Köszöntô
E
z a 25 év egyben 105 éves iskolánk mûködésének közel egynegyedéhez is csatlakozik. Az OPERASTÚDIÓ olyan zenei mûhely, ami egyszerre ôrzi az iskola alapításakor megkezdett énektanítási hagyományokat, miközben állandó megújulásra törekszik. Büszkén mutatjuk meg e történetet, hogy például szolgáljon a következô generációknak, az énekelni vágyó fiataloknak. A hagyomány és az érték tisztelete, az újító szellem, a tehetség kibontakoztatására figyelô pedagógiai munka, – mely Pallagi Judit, a stúdió mûvészeti vezetôje munkásságára jellemzô – gyorsan teremtette meg a közösséget, melyet már negyedszázada mûködtet kollégáival. Elôadásaik egyszerre jelentenek önfeledt örömöt kicsiknek és nagyoknak, kimagasló mûvészi élményt a játékban résztvevôknek és nézôiknek egyaránt. Köszönjük „a játékban” közremûködôknek – tanárnak, növendéknek, zongorakísérônek, rendezônek, – valamint a mûködést támogatóknak a negyedszázados közös munkát, kívánva, hogy a jövô nemzedékei is hasonló örömteli élményekrôl számolhassanak be az elkövetkezendô 25 év elmúltával. Magyar Margit igazgató Prága
1
Üdvözlet az Olvasónak!
A
TÓTH ALADÁR OPERASTÚDIÓ jubileumi kiadványát tartják kezükben. Az elsô társulat 25 évvel ezelôtt kezdett bele Cimarosa: Titkos házasság címû operájának betanulásába. Ez a kis füzet mégis csak az utolsó tíz évrôl szól, és elôzô kiadványunkkal együtt rajzol képet a stúdióról, annak történetérôl. Iskolánk vezetôségének, és fenntartónknak, a Terézvárosi Önkormányzatnak támogatásával mûködünk. Az operajátszás stúdiumán túl kurzusok, táborok, fôvárosi és vidéki fellépések, közös kirándulások, farsangolások alakították ki azt a lassan ötven tagot számláló zenei-szellemi kört, amit TÓTH ALADÁR OPERASTÚDIÓ néven ismer a közönség.
Pallagi Judit
Bogád 2
Operastúdió – 25
H
a valaki megfordul az OPERASTÚDIÓ szellemi erôt sugárzó közegében, olyan útravalót kap, amely nem tûnhet el nyomtalanul s talán egész életszemléletének kialakításában is szerepet játszik. Az itt szárnyukat bontogató fiatalok közül többen mint elôadómûvészek vagy mint a zenei élet lelkes tanárai lépnek pályára, sokan pedig az ôket körülvevô buzgó és értô közönség részévé válnak. Mûvész és közönsége – e kettô szorosan tartozik össze, miközben néha útvesztôkkel teli, de folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással.
Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt gondolom, hogy ezt a kis mûhelyt azonban nem csak a mûfaj iránti szoros elkötelezettség, hanem az alkotó szellem mindig megújuló lelki frissessége is táplálja és tartja életben hosszú idôn keresztül. Az itt folyó munka közben kialakuló és rácsodálkozó felismerések gyakran az elsô életélményekkel is párosulnak. Rácsodálkozni önmagunkra és másokra, felismerni a képességeinket, közös nevezôre jutni egy közös cél érdekében – s miközben egymástól tanulunk s egymásból építkezünk, a szeretet és a hovatartozás rejtett húrjai is bizsergetôn rezdülnek meg mindannyiunkban. Az élet különbözô szakaszaiban történô szellemi és fizikai találkozások azok, amelyek mind gazdagabbá tesznek bennünket. Találkozni szerzôkkel, mûvekkel, muzsikus kollégákkal – s miközben a kottafejek életre kelnek örömteli barátságok szövôdnek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés hangján. Kívánom ezt a gazdagságot! Kívánom mindannyiunknak, s további méltán kiérdemelt sikeres elôadásokat annak a valóban közösségteremtô együttesnek, amely a TÓTH ALADÁR OPERASTÚDIÓ nevet viseli.
Tóth János énekes, rendezô 3
O S.
