EZ A TERVEZET!!!!!!!! MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOKAT ÍRÁSBAN NEKEM ADJÁTOK!!!! KÖSZÖNÖM: SÁNTA M

HELYI TANTERV

EZ

A

TERVEZET!!!!!!!!

MÓDOSÍTÁSI

JAVASLATOKAT

ÍRÁSBAN NEKEM ADJÁTOK!!!! KÖSZÖNÖM: SÁNTA M.

TARTALOM

BEVEZETİ

I.

2.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK. ÓRASZÁMOK

4.

II.

A MŐVELTSÉGI TERÜLETEK ELİÍRT TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI

4.

III.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

13.

IV.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

15.

V.

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

VI.

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

VII.

IX.

30.

AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINİSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE

31.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK

32.

MELLÉKLETEK: AZ EGYES TANTÁRGYAK HELYI TANTERVEI

1

28.

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

VIII.

16.

BEVEZETİ

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a következı elvek szerint biztosítja a nevelı-oktató munka feltételeit:


kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon. Folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bıvítése az iskolázás további szakaszain;




a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;




a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása;




a

tanulók

önmagukhoz

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedı

teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;


korszerő, hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;




egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési eljárások alkalmazása.

A Nemzeti alaptanterv


biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nevelési-oktatási

intézményekben

folyó

nevelı-oktató

munka

általános

mőveltséget

megalapozó szakaszában.


mőveltségi területenként határozza meg a nevelı-oktató munka kötelezı és közös céljait, a nevelı-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegő követelményeit.




nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelése-oktatása tantervi követelményeinek alapelveit.




kötelezı rendelkezéseket is megállapíthat az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.




meghatározza az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggı feladatait.




a benne foglaltak teljesítését az oktatásért felelıs miniszter által kiadott kerettantervek segítik.

2

Nemzeti alaptanterv 2007-ben az alábbi új elemekkel egészült ki:

I.

Beépültek az Európai Unió kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásai: kommunikáció anyanyelven; kommunikáció idegen nyelven; matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetencia; kulturális kifejezıkészség.

II.

A „Kiemelt fejlesztési feladatok” címő fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal, illetve a tudatos állampolgári léttel összefüggı társadalomismereti fejlesztési célokkal. Megerısödtek az állampolgári és az aktív állampolgársággal kapcsolatos elemek is.

III.

Beépültek a „Gazdasági ismeretek”.

IV.

A „Testi és lelki egészség” kiemelt fejlesztési területében erıteljes hangsúlyt kapott, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülıknek – a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében.

V.

Új fejezettel egészült ki, amelynek címe „A Nat és a helyi szintő szabályozás” lett.

VI.

Részletes kifejtésre kerültek a tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei is.

Iskolánk helyi tantervének felülvizsgálatakor és megvalósításakor szem elıtt tartandó a fentiek beépítése valamennyi tantárgy oktatásába, különös tekintettel a kulcskompetenciák elsajátítására, valamint a kiemelt fejlesztési feladatokra. Az elsajátítás mérésére az országos mérés szolgál. Az eredmények értékelése, a következtetések megfogalmazása, a további feladatok meghatározására a minıségirányítási programunkban meghatározottak szerint a nevelıtestület feladata. A mérések eredményei nyilvánosak.

3

I.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK. ÓRASZÁMOK

Tantervek, óratervek Iskolánk jelen helyi tantervét 2008. szeptember 1-jétıl az elsı öt évfolyamon felmenı rendszerben vezeti be. A Nat ajánlásának megfelelıen a nevelıtestület megállapodásaként óratervünk a következı:

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv …………. Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhetı: Matematika, Magyar nyelv és irodalom A kötelezı órák száma Idegen nyelv …………… Informatika Testnevelés ÖSSZES ÓRASZÁM

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

8 4

8 4

8 4

1 1 1,5 1 2,5

1 1 1,5 1 2,5

1,5 1,5 1,5 1 2,5

7 3 3 2 1,5 1,5 1 2,5

1

1

nem lehetséges

20

20 Szabadon választható tanórák

0,5 0,5 20,5 20,5 Tanórán kívüli foglalkozások

Informatika Idegen nyelv

0,5 0,5 22,5

20

2 * 0,5 22,5

2 * 0,5 22,5

1

1 1

* 0,5 23

2 * 0,5 25

1

1

* : A foglalkozást a napközis idıkeretben szervezzük.

4

TANTÁRGY

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv …………. Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki

4 2

4 2

4 2

4 2

3 4

3 3

3 3 1

3 3 1

1,5

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

1 1,5 1 2,5 1

1 1 1 2,5 1

Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Szabadon tervezhetı: (nem lehetséges)

1 1 0,5 0,5 0,5

A kötelezı órák száma

0

0,5 0

0

0

22,5

22,5

25

25

Szabadon választható tanórák Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv …………….. Matematika Informatika Technika Testnevelés Osztályfınöki ÖSSZES ÓRASZÁM

1

1 2

1

1

1 0,5

2 1 0,5

1

2 1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 1

0,5 1

25

27

24,5

26,5

27,5

29,5

1

2 1

1 0,5 27,5

1 0,5 29,5

Tanórán kívüli foglalkozások Matematika fejlesztı

1

5




A 2008/2009. tanévtıl iskolaotthonos elsı osztály indítását tervezzük felmenı rendszerben a 4. évfolyamig. Ez a nevelés-oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát. Biztosítja a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetıségét. Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a kötelezı tanórai foglalkozások, a nem kötelezı tanórai foglalkozások, a mindennapos testnevelés idıkeretében szervezzük meg oly módon, hogy tanulók részére a délelıtti és délutános tanítási idıszakban biztosítva legyen az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következı tanítási napokra történı felkészülés, valamint a mindennapi testedzés.




Pedagógiai munkánkban alapvetı fontosságúnak tartjuk, hogy a legnagyobb hangsúlyt a gyermek személyiségének komplex fejlesztésére helyezzük. Ennek érdekében – figyelembe véve az óvoda és az általános iskola közötti átmenet jellegzetes problémáit – kiemelkedı szerepet kap elsı évfolyamon az alapkészségek és a képességek fejlesztése.




Már elsı évfolyamon a kreatív kézmőves mőhelyben rajz, technika, bábkészítés tevékenység folyik. A kreatív zenei mőhelyben furulyáznak, zenekarban játszanak a Kodály- és Orffmódszer alkalmazásával. Bábjáték és népi gyermekjátékok egészítik ki a felsorolt mőhelyek munkáját, megalapozva a tánc, illetve a drámapedagógia bevezetését.




Az informatika és az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik.




Korrepetálás, szakkörök, ECDL vizsgára, középiskolai felvételire, nyelvvizsgára, tanulmányi versenyekre való felkészítık egészítik ki a tanórai kötelezı tevékenységeket.




Iskolánk integrált nevelés keretében gondoskodik azoknak a sajátos nevelési igényő tanulóknak a nevelésérıl és oktatásáról, akik a beiskolázási körzetünkbe tartoznak, és a szakértıi bizottság integrált nevelés-oktatás keretében látja biztosítottnak képzésüket.




Harmadik évfolyamon lehetıséget biztosítunk heti három órában az idegen nyelv tanulására a szabadon választható tantárgyak között. (2 óra szabadon választható, 1 óra tanórán kívüli foglalkozás.)




Idegen nyelvet negyedik évfolyamtól tanulnak kötelezıen tanulóink heti 3 órában. Negyedik évfolyamtól indul az idegen nyelv tagozatos oktatása a szülık igénye és a tanulók egyéni adottságai alapján heti 5 órában.




A tehetséges diákok második idegen nyelvet tanulhatnak költségtérítéses formában.




Az informatika tantárgy tanítását harmadik-negyedik évfolyamon a napközis foglalkozások idıkeretében, valamint tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezzük. Az 5-8. évfolyamon is biztosítjuk az informatika tantárgy heti 1 órás tanulását.




Ötödik évfolyamon a matematikai kompetencia fejlesztése érdekében 1 órában a tanórán kívüli foglalkozások között tervezzük a matematika fejlesztıfoglalkozást.




Testnevelés órák száma minden évfolyamon 3 (kötelezı és szabadon választható órák összesen).

6




Az óraterv tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyeken az adott évfolyam valamennyi tanulója köteles részt venni, a tanulóknak választásra felkínált tantárgyakat, a tanórán kívüli tevékenységeket, valamint a tantervi modulokat.




A matematika órák számát minden felsıs évfolyamon 4 órában biztosítjuk a kötelezı és a szabadon választható órákkal, éppen a matematikai kulcskompetencia megalapozása érdekében.




Az 5. évfolyamon a szabadon választható órák közül heti 1 órával kívánjuk az anyanyelvi kulcskompetencia megalapozását biztosítani.




Biztosítjuk a technika és életvitel tantárgy heti 1 órás oktatását valamennyi évfolyamon.




A többször módosított közoktatási törvény iránymutatása alapján az ötödik évfolyamon elsı alkalommal a 2008/2009-es tanévben kell elkezdenünk a nem szakrendszerő oktatást. A 2009/2010. tanévben már a hatodik évfolyamon is belép ez a tanítási forma, ezt követıen valamennyi ötödik-hatodik évfolyamon. A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. Ezeknek a megalapozása, megszilárdítása egyénhez igazított fejlesztést igényel. Így e két évfolyamon lehetıség nyílik az alapvetı képességek, készségek fejlesztésére. Cél nem az ismeretátadás, hanem a fejlesztés tantárgyaktól függetlenül, illetve minden tantárgyhoz kapcsolódóan. Hangsúlyt kell hogy kapjon a személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, szociális hátrányok enyhítése. Erre a célra a tanítási idıkeret minimum 25 %-át szükséges biztosítanunk. •

A nem szakrendszerő oktatás személyi feltételei: •

tanítói diplomával és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus, akinek megfelelı szakkollégiumi végzettsége van;

•

tanító vagy tanár, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzésen vagy szakirányú képzésen vett részt;

•

átmeneti intézkedés szerint a 2012/2013. tanítási év végéig a nem szakrendszerő oktatásban részt vehet az a tanár is, aki 2004. szeptember 1jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az elsı-negyedik évfolyamon.

Iskolánkban az alapozó szakaszon (az 5-6. évfolyamban) a tanítási idıkeret huszonöt százalékéban folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret, énekzene, rajz, technika és életvitel, testnevelés. Minden tanévben a 4. évfolyam végi kompetenciamérés eredménye/hiányossága alapján kerülnek meghatározásra azok a tantárgyak, ill. a tanulók azon csoportja, akik a következı tanévben részt vesznek a nem szakrendszerő oktatásban alapvetı kulcskompetenciáik fejlesztése érdekében.


Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •

Az elsı-negyedik évfolyamon 

a heti három testnevelés óra,



a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás,



iskolaotthonos osztályban heti 5 (napi egy) testnevelés óra.

7

•

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon 

a heti három testnevelés óra,



az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,



szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

•

A napközi otthonban (és a tanulószobán) 

a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.

Helyi tantervünket a Nat szellemében a kerettanterv alapján a tankönyvkiadók tanterveinek adaptálásával választottuk ki. A tantervválasztásnál a következı alapelvet vettük figyelembe:


Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetıvé teszik a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást, a változások befolyásolását, saját sorsuk alakítását. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.




Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás); valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények

és

vélemények

megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás); a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a

8

folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai

modellek

alkalmazását

(képletek,

modellek,

struktúrák,

grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben. Az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári

kompetenciák

a

harmonikus

életvitel

és

a

közösségi

beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb

9

társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. Ez a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt

végre.

Alapját

képezi

azoknak

a

speciális

ismereteknek

és

képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát. Elismeri mindezt a tradicionális mővészetek nyelvén, de a média közvetítésével is. Különösen fontos az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuális mővészetek; a tárgyak, épületek, terek kultúrája; a modern mővészeti kifejezıeszközök, a fotó és a mozgókép.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait. A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg, melyekre alapozzuk adaptált helyi tantervünket is:


Énkép, önismeret




Hon- és népismeret




Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra




Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés




Gazdasági nevelés




Környezettudatosságra nevelés




A tanulás tanítása




Testi és lelki egészség




Felkészülés a felnıtt lét szerepeire

10

A Nemzeti alaptanterv 10 átfogó mőveltségi területet ír körül. Mi a mőveltségterületeket hagyományos elnevezéső tantárgyakra bontottuk, ezzel is biztosítva a tanulóknak az átjárhatóság lehetıségét.


Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület és tantárgy fejlesztési feladatai: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása; olvasás, írott szövegek megértése; írás, szövegalkotás; a tanulási képesség fejlesztése; anyanyelvi kultúra, ismeretek szerzése az anyanyelvrıl; irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése; az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése.




Az élı idegen nyelv mőveltségterületen belül tanítjuk iskolánkban az angol és a német nyelvet, melynek fejlesztési feladatai a beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és írás egységekbıl állnak.




A matematika mőveltségi területen és tantárgyban a célok, értékek és kompetenciák négy témában jelennek meg. Tájékozódás (térben, idıben, a világ mennyiségi viszonyaiban). Megismerés

(tapasztalatszerzés,

képzelet,

emlékezet,

gondolkodás,

ismeretek

rendszerezése, ismerethordozók használata). Ismeretek alkalmazása, problémakezelés és –megoldás, alkotás és kreativitás (alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelıen, átstrukturálás). Akarati, érzelmi, önkifejezı képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek (kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás), a matematika épülésének elvei.


Az ember és társadalom mőveltségterület három területe: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret. A történelem tantárgy tanításának célja a történelmi mőveltség elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot és – ezáltal - a kölcsönös megértés lehetıségét biztosítja a szőkebb és tágabb közösség számára. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul hozzá önismeretünk elmélyítéséhez. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között.




Az ember a természetben mőveltségterület a fizika, kémia és biológia tantárgyakat jeleníti meg. A fizikai mőveltségtartalmak feldolgozása keretében elsıdlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerő fizikai világképet, és segítik s többi természettudományi tantárgy tanulását és tanítását. A kémia mőveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen elıállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetik meg a tanulók. A biológiai és egészségtani mőveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátosságait, az élı és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élıvilág egységét, fejlıdését és rendszerszerő mőködését, az élılények állandóságát és változékonyságát.




A földünk és környezetünk mőveltségi terület megismerteti a tanulókat a szőkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel, folyamataival. Elısegíti, hogy

11

reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkrıl, a magyarság világban elfoglalt helyérıl, hazánk kedvezı és kedvezıtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemzı társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepérıl.


A mővészetek mőveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a mővészeteken kívül beletartozik mindennapi életünk, valamint szőkebb és tágabb értelemben vett környezetünk is. Részterületei: ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret.




Az informatika mőveltségi terület fejlesztési feladatai: az informatikai eszközök használata, informatika-alkalmazói

ismeretek,

infotechnológia

–

problémamegoldás

informatikai

eszközökkel és módszerekkel, infokommunikáció.


Az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi terület alapvetıen a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetıséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A mőveltségterület fı témakörei: munkakultúra,

termeléskultúra,

háztartáskultúra,

környezetkultúra,

közlekedéskultúra,

gazdálkodáskultúra, egészségkultúra.


A testnevelés és sport mőveltségi terület célja, hogy sikeres, aktív életvitelő, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet nyernek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelısséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést.

II.

A MŐVELTSÉGI TERÜLETEK ELİÍRT TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI

A minıségi tudás kritériumai A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyő és sokoldalú elérhetısége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetısége vált fontossá. Ezért a tanulási céloknak és az alkalmazhatóság kritériumainak közelíteniük kell egymáshoz. A tanulási célok meghatározásakor a tartós, elmélyült tudás kialakítását kell középpontba állítani. Az ismeretanyag megtervezésekor a hangsúlyt a tudás minıségi jellemzıire: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra kell helyezni. Olyan tanítási programokat és olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása, sem a képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá és öncélúvá.

Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztése Az ismeret és a képesség jellegő tudás egymással nem szembeállítható és nem pótolható részét jelenti a minıségi tudásnak. A jól szervezett, pontos, hatékonyan felhasználható ismeretrendszer tud megfelelı alapot biztosítani a képességek fejlesztéséhez, s a mőködı képességek teszik lehetıvé az ismeretek megfelelı mélységő feldolgozását, megértését és alkalmazni tudását. A mőködı mőveltség kialakítása szempontjából az is nagyon lényeges, hogy az iskolák életbıl vett példák segítségével,

12

problémafelvetı kérdésekkel és aktív ismeretszerzést igénylı feladatokkal folyamatosan arra ösztönözzék a tanulókat, hogy gondolkodás útján is gyarapítsák fogalmaikat, illetve a már meglévı fogalmaik között minél több új kapcsolatot fedezzenek fel. Az ismeretanyag kiválasztásával és a tanulói követelmények meghatározásával megfelelı feltételt kell tehát teremteni a rendszerezett, pontosan megértett fogalmakon alapuló ismeretek elsajátításához és az ismeretek megtanulását, megértését és alkalmazását lehetıvé tevı képességek kialakítását szolgáló tanulói tevékenységek gyakorlásához egyaránt. Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztésének stratégiája megfelelı válasz lehet az iskolai munkával szembeni kritikákra és kihívásokra.

A tanuló teljes személyiségének mozgósítása A korszerő tudáskép az ismeretekben, a képességekben kifejezésre jutó mőveltség mellett a gondolkodásmódban (mentalitásban), a viselkedésben, az attitődben, a kommunikációban megjelenı mőveltséget is magában foglalja. A tanulás az egész személyiség aktivitását igényli. Ezért az iskolai munka során a tanulás minden fontos összetevıjét mozgósítani és fejleszteni kell a kitőzött célok érdekében. Nem elég az ismeretek megértésére és megjegyzésére koncentrálni. Alkalmat kell adni az ismeretek alkalmazását biztosító feladatok gyakorlására, a problémák, probléma helyzetek elemzésére és megoldására, a különbözı gyakorlati tevékenységek tanulására, a tanulás módszereinek elsajátítására, a gondolkodási eljárások tanulására, és nem utolsó sorban az értékek iránti pozitív attitődök és a szociális magatartásformák kialakítására. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlıdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezık megerısítésével. Például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyerekek együttmőködését igénylı tevékenységek szervezésével.

Kiemelt fejlesztési területek A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy legyenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, ezáltal elısegítik a tantárgyközi kapcsolatok erısítését. E tekintetben a NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok konkrét útmutatóul szolgáltak a helyi tanterv elkészítéséhez is. Minden mőveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kellett kapnia azoknak az ismereteknek, tanulói tevékenységeknek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a honés népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához. Fontos az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozása. Elengedhetetlenek azok az ismeretek is, amelyek közvetlen szerepet játszanak a környezeti nevelés; az információs és kommunikációs kultúra elsajátításának megvalósításában, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megırzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülését. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy gyermekeink sikeresen megbirkózzanak a felnıtt életükben rájuk váró feladatokkal.

13

Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezetı és kezdı szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között. A tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását, az oktatási folyamatot irányító dokumentumként elıírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülı diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján Tantervünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességő tanulók állandó és rendszerszerő

felzárkóztatását.

Ezt

biztosítja

a

nem

szakrendszerő

képzés,

az

egyéni

teljesítményszintekhez igazodó differenciált oktatás, az egyéb felzárkóztató foglalkozások.

A bevezetı és kezdı szakasz tanterve (1–4. évfolyam) Közös célok és feladatok

Bevezetı szakasz (1–2. évfolyam) A kisgyermekek természetes érdeklıdésének és nyitottságának megırzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerısítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

14

Kezdı szakasz (3–4. évfolyam) A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerısítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerısítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklıdés és nyitottság megırzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklıdésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerısítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelı és a szabálykövetı képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggı gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetrıl, a társadalomról, a mővészetekrıl, az emberiség és a haza történelmérıl. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevıinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

15

Magyar nyelv és irodalom Célok és feladatok Az 1–4. osztályos magyar nyelvi és irodalmi képzés fontos feladata felkészíteni a diákokat a magánéleti szerepek betöltésére. A diákok az iskolában megfelelı általános mőveltséget szereznek, és megismerkednek a demokratikus magatartás szabályaival, a sikeres kommunikációt megalapozó eszközökkel. Az anyanyelv használata a társadalmi kommunikáció alapja, ezért az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a tanulók életkorának megfelelıen. Ennek döntı eleme a szóbeli és írásbeli befogadás, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás a kommunikációs körülményeknek megfelelıen. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az értelmes, kifejezı beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az önálló tanulási és önmővelési képességeknek a kialakítása, folyamatos fejlesztése. Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg és segíti elı más nyelvek elsajátításának a képességét is. Fejleszti a tanuló önálló, kritikai gondolkodását. Minden tantárgy tanulásának az alapja a megfelelı szintő szövegértési és szövegalkotási készség. A megfelelı kommunikációnak is elıfeltétele, hogy a tanuló ismerje az anyanyelvét felépítı elemeket, a velük összefüggı alapvetı szabályokat. Az anyanyelvi nevelés tananyagát a nyelvtudomány újabb eredményeire épülı korszerő ismeretek adják. A tanterv tananyaga nyelvhasználat-központú és szövegszemlélető. De a különbözı anyanyelvi és irodalmi ismeretek elsajátítása csak eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelés elsısorban a képességek és a készségek fejlesztésére irányul. Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés szorosan összetartozó része az iskolai képzésnek. Az irodalmi képzés alapvetı fejlesztési célja a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése, az önálló és interaktív tevékenységek kialakítása, fejlesztése. Cél továbbá az alapvetı irodalmi-szakmai ismeretek elsajátíttatása, azok alkalmazására, értelmezésére való képesség kialakítása. Kimelt cél az irodalom, az irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, az irodalmi mővek adta élmények, érzések ismeretté, tudássá való transzformálása, az elemzésre, értelmezésre való figyelem felkeltése és kialakítása, az irodalomhoz és a mővészetekhez való pozitív viszonyulás megteremtése. Ezzel szorosan összefügg a szóbeli és írásbeli képességek, az önálló szövegmővek alkotására való képességek, a vitakészség kialakítása és fejlesztése. Az irodalmi nevelésnek feladata továbbá a megfelelıen motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a mővészetek iránti érdeklıdés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elısegítése. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén – korukhoz képest – alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelı egyensúlyt teremteni, véleményüket ezek összhangjában alakítsák ki. A tanulók tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklıdı befogadói attitőd. Az irodalommal

16

és az anyanyelvvel való foglalkozás, az olvasás, a moziba, a színházba való járás váljon életük, hétköznapjaik részévé, maguk által is megfogalmazott igénnyé. Az iskolai nevelés feladata továbbá, hogy alakuljon ki a tanulókban fogékonyság az alapvetı emberi viselkedés- és magatartásformák, érzések, lélekállapotok, hangulatok, illetve erkölcsi értékek problémafelvetése iránt. Fontos, hogy ezekrıl a kérdésekrıl a gyerekek önálló véleményüket, gondolataikat megfogalmazzák, fejlıdjön vitakészségük, kritikai gondolkodásuk. Alapvetı cél az is, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés során a tanulók képesek legyenek bizonyos szövegtípusok, mőfajok alkotására. Szóbeli és írásbeli fogalmazásukat szabatosság, a kommunikációs

körülményeknek

való

megfelelés,

nyelvi

helyesség,

ugyanakkor

kreativitás

jellemezze. A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi mőveltségterületet közvetítı órákon az értékelés alapjául az érvényben levı Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülı iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérıen az osztályt érintı, teljes körő értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sıt ezeknek megfelelıen ık maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. Az értékelés döntıen személyre szóló, fejlesztı értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A reális és ösztönzı értékelés alapja a tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentısége van a folyamatos megfigyelésnek, adatgyőjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formálósegítı értékelésre van szükség, vagyis megerısíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentısebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak elkeserítik a diákokat. A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsısorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerısítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró anyanyelvi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések. Az ellenırzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat,

17

dolgozat,

feladatlap

stb.

A

feladatlapok

tartalmazzanak

feleletválasztó,

feleletalkotó

és

képességjellegő tudást mérı feladatokat egyaránt. Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra, a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények, fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra). Az 1–4. osztályban hangsúlyosabb szerepet kapjon a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás értékelése, mint az anyanyelvi és az irodalmi ismeretek elsajátításának a mérése. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete; hiszen célja elsısorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erısítése. Az anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az ellenırzése. A nyelvi rendszer megismerését elıkészítı alapvetı fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegő, a nyelvi tudatosság fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény értékelésének. Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1–4. osztályban legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmezı, interpretáló olvasás elemi mőveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az ellenırzés során célszerő tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve a felolvasást illetıen a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentıségük (pl. mást olvasás, akadozó

olvasás

gyakori

újrakezdéssel,

túl

lassú

tempó,

nem

megfelelı

hangsúlyozás,

dallamvezetés, tagolás). Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettıl megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betőalakítást és kapcsolást. A legfontosabb kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentıséggel bír még a folyamatos, lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetısség fı összetevıi: a tisztaság, rendezettség, egyszerőség, egyöntetőség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése elsısorban segítı szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan, hogyan lehet a fogalmazást tovább javítani, alakítani. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minıségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze. A tankönyvek kiválasztásának elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmaitartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk. A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és követelmények maximális figyelembevétele mellett – az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az anyanyelvi

18

tantárgy-pedagógia, a pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül e fejlıdéslélektan legújabb eredményeire. Jellemezze a tankönyveket a szakmai, didaktikai kimunkáltság; tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetıen elsısorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülı módszereket részesítsék elınyben. Az olvasókönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és mőfaját tekintve. Az olvasmányok témái kapcsolódjanak a gyerekek mindennapi életéhez, ugyanakkor adjanak betekintést – a gyerekek érdeklıdési körének és életkori sajátosságainak megfelelıen – a természettel, a társadalmi élettel kapcsolatos ismeretkörökbe, segítsék a tanulókat eligazodni szőkebb és tágabb környezetükben és saját belsı világukban. Tegyék lehetıvé a gyerekek kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelı hatások érvényesítését. A szövegek kínáljanak lehetıséget a nemzeti hagyományok közvetítésére és más kultúrák megismerésére is. Az igényes szövegválasztás, szöveggondozás sikerrel járulhat hozzá az olvasás megszerettetéséhez, az olvasóvá neveléshez. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle motiváló, játékos, mozgásos feladatot tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönzı gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetıséget a differenciált jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A tankönyvek folyamatos lehetıséget kínáljanak beszédmővelésre, a szóbeli kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció tanítását elızze meg a szóbeli elıkészítés. A fogalmazástanítás terjedjen ki mind a kreatív írás, mind a mőfaji követelményeknek megfelelı fogalmazás fejlesztésére. A tankönyvek a helyesírás folyamatos fejlesztéséhez megfelelı gyakorlóanyagot tartalmazzanak. A

tankönyvek

szemléltetı

szövegei,

utasításszövegei

nyelvileg,

helyesírási

szempontból

kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthetı a gyerekek számára. A tankönyvek megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket olvasásra, az anyanyelvvel való foglalkozásra. Ízléses, a szövegekhez szervesen tartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A tankönyvekben, munkafüzetekben levı tananyag, illetve a gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetık legyenek. A taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára, az olvasókönyv tartós kivitelben készüljön. A tankönyveket elfogadható, reális áron kínálják. A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi program

megvalósítását

egyéb segédeszközök, így pl. tanítói kézikönyvek, felmérılapok,

feladatgyőjtemények is segítsék. A program tanítására, a tankönyvhasználatra fıvárosi és vidéki helyszínnel tanító-továbbképzı tanfolyamok kínáljanak felkészítést a pedagógusoknak.

Élı idegen nyelv

19

Matematika Célok és feladatok A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdı szakaszán a tanulók felkészítése az egyre önállóbb ismeretszerzésre a tanulás – ezen belül a matematikatanulás – iránti pozitív attitőd kimunkálásával, a megismerıképességek és szokások fejlesztésével, formálásával, az alapvetı ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával. A cél szolgálatában feladatunk, hogy formáljuk és fejlesszük a tanulók −

figyelmét, megfigyelıképességét,

−

emlékezetét,

−

lényegkiemelı és absztrahálóképességét,

−

általánosításra való képességét,

−

összefüggéslátását,

−

megértését,

−

alapvetı matematikai képességét, és készségét,

−

gondolkodását,

−

önállóságát az ismeretszerzésben és az ismeretek rendezésében, alkalmazásában,

−

alkotóképességét,

−

helyes tanulási szokását,

−

a matematikai tevékenységek iránti érdeklıdését,

−

az életkornak megfelelı kommunikációs képességét,

−

a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességeit (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, együttmőködés, felelısségvállalás).

