Ez a díj egyben a népdal létjogosultságának, fontosságának elismerése, sikere

Gõgös Károly tollrajza

Dedinoviny

Falu~lap

pilisszentlászlói kulturális és közéleti újság

XI. évfolyam 2. szám 2013. március 22.

Szvorák Katalin Kossuth-díjat kapott A falunkban lakó Szvorák Katalin népdalénekes, előadóművész 2013. március 15-én vehette át a művészeknek adható legnagyobb kitüntetést Magyarország köztársasági elnökétől - a magyar népdal, valamint a közép-európai dallamkincs avatott, világszerte nagy népszerűségnek örvendő tolmácsolásáért, hagyományápoló, lelket építő, csodálatos hangjával a közönséget elvarázsoló művészetéért, művészetoktatói, pedagógiai tevékenységéért. Szívből gratulálunk Katinak az elismeréshez, és nagy szeretettel közöljük kedves sorait.

Szvorák Katalin: Értékmentés közben értékké nemesedünk ELSŐ GONDOLATOK A FRISS

hír hallatán álmatlan éjszakák köszöntek rám, és érzéseim megfogalmazása keserves próbálkozásokba torkollott, mert nem vagyok a szavak embere, csak az elénekelt szavaké, mely mögött ott van teljes lelkiségünk, magyarságunk. A pár éve kapott alternatív Kossuthdíjat könnyebben fogadtam, mert életutam, a pályám, a mindenkori kisebbség, a vox humána megszólaltatójaként is alternatív volt. Engem, a rivaldát, felhajtást elkerülőt, a csöndes alkotót a mostani Kossuth-díj valóban nagyon meglepett. Váratlan, kedves ajándék a Sorstól, de a nem várt ajándék mindig jobban esik az embernek, viszont nehéz teher is egyben, mert felelősséggel jár: felelősséggel népem, nemzetem, szülőföldem iránt, amiből vétettem, ahonnan a dalolás örömét, megtartó erejét, érzékenységét kaptam, felvidékiként a mindenkori kisebbségekkel való szolidaritást, kiknek lelkülete népdalaikon keresztül felcsendül közép-európás lemezsorozatomon eredeti nyelveken, de a hitet is, mely nélkül lelkem üresen visszhangozná dalainkat. Ezért is dicsérhettem a Teremtőt hét történelmi egyház énekeivel.

A

A népemből vétettem, egy apró felvidéki falu volt gyermekkorom színtere, és talán ezért olyan fontos számomra a vidék, a falu. Nem véletlen, hogy pályám során szájról-szájra terjedek, és a vidéki kis közösségek szeretete ad erőt és bizakodást. Ez a díj egyben a népdal létjogosultságának, fontosságának elismerése, sikere is. Boldogsággal tölt el az a tudat, hogy több százéves népi kultúránk, a népdal átörökítésének egyik fontos láncszeme lehetek, aki a tanításon keresztül is továbbélteti ezeréves kultúránkat. Ez a díj ajándék – elismerés a határon túli magyarságnak, és a szűkebb pátriámnak, felvidéki testvéreimnek. A díj annak a múltbéli népi kultúrának is szól, amiből a mai ember oly sokat tudna meríteni, erkölcsileg erősödni, lelkileg gazdagodni, gyógyulni. S ami nekem oly sokat adott életem során, érzelmileg erősítette a nemzetemhez való tartozást itt a Kárpát-medencében, mert Kodály szerint: „Magyarnak születni ma már nem lehet. Azt mindenkinek magának kell megszereznie” , hiszen egy nép, egy nemzet is addig él, amíg gyökereit táplálja. A fa is kiszárad, ha elvágják gyökereit.

KOSSUTH - DÍJ KAPCSÁN

Ebből a tiszta forrásból mindig újult erőt kapunk, emberséget, önismeretet. Ahol felcsendül az ének, ott megszelídül a lélek! Ott harmónia terem. S talán semmi sem tudja úgy egybefűzni, egybeforrasztani az embereket, mint a dal, az ének, a legtermészetesebb, legősibb hangszerünk, az énekhang által megszólaltatva. Azáltal, hogy a ránk bízott kincseinket őrizzük és továbbadjuk, a mi nemzedékünk is értékmentés közben értékké nemesedik, bár egyre jobban féltem kultúránk sorsát. Életünk egy ajándék a Teremtőnktől, egy lehetőség, egy nagy utazás, egy hatalmas misztikum, melyben hol felemelkedünk, hol elbukunk, hol elesünk, hol talpra állunk. A díj odaítélése után továbbra is tisztán látom az élet esendőségét, az emberi élet törékenységét, és a 103. zsoltár szerint tudatosítom, hogy valóban mily parányi porszem vagyunk a világmindenségben. „Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága: átmegy rajta a szél, és nincsen többé, és nem ismeri őt többé a helye sem.”

