EZT TUDTUK 2010-BEN VIZEINKRİL KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TISZA-VÖLGYRE Dr. Konecsny Károly Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség Budapest
Globális vízgazdálkodási problémák 2010-ben - Egészséges ivóvíz, öntözési, ipari, energetikai és jóléti hasznosítású víz biztosítása a növekvı népesség részére; - Az éghajlatváltozás miatt fokozódó vízjárási szélsıségek kezelése az emberi életekben gazdaságban és természeti környezeti károk mérséklése – árvíz, belvíz, aszály-kisvizek; - Vízminıségi, vízszennyezési, szennyvíz kezelési problémák; - Nemzetközi konfliktusok kockázata a vízkészletek hasznosítása és szennyezése tekintetében – az együttmőködés támogatása.
"Tiszta vizet az egészséges világért!" Clean Water for a Healthy World A tematikus nap az élıvizek tisztaságának megırzésére, az iható, tiszta víz fogyasztásának fontosságára, s a takarékosabb, átgondoltabb vízhasználatra ösztönöz bennünket.
EZT TUDTUK 2010-BEN VIZEINKRİL KÜLÖNÖSEN A TISZA-VÖLGYRİL 1.) Vízgyőjtık területhasználata, vízjárási szélsıségek 2.) Vízrajzi monitoring rendszerek 3.) Nemzetközi vízügyi együttmőködés
1.) Vízgyőjtık területhasználata, vízjárási szélsıségek
Tisza nemzetközi vízgyőjtı - 5 ország: Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország, Szerbia
11% 8%
31% 45%
5% 1100
158 200 km2, a Duna-vízgyőjtı 19,5%-ka, 946 km Qköz=890 m3/s (Titel)
1960-79
70
1980-99
Vízhozam (m3/s)
60 50 40 30 20 10 0 I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
A sokévi maximális havi vízhozam átlagai a víztározók üzembe helyezése elıtt(1979) és után Túr Garbolc (Konecsny 2002)
Hmax tört (cm)
80
1000 900
1014
Tiszabecs Tivadar 848
958 865
800
680
700 600
708
736
573
500 1947-48
1970
1998
2001
Az észlelt legnagyobb vízállások a Felsı-Tiszán
A Nagyág vízgyőjtıje és erdısültsége Vucskómezıig
A vízgyőjtı lefolyási viszonyainak megváltozása feltehetıen 4 antropogén hatásra vezethetı vissza: 1.) Az erdıvel borított terület csökkenése. 2.) A mezıgazdasági mővelésben bekövetkezett változások (pl. melioráció, vízrendezés). 3.) Az urbanizáció hatása (szilárd burkolatok, belterületi csatornázás).
Erdıborítottság (%)
Vízgyőjtıterület 718 km2 Erdısültség - 1896-ban 46 % - 1998-ban 30 % Különbség - 16 %
4.) A folyók betöltésezése, víztározók létesítése.