Az

alsó

tagozaton,

tevékenységeknek

a

kettıs

matematikai szerepe

fogalmak

van.

építésének

kezdeti

szakaszában

A matematika tanulásának

a

tanulói

is a saját, cselekvı

tapasztalatszerzésbıl kiinduló induktív megismerés az alapja. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellıen változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Másrészt ezek a tevékenységek válnak belsıvé, gondolativá, azaz ezek képezik a gondolkodási tevékenységek alapját is. A fejlesztést szolgáló és a matematikai ismereteket alapozó tevékenységek fontosabb területei: −

összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, megfigyelés,

−

válogatás, osztályozás és rendezés,

−

lényegkiemelés,

−

absztrahálás és konkretizálás,

−

tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák győjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerőbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával,

−

állítások és kérdések értelmezése,

−

tudatos emlékezetbe vésés, felidézés,

20

−

általánosítás és specializálás,

−

ellenırzés,

−

döntés,

−

adatok győjtése (számlálás, mérés, megfigyelés és számítások útján), rögzítése, rendezése,

−

összefüggések keresése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása,

−

probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerőbb esetekben gondolati úton,

−

tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás,

−

analógiák felismerése, követése,

−

algoritmusok követése.

Az elsı négy év matematikatanulásának feladata – a fejlesztési feladatokon túl – olyan alapvetı matematikai

ismeretek

elsajátíttatása,

amelyek

egyrészt

biztosítják

a

problémamentes

továbbhaladást a kötelezı oktatás keretében, másrészt segítik a többi tantárgy, mőveltségi terület céljainak megvalósulását. A matematika kiemelt témaköreiben az ismereteket folyamatosan összekapcsolva, a konkrétumokhoz mindig újra visszatérve, spirálisan bıvítjük. A megértésen alapuló tanulás lényegéhez tartozik, hogy az újabb ismeretelemeket a korábban megszerzett ismeretekhez, sıt ezek alakuló rendszeréhez kapcsoljuk. Ezért már az alapozó szakaszban is fontos szerepe van a témák együttépítésének. Fıbb matematikai témáink: −

Gondolkodási és megismerési módszerek (osztályozás, rendezés, állítások és nyitott mondatok, kombinatorikus alkotások és gondolkodás)

−

Számtan, algebra (a természetes szám fogalma a tízezres számkörben, számrendszer, mőveletek fogalma, számolás, törtszám és negatív szám fogalmának alapozása, szöveges feladatok megoldása).

−

Relációk, függvények, sorozatok.

−

Geometria (alkotások, transzformációk, tájékozódás, mennyiségek és mérésük).

−

Statisztika, valószínőség.

Alapvetı fontosságú, hogy valódi tudáshoz segítsük eljutni a gyerekeket. Ne szavakkal, állításokkal ismerkedjenek meg elsısorban, hanem azokkal a tényekkel, fogalmi tartalmakkal, a tárgyi valóságban megtapasztalható összefüggésekkel, amelyek biztonságos alapot képeznek a ráépítéshez, s a megfogalmazások is a tanulók saját alkotásai legyenek. A gyerekek tempójának megfelelıen haladva az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt a nagy mennyiségő ismeret gyors (de felszínesebb) megszerzésével szemben. A matematikai képességek fejlesztésének eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránti pozitív

beállítódással,

érdeklıdéssel,

a

továbbhaladáshoz szükséges

ismeretek

birtokában

folytathassák tanulmányaikat.

21

Az alsó tagozat négy évfolyamában két tanulmányi szakaszt különböztetünk meg: az 1. szakasz az 1. és 2. osztályban, a 2. szakasz a 3. és 4. osztályban valósul meg. A két szakasz jellemzıen szétválasztható céljait és feladatait a következıkben foglaljuk össze. Célok és feladatok a két tanulmányi szakaszban A megismerı képességek közül az elsı 4 évfolyamon döntı fontossága van a tapasztalatszerzésnek. 1. szakaszban (1., 2. osztály) Tudatossá és akaratlagossá kell tenni a gyerekek megfigyelését, a megfigyeltek kifejezését mozgással, tevékenységekkel, tevékenységhez, szituációkhoz kötıdı saját szavakkal.

2. szakaszban (3., 4. osztály) Váljanak képessé a megfigyelt adatok önálló feljegyzésére, rendezésére, rendszerezésére, köztük összefüggések keresésére, felismerésére, kifejezésére elıbb konkrétan, aztán egyre általánosabb formában.

A gondolkodás fejlesztésében a konkrét helyzethez kötött, alkotó gondolkodás a kiindulópont, s csak ennek tudatos továbbfejlesztése mellett jelennek meg a logikai elemek és a problémamegoldó gondolkodás. 1. szakaszban (1., 2. osztály) Alkotásaik révén értsék meg a tanult ismereteket és azok kapcsolatait, és az ítéletek igazságának megítélésével megalapozzuk a logikai gondolkodást. Váljon hasznos gyakorlattá egyszerő algoritmusok követése, valamint analógiák megértése és alkalmazása.

2. szakaszban (3., 4. osztály) Alkotásaik segítségével önállóan is tudják ellenırizni elgondolásaikat (konkretizálás), elıállítani egy probléma többféle (egyszerő esetben az összes) megoldását (rendszerlátás). Váljon gyakorlatukká a maguk illetve mások által megfogalmazott egyszerőbb és összetettebb ítéletek megítélése (igazsága, érdekessége, fontossága, hasznossága, szépsége szerint).

Az elsı négy évben célunk a gazdag tartalmú, egyre absztraktabb természetes számfogalom és mőveletfogalmak kiépülése. Váljon könnyeddé az átjárás a valóság és az elvontabb ismeretek között (absztrahálás és konkretizálás). Alakuljanak ki jól mőködı számolási készségek. 1. szakaszban (1., 2. osztály) A százas számkörben jó képzetük alakuljon ki az egyedi számokról, nagyságukról, viszonyukról. Épüljön fel a négy alapmővelet tapasztalati tartalma, s ez alapján szituációkhoz, szöveges feladatokhoz tudják hozzákapcsolni a megfelelı mőveleteket. Jó jártasság kiépülését szeretnénk szolgálni a kétjegyőek összeadásában, kivonásában. Célunk továbbá a szorzótáblák és a megfelelı osztási esetek biztonságos ismerete.

2. szakaszban (3., 4. osztály) A tízezres számkörben jó számfogalmuk és számérzetük alakuljon ki. Értelmezzék és alkalmazzák helyesen a négy alapmőveletet, ismerjék a mőveleti sorrendekre vonatkozó megállapodásokat (zárójelezés és zárójelelhagyás). A százas számkörben megtanult számolási esetek analógiás kiterjesztése alapján jó fejszámolási készséget kívánunk kialakítani a 0-ra végzıdı háromjegyő és a 00-ra végzıdı négyjegyő számok körében; és ehhez kapcsolódó megbízható becslıképességet. A helyiértékes és számrendszeres gondolkodás alapján megértett írásbeli mőveleti algoritmusok helyes alkalmazása. Jó szemléletes képet kívánunk kialakítani egyszerő (kis nevezıs) törtekrıl és kis abszolútértékő negatív számokról.

A mindennapi élet gyakori igénye a szóbeli és az írásbeli megfogalmazások megértése és azok átkódolása cselekvéssé. Átkódolásra késztetnek a szöveges feladatok is megoldásuknak abban a fázisában, amikor alkalmas modellt keresünk az összefüggések leírására (formalizálás). A rugalmas gondolkodás feltétele ennek megfordíthatósága is, amely a formalizált feladatok képpé, szöveggé

22

alakítását (konkretizálás) igényli. Az átkódolás képessége fejleszthetı olyan tevékenységekkel, amelyek többféle eszközzel, más-más modellel mutatják meg ugyanannak a problémának a megoldását. Az átkódolás képessége nélkülözhetetlen a négy absztrakciós szint (cselekvéses, szemléletes, fogalmi, formalizált) egymásba alakításához. 1. szakaszban (1., 2. osztály) Célunk az irányított problémamegértés és megoldás szolgálata, elsısorban tevékenységgel vagy szóbeli megfogalmazás alapján. Egyszerő modellek értelmezése képpel, helyzettel, történéssel és szöveggel.

2. szakaszban (3., 4. osztály) A szóban és írásban megfogalmazott problémák megértése, alkalmas modellek keresése és a megoldás teljes folyamatának egyre önállóbbá válása; többféle megoldás keresése és összevetése. Modellek értelmezése és átkódolása egymásba kép, helyzet, történés és szöveg alapján.

Fejleszteni kívánjuk az összefüggéslátás, az összefüggés-felismerés és az összefüggésekben való gondolkodás képességét. 1. szakaszban (1., 2. osztály) Ismerjék meg a konkrét tárgyak, személyek, dolgok egymáshoz való sokféle viszonyát, kapcsolatát. Tanulják meg kifejezni ezeket a viszonyokat az összetartozó párok, hármasok megkeresésével, szavakkal (általánosítás nélkül).

2. szakaszban (3., 4. osztály) Ismerjenek meg elvontabb fogalmak (számok, alakzatok, egyéb adatok) közötti kapcsolatokat, összefüggéseket, viszonyokat. Tanulják meg kifejezni ezeket az összetartozó párok, hármasok megkeresésével, sorozatba, táblázatba rendezésével, szavakkal, jelekkel. Mőködtessék a megismert kapcsolatokat problémamegoldásaik során. Ismerjenek fel adatok között összefüggéseket.

Célunk a jó tájékozottság elérése térben és idıben. 1. szakaszban (1., 2. osztály) Alakra és méretekre jellemzı tulajdonságok tapasztalati megismerése, tudatosítása, változások megfigyelése. Mozgásos tájékozódás a kisgyerek szőkebb környezetében, az irányok kiemelıdése.

2. szakaszban (3., 4. osztály) Alakzatok és változásaik jellemezni tudása mennyiségi és minıségi tulajdonságaikkal, kapcsolataikkal. Tájékozódás külsı támpontok szerint és saját testhez viszonyítva.

A környezetünkbıl szerzett információkat, a minket ért hatásokat saját elképzelésünkkel, illetve elvárásainkkal összehasonlítva szinte folyamatosan értékeljük, a magunk által kialakított mércével mérjük. Vonatkozik ez nemcsak a hosszúság, tömeg … ismert mennyiségekre, de az események bekövetkezési valószínőségére is. A kvantitatív mérés technikájának elsajátíttatása a mennyiségek gyakorlati mérésén alapul. A tevékenységek során szerzett tapasztalatok segíthetik a reális képzet kialakítását a mennyiségek fogalmairól. A mérési eredmények megértéséhez a statisztika elemi módszerei szükségesek. 1. szakaszban (1., 2. osztály) Az összehasonlítást és összemérést követıen elsıdlegesen alkalmi egységekkel tanulják megmérni a legegyszerőbb mennyiségeket, amelynek eredményeképpen megalapozódik a mennyiség, egység és mérıszám többirányú kapcsolata.

2. szakaszban (3., 4. osztály) Alkalmi és szabványos egységekkel való mérésben jó gyakorlottság elérése, a mérési eredmények összehasonlítása és viszonyuknak az értelmezése elıkészítést jelent a mértékváltásokhoz és számításokhoz.

A tanulás–tanítás módszerei döntıen befolyásolják a célok elérhetıségét. Ezért szükségesnek tartjuk a célok mellett a módszertani gondolatok megfogalmazását is.

23

Módszertani alapelvek 1. A kisiskolás gyereket általában érdekli a környezete, a világ, amelyben él. Ennek megismerése vonzó a számára, ha a saját természetes módján, saját tempójában foglalkozhat vele. A matematika a valóság megismerésének, s ezáltal a megismerıképességek fejlesztésének is eszköze. Ezért kettıs öröm forrása lehet, ha a gyerekek átélhetik a világ egyre jobb megértésének izgalmát és a saját szellemi gyarapodásuk élményét. Ez a kettıs motívum legyen a matematikával való foglalkozás legfıbb mozgatója. 2. Az alsó tagozatos gyerek matematikatanulása a cselekvı, személyes tapasztalatszerzéssel kezdıdik, és sok esetben még nem is léphet túl rajta. Ha a kisgyerek megtanul helyzeteket, képeket, történéseket megfigyelni, ezeket rekonstruálni, eljátszani, lerajzolni, elmondani, leírni, jelekkel kifejezni, akkor megtette az elsı lépést a megismerés útján. Az absztrakció alapja a sokszínő, sokféle konkrétum megismerése. Hasonlóan: a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvı megoldása lesz az alapja a gondolati problémamegoldásnak, s ezáltal a világ megértésének és a gondolkodás fejlıdésének is. 3. A tapasztalatok egy részét a gyerekek megszerezhetik saját környezetükben. Az eligazodást segíti ezek felidézése, bekapcsolása a friss élmények közé. A tapasztalatok más részének biztosítása azonban a tanító dolga. Fıként az ingerszegény környezetben élı tanulók számára elengedhetetlen a kellıen változatos megjelenéső és tartalmú tapasztalat biztosítása az iskolában, hiszen az ı hátrányuk azáltal is növekszik, hogy a hiányzó élményeket pótlólag sem tudják önállóan megszerezni. A cselekvı tapasztalatszerzéshez és problémamegoldáshoz eszközökre van szükség. Az eszközök egy része a gyerekek saját teste és természetes környezetének tárgyai, más része viszont mesterséges, határozott céllal készített taneszközök. A taneszközök a tanulás eszközei; mindenkinek addig kell biztosítani ıket, ameddig a megfelelı képzettartalmak ki nem alakulnak a segítségükkel, ameddig nem képes a gyerek gondolati szinten végigjárni egy-egy megismerési, illetve problémamegoldó utat. Az eszköz használata szélsıséges esetben hátráltathatja is az absztrakciós folyamatot, ha kényelembıl nem teszi félre egy-egy tanuló. Tapintatos irányítással célszerő ilyenkor rászorítani ıket is, hogy próbálják eszköz nélkül kigondolni a feladat megfejtését. Ennél nagyobb veszélyt jelent a konkrétumtól való indokolatlanul korai elszakítás. A veszély elkerülhetı, ha ismerik a gyerekek a célt, (hogy majd fejben, eszköz nélkül, a tevékenységet elképzelve, vagy gondolatban is tudjanak megoldani hasonló problémákat), valamint, ha olyan légkörben dolgozhatnak, amelyben nem szégyen, hanem érték a munkaeszköz

értelmes

használata. Ilyen légkörben általában rábízhatjuk a gyerekekre, hogy meddig és mire használják a jól megismert eszközöket. 4. Még az alkalmasan kimunkált eszköz sem fejleszt önmagában. A problémamegoldó gondolkodást problémák megoldása fejleszti, az alkotó gondolkodásra csak alkotások létrehozásával nevelhetünk.

24

A probléma a megoldás keresésére motiválja az egészséges gyereket. Ha azonban a problémát magunk bontjuk apró lépésekre, s a gyerek dolga csak az utasítások végrehajtása, akkor éppen azt a lehetıséget vesszük el a gyerekektıl, hogy gondolkodásuk fejlıdjön. Ha az alkotás létrehozása helyett a kész alkotás szemlélése, „elemzése, értelmezése” a gyerek dolga, akkor kreativitását, alkotóképességét sorvasztjuk el. 5. A

tanító

szerepe

a

tanulási

helyzetek

megteremtése, megszervezése,

a

megfelelı

problémafelvetés, a megoldásához használható eszközök biztosítása. A tanító feladata a nyugodt munkalégkör és a megfelelı motiváció kialakítása is. A tanulás legjobb motívuma a tárgy, tevékenység érdekessége, szépsége. Az adott korosztályban a gyerekeknek még mindig az egyik leginkább megfelelı tevékenysége a játék. Ezért a problémák játékba ágyazása sok esetben alkalmas formája a fejlesztı, nevelı munkánknak. A játék azonban nem az egyetlen motivációs lehetıség; a kitalálás izgalma, a felismerés, megértés öröme, az alkotás szépsége a kisgyereket éppúgy magával ragadhatja, mint az alkotó felnıttet. Néha szükség lehet a tárgytól független motivációra is. Célszerő azonban ezt a formát legfeljebb átmeneti megoldásként alkalmazni, mert könnyen válhat a belsı motiváció alakulásának gátjává, ha a tevékenység helyett az érte „járó” jutalom vagy büntetés kerül az érdeklıdés középpontjába. A piros pontok, csillagok, kis és nagy ötösök bizonyos esetekben alkalmasak lehetnek az értékelés tárgyiasított kifejezésére, de túlzott és fıképpen nem átgondolt alkalmazásuk többet árthat, mint amennyit nyerünk vele. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és vita szabadsága. Ha téves gondolataikat is nyugodtan kimondhatják a gyerekek, és senki nem büntet érte, akkor kellemesebbé válik a tanulás, és a tanító is megérti, mi okoz gondot. Így a téves gondolat tisztázásához újabb problémákat vethet fel, bevonhatja a többi tanulót is, akik érveléssel, példákkal, saját gondolataik kimondásával segíthetnek. A matematikában viszonylag kevés olyan konvención alapuló ismeret van, amelyben a gyerekek külsı tekintélyre szorulnak. Az igazság kritériuma a valósággal való egyezés. Ez teszi alkalmassá e tárgyat arra, hogy a gyerekek megtanulják ellenırizni és értékelni saját és egymás munkáját. 6. A tanulók tudásában és képességeiben egyaránt nagy különbségek vannak. Az ehhez való alkalmazkodás célja minden tanítványunk optimális fejlesztése, s nem egy adott tudásszinten való megtartásuk, vagy a különbözıségek állandósítása. Differenciálni lehet direkt módon: különbözı tennivalók, problémák kiosztásával. Ennél sokszor hasznosabb az olyan feladatok kitőzése, amelyekben mindenki képessége szerint teljesíthet. A különféle szintekhez való alkalmazkodás azonban nem merül ki a problémák differenciálásában. A megoldás módja, eszköze, absztrakciós szintje, a szükséges idı, a megoldási tevékenység önállósága, az ellenırzés és értékelés mind hozzáigazítható a különféle adottságokhoz és igényekhez.

25

7. A gondolkodás fejlıdésében nagy szerepe van a nyelvnek. A gondolatok önálló megfogalmazása azonban akkor is jobban hozzájárul a fejlıdéshez, ha kezdetben pontatlan, mint ha a tanító szavait próbálnák a gyerekek utánozni. A kisiskolás gyerekeknek nem az egyetlen és nem a legtermészetesebb kifejezési módjuk a nyelv, fıként, ha valami újszerő közölnivalójuk van. A megmutatást, eljátszást, lerajzolást éppúgy alkalmas kifejezésnek tekinthetjük kezdetben, mint a szituációhoz kötött beszédet. A szakszavak használatát a megfelelı fogalom kialakulásához célszerő kötni. Amíg csak a konkrét tartalmakról képes a kisgyerek gondolkodni, addig a megnevezés gátolhatja is a fogalomalakulást. Engedjük ezen a szinten használni a köznapi kifejezéseket. A tanulók értékelése Kisiskolás korban a tanítói értékelés dominál, ugyanakkor fokozatosan fejlesztjük a reális önértékelésre való képességet. A külsı és belsı értékelést az elıre adott szempontok és az ellenırzés során szerzett információk alapozzák meg. Az ellenırzés területei, formái A megfigyelések: −

A tanulók – tanító által történı – megfigyelése:

−

önálló tevékenység közben;

−

csoportmunkában való részvétel során.

−

Tanulói megfigyelések:

−

egymás munkájának segítése csoportmunkában;

−

önellenırzés.

A fejlıdési folyamat követése során végzett elemzések informálnak −

a tanulók egyéni haladásáról (tanulási mód, tempó, egyéni nehézségek, különleges érdeklıdés, egyéni teljesítmény …);

−

a fogalomépítés aktuális szintjérıl.

A diagnosztikus mérések segítik annak megállapítását, hogy az „indulási” és várható „érkezési” szint között meghúzott fejlesztési folyamat ívének mely pontján észlelhetı hiány, töréspont. Ezek differenciált okainak kutatása teszi lehetıvé a „formáló-segítı” értékelés megfogalmazását. Szummatív mérések is hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet alkossunk a tanulók tudásáról, képességeik fejlıdésérıl. Ezek a mérések azonban semmiképpen nem fontosabbak és nem adnak hitelesebb információkat a gyerekek felkészültségérıl, mint a velük folyamatosan együtt dolgozó pedagógus megfigyelései. A tanulók értékelése során az egyén fejlettségét viszonyítjuk a saját képesség szerint elérhetı legmagasabb szinthez, valamint a fejlesztés során várható eredményhez. A különbözı témakörökben megfogalmazott szöveges (vagy számmal kifejezett) értékelés színterei: −

A probléma felismerésének, megértésének mértéke különbözı tapasztalati területeken.

26

−

Az

eszközhasználat

szintje,

az

önálló

tapasztalatszerzı

tevékenység

hatása

a

feladatmegoldásra. −

Az önállóság foka a lényegkiemelésben, az összefüggések felismerésében, kifejezésében.

−

A matematikai modellek alkalmazásának mértéke és könnyedsége.

−

A különbözı matematikai tartalmak és fogalmak elsajátításának szintje.

−

A kommunikációs képesség formája és színvonala.

A tanulói önértékelés formálódását szempontok megfogalmazásával segíthetjük. Például: −

A motiváltság és az aktivitás mértéke.

−

A figyelem, az együttmőködés, a tolerancia színvonala.

−

Pozitívumok, negatívumok, erısségek, gyengeségek megfogalmazása.

A tankönyvek kiválasztásának elvei Tartalmi szempontok −

Szakmailag kifogástalan.

−

Támogatja a tantervben megfogalmazott célok elérését; szem elıtt tartja a tanulók személyiségformálását; hangsúlyt helyez a képességfejlesztésre.

−

Ötletes

és

a

gyerekek

életkorának

megfelelı,

számukra

érdeklıdést

felkeltı

megfogalmazásaival, figyelemfelkeltı fotóival és ábráival hozzájárul a pozitív tanulási motiváció felkeltéséhez és fenntartásához. A kisiskolás korú gyerekek sajátosságainak megfelelıen törekszik az életkorból adódó játékszeretet és alkotásvágy kielégítésére. Változatos tevékenységek szervezésére tesz javaslatokat, ezáltal segítséget nyújt a kisgyerekek ingerszükségleteinek kielégítésére. −

Olyan útmutatásokat, tanulási feltételeket fogalmaz meg, amelyek jól szolgálják a tanulói fejlesztést. Nem nélkülözi a megértés igényét, ezt önálló tapasztalatszerzéssel, többszörös konkretizációval segíti. A fogalmakat a valóságból absztrahálja. Fontosnak tartja a szimbólumok (szakszavak, kifejezése, jelölések) tartalommal való megtöltését.

−

Törekszik az új ismeretek integrálására a meglévık közé, biztosítja a strukturált tanulás feltételeit.

−

Problémafelvetései alkalmat kínálnak az aktív tanulásra, az összefüggések felfedezésére, a tanulókat

gondolkodásra

készteti.

Nyitott

feladataival,

illetve

fordított

szövegezéső

problémáival többféle gondolkodási mőveletet aktivizál. −

Gondot fordít arra, hogy a tanulók a bevezetett fogalmakat, eljárásokat új kontextusokban is gyakorolhassák és alkalmazhassák, ezáltal ezek egyre általánosabbá válnak, egyre mélyebbre épülnek, és kapcsolatba kerülnek a már beépült sémákkal. Kellı anyagot kínál a gyakorlás – elmélyítés – alkalmazás – rendszerezés – ismétlés fázisaira. A tananyagot spirálisan bıvíti.

−

Kihasználja a tantárgyi integrációt, bemutatja a matematika más tudományterületekhez való kapcsolódását.

Formai szempontok

27

−

Könnyen kezelhetı, méretében, megjelenésében (színvilága, ábrái) gyerekközpontú.

−

Szerkezete átlátható, logikus.

Személyes meggyızıdés szempontja −

Felépítése, szemlélete, tartalmi strukturáltsága a tanító felfogásával egyezik.

Ember a természetben Célok és feladatok Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében folyó oktatás és nevelés alpvetı célja, hogy megalapozza a tanulók természettudományos ismereteit a szőkebb és a tágabb környezetükrıl. Továbbá feladata az élı és élettelen természet szoros kapcsolatának, az ember és a természet összetartozásának, egymásrautaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének felismertetése. A természetben lezajló változások, kölcsönhatások, jelenségek tudományos bemutatása, modellezése, magyarázata. Pozitív attitődök kialakítása, tudatosan cselekvı emberek formálása. A mőveltségi terület sajátos nevelési és képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, az értékeinek megóvása iránti felelısség alakulásához. A Nemzeti alaptanterv lehetıvé teszi, hogy az Ember a természetben mőveltségi területben megfogalmazott tartalmak integrált vagy önálló tantárgyak keretében oktathatók legyenek. Az 1–4. évfolyam természet- és társadalomismeret tantárgya integráltan tartalmazza az Ember a természetben mőveltségi terület adott életkorra megfogalmazott ismereteit és fejlesztési feladatait, melyhez szervesen kapcsolódnak az Ember és társadalom mőveltségi terület társadalmi környezetet bemutató elemei. Az 5–6. évfolyam természetismeret tantárgya szintén integrált tanagyaggal alapozza meg a fizikai, a biológiai és a kémiai önálló tantárgyainak természettudományos ismereteit úgy, hogy tartalmában és szemléletében szervesen épül a természet- és társadalomismeret tantárgyára. Az 1–6. évfolyamok alapvetı feladata az elemi természettudományos nevelés. A tanulók megfigyelik saját testük mőködését, közvetlen természeti és társadalmi környezetüket, tapasztalatokat győjtenek, egyszerő vizsgálódásokat, méréseket végeznek. Ezek a tevékenységek teszik lehetıvé az életkornak megfelelı megismerési módszerek elsajátítását, gyakorlását és a tapasztalatok rögzítését. A 7–8. évfolyam fizikai, biológiai és kémiai tantárgyi órakeretében – bár külön tantárgyként tanítva, de mégis egységben – lehetıség van a korszerő természettudományos szemléletmód fokozatos kialakítására. A tanulók életkorának megfelelıen mód nyílik az absztrakt gondolkodás fejlesztésére és az önálló tanuláshoz, önmőveléshez szükséges ismeretek, képességek megalapozására.

28

A tanulók értékelése Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 70.–71. §. Az eredményes elırehaladás egyik fontos elıfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenırzése és értékelése. Az értékelés a többi mőveltségterületnek és a Pedagógiai programban meghatározottnak megfelelıen történik. Az 1. évfolyamon fontos a tanulók munkájának folyamatos szóbeli értékelése és szöveges minısítése. A 2–4. évfolyamokon a tanév során a tanulók ismereteikrıl szóban, írásban, rajzos feladatokban számolnak be. Az értékelés alapja lehet: −

a tanuló tényismereti szintje,

−

a megfigyelési tapasztalata,

−

a vizsgálódásai eredménye,

−

a győjtımunkája,

−

az órai aktivitása,

−

a manuális tevékenysége,

−

a feladatokhoz való viszonyulása.

A páros évfolyamokon, az év elején szükséges egy diagnosztizáló értékelés. A 4. évfolyam második félévétıl a tanulók teljesítményét havonta érdemjeggyel, év végén osztályzattal zárjuk. A tankönyvek kiválasztásának elvei A 6-10 éves korosztály tankönyvének kiválasztása különösen sok odafigyelést, körültekintı választást igényel, mert a jó tankönyvnek fontos szerepe van a tantárgyon keresztül a természet megszeretetésében. A tanterv megvalósulásához a következı tartalmi és minıségi kritériumot kell figyelembe venni. A megfelelı tankönyv ismérvei: −

a jól strukturált szerkezet, megfelelı betőtípus, bető méret,

−

az ismeretátadása érthetı, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelı,

−

alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére,

−

az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtetı,

−

a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának,

−

a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadalomban és az emberi kapcsolatokban az eligazodást,

−

a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások megfelelıek,

−

az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalmához,

−

és esztétikus külsı és belsı megjelenítés.

29

Mővészetek Célok és feladatok A mővészetek mőveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésbıl következıen sokféle lehetıség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzıje értékközvetítı és értékırzı mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra és alkotásra is késztetnek. A mővészetek mőveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a mővészettel való élés képességeit. A mővészetek mőveltségi részterületei az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek – mai mővészetfelfogásunk szerint – önálló mővészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözıek. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erısítik, mivel mindegyik célja, hogy a mővészetekrıl mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerő

tapasztalatokat,

ismereteket

nyújtson,

amelyek

nagyban

hozzájárulnak

a

legkülönbözıbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több mőveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb

kommunikációs

módok

tanulmányozása.

