Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola. és Kollégium

Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIA PROGRAMJA

2013.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................. 4 1.

2.

Bevezetés............................................................................................................................. 4 1.1.

Az iskola jogi státusza ................................................................................................. 4

1.2.

A pedagógiai alapelvek, értékek .................................................................................. 4

1.3.

Jogszabályi háttér ........................................................................................................ 6

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka ....................................................................... 6 2.1.

Céljai .......................................................................................................................... 11

2.2.

A NAT-ban megfogalmazott és egyéb vállalt nevelési feladatok megvalósítása ..... 11

3.

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás .................................................... 22

4.

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák ........................................................................................ 23

5.

6.

4.1.

Kulcskompetenciák ................................................................................................... 23

4.2.

Tehetséggondozás ...................................................................................................... 28

4.3.

Közösségi szolgálat ................................................................................................... 30

Közösségfejlesztés és kapcsolatok .................................................................................... 31 5.1.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................... 31

5.2.

Kapcsolatok – intézményen belüli egyeztető fórumok .............................................. 31

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................................... 33 6.1.

Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai .............................................................. 34

7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása ....................... 35

8.

A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban .............................................................. 38

9.

Partneri kapcsolattartási formák ........................................................................................ 39

10. Vizsgák .............................................................................................................................. 42 11. Tanulók felvétele, átvétele ................................................................................................ 45 12. Teljes körű egészségfejlesztés........................................................................................... 48 12.1.

Egészségfejlesztési, egészségnevelési program ..................................................... 48

12.2.

Környezeti nevelési program ................................................................................. 54

12.2.1.

A környezeti nevelés célja .............................................................................. 55

12.2.2.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................. 55

12.2.3.

A környezeti nevelés módszerei ..................................................................... 57

12.2.4.

A környezeti nevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei .................. 57

13. Fogyasztóvédelem ............................................................................................................. 58 14. Eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................. 58 1

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................... 60 15. A választott kerettanterv ................................................................................................... 60 15.1. A választott kerettanterv helyi kiegészítései ............................................................... 62 15.2. A mindennapos testnevelés ......................................................................................... 65 15.3. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 2013. szeptember 1-től. .................................................................................................................. 65 15.4.

Az érettségi vizsgák ............................................................................................... 67

15.4.1. 15.5.

Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok ............................................. 67

A tanulók ellenőrzése, értékelés, beszámoltatás, felkészülés elvei........................ 68

15.5.1.

A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése .................... 68

15.5.2.

A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei ............................ 73

15.6.

A csoportbontások, foglalkozások szervezése ....................................................... 77

15.7.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................ 77

15.8.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................. 78

15.8.1.

Az iskolai egészségnevelés elvei .................................................................... 78

15.8.2.

A környezeti nevelés feladatai ........................................................................ 79

15.9.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem 81

15.10.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ...................................... 83

16. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv ..................................................... 84 16.0.1.KIFUTÓ ÓRATERVEK – utoljára 2012 szeptemberében indítva ........................... 86 A szakközépiskola közismeret: 9–13. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai ......... 86 16.0.2 Kifutó: Alkalmazott grafikus 5 évfolyamos párhuzamos képzés szakmai tantárgyi hálója .................................................................................................................................... 87 16.0.3 Kifutó: Képgrafikus 5 évfolyamos párhuzamos képzéstantárgyi hálója ................... 89 16.0.4 Kifutó: Mozgóképi animációkészítő 5 évfolyamos párhuzamos képzés .................. 91 16.0.5 Kifutó: Alkalmazott fotográfus 5 évfolyamos párhuzamos képzés szakmai tantárgyi hálója .................................................................................................................................... 93 16.0.6 Kifutó: Alkalmazott grafikus szakképzés ................................................................. 95 16.0.7. Kifutó: Képgrafikus szakképzés............................................................................... 97 16.0.8. Felnőttképzés ............................................................................................................ 98 16.1. 2013 szeptemberétől induló képzési formák ........................................................... 99 16.1.1. A 2013 szeptemberétől induló képzések óraterve ................................................ 99 Központi kerettanterv ....................................................................................................... 99 17. Az iskolai élet- és munkarendje ...................................................................................... 103 18. A pedagógia program elfogadása és jóváhagyása ............................................................ 104 2

1. számú melléklet .................................................................................................................. 105 2. számú melléklet .................................................................................................................. 115 3. számú melléklet .................................................................................................................. 182 4. számú melléklet – A középszintű érettségi témakörei ....................................................... 218 5. számú melléklet Művészeti modulok hálója 9-12. évfolyamra.......................................... 228 6. számú melléklet - A kétéves szakképzés képzési hálója .................................................... 238 7. számú melléklet – Szakiskolai képzés szakmai óraterve ................................................... 258

3

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.

Bevezetés

1.1.

Az iskola jogi státusza 2011. évi CXC. tv. 21-26. §, 202/2012 EMMI r., 20/2012 EMMI r. 123-127. § Név:

Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Alapító okirat száma:

11/2012 Kh. számú határozat

Új határozat és kelte:

2012. július 31.

Jogállás:

önálló jogi személy

Gazdálkodási mód:

önállóan gazdálkodó intézmény

Fenntartó:

EVENTUS Üzleti Tudományok Szakképző Iskoláért Alapítvány 3300 Eger, Servita út 28.

Felügyeleti szerv:

Heves Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya 3300 Eger Kossuth Lajos u. 9.

1.2.

A pedagógiai alapelvek, értékek 110/2012 Korm..r. I.1.1.-2.

Küldetésnyilatkozat Az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium igazgatójaként – a kollégáim nevében is – köszöntöm Önt, az megújult pedagógiai programja iránt érdeklődőt. A pedagógiai munkánk összefoglalóját Önnek – iskolafenntartó szakember, majdani és jelenlegi iskolahasználó szülő s diák – ajánljuk. Egyrészt azért, hogy Ön tájékozódhasson pedagógiai törekvéseinkről, másrészt azért, hogy szembesíthessen bennünket közzétett céljainkkal. Intézményünkben igen fontosnak tartjuk, hogy pedagógiai programunkban a minőséget partnereink igényei szerint határozzuk meg. Legfontosabb partnereink a tanulók, akik számára a legjobb fejlődési lehetőség biztosítása iskolánk minden tagjának elsődleges feladata.

Felelősek vagyunk a mi iskolánkat, az Eventust választó tanulók, szülők elvárásainak megfelelésében, fontosnak tartjuk a művészeti képzés jövőjét, a művészeti szakterületű grafikus, dekoratőr, divat- és stílustervező, festő, kiadványszerkesztő, mozgókép- és animációkészítő szakjaink jövőjét, a továbbvihető hagyományok megőrzését, az idegen nyelv, az informatika magas szintű oktatását, művelt emberek nevelését és a fenntartó igényei szerinti hatékony működést. 4

Minőségfejlesztési munkánkban törekszünk a törvényességre, a hatékonyságra, a tervezett célok megőrzésére. Csak olyan szolgáltatásokat ajánlunk és vállalunk, amelyeknek pedagógiai hitelében nem kételkedünk. Mert „lehet, hogy egy kalácsban a mazsola a legjobb, ám egy zsák mazsola nem jobb a kalácsnál, és aki megteheti, hogy egy teli zsák mazsolát adjon nekünk, az még nem tud ezzel egy kalácsot megsütni, nem is szólva valami jobbról.” (Ludwig Wittgenstein) Önt, mint iskolafenntartót arra kérjük, hogy legyen részese munkánknak: értékelő véleményével, szakmai, anyagi segítségével, iskolai alkalmainkon való jelenlétével vegyen részt gyermeke hozzánk kötődő életében. Önt pedig … Nem. Engedd meg az oldottabb tegező megszólítást, tehát téged mint iskolahasználó diákot arra kérünk, hogy legyél a társunk a tanulási-tanítási folyamatban. „Nem akarunk mást, csak ráhelyezni a pályádra, ha kocsid ferdén áll a sínen. Vezetni azután már egyedül hagyunk..” (Ludwig Wittgenstein)

Sajtos Attila igazgató

5

1.3.

Jogszabályi háttér 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

2.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka 110/2012 Korm..r. 1. rész I.1.1.-2. Comenius: „… mindenkit mindenre meg Lehet tanítani, csak idő, módszer és mester Kérdése.”

A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Célunk, hogy a családdal együttműködve a felnövekvő nemzedék -a haza felelős polgárává váljék; -kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; -reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; -megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; -törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; -legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; -váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; -ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; 6

-tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre 7

jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

8

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az általános műveltség megszerzése, az érettségire és továbbtanulásra való felkészítés, valamint a szakmai képzés csak egyik pillére oktató-nevelő munkánknak, hiszen a társadalom nem csupán képzett, de a közéletben tájékozódni képes, személyes és csoportérdekeit képviselni tudó, jó állampolgárok kibocsátását várja minden iskolától. A tantárgyakon, a tanítási órákon és a tanítási órán kívüli tevékenységben mind nagyobb szerepet kell szánni a nevelőmunkának, az érzelmek és attitűdök fejlesztésének is. Az általános emberi értékeket, alapvető emberi normákat megismertetni és elfogadtatni elengedhetetlen célunk, ezeknek egységes és következetes képviselet, megőrzése kötelességünk. Célunk a tanuló-centrikus, és ezen keresztül partnerközpontú iskola megteremtése. Olyan gyermekközpontú intézménnyé kell válunk, amely az itt tanulók testi, szellemi és lelki szükségleteire figyel, ezekhez kedvező és ingerdús környezetet hoz létre, amelyben a tanulók kibontakoztathatják egyéniségüket, megtanulhatják az egymás mellett élés szabályait. A tanítási órákon, illetve a tanórán kívüli pedagógiai tevékenységben az alábbi elveknek kell érvényesülniük: -

a tananyagtartalmak által közvetített ismeretanyag megértése, alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének felkeltése;

-

egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, ezek egyénre szabott, differenciált fejlesztése a tantárgyspecifikumok érvényesítésével; 9

-

a tanulási képesség fejlesztése a megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség műveleteinek gyakorlásával és ezek összekapcsolásával;

-

önismereten alapuló, önmagával és környezetével harmóniában élő személyiség nevelése;

-

a pozitív emberi értékek közvetítése: becsületesség, lelkiismeretesség, segítőkészség, tolerancia és humanizmus;

-

a demokrácia elveinek ismerete, elfogadása és tiszteletben tartása;

-

az értelmes munka értékének felmutatása, a gondos, precíz, felelősségteljes munkavégzésre irányuló igény felkeltése;

-

a különböző élethelyzeteknek megfelelő viselkedési formák és normák kialakítása;

-

a különféle kommunikációs csatornák által közvetített információk értelmezése, feldolgozása, különös tekintettel a tömegkommunikáció és a tömegtájékoztatás információáradatában való kritikus eligazodásra;

-

a szűkebb és tágabb környezettel szembeni igényesség felkeltése a szépen kialakított, inger gazdag környezet, logikusan megtervezett, nívósan kivitelezett tanári segédeszközök, és a tiszta, ép és szép iskolaépület, udvar révén;

-

az „alma materhez” való kötődés kialakítása és formálása a hagyományápolás és hagyománytisztelet révén;

-

a környezet megóvásának, helyreállításának lehetőségét tükröző környezeti nevelés;

-

az egészség értékének beláttatása és ennek megóvása a tudatos, egészséges életmód, valamint a civilizációs ártalmak és szenvedélybetegségek következményeinek megismertetésével;

-

a testi-fizikai képességek fejlesztése sokoldalú testmozgás által, az aktív rekreáció iránti igény kialakítása;

-

a sikeres pályaorientáció segítése az önismeret fejlesztésével, a választott szakmák elméleti és gyakorlati megalapozásával és oktatásával.

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek -

olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

-

a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

-

a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

-

az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

-

váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

-

a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

-

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

10

-

a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

-

különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

2.1.

Céljai

Nevelési célkitűzések megvalósítása tantárgyakon keresztül A nevelési célkitűzések megvalósításában kiemelt szerephez kell juttatni a társadalom- és állampolgári ismeret tárgynak, hogy az életbe kikerülők széles körű ismeretekkel rendelkezzenek, jogaikkal és kötelezettségeikkel egyaránt tisztában legyenek. Nem kevésbé fontosak a történelem, illetve a magyar nyelv- és irodalom, valamint a földrajz tárgyak sem, hiszen leginkább ezek a tárgyak alkalmasak a személyes és nemzeti identitástudat kialakítására és fejlesztésére. A környező anyagi világ működésének és az emberi környezet egymásra hatásának megtanítása, az erre való felelős odafigyelés kialakítása a természettudományi tárgyak korszerű oktatását kívánja meg. Nevelési célkitűzések megvalósítása a diákélet programjai és a tanítási órákon kívüli foglalkozások keretében Egyre inkább az iskola feladatává válik az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése is. A széteső, hajszolt életet élő családoktól át kell vállalni ezt a szerepet. Az iskolába bekerülők észlelhető érzelmi elmaradottságát kezelnünk kell, mert nem csak ezért a nyomában járó intellektuális beszűkülés oktató munkánkat nehezíti meg, hiszen ez a különböző devianciák és szélsőséges ideológiai rendszerek felé sodorhatja a hátrányos helyzetű ifjúságot. A kreativitásukat felkeltő, kezdeményezéseiket felkaroló légkör segít a mai sok esetben érdektelen, apatikus, arctalan ifjúságot egyénekből és egyéniségekből álló csoporttá, közösséggé alakítani. Ebben kiemelkedő szerep jut az iskolai diákéletnek, mely a régi hagyományokat őrzi és újakat alakít ki (pl.: gólyatáborok, Mikulás délutánok, farsangi mulatság szervezése).

2.2. A NAT-ban megfogalmazott és egyéb vállalt nevelési feladatok megvalósítása Nemzeti öntudat hazafias nevelés A rendszerváltást követően az egyetlen, hivatalosan elfogadott világnézet elvesztette legitimitását, eltűntek a kötelezően elvárt válaszok. A kiteljesedett pluralizmus utat nyitott az önálló gondolatok, az egyéni álláspontok megfogalmazásának. A középiskola nyújtotta keretek között – mind tanórán, mind tanórán kívül – meg kell minden lehetőséget ragadni, hogy felelősen gondolkodó, a nemzeti értékeket magukénak valló, önálló véleménnyel rendelkező felnőttek kerüljenek ki az iskolapadokból. Ahhoz, hogy az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálja helyét a jelenkor társadalmában, nélkülözhetetlen a történelmi múlt ismerete. Az elmúlt korok valóságának megismerése során számtalan olyan példa – események, döntések, viselkedések - tárul a tanuló elé, amelynek elemzése és megértése segíti abban, hogy önmagáért és a körülötte szerveződő közösségekért felelős felnőtté váljék. 11

Népünk kulturális örökségének, nagy múltú nemzeti kultúránknak megismerése az egyén nemzeti identitástudatának a megalapozását szolgálja. A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése révén a tanuló ösztönzést kap szűkebb és tágabb környezetének történelmi-, kulturális- és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A globalizáció kiteljesedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kap a lokalitás, szűkebb környezetünk történetének, értékeinek, problémáinak ismerete, és az ezekkel való azonosulás. E nevelési folyamat végső célja, hogy a fiatalok hazájukat szerető, magyarságukat büszkén vállaló felnőtté váljanak. A tanulási folyamat során ismerjék meg a demokrácia alapelveit, tudjanak eligazodni intézményes világában, legyenek tisztában az őket megillető jogokkal, és a rájuk háruló kötelességekkel, és ez által aktív és felelős tagjai legyenek a magyar társadalmat alkotó közösségeknek. Feladatok: -Szűkebb pátriánk múltjának, hagyományainak, nemzeti kultúránk értékeinek megismerése. -Tájékozottság hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, múltjában és jelenében. -Híres magyar államférfiak, tudósok, művészek, írók, költők, sportolók munkásságának megismerése. -A helyi társadalom, a helyi közösségek szerveződésének, értékeinek felismerése. A városi és a falusi élet jellegzetességének, hagyományainak ismerete. -A határon túl élő magyarság múltjának és jelenének ismerete. -A hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek és népcsoportok eredményeinek, értékeinek felismerése és megbecsülése. -A múlt és a jelen kapcsolatának feltárása. Nemzeti sorsfordulóink ismerete, és időszerű tanulságinak belátása. -Nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások szerepe népünk életében. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepének értékelése. -A nemzeti önismeret és a hazaszeretet elmélyítése révén a nemzettudat megalapozása. Elsősorban a földrajz, az irodalom, a történelem, a társadalomismeret, az ének és a rajz órák kínálnak alkalmat arra, hogy felszínre hozzuk a tanulók gondolatait, érzéseit a múltról, és a jelen időszerű eseményeiről, jelenségeiről. Az ismeretek elsajátítása mellett arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy gyakorolhassák azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népeinek megismeréséhez, megbecsüléséhez, és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A tanórán kívüli tevékenységek közül az iskola hagyományainak – ápolása, az iskola múltjának és örökségének gondozása, az „Egri csillagok” Országos Tehetségkutató Verseny, a Merkva László és a Blaskó János emlékversenyek rendezése, határon belüli és határon kívüli diákok találkozója, stb. – ápolása, a nemzeti ünnepekről való megemlékezése a helyi közösségek munkájába való bekapcsolódás egyaránt elősegíti céljaink megvalósítását. Különös szerep hárul az évente megszervezendő tanulmányi kirándulásokra, amelyek több, szegényebb sorsú tanuló számára egyetlen lehetőséget jelenti arra, hogy megismerje hazája természeti szépségét, és történelmi nevezetességeit. 12

Testi és lelki egészségre nevelés feladatai, eszközei A testnevelés és a sport célja, hogy az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközinek, valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Emeljék képességeik szintjét ezek fejlesztésének, fenntartásának módját, megismerjék a verseny örömét, a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Becsüljék meg társaik teljesítményét. A testnevelés az iskolában az egyetlen tárgy, amely a testi nevelés részeként a tanulók testi fejlődését közvetlenül segíti. A testnevelés az ifjúság értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelésében előtérbe kerül. Alig van olyan tevékenység, amely ne kívánná meg a tanulók kisebb-nagyobb csoportjának szoros együttműködését. A versenyek, sportjátékok megkívánják, hogy egyéni érdekeiket alárendeljék a csapatnak (közös célnak), segítsék egymást, helyesen értékeljenek, lépjenek fel a kifogásolható magatartás ellen. A sportban kitűnők a közösségben kedvező, nem egyszer vezető szerepet töltenek be. Számolni kell azzal, hogy a korra jellemző ambíció, kitűnésre való hajlam el is fordítja a tanulókat olyan tevékenységektől, melyben szégyent vallhatnak. A testneveléstől való elhúzódásnak (elfordulásnak) lehetnek egyéb okai, fizikai gyengeség, alkati tulajdonság, ügyetlenség. Ezért fontos, hogy a tanulók ügyességét sokoldalúan fejlesszük. El kell érni, hogy mindenki megtalálja a számára sikeres, örömteli tevékenységformát. A fizikai aktivitás csökkenése nemcsak egészségügyi szempontból hátrányos, hanem azért is, mert elügyetlenedést és ezzel együtt a fizikai tevékenységre való képesség és hajlandóság csökkenését is eredményezheti. A testnevelési órákon mindig időt kell szentelni arra, hogy a tanulóknak megvilágítsuk az egészségüket fenyegető veszélyeket, károsodásokat, ezek elkerülésének, kivédésének lehetőségeit (pl.: gerincferdülés, ezek ellen ható gyakorlat vagy erőfeszítés – szteroidok). Fel kell használni az órákon más tantárgyak tevékenységeit, pl.: fizika, biológia. A tanulók elé tűzött célok optimálisan fejlesszék bátorságukat, tartós erőkifejtésre való képességüket, monotónia tűrésüket, problémamegoldó képességüket, önbizalmukat. A tanulókat érdekeltté kell tenni jártasságaik, testi képességeik tökéletesítésében, fejlesztésében (pl.: iskolai sportversenyek, alkalmi csapatok vetélkedése). A fiatal szervezet regenerálódási képessége, mindig biztosít erőfelesleget, melyet szívesen kötnek le sporttevékenységekben. Sokoldalú érdeklődésük és hajlandóságuk megvan arra, hogy szellemi elfáradásukat fizikai tevékenységgel állítsák helyre, és bekapcsolódjanak a rendszeres testedzésbe. Az érzelmek alapját azok a szükségletek alkotják, amelyek az emberek egymás közötti viszonyaival kapcsolatosak. Az ember, társas lény, akinek a közösségben elfoglalt szerepét alapvetően meghatározzák erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmei, melyek színezik, befolyásolják, meghatározzák cselekedeteit, viselkedését. Ezen érzelmek forrását azok a közös célok jelentik, amelyek megvalósításáért együttesen és külön-külön is harcolunk. A gyermek beleszületik szociális környezetébe, és ennek segítségével próbálja megvalósítani önmagát. A szocializáció során elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, a társadalmi együttélés szabályait, és 13

mindeközben változik, formálódik, fejlődik. E tanulási folyamat során a legfontosabb közvetítő a család, az iskola, a baráti közösségek és később a munkahely. Az iskola kiegészíti, de gyakran pótolni is kénytelen, amit a család nem tud biztosítani. A serdülő különösen érzékenyen reagál a változásokra. Tünetként hordozza magán az adott társadalom problémáit, családjának gondjait, de az adott tanítási óra sikerességét és sikertelenségét is visszatükrözi. A család és az iskola közösen kell, hogy elősegítse a tanuló önbecsülésének, önbizalmának fejlesztését, reális énképének kialakítását, hogy ez által képessé váljék egy olyan jövőkép létrehozására, amely biztosítja boldogulását. Mindez stabil és gazdag érzelmi háttér meglétét teszi szükségessé. Olyan önálló, sokoldalú, céltudatos, felelősséget vállaló, kötelességtudó fiatalokat kell nevelnünk, akik tisztelik az embert, az emberi tudást és az emberi munkát, védik természetes környezetüket, és képesek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. A nevelési folyamat során olyan pozitív emberi értékek kifejlesztésére kell törekednünk, mint a becsületesség, őszinteség, jóság, szeretet, segítőkészség, szorgalom, áldozatvállalás, tolerancia, szolidaritás. A tanulók közül sokan túlterheltek, kedélyállapotuk feszült, gyakran hiányzik életükből a nyugalom, a higgadtság és a biztonság. Ilyen helyzetben a fiatal szívesen menekül a képzelet világába, és tölt órákat a tv vagy a számítógép előtt. A serdülők a maguk módján próbálják megteremteni szabadságukat, és egyre többen nyúlnak cigarettához, alkoholhoz, és különböző kábítószerekhez. Sokakból hiányzik az erőfeszítés, a kitartás, és gyakori a „minimum is elég” felfogás. A másik véglet, amikor a bizonytalan érzelemvilágú serdülő egyszerre akar minden csinálni, ahelyett, hogy kevesebbet, de jobban teljesítene. Célunk, hogy segítsük őket az egészséges lelki közérzet megteremtésében, a helyes életritmus kialakításában. Kiegyensúlyozott, érzelmeit, döntéseit vállaló, konkrét célokkal rendelkező, kulturált magatartású fiatalok nevelésére törekszünk.

Feladatok: -A helyes önismeret kifejlesztése. Rendelkezzék a tanuló pozitív énképpel, legyen reális önbecsülése. Vállalja önmagát, érzelmeit, jó és rossz tulajdonságait. -Pozitív emberi értékek, tulajdonságok – kedvesség, jóság, szeretet, őszinteség, becsületesség, szorgalom, igényesség – kialakítására való törekvés. -Az új iránti nyitottság és kíváncsiság, az egészséges versenyszellem fenntartása. -Mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés kialakítása. Empátia, tolerancia, együttműködési készség, mások különbözőségének elfogadása, a személyiség tisztelete. -Figyelmesség, udvariasság, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság jellemezze a tanulók viselkedését. -Legyen képes szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására, váljék a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek együttműködő, hasznos tagjává. -Feladatainak, munkájának végzése során legyen igényes, önálló, kezdeményező, pontos és kitartó. -Tisztelje az emberi tudást, munkát, erőfeszítést. Jellemezze az ember által létrehozott anyagi és szellemi javak megbecsülése. Védje, óvja természetes környezetét.

14

Az érzelmi nevelés akkor lesz igazán hatékony, ha az iskolai élet minden területét átfogja. Az iskolai életnek, a tantárgyaknak megvannak azok a sajátos területei, amelyek lehetőséget kínálnak az érzelemvilág gazdagítására. Ezáltal minden tanár – közvetlenül vagy közvetve -, de bekapcsolódik a tanítványok érzelmi nevelésébe. A tanárok példamutatása rendkívül fontos szerepet kap a fiatalok érzelmi fejlődésében. Erre a feladatra mégis az osztályfőnököket tartjuk a legalkalmasabbnak, hiszen ők az átlagosnál jobban ismerik a tanulókat, több időt töltenek együtt, és mélyebb emberi kapcsolatot is képesek kialakítani velük. Egy-egy osztálykirándulás, színházlátogatás vagy más közös program kiváló alkalmat kínál a gyerekek alaposabb megismerésére, és a közös beszélgetések révén jellemének alakítására. Emellett az osztályfőnöki órákon különböző témájú esettanulmányok feldolgozása, elemzése és a téma körül kialakuló vita is rendkívül hatékony módszernek tekinthető. Pályaorientáció Az iskolánkba bekerülő tanulóink döntése még nem azonos a pálya iránti elkötelezettséggel. A tanulót meg kell erősíteni abban, hogy érdeklődésének megfelelő szakmacsoportot választott. A szakmacsoporton belüli szakma megtalálásához kell segítséget nyújtani. Ha egyes tanulókban felmerül, hogy a szakmacsoport által kínált lehetőségek nem egyeznek meg törekvéseivel, abban kell segíteni, hogy a neki megfelelőt megtalálja. Az orientációs gyakorlatot jelenleg még mindkét szakmacsoportban 4-4 órában, csoportbontásban tartjuk az iskola műhely- és labortermeiben. Célok, feladatok: -Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése -A legfontosabb pályák tartalmának, a hozzájuk vezető utaknak tapasztalatok útján történő megismerése -A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása -Olyan tevékenységek, feltételek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók érdeklődésének megfelelő területek megismerését -A pályaismertetők, a munka- és álláshirdetések, az adatszolgáltatás egyénre vonatkozó szabályai (adatlap, önéletrajz, stb.) közötti eligazodás -A pályasegítő számítógépes programok használata -Munkaügyi, munkajogi kérdésekben való jártasság -A lehetséges pályamódosításra való felkészítés Iskolánkban a „Pályaorientáció” mint külön tantárgy nem jelenik meg. A NAT által előírt követelményeket az osztályfőnöki órákon lehet megvalósítani, új ismereteket szerezni, a más órákon megtanultakat szintetizálni. Eszközök, eljárások -Egy szakma fejlődésének bemutatása videón -Intézménylátogatás (riport, album készítése) -Kiscsoportos foglalkoztatás, megbeszélés, vita -Önálló gyűjtőmunka (könyvtár) 15

-Szituatív gyakorlatok, szerepjátékok -Kérdőív kitöltése, feldolgozása -Pályatabló -Külső előadás -Számítógépes program (STOP) használata Felhasznált eszközök: -Videó felszerelés, videofilmek -Számítógép -Pályaválasztási és pályalélektani szakkönyvek -Naprakész információs anyagok Erkölcsi nevelés Az elmúlt évtized társadalmi és politikai változásai alapvetően értelmezték át az állam és az állampolgár viszonyát, a társadalom értékrendjét és erkölcsi viszonyait. Az általános értékválsággal küszködő világunkban az ifjúság különösen védtelen és kiszolgáltatott helyzetbe került. Megkérdőjeleződött a hagyományos értékrend, így a felnövekvő nemzedék egyre bizonytalanabb érték- és normarendszert örököl, és nincs felkészítve arra, hogy önállóan is el tudjon igazodni az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között. A család képtelen egyedül magára vállalni a gyermekek erkölcsi nevelését, hiszen tudjuk, hogy a társadalom e primer közössége is komoly válsággal küzd. Tanulóink jelentékeny része él csonka családban, de a teljes családokban is egyre kevesebb idő jut a gyerekek erkölcsi, érzelmi nevelésére, mivel az anyagi biztonság megteremtése a szülők energiájának jelentős részét felemészti. Ezek az összetevők teszik különösen fontossá és aktuálissá az iskola szerepét a jövő nemzedékének erkölcsi nevelése terén. Az iskola feladata, hogy e létező társadalmi problémákra ráirányítsa a tanulók figyelmét, és rendszeres, tervszerű és pozitív ráhatásokkal, személyes példaadással segítse boldogulásukat. Az erkölcsi nevelés kiterjed az önálló tájékozódáshoz, és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. A nevelési folyamat részeként olyan társadalmi együttélési szabályokat – értékrend, norma, szokás, illem, erkölcs, jog – kell közvetíteni, amelyek segítik a szűkebb és tágabb környezetükben eligazodni szándékozó fiatalokat. Ezen értékek, normák személyiségükbe beépülve szabályozzák az egyénnek önmagával és másokkal szembeni viselkedését, és elősegítik a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen magatartásformák kialakulását. Végső célunk, hogy tanulóink önálló gondolkodású, vállalkozó szellemű, jogaikat ismerő, a társadalmi együttélési szabályokat gyakorló polgáraivá váljanak a társadalmunknak.

16

Feladatok: -Legyen képes helyes önismeret kialakítására, a személyiségében rejlő lehetőségek és gátak feltárására, önmaga vállalására. -Legyen világos képe szerepiről és hovatartozásáról. -Az önismeret fejlesztése révén váljék képessé szükségleteinek felismerésére, céljainak megfogalmazására és megvalósítására, önálló döntések meghozatalára. -Váljék képessé a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére. -Legyen készsége és képessége tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. -Tudatosuljon benne milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felelős. -Próbálja megítélni, milyen jelekből lehet következtetni egy-egy emberi megnyilvánulás igaz vagy hamis, önző vagy önzetlen voltára. -Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Legyen képes konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére. -Legyen képes saját meggyőződésének megfogalmazására és vállalására, illetve mások meggyőződésének megértésére és tiszteletben tartására. -Váljék képessé az egyéni és a közérdek összehangolására. -Ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait. -Legyen képes saját léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezésére. A tanulók erkölcsi nevelése nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az oktató-nevelő munka egészét érinti. Mégis különös helyet kapnak e folyamatban az osztályfőnökök, és az oktatásban új színfoltként megjelenő etika tantárgy, ami régi hiányosságot pótol. Az ismeretek – erkölcsi alapelvek, etikai törvények – átadása önmagában nem tekinthető hatékony módszernek. Sokkal hatékonyabbak a személyes élményekre épülő készségfejlesztő módszerek, amelyek megalapozzák és fejlesztik a diákok erkölcsi érzékét. Egy-egy erkölcsi kérdést, döntési helyzetet történetek – esettanulmányok – feldolgozása révén ismerhetnek. Ezek megbeszélése, megvitatása során számtalan alapvető ismeretre tesznek szert, ugyanakkor lehetőség nyílik a gondolkodási, probléma-megoldási és kommunikációs képességeik fejlesztésére is. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg a már jól bevált, mindig kéznél levő módszer, a személyes példamutatás fontosságáról sem. Médiatudatosságra nevelés A fiatalok esztétikai nevelésében meghatározó, irányadó szerepe van az iskolának, segítve az őket érő vizuális információk közötti eligazodást. A jó ízlés, az esztétikai értékek iránti érzékenység és nyitottság, a kritikus szemléletmód, a kreativitás a mindennapi életben való boldogulás feltétele. Az esztétikai nevelés értékközvetítő, de egyben értékteremtő és jellemformáló tevékenység, melynek során a tanulók vizuális alkotó, és befogadóképessége egyaránt fejlődik.

17

Feladatok: -A vizuális alkotó és befogadóképesség fejlesztése. -A kulturális és művészeti értékek iránti nyitottság megteremtése. -A kulturális értékeket megbecsülő magatartás kialakítása. -Esztétikai és kritikai érzék fejlesztése. -Az értelmi és értelmi fogékonyság finomítása. -A vizuális információk közötti szelekció képességének kifejlesztése. -A vizuális információk megértésének megkönnyítése, és ezek hasznosítása a munkában, a tanulásban, a mindennapi életben. -A hétköznapi esztétikai értékítéleteket megalapozó ízlésvilág kialakítása. -A művészet- és zenetörténet kiemelkedő alkotásaink megismertetése. Az esztétikai nevelés a tantárgyi kereteken belül kiemelt szerepet kap a szakközépiskolai oktatásban ismét helyet kapó énekórákon. Itt lehetőség nyílik a múlt és a jelen kiemelkedő alkotásainak megismerése mellett, a különböző korok stílusirányzatainak és ízlésvilágának bemutatására is. Megismerkedhetnek a tanulók az alkotás örömével, tág és önálló lehetőségét kínálva az önkifejezésnek. Az esztétikai és kritikai érzék, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztésének másik hagyományosan fontos területe az irodalomoktatás. Önismeret és társas kultúra fejlesztése A közösségi nevelés fontos, szorosan összekapcsolódó színterei: az osztály, a kortárscsoportok, a diákkörök, és az ezeket összefogó, és érdekeiknek közös képviseletét ellátó diákönkormányzat. Az elsődleges, és a tanulókra legnagyobb hatást gyakorló közösség, az osztály közössége. A különböző általános iskolákból érkező gyermekek új, és sokszor nehéznek tűnő feladatokkal szembesülnek a középiskolába kerülve. Az egyetlen biztos kapaszkodót az osztályfőnökök jelentik számukra, akik kezdetben segítenek eligazodni az új feltételek és elvárások útvesztőjében. A későbbiekben az ő segítségükkel kezd formálódni az osztály közössége. Fontos, hogy az osztályfőnökök elképzeléseiket, programjukat a helyi adottságokhoz, igényekhez és szükségletekhez igazítsák. Feladatok: -Segíteni kell a tanulók beilleszkedését, hogy lehetőség szerint mindenki megtalálja helyét az újonnan formálódó közösségben. -Helyes, követhető értékek közvetítése és elfogadtatása. -Tanórán kívüli tevékenységek, programok – színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, hagyományteremtés stb. – szervezése és kezdeményezése. -A tanulók egyéni adottságainak felismerése, fejlesztésének szorgalmazása, és kamatoztatása a közösség életében. -Önismeretük elmélyítése révén, tudják magukat elfogadni és elfogadtatni, váljanak képessé a másság megértésére, mások személyiségének tiszteletére.

18

-Tudjanak azonosulni a közösség pozitív értékeivel, elvárásaival. -Legyenek képesek konstruktív életvitel kialakítására. Az osztálykeretek közül kilépve, a közösségi nevelés következő színterét az iskolában működő kortárscsoportok, diákkörök és szakkörök jelentik. A kortárscsoportok működése lehetőséget nyújt az adott korosztályt leginkább érintő és érdeklő kérdések megvitatására, az eltérő vélemények ütköztetésére, és ezek megbeszélésére. A diákkörök és szakkörök széles skáláját felkínálva lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ki-ki képességeit és érdeklődése szerint választhasson a kínálatból. Különösen fontos szerepe van az iskolában működő sportköröknek, amelyek a közösségfejlesztés mellett a testi és lelki egészség megóvásához, és az egészséges életmód kialakításához is segítséget nyújtanak. Minél több diákközösség működik egy iskolában, annál fejlettebb annak közössége. Az iskolai diákélet legmagasabb szintű irányítója és szervezője, a tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviselője a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat rendeletben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diák-önkormányzati vezetőség a diák-önkormányzati munkát segítő pedagógus révén közvetlen kapcsolatban áll az igazgatóval és a nevelési igazgatóhelyettessel. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen, valamint a nevelési igazgatóhelyettesen és az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Feladatok: -Az iskolai diákélet – szabadidős és kulturális tevékenységek – szervezése, irányítása. -Iskolai hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. -A tanulók és tanulói közösségek érdekeinek képviselete. -A tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. -Döntési, véleményezési, javaslattevő és egyetértési jogaik érvényesítése. -A diákság problémáinak, felvetéseinek továbbítása az iskolavezetés felé. Kapcsolódás Európához Az utóbbi évtizedekben a társadalmi változások és az ipar részéről felmerülő új igények egész Európában (és így hazánkban is) létrehozták a szakképzés átszervezésének, átalakításának szükségességét. Rugalmasabb, a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átképzést lehetővé tevő rendszerre van szükség, s ezért Európában általános tendencia a szakképzés modularizálása, a tananyag és a képzési idő kisebb, jól variálható egységekre bontása, a moduláris tananyag-feldolgozás. A minél hatékonyabb tudás-átadás és megszerzés érdekében mind az ipar, mind a politika képviselői a kompetencia alapú szakképzés kialakítására ösztönzik az iskolákat, szakképző intézményeket. Ehhez elengedhetetlen annak felmérése, hogy az adott képzésben résztvevő diáknak milyen képességekre lesz szüksége a munkája során és a tananyagot ennek megfelelően kell ki-, ill. átalakítani. 19

Részvétel az európai szakképzés egységesítésében Az egységesülő Európa víziója az utóbbi években elérhető közelségbe került, de ez egyben sok gyakorlati problémát is felvet és új feladatok elé állítja az egyes országokat, s így hazánkat is. A szabad munkaerő-áramlás nemcsak politikai szándék kérdése, hanem szükségessé teszi a szaktudásnak, ill. annak dokumentálásának egységesítését is, ami értelemszerűen az alkalmazhatóság alapfeltétele. Könnyen belátható, hogy ez által szükségessé vált a nemzeti képzési rendszerek átvilágítása, átláthatóvá tétele és az egységes európai szakképzési rendszer kialakítása, ami évtizedekig tartó, hosszú és bonyolult folyamat lesz. Európára és a nagyvilágra nyitott személyiségek nevelése Ahhoz, hogy iskolánk diákjai felmérjék az életük során kialakuló új lehetőségeket és azokkal élni is tudjanak, ill. hogy egykor majd hatékonyan tudjanak dolgozni az európai problémák megoldása érdekében, már most meg kell teremteni számukra annak lehetőségét, hogy modern, jól használható tudás birtokába kerüljenek. Olyan helyzetekbe kell őket hozni a tanulmányaik során, amelyek lehetővé teszik látókörük szélesítését, a nemzetközi problémák iránti fogékonyságuk, érzékenységük fejlesztését. Az idegen nyelven történő kommunikáció gyakorlása Jelenlegi és jövendőbeli diákjaink életében egy európai nyelv ismerete és használata már elengedhetetlen feltétele lesz a szakmai tudás kiteljesedésének és az egyéni boldogulásnak. Bár a „felhasználó-barát” szoftverek terjedésével a számítógépen végzett munka egyre könnyebb lesz, a számítástechnikai eszközök magasabb szintű alkalmazása szükségessé tesz egy megfelelő nagyságú, biztonsággal kezelt angol nyelvű szókincset is. A megvalósítás lehetőségei Nemzetközi kapcsolatok Ennek a területnek már nagy hagyományai vannak iskolánkban. Több éve eredményesen működünk nemzetközi diákcsere programban. Diákjaink közül sokaknak az életben ezek az alkalmak egyedülálló lehetőséget biztosítanak arra, hogy külföldi, hasonló érdeklődésű és hasonló szakmát tanuló diáktársaikkal megismerkedjenek, és barátságot kössenek, valamint megismerjék más országok kultúráját, műemlékeit, hagyományait, szokásait. A vendéglátó szerepében fejlődik felelősségérzetük, szervezőkészségük is. Olyan élethelyzetekbe kerülnek a csereprogramok során, amikor az idegen nyelv használata megkerülhetetlen és az első sikerélmények segítenek leküzdeni gátlásaikat, fejlesztik a beszédkészséget és az idegen nyelv további tanulására, elmélyültebb elsajátítására ösztönzik őket. Partneriskolánk: Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombaton mellyel több éves szakmai, kulturális és baráti kapcsolat köt össze.