E
z a két betû 12 éve szerepel a mindenkori naptáram pénteki és szombati napjain. Ha jól meggondolom, ezalatt a bô évtized alatt nem találok az életemben ennél megbízhatóbb és hûségesebb programot. Jöhetett – mehetett oly sok minden: házasság, gyerekek, másoddiploma, megannyi változás; ez a két betû rendíthetetlen biztonsággal ôrködik e két nap felett. E 2x3 órák mint életem homokórájának homokszemcséi 12 éve görögnek alá, s estükben viszik magukkal életem harmadának örömeit – keserveit is. Peregjetek, szemecskék még jó soká, hogy írhassam a naptárba tovább: péntek, szombat:
O S.
Kertész Rita korrepetítor
Mozart: A varázsfuvola
4
Elôadásaink 2000-tôl 1
• 2000. február 6. Mozart: Figaro házassága – részlet Alapítványi koncert – Zeneakadémia • 2000. május 5., 6. Telemann: Az iskolamester Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló József Attila Mûvelôdési Központ
2
• 2000. május 11. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – Soltvadkert • 2000. november 30., dec.1. (2. kép) Mozart: Figaro házassága – József Attila Mûvelôdési Központ • 2000. december 19. (1. kép) Betlehemezés – V. ker. Kisegítô Iskola • 2001. február 23. Jótékonysági koncert – Orosz Kulturális Központ
3
• 2001. október 26. Koncert Sosztakovics születésének 95. évfordulója alkalmából – Orosz Kulturális Központ • 2002. február 14., 15., 17. (4. kép) Cimarosa: A titkos házasság József Attila Mûvelôdési Központ • 2002. március 14. Orosz est – Orosz Kulturális Központ
4
• 2002. március 23., 24. Cimarosa: A titkos házasság – Péceli Ráday Kastély • 2002. március 24. Egyházzenei hangverseny – Gyál (3. kép) • 2002. június 10. Az Operastúdió vizsgakoncertje Nádor terem • 2002. augusztus 21–25-ig A Tóth Aladár Operastúdió Nyári Fesztiválja – Verôce
5
• 2002. december 18. Karácsonyi koncert – Orosz Kulturális Központ • 2003. február 14., 15., 16. (5. kép) Britten: A kis kéményseprô József Attila Mûvelôdési Központ 5
• 2003. november 15. Schumann: Spanisches Liederspiel Sosztakovics: Héber dalok – Nádor terem 1
• 2004. január 16. Brahms: Liebeslieder, Neue Lebeslieder, duettek – Nádor terem • 2004. március 26., 27. (1. kép) Mozart: A varázsfuvola – József Attila Mûvelôdési Központ • 2004. május 2. Britten: A kis kéményseprô – Thália Színház 2
• 2004. október 21. Jótékonysági est – Orosz Kulturális Központ • 2004. december 10., 12. Mozart: A varázsfuvola – József Attila Mûvelôdési Központ • 2004. december 18. Mûvészetek Palotájának házi megnyitó koncertje • 2005. május Tóth Aladár Zeneszalon – Orosz Kulturális Központ 3
• 2005.június (2. kép) Tóth Aladár Operastúdió vizsgakoncertje – Nádor terem • 2005.augusztus 26–28-ig A Tóth Aladár Operastúdió Nyári Fesztiválja – Verôce • 2005.október 27. (3. kép) Könnyûzenei hangverseny – Orosz Kulturális Központ
4
• 2006. február Mozart: Bastienn és Bastienne Gluck: A rászedett kádi – Verôce Faluház • 2006. március 30., április 1. Gluck: A rászedett kádi (4. kép) Mozart: Bastienn és Bastienne – Nádor terem (5. kép) • 2006. április 8. Pergolesi: Stabat Mater – Hermina úti templom
5
• 2006. április 12. Pergolesi: Stabat Mater – Verôcei katolikus templom • 2006. szeptember 9. Pergolesi: Stabat Mater – Cegléd • 2006. október 6. Járdányi Pál emlékest – Tóth Aladár Zeneiskola