80 70 60 50 40 30 20 10 0
1901. év
Fehér-, FeketeTisza
Kaszó, Apsa, Szopor
Visó
Iza
Tarac, Huszt, Talabor
Nagyág, Batár
Borzsa
2000. év
Túr
Tisza Tivadar
Az erdıborítottság változása a XX. században a felsı-tiszai vízgyőjtıkön (IllésKonecsny 2000 nyomán)
Vízhozam [m3/s] 110 Az egységnyi csapadék [mm/nap]
100 90
Egységcsapadékra adott válaszfüggvények: - az eredeti erdıborítottság esetén
80 70
- csökkentett erdıborítottság esetén
60
- különbsége (növekmény)
50 40 30 20
Idı [nap]
10
A lefolyt vízmennyiség változása (%) az erıborítottság függvényében különbözı csapadékimpulzusok esetén a Felsı-Tiszán Tokajnál (Bálint-Konecsny-Szabó 2001)
0 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
A vízgyőjtınek az egységnyi csapadékra adott válasza a kimeneti szelvényben (Bálint-Konecsny-Szabó 2001) 14 12
y = 0,8183x - 1,8951
éves lefolyt víztömeg
10 8 6 4
y = 0,9249x - 4,9919
2 0 0
5 1957-1978 Lineáris (1957-1978)
10
15 1979-2000 Lineáris (1979-2000)
20 éves csapadék
Felsı-tiszai éves csapadék és lefolyás közötti összefüggés két rész idıszakban (1957-1978, 1979-2000) (Bálint-Konecsny-Szabó 2001)
Fİ KONKLÚZIÓK A TERÜLETHASZNÁLAT VÍZJÁRÁSMÓDOSÍTÓ HATÁSÁRÓL 1. Az erdık mennyiségi és minıségi mutatói - nem drasztikus mértékben, de kedvezıtlenül változtak. A XX. században, az erdık területe 17-20 %-al csökkent. 2. A csapadék-lefolyás modellel végzett szimulációs vizsgálatok kimutatták, hogy a Felsı-Tiszán nagy csapadék esetén kialakuló árvizek esetén az erdıterület akár 20-30 %-os csökkenése sem okozná az árvízszintek számottevı emelkedését. A 90 %-os erdıborítottságú „ısi” állapothoz viszonyítva akár 20 %-al is nıhetett a közepes lefolyás és az árvízi tetızések átlagos szintje. 3. A meteorológiai és hidrológiai adatsorok alapján végzett statisztikai vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az elmúlt 50 évben a csapadék trendje csak helyenként nıtt, többnyire csökkent. A lefolyás viszont mindenütt számottevıen nıtt, ami vélhetıen azt bizonyítja, hogy érzékelhetıen nıtt az emberi beavatkozások változásának hatása a lefolyásra.
Az 1998 november 2-5 közötti csapadék kalibrált radarkép (Illés-Konecsny 2001)
Az ukrán oldali töltésszakadások hatása a Tisza-Tiszabecs az 1998. novemberi árhullámképre (Illés-Konecsny 2001)
c Labor
ja
g
Tu r
ly
ava
o Tap
Ond
Un
Ungvár
280
a
Tisza
35
Vis ó
os
Max. 34.2 mm
30 s
Összeg = 169.1 mm / 52 óra
20
3.25 mm/óra átlagos hevesség
15 10 5
Csapadék 2001.03.3-5 (Konecsny 2004)
03.márc
04.márc
05.márc
21
17
9
13
5
1
21
17
9
1
0 13
Kis -S z a
mo
s
Alm á
120
Kolozsvár
80
25
5
s Be
s
os Sza m
ce er zt
Csapadék (mm)
po
120
Kraszna
Lá
1
S zam
21
Tú r
Nyíregyháza
17
Ti sz
9
at.
13
s -fıc
g yá
Fek
y nya
g Na
Tisza
5
Ló
rs a
is za
Bo
za Tis
ete-T
og
Ta ra c
dr Bo
Talabo
r
Latorca
Óra
Elöntések a magyar-ukrán határ térségében 2001.03.3-5 (Bálint 2004)
A Túr vízgyőjtı domborzata, vízhálózata, észlelı állomások 250
20 Túr belvíz fcs.
Túr be lvíz fc s.
Nábrádi halastó
Sonkád
gı -S ze
fcs
.
