Évszakok Megszoktuk, hogy a négy évszak követi egymást. Általában csak akkor foglalkozunk vele, ha az időjárás szélsőséges dolgokat produkál. A gyerekek még ennyit sem. Nekik az év, évszak, hónap elvont fogalom, tanítani kell. Könnyebben tudásuk részévé válik, ha koruknak megfelelő mesei keretben kicsit megtapasztalják azokat a dolgokat, tevékenységeket, jeles napokat, amelyek egy bizonyos évszakhoz kötődnek. A következő foglalkozások mind a négy évszakot magukban foglalják, egymásra épülnek, de megfelelő tanári ismeretközléssel önállóan is játszhatók. A legszerencsésebb a foglalkozásokat az adott évszakban megtartani. Téma: Évszakok –Ősz Tanulási terület: Az ősz jellemző hangulatai, tevékenységei, együttműködés társakkal, a fantázia és a kézügyesség fejlesztése Helyszín: osztályterem Időtartam: 2 tanóra Szükséges eszközök: faütős hangszer; 4 db szigettérkép; előre megírt cédulák; üres lapok; színes ceruzák; kartonpapír; csomagolópapír; zsák, kellékek 1. Ráhangoló, lazító játék A gyerekek körben fekszenek a térben, mint egy üres zsák. A nevelő egy fahangszer segítségével, mellyel ritmust ad, megtölti búzával a zsákokat. Feszesre rakja őket. Jön egy kisegér és lyukat rág a zsákokon, melyen keresztül lassan, a nevelő által adott ritmusban kifolyik a búza, és kiürülnek a zsákok. 2. Asszociációs játék Körben ülünk. A tanító hívószót ( idő) mond. A gyerekek olyan szót, szószerkezetet, rövid állítást mondanak, ami a nevelő által mondott szóról elsőként eszükbe jut. Ha az év szó nem hangzik el a tanulóktól, a pedagógus utolsóként mondja. 3. Narráció Időbirodalomban az Év volt a király. Született 4 lánya. Ikrek voltak. Születésükkor egy gonosz boszorkány megátkozta a királyi családot. Édesanyjuk, a Pillanattündér meghalt, az ikrek és apjuk egész évben csak egy hétig lehetnek együtt öten, karácsonytól újévig. A lányok, az Ősz, a Tél, a Tavasz és a Nyár egymástól és apjuktól távol nőttek fel egy-egy szigeten az Óperenciás –tengeren. Sajnos én is elfelejtettem, melyikük melyik szigeten él. Segítsetek visszaemlékeznem! 4. Beszélgetés, vita A nevelő kiteszi a négy, az évszakokra valamiért jellemző alakú térképet a gyerekek elé. Az Ősz szigete hordó alakú, a Télé jégvirág, a Tavaszé tulipán, a Nyáré vitorlás. A tanulók eldöntik, és érvekkel igazolják, melyik sziget tartozik az egyes királylányokhoz. 5. Narráció Megtörhetjük a boszorkány erejét, ha tudunk segíteni a királylányoknak. Időjárás birodalom hercegével, Szél úrfival idefújatott egy csomó papírcetlit. Ha szét tudjuk válogatni évszakok szerint, csökken a boszi ereje. 6. Csoportalakítás A tanító feldob annyi cetlit, ahány tanuló van. Mindenki egy darabot vesz fel, majd ahhoz a szigettérképhez áll, amelyik évszakra jellemző a cetlijére írt kifejezés. Így négy csoportunk lesz. A tanulók segíthetnek egymásnak. A cetliken a következők lehetnek: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december, szüret, sárgulnak, tanévnyitó, lehullanak, fagy, karácsony, hóember, jégvirág, elolvad, visszatérnek, elültetik, rügyeznek, aratás, kánikula, vakáció, strandolás, stb. 7. Csoportmunka Színezzétek ki a térképek felszínét! Ha úgy gondoljátok, hogy van a szigeten valamilyen jellegzetesség, különlegesség, azt is rajzoljátok rá a térképre! A boszorkányt csak úgy tudjuk tovább gyöngíteni, ha beállunk alattvalónak a királylányokhoz. Tervezzetek úrnőtöknek hozzá illő palástot és kastélyt! Mielőtt munkához láttok, beszéljétek meg, mik lehetnek a rá jellemző színek, minták! Milyen időjárási viszonyok vannak úrnőtök szigetén? Annak megfelelően tervezzétek meg a kastélyát! 8. Narráció Mikor az Év megöregedett, átadta az uralkodást lányainak. Mindegyik 3 hónapig uralkodik. Így ketten-ketten, ha csak rövid időre is, találkozhatnak. A Tavasz a Nyárral, a Nyár az Ősszel, az Ősz a Téllel, a Tél a Tavasszal összefut, amikor átadják egymásnak a hatalmat. Az öreg király beszerzett egy nagy távcsövet, amin keresztül