6
• 2006. november 17. (1. kép) A Tóth Aladár Operastúdió szólistáinak hangversenye Orosz Kulturális Központ 1
• 2006. december Vendégszereplés – Prága • 2007. február 9., 11. Ránki György: Muzsikus Péter József Attila Mûvelôdési Központ • 2007. április 13. Sugár Rezsô emlékest – Tóth Aladár Zeneiskola
2
• 2007. jún. 16., aug. 27., szept. 9. Ave Maria – Jobbágyi, Verôce, Cegléd • 2007. október 12., 14. (2. kép) Ránki.: Muzsikus Péter – Aranytíz Mûvelôdési Központ • 2007. október 28., 11 és 15 óra Ránki: Muzsikus Péter – Mûvészetek Palotája • 2007. november 29. Ránki György emlékest – Tóth Aladár Zeneiskola
3
• 2007. december 16. Karácsonyi koncert – Bicske • 2008. április 18. Farkas Ferenc emlékest – Tóth Aladár Zeneiskola • 2008. augusztus 24. A Biblia éve – Verôce katolikus templom • 2008. november 19. (5. kép) Dohnányi Ernô emlékest – Tóth Aladár Zeneiskola
4
• 2009. február 22. Madarász Iván: Pázmán lovag – Debrecen • 2009. február 28. (3. kép) Madarász Iván: Pázmán lovag Fasori Evangélikus Gimnázium • 2009. március 25. (4. kép) Lajtha László emlékest – Tóth Aladár Zeneiskola
5
• 2009. március 28. Tóth Aladár Zeneszalon romantikus est – Verôce • 2009. április 24. Tóth Aladár Zeneszalon romantikus est Orosz Kulturális Központ 7
Új tagjaink Bánky Mátyás (basszus) 1979. november 12-én születtem Budapesten. Az általános iskolát már zenei osztályban kezdtem, késôbb a Rádió és az Operaház Gyermekkórusában énekeltem. A gimnázium elvégzése után Pallagi Juditnál kezdtem el éneket tanulni, majd sikeresen felvételiztem a Szent István konzervatóriumba, ahol Hormai József tanított. Ezek után felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneakadémia Tanárképzô szakára, ott Forrai Zsuzsa kezei alatt csiszolódom jelenleg is. A stúdióbeli elsô élményem kórustagként a Figaró házasságához kötôdik. Késôbb Mozart Varázsfuvola Sarastroját majd a Cosi fan Tutte Don Alfonsoját énekeltem. Több nyári kurzuson vettem részt Verôcén, ahol hasznos élményekkel gazdagodtam, és sokat tanultam tapasztalt énekmûvészektôl. A fôiskola keretein belül Fehér András rendezésében számos basszusszerepet elénekeltem, köztük például Donizetti Csengôjébôl Pistacchio doktort, Puccini Bohéméletében Colline-t, a Gianni Schicchi-ben pedig Simont.
Beôthy-Kiss László (tenor) 1969-ben születtem. Érettségi után a Budapesti Tanítóképzô Fôiskolán tanultam, melynek Zenés Színpadán nagyon megszerettem a közönség elôtti szereplést. A Színház és Filmmûvészeti Fôiskolával is megpróbálkoztam, de onnan a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola magánének szakára irányítottak. Munkám mellett kezdtem énekelni tanulni 23 éves koromban. Majd felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola debreceni tagozatára, és így lettem tanító bácsiból ismét „fôfoglalkozású” diák. A diploma megszerzése után a Magyar Állami Operaház kórusában kezdtem dolgozni, majd ösztöndíjat nyertem, néhány éve pedig magánénekesként énekelhetek kisebb-nagyobb szerepeket. A Tóth Aladár Operastúdióban elôször Cimarosa: Titkos házasság címû operájában szerepeltem. Azóta folyamatosan veszek részt az Operastúdió munkájában, produkcióiban.