Tiszta berki Sá
Tú r
13 57 9 11 13 15 17 19 21 231 35 79 11 13 15 17 19 21 231 357 9 11 13 15 17 19 21 231 35 79 11 13 15 17 19 21 231 35 79 11 13 15 17 19 231 35 79 11 13 15 17 19 21 231 35 97 11 13 15 17 19 21 231 35 79 11 13 15 17 19 21 231 35 79 11 13 15 17
0
Túr vízgyőjtıhatár
4
5
6
7
8
9
10
11
SÍ
KS
Vízfolyás
Kányaháza
Pasunea Mare
Visi-kı 917 m
HE GY SÉ G
Valea Rea
Lajosvölgy
Fenyér-hegy 1093 m
a Valea Alb
Kerek-hegy 1241 m
Kányaházi tározó
Avasfelsıfalu
ÁG
. YS HG
15,7
15,1
15 12,6 10,9 9,6
10
9,5 8,6
6,5
7,9
7,1
5,9 5,7
5
Y ÁL ZSÉgetı-hegy O 865 m R
Ra ct a
Töltésezett vízfolyás
A Kányaházai víztározóba befolyt és kifolyt vízhozamok
Avaslekence Nagybúny
Országhatár
3
rc
a
Jelmagyarázat:
Tú
in Ta
RI
Túrterebes
Komorzán
nce
t. csa
Véd
MÁ
tés rtöl ı kö
Garbolc
jta i -Za ály
50
r csat .
zs Ro
AT
AV AS ke Kisl e
nk e
Nagygérce
s.
Gı
fc
SZ
Fehérgyarmat
100
Túrc
ok
150
Fehérgyarmati halastó
ln po Ta
Debite evacuate
18,9
T úr
Víztérfogat (millió m3)
200 D e b ite (m 3/s )
Tisz a
Debite afluente
III.1
Település
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
A Kányaházai víztározó vízmennyiség változása (március)
Hegycsúcs Vízmérce
Az árhullámot kiváltó csapadék (mm) és a maximális fajlagos lefolyás (l/s km2) 2001. március 2-5. (Konecsny et al 2001) a Tis z
a Tis z
Huszt
Tiszaújlak
Huszt
Tiszaújlak
Técsı
Técsı
Tú r
Tú r
Garbolc
Garbolc
Túrterebes
Túrterebes
Nagyecsed
Nagyecsed Kányaháza
Nagybúny
Avasfelsıfalu
Csenger
Kányaháza
Nagybúny
Avasfelsıfalu
Csenger
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti S za
S za
mo s
Fernezely
Ágerdımajor Domahida Hirip
Szamosborhíd
mo s
Fernezely
Ágerdımajor Domahida Hirip
Szamosborhíd
A Nagy-Küküllı vízgyőjtı földrajzi helyzete a Tisza vízgyőjtın belül
Nagy-Küküllı – vízgyőjtıter. 3606 km2 - domborzata hegy- és dombvidék - tszf. magasság 300-1800 m
400
368 / 2005.08.23
300 250 200
135
131
150
84,0
100
72,5 71,0
64,1
54,2
50 2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
1981
1979
1977
1975
1973
1971
1969
0 1967
Vízhozam (m3/s)
350
A 2005. augusztusi hirtelen árvíz a Nagy-Küküllı mellékvízfolyásain (Konecsny 2006)
A 2005. augusztusi hirtelen árvíz következményei Székelyudvarhely térségében
Adatok: - 21 év (1986-2007) napi adatai; - 5 ország - 35 állomás (34 % hegyvidéken): - Hóvastagság (cm); - Jellemzı dátumok-idıszakok; - Hóvízkészlet (km3) részvízgyőjtıkre
A Tisza vízgyőjtıben megbízható hó-adatokkal rendelkezı állomások földrajzi helyzete (Konecsny 2007)
450
350
10,8
10
300 250
8,0
7,3
8
6,0 5,7
6
4,9
5,6 4,2
4,8
5,5 4,6
4,2
3,7
4
7,1
3,8
3,4
2,7 2,1
1,8
2
200 2005/06
2004/05
2003/04
2002/03
2001/02
2000/01
1999/00
1998/99
1997/98
1996/97
1995/96
1994/95
1993/94
1992/93
1991/92
1990/91
1989/90
1988/89
1987/88
150
1986/87
1985/86
0
Idényenkénti maximális hóvízkészlet a Tisza Szeged feletti vízgyőjtın 1985-2006 között (Konecsny et al. 2007)
100 50
12
0
11,3
10
VIII
IX
X
XI
XII
I
II
III
IV
V
VI
VII
A sokévi (1987/88-2006/07) maximális havi hóvastagság (Konecsny et al. 2007)
Hóvízkészlet (milliárd m3)
Hóvastagság (cm )
11,3 10,3
Hóvízkészlet (milliárd m3)
400
12
b.)
