A siker technológiája és a technológia sikere Habár az üzleti világot továbbra is a pénz hajtja előre, a sikeres üzletekben a technológia részesedése mind nagyobb és egyre nélkülözhetetlenebb. Az idei ICT Day konferencia előadói arról beszéltek, hogy az infokommunikációs megoldások hogyan visznek közelebb az üzleti sikerhez. Az ICT Day 2014 konferencia tematikája a lapunk olvasói körében végzett felmérés alapján alakult ki. A legnagyobb érdeklődés olyan témakörök iránt mutatkozik, mint a kiberbiztonság, az elektronikus technológiával támogatott tanulás vagy a nemzetközi infokommunikációs trendek – mondta el bevezetőjében Fábián Zoltán, a Computerworld üzletágvezetője. Így aztán nem volt meglepő, hogy a nyitó előadás, amelyet Rónai Balázs, az Abesse vezérigazgatója tartott, éppen az infokommunikációs tendenciákról szólt. Azt a kérdést tette fel, hogy mit kezdjen egy vállalati IT-vezető a fogyasztási trendek uralta piacon? Az a cég, amely nem képes a folyamatosan gyorsuló üzleti folyamatokra reagálni, elveszett. Ha a vállalati IT nem segít a megoldásban, maga is a probléma részévé válik. Olyan dinamikus alkalmazások uralkodnak majd, amelyek képesek követni a változásokat a régi rendszerek megőrzése mellett. A technológiai döntéshozatalban az alkalmazó lesz döntési helyzetben, az üzleti oldal megoldja a problémát, s az IT csak támogat. A tömegtermékesedés, a konzumerizáció miatt a végfelhasználónál lesz a hatalom, és nem az IT-nál. Ebből az következik, hogy olyan céges eszközöket kell használni, amelyek bizalommal a felhasználók kezébe adhatók. Kelemen Csaba, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia következő hét évéről beszélt. Az EU új, 2014–2020 közötti költségvetési periódusa feltéteket határozott meg a közösségi források igénybevételéhez, következésképpen meg kell mondani, hogy mire kívánjuk elkölteni a pénzt. A számos statisztikát tartalmazó infokommunikációs stratégia (a minisztérium honlapján elérhető), erre is választ ad. Négy pillére a gazdaságfejlesztés, az állampolgári ismeretek növelése, a szélessávú internetes struktúra fejlesztése és a kormányzati IT fejlesztése. Baracskai Zoltán, a DoctuS tudásbázis keretrendszert kifejlesztő előadó, oktató, tanácsadó azt a gondolatot helyezte előadása középpontjába, hogy aki nagy sikert akar elérni, az nem elégedhet meg az átlagos módszerek, eljárások alkalmazásával. A tervezésen és menedzsmenten alapuló működés ugyan biztonságos lehet, de a nagy kiugráshoz, az egyedi piaci előnyt jelentő – az előadásban fekete hattyúként aposztrofált – fejlesztésekhez teljes odaadásra és alkotóéhségre van szükség. A Digitális átállás a tanulásban kezdeményezésről beszélt Koltányi Gergely tanácsadó. A kezdeményezés célja a digitális tanulás népszerűsítése; a munkavállalók versenyképes tudással való ellátása, könnyen, olcsón, jó minőségben hozzáférhető tudás elérésén át; a munkavállalók önfejlesztési lehetőségének kiszélesítése, az önirányító, önszervező együttműködésen alapuló tanulási lehetőségek megismertetése. Új tanulási szokások jelentek meg a digitális világban, de az informális tanulás értelmezéséhez nem volt meg a technológia. Ez változóban van, ráadásul egyre több olyan cég jelent meg,