Ily

módon

az

órai

tevékenységek

kapcsolódhatnak mővészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különbözı mővészeti területekkel összefüggı gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerővé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A mővészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A mővészetek tanítása mással nem helyettesíthetı módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erısítését. A mővészeti örökség és a belıle kibontakozó kortárs mővészetek megismertetésével a mővészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születı értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A mővészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a mővészetek más mőveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban.

30

Közös fejlesztési feladatok A

mővészetek

mőveltségi

részterületeinek

(ének-zene,

dráma

és

tánc,

vizuális

kultúra,

mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú, és mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik integrálásához. Különbözı mértékben, de mindegyik osztozik a következı célok, fejlesztések megvalósításában: –

Az érzékelés érzékenységének fokozása.

–

Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség fejlesztése.

–

A kooperációs képesség fejlesztése.

–

A személyiség fejlıdésének segítése.

–

Az alkotóképesség fejlesztése.

–

Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása.

–

A mővészeti élmények feldolgozásának segítése.

–

Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez .

A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthetı, sajátos feladatai is. A közös fejlesztési feladatok szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van, mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelı szinten és tevékenységi formákban valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeibıl és ismeretanyagából olvasható le. A fejlesztési feladatok tantárgyanként Ének-zene 1.

Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 1.2 Improvizáció

2.

Megismerı- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret

Dráma és tánc 1.

A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása

2.

Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával)

3.

Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek

4.

Megismerı-, befogadóképességek (színházi elıadások megtekintése és véleményezése)

31

Vizuális kultúra 1.

Megismerı-, befogadóképességek 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.2 Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek

2.

Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség

3.

Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1.

Megfigyelés

2.

Ismeretszerzés

3.

Kommunikáció

4.

Értelmezés, elemzés, tolerancia

5.

Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

6.

Önismeret, együttmőködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

7.

A tudatosítást irányító fontosabb kérdések

A tanulók értékelése Alapelvek 1.

Az értékelés személyre szóló legyen.

2.

Fejlesztı, ösztönzı jellegő legyen.

3.

Folyamatos legyen.

4.

Legyen összhangban a Natban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal.

5.

Legyen tárgyszerő (mik az erıs pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás).

Az értékelés funkciói közül kiemelkedı szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsısorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérı” értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelés célja Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérı célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következık: –

a személyiségfejlıdés elısegítése,

–

ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés,

–

a tudás minısítése,

32

–

informálás, informálódás az elért eredményekrıl,

–

lemaradás feltárása és orvoslása,

–

tehetség felismerése és fejlesztése,

–

pálya- és iskolaválasztás elısegítése,

–

a pedagógiai tevékenység fejlesztése.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A mővészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a képességfejlesztésen alapuló mővészeti nevelés nehezen képezhetı le tankönyvi formában. A tankönyv segítse az egységes alapokra épülı differenciálást, amennyiben lehetıvé teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlıdési ütemükkel összhangban tanulhassanak. A tankönyv elsısorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplı ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthetı, pedagógiai céljai más feladatokon keresztül is megvalósíthatóak. A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bıvelkedjenek. A személyiségfejlesztés és a legkülönbözıbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplex mővészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerően ismeretek átadása folyik. A mővészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet hiteles, ha a tanár maga is kreatív.

Informatika Célok és feladatok Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az információ érték. Mindenkinek el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási; adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az informatika mőveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira. Az iskolai oktatás keretei között biztosítani kell a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést is. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk az informatikai ismeretek folyamatos megújítására (az egész életen át tartó tanulás koncepciója). Az információ egyre inkább nyilvánossá, mindenki számára elérhetıvé válik. A mőveltségi terület feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása.

33

Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait. Nem felejthetjük el a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepét. Helyi tantervünk az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások, képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi. A mőveltségi területben megfogalmazott tartalom egyetlen integráló jellegő tantárgy keretei között kerül feldolgozásra. Így az informatika tantárgy keretében a tanulók a számítástechnikai és a könyvtári területtel is ismerkednek. Erre azért van szükség, mert az információszerzés két fontos hozzáférési formájáról van szó. A tanulók értékelése A tanulók elızetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérı. Akkor tudjuk a leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Informatikaalkalmazói ismeretek; Infotechnológia) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk. Az eredményes elırehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenırzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló −

tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,

−

elkészített dokumentumait,

−

ismereteinek szintjét,

−

fejlıdését,

−

órai aktivítását,

−

együttmőködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét)

értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és érdemjeggyel. A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai A kisiskolások tevékenységét a játék és az önálló alkotás igénye jellemzi. Figyelmük azonban még nem tartós, ezért nem számíthatunk egy teljes tanóra folyamán egyenletes teljesítményre. Elsısorban a tanulói tevékenység rendszeres figyelemmel kísérésével tudunk információt szerezni a tanítási folyamatról. Érdemes hosszabb idıszakban megfigyelni a kicsik tevékenykedését, részvételét a foglalkozásokon. Az értékelés alapja elsısorban a tanulói tevékenység, másodsorban a tanulói produktum. Az esetenként alkalmazott értékelés változatos, de rendszeres, a kisgyermek által is felismerhetı rendszerő legyen: szóbeli értékelés, rajzos értékelés.

34

Az értékelésben elsısorban a jól teljesített elemeket emeljük ki. A gyengébben teljesítıket is biztassuk. Ügyeljünk arra, hogy azok a tanulók, akiknek nincs otthon számítógépe, semmiképpen ne érezzék úgy, hogy emiatt lemaradnak. Mind egyénileg, mind csoportosan és az egész tanulócsoport munkáját értékeljük. Semmiképpen sem szabad definíciókat, szabályokat betanultatni a gyermekekkel, a számonkérésre ne használjunk kikérdezést, feleltetést, dolgozatírást. A tankönyvek kiválasztásának elvei −

megfelelı feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

−

adjon segítséget a gyakorlati munkához;

−

ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;

−

támogassa a csoportmunkát;

−

korosztálynak megfelelı nyelvezet és stílus;

−

az

ábrák

és

képek

mennyisége,

minısége

és

tartalma

igazodjon

a

fejlesztési

követelményekhez; −

sokféle feladatot tartalmazzon a könnyőtıl a nehézig;

−

hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetıséget mutasson be;

−

megfelelıen kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

Életvitel és gyakorlati ismeretek Célok és feladatok Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület olyan ismereteket nyújt, olyan képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben a tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során elégedettséget érezzenek a munkában, végsı soron kialakul a pozitív alkotó magatartás. Ennek érdekében egyre több lehetıséget biztosítunk a gyermekek önálló képzeletére, illetve annak aktivitását célzó technikai feladatok megoldására is. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magába. A technikai mőveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai szemléletmód formálását jelenti. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Az oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és ifjúkor a legalkalmasabb, késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások.

35

Az életvitel ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás és a szolgáltatások területei. Ide sorolhatók a helyes közlekedés és ennek szabályainak ismerete is. A tantárgy feladatai az 1–4. évfolyamokon A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések felismerése az anyagok és a belılük készült tárgyak között. Az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötıdı mesterségekrıl és szakmákról. Az emberi alkotással létrehozott terek, esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata. Az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek megismerése. Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerő makett elemzése és készítése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerő, balesetmentes használata. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeinek bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, ismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. Az utazással kapcsolatos illemszabályok ismerete. Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismeretei. Egyszerő házimunkák elvégzése.

Az

életkornak

megfelelı

önkiszolgáló

tevékenység

végzése.

Balesetmentes

szabadidıtöltés és játék. Környezetkímélı és a természetet szeretı életmód kialakítása. A tanulók értékelése Elméleti ismeretek értékelése −

szóbeli (órai munka, felelet, győjtımunka).

−

írásbeli (rajzos feladatok, témazáró).

Gyakorlat értékelése −

szóban,

−

rajzosan.

Az 1–2. évfolyam életkori sajátosságait figyelembe véve −

Az értékelés folyamatosan terjedjen ki az egész tanítási órára. Ösztönzı, fejlesztı jellegébıl adódóan nyújtson segítséget a hibajavításhoz, lemaradás esetén a felzárkózáshoz.

−

Az értékelési szempontok egyértelmőek legyenek, mindig jelenjenek meg a tanulók elıtt (pl. 1. osztályban év elején rajzos formában).

−

A személyre szóló értékelésben tükrözıdjön −

a tanterv által meghatározott ismeretek elsajátítása,

−

a képességek (kommunikációs-, megismerı-, cselekvıképességek), készségek fejlıdése,

−

a személyiségjegyek alakulása (pl. együttmőködési képesség).

36

A tanulók értékelésénél felhasználható szempontok −

a tanulók érdeklıdése, aktivitása, figyelme a tanítási órán és a tanítási órán kívül;

−

páros vagy csoportmunka közben a közös munkában való részvétel;

−

a tanult ismeretek alkalmazása;

−

az alkotás folyamatához (Nat. 3.1, 3.2, 3.3, 3.4) szükséges képességek (kommunikációs, problémafelismerı, problémamegoldó, megfigyelı-, elemzı-, lényeglátó-, konstruáló-, ítélı-, döntıképességek), készségek (manuális, szervezıkészségek) szintje;

−

a munkadarab megfeleltetése a funkciónak,

−

a munkadarab esztétikuma;

−

a megadott szempontok alapján történı szóbeli értékelés színvonala;

−

elemi munkaszokások alkalmazása.

A 3–4. évfolyam életkori sajátosságait figyelembe véve −

személyre szóló legyen, személyiségfejlesztı hatást érjünk el vele;

−

motiváló legyen, biztosítson sikerélményt;

−

folyamatos legyen, az alkotási folyamat (tervezés, kivitelezés, tökéletesítés) egészét hassa át;

−

tárgyszerő legyen (pozitívumok kiemelése, rámutatás a hiányosságokra, útmutatás a fejlıdéshez).

A tanulók értékelésénél felhasználható szempontok −

tanórai aktivitás, kreativitás;

−

csoportmunka során tanúsított együttmőködési képesség, szervezıkészség;

−

önálló információgyőjtés ismeretterjesztı forrásokból;

−

tanult ismeretek önálló alkalmazása;

−

szakkifejezések alkalmazása;

−

mőszaki rajzi feladatok szabványossága;

−

munkadarab vagy modell megfeleltetése a funkciónak (anyag, forma, szerkezet, esztétikum);

−

önértékelés színvonala megadott vagy választott szempontok alapján;

−

társak munkájának értékelése megadott szempontok alapján, illetve önállóan;

−

elemi munkaszokások alkalmazása;

−

környezettudatos magatartás megnyilvánulási formái;

−

szabályismeret, a tanult szabályok gyakorlati alkalmazása közlekedés és életvitel során.

37

A tankönyvek kiválasztásának elvei Oktatásszervezés: −

Taníthatóság

−

Tanulhatóság

−

Tantervi felelısség

−

Újszerőség, eredetiség

−

Mőfaji kritérium

Szakmai követelmények: −

Nevelési szempontok: −

Gyermeklélektani

A

tananyagban

szempontok

nevelési

−

Motiválás

kihasználása

−

Didaktikai,

szakdidaktikai

−

rejlı

lehetıségek

Életszerőség

kimunkáltság −

Nyelvi

és

vizuális

kommunikációs követelmények −

Nyelvhelyesség, helyesírás

Az 1–4. évfolyam életkori sajátosságainak figyelembevétele −

A tankönyvek mint tanulói segédeszközök járuljanak hozzá a kisiskolások komplex személyiségformálásához.

−

Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történı tanítására.

−

A tankönyvekben található feladatsorok, illusztrációk önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, segítsék elı az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását.

−

Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, összefoglaló kérdések, illetve a megadott értékelési szempontok önellenırzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat.

−

A megismerı-, a cselekvı- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével alapozzák meg a gyermekek „technikai mőveltségét”.

−

Gyakorlati tevékenység közben tudatosan fejlesszék a tanulók kézügyességét, nagy gondot fordítva a finommozgások automatizálására.

−

A gyermekek természetes kíváncsiságára alapozva ismertessék meg ıket a természetközeli életmódhoz szükséges ismeretekkel, tevékenységekkel, illetve egy-egy kézmőves mesterség alapfogásaival.

−

A feladatok készítsék fel a kisiskolásokat a biztonságos közlekedésre, a kulturált közlekedési magatartásformák elsajátítására, a veszélyhelyzetek felismerésére, egészségük tudatos megóvására és az önellátásra.

A tankönyvcsalád felépítése vegye figyelembe a többi tankönyvvel létrehozható kapcsolódási lehetıségeket (környezetismeret, matematika, rajz és vizuális kultúra, magyar irodalom, ének- zene).

Testnevelés és sport 1–8. évfolyam A Testnevelés és sport mőveltségi terület az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és

38

az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A mőveltségi terület más mőveltségi területekkel összhangban ismereteket, meggyızıdéseket, értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai természetérıl. Képessé tesz a környezetben végbemenı változások egészségügyi jelentıségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt ki az egészség megırzésére és fenntartására. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvetı viselkedési sémák alkalmazását segíti elı. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Célok és feladatok a mőveltségi terület egészére Az egészséggel kapcsolatos célok és feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; a váz- és izomrendszer ortopédiai elváltozásainak megelızése, ellensúlyozása; megfelelı felkészítés a keringési és légzı rendszer megbetegedéseinek megelızésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és a relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése: Cél az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása és fejlesztése, az úszás elsajátítása. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása, az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker, a tevékenység öröme. Értékes

személyiségvonások

fejlesztése:

a

félelem

leküzdése,

a

szabályok

betartása,

összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, a kudarc tőrése, a természet szeretete, környezetkímélı magatartás. 1–4. évfolyam tanterve Az alapozó szakaszban a testnevelés a testkultúra elemeibıl nyert értékekbıl olyan testi mőveltséggel

(ismeretekkel,

jártasságokkal,

készségekkel,

képességekkel)

ruházza

fel

a

39

kisiskolásokat, amely késıbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá ıket arra, hogy a késıbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsısorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenımentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelı iskolai élet között, kötıdést jelentı élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. A cél megvalósításához az alábbi feladatokat kell megoldani: •

Az alapvetı (generikus) mozgáskészségek továbbfejlesztése, az esetleges „deficit” pótlása.

•

A koordinációs képességek kialakítása, továbbfejlesztése.

•

A kondicionális képességek szervi alapjainak alapozása, és relatív – a testtömeghez és a megoldandó feladatokhoz mért – fejlesztése.

•

Az ordinatív mozgáskészlet (sportágakban kidolgozott feladatmegoldások) alapjainak elsajátítása.

•

Állandó élményszerzési lehetıség nyújtása a játékokon, versenyeken keresztül.

•

Az

értékes

személyiségvonások

megerısítése:

önzetlenség,

feladatvállalás,

félelemérzés leküzdése (bátorság), állhatatosság és kitartás, együttmőködési képesség, fair play, empátia-készség, mások megértése, ıszinteség, nyitottság, igazmondás. •

A negatív személyiségvonások visszafogása: önzés, lustaság, bátortalanság a feladatok elodázása, irigység, szabályok megszegése, mások érdekeinek megsértése, hazudozás.

•

Az elıbbiekkel összefüggésben, eredményképpen a jó egészségi szint, a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, a helyes testtartás kialakítása.

Követelmények 1. Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle mozgástevékenységekben. 2. Meglévı

mozgáskészletét

bıvítse,

elemi

tevékenységi

szinten

ismerkedjen

meg

új

mozgáselemekkel. 3. A feladatok sokféleségével, új és új feladatmegoldásokkal találkozva szerezzen személyes tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált a tanulás, váljon belsı igényévé saját képességeinek önálló fejlesztése. 4. A követelmények objektív mutatói a teljesítménypróbák. A tanulók értékelése Az iskolai testnevelés és sport eredményességének egyik fontos feltétele a tanulók teljesítményének, mozgáskultúrájuk fejlıdésének folyamatosan mérése és értékelése. Az elsajátítás minıségi mutatói: •

a feladatmegoldás határozott vállalása,

•

az eredményes megoldás újbóli megismétlése,

40

•

a siker feletti ıszinte öröm,

•

a feladatmegoldás objektív mutatói (cm, sec, ismétlési szám, minıségi pontozási érték, találat stb.)

Az alapozó és fejlesztı szakasz tanterve (5–8. évfolyam) Közös célok és feladatok

Alapozó szakasz (5–6. évfolyam) Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerısítése és kielégítése. A tanulókban meglévı szolidaritásérzés, együttmőködı- és segítıkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggı pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerısítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok győjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységre lehetıséget adó feladatokat adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önmőveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történı felhasználási lehetıségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus mőködésének megértését elısegítı alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erısítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

41

Fejlesztı szakasz (7–8. évfolyam) Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és mőködıképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különbözı forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnıtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra. Az általános mőveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szőkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történı ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség elıtt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelvő kommunikáció fejlesztése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attitőd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetıségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába. A lakóhely tanulási terepként történı felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. Életszerő,

valóságos

problémák

és

feladathelyzetek

teremtése

az

önkifejezéshez,

az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

42

A NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS (5-6. ÉVFOLYAM)

Az alapozó szakasz meghosszabításától várt eredmények

A tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervezı technikák megismertetése és begyakoroltatása A tanulás belsı motivációjának lehetséges erısítési formái A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe Az elızetes ismeretek mozgósításának hatásai A korrigálás mozzanatának szükségszerősége és elınyei A kooperatív tanulás módozatai A probléma-megoldási képességek fejleszthetısége komplex feladatokkal A differenciálás és az egyéni képességek fejlesztésének szükségszerősége Információs és kommunikációs technika Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód (három nívócsoportban: haladók, közepesek, gyengék)

A nem szakrendszerő képzésben kiemelten fejlesztendı kulcskompetenciák

Anyanyelvi

Szókincs

kommunikáció

Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai

Szövegértési-

Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása

szövegalkotási

Olvasás, írott szöveg megértése

kompetenciák

Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelı tanulási képesség Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

Matematikai

Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása

kompetencia

Alapmőveletek rutinos végzése Matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása Összefüggések átlátása Érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása A bizonyítás eszközei és törvényszerőségei

43

Matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása Tájékozódás a térben Tájékozódás az idıben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapmőveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben A hatékony, önálló

Írás, olvasás, számolás

tanulás

Saját tanulási stratégia Összpontosítás Tanulás céljának mérlegelése Közös munka Támogatáskérés

Gazdasági nevelés

Tudatos fogyasztóvá válás Kockázatok mérlegelése Rövidebb és hosszabb távú elınyök

Környezettudatosság

Fenntartható fejlıdés

ra nevelés

Állampolgári kötelességek Személyes felelısség Válságjelenségek Fogyasztás és erıforrások

A tanulás tanítása

Érdeklıdés Önállóság Könyvtári és más információforrások Elızetes tudás mozgósítása Csoportos tanulás módszerei Az emlékezet erısítése Jegyzetelési technikák Forrásból

tájékozódás,

szelektálás,

rendszerezés,

felhasználás,

új

kontextusban alkalmazás

Célok és feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelı artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerı, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejezı összehangolása. Rövid terjedelmő memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejezı elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság

44

fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen.

2. Olvasás, írott szöveg megértése Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betőtípusok, a betőméretek, a szöveg képének megfelelı értelmezése. Rövidebb terjedelmő (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztı és dokumentumszövegek önálló

feldolgozása

vázlatírással,

lényegkiemeléssel,

összefoglalással.

Vélemény

szóbeli

megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegbıl kérdések,

3. Halmazok megértése és alkalmazása Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levı elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által elıállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betőrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdısorok betőrendje szerint).

4. Íráskép és helyesírás A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerőségek, az elválasztás, a betőrendbe sorolás és a keltezés fıbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel.

5. A tanulási képesség fejlesztése Vázlat felhasználása különbözı témájú, mőfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló mőfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az elsı lépéseket az érvelés kompetenciája felé.

6. Gondolkodási és megismerési módszerek Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint.

45

7. Számtan, algebra Alapszintő jó fejszámolási készségek, erre épülı becslıképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli mőveletek elvégzésében, ellenırzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (pl. szorobán, zsebszámológépek célszerő használata). Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlıdése. A gyerekek eredményeikért való felelısségvállalásának fejlesztése.

8. Geometria, alkotások térben- síkban, tulajdonságok és kapcsolatok A szerkesztés és a definiálás gondolati elıkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemzı tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága. Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemzı tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú …

Magyar nyelv és irodalom Célok és feladatok Az iskola feladata felkészíteni a diákokat a magánéleti és a közéleti szerepek betöltésére. A diákok az iskolában megfelelı általános mőveltséget szereznek, és megismerkednek a demokratikus magatartás szabályaival, a sikeres kommunikációt megalapozó eszközökkel. Az anyanyelv használata a társadalmi kommunikáció alapja, ezért az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a tanulók életkorának megfelelıen. Ennek döntı eleme a szóbeli és írásbeli befogadás, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás a kommunikációs körülményeknek megfelelıen. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az értelmes, kifejezı beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az önálló tanulási és önmővelési képességeknek a kialakítása. Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg és segíti elı más nyelvek elsajátításának a képességét is. Fejleszti a tanuló önálló, kritikai gondolkodását. Minden tantárgy tanulásának az alapja a megfelelı szintő szövegértési és szövegalkotási készség. A megfelelı kommunikációnak is elıfeltétele, hogy a tanuló ismerje az anyanyelvét felépítı elemeket, a velük összefüggı szabályokat. Győjtsön tapasztalatokat anyanyelve jelenkori és múltbeli állapotáról. Az anyanyelvi oktatás tananyagát a nyelvtudomány újabb eredményeire épülı korszerő ismeretek adják. A tanterv tananyaga nyelvhasználat-központú és szövegszemlélető.

46

De a különbözı anyanyelvi és irodalmi ismeretek elsajátítása csak eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelés elsısorban a képességek és a készségek fejlesztésére irányul. Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés szorosan összetartozó része az iskolai képzésnek. Az irodalmi képzés alapvetı fejlesztési célja a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése, az önálló és interaktív tevékenységek kialakítása, fejlesztése. Cél továbbá az alapvetı irodalmi-szakmai ismeretek elsajátíttatása is, azok alkalmazására, értelmezésére való képesség kialakítása. Kimelt cél az irodalom, az irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, az irodalmi mővek adta élmények, érzések ismeretté, tudássá való transzformálása, az elemzésre, értelmezésre való figyelem felkeltése és kialakítása, az irodalomhoz és a mővészetekhez való pozitív viszonyulás megteremtése. Ezzel szorosan összefügg a szóbeli és írásbeli képességek, az önálló szövegmővek alkotására való képességek, a vitakészség kialakítása és fejlesztése. Az irodalmi nevelésnek feladata továbbá a megfelelıen motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a mővészetek iránti érdeklıdés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elısegítése. A tanulók az anyanyelvi készségek birtokában legyenek képesek irodalmi mővek önálló és közös feldolgozására, értelmezésére, különbözı mőfajú szövegek alkotására. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén – korukhoz képest – alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelı egyensúlyt teremteni, véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. A tanulók tudjanak különbséget tenni elsıdleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklıdı befogadói attitőd, az irodalommal és az anyanyelvvel való foglalkozás, az olvasás, a moziba, a színházba való járás váljon életük, hétköznapjaik részévé, maguk által is megfogalmazott igénnyé. Az iskolai nevelés feladata továbbá az anyanyelvrıl és az irodalomról való elvont gondolkodás alapjainak kialakítása, fejlesztése is. Alakuljon ki bennük fogékonyság az alapvetı emberi viselkedésés magatartásformák, érzések, lélekállapotok, hangulatok, ill. erkölcsi értékek, törvények, társadalmi kérdések problémafelvetése iránt. Fontos, hogy ezekrıl a kérdésekrıl a gyerekek önálló véleményüket, gondolataikat megfogalmazzák, róluk vitatkozzanak, fejlıdjön vitakészségük, kritikai gondolkodásuk. Alapvetı cél az is, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés során a tanulók képesek legyenek szakmai tudásuk, ismereteik vissza- és átadására, bizonyos szövegtípusok, mőfajok alkotására. Szóbeli és írásbeli fogalmazásukat egyfajta „szakmai igényesség”, szabatosság, stílusosság, a kommunikációs körülményeknek való megfelelés, nyelvi helyesség jellemezze. A tanulók értékelése Megjegyzés: a mőveltségi területen nyújtott teljesítmény értékelésekor figyelembe kell venni a nem szakrendszerő foglalkozásokon nyújtott teljesítményt is.

47

A magyar nyelvi és irodalmi mőveltségterületet közvetítı órákon az értékelés alapjául az érvényben levı Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülı iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérıen az osztályt érintı, teljes körő értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sıt ezeknek megfelelıen ık maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. Célszerő külön értékelni az önálló tevékenységeket, önálló teljesítményeket és a közös, ill. a csoporttevékenységet. Fontos, hogy a tanulók az ellenırzı, értékelı feladatok elvégzése után maguk is pontosabb képet alkothassanak saját és társaik képességeirıl, felismerjék hiányosságaikat, érezzék szükségét a hiányok pótlásának, a hibák kijavításának. A tanulók munkájának megítélésében hangsúlyos szerepet kapjon a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás értékelése. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete; hiszen célja elsısorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erısítése. Az anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az ellenırzése. A nyelvi rendszer ismerete csak eszközjellegő, a nyelvi tudatosság fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja. Az értékelés döntıen személyre szóló, fejlesztı legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez is viszonyítsa. A reális és ösztönzı értékelés alapja a tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentısége van a folyamatos megfigyelésnek, adatgyőjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-segítı értékelésre van szükség, vagyis megerısíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. A tanár változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanári értékelés formáját tekintve lehet verbális vagy nonverbális, ill. szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). A tanár figyelme terjedjen ki a tanulók írásbeli munkáinak folyamatos javítására, szöveges értékelésére is. A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsısorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerısítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró anyanyelvi és irodalmi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések. Az ellenırzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap, memoriter mondása. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegő tudást mérı feladatokat egyaránt.

48

A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minıségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmaitartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk. A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és fejlesztési követelmények maximális figyelembevétele mellett – az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az anyanyelv- és irodalompedagógia, az általános pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül a fejlıdéslélektan legújabb

eredményeire. Jellemezze

a tankönyveket a szakmai, didaktikai

kimunkáltság; a megfelelı terjedelem; tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetıen elsısorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülı módszereket részesítsék elınyben. Az irodalomkönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és mőfaját tekintve. Az olvasmányok témái kapcsolódjanak a gyerekek mindennapi életéhez, ugyanakkor adjanak betekintést – a gyerekek érdeklıdési körének és életkori sajátosságainak megfelelıen – a természettel, a társadalmi élettel, a mővészetekkel kapcsolatos ismeretkörökbe, segítsék a tanulókat eligazodni szőkebb és tágabb környezetükben és saját belsı világukban. Tegyék lehetıvé a gyerekek kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelı hatások érvényesítését. A szövegek kínáljanak lehetıséget a nemzeti hagyományok közvetítésére és más kultúrák megismerésére is. Az igényes szövegválasztás, szöveggondozás sikerrel járulhat hozzá az olvasás megszerettetéséhez, az olvasóvá neveléshez. Az irodalmi tankönyv legyen tekintettel a befogadási mechanizmus sajátosságaira. Legyen képes összekapcsolni az olvasott mőveket a gyerekek eleven világával, akik így képesek „bekapcsolni” jelértelmezı tevékenységüket. Vegye figyelembe a fiúklányok egyéni érdeklıdését is, és a „fiction” iránt közömbös gyerekek számára kis arányban „nonfiction” szövegeket is adjon. Ez tág teret engedjen a diák egyéni ízlésének, a differenciálásnak, a „kötelezıen választható” instrukciónak, és bı mőlistáival, könyvajánlásaival olvasmányhalmazok koncentrikusan bıvülı körét kínálja fel a tanulóknak. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle feladatot tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönzı gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetıséget a személyre

szabott

jártasság-,

képesség-

és

készségfejlesztésre,

a

felzárkóztatásra,

a

tehetséggondozásra. A tankönyvek

folyamatos lehetıséget kínáljanak

beszédmővelésre, a szóbeli és írásbeli

kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. A fogalmazástanítás terjedjen ki mind a kreatív írás, mind a mőfaji követelményeknek megfelelı fogalmazás fejlesztésére.