2 XI. évfolyam 2. szám

#KÖZÉRDEKÛ$

Falu~lap

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK VÁLTOZOTT A KOMMUNÁLIS ADÓ ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ BEFIZETÉSI HATÁRIDEJE Nem március 18-ig, hanem az adócsekket tartalmazó levél kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni a fenti adókat. A megkapott levélben még az országos szabály szerepel, de a Hivatal nem fog késedelmi pótlékot felszámítani! A Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal március közepén postázta a határozatokat, egyenlegértesítőket és csekkeket. A késedelmet több lényeges változás okozta: idén vették át a teljes pilisszentlászlói adóügyet, áttértünk a gépi postázásra, és sok még a tavalyról áthúzódó végrehajtási ügy. Természetesen az adózóknak mindebből hátrányuk nem származik. SZEMÉTSZÁLLÍTÁS HÚSVÉT HÉTFŐN ÉS PÜNKÖSD HÉTFŐN NEM LESZ Helyette április 4-én, csütörtökön viszik el a szemetet. Ugyanez a helyzet Pünkösdkor, amikor hétfő helyett május 23-án, csütörtökön fogják elvinni a háztartási hulladékot. LOMTALANÍTÁS ÁPRILIS 27-ÉN 6 ÓRAKOR LESZ A lomok kipakolásának határideje: április 26-a este. Ezután a kipakolt lomokat felbecsülik, és következő hajnalban elszállítják. Ne tessék a kirámolást a szombati tízóraira tervezni, mert nagyon korán jönnek! (A lomtalanítók a szemétszállítás útvonalán, ezen kívül az Erdőalja, Ibolya és Gerle utcában is végigmennek.) A VADKÁRBECSLÉS RENDJE VÁLTOZOTT Ezentúl közvetlenül az Erdészet becsüli fel és fizeti a vadkárt, akkor lesz belőle közigazgatási eljárás, ha a felek nem tudtak megegyezni. Vadkárbejelentéssel lehet fordulni közvetlenül a szentendrei erdészethez (Liebhardt István, telefon: (26) 311 903, email: [email protected]), de az Önkormányzatnál is nagyon szívesen felveszünk jegyzőkönyvet, és elküldjük, tehát forduljanak bizalommal kollégáimhoz! SOK A KÓBORLÓ KUTYA A FALUBAN Kollégáim azoknak a gazdáknak, akiknek a közvélemény szerint állandóan kint van a kutyája, célzott figyelmeztetéseket hordtak szét. Feljelentettünk már olyan gazdát, akinek kutyája megkapott vagy támadott embert. A szabálysértési büntetés sokba kerülhet, tárgyalásra kell járni! Ugyanakkor áprilisban számítani lehet a sintér látogatására is. Kérem, hogy a kutyaproblémákat helyben, és NE Szentendrén jelentsék be! Szentlászlói lakosok hívására nem jön ki a sintér, mivel elsődleges célunk nem a kutyák, hanem gazdáik „megbüntetése”, a gyepmester feladata a gazdátlan, és nem a házias, de felelőtlen gazdák által kóborolni hagyott kutyák összeszedése. Az utcán lévő kutyát kérem fényképezzék le, és a pontos helyszínnel, időponttal együtt jelentsék be a községházán! Fénykép nélküli bejelentést is szívesen fogadunk, de akkor bizonyítási nehézségek adódhatnak. KÉRJÜK A KUTYATULAJDONOSOKAT, TARTSÁK KERÍTÉSEN BELÜL KUTYÁIKAT, A KÓBORLÓ KUTYA SOKBA KERÜLHET! NAGY ESŐZÉSEK VÁRHATÓK, MINDENKI TAKARÍTSA KI AZ ÁRKOT MAGA ELŐTT! Mindenkinek kötelessége az ingatlana előtti árkot tisztán és jó karban tartani. Ez azt is jelenti, hogy a feltöltődő árkot meg kell ásni, aljáról a gazt eltávolítani. Az ingatlanokról TILOS közterületre vezetni a vizet ott, ahol árok van. Kéretik megoldani, hogy a kocsibejáróról ne az utcára folyjon a víz, hanem az út menti árokba! Kollégáim az árkok állapotát ellenőrizni fogják. Folytatás az 6. oldalon.

NYITVATARTÁSOK, ÜGYFÉLFOGADÁSOK Pilisszentlászló Község Önkormányzata Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal 2013.03.31. Kedves Szentlászlóiak! Az új információk alapján frissítettük tájékoztatónkat. Az ügyintézés segítésére szeretnénk megosztani Önökkel azt, hogy leggyakoribb ügyeinkben jelenleg kihez lehet fordulni. További segítséggel szívesen állunk rendelkezésére: Telefon: 06 26 338 782 dr. Illés György Petkóné Pintér Mónika polgármester ügyfélkapcsolati munkatárs 1. Nyitvatartási idő Pilisszentlászlón (telefon: 06 26 338 782): Hétfő 8 – 12 Kedd 13 – 17.30 Szerda 8 – 16 Csütörtök 8 – 12 Péntek 8 – 12 2. Ügyfélfogadás hatósági ügyekben: Hétfő 13 – 17 Szentendre, Városház tér 3. sz. alatt Kedd 14 – 17 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1. Szerda 8 – 12 é s 13 – 16 Szentendre, Városház tér 3. sz. alatt Péntek 8 – 12 Szentendre, Városház tér 3. sz. alatt Családsegítő munkatárs Szerda 10 – 14 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1. sz. Gyermekjóléti munkatárs Csütörtök 10 – 12 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1. sz. dr. Illés György polgármester a 06 30 964 2732 sz. telefonszámon érhető el. 3. Iratbeadás Szentendrén postai úton: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal 2000 Szentendre, Pf. 54. 4. Iratbeadás Szentendrén személyesen: Ügyfélszolgálat: 2000 Szentendre, Duna-korzó 18. I. emelet 113. Telefon: 06 26 300 407 Nyitvatartási idő: Hétfő 8 –20 , Kedd 8 – 16, Szerda 8 – 16, Csütörtök 8 – 16, Péntek 8 – 12 5. Egyes elérhetőségek a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatalban (2000 Szentendre, Városház tér 3. sz. alatt) Központi telefonszám: 26 503 300 földszint 5., 6.,7. ajtó Adóügyek: Kommunális adó 06 26 503 333, Iparűzési adó 06 26 503 302 Gépjárműadó 06 26 503 326 06 26 503 317 földszint 12. ajtó Segély ügyek: 06 26 503 316 II. emelet Építéshatóság: földszint 4. ajtó Anyakönyvi ügyek: 06 26 503 384 06 26 503 381 földszint 4. ajtó Hagyatéki ügyek: Egyéb hatósági ügyek: 06 26 503 315 földszint 8. ajtó (telepengedély, üzlet működési engedély stb.) 06 26 503 356 földszint, folyosó vége Pénzügyek: A Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Vezetője: dr. Molnár Ildikó jegyző, Helyettese: dr. Gerendás Gábor aljegyző Jegyzői titkárság 06 26 503 365 I. emelet A Járási Hivatal Szentendre 2000 Szentendre, Dózsa György út 8. (A Rendőrség melletti épület, a volt Tiszti-klub) Ügyfélfogadás Pilisszentlászlón minden hónap első kedd 14-17 Építési ellenőrök 501 916 – 501 919 Szociális iroda 501 94 és 501 924 Katasztrófavédelem 501 921 Szabálysértési Iroda 312 413 / 113 mellék (Ők a Földhivatalban vannak, Dunakanyar krt. 1.) Gyámhivatal 06 20 278 4793 (költözés alatt, telefonon érdeklődni) Földhivatal 312 331 (Dunakanyar krt. 1.) Népegészségügyi Intézet 310 149 (volt KÖJÁL, a szentendrei Városházán) Munkaügyi Központ 310 300 (Szabadkai u. 9). A Járási Hivatalhoz tartozó Okmányiroda: 2000 Szentendre, Városház tér 4. Időpont foglalás telefonon: 06 26 503 368 Nyitva minden munkanap 8-20 óráig