20

A 2012-2013-as tanévben kapcsolódtunk be a „Tehetségpont” programba. Csatlakoztunk egy lengyel- litván-spanyol iskolák által létrehozott - projekthez, amelynek témája: népi mesterségek bemutatása. A kommunikáció nyelve az angol. Kommunikációs nevelés Minden műveltségi terület, tantárgy alapvető feladata, hogy sajátosságai és lehetőségei szerint részt vegyen a diákok kommunikációs képzésében: felkészítse őket a különböző beszédhelyzeteknek megfelelő művelt, sikeres kommunikációra, a társas együttműködésre a magán és társadalmi élet különböző szintjein. Ennek keretében minden műveltségi terület alapvető feladata, hogy tudatosítsa sajátos szóhasználatát, szókincsét és szaknyelvében a köznyelvitől eltérő jelentéseket. A kommunikáció feladatai: -Napjaink gazdag és növekvő szerepű jelrendszerének áttekintése és értelmezése, az információtömegben való gyors eligazodás módszerei. -Különböző kódolású kommunikációs rendszerek társadalmi jelentőségének feltárása, pl. tömegkommunikációs eszközök szerepe az információfogyasztásban. -A hagyományos és az új technológiákon alapuló információforrások, az új audiovizuális környezet értelmezése, szelektív felhasználása. -A tények és a szándékok közötti különbségek felfedeztetése. -Véleménynyilvánítás, érvelési stratégiák különböző beszédhelyzetekben, pl. vitákban, tanácskozáson, értekezleteken, nyilvános fórumon. -Az ellenérvek figyelembevétele, az egymást megértés képessége. -Szociolingvisztikai viselkedés ( beszédhelyzethez alkalmazkodó nyelvhasználat). -A szaknyelv, a hivatkozások funkcionális, az igényes köznyelvhez igazodó használata. -A kommunikáció kontextusainak megfelelő stílus, a beszédmód mérlegelése és funkcionális használata a hatás, a meggyőzés érdekében. Kommunikációs magatartásformák, nyelvi illem különböző beszédszituációkban, felkészítés az eredményes munkavállalási magatartásra. -A kommunikációs énkép helyes megítélését segítő módszerek a magán- és a társadalmi életbe való sikeres beilleszkedés érdekében. -A testbeszéd szerepének tudatosítása az emberi érintkezésben nélkülözhetetlen tapintat szempontjából és a sikeres együttműködés érdekében. -Állásért folyamodás megszerkesztése, szakmai önéletrajz, „önmagunk nyelvi képviselete”. -Hogyan viselkedjünk pl. egy munkahelyi felvételi beszélgetésen, tanácskozáson, üzleti tárgyaláson. A kommunikáció két alapvető formája: -a szociális kommunikáció -a kognitív kommunikáció. A kommunikáció eszközei: -érzelmi – pozitív érzelmi légkör kialakítása (osztály, tantestület, iskola)

21

-formalizált – formalizálás képessége (táblázat, formula, szótár, lexikon, számítógépes adatbázis, stb.) -szemléletes – ábrázolás és ábraolvasás képessége (ábra, modell, vázlat, stb.) -verbális – a nyelvtudás, a beszéd – beszédértés, az írás – olvasás képessége (hangképzés, hangerő, hanglejtés, helyesírási készség, szövegalkotás, stb.) Amíg a kognitív kommunikáció képességében fejlesztése alapvetően a rajz, anyanyelv, idegen nyelv, matematika, fizika és kémia tantárgyak és az iskola egészére vonatkozik. Nevelési munkánkban minden nevelési területen törekszünk feladatainkat maradéktalanul ellátni.

3.

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás 110/2012 Korm. r. I.2., 20/2012 EMMI r. 134-137. §

A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: -a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, -az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, -a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, -a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és -közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek vannak olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A Nat normáit, illetve a szakképzés esetében a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevelőtestületeinek.

22

A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: -a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; -azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák (lásd: II. 1. fejezet) és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; -biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire; -segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; -használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; -érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; -kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanításitanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.

4.

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 110/2012 Korm. r. II.1., 20/2012 EMMI r. 133. §

4.1. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud

23

segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

24

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide 25

tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. 26

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés- és vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új 27

ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd, tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

4.2.Tehetséggondozás A társadalmi elvárásokhoz igazodva olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik számára legfontosabb érték az emberi élet méltósága, akik az élet értelmét a kulturált, a harmonikus, az erkölcsös emberi életmóddal azonosítják. Nevelésünk középpontjába olyan embernek az eszményét kell állítanunk, aki különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására. A tanulókban rejlő fejlődési lehetőségek kibontakoztatása, személyiségüknek fejlesztése minden nevelési terület feladata. Irányítsuk úgy a tanulókat, hogy felismerjék, meg kell szerettetni magukat, le kell győzni a közösséghez való közeledés akadályait, és ez által képesek lesznek elfogadni, és elfogadtatni saját magukat. Önismeret, jó kapcsolatteremtő készség, empátia, tolerancia és erőfeszítések révén elérhető célok kialakításával, elkerülhetőek a társadalmi élet buktatói. Feladatok: -Helyes önismeret birtokában harmonikus, sokoldalú személyiség kialakítása -A társadalmi normák, az alapvető viselkedési szabályok elfogadtatása. -A másságot elfogadó, a személyiséget tisztelő viselkedés kifejlesztése. -Munkája során legyen kezdeményező, önálló, kitartó, pontos és igényes. -Védje és tisztelje a mások által létrehozott anyagi és szellemi javakat. -Legyen tisztában az őt megillető jogokkal, és tartsa tiszteletben mások jogait. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolában a diákönkormányzatot segítő tanár, az ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzat közreműködésével részletes munkaprogramot dolgozunk ki a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel kapcsolatos feladataink ellátására.

28

Ennek keretében főbb tevékenységeink: -a veszélyeztetett tanulók kiszűrése – környezeti, személyiségbeli és egészségügyi szempontok szerint – és nyilvántartása; -kapcsolattartás a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel; -a szülők és tanulók tájékoztatása a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményekről, személyekről (tevékenység, fogadóórák, nyitva tartás). -folyamatos kapcsolattartás a munkánkat segítő intézményekkel, szervezetekkel. A környezeti, ill. személyiségbeli okok miatt veszélyeztetettek segítése, konfliktuskezelő és stressz oldó foglalkozások: -kommunikációfejlesztő szakkör; -önismereti programok; -ismertető az önismeret fontosságáról az élet különböző területein (magánélet, munkavállalás, közélet) -kortárscsoportok szervezése képzett kortárs segítő tanulóink vezetésével. A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység: -alkohol- és drogmegelőző programokon való részvétel (tanári továbbképzések); -alkohol- és drogmegelőzés előadások szervezése, -dohányzásellenes világnap az iskolában, -az egészséges életmódra nevelés; -mozgósítás a vöröskeresztes rendezvényekre. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink készségeiknek és képességeiknek megfelelő végzettséghez és képesítéshez jussanak, iskolaéletük pozitív élményekkel, sikerekkel gazdag legyen. Ezért differenciált foglalkozás keretében támogatjuk a tehetséges tanulók fejlődését és gondoskodunk a gyengébb képességűek felzárkóztatásáról. Fontosabb tevékenységeink: -megtalálni, és motiválni a jó képességű tanulókat, -intenzív verseny-előkészítőt szervezünk az országos döntőkbe jutott tanulóink eredményes felkészítése érdekében, -Tehetséggondozó hétvégéket rendezünk az iskolánkban továbbtanulni szándékozó 8. osztályosok számára rajz-vizuális kultúra és logikai képességekből, -a sportkör felkészíti tanulóinkat a különböző sportversenyekre, -irodalmi és nyelvi versenyeket szerveznek kollégáink, és a tehetséges tanulókat segítik a további versenyeken való eredményes szereplésben, -könyvtárunk számítógépes programokkal és nagyon sok szépirodalmi és szakmai könyvvel várja az érdeklődő ifjúságot,

29

-megbízott tanár irányításával megteremtjük a lehetőséget, hogy a meghirdetett egyetemi előkészítő foglalkozások munkájába 11. és 12. osztályos tanulóink bekapcsolódhassanak, -a versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók év végi jutalmazása, -országos kiírású versenyeken 1-10. helyezést elért tanulóink felkerülnek „iskolánk példaképei” falunkra. A 9. és 10. osztályban tehetséget mutató tanulók részt vesznek a számukra meghirdetett tanulmányi versenyeken, amelyekre szakköri munka keretében, szaktanáraik irányításával készülnek fel. A 11-12. és a szakképzési évfolyamon a különböző szakmai tanulmányi versenyeken indulnak a diákok. Az országos döntőbe jutottak intenzív verseny-előkészítő tréningen készülnek a további megmérettetésre. Itt már nagy a tét, hiszen a legkiemelkedőbb eredményt elérő tanulók szakirányú egyetemi felvételhez jutnak.

4.3.Közösségi szolgálat Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között -az egészségügyi, -a szociális és jótékonysági, (szükség esetén mentor biztosítása) -az oktatási, -a kulturális és közösségi, -a környezet- és természetvédelemi, -a katasztrófavédelmi, -az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek a fenti tevékenységi területen minden esetben mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 30

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként -a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, -az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, -az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

-az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

5.

Közösségfejlesztés és kapcsolatok 110/2012 Korm. r. II.1., 20/201. EMMI r. 117-122. §

5.1.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés alapvető feladata a közösségfejlesztés, a mikro- és makro közösségek kialakítása és folyamatos formálása, a társadalmi és társas érintkezés szabályainak elsajátítása. A helyes életvezetés kialakításával segíthetjük elő, hogy egyénileg eredményes és szociálisan értékes felnőttekké váljanak tanulóink. Fejlesztendő kompetenciák: -anyanyelvi kommunikáció -idegen nyelvi kommunikáció -szociális és állampolgári kompetencia -kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Feladatok: -Jól működő osztályközösségek kialakítása. -Kortársközösségek létrehozása, közös programok, rendezvények szervezésén keresztül (hagyományápolás, hagyományteremtés). -Diákkörök szervezése az azonos érdeklődésű tanulók számára, (sportkörök, szakkörök, szabadidős tevékenységek, nyári, téli táborok). -A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeit képviselő diákönkormányzat működése.

5.2.Kapcsolatok – intézményen belüli egyeztető fórumok A nevelőtestület A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek 31

gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség dönt -működési rendjéről és munkaprogramjáról, -szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, -az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – -a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, -az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, -a felvételi követelmények meghatározásához, -a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. A szülői szervezet A szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet, közösség -saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, -tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A diákönkormányzat A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

-az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, -az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, -a házirend elfogadása előtt. 32

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt -saját működéséről, -a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, -hatáskörei gyakorlásáról, -egy tanítás nélküli munkanap programjáról, -az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint -amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

6.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Tanulásra nevelés Feladatai: -A tanulási szokások átalakítása -Saját tanulási módszerük kialakítása -A tanuláshoz nélkülözhetetlen alapkészségek fejlesztése -A tanuláshoz való viszony pozitív irányú változtatása A tanulók jelentős része képtelen alkalmazkodni a követelményekhez. Ennek több oka lehetséges a tanuló képességein kívül. A megfelelő munkához, a tanuláshoz eszközökre, módszerekre és képességekre van szükség. A képességeket kitartó munkával fejleszteni lehet. Ide tartoznak -koncentrálóképesség -beszédképesség -hatékony olvasás képessége -emlékezőképesség -gondolkodóképesség -tájékozódó képesség a tudás birodalmában.

33

Eljárásai: -A legfontosabb feladatok egyike: megváltoztatni a tanuló tanulási szokásait. Ehhez többféle eszköz áll rendelkezésünkre. -Az iskolánkba érkező kilencedikes tanulók a Gólyatáborban kapnak elméleti ismereteket a tanulás módszereiből. -Tantárgyakhoz kapcsolódó hatékony tanulási módszerek kipróbálása, gyakorlása tanítási órákon, könyvtári foglalkozáson. -Osztályfőnöki órákon többször foglalkozunk ezzel a témával, összehasonlítjuk a „jó”, ill. „gyenge” tanulók tanulási módszereit. Elemezzük a módszerek lényegét és a köztük lévő különbségeket. -Próbaidőt adunk a különböző módszerek kipróbálására, figyelembe véve a tanulók egyéni hátterét is. -Osztályfőnöki órákon rendszeresen foglalkozunk érdekes, játékos feladatok megoldásával, melyek a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálják. Tapasztalat szerint a tanulók szívesen vesznek részt a feladatok kidolgozásában, kialakul az értékes versenyszellem. A tanár számára kiderül, hogy az egyes tanulóknál milyen téren vannak problémák. Ugyanazokat a feladatokat néhány hónap múlva megismételjük és a jobb, gyorsabb megoldás örömet, sikerélményt jelent a tanulóknak. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok A társadalmi elvárásokhoz igazodva olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik számára legfontosabb érték az emberi élet méltósága, akik az élet értelmét a kulturált, a harmonikus, az erkölcsös emberi életmóddal azonosítják. Nevelésünk középpontjába olyan embernek az eszményét kell állítanunk, aki különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására. A tanulókban rejlő fejlődési lehetőségek kibontakoztatása, személyiségüknek fejlesztése minden nevelési terület feladata. Irányítsuk úgy a tanulókat, hogy felismerjék, meg kell szerettetni magukat, le kell győzni a közösséghez való közeledés akadályait, és ezáltal képesek lesznek elfogadni, és elfogadtatni saját magukat. Önismeret, jó kapcsolatteremtő készség, empátia, tolerancia és erőfeszítések révén elérhető célok kialakításával, elkerülhetőek a társadalmi élet buktatói. Feladatok: -Helyes önismeret birtokában harmonikus, sokoldalú személyiség kialakítása -A társadalmi normák, az alapvető viselkedési szabályok elfogadtatása. -A másságot elfogadó, a személyiséget tisztelő viselkedés kifejlesztése. -Munkája során legyen kezdeményező, önálló, kitartó, pontos és igényes. -Védje és tisztelje a mások által létrehozott anyagi és szellemi javakat. -Legyen tisztában az őt megillető jogokkal, és tartsa tiszteletben mások jogait.

6.1.

Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai

A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

34

Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni.

7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása 2011. évi CXC. tv. 4-5. §, 10-14. §, 20. §, 47. §, 51. §, 110/2012 Korm. r. I.1.2., I.2.1., 20/2012 EMMI r. 46. §, 138.§-140.§, 144.§, 171.§-172.§, 180.§-182.§, 32/2012. EMMI r. SNI tanulók iskolai oktatása

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásból az integráltan oktatható, nevelhető tanulók vonatkozásában a speciális fejlesztési terv szerint összeállított programmal kiegészítetten folyó oktató- nevelő munkát látja el. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: -a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; -igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; -szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; -az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

35

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink kiszűrése az év eleji felmérések, és a szaktanárok jelzései alapján történik. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, és megpróbáljuk a probléma okát közösen feltárni. A beszélgetések során sok esetben kiderül, hogy a kudarc már az általános iskolai tanulmányok során megmutatkozott. A tanulási nehézség súlyosságának ismeretében határozzuk meg, hogyan tudunk segíteni a bajon. Ha elegendő, akkor kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat ajánlunk, ha ez nem vezet eredményre, akkor külső szakszolgálatok segítségét kérjük, természetesen a szülők beleegyezésével. A felzárkóztatást segítő tevékenységeink: -osztályonként tanulópárok szervezése -differenciált foglalkoztatás a tanórán

-korrepetálások szervezése -szabad sáv terhére felzárkóztató órák beiktatása -a

középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára egy – három fős foglalkozásokat

-indokolt esetben szakszolgálatok segítésének kérése. Az átlagosnál nagyobb figyelemmel kisérésére. Időszakos felmérésekkel ellenőrizzük a program hatékonyságát. Ennek tapasztalatait megbeszéljük a tanulókkal, és a szülőkkel, és az eredményesség tükrében folytatjuk, vagy módosítjuk elképzeléseinket. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociálisan hátrányos helyzetű, az anyagi és környezeti szempontok szerint veszélyeztetett tanulók jelenlétének feltárására minden év elején, az osztályfőnökök bevonásával kerül sor. Az érintett tanulók nyilvántartása folyamatos. A családokat ebben a kérdésben úgy segítjük, hogy a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást nyújtunk a segélykérés jelenlegi – iskolán belüli és önkormányzati – lehetőségeiről, a támogatás rendszeréről. Szociális segélyezési, támogatási formák: -Étkezési támogatás a rászorulóknak. A támogatás mértéke 50 % vagy 100 %. -A rászorulók és igénylők részére a fenntartó támogatásával ingyenes étkezés biztosítása (reggeli, esetleg ebéd is). -A tankönyvellátás anyagi terheinek csökkentése: könyvtári állományban lévő tankönyvek kölcsönzése, használt tankönyvek börzéje, ingyenes tankönyvek biztosítása. -Felzárkóztató foglalkozások szervezése. -Kollégiumi elhelyezés biztosítás

36

Egyéb, a szociális, mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatásaink -önismereti szakkör; -mentálhigiénés foglalkozások; -a tanulók orvosi ellátásának biztosítása az iskolaorvosi ellátás keretében -AIDS és drogmegelőzési előadások. Az iskola részt vállal a szabadidős programok szervezésében. Hétvégeken és alkalmanként hét közben is színház- és múzeumlátogatásokkal segítjük tanulóink kulturális ismereteinek bővítését. Szakmai kiállításokon veszünk részt, hogy az aktuális és legfrissebb szakmai információkkal megismertessük őket. A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek -tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) -tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, discalculia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba) Magatartászavarok miatt problémás gyermekek -visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb -ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások,követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás. Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek -intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) -művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) -pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) -szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés A tehetség felismerése -a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdődik -a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet 37

A tehetségfejlesztés módjai 1.gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2.elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3.gazdagítás, dúsítás (enrichment) – a tehetséges gyerekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe

8.A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban 2011. évi CXC. tv. 46.§, 48.§, 20/2012 EMMI r. 120.§ Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákön-kormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítvány az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a közoktatási törvényben és a nevelési-oktatási intézmény működéséről szóló rendeletben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, és tevékenységét a(z) SZMSZ mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folytatja. A diákönkormányzati vezetőség, a diákmozgalmat segítő tanár révén közvetlen kapcsolatban áll az igazgatóval és a pedagógiai igazgatóhelyettessel. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen, valamint a nevelési igazgatóhelyettesen és az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelő-testületével vagy az iskolaszékkel. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – -a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, -a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, -a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, -az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, -az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, -a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, -az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót 38

– ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

9.Partneri kapcsolattartási formák 2011. évi CXC. tv. 72-73.§, 20/2012 EMMI r. 117-122.§ A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása A nevelőtestületen belül a folyamatos kapcsolattartás az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: -az igazgatóság ülései, -az iskolavezetőség ülései, -a különböző értekezletek, -megbeszélések. Az iskolavezetőséget az iskola szűk vezetőségén kívül a munkaközösség-vezetők és a DÖK segítő tanára alkotják. Az ily módon kibővített vezetőség havi rendszerességgel, előre megtervezett program szerint ülésezik. Iskolavezetőségi ülések nyilvánosak. A fórumokon az iskola vezetője, vagy a megbízott helyettes, illetve más tisztségviselő tájékoztatót tart a hatáskörébe eső ügyek intézéséről, beszámol az elvégzett feladatokról. Kapcsolattartás a fenntartóval Iskolánk a fenntartóval, az alapítvánnyal titkárán keresztül szinte napi kapcsolatban van. A fenntartóval való közvetlen kapcsolatteremtésnek egyik színtere az igazgatói munkaközösségi értekezletek, ahol rendszeresen részt vesz az alapítvány titkára. Ezeken a megbeszéléseken mód van a problémák személyes megvitatására, a tanácsadásra. A fenntartó kuratóriumának tagjai az iskola öregdiákjai.

39

Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel fenntartott kapcsolat szintén nagyon jelentős feladatunk. Megvalósításának formái a szülői értekezletek, a fogadóórák, az egyéni egyeztetéssel lebonyolított külön beszélgetések. A szülői munkaközösség szerepe is nagyon fontos ebben a kapcsolati rendszerben. A szülői munkaközösség választmányi ülésein minden alkalommal részt vesz az iskola igazgatója és a nevelési igazgatóhelyettes, és itt lehetőség nyílik a felmerülő kérdések tisztázására, a problémák megbeszélésére, a szülők igényeinek, véleményének meghallgatására. Az igazgató az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról ezeken a választmányi üléseken vagy iskolai szülői értekezleten, továbbá a körözvény füzettel közzétett és az ellenőrző könyvbe beíratatott információs csatornán keresztül tájékoztatja a szülőket. Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten, illetve az ellenőrző könyvön keresztül, vagy esetenként egyeztetett időpontú fogadóórán tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: -családlátogatások, -szülői értekezletek, -kollektív fogadóórák. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Kapcsolat más intézményekkel -Iskolánknak igen kiterjedt kapcsolatrendszere van más intézményekkel, vállalatokkal, egyesületekkel. Kapcsolat az Nemzeti Erőforrás Minisztériumával -A kor kihívásainak eleget tevő, modern iskola szerkezetében, szervezeti felépítésében, távlati fejlesztési tervek kidolgozásában alapvető szempont a társadalmi igények, a szülők és tanulók elvárásainak magas szintű kielégítése, a folyamatos minőségbiztosítás. A jelenben is, de a távlati fejlesztési elképzeléseinkben is elsődlegesen ezt tartjuk szem előtt. -Az MPI által szervezett bemutatóórák tartásában, továbbképzések, műhelymunkák szervezésében, tartásában állandó kapcsolatban állunk az intézettel. -Az MPI rendezvényeinek rendszeresen helyet adunk, a rendezvények, tanulmányi versenyek szervezésébe bekapcsolódunk. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel, más intézményekkel -A szakszervezettel a törvény szerinti kapcsolatot tartjuk. -A szokásos információcserénél szorosabb kapcsolatunk van több közoktatási intézménnyel. 40

-Az iskolai beiskolázási program megköveteli a különböző megyei pályaválasztási tanácsadókkal, valamint az általános iskolákkal való együttműködést. Ez utóbbi téren az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk. -A közoktatásban működő szakmai-, társadalmi szervezetek közül a Műszaki Oktatási (Kamara) Egyesülettel és a Szakképző Iskolák Szövetségével aktív kapcsolatban állunk. Ez utóbbiak elnökségi tagja iskolánk műszaki igazgatóhelyettese. -Heves Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara -Eger Megyejogú Város Önkormányzata -Nyugat- Magyarországi Egyetem, Faipari Kar, Alkalmazott Művészeti Intézet -Eger Várbarátok Köre Az iskolánk évek óta nagyon jó kapcsolatot ápol az „Egri Várral”, amely az oktatás eredményességét, a tehetségkutatást, tehetséggondozást, valamint a hagyományápolást támogatja. –Gárdonyi Géza Színház Tanulóink rendszeresen látogatják a színház előadásait, valamint évek óta a színház aulája ad otthont a „Mester és tanítványai” színvonalas kiállításunknak. –Kepes Intézet Iskolánk diákjai rendszeresen vesznek részt múzeumpedagógiai órákon, és látogatják az intézet kiállításait. –Vitkovits-ház Szintén nagyon régi a kapcsolat az intézménnyel. Színvonalas tárlatai és múzeumpedagógiai órái nagymértékben elősegítik a növendékek vizuális kultúra látásmódjának fejlődését. –Zsinagóga Galéria Régi partnereink közé tarozik az előbb felsoroltakkal együtt. Látogatjuk a kiállításokat és a múzeumpedagógiai előadásokat. –Egri Kulturális Művészeti Központ Nagyon népszerűek tanítványaink körében a kulturális központ által szervezett programok. Továbbá gyakran biztosítanak teret a tehetséges növendékeink kiállításainak. –Vöröskereszt Az iskola kapcsolatot tart a Vöröskereszt városi szervezetével. Évente három alkalommal vesznek részt kollégáink és tanulóink véradáson. –„Ezüst idő” Nyugdíjas Klub Viszonylag új keletű az iskolánk kapcsolata az amatőr művészekből álló nyugdíjas klubbal. Közös programokat, kiállításokat tervezünk. Ez a kapcsolat elősegíti az önismeret és a társas kultúra fejlődését, fejleszti a kommunikációt a két generáció között. Nemzetközi kapcsolatok -Az iskola jelentős lépéseket tesz a nemzetközi kapcsolatok kialakítására és folyamatos bővítésére, évente 3 tanuló vesz részt Rimaszombaton, 15-20 tanulónk vesz részt a Tehetségponton keresztül Lengyelországban.

41

10.Vizsgák 2011. évi CXC. tv. 6.§, 20/2012 EMMI r. 26-45.§, 79-80.§ 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. - különbözeti vizsga - negyed éves vizsga - kisérettségi - művészeti vizsga 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2013-2014. tanév júniusban: 9. évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: 9-10. évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: 9-10-11. évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: 9-10-11-12. évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

42

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

TANTÁRGY VIZSGA Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

2. idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Etika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

SZÓBELI

GYAKORLATI

Informatika Testnevelés Szakmai tárgyak

GYAKORLATI a szakmai kerettanterv alapján

Érettségire való felkészítés 2012. szeptember 1-én a 9. vagy e feletti évfolyamra járókra vonatkozik. A 2013. szeptember 1-én 9. évfolyamon kezdő tanulók ágazati szakmai érettségi vizsgát tesznek. Iskolánk a közoktatási feladatok közül alapvető fontosságúnak tartja az érettségire való felkészítést, a tanulók általános műveltségének, életszemléletének, készségeiknek és képességeiknek, egész attitűdjüknek fejlesztését. Ennek programját a NAT és a kerettantervek kiadásáról szóló rendelet alapján készített helyi tantervünk tartalmazza.

43

A helyi tantervünkben biztosítjuk, hogy a tanulók szabad választásuk szerint az emelt szintű érettségire is felkészülhessenek. Az egyes szakmacsoportokban a kötelező tantárgyak között tanított tantárgyakból emelt szinten tehessenek érettségi vizsgát, ha azt a szakirányú továbbtanulásuk megkívánja. A nem szakirányban tovább tanulni szándékozók számára az emelt szintű érettségire való felkészülés a 11. és a 12. osztályokban a szabadon választható tantárgyak felvételével is lehetséges. Természetesen iskolánk művészeti középiskola lévén, a szabadon választható tantárgyi blokkban elsődlegesen a művészeti szakirányban való továbbtanulást, valamint a nyelvvizsgákra való felkészítést ajánljuk a magyar, a történelem, a művészettörténet, az angol és a német nyelvek, valamint az informatika kínálatával. A különbözeti vizsga Más iskolából vagy másik szakmacsoporti osztályból való átjelentkezés esetén a különbözeti vizsgát elsősorban azokból a kötelezően választható tárgyakból kell tenni, amik a szakmacsoportban való továbbhaladáshoz a helyi tanterv szerint kötelezőek, és az átjelentkező ezeket nem tanulta, vagy a szakmacsoport jellege miatt eltérések vannak a tanult anyagban. Szakmai alapozó gyakorlatból csak rendkívüli esetben lehet különbözeti vizsgát tenni, ha ezt a tanuló hasonló tartalmú előtanulmányai indokolják. A különbözeti vizsga anyagát és tételeit a tanuló tudomására kell hozni. A tananyagot legalább a különbözeti vizsga előtt 60 nappal, a tételeket vagy felkészülési kérdéssort 30 nappal a vizsga időpontja előtt kell közölni a tanulóval. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsga írásbeli részt is tartalmaz, magántanuló esetén ezt az évközi dolgozatok kiválthatják. Ez a szabály alkalmazható azoknál az átjelentkező tanulóknál is, akik a különbözeti vizsga letételéig legalább 50 tanítási napot az iskolában töltöttek, és évközi írásbeli munkájukról (dolgozat) értékelő jegyet (jegyeket) kaptak. Különbözeti vizsga nem ismételhető. A vizsga letételéig a tanuló feltételesen jár az osztályba. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a tárgyévet meg kell ismételnie. Az osztályozó, különbözeti és beszámoló vizsgák lebonyolításának helyi szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

Évközi beszámoló vizsgák A szakképzési évfolyamokon, a szakmai évfolyamon a folyamatos tanulás ellenőrzésére negyedévenként beszámoló vizsga szervezhető. Az egyéb beszámoló vizsgák anyagát az egyes szakmai munkaközösségek állítják össze, és a képzés kezdetén – a tantárgy belépésekor – követelményeit a tanulókkal ismertetik. A beszámoló vizsgák időpontját, illetve időintervallumát az éves munkatervben kell rögzíteni. A beszámoló vizsga eredménye tantárgyi osztályzatnak számít. A beszámolót a tantárgyat tanító tanár, szakmai tantárgynál a szakmai igazgatóhelyettes, közismereti tantárgynál a nevelési igazgatóhelyettes

44

szervezi. A beszámoló vizsga szükség esetén pótolható, de nem ismételhető. A tanév teljesítésének feltétele a legalább elégséges szintű vizsga. A beszámoltató vizsgát az iskola rendelheti el, valamint a szülő, illetve nagykorú tanuló kérheti.

11.

Tanulók felvétele, átvétele 2011. évi CXC. tv. 45.§, 51.§/1., 52.§, 20/2012 EMMI r. 22.§, 24.§-45.§, 49.§

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt. A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a NAT általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összes pontszám huszonöt százalékánál nem lehet több. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is.

45

Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. Vendégtanulói jogviszony létesítése A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy a (2) bekezdésben foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. Beiratkozás az iskolába, szakmacsoport, szakmaválasztás Az iskolába a nyolcadik osztály elvégzése után, a közoktatási szakközépiskolai 9. évfolyamra, illetve érettségi után a 1/13. vagy a 1/13-2/14. szakképzési évfolyamokra lehet beiratkozni a nappali tagozaton. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A beiskolázási program keretében érkező felvételi kérelmeket az iskolatitkár és nevelési igazgatóhelyettes rendezi, nyilvántartja és terjeszti az iskola igazgatója elé. A felvételről (illetve átvételről) a tanuló egészségi alkalmassága és általános iskolai tanulmányi eredménye, valamint rajzkészség-felmérés és szóbeli felvételi eredménye alapján az igazgató, vagy az általa esetenként megbízott bizottság dönt a 20/2012 EMMI rendeletben megfogalmazottak alapján. Ez utóbbi esetben a bizottsági döntést az igazgató hagyja jóvá. Az egyes tárgyévben rendezett felvételi vizsgák tartalmát az iskola éves munkatervében kell rögzíteni, és a jogszabályban meghatározott időben a jelentkezők tudomására hozni. Az iskola 12. osztály elvégzése és sikeres érettségi vizsga letétele után a tanuló kérheti felvételét az iskola nappali tagozatos szakmai képzésére. A felvételről az iskola igazgatója - esetenként az általa megbízott bizottság javaslata alapján - dönt. A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha nem rendelkezik érettségi vizsgával. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Ellenkező esetben megszűnik a tanulói jogviszonya. A felvétel alapja a tanuló tanulmányi eredménye, amelyet a felsőoktatási értékelő rendszerhez hasonlóan az előző évek szaktárgyi átlagai, valamint az érettségi vizsgajegyek, illetve rajzkészségfelmérés tartalmaznak. A felvételnél figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi fegyelmét és emberi magatartását is. A különböző szakmacsoportban 1 év beszámítását kérheti a tanuló, ha szaktárgyi érettségi vizsgát is tett (2016/7-tanév végéig), illetve informatika szakmacsoportban ECDL, szoftverüzemeltető vagy 46

ennél magasabb informatikai végzettséggel rendelkezik, vagy felvételi vizsgát tesz. Az engedélyt az igazgató adja meg. A felvételről a tanulók a tárgyév július utolsó-, vagy augusztus első hetében tartott szóbeli tájékoztatón kapnak értesítést. Ennek pontos napját az osztályozó konferencia napján a tanulókkal közöljük. A végleges felvételi sorrend kialakításához szükséges, hogy a felsőoktatási intézményekből a felvételi határozatok az iskolához visszaérkezzenek. Ez indokolja a július végi eredményhirdetést. Az eredményhirdetésről távolmaradó tanulók levélben kapnak értesítést felvételükről és a beiratkozás rendjéről. Az iskolarendszerű nappali tagozatos képzést osztálykeretben szervezve folytatjuk. Az osztályok létszáma a törvény által meghatározott alsó és felső határ között mozog, de a szakirányú beiskolázási létszámnak megfelelően az osztályokon belül szakmai csoportok képezhetők. Ezek kialakításánál törekedni kell arra, hogy olyan szakmacsoportok kerüljenek egy osztályba, amelyek számára a közismereti, közoktatási tantárgyi blokkok közösen taníthatók. A tanfolyami rendszerű képzéseknél a csoportok létszámát a jelentkezők száma, a képzés tartalma (pl.: gyakorlóhelyi kapacitás) és az egy főre eső tanfolyami költség határozza meg, de a csoportok létszámának tervezésekor törekedni kell az elérhető legalacsonyabb egy főre eső költséghányadra.

Tanulók átvétele, beiratkozás tanév közben A 9. évfolyamon különbözeti vizsga nélkül, a magasabb évfolyamokon a két iskola helyi tantervének összehasonlítása alapján előírt különbözeti vizsgával lehet tanulót átvenni. Az átvételről és a különbözeti vizsga előírásáról, tartalmának meghatározásáról az igazgató határozathozatallal dönt. Az átvétel és a különbözeti vizsga lebonyolítását, szervezését a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Belső átjárhatóság 2012. szeptember 1-jén vagy ezt követően már 9. vagy 10. évfolyamos szakközépiskolai tanulók kérhetik átvételüket a (az új OKJ szerinti) grafikus szakiskolai osztályok 9. évfolyamára. Az átvételük akkor lehetséges, ha -nem teljesíti a 9. szakközépiskolai évfolyam követelményeit -nem teljesíti a 10. szakközépiskolai évfolyam követelményeit Kérhetik átvételüket az 1/9. tiszta szakképző évfolyamra azok a tanulók, akik teljesítették a 9. szakközépiskolai évfolyam követelményeit.

47

12.

Teljes körű egészségfejlesztés 20/2012. EMMI r. 128.§-132.§, 142.§, 168.§-170.§, 110/2012. Korm. r. I.1.1, II.1

12.1.

Egészségfejlesztési, egészségnevelési program

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az alábbiakban felsorolt jogszabályok, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, illetve feladatokat szabnak az oktatási és az egészségügyi ágazat számára. 1. A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 48. § (3) bekezdése. 2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 3. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. 4. A96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”. 5. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. 6. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. 7. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény. 8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése. 9. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete. 10. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet. 11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

FOGALMAK Egészség Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Ez a meghatározás helyes kiindulópont, de hangsúlyozni kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat.

48

Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiénés, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Prevenció Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Olyan tevékenység, amely a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére, a veszélyeztetett emberekre irányul.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TERÜLETEI -egészséges táplálkozás -aktív szabadidő eltöltés -mindennapos testmozgás -személyi higiéné -lelki egyensúly megteremtése -harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása -családtervezési módszerek -egészséges és biztonságos környezet kialakítása -egészségkárosító magatartásformák elkerülése -járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. 1.Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, 49

-

a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén.

2.Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai c) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a tanulók számára; d) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az évfolyamokon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Hagyományos tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozásainál a helyi tantervek alakításánál meg kell találni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a célok megvalósításához elméleti ismerteket nyújthatnak. Különösen nagy a felelőssége a biológia tantárgynak az ismeretátadásban, de feltétlenül ilyen szempontból kell a feldolgozásokat előkészíteni minden közismereti és szakmai tantárgynál is, hiszen akár érzelmi alapokon is komoly segítség nyújtható életmódok elfogadtatására, segítő magatartás megerősítésére, stb. Esettanulmányok, interaktív gyakorlatok szolgálhatják ezt a nevelési területet. A helyi tantervek készítésénél az osztályfőnöki órák tématervei törvényileg meghatározott minimum órát írnak elő az egészségnevelésre. Sokszorozhatja a témák nevelő hatását, ha a tanulókat jól ismerő pedagógus osztályfőnök a beszélgetőtárs. A témák szakszerűsége, intimitása sokszor igényel szakelőadót (orvos, családsegítő munkatárs, pszichológus, kozmetikus, kortárs-előadó). Az iskola kapcsolatait ezen a területen is ki kell használni, sőt keresni kell a legmegfelelőbb, leghatékonyabb megoldást. Minden pedagógusnak figyelnie kell arra, hogy a tanterme minden körülmények között feleljen meg az egészséges környezet elvárásainak (világítás, szellőztetés, hőmérséklet, tanulók öltözete). Kísérjék figyelemmel és korrigálják a tanulók testtartását. 50

A testnevelés tantárgy órája az igazán alkalmas terepe a szervezet edzésének, terhelésének, a személyiség tűrőképessége fejlesztésének. Minden óra anyagában jelen kell lennie a tartásjavító gyakorlatoknak. Alapvető célja legyen ennek a tantárgynak – miután óraszámánál fogva kielégíteni nem tudja a mozgásigényt - hogy értékeket alakítson ki, igényeket támasszon, és örömet szerezve ösztönözzön rendszeres sportolásra, mozgásra, testedzésre. Érje el, hogy lételemévé váljon tanulóinknak a mozgás!

Tanórán kívüli foglalkozások Szabadidős programok A mindennapos testnevelés lehetőségét ebben a formában oldja meg iskolánk. Keretét a sportkör biztosítja az iskola órakeretéből. Ennek az év során három helyszíne van: -Tornaterem: Viszonylagosan alacsony létszámú csapatjátékra alkalmas csupán. Egész évben házibajnokságok folynak benne. Kosárlabda, kispályás foci, asztalitenisz a legkedveltebbek. (A tanév folyamán az intézmény bérli.) -Szabadtéri sportterület / Bitumenes kosárpálya, atlétikai pályák. Házibajnokságok és a kedvelt labdajáték, a foci színtere. Csak alkalmas időben használható./ -Kondicionáló terem / 25 négyzetméteres alapterület. Rendkívül jól és sokrétűen alkalmazható gépekkel felszerelt. A szabadidős testedzés legkedveltebb helyszíne./ -Osztálykirándulások Tájékoztató fórumok -Szülői értekezletek egészségnevelési témái -Drogprevenciós tevékenység előadása Iskolán kívüli rendezvények -Városi szervezésű programok (drogprevenciós műsor, „Miénk a tér”városi vetélkedő) -Kortárscsoport képzések -Családsegítő programjai SZAKMAI PROGRAMOK Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az elváltozások az általános iskolában kezdődnek és tovább fokozódnak a középiskolában. Rendszeres testmozgással, gimnasztikával megelőzhetők. A testnevelés célja az, hogy a testmozgásra

51

a lehetőséget megadja. A tanulónak sikerélményt kell adnia, így a mozgást nagyobb örömmel végzik a diákok. A testnevelés órákon felül további lehetőségeket biztosít iskolánk testmozgásra. Ilyen az alagsori konditerem, amely nemcsak az izmosodni vágyóknak, hanem az „amatőröknek” is mozgási lehetőséget ad. További lehetőség az iskolánkban megszervezett házibajnokságok labdarúgásból, kosárlabdából. További fontos feladat a testnevelési órán tartásjavító torna beiktatása, vagy ha lehetőség kínálkozna rá gyógytestnevelés bevezetése iskolánkban. Jelentős előrelépés lenne, ha megvalósulna iskolánk új, nagyobb tornateremmel történő ellátása, ez tovább szolgálná diákjaink egészségfejlesztését. Táplálkozás Hazánkban az átlagos étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, de sajnos megjelent egy másik súlyos probléma is az alultápláltság. A gyermekek étkezésére különös gondot kell fordítani a fejlődő szervezet miatt. Fontos elérni, hogy jusson minden gyermek olyan táplálékhoz, amilyenre szüksége van. Iskolánk minden igénylő diáknak étkezést tud biztosítani. Minthogy az iskolaépületben található a kollégium is, így a kollégisták étkeztetése itt történik. A veszélyeztetett diákoknak az ebéden túl ingyenes reggeli étkezést biztosít iskolánk, igaz ezt korlátozott számban, de jelentős segítség ez nekik. Iskolánk tálaló konyháját nemrégiben újították fel, modernizálták, így eleget tud tenni a szigorú követelményeknek és szabványoknak (pld.: HACCP). Diákjaink az ebédlőben tudnak étkezni tiszta, rendezett körülmények között. Az iskolai táplálkozásban is van mód reformok, újítások bevezetésére ilyen lehet – esetleg – a későbbiekben a mai modern étkezésnek megfelelő ebéd választási lehetőségként való biztosítása. Erre az elmozdulásra elsősorban a fenntartó és a vállalkozófigyelmét kell felhívni. Iskolánkban, az alagsorban büfé működik, melyet külső vállalkozó üzemeltet. Az iskolai büfé népszerű diákjaink, sőt a dolgozók körében is. A büfé választéka egyre bővülő, de a választékot tovább kell bővíteni az egészséges táplálkozás irányába (gyümölcsök, joghurtok, kefir), illetve csökkenteni az egészségtelen kínálatot. El kell érni, hogy az egészséges kínálat legyen az elsődleges az üzleti szempontok helyett. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés A mentális egészségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben, ezzel ugyanis az egyre terjedő alternatív örömszerzési formákat is az azokból eredő problémákat vissza lehet fogni. Iskolánk szépen felújított épület, rendezett, gondozott kerttel, amelyben a régi diákok által adományozott kopjafa díszeleg.

52

Az iskolaudvar az épület fennállása óta példásan rendezett és dominanciája a zöld, ami nem gátja a tanulóifjúság mozgásának, sőt hangulatával, levegőjével valósággal sugározza a nyugalmat, a pihenést. Az iskola környezeti hangulata nagyon jó. A tantermek berendezései jelentős részben az elmúlt években cserére kerültek, így modern, új székek és asztalokat találunk. A termek színe a tanulást elősegítő halvány, pasztellszínek közül lettek kiválogatva. Az elektromos rendszer némi felújításra szorul, de a világítástechnika is megfelel az egészségügyi előírásoknak. Iskolánk igyekszik a családokat bevonni munkájába. Tanévenként jó néhány alkalom van amikor a szülőkre, családokra számítunk. Nemcsak a szülői értekezletekre, fogadóestekre kell gondolni, hanem a szalagavató ünnepségre, a ballagásra vagy éppen az érettségi vizsgákra.