49

A

tankönyvek

szemléltetı

szövegei,

utasításszövegei

nyelvileg,

helyesírási

szempontból

kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthetı a gyerekek számára. A tankönyvek megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket olvasásra, az anyanyelvvel való foglalkozásra. Ízléses, a szövegekhez szervesen tartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A tankönyvekben és munkafüzetekben levı tananyag, illetve a gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetık legyenek. A taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára. A tankönyveket elfogadható, reális áron kínálják. Legyen a taneszköz modern és újszerő. Vegye figyelembe a könyvkínálat változásait, adjon alkalmat rá, sıt tegye megkerülhetetlenné a kulcskompetenciák és más képességek fejlesztését. Legyen életszerő, a gyerekekhez közelálló, esztétikailag is megnyerı. A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi program megvalósítását egyéb segédeszközök, így pl. tanári kézikönyvek, felmérılapok, feladatgyőjtemények is segítsék. A program tanítására, a tankönyvhasználatra – fıvárosi és vidéki helyszínnel – tanító-továbbképzı tanfolyamok kínáljanak felkészítést a pedagógusoknak.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 7. évfolyam-epika Tartalommondás, dramatikus megjelenítés, személyes változat megfogalmazása kommunikáció idegen nyelven 5. évfolyam-mítoszok Küklopsztörténet részlete idegen nyelven, mitológiai alakok angol, német elnevezése matematikai 5. évfolyam-versek Algoritmusok felismerése rímképletekben, ritmusszekvenciákban, rövid-hosszú szótag feltételeinek teljesülése természettudományos 5. évfolyam-regények Természeti környezet, élıvilág, éghajlati adottságok, urbanizáció, gazdasági háttér, technikai környezet az olvasott regényvilágokban digitális 7. évfolyam-líra Elektronikus könyvtárak használata, versek internetes megkeresése szövegfoszlányok alapján tanulni tanulási 7. évfolyam-Kölcsey A Parainesisbe foglalt gondolatmenet értelmezése, az önmővelés, nyelvhasználat, retorikai képességek fontosságának felismertetése szociális

50

5. évfolyam-házi olvasmányok Olvasmányrészletek feldolgozása csoportmunkában, páros feladatok a szövegértelmezéshez, kooperatív együttmőködés projektekben vállalkozói kompetencia 5. évfolyam-János vitéz Számításos-kalkulációs feladatok a fıhıs különbözı útszakaszai és közlekedési módjai kapcsán, különösen a hajózási jelenettel kapcsolatban kulturális kifejezıkészség 7. évfolyam-reformkor Érvek

és

érvrendszerek

összevetése

a

korabeli

ellenzéki

és

a

konzervatív

politikusok

megnyilatkozásai alapján – átértelmezés mai kontextusban

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 8. évfolyam- A Nyugat lírikusai A Párizs-motívum a Nyugatosok verseiben, más európai fıvárosok megjelenése és konnotatív tartalma XX. századi líránkban Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 6. évfolyam- Robinson Robinson miniállamának megszervezése az egyetlen állampolgár érkezése nyomán; Péntek társadalmi helyzete, kapcsolata az uralkodóval Állampolgári és jogi ismeretek 6. évfolyam- Toldi Toldi mint üldözött, törvényen kívüli hıs; a királyi igazságszolgáltatás elınyei és hátrányai, az intézményesülı törvényesség késıbbi irányai Tanulni tanulás képessége 6. évfolyam- mondák Átiratok készítése, befejezés-változatok megfogalmazása és ismertetése, írásos vázlat készítése szóbeli kiselıadáshoz Oktatásszervezési kérdések 6. évfolyam- Gárdonyi Projektmunka osztálykirándulás keretében, egy város (Eger) különbözı korszakokból való kulturális rétegeinek feldolgozása Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 8. évfolyam- Légy jó mindhalálig Szegénység és gazdagság kérdései a regény alapján, a konviktus gyerekközösségének erıviszonyai és értékhierarchiája Gazdasági ismeretek

51

8. évfolyam -Móricz A novellák gazdasági szempontú elemzése; mit jelentett a megélhetés akkor és most.

52

Kulcsfogalmak Népköltészet Folklór, népi líra, népi epika, dramatikus népköltészet, népdalok, népdaltípusok, népmese, népmonda, népdalküszöb, betlehemezése Alakzatok Ellentét, párhuzam, ismétlés, fokozás, célzás, ellentétes párhuzam, megszólítás, kérdés, felkiáltás, túlzás Képi eszközök Metafora, metonímia, szimbólum, allegória, hasonlat, szinesztézia, szinekdoché, állandó jelzık Rím, ritmus Idımértékes, ütemhangsúlyos, jambikus, trochaikus, daktilikus, hexameter, pentameter, felezı tizenkettes, ısi nyolcas Elbeszélı, befogadó Olvasó, olvasat, imitált elbeszélés, közvetlen elbeszélés, monológ, dialógus,

Élı idegen nyelv

Általános és kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása az idegen nyelv tanítása során az általános iskola 3–8. évfolyamán 1. Távlati célok A jelenleg közoktatásban részt vevı tanulók már az Európai Unió polgáraiként fogják felnıtt életüket elkezdeni, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat megırizve, kellı felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és ahhoz, hogy diákjaink hazánk, Európa és a nagyvilág mővelt, mobilis, többnyelvő polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthetı idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi kulcskompetenciával kell rendelkezniük.

53

2. Az idegen nyelv helye a közoktatás egészében A Natban képviselt iskolai nevelés-oktatás területén megfogalmazott közös értékek és a kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret; hon- és népismeret; európai azonosságtudat – egyetemes kultúra; környezeti nevelés; információs és kommunikációs kultúra; tanulás; testi és lelki egészség; felkészülés a felnıtt lét szerepeire) az oktatás valamennyi elemét áthatják, elısegítik a tanulók személyiségfejlıdését, a tantárgyközi kapcsolatok erısítését és a tanítás-tanulás szemléleti egységének gyakorlati megvalósítását. 3. Az élı idegen nyelv és a Nat összhangja Az élı idegen nyelv tanításának módszertani alapelvei, céljai és szaktárgyi tartalma teljes mértékben összhangban van az alaptanterv többi mőveltségi területének céljaival és tartalmával, és tökéletesen megfelel a Nat kiemelt fejlesztési feladatainak, valamint az Európa Tanács ajánlásainak is. Az életkori sajátosságok és a különbözı tanulási típusok figyelembevételével egyidejőleg tesz eleget a személyiségfejlesztés, a készség-képesség, illetve a kulcskompetenciák fejlesztési kívánalmainak, miközben társadalmi és interkulturális értékeket, hasznos tantárgyi tartalmakat és ismereteket közvetít, a nyelvet eszközként használva a megismerési folyamatban, melyben a diákok aktívan vesznek részt. Az országismereti tananyagon keresztül a tanulók más népek kultúráját és szokásait ismerik meg. Tehát kapcsolódunk Európához (E), s ugyanakkor nyitottságra neveljük ıket, más kultúrák és szokások befogadására. Ezek olyan tartalmak, melyek Európához való tartozásunkat erısítik. A hon- és népismereti (H) fejlesztési feladatnak akkor teszünk eleget, amikor lakóhelyünkrıl, szőkebb környezetünkrıl és Magyarországról beszélünk. Több témakör pedig lehetıséget ad arra, hogy életmóddal, életvitellel kapcsolatos kérdésekrıl beszélgessünk. (magyar, német/osztrák, ill. angol/amerikai vonatkozásban is). A környezeti nevelést (K) olyan témák kapcsán valósíthatjuk meg, amikor a természetrıl (folyókról, tavakról), állatokról, természetes alapanyagokról, gyógynövényekrıl beszélgetünk. Az idegen nyelvek tanításán belül szinte folyamatos az információs és kommunikációs kultúra megléte. Mivel középpontban a kommunikációs készség fejlesztése áll, magától kínálkozik az alkalom, hogy a gyerek éljen az emberi kapcsolatok kialakításának lehetıségével. Több témakör (pl. család, barátok, iskolatársak) segíti a humanista értékrendre való nevelést is. A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttmőködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok kialakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy el tudja fogadni és tiszteletben tudja tartani mások véleményét. Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök feldolgozása során fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. A testi és lelki egészség (TE) fejlesztése a koncentráció képességének alapozásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével és az egészséges életmódra való neveléssel történik. Pl.: jellemzések (milyen vagyok?), sport témakör.

54

A tanulási stratégiák (T) megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az idegen nyelv tanulása során a tanulók az elsı 2-3 évben többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek. Kb. a 7. évfolyamtól kezdve adhatunk nekik fokozatosan önálló feladatokat, melyek az önálló tanulási készséget és a kreativitást fejlesztik. Ilyen jellegő feladatok például: a páros és csoportos munka, szituációk; interjúk készítése, rövid történetek írása vagy átírása, szótár használata, kommunikatív és nyelvtani feladatok önálló vagy részben önálló megoldása, házi olvasmány feldolgozása, gyakorlás nyelvi laboratóriumban és/vagy számítógéppel. Fontos szempont a koncentráció más tárgyakkal.(Kct.). Ez különösen lehetséges és szükséges az irodalom, a magyar nyelvtan, a földrajz, a biológia, a természetismeret, a történelem, az ének-zene, a rajz, a vizuális kultúra, az életmód, életvitel, gyakorlati ismeretek, a testnevelés tantárgyakkal. Ugyanakkor építsünk a tanulók korábban szerzett és otthonról hozott ismereteire is. Ez a tevékenység segíti az összefüggések felismerését, ugyanakkor megkönnyíti bizonyos ismeretek elsajátítását. Fontos a logikus gondolkodásra való nevelés is. S bár a nyelvtant nem célként, hanem eszközként tanítjuk, a 7. és 8. évfolyamon, amikor már több nyelvi jelenséget tudatosítunk, felhívjuk a figyelmet a magyar nyelvtıl való eltérésekre vagy a hasonlóságokra. Mindez rendszerezı ismeretszerzésre is lehetıséget nyújt. Az általános mőveltséget versek, mesék, irodalmi szemelvények tanításával, híres emberek említésével fejlesztjük. (Fıleg ez utóbbinál fontos, hogy a tanulók által is ismert nevek kerüljenek szóba pl. Konrad Röntgen, Karl Benz, Rudolf Diesel, illetve az angol királyi család, Shakespeare, Neil Armstrong.) 4. Pályaorientáció (P) Bár a diákok a 8. osztály elvégzése után még nem állnak munkába, hanem többségük tovább tanul különbözı típusú középiskolákban, a 7–8. évfolyamon már beszélgetni lehet (és kell is) a különbözı foglalkozásokról, a munkáról. Itt különös jelentısége van annak, hogy az életkornak megfelelıen tárgyaljuk a témakört. Egyéb kulcskompetenciák megvalósítása a különbözı tanulói tevékenységformákban történik. (L. Tanulói tevékenységek c. fejezet.) 5. Integratív szemlélet Az idegen nyelv tanítása manapság szinte elképzelhetetlen az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet nélkül. A témakörök változatos feldolgozási módjai, a tananyagok és segédletek széles választéka figyelembe veszi a tanulók érdeklıdési körét és a világról szerzett korábbi tapasztalatait is. Az alaptanterv által meghatározott kiemelt képességeket, kulcskompetenciákat (mint például kommunikációs, narratív, problémamegoldó, szabálykövetı, lényegkiemelı, együttmőködési, kritikai, komplex információkat kezelı) a nyelvtanulási folyamatban, változatos munkaformákban, életszerő szituációkon, szerepjátékokon, autentikus anyagok feldolgozása során, gondolkodtató, kreatív feladatokon keresztül sajátíttatják el.

55

6. Holisztikus megközelítés A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlıdése, fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség sokoldalú fejlesztésének, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe, formája is. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedı szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyőjtés számára számos lehetıség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a mővészetek, a sport és a szórakozás területein. 7. Készségfejlesztés Az idegen nyelvi órákon lehetıség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben elısegítik,

hogy

a

tanulók

kipróbálhassák

képességeiket,

azt

is

lehetıvé

teszik,

hogy

elmélyedhessenek az érdeklıdési körüknek megfelelı témákban, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Fontos, hogy az idegen nyelvi órákon is törekedjünk

a

gondolkodási

képességek

fejlesztésére,

többek

között

a

rendszerezés,

a

megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására. Olyan készségek, képességek, valamint idegen nyelvi tudás elsajátítása a cél, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével olyan tájékozott és tevékeny fiatalokat nevelhetünk, akik önálló és együttes munkavégzésre

képesek,

természettudományos

problémamegoldó

gondolkodásmóddal,

kreativitással, képzelıerıvel, kellıen fejlett érzelmi intelligenciával, és kitartással rendelkeznek, valamint jól ismerik saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat, és nyitottak az új ismeretek megismerésére, emberi kapcsolatok kialakítására. 8. Interkulturális megközelítés Az idegen nyelvek tanulása elısegíti a különbözı kultúrák iránti nyitottságot, megértést és más népek hagyományainak,

szokásainak,

életmódjának,

ünnepeinek,

vallásának

megismerésére,

megbecsülésére, a másság tolerálására nevel. Idegen nyelvet tanulva, külföldiekkel kommunikálva, a célnyelvi országban járva természetszerően adódnak lehetıségek egymás történelmének, kulturális örökségének, jellemzı sajátosságainak, mindennapi életének megismerésére-megismertetésére. Diákjaink interkulturális ismereteket szerezhetnek nemcsak a tanult idegen nyelv országairól és annak kultúrájáról, de megoszthatják Magyarországról szerzett tudásukat is másokkal, így tolmácsolva értékeinket az adott idegen nyelven. Ugyanakkor megismerkedhetnek az Európai Unió tagállamaival, intézményrendszerével, az uniós politikával, sıt a nyelvkönyvek változatos tananyaga lehetıvé teszi azt is, hogy a tanulók megismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit is. 9. Életmód és környezeti nevelés A nyelvtanulás sokat tehet a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében is, hiszen a nyelvi nevelés során jó lehetıség nyílik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésére, a

56

pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítására, az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Az idegen nyelvi témák és tananyagok feldolgozása során a tanulók segítséget kapnak ahhoz, hogy önálló, felnıtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan erkölcsi és etikai normáknak is megfelelı, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A jelenleg használatos idegen nyelvi tananyagok lehetıvé teszik, hogy a diákok – életkoruknak megfelelı mélységben és megközelítésben – az idegen nyelvi órán szembesüljenek az egész emberiséget érintı átfogó kérdésekkel, globális problémákkal is, így elısegítve a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. 10. Információs és kommunikációs kultúra Az alaptanterv szerint szintén kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni az információs és kommunikációs kultúra erısítését. Ezen a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttmőködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, és közvetítését értjük. Ennek szerves részét alkotja az anyanyelv tudatos és igényes használatán túl az idegen nyelvő, illetve a különbözı kultúrák közötti információcsere. Az idegen nyelv tanulása remek lehetıségeket teremt még a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére: a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadásának, értelmezésének és megválaszolásának gyakorlására, a különbözı médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására és szelektív használatára is. Ez a képesség az idegennyelv-ismerettel párosulva azt eredményezi, hogy tanulóink sikerrel aknázhatják ki az információs világháló nyújtotta lehetıségeket és az információtechnológiai eszközöket az élethosszig tartó tanulás során. A fenti alapelvek megfelelnek egyrészt a NAT 2003 követelményeinek, másrészt az idegen nyelv oktatásával szemben támasztott korszerő speciális követelményeknek. Célok és feladatok Az 5–8. évfolyamokon a nyelvtanítás alapvetı célja egyrészt motivációs-lelki, másrészt nyelvi. Mivel a 10 éves gyermek még nem érez belsı késztetést a nyelvtanulás iránt, szükséges, hogy a már az elızı tanévben (tanévekben) felkeltett érdeklıdés továbbra is fennmaradjon tanári buzdítás, az életkornak megfelelı élvezetes tevékenységi formák, valamint ezek eredményeképpen sikerélmény biztosítása révén. Az 5–8 évfolyamokon elsısorban az életkornak megfelelı kommunikatív nyelvtudás kialakítása a cél (nem ismereteket kell szerezniük a nyelvrıl, hanem használni kell tudni a nyelvet). A nyelvtanulás célja ezenkívül a 10–14 éves korosztály olvasóvá nevelése az idegen nyelvi gyermek és ifjúsági irodalom iránti érdeklıdés felkeltése révén. Ugyancsak kiemelt cél az informatikai eszközök használata iránti igény felkeltése és fenntartása, információkeresés a világhálón az ıket érdeklı témákban (mese- vagy regényhısök, állatok, nevezetességek, híres emberek stb.). A korosztály érdeklıdési köre 10–14 éves életkorban a gyermek érdeklıdésének iránya megváltozik. Magáról, szőkebb környezetérıl egyre inkább a világ, a tágabb környezet felé fordul. Ezt az újonnan kialakult széles

57

érdeklıdést hatékonyan elégíthetik ki a nyelvórán szerzett ismeretek. A témakörök ezért egyrészt mélyülnek, másrészt új témakörök jelennek meg, amelyek a tantárgyi tartalmakhoz vagy irodalmi mővekhez kapcsolódhatnak (a témalistát lásd késıbb). Tantárgyi integráció Az idegen nyelvi órákon a tanulók a hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét szituációk kihasználásával, másrészt az iskolai tantárgyak anyagának integrálásával érhetı el. Az ilyen módon megválasztott tantárgyi tartalomnak általános nevelési célja is van: lehetıvé tesszük az alaptantervben

meghatározott

kiemelt

területek

(nép-

és

honismeret,

környezeti

nevelés,

interkulturális nevelés) fejlesztését. A tudatos nyelvtanulás kezdetei A nyelvtanulás ebben az életkorban még mindig elsısorban a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül, azonban fokozatosan megjelennek a tudatos nyelvtanulás formái is. Habár a nyelvi célok között a négy alapkészség (hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasásértés, írás) közül még mindig a szóbeli készségek (hallás utáni megértés, illetve beszédkészség) fejlesztése áll elıtérben, egyre több olvasási és írásbeli feladattal is találkoznak a tanulók. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére. Ugyanakkor egyre inkább képes arra, hogy szabályszerőségeket felismerjen az idegen nyelvben. Nyelvhasználatában a megértés- és közlésképesség dominál, a nyelvhelyesség még nem az erıssége. A legfontosabb nyelvtani struktúrák automatizálása azonban elengedhetetlen. A céloknak megfelelı legfontosabb tevékenységi formák Arra kell törekednünk, hogy a 4. osztályban (vagy az elsı négy évfolyamon) domináló mozgásos, manipulatív, szituatív tevékenységi formák fokozatosan bıvüljenek olyanokkal, amelyek egyre magasabb követelményeket támasztanak a gondolkodás terén. Nagyon hasznosak és a nyelvi mellett az általános fejlesztési célokat is szolgálják a problémamegoldó, a kvízjellegő, a kreativitást igénylı, a felfedeztetı, és a komplex tevékenységeket elváró feladatok, például megadott témában felmérés készítése, információ-keresés, projektkészítés. Új megközelítések E korcsoport számára nagyon elınyös mind a témaközpontú, mind a tartalom alapú nyelvtanítás. A témaközpontú megközelítés lényege, hogy egy, a korosztályt érdeklı téma feldolgozása során több mőveltségterület érinthetı, a területnek legjobban megfelelı változatos tevékenységi formákban, gazdag szókinccsel. Az egyes témák érthetı, logikus keretbe foglalják a tananyagot, és ezáltal megkönnyítik a megértést. Ugyanakkor mód nyílik arra is, hogy a tanterv különbözı komponenseit a tanuló integráltan, egy tantárgyon belül lássa. A tantárgyi tartalmak közvetítése idegen nyelven a leghatékonyabb módon veszi igénybe a 10–14 évesek szellemi energiáit, és a legnagyobb nyelvi haszonnal jár. Ennek többféle módja lehetséges, ezek közül hazánkban léteznek több tárgyra kiterjedı két tannyelvő vagy csupán egy-egy tárgyra

58

vonatkozó, tartalom alapú programok. A tantárgyi tartalmon kívül a tevékenység alapulhat irodalmi és kulturális tartalmú tananyagra is. A nyelvhasználat mindhárom esetben reális szituációban, információszerzés céljából történik, ezzel is segítve a megértést. Autonóm tanulóvá válás Az 5–8. évfolyam nyelvtanításának céljai között külön hangsúllyal kell megemlíteni a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozását. A tanulás tanulása, amely az alaptantervben meghatározott egyik kiemelt fejlesztési terület, az 5–8. évfolyamokon egyre változatosabb feladatokban jelenik meg. Célja elsısorban az, hogy a tanulókat egyre nagyobb önállóság megszerzésére buzdítsa saját tanulásuk irányítása terén. Ezzel kapcsolatos elvárás, hogy alakuljon ki bennük az önértékelés igénye és készsége, tudjanak és akarjanak élni számukra sikeres tanulási technikák alkalmazásával. Legyenek képesek megfogalmazni kérdéseket, meglátni problémákat az idegen nyelv és az anyanyelv összehasonlítása során. Használható nyelvtudás A négy év során a tanulóknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintő használatáig, amely lehetıvé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítását (anyanyelvi beszélıvel való kommunikáció, a világháló használata, tv-mősorok, filmek megértése, külföldi utazás során).

A 8. osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhetı szintet, amelynek

birtokában képesek ismert témakörökben idegen nyelven információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni, és képesek az 5—8. évfolyamokon megszerzett tudást a késıbbiekben továbbfejleszteni. Pedagógiai célok a 6. évfolyam végén –

Felébreszteni a tanulóban az idegen nyelvek tanulása iránti igényt, valamint az érdeklıdést más népek élete és kultúrája iránt.

–

Merjen idegen nyelven beszélni (egyszerő mondatokban), és fokozatosan növekedjen a bátorsága és önbizalma ezen a téren.

–

Tudjon bıvülı szókinccsel információkat adni és kapni saját közvetlen világáról.

–

Tudatosuljon benne az a tény, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.

–

Próbálja meg tanára segítségével felfedezni a számára legmegfelelıbb tanulási módszert.

Pedagógiai célok a 8. évfolyam végén –

A tanuló tudja használni a nyelvet egyszerő mondatokban, hétköznapi kommunikációs helyzetekben.

–

Kommunikációs célok:

A tanuló tudjon o

jó ritmussal, kifejezıen beszélni,

o

összehasonlításokat tenni, érzéseit és véleményét kifejezni,

o

információkat kikeresni,

o

utasításokat adni,

59

–

o

szerepjátékokban egyre önállóbban részt venni,

o

saját élményeirıl beszélni.

Együttmőködési készség: o

–

A tanulók vegyenek részt nyelvi játékokban, vetélkedıkben (tanórán kívüli tevékenység).

Önálló tanulási készség: o

Tudjanak a tanulók rövidebb, egyszerőbb nyelvezető szövegeket házi olvasmányként feldolgozni.

A tanulók értékelése Értékelés, osztályzás, teljesítménymérés Az értékelés fogalomköre alapvetıen háromfajta tevékenységet takar: a kvalitatív módon nem definiálható, a személyiség egészére és a megtett fejlıdési útra vonatkozó értékelést (evaluation), az ötfokú skálán elhelyezhetı érdemjegyekkel történı osztályzást (assessment), illetve a tesztekkel való esetenkénti teljesítménymérést (testing). Ezt azért is fontos tisztázni, mert iskolarendszerünkben értékelés alatt hagyományosan fıként a jegyekkel való osztályzást értjük. Az élı idegen nyelv általános iskolai tanulásában viszont, amelyben alapvetı szerepe a motivációnak, az érdeklıdés felkeltésének és fenntartásának van, és ahol a tanulás elsısorban készség, és nem ismeretközpontú, az osztályzás, és az ezt ’megalapozó’ tesztelés nem lehet az egyedüli formája az értékelésnek, hiszen sem az érdeklıdés, sem a készség nem mérhetı érdemjegyekkel. Az értékelés funkciója Az értékelés legalapvetıbb funkciója: visszajelzést adni arról, hogy a tanuló az ismeretek-készségek elsajátításában, az adott idıpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. Visszajelzés a tanulónak és a szülınek, hogy melyek az erıs és gyenge pontjai, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová kell még energiát befektetnie. Ugyanakkor visszajelzés ez a tanárnak is arról, hogy tanítása mennyire volt hatékony. Az értékelés nemcsak kívülrıl, a tanár vagy tantestület, esetleg külsı vizsgabizottság felıl történhet. Az önértékelés a személyiségfejlıdés fontos tényezıje, önismeretre, önfegyelemre nevel. A tanuló a saját munkáján kívül társai munkáját, teljesítményét is tanulja meg értékelni. Az értékelés tartalma Az értékelésnek mindig elıre tisztázott kritériumrendszer alapján kell történnie, hogy a szubjektív elemeket minél jobban ki lehessen küszöbölni. A tanulóknak ezt a kritériumrendszert elızetesen ismerniük kell, legyenek tisztában azzal, mit várnak el tılük az egyes érdemjegyekért. Az eredmény kommentálása, akár százalékokban, akár osztályzatokban kerül kifejezésre, nem párosulhat megbélyegzéssel. Az értékelés, ellenırzés valamilyen fajtájára minden tanórán sort kell kerítenünk. Fontos, hogy a számonkérés, tudásellenırzés bármely formáját elızze meg tájékoztatás arról, hogy ez milyen anyagrész tudását kéri számon. Helyes, ha ennek során olyan feladatformákat vagy tevékenységeket

60

kérünk számon, amilyenekkel a tanuló már találkozhatott a tanórákon vagy házi feladatokban. Az is fontos, hogy adjunk módot mind szóbeli, mind írásbeli számonkérésre. Az értékelés módjai Általában kimondhatjuk, hogy az ellenırzés, számonkérés módjai ugyanolyan változatosak legyenek, mint az egyéb tanórai tevékenységek. Kerülni kell a l’art pour l’art, csakis az ellenırzés kedvéért végzett feladatokat. Ahol csak lehet, megfelelı szituációkban, kommunikációs helyzetekben (például nyelvi játékok, társasjátékok kapcsán) kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. Kreatív írásbeli munkák, mint például fogalmazások ellenırzése történhet úgy is, hogy a tanulók egymás munkáját elolvassák és véleményezik. Ez nem zárja ki azt, hogy a tanár beszedje és egyenként véleményezze a munkákat, azonban nagymértékben növeli a tanuló felelısségérzetét, ha ’tanári’ feladatot bíznak rá. Az értékelés-ellenırzés történhet szóban és írásban. A szóbeli ellenırzés legyen folyamatos, a követelményeknek és a tevékenységeknek megfelelı, de ne adjunk minden értékeléskor érdemjegyet. Írásbeli ellenırzéshez a fent említett feladattípusokon túl javasoljuk évfolyamonként 3 nagydolgozat és 3 egyéb jellegő dolgozat íratását. A nagydolgozatok javasolt témái: –

kérdések megválaszolása, igaz–hamis állítások kiválasztása

–

nyelvtani és kommunikatív kiegészítések (gap-filling)

–

rövid leírások, jellemzések

–

szövegértés ellenırzése hallott vagy olvasott szöveg alapján,

–

fogalmazás a tanult témakörök alapján szótár segítségével

–

képleírás

Az értékelés szerepe az autonóm tanulóvá válás folyamatában Az értékelés korszerő felfogása egyben lépés az autonóm tanulóvá nevelés felé is. A tanulónak már iskolás évei kezdetén joga van tudni arról, hogy mi a tananyag, amit el kell sajátítania, azt milyen részletességgel kell tudnia, hol nézhet utána még ismereteknek, és milyen teljesítményt kell nyújtania ahhoz, hogy jó jegyet kapjon. Az ily módon a saját tanulásába belelátó tanuló jobban magáénak érzi a tanulást

és

saját

haladását.