Dedinoviny

#PORTRÉ$

2013. március 22. 3

Mi még tudtunk mindenhova gyalog járni HÚSVÉT KÖZELEDTÉVEL OLYAN IDŐSEBB SZENTLÁSZLÓIVAL BESZÉLGETTEM, AKI EMLÉKSZIK MÉG A FALU RÉGI ÉLETÉRE, A MÁRA SZINTE ELFELEDETT SZOKÁSOKRA, HAGYOMÁNYOKRA. KOMENDA MIHÁLYNÉ RÓZÁHOZ VRHOVINA JÓZSEFNÉ ROZI KALAUZOLT EL A BÉKE UTCA ELEJI KISHÁZBA: – 1940. augusztus 30-án születtem itt a faluban. Édesapám, Vrhovina Lajos és édesanyám, Dombai Anna nagyon szorgalmas emberek voltak. Az öt testvér közül én vagyok a legfiatalabb, három bátyám és egy nővérem volt. Engem mindenki Rózának ismer a faluban, pedig hivatalosan Mária vagyok. Mikor megszülettem, édesapám elment beíratni engem a könyvbe. Mikor hazajött, édesanyám kérdezte, hogy aztán milyen nevet diktált be: hát hogy Mária... Anyám erre mondja, hogy az nem jó, hiszen ma Róza-nap van! Régi szokás volt a faluban, hogy a névnapok után nevezték el a gyerekeket. Akkoriban mi, szentlászlóiak a földből, szántásból-vetésből éltünk, nem volt sem gyár, sem nyugdíj, semmi. A férfiak fát is vágtak hosszú kézi fűrésszel, ezt szlovákul ‘riba’-nak nevezték, aztán vitték elcserélni. Nekünk is volt földünk az Obora (Honvéd utca) meg a Hosszú-földek felé is. De a háború alatt nagyon szegények voltunk, elvitték az állatokat, nem tudtunk szántani. Emlékszem, édesanyám hetven deka marhahúsból főzött leveskét, a levét ebédre megettük, a húst elrakta estére. Amelyik gyerek nem jött haza időre, annak nem jutott vacsora! A háború után aztán elkezdett kicsit jobban menni. Volt mozi, meg színházi előadások az iskolában. Az idősebb szentlászlóiak adták elő a darabokat: Petkóné Emi néni, Petkó Lajos bácsi. El kéne indulni, meg ké házasodni, de még az a kérdés, kit kéne elvenni? – ez volt akkoriban az egyik nagy sláger. – Mit termeltek régen a szentlászlói földeken? – A határban inkább búzát, kukoricát, krumplit. Volt, akinek szőlője volt. A kertekben meg zöldséget, mindent, ami kellett. A Honvéd utca vége felé volt a Káposztás, úgy nevezték ezt a részt: az ottani földeket az árokból locsolták. De hát akkor még olyan volt a víz is benne, hogy lehetett! Szeren-

csés volt, akinek a patak közelében volt a földje. Az állatok trágyáját kihordták a földekre, szétszórták, majd lovakkal, ökrökkel, tehenekkel beszántották. Amikor elkezdtek épülni a gyárak, meg téeszeket is csináltak, ak-

kor a fiatalok kezdtek eljárni a faluból dolgozni. Tótfalun paradicsomot, paprikát termeltek, Izbégen meg gyümölcsös volt. Az jobban megérte, pénzt adtak érte. Pedig akkor még gyalog jártak le az emberek Szentendrére. A Kossuth Lajos utcán ment fel a kereszt felé a köves út, azon járlak le a piacra is hecsedlilekvárt, tejet eladni. Az erdőn keresztül. Mi még tudtunk mindenhova gyalog járni! – Más helyekre is jártak a falubeliek? – Persze. Szentkeresztre is gyalog mentek. Oda zarándokútra is, mikor búcsú volt. Az én férjem pilisszántói volt, ő is gyalog jött át. A nénikéje pásztor volt Szentlászlón, hozzá átjárt, hát mi így ismerkedtünk meg. 1957. január 1-jén mentem férjem, engedélyt is kellett kérni az esküvőhöz, mert még nem voltam tizennyolc éves. A férjem is csak tizenkilenc volt, de hát istenem, ilyen a szerelem! Egymás közt szlovákul is, magyarul is beszéltünk. Nagyon jól megvoltunk, de ha kicsit mégis összezörrentünk, akkor mindig csak szlovákul beszéltünk... Először Szántóra költöztünk, aztán végül a férjem Solymáron kapott állást gépkocsivezetőként, és odaköltöztünk. Én is ott dolgoztam