CÉLZOTT AKKREDITÁLT PROGRAMOK ALKALMAZÁSA A szakszerűség és a szakmaiság – a terület fontossága miatt – megköveteli, hogy szakember, szakmai szervezet gondozzon az iskolán belül egy-egy témát. Napjaink egyik legfenyegetőbb jelensége a drog. Tantestületünknek fel kell készülni a probléma felismerésére, kezelésére. Lehetőségeink határain belül oldjuk meg ezeket a feladatokat. Előadóink lehetnek a rendőrség munkatársai, de pályázat útján keressük szakmai szervezetekkel is a kapcsolatot. Tapasztalataink szerint azok a programok kecsegtetnek nagyobb eredménnyel, amelyek a nevelés szereplőinek minél nagyobb részét szólítják meg. Ennek a feladatnak úgy tudunk megfelelni, ha pályázati figyeléssel bízunk meg kijelölt, a nevelés területén tapasztalatokkal rendelkező kollégát.

BALESETVÉDELMI RENDSZABÁLYOK MEGISMERÉSE, ALKALMAZÁSA A testi épség megőrzése érdekében iskolánk SZMSZ-e az iskolai munka és az iskolai tevékenység biztonságos végzésére szabályzatot alkotott. Ennek ismerete csökkentheti az iskolai balesetek számát, mert magatartásformák betartására hívja fel a figyelmet. Minden tanév első osztályfőnöki óráján tanulóinkkal ismertetjük az iskolai balesetvédelmi szabályzatot, de ennek előírása szerint minden olyan új tevékenység kezdeténél fel kell hívni a tanulók figyelmét annak balesetveszélyére. Ez a szaktanár felelőssége. Osztályfőnöki feladatként órai tematikában szerepelnek a közlekedésbiztonság kérdései, illetve a szünetek előtt rendszeresen felhívjuk tanulóink figyelmét a vakáció veszélyeire is.

53

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS / MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS Minden májusban értékeljük a nevelési területen végzett éves munkát. Az értékelés célja: -A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek -A program hatékonyságának meghatározása -A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése -Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk -A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve tanulási tevékenységeket -A program költséghatékonyságának meghatározása -A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása -A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása. Az elmaradt programokat, ha indokolt, pótoljuk. Az értékelés eredményeit és az új információkat és tapasztalatokat új célkitűzéshez és végrehajtási terv elkészítéséhez használjuk.

TOVÁBBKÉPZÉSEK Mind az államilag támogatott, mind a helyi/belső képzéseket arra kell felhasználni, hogy a testületben legyen egészség tanár, egyre több kollégának legyen a területnek megfelelő ismerete, tapasztalata.

12.2.

Környezeti nevelési program

1.Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival 54

kapcsolatosan. 2.A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Biológia, Kémia, Földrajz, Fizika tantárgyak tananyagai b) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

12.2.1.A környezeti nevelés célja A természeti és az épített környezetünket tisztelő és szerető, értékeit becsülő és védő emberek nevelése és a környezetünkhöz fűződő pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák, magatartásmódok kialakítása. Váljanak tanulóink érzékennyé környezetük állapota iránt, legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak felismerésére és értékelésére. -az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, -természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, -a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, -a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által -s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. A környezetpedagógiánk metodikai alapelve: -az ismereteken alapuló természetszemlélet és környezeti kultúra, -a meggyőződésen alapuló felelősségtudat és cselekvő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten.

12.2.2.Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai foglalkozások: A biológia, kémia órákon – a tantárgyak jellegéből adódóan – a tantervnek megfelelően valósul meg a környezeti nevelés.

55

A földrajz, fizika, kémia természettudományos alapja.

tantárgyak

tananyagában

megtalálható

a

környezeti

nevelés

A humán tárgyak használják ki lehetőségeiket, hogy a természet, az ember és környezete kapcsolatának művészi bemutatása segítségével tanítványaink érzelmileg is azonosuljanak attitűdökkel! A természeti és az épített környezetünk értékeinek megfigyelése, tanulmányozása egyfajta felfedezés, beavatás is egyben. Ezt kell szolgálnia a sétáknak, tanulmányi kirándulásoknak, programnapoknak, például néhány osztályfőnöki óra összevonásával. A grafikai műhelyek, laboratóriumok üzemeltetése, anyagfelhasználása és a hulladékok megfelelő, tudatos kezelése legyen példaértékű. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb anyag és energia felhasználásával végezzük el a gyakorlatokat. A kevesebb anyagfelhasználás kevesebb hulladékot termel. A szakmai tárgyak az ember és környezete közötti gazdasági kapcsolatok szükségszerűségéből kiindulva a fenntartható fejlődést és a gazdaságos-, környezetbarát technológiák létfontosságát emeljék ki. A tanórákhoz a tanulók – a tananyaghoz kapcsolódóan – gyűjtőmunkát végezhetnek, ezzel fejlesztve önálló ismeretszerzésüket. A tantermek és a folyosók rendje, esztétikus és rendezett, ismereteket is nyújtó – sokszor tanulói munkával késült - díszítése, a szép és hangulatos „épített” környezetünk megóvására nevel. Bevonjuk tanulóinkat a tantermek dekorálásába, díszítésébe és megköveteljük tőlük „épített” környezetük óvását. Az osztályokban kialakított szokásrend, felelősi rendszer is a környezeti nevelést segíti elő. Tevékenységi formák tanórán kívül Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskola kertjének, udvarának rendbetételében. Évente több alkalommal – a tanulókkal közösen – takarítjuk az iskolát és annak környékét, mely értékes zöld területe a városnak. Délutáni foglalkozásokon – kihasználva az informatikai hátteret és a tanulók abban való jártasságát – anyagokat készítünk a tantermi környezet gazdagítására. Tevékenységi formák szabadidőben Osztálykirándulásokon kiemelt hangsúlyt kap a környezetkultúra, a környezetbarát viselkedés, a környezetvédelem. Évente látogatjuk környékünk természetvédelmi területeit: a felsőtárkányi tanösvényeket a Bükki Nemzeti Park területén.

56

12.2.3.A környezeti nevelés módszerei Környezeti nevelési gyakorlatunkban egyaránt legyen jelen a társadalmi- és természettudományi megközelítés. A környezet tudományos vizsgálata, a megismerés öröme és a művészetek közvetítette érzelmek befogadása, legyenek eszközeink a harmonikus környezet szépségének, a természet kimeríthetetlen esztétikumának befogadására és élvezetére képes ember nevelésében. Az analitikus ismeretszerzést kiegészítjük a holisztikus (az osztatlan egész teljességéről benyomásokat megragadó) megismerést lehetővé tevő tevékenységekkel. Mindig szem előtt tartjuk a lokalitás és a globalitás elválaszthatatlanságát. (A helyi tevékenységek következményei világméretűek lehetnek. A lokális környezeti problémák az elszenvedők számára helyi gondként jelentkeznek, de összefüggéseiben, a bioszféra egységes volta következtében, globálisak.) Érzékeltetnünk kell a környezeti folyamatok történetiségét: Múltbéli cselekvések, döntések következményeivel kell ma szembesülünk, a jelen problémáira adott válaszok, beavatkozások hatásai a jövőt érintik. A környezeti nevelésünk egyaránt jelenti a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, valamint a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és a környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását.

12.2.4.A környezeti nevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei A környezeti nevelés a pedagógustól nyitottságot, fogékonyságot, motiváltságot igényel. Sajátos kommunikációt kíván az együttműködő társak, valamint az ember és a természet között. A környezeti jelenségek, problémák általában összetettek, bonyolultak. Megértésük csak több tudomány eredményeinek felhasználásával lehetséges. Sokoldalú megközelítést, kiegyensúlyozott látásmódot kíván a pedagógustól. -Az ökológiai szemléletnek tükröződnie kell a környezeti nevelésben. -Tudatosítanunk kell tanítványainkban a preventív szemléletet. -Tevékenységeink, kísérleteink, vizsgálataink legyenek anyag- és energiatakarékosak. -A takarékosság és mértékletesség nemcsak gazdasági kategória, hanem etikai norma is. -Készítsük fel tanítványainkat, hogy fogyasztói- és gazdasági helyzetekben képesek legyenek környezetkímélő döntéseket hozni. -Akkor is tanítsunk, amikor nem tanítunk! A pedagógus életvitele, szemlélete, környezeti erkölcse példaként szolgál tanítványai számára.

57

13.

Fogyasztóvédelem 110/2012 Korm. r. I.1.1.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskolánk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

14.

Eszközök és felszerelések jegyzéke 20/2012 EMMI r. 161-167.§, 2. melléklet

Az iskolaépületek és a kollégium a Cifrakapu téren találhatók. A Cifrakapu tér 4. szám alatt – önkormányzati bérlemény – 600 m2, a Cifrakapu tér 24. szám alatti létesítményben 1200 m2 hasznos alapterület áll a tanítás szolgálatában. A következő feltételek állnak rendelkezésre: A/ Tantermek, szaktantermek: -

Cifrakapu tér 4. szám: 5 db tanterem, 1 db szaktanterem Cifrakapu tér 24. szám: 10 db tanterem, 5 db szaktanterem

-

Bővítés: 2003/2004. tanévben: 3 db 2005/2006. tanévben: 4 db

Összesen 2006/2007. tanévtől 15 db tanterem és 6 db szaktanterem áll a tanulók rendelkezésére. B/ Előadók: -

matematikai, statisztikai előadó számítástechnikai tanterem rajz-festészeti tanterem kerámia szaktanterem ügyviteli, illetve taniroda szaktanterem videóvágó, kiadványszerkesztő stúdió sokszorosító grafikai szaktanterem, fotólaborral szobrász szaktanterem

Az iskola a következő szaktantermeket és tornatermet bérelni fogja: -

fizika biológia kémia

C/ Szertárak: 58

-

rajz-festészet szertár szobrászat, kerámia szertár

A 2003. év szeptemberére átadásra került egy 30 szobás tan panzió, a létesítmény a következő feltételeket biztosítja: -

tanétterem felszolgálói és vendéglátói ismeretek tanításához tankonyha recepció (szállodai ismeretek) gyakorlati helye

Az iskola a következő kollégiumi férőhelyekkel rendelkezik: - Eger, Leányka út 1/a, 1/b: 56 + 28 fő - Eger, Servita út 28.: 39 fő - Eger, Cifrakapu 24.: 104 fő Összesen 227 diáknak tudunk kollégiumi elhelyezést biztosítani, illetve a következő kollégiumokkal van együttműködési megállapodásunk: -

Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet Kollégiuma

Az eszközök, taneszközök, demonstrációs eszközök és tanulói munkaeszközök elhelyezésére, tárolására a feltételek biztosítottak. Audiovizuális eszközeinket (írásvetítő, televízió, videó felvevő és lejátszó, rádiómagnó, CD) az elmúlt évi beszerzések alapján bővítettük, korszerűsítettük. A cél, hogy minden tanterem egységes felszerelést kapjon a hatékony oktatás érdekében. A számítógépparkot 3 évente újítjuk fel, így az oktatási feltételeket maximálisan biztosítja. A grafikai képzést 52 darab Pentium alapú helyi hálózatba kötött számítógépterem, az üzletit 20 darab számítógép biztosítja. A prezentációk megjelenítését a folyosókon elhelyezett számítógép és a kivetítő szolgálja. A kollégiumban önálló gépterem, illetve hálózati Internet hozzáférés szolgálja a diákok gyakorlási, ismeretszerzési igényeit.

59

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 110/2012 Korm. r. 5.§, 51/2012 EMMI r.

15.

A választott kerettanterv

A helyi tanterv a kerettantervre és a szakmai felügyeletet ellátó miniszter által kiadott irányelvekre épül. Képzési kínálat:

Művészeti szakközépiskola: kifutó képzés Szakközépiskolai ágazat

V. Képző- és iparművészet

Szakmacsoport

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

Szakképesítések megnevezése

Szakképesítések azonosító száma

Alkalmazott grafikus

542110900105401

Képgrafikus

542110900105402

Mozgóképi animáció készítő

542130300000000

Animációs filmrajzoló

542130301003101

Alkalmazott fotográfus

542110100000000

Festő

542110800000000

Díszlet- és jelmeztervező asszisztens

542110500000000

Szakközépiskola – szakképzési évfolyamon kifutó képzés: Szakközépiskolai ágazat

V. Képző- és iparművészet

Szakmacsoport

Szakképesítések

Szakképesítések

megnevezése

azonosító száma

Alkalmazott grafikus

542110900105401

Képgrafikus

542110900105402

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

Szakiskola: 2013-2014. tanévben induló új OKJ szakmák Szakma száma 3458204

Szakma elnevezése

Szakmacsoport

Festő, mázoló és tapétázó

9. Építészet 9. Építészet

3458208

Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves és hidegburkoló

3421102

Kerámia, porcelánkészítő

3421501

Népi kézműves: fazekas, kosárfonó és fonottbútorkészítő

3458207

9. Építészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

60

Szakközépiskola: 2013-2014. tanévben induló új OKJ szakmák Szakközépiskolai ágazat XXIX. Optika

Szakmacsoport 19. Egyéb szolgáltatások

VI. Hang-, film és színháztechnika

V. Képző- és iparművészet

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

Szakképesítések megnevezése

Szakképesítések azonosító száma

Fényképész és fotótermék-kereskedő

54 810 01

Mozgóképi animáció készítő

54 213 03

Grafikus

54 211 04

Divat és stílus-tervező

54 211 02

Jelmeztervező

55 211 05

Dekoratőr

54 211 01

Kerámiaműves

54 211 05

Lakberendező

55 214 01

Kiadványszerkesztő

54 213 02

Festő

54 211 03

Textilműves

54 211 08

Csak érettségi után, szakképzési évfolyamon: VI. Hang-, film és színháztechnika

4. Művészet, közművelődés

XXVI. Kereskedelem

17.Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

XXI. Közlekedés

13. Közlekedés

Műtárgyvédelmi munkatárs

52 211 01

Logisztikai ügyintéző Szállítmányozási ügyintéző

54 841 04

Informatikai rendszergazda

54 481 04

CAD-CAM informatikus XIII. Informatika

54 481 01

7. Informatika Gazdasági informatikus

XIX. Nyomdaipar

54 345 01

12 Nyomdaipar

54 481 02

Multimédia alkalmazás fejlesztő

55 213 05

Szoftverfejlesztő

54 213 05

Nyomdaipari gépmester

54 213 04

61

A helyi tantervünkben alkalmazott 2012. szeptember 1-től kifutó rendszerben alkalmazott tantervek: A választott kerettanterv: -17/2004 OKM rendelet, majd ezt módosította a 2/2008 OKM rendelet. 2013-tól alkalmazott óratervek: -a miniszter által kiadott központi kerettantervet alkalmazzuk minden iskola típusban 15.1. A választott kerettanterv helyi kiegészítései 2011. évi CXC. tv. 31-32.§, 35.§, 110/2012 Korm. r. 6.§, I.2., 51/2012 EMMI r. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozások Kerettantervben meghatározottakon felül megtanítandó tananyag Az ezekhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választandó tanórai foglalkozások, óraszámok Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

15.1.1.Tantárgyválasztás (kifutó képzésben 2013-tól a 10. évfolyamtól) Az iskola helyi tanterve a NAT-tal és a kerettantervekkel összhangban kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak tanulását írja elő, illetve teszi lehetővé. A kötelező tantárgyak óratervei szakmacsoportonként eltérő, a szakmacsoport jellegéhez igazodó. A kötelezően választható (szabadon tervezett) és szabadon választható tantárgyválasztás két célt szolgál: -lehetőséget biztosít a tanulóknak a szakmai orientációra, illetve a szakmai alapozó oktatásban való részvételre. -lehetőséget biztosít a tanulónak érdeklődésének, továbbtanulási szándékának megfelelő tantárgyak emelt szintű vagy magasabb óraszámú tanulására, és ezzel az emeltszintű érettségire való felkészülésre. Az iskola helyi tanterve szakmacsoportonként rögzíti a kötelezően választható tantárgyakat, amelyek elsősorban a szakmai orientációt és alapozást célozzák, valamint a szabadon választható emeltszintű közismereti, vagy szakmai alapozó tárgyakat.

62

A kötelezően választható (szabadon tervezett) tantárgyak a szakmák kerettantervi hálója alapján Mindkét szakmacsoportban: ipar- és képzőművészeti szakmacsoportban művészeti orientációs elmélet, gyakorlat

9-10. évfolyamban

művészeti szakmacsoportos alapozás elmélet, gyakorlat

11 – 13. évfolyamban

hang-, film- és színháztechnikai szakmacsoportban audio-vizuális orientációs elmélet, gyakorlat

9-10. évfolyamban

audio-vizuális szakmacsoportos alapozás elmélet, gyakorlat

11 – 13. évfolyamban

A szabadon választható tantárgyak Mindhárom szakmacsoportban választható a tanult idegen nyelv nyelvvizsga- előkészítő tantárgya, és az informatika. Az emeltszintű érettségi, felsőfokú továbbtanulás, vagy a természettudományos ismeretek elmélyítésének érdekében választható még: -magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika 11. és 12. osztályban (2-2 óra) Ezek a tárgyak a helyi tanterv óraterve szerint heti 1, illetve 2 órás egységekben kombinálhatók, ajánlottan úgy, hogy a tanuló összes heti terhelése nem haladhatja meg a törvényi maximumot. A tantárgyválasztással kapcsolatos nyilvántartási, adminisztrációs munkát a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet 9. § (1) és (3) bekezdései alapján kell elvégezni. A rendelet alapján a szervezésért felelős igazgatóhelyettes ütemtervet készít, és összeállítja a szükséges tájékoztatót és nyilatkozatot. Az iskola két szakmacsoportban kerettantervi program alapján dolgozik. A tanulók a tantárgy és felkészülési szintválasztásukat az erre a célra készített helyi formanyomtatványon, az osztályfőnök közvetítésével adják le. A tanuló által szabadon választott nem kötelező tanítási órákon való részvételi kötelezettséget a hivatkozott rendelet 7. § (1) bekezdése szerint szabályozza az iskola. Az erről való figyelemfelhívást az osztályfőnök az ellenőrzőbe való bejegyzéssel teszi meg. A tanuló a bejegyzést köteles szülőjével (törvényes gondviselőjével) aláíratni. Az eljárási szabályokat az iskola házirendjében is rögzíteni kell. A szakképzési évfolyamokon a helyi tanterv az adott szakma OKJ szerinti központi programjára épül, óraterve, tematikája a szakmai vizsgára való hatékony felkészülést és felkészítést célozza. Ennek megfelelően a központi programok kötelezően választható ún. szabad sávjából csak azokat kínáljuk választásra, amelyek a szakmai vizsgára, elsősorban az írásbeli vizsgára való felkészülést támogatják.

63

Idegen nyelv választása Az iskolában a művészeti képzésre való orientációval összhangban angol és német nyelv tanulását biztosítjuk. A 9-10. évfolyamon a kerettanterv által előírt alapóraszámban tanítjuk a nyelveket. A 1112. évfolyamon szabadon választhatóan a tanuló megnövelheti az óraszámot, hogy nyelvvizsgára vagy emeltszintű érettségire készüljön. Az iskolai ajánlás a szakma követelményeihez igazodó egy idegen nyelvből a nyelvvizsga letétele, valamint a nemzetközi ECDL vizsga követelményeinek teljesítése. Tanulmányi nívó-csoportok kialakítása Az iskolában, mint kiemelt érettségi tantárgyak az informatika, az idegen nyelv és a szakmai tárgyak oktatása csoportbontásban folyik. A tanulócsoportok összeállításánál alapvető rendezőelv a hatékony együtt-tanulás és együtt-haladás feltételeinek megteremtése, a differenciált foglalkozás megszervezésének biztosítása. Ennek érdekében mind informatikából, mind idegen nyelvből a tanév elején az osztályban tanító szaktanárok felmérést végeznek a tanulók tudásszintjének, tanulási szokásainak, és képességeiknek megismerésére. A felmérés alapján alakítjuk ki az ún. „erősebb” és „gyengébb” csoportokat. Amennyiben a tárgyév órarendje lehetővé teszi, idegen nyelvből célszerűen évfolyam szintű kezdő, középhaladó és haladó csoportokat, a felsőbb évfolyamokon esetleg nyelvvizsga előkészítő csoportot is kialakítunk. Az informatika és idegen nyelv felmérők anyagát a munkaközösségek állítják össze, az elérhető szint és a csoportba sorolás feltételeivel. Órarend szerkesztési szempontból (pl. tantárgyak párba állítása) az érettségi tantárgyakat vesszük alapul. Évfolyamszintű idegen nyelv órarend estében a tantárgyi párosításnak nincs jelentősége. Tanuló nívó-csoportot saját vagy szülője kérésére, tanári kezdeményezésre, de mindenkor a szaktanár ajánlására és egyetértésével válthat a félévi konferenciát követően. A csoportváltást a félévi konferencián – előzetes információi alapján – az osztályfőnök vagy a szaktanár kezdeményezi. A döntést a konferencia javaslata alapján az igazgató vagy megbízottja hozza. A csoportváltásnak csakis szakmai pedagógiai indoka lehet, azzal a céllal, hogy a tanuló haladását saját képességeihez igazítva, a megfelelő csoportban való foglalkoztatás révén jó eredménnyel biztosítsuk. 15.1.2.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust megilleti a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket ruházati és más felszereléseket. Intézményünkben a tankönyvek kiválasztásának elvi szempontjai a következők: A munkaközösségi egységes tanmenetkészítés egységes tankönyvhasználatot feltételez. Ennek kialakítása konszenzus útján történik. Egyes tantárgyaknál kipróbált és bevált tankönyvcsaládokkal dolgozunk. Ezek váltására csak indokolt esetben kerül sor /pl. tanterv-váltás, új, használhatóbb tankönyv megjelenése, stb./. Csak minden tanuló által, tanórai foglalkozáson használt tankönyv és segédlet vásárlása lehetséges. 64

A tankönyvek kiválasztásánál mindig figyelembe vesszük a támogatási lehetőségeket (könyvtári állomány fejlesztése, vásárlási támogatások, ingyenes tankönyvek, stb.). A tankönyv megvásárolhatósága (ára) is fontos szempontja. A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának, rendelésének és terjesztésének rendjét az SZMSZ szabályozza. A kedvezmények igénybevételének törvényi lehetőségeiről májusban iskolai nyomtatványon tájékoztatjuk és nyilatkoztatjuk tanulóink szüleit. 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az új kerettantervnek megfelelő tankönyveket választunk a -A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) -A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) -A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás -rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet alapján. Taneszközök vásárlásáról beiratkozáskor adunk tájékoztatót. A választás alapelve a szükséges használhatóság és az anyagi elérhetőség. Az órai foglalkozások közül a testnevelés és a szakmai gyakorlati foglalkozás igényel meghatározott ruházati felszerelést. Testnevelés órán hagyományosan kék alsót és fehér pólót használnak tanulóink. A fehér póló megvásárlására az iskola a beiratkozó tanulóknak szervezetten biztosít lehetőséget. A szakmai gyakorlati foglalkozáshoz központilag előírt ruházat nincs.

15.2. A mindennapos testnevelés 2011. évi CXC. 2v. 7.§ (11.) 97.§ (6.), 110/2012. Korm. r. I.2.1., 20/2012. EMMI r. 141.§ Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

15.3.

A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 2013. szeptember 1-től. 2011. évi CXC. tv. 26-27.§, 110/2012. Korm. r. II.2.2., 20/2012 EMMI r. 14-15.§

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak 65

– kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – , gyermekével közösen gyakorolja. Az iskola vezetése a következő szempontokat tartja szem előtt az érintett pedagógusok kiválasztásában: -Ki ismeri a tanulókat legjobban -A választott szakterületen ki készít fel sikeresen diákokat tanulmányi versenyeken -Megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkezik Tanulmányi nívó-csoportok kialakítása Az iskolában, mint kiemelt érettségi tantárgyak az informatika, az idegen nyelv és a szakmai tárgyak oktatása csoportbontásban folyik. A tanulócsoportok összeállításánál alapvető rendezőelv a hatékony együtt-tanulás és együtt-haladás feltételeinek megteremtése, a differenciált foglalkozás megszervezésének biztosítása. Ennek érdekében mind informatikából, mind idegen nyelvből a tanév elején az osztályban tanító szaktanárok felmérést végeznek a tanulók tudásszintjének, tanulási szokásainak, és képességeiknek megismerésére. A felmérés alapján alakítjuk ki az ún. „erősebb” és „gyengébb” csoportokat. Amennyiben a tárgyév órarendje lehetővé teszi, idegen nyelvből célszerűen évfolyam szintű kezdő, középhaladó és haladó csoportokat, a felsőbb évfolyamokon esetleg nyelvvizsga előkészítő csoportot is kialakítunk.

66

Órarend szerkesztési szempontból (pl. tantárgyak párba állítása) az érettségi tantárgyakat vesszük alapul. Évfolyamszintű idegen nyelv órarend estében a tantárgyi párosításnak nincs jelentősége. Tanuló nívó-csoportot saját vagy szülője kérésére, tanári kezdeményezésre, de mindenkor a szaktanár ajánlására és egyetértésével válthat a félévi konferenciát követően. A csoportváltást a félévi konferencián – előzetes információi alapján – az osztályfőnök vagy a szaktanár kezdeményezi. A döntést a konferencia javaslata alapján az igazgató vagy megbízottja hozza. A csoportváltásnak csakis szakmai pedagógiai indoka lehet, azzal a céllal, hogy a tanuló haladását saját képességeihez igazítva, a megfelelő csoportban való foglalkoztatás révén jó eredménnyel biztosítsuk.

15.4.

Az érettségi vizsgák 15.4.1.Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok 2011. évi CXC. tv. 6.§, 106/2012. IV/1. Korm. r.

Felkészítés az érettségi vizsgákra Az érettségi vizsga szintjeit, vizsgatárgyait, formáit és követelményeit jogszabályok rögzítik. A 100/1997. Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szabályozza az iskola feladatát a tanulók felkészítésében, illetve meghatározza a tantárgyak számát, amelyekben az iskolának biztosítani kell a tanulók felkészülését az emelt, illetve a középszintű érettségire. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. OM rendelet tantárgyanként és vizsgaszintenként írja le a követelményeket. Iskolánkban emelt szintű felkészítést biztosítunk a kötelező érettségi tantárgyakon kívül fizika és informatika tantárgyakból 276 órában. Középszintű érettségire a kötelező érettségi tantárgyak mellett fizikából, földrajzból, rajzvizuáliskultúrából és testnevelésből biztosítunk érettségire való felkészítést. A kötelező szakmai ágazati érettségi vizsga lép az eddigi választható szakmai előkészítő érettségi tárgyak helyébe azokban az osztályokban, akik 2013. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat iskolánkban. Az erre szánt időkeret 138 óra. A középszintű érettségi vizsga kötelező és választható tantárgyai Tanulói jogviszonyban ingyenesen iskolánkban háromféle érettségi vizsga tehető: a) előrehozott érettségi vizsga b) szintemelő érettségi vizsga c) rendes érettségi vizsga a) Előrehozott érettségi vizsga tehető iskolánkban a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tanterv alapján a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, amelyre angol, német, nyelvből vagy informatikából kerülhet sor. b) Szintemelő érettségi vizsga a fent jelzett vizsgatárgyakból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi

67

vizsgát iskolánkban angol, német nyelvből vagy informatikából lehet tenni kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző tanév május-júniusi vizsgaidőszakában. A sikertelen előrehozott, vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozó c) Rendes érettségi vizsga a 12. évfolyam elvégzése után tehető, ennek kötelező tárgyai iskolánkban: - a magyar nyelv és irodalom, - a történelem, - a matematika és - az idegen nyelv Az előírt óraszámok fenti tantárgyak esetében a párhuzamos oktatás keretében is biztosítottak. Ötödik érettségi tárgyként olyan tantárgy választható, amelyik a négy tanév során minimum 194 órában tanítottunk, és művészeti szakmai tárgynak minősül Iskolánkban emelt szintű felkészítést biztosítunk a kötelező érettségi tantárgyakon kívül fizikából és informatika tantárgyakból. Középszintű érettségire a kötelező érettségi tantárgyak mellett fizikából, földrajzból, rajzvizuáliskultúrából és testnevelésből biztosítunk érettségire való felkészítést. A kötelező szakmai ágazati érettségi vizsga lép az eddigi választható szakmai előkészítő érettségi tárgyak helyébe azokban az osztályokban, akik 2013. szeptember 1-én kezdik meg tanulmányaikat iskolánkban. Kiegészítő érettségi vizsga iskolánkban tanulói jogviszonyban vagy azon kívül csak térítési díj esetében tehető, ha a tanulónak a felvételijéhez erre szüksége van. Ez minden olyan tárgyra vonatkozik, amelyre a tanulók számára 194 tanítási órát tudunk biztosítani. Mivel ez a közismereti, kötelező érettségi tárgyakon kívül a helyi tantervben eleve nem biztosított, így azt az iskola egyéni vagy csoportos, rendkívüli fakultáció keretében teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a helyi tanterv órakötelezettségén túl az adott tárgyból a még hiányzó mennyiségű tanórát a fakultáció keretében az iskola biztosítja. Az érettségi témaköröket az 1. számú mellélet tartalmazza.

15.5. A tanulók ellenőrzése, értékelés, beszámoltatás, felkészülés elvei 15.5.1.A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése 2011. évi CXC. tv. 54-56.§, 20/2012. EMMI r. 64-78.§ A tanulói teljesítmények értékelése A tanulói teljesítmény értékelési szempontjait és a követelményeket, valamint az értékelésosztályozás alapelveit minden tantárgy esetében a tanév elején a tanulókkal közölni kell. Ezért a szaktanár a felelős. Iskolánkban a szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 2 vagy több órás tantárgyakból félévenként minimum 3 (azaz a munkatervben rögzítet határidőre adott "havi jegy"), a negyedik és ötödik - végzős - évfolyam második félévében minimum 2. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek arányát az adott tantárgy tantervi utasításai alapján kell kialakítani. Ilyen előírás hiányában a tanár - a tantárgy logikáját követve 68

és betartva - törekedjen a szóbeliség, a kifejezőkészség fejlesztésére, és a feladatmegoldó készség fejlesztésére egyaránt, és ennek figyelembevételével alakítsa ki a tantárgy értékelési szempontjait. A tanulói tevékenység értékelésének főbb jellemzői: -a munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk -előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg -az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi illetve tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket -az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti illetve rendkívüli értékelő értekezletek, stb.). Az értékelés szintjei: -tudásszint felmérést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, vagy egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy feltárjuk tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket, -folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni, -témazáró értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása, és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívülállók számára. Az írásbeli feladatok értékelési szabálya (általában) Ettől az értékelési szabálytól a tantárgyak jellegétől függően eltérések lehetségesek. 86 – 100 % 5 (jeles) 70 – 85 % 4 (jó) 51 – 69 % 3 (közepes) 31 – 50 % 2 (elégséges) 0 – 30 % 1 (elégtelen) A szóbeli felelések értékelési szabálya (általában) A szóbeli feleletek értékelésénél alapvetően az érettségi vizsgaszabályzat elvi állásfoglalását alkalmazzuk. Lényeges szempontok közé tartozik: -a kifejező készség -az összefüggések, tárgyi kapcsolatok meglátása -a tananyagtartalom analitikus szintű feldolgozása -a tananyagtartalomban rejlő absztrakciós és szintetizációs elemek felismerése és alkalmazása -gondolkodási készség, problémaérzékenység, dinamizmus.

69

Az értékelés, osztályozás alapelvei: Az osztálynaplónak naprakész állapotot kell tükrözni. A heti óraszámtól függetlenül minden tantárgyból havi legalább 1 osztályzatot kapjon a tanuló. A naplóba beírt minden osztályzat számít az értékelésnél. a)témazáró, nagydolgozat érdemjegyeinek a színe piros, értéke kétszeres b)a vizsgajegyek színe lila, értéke kétszeres c)bármely színnel és egyéb módon jelölt naplóba került osztályzat értéke egyszeres Félévi és év végi értékelésnél alkalmazott értékelési skála: (1)1-1,79 (2)1,80-2,69

Az értékelési skálától pozitív irányú eltérés pedagógiai szempontok szerint lehetséges, megengedett.

(3)2,70 -3,69 (4)3,70-4,59 (5)4,60-5,00

Az utolsó napig nem zárható ki egyetlen tanuló sem a javítási lehetőségekből. A félévi osztályzat tendencia jelleggel kerül beszámításra a tanév végi osztályzat kialakításánál. A 30 %-ot elérő tantárgyi hiányzás esetén a beszámoltatás kötelező. A 25 % esetén a szaktanár és munkaközösség- vezető írásban köteles azt jelezni az iskolavezetés felé (munkahelyi vezető). Beszámoltatás: iskolai írásos, értesítés → téma, időpont-kijelölés, beszámolás módja, bizottság kijelölése, stb. II. félévben:

végzősök:

április 15.

alsó évfolyamok:

május 15.

Az utolsó témazáró dolgozat jegye lehetőleg az osztályozó konferencia előtt 2 héttel, de legkésőbb 7 nappal kerüljön be a naplóba, valamint a lezárásra javasolt jegy is. Továbbhaladás, tanulmányok folytatása A tanulmányi kötelezettség teljesítésének megítélésében a nevelőtestület a 20/2012 EMMI rendelet előírásait alkalmazza. A tanulói teljesítmény értékelésére a félévi és év végi konferencián kerül sor, ahol a nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint átruházott jogával élve határoz a tanulmányi követelmények teljesítéséről és a tanuló továbbhaladásáról, illetve következő évfolyamba lépéséről vagy javítóvizsgára, illetve osztályismétlésre utasításáról. A helyi eljárási szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Amennyiben a tanuló részére az igazgató a magántanulói jogviszonyt engedélyezte, a tanuló felkészítése az érettségire irányul, és a későbbiekben a szakképzési évfolyamon beszámítást nem kérhet. A magántanulói jogviszony helyi szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A magántanuló évközi haladásának biztosítására, tanulmányai segítésére az igazgató egy vagy több tárgyból szaktárgyi segítő pedagógust (konzulens) bízhat meg, aki a helyi tanterv alapján haladási tervet és feladatokat készít a tanuló számára. A haladási tervet az igazgató hagyja jóvá. A tanuló teljesítményének értékelésére félévenként osztályozó vizsgát kell szervezni.

70

Felmentés és mentesítés helyi szabályozása A tanuló kérheti egyes tantárgyak tanulása vagy a tanítási órákon való részvétel alóli felmentését, illetve a közoktatási szakaszban a magántanulói jogviszony engedélyezését. Ennek elbírálása a Köznevelési törvényben szabályozott módon – a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény, vagy nevelési tanácsadói ajánlás alapján – az igazgató feladata. Szakmai gyakorlat alól felmentés nem kérhető. A közoktatási szakaszban testi, érzékszervi fogyatékosság miatt felmentést kérő tanuló esetében fel kell hívni a törvényes gondviselő figyelmét a későbbi szakképzési pályaalkalmassági egészségügyi előírásokra, és javasolni kell az erre vonatkozó vizsgálatok elvégzését. A szakképzési szakaszban ugyanezen okból felmentést kérőnek be kell szereznie a pályaalkalmassági egészségügyi szakvéleményt a felmentés indoklásához. A szakképzési szakaszban szakmai tárgyak tanulása alól a tanuló felmentést vagy mentesítést nem kérhet. Ezzel szemben élhet a beszámítási lehetőséggel, azaz kérheti, hogy szakirányú előtanulmányait a helyi tantervvel összhangban, jogszabályban előírt módon vegye figyelembe az iskola.

A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése Magatartás minősítése: A magatartást minősítő valamely fokozat megállapításakor azt vesszük figyelembe, hogy a tanulónak milyen a viszonya a közösség egészéhez és annak egyes tagjaihoz. P É L D Á S a magatartása a tanulónak, ha  Figyelembe veszi az iskola-, osztályközösség érdekeit, szereti a közösségi életet, pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira, az iskolai Házirend kialakításában tevékenyen részt vesz, a követelményeket megtartja, s erre ösztönzi társait.  Kezdeményezi és vállalja a közösség vezetését.  Elősegíti mások beilleszkedését a közösségbe.  Segítőkész, keresi a mások helyzetén való javítás útjait.  Viselkedése minden körülmény között példamutató, tanáraival, társaival, idegenekkel a viselkedése udvarias, hangneme megfelelő.  Fizikai munkát képességeinek megfelelően, mások számára példamutatóan végez. J Ó a magatartása a tanulónak, ha  Szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol.  A közösség érdekei ellen nem vét.  Nem kezdeményez, de a helyes kezdeményezések mellett áll.  Támogatja azokat, akik helyes irányba befolyásolják a közösséget.  Jól beilleszkedik társai közé, de erősebb ragaszkodást nem mutat.  Fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik kérés nélkül.  A viselkedése megfelelő, de közömbösen veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést.  A fizikai munkát csak annyira végzi el, amennyire kell, s nem törődik a többiek munkafegyelmével. V Á L T O Z Ó a magatartása a tanulónak, ha  Tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de számítani nem lehet rá, mert megbízhatatlan, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti.  Sodródik, esetenként a közösség pozitív magja mellett áll, máskor a rosszak befolyása alá kerül.  Tanulótársaihoz való viszonya, a közösségi tevékenységben való részvétele ingadozó.  Viselkedése nemcsak társaival, de esetenként a tanárokkal szemben is udvariatlan, nyegle.  A fizikai munka minősége mindig hangulatától függ. 71

R O S S Z a magatartása a tanulónak, ha  Szándékosan árt a közösségnek, az egyes tanulóknak.  A követelményeket általában megszegi.  A tanulóközösséggel szembeáll.  Viselkedése megengedhetetlen, durvaság, gorombaság, mások félrevezetése jellemzi.  A fizikai munka terén is rossz a munkafegyelme, s ezzel társai fegyelmét is rombolja.

A magatartás elbírálásánál figyelembe kell venni a következőket: Az előző szempontok nem abszolútak, minden esetben figyelembe kell venni a tanuló magatartásának tendenciáját és az életkori sajátosságokat. Felső osztályokban a tanulónál tudatosodni kell, hogy viselkedése hat a kisebbekre. Figyelembe vehető felső osztályban az önnevelés igénye, a felnőtté válás vonásai. 

A szervezeti munka szoros kapcsolatban, egységben van az iskolai közösséggel. Az ott vállalt és jól végzett munka a magatartási fokozatot javítja. Ha a tanuló a szervezeti közösségben nem végez aktív tevékenységet, vagy vállalt feladatát nem teljesíti, akkor ez a magatartási fokozatot rontja.



Minden iskolai keretben történő megnyilvánuláson való részvétel, s az azon való viselkedés is befolyásolja a magatartási fokozatot o szakkör o iskolai szervezésű mozi, színház, kirándulás o iskolai vagy városi ünnepségen való aktív részvétel illetve pontos megjelenés, megfelelő viselkedés o a bejáró tanulók magatartása vonaton, autóbuszon o az iskola képviselete versenyeken, vetélkedőkön o a kollégiumban való magatartás, munka



Azok az iskolán kívüli tevékenységek is befolyásolhatják a magatartás minősítését, amelyekről tudomást szerzünk, s amelyeknek valódisága ellenőrizhető.



Hiányzások: - 2 óra igazolatlan hiányzás esetén a magatartás minősítése nem lehet jobb, mint jó - 8 óra igazolatlan hiányzás esetén a magatartás minősítése nem lehet jobb, mint változó - 22 óra igazolatlan hiányzás esetén a magatartás minősítése nem lehet jobb, mint rossz - 3 igazolatlan késés egy igazolatlan órának számít.



A Házirend sorozatos megszegése – ha ez kisebb fegyelmezetlenség is –járjon a magatartási fokozat csökkentésével.



Befolyásolják a magatartás minősítését még: - külső megjelenés, iskolai egyenruha viselése iskolai ünnepségeken - füzetek, tanszerek megfelelő vezetése, tisztasága - az iskola, a környezet tisztaságára hogyan ügyel a tanuló - segíti-e az iskola, a tantermek, a tanműhely szépítését!