8
Dömötör Ildikó (szoprán) Már gyermekkoromban megízlelhettem az éneklés örömét családom, iskoláim jóvoltából. Az éneklés indított el szülôvárosomból, Zalaegerszegrôl Kaposvárra, a Tanítóképzô Fôiskola ének szakkollégiumába, majd Budapestre az ELTE ének- karvezetés szakára. Az énekesi pálya és a tanítás között vívódva diákjaim szomjazó tekintete csábította el szívemet. A hangom az ajándékozás szolgálatába állt: elôbb 6–18 éves diákok énektanáraként, majd értelmileg akadályozott gyermekek zeneterapeutájaként. Az operastúdióval való megismerkedésem tovább tágította az éneklés szerepét életemben. A hangom a létezésem tapasztalatává vált. Önmagamról s a világról tett felfedezések kincsesbányája lett. A szerepek lehetôséget kínáltak arra, hogy egyre tudatosabban keressem az igaz hangot, s elkötelezôdjek az Élet útján. Köszönet érte mesteremnek: Pallagi Juditnak és mindenkinek, akivel együtt énekelhettem s részesei lehettünk a világ örök harmóniájának rezdülésében.
Henter Tamás Bertalan (tenor) Nagyon hálás vagyok az Operastúdió közösségének, mert életre szóló élményt kaptam tôle. A Zürich-i zenei tanulmányok ideje alatt is erôt ad a feladatok elvégzéséhez. Az együttes próbái a Tóth Aladár Zeneiskolában mindig az elmélyült munkára való nevelést jelentették számomra. Ez a zsinórmérték, ami belsô mércévé is vált azóta, szüntelenül sarkall, es a beteljesedés ígéretét hordozza magában. A stúdió szellemi mûhely és iskola, amelynek szellemét csalhatatlanul felismerem, ha máshol, más formában találkozom vele. Kívánom e kötet olvasóinak és a stúdió tagjainak, hogy sokszor találkozzunk egymással, és ezzel a szellemiséggel.
9
Kiss Ferenc (tenor) 1982. július 8-án születtem Tatabányán. Nyolc éves koromban kezdtem zenei tanulmányaimat a bicskei Prelúdium Mûvészeti Iskolában. Elôször furulyázni, majd klarinétozni tanultam. 1994ben bekerültem a Bicskei Fúvószenekari Egyesület Koncertfúvós Zenekarába, ahol hat év után szólamvezetô lettem. Egy zenei táborban hallottak elôször énekelni és javasolták, hogy menjek el egy énektanárhoz. Egy ismerôsöm ajánlotta Pallagi Judit tanárnôt. 2002-ben felvételt nyertem a zeneiskolába magánének szakra. Judit néni megtanított az éneklés mûvészetére. Számos versenyen vettem részt ahonnan különbözô díjakat hoztam el. 2003-ban bekerültem a stúdióba, Mozart Varázsfuvola címû elôadásában a papok karában énekeltem elôször. 2005-ben megkaptam elsô önálló szerepemet, Gluck: Rászedett kádi c. operájában Nuradin szerepét alakítottam. 2008-ban fejeztem be az énektanulást, de azóta is rendszeresen próbálok a stúdióban kisebb-nagyobb szerepeket. Nagyon jó társulattal dolgozhatom együtt. Hálás vagyok Judit néninek, hogy a tanítványa lehettem. Az Ô munkásságának köszönhetem, hogy 2009. április 5-én elénekeltem Händel: János passiójában az evangélista szerepét. Remélem, még sokáig dolgozhatunk együtt.