Solymáron a faipari vállalatnál. Bizony, huszonhárom évig nehéz fizikai munkát végeztem, és nem csak én: a kollégáim közt nagyon sok nő volt. Túlóráztam is, normára dolgoztam, mert hát kellett a pénz. Ajtókat, ablakokat, parkettákat, bútorokat csináltunk. Szerettem, jó volt a kollektíva. Nekünk a férjemmel nem segített senki anyagilag, csak annyi volt, amenynyit a két kezünkkel megkerestünk. Mindig egy kicsit gyarapodtunk, autót is vettünk, aztán sokat jártunk ki a nővéremhez, aki a kitelepüléskor kiköltözött Szlovákiába, Nagysallóra. 96-ban aztán meghalt a férjem, egyedül maradtam, és akkor mondta a Rozi, hogy költözzek hozzájuk a kisházba. Sokat segítenek, naponta rám néznek, főleg Rozi, meg ha tudnak, a lányok is, Petra és Anett. De én ellátom magam, megfőzök, és még a misére is elmegyek, mikor nem fáj annyira a lábam. – Milyen volt a Húsvét ünnepe fiatalkorában? – Alig vártuk, hogy jöjjön a Húsvét! Akkoriban még nem vasárnap, hanem nagyszombaton volt körmenet, az egész falu népe ment a templom körül. Nagypénteken meg hajnalban kimentünk a Kálváriára imádkozni, útközben voltak itatóvályúk, abban szokás volt megmosni a kezünket-arcunkat. Édesanyám mondta, hogy ha találkozunk valakivel, ne szóljak hozzá: imádkozni kellett végig az úton. Vasárnap nagymise volt, húsvét hétfőn meg vártuk a fiúkat a piros tojással. Ki szódával, ki kölnivel vagy csak szagos-szappanos vízzel locsolt, meg persze fontak šibi-ribit, vesszőkorbácsot is. Itt az volt a szokás, hogy húsvétkor is bejglit sütöttünk. Nagypénteken rántás nélküli bablevest meg mákos gubát ettünk, a körmenet után meg sonkalében főzött savanyúkáposzta-levest. A régi ünnepek nagyon szépek voltak, nagy kár, hogy mostanra alig maradt a régi hagyományokból valami. VARGA DIÁNA

4 XI. évfolyam 2. szám

#ZÖLDÚT$

Falu~lap

PILISI ZÖLDÚT A BÜKKÖS VÖLGYÉN ÁT

PILISSZENTLÁSZLÓRÓL PILISSZENTKERESZTRE

Találkozó: 2013. március 30-án, szombaton 9.45 órakor Pilisszentlászló, Szabadság tér, a Pilisi Zöldút táblánál

A túra a Pilisi Zöldút Egyesület és a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat közös szervezése

Kedves Túratársak!

Március utolsó szombatján ismét útra kelünk, hogy folytassuk közös kirándulásaink sorát. Eddigi leghosszabb túránkon Pilisszentlászlóról, a Bükkös-patak völgyén át jutunk el Pilisszentkeresztre, ahol a Pilisi Szlovákok Központjában némi meleg ital és egy kis harapnivaló vár ránk.

Gyere: bármivel, ami nem berreg és nem füstöl! (Ha nem a bakancsos megoldást vagy nem a megadott túraútvonalat választod, kérlek, jelezd az alábbi elérhetőségeken, hogy egyeztessük a nyomvonalakat és a találkozási pontokat!)

Hozz: bármit, ami finom, és szívesen megosztanád másokkal is!

Útvonal: Úgy tervezzük, hogy Pilisszentlászló főteréről a Kopanyicát megkerülve a festői Sikárosi-medencébe ereszkedünk, majd a Bükkös-patak folyását egy darabon követve a Kopasz-hegy lábánál érünk be Pilisszentkeresztre, ahol a Pilisi Szlovákok Központjában (Dobogókői út 16.) már várnak ránk. Előre láthatóan az országos kék, a piros és sárga sáv, valamint a sárga kereszt turistautakat követjük, de ez még változhat. Az út teljes hossza 10-12 kilométer. Az útvonal turistautak.hu által ajánlott vázlatát itt találjátok: goo.gl/maps/z35Zv. Logisztika: Szentendre, autóbuszállomásról 9:05-kor indul busz, és 9:35-re ér föl Pilisszentlászló, községházához (végállomás). A busz érkezése után 10 perccel indulunk. Autóval késve érkezők a Sikárosi út felé (Kis Rigó étterem) rövidíthetnek, ott 10 óra magasságában fogunk áthaladni.