odalát lányai szigetére. Egyik nap szomorúan vette észre, hogy az alattvalók nem dolgoznak, mert nem tudják, hogy a különböző munkákat melyik királylány népének kell elvégezni. Felírta hát a legfontosabb munkákat kicsi papírokra, és Szél úrfira bízta, hogy vigye őket a megfelelő szigetre. Ám a boszorkány kivarázsolta Szél úrfi tarisznyájából a leveleket. Szerencsére nem az Óperenciás-tengerbe potyogtak, hanem az én kertembe. Összeszedtem, és ha ti is segítetek, visszaállítjuk a régi rendet. 9. Egészcsoportos improvizáció A pedagógus sorban olvassa a cédulákról a különböző munkákat, melyeket néma játékkal azok a gyerekek végeznek, akiknek az évszakjára jellemzőek. A cédulákon: levélégetés (Ősz) palántaültetés (Tavasz) cseresznyeszedés (Nyár) dióverés (Ősz) hólapátolás (Tél) aratás (Nyár) fakivágás (Tél) szüret (Ősz) dinnyeszedés (Nyár) csirkeetetés (Tavasz) hímes tojásfestés (Tavasz) karácsonyfa díszítése (Tél) 10. Tárgyak szétválogatása Szél úrfival egy zsákot küldött a boszorkány. Nézzük meg, mi van benne! Ezek az évszakok fontos kellékei. Válogassuk szét őket! A zsákban: iskolatáska, dió, falevél tulipánhagyma, kapa, tojás kesztyű, sál, sapka napszemüveg, naptej, úszógumi 11. Némajáték Találjatok ki egy történetet, amelyben fontos szerepe van a zsákban talált tárgyaknak! Játsszátok el némajátékkal! 12. Kihangosítás A boszi ellopta a hangot a történetekből. Némán nem jó a világ. Adjátok vissza az események hangját! Az egymás után következő évszakok alattvalói tudják kihangosítani egymást. 13. Népi játék A) A játékok megtanulása kiscsoportokban Mindegyik szigettérkép hátulján van egy játékleírás, amelyet csak akkor olvashatnak el az alattvalók, ha már sikerült meggyengíteniük a boszorkányt. Fordítsátok meg a térképet, talán már látható a játék. Olvassátok el, értelmezzétek és játsszátok el! készüljetek fel arra, hogy a többi királylány népének is meg tudjátok tanítani! Az Ősz játéka: Erre csörög a dió 2. (szembekötős fogó) Kiválasztunk egy fogót, és bekötjük a szemét egy kendővel. Háromszor megforgatjuk a tengelye körül., majd elkezdünk körülötte ugrálni és tapsolni. Csalogatjuk: -Erre csörög a dió, Amarra a mogyoró! Ha a bekötött szeműnek sikerül valakit elkapnia, ki kell találnia, hogy kit kapott el. Ha kitalálja, szerepet cserélnek. (Lázár Katalin: Népi játékok) A Tél játéka:Fekete, fehér Két csapatban játsszuk, az egyik a feketéké, a másik a fehéreké, és választunk egy bírót. A játéktér közepén húzunk egy vonalat, és tőle mindkét irányban 10-10 méterre egy másikat. A bíró középre áll, a két csapat pedig a középvonal egyik, illetve másik oldalára. A bíró fog egy gyufásdobozt, aminek egyik oldala feketére, a másik fehérre van festve, és feldobja. Amelyik csapatnak a színe látszik, az gyorsan elkezd futni a háta mögött levő vonal felé . a másik csapat kergeti, és akit még a vonal előtt meg tudnak fogni, az átáll hozzájuk. Ezután visszaállunk, és a bíró ismét feldobja a gyufásdobozt. Addig játsszuk, míg az egyik csapat el nem fogy. (Lázár Katalin: Népi játékok) A Tavasz játéka: Itt a macska, hol a macska? Körbeülünk és felhúzzuk a térdünket. Választunk egyet keresőnek, aki a körön kívül áll, a többiek pedig felhúzott térdük alatt egy csomóra kötözött zsebkendőt adnak körbe: ez a macska. Igyekszünk, hogy a kereső ne lássa, hol a zsebkendő, ezért kezünket egyfolytában mozgatjuk, mintha éppen továbbadnánk. Közben mondogatjuk: - Itt a macska, hol a macska?