Szabó Krisztina (szoprán) 1981-ben születtem Szegeden. Óvodás koromban kezdtem zenét tanulni a Tóth Aladár Zeneiskolában. Elsô hangszeremnek a hegedût választottam, emellett zongoráztam, és egy évig fagottoztam is. Több évig játszottam a zeneiskola zenekaraiban és koncertmesterük is voltam. Tizenkét éve kezdtem énekelni Pallagi Juditnál, öt éve pedig Hormai József csiszolgatja énektudásomat. 2004-ben tanítói diplomát szereztem az Apor Vilmos Katolikus Fôiskolán. A stúdiónak 2000 óta vagyok tagja. Számomra az itt folyó sokrétû mûhelymunka nagy élményt jelent. Nem csak a hangunkat, hanem stílusérzékünket, zenei ízlésünket, igényünket is fejlesztik a változatos feladatok. A stúdió mindemellett egy olyan baráti társaság, melyben ôszintén tudunk örülni egymás sikereinek, és kíváncsian fordulunk a másik felé, ha már régen nem hallottunk róla. Úgy hiszem, ennek az ôszinte kapcsolatnak az energiája elôadásainkból is sugárzik. Eddigi szerepeim: Juliett – Britten: A kis kéményseprô, Papagena – Mozart: A varázsfuvola, Brácsa mama – Ránki: Muzsikus Péter legújabb kalandjai Hangszerországban, Éva – Madarász: Pázmán lovag, Serpina – Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló (vendégként a Bel Canto Operatársulat és az Újbuda Kamaraopera elôadásaiban). 10
Szemkeô-Martin Orsolya (szoprán) 1979-ben születtem Budapesten. Sokat muzsikáló családban nôttem fel – szüleim, nagybátyáim, nagyszüleim mind templomi kórusokban ismerkedtek meg jövendôbelijükkel. Még meg sem születtem, de már minden alkalommal, amikor templomban voltunk, akkor mindannyian a karzaton énekeltek. Így „fertôzôdtem meg”…. A veszprémi zeneiskolában kezdtem tanulmányaimat gordonka szakon, amit az V. kerületi zeneiskolában folytattam a végén már viola da gambával, összesen 19 évig. Gimnáziumi érettségim után egy évig az ELTE Tanárképzô Fôiskolai Karán, majd a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem karvezetés szakán folytattam tanulmányaimat, ahol 2005-ben diplomáztam. Énekelni 2000-tôl Pallagi Juditnál, 2007-tôl Lax Évánál tanulok. Ezzel egyidôben kezdtem el a Musica Nostra Nôikarban és a Discantus Énekegyüttesben énekelni. 2003 óta énekelek a Purcell kórusban és 2007 óta a Corvina Consortban. Az operastúdióban 2005 óta eddig Gluck: A rászedett kádi c. operájában és Ránki György Muzsikus Péter legújabb kalandjai Hangszerországban c. gyermekoperájában énekeltem. Voltam Barbarina a Figaróból és Papagena A varázsfuvolából. Ôszintén hálás vagyok az itt együtt töltött idôért, sokat gazdagodom lelkileg és technikailag is.
Torda-Molnár Tamás (basszus) 1975-ben születtem Budapesten. 1984-tôl 1994-ig tanultam zongorázni a Tóth Aladár Zeneiskolában. 1993-ban kezdtem énekelni tanulni Pallagi Juditnál, az operastúdió tagja 2000-ben lettem. Az elsô szerepem Mozart: Figaro házasságában Antonio, a kertész volt, játszottam Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló, Britten: A kis kéményseprô, Ránki György: Muzsikus Péter kalandjai Hangszerországban és Madarász Iván: Pázmán lovag címû operájában. Az eltelt 25 év alatt több hangszeren, számos mûfajban kipróbáltam magam, de ezek közül csak kettô bizonyult tartós szerelemnek. Az egyik az 1999-ben Pallagi Judit növendékeivel megalapított Holdudvar