Visszafelé a Pilisszentkereszt, pilisszántói elágazás megállóban lehet felszállni az óránként, minden óra 12 perckor induló buszra, amely óra 35-re ér le Pomáz, autóbusz-állomásra. Onnan Budapest felé óra 40-kor, Szentendrére pedig óra 50-kor indul HÉV. Pilisszentlászlóiak számára fontos tudnivaló, hogy az 50-es HÉV 57-re ér a szentendrei végállomásra, így eléri az autóbuszállomásról óra 05-kor induló szentlászlói buszt. Kapcsolat: Sepsei Gergely – 30/856-5414, [email protected] Tusák József – 30/209-3302

A PILISI ZÖLDÚTON EGYMÁSRA TALÁLNAK A MA MÉG ELSZIGETELT PILISI FALVAK KÖZÖSSÉGEI. RAJTUK, RAJTUNK MÚLIK, HOGY MERRE VEZET A ZÖLDÚT A JÖVŐBE. Az esemény megtalálható a facebook.com/events/442166622527748 linken. Kérünk, hogy oszd meg, csatlakozz, hívd meg rá barátaidat, írjál hozzá bejegyzést, hogy minél többen találkozzunk a zöldúton!

MOZGASSUK MEG A PILIS VIDÉKÉT!

Dedinoviny

#HÁZUNK TÁJA$

2013. március 22. 5

Az önellátás a határunkban önámítás A Falu-lap előző számának vezércikkével kapcsolatban szeretném tájékoztatásul közölni a tisztelt Olvasókkal, hogy nem lusta a szentlászlói ember! A körülmények olyanok, amelyek nem teszik lehetővé a határban való termesztést. Gyermekkorom óta nyaranként a határban dolgoztunk, és még pár éve is folyamatosan teszek kísérletet a földjeim hasznosításáért, de mindig akadtak problémák, hol a vadakkal, hol az emberekkel. A parlagon hagyott szántóföldek sajnos már 40 éve nem kaptak szerves trágyát, továbbá a földek 90%-a legalább 10 kézben van, ezért a megművelés mindenkire várna, de nincs közös és igazságos alternatíva. Aki földet művel, az tudja, hogy ősszel mélyszántást kell végrehajtani, tavasszal újra kell rotálni, ami jelen időnkben súlyos 10 000 Ft-ra rúg, ha netán sikerül valami munkagépet fölcsalni hozzánk a falunkba, majd a megfelelő terményt be kell ültetni, melyet locsolni kell, a gaztól megszabadítani, a terményt megőrizni a vadaktól, emberektől, időjárástól, hol a nap égeti ki, hol az eső mossa el. Természetesen a földterületet be kell gondosan keríteni, ami nem kis összeg, valamint jelen pillanatban engedélyköteles, mivel a vadak vonulási útját nem akadályozhatja. Régen lovasekékkel 10 cm mélyen szántottak, mert nagyon vékony a termőföldréteg, alatta viszont sárga agyagréteg van, mely ha gépi szántású, akkor mi-

nimum 20 cm, és az már felhozza a felszínre az agyagréteget, mely gyakorlatilag nem alkalmas csak agyagtéglának. Számos olyan tényező, amely befolyásolja a művelést: – vad (kerítéssel való védekezés lehetetlen, mert vagy szétszedik a vadak, vagy ellopják az emberek) – madarak (rengeteg madár van, mely eloszlott az egész határban a gyümölcsfákon, most mivel már nincs a határban gyümölcsös, ezért a kis megművelt területre szállnak, és tönkreteszik ) – állandó tüzek a határban, „hiába kaszálsz, vagy ültetsz – leég” – a terményeket folyamatosan lopják, több esetet is sikerült megakadályozni, de ez is jelen lévő, élő akadály – mint őstermelő még adóznod is kell érte – volt rengeteg málna, csak minimális összegért vették át, nem érte meg 40Ft/kg-ért naphosszakat a tűző napon dolgozni érte – nem beszélve a természeti hatásokról, melyek nagyban befolyásolják még a növénytermesztést, pl. szárazság, mely ellen a locsolási megoldás kiépítése lehetetlen. Álmodoznunk azért szabad, de mindenesetre az igyekezet, a szorgalom kevés ahhoz, hogy itt újból virágzó termőföldek legyenek, mint 20-25 évvel ezelőtt, amikor minden „talpalatnyi” föld meg volt művelve! ID. PETKÓ GÁBOR

Irány a kert! MAGBÖRZE ÉS FILMKLUB A NOÉ 2.0 SZERVEZÉSÉBEN Március 8-án sok kedves ember örült az apró magocskáknak a szentendrei Egy Jó Helyen megtartott rendezvényünkön. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk mindazoknak, akiket érdekelnek a saját termesztésű, egészséges élelmiszerek, és szeretnének tapasztalatokat gyűjteni vagy megosztani.

A magbörzére betérőket zöldség- és virágmagokkal megrakott asztal fogadta. Csak paradicsommagból legalább tizenöt félét gyűjthettünk be, persze ki-ki csak néhányat, otthoni kipróbálásra. Akit pedig a szakirodalom érdekelt, a könyvek között is bőven talált választékot. A pincehelyiségben dokumentumfilmeket vetítettünk a közösségi kertészkedés, a termelői piacok, a permakultúra és az akvapónia témáiról. A játéksarokban öröm volt látni az elmélyült munkát, ahogy a gyerekek – kartonpapírra színes magokat ragasztva – sorra készítették a „magmandalákat”. Szentendrén és Pilisszentlászlón tervezett közösségi kertjeinkről is beszélgethettünk.