A tanuló szorgalmának minősítése A szorgalom minősítésénél azt kell vizsgálni, hogy a tanuló munkához való viszonyában milyen szerepet játszik a képessége, kötelességtudata, érdeklődése, igényessége és rendszeressége. P É L D Á S a tanuló szorgalma, ha:  Minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatot, de érdeklődésének megfelelően többlet feladatot vállal: szakkörön, versenyeken való részvétel, szorgalmi feladatok megoldása  Minden tantárgyban a képességének megfelelő legmagasabb teljesítményt nyújtja.  Munkavégzése pontos, megbízható, tudatosan és észszerűen szervezi meg munkáját.  Tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg.  A kötelességtudat magas foka jellemzi. 72

J Ó a tanuló szorgalma, ha:  Órákra felkészül, ott figyel.  Bizonyos ösztönző hatásokra rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de érdeklődése az iskolai anyagnál marad.  Képességeinek megfelelően egyenletes teljesítményt nyújt minden tárgyból.  Egyes tárgyakból képessége szerinti legmagasabb szintet éri el, de a többi tárgyból az alapkövetelményeknek felel csak meg. V Á L T O Z Ó a tanuló szorgalma, ha:  Önállóan, de rendszertelenül dolgozik.  Nem ellenőrzi munkáját, pontatlan.  Szétszórtság jellemzi.  Irányultságának megfelelő tárgyban sem nyújtja a képességének megfelelő legmagasabb színvonalat.  A segítséget akkor sem mindig veszi igénybe, ha az indokolt volna. H A N Y A G a tanuló szorgalma, ha:  Megbízhatatlan, figyelmetlen.  Feladatait nem végzi el.  Érdektelenség, közöny jellemzi.  A szükséges és felajánlott segítséget sem veszi igénybe. Bukott tanuló változónál jobb minősítést nem kaphat. A szorgalom elbírálását befolyásoló tényezők:  Életkörülmények  Önállóság szintje  Az érdeklődés mélysége  Megbízhatóság

15.5.2.A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei 2011. évi CXC. tv. 54.§, 20/2012. EMMI r. 64-78.§ Az iskolai beszámoltatások formája, rendje A beszámoltatások formáit, értékelési szempontjait jellemzően az adott tantárgy határozza meg. Az egységesség alapelvének megfelelően a tantárgyi munkaközösségek konszenzus alapján hozzák meg a beszámoltatás formáira, rendjére és az értékelési eljárásukra vonatkozó határozatukat, melyet a tantestület fogad el. Idegen nyelvi munkaközösség: Írásbeli: Témazáró nagydolgozat: tanmenetileg tervezett, munkaközösségi szinten egységes tematikájú, értékelési szempontú beszámoltatás. 2-3 leckét összefoglaló tematikus egységet ölel fel. Az értékelés alapja mindig az évfolyam követelményszintje. Értékelése: 0-45% elégtelen 46-60% elégséges 61-75% közepes 76-89% jó 90-100% jeles Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel történik. Nyelvtani dolgozat: egyes nyelvtani egység elsajátításának ellenőrzésére szolgál. Folyamatjellemzés a feladata. Értékelése: 73

százalékos értékelés az előzőek szerint Felelet értékű jegy. Jelölése fekete színnel történik. Szódolgozat: a szókincs fejlesztését mérő beszámoltatási forma. Általában egy-egy lecke szóanyagának ismeretét méri. Értékelése: Felelet értékű jegy. Jelölése fekete színnel történik. Kisvizsgák, próbaérettségi: 9-11. évfolyam évzáró felmérései. Munkaközösségi szinten egyeztetett, azonos feladatok. Feladata tudásszint mérés és az osztályok tudásszintjének összehasonlítása. Értékelése: Dupla értékű jegy. Jelölése lila színnel történik. A 12. évfolyamon próba-érettségi: Értékelése: az érettségi követelményeknek megfelelően Dupla értékű jegy. Jelölése lila színnel történik. Szóbeli: Havonta legalább egy szóbeli beszámolóból eredő jegy kerül a naplóba. Az értékelés az adott évfolyam követelményszintjének megfelelően történik. A feleletek témái: lexikák, memoriterek, hosszabb szövegek tartalmának visszaadása, szituációs játékok, kommunikációk. Értékelése: Felelet értékű jegy. Jelölése fekete színnel történik. Humán munkaközösség: (magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret) A tantárgyak sajátossága és az érettségi jellege miatt azonos súlyú az írásbeli és a szóbeli beszámoltatás. Nagy a felelőssége a tárgyaknak a kommunikációs képesség fejlesztésében, ezért a beszámoltatásoknál hangsúlyozzuk a szóbeliséget. Az értékelés szempontjainál figyelembe vesszük a tárgyi tudás mellett a kifejező- és fogalmazási készséget, nyelvhelyességet, a szerkezeti felépítést. A tesztszerű, rövid válaszok mellett összefüggő, logikus, problémamegoldó feladat kidolgozására törekszünk. Írásbeli: Témazáró nagydolgozat: tanmenetben tervezetten, nagyobb témaegységenként. Évente általában 2. A tanulóknak előre bejelentve (két hét). Értékelése: Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel történik. Résztémazáró dolgozat: résztémák összegzése után, bejelentett frontális ellenőrzés. Értékelése: Felelet értékű jegy. Jelölése zöld színnel. Tételdolgozat: előre megjelölt részek tételszerű számonkérése. Időpontja bejelentett. Értékelése: Felelet értékű jegy. Jelölése fekete színnel. Röpdolgozat: napi felkészülés ellenőrzésére alkalmazott frontális módszer. Értékelése: Felelet értékű jegy. Jelölése fekete színnel. Érettségi típusú nagydolgozat magyar nyelv és irodalomból: előre bejelentett 1-2 órás dolgozat. Értékelése az érettségi dolgozatok elbírálásához hasonló. Értékelése: Dupla értékű jegy. Jelölése lila színnel történik. -az elégséges alsó ponthatára 40% -a közepes, jó, jeles osztályzatokra a százalékos beosztás arányos -elemzéses, összefüggő dolgozatoknál, feleteknél a szaktanár a tantárgyi értékelési szempontok szerint jár el Szóbeli: Kisebb felelet, nagyobb tematikus egység beszámolója, memoriterek. Értékelése: egy felelet értékű jegy. Jelölése fekete színnel.

74

Természettudományi tantárgyak munkaközösség: (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés, ének-zene) Az értékelés szempontjai mindkét számonkérési formánál azonosak. A tárgyi tudás mellett lényeges értékelési szempont az összefüggések értelmezése és alkalmazása. A rövid válaszok mellett összefüggő, értelmes problémakifejtést várunk el. Az írásbeli munkáknál fontos számunkra a külalak, a munka rendezettsége, egyértelműsége, áttekinthetősége. A szóbeli feleleteknél az értékelés alappillére a téma kifejtésének önállósága és szabatossága. Írásbeli: Témazáró dolgozat: Éves számát a munkaközösség határozza meg. Tematikáját, értékelésének formáját, pontrendszerét közösen határozzák meg. Jelzés értékénél fogva, alacsony teljesítési szint esetén, újra íratható. Értékelése: az általános részben leírt skála szerint Piros jeggyel beírt dupla értékű osztályzat. Próba érettségi feladatsor: érettségiző évfolyammal íratjuk évzáráskor. Értékelése: az érettségi pontozási útmutatója szerint. Dupla értékű jegy. Jelölése lila színnel. Röpdolgozat: egyszeresen számító, zöld jeggyel értékeljük. Szóbeli: Formái: -kisebb felelet (előző órai anyag) -nagyobb felelet (összefoglaló órán, átfogóbb témából) -kiselőadás (adott témakörből, max. egy hét felkészüléssel) -órai munkát is értékeljük (pontozás, kisjegy). A szóbeli beszámolók egy jegy értékűek. Jelölése kék színnel. A pontozás/kisjegy alkalmazása és átváltása a tanár módszere szerint történik. A készségtárgyak értékelésének szempontjainál elsődleges az aktivitás, a munka elvégzésének pontossága, az egyéni képességekhez mért teljesítés. Az elméleti ismeretek elsajátítása ének-zene esetében írásos beszámoltatással is történhet. Szakmai elméleti tantárgyat tanítók munkaközössége: Írásbeli: Témazáró dolgozatok: nagyobb témák végén, annak zárásaként globális ellenőrzéskén alkalmazzuk. Éves száma általában 5. A tanulókat a beszámoló idejéről előre tájékoztatjuk. Értékelése: az általános részben látható százalékos beosztás szerint Dupla értékű jegy. Jelölése piros színnel. Ellenőrző dolgozat: heti rendszerességgel, a mindenkori anyagból. Értékelése: ld. Témazáró dolgozat Felelet értékű jegy. Fekete színnel jelöljük. Az elégtelen dolgozatot ki kell javítania a tanulónak, ezzel javítási, felzárkózási lehetőséget és segítséget adunk számára. Beadásra kerülő rajzok: zöld szín Vizsgát előkészítő dolgozat: vizsga-típusú feladatsorok a záróvizsga terheléséhez és értékeléséhez való előkészítés során. Értékelése: a vizsgának megfelelő pontozási elvárások szerint. Dupla értékű jegy. Jelölése lila színnel. Szóbeli: Félévenként minimum 2 szóbeli beszámoltatás. Szerepe a vizsga szerkezete miatt fontos: fel kell készülniük a tanulóknak a vizsga szóbeli részére. Értékelésének szempontjai: 75

-tárgyi tudás -önállóság -kifejtés szabatossága -ismeretek alkalmazási szintje Formái: -kisebb felelet (előző órai anyag) -nagyobb felelet (összefoglaló órán) -feladatmegoldások, tétellevezetések Informatikai munkaközösség: Beszámoltatás alapvetően számítógépes gyakorlati munka alapján történik. A szóbeli ellenőrzés az alapozó és orientáló szakaszban jelentősebb. A szakképző évfolyamoknál a szóbeliség a vizsga arányainak megfelelően kerül előtérbe. Írásbeli: Bonyolítható: - hagyományos papíros módszerrel - elektronikus számonkéréssel /A számítógépen elkészített munkák elmentést- vagy nyomtatást követően kerülnek értékelésre./ Formái: témazáró dolgozat: a téma feldolgozása és begyakorlása után. Tanmenetileg tervezett. Értékelése: - 0-49% elégtelen - 50-64% elégséges - 65-74% közepes - 75-89% jó - 90-100% jeles Dupla értékű jegy. Piros színnel jelöljük. Ellenőrző dolgozat: a heti tanítási óra függvényében heti rendszerességgel. Döntően alkalmazást ellenőriz. Értékelése: az előzőek szerint. Felelet értékű jegy. Zöld színnel jelöljük. Röpdolgozat: napi felkészülést ellenőriz. Elmélet és alkalmazást egyaránt mérhet. Értékelése: a tantárgy értékelési szempontjai szerint. Felelet értékű jegy. Fekete színnel jelöljük. Szakmai gyakorlati munkaközösség: A gyakorlati osztályzat kialakításának szempontjai A tanulók gyakorlatból havi jegyet kapnak. Ennek jelölése fekete szín. A havi jegy tartalma: Heti értékelések: elméleti aktivitás, munka elkészítésének minősége, kivitelezési és balesetvédelmi ismeretek alkalmazása. Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai A tanmenetileg tervezett témazáróknál az íratás időpontját egyeztetni kell (legalább két hét), amelyre a tanáriban elhelyezett táblázat szolgál. Egy napon maximum kettő témazáró dolgozat íratható.

Az otthoni felkészülés általános elvei Az iskolai munkát szervesen kiteljesíti az otthoni munka. Minden szaktanárunk számít a tanulók önálló otthoni munkájára, mert az elmélyíti az elméleti ismereteket, a gyakorlással erősíti az ismeretek alkalmazásának képességét. A házi feladatok rendszerint az órai anyaghoz kapcsolódnak. Ekkor 76

általános alapelvként azt követjük a házi feladatok adásánál – ami lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati feladat –, hogy egy átlagos képességű, rendszeresen tanuló diák számára a feladat megoldása ne haladja meg a maximum 30 percet. Nagyobb egységek számonkérése, komolyabb írásbeli feladat (házi dolgozat, szerkesztések, kiselőadás) adása esetén a felkészülési idő meghosszabbodhat, ezért az ilyen feladatok elvégzésére – feladatfüggően – 1-2 hetet biztosítunk. Az írásbeli házi feladatok ellenőrzése rendszeres. Elkészítésének hiánya elégtelen osztályzatot jelent. Jelölése kék színnel történik.

15.6.

A csoportbontások, foglalkozások szervezése 2011. évi CXC. tv. 4. melléklet, 110/2012. Korm. r. 7.§, 20/2012. EMMI r.

A csoportbontásban oktatott tantárgyak legfeljebb 12+20% fővel indulhatnak felmenő rendszerben a 2013-14-es tanévtől 9. osztálytól. A 2012. szeptember elsején vagy azelőtt beiskolázott tanulóink esetében a csoportlétszám 15+20% fő.

15.7.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 20/2012. EMMI r. 81.§ 26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban (évente 2 alkalommal) és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A mérésre októberben és májusban kerül sor. A méréshez használt motorikus próbák Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással (Általános testi erő, erő-állóképesség mérése) Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) A mérési eredmények táblázat alapján pontokká alakíthatók, mely minősítési rendszert működtet. 77

Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0 – 20.5 pont IGEN GYENGE 21 – 40.5 pont GYENGE 41 – 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 61 – 80.5 pont KÖZEPES 81 – 100.5 pont JÓ 101 –120.5 pont KIVÁLÓ 121 –140.0 pont EXTRA A mérések önmagukkal összevetve a tanulót fizikai állóképességének alakulásáról tájékoztatják. A mérési rendszert országos mérési ajánlásból adaptáltuk, ezért összevethető tanulóifjúságunk állapota az országos korosztály mérési eredményeivel. Előnye a mérési rendszernek szerény eszközigénye is, mert egyszerűen alkalmazható.

15.8.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 20/2012. EMMI r. 128.§, 132.§, 110/2012. Korm. r. I.1.1.

15.8.1.Az iskolai egészségnevelés elvei A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat, az életideálokat, preferenciák kialakulását. Másrészt, tanítványain keresztül az iskola hatást gyakorol szűkebb, és tágabb környezetének viselkedésére. A tanulókon keresztül lehetőség nyílik a család, a település, a régió szokásainak befolyásolására, alakítására. HELYZETELEMZÉS Iskolánk múltja, története a mai napig meghatározza tanulóink összetételét. Viszonylag nagy területről iskolázzuk be növendékeinket, ennek megfelelően a helybeliek kis túlsúlya mellett azonos arányban vannak a naponta bejáró és a kollégiumban lakó tanulók. Ennek több szempontból van meghatározó, a program tervezését befolyásoló szerepe: Felértékelődhet az iskola szerepe a tanulók ellenőrzésében, szabadidős programjaik szervezésében (kollégisták), megnövekszik a bejáró tanulóknál a holtidő, csökken a családi szokásrend hatása. Iskolánk tanulói a 14-20 éves korosztály tagjai és ez az összetétel komoly eltéréseket hordoz magában önállóság, jogi státus, életmód, életvitel, felelősség terén. A serdülőkor minden önmegvalósító megnyilvánulása fellelhető pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. A felnőtté válás folyamatának nehezen kezelhető kihívásait a befolyásolható, gyenge önkontrollal bíró, a kortársi normákat kritika nélkül elfogadó gyerekek könnyen vesznek fel önkárosító magatartásformákat, könnyen válhatnak áldozataivá szenvedélybetegségeknek. A konformizmusra való törekvés megjelenik táplálkozási szokásaikban, szabadidős programjaikban. Az iskolai elfoglaltságok időben korlátozzák a természetes mozgásigény kielégítését, ami az egészséges fejlődést és az edzettséget-egészséget biztosíthatná, az információéhség, a szórakozási formák szintén a szabad levegőn való tartózkodást rövidítik. Iskolánknak környezete kiválóan alkalmas arra, hogy a természeti tényezők egészséget erősítő és megóvó hatását alkalmazni tudjuk tanítási órákon és szabadidős foglalkozásokon. Az iskolaudvar, de az iskola közvetlen környezete is zöld övezet, amely sportolási területeivel és parkjával majdnem ideális környezet az aktív pihenéshez. Az iskola – kollégiumi feladatellátása révén – viszonylag nagyszámú tanulóját étkezteti. Lehetőség adódik a táplálkozással kapcsolatos ismeretek, táplálkozási szokások alakítására, a hozzá kapcsolódó higiénés szokásrend befolyásolására. 78

Pedagógusaink és az oktatást segítő alkalmazottak támogatják az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységét nemcsak az ismeretek átadásával, a megfelelő környezet biztosításával, hanem a legtöbb esetben egyéni példamutatással. Gondosan ügyelünk arra, hogy tanulóink ne találkozhassanak az iskola területén, illetve iskolai rendezvényeken olyan jelenséggel, ami ellentmond nevelési céljainknak. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek épüljenek be az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Ezek a következők: -önmagunk és egészségi állapotunk ismerete -az egészséges testtartás és a mozgás fontossága -az értékek ismerete -az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe -a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat -a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében -a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete -az idővel való gazdálkodás szerepe -a rizikóvállalás és határai -a szenvedélybetegségek elkerülése -a tanulási környezet alakítása -a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Ezekből a területekből fogalmazódnak egészségnevelési, egészségfejlesztési programunk céljai: -lehetőségeink szerint alakítsuk tanítványaink táplálkozási szokásait az egészséges normák szerint -korosztályfüggő szinten – ismeretek nyújtásával, szabályozással – erősítsük tanítványainkban a nemleges válaszadás képességét a szenvedélybetegséget okozó magatartásformákra, tevékenységekre -legyenek képesek tanítványaink szexuális ismereteik és családtervezési modelleken keresztül kialakított normáikkal az AIDS prevencióra -a segítő magatartás kialakításával kerüljék el a betegségeket, óvják embertársaikat a veszélyektől, legyenek készek aktívan segíteni a bajban -tudják egységben kezelni a környezetet az egészséggel -legyen érték számukra testedzés, a mozgás. 15.8.2.A környezeti nevelés feladatai Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. A környezeti nevelésnek végig kell vonulnia az iskolai élet minden színterén, a tanóráktól a tanórán kívüli tevékenységen át a szabadidős programokig.

79

Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A tanórák mutassák be: -a globális környezeti jelenségek (az ózonréteg sérülése, savas esők, stb.) természettudományos alapjait, következményeit (fizika, kémia, biológia), -a természet és az ember kapcsolatát, a harmonikus környezet szépségét, a táj esztétikumát, a lenyűgöző geológiai formákat, hazánk környezeti állapotát, a talaj, a vizek és a levegő szennyezettségét (földrajz), -a növény és állatvilágban egyes fajok sokféleségét, káprázatos színeket és formákat, a természetes élőhelyekre leselkedő veszélyeket és a veszélyeztetett fajokat (biológia), -az épített környezetünk esztétikumát, szépségét, harmóniáját (művészetek), -az ipari, mezőgazdasági és a szolgáltató ipari technológiák (energiaipar, állattenyésztés, közlekedés, stb.) környezetet terhelő hatását. -a tanulók ismerjék meg a környezettel harmonikus, fenntartható fejlődés és fejlesztés gondolatkörét és etikáját az érintett tantárgyak közvetítésével. A környezeti nevelés tevékenységorientált műfaj, élményekbe, cselekvésekbe ágyazott módszerek hoznak igazi sikert. Nem nélkülözheti a megfigyelést, a közvetlen kapcsolatot a környezettel, nem nélkülözheti a környezet gondozását, karbantartását. Legfontosabb feladataink tanulóink környezeti nevelésében: -A helyi célok közös megfogalmazásához ismertessük meg tanulóinkkal lokális értékeinket, hagyományainkat. -A természeti környezet láttatásával, az életminőség meghatározásában betöltött szerepének hangsúlyozásával neveljük tanítványainkat természetvédőkké! -Ismertessük meg tanulóinkat természeti, épített, szociális környezetük értékeivel, problémáival, megóvásának és fejlesztésének lehetőségeivel. -Ismerjék meg tanulóink a környezet és az egészség szoros kapcsolatát. Legyenek tisztában a környezet hatásaival, cselekedtessük őket a pozitívumok erősítésére, a hátrányok kiküszöbölésére! -Alakítsuk vásárlói és felhasználói szokásaikat „környezetbaráttá”! -A szűkebb és tágabb iskolai környezet saját munkával történő rendben tartásával, fejlesztésével, a hulladékkezelés környezetkímélő megoldásaival alakítsuk a család környezetszemléletét tanítványaink közvetítésével! -Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát technológiák hangsúlyozott alkalmazásával adjunk követendő példát tanulóink életvitelének alakításához! -Törekedjünk arra, hogy tanulóink megtanulhassák helyi tevékenységeikből az ökológiai szemléletmódot, a rendszerszemléletet, a globális összefüggéseket.

80

15.9. A gyermekek, tanulók gyermekvédelem

esélyegyenlőségét

szolgáló

intézkedések,

2011. évi CXC. tv. 47.§, 110/2012. Korm. r. I.1.2, I.2.1 II.1., 20/2012. EMMI r. 138-140.§, 2012. évi XCIII. tv. A JÁRÁSOK kialakításáról (az 1997. évi XXXI. GYVT. mód.) A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani. Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani. Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni. A középfokú iskolában – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. 81

A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. A társadalmi változások lenyomataként egyre többen válnak - anyagi, környezeti és személyiségbeli szempontok szerint – veszélyeztetetté. Iskolánk számára is fontos feladat e tanulók felismerése, felmérése, és lehetséges támogatása. Kiszűrésükben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek. Az anyagi szempontok miatt veszélyeztetettek mellett – talán ebből adódóan is – emelkedik a környezetük által veszélyeztetett tanulók száma. Ezzel a környezettel egyre nehezebb kontaktust találni és tartani. A veszélyeztetett tanulók folyamatos nyilvántartását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Rendszeres kapcsolattartás mellett, a szülőket tájékoztatjuk azokról az intézményekről, személyekről – gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok, Ifjúsági Pszichológiai Tanácsadó, Diáktanácsadó Szolgálat – akiktől bátran kérhetnek külső segítséget, ha ennek szükségét érzik. Az utóbbi időben növekvő kihívást jelent a diákok személyiségében meglévő veszélyeztető tényező. Mindinkább észlejük, érzékeljük deviáns viselkedésüket. Ennek egyik oka lehet a kommunikációhiány, illetve a kommunikációs készségek fejletlen volta. Az érdeklődő tanulók és osztályok részére megkeressük a városon belül azokat a lehetőségeket, ahol szakképzett mentálhigiénés szakemberek vezetésével kommunikációfejlesztő és konfliktuskezelő programokon vehetnek részt. Egészségi okokból szerencsére kevés tanulónk veszélyeztetett. Számukra a városban szervezett könnyített testnevelés órán, vagy gyógytestnevelési foglalkozásokon való részvételek biztosítottak. Az egészséges életre nevelés érdekében – főleg osztályfőnöki órák keretében – felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód életminőséget meghatározó voltára. E törekvésünket erősíti az AIDS-ellenes kampányban való részvételünk, amelynek keretében tanfolyamon felkészített tanulóink tartanak beszélgetéseket kortárscsoport szintjén osztályfőnöki órák keretében. Egyre fontosabb helyet kap a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység. A városi önkormányzat és a családsegítő által szervezett és működtetett alkohol- és drogmegelőzési programok aktív részesei vagyunk, és a kollégák igyekeznek megszerezni azokat az ismereteket, amelyek segítségével képessé válnak a veszély felismerésére. A prevenciós munka során külső szervezetek bevonásával ismeretterjesztő előadások megrendezésére kerül sor. Ebbe a programba igyekszünk bevonni tanulót, szülőt, pedagógust egyaránt. A dohányzásellenes világnapon kerek asztal beszélgetés során osztják meg nézeteiket a dohányzás ártalmairól dohányzók és nem dohányzók egyaránt. Továbbképzés és információszerzés a gyermek- és ifjúságvédelem területéről A munkaprogramot az iskolai fórumok – diákönkormányzat, szülői munkaközösség – tudomására hozzuk. Az iskola munkaterve a felelősök megjelölésével ütemterv formájában tartalmazza: -a működési feltételeket -a tanulók és a szülők tájékoztatásának módját és időpontját -a család- és gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott intézmények címét, telefonszámát, elérhetőségét -családlátogatások tervét -az esetmegbeszélések helyét és időpontját -tájékoztatót a szabadidős programokról -a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység módját, helyszínét, idejét -a pályaválasztási tanácsadást.

82

15.10.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

Nevelési eszközök a tanuló értékelésében Dicséret Az eljárás neve osztályfőnöki

Az értékelés alapja

Az értékelő

példamutató magatartás, közösségi (osztály) munka példamutató magatartás, iskolai közösségi munka példamutató magatartás, kiemelkedő tanulmányi eredmény a különböző tanulmányi és komplex versenyek helyezettjei

osztályfőnök

sportteljesítmények értékelése

a különböző sportversenyeken elért eredmény

testnevelők javaslatára az igazgató

különböző házi, tanulmányi verseny, bajnokság helyezettjei

a versenyen, bajnokságon elért eredmény

az illetékes munkaközösség

igazgatói tantestületi

versenyeken való eredményes szereplés jutalmazása

osztályfőnök vagy szaktanár javaslatára tantestület

igazgató

Az értékelési gesztus módja, lényege ellenőrzőbe írás ellenőrzőbe írás hangos bemondóba bemondás bizonyítványba beírás, tanévzáró ünnepélyen jutalom átadása hangos bemondás vagy hirdetőkönyv valamilyen iskolai ünnepélyen jutalom átadása hangos bemondás vagy hirdetőkönyv valamilyen iskolai ünnepélyen jutalom átadása a helyezettek neve a különböző hirdető táblán, iskolaújságban, hangos bemondás kisebb tárgyjutalom

Elmarasztalás Az eljárás neve osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó igazgatói intő, rovó szigorú rovó

fegyelmi intézkedések

Az értékelés alapja tanórákon és az egyéb iskolai rendezvényeken való nem megfelelő magatartás igazolatlan óra ettől kirívóbb magatartás igazolatlan óra házirend súlyosabb megsértése kirívó fegyelmezetlenségek

Az értékelő osztályfőnök

igazgató

igazgató tantestület fegyelmi bizottság

83

Az értékelési gesztus módja, lényege ellenőrzőbe írás

ellenőrzőbe beírás ajánlott levél hangos bemondás, iskolai újság, hirdetőkönyv ajánlott levélben határozat megküldése hangos bemondás, hirdetőkönyv, iskolai újság

16.

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv

16.0. Szakmai program Középfokú művészeti szakképzésünk átfogó szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzés megkezdéséhez, a tradicionális és modern szakképzéshez és az élethosszig tartó tanuláshoz. A művészeti szakképzés magába foglalja az érdeklődés felkeltését, a tanulni tudás megalapozását, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, viselkedésmódok és kommunikációformák megismerését, a legszélesebben értelmezett művészeti és mesterségbeli tudás, valamint a jogi, vállalkozói és idegen nyelvi ismereteket átadását. Különösen fontos a személyes elhivatottság, a kreativitás és a szakmai élet során felmerülő különféle problémákkal való megbirkózás képessége. Olyan tudás átadása a cél, amely megfelel a jelen és a jövő elvárásainak, és amely magában hordozza a folyamatos fejlődés lehetőségét. 1. A szakközépiskolában folyó szakképzés Intézményünkbe a 8 általános iskolai osztályt sikerrel elvégzett tanulók jelentkezhetnek, és a 23. életévük betöltéséig járhatnak nappali tagozaton. Iskolánkban a felvételt nyert diák rögtön a kilencedik évfolyam kezdetén bekapcsolódik az általa választott, és az őt felvett szakosztály munkájába. Ez a szakosztály lesz a tanuló bázisa az elkövetkezendő 4+1 évben, ahol a biztos szakmai tudást megszerezheti, és az itt folyó munkát egészíti és teljesíti ki a többi művészeti és közismereti tárgy. Majd a tizenharmadik évfolyamban, a 12. évfolyam végén tett érettségit (2013-tól felmenő rendszerben ágazati érettségit) követően teljesedik ki a specializált szakmai képzés. A felvételt nyert diáknak a kilencedik évfolyam második félévben van lehetősége a szakirány választására. Ezt írásban kell kezdeményeznie az osztályfőnökénél, és jóvá kell hagynia a jelenlegi és a választott szakosztályon tanító tanárnak, a szakosztályok vezetőinek, az osztályfőnöknek, a művészeti igazgatónak és az igazgatónak. 2. A szakközépiskolában folyó szakképzés alapelvei Iskolánkban a művészeti szakok oktatása moduláris rendszerben történik, 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben ágazati szakképzést folytatunk. A szakképzések szervezésénél a legfontosabb szempont számunkra, hogy a tradicionális és modern mesterségek átfogó és alapos tudását biztosítsuk diákjainknak. Több képzésünk is egyedülálló az országban, és művészeti oktatási intézményeként meghatározó szerepet töltünk be az a régió művészeti képzésében és életében. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, a művészeti szakmák és mesterségek változását és alakulását. Az igényeket felmérve a szakképzést folyamatosan megújítjuk, ehhez igazítjuk a személyi és tárgyi feltételeket 3. Az ágazati érettségi Tanulmányaikat 2013 szeptemberében megkezdő diákjaink a 12. évfolyam elvégzése után ágazati érettségi vizsgát tesznek. Iskolánkban a képzés 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben a 9-12. évfolyamon a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenkettedik osztály (a szakképzési törvényben, a két éves szakképzés által meghatározottak szerint, az első szakképzési évfolyam) követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból ágazati érettségi vizsgát tesznek. Csak ennek a vizsgának a teljesítésével szerezhetnek szakmai érettségit a 13. évfolyam elvégzését követően. 84

4. A szakmai érettségi Diákjaink a 13. évfolyam elvégzése után OKJ-s szakmai vizsgát tehetnek. A vizsgamunka (vizsgaremek) elkészítésére, illetve a vizsgára való felkészülésre a diákoknak a 13. évfolyam 2. féléve során van lehetőségük. A szakmai vizsga tárgyai modul száma 0980-06

Moduláris rendszerben modul megnevezése Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

Ágazati rendszerben (2013- tól felmenő rendszerben, legkorábban 2018ban) Szakmai vizsgaremek bemutatása és prezentáció, gyakorlati vizsga

Munkavállalással és Szaktörténet és szakismeret vállalkozással szóbeli vizsga kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek 0982-06 Kreatív szakmai tervezés Saját szakmai modul 1. Saját szakmai modulok 2. stb. A szakmai vizsga értékelése a modulok százalékban kifejezett teljesítése alapján történik 0981-06

5. A szakképzés szervezésének személyi feltételei Az elméleti és gyakorlati képzést a megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el, főállásban, vagy szükség szerint részfoglalkozásúként, óraadóként

6. Iskolán belüli tanulmányi versenyek 6/1. Iskolai Rajzverseny Iskolánk minden diákja számára kötelező az évenként egyszer megrendezésre kerülő korrektúra nélküli rajzversenyen való részvétel. Minden évfolyam pontosan meghatározott feladatot kap, hogy mérhető legyen a diákok teljesítménye. Az elkészült munkákat rajztanáraink részvételével zsűrizzük, az eredményt ünnepélyes keretek között hirdetjük ki, és a díjazottakat művészeti könyvekkel és eszközökkel jutalmazzuk. A rajzverseny nagyon fontos visszajelzést jelent mind a diákok, mind a tanárok számára, a maguk elé kitűzött cél elérése érdekében, és összehasonlítási alapot jelent mindkét csoport számára. 6/2. Szakosztályok által rendezett pályázatok A szakosztályok egy-egy feladatot gyakran pályázatként írnak ki a diákok számára, ezzel is felkészítve őket a szakmai életben várható komoly megmérettetésekre. Ennek eredményeként a diákok gyakran indulnak hivatalos, iskolán kívüli pályázatokon, és nem egyszer érnek el kiemelkedő helyezéseket.

7. Iskolán kívüli versenyek 7/1. Országos Rajzverseny Iskolánk minden évben részt vesz az Oktatási Hivatal által szervezett országos versenyeken. Ezekre a versenyekre a legkiemelkedőbb diákjainkat delegáljuk (pl. az iskolai rajzverseny győztesét). 85

16.0.1.KIFUTÓ ÓRATERVEK – utoljára 2012 szeptemberében indítva Azok a szakközépiskolai osztályok, akik 2012. szeptember 1-je vagy ez előtt kezdték meg tanulmányukat iskolánkban és a 12. évfolyam végéig folytatott tanulmányaik alapján egy év szakmai beszámíthatóságra jogosultak,az érettségit követően még folytathatják tanulmányikat a 133/2010-es OKJ (régi) alapján. Ez azokra a tanulókra vonatkozik utoljára, akik 2015/2016-os tanévben kezdik meg a 12. évfolyamot.

A szakközépiskola közismeret: 9–13. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai

Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9.

10.

11.

12.

13.

Magyar nyelv és irodalom

148/4

111/3

111/3

148/4

96/3

Történelem és társadalmi ismeretek

74/2

74/2

74/2

74/2

64/2

Társadalomismeret és etika

32/1

Idegen nyelv

111/3

111/3

111/3

111/3

64/2

Matematika

148/4

111/3

111/3

148/4

128/4

Ének-zene

37/1

37/1

Osztályfőnöki

37/1

37/1

37/1

37/1

32/1

Testnevelés és sport

74/2

74/2

74/2

74/2

64/2

74/2

74/2

592

666

Fizika Földrajz

74/2

74/2

Biológia

37/1

37/1

Kémia

37/1

Összes óraszám

740

703

Testnevelés órák miatti óraszám növekedés: tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

évfolyam 9. 10. 11. 12.

óraszám 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra

86

összes óra 35 óra 34,5 óra 36 óra 37óra

480

16.0.2 Kifutó: Alkalmazott grafikus 5 évfolyamos párhuzamos képzés szakmai tantárgyi hálója 54 211 09 0010 54 01

Grafikus

045/1.0/0980-06

Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozási ismeretek

Tipográfia

045/0987, 1031, 1033

Kiviteli tervek készítése, Kiadványok és

Összesen

Összóraszám

Heti óraszám

Összóraszám

Heti óraszám

5

180

5

180 5

180

5

180

5

160

880

1.1-1.8

Művészettörténet

2

72

2

72

2

72

2

72

3

96

384

1.9-1.10

Népművészet

0

0

0

0

1

36

1

36

0

0

72

1.16

Betűrajz

0

0

1

36

0

0

0

0

0

0

36

1.17-1.18

Ábrázoló geometria 0

0

1

36

1

36

0

0

0

0

72

0

2

64

64

108

0

0

324

0

36

32

68

0

108

32

176

0

0

0

Alkotótábor, nyári gyakorlat

2

72

Informatika

1

36

1

36

0

0

0

0

0

0

0

1

36

1

36

1

36

36

1

36

1

36

1

36

Szakelmélet

045/1032-06, 2762-10

Összóraszám

Rajz-festés

Helyi program

045/1.0/0982-06

Heti óraszám

1.11-1.15

045/1.1-1.2/0981-06

Általános tervezési alapismeretek

Összóraszám

Tantárgy

Heti óraszám

Tananyagegység jele

Összóraszám

Tananyag egység

Heti óraszám

Alkalmazott grafikus elágazás

1.1-1.2 Szakelmélet Szakelmélet

1

1.1-1.8

87

2

72

2

0

72

3

0

0 1

1

reklámanyagok Grafikai programismeret elmélet 045/1.0/0987-06

Szakelmélet

Grafikai programismeret 045/2.0/0987-06

1.1-4.2

Szakgyakorlat

A grafikai munka végzése

045/1.0/1030-06, 2760

1.1-4.1

Grafikai illusztrálás

045/2.0/1031-06, 2761-10

Szakgyakorlat

Kiviteli tervek készítése, Kiadványok és reklámanyagok

045/2.0/1032-06, 2762-10

Szakgyakorlat

Szakgyakorlat

1

36

0

0

0

0

36

2

72

1

36

1

36

1

36

1

32

212

0

0

0

0

1

36

1

36

1

32

104

2

72

1

36

1

36

1

36

2

64

244

0

0

2

72

3

108

3

108

6

192

480

17

612

17 612 19

684

19

684

22

704

3296

2.1-3.1

Összesen

88

16.0.3 Kifutó: Képgrafikus 5 évfolyamos párhuzamos képzéstantárgyi hálója 54 211 09 0010 54 02

Grafikus Képgrafikus elágazás 9

Heti óraszám

Összóraszám

Heti óraszám

Összóraszám

Heti óraszám

Összóraszám

Összesen

Vállalkozási ismeretek

Összóraszám

045/1.0/0980-06

1.11-1.15

Rajz-festés

5

180

5

180

5

180

5

180

5

160

880

1.1-1.8

Művészettörténet

2

72

2

72

2

72

2

72

3

96

384

1.9-1.10

Népművészet

0

0

0

0

1

36

1

36

0

0

72

1.16

Betűrajz

0

0

1

36

0

0

0

0

0

0

36

1.17-1.18

Ábrázoló geometria

0

0

1

36

1

36

0

0

0

0

72

0

2

64

64

108

0

0

324

0

36

045/1.1-1.2/0981-06

0

Helyi program

Általános tervezési alapismeretek

045/1.0/0982-06

Egyedi és művészi grafika elm.

045/4.0/1034-06

13

Heti óraszám

Általános vizuális alapismeretek

Tantárgy

12

Összóraszám

Tananyagegység jele

11

Heti óraszám

Tananyag egység

10

1.1 - 4.4

0

0

Alkotótábor, nyári gyakorlat

2

72

Informatika

1

36

0

0

0

Szakelmélet

1

36

0

0

0

1

32

68

Szakelmélet

1

36

36

1

32

176

89

2

1

72

36

2

1

72

36

3

1

Tipográfia

045/0987, 1031,1033

Számítógépes grafikai program

045/0987

Nyomtatás előkészítése

045/2.0/1033-06, 276310

Grafikai illusztrálás

045/2.0/1031-06, 276110

Egyedi művészeti gyakorlat

045/4.0/1034-06

Szakelmélet

0

1

36

1

36

1

36

0

0

1

36

1

36

1

36

Szakgyakorlat

1

36

0

0

1

36

1

Szakgyakorlat

2

72

1

36

1

36

Szakgyakorlat

2

72

2

72

3

17

612

17

612

19

1.1-4.2

5.1 - 8.2

Összesen

90

0

108

1

32

140

36

1

32

140

1

36

2

64

244

108

3

108

6

192

552

684

19

684

22

704

3296

16.0.4 Kifutó: Mozgóképi animációkészítő 5 évfolyamos párhuzamos képzés

Általános vizuális alapismeretek

Vállakozási ismeretek

057/1.0/0980-06

Öszóraszám

Öszóraszám

Öszóraszám

13

Összesen

12 Heti óraszám

11 Heti óraszám

10 Heti óraszám

Tantárgy

9

Öszóraszám

Tananyagegység jele

Évfolyamok

Heti óraszám

Tananyag egység

Animációsfilm-rajzoló részkép.

