano (1949Életrajz: Maja Bejerano 1949-ben született Izraelben. Először a Bar Ilán egyetemen tanult héber irodalmat és filozófiát, majd 1977-ben a Héber Egyetemen könyvtárszakot végzett. 1978 óta kilenc verseskötete jelent meg, köztük „ Meleg és hideg”, „ A madarak dala”, „A kék ruha és a bizosítási ügynök”, stb. A „versek folyamatossága” c. kötetéért több kitüntetést kapott. Jelenleg Tel Avivban él és könyvtárosként dolgozik. Maja Bejerano-tól a következő verseket olvassuk: „Jób dalai”(részletek) Háborús állapotok VIII. Asher Reich (1937Életrajz: Asher Reich 1937-ben született Jeruzsálemben. Orthodox családban nevelkedett, és 18 éves koráig Jesivában tanult. A katonai szolgálat után a Héber Egyetemen tanult héber irodalmat és filozófiát. 1961-ben, álnéven beküldött írásával díjat nyert. Első
verseskötete 1963-ban jelent meg. A „versek rendje” című kötetéért 1989-ben miniszterelnöki díjat kapott. E kötetből a következő verseket olvassuk: Verses képeslapok A zsidók fája Haifa télen IX. Rami Saari (1963Életrajz: Rami Saari 1963-ban született Petah Tikván. Már fiatalon több nyelven beszélt. Egyetemi tanulmányait Helsinkiben és Budapesten végezte (finnül és magyarul is megtanult) majd a Héber Egyetem nyelvészeti fakultásán doktorált. Rami Saari az egyik legismertebb izraeli műfordító, nagy számú fordítása mellett nem kevés verseskötetete jelent meg. Rami Saari témái és érdeklődése széles skálán mozognak, verseit mindig hatalmas energia fűti. „A fájdalom merész útja”-c. kötetből a következő vesteket olvassuk: Előre Nemsokára A helyről és az emberről Kánaán X. Shimon Adaf (1972Shimon Adaf 1972-ben született Sderot-ban, mely Izrael déli részén fekszik. Adaf szülei Marokkóból vándoroltak be, ez a háttér, ez a származás Adaf írásainak egyik központi témája és indítéka. Húsz éves volt, mikor első veresi megjelentek az irodalmi lapokban. A kötelező katonai szolgálat után Tel Aviv-ba költözött, ahol jelenleg él ahol, mint szövegíró és gitáros, a „Ha-Atsula” nevű „rock” együttessel is fellép. Az „Ev” elnevezésű irodalmi csoportosulás alapítója. 1996 és 2000 között a Tel Aviv-i egyetemen tanult, jelenleg irodalmi szerkesztő a neves Keter kiadónál. Shimon Adaf-tól a következő verseket olvassuk: Sderot Altatódal Kúszni a hegyekben Felfedve **