A magbörzét megelőző héten, a P’Art Moziban tartott filmklubunkon is hasonló témákkal foglalkoztunk. Dokumentumfilmeket mutattunk be a nagyüzemi élelmiszer-termesztés alternatíváiról, majd meghívott szakértő vendégeinkkel beszélgettünk. A Noé 2.0 kezdeményezőcsoportot olyan pilisszentlászlói és szentendrei emberek alkotják, akik – a nemzetközi Átalakulás (Transition) hálózat módszertanát megismerve – azon munkálkodnak, hogyan tudnák a környezetükben meglévő tudást és kreativitást mozgósítani helyi közösségeink megerősítéséért. A magbörzéről és a Noé 2.0 céljairól rövid képriport is készült, mely a youtube.com/user/Noe2pont0 csatornán tekinthető meg. A csoport tevékenysége a Facebook-on is követhető: facebook.com/Noe2pont0. Áprilisra palántabörzével készülünk, melyre mindenkit szeretettel várunk! VARGA DIÁNA [email protected]

6

XI. évfolyam 2. szám

#KÖZÉRDEKÛ$

Folytatás a 2. oldalról

HA NEM ÉG A VILLANY Közkeletű tévedés falunkban, hogy a rossz közvilágítási lámpákat csak az önkormányzatok jelenthetik be. Képzeljék el mindezt Szentendrén… Kérem, segítsük egymást, jelentsük be az ELMŰ-nek a 06 40 38 39 40–es telefonszámon. A házszámot és a villanyoszlopon lévő számot kell csak bemondani, illetve azt, hogy teljesen sötét az égő, vagy csak pislákol. Minél TÖBBEN bejelentik, annál előbb jönnek javítani. Természetesen a községházáról is betelefonálunk, de az csak egy bejelentés… Ne várjunk napokat a bejelentéssel, hogy majd csak megjavítják! Teljes felülvizsgálat egy évben kétszer történik, és miért bosszankodjunk hetekig. Az is előfordulhat, mint a Béke utcánál, hogy zárlat miatt napokig keresik a hibát a szerelők, essünk túl a javításon mielőbb!

Falu~lap

SZÉKELY ZÁSZLÓ A KÖZSÉGHÁZÁN A képviselőtestület nagyon bölcsen úgy döntött, hogy ne mi innen Magyarországról találjuk ki, mi a jó az erdélyieknek. Ennek alapján megkérdeztük székelyföldi testvértelepülésünk, Nyárádszentlászló önkormányzatát, akik örömmel vették a szolidaritást. Ennek alapján a február 26-i képviselőtestületi ülés után ünnepélyesen felhelyeztük a zászlót. Köszönet Ugray Ákosnénak a kezdeményezésért, és Ábel Ferencnek a zászló felhelyezésében nyújtott közreműködésért! ÓVODAI ÉTKEZÉS – DÍJEMELÉS ELHALASZTVA A képviselőtestület nem kívánja teljes egészében áthárítani az élelmiszer-áremelkedést az óvodás szülőkre. Ennek alapján később fogja áttekinteni az étkezési díjakat, az óvodásoknak most nem változik az összeg.

SZEMÉTSZÁLLÍTÁS CSAK MATRICÁVAL! Csak akkor viszik el a kukából a szemetet, ha rajta van a matrica, amely a szemétdíj befizetését igazolja. A matrica a kuka nagyságának megfelelő. Eseti sok szemét esetén a Béke utcai boltban kapható előrefizetett zöld VSZ Zrt. feliratú szemeteszsák, abból is elviszik a szemetet, de bármilyen zacskóból nem!

TAKARÉKOSKODÁS A BÉREKEN Tavasztól 4 személy 6 órás közmunkás foglalkoztatására ad pénzt az állam. Megpróbáljuk a feladatainkat a meglévő emberekkel megoldani, ez a munka átszervezését igényli. Érinti az ügyfélfogadási rendet is, az aktuális módosításokat az újsághoz mellékeljük. Továbbra is minden nap van ügyfélfogadás a Községházán.

A FEBRUÁR 11-I ÉS FEBRUÁR 26-I KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSEN TÖRTÉNT Székely zászló kihelyezéséről döntöttünk. Elfogadtuk az Önkormányzat 2013. évi költségvetését, erről az újság következő számában részletesen írunk. Döntöttünk a képviselőtestület 2013. évi munkatervének elfogadásáról és a közbeszerzési tervről. Vagyonrendeletünket módosítottuk, szervezeti és működési szabályzatunkat pedig újraalkottuk. Döntöttünk a 2013. évi óvodai felvételi rendről és a Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosításáról. Módosítottuk az óvodai ebédet hozó vállalkozó szerződését (benzinár és nyersanyagköltség miatti díjemelés), felállítottuk a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottságot. Elhatároztuk, picit kiigazítjuk rendezési tervünket (cél: a falu belső részein ne tiltsuk 25 méternél hosszabb épületek építését). Az elfogadott határozatok, rendeletek és a jegyzőkönyvek a település honlapján olvashatóak.

PILISI SZLOVÁKOK ZARÁNDOKLÁSA A PILIS HEGYÉRE A hagyományos rendezvény idén május 4-én lesz. A részletekről előtte plakáton és a honlapunkon lehet tájékozódni. VADVIRÁG „NAPKÖZIOTTHONOS” ÓVODA BEIRATKOZÁS 2013. ÁPRILIS 22-23-ÁN A részletek honlapunkon és az óvodában, vagy hívják az óvoda telefonszámát: 06 26/538 018. ÁLLAMI ISKOLAI BEIRATKOZÁS 2013. ÁPRILIS 8-9-ÉN 8 ÉS 18 ÓRA KÖZÖTT A szentendrei volt önkormányzati iskolákba iratkozhatnak be a pilisszentlászlói lakosok. Érdemes első nap délelőtt a kiszemelt iskolába menni, mert ha betelik a létszám, akkor csak egy másik oktatási intézményben lesz hely. Részletek a honlapunkon és a községházi tájékoztatón. Összeállította: DR. ILLÉS GYÖRGY POLGÁRMESTER

Koncz János emlékérme A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének Elnöksége, a Szövetség érdekében, az egyesületeiben, elnökként végzett kiemelkedő munkája elismeréséül, a BEOSZ alapításának 23. évfordulója alkalmából Koncz János nyugalmazott ezredes úr részére a 72. számú BEOSZ emlékérmet adományozta .