Öszóraszám

Tantárgyi háló

Mozgóképi animációkészítő

Heti óraszám

54 213 03 0000 00 00

1.11-1.15

Rajz-festés

5

180

5

180

5

180

5

180

5

160

880

1.1-1.8

Művészettörténet

2

72

2

72

2

72

2

72

3

96

384

1.9-1.10

Népművészet

0

0

0

0

1

36

1

36

0

0

72

1.16

Betűrajz

0

0

1

36

0

0

0

0

0

0

36

1.17-1.18

Ábrázoló geometria

0

0

1

36

1

36

0

0

0

0

72

0

2

64

64

108

0

0

324

0

36

32

68

0

36

32

68

057/1.1-1.2/0981-06

0

Helyi program

Alkotótábor, nyári gyakorlat

2

72

Informatika

1

36

057/1.0/0982-06

1.1-1.2

Tervezés/ szakelmélet

1

Általános tervezési alapismeretek Grafikai programismeret ( számgraf)

057/2.0/0987-06

1.1- 4.2

Szakelmélet

1

Tipográfia

057/0987, 1031,1033

Szakelmélet

91

36

0 2

2

0 0

36 0

72

0

1

0

72

3

0 0

0

0 0

0

0

0

0

36

0

0

1

1

Mozgókép és animáció ( Videó)

057/2.0/1018-06

2.2 - 2.4

Szakgyakorlat

057/1019-06

2.4-2.8

Szakelmélet

057/1020-06

1.3 - 1.6

Grafikai programismeret ( számgraf)

057/2.0/0987-06

1.1- 4.2

Fázisrajz készítése

057/1.0/1021-06

1.1 - 1.3

Számítógépen animáció készítése

057/1018-06

1.1. , 1.2 , 2.1

057/1019-06

1.1 - 2.3 , 2.7

057/1.0/1020-06

1.1 , 1.2 , 1.6 , 1.7

Szakgyakorlat

1

2

Szakelmélet

Szakgyakorlat

Összesen

2

17

92

36

1

36

2

72

2

72

2

64

280

0

0

1

36

1

36

1

32

104

0

0

0

0

0

0

72

1

36

1

36

1

36

1

32

212

0

1

36

1

36

1

36

2

64

172

0

0

1

36

1

36

1

32

104

0

0

0

0

96

384

704

3296

72 612

2

17

72 612

0 2

19

72 684

0 2

19

72 684

3

22

Öszóraszám

Heti óraszám

Öszóraszám

Heti óraszám

Öszóraszám

Heti óraszám

Öszóraszám

Rajz-festés

5

180

4

144

5

180

5

180

5

160

844

1.1-1.8

Művészettörténet

2

72

2

72

2

72

2

72

3

96

384

Általános vizuális alapismeretek

1.9-1.10

Népművészet

0

0

0

0

1

36

1

36

0

0

72

1.16

Betűrajz

0

0

1

36

0

0

0

0

0

0

36

1.17-1.18

Ábrázoló geometria

0

0

1

36

1

36

0

0

0

0

72

0

2

64

64

108

0

0

324

0

36

Tantárgy

033/1.1-1.2/0981-06

0

Helyi program

Általános tervezési alapismeretek

1.1-1.2

033/1642-06

1.1-1.5

Fotótörténet, technológia 033/1645-06

1.1-1.3

Grafikai programismeret elmélet

0

Alkotótábor, nyári gyakorlat

2

72

Informatika

1

36

1

36

0

0

0

0

0

0

1

32

68

0

0

1

36

3

108

3

108

3

96

348

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

36

Szakelmélet 033/1.0/0982-06

0

Összesen

Heti óraszám

1.11-1.15

Tananyagegység jele 033/1.0/0980-06

Vállalkozási ismeretek

Öszóraszám

Tananyag egység

Heti óraszám

16.0.5 Kifutó: Alkalmazott fotográfus 5 évfolyamos párhuzamos képzés szakmai tantárgyi hálója 54 211 01 0000 00 00 Alkalmazott fotográfus

2

72

2

0

72

3

0

0

Szakelmélet

Szakelmélet 033/1.0/0987-06

93

Grafikai programismeret

033/2.0/0987-06

1.1-4.2

Szakgyakorlat

Anyagismeret labor gyakorlat

033/1641-06

1.1-1.4

Szakgyakorlat

033/1644-06

1.1

Tervezés-fotó gyakorlat

033/1643-06

1.1-1.7

033/1644-06

1.2-1.8

033/1646-06

1.1-1.3

2

72

2

72

0

0

0

0

0

0

144

0

0

2

72

0

0

0

0

1

32

104

3

108

2

72

5

180

5

180

7

224

764

17

612

17

612

19

684

19

684

22

704

3296

Szakgyakorlat

Összesen

94

16.0.6 Kifutó: Alkalmazott grafikus szakképzés Grafikus 54 211 09 0010 54 01

Alkalmazott grafikus elágazás

Párhuzamos képzés

Évfolyamok

Öszóraszám

045/1.0/0980-06

Heti óraszám

Általános vizuális alapismeretek

Tantárgy

Öszóraszám

Tananyagegység jele

14

Heti óraszám

Tananyag egység

13

1.111.15

Rajz-festés

5

180

5

160

340

1.1-1.8

Művészettörténet

4

144

4

128

272

1.9-1.10

Népművészet

0

0

1

32

32

1.16

Betűrajz

0

0

1

32

32

1.171.18

Ábrázoló geometria

1

36

0

0

36

1

36

3

96

132

Testnevelés

2

72

2

64

136

Osztályfőnöki, Élet és pályavezetés

1

36

1

32

68

1

36

1

32

68

Vállalkozási ismeretek

Helyi program

045/1.1-1.2/0981-06

Tipográfia

95

1.1-1.2

Nyári gyakorlat

3

108

0

0

108

Szakelmélet

1

36

1

32

68

Szakelmélet

3

108

2

64

172

Általános tervezési alapismeretek

045/1.0/0982-06

Kiviteli tervek elmélet

045/1.0/1032-06

Grafikai programismeret

045/2.0/0987-06

1.1-4.2

Szakgyakorlat

3

108

2

64

172

A grafikai munka végzése

045/1.0/1030-06

1.1-4.1

Szakgyakorlat

0

0

4

128

128

Grafikai illusztrálás

045/1.0/1031-06

1.1-3.1

Szakgyakorlat

3

108

4

128

236

Kiviteli tervek készítése, Kiadványok és reklámanyagok

045/2.0/1032-06

1.1-3.1

Szakgyakorlat

10

360

5

160

520

38

1368

36

1152

2520

Összesen

96

16.0.7. Kifutó: Képgrafikus szakképzés Grafikus 54 211 09 0010 54 02

Képgrafikus elágazás

Párhuzamos képzés

Évfolyamok

Öszóraszám

045/1.0/098006

Heti óraszám

Általános vizuális alapismeretek

Tantárgy

Öszóraszám

Tananyagegysé g jele

14

Heti óraszám

Tananyag egység

13

1.11 1.15

Rajz-festés

5

180

5

160

340

1.11.8

Művészettörtén et

4

144

4

128

272

1.91.10

Népművészet

1

36

0

0

36

1.16

Betűrajz

1

36

0

0

36

1.17 1.18

Ábrázoló geometria

1

36

0

0

36

1

36

3

96

132

Testnevelés

2

72

2

64

136

Osztályfőnöki, Élet és pályavezetés

1

36

1

32

68

Tipográfia

2

72

1

32

104

Nyári gyakorlat

3

108

0

0

108

Szakelmélet

1

36

1

32

68

Vállalkozási ismeretek

Helyi program

045/1.1/098106

1.11.3

045/2.0/103306

Általános tervezési alapismeretek

045/1.0/098206

Egyedi és művészi grafika elmélet

045/4.0/103406

1.14.4

Szakelmélet

2

72

4

128

200

Nyomtatás előkészítése

045/2.0/103306

1.12.4

Szakgyakorlat

1

36

3

96

132

Grafikai illusztrálás

045/2.0/103106

1.13.1

Szakgyakorlat

4

144

3

96

240

97

Egyedi és művészi grafika gyakorlat

045/4.0/103406

5.18.2

Szakgyakorlat

Összesen

9

324

9

38

1368 36

288

612

1152 2520

16.0.8. Felnőttképzés Az iskola kiemelt fontosságot tulajdonít a felnőttek, az érettségizettek, esti tagozatos iskolarendszerű képzésének. Iskolánk kiemelten támogatja az informatika, és művészeti szakmacsoportos szakképesítések megszerzését esti tagozatos formában. Az iskolarendszerű felnőttképzés szakmai tantárgyi hálója megegyezik a szakképzés tantárgyi hálójával. A képzési idő 2 év. A belépés feltétele érettségi bizonyítvány. A képzés célja, a szakvizsgára történő felkészítés. A szakvizsga követelményei megegyeznek a nappali tagozatéval. A képzés során szükség és észszerűség esetén az órák megtartását tömbösítve szervezzük A képzési idő alatt a pedagógiai program alapóraszámai mellett, - amennyiben arra igény vannemzetközi és OKJ-s bizonyítványok megszerzésére is lehetőség nyílik tanfolyami képzés keretében, önköltséges formában. A munkaerőpiac igényeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy minden végzős hallgatónknak állást tudjunk kínálni. A legjobbaknak lehetővé válik a felsőoktatásba való tovább tanulás.

98

16.1. 2013 szeptemberétől induló képzési formák 16.1.1. A 2013 szeptemberétől induló képzések óraterve A kiadott miniszteri rendelet alapján. A csoportbontásokat úgy valósítjuk meg, hogy 2011. évi CXC. tv. a köznevelésről 6. mellékletében szereplő osztályra jutó tanári óraszámokat nem haladjuk meg, tehát a fenntartóra többletteher nem hárul hagyományos szakközépiskolai képzés esetében. A hagyományos szakközépiskolai képzések maximális óraszámai: évfolyam 9. 10. 11. 12.

diák óra 35 36 35 35

tanári óra 57 57 58 58

Választható idegen nyelvek: angol vagy német Központi kerettanterv

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek*

1

Informatika

1

99

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.  választott művészeti tárgy: ÉNEK-ZENE **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

100

16.1.2. Párhuzamos művészeti képzés, képzési hálója szakmai ágazatok szerint A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok:

Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával évfolyam hetek száma heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint NAT művészet óra szabad sáv helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám éves óraszám

9. évfolyam

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

36 11

36 12

36 13

32 16

32 31

4 15

1 4 17

4 17

4 20

4 35

540

612

612

640

1120

képzési óraszám 9-12: képzési óraszám 13: gyakorlat (felosztva) összes képzési óra:

2404 1120 160 3684

101

16.2.10 Kétéves szakképzés, képzési hálója szakmai ágazatok szerint az új OKJ kerettantervei alapján A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

16.3.10 Szakiskolai A közismereti óraszámok alakulása a képzés során: Közismereti tantárgyak heti óraszáma 1/9. évfolyam TANTÁRGYAK

36

2/10. évfolyam 36

3/11. évfolyam

Összesen

32

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

1

1

1

104

Természetismeret

1

1

1

104

Idegennyelv

2

2

2

208

Matematika

1

1

1

104

Testnevelés

5

5

5

520

Társadalomismeret

1

1

1

104

Osztályközösség-építés

1

1

1

104

Heti óraszám/össz.óraszám

12

12

12

102

1248

17.

Az iskolai élet- és munkarendje 2011. évi CXC. tv. 9.§, 27.§-29.§

A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség. A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Intézményünk biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható.

Záradékok: Nyilvánosságra hozatal: Jelen Pedagógia Program egy példánya megtalálható a fenntartónál, az intézményvezetőjénél, a nevelőtestületi szobában és az intézmény honlapján. A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó - az intézményvezetője - a nevelőtestület legalább 30%-a - a törvényi szabályozás változása

103

1. számú melléklet

Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

4 évfolyamos gimnázium esti tagozat Pedagógiai Programja

2013.

105

Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium esti tagozatos gimnáziumi képzésének pedagógiai programja

1.A gimnázium feladata, célja, alapelvei A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A gimnázium alapfeladata, hogy felkészítse a tanulót az érettségi vizsgára, a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Elsődlegesnek tekintjük az ember és az élet tiszteletét, a haza, a család szeretetét, szűkebb és tágabb közösségeik tiszteletét. Legyenek lokálpatrióták, és egyben európai gondolkodásúak. Tetteiket a szeretet, a megértés, a türelem az igazság iránti vágy vezérelje. Értékeljék a szabadságot, a demokráciát, de ne éljenek vissza demokratikus jogaikkal, tudjanak felelősségteljesen dönteni, cselekedni; vállalják tetteik következményeit, legyenek öntudatos állampolgárok. 1.1. Alapelvek Az előképzettségben, végzettségben, motiváltságában, lehetőségeiben rendkívül heterogén tanulóközösség okán és fejlesztésük érdekében az iskolában olyan légkört kívánunk megteremteni, ahol: •a nyitottság nemcsak a fogadókészséget jelenti, hanem a lehetőséget, elérhetőséget is a szervezett oktatásba való bekapcsolódásra, •a tanuló/hallgató életkortól, életúttól függően differenciáltan kap támogatást a szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes konstruktív életvezetés megalapozásához és/vagy korrekciójához, •külön figyelmet kap a szabad munkavállalás szükségleteit kielégítő oktatás- és tanulásszervezés, •a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, mint az eredményes tanár-diák együttműködés alapfeltételét. A gimnázium tantestülete fogékony az új iránt, szívesen vállalkoznak tanáraink továbbképzésekre. A gimnáziumban jelenleg dolgozó tantestület, a diákok és a fenntartó igényeit és elvárásait figyelembe véve a következőértékeket tartjuk elsődlegesnek: tudás, kreativitás, egészséges életvitel, együttműködési készség.

106

1.2. Cél: A továbbtanulás megalapozása, az érettségi vizsgára való felkészítés, a tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozás. A célok elérését szolgáló legfontosabb feladataink, legjelentősebb tevékenységeink: • a vizsgakövetelményeket is figyelembe vevő megfelelő tárgyi tudás kialakítása • a tanítási órák hatékonyságának biztosítása • érettségi vizsga előkészítése, megszervezése • az egy osztályban tanító tanárok és az osztályfőnök kapcsolatának erősítése •a felsőoktatási intézményekkel és egyéb tudományos, társadalmi szervezetekkel meglévőkapcsolataink továbbfejlesztése, új kapcsolatok kiépítése • megfelelő tárgyi feltételek biztosítása • rendszeres részvétel továbbképzéseken A tanítási órákba a lehetőségekhez képest minél több kreatív gyakorlatot építünk be: −önálló problémamegoldás −elemzések készítése− kiselőadások −önálló gyakorlatok 1.3. Az oktatási terve 1. A kulcskompetenciák fejlesztése: A Nemzeti Alaptanterv által meghatározott egyik cél a kulcskompetenciák fejlesztése. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák az alábbiak szerint épülnek be a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai közé. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete, ezért fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom feladata, de a halott és olvasott szöveg értése és a szövegalkotás fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, olyan képességeket is igényel, mint más kultúrák megértése, ezért az élő idegen nyelvek legfontosabb fejlesztési területei a hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), 107

valamint a törekvést ezek alkalmazására, ezért elsősorban a matematika fejlesztési területéhez kapcsolódik, de egyes részterületek, például grafikonok, táblázatok alkalmazása a földünk és környezetünk, illetve az informatika tantárgy keretében is fejlesztésre kerül. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint a kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia fejlesztése a biológia, kémia, fizika és földrajz feladata és magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Elsősorban az informatika tantárgy fejlesztési feladata az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül, de ügyes feladatmegfogalmazással valamennyi tantárgy hozzájárulhat ennek a területnek a fejlesztéséhez. A hatékony tanulás kompetenciája valamennyi műveltségi területen fejleszthető, elsősorban a kitartó, jól szervezett, hatékony tanulásra ösztönzéssel, a teljesítmény objektív értékelésével, a tanuló motiválásával. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését egyrészt az osztályfőnöki óráknak a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés, a közjó iránti elkötelezettségre nevelő tevékenysége eredményezi, ugyanakkor az etika, az állampolgári és társadalmi ismeretek fejlesztik az egyén hatékonyságát a társadalmi és szakmai életben való részvételben A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást fejlesztik az iskolai életbe épített diáknapok szervezése, lebonyolítása, végső értékelése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, ezt fejleszti az irodalom, az énekzene, a tánc, a dráma, a rajz és vizuális művészetek és a mozgókép és médiaismeret tananyag. 2. Felvétel a felnőttoktatási tagozatra A felnőttoktatási osztályokba munkarendtől függetlenül felvételi vizsga nélkül vesszük fel a tanulókat. Az intézményvezetője a jelentkezőt kérelemre veszi fel az intézménybe. Az intézmény a képzés indítását legalább 30 nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulók jelentkezéskor az iskola jelentkezési lapjának kitöltésével megadják az iskola által kért adatokat. Az iskola a tanulót a legmagasabb iskolai végzettsége alapján a megfelelő évfolyamú osztályba sorolja. Más iskolatípusból való átvétel vagy előző tanulmányok beszámítása esetén szükségessé válhat különbözeti vagy osztályozóvizsga teljesítése egyes tantárgyakból. Ha a jelentkező osztályba sorolása nem egyértelmű, az osztályba sorolást és annak feltételeit (különbözeti vizsga teljesítése egyes tantárgyakból) az igazgató határozza meg. A vizsga anyagát a tanuló a szaktanároktól megkapja, a vizsga teljesítésének határidejét az igazgató állapítja meg. A jelentkezés feltételei: 18. életév betöltése, az általános iskola 8. osztályának eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány bemutatása 108

nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány bemutatása 3. Egészségnevelési programja 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai – figyelembe véve „Az egészség évtizede Johan Béla egészségügyi program” ajánlásait: - a diákok korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; - hallgatóinkkal megismertetjük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; - A diákok tanórai foglalkozások keretében mélyíthetik az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismereteket, a prevenciós technikákat. - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és interperszonális kapcsolatok - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia területén 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának a tantárgyi óráitól függetlenül feladata és kötelessége. 3. Szükséges a diákok figyelmének felhívása a kötelező szűrővizsgálatok elvégzésére és a káros szenvedélyektől való óvásuk. 4. Mind a humán, mind a reáltárgyak módot és lehetőséget adnak arra, hogy az egészségnevelés, a környezeti káros hatások ismertetése, a hallgatók figyelmének felkeltése a helyes életvitelre lehetővé váljék. 4. Környezeti nevelési programja 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • A diákokban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel erősítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő állampolgári magatartás hangsúlyozása. • Az egyes tantárgyak oktatása közben a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegítő tevékenységeket megismertetjük a hallgatókkal, külön hangsúlyt fektetve a következőkre: - a környezetszennyezés formái és hatásai - a környezetvédelem lehetőségei - lakóhelyünk természeti értékei - lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának a tantárgyi óráitól függetlenül feladata és kötelessége, felhasználva az általa oktatott tantárgy lehetőségeit. 5. A fogyasztóvédelem, a tudatos fogyasztóvá nevelés terve A Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt terület a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. Jelenleg Magyarországon a családok megélhetési lehetőségei nagyon különbözőek, számos esetben kedvezőtlenül alakulnak, együtt kell élni a reálbércsökkenéssel, a létbizonytalansággal, a munkanélküliséggel. A fogyasztás elemi meghatározója a család, a szülők a fő döntéshozók a fogyasztói szokások kialakításában. A napi gazdasági élet tapasztalatai a fogyasztói szokások területén azt mutatják, hogy az emberek sokszor az 109

olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, elsősorban árleszállításkor, „akciókor” vásárolnak, általában keveset költenek kultúrára, utazásra. Az árak a vásárlás esetén mindig fontosabb szerepet játszanak, mint a minőség. Az emberek erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak illetve képesek megtakarítani. Napjaink új divatja a hipermarketekben és bevásárlóközpontokban történő vásárlás, ahol a bevásárlás mellett a szórakozás különböző formáit is megtalálhatjuk. A fogyasztók jelentős része hajlik a vásárlás közbeni szórakozás és a szórakozás közbeni vásárlás irányába. Rendkívül magas azon fogyasztók száma, akik kritika nélkül elfogadják és vásárolják a reklámozott árucikkeket. 5.1. A fogyasztóvédelmi oktatás alapelvei, célok „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) Olyan viselkedés, melyet szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának, és megoldásának képessége és készsége jellemez. A fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése, a mindennapjainkban ennek az elvnek a képviselete. A fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése és a piaci viszonyok közötti viselkedés szabályainak elsajátíttatása a tanulók körében. Az élet minőségének előtérbe helyezése az élet anyagi tényezőivel szemben. A kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása. A természeti források védelme. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Megismertetjük a diákokkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, hangsúlyozzuk a minőség és biztonság, valamint a gazdaságosság és a takarékosság fontosságát a fogyasztás során. A program arra irányul, hogy a családok és helyi közösségek körében a fenntartható fogyasztásra törekvés kialakuljon. Preventív fogyasztóvédelem: A kialakult kritikus fogyasztói magatartású vevő már a vásárlás során érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panasz bejelentésre, illetve bírósági perekre. 6. Az egyes tantárgyak órakeretei a 4 éves esti tagozatos gimnáziumi képzésben Megnevezés

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

74

2 óra/hét

74

2 óra/hét

111

3 óra/ hét

128

4 óra/ hét

Élő idegen nyelv

111

3 óra/ hét

111

3 óra/ hét

111

3 óra/ hét

128

4 óra/ hét

Történelem és állampolgári ismeretek

74

2 óra/hét

74

2 óra/hét

74

2 óra/hét

96

3 óra/hét

Matematika

74

2óra/hét

74

2óra/hét

74

2óra/hét

96

3 óra/hét

37

1óra/hét

37

1óra/hét

Etika Fizika

74

2óra/hét

74

2óra/hét

Kémia

37

1óra/hét

37

1óra/hét 110

Biológia

37

1óra/hét

37

1óra/hét

37

37

1óra/hét

32

1 óra/hét

Szabadon választható

74

2 óra/hét

32

1 óra/hét

Fakultáció

74

2 óra/hét

32

1 óra/hét

666

18 óra

572

18 óra

Földrajz

74

2óra/hét

74

2óra/hét

Informatika

74

2óra/hét

37

1óra/hét

2 idegen nyelv

37

1óra/hét

37

1óra/hét

Összes óra

629

17 óra

629

17 óra

1óra/hét

Az iskolánk a tanév rendjének megfelelően 37 tanítási héttel számol, a végzős évfolyamon 32- vel. Az élő idegen nyelv az esti tagozaton az angol nyelv. Szabadon választható tantárgyak: a második idegen nyelv (német) 7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A felnőttoktatásban a tanulók a tankönyveket önállóan szerzik be. Igény esetén az iskola segítséget nyújt ebben. A felnőttoktatásban a tankönyv beszerzése nem írható elő kötelezően a tanulónak, a szaktanár ajánlhatja a tankönyv beszerzését. Munkafüzetek, munkatankönyvek megvásárlása kötelezővé tehető.

8. A pedagógusok és 2013. szeptember 1-től.

a

nem

kötelező

tantárgyak

választásának

szabályai

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót írásban tájékoztatni kell, mely tartalmazza az adott év, az adott évfolyam és osztályban hány tanítási órát szervez az intézmény. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. 111

A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Az iskola vezetése a következő szempontokat tartja szem előtt az érintett pedagógusok kiválasztásában: -Ki ismeri a tanulókat legjobban -A választott szakterületen ki készít fel sikeresen diákokat tanulmányi versenyeken -Megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkezik 9. Tantárgyi vizsgák a felnőttoktatási tagozaton A felnőttoktatásban a kötelező érettségi tárgyakból szervezünk próba érettségi vizsgát. Ezekből a tantárgyakból a negyedik negyedéves beszámolót váltja ki a vizsga. Próba érettségi vizsgák típusa szóbeli vagy írásbeli. Magyar nyelv és irodalom szóbeli Történelem szóbeli Matematika írásbeli Idegen nyelv írásbeli és szóbeli 9.1. Felkészítés az érettségi vizsgákra a felnőttoktatási tagozaton A felnőttoktatás munkaformáiban az intézmény a 12. évfolyamon biztosítja a felkészülést a szabadon választott tantárgyból az érettségi vizsgára. A felkészítés történhet a tanórák ideje alatt, vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében. A felnőttoktatásban is jelentkezhet a tanuló bármelyik tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgára, de a felnőttoktatás munkaformáinak és a tömeges tanulói igényeknek megfelelően intézményünk minden tantárgyból csak a középszintű érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő vizsgafelkészítő foglalkozásokat szervez. Igény szerint egyéni vagy kis csoportos foglalkozás szervezhető emelt szintű vizsgára felkészülés céljából is, de tekintve a felnőttoktatási munkaformák alacsony óraszámát, az érettségire felkészítés mindkét szinten a tanulóktól jelentős mennyiségű egyéni munkát, felkészülést követel meg. Ha a tanuló emelt szintű érettségi felkészítést igényel intézményünktől, azt külön díjazással, az oktatási időn kívüli, magasabb óraszámban, a szaktanárral egyeztetett időpontban veheti igénybe. 10. Beszámoltatás és számonkérés az iskola felnőttoktatási tagozatán A szaktanár a tantárgyra vonatkozó követelményeit, a tanulói teljesítmény értékelésének módját, és a beszámolók, házi dolgozatok beadásának ütemezését a tanév első óráján köteles a tanulókkal ismertetni. A felnőttoktatási tagozaton a tanulók negyedéves beszámolókon adnak számot az előző negyedévben megszerzett tudásukról. A negyedéves beszámolókon kívül a szaktanár döntése alapján szóbeli és írásbeli felelet, otthoni munka és órai munka alapján is szerezhetnek érdemjegyet a tanulók.

112

A negyedéves beszámolók időszakai és formái: 1. negyedéves beszámoló: november 2. negyedéves beszámoló: január (félévzárás előtt) 3. negyedéves beszámoló: március 4. negyedéves beszámoló: május (12. évfolyamon április). A beszámolók időpontját úgy kell ütemezni, hogy egy osztálynak egy tanítási napon legfeljebb két beszámolója lehet. Ha a tanuló hiányzik a beszámolóra kijelölt tanítási órán, számára pótlási lehetőséget kell biztosítani az adott beszámolóra kijelölt időszakban. A negyedéves beszámolók formáját lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy szóban is számot adhassanak a tanulók a tudásukról, legalább az egyik beszámoló során. Ha a tantárgy jellege lehetővé teszi, a negyedéves beszámoló kiváltható a tanuló otthoni munkájának értékelésével is. A tanulónak a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie. A vizsgák délelőtt 8 órakor is elkezdődhetnek és este 18 óra után is tarthatnak. Az osztályozó vizsga helyéről és idejéről a értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerinti Kormányhivatalt. A Kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A számonkérés tantárgyanként változó. Az ismeretek számonkérésének két fő időszaka január harmadik-negyedik hete és május vége, június eleje. Januárban minden tantárgyból írásbeli beszámolót tartunk, májusban, júniusban az írásbeli dolgozatos tantárgyakból írásban és szóban, a többi tantárgyakból pedig szóban vizsgáznak a tanulók. Azok a tanulók, akik a kötelező számonkérésen alapos ok miatt igazoltan nem jelennek meg, pótbeszámolót, illetve pótvizsgát tehetnek februárban, illetve augusztus végén. Augusztus végén tartjuk a javítóvizsgákat is. A vizsgákról jegyzőkönyv készül. A felnőttoktatásban nem kötelező tanórai foglalkozásokat, egyéni foglalkozásokat, napi testedzést nem tervezünk. Az esti tagozaton, az órákon való részvétel kötelező. Hiányozni orvosi vagy munkahelyi igazolással lehet. A felnőttoktatásban a tanulók a tanulói foglalkozások több mint 50%-ról távol marad, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgát köteles tenni. A vizsga alól felmentés nem adható. Ha az igazolatlan mulasztás meghaladja a 20, az igazolt a 200 órát, a tanuló nem vizsgázhat. A tanulói jogviszony megszűnik, ha a szorgalmi időszakban 20 óránál többet hiányzik igazolatlanul A felnőttoktatásban kötelező jelleggel házi feladat nem írható elő és nem kérhető számon. Tekintettel kell lennünk tanulóink körülményeire. Munka és család mellett el kell fogadnunk, hogy nem mindig jut idő az órára készülésre, a házi feladat elkészítésére. Törekedni kell arra, hogy a fontosabb műveleteket, ismereteket a tanulók az órán elsajátítsák, és lehetőséget kell adni, hogy begyakorolják. 10.1. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a felnőttoktatási tagozaton A személyiség fejlődése, az önértékelés fejlődése szempontjából a magatartás és szorgalom értékelése, az ezekről való visszajelzés a felnőttoktatás minden munkarendjében fontos szerepet játszik. Természetesen a felnőttoktatásban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük, de az osztályfőnök és a szaktanárok folyamatos szóbeli visszajelzést adnak a tanulóknak. A tanulók szorgalmánál a képességhez mért teljesítmény, a fejlődés, az órai aktivitás, hozzáállás értékelése fontos pedagógiai cél. A magatartás és szorgalom értékelésének egyik része a tanulócsoportról alkotott összegző értékelés. Ennek ismertetése az osztály előtt történik, az egyéni magatartásról és szorgalomról a pedagógus kizárólag személyesen adhat visszajelzést.

113

11. A csoportbontások, foglalkozások szervezése A csoportbontásban oktatott tantárgyak legfeljebb 12+20% fővel indulhatnak felmenő rendszerben a 2013-14-es tanévtől 9. osztálytól. A 2012. szeptember elsején vagy azelőtt beiskolázott tanulóink esetében a csoportlétszám 15+20% fő. A felnőttképzésben ez az idegen nyelvek oktatását érinti. 12. A felnőtt oktatás munkarendje Iskolánkban a felnőttoktatás esti tagozatú munkarend szerint folyik. Az esti tagozatos tanulók hetente három alkalommal (hétfő- szerda- csütörtök), járnak iskolába. A munkarendet a Közoktatási Törvény és annak végrehajtási utasítása szellemében, azok speciális értelmezésével alakítottuk ki. A tanítási órák 14.40-kor kezdődnek és általában 19.30-ig tartanak. Az órák 40, a szünetek 10 percesek. A hét többi munkanapján a tanulók egyéni tanulással készülnek fel a tantervi követelmények teljesítésére. A tanítás osztálykeretben, az esti tagozaton az idegen nyelv esetében csoportbontásban történik.

114

2. számú melléklet

EVENTUS ÜZLETI, MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

115

Bevezetés A kollégium a nevelési és oktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akinek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata hogy, segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, és ez által az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást, Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal, szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását, ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. A kollégium helyi Pedagógiai Programja az intézmény egyik legfontosabb dokumentuma. A nevelő és oktató munka az óvodában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A nevelési illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A kollégium az iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. Többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési- oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához kollégiumi pedagógia programot használ. . A pedagógiai programot a nevelési- oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A iskola és kollégium a pedagógiai programjának egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a

pedagógiai programról. A program készítésekor a következőket vettük figyelembe: 116

A nevelőtestület szaktudását és gyakorlatát ÚJ útmutatásokat, javaslatokat Általános nevelési elveket Eventus Szakközépiskola Pedagógiai Programját Kollégium pedagógiai törvényszerűségeit Kollégiumi nevelés országos alapprogramját NAT-et 110/2012.(VI.4.) korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Közoktatási törvény előírásait Köznevelési törvény előírásait 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 10.§ A kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak alapján - pedagógiai programot készít, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját (2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c, a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzeti kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k, egészségnevelési és környezeti nevelési elveket l, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör;

117

d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencediktízedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani. Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig - kollégiumi csoportonként - heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelező. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. A kollégium a hagyományoknak megfelelően a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a kollégistákat. Ehhez az évek folyamán pedagógusainkban kialakult az a szilárd értékrendszer, amely társadalmunk és nevelésünk pozitív értékeit képviseli és segítséget nyújt. Értékrendszerünkre épített, jól átgondolt, világos cél és követelményrendszerünk határozza meg egész tevékenységrendszerünket, melyben pedagógusaink hitvallása fogalmazódik meg. Tanárok, tanulók hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk, olyan alkotó pedagógiai, emberi, szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Pedagógiai közösségünk segíti az egyén fejlődését, az egyén fejlődése visszahatva az egész közösség jobbá alakulását eredményezi. 118

Pedagógiai hitvallásunk alapértékei: Humanizmus Hagyományőrzés és teremtés Gyermekközpontúság Nyitottság, korszerűség Klasszikus értékközvetítés (műveltség és erkölcs) Demokratizmus Képességek szerinti fejlesztés Kultúra, mint életmód Tudatos életvitel, harmonikus személyiségfejlesztés Élethosszig tartó tanulás szükségeinek tudatosítása Nemzetiségi lét, európaiság Korszerű lakhatás, ellátás biztosítása Egyéni jogok, kötelezettségek tiszteletben tartása és tartatása Családpótló, szeretetteljes kollégiumi légkör biztosítása Egyénre szabott probléma megoldások biztosítása Mindenki számára elérhető felzárkóztató, hiánypótló, tehetséggondozó, közösségfejlesztő programok biztosítása Hátrányok leküzdésében segítségnyújtás, esélyteremtés.

Helyzetelemzés Az Eventus Üzleti és Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium az egri északi városrészben található, a város viszonylag csendesebb részén. Sajátos elhelyezkedésű intézmény, mert több helyen található az iskola illetve a kollégium telephelyei. A kollégiumunk három különálló telephellyel rendelkezik. A legnagyobb befogadó képessége a Panziónak van ahol évente 100-105 fő kerül elhelyezésre. A Leányka úti kollégium 66 fő elhelyezésére alkalmas épület, míg a Servita utcában lévő kollégium 38 fő számára biztosít szállást. A Leányka úti kollégium kivételével lányok elhelyezésére szolgál. A kollégiumok egymáshoz közel helyezkednek el és jól megközelíthetőek. A kollégiumok előnyei között szerepel az is, hogy közel van a város központjához, ahol a diákok mindennapos ügyeiket intézni tudják, illetve közlekedésük szempontjából a buszpályaudvar vagy a vasút elérhető. Az iskolánk számára fontos szerepet játszik a kollégium, mert a tanulók 80% vidékről jelentkezik az intézménybe, nem ritka az sem, hogy más megyéből (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod – Abaúj Zemplén, Pest, Nógrád, Pest). Amely gyermek számára, ezen kollégiumok már nem tudnak biztosítani szállást, azt a külső kollégiumban helyezik el, ami az egri Bornemissza Gergely Szakképző Iskola és Kollégium. Ez az intézmény már a város másik részén helyezkedik el, ezért ebben a kollégiumban a magasabb évfolyamos tanulók kerülnek. Az elhelyezésre került tanulók számára kedvezményes étkezést, lakhatást biztosítunk. Az iskola profiljából adódóan nem csak a nyolc osztályra épülő képzés található meg, hanem érettségire épülő képzéseink is vannak. Ezen fiatalok is felvételt nyerhetnek a kollégiumunkba, illetve a külső kollégiumunkba. Így a kollégistáink életkor szerint 14-24 éves korig megtalálhatóak. Az érettségire épülő képzésben részt vevő fiatalok közt van olyan, aki a Dunántúlról, Komárom megyéből vagy a Dél-Alföldről járnak hozzánk.

119

Elmondhatjuk, hogy az iskolai tanulók 80%- a kollégiumban van elhelyezve, ezzel bizonyítva azt, hogy az iskola és kollégium szoros kapcsolatban van egymással, nem teljesen különálló, hanem egységet alkot. A délutáni és délelőtti pedagógusok közös megbeszélése segíti a tanulók iskolai felkészülését, egymás munkáját pozitív irányba tudják befolyásolni, egy-egy tanuló vagy tanulócsoport folyamatos értékelésével. A legnagyobb létszámú Panzióban a 9.-10.-11. osztályos lányok vannak elhelyezve, míg a Servita úti kollégium 11.-12.-13. évfolyamos lányok illetve szakképzős diákok részére nyújt szállást. A Leányka úti kollégiumban 9. osztályos tanulóktól kezdve a 13. évfolyamos tanulók megtalálhatóak a fiúk. Tanulóink összetétele nem csak életkoruk szerint eltérő, hanem felkészültségük szerint is. Felkészültségük terén vannak köztük jól képzettek, de jelentős azok száma, akik az írás-olvasásszámolás területén nehézségekkel küszködnek. Diákjaink családi körülményeit alapvetően befolyásolják, meghatározzák a társadalmi változások. Növekedett a munkanélküliség, egyre több család küzd anyagi gondokkal. Az anyagi gondok feszültséget okoznak a családi életben, melynek következménye az egyre több válás és az egyszülős családban élő gyermek. A nehéz körülmények között élő fiatalok számára sokszor a kollégium jelenti az egyetlen lehetőséget a kedvező változásokra. A kollégium működésének jogosultsága, abban rejlik, hogy a szülői ház és az oktatási intézmény távol van. Ezt a problémát megoldva létesül a kollégium, mely ezáltal újabb problémaforrást hoz létre a család, a szülő jelenlétének hiányát. Ezért egyik hangsúlyos területe a kollégiumi életnek a szülői háttér pótlása, iránymutatás, megerősítés, korrigálás. Másrészt a szülő bevonása a kollégiumi életbe, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel a gyermek kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében. Ez azonban mutatkozik meg, hogy a szülők és a nevelők között folyamatos és kölcsönös tájékoztatás zajlik, a nevelő tájékoztatja a szülőt is a kollégium követelményrendszeréről. A kapcsolattartásnak többféle módját lehet alkalmazni, szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni elbeszélgetések a szülővel a gyerekről, levélben vagy e-mail- beni megkeresése a szülőnek. Ezek mellett pedig a mindennapos telefonbeszélgetések vagy a visszaérkezések alakalmával történő beszélgetések. Kirívó eseteknél azonnali beavatkozásként esetmegbeszélés szülővel, gyermekkel, nevelővel, kollégium vezetőjével.

1. A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés és oktatási intézményrendszer szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. Legfontosabb elveiről a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ad eligazítást. A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása;

120

e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Mindezen célok mellett hangsúlyt fektetünk a keresztény értékrenden alapuló személyiség és közösségfejlesztésre, a személyiségek kibontakoztatására, a meglévő adottságok fejlesztésére, az egészséges, harmonikus testi- lelki fejlődés biztosítására, a tanulmányi eredmények javítására, a továbbtanulásra való felkészítésre. Segítséget nyújtunk a diák által választott reális életpálya felismerésében, kollégiumi csoportok kialakulásában, fejlődésében, a közösséggel való pozitív viszony kialakításában, felelős döntési helyzetek megoldásával diákjaink felkészítésében a valós társadalmi életre. Céljaink között szerepel a hátrányos helyzet megszűntetése, ez érdekében teljes körű felzárkóztatás végzünk, elsősorban matematikából, magyar nyelv és irodalomból. Az esélyegyenlőség megteremtéséért olyan plusz tudást, ismereteket adó foglalkozásokat szervezünk, melyek biztosítják diákjaink számára a versenyképességet. A végzős diákjaink felsőoktatásban történő beiskolázása érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és nyelvtanulásukat ösztönözzük, szorgalmazzuk tanulmányi versenyeken való részvételüket. Tudatosítjuk bennük, hogy önmaga érvényesülése mellett a közösségnek is hasznára kell válnia, az újonnan elfogadott és kialakult értékek mellett fogadja el a hagyományos emberi értékeket is. Legyen meg bennük az a képesség, hogy segítséget tudjanak nyújtani a rászorulóknak, a gyengébbeknek, és cselekedni tudjanak szűkebb és tágabb közösségükért. Oktatási struktúránk sajátosságai (érettségire épülő szakoktatás, OKJ szerinti tanfolyami szakoktatás, egyéb speciális szakoktatási formák pl.: akkreditált képzés) maga után vonja, hogy a kollégiumi fiatalok egy bizonyos korosztályának nevelését vállalja fel. A tanuló személyisége elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért életrendjüket, tanulásukat, szabadidejüket, úgy határozzuk meg, hogy tevékenységük során jelenjenek meg mind a kollégiumi elvárások, lehetőségek, mind az egyéni igények.

1.1A kollégiumi nevelés feladata A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A köznevelési kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás és kollégiumi éveit. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelezettségeket a kollégiumra, mint nevelő-befogadó intézményre, illetve a kollégiumi nevelőtanárra, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, 121

mint a személyes hátteret adó küldő, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és a fiatalok test lelki szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembe vételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, felzárkóztatást. Segíti a tanuló pályaválasztását, továbbtanulását, szakma tanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 122

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése 123

A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

1.2 A kollégiumi nevelés funkciói 1.Szociális funkció: A kollégium klasszikus funkciója, mert az igénybevevők köre csak egy másik településen juthat a kívánt képesítéshez, így kollégiumi ellátást vesznek igénybe. A szabad iskolaválasztás alkotmányos elve a kistelepülésekről érkező és a helyben hiányzó iskolatípust kereső tanulócsoportok számára csak kollégiumi háttérrel teljesülhet. A különböző időszakokban a társadalmi gazdasági folyamatok és feltételek szerint a szociális funkció erősödik vagy gyengül. Egy térség, egy régió munkanélküliségi jellemzői miatt jelentős szociális, tompító, kiegyensúlyozó szerep hárul a kollégiumokra. A lakók biztonsággal számíthatnak azon szolgáltatásokra, melyek az emberi élet alapvető feltételeit jelentik. 1/a Gyermekvédelem és ifjúságvédelmi funkció: A hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, felkutatása, hátrányaik lehetőség szerinti csökkentése, helyzetük javítása, segítése. A deviáns viselkedésű diákok kiszűrése, beilleszkedésük segítése, káros szenvedélyek visszaszorítása. A nehezen nevelhetőkkel különös bánásmód, tolerancia, személyisükre szabott módszerek alkalmazása. Feladatunk közé tartozik olyan kollégium kialakítása, ahol a hátrányos helyzetű kollégista ki tud bontakozni, „második otthonra talál”. Szeretnénk olyan kapcsolatrendszert kiépíteni, amely segíti a mindennapi életben, ahol érzi, hogy társai és pedagógusai nyitottak, segítőkészek és megkaphatja a megfelelő, szakszerű segítséget. 2.Szocializációs funkció: Az iskolába, kollégiumba hozott társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális különbségek a tudatos és spontán szocializálással csökkenthetők, illetve erősíthetők. A kollégiumi közösségi élet lehetőséget teremt a személyiségfejlesztés tudatos szakmai irányítására. (társadalmi közjó birtokba vétele, demokratizmus tanulása, fejlődés-lélektani törvényszerűségek integrálása a nevelési folyamatba). Az anya- gyermek kapcsolat az egész életre kihat. A kapcsolat sérüléseiből belső személyiségi és szocializációs konfliktusok keletkeznek. Az anya- gyermek kapcsolat hiánya az egész életre meghatározó. A kollégiumi közösségi nevelés az állandó pedagógiai környezet biztosításával a személyiségfejlődés katalizátora. A kollégiumra vonatkozó szabályokra, törvényi kötelezettségekre épített és a helyi szabályzatainkban megfogalmazott elvárások biztosítják a szociális védőhálót egyének és a közösségeknek egyaránt. 3.Életmód mintaadó motivációs funkció: A kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmód modelleket. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége. A kollégiumi közösségi nevelés katalizátora lehet az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának. 4.Felzárkóztató funkció: A kollégium intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat pótol. E tevékenységével az esélykülönbségek mérséklését segíti. Az elért és megerősített siker stabilizálja a személyes motivációt 5.Tehetséggondozó funkció: A kollégium kijelölhető a kiemelkedő képességű tanulók foglalkozására. Minden pedagógus számára óriási öröm egy-egy csiszolatlan gyémántrögöt találni, 124

alakítani. Az állandó, irányított inger gazdag pedagógiai környezet felismeri, előhívja a tehetséget, amely értő kezekben, állandó és tartós motiváció mellett kiegyensúlyozottan, nagy megrázkódtatás nélkül bontakozhat ki. 6.Pályaorientációs funkció: A kollégiumok sikeres pályaorientációs tevékenysége hozzájárul presztízsük növeléséhez is. A kollégium már végzett és visszajáró diákjai ebben élménybeszámolóikkal, tájékoztatóikkal, személyes példájukkal sokat segíthetnek. Ők hitelesek az utódok számára. Bizonyságot jelentenek, hogy érdemes a különböző foglalkozásokat végigcsinálni, az áldozatot meghozni a jövőért. 7.Pedagógiai funkció: A nevelőmunkánk során a családot helyettesítjük, a tanulók személyiségét formáljuk, nevelési értékeket közvetítünk. Az oktatás és a képzés területén az iskolai követelmények teljesítését, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást és a sikeres pályaválasztást segítjük.