Együttes, a másik az operastúdió. Mindazon túl, hogy ebben a társulatban egyedülálló mûhelymunka keretében magas szintû zenei és színpadi képzést kaptam, egy különleges, rendkívül színes társaság tagjává váltam. Összekötnek minket a közös turnék, az utazások, az idôközben önálló mozgalommá szervezôdött túrák, a társulatból kinövô különféle együttesek, az enesei és a verôcei zenei táborok, a gárdonyi nyári találkozók. Mert az operastúdió jóval több, mint zenészek szakmai közössége: igazi baráti társaság. 11
További szereplôk Balázs Enikô (szoprán) Báli Péter (bariton) Csernus Szilvia (szoprán) Damjanovics-Baán Fruzsina (szoprán) Fábián Norbert (basszus) Fekete Andrea (szoprán) Fekete Orsolya (szoprán) Galgóczy Dóra (alt) Ganter Dorottya (alt) Gerôcs Mátyás (tenor) Hegyi Dorottya (mezzoszoprán) Heim Zita (szoprán) Hertelendy Rita (szoprán) Hutás Péter (tenor) Kiss Koppány Ákos (basszus) Lepesi-Benkô Réka (szoprán) Magyarosi Erzsébet (szoprán) Monostori Ferenc (bariton) Nagy Dénes (basszus) Pallagi Ákos (bariton) Pivarcsi Gábor (tenor) Schnöller Szabina (szoprán) Számely Vivien (szoprán) Tóth Zsuzsanna (szoprán) Vajda Gergely (basszus) Valus Ádám (basszus)
12
Velünk dolgoztak Igazgatók: Magyar Margit Wambach Ferencné * Korrepetitorok: Bagi Andrea Feketéné Kurcsinka Erzsébet Hegyi Barnabás Kertész Rita * Rendezôk: Fehér András Pallagi Ákos Toronykôy Attila Tóth János * Karmesterek: Pallagi Tamás Szennay Kálmán Vashegyi György * Iskolatitkárok: Fábián Mária László Kata * Fotó: Ispánki Ferenc
13
Képek a stúdió életébôl
Muzsikus Péter... EGY RÉSZTVEVÔ SZEMÉVEL
Fekete Andrea
Lilik Judit
14
Még néhány óra, és elkezdjük! Muzsikus Péter csodálatos kalandjai Hangszerországban! Igazi színházat játszunk. Van igazi darabunk, igazi szerzôkkel. Ránki és Romhányi... Igazi rendezônk van, aki igazi színpadon állítja be éppen az igazi díszletet igazi világítással, mûvészeti vezetônk, aki igazi szervezési feladatokat lát el, igazi korrepetítorok utolsókat próbálnak igazi zenészekkel és igazi énekesekkel, szereplôkkel. Igazi közönségünk lesz este, akik igazi jegyeket vettek meg. Mindet. Igazi plakátokat ragasztunk, igazi jelmezeket veszünk fel. Úgy dolgozunk, mint a nagyok, a hivatásosok. Illetve nem teljesen. Valami mégsem olyan. Pedig megtanultuk a szövegeket, a táncokat, a ritmust és a dallamot. Az igazi dallamot. Jártunk próbálni, amikor csak tudtunk. Iskola után, tanítás után, munka után, ebéd elôtt. Önként és dalolva. Önként dalolva. Talán a kötelességtudatunk nem az igazi? Talán nem is volt kötelességtudatunk. Mert nem is volt igazi kötelességünk. Igen, ettôl nem olyan. Másunk volt. Lelkesedéstudatunk. Örömtudatunk. Kihívástudatunk. Szeretettudatunk. Mi vállaltuk, mi akartuk. A zenéért, az örömért, magunkért, egymásért. Igen, egymásért. Egymást vittük Hangszerországba. Nagy a kicsit, kicsi a nagyot, szorgalmas a lustát, énekes a rendezôt, zongorista a táncost, szkeptikus a lelkest, Pál Pétert. Ettôl sikerült. Egymástól. Magunktól. Hangszerek, Módosítójelek, Tündérek, Varázslók, muzsikusok lettünk. Igazi muzsikusok. Akkor is, ha elôször nem hittük magunkról. Mások hitték rólunk, és mi elhittük, hogy igazuk van. A Nagy-János-Varázslónak, és Harmónia-Judit-Tündérnek. Akik elôre tudtak mindent, és elrendezték, megszervezték, megrendezték és leszervezték, kitalálták, megalkották, megszenvedték és elkísértek minket Hangszerországba. Köszönjük Nektek, és a többieknek. A biztatást, a szurkolást, a türelmet, a Házat, a jelmezt, a világítást, a díszletet, a plakátot, a jegyeket, az élményt. A varázslatot. A muzsikusságot. Az igaz, szép hegedûversenyt. Pallagi Ákos