A kereső feladata, hogy megtalálja a zsebkendőt. Ha sikerül neki, helyet cserél azzal, akinél megtalálta. (Lázár Katalin: Népi játékok) A Nyár játéka: Húzd meg, ereszd meg Választunk egy mondót, a többiek pedig megfogják egy kendő szélét. A mondó ujjával kavar a kendőn, majd hirtelen rábök valakire, és rákiált: Húzd meg!, vagy Ereszd meg! Akire rámutat, annak a parancs ellenkezőjét kell csinálnia. „Húzd meg!”-re tehát meg kell eresztenie, „Ereszd meg!”-re pedig meg kell húznia a kendőt. Aki eltéveszti vagy túl sokáig gondolkodik, kiesik a játékból. (Lázár Katalin: Népi játékok) B) Közös játék egész csoportban Téma: Évszakok – Tél Tanulási terület: A tél jellemző hangulatai, tevékenységei; együttműködés társakkal; a fantázia és a kézügyesség fejlesztése Életkor: 2. évfolyam Helyszín: osztályterem Időtartam: 2 tanóra Szükséges eszközök: rajzok; kalap; sál; kereplő; előre megírt levél; íróeszköz; üres lapok; kartonpapír; olló; ragasztó; színes ceruzák; fonál 1. Ráhangoló játék Három szoborban állapodunk meg a gyerekekkel: hógolyó=leguggolva picire összegömbölyödnek hóember=ketten úgy kapaszkodnak össze, hogy egyikük a párja lábánál guggol, karjait felnyújtja társa derekához szánkó=páros szoborban az egyik tanuló letérdel, kezeit is a földre teszi, társa mintha ráülne, karjait is előrenyújtja Hangszerrel adott ritmusra vagy zenére járnak a tanulók a térben. Egymáshoz érniük nem szabad. Ha a zene vagy ritmus elhallgat, a tanító valamelyik szót (hógolyó, hóember, szánkó) mondja. A tanulóknak be kell állniuk a szónak megfelelő szoborba. Aki más pózt vesz fel, vagy utolsóként alkotja meg a szobrot, vagy nem jut neki pár, kiesik. A játék addig tart, míg már csak egy tanuló marad versenyben. 2. Beszélgetés és az előzetes ismeretek felmérése az őszi rajzok segítségével Az Év birodalmába kerültünk. Biztosan emlékeztek még rá és ikergyerekeire. Mit tudunk már róluk? Beszélgessünk! Miért élnek külön? Hogyan uralkodnak? Mivel tölti napjait az öreg király? Stb. A tanító felteszi a táblára az évszakok lakhelyéről ősszel készített rajzokat. Sokat segítenek az ismeretek felelevenítésében. Ha az őszi foglalkozás nem előzte meg ezt az órát, akkor ezt a beszélgetést ki kell hagyni. A fontos ismeretek átnarrálhatók. 3. Mímes játékok egész csoportban a) Most éppen a Tél uralkodik. Az ő szigete jelenleg a legmozgalmasabb. Az öreg Év most is a távcsövével figyeli a szigetet, ahol a sok hóban különböző vidám dolgokat művelnek az ott lakók. Mit csinálhatnak éppen? Csengőszótól csengőszóig mutassátok meg mozgással! (Síelést, korcsolyázást, szánkózást, hógolyózást, stb. utánzó mozgást várhatunk a gyerekektől. Ha szükséges, segíthetünk pontosabb instrukcióadással.) b) Az Év a távcsövével kellemetlen, rossz eseményeket, dolgokat is lát. Mit? Kereplőhangtól újabb kereplőhangig játsszátok el némán! (Fázást, elcsúszást, betegséget, hólapátolást, éhező állatokat, autókarambolt, stb.) Adjunk kicsi gondolkodási időt a gyerekeknek! Megengedhetjük, hogy 2-en, 3-an összebeszéljenek. 4. Tanár szerepben és döntés A tanító az előző némajátékba lép be Északi Szélként. (Jelzése lehet: fehér kalap, sál, kesztyű vagy vállára terített világoskék lepedő.) Azonnal szerepben beszél. Ide! Ide! Én az Északi Szél vagyok! Egy levelet hoztam nektek Úrnőmtől, a Téltől. Annak adom oda, aki a legjobban, a leghangosabban tud olvasni. No, kinek adjam? Ti döntsétek el! A levél: Kedves Alattvalóim! A gonosz boszorkány, aki születésünkkor megátkozott bennünket három testvéremmel és apámmal együtt, újra