1.3 Nevelési alapelveink Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembe vételével dolgozunk: Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatást, az ellátást lehetőségé, a szociális védőhálót Minden kollégista számára biztosítjuk az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeki jogok érvényesítését, jogaik tiszteletben tartását A tanulók iránti felelősség, bizalom és szeretet, segítőkészség és tapintat érvényesítését előtérbe helyezzük. A tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése Minden kollégista szeretetteljes nevelésben részesül, megkapja a tanuláshoz szükséges nyugalmat és támogatást, egyéni gondjainak megoldásához a segítséget Biztosítjuk a bentlakók számára az érzelmi védőhálót, pótoljuk a családot Minden kollégista részt vehet a hiánypótló, felzárkóztató és tehetséggondozó programokban A kollégisták pályaválasztásának, életkezdésének segítése Kiemelt figyelmet fordítunk az alapvető erkölcsi normák megismertetésére és betartására és életük részévé válásában Arra törekszünk, hogy a nevelőmunkában demokratikus, humanista, nemzeti és európai elvek érvényesüljenek. Figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, különösen a sajátos nevelési igénnyel rendelkező tanulók egyéni szükségleteit az egyéni bánásmód alkalmazásánál A nemzeti, etnikai kisebbségi azonossági tudat tiszteletben tartását és fejlesztését és a nemzeti hagyományokat erősítjük. Támaszkodunk a tanulói közösségek, egyének öntevékenységére, valamint konstruktív együttműködésre törekszünk a szülőkkel, a családokkal és a velünk kapcsolatban álló iskolákkal. Szeretetteljes emberi kapcsolat kialakítása a tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő, nevelőnevelő között A pedagógus munkájában fontos az igényesség, a környezet esztétikus kialakítás és a kulturált stílus megvalósítása. A nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet) Biztosítjuk a változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységeket. Az integrált nevelés megvalósítása Oktatás területén:

125

a.tanulmányi munka színvonalának emelése b.a tanulási kultúra fejlesztése c.a teljesítmény- ösztönző rendszer kialakítása d.a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés e.a tehetséges tanulók felkutatása, tudásuk bővítése, képességeik fejlesztése f.esélyegyenlőség biztosítása minden kollégista részére g.a tudáshoz jutás esélyének elősegítése h.a többlet lehetőségek nyújtása a tudás gyarapításához i.a továbbtanulásra és a munkaerőpiac elvárásaira való felkészítés j.a pályaválasztás, a fiatalok társadalmi, munkahelyi beilleszkedésének segítése Életvitel: a.a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása b.az egészséges életmódra nevelés c.az egyetemes emberi jogok betartása, tiszteletben tartása d.a mindennapi életünk igazi értékrendszerének megismerése, betartása e.a demokrácia elsajátíttatása, gyakorlása f.környezetünk védelme és ápolása g.nemzeti értékeink kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése h.önismeret, önbizalom fejlesztése i.szociális, társkapcsolatok értékeinek elfogadtatása j.alapvető viselkedési szabályok elsajátíttatása k.európai identitástudat megerősítése l.az általános műveltség fejlesztése m.az önálló tevékenység feladatvállalásra való felkészülés n.családi életre való nevelés Szabadidő: a.szabadidő kulturális, tartalmas eltöltése b.testkultúra, testmozgás mindennapi tevékenységi formává válása c.a szabadidős programok többféle igényt is kielégítő kínálatának előteremtése, biztosítása d.a szabadprogram-választás lehetőségének biztosítása. Tanulási kultúra fejlesztése: a.a tanulási motívumok, értelmi képességek fejlesztése b.a helyes tanítási módszerek elsajátítása c.rendszeres korrepetáló tanári munka d.a leghatékonyabb tanulási módszerek alkalmazása e.tanulószobai tevékenység, egyéni tanulás f.a tanulás váljon a diákok életprogramjává Tanulóink elvárásai A követelményrendszerünk a nevelési értékek és célok pedagógusokra, tanulókra és azok közösségeire való lebontásából adódik. A tanulóink felé teljesíthető elvárásokat állítottunk fel, melyek a következők: Szeresse szülőföldjét, hazáját, népét. Ismerje, tisztelje, védje hagyományainkat, kulturkincseinket. Tartsa tiszteletben más nemzetiségek, kisebbségek jogait, kultúráját, hagyományait. Legyen európai identitástudata Ismerje meg a közép- és kelet-európai régió sajátos történetét, problémáit Legyen jól nevelt, az értékek tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, önmagával és másokkal szemben igényes. Legyen őszinte, nyílt, vállalja a felelősséget, hogy a magyar nemzethez, családjához, 126

kollégiumához tartozik. Legyen büszke az iskolájára és kollégiumára, annak értékeire, hagyományaira, sikereire. Legyen intelligens, anyanyelvet és idegen nyelveket beszélő, legyen képes eligazodni a kultúra, a művészet, a tudomány különböző területein. Legyen fontos számára a tanulás öröme, eredménye. Folyamatosan vegyen részt a tanulmányi, az önképző, a továbbtanulásra felkészítő, illetve a szakmaszerző, a szakmai tudást tökéletesítő munkában. Képességének, tudásának megfelelően teljesítsen. Tanuljon nyelveket, tegyen nyelvvizsgát. Készüljön a tanulmányi és szakmai versenyekre, vegyen részt azokon. Fontos, hogy legyen reális énképe, legyen kiegyensúlyozott az életvitele, legyenek élettervei, karriertervei. Tudja úgy beosztani szabadidejét, hogy jusson idő önművelődésre, kulturált szórakozásra, személyiségének fejlesztésére. Az életéből ne zárja ki az alkotó tevékenységet. Legyen környezetbarát szűkebb és tágabb környezetét. Legyen céltudatos, következetes, kitartó és erős akaratú. Tanulja meg a kollégista a tanulási szerep minden jellemzőjét, vegyen részt a kollégiumi és iskolai közéletben, tudja önmaga és társai érdekeit megvédeni, ismerje jogait. Legyen jól képzett, széles profilú szakmai alapképzéssel, korszerű szaktudással rendelkező, vállalkozó szellemű, kockázatvállalásra, önmenedzselésre, pályamódosításra képes, sikerességre orientált személy.

Munkájában, tanulmányaiban legyen igényes, szorgalmas, kreatív. 1.4 A kollégiumi nevelők feladata A kollégiumi nevelő ismeri a tanulók személyiségét, őszinte kapcsolatot alakít ki velük, melynek során tudatosítja, hogy a nevelési folyamatban a tanár az irányító. Segíti a konfliktusok megoldását, a kollégiumba való beilleszkedést, a különböző csoportok közötti együttműködést, az otthonos légkör kialakítását. Kapcsolatot tart a szülőkkel, megismeri a tanulók életkörülményeit, szükség esetén bevonja a szülőt a nevelési problémák megoldásába és tájékoztatja a gyermeket érintő fontos kérdésekről. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók lakószobáit és az általuk használt helyiségek rendjét, tisztaságát. Ellenőrzi a tanulók személyes ápoltságát, az általuk használt eszközök és tárgyak tisztaságát és rendjét. Gondoskodik a betegek megfelelő ellátásáról, szükség esetén az orvoshoz történő eljuttatásáról. Ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és kollégium többi nevelőjével. A felmerülő problémákat tapintattal és kellő toleranciával kezeli. Tapasztalatai alapján javaslatot tesz jutalmak, dicséretek odaítélésére illetve az együttélési normákat megsértő tanulókkal szemben fegyelmező eljárását kezdeményez. Rendszeresen figyeli és olvassa a szakirodalmat, különös tekintettel a kollégiumot érintő írásokra.

2. Kollégium működése 2.1 Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat a kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját. Rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik. Képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában. Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára. Megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe. Képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére. Képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, képes konfliktusok eredményes kezelésére. Folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel.

127

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemeze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaira.

2.2 Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégium pedagógiai és szakmai munkájában érvényesíti a fiatalok nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket és jogszabályokat. A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ahhoz, hogy a kollégium elláthassa feladatát, megfelelő objektív és szubjektív feltételek szükségesek. Szubjektív feltétel lényege a kollégiumi nevelőtanárok képzettsége és rátermettsége. Tanáraink a feladataikat jól ismerik, kollégiumi nevelőtapasztalattal rendelkeznek, segítik a változatos és szerteágazó nevelői munkát. A munkánkat segítő technikai személyzet nélkülözhetetlen, mert a velük való együttműködés nagymértékben segíti diákjaink jó közérzetét, valamint a kedvező kollégiumi kép kialakítását. Az objektív feltételrendszer legfontosabb részét az épületek, berendezések, eszközök alkotják. A kollégium külső és belső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, magán viseli az otthonosság jellegét. Lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, nyugodt tanulás egyéni és közösségi formájára és az önálló ismeretszerzésre. Megteremti a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. Gondoskodik a kollégiumban lakók nyugodt pihenési, egyéni visszavonulási lehetőségeiről. A legnagyobb létszám befogadására képes épületünk 2 szintes, ahol 105 fő elhelyezését tudjuk biztosítani. A kollégium ezen épülete, mint fizetővendég fogadására alkalmas rendszer működtetése bevételi lehetőség is. A lakószobákon kívül szociális helyiségek vannak (teakonyha, ebédlő, nevelői szoba, vezetői iroda, mosdóhelyiségek, tárlóhelyiségek), fürdőszoba a szobákon belül található. A folyosókon társalkodó rész van. A szobáink telefonnal, televízióval felszereltek, igény szerint számítógéppel felszerelhetőek, az internet megtalálható. A másik két kollégiumunk már nem tudunk ilyen mértékű felszereltséget biztosítani a diákjaink számára, de ezekben is megtalálhatóak a szobákon kívül a szociális helyiségek (fürdőszoba, teakonyha, nevelői szoba, tárlóhelyiségek). A tanulószobát, és a foglalkoztatásokat az Eventus Szakképző Iskola épületében valósulnak meg. A diákok étkeztetését is ebben az épületben az ebédlőben oldjuk meg.

2.3 A kollégium szervezeti felépítése: -

igazgató 1 fő nevelőtanár, pedagógiai felügyelő 7 fő kollégiumi koordinátor, vezető helyettes 1 fő (diákönkormányzat: diák bizalmik, diáktanács, diáktanács diákönkormányzat munkáját segítő kollégiumi koordinátor)

3. A tanulók életrendje, tanulása szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 3.1 Kollégiumi élet szervezettsége

128

vezető,

a

A kollégium biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja, megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A nap- heti-, havi tevékenységi rendszer kialakítása során figyelembe vesszük a tanulói-, szülői és az iskolai igényeket. Figyelemmel kell lennünk a tanulók egyéni és életkori sajátosságaira. A kollégiumnak biztosítania kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat feladata, hogy összekötő a diákok, a diákönkormányzat és a tantestület között, segíti a szabadidős rendezvények szervezését, vállalja a tantestületi vitákban a diákok érdekeinek képviseletét, ismeri az ifjúsággal kapcsolatos jogokat (Diákjogi Karta, Oktatási Törvény, Napirend, Házirend, Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó meghatározásai) A kollégium maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. A tanulók életrendjét a kollégium házirendje szabályozza. Arra törekszünk, hogy összhangban legyen a kollégium az Eventus Szakközépiskola működésével. Vegye figyelembe annak elsődlegességét. A tanulók kötelezettségei a tanulás és a művelődés, ennek elengedhetetlen kiegészítői a kikapcsolódás és a nyugodt pihenés. A napirend időbeosztását egységesen és következetesen be fogjuk tartatni a diákjainkkal. A tanulószoba szervezésében a nevelőtanárok figyelembe veszik a helyi szokás és házirendet, a tanulók eredményeit, egyéni szokásait. Az életkor figyelembe vételével kerül sor olyan jellegű számonkérésre, amelyből lemérhető a tanulás hatékonysága. A tanulási eredmények alapján adhatók kedvezmények és jutalmak ösztönző hatását úgy alakítjuk ki, hogy ne csak az eredmény, hanem a befektetett munka is mérvadó legyen. A szabadidő eltöltése a diákok számára hasznos legyen és megfelelő arányban szervezett legyen. A programok biztosítani fogják az érdeklődési területeket, úgy, hogy alkalmasak legyenek a tudás és az ismeretek szélesítésére is és a kikapcsolódásra, szellemi feltöltődésre is. Törekszünk arra is, hogy igényeik szerint a diákjaink több önállóan eltölthető szabadidővel rendelkezhessen. A kollégium napirendjét egyeztetjük az Eventus Középiskola napirendjével. 06:00 Ébresztő 06:00-07:30 Tisztálkodás, szobarendezés 06:15-07:00 Reggeli 07:30- 07:40 Szobák ellenőrzése 07:35 Kollégium elhagyása 07:45 Iskolai tanórák 12:00-14:30 Ebéd 129

14:00-16:45 Délutáni kimenő, könyvtárhasználat 14:00-17:00 Szakköri foglalkozások, korrepetálások 16:45-17:00 Felkészülés a tanulószobára 17:00-19:00 Tanulószoba 19:00 Vacsora 19:00-20:30 Esti kimenő- egyéni elbeszélgetések 19:30-20:30 tanórára készülés önállóan 19:00-21:00 Foglalkozások, szakkörök 20:30-21.30 Pihenő, felkészülés a takarodóra 21:30-22:00 Létszámellenőrzés 22:00 Takarodó

3.2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követheti életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumban az együttélés feltétel a közösen meghatározott szabályok betartása a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése, a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához.

3.2.1.Tanulást segítő foglalkozások  a napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik;  a tanulóidő naponta 17.00-19.00, illetve 19.30-20.30, nevelői felügyelettel 130

 a differenciált képességfejlesztés

– a valamilyen okból lemaradt tanulók

felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása – szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik, szakemberek bevonásával, és a kollégiumi nevelők segítségével;  az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző programokat, meghívott előadók előadásait szervezi meg a műhelynapok keretein belül.

3.2.2 A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások  a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, tapintatára, és empátiájára;

 a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. – kialakulása), valamint az életvitel helyes tervezése, és megvalósítása;

3.3 Szabadidős foglalkozások  a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;  a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése;  a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget;  kollégium által szervezett műhelynapokon speciális ismereteket kapnak a diákok az élet különböző szakterületeiről, a tudományos élet új eredményeiről, a személyiséget megismerő, és fejlesztő technikákról  a kollégium rendszeres filmnézési lehetőséget biztosít.

3.4 A kollégium által biztosítandó foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: Tanulást segítő foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek:

131

-rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás -előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása. a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása -az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: -tematikus csoportfoglalkozások az előírt témakörök, időkeret és szervezési keretek figyelembevételével -általános, a kollégiumi vagy az iskolai élethez kapcsolódó csoportfoglalkozás, elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése Speciális ismereteket adó foglalkozások 2.a. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások, ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. 2.b. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: -a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvás, ápolása -a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése -a pályaorientáció szempontjából fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, a vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások -a kollégium az igényeihez és lehetőségeihez igazodva támogatja a kollégium pedagógia programjának alapelveiben-összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.

Szilenciumi foglalkozások: -tanulószoba -egyéni korrepetálás -csoportos felzárkóztatás -tehetséggondozás Helyszín a kollégium és az iskola épülete. Csoportfoglalkozások: -mindennapi ismeretek elsajátítása (rendtartás, tisztálkodás, táplálkozás, időbeosztás..) 132

-(kommunikáció szociális viselkedés alapvető szabályainak, szociális értékrendjének megismerése, empátia, tolerancia, önfejlesztés…) -káros szenvedélyek megelőzése, visszaszorítása -párkapcsolat, családi élet kérdéseinek megbeszélése -tanulási technikák elsajátítása -pályaorientáció segítése -különböző hivatások bemutatása -a város, az iskola, a kollégium kulturális eseményein való részvétel -önismereti tréningek -versenyek, vetélkedők szervezése Egyéni foglalkozások: -tanulmányi munka segítése -számonkérés -napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése -feladatvállalás segítése

-egyéni beszélgetések A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességei gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányban formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeret, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban, tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a nemzeti kisebbséghez, a hagyományok és értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, a természeti, történelmi és kulturális örökség megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészíti a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

3.5 KULCSKOMPETENCIÁK Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek 133

formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményez képesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban a hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban, valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadid s tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelel szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás főtípusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetít 134

készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio - és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű

tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthet és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelel ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai 135

kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyez megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadid terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegít eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényelő az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a 136

társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érint problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitáskapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző néző pontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményez képesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek,

137

készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthet lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érint magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítél képesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező készség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását. Mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejező eszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező készség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök 138

Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd, tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. A meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, olyan tevékenységeket szeretnénk megszervezni, melyek között minden kollégista megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Törekszünk inger gazdag környezet teremtésére, arra, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több szociális kontaktusra, kötődésre. Igyekszünk olyan változatos megoldásokat alkalmazni, melyek elősegítik, hogy minden kollégista elsajátítsa az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket, illetve iskolatípusunk követelményeinek megfeleljen. A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segít attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig első sorban az osztályfőnöki órák témaköreit; — témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

3.6 A kollégiumi foglalkozások keretterve és éves óraszám szerint

139

Témakörök: 1.Tanulás tanítása 2.Az erkölcsi nevelés 3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5.Az önismeret és társas kultúra fejlesztése 6.Családi életre nevelés 7.A testi és lelki egészségre nevelés 8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9.Fenntarthatóság, környezettudatosság 10.Pályaorientáció 11.Gazdasági és pénzügyi nevelés

12.Médiatudatosságra nevelés

3.7 A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma évfolyamonként Témakör

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Tanulás tanítása

3

3

2

1

1

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

3

3

3

2

2

2

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése

2

2

2

2

1

1

140

Családi életre nevelés

2

2

2

2

2

2

A testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

1

1

1

2

2

2

Fenntarthatóság, környezettudatosság

1

1

2

1

2

2

Pályaorientáció

1

1

1

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

2

1

1

22

22

22

22

20

20

Összesítés

1.A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudják felállítani tevékenységeik és tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszereket, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásnak gondatlan elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önnevelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló 141

ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és az iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmény: Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja- segítséggel- szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskola feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információ hordozók használatában, alkalmazza azokat. 9.évfolyam- időkeret:3 óra A tanulás módszereinek elsajátítása és alkalmazása: A kollégiumi tanulás jellemzői, Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. A tanulószobai tanulás, az eredményes tanulás, tanulás közösségben. Kooperatív tanulás projekt, a módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás, emlékezetfejlesztés, koncentráció, ismétlés, gyakorlás, kreatív írás, olvasásfejlesztés, szövegértés fejlesztése, beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése A tantárgyak fontossági sorrendje a tanulók számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. 10.évfolyam- időkeret: 3 óra A tanulás módszereinek elsajátítása és alkalmazása: A kollégiumi tanulás jellemzői, Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. A tanulószobai tanulás, az eredményes tanulás, tanulás közösségben. 142

Kooperatív tanulás projekt, a módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás, emlékezetfejlesztés, koncentráció, ismétlés, gyakorlás, kreatív írás, olvasás fejlesztés, szövegértés fejlesztése, beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése A tantárgyak fontossági sorrendje a tanulók számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret: Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat) kidolgozása. 11. évfolyam- időkeret: 2 óra A tanulás módszereinek elsajátítása és alkalmazása: Beszédművelés Ismeretek ellenőrzése Tantárgyak fontossági sorendje a tanulók számára Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internetközlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió…) Az érettségi követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek) gyakorlás valóság közeli szituációkban. 12.évfolyam- időkeret 1 óra Könyvtárhasználat, dokumentumismeret: A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermék, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. 13. évfolyam-időkeret 1 óra 143

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret: Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. 2. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elő segítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történ felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölel megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segít készség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegít beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elő segíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi neveléshez szükséges a példakép, az erkölcsös viselkedés bemutatása, de motiváció is kell. Az erkölcsöt tanító személy iránti szeretet a legfőbb motiváció. További motivációk: A káros következmények meglátása és elrettentő hatása, a hit és a bűnbánat, a tudomány eredményeinek erkölcsi mondanivalója, az érzelmi ráhangolódás, a tanítvány számára a legmegfelelőbb pedagógiai módszer alkalmazása, a tanítvány feltétel nélküli szeretete, a negatív érzések kiűzése szeretet által, valamint erkölcsi célok és végcél kitűzése. A cél lelkesít, ha az vonzó.

Erkölcsi nevelés szinterei: • önismeret, önuralom, önnevelés képességének kialakítása • a jó példával való nevelés megvalósítása • cselekedeteink következményeinek felelősségteljes felvállalásának, értékelésének, a változtatni tudás erkölcsi képességének kialakítása • a kötelességtudás, kötelességteljesítés képességének kialakítása • a szerénység, alázat, engedelmesség, igazságosság, okosság, mértékletesség, lelki erő erényeinek kialakítása Tudatos erkölcsiség: • erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, magatartási szabályok betartása; becsületesség, jellemesség; • a jó, a rossz, a helyes, a helytelen, az igaz, a hamis felismerése; • őszinteség, egyenesség, nyíltság, a felelősség felvállalása; • hit és hűség gyakorlása; • a szeretet, megértés, türelem, alázat előtérbe helyezése; • felelős szabadság, belső fegyelmezettség; 144

• segítőkészség kialakítása. Az erkölcsi nevelés módja Az erkölcsi nevelés módja az akarat helyes irányba terelésével történő jellemformálás. Az akarat helyes irányba terelése a diák hajlamainak megismerésével indul; jó szokások és a helyes fegyelem kialakításával folytatódik; majd a fiatal személyiségnek az erkölcsi erényekre való készségének kiformálásával, azaz a jellemneveléssel “zárul”. Az erkölcsi nevelés, majd önnevelés a hit gyakorlásának természetéből adódóan is egész életre szóló és egész életen át tartó folyamat, ill. feladat, melynek részei: A diák hajlamainak megismerése, önismeret, önnevelés, jó szokások és a helyes fegyelem kialakítása, Házirend ismerete és betartása, feladatok elvégzése, szabályok betartása, szeretet, engedelmesség, önzetlenség kialakítása, baráti tanács adása és elfogadása, önkontroll, önértékelés kialakítása. Jellemformálás • erények gyakorlására való készség • kötelességtudás, engedelmesség • alázat A tanárnak elől kell járnia az erények gyakorlásában, állandóan szem előtt tartva, hogy a legtöbb diák

esetében a jellemformálást csak megalapozni tudjuk. Célja: • helyes szemlélet – értelmezés – megértés – alkalmazás • tanulói képességek, jártasságok, készségek kialakítása Folyamata: Élményszerű témabemutatás (tanár) megtapasztalás (diák) megfontolás (diák) Érthető magyarázat (tanár) elsajátítás (diák) Begyakoroltatás (tanár) alkalmazás (diák) Pedagógiai ellenőrzés (tanár) 9 évfolyam: 2óra Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. 10 évfolyam: 2 óra Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése- gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. 11. évfolyam 2 óra Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. 145

Erkölcsi normák változásainak megismerése- gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. 12.évfolyam: 1 óra Erkölcsi normák változásainak megismerése- gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. 13.évfolyam: 1 óra Erkölcsi normák változásainak megismerése- gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. 3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezel nemzetközi együttműködési formákról. A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: - a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység) ismerete, szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése - régiónk, országunk, nemzetünk ismerete, szeretete - az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata - a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás - nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása - nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat) nemzeti ünnepeink - a hazánkban élő nemzeti kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása. A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. 146

Fejlesztési követelmény: A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, mozgókép-, médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel. s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. 9.évfolyam- időkeret 2 óra Helyismeret, helytörténet: A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. Múltismeret, hagyományok: A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei , A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. Nemzeti kultúránk: A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra- kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. 10.évfolyam- időkeret 2 óra Helyismeret, helytörténet: A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. Múltismeret, hagyományok: A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei , A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határokon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti kisebbségek a mai magyar társadalomban. Nemzeti kultúránk: A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra- kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása. 11.évfolyam- időkeret 2 óra Helyismeret, helytörténet: A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. 147

Múltismeret, hagyományok: A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei , A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. Nemzeti kultúránk: A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra- kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával 12.évfolyam- időkeret 2 óra Helyismeret, helytörténet: A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Múltismeret, hagyományok: A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei , A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. Nemzeti kultúránk: A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra- kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával

13.évfolyam- 1 óra Nemzeti kultúránk: A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra- kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére épít tanítás- és tanulásszervezési eljárások. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről –család mellett- a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedését. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégiumi, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a 148

társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasításának kiváló terepet biztosít. Fejlesztési követelmények: Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésnormákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségben, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésben. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társasa kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekének védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelőségéből adódó kötelezettségeket.

9.évfolyam- időkeret 3 óra A kollégium és az iskola: A külső megjelenés és a társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezés különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásának megismerése. A társadalom: Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák, beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. 10.évfolyam- időkeret 3 óra A kollégium és az iskola: Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásának megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. A társadalom: Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák, beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. 11.évfolyam- időkeret 3 óra A kollégium és az iskola: Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségben. A társadalom: A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése- könyvtárban illetve sajtóból és médiábólfeldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. 12.évfolyam- időkeret 2 óra 149

A kollégium és az iskola: Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségben. A társadalom: Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó-és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái elutasítása. 13.évfolyam- időkeret 2 óra A kollégium és az iskola: Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségben. A társadalom: A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái elutasítása.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlőd és fejleszthet képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. El kell segíteni a tanuló kedvez szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelel kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történ beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az általános és középiskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásara. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget- Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. 150

Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Fejlesztési követelmények: Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani.

9.évfolyam- időkeret 2 óra Ki vagyok én?: Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódási formái és módja (pl. rokonszenv- ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság) Társas kapcsolataink: Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok válsághelyzetek megoldásának keresése. 10.évfolyam-időkeret 2 óra Ki vagyok én?: Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódási formái és módja (pl. rokonszenv- ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság) Társas kapcsolataink: Konfliktusok válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészet tükrében. 11.évfolyam- időkeret 2 óra Ki vagyok én?:

151

Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódási formái és módja (pl. rokonszenv- ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság) 12.évfolyam- időkeret 1 óra Ki vagyok én?: Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódási formái és módja (pl. rokonszenv- ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság)

13.évfolyam- időkeret 2 óra Ki vagyok én?: Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódási formái és módja (pl. rokonszenv- ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság) 6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felel s párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít, a családi életükben felmerül konfliktusok kezelésér l. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. 9.évfolyam 2 óra Én és a család: Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma- feldolgozás, megbeszélés. A családi szerep a múltban és jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. A háztartás: Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl.: teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. 10.évfolyam 2 óra

152

Én és a család: Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma- feldolgozás, megbeszélés. A családi szerep a múltban és jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. A háztartás: Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl.: teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. 11.évfolyam 2 óra Én és a család: Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi- nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban-feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi- nő kapcsolata ma- beszélgetés, vita. Társas kapcsolataink: Emberi játszmák elemzése. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).

12.évfolyam 2óra Én és a család: Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi- nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban-feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi- nő kapcsolata ma- beszélgetés, vita. Társas kapcsolataink: Emberi játszmák elemzése. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). 13.évfolyam 2 óra Én és a család: A férfi- nő kapcsolata ma- beszélgetés, vita. Társas kapcsolataink: Emberi játszmák elemzése. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). 7.Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezet szokások kialakulásának megelőzésében. A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csínosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégisták problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, 153

válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módját. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanuló kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények: Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakításának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemeze ez a tőle különböző pl. sérült embertársaival való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban közvetlen környezetében alkalmazott felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság- takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére - a személyes higiénére. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. 9.évfolyam- időkeret 2 óra Élet a kollégiumban: Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jóllétért.” Testi, lelki egészségünk: A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. 10.évfolyam- időkeret 2 óra Élet a kollégiumban: Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jóllétért.” Szabadidő- tervezés, - szervezés. 154

Testi, lelki egészségünk: Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Szexuális felvilágosítás. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 11.évfolyam- időkeret 2 óra Élet a kollégiumban: Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jóllétért.” Szabadidő- tervezés, - szervezés. Testi, lelki egészségünk: Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 12.évfolyam- időkeret 2 óra Élet a kollégiumban: Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jóllétért.” Szabadidő- tervezés, - szervezés. Testi, lelki egészségünk: Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 13.évfolyam- időkeret 2 óra Élet a kollégiumban: Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jóllétért.” Szabadidő- tervezés, - szervezés. Testi, lelki egészségünk: Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segít nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálja. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód,, amellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik 155

eszköze az egyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás- s ezen belül a karitatív tevékenység- az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi rehabilitációja mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egy részt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság- nemzeti jövedelemben mérhető-erősödéshez. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. Közösségi szolgálat keretei között – az egészségügyi, - a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelés igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport és szabadidős területen folytathatón tevékenység. A középiskola a 9-11 évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálat az adott tanuló esetében koordináló pedagógus ötven órán belül-szükség szerint a mentorral közösen- legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A felelősségvállalás feltételezi, hogy a személy képes számolni saját tetteinek következményeivel. A felelősségvállalás kapcsolatot mutat a magas én hatékonyság érzéssel, vagyis azzal, hogy a személy hisz abban, hogy az események inkább tőle függnek, mint másoktól, vagy a külső körülményektől. A felelősségvállalás a tevékenységekkel, eseményekkel kapcsolatos felelős attitűdöt feltételezi. A felelősségvállalás kialakulásában, fejlődésében szerepet játszó tényezők:- Önbizalom, Önmonitorozás (az egyén saját viselkedését, részvételét folyamatosan monitorozza a tevékenység végrehajtásában), Önértékelés (magas önértékelésű emberek képesek elhatárolódni a külső értékeléstől, ezért nagyobb valószínűséggel tudja figyelmét a célra és annak végrehajtására, megvalósítására fordítani) A felelősségvállalás az élet különböző területein, különböző mértékben figyelhető: az egyén felelős attitűddel viseltethet saját teljesítménye, céljai elérése, az élete, esetleg családja életének alakulása iránt. Az, hogy vállaljuk a felelősséget tetteinkért, azt is jelenti, hogy elfogadjuk, hogy mi magunk hozzuk a döntéseket az életünk során, és ezek befolyásolják nagyrészt, hogy az életünk milyen irányba halad, milyen emberekké válunk. Ez együtt jár annak elfogadásával is, hogy nem hibáztathatunk másokat a saját döntéseink, tetteink következményeiért. Ha valaki képes a felelősségvállalásra és a felelősségteljes viselkedésre, akkor egy adott helyzetben képes a saját értékrendje alapján döntéseket hozni és aktívan cselekedni ahelyett, hogy folyamatosan másokat vagy a körülményeket okolná az őt érő nehézségekért. Ez a gondolkodásmód elősegíti, hogy a problémák megoldására koncentráljunk ahelyett, hogy tagadnánk, vagy figyelmen kívül hagynánk a nehézségeket. Ha nem hiszünk abban, hogy felelősek vagyunk a saját sorsunkért és a velünk összefüggésbe hozható dolgokért, akkor kiadjuk 156

az életünk irányítását a kezünkből. A felelősségteljes viselkedés hiánya saját testi egészségünket is veszélyeztetheti. Az önkéntes tevékenység a társadalmi beilleszkedés és integráció egyik eszköze. Hozzájárul egy összetartó társadalom kialakulásához, a bizalom és szolidaritás kialakításával, illetve a társadalmi tőke megteremtésével. Az önkéntes tevékenység egy lehetőség arra, hogy bármilyen nemzetiségű, vallású, társadalmi-gazdasági hatterű és korú ember hozzájárulhasson a pozitív változáshoz. Az önkéntesek hozzájárulnak az EU politikák, mint például a társadalmi beilleszkedési politika vagy a fejlesztési támogatás, megvalósításához. Az önkéntes tevékenység hathatos eszköze lehet az aktív és felelősségteljes európai állampolgárság megteremtésének, ami az európai ideák és értékek - mint a demokrácia, szolidaritás és részvétel – központi eleme. A megosztott társadalmak kibékítésének és kapcsolatuk helyreállításának forrása.. Az önkéntes munka informális és non-formális tanulási lehetőséget nyújt és ezért az Európai Unió által hirdetett életen át tartó tanulás fontos eszköze. Az önkéntesség fontos szerepet játszik a társadalmi kérdésekre adott válaszok megtalálásában. 9 évfolyam: 1 óra A társadalmi felelősségvállalás fontossága a mai fiatalok életében az önkéntes munka szerepe. 10 évfolyam: 1 óra A társadalmi felelősségvállalás fontossága a mai fiatalok életében az önkéntes munka szerepe. 11 évfolyam: 1 óra A társadalmi felelősségvállalás fontossága a mai fiatalok életében az önkéntes munka szerepe. 12 évfolyam: 2 óra A társadalmi felelősségvállalás fontossága a mai fiatalok életében az önkéntes munka szerepe. A segítségadás egy formája vagy a társadalomhoz tartozás alapkövetelménye. 13 évfolyam: 2 óra A társadalmi felelősségvállalás fontossága a mai fiatalok életében az önkéntes munka szerepe. A segítségadás egy formája vagy a társadalomhoz tartozás alapkövetelménye. 9.Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek el, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. 157

Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata, életvezetésünk meghatározó része, a környezettünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanuló környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel, az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények: Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapot iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerülje is el azokat. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. 9.évfolyam- időkeret 1 óra Környezetünk állapota: Környezetünk változása. Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. Közös felelősségünk: Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalni döntése következményeit. A tanulók felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. 10.évfolyam-időkeret 1 óra Környezetünk állapota: Hogyan változott a település? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek a globális problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Közös felelősségünk: Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalni döntése következményeit. A tanulók felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. 11. évfolyam- időkeret 2 óra 158

Környezetünk állapota: Hazai természeti értékeink és tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Közös felelősségünk: Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőségek és cselekvés.

12. évfolyam- időkeret 1 óra Környezetünk állapota: Hazai természeti értékeink és tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Közös felelősségünk: Lehetőségek és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja a döntésemet? Hogyan tervezem a saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 13. évfolyam- időkeret 2 óra Környezetünk állapota: Hazai természeti értékeink és tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Közös felelősségünk: Lehetőségek és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja a döntésemet? Hogyan tervezem a saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 10.Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – át fogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelel területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják, a nekik megfelel foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest, átfogó képet kell nyújtani a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmény Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudjon alkalmazni az álláskeresés különböző 159

technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

9.évfolyam 1 óra Az eredményes pályaválasztás, pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet..) Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. 10 évfolyam 1 óra Az eredményes pályaválasztás, pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet..) Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. 11. évfolyam 1 óra Az eredményes pályaválasztás, pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet.) Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. 12.évfolyam 2 óra Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai és kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresésit, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása a szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 13.évfolyam 2 óra Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai és kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresésit, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása a szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése

11.Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják 160

mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdasághoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint nemektől függetlenül a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. 9.évfolyam 2 óra Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák, beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. 10.évfolyam 2 óra Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák, beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. 11.évfolyam 2 óra

Kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 12.évfolyam 3 óra A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. Kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 13.évfolyam 3 óra A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. Kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 12.Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmez, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére. Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit. Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív 161

rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról. Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól. Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul. Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek. Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat.

9.évfolyam 1 óra Informatikai és számítástechnikai ismeretek: Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználás a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia, ECDL vizsgára való felkészüléshez segítség, gyakorlás. IKT technológiák.

10.évfolyam 1 óra Informatikai és számítástechnikai ismeretek: Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználás a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia, ECDL vizsgára való felkészüléshez segítség, gyakorlás. IKT technológiák.

11.évfolyam 1 óra Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználás a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia, ECDL vizsgára való felkészüléshez segítség, gyakorlás. IKT technológiák. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.

12.évfolyam 2 óra Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználás a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia, ECDL vizsgára való felkészüléshez segítség, gyakorlás. IKT technológiák.

13.évfolyam 1 óra Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználás a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia, ECDL vizsgára való felkészüléshez segítség, gyakorlás. IKT technológiák. 162

3.8 Az iskola sajátos helyzetéből adódó tevékenységekre biztosított időkeret Témakör

9. évfolyam

10.évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Tanulmányi és magatartási helyzet értékelése

4

4

4

3

3

Vetélkedők versenyek előkészítése, felkészítése

4

4

4

4

4

Hagyományok, ünnepek, megemlékezések előkészítése

7

7

7

5

5

Összesen

15

15

15

12

12

Ezen idő alatt a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. A kollégiumi rendezvények előkészítése (nemzeti ünnepek, egyházi ünnepek). Tanulmányi munkaversenyekre, vetélkedőkre való felkészülések időszaka. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A kollégium és az iskola is hangsúlyt fektet a felnövekvő generáció egészségfejlesztésére. A mindennapos testnevelés mellett a kollégium is sportkört tart fenn a tanulóink mindennapi mozgásigényének kielégítésére. Ebben a futás, konditerem, labdajátékok egyaránt szerepelnek. A fizikai fejlesztésen túl van egy elméleti fejlesztési rész. Ezeket az információkat a délutáni foglalkozások keretében kapják meg illetve az órákon leadott anyag kiegészítő részeként, önálló kutató munka feladataként. Törekszünk szem előtt tartani az egészséges életmódra nevelés minden ágát és azt a továbbadni diákjaink számára. AIDS, járványok, egészséges táplálkozás, dohányzás, drog, testi- lelki egészségvédelem témakörében megbeszélések, kiselőadások formájában.

5.A tanulók fejlődését segítő tehetséggondozás, pályaválasztás, önálló életkezdést segítő tevékenység A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését. A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában. Feladatunk, hogy támogassuk a tanulásban elmaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, és adjunk esélyt számukra is, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat. A 163

gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában a kollégium által megszervezett korrepetálásokon való részvételt. A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órákon és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs témakörében szervezett foglalkozások adnak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítjük diákjainkat a pályaválasztásban A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást, továbbképzést

6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban. A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban odafigyelünk szükség esetén a megfelelő szakemberekhez irányítjuk őket (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ). A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket, illetve a közös irányítású intézményben egy gyermek és ifjúságvédelmi felelős nyújt szakmai tanácsadást a rászoruló diákok és szüleik számára. Csoportfoglalkozásokon beszélgetünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről, több felvilágosító előadást tartunk a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről.

A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben. A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt. A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség. Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni. A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadásokat tartunk, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz. Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról. A kollégium kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányaira. Számukra egyéni és csoportos felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalomi beilleszkedést segítő foglalkozásokat szervez. Az iskola megfelelő tárgyi feltételeket biztosít a felzárkóztatáshoz. A nevelőtestületünk végzettsége az egyéni foglalkozások keretében is hatékonyan segíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását. A társadalmi esélyegyenlőtlenség megszűntetése is az elvárások között szerepel. A tehetséggondozás itt szerepel. A tanulóinknak a gyakorlatban is alkalmazhatón tudással kell 164

rendelkezniük. Felértékelődnek a tanulmányok folytatása alatt azok az emberi tulajdonságok, melyek osztályzattal nem mérhetőek, ilyen a jó kommunikációs készség, az önálló tanulás képessége, kreativitás, problémamegoldón képesség.

Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, tehetséggondozás, pályaválasztás: a.a tanulók képességeinek felismerése, kibontakoztatásuk segítése b.az elmaradt tanulónál eredményes tanulásuk esélyének biztosítása c.a tehetséges, többet tudni akaró tanulók felkutatása, képességeinek továbbfejlesztése d.alkotóképesség fejlesztése e.a tanulók pályaválasztásának segítése, különböző hivatások bemutatása, az életpályára való felkészítése, a munkaerőpiac igényeiről megfelelő tájékoztatása f.a tanulók tanítása, módszeres tanulásszervezés (tanulószoba, pótló tanulószoba, tanulópárok, kikérdezés) g.a tanulási módszerek tanítása, gyakorlása, ellenőrzése h.a kilencedikesek megtanítása a hatékony tanulásra i.felzárkóztatás, korrepetálás (a lemorzsolódás, a hiányok kiküszöbölése) j.pályaorientáció k.tehetségkutatás, gondozás (inger dús környezet biztosítása) l.vizsga előkészítő foglalkozások

Szociális készségek fejlesztése a.Pozitív közösségi szokások és minták követése b.a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása c.a személyes és szociális azonosságtudat fejlesztése d.az önismeret, öntudat, önbizalom kialakulásának segítése e.hazaszeretet erősítése f.világban való tájékozottság fejlesztése g.az „európai-tudat” megerősítése, identitás kérdések tisztázása h.az empátia, tolerancia, konfliktuskezelés, kommunikáció- és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztése i.a nemzeti, vallási sajátosságok megismerése, elfogadása j.a családi életre való nevelés Sajátos nevelési módszerek alkalmazása Megfelelő és differenciált pedagógiai módszerek segítségével külön kell foglalkoznunk a tehetséges, illetve a tanulásban elmaradott tanulókkal. A kollégium egyik alapfeladatából adódik, hogy a tanulók közötti különbségeket kezelni tudja. Fokozott egyéni törődést igényelnek a hátrányos helyzetűek.