Ezáltal

fejlıdik

realitásérzéke,

egészséges

kritikai

érzéke,

felelısségérzete saját elımeneteléért. A tanulás így elıbb-utóbb belülrıl jövı igény lesz számára. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyv egyike azon eszközöknek, amelyek jelentıs szerepet játszanak abban, hogyan tanítsunk idegen nyelveket. Az elmúlt két évtizedben hihetetlen változásokon ment keresztül a hazai nyelvkönyvpiac. A nyolcvanas évektıl sorra jelentek meg a különbözı magyar, illetve a célnyelvi országban kiadott nyelvkönyvek és ezzel párhuzamosan fejlıdött a módszertani képzés is. A mai nyelvtanárok számára már a nyelvkönyvek teljes spektruma elérhetı, de ez nemcsak új lehetıségeket teremt a nyelvtanításban, hanem komoly dilemmát is okoz a megfelelı tankönyv kiválasztásában. A tankönyv kiválasztásánál ügyeljünk arra is, hogy olyan tananyagot válasszunk, amely figyelembe veszi a magyar nyelvtanuló speciális igényeit (pl. a progresszió üteme, kontinuitás),

61

és hangsúlyt helyez az interkulturális megközelítésre, különösképpen a magyar és a célnyelvi országok/kultúrák összehasonlítására. A szakirodalom több olyan összefoglaló mővet, kérdıívet és döntési mechanizmust ismer, melyek segítenek a választásában. Az alábbi felsorolás – a teljesség igénye nélkül – részletezi a tankönyvválasztás legfontosabb szempontjait. Ezzel kívánunk segítséget nyújtani abban, hogy a választás mind a tanár, mind a tanulók teljes megelégedését szolgálja, és közösen a legnagyobb fejlıdést érjék el a célnyelv tanításában és elsajátításában. 4–6. évfolyam

7-8. évfolyam

T

Tevékenykedtetés

Tantárgyközi kapcsolatok

A

Arányos tananyagelosztás

Autentikus anyagok

N

Nyelvelsajátítás elısegítése

NAT-kompatibilitás

K

Képességfejlesztés

Kommunikáció

Ö

Ösztönzés

Önállóság

NY

Nyitottság

Nyelvi tudatosság

V

Változatos feladatok

Valóságos elemek

K

Készségfejlesztés

Kihívások

I

Integráció

Interkulturális ismeretek

V

Világos felépítés

Választék

Á

Ábrák-képek

Áttekinthetıség

L

Lelkesítés

Logikus felépítés

A

Alapok megteremtése

Alapok továbbfejlesztése

SZ

Szituációk

Szintnek megfelelés

T

Témaközpontú tanítás

Tanulási technikák

Á

Általános iskolai háttértudásra támaszkodás

Ár–érték arány

S

Sokszínőség

Stratégiák tanítása

SZ

Személyiségfejlesztés

Szaktárgyi tudás

E

Extrák

Együttmőködés

M

Motiváció

Megismerés

P

Perszonalizáció

Projektek

O

Olvasmányok

Olvasóvá nevelés

N

Nevelési célok megvalósítása

Narratív elemek

T

Taníthatóság

Tanuló- és tanárközpontúság

J

Játékosság

Jellemformálás

A

Attitődkialakítás

Aktiválás

I

Ismétlıdés

Ismeretterjesztés

62

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 6. évfolyam végéig, emberi kapcsolatok témaköre Olvasott mese tartalmának összefoglalása anyanyelven kommunikáció idegen nyelven 6. évfolyam végéig, vásárlás témaköre Képeslap vásárlása párban, köszönéssel és elköszönéssel matematikai 8. évfolyam végéig, tágabb környezetünk témaköre A célnyelvi országok fıvárosainak lakóhelytıl való távolságának kiszámítása természettudományos 8. évfolyam végéig, idıjárás témaköre Poszterbemutató készítése a célnyelvi ország évszakairól és idıjárásáról digitális 8. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre Önálló munkavégzés képes internetes szótár segítségével adott szöveg alapján tanulni tanulási 6. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre Lakást bemutató szöveg feldolgozása, ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetésével szociális 6. évfolyam végéig, térbeli viszonyok Mozgásos-koordinációs tevékenység: „vakvezetı játék” vállalkozói kompetencia 6. évfolyam végéig, étkezés témaköre Étlap összeállítása kulturális kifejezıkészség 8. évfolyam végéig, közlekedés témaköre Információkérés tömegközlekedési eszközökrıl páros munkában

6. évfolyam végéig, emberi kapcsolatok témaköre 6. évfolyam végéig, vásárlás témaköre 8. évfolyam végéig, tágabb környezetünk témaköre 8. évfolyam végéig, idıjárás témaköre 8. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre 6. évfolyam végéig, szőkebb környezetünk témaköre 6. évfolyam végéig, térbeli viszonyok 6. évfolyam végéig, étkezés témaköre

63

8. évfolyam végéig, közlekedés témaköre

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 6. évfolyamig, témakör: az iskola világa A célnyelvi kultúra iskolai tantárgyairól szóló párbeszéd feldolgozása igaz-hamis állítások elbírálásával Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 8. évfolyamig, természeti környezetünk témaköre tájak, növények, állatok, természet megóvásáról idegen nyelvő kollázs készítése Állampolgári és jogi ismeretek 8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre Könyvtári anyaggyőjtés a célnyelvi ország és Magyarország államformájának alakulásához kötıdı híres történelmi alakokról Tanulni tanulás képessége 6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre Mondóka memorizálása Oktatásszervezési kérdések 6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre Szabadtéri „Most mutasd meg!” játék; a feldolgozott olvasmányok egy-egy jelenetének csoportos bemutatása Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 8. évfolyamig, tágabb környezetünk A századfordulós Anglia nagyvárosainak viszonyai a „My Fair Lady” alapján; választott dalszöveg kiegészítése Gazdasági ismeretek 8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre Az ipari forradalom a célnyelvi országokban; találmányok kigyőjtése idegen nyelvi szövegekbıl

6. évfolyamig, témakör: az iskola világa 8. évfolyamig, természeti környezetünk témaköre 8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre 6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre 6. évfolyamig, emberi kapcsolatok témaköre 8. évfolyamig, tágabb környezetünk 8. évfolyamig, kulturális értékek témaköre

64

Matematika

Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az ıket körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerő, alkalmazásra képes matematikai mőveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelı szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, bemutatni azok egyszerő, konkrét gyakorlati hasznosságát. Az elsı négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezıen biztosított matematikaórák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülı rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak alapozására, kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a sokoldalú tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szőnhet meg a felsıs évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felsı tagozat elsı két évfolyamán tananyagban és idıráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a számtan–algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelıen kialakított számfogalom, a bıvülı számkörben végzett mőveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. Alapvetı célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterı, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az általános iskola felsı tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemzı gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerőbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különbözı

területekrıl

érkezı,

más

és

más

módon

megfogalmazott

információk

önálló

értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerőbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentısége sem a felsı tagozaton. Ebben a szakaszban, miközben a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentıs részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínő tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különbözı módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-

65

tanulásának a felsı tagozaton is jellemzıje a felfedeztetés, a probléma felvetésétıl a megoldásig vezetı – néha tévedésektıl sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következtetésre épülı problémamegoldásnak, az egyszerő algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzıje a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetıségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerő felhasználásának megismerését,

alkalmazásukat

az

ismeretszerzésben,

a

problémák

megoldásának

egyszerősítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reálisan megválasztott középfokú tanulmányok folytatásához. Fejlesztési feladatok Ez a tanterv – összhangban a Natban megfogalmazott célokkal – kiemelt jelentıséget tulajdonít a kommunikációs, a problémamegoldó, a kritikai, a döntési, az együttmőködési, a szabálykövetı, lényegkiemelı, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos kulcskompetenciák kialakításának, s ugyanakkor hangsúlyt fektet – példákon, alkalmazásokon keresztül támogatja – a narratív és életvezetési kompetenciák fejlesztésére is. A tanulók érdeklıdésének és tapasztalatainak figyelembevételével – sok gyakorlati alkalmazás javaslatával – támogatni kívánja az egységes alapokra építhetı változatosság megjelenítését is azzal a céllal, hogy a szaktanárok szakmai törekvéseiket érvényesíthessék mind a tartalom bizonyos keretek közötti kiegészítésével, mind a feldolgozás és módszertani eljárások szabad megválasztásával. A tanterv messzemenıen figyelembe veszi, hogy a tanulók jelentıs hányada ezen négyéves idıszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlıdési folyamat alapvetıen befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, az iskolán kívüli tudás figyelembevételét, a társadalmi szükségletek, elvárások megjelenítését az alkalmazásokban. A tanterv tananyagtartalma építve a Nat kiemelt fejlesztési feladataira: hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, információs és kommunikációs kultúra, a testi és lelki egészség, a tanulás, a pályaorientáció. Fontos, hogy ezek a tanórákon megjelenjenek, szerepet kapjanak, és erısítsék a tanuló teljes személyiségének pozitív formálását, alakítsák

ki

az

élethossziglan

tartó

tanulás

iránti

motivációt.

(Például

alkalmazásokban,

matematikatörténeti érdekességekhez, híres matematikusok élettörténetéhez, életeseményeihez kapcsolódóan vagy projektfeladatok kapcsán.) Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztésén belül a matematikai nevelés során nagy figyelmet fordítunk az egyén szocializációjára, mind az egyéni, mind a közösségi érdek érvényesítésére, a tolerancia kialakítására, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének határozott fejlesztésére, például értelmes viták, érvelések irányításával, vagy jól választott projektfeladatok kínálatával.

66

A tantervben az önálló ismeretszerzés, valamint az egyéni tapasztalatok, vélemények, különbözı értelmezések ismertetésének és megvédésének képességeit kívántuk középpontba állítani. Éppen ezért a tevékenységek és tartalmak megválasztásánál, sorrendezésénél a matematika belsı építkezési szabályai megtartásának és a tevékenységi javaslatok megvalósíthatóságának a figyelembevételével igyekeztünk kitérni az információszerzés és -közlés lehetıségeire (pl. könyvtárhasználat, internet, projektfeladatok ajánlása) is. Az idıszak elsı részében a számtan–algebra témakörben – folytatva az alsós jó hagyományokat – gyakorlati tevékenységekkel fejlesztjük a számfogalmat, majd az egyre bıvülı számkörben dolgozunk. Az alapmőveletek körében célunk az egyre biztosabb mőveletfogalom kialakítása, a számolási készség folyamatos továbbfejlesztése. Az újonnan bevezetett mőveletek megértéséhez, elvégzéséhez,

gyakorlásához

különbözı

elektronikus

eszközöket,

zsebszámológépet

is

használhatunk, miután meggyızıdtünk arról, hogy ezzel az adott probléma megértését jobban támogatjuk. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk, éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az egyszerő, közérthetı, frappáns alkalmazások megválasztására, mert ezzel a matematika hasznosságát mutatjuk meg. A matematika nemcsak hasznos, de szép is, sokan a „gondolkodás mővészetének” tartják. Segítsünk hozzá minden tanulót, hogy a gondolkodás örömét megismerje! A mindennapok tele vannak kapcsolatokkal, összefüggésekkel, esélyek latolgatásával, döntések sorával. Ebben a sokféleségben való jó eligazodáshoz segítséget adnak azok a témakörök is, amelyek a változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztik a függvényszemléletet, megismertetik a tanulót a gyakorlatban elıforduló egyszerő függvényekkel, grafikonokkal. A geometria eszközeinek felhasználásával fejlıdik a tanulók síkban való tájékozódása és térszemlélete. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulókat tevékenységgel juttassuk el az egyszerő geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével fejleszthetı a késıbbiekben is a dinamikus geometriai szemlélet. A matematika tanításában – gondolva az értı-elemzı olvasás, a szövegértés és szövegalkotás fejlesztésére is – a matematikai logika bizonyos elemeit (például az „és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”, majd az idıszak vége felé egyszerő sejtések igazolásakor, illetve cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések) tudatosan használjuk. A négy év alatt folyamatosan nagy hangsúlyt fektessünk a szövegértı képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel, majd algebrai úton történı megoldására. A késıbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Például a különbözı feladatokhoz készített ábrák, egyszerő gráfok segítségével megértetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. A modell és valóság kapcsolata útjának kétirányú bejárását tartsuk mindig szem elıtt.

67

Megfelelı figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére is. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különbözı feladatok segítségével mutassuk be, értessük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, illetve olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. A helyes valószínőségi és statisztikai szemlélet fokozatos kialakítását és folyamatos fejlesztését szolgálja, ha adatok győjtésével,

lejegyzésével,

alkalmazásával

kifejlesztjük

grafikonok az

készítésével,

adatsokaságok

néhány

elemzésének,

lépéses

elemi

jellemzésének,

algoritmusok ábrázolásának

képességét, a statisztika legalapvetıbb elemeinek megismerését. Ezzel azt is elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni. A matematikai ismeretszerzésben az általános iskolában nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási idıszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. Ne csak a matematikából, hanem a mindennapi gyakorlatból, a közvetlen környezetbıl, életkörülményekbıl kiindulva – hiszen így nevelhetünk, fejleszthetünk a legjobban – szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ez a módszer segítheti ıket a sejtések és szabályszerőségek megfogalmazásában, alkotó viták kialakításában, egymás gondolatainak megismerésében, a tolerancia kialakításában. A halmazszemlélet fejlesztése a rendszerezıképesség fejlesztését is segíti, például akkor, amikor különbözı feladatokban a tanulók által végzett csoportosítás, osztályozás, sorba rendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevı elemek kiválasztása a matematika különbözı területeirıl és a mindennapokból hozott példákon is megtörténik. A tanulókat hozzá kell szoktatni, hogy számítások, mérések elıtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenırizzék. A gyakorlati számításoknál is elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Fontos hozzászoktatni a tanulókat, hogy a több lépésben megoldható feladatok megoldása elıtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. Folyamatosan fejlesztenünk kell a verbális kommunikáció mellett az igényes grafikus kommunikáció kialakítását is, megértetve a tanulókkal, hogy egyetlen okos gondolat sem ér semmit, ha azt nem tudják valamilyen módon helyesen kinyilvánítani. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelıen elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, illetve a szaknyelvet, s fokozatosan bıvítjük a jelölésrendszert. A leírások szabatosságára, a lényeg kiemelésére az általános iskola utolsó éveiben már komolyan figyelnünk kell. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelızi azok definiálását. Az általános iskola felsıbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különbözı eljárások és egyes tételek eszközként való felhasználását a problémák, feladatok megoldásában fontos fejlesztési területnek tekintjük. Jelentıs, meghatározó szerepet tulajdonítunk a tanulók által használt eszközöknek, melyek helyes megválasztásában a pedagógusnak igen nagy a felelıssége. A taneszközök, tankönyvek, feladatgyőjtemények, statisztikai zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell

68

tanítanunk diákjainkat. Lehetıség szerint multimédiás eszközök interaktív használatával is aktivizáljuk a tanulókat, támogassuk a tanulásukat, fejlesszük a matematikai szemléletüket. Megjegyezzük, hogy napjainkban a tanár, így a matematikatanár szerepe is megváltozott, nem feltétlenül a tanár a „mindentudás letéteményese”, de az egész fejlesztési folyamat legfontosabb, nélkülözhetetlen eleme. Az általános iskolás korú tanuló – mint általában minden egészséges ember – vágyik az elismerésre, a pozitív érzelmeket keltı emberi megnyilvánulásra, dicséretre, elismerésre, melyet közösségben, nyilvánosság elıtt kap. Együttmőködı, pozitív légkörben elfogadja az empátiát nem nélkülözı kritikai észrevételeket is. A társakkal való összehasonlítás nem lehet gépies, csak számszakilag, pontokkal és százalékokkal alátámasztott elemzés. Persze ez utóbbi is szükséges, ennek is megvan a helye, de akkor hatékony, ha megvalósul az egymás tiszteletén, megbecsülésén, önzetlen támogatásán alapuló együttmőködés, melynek során tévedhetünk – mi tanárok is. Ez egy szakmailag, módszertanilag, technikailag igényesen elıkészített és derős, sıt a humort is megengedı környezetben az egész személyiség fejlıdését szolgálja. A tanulók értékelése Ellenırzési módszerek: −

feladatlapok (mőveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végő mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerő feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…);

−

szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerő kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselıadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása …);

−

témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor);

−

otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, győjtımunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása …);

−

füzetvezetés (íráskép, áttekinthetıség, pontosság …);

−

csoportmunka (statisztikai adatgyőjtés, valószínőségi kísérletek elvégzése…);

−

projektmunka és annak dokumentálása;

−

versenyeken, vetélkedıkön való szereplés, elért eredmények.

A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik. Fontos, hogy a tanulók −

motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére;

−

tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, – ez a tanár részérıl következetességet és céltudatosságot igényel;

−

számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük;

−

hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján;

−

fogadják

meg

tanáraik

észrevételeit,

javaslatait,

kritikáit

akkor

is,

ha

nem

érdemjeggyel történik az értékelés.

69

A tankönyvek kiválasztásának elvei A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevı, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezetı és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetıleg olyanokat kell használni, amelyek lehetıséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerőek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetıvé. A taneszköz kiválasztásánál érdemes elınyben részesíteni az alábbi jellemzıket, ha azok értelmezhetık az adott taneszközre: −

a taneszköz-családokat,

−

a munkáltató-tevékenykedtetı jellegő, ezzel is pozitívan motiváló,

−

feladatokban gazdag,

−

az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató,

−

az önálló tanulásra ösztönzı, azt lehetıvé tevı, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító,

−

tanultakat rendszerezı és jól strukturált,

−

tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített

tankönyveket.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, gondolatok szóbeli kifejezése Kiselıadás matematikatörténeti érdekességekrıl választott téma alapján kommunikáció idegen nyelven 6. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata A matematikából és a mindennapi életbıl vett feladatok kapcsán a feltételek vizsgálata, események valószínősége, biztos, bizonytalan, lehetetlen voltának eldöntése idegen nyelven matematikai 6. évfolyam, mőveletek racionális számkörben Mőveletek megoldása számegyenessel természettudományos 6. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok Oldatok töménységének kiszámítása digitális 5. évfolyam, kettes alapú számrendszer Átszámítási feladatok helyiérték táblák segítségével tanulni tanulási 5. évfolyam, A matematika tanulási módszereinek megismerése Kérdések megfogalmazása olvasott tankönyvi szöggel kapcsolatban

70

szociális 6. évfolyam, geometria, testek építése Kooperatív csoportos projektmunka a lakóhely jellegzetes épületeinek a tanult

testekkel való

modellezése vállalkozói kompetencia 8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, kombinatorika Esélyek a nyerésre választott szerencsejátékban kutatómunka keretében kulturális kifejezıkészség 7. évfolyam, sorozatok Könyvtári kutatómunka történelmi és szabványmértékekbıl álló sorozatok felállításához

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, gondolatok szóbeli kifejezése 6. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata 6. évfolyam, mőveletek racionális számkörben 6. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok 5. évfolyam, kettes alapú számrendszer 5. évfolyam, a matematika tanulási módszereinek megismerése 6. évfolyam, geometria, testek építése 8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek, kombinatorika 7.

évfolyam,

sorozatok

71

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek Kiselıadás híres magyar matematikusokról és nemzetközi fogadtatásukról Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 7. évfolyam, számtan, arányok Környezetvédelmi témájú szöveges feladatok (energia-megtakarítás, fakitermelés, Állampolgári és jogi ismeretek 7. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok Százalékszámítási feladatok népszavazáson, választásokon való részvételi aránnyal kapcsolatban Tanulni tanulás képessége 5. évfolyam, algebra Hallott szöveges feladat alapján egyszerő mőveletek elvégzése fejben Oktatásszervezési kérdések 5. évfolyam, testek Párhuzamos, merıleges egyenesek, szimmetriák keresése az iskola épületében Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 6. évfolyam, statisztika Diagram értelmezése magyarországi kisebbségek és határon túli magyarok lélekszámáról Gazdasági ismeretek 7. évfolyam, számtan, kamatszámítás Hosszú és rövidlejáratú kölcsön kamatszámítása

8. évfolyam, gondolkodási és megismerési módszerek 7. évfolyam, számtan, arányok 7. évfolyam, számtan, százalékszámítási feladatok 5. évfolyam, algebra 5. évfolyam, testek 6. évfolyam, statisztika 7. évfolyam, számtan, kamatszámítás

Kulcsfogalmak

Racionális számok Racionális szám, szorzás, osztás törttel, tizedes törttel, reciprok Százalékszámítás A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték Viszonyítás

72

egyenlı; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan Arányszámítás Arány, aránypár, arányos osztás Testek Síkidom, test, négyszög, téglalap, négyzet, kör, téglatest, kocka, gömb, párhuzamos élek, merıleges élek, szimmetrikus, terület, felszín

Ember és társadalom

Célok és feladatok Az ember és társadalom mőveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetıséget. Középpontjában az ember világa áll, melynek három oldala a múltismeret (történelem), az emberismeret és a jelenismeret (társadalomismeret). A történelem tanításának célja annak a történelmi mőveltségnek az elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetıségét biztosítja a szőkebb és tágabb közösségek számára. A magyar történelem a nemzeti identitást, az európai és a világtörténelem az egyetemes emberi identitást formálja, erısíti. A történelmi folyamatok megismerése, megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását. Az általános iskolai történelemtanításnak a múltat megjelenítı történetek tanításán kell alapulnia. Mivel a 10-12 éveseket általában a konkrétumokhoz kötıdı gondolkodás jellemzi, az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi valóságot bemutató tényeket, fogalmakat, összefüggéseket akkor érthetik meg, ha az eseményekbıl és jelenségekbıl – a történetekbıl – indulnak ki. A képszerően megjelenített események, megidézett személyek lehetnek az elemzés tárgyai, és az így levont következtetések, általánosítások segítségével épülhet ki a tanulók történelmi ismereteinek rendszere. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása a múltat összetettebben, az általánosítás magasabb szintjén dolgozza fel, de ezeken az évfolyamokon is fontos szerepe van a jellemzı életképek bemutatásának. Az állampolgári ismeretek alapot adnak a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez, s a készségek kialakításán keresztül erısítik a demokrácia értékeinek (humanizmus, tolerancia, szolidaritás) a tiszteletét. A társadalomismeret segíti a tanulókat abban, hogy tájékozódni tudjanak korunk társadalmi, politikai és gazdasági jelenségei között. Ez mindenekelıtt a társas kapcsolatokban szükséges szabályok és készségek kialakítását, a nyitottság, az egymás gondjai, örömei iránti érzékenység erısítését jelenti. Az emberismeret, az etika az önismeret elmélyítéséhez, az erkölcsi érzék kimőveléséhez, a megértés, a meggyızés képességeinek fejlesztéséhez ad segítséget. A hon- és népismeret tanításának célja a hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése, a lakóhely történelmi múltjának segítségével a magyar történelmi ismeretek

73

elmélyítése, a múlt megmaradt emlékeinek megismerése és ápolása. A szőkebb szülıföld hagyományainak ismeretén keresztül olyan identitástudat kialakítása, amely nemzeti örökségünk megbecsüléséhez, szeretetéhez és tiszteletéhez vezet. A tanulók értékelése A számonkérés formái: –

Önálló szóbeli felelet.

–

Házidolgozat, esszé vagy kiselıadás elkészítése.

–

Félévente legalább két témazáró feladatlap megírása.

A tanulók értékelésekor fontos szempontok: –

Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során.

–

Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggı, követhetı, logikus gondolatmenetre való törekvés.

–

Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket megfogalmazni?

–

Az alapvetı történelmi fogalmak helyes használata. Fontos események, személyek elhelyezése idıben és térben, tájékozódás a történelmi térképen.

–

Egyéni és csoportos képességfejlesztı feladatok (pl. forrás, kép, ábra, grafikon, diagram elemzés) megoldása.

–

Projektumok (pl. tablók, szerkezeti és alaprajzok, makettek) egyéni vagy csoportos elkészítése.

–

Tanórán kívüli információszerzés és győjtımunka produktumainak bemutatása.

A tankönyvek kiválasztásának elvei Az általános iskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely a tantervi célkitőzésnek megfelelıen a múltat eseményeken, történeteken keresztül mutatja be. A könyv tematikája fejlessze az idıbeni tájékozás képességét is. A kiegészítı olvasmányok ne csak érdekesek legyenek, hanem az adott kor fontos és jellemzı vonásaival ismertessenek meg. Az olvasmányok mellett a tankönyv közöljön eredeti, és a korosztály számára feldolgozható forrásokat. Az olvasmányok és források megértését kérdések, feladatok segítsék. A tankönyv elsıdlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Ezért a képek, ábrák ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. A képekre, ábrákra, térképekre is vonatkozzanak kérdések, feladatok. A tankönyvi térképek funkciója más, mint a történelmi atlasz térképeié: egy-egy lényeges dolgot hangsúlyozzanak. Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthetı térképeket, ábrákat tartalmazó tankönyveket! A képekrıl, ábrákról történı ismeretszerzésre a színes nyomású könyvek több lehetıséget nyújtanak. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tagoltsága. A nagy fejezetek és a leckék legyenek arányosak – már a könyv tagoltsága emelje ki a tárgyalt korszak sajátosságait. Különüljenek el a különbözı didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, kiegészítı anyag, olvasmányok, kérdések, feladatok). A tanulást különféle kiemelések segítsék. A túlzott tagoltság és sok kiemelés

74

azonban már nehezíti a tanulást. Elınyös, ha a leckéket egyszerő vázlatok és összegzı kérdések zárják. A nagy fejezeteket is zárják összefoglalások. A könyv nyelvezete legyen érthetı, olvasmányos a tanulók számára. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot (nevek, évszámok, topográfia), ugyanakkor biztosítson minél több lehetıséget a tanulói tevékenységekre, a képességfejlesztésre (kérdések, feladatok). Ösztönözze az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (ebben fontos szerepet tölthet be a tankönyv végi fogalomtár, névtár és az idırendi táblázat) és tankönyvön kívüli formáit. A tevékenységközpontú történelemtanítás és a képességfejlesztés szempontjából fontos, hogy a tankönyvhöz megfelelı munkafüzet is tartozzon. A kiegyensúlyozott oktató–nevelı munkát segítheti, ha olyan tankönyvsorozatot választunk, amelynek kötetei azonos didaktikai felépítésőek. Honismerethez,

társadalomismerethez,

emberismerethez

nem

megfelelıek

az

egyszerően

ismeretátadó tankönyvek. A könyv képekkel, érdekes esetleírásokkal, feladatokkal ösztönözze vitára, állásfoglalásra a tanulókat.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 8. évfolyam, társadalomismeret, emberismeret és etika, 2. témakör, az együttélés szabályai Vita az erkölcsi parancsokról és az egyén szabadságának határairól kommunikáció idegen nyelven 7. évfolyam, történelem, 1. témakör, A független Amerika Lényegkiemelés a Függetlenségi Nyilatkozat részleteibıl. Kulcsmondatok összevetése az idegen nyelvő szöveggel. matematikai 5. évfolyam, történelem, 8. témakör, a honfoglalás Számítási feladat – hány év telt el a honfoglalás óta? természettudományos 6. évfolyam, történelem, 5. témakör, a legfontosabb felfedezıutak a fıbb felfedezıutak megmutatása földgömbön, történelmi térképen és jelölés körvonalas térképen digitális 7. évfolyam, hon- és népismeret, 1. témakör, a család történetének fıbb epizódjai Saját családfa készítése az általuk ismert történet alapján szövegszerkesztıvel tanulni tanulási 8. évfolyam, történelem, 5. témakör, a hidegháború Párhuzamos idırendi táblázatok készítése a XX. sz. második felének fontos eseményeirıl

- a

párhuzamos történések együtt látásának fontossága szociális 6. évfolyam, történelem, 4. témakör, Hunyadi Mátyás uralkodása Fiktív beszámoló Mátyás udvaráról kooperatív projektmunka keretében

75

vállalkozói kompetencia 6. évfolyam, történelem, 1. témakör, a város és a céh Saját céh tervezése a korabeli körülmények között (fontosabb feladatok, költségek, bevételek), a céh egy napjának bemutatása kulturális kifejezıkészség 8. évfolyam, történelem, 7. témakör, többség-kisebbség: kapcsolatok-konfliktusok A

témával

foglalkozó

játékfilm

(pl.