felbukkant. Ellopta uralkodói jogarunkat, és kivarázsolta belőle a nagy ünnepeket, jeles napokat. Segítsetek összegyűjteni azokat! Az Északi Szél majd felírja, amit mondatok. Ezzel tudjuk csak megtörni a boszorkány átkát. Ha nem segítetek, az én uralkodásom alatt mostantól csak kellemetlen események történnek, semmi örömötök nem telik majd a télben. Kérlek segítsetek! a Tél Miután valamelyik tanuló felolvasta a levelet, hagyjuk a gyerekeket dönteni, hogy segítenek-e a Télnek! 5. „A” variáció: Kiscsoportos improvizáció Ha úgy határoztak, hogy segítenek, akkor a tanító szerepben segítsen 3 csoportot alkotni és megegyezniük, hogy melyik csoport játssza el a mikulást, a karácsonyt és a szilvesztert. A jeles napok összegyűjtését végezhetjük még a csoportalkotás előtt közösen, vagy a tanító csoportról csoportra járva is felírhatja, amit a gyerekek mondanak. A csoportok rövid felkészülés után bemutatják egymásnak jeleneteiket. A jelenetek után a tanító szerepben közölje a gyerekekkel, hogy biztosan sikerült megtörniük a boszorkány átkát. Most már újra visszaáll a rend. Ő már hallja, hogy a birodalomban sok helyen újra ünnepelnek, farsangi bálokat tartanak. Kéri a tanulókat, hogy készüljenek ők is, készítsenek farsangi álarcokat, szemüvegeket. 6. Farsangi álarcok készítése 7. „B” variáció: Fórum színház Ha az a döntés születik, hogy nem segítenek a Télnek, szakítsuk meg a játékot és beszélgessünk az ünnepekről, az ünnepek fontosságáról! Kérjük ki a tanulók véleményét az ünnepek szükségességéről! Beszéljünk arról, hogy mennyiben érzik máshogyan magukat egy-egy ünnepnapon, mint egyéb hétköznapokon! Tegyük lehetővé, hogy két csoportot alkotva ( egyik az ünnepek fontossága, a másik az ünnepek feleslegessége mellett kardoskodva) vitázhassanak, érveljenek, ellenérveljenek, próbálják meggyőzni egymást. Téma: Évszakok – Tavasz Tanulási terület: A tavasz jellemzői; együttműködés társakkal; fantáziafejlesztés Életkor: 2. évfolyam Helyszín: osztályterem Időtartam: 2 tanóra Szükséges eszközök: rajzok;előre megírt cédulák; lapok; ragasztó; színezők; csomagolópapír, színes ceruzák; zene: Kövy Szabolcs: Kék bolygó 1. Ráhangolódás helyesejtési gyakorlattal Légzőgyakorlat: A) Belégzés után a hónapok neveit mondjuk egy levegővel, középhangerővel. A nevelő kézjelekkel ütemez. B) Belégzés után a Januárban itthon vagyok, februárban elutazom, márciusban itthon vagyok, áprilisban… mondókát mondjuk középhangerővel. Hangerőváltással kombinálva: A) Januárban itthon vagyok – középhangerővel; februárban elutazom – suttogva; márciusban itthon vagyok – középhangerővel; és így tovább. B) A tavasz hónapjait hangosan,a nyárét középhangerővel, az őszét suttogva, a tél hónapjait némán mondjuk. 2. Beszélgetés és az előzetes ismeretek felelevenítése az őszi rajzok segítségével Az Év birodalmában vagyunk. Biztosan emlékeztek még rá és ikergyerekeire. Mit tudunk már róluk? Miért élnek külön? Hogyan uralkodnak? Mivel tölti napjait az öreg király? Mi történt az Ősszel? Hogyan segítettünk a Télnek? Stb. A tanító felteszi a táblára az évszakok lakóhelyéről ősszel készített rajzokat. Sokat segítenek az ismeretek felelevenítésében. Ha az őszi és a téli foglalkozás nem előzte meg ezt az órát, akkor ezt a beszélgetést ki kell hagyni. A fontos ismeretek átnarrálhatók.