amely komoly erőforrásokat fordít (például a Google) ilyen projektekre. Közben kitört az EdTechláz is, és újabb technológiák kopogtatnak. Kovács Viktor, a Neostratus felhőpiaci cég alapítója a felhőkben rejlő lehetőségekről és kihívásokról beszélt. Kifejtette, hogy az infokommunikációs piacon a legnagyobb növekedést a felhők mutatják. A feltörekvő piacokon a KKV-k elérhető áron férnek ezekhez a kompetitív előnyöket hordozó alkalmazásokhoz, ami robbanást eredményezhet. A KKV-k nem félnek újítani, s az évek során a cégek a weboldaltól a core bussinesig jutnak el a felhősítéssel. A felhőszolgáltatási üzlethez elmondta, hogy ahhoz kritikus tömeg kell, de ehhez Magyarország kis ország. Jelenleg az internetes biztonság konszolidációs időszakát éljük, fejtette ki Krasznay Csaba, a HP Informatikai Kft. információbiztonsági tanácsadója. A HP kutatása szerint a kiberbűnözés miatt tavaly 104 milliárd dolláros veszteség érte a vállalatokat. Megváltozott a támadások természete és motivációja (egyre gyakoribb a profi információszerzés, hírszerzés stb.), nő a szabályozási nyomás a különféle nemzetközi és lokális szabványok megjelenése miatt, a nagyvállalati IT az új infokommunikációs trendek következtében átalakult. A régi és az új technológiák integrációja nehéz, mert más biztonsági elvárások mellett hozták létre őket, és nagy a biztonsági szakértőhiány. A biztonsági megfontolások az üzleti rugalmasság rovására mennek, s a cégek 43 százaléka az IT-biztonsági problémák miatt nem tud megfelelően reagálni a piaci kihívásokra. A kiberkockázatok kezelése így nem IT-, hanem menedzsment-szintű probléma. Wojciech Golebiowski, a Palo Alto Networks regionális kereskedelmi vezetője szerint „itt az idő a tűzfalak kijavítására”. Szerinte a következő generációs tűzfalak olyanok, mint az okostelefonok: egy sor funkció megvan bennük, ami korábban csak külön-külön volt elérhető. A Palo Alto Networks vállalati, kormányzati és szolgáltatói hálózatokat véd a számítógépes fenyegetésektől, de a korábbi fragmentált megoldásokkal szemben az általuk szállított platform az alkalmazások, a felhasználók és a tartalom egységes kezelése révén tudja biztonságban tartani egy dinamikus számítástechnikai környezetben is az üzleti műveleteket, a cég működését. Az IT-biztonsági rendszereket érdemes átalakítani a kriminalisztikában bevált alapelveknek megfelelően – magyarázta előadásában Illés Márton, a Balabit IT Security technológiai igazgatója. A támadásoknak két fő elv alapján lehet ellenállni, a kontroll- és a megfigyelés-alapú védekezéssel. A kettő együtt hatékonyabb, mint külön-külön. A kontroll gyakran akadályozza az üzleti folyamatokat, ezért olyan hozzáállás kellene, amely az események és felhasználók megfigyelése alapján felderíti a történéseket, amelyekre aztán reagál. Ehhez az információt vissza kell vezetni a kontrollba, és dinamikusabbá tenni a védelmet. Az eCSI-szakértők feladata, hogy kiváló minőségű, könnyen feldolgozható információt gyűjtsenek. Ma már felelősen, hatékonyan kell költekezni, azaz a kockázatok szintjéhez kell szabni a kiadásokat. Egyensúly kell a felderítés és a kontroll között. A biztonsági eseményeknél így lehetőség van akár valós időben vagy megelőző jelleggel is beavatkozni. Téved, aki azt hiszi, hogy az okostelefonját a kibertérből nem fenyegeti veszély– szögezte le Szincsák Tamás, a Sicontact tanácsadója. Minden harmadik okostelefonon van érzékeny adat, és minden másodikon email-forgalom. A természetes veszélyérzet még nem fejlődött ki, pedig az app store-okban vásárolt