Lomnici csúcs Ungvár Jezer Biharfüred Kékestetı Nagybecskerek
Átlag
Max
Min
8,0
8
5,5
6
3,4
4
2,7
2,4 2
1,9
1,7 1,1
0,9 0,4
0,3
0,7 0,2
0,9 0,4
0,2
1,3 0,5
0,2
1,4
1,3
1,8
0,5
0 Tisza Tiszabecs
Szamos Csenger
Bodrog F.berecki
SajóHernád tork
HármasKör. Gyoma
Maros Makó
Tisza Polgár
Tisza Szeged
A sokévi átlagos, maximális és minimális hóvízkészlet értékek a Tiszán és mellékfolyóin (VITUKI-OVSZ adatok alapján Konecsny et al. 2007)
160
Jezer B.füred Kékest. Varság Ungvár
140
Hóvastagság (cm)
120 100 80 60 40 20
máj.20.
máj.10.
ápr.30.
ápr.20.
ápr.10.
már.31
már.21.
már.11.
már.01.
febr.19.
febr.09.
jan.30.
jan.20.
jan.10.
dec.31.
dec.21.
dec.11.
dec.01.
0
A hóvastagság napi alakulása 2005. december-2006. április között (Konecsny et al. 2007) 12
Átlag Maximum
A hóvízegyenérték területi eloszlása 2006. március 5-én (Konecsny et al. 2007)
Minimum 2005/2006
8
6
4
2
Máj. 26.
Máj. 18.
Máj. 10.
Máj. 02.
Ápr. 24.
Ápr. 16.
Ápr. 08.
Márc.31.
Márc.23.
Márc.15.
Márc.07.
Febr.27.
Febr.19.
Febr.11.
Febr.03.
Jan. 26.
Jan. 18.
Jan. 10.
Jan. 02.
Dec.25.
Dec.17.
Dec.09.
0 Dec.01.
Hóvízkészlet (millió m3)
10
A hóvízkészlet alakulása a 2005/2006 idényben a Tisza Szegedi vízgyőjtı területén és a sokévi átlag értékek (VITUKIOVSZ adatai alapján (Konecsny et al. 2007)
5 III.28.
IV.15.
IV.13.
IV.11.
IV.09.
IV.07.
IV.05.
IV.03.
IV.14.
0
-8 IV.01.
III.30.
III.28.
III.26.
III.24.
III.22.
-6
IV.12.
20
11,2 / IV.04. 17 óra
10
IV.10.
-4
15
IV.09.
Hóvízegy Léghı
20
IV.07.
-2
IV.05.
40
Csap
25
IV.03.
0
Sikaszó Sikaszó
30
IV.01.
60
Nagyküküllı Sz.varság
35 Vízhozam (m3/s)
2
Léghımérséklet (C fok)
4 80
b.)
Max.: 34,5 / IV.01. 17 óra
40
6
100
0
45
a.)
III.30.
8
III.20.
Hóvízegyenérték és Csapadék (mm)
120
A hóvízegyenérték, csapadék és a reggeli léghımérséklet alakulása az olvadás idıszakában Székelyarságnál 2006. március 20-április 15. között (a) és a lefolyt vízhozamok (b) (Konecsny et al. 2007) 1300
160
Tokaj
Szolnok
Szeged
b.)
1100
120
Tarac Kir.mezı
100
Borzsa Dolha
80
63,3 / III.29. 17 60
900
Vízállás (cm )
Vízhoza m (m 3 /s )
140
Rahó
a.)
Max.: 134 / III.29. 17 óra
700
500
40 20
300
V.31
V.27
V.23
V.19
V.15
V.11
V.7
V.3
IV.29
IV.25
IV.21
IV.17
IV.9
IV.13
IV.5
IV.1
III.28
III.24
100 III.20
IV .0 8 .