Ingyenes családterápia Családi konfliktusokkal küzdenek? Csalódás, féltékenység keseríti a mindennapjaikat? Aggódnak azon, hogy a gyermekek hogyan vészelik át a feszült időszakokat? Munkahely elvesztése miatt a családtagok viselkedése megváltozott? „Kihűlt a családi tűzhely?” Szeretné megérteni, mi történik Önökkel? Keressünk együtt megoldást! Várjuk Önöket! Dunakanyari Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Személyes jelentkezés: 2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. Telefon: (26) 400 172 vagy (20) 278 3734

SZENTLÁSZLÓ APRÓBAN Két gyermekemmel keresek májustól aprócska albérletet Pilisszentlászlón. Sajnos pénzt fizetni nem tudok érte, de szívesen ledolgozom az árát. (Takarítás, gyerekvigyázás, kertészkedés, betegápolás formájában.) Köszönettel: Gyurkovich Krisztina (20) 941 12 99 Fiatal pár albérletet keres csendes, fényes, fűthető helyen a nyári hónapokra (kb. április-szeptember) megfizethető áron. Tel.: (7o) 535 67 61, Mail: [email protected]

Baba-mama csoport a Waldorf- vodÆban

HØtf nkØnt dØlutÆn 16 Øs 18 ra k z tt -szerete juk a 2-3 Øves gyerekeket Øs sz leiket vodÆnk k z s jÆtØkokon, tevØkenysØgeken kereszt - l meg pasztalhatjÆk a Waldorf- voda ØletØt, szokÆsai TovÆbbi informÆci : FÆbri Ildik baba-mama csoport vezet, (36) 20 222 6420

GyermekfelvØtel a Csimota Ringat Waldorf vodÆban

A 2013-2014-es tanØvre szeretettel vÆrjuk - œj c dok jelentkezØsØt vodÆnk vegyes Øletkorœ - csop jÆba. Az Ørdekl d ket a (26) 338 145 Øs a (36) 08 52-es telefonszÆmon, illetve szemØlyesen az dÆban, 13 ra utÆn vÆrjuk. MayernØ TakÆcs Katalin vodavezet

Dedinoviny

#SZLOVÁKSÁG$

2013. március 22. 7

DÉZSMA Mikor Magyarországon megerősödött a keresztény hit, az uralkodó rétegek, akik jólétben akartak élni, kényelembe helyezkedtek, és sok foglyot tartottak. Nem engedték szabadon őket, ahogy azt a pápa elrendelte… (Magyar krónikás: Kézai Simon) Örökös égbolt, végtelen erdők a völgyekben, itt-ott település vagy magányosság. Egy ilyen magányosságban élt Szebedrag. Termelte ki a környékbeli erdőkben a tuskót, szántott, vetette a gabonát, sarlózott, csépelt – ahogyan előtte az édesapja, nagyapja és dédapja. Elfelejtettként éltek Szebedragék a Cigelka patak völgyében. A rossz még rosszabbal találkozott. Nos, egyszer csak kitavaszodott, és eljött az a nyár, amikor az elvetett gabona nem a szokás szerinti két-háromszorosát adta, de a hétszeresét. Azon a nyáron a kalásznak olyan szemei voltak, akár a cseresznyemag. Az állatok is gömbölyödtek. A vadakat sem támadta meg alattomos betegség. Mikor Szebedragnak sikerült kiszednie három erdei méhkaptárból a mézet, édes mosoly áradt szét az arcán: még soha nem volt annyira felkészülve a télre, mint most. Akkor – a semmiből – odaüget lovon valami cudar, hoszszú lábakkal, szárnyas vörös köpennyel beburkolva, és megszólal: – Add ki a részemet a termésből! – Ki vagy te – csodálkozott Szebedrag -, hogy ilyen szégyenletes dolgot merészelsz kérni? – A király nekem ajándékozta ezt a vidéket, ura vagyok itt minden völgynek, víznek és erdőnek. – Ha ura vagy ennek a vidéknek, úgy élvezd, termeld a tuskókat, szántsál, vessél, és lesz elég gabonád. – Nekem nem kell szántanom. Az a te feladatod, a te munkád. Annak hozadékát kell megosztanod velem. – Muszáj? Azt meg miért?! Talán hoztál nekem legalább vizet, mikor a nagy forróságban majdnem összeestem a szomjúságtól, miközben az erdőben termeltem kifelé a tuskókat? Talán adtál enni, mikor szántottam és vetettem? Vagy a csepülésnél legalább egyszer kezembe adtad a csepülni való kévét? – Amíg te dolgoztál, én védelmeztelek az ellenségtől – mondta az úr. – Most is biztosítom neked a békés munkát. Ne feledd, hogy a föld, aminek termését szeded, az enyém. – Hogyan lehet a tiéd, mikor azt az édesapám, a nagyapám és az ükapám szántotta. – Már megmondtam: nekem osztotta a király. – És az ki? – A legnagyobb úr az egész országban. Hozzá tartozik minden. – Az lehet. Az én birtokomon kívül, amit az édesapámtól örököltem, ő az édesapjától, és így volt ez emberemlékezeten túl, ahogy mondtam. – Az nem jelent semmit. Jelenleg én vagyok ura ezeknek a földeknek! Te behódolsz és megalázkodsz, vagy... Az úr kirántotta kardját. Szebedrag megmarkolta hosszú nyelű baltáját.