Jób

lázadása)

jellemzı

részleteinek

értelmezése,

mondanivalójának elmondása, rövid eljátszása

8. évfolyam, társadalomismeret, emberismeret és etika, 2. témakör, az együttélés szabályai 7. évfolyam, történelem, 1. témakör, a független Amerika 5. évfolyam, történelem, 8. témakör, a honfoglalás 6. évfolyam, történelem, 5. témakör, a legfontosabb felfedezıutak 7. évfolyam, hon- és népismeret, 1. témakör, a család történetének fıbb epizódjai 8. évfolyam, történelem, 5. témakör, a hidegháború 6. évfolyam, történelem, 1. témakör, Hunyadi Mátyás uralkodása 6. évfolyam, történelem, 1. témakör, a város és a céh 8. évfolyam, történelem, 7. témakör, többség-kisebbség: kapcsolatok-konfliktusok

76

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 6. évfolyam, történelem, 1. témakör, Európa államai 1000 körül Kiscsoportos projektmunka – csoportonként egy-egy állam bemutatása térképpel és kollázzsal Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 7. évfolyam, történelem, 6. témakör, az amerikai polgárháború Egy déli és egy északi polgár elképzelt vitája, érveik a rabszolgatartás mellett és ellen. Állampolgári és jogi ismeretek 8. évfolyam, történelem, 9. témakör, az önkormányzatok Beszámoló készítése a helyi önkormányzat mőködésérıl személyes beszélgetések, internetes és sajtóforrások alapján. Tanulni tanulás képessége 5. évfolyam, történelem, 1. témakör, az ıskörnyezet, az ember kialakulása, „családfája” Idıszalag készítése, a fontosabb események jelölése Oktatásszervezési kérdések 7. évfolyam, hon- és népismeret, a közvetlen lakókörnyezet Helytörténeti múzeum vagy győjtemény látogatása, a kiállított anyag kis csoportokban történı tematikus feldolgozása Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 7. évfolyam, történelem, 3. témakör, Magyarország benépesülése Bevándorolt és betelepített nemzetiségek elhelyezése, színekkel jelölése vaktérképeken Gazdasági ismeretek 8. évfolyam, történelem, 2. témakör, a nagy gazdasági válság Grafikonok, diagramok, statisztikai táblák tanulmányozása, következtetések levonása páros munkában

6. évfolyam, történelem, 1. témakör, Európa államai 1000 körül 7. évfolyam, történelem, 6. témakör, az amerikai polgárháború 8. évfolyam, történelem, 9. témakör, az önkormányzatok 5. évfolyam, történelem, 1. témakör, az ıskörnyezet, az ember kialakulása, „családfája” 7. évfolyam, hon- és népismeret, a közvetlen lakókörnyezet 7. évfolyam, történelem, 3. témakör, Magyarország benépesülése 8. évfolyam, történelem, 2. témakör, a nagy gazdasági válság

Kulcsfogalmak

Egyén és társadalom társadalom, szocializáció, egyén, közösség, érdek, konfliktus, tolarencia, állam, nemzet, etnikum,

77

önkormányzat, kisebbségi jogok Globalizálódó világ hidegháború, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népesedésrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás Középkor földbirtok, hőbérúr, hőbéres, hőbéri eskü, vár, feudalizmus, jobbágy, lovag, keresztes hadjárat, majorság, jobbágytelek, robot, terményadó, tized, két- és háromnyomásos gazdálkodás, kolostor, apát, szerzetesrend, eretnek, inkvizíció, császár, céh, mester İskor ısember, régészeti lelet, ásatás, történelmi forrás, eszközhasználat és eszközkészítés, z z munkamegosztás, győjtögetés, vadászat, halászat, termelés, kézmővesség, csere, természetimádat, mágia (varázslat), barlangrajz Újkor világkereskedelem, gyarmat, manufaktúra, bérmunkás, bank, hitel, humanizmus, újkor, búcsúcédula, reformáció, katolikus megújulás (ellenreformáció), protestáns, jezsuiták, forradalom, polgárháború, parlament, köztársaság, alkotmányos királyság, cár

Ember a természetben

Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében folyó oktatás és nevelés alpvetı célja, hogy megalapozza a tanulók természettudományos ismereteit a szőkebb és a tágabb környezetükrıl. Továbbá feladata az élı és élettelen természet szoros kapcsolatának, az ember és a természet összetartozásának, egymásrautaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének felismertetése. A természetben lezajló változások, kölcsönhatások, jelenségek tudományos bemutatása, modellezése, magyarázata. Pozitív attitődök kialakítása, tudatosan cselekvı emberek formálása. A mőveltségi terület sajátos nevelési és képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, az értékeinek megóvása iránti felelısség alakulásához. A Nemzeti alaptanterv lehetıvé teszi, hogy az Ember a természetben mőveltségi területben megfogalmazott tartalmak integrált vagy önálló tantárgyak keretében oktathatók legyenek. Az 1–4. évfolyam természet- és társadalomismeret tantárgya integráltan tartalmazza az Ember a természetben mőveltségi terület adott életkorra megfogalmazott ismereteit és fejlesztési feladatait,

78

melyhez szervesen kapcsolódnak az Ember és társadalom mőveltségi terület társadalmi környezetet bemutató elemei. Az 5–6. évfolyam természetismeret tantárgya szintén integrált tanagyaggal alapozza meg a fizikai, a biológiai és a kémiai önálló tantárgyainak természettudományos ismereteit úgy, hogy tartalmában és szemléletében szervesen épül a természet- és társadalomismeret tantárgyára. Az 1–6. évfolyamok alapvetı feladata az elemi természettudományos nevelés. A tanulók megfigyelik saját testük mőködését, közvetlen természeti és társadalmi környezetüket, tapasztalatokat győjtenek, egyszerő vizsgálódásokat, méréseket végeznek. Ezek a tevékenységek teszik lehetıvé az éltkornak megfelelı megismerési módszerek elsajátítását, gyakorlását és a tapasztalatok rögzítését. A 7–8. évfolyam fizikai, biológiai és kémiai tantárgyi órakeretében – bár külön tantárgyként tanítva, de mégis egységben – lehetıség van a korszerő természettudományos szemléletmód fokozatos kialakítására. A tanulók életkorának megfelelıen mód nyílik az absztrakt gondolkodás fejlesztésére és az önálló tanuláshoz, önmőveléshez szükséges ismeretek, képességek megalapozására. Célok és feladatok Az alapozó és a fejlesztı szakasz szervesen folytatja az 1–4. évfolyamon megkezdett nevelı-oktató munkát, a készségek és képességek fejlesztését. A mőveltségi terület tartalma biztosítja a korszerő természettudományos mőveltség, világkép, szemléletmód kialakítását. A tanulók megismerkednek a közvetlen, majd a tágabb környezetük anyagaival, az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezetük változásaival, kölcsönhatásaival, jelenségekkel és törvényszerőségekkel. Az alapozó és a fejlesztı szakasz egymástól pedagógiailag jól elkülönül, mert az 5–6. évfolyam tanulóinak gondolkodása az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épít, majd a 7–8. évfolyamon elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás. A tanterv ezt a pedagógia kettıséget jól tükrözi, mert a természetismeret integrált, a fizika, a biológia és a kémia önálló tantárgyként alapozza meg a tanulók természettudományos ismereteit. A nevelı-oktató munka lehetıséget biztosít az általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálására, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatására. A természettudományos

megismerési

módszerek

fejlesztésére,

az

önálló

megfigyelések,

vizsgálódások, kísérletek, mérések végzésére, gyakorlatias tudás megszerzésére. A tanulók értékelése Az eredményes elırehaladás egyik fontos elıfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenırzése és értékelése. Módszerét tekintve belsı értékelés. Formáját tekintve félévkor és tanév végén írásos összegzı értékelés, a tanulók az iskola pedagógiai programjában elfogadottak alapján szöveges értékelést vagy érdemjegyet kapnak 5–6. évfolyamokon, tanévsorán értékeljük a tanulók szóbeli megnyilvánulását, írásbeli teljesítményét, manuális tevékenységét. A szóbeli értékelése egész évben folyamatosan történik.

79

A szóbeli értékelés alapjai lehetnek: −

a tanuló tényismereti szintje,

−

a szaknyelv használata,

−

az ismeretek alkalmazása,

−

a megfigyelési tapasztalata,

−

a vizsgálódás eredménye,

−

a győjtımunkája,

−

az órai aktivitása.

Egy-egy témakört témazáró teszt vagy feladatlap íratásával zárjuk. A 7–8. évfolyamokon mivel követelményként jelenik meg az egyszerő vizsgálatok és kísérletek elvégzése, így szükséges a gyakorlati tevékenységek egyéni értékelése. A kommunikációs képességek fejlesztése szempontjából fontos a lehetıségekhez mérten a rendszeres rövid szóbeli felelet, az írásbeli szövegalkotás fejlesztése érdekében a témaközi rövid írásos beszámoló és a témazáró teszt vagy feladatlap íratása. A feladatokat feladatbankból érdemes kiválasztani, mert így a mért eredmény összevethetı az ott található szórástáblázatban foglaltakkal. Nagymértékő eltérés esetén az okokat feltárva még a tanmenet módosítása – korrekciós óra beiktatása – is elfogadható. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tanterv megvalósulásához a következı tartalmi és minıségi kritériumokat javasoljuk figyelembe venni. A megfelelı tankönyv ismérvei: −

a jól strukturált szerkezet, megfelelı betőtípus, betőméret,

−

az ismeretátadása érthetı, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelı,

−

alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére,

−

az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtetı,

−

a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának,

−

a tananyag feldolgozása tegye lehetıvé a differenciált oktatást,

−

a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadalomban és az emberi kapcsolatokban az eligazodást,

−

a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások megfelelıek,

−

az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalmához,

−

és esztétikus külsı és belsı megjelenítés.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 5. évfolyam, 1. témakör, a testek tulajdonságai A köznapi szóhasználat és a fizika szóhasználatának összevetése vizsgált tárgyak alapján

80

kommunikáció idegen nyelven 6. évfolyam, 3. témakör, a növények és az állatok a felmerülı állatok nevei a tanult idegen nyelven, szótárral matematikai 7. évfolyam, fizika, 2.2. témakör, sebesség A sebesség, a megtett út és a menetidı kiszámítása szöveges feladatok alapján természettudományos 6. évfolyam, 2. témakör, az égés Különféle anyagok égésének megfigyelése, a látottak jegyzetelése digitális 7. évfolyam, fizika, 3.6. témakör, az energia Internetes anyaggyőjtés a szélenergia hasznosításáról tanulni tanulási 8. évfolyam, kémia, 1. témakör, ismétlı rendszerezés A tanult elemek, vegyületek rendszerezése különbözı szempontok szerint, ismeretek magasabb szintő rendszerré fejlesztése szociális 6. évfolyam, 1.3 témakör, az anyagok sokfélesége Tablókészítés csoportban a vizsgált anyagokról tulajdonságaik feltüntetésével vállalkozói kompetencia 6. évfolyam, 4.1. témakör, az ember szervezete és egészsége Projektmunka napirend és étrend összeállítására, önmegfigyelés, kritikai megvitatás kulturális kifejezıkészség 5. évfolyam, 3. témakör, hazánk életközösségei Tájképek, festmények, fotók győjtése magyarországi tájakról, az ábrázolt helyek azonosítása, leírása szóban

5. évfolyam, 1. témakör, a testek tulajdonságai 6. évfolyam, 3. témakör, a növények és az állatok 7. évfolyam, fizika, 2.2. témakör, a sebesség 6. évfolyam, 2. témakör, az égés 7. évfolyam, fizika, 3.6. témakör, az energia 8. évfolyam, kémia, 1. témakör, ismétlı rendszerezés 6. évfolyam, 1.3 témakör, az anyagok sokfélesége 6. évfolyam, 4.1. témakör, az ember szervezete és egészsége 5. évfolyam, 3. témakör, hazánk életközösségei

81

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 7. évfolyam, biológia, 2. témakör, övezetesség A Föld, azon belül Európa éghajlati övezetessége, a természetes övezetek összevetése országhatárokkal térképen Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. évfolyam, 4. témakör, a környezetszennyezés hatása az életközösségekre Anyag- és energiatakarékos magatartás megvitatása az iskolai mindennapokban Állampolgári és jogi ismeretek 7. évfolyam, biológia, 3. témakör, az ember felelıssége a Földért 1992. évi ENSZ egyezmény, környezetvédelmi törvények, Nemzeti Környezetvédelmi Program kulcselemeinek feldolgozása kiselıadás formájában Tanulni tanulás képessége 6. évfolyam, 1.2. témakör, a víz sokoldalúsága Becslések, mérések végzése a vízzel hımérséklet, halmazállapot, térfogat és súly szempontjából; a becslések fontosságának hangsúlyozása számítások, mérések elıtt Oktatásszervezési kérdések 5. évfolyam, 2. témakör, fizikai jelenségek Különbözı tárgyak vízbe helyezése, az úszás, lebegés és lemerülés megfigyelése osztálytermi környezetben és természetes vizekben osztálykirándulás keretében Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 7. évfolyam, biológia, 1. témakör, az ember származása Képek győjtése a nagyrasszokról. A nagyrasszok felismerése tulajdonságaik alapján. A nagyrasszok, mint az egységes emberi faj részei. Gazdasági ismeretek 8. évfolyam, kémia, 3.6. témakör, a nemesfémek Az arany jelentısége az emberiség történetében és a kémiatörténetben

7. évfolyam, biológia, 2. témakör, övezetesség 5. évfolyam, 4. témakör, a környezetszennyezés hatása az életközösségekre 7. évfolyam, biológia, 3. témakör, az ember felelıssége a Földért 7. évfolyam, biológia, 3. témakör, az ember felelıssége a Földért 6. évfolyam, 1.2. témakör, a víz sokoldalúsága 5. évfolyam, 2. témakör, fizikai jelenségek 7. évfolyam, biológia, 1. témakör, az ember származása 8. évfolyam, kémia, 3.6. témakör, a nemesfémek

Kulcsfogalmak

82

övezetesség, tajga, tundra, lombhullató, esıerdı, szavanna, sivatag, babérlombú erdı Testek, anyagok tulajdonságai átlásztó, áttetszı, súly, tömeg, erı, erımérés, szilárd, folyékony, légnemő, zaj, vonzás, taszítás, alaktartás, összenyomhatóság Testek mozgása az út, idı, sebesség, egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsulás, szabadesés Változások a halmazállapot-változások, az energiaváltozások, olvadás és oldódás, égés, hı és a fény hasznosítása, energiahordozóink, energiaforrásaink Környezetvédelem a termelés és a technológiai fejlıdés hatásai, természetes környezetünkre. életfeltételek, anyag- és energiatakarékos Természetes élıvilág övezetesség, tajga, tundra, lombhullató, esıerdı, szavanna, sivatag, babérlombú erdı Az ember szervrendszerek, szervek, szövetek; mozgás szervrendszerének aktív és passzív részei, a csont, az ízületek és az izomzat; a mozgás szervrendszer betegségei és megelızése a légzés szervrendszere és egészsége; a vér és a keringés szervrendszere; a kiválasztás szervrendszere, a szaporító szervrendszer, táplálkozás folyamata, tápanyagok, kórokozók, Evolúció evolúció, természetes szelekció, létért folytatott küzdelem, ember eredete, nagyrasszok

Földünk–környezetünk

Célok és feladatok A Nemzeti alaptanterv Földünk–környezetünk mőveltségi területében megfogalmazott tartalmi és fejlesztési követelmények szerint a mőveltségi terület és az ezt megjelenítı földrajz tantárgy alapvetı feladata, hogy megismertesse a tanulókat szőkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmigazdasági jellemzıivel, folyamataival. Felismertesse a folyamatok között megfigyelhetı alapvetı összefüggéseket, kölcsönhatásokat. A földrajz tanulása során alakul ki a tanulókban a mindennapi élet szempontjából döntı fontosságú térbeli és idıbeli tájékozódási képesség. A Földünk–környezetünk mőveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát állítja a középpontba. A komplex, természeti és társadalmigazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása. Az általános iskolai földrajzoktatás során a pusztán tényközlı tananyagátadás helyett a hangsúlyt a természeti,

83

társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok vizsgálatára, az összefüggések és az általános törvényszerőségek megláttatására kell helyezni. A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét, megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák, az emberre veszélyes folyamatok felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetıségeit. A tantárgy tartalmának elsajátítása során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövıjét meghatározó kihívások döntıen földrajzi problémákból indulnak ki. A Nemzeti alaptanterv lehetıvé teszi, hogy az önálló tantárgyi keretben történı földrajzoktatás, a Földünk–környezetünk mőveltségi területben megfogalmazott célkitőzések, a fejlesztési feladatoknak megfelelı tartalmak és képességek elsajátítása már az 5. évfolyamon megkezdıdjön. Az elsı két évfolyam földrajztanításának feladata azonban továbbra is alapvetıen a késıbbi tantárgyi oktatás megalapozása. Ezért az 5. és a 6. osztályban az elsajátítandó ismeretek elsısorban a közvetlen földrajzi környezetben megfigyelhetı jelenségekkel és folyamatokkal kapcsolatosak. A legfontosabb feladat, hogy a tanulók megismerkedjenek a szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás alapvetı eszközeivel és módszereivel. Az alapozás legfontosabb célja, hogy a tanulók elsajátítsák a megfigyelés, az információszerzés- és feldolgozás alapvetı módjait, a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, majd ezek fokozatos elmélyítésével képesek legyenek egyre sokoldalúbb alkalmazásukra a földrajzi tanulmányaik során. Az 5–6. évfolyamon a földrajzoktatás a közvetlen környezet jellemzıibıl kiindulva, a földrajzi tér fokozatos tágításával megismerteti a tanulókat Földünk legfontosabb jelenségeivel és azok következményeivel. A hangsúlyt azonban mindvégig a megfigyelésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre és az alapvetı összefüggések felismerésére helyezi. A 7–8. évfolyam feladata, hogy megismertesse a tanulókat az egyes kontinensek és országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel. A tananyag feldolgozása során a távoli tájak földrajzi jellemzıinek

megismerése

után

jutunk

el

Európa,

a

Kárpát-medence

és

végül

hazánk

bemutatásához. Vizsgálódás középpontjában a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Földünk népeinek, országainak megismerése nagymértékben hozzájárul a különbözı kultúrák iránti érdeklıdés kialakításához, a másság megértéséhez és elfogadásához. Elısegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkrıl, a magyarság világban elfoglalt helyérıl, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól valamint európai integrációjáról. A Földünk–környezetünk mőveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlıdik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodást. A mőveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlıdésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók környezetért felelıs magatartása. Fontos, hogy a mőveltségi terület, és így a tantárgyi oktatás tartalmi és képességfejlesztési szempontból történı megalapozása már az 1 – 4. évfolyamon – az Ember a természetben mőveltségi

84

területben megfogalmazottak alapján – megkezdıdik. Az 5 – 8. évfolyamon azonban a Földünk– környezetünk mőveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési feladatai már nemcsak az Ember a természetben, hanem az Ember és társadalom mőveltségi terület bizonyos elemeihez is szervesen kapcsolódnak. Ezek a kapcsolatok is hangsúlyozzák a földrajz integrált jellegét, valamint a természeti és

társadalmi-gazdasági

jelenségek,

folyamatok

összefüggéseinek

megláttatásában

és

kölcsönhatásainak feltárásában betöltött szerepét. A tanulók értékelése A tanulói teljesítmények értékelése három egymáshoz szorosan kapcsolódó részelembıl tevıdik össze: a földrajzi-környezeti ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi kompetenciákban való jártasság. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvetı ismeretelemek elsajátítása mellett döntı fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az információk feldolgozásának, értelmezésének képességét. A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetıség és mód kínálkozik: −

Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenırzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában.

−

A nagyobb témaegységek feldolgozását követıen az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenırzése írásbeli feladatlap segítségével.

−

Egyéb

tanulói

tevékenységek

értékelése:

tanórai

tevékenység;

szerepvállalás

a

csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve egyszerő jegyzıkönyv készítése; győjtımunka és az összegyőjtött információk különbözı formában történı feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.). −

Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése.

−

Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerő projektmunka.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelı tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: −

Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.

−

A

tudományos

pontosság

párosuljon

az

életkori

sajátosságoknak

megfelelı

megfogalmazással és az ismeretek jól érthetı, értelmezhetı megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. −

Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklıdését a tantárgy iránt. (Megfelelı minıségő

és

tartalmú

képanyag;

didaktikus

ábrák;

érdekességek

bemutatása;

továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megırzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelıs környezeti magatartásra.

85

−

A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetıvé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.

−

Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenırzı, illve a ismeretek alkalmazását igénylı, a földrajzi kompetenciák elmélyítését segítı feladatokat.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 6. évfolyam, 2.4. a hideg övezet Fogalmazás írása „Milyen lenne, ha ott élnék?” címmel kommunikáció idegen nyelven 5. évfolyam, 4.1. Óceánok, szárazföldek A kontinensek és az óceánok azonosítása világtérképeken és a földgömbön és tanult idegen nyelvi megnevezése. matematikai 5. évfolyam, 1.1. témakör, a térképi ábrázolás A méretarány értelmezése, térképen mért távolságok megfeleltetése valós távolságokkal természettudományos 5. évfolyam, 2.1. témakör, a napsugár Mérés a napsugár melegítı hatásának, az egyes anyagok eltérı felmelegedésének bizonyítására digitális 6. évfolyam, 2. témakör, az övezetek Jellegzetes tájakat ábrázoló képek győjtése az internetrıl tanulni tanulási 7. évfolyam, 1.2. témakör, Afrika népessége, társadalmi képe Népességföldrajzi

adatokat

ábrázoló

grafikon

elemzése,

az

adatok

értelmezése,

önálló

következtetések megfogalmazása szociális 5. évfolyam, 3.3. témakör, hazai tájak Puzzle játék készítése csoportokban hazánk, illetve egy nagytáj térképének felhasználásával, majd verseny a részek összerakásában a csoportok között vállalkozói kompetencia 5. évfolyam, 1.8. témakör, a lakóhely és környéke Színes térképvázlat készítése turistáknak a lakóhelyrıl, nevezetességek, látnivalók, illetve olyan fontosnak tartott helyek feltüntetésével, melyeket nem említenek az útikalauzok kulturális kifejezıkészség 6. évfolyam, 4.2. témakör, hazánk nagytájai Csoportos projektmunka egy-egy nagytáj bemutatása jellemzı irodalmi szövegeken, festményeken, néprajzi, kulturális jellemzıkön keresztül

86

6. évfolyam, 2.4. a hideg övezet 5. évfolyam, 4.1. óceánok, szárazföldek 5. évfolyam, 1.1. témakör, a térképi ábrázolás 5. évfolyam, 2.1. témakör, a napsugár 6. évfolyam, 2. témakör, az övezetek 7. évfolyam, 1.2. témakör, Afrika népessége, társadalmi képe 5. évfolyam, 3.3. témakör, hazai tájak 5. évfolyam, 1.8. témakör, a lakóhely és környéke 6. évfolyam, 4.2. témakör, hazánk nagytájai

87

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 7. évfolyam, 5.2. témakör, Európa népessége A népesség nyelvek, nemzetiségek szerinti megoszlását bemutató térképek elemzése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 8. évfolyam, 3.4. témakör, A régiók és a lakóhely földrajza házi dolgozat írása „Ha én lennék a polgármester…” címmel Állampolgári és jogi ismeretek 7. évfolyam, 5.3. témakör, az Európai Unió Aktuális hírek, újságcikkek győjtése és ismertetése az Európai Unió mőködésével kapcsolatban Tanulni tanulás képessége 8. évfolyam, 1. témakör, Közép-Európa Éghajlati diagramokból a releváns adatok kiemelése elemzése, összehasonlítsa Oktatásszervezési kérdések 5. évfolyam, 1.5. témakör, a közlekedési hálózat Tanulmányi séta: a vasútállomás vagy az autóbuszállomás életének, az ott dolgozók munkájának megismerése Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 6. évfolyam, 4.3. témakör, a lakóhely földrajza A lakóhelyen vagy környékén élı kisebbségek sajátos népszokásainak, hagyományainak bemutatása Gazdasági ismeretek 7. évfolyam, 4.6. témakör, Délnyugat-Ázsia A kıolaj- és földgázkitermelés szerepének, világgazdasági jelentıségének bemutatása adatok, szemelvények alapján

7. évfolyam, 5.2. témakör, Európa népessége 8. évfolyam, 3.4. témakör, A régiók és a lakóhely földrajza 7. évfolyam, 5.3. témakör, az Európai Unió 8. évfolyam, 1. témakör, Közép-Európa 5. évfolyam, 1.5. témakör, a közlekedési hálózat 6. évfolyam, 4.3. témakör, a lakóhely földrajza 7. évfolyam, 4.6. témakör, Délnyugat-Ázsia

Kulcsfogalmak

Az éghajlati övezetesség A napsugarak hajlásszöge, Egyenlítıtıl való távolság, módosító tényezık, mérsékelt, forró, hideg övezet, függıleges övezetesség, halmazállapot-változás, levegı, légkör, felmelegedés, vízkörforgás

88

Térképészet, a földgömb arányos kicsinyítés, mértékszám (arányszám), a térkép jelrendszere, irány és távolság, vonalas mérték, égtájak, névmutató szélességi és hosszúsági körök, nevezetes szélességi és hosszúsági körök, óceánok, földrészek, idıszámítás, évszakok, napéjegyenlıség, napforduló Természeti adottságok szerkezeti felépítés, vízrajzi sajátosságok, természeti erıforrások, ásványkincsek, tipikus tájak: sivatagok, oázisok, esıerdı, tajga, tundra, szubtrópusi és trópusi monszun éghajlatú területek Gazdaságföldrajz éhségövezet, gyarmatosítás, vallás és fogyasztási szokások, gazdasági fejlettség és világgazdasági szerep, népsőrőség, népességeloszlás, erıforrások, társadalmi-gazdasági fejlettség

Mővészetek

Célok és feladatok A mővészetek mőveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésbıl következıen sokféle lehetıség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzıje értékközvetítı és értékırzı mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra és alkotásra is késztetnek. A mővészetek mőveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a mővészettel való élés képességeit. A mővészetek mőveltségi részterületei az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek – mai mővészetfelfogásunk szerint – önálló mővészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözıek. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erısítik, mivel mindegyik célja, hogy a mővészetekrıl mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerő

tapasztalatokat,

ismereteket

nyújtson,

amelyek

nagyban

hozzájárulnak

a

legkülönbözıbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több mőveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a

89

legfontosabb

kommunikációs

módok

tanulmányozása.

Ily

módon

az

órai

tevékenységek

kapcsolódhatnak mővészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különbözı mővészeti területekkel összefüggı gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerővé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A mővészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A mővészetek tanítása mással nem helyettesíthetı módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erısítését. A mővészeti örökség és a belıle kibontakozó kortárs mővészetek megismertetésével a mővészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születı értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A mővészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a mővészetek más mőveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban. Közös fejlesztési feladatok A

mővészetek

mőveltségi

részterületeinek

(ének-zene,

dráma

és

tánc,

vizuális

kultúra,

mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik integrálásához. Különbözı mértékben, de mindegyik osztozik a következı célok, fejlesztések megvalósításában: –

Az érzékelés érzékenységének fokozása

–

Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség fejlesztése

–

A kooperációs képesség fejlesztése

–

A személyiség fejlıdésének segítése

–

Az alkotóképesség fejlesztése

–

Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása

–

A mővészeti élmények feldolgozásának segítése

–

Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez

A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthetı, sajátos feladatai is. A közös fejlesztési feladatok szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van, mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelı szinten és tevékenységi formákban valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeibıl és ismeretanyagából olvasható le.

90

A fejlesztési feladatok tantárgyanként Ének-zene 1.

Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 1.2 Improvizáció

2.

Megismerı- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret

Dráma és tánc 1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása 2.

Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával)

3.

Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek

4.

Megismerı-, befogadóképességek (színházi elıadások megtekintése és véleményezése)

Vizuális kultúra 1.

Megismerı-, befogadóképességek 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek 1.2 Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek

2.

Kreativitás 2.1 Alkotóképességek 2.2 Problémamegoldó képesség

3.

Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1.

Megfigyelés

2.

Ismeretszerzés

3.

Kommunikáció

4.

Értelmezés, elemzés, tolerancia

5.

Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység

6.

Önismeret, együttmőködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás

7.

A tudatosítást irányító fontosabb kérdések

91

A tanulók értékelése Alapelvek 6. Az értékelés személyre szóló legyen. 7. Fejlesztı, ösztönzı jellegő legyen. 8. Folyamatos legyen. 9. Legyen összhangban a Nat-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal. 10. Legyen tárgyszerő (mik az erıs pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). Az értékelés funkciói közül kiemelkedı szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsısorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérı” értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelés célja Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérı célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következık: –

a személyiségfejlıdés elısegítése,

–

ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés,

–

a tudás minısítése,

–

informálás, informálódás az elért eredményekrıl,

–

lemaradás feltárása és orvoslása,

–

tehetség felismerése és fejlesztése,

–

pálya- és iskolaválasztás elısegítése,

–

a pedagógiai tevékenység fejlesztése.