IV .0 6 .
IV .0 4 .
IV .0 2 .
III.3 1 .
III.2 9 .
III.2 7 .
III.2 5 .
III.2 3 .
III.2 1 .
0
A hóolvadásból 2006. tavaszán lefolyt vízhozamok Tarac Királymezı és Borzsa Dolha vízmércéknél (a), valamint tiszai árhullámképek (b) (Konecsny et al. 2007)
1100
800
700
700
A jelentıs hóvízkészlető idıszak (I-IV) vízállás maximumainak lineáris trendje Tisza Tivadar és Tisza Szeged vízmércéknél (1901-2007) (Konecsny et al. 2007)
2006
2001
1996
1991
1986
1981
1976
1971
1966
1956
1951
1946
1941
1936
2006
2001
1996
1991
1986
1981
1976
1971
1966
1961
1956
1951
1946
1941
0 1936
0 1931
100 1926
100 1921
200
1916
200
1911
300
1906
300
1931
400
1926
400
500
1921
500
600
1916
600
1911
Vízállás (cm)
800
1901
Vízállás (cm)
900
1906
y = 0,3025x + 439,12 900
1000
1901
1000
Max.: 1009 cm Átlag: 610 cm Min.: 234 cm
y = 0,1188x + 603,14
Max. 1014 cm Átlag 455 cm Min 50 cm
1961
1100
Az ukrán részvízgyőjtıre tervezett árvízi tározók helye (Illés 2006)
Víztározók a Felsı-Tisza mellékfolyóin (576 millió m3)
Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program (VTT) – elkészült és tervezett beavatkozások (www.vizugy.hu)
18
Cigándi-tiszakarádi árvíztározó
Szamos-Krasznaközi árapasztó tározó
A VTT keretében a Tisza mentén megvalósuló árvízi vésztározók (www.vizugy.hu)
19
Qköz és Qnap min tél/Qnap min nyár (m3/s): Túr Túrterebes Túr Garbolc
9,73 0,113/0,100 10,2 0,517/0,158
Szamos Szatmárnémeti Szamos Csenger
127 4,90/8,75 131 112,2/11,8
Kraszna Domahida Kraszna Ágerdımajor
5,30 0,078/0,072 6,06 0,108/0,036
Berettyó Szalárd Berettyó Pocsaj
6,39 0,141/0,200 9,70 0,506/0,500
Sebes-Körös Nagyvárad 24,5 0,990/1,20 Sebes-Körös Körösszakál 0,103/0,128 Fekete-Körös Nagyzaránd 32,5 0,150/0,125 Fekete-Körös Sarkad 1,69/0,430 Fehér-Körös Kisjenı Fehér-Körös Gyula
23,9 0,400/0,083 0,097/0,034
Maros Arad Maros Makó
184 186
15,4/26,9 25,5/25,5
Kisvizek – vízhiány (Konecsny 2010)
4
80
Satu M are
70
ÉviN a piK ö zMin
Qmin Qnapi köz min Lineáris (Qnapi köz min)
3
Q (m 3 /s )
40 30
100 Q (m 3/s)
L in e á ris (É viN a p iK ö zMin )
50
2
80 60 40
1
20
20
10
0
Szamos
Berettyó Év iMin
70 Év iNapiKöz Min Lineáris (Év iNapiKöz Min)
Qm d min
6
20
2
40
10
1
20
2000
1990
1980