– Én a medve és a gonosz ember elől is megvédem az enyémet. Az úr csettintett ujjaival. Előrohantak emberei. Az egyik hurkot dobott Szebedrag nyakába, a másik kiütötte kezéből a baltát, harmadik kopjájának hegyét támasztotta a torkának. A többiek odaugrottak a gabonakévékből rakott kazalhoz, és elkezdték kocsikra rakodni azokat. Az úr lovagló ostorával arcul csapta Szebedragot, és kijelentette: – Jegyezd meg, hogy minden kilencedik kéve az enyém. Te meg ezt minden évben ebben az időben fogod megadni nekem. Ehhez még minden évben minden második borjúdat és egy korsó mézet, két libát és három bárányt és egy rakás, vagyis hatvan tojást. Ezeket mindig az első deres napok előtt adod. Amennyiben nem, vörös kakast küldök a házadra, hogy miután leégett a lakhelyed, mint házatlan nyomorultat elzavarjalak. – De ez borzalmas! Igazságtalan! – Ne mondd nekem – vicsorgott az úr, – hogy a régi időkben a régi rend szerint semmit nem fizettél, semmit nem kellett leadnod. Szebedrag lehajtotta fejét. Ez igaz volt – mindig akadt valami úr. Üknagyapja állítólag megélte a kegyetlen Szvatopluk fejedelmet. Ő azoknak az embereknek, akik nem akarták fizetni a kivetett szolgáltatást, elevenen lenyúzatta a bőrüket. Még csak az hiányozna nekem... Behódolt az úr akaratának, és megadta a kívánt adókat. FRANYÓ RUDOLF (Folytatása következik.)

Šibi, ribi, mastné ryby, kus koláča od korbáča a vajíčka do košíčka. Tetička, tetička, dajte maľované vajíčka! Šibi, ribi, mastné ryby, dávaj vajcia, vykrúcaj sa! Ak mi nedáš dve vajíčka, daj mi aspoň makovníčka. Ešte k tomu groš, aby bolo dosť. Šibi, šibi, šibáky, išli ujec na raky. Raky štípu, pichá jež, naše prúty musia tiež!




Minden Kedves Olvasónknak Boldog Húsvéti Ünnepeket Kívánunk! A Falu-lap szerkesztősége

Všetkým Našim Ćitatel’om Prajeme Radosté Prežitie Vel’konočných Sviatkov! Redakcia Dedinovin

8

#HÁT-LAP$

Dedinoviny

2013. február 22.

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait Kellár F. János Immánuel

Csevej című művészeti-kulturális-értékobjektív-karitatív beszélgetős estjére. Vendégünk:

Szvorák Katalin Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népdalénekes Helyszín: Pest Megyei Könyvtár 2000 Szentendre Pátriárka u. 7. Időpont: 2013. március 26. kedd, 19 óra Az est helyszínét a Pest Megyei Könyvtár biztosította számunkra. Köszönjük!

A belépés díjtalan!

Nagy örömmel tudatjuk, hogy 2012. november 25-én megszületett szemünk fénye: Hornyák Liliána, 2980 grammal és 51 cm-rel.

Hornyák Zoltán és Hornyákné Gaján Boglárka

SZŐNYEGREJTÉLY Gulyás Judit kiállításának megnyitója Gulyás Judit textilművész Szőnyegrejtély című kiállítása nyílt meg a A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Békásmegyeri Könyvtárában 2013. február 7-én. A kiállítást Staszkiv Milán designer-hallgató nyitotta meg, fuvolán közreműködtek a Kékvölgy Waldorf Iskola diákjai, Farkas Eszter és Rédey-Webb Róza, akik remek előadásukkal hozzájárultak a kiállítás jó hangulatához. A tárlat különlegessége, hogy ezúttal a szőnyegekről készült illusztrációk mellett eredeti szőnyegterveket is megmutat a művésznő, amik maguk is önálló műalkotások. Valamennyi közreműködőnek és pilisszentlászlói látogatónak köszönjük, hogy részvételükkel megtisztelték a megnyitót. A kiállítás 2013. április 4-ig megtekinthető, minden érdeklődőt szeretettel várunk! ŐRI MELINDA könyvtárvezető FSZEK Békásmegyeri Könyvtár

Madarász-ovi

Dedinoviny Falu -lap

A Madarász-ovi egy programsorozat, melyet a PiTE (Pilis Természetvédelmi Egyesület) környezeti neveléssel foglalkozó szakemberei tartanak óvodák részére. A Vadvirág Óvoda madarász-ovi foglalkozásán a gyerekekkel tavaly novemberben barkácsoltunk madáretetőket és madárodúkat. Az etetőket tél elején kitettük az ablakokba, hogy gondoskodjunk a madarakról. Idén februárban a PiTE munkatársa, Tarján Barna bácsi először diaképek segítségével bemutatta a gyerekeknek az odúban lakó madarakat, mesélt táplálkozási, fészkelési szokásaikról. Ezután kerültek kihelyezésre a „lakások”. Reményeink szerint nemsokára beleköltöznek a madarak, szemtanúi lehetünk a fészkelési, költési időszaknak, és a gyerekek közelről láthatják a fiókák kikelését is, közben persze figyelve arra, hogy meg ne zavarjuk a madárcsalád életét. FERENCSÁK ANNAMÁRIA

Szerkesztõség: 2009 Pilisszentlászló, Honvéd u. 8. • Felelõs szerkesztõ: Sepsei Gergely • Szerkesztõségi

munkatárs: Varga Diána • E-mail: [email protected] • Telefon: 30/362-7959 • Felelõs kiadó: ESZKE

Engedélyszám:

2.2.4/1171/2003. • Nyomda: Digitális 2005 Kft. • Megjelenik: havonta