3. Narráció Az öreg király most is a távcsövénél ül és a Tavasz kastélyát figyeli. Egyre elkeseredettebb, mert semmi mozgást nem lát. Mindenki alszik, pedig a Tavasznak már útra kellett volna kelnie, át kellett volna vennie a jogart a testvérétől, a Téltől. Az Év azt is látja, hogy a Tél már nagyon fáradt, szeretne lepihenni, de hiába várja testvérét, hogy átadhassa az uralkodást. A király a Napot bízta meg, hogy hozza el nekünk a költögető mondókát és kérjen meg bennünket, hogy próbáljuk meg vele felébreszteni a Tavaszt. 4. Verstanulás visszhangjátékkal Csanádi Imre: Tavasz-ébresztő Ébredj új tavasz, jégtörő, sugaras, gallyat gombosító, rügyet rojtosító, mindenféle madarat víg versre tanító! 5. Szertartás közös versmondással Találjunk ki a vershez mozdulatokat, és fűzzük össze mozdulatsorrá, így ébresztgessük az alvó Tavaszt! 6. Narráció és csoportalakítás A Tavasz felébredt, de még nem tud útnak indulni. Nem találja a festékeit, ecseteit, és három hű szolgája a Március, Április, Május sincs meg. A gonosz boszorkány idevarázsolta őket hozzánk egy-egy versszakba zárva. Sajnos a versszakokat is szétvagdosta. Próbáljuk meg összeilleszteni a versrészletet! Simon Emil Hónapok című versének részletét annyi részre vágjuk, ahány tanuló van az osztályban. A tanító kiszórja az előre megírt cetliket. A gyerekek összeválogatják a részeket, és versszakonként felragasztják a cetliket egy nagyobb lapra. Így három csoportunk lesz. Simon Emil: Hónapok (részlet) Március melege patakokat ébreszt, erdők vad homályát szoktatja a fényhez. Szelíd ibolyákkal jelöli az ösvényt, melyen víg tavaszunk elindulhat tüstént. Április álmosan ásít, mint a lusta, felhők mögé bújva, napját átalussza. Fejedre egyszerre esőt, fényt, havat szór, azután rád mosolyog: - Ugye, nem haragszol? Május virágokat, lombot rak a fákra, kertek ágyásait ássa, palántázza, mint aranyát szórja éltető esőit, kincses színpompáját erdők, hegyek őrzik. 7. Kiscsoportos munka Míg ti dolgoztatok, szétnéztem a világban. A boszorkány minden színt eltüntetett. Tényleg nem tud uralkodni a Tavasz ebben a színtelen világban a festőszerszámai nélkül. Lefényképeztem, amit láttam. Legyetek ti a Tavasz festői, színesítsétek ki a képeket! A tanító a csoportok elé egy-egy fehér kartonra rajzolt képet tesz. A gyerekek bármilyen technikát alkalmazhatnak a kiszínezéséhez. Esetleg papír vagy textilmozaikot is használhatunk. 8. Hangjáték kiscsoportban Most már színes a világ, de még hiányoznak a tavasz jellemző hangjai. A gyerekek kiscsoportban megbeszélik, milyen hangok vannak tavasszal, majd a csoportok bemutatják egymásnak. Ha szükségesnek látjuk, segíthetünk helyszín (tópart, gyümölcsöskert, stb.) vagy napszak megadásával.