1970
1960
2000
1990
1980
1970
1960
1950
0
0
2 00 1
1 99 1
60
0
Az évi pillanatnyi minimális és a napi közepes minimális vízhozamok alakulása és lineáris trendje 1950-2007 között (Konecsny 2010)
2000
3
80
1990
4
1980
30
Q (m 3/s)
Q (m 3 /s )
5
40
1 98 1
100
Lineáris (Qm d min)
1970
50
120
Qmin
7
Q m in Q m in napi k öz ép Lineáris (Q m in napi k öz ép)
M a kó
1960
60
140
B ere ttyó ú jfalu
8
1950
C se nge r
1 97 1
Maros
9
80
1950
1 96 1
1 95 1
2003
1993
1983
1973
1963
0
1953
2003
1993
1983
1973
1963
1953
0
Q (m 3/s)
Q m in Q m in napi k öz ép Lineáris (Q m in napi k öz ép)
Arad 120
60
Q (m 3/s)
140
S z alárd
ÉviMin
1 00
S z alárd 1961.V I.17-X II.12
4 ,5
80
4 ,0
186 n ap
Arad 1961.07.05-1962.01.02 200
181 nap Q (m 3/s)
3 ,0
2 ,0
Q 0 = 1,38 m 3/s
W d e f= 588 mill. m3
1 ,5
50
1 ,0
W d e f = 13 ,4 m illio n m3
0 ,5
Szamos
1 9 6 1 .0 7 .0 1
6 1 .1 2 .1 1
6 1 .1 1 .1 0
6 1 .1 0 .1 0
Maros
Berettyó
1 20
250
5 ,0
S z am os C sen ger 1961.06.29-12.30
B e re ttyóújfalu 1961.VI.16-X II.30.
M aro s M ak ó 19 61 .0 7-19 62.0 1
4 ,5
1 00
198 n a p
4 ,0
185 n ap
200
Q 0= 2,66 m 3/s
3 ,0
Q (m 3 /s )
Q o = 42,5 m 3/s 40
Wde f = 426 millió m3 20
Vízhozam (m 3/s)
3 ,5
60
2 ,5 2 ,0
W d e f = 29,6 m illió m 3 1 ,5
55 nap
183 nap
150 Q o = 92,6 m 3/s 100
Wde f= 644 mill m3
50
1 ,0 0 ,5
A leghosszabb vízhozam küszöbérték alatti kisvizes idıszakok hossza 1961-ben (Konecsny 2010)
62.03.01
62.02.01
62.01.01
61.12.01
61.11.01
61.10.01
61.09.01
61.08.01
61.07.01
6 1 .1 2 .1 3
6 1 .1 1 .1 2
6 1 .1 0 .1 2
6 1 .0 9 .1 1
6 1 .0 8 .1 1
6 1 .0 7 .1 1
61.06.01
0
0 ,0 6 1 .0 6 .1 0
1 9 6 1 .1 2 .2 1
1 9 6 1 .1 1 .2 0
1 9 6 1 .1 0 .2 0
1 9 6 1 .0 9 .1 9
1 9 6 1 .0 8 .1 9
1 9 6 1 .0 7 .1 9
0 1 9 6 1 .0 6 .1 8
Q (m 3 /s )
6 1 .0 9 .0 9
6 1 .0 8 .0 9
6 1 .0 7 .0 9
6 1 .0 6 .0 8
1 9 6 1 .1 2 .2 0
1 9 6 1 .1 1 .1 9
1 9 6 1 .1 0 .1 9
1 9 6 1 .0 9 .1 8
1 9 6 1 .0 8 .1 8
1 9 6 1 .0 7 .1 8
1 9 6 1 .0 6 .1 7
0 ,0
1 9 6 2 .0 1 .0 3
0
0
1 9 6 1 .1 2 .0 3
20
Q 0 = 86,6 m 3/s 100
1 9 6 1 .1 1 .0 2
Wde f = 362 millió m3
2 ,5
1 9 6 1 .1 0 .0 2
40
150
1 9 6 1 .0 9 .0 1
Q o = 42,5 m 3/s
1 9 6 1 .0 8 .0 1
60
80
179 n ap
3 ,5
Q (m 3/s)
Q (m3 /s )
250
5 ,0