Az értékelés módjai Szóbeli értékelés A mővészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (mőtermi, mőhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem minısítés, hanem az egyéni elımenetelt segítı biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelı hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történı szóbeli értékelésnek is. Írásbeli értékelés Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.

92

Az osztályzás Fontos szem elıtt tartani, hogy az osztályzattal történı értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérı értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minısítése. A szummatív típusú felmérı, összegzı, záró minısítések (vizsgák), amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek. Az értékelés alapja Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen „evidenciák” alapján értékelünk. Legtöbbször az értékelési típusok nem önmagukban, tisztán jelennek meg, hanem összetetten. A mővészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet automatikusan használni az eltérı egyéni képességek és készségek miatt. Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen. A tankönyvek kiválasztásának elvei A mővészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a képességfejlesztésen alapuló mővészeti nevelés nehezen képezhetı le tankönyvi formában. A tankönyv segítse az egységes alapokra épülı differenciálást, amennyiben lehetıvé teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlıdési ütemükkel összhangban tanulhassanak. A tankönyv elsısorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplı ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthetı, pedagógiai céljai más feladatokon keresztül is megvalósíthatóak. A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bıvelkedjenek. A személyiségfejlesztés és a legkülönbözıbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplex mővészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerően ismeretek átadása folyik. A mővészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet hiteles, ha a tanár maga is kreatív.

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok beszéd- és légzéstechnikai gyakorlat, váltakozó hosszúságú szövegek mondása egy levegıvétellel kommunikáció idegen nyelven 5-6. évfolyam, „a muzsika mesekertje” témakör, a népdalok

93

Tanult nyelvő népdal éneklése, a szöveg közös lefordítása matematikai 5-6. évfolyam, ritmus témakör, a zenei ritmus Tanult ritmusképletek, váltakozó ritmus felismerése természettudományos 5-6. évfolyam, zene, 1.1. témakör, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége a megvilágítás, a fény- árnyék hatások megfigyelése, rajzos megjelenítése különbözı eszközökkel digitális 7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 2. témakör, ismeretszerzés Internetes anyaggyőjtés a dokumentumfilm bemutatásához tanulni tanulási 5-6. évfolyam, dráma és tánc, 1. témakör, koncentrációs gyakorlatok Azonosságok és különbözıségek megfigyelése, tudatosítása különbözı karakterek alapján szociális 5-6. évfolyam, dráma és tánc, 2. témakör, kooperációs gyakorlatok, csoportmunka Állóképsorozatok idıbeli folyamatok ábrázolására csoportokban vállalkozói kompetencia 7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok Improvizációk a különbözı mővészeti ágakhoz kapcsolva pl. mozgás zenére és zene ellen kulturális kifejezıkészség 7-8. évfolyam, zene, „zenei anyanyelvünk” témakör, néptánc A lakóhelyre jellemzı néptánclépések tanulása

7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok 5-6. évfolyam, „a muzsika mesekertje” témakör, a népdalok 5-6. évfolyam, ritmus témakör, a zenei ritmus 5-6. évfolyam, zene, 1.1. témakör, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége 7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 2. témakör, ismeretszerzés 5-6. évfolyam, dráma és tánc, 1. témakör, koncentrációs gyakorlatok 5-6. évfolyam, dráma és tánc, 2. témakör, kooperációs gyakorlatok, csoportmunka 7-8. évfolyam, dráma és tánc, 3. témakör, kommunikációs gyakorlatok 7-8. évfolyam, zene, „zenei anyanyelvünk” témakör, néptánc

94

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 7-8. évfolyam, zene, korok, divatok témakör, zenetörténeti korszakok jellemzı stílusjegyei, mőfajai, zeneszerzıi, táncai Külföldi és magyar példák győjtése a zenetörténeti korszakok jellegzetes mőfajaiból, külföldi és magyar mőfajok párhuzamba állítása Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 7-8. évfolyam, vizuális kultúra, témakör: az idı nyoma Projektmunka: a környezet jövıjére vonatkozó elképzelések vizuális megjelenítése vázlatok, tervek, leírások, látszati rajzok segítségével Állampolgári és jogi ismeretek 7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 5. témakör, kritikai hozzáállás, problémaérzékenység Vita a sajtószabadság aspektusairól választott újságcikk alapján Tanulni tanulás képessége 7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése Filmjelentbıl

leolvasott

személyközi

kapcsolati

minta

összevetése

az

elérhetı

tényekkel,

információkkal Oktatásszervezési kérdések 7-8. évfolyam, dráma és tánc, 4. témakör, a megismerı- és befogadóképesség fejlesztése Olvasott darab megtekintése színházban, csoportonként más-más szempont figyelése, majd

a

látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 4. témakör, sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Filmrészletben foglalkozások megjelenítése és a tapasztalati valóság összevetése irányított beszélgetés formájában Gazdasági ismeretek 7-8. évfolyam, vizuális kultúra, 1.2. f) témakör, mővészettörténeti korszakok Kiselıadás a korszakok embereinek mindennapi életérıl, a társadalmi rétegzıdés és életmód összefüggései, a gazdasági helyzet és a mővészetpártolás kapcsolatáról

7-8. évfolyam, zene, korok, divatok témakör, zenetörténeti korszakok jellemzı stílusjegyei, mőfajai, zeneszerzıi, táncai 7-8. évfolyam, vizuális kultúra, témakör: az idı nyoma 7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 5. témakör, kritikai hozzáállás, problémaérzékenység

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése 7-8. évfolyam, dráma és tánc, 4. témakör, a megismerı- és befogadóképesség fejlesztése

95

7-8. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret, 4. témakör, sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben 7-8. évfolyam, vizuális kultúra, 1.2. f) témakör, mővészettörténeti korszakok

Kulcsfogalmak

Mővészettörténet ıskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, stílusjegyek Szereplık a médiában szituáció, történés; történet, cselekmény, személyiség, jellem, karakter, típus; kulcspozíció, statiszta; konfliktus, megoldás; következmény; információközlés, tényfeltárás, befolyásolás; kulturális kódok, társadalmi szerepek; jelmez Megismerı- és befogadóképesség és értelmezés Történet, cselekmény, üzenet, fokozás, ellentétek, átmenet, harmónia, diszharmónia, etőd, mozgásszerkezet képkivágás,

megvilágítás,

kompozíció;

hossz,

tempó;

ismétlés;

szerkesztés;

tájékoztatás,

befolyásolás; figuraalkotás, tipizálás; másság, elıítélet; kultúra, szubkultúra; etnikum, tolerancia textúra, lokálszín, természetes fény, mesterséges fény, megvilágítás, fény-árnyék, látványszerő ábrázolás, foltképzés Zenetörténet szerenád, balett, dzsessz, divertimento, schubertiáda, ragtime, palotás, menüett, verbunkos, keringı, mazurka, boleró, polonéz, csárdás, himnusz, mődal, népdal, gregorián zene, népének, korál, históriás ének, opera, kánon, szimfónia Ritmus ütemmutatók és azok jelentése, váltakozó ütem, tizenhatod és ritmusképletei, a metronóm

Informatika

Célok és feladatok Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az információ érték. Mindenkinek el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási; adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az informatika mőveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira.

96

Az iskolai oktatás keretei között biztosítani kell a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést is. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk az informatikai ismeretek folyamatos megújítására (az egész életen át tartó tanulás koncepciója). Az információ egyre inkább nyilvánossá, mindenki számára elérhetıvé válik. A mőveltségi terület feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait. Nem felejthetjük el a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepét. Helyi tantervünk az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások, képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi. A mőveltségi területben megfogalmazott tartalom egyetlen integráló jellegő tantárgy keretei között kerül feldolgozásra. Így az informatika tantárgy keretében a tanulók a számítástechnikai és a könyvtári területtel is ismerkednek. Erre azért van szükség, mert az információszerzés két fontos hozzáférési formájáról van szó. A tanulók értékelése A tanulók elızetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérı. Akkor tudjuk a leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Informatikaalkalmazói ismeretek; Infotechnológia) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk. Az eredményes elırehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenırzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló −

tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,

−

elkészített dokumentumait,

−

ismereteinek szintjét,

−

fejlıdését,

−

órai aktivítását,

−

együttmőködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét)

értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel. A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai az alapozó szakaszban A gyermekek tevékenységére ebben az életkorban a felfedezés, az önálló munka élménye szintén meghatározó. Ekkor az értékeléshez szükséges információkat a tanulók munkájának folyamatos megfigyelésével, fejlıdésük követésével szerezhetjük meg.

97

A gyerekek tudásával kapcsolatos rendszeres visszajelzésre már fokozottabban szükség van. Ezt legmegfelelıbben a tanórai feladatok értékelésével valósítjuk meg. A tanulók felkészültségét, tudását is ellenıriznünk kell. Ezt ne feleltetéssel, vagy az ismeretek írásban való

számonkérésével

oldjuk

meg,

hanem

a

munka

során

felmerülı

kérdések

közös

megbeszélésével. A csoport együttes tevékenységét, az együtt dolgozás képességét, a projektfeladatok sikerességét is értékelnünk kell. A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai a fejlesztı szakaszban A felsıbb évfolyamokban a produktumot elıállító tudás, az önálló ismeretszerzés és a komolyabb dokumentumok elkészítése az értékelés alapja. A munkák már több tanóra alatt készülnek el, ezek értékelése során állapíthatjuk meg a valódi tudást. Elméleti ismeretek esetén már alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenırzést, kiselıadások tartását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenırzés formája lehet írásos ellenırzés, tanulói tevékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén az önálló munkavégzés a tervezéstıl a kivitelezésig, illetve a csoportos munkavégzés produktuma. Az értékelés szempontjai:A tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat. Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat. Felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat; tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni. Képes-e az önálló munkavégzésre, tükrözıdik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében. Tud-e önállóan ismereteket szerezni,

feldolgozni,

új

ismereteket

elıállítani;

képes-e

egyszerőbb

logisztikai

feladatok

megoldására, ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket, milyen mértékben alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában, kialakult-e benne a folyamatos önképzés igénye. A tankönyvek kiválasztásának elvei −

megfelelı feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

−

adjon segítséget a gyakorlati munkához;

−

ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;

−

támogassa a csoportmunkát;

−

korosztálynak megfelelı nyelvezet és stílus;

−

az

ábrák

és

képek

mennyisége,

minısége

és

tartalma

igazodjon

a

fejlesztési

követelményekhez; −

sokféle feladatot tartalmazzon a könnyőtıl a nehézig;

−

hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetıséget mutasson be;

−

megfelelıen kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

98

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 8. évfolyam, 2. témakör, Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése iskolai eseményhez kötıdı bemutató készítése és szóbeli elıadása kommunikáció idegen nyelven 5. évfolyam, 4. témakör, információ küldése és fogadása e-mail váltása a tanult idegen nyelven más országok diákjaival matematikai 8. évfolyam, 3. témakör, algoritmusok tervezése Algoritmusok készítése, leírása algoritmusleíró nyelven, az algoritmus végrehajtása természettudományos 7. évfolyam, 1. témakör, az informatikai eszközök mőködési elvei mágneses és optikai elv rajzos bemutatása digitális 7. évfolyam, 6. témakör, a hagyományos médiumok informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségei Internetes folyóiratcímek győjtése tanulni tanulási 5. évfolyam, 2. témakör, dokumentumok formázása Szövegrészlet kulcsszavainak, tételmondatainak kiemelése különbözı módokon szociális 6. évfolyam, 2. témakör, multimédiás dokumentumok elıállítása Kiscsoportos projektmunka animáció készítésére választott témában vállalkozói kompetencia 5. évfolyam, 3. témakör, az információ formái Saját kód (titkosírás) készítése kulturális kifejezıkészség 7. évfolyam, 5. témakör, Netikett A csetszobák szabályainak megfigyelése, használatos rövidítések feloldása

8. évfolyam, 2. témakör, Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése 5. évfolyam, 4. témakör, információ küldése és fogadása 8. évfolyam, 3. témakör, algoritmusok tervezése 7. évfolyam, 1. témakör, az informatikai eszközök mőködési elvei 7. évfolyam, 6. témakör, a hagyományos médiumok informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségei 5. évfolyam, 2. témakör, dokumentumok formázása 6. évfolyam, 2. témakör, multimédiás dokumentumok elıállítása 5. évfolyam, 3. témakör, az információ formái 7. évfolyam, 5. témakör, Netikett

99

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 8. évfolyam, 5. témakör, a számítástechnika története Kiselıadás a magyar tudósok szerepérıl az informatikai kultúra fejlıdésében Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 7. évfolyam, 4. témakör, egyéni információ küldése és fogadása, Lánclevél indítása papírgyőjtési akcióról Állampolgári és jogi ismeretek 7. évfolyam, 5. témakör, adatvédelem, adatbiztonság Adatvédelmi törvény közös értelmezése Tanulni tanulás képessége 8. évfolyam, 2. témakör, adatok értelmezése, grafikus ábrázolása Földrajzi témájú adattáblázat megjelenítése diagrammal Oktatásszervezési kérdések 8. évfolyam, 6. témakör, keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével Közös könyvtárlátogatás, keresés katalóguscédula alapján, keresés adatbázisokban Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 6. évfolyam, 5. témakör, a számítógépes játékok és az internet használatának veszélyei Közös

beszélgetés

a

függıségekrıl:

a

játékszenvedély

és

az

internetfüggıség

tünetei,

segítségnyújtás lehetıségei Gazdasági ismeretek 8. évfolyam, 5. témakör, Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása Az internettel rendelkezı háztartások különbözı gazdasági helyzetben lévı országokban – statisztika közös elemzése

8. évfolyam, 5. témakör, a számítástechnika története 7. évfolyam, 4. témakör, egyéni információ küldése és fogadása 7. évfolyam, 5. témakör, adatvédelem, adatbiztonság 8. évfolyam, 2. témakör, adatok értelmezése, grafikus ábrázolása 8. évfolyam, 6. témakör, keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével 6. évfolyam, 5. témakör, a számítógépes játékok és az internet használatának veszélyei 8. évfolyam, 5. témakör, Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása

Kulcsfogalmak

Könyvtári és médiainformatika digitális könyv, internetes folyóiratok, zenehallgatás, filmvetítés számítógépen, digitális fényképezés, kézikönyvtár, szak- és közkönyvtár, nemzeti könyvtár, elektronikus könyvtárak, katalógus, keresés

100

adatbázisokban Eszközhasználat Háttértárak, mágneses és optikai elv, hardver, szoftver eszközök Infotechnológia Háttértárak, mágneses és optikai elv, hardver, szoftver eszközök, algoritmusok, elemi algoritmusok, Infokommunikáció URL, kulcsszavas keresés, weblap, e-mail, levelezılista, őrlapok, hardver- és szolgáltatási feltételek, SMS, MMS

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Célok és feladatok Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület olyan ismereteket nyújt, olyan képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben a tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során elégedettséget érezzenek a munkában, végsı soron kialakul a pozitív alkotó magatartás. Ennek érdekében egyre több lehetıséget biztosítunk a gyermekek önálló képzeletére, illetve annak aktivitását célzó technikai feladatok megoldására is. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magába. A technikai mőveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai szemléletmód formálását jelenti. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Az oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és ifjúkor a legalkalmasabb, késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életvitel ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás és a szolgáltatások területei. Ide sorolhatók a helyes közlekedés és ennek szabályainak ismerete is. A tantárgy feladatai az 5–8. évfolyamokon Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület tartalma alapvetı kulturális értékek hordozója. A technikai mőveltség – ezen belül a technika tantárgy tananyaga – az általános mőveltség más

101

tudományának alá nem rendelhetı integráns része. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket és beállítódásokat alakít, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak annak torzító hatásaitól. Aki a technikát használni akarja, vagy felhasználását irányítani, annak technikailag mőveltnek, a technikai-társadalmi problémákban és a lehetıségekben jártasnak kell lennie. Egy technikailag mőveletlen ember sokszor képtelen a technikát jól, célszerően használni, sıt a környezetére veszélyes is lehet. Technikailag mőveltnek lenni annyit jelent, mint érteni a technikát (fejlıdését, használatát, jelentıségét) olyan mértékben, mely az egyént képessé teszi hatékony ténykedésre. Ezért a technikaoktatásnak a technikáról és annak az egyénre, a környezetre, a táradalomra és a civilizációs folyamatra való hatásait kell bemutatnia. A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerő fejlesztésére, környezettudatos alakítására, a célszerő emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelıs, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztésére, a fenntartható fejlıdés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az alkotómunka folyamatának, összetevıinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végsı soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A mőveltségterület körébe tartoznak még a háztartástani és a közlekedési ismeretek; a kertgazdálkodás alapjai, valamint a pályaorientáció területei is. Az életvitel és háztartástan tanításának igen nagy felelıssége van az önellátásra és a családi életre való felkészítésben. Ugyanakkor ösztönzést adhat a tanulóknak az egészséges életmód és korszerő táplálkozás ismereteinek elsajátítására, a káros szenvedélyek elkerülésére is. A háztartástan tanításánál célunk a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakítása. Fontos feladata az iskolának a tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló részvételre, a közlekedés

szabályainak

alkalmazására,

a

helyes

magatartási

formák

elsajátítására,

a

veszélyhelyzetek elkerülésére. A helyi igényeknek megfelelıen építhetik be az iskolák az alapvetı kertgazdálkodási ismereteket. A pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Az iskolának lehetıséget kell adnia, hogy a tanulók képességeiket megismerhessék, kipróbálhassák és fejleszthessék pályaismeretüket és önismeretüket. A Nat által meghatározott fejlesztési feladatokra a tantervben a megfelelı fejezet sorszámával hivatkozunk. (Például: 3.1 Problémafelismerés)

102

A tanulók értékelése Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegő ismeretek ötvözete, ezért a tantervben szereplı témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett gyakorlati tevékenység is szükséges. A technikai nevelést elsısorban nem az jellemzi, hogy a tanulók minél több lexikális tudás gyarapítására törekedjenek, hanem, hogy minél sokrétőbben alkalmazható, általános érvényő technikai tudás birtokosai legyenek. Ezért az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület tanítása során nem a felesleges adathalmazok megtanítása a célunk, sokkal inkább a tájékozódni képes tanulók nevelése. Fontos, hogy csak olyan követelményt támasszunk a tanulókkal szemben, amely életkori sajátosságukkal, tudásukkal összhangban van, és amelyben a fokozatosság elve, az ösztönzı nevelı hatás érvényesül. Fontos, hogy az értékelés, kedvezı pedagógiai feltételek között történjen, kiegyensúlyozott tanítási - tanulási folyamat részeként. Tegyük világossá tanulóink elıtt, hogy milyen elvárásaink vannak munkájukkal kapcsolatban. A helyes értékelés elsı feltétele az, hogy minél több megbízható, visszajelzı információ birtokában mondunk ítéletet. Maga az értékelés osztályzatban kifejezve mindig pozitív, segítı szándékú legyen. A tényszerő értékelés mellıl nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb, szöveges minısítı értékelés sem. Az értékeléssel fel kell keltenünk az érdeklıdést, segítenünk kell a tanulót önmaga megismerésében, a helyes pályaválasztásban, életvitelének alakításában. Szempontok −

Az elméleti feladatok megoldása;

−

Pontos mérés mm-pontossággal;

−

A méretmegadás helyes alkalmazása;

−

Egyszerő mőszaki rajzok, vetületi rajzok olvasása, rajzolása,

−

Az anyagok és eszközök, szerszámok helyes alkalmazása, használata;

−

Az épített környezet modellezése;

−

A gép mint technikai rendszer ismerete;

−

Az energiagazdálkodás és környezetvédelem összefüggéseinek ismeretei;

−

Logikai áramkörök modellezése;

−

Korszerő információs rendszerek ismerete;

−

Önmőködı rendszerek, folyamatok elemzése,

−

A közúti, a légi, a vízi és a vasúti közlekedés rendszerének ismerete;

−

A közlekedési szabályok biztonságos értelmezése;

−

Tudja a következetes testápolás szabályait;

−

Az egészséges táplálkozás szabályainak ismerete;

−

A háztartási gépek biztonságos használata;

−

Háztartási napló vezetése és a takarékossági lehetıségek ismerete;

−

A növényápolás és növényvédelmi módszerek ismerete;

103

−

Rendelkezzen önismerettel és pályaismerettel.

A tankönyvek kiválasztásának elvei Alapvetı követelmények Oktatásszervezés −

Taníthatóság

−

Tanulhatóság

−

Tantervi felelısség (A tankönyv feleljen meg a Nemzeti Alaptanterv Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület 5–8. osztályos követelményeinek).

−

Újszerőség, eredetiség (A tankönyv tartalmában, felépítésében, rendszerezésében újszerő, eredeti legyen).

−

Mőfaji kritérium (A tantárgy gyakorlati jellegét helyezze elıtérbe).

Szakmai követelmények −

Gyermeklélektani szempontok (A könyv ismeretanyaga feleljen meg a 10–14 éves korosztály átlagos fejlettségi szintjének).

−

Motiválás (Változatos lehetıséget biztosítson a tanulók érdeklıdésének feleltetésére).

−

Didaktikai, szakdidaktikai kimunkáltság (Az új ismeretek feldolgozása során támaszkodik az elızı években megszerzett ismeretekre).

−

Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények (A tankönyv szövege érthetı, a képanyaga szemléletes és egyértelmő legyen).

−

Nyelvhelyesség, helyesírás

Nevelési szempontok −

A tananyagban rejlı nevelési lehetıségek kihasználása

−

Életszerőség (A tantárgy adta széles lehetıségeket használja ki).

5–8. évfolyam életkori sajátosságainak figyelembevétele −

A

tankönyvek

tanulói

segédeszközöként

járuljanak

hozzá

a

tanulók

komplex

személyiségformálásához. −

Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történı tanítására.

−

A

tankönyvben

található

feladatok,

illusztrációk,

ábrák

önálló

ismeretszerzésre

ösztönözzenek, segítsék elı az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását, önellenırzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat. −

A megismerı-, a cselekvı- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével alapozzák meg a tanulók „technikai mőveltségét”.

−

A gyakorlati tevékenységek közben tudatosan fejlesszük a tanulók kézügyességét, kreativitását, problémamegoldó képességét.

104

−

A technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutassa be.

−

A közlekedési feladatok készítsék fel a tanulókat a biztonságos közlekedésre, a kulturált közlekedési magatartásformák elsajátítására, a veszélyhelyzetek felismerésére.

−

Az Életvitel, háztartástan feladatai adjanak ösztönzést a tanulóknak egészségük tudatos megóvására, az önellátásra és a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakítására.

− Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 5. évfolyam, 1. témakör, ember és környezete Példák győjtése az ember környezet-átalakító tevékenységére vázlat formájában kommunikáció idegen nyelven 6. évfolyam, 3. témakör, a fa megmunkálása A megmunkáláshoz használatos kéziszerszámok tanult nyelvő megnevezése képek alapján matematikai 7. évfolyam, 6. témakör, az egészséges táplálkozás szabályai Étrend összeállítása a tápanyagtartalom kiszámításával természettudományos 6. évfolyam, 2. témakör, az energia Példák győjtése az energia nélkülözhetetlenségére természetes és mesterséges rendszerekben digitális 5. évfolyam, 2. témakör, a kommunikáció eszközei és módjai Piktogramok tervezése, készítése számítógéppel tanulni tanulási 8. évfolyam, 4. témakör, a vezérlés és a szabályozás A korszerő technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. szociális 7 évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai Növényszaporítás páros munkában, haladási napló vezetésével, a részfeladatok megosztásával vállalkozói kompetencia 8. évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai Telepítési terv készítése környezetbarát szempontok alapján – egyéni projektmunka kulturális kifejezıkészség 8. évfolyam, 6. témakör, személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelı ruházkodás Képek alapján megbeszélés: van-e üzenete a ruhának? mit fejezünk ki öltözködésünkkel? (népviseletek, korok divatjai)

5. évfolyam, 1. témakör, ember és környezete

105

6. évfolyam, 3. témakör, a fa megmunkálása 7. évfolyam, 6. témakör, az egészséges táplálkozás szabályai 6. évfolyam, 2. témakör, az energia 5. évfolyam, 2. témakör, a kommunikáció eszközei és módjai 8. évfolyam, 4. témakör, a vezérlés és a szabályozás 7 évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai 8. évfolyam, 7. témakör, a kertgazdálkodás alapjai 8. évfolyam, 6. témakör, személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelı ruházkodás

106

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 7. évfolyam, 5. témakör, közlekedési rendszerek Kiselıadás a vasúti közlekedés európai történetérıl Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 6. évfolyam, 7. témakör, munkaszervezés A háztartási munka igazságos és hatékony beosztása a családban – munkaterv készítése Állampolgári és jogi ismeretek 7. évfolyam, 6. témakör, fogyasztási érdekvédelem A

fogyasztóvédelmi

törvény

közös

értelmezése,

egy

árucikk

árának

és

minıségének

összehasonlítása Tanulni tanulás képessége 5. évfolyam, 4. témakör, épített tér és környezet modellezése A modellezésre kerülı utcarészlet lényeges tulajdonságainak felismerése, lerajzolása Oktatásszervezési kérdések 7. évfolyam, 4. témakör, a gép mint technikai rendszer néhány gép vizsgálata, lerajzolása közös gyárlátogatás során Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 8. évfolyam, 2. témakör, az egészségmegırzés kultúrája, káros szenvedélyek Szenvedélybetegség témájú filmrészlet megtekintése és adott szempontok szerinti feldolgozása Gazdasági ismeretek 8. évfolyam, 2. témakör, főtési rendszerek Főtési rendszerek energiatakarékosságának, gazdaságosságának megtárgyalása

7. évfolyam, 5. témakör, közlekedési rendszerek 6. évfolyam, 7. témakör, munkaszervezés 7. évfolyam, 6. témakör, fogyasztási érdekvédelem 5. évfolyam, 4. témakör, épített tér és környezet modellezése 7. évfolyam, 4. témakör, a gép mint technikai rendszer 8. évfolyam, 2. témakör, az egészségmegırzés kultúrája, káros szenvedélyek 8. évfolyam, 2. témakör, főtési rendszerek

Kulcsfogalmak

Kertgazdálkodás a talajok kialakulása, talajfajták, hımérséklet, vízgazdálkodás, tápanyagfajták, talajerı (utánpótlás), talajmővelés; növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás, biotermelés, növényvédelem Környezet

107

Természetes,

mesterséges

környezet,

alkalmazkodás

a

környezethez;

eszközhasználat;

mesterséges környezet; technikai környezet; társadalmi környezet, környezetkímélı tervezés; vázlatrajz; esztétikus környezet; harmónia, energia, energia elıállítása, energiafelhasználás, ásványi energiahordozók, megújuló energiahordozók, erımővek, energiatermelı technológiák Kommunikáció Kommunikáció, adat, hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció Életvitel, háztartástan Higiénia, tápanyagok, táplálékok, tápanyagarányok, ételkészítési eljárások, ételek tárolása, konyhatechnikai mőveletek, terítés, tálalás, a lakás funkciói és szerkezete, térszükséglet, lakásápolás és karbantartás, anyagvizsgálatok: érzékszervi tapasztalás, nedvszívó képesség; növényi, állati és mesterséges szálas anyagok; nemezelés, szövés, hímzés Közlekedés szárazföldi

közlekedés

története,

közlekedési

eszközök

fejlıdése,

kerékpár

mőködése,

karbantartása, baleset-megelızés, biztonságos közlekedés, segítségnyújtás Technikai rendszerek technikai rendszer, a gép, a környezet gépei, a géprendszer részrendszerei, a gépek mőködése, erıgép, közlımő, munkagép, közlımővek, mechanikai transzformátorok, egyszerő mechanizmusok, gépelemek, a dugattyús gızgép, a belsı égéső motor, a villamos motor és a generátor.