alkalmazások sem vírusmentesek. Vannak már olyan kártevők, amelyek a PC-ről fertőzik meg a mobilt, és viszont. Az Eset víruslabor 160 ezer fertőzést detektált, és ez a szám meredeken nő. Trójaiak, botnetek, kémprogramok jelennek meg olyan fejlődési pályán, ahogy a PC-s világban, s a fertőzési felületek is hasonlóak: e-mail, chat, közösségi oldalak, s ehhez jön még az sms. A legelterjedtebb fertőzések 2013-ban a hamis banki szoftverek, illetve az email- vagy sms-alapú adathalász szoftverek voltak. Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese az IKT szektor K+F-et és innovációt támogató környezetéről beszélt. Az EU 7 éves gazdálkodási ciklusában 2020-ig 7300 milliárd forint áll rendelkezésünkre az operatív programokban, amiből 700 milliárd fordítható K+F-re. Az IKT-szektor GDP-arányos teljesítménye 7 százalék körül mozog hazánkban, amely uniós szinten is jelentős, s ez még tovább emelhető, ha jó választ tudunk adni arra, hogy miként jut el a tudás a vállalatokhoz. A Horizont 2020 uniós programban EU-szinten 70 milliárd euró van ilyen célokra, s a magyar vállalatok bekapcsolódását is várják. Az egyik legfontosabb cél a tudásgazdaság fejlesztése. A K+F+I-n belül olyan termékek létrehozásának támogatása, amelyek a nemzetközi piacokon gyorsan eladhatók. De támogatják a stratégiai K+F+I együttműködéseket, a kutatóintézetek nemzetközi együttműködéseit és a tudásintenzív start-upokat is. Az e-útdíj-rendszer informatikai hátterét ismertette Takács Tibor, az i-Cell fejlesztési igazgatója. A HUGO nevű projekt a maga nemében a legnagyobb az unióban. A 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású teherautóknak kell a 6500 kilométernyi úton díjat fizetni, amelyet 101 kapuval ellenőriznek. A rendszer megfelel a szennyező és használó fizet elvének, s jelenleg 400 ezer jármű együttes kezelésére alkalmas. A projekt három jelentős innovációs lépést tartalmazott. Az első lehetővé tette, hogy a papíralapú jegyet is lehessen váltani-kinyomtatni. A másodikkal egy nyílt platformot hoztak létre a „bevallási közreműködő cégek” számára, melyek megvásárolhatták az adatgyűjtési jogot az egyes útszakaszokra. A harmadik innováció az ellenőrzési rendszerek beruházási költségeit és az élőmunkát csökkentette egy rendszám- és járműfelismerő rendszerrel, amely a jármű JDB-kategóriáját is képes meghatározni. Sarkadi-Nagy István, itSMF magyarországi elnöke az ITIL IT-szolgáltatásmenedzsmentgyakorlat jelentőségéről beszélt. Az ITIL szerepe, hogy megmutassa azt, amiben a sikeres cégek élen járnak, amiben elbuknak, és amit e tapasztalatok alapján tenni lehet. Az értékteremtés eszközei: képességek és erőforrások. A képességeket sem megvásárolni, sem egyik-napról a másikra megszerezni nem lehet. Mivel kritikus sikertényezők, az ITIL ezeket a stratégia fókuszába helyezi. Magyarán a szolgáltatásmenedzsmentet mindig fejleszteni kell. Az ITIL 26 szakosodott folyamatból áll, amelyeknek együtt kell működniük, különben nem vezetnek eredményre. Vermes Zsolt, a Ricoh, Business Solution Division vezetője a munka új világáról beszélt, amelyben az emberek, a technológia, a fizikai hely és a folyamatok egymásra hatása többdimenziós megoldásokat kíván. Ezek révén csökkenhetnek az operatív irodai költségek, az energiaköltségek, az utazási költségek, a HR-költségek, mert nő a produktív munkaidő, kevesebb a betegszabadságok száma, a fluktuáció. Csökkennek a toborzási költségek, a kezdő