9. Tavaszi hangverseny egész csoportban A kiscsoportok által alkotott hangjátékokból közösen kigyűjtjük azokat a hangokat, amelyek mindháromban szerepeltek. Ha szükséges kiegészíthetjük megbeszéléssel az eddig hallottakat. A tanító jelzésszerű rajzokat készít a hangokhoz. Pl.: béka, madár, bogarak, szellő, stb. egy nagy kartonra. A nevelő lesz a karmester, mutatja a rajzokat, a tanulók ennek megfelelően adják a hangokat. Variálhatjuk hangerő- és tempóváltással, csinálhatunk kánont. Később tanuló is lehet a karmester. 10. Mozgás improvizáció egész csoportban Meggyengítettük a boszorkány erejét. Sokat segítettünk a Tavasznak. Végre átvehette a hatalmat a testvérétől. Hálából egy szép zenét küldött nekünk. Hallgassuk meg! Ajánlom Kövy Szabolcs Kék bolygó című művét. Meghallgatása után beszéljük meg, milyen állatok jutottak eszükbe róla, mit csinálhattak! Milyen események történnek a madarakkal tavasszal? Milyen hangulata van a zenének? Stb. A nevelő újra elindítja a felvételt, a gyerekek mozgást improvizálnak rá. Úgy mozogjatok a zenére, hogy aki látja a mozgásotokat, megérezze a tavaszt! Hagyjuk a gyerekeket kötetlenül önállóan mozogni a zenére! 11. Záró beszélgetés Csak akkor, ha a tanító szükségesnek érzi. Téma: Évszakok – Nyár Tanulási terület: Az évszakok jellemzői; a nyár örömei és veszélyei; együttműködés társakkal; fantázia- és beszédkészség fejlesztés Életkor: 2.évfolyam Helyszín: osztályterem Időtartam: 2 tanóra Szükséges eszközök: egy nagy kő; annyi, a négy évszakhoz kapcsolódó tárgy, ahány fős az osztály; író- és rajzeszközök; színes papírok; kartonpapír 1. Ráhangoló játék – Nem az, ami Körben ülünk. A tanító egy követ tesz középre, és azt az utasítást adja, hogy a gyerekek mutassanak egy mozdulatsort a kővel, amelyben a követ bárminek használhatják, csak kőként nem funkcionálhat. Nagyon pontos mozdulatokat követeljünk meg a tanulóktól. A mozdulatsor után a néző gyerekekkel neveztessük meg azt a tárgyat, amit a kő szimbolizált! Nehezebb a feladat, ha a mozdulatsor helyett szobrot kérünk a tanulóktól. 2. Beszélgetés A tanító kiteszi az évszakok lakhelyéről a gyerekek által még az ősszel készített rajzokat. Emlékeztek még az ikrekre? Mit tudunk már róluk? Miért élnek külön? Hogyan uralkodnak? Mi történt az Ősszel és a Téllel? Mivel ébresztettük fel a Tavaszt? Hogyan gyengítettük meg a gonosz boszorkány hatalmát? Stb. Ha az őszi, téli és tavaszi foglalkozás nem előzte meg ezt az órát, akkor ezt a beszélgetést ki kell hagyni. A fontos ismeretek átnarrálhatók. 3. Narráció Tegnap éjjel megint baj történt az Év Birodalmában, megint ügyködött a gonosz boszorkány. A Raktár-szigeten, ahol a négy testvér fontos tárgyait tárolták külön termekben, eltűntette a válaszfalakat és összekeverte a tárgyakat. Itt a raktár. Nézzétek csak, milyen rendetlenség van benne! 