7. A kollégium közösségi élet fejlesztésének módszerei eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Kollégiumunk a 9 évfolyam kezdetekor odafigyel a spontán szerveződő csoportokra, erre legjobb szintér a gólyatábor, ahol a leendő osztálytársak és kollégiumi társak megismerkednek, barátságok alakulnak ki. Ez alapján már a szeptemberi kezdéskor figyelembe vesszük a kialakult kapcsolatrendszereket a szobaelosztáskor. A másik szempont, hogy a beköltözés alkalmával figyelembe vesszük, hogy ha valamely tanulók egy településről vagy oktatási intézményből kerül hozzánk. Ez a két forma a beilleszkedésüket segíti a kollégium életébe. Ezek a szerveződések spontán történnek. A magasabb évfolyamokon már csak a barátságot tartjuk szem előtt. A nagyoknál gyakori, hogy egy szobában különböző évfolyam tanulói kerülnek. Ez az egyik leghatékonyabb módszere 165

annak, hogy az alkalmazkodó képessége fejlődjön, tapasztalatokat szerezzen a kollégiumi élet sajátosságairól. A legfontosabb azonban a segítségnyújtás biztosítása az idősebb diák részéről a fiatalabb irányában, de ennek az ellenkezője is igaz lehet. A kollégiumban is figyelmet fordítunk a diákjaink sportolási tevékenységére. Ennek több formája működik az intézményünkben. Diákjaink önként és rendszeresen járnak edző terembe, futni a rendszeres testnevelés órák mellett. A kollégiumunk minden évben részt vesz a kollégiumok között szervezett sportvetélkedőkön. A játék, mint örömforrás ennek a korosztály még meghatározó tevékenyégformája. Ezt figyelembe véve szervezünk kirándulásokat a gyermekek számára, ahol az egészséges életmód mellet a természeti kincsek, értékek feltárása is cél. A kollégium művelődési életében nagy szerepet játszik, hogy művészeti középiskola. Ebből adódik a rendszeres kiállítások szervezése és megtekintése. Emellett a színházlátogatás is meghatározó a diákjaink életében. A könyvtárlátogatásra szeptembertől kezdve odafigyelünk, diákjainkat a városi könyvtárba beíratjuk. A tanulók érdeklődési körének sokszínűsége miatt előadókat hívunk meg időnként a teljes körű információadás biztosítása miatt

8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. A segítő munkák a következők: - szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek - felzárkóztató, tehetséggondozó programok - drog- és bűnmegelőzési előadások - pályaorientáció - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon - helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése - a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása - a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés - egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás - súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.) -kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal -elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal - diákönkormányzat bevonása -segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében

166

- enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás -gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése -a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása -teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén -a tanulók megismertetése a diákjogokkal A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik) A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.

9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve A kollégium a hét mindennapján, mint egy nagycsalád, társadalmi szintér működik, amiben a szereplők egymást kölcsönösen alakítják, formálják. Ez azonban csak abban az esetben működik, ha általunk felállított követelményrendszert, hagyományrendszert működtetünk. Az általunk kialakított hagyományaink sorozata egy folyamatosságot jelent a kollégium életében és az egyes személyek életében is. Az iskolába való érkezésükkor már egy hagyományos rendezvényünkön vesznek részt a 9. osztályosok, a gólyatáboron, ahol megismerhetik egymást és tanáraikat. Az ősz folyamán pedig a gólyaavatás szertartásán esnek át a kollégiumtársak segítségével és irányításával. Fontos szerepet kap a hagyományaink között a kollégiumi énekkar és a sorozatos fellépései iskolai rendezvényeken való szereplései illetve jeles napjainkon történő fellépésük. Rendszeres látogatói vagyunk a városban megnyíló művészeti kiállításoknak, tárlatoknak. A városi és megyei kollégiumai között megrendezett vetélkedőkön szinte állandó jelleggel jelen vagyunk. A kollégiumi szobák közötti tisztasági versenyek folyamatos izgalomban tartják a lakókat az áhított jutalom elnyerése érdekében. Hagyományaink között van a nemzeti ünnepeinken meglátogatjuk a határokon túli testvériskolánkat, ahol közös megemlékezést tartunk nemzeti nagyjainkról. A diákjaink számára már nélkülözhetetlen a kollégiumi karácsonyi misén való részvétel, a karácsonyi koncertje az énekkarnak és a közösen elfogyasztott karácsonyi vacsora. Februárban a farsang megszervezése szintén a szokásaink között szerepel. A hagyományaink fejlesztésének tervében szerepel a tehetséggondozási táborok szervezése, mely az idegen nyelvekből, számítástechnikából és művészeti tárgyakból lenne szervezve, a jó képességű gyermekek számára. Továbbfejlesztések között szerepel a tanulók kulturált magatartásának kialakítása, az egészséges életmódra nevelés elősegítése, a családi életre való nevelés fontossága és az önállón életkezdés képességének elősegítése.

167

10.Az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium kapcsolatrendszere A kollégiumi nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település intézményeivel, melyek érintettek a tanuló nevelésében, civil szervezetekkel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolat kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. Kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel Fontos feladatunk az, hogy a szülők felől érkező bizalmat meg tudjuk tartani. Ennek érdekében:  A tanulók lakhatását jelentősen érintő kérdésekben ki kell kérni a szülők véleményét  A csoportvezető tanár tájékoztatja a diákok szüleit a kollégium életéről  A kollégium által megadott telefonszámokon és kollégiumi üzenő füzet útján a szülőt tájékoztatni kell a napi súlyos problémákról (pl.: baleset, alkohol vagy drogfogyasztás, éjszakai kimaradás)  Szükség esetén személyes rendkívüli találkozó a szülőkkel  Rendszeresen szülői értekezleteket és fogadóórákat kell tartani Együttműködés az irányító szervekkel Rendkívüli esetben azonnal jelenteni kell a felettes szerveknek:  Járványos megbetegedés  Súlyos működési zavarok  Tulajdonban bekövetkező nagyobb kár  Botrányt okozó cselekmény Együttműködés a diákönkormányzattal A diákönkormányzat célja, hogy a működési szabályzattal összhangban a tanulók a diákotthoni nevelőközösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik nevelésében, életmódjuk kialakításában, a nevelők segítségével szervezzék, irányítsák, ellenőrizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. A kollégista diákokat delegált képviselő képviseli az iskolai diákönkormányzatban. A diákönkormányzat tevékenységi területeihez tartozik:  A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, ellenőrzése és értékelése.  A közösségi és egyéni értékek összhangjának megteremtése  A tanulók sokoldalú fejlődésének segítése, az elért eredmények értékelése 168

 A tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellenőrzésben, értékelésben  A szakmára, életpályára való felkészülés elősegítése  A kollégium kapcsolatrendszerének kiépítésének segítése Együttműködés a művelődési intézményekkel A kollégium jelentős személyiségformáló hely, mely feladatait úgy tudja legteljesebb mértékben ellátni, ha együttműködik az adott település közművelődési intézményeivel.  Minden évben fel kell mérni azokat a lehetőségeket, amik szolgálhatják a kollégium céljainak megvalósítását. (színház, tv, kulturális vetélkedő, kiállítás, zenei koncertek)  A kulturális programoknak kellő propagálást kell kapniuk a kollégiumban.  A kulturális programokon a tanulók részvételét szervezni kell Belső kommunikáció A hatékony működéshez elengedhetetlen a szervezeti egységek közötti belső kommunikáció. A kollégiumnak együtt kell dolgozni az iskola munkacsoportjaival és a diákönkormányzattal. A nevelők részt vesznek a munkaértekezleteken. A kollégiumi diáktanács tagokat delegálhat az iskola diákönkormányzatába. A kollégiumi nevelők folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi eredményeinek alakulását, folyamatos kapcsolatot tartanak a szakos nevelőkkel. Ha szükséges, megszervezik a korrepetálásokat és a felzárkóztató foglalkozásokat. A kollégisták aktívan kiveszik a részüket az iskolai rendezvények szervezéséből, lebonyolításából. A szakos nevelők tájékoztatják a kollégiumot a tanulóidőket és foglalkozásokat érintő programokról. Partneriskolai program A program keretében a kollégium és az iskola igyekszik ápolni a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, iskolákkal, ahonnan a diákok érkeznek. Évente visszajelzéseket ad a tanulók eredményeiről. Kialakítani a bázis általános iskolák rendszerét. 

Az együttműködés formái:  Diákok kiállításai a volt általános iskolában, vagy közeli művelődési központban  Rajztanárok meghívása az iskolai szakmai bemutatókra  Pályaválasztási előadások szervezése  Bázisiskolai rendszer kialakítása, működtetése  Testvériskolai együttműködés kialakítása

Együttműködés a felsőoktatással:

169

 Az Eventus után… pályaválasztási előadások megszervezése a továbbtanulási lehetőségekről  Felvételin való részvétel  Volt diákok kiállítása az iskola szervezésében  Rendszeres továbbtanulási foglalkozások szervezése, a határozott célokkal rendelkező diákok segítése, támogatása

11.A kollégium egészségnevelés és környezeti nevelés Társadalmunk egyik legalapvetőbb gondját ma az életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése okozza. Megállapítható, hogy a leggyakoribb halálokok rizikótényezői között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartások szerepelnek. A probléma megoldását az emberi gondolkodás és viselkedés alakításában kell keresnünk, azokban az értékekben, értékrendekben, attitűdökben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye van a nevelés folyamatában. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Magában foglalja az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, és az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán a kisgyermekkorban szerveződnek, majd a személyiségfejlődés során további strukturálódást követően sajátos belső értékké válnak. Az attitűd kialakításában alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. A mai átlag családban nem mindig tudnak eleget tenni, vagy gyakran nem fordítanak elég gondot egészségfejlesztési feladatuk ellátására, ezért az ilyen esetekben nő a nevelési intézmények szerepe. A nevelési intézmények a társadalom szempontjából lényeges és fontos feladatokra szocializálják a fiatalokat. A jövő nemzedékének a környezeti problémák megelőzése mellett, saját egészségének megőrzésére kell törekednie. Ennek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása saját egészsége iránt.

Testnevelés A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, a rendszeres testmozgás fontosságát ismerjék fel, ismerjék az alkohol, a drogok, a nikotin sportolásra való hatását. Ismerjék fel, és kerüljék az egészséget veszélyeztető tényezőket, értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás a civilizált emberek alapvető szükséglete, megvalósítását illesszék be napirendjükbe. Ismerjék fel a tanulás során kialakuló egészségi problémák (tartás, állóképesség) elhárításának lehetőségét a rendszeres mozgásban, sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat, győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól.

A környezeti nevelés Feladatunknak tekintjük a megfelelő szemlélet kialakítását diákjainkban. Tudatosítjuk bennük az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését. Ez jelenti az összes élettelen és élő létezőt, magát az embert is, környezetével és kultúrájával. Fontos a földi ökoszisztéma egészséges folyamatainak megőrzése, visszaállítása, a harmóniára törekvés az ember és környezete között, az ökológiai gondolkodás, a globális szemléletmód kialakítása és fejlesztése. Fontos szerepet játszik az értelmi és az érzelmi nevelés. Ez minden tantárgy ismereteinek közvetítése során megvalósítható.

170

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. A fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyagés energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különbözi akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

12.A nevelőtestület által szükségesnek tartott elvek A kollégiumi diákoknak és azok szüleinek lehetőséget biztosítunk az észrevételeik folyamatos jelzésére szóban vagy telefonon. Ezeket az észrevételeket fogadóórákon, szülői értekezleteken vagy csak spontán is megtehetik felénk. A beérkezett jelzéseket a nevelőtanárok a nevelőtestülettel megbeszélik és intézkednek. Az intézkedésről az intézmény vezetőjét i értesítik. A kollégium szervesen hozzájárul, hogy a szülővel és az iskolával együtt a tanuló sikeresen fejezze be tanulmányait. A tanuló a kollégiumi nevelés folyamatában megismeri és kiterjesztheti a polgári értékrendet, mely alapján elsajátítja az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. A sikerességét jelzi, hogy a tanuló a nevelési folyamat végén milyen mértékben teljesítette tanulmányait, képességeit figyelembe véve. Mennyire rendelkezik reális társadalomképpel? Rendelkezik-e megfelelő ismeretekkel, képességekkel a társadalomba való beilleszkedéshez? Képes-e kulturált és egészséges életmód kialakítására? Milyen a másokhoz való viszonya?

13.A kollégiumi nevelés és minősége, eredményessége A kollégiumi nevelés eredményessége Az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen: a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb tudásának a hasznosulása is. A kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, A partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, Az intézményi önértékelés, A kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, A kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.

171

14. Eszköz- és felszerelésjegyzék

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

tanulószoba (felkészülő szoba)

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1, illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki a tanulói létszám figyelembevételével

az utóbbi esetben célszerűen tanulócsoportonként 1

3.

szakköri, diákköri szoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához; tanulószobában is kialakítható

4.

számítástechnikai terem

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

5.

testedző szoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

Létesítése nem kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelésioktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható a testedzésre alkalmas helyiség használata.

6.

Könyvtár (adattár, klub)

kollégiumonként 1

A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztálylétszám egyidejű foglalkoztatására.

7.

Könyvraktár

kollégiumonként 1

Amennyiben a feladatot nem nyilvános könyvtár látja el.

8.

hálószoba, hálóterem

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) négy–hét tanulónként 1

9.

Stúdió

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

tanulószobában is kialakítható

10. Sportudvar

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybe vett

172

sportlétesítménnyel 11. intézményvezetői iroda

kollégiumonként székhelyen (székhelyen és telephelyen) 1

12. nevelőtestületi szoba kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 13. kollégiumi titkári iroda

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen)1 amennyiben a kollégiumi titkár alkalmazása kötelező

14. ügyeletes nevelői szoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

15. éjszakai gyermekfelügyelői szoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként a tanulók elhelyezése szerint 1

16. tanári pihenő

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

100 tanulónként egy

17. Rendezvényterem

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen)1

A kollégium épületének közelében található közösségi térben is kialakítható, amennyiben a funkciók, amelyekre a rendezvényterem szolgál biztosíthatók.

18. orvosi szoba

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a kollégium tanulóinak ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül - a közelben működő egészségügyi intézményben megoldható.

19. betegszoba, elkülönítővel

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1

100 tanulónként, nemenként egy

20. nővérszoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerinti szintenként 1

sajátos nevelési igényű tanuló kollégiumi nevelése esetén

21. Vendégszoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

100 tanulónként egy

173

22. Kiszolgáló helyiségek 23. társalgó (látogatófogadó)

kollégiumonként rendezvényteremként is használható, (székhelyen és ha a helyiség alkalmas a kollégium telephelyen) szintenként 1 valamennyi tanulójának egyidejű befogadására

24. Porta

székhelyen és telephelyen 1

folyosón, előtérben is kialakítható

25. Ebédlő

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

kivéve, ha az étkeztetést kollégiumon kívül szervezik meg

26. Főzőkonyha

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

27. melegítő konyha

ha helyben étkeznek

28. tálaló-mosogató

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben étkeznek

29. szárazáru raktár

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

30. földesáru raktár

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

31. Éléskamra

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

ha helyben főznek

32. felnőtt étkező

kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1

Kivéve, ha az étkezést kollégiumon kívül szervezik meg

33. Teakonyha

kollégiumonként a tanulók 15%-ának egyidejű (székhelyen és befogadására telephelyen), szintenként 1

34. tanulói vizesblokk, fürdőszoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1

35. tanulói WC helyiség kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1

A tanulói létszám figyelembevételével.

36. személyzeti WC helyiség

kollégiumonként Az alkalmazotti létszám (székhelyen és figyelembevételével. telephelyen), nemenként 1

37. személyzeti ötöző

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

174

38. személyzeti mosdózuhanyzó

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

39. technikai kollégiumonként alkalmazotti mosdó- (székhelyen és zuhanyzó telephelyen), nemenként 1 40. Élelmiszerhulladék tároló

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

41. karbantartó műhely

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

42. tisztítószer, takarító eszközök és -gépek tárolója

kollégiumonként székhelyen és telephelyen 1

43. Ágyneműraktár

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

44. karbantartó műhely

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban.

45. kerekesszék tároló

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.

46. mosókonyha (tanulói)

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

47. szárítóhelyiség (tanulói)

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

48. vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (tanulói)

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

49. Szeméttároló

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

1. Tanulószoba (felkészülő szoba) 2.

tanulói asztal

tanulói létszám életkornak megfelelő méretben; figyelembevételével mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi 1 fogyatékos és gyengénlátó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei 175

állítható magasságú ülőkével, lábtartóval 3.

tanulói szék

tanulói létszám életkornak megfelelő méretben; figyelembevételével mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi 1 fogyatékos és gyengénlátó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

4.

tanári asztal

1

5.

tanári szék

1

6.

nyitott és zárt könyvesszekrény

tanulószobánként 2

8.

kézikamerás olvasókészülék

kollégiumonként 1

alig- és gyengénlátó nevelése esetén

9.

számítógép színes, nagyító programmal

tíz tanulónként 1

alig- és gyengénlátó nevelése esetén

7.

10. számítógép asztal, szék

számítógépenként 1

11. 2. Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) 12. 3. Számítástechnikai terem 13. s számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

húsz tanulónként 1 felszerelés

14. számítógépasztal, szék

számítógépenként 1

15. Szoftverek és programok

szükség szerint

16. zárható szekrény

1

17. tábla + flipchart

1

18. 4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint) 19. 5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 20. 6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 21. 7. Hálószoba, hálóterem 22. ágyneműtartós ágy

tanulói létszám szerint 1

mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély 176

23. Szekrény

tanulói létszám figyelembevételével 1

24. éjjeli szekrény

tanulói létszám szerint 1

25. Polc

tanulói létszám szerint 1

26. Tükör

szobánként 1

27. Cipőtároló

szobánként 1

28. Szék

tanulói létszám ha tanulószobai feladatokat is ellát, figyelembevételével egyébként szobánként egy 1

29. Asztal

tanulói létszám ha tanulószobai feladatot is ellát, figyelembevételével egyébként szobánként kettő 1

30. ágynemű-garnitúra

tanulói létszám szerint 1

31. 32. ágyneműhuzatgarnitúra

tanulói létszám szerint 3

33. éjjeli lámpa

tanulói létszám szerint 1

34. 8. Stúdió 35. Stúdióasztal

1

36. Szék

3

37. belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat

1

38. Hifi berendezés vagy CD író és lejátszó

1

39. Mikrofon

1

40. Erősítő

1

41. hangszóró + fejhallgató

1

42. digitális kamera

1

43. Tárolószekrény

1

44. 9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 45. 11. Intézményvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 46. 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 47. 13. Kollégiumi titkári iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 177

48. 14. Orvosi szoba (berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint) NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1. Televízió

a kollégium által felvehető közösségi helyiségben elhelyezve tanulói létszám alapján ötven tanulónként 1

2. Rádió

minden társalgóba 1

3. CD vagy lemezjátszó

minden társalgóba 1

4. Magnetofon

minden társalgóba 1

5. tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok

a kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően

6. egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök

oly módon, hogy a kollégium sajátos nevelési igényű tanulót munkarendje szerint minden nevelő kollégiumban; pedagógiai tanuló használhassa programban meghatározottak szerint

178

könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezve

1.Záró rendelkezések. Legitimáció Nevelőtestületi elfogadó nyilatkozata

A Pedagógiai Programot az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete 2013.03.14-én a véleményezése után elfogadta. Az elfogadás tényét a testület képviselői aláírásukkal hitelesítették.

………………………………………………….…………………………………………………………

Véleményező nyilatkozat Az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata Pedagógiai Programot megismerte és véleményezte, a benne foglaltakat tudomásul veszi. Eger, 2013. március 21.

…………………………………………….. diákönkormányzat vezetője

Véleményező nyilatkozat Az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközössége a Pedagógiai Programot megismerte és véleményezte, a benne foglaltakat tudomásul veszi.

Eger, 2013. március 22. ………………………………………….. Szülői munkaközösség képviselője

179

Nevelőtestület elfogadó határozata

A 2013. március 14-én az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete által jóváhagyott Pedagógiai Programot 2013. március 14-én elfogadta.

Az elfogadás tényét a testület tagjai aláírásukkal hitelesítették.

………………………………………………………………………………………………..

Intézményvezetői jóváhagyás Az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény vezetője a megismerés után jóváhagyta.

Eger, 2013. március 25. ……………………………………….. Az intézményvezető aláírása

Fenntartói egyetértés

Az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját a fenntartó megismerte, a benne foglaltakkal egyetértett.

Eger, 2013. március 25. ……………………………………….. a fenntartó aláírása

180

A program felülvizsgálatának módja, módosítás lehetőségei: 1.Működési feltételek, tanulói összetétel jelentős megváltozása esetén 2.Fenntartói igények, elvárások változása kapcsán 3.Törvényi változás esetén 4.Az intézményvezető kezdeményezésére 5.Az iskola Pedagógiai Programjának változása esetén

6.A nevelőtestület 2/3-os kezdeményezésére A program érvényessége: A jelen pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig tart. Az elkészült program az aktuálisan törvény által érvényesített dokumentumok alapján készült.

181

3. számú melléklet

Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Programja

Készítette: 2013. május 17.

Sajtos Attila Igazgató

Elfogadta:

Az EVENTUS

Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Tantestülete

182

Jóváhagyta: a Fenntartó

2013. május 23-án.

Az intézmény adatai: Az intézmény hivatalos neve: Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

Az intézmény székhelye: 3300 Eger, Cifrakapu 24.

Az intézmény OM azonosítója: 031631 Az intézmény típusa: Alapfokú művészetoktatási Iskola (TEÁOR 8022)

Az intézmény alaptevékenysége: Az iskolában alapfokú művészetoktatás és nevelés folyik. Alapfokú művészetoktatási képzéssel 12 (előképző 1-2 évf. alapfokú 3-8 évf., továbbképző 9-12) évfolyamon megalapozza a tanulók művészi kifejezőkészségét, illetve előkészítsen, felkészítsen szakirányú tovább tanulásra. Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai:

A képző és iparművészeti ág tanszakai: grafika és festészet szobrászat és kerámia fotó és film, környezet és kézműves 183

választható: népművészet, művészettörténelem

Az intézmény működő évfolyamainak száma: 12 év Az intézménybe felvehető tanulószám: 300 Telephelyek száma: 4 Az intézmény telephelyei: 3300 Eger, Cifrakapu tér 4. 3300 Eger, Cifrakapu tér 24. 3300 Eger, Leányka út 1/A. 3300 Eger, Leányka út 1/B. 3300 Eger, Servita út 28.

Az intézmény fenntartója: Eventus Üzleti Tudományok Szakképző Iskoláért Alapítvány, 3300 Eger, Cifrakapu tér 24. Az intézmény alapítója: SZOMA-EVENTUS Kft. (korábban SZOMA-EVENTUS Tehetséggondozó és Szolgáltató GMK), valamint Sajtos Attila

Az alapítás éve: 1994 A pedagógiai programot véleményező szakértő neve: Kerek László Az intézmény igazgatójának neve: Sajtos Attila Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. május 17. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2013. május 23. Nyilvánosságra hozatal módja: Az iskolában szokásos módon Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2018. június 30.

184

Tartalomjegyzék

Nevelési Program Az intézmény pedagógiai alapelvei. Az intézmény céljai. Az intézmény feladatai. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A tehetség, a képesség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje, formái.

Helyi tanterv Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon-kérésének követelményei, és a tanuló teljesítménye értékelésének formái. A tanuló szorgalma értékelésének követelményei és formái az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételei. Érvényességi rendelkezések

185

NEVELÉSI PROGRAM

Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott tanulók emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.

Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás alapelvei:

A vizuális kultúra feldolgozása. A tanulóknak látniuk kell a művészeti ágak közötti, és a művészet- természettársadalom összefüggéseit. Fontos, hogy a képzőművészet egészére legyen rálátásuk. A képzőművészeti eszközök alapos, magas szintű ismerete, alkalmazása. Az élő és egyetemes képzőművészet ismerete. Műelemzés, kép- és téralkotó elemek és összefüggéseik feldolgozása. Az önmegvalósításra való súlyhelyezés. 1.Az érzékelhető világ értékelése, feldolgozása. 2.A belső reakciók feldolgozása. Elérhető közelségbe hozni a művészetet. El kell érni, hogy a mindennapok része legyen a tanulók és a magunk számára. Megőrizni azt a méltóságteljes, felemelő érzést, amit a művészetek közelsége jelent.

186

AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI

Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallás, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő- oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységére vonatkoznak.

Oktató- nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése,  az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének további erősítése, nagyobb esélyegyenlőség biztosítása,

Operatív céljaink:

Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében: az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, önálló tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban egyaránt.

A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása. a tanulás és munkafegyelem megőrzése, a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása.

Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében: a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, a szép és a kulturált környezet iránti igény..) figyelembe vétele. A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: a szociális hátrányok kompenzálása, 187

kreativitásfejlesztés, továbbtanulási esélyek növelése.

Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célja: Vizuális érzékenység formálása negatív- pozitív környezeti hatások felismerésén keresztül. Általános, vizuális műveltség kialakítása. A választott szakon belül speciális művészeti ismeretek nyújtása és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények által harmonikus, érzelem-gazdag, kreatív személyiség kialakítása. Képző- és iparművészet ágak, műfaji sajátosságok megismertetése. Esztétikai érzékenység alakítása (igényesség, ízlés..). Képi emlékezet, képzelet, műveltség bővítése. Kézügyesség, technikai érzékenység fejlesztése. Gondolatok, érzések, elképzelések vizuális megjelenítésére való képesség fejlesztése. Különböző művészeti szakterületeken való jártasság megszerzése, gyakorlása (festészet, grafika, mintázás, kerámia, fotó). Múltban létrehozott képző- ipar és népművészeti alkotások megismertetése, elemzése, azokon keresztül képi látásmód formálása. Múlt értékeinek megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése.

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé.

Feladataink: rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), rendszeres igényfelmérés (évente), feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, 188

személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, többirányú művészeti alapkészségek kialakítása.

Az iskola fő feladata:

Iskolánk fő feladata, hogy alapja legyen a gyerekek elemi vágyának, az önkifejezésnek. Alapja legyen a látható világ elemzésének, megismerésének, feldolgozásának és a rácsodálkozásnak is. Alapja legyen a képzőművészet kifejezőeszközeinek, megismerésének, használatának. Alapja legyen annak a kemény munkának, amit a létrehozás, alkotás jelent. Alapja legyen a művészet eddigi értékei befogadásának. Feladata, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a természet és az emberi környezet esztétikájára. Ők maguk is szépséget hozzanak létre a mindennapokban, a világ, vagy lelkük ünnepén. Feladata, hogy fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök:

kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, kiscsoportos oktatás.

Nevelési eszközök: minta, 189

pozitív példa adása, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele.

Ösztönző eszközök:

megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás. A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység- a rajz- festésmintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása,- valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

„ A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdi Emőke/

A gyermekeknek a foglalkozásokon megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonzások megnyilvánulására.

Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyebb. 190

Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelentéseket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban kezelni kell.

Tanulási kudarc a képzés technikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képzőművészeti ágán és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy a tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt.

A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében.

A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának.

Az iskola készítse fel a tanulót:

A látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, 191

a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére,

a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenység gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés- a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé: a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.

Alakítsa ki a tanulóban: az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. 192

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét.

Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet.

A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumához való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.

A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/

A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen.

A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik:

az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). 193

Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik.

A kreativitás „alkotásra való képesség, az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége, megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásban és életvitelben egyaránt, igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/

A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre.

A kreativitás kialakulása:

a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő.

Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé.

Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást,- ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális képességfejlesztés.

A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. A rajzi, festészeti, tárgyalkotási folyamatokat- a tervezéseket, gyakorlatokat- az alkotó munkát segítő képző- és népművészeti, filmművészeti és környezetesztétikai elméletekkel alapozzuk meg.

194

Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kap a megrendezésre kerülő a rendszeres városi kiállítások, a megyei bemutatók, a nyári alkotó táborok és a sajátos jutalmazási-elismerési rendszer. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében.

Hagyományt kívánunk teremteni: minigaléria kialakításával, rendszeres kiállításokkal, tanulói, tanári, meghívott művészek számára, nyári táborok szervezésével, előadások meghívott előadókkal, művészekkel, műterem látogatás szervezésével, városi, országos kiállítások, külföldi, belföldi tanulmányutak, tehetségkutató verseny szervezése Heves megyében, országos kiállítás szervezése tanár- diák, képző- iparművészet kapcsolódásokat, a képző és iparművészet egészét felölelő szakok indítása, más művészeti ággal kapcsolatos keresés (színház, báb, zene),  közös szereplés.

Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódnak az intézményünkben működő művészeti csoportok, érdeklődési körök, klubok, sportcsoportok, tanfolyamok munkájába. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását.

195

A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI

Hogy ez a közös nevelés a tanulók érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére, a tanuló közös élményt nyújtó rendezvények szervezésére. A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A műhelyválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk.

Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a félévenként megrendezett vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, és ezek óraszámai

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális 196

kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, 197

tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.

Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

198

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam

Óraterv

Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Rajz- festés-mintázás

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Műhely-előkészítő

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális alapismeretek

1.

2.

2–4

2–4

Továbbképző

Alapok

Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4– 6

4–6

4–6

4–6

Összesen:

2–4

2–4

A rajz- festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható.

199

A képzés tanszakai, tantárgyai

Az előképző komplex művészeti tantárgya: Vizuális alapismeretek

Kötelező tantárgyak: Rajz- festés-mintázás Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat

Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat Média: fotó-videó Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgykészítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgykészítő, textilműves, tűzzománckészítő

Szabadon választható tantárgyak: Művészettörténet Népművészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható.

A rajz- festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat.

A képző- és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

200

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.

A vizsga tantárgyai: – rajz- festés-mintázás – műhelygyakorlat

A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: – művészettörténet, – népművészet

A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.

201

A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz- festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A kiválasztás általános elvei: feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének, feleljen meg az intézmény oktatási céljainak, feleljen meg az adott időszak kerettantervi előírásainak 202

segítse a tanulást, motiváljon, szerkezete legyen világos, egyszerű, szövege életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, adjon mintát önálló feladatmegoldásokra, legyen több évig használható, az ára legyen kedvező.

Az a célunk, hogy az egyénileg kifejlesztett programjainkat saját fejlesztésű tankönyvekkel, segédletekkel segítsük.

Eszköz és felszerelések jegyzéke: I. Helyiségek

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

7

Eger, Cifrakapu tér 4.

14

Eger, Cifrakapu tér 24.

4

Eger, Cifrakapu tér 4.

2

Eger, Cifrakapu tér 4.

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

4

Eger, Cifrakapu tér 24.

Videó-fotó

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

Előadó terem

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

tanterem Rajz szaktanterem Sokszorosító grafikai szaktanterem Dekorációs szaktanterem Számítógép szaktanterem

203

Tanuló szoba

2

Eger, Cifrakapu tér 4.

Tornaterem

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

Sportudvar

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

Igazgatói iroda

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

Nevelőtestületi iroda

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

3

Eger, Cifrakapu tér 24.

1

Eger, Servita út 28.

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

Orvosi rendelő

1

Eger, Balassi u. 9.

Orvosi szoba

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

5

Eger, Cifrakapu tér 24.

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

2

Eger, Cifrakapu tér 24.

Helyettesi iroda

Ügyviteli iroda

Könyvtárszoba

Kiszolgáló helyiségek rajzszertár folyosó

Irattár

Porta

Ebédlő

Eger, Cifrakapu tér 24. 1

Személyzeti WC

Tanuló WC

1

Eger, Cifrakapu tér 4.

1

Eger, Cifrakapu tér 24.

2

Eger, Cifrakapu tér 4.

204

8

Eger, Cifrakapu tér 24.

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak

1. Tanterem, előadó terem, tanulószoba

Tanulói asztalok, pad

139

Eger, Cifrakapu tér 4.

Székek (csővázas)

287

Eger, Cifrakapu tér 24.

állítható

23

Nevelői asztal szék

8 28

Eszköztároló szekrény 2 Tábla 10 Ruhatároló 8 Szeméttároló 8

2. Szaktantermek

Rajz szaktanterem 3

205

Eger, Cifrakapu tér 4.

Rajzbakok 40 Dobogó 3 Paraván 3 Mobil lámpa 2 Vízcsap 3 Festőállvány 3 Mappatartó szekrény 3 Tábla 1

Grafikai szaktanterem

1

Sokszorosító grafikai prés

1

Papírvágó gép

1

Sokszorosító grafikai eszköz

10

Szárító állvány

1

tábla

1

Fotó-videó műhely

Eger, Cifrakapu tér 4.

1

206

Eger, Cifrakapu tér 24.

Szárítóállvány 1 Szárítóberendezés 1 Vízcsap (2 medencés) 1 Fényképezőgép 2 Fotónagyító 2 Fotólámpa 3 Fotólabor eszközök 2 Videokamera 3 Keverő 1 Mikrofon 1 Videomagnó 2 Televízió 1 PC

1

207

Monitor 1 Videó vágó kártya 1 Hangkártya 1 Statív (kameraállvány) 1

Számítógép terem 4 Számítógép asztal

57

szék

457

Számítógép tartozékok 38 Nevelői gép

3

szekrény

2

asztal

3

szék

3

Számítógép nyomtató

1

1 Scenner Szeméttároló

4

208

Eger, Cifrakapu tér 24.

Falikút

Tábla

4

4

Épületszobrász és fazekas szaktanterem munkaasztal

5

szék

12

Szárító és tároló állvány

1

Agyagos láda

1

rezsó

1

Mintázó korong

12

Asztali korong

6

Égető kemence

1

Festékező eszközök

12

Kézműves kéziszerszámok

12

3. Igazgatói, helyettesi irodaEger, Cifrakapu tér 24.

Íróasztal

2

szék

2

Tárgyaló asztal

2

szék

4

iratszekrény

3

209

fax

1

4. Nevelőtestületi szobaEger, Cifrakapu tér 4.

Fiókos asztal

4

(asztalonként 4 fiók) szék

20

Naplótartó

1

Könyvszekrény

3

Fogas

1

Mosdókagyló

1

Tükör

1

5. Ügyviteli irodákEger, Cifrakapu tér 24, Servita u. 28.

asztal

9

szék

12

iratszekrény

5

iratpolc

6

Számítógép tartozékokkal

3

fénymásoló

2

telefon

3

nyomtató

3

6. KönyvtárszobaEger, Cifrakapu tér 24.

asztal

3

szék

12 210

Könyvtári dokumentum

853

könyvespolc

4

Diaanyag (művészettörténet)

886

III. Nevelőmunkát segítő eszközök

magnetofon

7

CD lejátszó

7

videomagnó

1

televízió

2

írásvetítő

1

epidioszkóp

1

diavetítő

1

Diavetítő vászon

2

állvány

2

falitérképek

22

211

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMON-KÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, ÉS A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái.

A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát az általunk kidolgozott tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik. A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye, valamint a második félévi teljesítmény alapján történik az év végi osztályzattal való minősítés. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a művészeti tanszak sajátosságait. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük. A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé. Az értékelésnél arra törekszünk, hogy azzal elsődlegesen az eredményességet vagy eredménytelenséget jelöljük. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését. A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást. A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl. szóbeli feleletek, önálló gyűjtőmunka, kis-előadás, írásbeli beszámoló, tesztek megoldása, rajzi, festési, mintázási, tervezési produktumok).

Az értékelés általunk meghatározott kritériumai:

212

A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen.

Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: minden tantárgyból félévente legalább három érdemjegyet kell adni a tanulónak. (a tantárgy természete szerint ez lehet: szóbeli, írásbeli, vagy tevékenységbe ágyazott) negyed és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők figyelmeztetésben részesülnek. Az értékelés általunk alkalmazott formái: az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, amelyet befolyásol a fejlődési ütem. az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány. Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrzőn keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk a szülőket.

A TANULÓ SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

A minősítés az egyéni képességek alapján- a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

A szorgalom értékelésének követelményei: A szorgalom példás, ha a tanuló: felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, önművelése rendszeres és többirányú, szorgalmával példát mutat, serkent. 213

Jó a tanuló szorgalma, ha: tanórákra való felkészülésben rendszeres, de nem alapos,- óra alatt spontán aktivitással vesz részt, a tananyag iránt érdeklődik csupán, a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.

Változó a tanuló szorgalma, ha: óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait érdektelenül végzi,- érdeklődése nem aktív, önművelése rendszertelen.

Hanyag a tanuló szorgalma, ha: a szorgalom teljes hiánya jellemzi feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni.

A szorgalom értékelése: A tanulók és szorgalmának értékelését a tantárgy tanítója végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell.

A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

214

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Adminisztratív formai feltételek:

A szülő gyermek tanköteles korától kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészetoktatási intézménybe. Az alapfokú művészetoktatásban való felvételről az óvoda illetve a tanuló iskolájának véleménye alapján dönt az intézmény, melyet az írásban közöl. A beíratás előtt a szülő megismerheti az iskola pedagógiai programját.

Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát. A gyermek beiskolázhatósága nemcsak a testi erőnlétének, hanem értelmi, érzelmi fejlődésének is függvénye. Nem kerül felvételre a gyermek, ha az nem iskolaérett. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele, az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés.

Az elmarasztalt tanuló a tantárgy jellegétől függően meghatározott módon (rajz, festés, plasztika, tárgykészítés..) vizsgabizottság előtt (elnök, tagozatvezető, kérdező szaktanár) bizonyíthatja a továbblépéshez szükséges minimális követelmények teljesítését.

A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, illetve csoportba. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen estetekben az intézményvezető által megbízott csoport által kidolgozott eredménymérési forma dönthet a tanuló osztályba sorolásáról.

215

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje:

A pedagógiai program módosításának módjai, lehetséges indokai:

A módosítás módja: a módosítást a fenntartó vagy az iskola közösségének (nevelőtestület) 30%-a kezdeményezheti, a módosítást indokolni kell, a módosítást az iskola igazgatója terjeszti a fenntartó felé, a módosítás a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.

A módosítás indokai: jogszabály-változás, finanszírozási változás, tartalmi kérdések változása.

A pedagógiai program felülvizsgálata és területei: A program évente a tanév végén kerüljön felülvizsgálatra, legalább június 30-ig a következő területen: tanulmányi és vizsgaszabályzat, minőségbiztosítás.

Kelt. Eger, 2013. május 17.