Balról jobbra: Kiss Ferenc, Monostori Ferenc, Fábián Norbert, Kiss Koppány Ákos
Henter Tamás Bertalan Hegyi Dorottya
Szabó Krisztina Tóth Zsuzsanna
Pallagi Ákos
Balázs Enikô
Torda-Molnár Tamás Dömötör Ildikó
Bárdosi Gábor
Puskás Zsolt
15
Képek a stúdió életébôl
Figaro házassága... A TÓTH ALADÁR OPERASTÚDIÓ ELÔADÁSA A JÓZSEF ATTILA MÛVELÔDÉSI KÖZPONTBAN
Bárdosi Gábor Felföldi György
...A látott-hallott november 26-i elôadásról szabályszerû kritika ezúttal újság-mûfaj tévesztés volna. Néhány mondat mégis elengedhetetlen. Az egész egy majd’ évszázados kiváló iskola színvonalán mozgott. Zenei tisztaságára, pontosságára, a kórushangzás finom szépségére, a természetes „szembe” (tehát mimikai torzulások, erôltetés nélküli) éneklés elônyeire, kellemére az ország valamennyi zenés színházának indokolt volna felfigyelnie. A mûvészeti irányítók mellett az ôszinte angyalföldi sikerben kapitális az érdeme az egyszemélyes „zenekart” irányító (a Figarót végigzongorázó) Bartinai Gábornak. Pazar zongoramûvészi és tartalmát tekintve karmesteri munkát végzett. A szerepek éneklôi-alakítói saját adottságaiknak és ének- valamint játéktanáraiknak sokat köszönhetnek. Szép hangokat – ritka öröm – jó éneklést hallottunk, kiváltképp a mélyebb hangfajtákban, természetesen a nôket is ideértve. Indokoltnak érzek kiemelni és megnevezni három fiatal mûvészt a mû egy fô- és két kisebb szerepében: Cherubino: Schöck Atala, Marcellina: Puskás Eszter. A legmozartibb átmeneteket, hajlásokat, fel- és levezetéseket, valamint alakot mégis a legkisebb (fontos!) szerep (Barbarina) birtokosa, a szoprán Lami Klára nyújtotta. Kezdô. Jól kezd... Rajk András
Gergely Péter
16
Farsangok
Verôce
17
Képek a stúdió életébôl
A rászedett kádi
Nagy Dénes
Báli Péter Szemkeô-Martin Orsolya
Kiss Ferenc
Magyarosi Erzsébet
18
Lepesi-Benkô Réka
Vajda Gergely
Bastien és Bastienne Számely Vivien Gerôcs Mátyás
19
Képek a stúdió életébôl
A titkos házasság
Bárdosi Gábor Balról jobbra: Lilik Judit, Tôkési Emese, Lami Klára
Sebestyén Miklós
Beöthy Kiss László
20
21
Képek a stúdió életébôl
A varázsfuvola
Beôthy-Kiss László
Kálmánchelyi Andrea
Szabó Krisztina
Fers Márta
Puskás Zsolt Péter
Henter Tamás Bertalan
yás Bánky Mát
22
Balról jobbra: Lami Klára, Lilik Judit, Galgóczy Dóra
Bogád A mi kis közönségünk a Pécs melletti Bogádon lakik a falu szélén.Szûcs Edit nevel ott 15-20 sérült gyereket, nevelt és örökbefogadott gyermekeit. Évrôlévre körbeülnek a nagyszobában és hallgatják Papagénót és Papagénát, Muzsikus Pétert és éneklik a kitrákotty mese refrénjét. Jótékonysági koncertjeinkkel ôket támogatjuk,de a megajándékozottak mégis mi vagyunk.
Szûcs Edit és gyermekei
23
Képek a stúdió életébôl
Plakátok
24
Gárdony Gárdony az Operastúdiós „veterántalálkozó” helyszíne, Bárdosi Gábor az örökös házigazdánk.
Túrák
A csodálatos t10 túramozgalomnak Torda-Molnár Tamás a vezére.