4. Csoportalakítás a tárgyak szétválogatásával A tanító az óra megkezdése előtt annyi, az évszakokra jellemző tárgyat rak összekeverve az osztály egyik részébe, ahány főből áll a csoportja. Ilyeneket: cipő, iskolatáska, széldzseki, esernyő, dió, sál, kesztyű, karácsonyfadísz, virágok, piros tojás, napszemüveg, úszógumi, labda, stb. Segítsünk az évszakoknak! Próbáljunk meg rendet rakni! Vigyük az évszakok lakóhelyére a tárgyakat! Minden tanuló csak egy tárgyat vehet fel, és vihet oda az ősszel készített rajzokhoz. Így négy csoportunk lesz. Ha az őszi foglalkozás nem előzte meg ezt, vagy már nincsenek meg a térképeink, a teremben jelölünk ki helyet a négy évszaknak. Miután megalakultak a csoportok, kérjük meg a gyerekeket, ellenőrizzék közösen, hogy jól válogattak-e. Ha bizonytalankodnak,vagy vita van, indokoltassuk meg, miért gondolták,hogy ahhoz az évszakhoz tartozik a tárgy, amelyikhez vitték!
5. Narráció A boszorkány nem csak a közös raktárt dúlta fel, hanem felejtőport is szórt a Nyár szigetére. Ezért sajnos hiába vittük vissza a Nyár tárgyait, nem emlékszik rá, mikor, kik, mire szokták használni azokat. Remélem, ti tudjátok! 6. Kiscsoportos játék Közösen újra megnézzük a nyárra jellemző tárgyakat. Megkérjük a csoportokat, hogy egy rövid jelenettel vagy diasorral mutassák meg, kik, hol, mikor, mire használják azokat. A jeleneteknek legyen előzménye és következménye is! A csoportok rövid felkészülés után bemutatják egymásnak a jeleneteket vagy a diasort. Ha szükségesnek tartunk egy közös megbeszélést, csak a négy csoport bemutatója után tegyük. 7. Kiscsoportos munka A boszorkány felejtőporának még mindig nem múlt el teljesen a hatása, mert a Nyár nem tudja, hogy milyen veszélyektől kell megóvnia az alattvalóit. Segítsünk neki! Egyik csoport írjon levelet, amelyben a nyár veszélyeire figyelmezteti a gyerekeket! A másik csoport írjon szülőknek szóló cikket a gyerekeket fenyegető nyári veszélyekkel kapcsolatban! A harmadik csoport készítsen plakátot, a negyedik csoport szórólapot a nyár veszélyeiről! Ha lehetséges, hagyjuk, hogy a csoportok válasszanak feladatot maguknak! Ha nem sikerül megegyezniük, hogy minden csoport mást csináljon, sorsoljuk ki a feladatokat! Miután elkészültek, rakjuk ki munkáikat az osztályba jól látható helyre, és a tanév végéig hagyjuk is ott! Így a nyár veszélyeire sokkal jobban fognak emlékezni szünidőben is, mintha a pedagógusok mondanák el nekik. 8. Kiscsoportos improvizáció A gyerekek a csoportokban mondják el egymásnak, hogy miért várják a nyári szünidőt, milyen terveik vannak. Valószínűleg sok hasonló terv lesz. Fűzzék össze a csoport tagjainak várakozásait és némajátékkal mutassák meg a többi csoportnak. 9. Zárás A tanító az óra végén az Év és az Évszakok nevében köszönje meg a gyerekeknek a segítséget, és kívánjon jó szórakozást a nyárra. Mindez érdekesebb lehet, ha a nevelő ezt úgy teszi meg, mintha az Év köszönőlevelét olvasná fel az osztálynak.
Pápa, 2014. október
Horváthné Árvai Mária