Sajtos Attila 216

Igazgató

217

4. számú melléklet – A középszintű érettségi témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód MATEMATIKA 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 218

2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvény-transzformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűség-számítás elemei IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel 219

Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben INFORMATIKAI 1.Hardver alapismeretek 2.Fogalmak helyes használata 3.Eszközök ismerete 4.Lemezpartíciók használata 5.Szoftver alapismeretek 6.Fogalmak helyes használata 7.Programok telepítése 8.Operációs rendszer használata 220

9.Állományok kezelése 10.Segédprogramok használata 11.Szövegszerkesztés 12.Szövegszerkesztő használata 13.Grafikai kiegészítő ismeretek 14.Táblázatkezelés 15.Táblázatkezelő használata 16.Informatikai alapismeretek 17.Számábrázolás, számrendszerek 18.Hálózati ismeretek 19.Hálózati alapok 20.Bejelentkezési környezet kialakítása 21.Hálózati operációs rendszer használata 22.Kommunikáció a hálózaton 23.Programozási alapismeretek 24.Programozási alapismeretek 25.Algoritmusok 26.A programkészítés környezete 27.Programnyelv ismerete 28.Programozási tételek 29.Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság 30.Az objektumorientált programozás alapjai 31.Adatbázis kezelés 32.A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai 33.Adatbázis-kezelő használata 34.Alapvető adatbázis kezelési műveletek 35.Az SQL nyelv használata FÖLDRAJZ 1.A tér és ábrázolása 1.1. Téregységek –A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem. –A geoszférák és felépítő részeik, funkcionális terek. 1.2. Térábrázolás –A térmegismerés és a térábrázolás eszközei. –Az űrkutatás és a távérzékelés társadalmi-gazdasági, környezeti jelentősége. 2. Az idő 2.1. Időegységek –A napi és évi időszámítás csillagászati alapjai; a földtörténeti időszámítás alapjai. –A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok időskálája, időtartama. 2.2. Időrend –Földrajzi-környezeti folyamatok, a földtörténet főbb eseményei és azok időrendje Földünk egészére kiterjedő példák alapján. 3. A természeti környezet és jelenségei 3.1. Anyagok, anyagi rendszerek –A Naprendszert és a geoszférákat felépítő anyagok, anyagi rendszerek keletkezése és jelentősége, szerepük a mindennapi életben és a gazdaságban. 3.2. Geoszférák –A Föld szféráinak kialakulása és fejlődése. –A geoszférák felépítése, szerkezete, tagolása, a felépítésből adódó környezeti és társadalmi következmények. –A geoszférák fő folyamatai, jelenségei. –Anyag- és energiaforgalom. –Áramlási rendszerek a geoszférákban. 221

–A geoszférákon belüli és az azok közötti folyamatok kölcsönhatásai, társadalmi-gazdasági és környezeti következményei, kezelésük. Veszély- és katasztrófahelyzetek. 3.3. Földrajzi övezetesség –A komplex földrajzi övezetesség rendszere; az övezetesség elemeinek összefüggései. –A forró, a mérsékelt és a hideg övezet, öveinek, területeinek jellemzői. 3.4. Égitestek –A Világegyetem, a Naprendszer és a Föld kialakulása. –A Világegyetem és a Naprendszer főbb folyamatai, jelenségei és azok földi következményei. 4. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai 4.1. A társadalmi-gazdasági élet térszerveződése –A népesség szerkezete; demográfiai mutatók és társadalmi-gazdasági következményei. –Világnyelvek és világvallások. –A települések szerkezetének és szerepkörének átalakulása, településhálózat, településhierarchia. –Gazdálkodás a természeti és a társadalmi erőforrásokkal. –A gazdasági szerkezet, a gazdasági szektorok, ágazatok jellemzői, szerepük változása. –A gazdasági fejlettség területi különbségei, a gazdasági szerkezet és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolata. 4.2. A világgazdaság szerveződése és működése –A globális világgazdaság és világpiac kialakulása, jellemzői, működése, a transznacionális vállalatok. –Társadalmi-gazdasági mobilitás (munkaerő-vándorlás, tőkemozgás, termelésáthelyeződés), a folyamatok társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai. –Az integrálódás folyamata és szintjei. –A pénztőke működése, az értékpapírok és a tőzsde kapcsolata. A monetáris világ jellemző folyamatai: hitelezés, adósság, eladósodás. –Fontosabb nemzetközi gazdasági-társadalmi, környezeti és segélyszervezetek, intézmények pénzügyi szerveztek szerepe. 5. A földrajzi tér regionális szerveződése 5.1. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza –Hazánk kapcsolódása az európai erőterekbe, helye és szerepe a világgazdaságban; a társadalmigazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban. –A magyarországi régiók földrajza. –A Kárpát-medence eurorégiói, a régiószerveződés földrajzi logikája. –A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek. 5.2. Európa –Az Európai Unió földrajzi jellemzői és politikája (mezőgazdasági, regionális, környezeti); társadalmi-gazdasági és környezeti együttműködések Európában. –Az európai erőtér helye a világgazdasági folyamatokban; a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei Európában. –A közép-európai regionális együttműködések földrajzi alapjai. 5.3. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok –A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei és következményei az Európán kívüli földrészeken. –A távoli kontinensek sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságok alapján létrejött tipikus tájainak, területeinek földrajzi-környezeti jellemzői. –A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő országok és országcsoportok (pl.: centrumtérségek, perifériák), regionális példák. 6. Globális kihívások 6.1. Globális problémák –A Föld globális társadalmi-gazdasági problémái, azok okai, következményei és megoldási lehetőségei. –A globalizáció társadalmi, kulturális hatásai. –A geoszférák természetes egyensúlyára ható veszélyforrások, folyamatok, problémák. 6.2. Fenntarthatóság

222

–A társadalmi-gazdasági és a környezeti szempontok kölcsönös érvényesíthetősége a gazdálkodásban. –A gazdasági növekedés következményei; tudatos fogyasztói és vásárlói magatartás; fenntartható erőforrás-hasznosítás. –A felhasználás károsító hatásainak mérséklési lehetőségei. –Környezet- és természetvédelmi feladatok, környezetgazdálkodás; védett természeti és kulturális értékek (világörökségek) példái. –Felelős környezeti magatartás, az egyén társadalmi szerepvállalása. –Helyi szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás a fenntarthatóság eléréséért: egyezmények, irányelvek, nemzetközi szervezetek. FIZIKA 1. Mechanika: 1.1 Newton törvényei 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3 Mozgásfajták 1.4 Munka, energia 2. Hőtan, termodinamika: 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6 Kalorimetria 2.7 Halmazállapot-változások 2.8 A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség: 3.1 Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.5 Elektromágneses hullámok 3.6 A fény, mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika: 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4 Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat: 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek: 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek RAJZ- és VIZUÁLIS KULTÚRA ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsgán központilag kiadott feladatsor alapján számol be a diák a tudásáról, melynek témája: általános művészettörténeti alapismeretek és a rajz- vizuális kultúra elméleti alapjai. Általános művészettörténeti ismertek az őskortól napjainkig: 1.Őskor 2.Ókori Egyiptom 223

3.Ókori Mezopotámia 4.Ókori Görögország 5.Etruszk 6.Római 7.Korakeresztény 8.Népvándorlás kora 9.Bizánc 10.Romanika 11.Gótika 12.Reneszánsz 13.Barokk 14.Klasszicizmus 15.Romantika 16.Realizmus 17.Impresszionizmus 18.Posztimpresszionizmus 19.Eklektika 20.Szecesszó 21.Szimbolizmus 22.XX. Század 1. fele 23.XX. Század 2. fele 24.Fotó 25.Magyar népművészet 26.Európán kívüli művészet Rajz és vizuális kultúra elméleti alapjai: 1.térábrázolás és perspektíva szabályai 2.eszközismeret és használat 3.színelmélet 4.kompozíció 5.vizuális kommunikáció elemei 6.portré ábrázolás szabályai 7.emberábrázolás (egész alak) szabályai 8.anatómia SZÓBELI VIZSGA A szóbeli vizsgán – az Érettségi Vizsgaszabályzatnak megfelelően – portfoliót kell bemutatni, aminek tartalma 7 meghatározott szempont alapján áll össze: -két olyan munka, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó; -egy olyan munka, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó; -egy olyan munka, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó; -egy olyan munka, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon); -egy olyan munka, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója); -egy olyan munka, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció; -egy olyan munka, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása. A portfolióba kizárólag ellenőrzött keretek között, a vizsgázó által készített és kiválogatott, lehetőleg az utolsó két tanév folyamán készült munkák kerülhetnek be. A portfoliónak 8 darab munkát kell tartalmaznia. A munkák mérete nem korlátozott, de paszpartúrával kell ellátni.

224

TESTNEVELÉS 1.Témakör Az Olimpiai Játékok eredete, története, kialakulásának körülmény, magyar sportsikerek (ókori és újkori olimpiák, magyarok az olimpiai és világversenyeken, olimpiai szimbólumok). 2.Témakör Az általános és középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata (az iskolaérettség feltételei, testsúly és magasság, a serdülőkor problémái, a két nem teljesítménykülönbségei, az életkornak megfelelő terhelhetőség és optimális sportág kiválasztásának szempontjai). 3.Témakör A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában (a mozgás pozitív hatásai, helyes életritmus kialakítása, mozgásszükséglet az életkoroknak megfelelően). 4.Témakör A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében (a testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása, a szenvedélybetegségek veszélyei, az egyéni és csapatsportok hatása a személyiségfejlesztésre, az egészséges közösség visszatartó szerepe, a sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata, erő állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság). 5.Témakör Az iskolai testnevelés célja és feladatai (a helye testtartás, a mozgás fontosságának tudatosítása, a testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele, testi képességek és lelki tulajdonságok kialakítása). 6.Témakör A bemelegítés szerepe és lehetőségei (a szervezet előkészítése a terhelésre, a sérülések elkerülésére, a bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak megfelelően). 7.Témakör A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői (pályaméretek, a labda típusa, a játékosok száma, játékidő, alapvető szabályok, összehasonlító jellemzésük). 8.Témakör Az atlétika a sportok királynője (a kijelentés értelmezése, atlétikai versenyszámok, a futó-, ugróés dobószámok kapcsolata az alapvető kondicionális képességekkel, az atlétika és más sportágak kapcsolata). 9.Témakör A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben (szerepe a helyes testtarás kialakításában, fegyelmezett mozgásra nevelés, esztétikus mozgás kialakítása, speciális képességfejlesztés, női és férfi tornaszerek, baleset-megelőzés). 10.Témakör Az úszás jelentősége az ember életében (az úszás és az életkorok kapcsolata, hatása az emberi szervezetre, úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással, az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei, az úszás higiénéjének ismerte). 11.Témakör Egy természetben űzhető sportág bemutatása (a sportág lényege, az időjárás és a helyszín szerepe, sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása, baleset-megelőzés). 12.Témakör 225

A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában (a mozgás és a zene összhangja, a harmonikus mozgás mint esztétikai élmény, versenyszámai és kéziszerei). 13.Témakör A küzdősportok és az önvédelem (előkészítő játékok, speciális képességek fejlesztése, egy küzdősport ismertetése).

14.Témakör Egy szabadon választott sportág bemutatása (jellegzetességének, fontosabb szabályainak ismertetése, felszerelés, a sportág kapcsolata a képességfejlesztéssel). GYAKORLATI KÖVETELMÉNYEK 1. Mászás, függeszkedés (állásból indulva) 1.1 Mászás a kötél teljes magasságáig (lányok) 1.2 Függeszkedés a kötél teljes magasságáig (fiúk) 2. Gimnasztikagyakorlat – 48 ütemű egyénileg összeállított szabadgyakorlat bemutatása. (Tartalmi követelmények: minden főbb izomcsoportra tervezni kell gyakorlatot, változó kiindulóhelyzeteket kell alkalmazni, legalább két nyolcütemű gyakorlat szerepeljen benne) 3. Torna – a talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy további szer kötelezően választható. 3.1 Talajgyakorlat – az öt kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított talajgyakorlat bemutatása 3.2 Szekrényugrás – egy tanult támaszugrás bemutatása (nők minimum 4 részes keresztben, férfiak 5 részes hosszában felállított szekrényen) 3.3 Gyűrű (fiúk) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított gyűrűgyakorlat bemutatása 3.4 Nyújtó (fiúk) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított nyújtógyakorlat bemutatása 3.5 Korlát (fiúk) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított korlátgyakorlat bemutatása 3.6 Felemás korlát (lányok) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított felemáskorlát gyakorlat bemutatása 3.7 Gerenda (lányok) – az öt kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított gerendagyakorlat bemutatása 3.8 Ritmikus gimnasztika (lányok) – a hét kötelező elemet tartalmazó (max. 45 mp-ig tartó) szabadgyakorlat és egy választott kéziszerrel három elem bemutatása 3.8.1 Szabadgyakorlat 3.8.2 Kéziszerelemek 4. Labdajáték – egy labdajáték választása kötelező. 4.1 Röplabda 4.1.1 Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (a labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani) 3 kísérlet 6 4.1.2 Alkarérintéssel a labda fejfölé játszása egy 2 m sugarú körben. (a labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani) 3 kísérlet 4.1.3 Nyitás választott technikával a támadóvonal mögé, váltott térfélre. 8 kísérlet. 4.2 Kosárlabda 4.2.1 Fektetett dobás – félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. 226

Jobb- kezes végrehajtás. A 3 kísérletből minimum egy sikeres dobást kell végrehajtani. 4.2.2 Fektetett dobás – félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Bal- kezes végrehajtás. A 3 kísérletből minimum egy sikeres dobást kell végrehajtani. 4.2.3 Büntetődobás választott technikával, 10 kísérlet. 4.3 Labdarúgás 4.3.1 Labdaemelgetés – a földről felvett vagy feldobott labdát váltott lábbal történő érintéssel kell levegőben tartani. 3 kísérlet 4.3.2 Szlalom labdavezetés – 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés oda-vissza, kapura lövés 10 méterről. 3 kísérlet 4.3.3 Összetett gyakorlat – félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet 4.4 Kézilabda 4.4.1 Kapura lövés gyorsindítás után - saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kisérlet 4.4.2 Büntetődobás – egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra – 5 kísérlet 4.4.3 Tetszőleges lendületszerzés után távolba dobás kézilabdával 3 kísérlet 5. Atlétika – egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. 5.1 60 m-es síkfutás 5.2 2000 m-es síkfutás 5.3 Távolugrás választott technikával 5.4 Magasugrás választott technikával 5.5 Súlylökés 5.6 Kislabdahajítás 6. Választható sportág 6.1 Úszás – 50 m megtétele egy választott úszásnemben szabályos rajttal és fordulóval, 25 m teljesítése másik választott úszásnemben szabályos rajttal. 6.2 Küzdősport 6.2.1 Grundbirkózás 6.2.2 Judo – judogurulás előre

227

5. számú melléklet Művészeti modulok hálója 9-12. évfolyamra 16. 1.11 V. IPAR ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁGAZAT A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként

Párhuzamos képzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9

10

11

9-12. évfolyam

12 e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10586-12 Művészetelmélet

Művészet-történet

és ábrázolás

Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat

4,5 óra/év

4,5 óra/év

4,5 óra/év

4,5 óra/év

2

2

2

3

gy

18

312

1 4

4

5

szabad

36 5

524

280

732

244

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

Művészeti vállalkozás

1

10588-12

Stílustan és szaktörténet

1

1

1

Tervezés

Technológia

1

1

1

és technológia

Tervezés és gyakorlat

5

5

5

6

13 26

13 26

15 30

16 32

30

30

26

23

56

56

56

55

49

56

56

Heti szakmai órák Összes szakmai órák Közismereti óraszám összesen

Összevont szakmai gyakorlat

csoportbontással Csoportbontással 1 osztály heti óraszáma Éves óraszáma a nyári gyakorlatnak

228

1

32

122 104

160

Szakmai évfolyam hálója 13. évfolyamban 2 heti szakmai óraszám csoport esetén

54 211 04 Grafikus

5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam e

gy

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

fél

fél

16

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

2

64

10610-12

Kortárs szakmai környezet

2

2

64

Grafikai alapok

Kortárs grafika szaktörténet

2

2

64

Szakmai ábrázolási gyakorlat

4

8

Grafika szakelmélet

4

4

10611-12

Illusztrációs technikai gyakorlat

1

2

32

Grafikai illusztrálás

Szakillusztrációs gyakorlat

2

4

64

10612-12

Tervező-grafikai technológiai gyakorlat

5

10

144

Alkalmazott grafikai munka

Tervezőgrafikai

128

128

288

tervezési gyakorlat

Testnevelés

2

2

Osztályfőnöki

1

1

35

57

összes óra

64

20 10

229

szabad

64

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 2 heti szakmai óraszám csoport esetén

54 211 03 Festő

5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam e

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

fél

fél

16

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

2

64

gy

10749-12

Kortárs szakmai környezet

2

2

Kortárs Szakmai Ismeretek

Szakmai ábrázolási gyakorlat

5

10

10750-12

Táblakép és falfestészeti gyakorlatok

10,5

21

336

Festészet

A festészet nyersanyagai, technikái

6

6

192

Festészettörténet

5

5 160

Idegen nyelv

2

2

Osztályfőnöki

1

1

34

49

összes óra

230

64

szabad

64

160

64

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. heti óraszám

54 211 02 Divat- és stílustervező

2 szakmai csoport esetén

5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam e

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 11498-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást segítő munkavállalást segítő idegen nyelv idegen nyelv (5-ös szint) Kortárs szakmai 10598-12 környezet

gy

szabad

fél

fél

16

2

2

64

2

2

64

32

Divattörténet

3

3

96

32

Szakmai ábrázolási gyakorlat

4

8

128

Divattervezési gyakorlat

4

8

128

Öltözék kivitelezés gyakorlat

4

8

128

Stílusalakítás elmélet

2,5

2,5

Stílusalakítás gyakorlat

3

6

96

Látványtervezési gyakorlat

6

12

192

Idegen nyelv

2

2

Osztályfőnöki

1

1

34

56

Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

10599-12 Divattervezés 10600-12 Stílusalakítás

összes óra

231

80

32 32

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

Dekoratőr

54 211 01

heti óraszám

2 szakmai csoport esetén

5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam e

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

fél

fél

16

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

2

64

10589-12 Kortárs szakmai környezet

10590-12 Dekoratőr technológia

10591-12 Kirakat- és térrendezés

gy

Kortárs szakmai környezet

2

Szakmai ábrázolási gyakorlat

5

10

Technológia gyakorlat

2

4

Technológia szakelmélet

1

1

Grafika gyakorlat

4

8

Tervezés gyakorlat

1

2

Térábrázolási rendszerek II.

1

1

Kirakatrendezés gyakorlat

6

12

192

Térrendezés gyakorlat

3

6

96

Rendezés szakelmélet

3,5

2 64

3,5 112

Idegen nyelv

2

2

Osztályfőnöki

1

1

34

56

összes óra

232

szabad

32 160 64 32 128 32 32

64 32

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Szakképesítés utolsó évfolyama

5/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Textilműves

54 211 08

e

gy

szaba d

e

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

16

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelvi ismeretek (érettségire épülő képzés esetén)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

64

Kortárs szakmai környezet

64

10727-12

Szakmai ábrázolási gyakorlat Textil szakelmélet Textil

Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

összes óra

128

240

384

szabad

32

64

128

szakgyakorlat összes óra

32

gy

192 480

96

608

128

992 + 128 szabad

233

336

528

96

656

128

992 + 128 szabad

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

Kerámiaműves

54 211 05

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13. évfolyam e

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

11498-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást segítő munkavállalást idegen nyelv (5-ös segítő idegen nyelv szint) 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

Kortárs szakmai környezet

gy

e 16

64

64

64

32 160

Kerámia-porcelán szakmai ismeret

96

Digitális prezentáció

64

gy

64

64

szabad

32 160

64

96

32

Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat összes óra

szabad

16

Szakmai ábrázolási gyakorlat

összes óra

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam

64

528 304

688

528 128

992 + 128 szabad

234

32

304

688

128

992 + 128 szabad

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. Kiadványszerkesztő

54 213 02

2 heti szakmai óraszám csoport esetén

5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam e

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

fél

fél

16

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

2

64

10638-12

Kiadvány-szerkesztés alapismeretek

0,5

1

16

Kiadványszerkesztés előkészítése

Kiadvány-szerkesztés programjai gyakorlat

2

4

10639-12

Szöveg-feldolgozás

2

2

Szöveg- és képfeldolgozási feladatok

Szöveg-feldolgozás gyakorlat

5

10

Képfeldolgozás

2,5

2,5

Képfeldolgozás gyakorlat

7

14

10640-12

Kép-szöveg integráció

2,5

2,5

Tördelés, nyomdai előkészítés

Kép-szöveg integráció gyakorlat

7

14

Idegen nyelv

2

2

Osztályfőnöki

1

1

34

55,5

összes óra

235

gy

szabad

64 64

64

32 160

80

16 224

80

16 224

16.1.12. VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

9

10

11

12

4,5 óra/év

Tantárgyak

4,5 óra/év

Szakmai követelménymodulok

4,5 óra/év

Mozgókép és animáció készítő

4,5 óra/év

54 213 03

Szakképesítés utolsó évfolyama Heti 13. szakképző óraszám évfolyam ögy e gy szabad

18

11498-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást segítő munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös idegen nyelv szint)

0,5

62

2

10733-12 Az audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és környezete

10594-12 Művészetelmélet és ábrázolás

Művelődéstörténet

1

1

1

1

Hangművészeti, zenei alapismeretek

3

3

3

4

Ábrázolástechnika

2

2

2

2

Anyagismeret

1

1

1

2

Anyagismeret gyakorlat

1

1

1

Munkakörnyezet ismeretek

1

1

1

1

Digitális művészeti gyakorlatok

2

2

3

2

Multimédia gyakorlatok

2

2

2

2

Művészettörténet

64

Népművészet

24

Rajz- mintázás

2 125

32

Ábrázoló geometria

236

8

1

35

5

1

48

Betűrajz

10659-12 Számítógépes grafikai programok

10660-12 Szaktörténeti- és munkakörnyezeti ismeretek

10588-12 Tervezés és technológia

Hardverismeret

32

Szoftverismeret

48

Grafika tipgrfia

32

1 48

3 1

64

2

Prezentáció

16

0,5

Mozgókép- történet, műfajok

48

Kamera ismeret

16

0,5

Animáció tipusok

32

1

Fölvételi stúdió világítás technika

32

Digitális hangésképtögzítés

32

Kreatív tervezés

32

1

Fölvétel technikák

43

2

16

Plasztikus figurák és díszletek építése

2

1 1

64 16

48

32

32

2 2

Animációs film Készre gyártása és dokumentálása

összes óra

Közismereti óraszám összesen 1 osztály óraszáma Összevont szakmai gyakorlat

2

Képfeldolgozás

Sík figurák és hátterek készítése 10661-12 Mozgóképés animáció készítés

16

4 13

13

14

14

26

26

28

28

30

30

26

23

56 49

56 56

54 56

51

237

160

1 595 397

160

187

36

6. számú melléklet - A kétéves szakképzés képzési hálója 16.2.11 XIII. Informatikai szakmai csoport 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ögy óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnológiai alapok

1,5

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

2 1

Munkaszervezés gyakorlat

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8 Hálózati ismeretek I. 4 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 8

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

0,5 2

Hálózati operációs rendszerek

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

7

Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

6

IT hálózat biztonság

2

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra

11 31

238

20

160

2 15

16 31

54 481 01 CAD-CAM INFORMATIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10815-12 Információ-technológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Információ-technológiai alapok Információ-technológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

10820 -12 CAD alapok

10819 -12 CAM alapok

10818 -12 CNC gépkezelés, programozás

0,5 0,5 2 1,5 2 1 2 4 8 4

Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat CAD gyakorlat Technológiai ismeretek

8 2,5 2 4 4

Műszaki ismeretek CAD-CAM gyakorlat Számítógépes gyártás

3 3 4

Technológia gyakorlat CNC gépek gyakorlat

összes óra összes óra összes óra szabad sávval

3 11

20 31 35

239

3 15

16 160

31 35

54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmény modulok

Tantárgyak

9. heti óraszá m e gy

10. ög y

heti óraszám e

gy

11.

ögy

heti óraszá m e gy

12.

ögy

1/13

heti óraszá m e gy

11500-12 Munkahelyi Munkavédelmi 0,5 egészség és alapismeretek biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. Elhelyezkedést11498-12 munkavállalást Foglalkoztatás segítő idegen I. nyelv 10815-12 Információtechno 1 lógiai alapok Információtec hnológiai alapok

Információtechno lógiai gyakorlat

10826-12

Munkaszervezési ismeretek

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10821-12

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek

ög y

heti óraszám e

gy

0,5

0,5

2 1,5

2

2 1

Szakmai életpályaépítés, Munkaszervezési munkaszervez gyakorlat és, munkahelyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés

heti óraszá m e gy

Szakkép esítésspecifik us utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

2

0,5

1

1

2

2

1

1

2

1 2

4

2

2 2

2

8

4 2

8 6

Gazdasági Gazdasági alapok és ismeretek rendszerszerve gyakorlat zés

5

240

Vállalati információs rendszerek Projektmenedzs ment Szakmai idegen nyelv 10822-12 Az Informatika alkalmazása

összes óra1 összes óra

4 2 1,5

Projektmenedzs ment gyakorlat

2

Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat

2

4

2 2

3 5

70

2

4 6

241

105

3

4 7

140

4

6 10

11

20 31

160

16

15 31

54 213 05 SZOFTVERFEJLESZTŐ

Szakmai követelmény modulok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Ágazati szakképzés a közismereti oktatással szakképzés párhuzamosan közismeret nélkül Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi Munkavédelmi egészség és alapismeretek biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. Elhelyezkedést 11498-12 Foglalkoztatás munkavállalást I. segítő idegen nyelv Információtech 10815-12 nológiai alapok Információtec Információtech hnológiai nológiai alapok gyakorlat 10826-12 Munkaszervezé Szakmai si ismeretek életpályaépítés, munkaszervez Munkaszervezé és, si gyakorlat munkahelyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejleszt és Adatbázis- és 10817-12 szoftverfejleszt Hálózatok, és gyakorlat programozás és adatbázisHálózati kezelés ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Operációs rendszerek 10835-12 Operációs Alkalmazás rendszerek fejlesztés gyakorlat Alkalmazás fejlesztés

10. 11. 12. 1/13 heti heti heti óraszá óraszá óraszá heti ögy ögy ögy m m m óraszám ögy e gy e gy e gy e gy

0,5

Szakképes ítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5

2 1

1,5

2

2 1

1

2

0,5

1

1

2

2 1

1

2 1

2

4

2 2

2

2

8 4

2

6 2

2 4,5

242

Alkalmazás fejlesztés gyakorlat Web alkalmazás fejlesztés Web alkalmazás fejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek gyakorlat Multimédia gyakorlat Adatbázis fejlesztés Adatbázis fejlesztés gyakorlat Szakmai idegen nyelv

4

2

4

4 2 1

2 2

1 18

összes óra összes óra

2

3 5

70

2

4

105

6

3

4 7

243

140

4

6 10

13 31

160

13

18 31

16.2.12 XIX Nyomdaipari szakmai ágazat 54 213 04 NYOMDAIPARI GÉPMESTER A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf. Szakmai Tantárgyak 1/13 5/13 és 2/14. követelménymodulok heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és 0,5 és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

10238-12 Munkajog, munkabiztonság

Jogi alapismeretek

10236-12 Gyártás-előkészítés, minőségügy

Munkavédelem

Anyagismeret

10245-12 Nyomtatási technológiák

Szakismeret

10242-12 Colormenedzsment 10244-12 Nyomdaipari gépészeti ismeretek

0,5

Gyártáselőkészítés Gyártáselőkészítés gyakorlat

10243-12 Nyomdaipari anyagismeret

1

4 2 6

Anyagismeret gyakorlat

8

100 5,5

Szakismeret gyakorlat Colormenedzsment Colormenedzsment gyakorlat

10 4 5

60

Gépészet

3

Gépészet gyakorlat

10

összes óra összes óra

16

15 31

244

160

11

20 31

16.2.13 XXI. Közlekedés szakmai ágazat 54 841 04 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelmi alapismeretek

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

Munkavédelmi alapismeretek

5

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és –védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

3

50

3

80

2

30

4 2,5 6

5

0,5

Szállítmányozási ismeretek

10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

2

6,5

Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz

3

Logisztikai ismeretek

5

Szállítmányozási informatika

5

1 245

Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat

2

összes óra összes óra

23

8

160

31

6 9

22 31

16.2.14 XXVI. Kereskedelem szakmai ágazat 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. Szakmai Tantárgyak 1/13. 5/13 és 2/14. követelménymodulok heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

gy

heti óraszám e

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén)

2

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

A marketing alapjai

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

3

Marketing a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

gy

1

20

5

80

4

60

5,5

Áruforgalom gyakorlata

4

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

246

4 5 7,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz

1,5

Raktározás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

3

Raktározás gyakorlata

3,5

összes óra

21

összes óra

10

18,5 160

31

12,5 31

16.2.15 XXIX Optika szakmai ágazat 54 810 01 FOTOGRÁFUS ÉS FOTÓTERMÉK-KERESKEDŐ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf. Szakmai Tantárgyak követelménymodulok 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

ögy

heti óraszám e gy

Munkavédelemi alapismeretek 0,5

10039-12 Művészetelméleti és szakrajz feladatok

Művészettörténet

10038-12 Kereskedelmi és vállalkozási tevékenységek

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

3

Szakrajz

4

0,5 0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 2

10037-12 A fotográfiai eszközök jellemzése 10854-12

Fotográfiai ismeretek Fotográfiai ismeretek gyakorlata Kultúrtörténet

8

15

160 2

Fotográfiai elmélet

10855-12 Fotográfiai gyakorlat

Fotótechnika

3

Felvételkészítés és kidolgozás

16,5

Kreatív tervezés

összes óra összes óra

12

19 31

247

160

7 23,5

7,5 31

16.2.16 VI.HANG-, FILM ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA

54 213 03 MOZGÓKÉP ÉS ANIMÁCIÓ KÉSZÍTŐ Szakképesítés első évf. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13. évfolyam e

gy

szabad

Heti óraszám

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam e

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

18

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

62

gy

Heti szabad óraszám

18 0,5 0,5

2

10733-12 Az audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és környezete

Művelődéstörténet

112

32

Hangművészeti, zenei alapismeretek

256

32

Ábrázolástechnika

144

Anyagismeret

112

10594-12 Művészetelmélet és ábrázolás

8

Anyagismeret gyakorlat Munkakörnyezet ismeretek

4

4 32 80

4

28 3

126 3,5

Digitális művészeti gyakorlatok

128

Multimédia gyakorlatok

144

16 4 4

Művészettörténet

64

Népművészet

24

Rajz- mintázás

125

Ábrázoló geometria

8

1

35

5

32

Betűrajz

10659-12 Számítógépes grafikai programok

2

1 48

Hardverismeret

32

Szoftverismeret

48

Grafika tipgrfia

32

Képfeldolgozás

2 1

48

3 1

64

248

16

2

Prezentáció

10660-12 Szaktörténeti- és munkakörnyezeti ismeretek

10588-12 Tervezés és technológia

16

Mozgókép- történet, műfajok

48

Kamera ismeret

16

0,5

Animáció tipusok

32

1

Fölvételi stúdió világítás technika

32

Digitális hangésképtögzítés

32

Kreatív tervezés

32

1

Fölvétel technikák

43

2

16 2

1 1

Sík figurák és hátterek készítése 10661-12 Mozgókép- és animáció készítés

0,5

64 2

Plasztikus figurák és díszletek építése

16

48 2

Animációs film Készre gyártása és

32

32

dokumentálása

4

Osztályfőnöki

1

Nyári összevont szakmai gykorlat összes óra

1

160 770

249

344

140

36

595

397

187

36

16.2.17 V. KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZET Nyári szakmai gyakorlat 160 óra Művészeti alapképzés Szakképesítés első évf. Szakmai követelménymodulok

1/13. évfolyam

Tantárgyak e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

18

10586-12

Művészet-történet

72

Térábrázolási rendszerek

72

gy

szabad

Heti óraszám

0,5

36

3

Művészetelmélet és ábrázolás

Rajz, festés, mintázás gyakorlat

2

252

7

10587-12 Művészeti vállalkozás

18

10588-12

Stílustan és szaktörténet

36

36

2

Tervezés

Technológia

108

36

4

és technológia

Tervezés és gyakorlat

36

16

0,5

Művészeti vállalkozások működtetése

540

Osztálfőnöki

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

összes óra összes óra

324

792

144

1116 + 144 szabad

250

36

54 211 04 GRAFIKUS Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulok

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

10610-12

Grafikai alapok

Kortárs szakmai környezet

64

Kortárs grafika szaktörténet

64

gy

Heti óraszám

64

2

2

Szakmai ábrázolási gyakorlat Grafika szakelmélet

szabad

128

64

64

6

2

10611-12

Illusztrációs technikai gyakorlat

64

2

Grafikai illusztrálás

Szakillusztrációs gyakorlat

64

2

10612-12

Tervező-grafikai technológiai gyakorlat

144

4,5

Alkalmazott grafikai munka

Tervezőgrafikai

320

10

tervezési gyakorlat

1

Összevon nyári gyakorlat 13 szakképzőben

160 óra

16

0,5

64

2

272

720

128

992 + 128 szabad

251

36

54 213 02 KIADVÁNYSZERKESZTŐ Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulok

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

10638-12

Kiadvány-szerkesztés alapismeretek

Kiadványszerkesztés előkészítése

Kiadvány-szerkesztés programjai gyakorlat

10639-12

Szöveg-feldolgozás

Szöveg- és képfeldolgozási feladatok

gy

16

Kép-szöveg integráció

Tördelés, nyomdai előkészítés

Kép-szöveg integráció gyakorlat

32

64

64

3

2

32

160 80

6 2,5

Képfeldolgozás gyakorlat 10640-12

Heti óraszám

0,5

Szöveg-feldolgozás gyakorlat Képfeldolgozás

szabad

32

224

80

8

2,5

32

224

Osztálfőnöki

8

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

2

összes óra

320

672

128 36

összes óra

992 + 128 szabad

252

54 211 08 TEXTILMŰVES Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulok

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

gy

szabad Heti óraszám

Kortárs szakmai környezet

10727-12

64

Szakmai ábrázolási gyakorlat Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

Textil szakelmélet

32

128

4

192

Textil szakgyakorlat

3

6

528

96

Osztálfőnöki

19,5

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

2

összes óra összes óra

336

656

128

992 + 128 szabad

253

36

54 211 02 DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulok

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

10598-12

Kortárs szakmai környezet

64

Divattörténet

96

Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

10599-12

Divattervezés

gy

szabad

32

Heti óraszám 3

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

128

4

Divattervezési gyakorlat

128

4

Öltözék kivitelezés gyakorlat

128

10600-12

Stílusalakítás elmélet

Stílusalakítás

Stílusalakítás gyakorlat

96

Látványtervezési gyakorlat

192

80

32

5

16

3

48

4,5

6

Osztálfőnöki

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

2

összes óra

320

672

128 36

összes óra

992 + 128 szabad

254

54 211 01 DEKORATŐR Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulok

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

10589-12 Kortárs szakmai környezet

Kortárs szakmai környezet

gy

64

szabad

32

Heti óraszám 3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

160

5

Technológia gyakorlat

96

3

Technológia szakelmélet

32

64

3

10590-12 Dekoratőr technológia Grafika gyakorlat

128

4

Tervezés gyakorlat Térábrázolási rendszerek II.

10591-12 Kirakat- és térrendezés

32

32

2

Kirakatrendezés gyakorlat

192

6

Térrendezés gyakorlat

96

3

Rendezés szakelmélet

112

3,5

Osztálfőnöki

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

2

összes óra

320

672

128 36

összes óra

992 + 128 szabad

255

54 211 03 FESTŐ Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulo k

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

gy

szabad Heti óraszám

10749-12

Kortárs szakmai környezet

Kortárs Szakmai Ismeretek

Szakmai ábrázolási gyakorlat

160

10750-12

Táblakép és falfestészeti gyakorlatok

336

Festészet

A festészet nyersanyagai,technikái

192

64

Festészettörténet

32

3

64

7

10,5

32

160

7

5

Osztálfőnöki

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

2

összes óra

304

688

128 36

összes óra

992 + 128 szabad

256

54 211 05 KERÁMIAMŰVES Szakképesítés utolsó évfolyama Szakmai követelménymodulo k

2/14. évfolyam

Tantárgyak e

gy

szabad Heti óraszám

10636-12 Kortárs szakmai környezet

64

32

3

64

7

Kerámia-porcelán előtanulmányok Szakmai ábrázolási gyakorlat

Kerámia porcelán szakmai ismeret 11104-12 Kerámiaporcelán Digitális prezentáció tárgykészítés

160

96

3

64

Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat

32

528

3

16,5

Osztálfőnöki

1

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

16

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

2

összes óra

304

688

128 36

összes óra

992 + 128 szabad

257

7. számú melléklet – Szakiskolai képzés szakmai óraterve Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

258

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

16.3.11. XVI. Építőipar szakmai ágazat 34 582 07 KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Építőipari alapismeretek 10101-12 Építőipari közös Építőipari tevékenység alapismeretek gyakorlat

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1

2

0,5

0,5

2

2

0,5

1

3

0,5

1

259

10273-12 Kőfaragó munkák 10272-2 Épületszobrász munkák 10271-12 Műkő- és sírkőkészítő munkák Összes óra Összes óra

Kőfaragási ismeretek

3

3

Kőfaragó munkák gyakorlat Épületszobrász munkák

3

7 3

7

2

Épületszobrász munkák gyakorlat

0

6

Műkő- és sírkőkészítő munkák Műkő- és sírkőkészítő munkák gyakorlat

2

14,5

9 140

8 140

260

8 1,5

3

14 23

6 3

5

10

8 2

5

2

4,5

7 3

2

3

2

15 23

5 12,5

7

19 31,5

8,5 160

23 31,5

34 582 01 ÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I

2

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat

140

0,5

1

140

2

0,5

1

160

0,5

3

0,5

1

261

10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata

Hagyományos zsaluzatok

1

1

Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek 10318-12 kialakítása Rendszerzsaluzatok Rendszerzsaluzatok és állványok alkalmazása gyakorlat Hagyományos állványzatok 10100-12 Hagyományos Állványzatok állványzatok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája 10319-12 Fémszerkezetű Fémállványok állványok alkalmazása, szerelése gyakorlat 10099-12 Ácsszerkezetek Összes óra Összes óra

Ácsszerkezetek

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2 1

1

2 2

4

Ácsszerkezetek építése gyakorlat

4

7 4,5 14,5

5

10

10

9 140

8 140

262

4,5

13

14 23

2

15 23

12 12,5

21

19 31,5

8,5 160

23 31,5

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat

10275-12 Falazás, vakolás

Falazás, vakolás

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2

2

0,5

0,5

0,5

0,5 140

1

160

140 2

0,5

3

1

2

2. évfolyam

0,5

1

1

1

263

3

1

Falazás, vakolás gyakorlat

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Összes óra Összes óra

Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és hangszigetelés

6

3

1

6

2

1

3

4

2

2

5

9

2

1

Szigetelések gyakorlat

1

4

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

4,5

2

2

2

2

2

10

4

8

1

1

5

4,5

10 14,5

9 140

14 23

8 140

264

15 23

5

11,5

20 31,5

10 160

21,5 31,5

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I

2

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat

0,5

0,5

1

2

0,5

1

3

0,5 1

265

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken

Falfelület festése, díszítése

1

3

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás

2

5

2

8

1

2

6

2

1

10

9

4

1,5

Mázolási munkák gyakorlata

Tapétázási munkák 10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata

3

3

1

4

2

2

1

4

6

3

3

2

5

4

8

Összes óra Összes óra

14,5

140

23

266

140

23

31,5

160

31,5

16.3.12 XXVII: Vendéglátóipari szakmai ágazat 34 811 03 PINCÉR

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

0,5

267

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

10045-12 Gazdálkodás

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Foglalkoztatás I.

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

2

1

0,5

0,5

1

1

1

1

0,5

1

1,5

1

1

1

1

Szakmai idegen nyelv

1

1

Felszolgálás alapjai

4

10047-12 Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat

1

Összes óra

2

2

1

5

4,5 2

1

3

Felszolgálás gyakorlat

3

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra

1

3

Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás

2

17,5 9,5

5 14,5

5,5 140

17,5

17,5 23

5,5 140

268

17,5 23

17,5 9,5

17,5

22 31,5

11 160

20,5 31,5

16.3.13. XXXIII. Mezőgazdaság szakmai ágazat 34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

11033-12 Családés háztartásellátás

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

0,5

140

0,5

140

160 2

3

2

3

269

Családellátás, gondozás

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel 11035-12 Vendéglátás 11036-12 Napi tevékenységek

11037-12 Falusi vendégfogadás

11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

11039-12 Mezőgazdasági termelés és

Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartásellátási gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás

2

2

1

1 3

4

2

2

2

2

8

8

2

2

8

8

1

1

4

4

8

0,5

1

1

1,5

1

0,5

1

1

1,5

1

270

feldolgozás

Összes óra: Összes óra:

Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

4 7,5

4

7 14,5

7 140

4,5

16 23

6,5 140

271

16,5 23

6 13,5

8

18 31,5

7,5 160

24 31,5

16.3.14 V. Képző és iparművészet szakmai csoport 34 215 01 NÉPI KÉZMŰVES (szakmairány megnevezésével) FAZEKAS szakmairány SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

Művészettörténet

1

1

Általános néprajz

1

1

Rajz gyakorlat

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 10681-12 Népi kézműves vállalkozás működtetése

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2

0,5

0,5

2

2

1 2

Népi kézműves szakmai

1 1

272

2

2

1

1 2

2 1

alapismeretek Népi kézműves vállalkozásismeret, marketing Fazekas szakmai ismeretek Fazekas anyagismeret 10687-12 Fazekasság

1

1,5

2

1

1

Fazekas rajz gyakorlat Fazekas néprajz

Összes óra Összes óra

1

1

1

2

2

5 6,5 14,5

6 140

8,5 140

273

1

0,5 2

1 2

12.5

17 23

1

2

14

8

2

1

2

Fazekas szakmai gyakorlat

1

14,5 23

18 8,5

17

23 31,5

11,5 160

20 31,5

34 215 01 NÉPI KÉZMŰVES (szakmairány megnevezésével) KOSÁRFONÓ szakmairány SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10681-12 Népi kézműves vállalkozás működtetése

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

0,5

1. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Művészettörténet

1

1

Általános néprajz

1

1

Rajzi gyakorlatok

gyakorlati heti óraszám

2

1 2

Népi kézműves szakmai alapismeretek Népi kézműves vállalkozásismeret,

274

1

1

1

2

1 3

2

1

1

1

1

marketing Kosárfonás szakmai ismeretek 10690 -12 Kosárfonás

Kosárfonás szakmai néprajz Kosárfonás szakmai rajz gyakorlat Kosárfonás gyakorlat Fonottbútorkészítés szakmai ismeretek

Fonottbútorkészítés szakmai néprajz 10691- 12 Fonottbútorkészítés Fonottbútorkészítés szakmai rajz gyakorlat Fonottbútorkészítés gyakorlat Összes óra Összes óra

1

1,5

1

2

1

0,5

1

0,25

1

1

1

1,5

1

1

1

2,5

5,5

6

8,5

8,5

1

1,5

1

2

1

0,5

1

0,25

1

1

5,5

1

1,5

1

1

1

2,5

5,5

6

8,5

8,5

9 14,5

7 140

16 23

8 140

275

15 23

9,5

22 31,5

10,5 160

21 31,5

34 211 02 KERÁMIA, PORCELÁN KÉSZÍTŐ (szakmairány megnevezésével) KERÁMIA- ÉS PORCELÁNTÁRGYKÉSZÍTŐ szakmairány

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

2

10634-12 Művészetelmélet

Művészettörténet

0,5

1

0,5

1

0,5

276

1,5

0,5

és vizuális gyakorlat

Szakmatörténet Szakrajzi ismeretek

10635-12 Kerámia-porcelán szakmaelmélet 10673-12 Vállalkozási alapismeretek (Kerámia, porcelán készítő) 10637-12 Kerámia- és porcelántárgyak gyártása

Anyagismeret Technológiai ismeretek

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1,5

1,5

0,5

0,5

1

1

Vállalkozási alapismeretek

1 1

0,5

Összes óra

1,5

0,5

Kerámiaporcelánkészítő gyakorlat 10,5

Összes óra

1,5

4

18,5

10,5 14,5

4,5 140

17,5

18,5 23

5,5 140

17,5 23

24,5 7

25

24,5 31,5

6,5 160

25 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

277

278