Bükk
Pilis 25
Képek a stúdió életébôl
Pázmán lovag EGY SZERZÔ, AKI MEGLEPÔDIK ÉS TANUL Lehet, pontatlanul emlékszem, talán másfél éve is annak, hogy Pallagi Judit Tanárnô, a Tóth Aladár Zeneiskola ének tanszakának vezetôje azzal keresett meg: megtanulnák, mûsorukra tûznék Arany János vígballadája nyomán komponált kantátámat, a Pázmán lovagot. A Tanárnôvel addig közös munkánk nem volt, de volt egy „ajánlólevele”, édesapja, Pallagi János, akit évtizedek óta mûvészként és emberként egyaránt kitüntetetten tisztelek. Ilyen „háttérrel” bíztam abban, hogy ezt a nem könnyû vállalást – a darab színészileg, zeneileg igencsak összetett és énekest próbáló feladatot ró a szereplôkre – magas színvonalon teljesíteni tudják. És persze már hallottam az iskolában régóta mûködô Operastúdióról, szép produkcióikról. Madarász Iván
ábor Bárdosi G
Torda-Molnár Tamás
26
Ezzel együtt mégis meglepôdtem, amikor már az elsô próbán nem csak felkészült, de a szereppel máris azonosuló énekesekkel találkozhattam. Nem azt éreztem, hogy egy iskolában vagyok, hanem „kollégákkal” dolgoztam. Aki részt vett már akár színházi, akár zenei próbán, az tudja: udvariaskodásra nincs idô, a feladat, a mû határozza meg a légkört, az szabja meg, hogyan dolgozunk. Az Operastúdió próbáin azt éreztem, a közös munka koncentrált figyelmû légköre a kölcsönös szimpátia világát is megnyitja. Egy dologról azonban – s ez egy „minioperában” egyáltalán nem mellékes – semmit sem tudtam. Milyen lesz a darab színpadra állítása? Hogyan oldják meg a rendezést? Ez egészen a bemutatóig számomra is kérdés maradt. Jeles alkalommal, az Operastúdió 25 éves jubileumára rendezett ünnepi koncertsorozat elsô eseményeként került sor a bemutatóra. Itt találkoztam elôször a színpadi megoldással. A színhely, a Fasori Evangélikus Gimnázium Díszterme, eleve megszabta a szcenika lehetôségeit. Azonban! A rendezô tudta, hogy a „korlát”, nem csak akadály, de lehetôség is egyben. Alkalmat adott arra, hogy a mû legfontosabb dramaturgiai pontjait, a szituációkat, a jellemeket elemi, s épp ezért nagyon hatásos szimbólumokban mutassa fel. Az énekesek önfeledt játéka, komédiázása, a zenekar, a karmester muzikális, a színpadot segítô megoldásai, s persze a rendezés valódi operai hangulatot teremtett.
Szabó Krisztina
Puskás Zsolt
Kezemben a plakát: Pázmán lovag morcos figuráját Torda Molnár Tamás szerettette meg a közönséggel, a méltóságteljes, mégis tréfás kedvû királyt pedig Bárdosi Gábor színes alakítása tette emlékezetessé. Kettôs szerepben – mint Narrátor és a Bolond – remekelt Puskás Zsolt Péter. A szeretô, fiatal feleség, Éva alakját Szabó Krisztina hozta közel hozzánk. A bemutatón a Debreceni Lyra Szimfónikus Zenekar mûködött közre, nagyszerûen, a színpadi történést szolgálva. Az esemény egyben a Pallagi-család produkciója is volt, Pallagi Ákos rendezte, Pallagi Tamás vezényelt. Csak egyetlen név (talán a legfontosabb) hiányzik errôl a plakátról: Pallagi Judité, aki az egész produkció spiritus rectora, lelke, motorja volt. Az ô fáradhatatlan munkája, tanári lelkesedése, tudása, és – nem utolsó sorban – profi szervezô készsége nélkül nem jött volna létre ez az elôadás. És nélküle nem lenne a negyed százados Operastúdió sem! Magam azon szerzôk közé tartozom, akik nem ragaszkodnak foggal-körömmel egyetlen zenei megoldáshoz. Szeretek „tanulni” mûveim egy-egy elôadásából. A Pázmán lovag február 28-i bemutatója a Tóth Aladár Operastúdióval – bár korábban számos elôadását hallhattam e kompozíciómnak – olyan új vonásokkal gyarapította bennem is a darabot, amely számomra is emlékezetessé tette ezt a szép estét. Madarász Iván, zeneszerzô
Pallagi Tamás és a Debreceni Lyra Szimfónikusok
27
A kiadvány támogatói: Budapest Fôváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Tóth Aladár Alapítvány
ISBN 978-963-06-7793-6
Szerkesztette: Pallagi Judit Fotó: Ispánki Ferenc és archív Felelôs kiadó: Magyar Margit igazgató Nyomdai elôkészítés: Börcsökné Lábas Hilda – KÉPPONT BT. Nyomdai kivitelezés: LOMBOS NYOMDA KFT. 1163 Budapest, Katóka u. 36. Készült 400 példányban