S z am o s S z atm árn ém eti 1961.06.29-12.31
25 0
250 200
15 0
150
50
0
0
Szamos 250
Maros 300
300
Be re ttyóú jfa lú
C se nge r 200
2001
1951
Berettyó
1991
100
2003
1953
2003
1993
1983
1973
1963
1953
0
1993
50
1983
50
1973
10 0
1963
100
1971
Nap
Nap
150
20 0
1961
200
Nap
Ara d
S z alárd
S atu M are
1981
250
250
250
200
200
150
150
M akó
Kisvízhozam küszöbérték alatti napok száma évente (Konecsny 2010)
2001
1991
1981
1971
1961
0 1951
Nap
0 2000
50
1990
50
1980
2000
1990
1980
1970
1960
1950
0
100
1970
50
100
1960
100
1950
Nap
Nap
150
0
Berettyó
45
900
B e re ttyóújfalú 800
700
30
600
20
15
500
400
300
5
100
0
0
A kisvízi idıszakok évi víztömeg hiánya (Konecsny 2010) 2001
200
M akó
2001
Maros
1991
900
1991
10
1981
0
1971
100
1961
10
1981
25
1951
5
W def m il. m 3
400
1971
35
W d ef m il. m 3
2003
1993
S z alárd
1961
100
1983
15
1951
400
2000
Szamos
1990
C se nge r 40
1973
S atu M are
1980
500
1963
0
1970
200
1953
W (m illió m 3 )
200
1960
300
W (m i l l i ó m 3 )
2003
1993
1983
1973
1963
1953
W def(m il. m 3) 300
1950
2000
1990
1980
1970
1960
1950
W def (m il. m 3)
500
800
Arad
700
600
500
400
300
200
100 0
35
35 30
30
S atu M are
25
C senger
25 20
20
%
% 15
15
10
10
5
5
0
0 I
II
III
IV
V
Arad Makó
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
I
II
V III
IX
III
IV
V
X
XI
X II
VI
V II V III IX
35
S zalárd
30
B e re ttyó újfalu
25
%
20 15 10 5 0 I
II
III
IV
V
VI
V II
Az évi minimumok havonkénti gyakorisága (Konecsny 2010)
X
XI
XII
Összefoglaló megállapítások a kisvizes-vízhiányos idıszakokról - 1950-2007 között az évek döntı részében észleltek vízhozam küszöbérték alatti kisvízi idıszakot, csak néhány évben nem fordult elı ilyen kis érték; - A kisvízi idısorok alapján megállapítható hogy csökkent a vízhiány mértéke: - nıttek a minimális vízhozamok; - csökkent a kisvizes idıszakok hossza; - csökkent a kisvízi idıszakok víztömeghiánya. - A kisvízi vízjárás változása elsısorban az emberi tevékenység hatására következett be. - Az ısszel és télen fordul elı leggyakrabban évi minimális vízhozam, tavasszal-nyár elején csak nagyon ritkán. - Az emberi beavatkozások miatt nem mutathatók ki az éghajlatváltozás kisvízi lefolyásra gyakorolt hatásai.