fizetések és a bérköltségek. A jobb morál és a hatékonyabb munkaidőalap miatt nő a profitabilitás, megelőzhetők a váratlan helyezetek. A Ricoh Hungary a Living Office 2020 koncepcióját saját magán tesztelve a budapesti központból 60 emberrel 3 hónap alatt kiköltözött Budaörsre. Ez a Ricoh európai szervezetén belül pilot project volt. A koncepciót szeretnék külső szolgáltatásként kivinni a piacra. Andrássy János, az APC by Schneider Electric district managere a biztonságos IT-üzemeltetés kérdéseit tekintette át. Az IT-biztonság közepén az információ van. A védelem mértéke a kockázat mértéktől függ, ami a kárérték és a bekövetkezési gyakoriság függvénye. Az információbiztonság jellemzői: bizalmasság, sértetlenség, számonkérhetőség és rendelkezésre állás. Sokan csak kiberfenyegetésre gondolnak, pedig az áramszünet, a túlmelegedés gyakori probléma, s a szolgáltatás leállása súlyos üzleti veszteségeket okozhat. Az APC magas rendelkezésre állást, hatékonyságnövelést és energiamegtakarítást kínál. Ez skálázhatósággal, magas hatásfokú berendezésekkel, egyenszilárdságú rendszerekkel, monitoringgal érhető el. A Riverbed által kínált helyszínfüggetlen számítástechnikai megoldásokról beszélt Jim Morris, a Zycko üzletfejlesztési igazgatója. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a CIO-k a cégük munkatársainak meggyorsítsák a hozzáférést az alkalmazásokhoz és az adatokhoz bárhonnan a világon. Az erőforrások segítségével folyamatosan elérhetők, miközben az informatikai környezet teljesen kontrollált a kliensoldalon, a hálózatban, az adatközpontban és a felhőben is. Arra kívánnak választ adni, miként lehet olyan helyfüggetlen számítástechnikát létrehozni, amellyel a leghatékonyabban érhetők el az erőforrások, és a zavarokat még a felhasználók jelzései előtt elhárítják. Fodor Zoltán, az Irat- és Dokumentumkezelési Szakmai Szövetség (IDSZSZ) elnöke az iratkezelés aktualitásairól szólva elmondta: sokan nehezen értelmezik a dokumentumkezelést. Ami nem jól szervezett aktatologatás, hanem a piacokkal, szervezettel, ügyfelekkel kapcsolatos információk tárolása és visszakereshető formában rendelkezésre bocsátása. A közép és nagyvállalatok negyede használ dokumentummenedzsment-rendszert. Ugyanakkor a cégek több mint fele továbbra is papír iktatókönyvet, a harmaduk Excel táblát használ, míg iktatószoftvert csak egyötödük. Igény pedig lenne rá, mert a szervezetek gyorsítani akarják a folyamatokat, a reakcióképességet és az agilitást. Maróy Ákos, az EU Edge műszaki igazgatója a Google Glassről beszélt. Az eszközben egy simkártya nélküli androidos telefon magja bújik meg, de van benne pár Glass-specifikus elem is. Az eszközhöz nincsen billentyűzet, így egy mobiltelefonnal együttműködve lehet utasításokkal ellátni. Az alapkoncepció az, hogy az eszközt a mobil elővétele nélkül használjuk. Ez akkor hasznos, ha a kezünk tele van: főzés közben megnézhető a recept, vagy autószerelés közben információ kérhető az egyes vezetékek bekötéséről stb. A Glass keltette a legnagyobb figyelmet, de itt van már a konkurencia is. A kanadai Recon cég SpaceGlass Meta eszköze már valódi 3D-t tud, az AR pedig kontaktlencséket használ a valóság kitágítására. Komár Balázs, az IseeQ szakember- és információközvetítő cég közösségi geekológusa elmondta, hogy a keresleti piacon nehéz megszerezni a legjobb IT-szakembereket. A következő
generációs IT-csapatokhoz nemcsak a tudás és a tapasztalat alapján érdemes válogatni, hanem a különféle szubkultúrák, otivációk, gondolkodási modellek és viselkedési normák is fontosak, hogy ütőképes, erős kohéziójú team álljon össze. A lényeg mindig ugyanaz: sikerül-e a megcélzott ember érdeklődését felkelteni a technológia iránt, amin a cég dolgozik. Vajon lehet-e olyasmit ajánlani neki, aminek a megálmodásában, továbbgondolásában szívesen részt venne. A jó elképzelésekhez jó sztorik is kellenek. Forrás: computerworld.hu