Testnevelés és sport 1–8. évfolyam A Testnevelés és sport mőveltségi terület az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A mőveltségi terület más mőveltségi területekkel összhangban ismereteket, meggyızıdéseket, értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai természetérıl. Képessé tesz a környezetben végbemenı változások egészségügyi jelentıségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai szokások

alakításával,

az

egészségfejlesztési

eljárások,

módszerek

megismertetésével

szükségleteket fejleszt ki az egészség megırzésére és fenntartására. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvetı viselkedési sémák alkalmazását segíti elı. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a

108

versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. 5–8. évfolyam A testnevelés célja az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe vegye azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggı lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik. Támogassa a tanulók egészséges testi fejlıdését, az alapvetı (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetıségének utolsó éveit, az élettani és az elıképzettségbıl adódó lehetıségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelezı tanórák és a sportórák lehetıségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék

meg

a

motorikus

feladatmegoldásokban

érvényesülı

törvényszerőségeket,

szabályszerőségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Célok és feladatok Az egészséggel kapcsolatos célok és feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; a váz- és izomrendszer ortopédiai elváltozásainak megelızése, ellensúlyozása; megfelelı felkészítés a keringési és légzırendszeri megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és a relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása és fejlesztése; az úszás elsajátítása. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása, az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker, a tevékenység öröme. Értékes

személyiségvonások

fejlesztése:

a

félelem

leküzdése,

a

szabályok

betartása,

összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, a kudarc tőrése, a természet szeretete, környezetkímélı magatartás. A cél megvalósításához az alábbi feladatokat kell megoldani: •

Az alapvetı (generikus) mozgáskészségek továbbfejlesztése, az esetleges „deficit” pótlása.

•

A koordinációs képességek kialakítása, továbbfejlesztése.

109

•

A kondicionális képességek szervi alapjainak alapozása, és relatív – a testtömeghez és a megoldandó feladatokhoz mért – fejlesztése.

•

Az ordinatív mozgáskészlet (sportágakban kidolgozott feladatmegoldások) alapjainak elsajátítása.

•

Állandó élményszerzési lehetıség nyújtása a játékokon, versenyeken keresztül.

•

Az értékes személyiségvonások megerısítése: önzetlenség, feladatvállalás, félelemérzés leküzdése (bátorság), állhatatosság és kitartás, együttmőködési képesség, fair play, empátiakészség, mások megértése, ıszinteség, nyitottság, igazmondás.

•

A negatív személyiségvonások visszafogása: önzés, lustaság, bátortalanság a feladatok elodázása, irigység, szabályok megszegése, mások érdekeinek megsértése, hazudozás.

•

Az elıbbiekkel összefüggésben, eredményképpen a jó egészségi szint, a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, a helyes testtartás kialakítása.

Követelmények 5. Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle mozgástevékenységekben. 6. Meglévı

mozgáskészletét

bıvítse,

elemi

tevékenységi

szinten

ismerkedjen

meg

új

mozgáselemekkel. 7. A feladatok sokféleségével, új és új feladatmegoldásokkal találkozva szerezzen személyes tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált a tanulás, váljon belsı igényévé saját képességeinek önálló fejlesztése. 8. A követelmények objektív mutatói a teljesítménypróbák. A tanulók értékelése Az iskolai testnevelés és sport eredményességének egyik fontos feltétele a tanulók teljesítményének, mozgáskultúrájuk fejlıdésének folyamatosan mérése és értékelése. Alapvetıen kétféle számonkérés és ennek megfelelıen kétféle értékelés történhet. A tanulás folyamatában arra vonatkozhat az ellenırzés (számonkérés), hogy a tanuló hol tart adott ”pillanatban” az elsajátítandó tananyag interiorizálásában. Annak megítélése, hogy a pedagógus szerint hol kellene tartania igen szubjektív. Ebben a társakkal való összevetés segíthet. A másik számonkérés az idıszakos, amelyik a tananyag feldolgozása végén aktuális. Itt már a tananyagra vonatkozó minıségi elvárások (jóság kritériumok) lehetnek az értékelés alapjai. Az elsajátítás minıségi mutatói: •

a feladatmegoldás határozott vállalása,

•

az eredményes megoldás újbóli megismétlése,

•

a siker feletti ıszinte öröm,

•

a feladatmegoldás objektív mutatói (cm, sec, ismétlési szám, minıségi pontozási érték, találat stb.).

110

Kulcskompetenciák fejlesztése

kommunikáció anyanyelven 5-6. évfolyam, 1. témakör, alaki képzés Különbözı téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban vezényszavakra kommunikáció idegen nyelven 7-8. évfolyam, 4. témakör, Atlétika: ugrások. Az ugrások nevei a tanult idegen nyelven, egyéb atlétikai sportok idegen nyelvő megnevezése matematikai 5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika Különbözı ütemő ritmikus gyakorlatok énekre, zenére természettudományos 5-6. évfolyam, 5. témakör, atlétika Dobások különbözı súlyokkal, a súly és dobott távolság összefüggéseinek megfigyelése digitális 7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok Választott labdajáték szabályainak felkutatása az interneten – önálló győjtımunka tanulni tanulási 5-6. évfolyam, 2. témakör, légzıgyakorlatok A helyes ki- és belégzés gyakorlása mozgás közben szociális 5-6. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok „kidobós” labdajáték csapatban vállalkozói kompetencia 7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok Házi feladatként egy csapatban játszható testnevelési játék kitalálása kulturális kifejezıkészség 7-8. évfolyam, 10. témakör, táncelemek Nép-, modern tánc technikai elemeinek gyakorlása ismeretlen zenére

5-6. évfolyam, 1. témakör, alaki képzés 7-8. évfolyam, 4. témakör, Atlétika: ugrások. 5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika 5-6. évfolyam, 5. témakör, atlétika 7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok 5-6. évfolyam, 2. témakör, légzıgyakorlatok 5-6. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok 7-8. évfolyam, 7. témakör, sportjátékok, labdajátékok 7-8. évfolyam, 10. témakör, táncelemek

111

Kiemelt fejlesztési feladatok

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 5-6. évfolyam, 11. témakör, úszás Magyar eredmények nemzetközi viszonylatban – megvitatás beszélgetés formájában Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5-6. évfolyam, 7. témakör, testnevelési játékok Óraszervezés: óra végi jutalomjáték eldöntése szavazással Állampolgári és jogi ismeretek 7-8. évfolyam, 9. témakör, önvédelem Beszélgetés során az önvédelem helyénvalóságának megvitatása; szituációs gyakorlatok Tanulni tanulás képessége 5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika Több ütemő összefüggı gimnasztikai gyakorlatsorok szerekkel, zenére. Oktatásszervezési kérdések 5-6. évfolyam, 13. témakör, szabadidıs sporttevékenységek Kerékpáros túra Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 7-8. évfolyam, 11. témakör, választott úszásnem Egyik végtag kiiktatásával rövid távok megtétele Gazdasági ismeretek 7-8. évfolyam, 12. témakör, higéniai ismeretek növelése A helyes testkultúra szerepe a teljesítıképességben az iskolában és a munkában – irányított beszélgetés

5-6. évfolyam, 11. témakör, úszás 5-6. évfolyam, 7. témakör, testnevelési játékok 7-8. évfolyam, 9. témakör, önvédelem 5-6. évfolyam, 2. témakör, gimnasztika 5-6. évfolyam, 13. témakör, szabadidıs sporttevékenységek 7-8. évfolyam, 11. témakör, választott úszásnem 7-8. évfolyam, 12. témakör, higéniai ismeretek növelése

112

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

III.

- Helyi tanterv

113

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok elsısorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe:


A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.




Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.




A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.

6. A tankönyvválasztás szempontjai Cél: Olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek középpontba állítják a kompetenciafejlesztést, az alapkészségek fejlesztését A tankönyvek használhatóságát, kompetenciafejlesztést lehetıvé tevı szempontok a tankönyvek kiválasztásánál: •

Segítse az ismeretek megértését, alkalmazását, a tanulást.

•

Segítse a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

•

Segítse a gondolkodási eljárások tanulását.

•

Vegye figyelembe a tanulók olvasási képességét.

•

Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.

•

Támaszkodjon a tanulók elızetes ismereteire, utaljon személyes tapasztalatokra.

113

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

114

•

Vegye figyelembe a tanulók elızetes tudását.

•

A tananyag legyen életkornak megfelelı mennyiségő.

•

Épüljön egymásra az elsajátítandó ismeretanyag.

•

Rendelkezzék megfelelı belsı tartalommal, legyen strukturált az ismeretanyag.

•

Kapcsolódjék a mindennapi élethez.

•

Legyen kapcsolata más tankönyvekkel.

•

Ne tartalmazzon hosszú körmondatokat.

•

Alkalmazza, de csak megfelelı mennyiségben a szakszavakat.

•

Kerülje az idegen szavak használatát.

•

Alkalmazzon megfelelı mennyiségben fıneveket és igéket, fordítson figyelmet azok arányára.

•

Az oldalak legyenek szemléletesek, könnyen áttekinthetık, kerülje a zsúfoltságot.

•

A képanyag mennyisége, minısége és szöveghez viszonyított aránya szolgálja az ismeret elsajátítást. Legyen figyelemfelkeltı, de nem figyelem-elterelı.

•

A képi elemekhez kapcsolódjanak vagy kapcsolhatók legyenek feladatok.

•

Legyenek benne érzelmi hatást keltı eszközök, neveljen értékekre.

•

Tankönyvcsaládok esetében a lehetı legjobban áthidalható legyen a váltás az egyes évfolyamok között.

A tankönyvek és taneszközök felülvizsgálata évente történik meg. Felelıse az igazgató, a tankönyvfelelıs és valamennyi pedagógus.

114

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

IV.

- Helyi tanterv

115

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2. A nevelık a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén –a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A lehetıségrıl a tantestület dönt. 4. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

•

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;

•

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

•

magántanuló volt.

5. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, ill., ha azt szülıje (törvényes képviselıje) írásban az iskola igazgatójától kéri.

115

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

V.

- Helyi tanterv

116

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1./ Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen, a kulcskompetenciák elsajátításának mérése érdekében a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik.

Iskolánkban az értékelés két formáját valósítjuk meg





Külsı értékelés: •

Országos kompetenciamérés

•

Beiskolázási tapasztalatok eredményeinek elemzése

•

„Versenyeredmények”

Belsı értékelés •

szakmai közösségi, munkaközösségi,

•

vezetıi,

•

szaktanári, egyéni értékelés.

Az értékelés típusai A szakmai munkaközösségek mérési anyaguk összeállítása után döntik el, ezután egységesen használják a három alaptípus adta lehetıségeket. Ezek:


a diagnosztikus értékelés – a helyzet feltárására,




formatív értékelés – információ-győjtés pl. a nevelés-oktatási folyamata közben a fejlesztés célszerő formálása ,




szummatív értékelés – a folyamat lezárásaként eredmények megállapítása.

2./ A magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból az 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatot írnak

3./ A következı elméleti jellegő tantárgyakból 5-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv


a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırzik,

116

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola




- Helyi tanterv

117

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó, témazáró dolgozatot írnak.

4./ Az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) a nem szakrendszerő oktatás keretében megvalósuló képességfejlesztı foglalkozásokon szöveges formában és a teljesítmény %-os eredményének feltüntetésével valamint érdemjeggyel is értékelünk.

5./ A

tanulók

szóbeli

kifejezıkészségének

fejlesztése

érdekében

a

nevelık

ellenırzik

a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is:


ének-zene, rajz, technika tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva;




testnevelés követelmények elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırzik;




a nevelık a tanulmányi teljesítmények és elımenetelek értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest, és ezt jelzik a tanuló teljesítményének értékelésekor.

6./

Az értékelés legyen:


személyre szóló,


fejlesztı, ösztönzı jellegő,
folyamatos,
épüljön a követelményrendszerre,
legyen a szóbeli és írásbeli értékelés arányos
tárgyszerően, jó – hibás javítás megjelölésével
félelemmentes légkörben történjen. A követelményekrıl, értékelési módokról és az egyéni elvárásokról a pedagógusok tájékoztatják az év elején ill. folyamatosan a tanulókat és a szülıket, valamint információt nyújtanak a honlapunkon.

A sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek értékelésekor minden esetben figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértıi Bizottság javaslatát, és annak figyelembe vételével történik az értékelés.

Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés történik:

117

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

118




tanítási órákon (korrigálás, megerısítés, segítség),




tanórán kívüli foglalkozásokon,




fogadóórákon,




az osztályfınök közvetíti más tanárok véleményét,




az tájékoztató füzet, napló felülvizsgálatakor minden fogadóóra elıtt,




a szervezett programok kapcsán,




tantestület elıtt (szélsıséges esetekben),




az iskola nyilvánossága elıtt.

Szöveges értékelés, írásban történik:


pedagógus dolgozatra írt véleményei,




1-3. évfolyamon és 4. évfolyam végén,




minden olyan gyermek esetében, akirıl az iskola igazgatója írásbeli határozatot hoz,




külsı felkérésre írt minısítések,




dicséretek, elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe. Az osztályfınöki dicséret vagy elmarasztalás és az ennél magasabb szintőek kerüljenek a napló „Feljegyzések” rovatába is.

Értékelés, minısítés


A tanulók szaktárgyi teljesítményét tanév közben százalékosan illetve érdemjeggyel (1-5) értékeljük az 5-8. évfolyamon.




Az 1-3. évfolyamon szövegesen és százalékosan értékelünk.




A 4. évfolyamon év közben szövegesen és százalékosan, év végén érdemjeggyel (15) értékelünk.




Az 5-8. évfolyamon félévkor és tanév végén érdemjeggyel értékelünk.




A félévi osztályzat az ellenırzı könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.




A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük.




Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma +2.




A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfınök rendszeresen ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyeket pótolja.

Az óratervben szereplı tantárgyak érdemjegyei a következık: jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az értékelés nyilvános fórumai:


iskolai versenyek, vetélkedık,

118

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv




bemutató órák,




értékelés a diákközösség elıtt,




értékelés a nevelıtestület elıtt,




szakköri, osztályproduktumok kiállítása,




értékelés iskolakapcsolatok szintjén,




az iskola honlapja,




iskolaújság, évkönyv.

119

A kiemelkedı teljesítmény elismerése





7./

A jutalmazás alapja: •

kimagasló tanulmányi eredmény,

•

jó tanulmányi eredmény, és egy vagy két tantárgyból kimagasló teljesítmény,

•

közösségért végzett munka,

•

versenyeredmények,

•

minden olyan tevékenység, eredmény, amely az iskola hírét öregbíti.

A jutalmazás formái: •

írásbeli szaktanári, osztályfınöki dicséret,

•

igazgatóhelyettesi, igazgatói dicséret,

•

nevelıtestületi dicséret

•

bizonyítványba beírt dicséret,

•

Kırösi -oklevél,

•

egyéb egyéni és csoportos jutalmak.

Fontos szerepe van a fejlesztı értékelésnek. Ez végig kíséri a tanulás folyamatát, és döntı többségében szóbeli, szöveges értékelés. Elsısorban a nevelı feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat a tanulók is.

Alkalmazzuk a Közoktatási törvény a 70. § (3) bekezdésében megfogalmazott szöveges minısítést.


kiválóan teljesített (a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes)




jól teljesített (a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja alkalmazni)




megfelelıen teljesített (a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbhaladáshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló munkára)




felzárkóztatásra szorul (a tantervi követelményekbıl a minimumot sem sajátította el, segítséggel sem képes önálló munkára)

119

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

120

A „felzárkóztatásra szorul” minısítésnél a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket. Tájékoztatni kell a szülıt, hogy milyen segítséget tud adni az iskola felzárkóztatásra (egyéni fejlesztés) és milyen segítséget kér a szülıtıl az együttmőködésben.




Az 1., 2. és 3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját a naplóban és a tájékoztató füzetben (Oktatási Minisztérium honlapján) található mondatbank felhasználásával értékeljük.




Az 1-4. évfolyamon a tanulók haladásáról havonta információt adunk a tájékoztató füzet segítségével a szülık számára.




Az 1-4. évfolyamon a tanulók munkájának értékelését a mindennapokban szóbeli vagy írásbeli véleményünkkel, pontozással, szimbólumokkal, százalékértékekkel, érdemjegyekkel is kifejezzük. Témazáró felméréseket százalékosan értékeljük, ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetekbe is bejegyezzük.




A szimbólumok jelentését, értelmezését pontosan kell ismerniük az érintett tanulóknak, ismertetni kell a szülıkkel, és értelmezésüket szerepeltetni kell a naplóban.




Az egységes intézményi gyakorlat érdekében az írásbeli témazáró dolgozatok értékelésének %-os határait a következıképpen határozzuk meg:

Bevezetı, kezdı szakaszban minden tantárgyból, alapozó és fejlesztı szakaszban a matematika tantárgy kivételével következı arányok alapján végzik a tanítók, a szaktárgyat oktató nevelı az értékelést:

Az % határok

érdemjegynek

szöveges bejegyzés KT 70. § alapján

0-40%

megfelelı Érdemjegyek

Felzárkóztatásra szorul

41-60%

(4. évfolyam II. félév, 5-8.évf.) Elégtelen (1) Elégséges (2)

61-75%

Megfelelıen teljesített

Közepes (3)

76-90%

Jól teljesített

Jó (4)

91-100%

Kiválóan teljesített

Jeles (5)

Matematika tantárgyból alapozó, fejlesztı szakaszban a következı arányok alapján végzik a szaktanárok az értékelést:

120

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola




- Helyi tanterv

% határok

Érdemjegyek

0-30%

Elégtelen (1)

31-50%

Elégséges (2)

51-75%

Közepes (3)

76-90%

Jó (4)

91-100%

Jeles (5)

121

A tanulók írásos munkáihoz (ellenırzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket főzhetünk.




A diagnosztikus értékelés eredményét személyes beszélgetés során közöljük a szülıvel (fogadóóra, egyéni beszélgetés).

A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk a tanulóról. Értékeljük, hogy milyen szinten áll a tananyag elsajátításában, miben kell fejlıdnie.

A lezáró értékelés eredményét írásban tudatjuk a szülıkkel. Tantárgyaknál az erısségek és gyengeségek értékelésével próbáljuk az összegzést elvégezni. Fontos, hogy értékelésünk segítı, ösztönzı, motiváló legyen. Úgy érezzük az értékelési módok ilyen irányú kombinációjával, hangsúlyozzuk a fejlıdés, a tanulás folyamatjellegének elfogadását, a gyermek önmagához mért fejlıdését. A követelményekhez viszonyított elımenetele is értékelésre kerül. A személyre szabott, differenciált értékelés motiváló, ösztönzı hatású a teljesítményekben.

8./

A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 1-4. évfolyamon a tanév során az osztályfınök szövegesen értékel, és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe is. Az 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, és bejegyzi a tájékoztató füzetbe. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök a szöveges értékelés/érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó

121

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

122

konferencián az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazat alapján az osztályfınök szavazata dönt. A félévi és az év végi minısítést az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a.) Példás (5) az a tanuló, aki •

a házirendet betartja,

•

tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

•

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

•

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

•

tisztelettudó,

•

társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik,

•

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

•

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

•

nincs írásbeli figyelmeztetése vagy intıje.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki •

a házirendet betartja,

•

a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

•

feladatait a tıle elvárható módon teljesíti,

•

feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

•

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

•

nincs írásbeli intıje.

c.) Változó (3) az a tanuló, aki: •

az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be,

•

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

•

feladatait nem minden esetben teljesíti,

•

elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva,

•

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

•

igazolatlanul mulasztott,

•

igazgató helyettesi figyelmeztetése van.

d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: •

a házirend elıírásait sorozatosan megsérti,

122

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

123

•

feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

•

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

•

társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

•

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

•

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

•

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki intıje vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minısítésnél az 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végégén az osztályfınök szöveges értékeléssel minısíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról az osztályozó konferencián.

Minısítés:


érdemjegy (1-5),




osztályzat a házirendben foglaltak szerint (példás, jó, változó, hanyag),




tantárgyi bukás esetén mérlegelni kell a bukás körülményeit, két vagy több elégtelen esetén a szorgalom hanyagnál jobb nem lehet.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

•

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

•

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

•

munkavégzése pontos, megbízható,

•

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

•

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

123

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

124

b.) Jó (4) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

•

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

•

a tanórákon többnyire aktív,

•

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti,

•

taneszközei tiszták, rendezettek.

c.) Változó (3) az a tanuló, akinek: •

tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl,

•

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

•

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

•

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

•

önálló

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre felügyelettel dolgozik.

d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: •

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében,

•

az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

•

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

•

feladatait többnyire nem végzi el,

•

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

•

a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

•

félévi vagy év végi osztályzata 2 vagy több tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

9./ A tanulók jutalmazása, büntetése Jutalmazás Azt a tanulót, aki

124

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

125




példamutató magatartást tanúsít, vagy




folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy




az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy




iskolai, illetve iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy




bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: •

szaktanári dicséret,

•

napközis nevelıi dicséret,

•

osztályfınöki dicséret,

•

igazgatóhelyettesi dicséret,

•

igazgatói dicséret,

•

nevelıtestületi dicséret.

Minden második elért fokozat után következik a magasabb fokozat. Mérlegelés alapján az egyes fokozatok kihagyhatók. b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén •

példamutató magatartásért,

•

kiemelkedı szorgalomért,

•

példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért, kiemelkedı tanulmányi teljesítményért dicséretben részesíthetık.

c.) Az egyes tanév végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vesznek át.

d.) Kiemelkedı közösségi munka elismerésére a DÖK és a nevelıtestület javaslata alapján évente két tanuló „Kırösi -oklevelet” és könyvjutalmat kaphat.

e.) Az

iskolai

szintő

versenyeken,

vetélkedıkön,

illetve

elıadásokon,

bemutatókon

kiemelkedıen szereplı tanulók igazgatóhelyettesi dicséretben részesülnek.

f.) Az

iskolán

kívüli

versenyeken,

vetélkedıkön,

illetve

elıadásokon,

bemutatókon

kiemelkedıen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

125

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

126

g.) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására hozni. Az iskolai dicséretek bejegyzésekor a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben el lehet térni.

Büntetés Azt a tanulót, aki


tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy




a házirend elıírásait megszegi, vagy




igazolatlanul mulaszt, vagy




bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:


szaktanári figyelmeztetés,




napközis nevelıi figyelmeztetés,




osztályfınöki figyelmeztetés,




osztályfınöki intés,




igazgatóhelyettesi figyelmeztetés,




igazgatói figyelmeztetés,




igazgatói intés,




tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

10./ Az ellenırzés A tanulók ellenırzése az iskolai élet minden területén az értékeléssel párhuzamosan azt kiegészítve jelen van. a.) Típusai:


a folyamatellenırzés,




a szakasz végén történı ellenırzés

b.) A tanulókat minden pedagógus ellenırzi: tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon

126

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

127

c.) Követelmény: az ellenırzés legyen folyamatos, tervszerő, tényszerő, objektív.

VI. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA




Az ellenırzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tőzött feladatok. Az iskolai értékelésben a közoktatási törvény által meghatározott érdemjegyeket alkalmazzuk.




Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága értelmében alkalmazhat értékelı szimbólumokat. Ezeket nem egységesítjük, nem is korlátozzuk.




Tantestületünk az értékelés rendszerességét elıtérbe helyezve szabályozza a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszáma +2. A kapott

127

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

osztályzatokból

- Helyi tanterv

(készségtantárgyak

kivételével)

128

félévente

legalább

egyet

szóbeli

megnyilvánulásra kell kapnia.





A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük •

részletes megjegyzésekkel,

•

kiegészítésekkel,

•

javaslatokkal,

•

a helyesírás osztályzattal történı minısítésével.

Ha a szaktanár tantárgyi felmérıt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli és a százalékos értékelést osztályzatra váltja át.




A fentiektıl eltérıek a közoktatási törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen értékelt tanulócsoportok és tantárgyak.




Egy-egy tananyagegység lezárásakor a szaktanár témazáró felmérıt írat a tanulókkal. Minden tanulónak minden témazárót (lehetıség szerint) meg kell írnia. A témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van.




A

tanév

végén

az

egész

éves

teljesítményt

értékeljük

a

fejlıdési

tendencia

figyelembevételével.


Egy tanítási napon az osztályközösség csak egy témazáró dolgozatot írhat, melynek idıpontját a szaktanár egy héttel elıre bejegyzi az osztálynaplóba.




A szorgalmi idıszakban kapott osztályzatokat, értékeléseket 1-3. évfolyamon a pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló jegyzi be a tájékoztató füzetbe (ellenırzı könyvbe), s miután a tanár kézjegyével érvényesítette, a szülı a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul.




Minden év november 15-ig és április 15-ig a tanulók gyenge teljesítményérıl írásban értesítjük a szülıt a tájékoztató füzeten keresztül. Ezt követıen behívásos fogadóórát, ill. szülıi értekezleteket tartunk.

Az írásbeli számonkérés fajtái:


Diagnosztikus értékelést kell végezni a tanév elején a Mérés-értékelési munkaközösség terve alapján. Így a szaktanár tudja, milyen szinten áll a tanuló, meg tudja tervezni éves munkáját, felzárkóztatási programját. A csoportbontás elvét az érintett munkaközösségek határozzák meg. (Ez nem használható fel a félévi és év végi érdemjegy kialakításánál.)




Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulói teljesítményt minıségileg és mennyiségileg is (formatív értékelés): •

Írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, győjtımunka.

•

Írásbeli munka: az órai írásbeli munka félévente történı értékelése a füzetben, munkafüzetben. Az értékelés módját a tanár határozza meg.

•

Témazáró dolgozat: kérdéseit a szaktanár állítja össze szakmai egyeztetéssel, vagy központi feladatlapot használ.

128

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola




- Helyi tanterv

129

Szummatív értékelést kell alkalmazni nagyobb tananyagegységek lezárásakor, az év végi ismétlés befejezésekor, valamint 4.,6. és 8. évfolyam befejezésekor.

Szóbeli számonkérés:


A rendszeres szóbeli számonkérés segíti a kifejezıkészség fejlıdését, a kommunikációs kulcskompetenciát, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulóknál pedig – akiknél az írásbeli kifejezés problémát okoz – biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás lehetıségét. A számonkérés során törekedni kell a megfelelı légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak (segítı kérdések). A szóbeli felelet egyenértékő az írásbeli felelettel.

129

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

- Helyi tanterv

130

VII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:


A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.




A tanulók minden tanítási órán kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgáló szóbeli és/vagy írásbeli házi feladatot.




A

feladat

kijelölése

történhet

tankönyvbıl,

munkafüzetbıl,

feladatgyőjteménybıl,

segédkönyvekbıl, lehet önálló győjtımunka.


Az otthoni felkészüléshez nyújtott segítség lehet: kérdések, órai vázlat.




Az elvégzett feladatok ellenırzése történhet egyénileg, frontálisan, szóban vagy írásban.




Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló rendszeresen nem végzi el vagy nem pótolja házi feladatait, a félévi és év végi szorgalomjegyét és tantárgyi osztályzatát e hiányosság lerontja.




Az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.




Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

130

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

VIII.

- Helyi tanterv

131

AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINİSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE

Tantervi modulként tanítjuk:


ötödik évfolyamon a tánc- és dráma;




hatodik évfolyamon a hon- és népismeret, informatika és egészségtan tantárgyakat;




hetedik évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika tantárgyat;




nyolcadik évfolyamon a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat.

A modulok értékelése a többi tantárgyhoz hasonlóan történik. Az érdemjegyek a félévi és év végi osztályzat kialakításába beszámítanak annál a tantárgynál, ahová integráltuk.

Az egészségtan (6.évf.), hon- és népismeret (6.évf.), informatika (6.évf.) és az etika (7.évf.) modul önálló tárgyként szerepel, értékelése a helyi tanterv szerint érdemjeggyel történik.

A tánc és dráma modult 5. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy részeként, a mozgókép és médiaismeret modult 8. évfolyamon a rajz tantárgy részeként integráltan oktatjuk.

Az etika tantárgyat félévkor és év végén nem értékeljük, csak „Részt vett” bejegyzéssel szerepeltetjük a tanulók dokumentumaiban.

131

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

IX.

- Helyi tanterv

132

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák.

Kötelezı mérések – kondícionális képességek:


Cooper teszt (12 perc síkfutás folyamatosan)




Felülés (kifáradásig vagy max. 4 percig)




Karhajlítás – nyújtás mellsı fekvıtámaszban (kifáradásig vagy fiúk 3 perc, lányok 1,5 perc)




Helybıl távolugrás (elugrás páros lábról – talajfogás páros lábbal)




Hasonfekvés, törzshajlítások hátra (kifáradásig vagy max. 4 percig)

Választható felmérések:


Függés hajlított karral, felsı madárfogással




Felülés (30 mp)




Nyújtott-zárt ülésben elıre nyúlás




10 x 5 méter ingafutás idıre




400/600 méter síkfutás idıre




60 méter síkfutás idıre




Négyütemő fekvıtámasz (30 mp)

Készség- képesség felmérések:


Kislabdahajítás (helybıl/nekifutásból)




Távolugrás




Magasugrás




Kötélmászás

132