2.) Vízrajzi monitoring rendszerek
Labo rc
oly
a va Ond
Ta p
Jelmagyarázat: Vízgyőjtı határ
Malomrét
Országhatár Nagyberezna
ta Lju
Csapadék és léghımérséklet Sóhát
Vízállás Vízállás TACIS
Turjamezı
Királymezı
Kaszó
c Huszt (Tiszakirva)
Nyéresháza
Rahó átjátszó
Körösmezı
te -T isza
Dragobrat
Fe k e
or
Kraszna átjátszó
Ta r a
Tisza
g yá
Tiszabecs
Sonkád
Rahó
Técsı Kántorjánosi
Kocsord
Garbolc Tunyogmatolcs V.oroszi
Csenger
Túr
IA
Ágerdımajor
Sza mo s
Láposmezı
Nagybocskó
Iza
ó Vis
Nagyecsed
Tisza
ÁN M RO
Császá rszállá s
A Nyíregyháza-Napkor idıjárási radar
g Na
Kaszómezı
Kótaj NYÍREGYHÁZA KÖZPONT
rsa Bo
A
TOKAJ
Vízminıség
Alsókalocsa (Rókarét)
Vásárosnamény Tivadar
Alsókalocsa átjátszó
Távmérı központ
Huszt átjátszó
cs. y-fõ ya Lón
Csapadék USGS
Dolha
N AJ
za Tis Tiszabercel
Vízállás USGS
Ökörmezı
Szolyva
Tisza
Dombrád
Fülöpfalva Repenye
R UK
Szabolcsveresmart
Csapadék TACIS Toronya
Pláj átjátszó
Munkács
Záhony
og dr Bo
Vezérszállás
Polena
UNGVÁR központ a La torc
AlsóhidegZalomiszko patak
Ta la b
g Un
Tu rja
Alsóverecke
VÁKIA SZLO
NAGYBÁNYA
A felsı-tiszai magyar-ukrán vízrajzi távmérı rendszer (Konecsny-Lucza-Bálint 2007)
Egy vízrajzi távmérı állomás sematikus rajza
A Nagybánya-Rozsály-tetı (1307 m) idıjárási radar
A felsı-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérı rendszer szerkezeti felépítése (Konecsny 2005, 2007)
Tisza Tiszabecs vízrajzi távmérı állomás (Konecsny 2005, 2007)
A Tisza Técsı vízrajzi és vízminıségi, Tisza Huszt vízrajzi távmérı állomás
Kapnik Kapnikbánya és Túr Kányaháza állomások
Felsı-tiszai négyoldalú közös digitális adatbank és folyamatos adatcsere egy lehetséges változata egy NATO projekt alapján (Joint Ukraine-NATO Project on Flood Preparedness and Response in Carpathian Region. Bruxelles. 2002)
3.) Nemzetközi vízügyi együttmőködés 2010-ben
Nemzetközi vízgyőjtık 263 tó és folyó, -145 ország területe nemzetközi vízgyőjtıre esik -a Föld felületének 50%-ka, -33 ország területének több mint 95 %-ka nemzetközi vízgyőjtıre esik, -a lakosság több mint 40 %-ka nemzetközi vízgyőjtın él. A Duna a világ legnemzetközibb vízgyőjtıje, 19 országon folyik keresztül.
Átlagos évben a folyók vízhozamának 95%-ka külföldrıl érkezik, döntı része külföldre távozik !!!
Magyarország folyóinak sokévi középvízhozama (m3/s)
Magyarország által kötött egyezmények a határokon túlnyúló vizekrıl 1924-ben magyar-román általános vízügyi egyezmény. 1927 Ausztriával, 1937 Csehszlovákiával A II. Világháború után az 1948-49. évi tiszai árvíz után - Szovjetunióval és Romániával. Legkésıbben Ausztriával és Jugoszláviával az ötvenes évek közepén. A kilencvenes évek elején létrejött a független Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia.
Egyezmény a Magyar Köztársaság és Románia között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttmőködésrıl -Aláírva 2003. szept. 15-én, Hatályba lépett 2004. május 17-én -Magyar-Román Vízügyi Bizottság, -Albizottságok: Hidrometeorológiai albizottság, Távlati vízgazdálkodási tervezési albizottság, Vízminıségi albizottság, Vízkárelhárítási. - Szabályzatok: Határátlépés, Információ-csere és kölcsönös vizuális megfigyelı repülések, Meteorológiai és hidrológiai adatcsere, Vízrajzi észlelések és a közös készlet meghatározása, Árvízvédekezés, Belvízvédekezés, Vízszolgáltatás és belvízszivattyúzás költségeinek elszámolása, Vízminıség követése, Rendkívüli vízszennyezések, Békési duzzasztó és az Anti szivattyútelep összehangolt üzemeltetése.
Vízpótlási lehetıségek a Fehér-Körös vízgyőjtıterületén (Konecsny 2008)
Vízügyi együttmőködés lehetısége Romániával a Fehér-Körös völgyében
