EUROSTAT. életmód-időmérleg vizsgálata tükrében

Zelenay Anna:

Televíziózás a KSH/EUROSTAT életmód-időmérleg vizsgálata tükrében

Budapest, 2002 november

AGB Hungary Kft, 1146. Budapest, Hermina u. 57-59.

Tel: 461-7050 Fax: 461-7051


1. Bevezetés A KSH időmérleg felvételei sorában a legfrissebb, negyedik adatfelvétel 1999. szeptember 1. és 2000. szeptember 6. közé esett, melynek során négy periódusban vettek fel tegnap módszerrel napi időmérleg adatokat reprezentatív személyi mintán, az ország 350 településén. A harmadik periódusra: 2000. március 5. és június 5. között került sor, amelyben a standard KSH kérdőíven kívül „ 3000 háztartás valamennyi 10 éves és idősebb személyéről kellett kitölteni az EU-igényeknek megfelelő önkitöltéses időmérleg-naplókat és személyi kérdőíveket”1 A felvétel egyik célja, hogy fő vonásaiban megfeleljen az EUROSTAT keretében indult európai időmérleg-felvétel adatigényének. Ezek között szerepel, hogy az adatfelvétel „nyújtson információkat a kulturális és szabadidős tevékenységek alakulásáról”. Az AGB az EU-időmérleg adatállományának elkészültével 2002. június 5-én megrendelte, és a KSH július 19-én leszállította a 7994 esetet tartalmazó adatállományt. Az EUROPANEL kérdőíve (ld. a hivatkozott módszertani kötetben) 48 változót tartalmaz a maximálisan 44, kódolt napi tevékenységen kívül. Ezek közül számos csak az aktív keresőkre vonatkozik. A változók tisztítása, új változók képzése után a KSH időmérleg felvétel 4 különböző periódusából az EU adatállományhoz kapcsoltuk mindazon háztartási változókat, amelyek a vizsgált háztartásról rendelkezésre álltak. További egyéni változókat nem tudunk hozzákapcsolni, mert a többi adatfelvételnél a háztartásból csak egy személyt kérdeztek, sőt voltak periódusok, ahol külön részmintán más-más kérdőívet kérdeztek. Azok az adatok tehát nem állnak rendelkezésre a teljes EU mintán, ezért EU adatokkal, EU súllyal együtt nem kezelhetők single source adatbázisként. Végeredményben 51 olyan változót kaptunk, amely a háztartás vagy az egyén életmódját, életkörülményeit, szabadidő felhasználását jellemzi, és összefüggésben lehet a tévénézéssel, azaz hipotetikus modellekben a teljes tévénézés mennyiségének mint eredmény-változónak magyarázó változója lehet. Az AGB-ben előállítottuk a KSH adatállományból valamennyi személyre a napi tévénézési időt percben, továbbá ebből képeztünk az időmérleg adatfelvétel logikájához illeszkedő negyedórás reach típusú adatokat. Leválogattuk az összehasonlítható 15+ éves korcsoportot, majd mind a teljes tévénézési idő átlagát, mind az azonos időszakában mért negyedórás reach adatokat, mind a bediktált tévécsatornák részesedését a tévénézési időből összevetettük az AGB a 15+ célcsoportjának hasonló típusú adataival. Az összehasonlításból nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes tévénézési idő jól elemezhető az időmérlegből, az egyes csatornák nézési ideje viszont nem értékelhető, mert az időmérlegben 3 földi csatorna együttes részesedése is csak 44 százalék, szemben az AGB 80 százalékával. A KSH-tól kapott tájékoztatás magyarázatot ad erre az eltérésre, az időmérleg adatfelvételben ugyanis nem volt kötelező csatornát megnevezni.

1 ÉLETMÓD-IDŐMÉRLEG Az 1999/2000. Évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. 13. oldal, Központi Statisztikai Hivatal, 2001

idomerleg riport 2002.doc

02/12/05

2


KSH-AGB összehasonlítás: 2000.03.05-06.04., 15+ évesek, teljes tévénézési idő Nem súlyozott N perc/nap/fő 1822 -7496 161 7496 12 7496 173

AGB ATV KSH TVFOPERC TV-nézés főtevékenység KSH TVMEPERC TV-nézés mellék-tevékenység KSH TVPERC Összes TV-nézés

Súlyozott N perc/nap/fő 7923549 246 7921191 170 7921191 12 7921191 182

KSH Europanel időmérleg / AGB 2000. március 5-június 4. 70 65 60 55 50 15 perces RCH %

45 40 35 30 25 20 15 10 5

KSH

14

25

:0

0

-2

5:

14

14 24

:0

0

-2

4:

14

3:

23

:0

0

-2

2:

14

-2 0 :0

22

21

:0

0

-2

1:

14

14 20

:0

0

-2

0:

14

9:

19

:0

0

-1

8:

14

-1 0 :0

18

17

:0

0

-1

7:

14

14 16

:0

0

-1

6:

14

5:

15

:0

0

-1

4:

14

-1 0 :0

14

13

:0

0

-1

3:

14

14 12

:0

0

-1

2:

14

1:

11

:0

0

-1

0:

14

-1 0 :0

10

09

:0

0

-0

9:

14

14 08

:0

0

-0

8:

14

7: -0 0

:0 07

06

:0

0

-0

6:

14

14 05

:0

0

-0

5:

14

4:

04

:0

0

-0

3: -0 0

:0 03

02

:0

0

-0

2:

14

0

AGB

Az összehasonlítás az általunk már ismert, és számos esetben feltárt kapcsolatot mutatja: a naplós vagy tegnap interjús vagy önkitöltéses adatfelvétel − esetünkben a KSH időmérleg − a teljes tévénézésre fordított idő átlagát alul becsüli a műszeres méréshez képest, ezen belül is a nagy nézettségű időszakokat felül becsüli, a kis nézettségű idősávokat pedig alul becsüli. Mindent összevetve, a rendelkezésre álló adatállományt egy olyan érték-semleges életmódvizsgálatra alkalmasnak tartottuk, ahol az életmód középpontjában a teljes tévénézésre fordított idő áll, és célja, hogy olyan csoportosító ismérveket keressünk, amelyek életmód-szerűen jelennek meg, befolyásolják a tévénézést, és az AGB műszeres nézőmérő rendszerében eddig még nem kaptak szerepet. Jelen kutatási beszámoló ennek a másodelemzésnek az eredményeit tartalmazza.


02/12/05

3


2. A tévénézés meghatározottsága az életmód tágabb keretében (Függő változó: TVPERC nevű változó perc/nap/fő dimenzió) Szocio-demográfiai meghatározottság A tévénézés szocio-demográfiai meghatározottságát az alábbi táblázatban szereplő 12 változóval modelleztük. A közel 170 perces tévénézési idő kategóriánkénti átlagai nagyrészt a műszeres mintából ismert összefüggéseket mutatják. (1. tábla) Nevezetesen: • az aktív keresők kevesebbet tévéznek, tévénézésre fordított idejük mindössze 87 százaléka a kereső foglalkozást nem folytató inaktívak, eltartottak, tanulók által nézett időnek; • ahol van gyermek a háztartásban ott kevesebbet televízióznak; • az életkor előrehaladtával nő a tévénézési idő; • az anyagi helyzet javulásával pedig egyenes arányban csökken; • az egyedül élők televízióznak legtöbbet, a háztartás taglétszámának növekedésével csökken e tévénézési idő; • a háztartásfő iskolai végzettségének növekedése éppúgy csökkenti a vizsgált személyek tévénézési idejét, mint a kérdezett saját magasabb iskolai végzettsége. • A várakozástól eltérő eredményt kaptunk viszont a nemek és a lakóhely közötti különbségre, az időmérleg saját bevalláson alapuló adata szerint a férfiak többet tévéznek, és alig mutatkozik különbség a vizsgált tavaszi periódusban a településtípus szerint. 1. tábla KSH-Eurostat TV-nézési átlagok szocio-demo változók szerint Total 10+

input=euszem_50var.sav job =res_sode.sps Total (felszorozva N=) Total (kiegyenlítő súllyal súlyozva) Aktív kereső-e?

0 1 0 1 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4

18 éven aluli gyerekek száma Korcsoport

Vagyoni index - ötkategóriás-a)változat

Taglétszám

Háztartás-szerkezet


02/12/05

Nem aktív kereső Aktív kereső Nincs 0-18 éves Van 0-18 éves 10-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60+ nagyon rossz rossz közepes jó nagyon jó 1 tagú 2 tagú 3 tagú 4 tagú 5+tagú Egyedülálló Házaspár Több tagú, eltartott gyerekkel Több tagú, eltartott gyerek

8206149 7994 4187 3807 4620 3374 491 1718 1246 1506 1226 1806 1230 1398 1523 1667 1711 609 1839 1831 2272 1443 618 1316 3151 2909

Perc/nap /fő 169.3 169.3 193.4 142.8 185.9 146.6 136.1 131.3 149.7 164.2 181.5 224.0 201.0 199.2 167.9 152.8 136.4 219.6 197.0 166.3 145.0 155.1 218.6 198.9 144.1 172.8

4


Háztartásfő isk. végz.

A kijelölt személy legmagasabb befejezett iskolai végzettsége

A személy neme Településtípus

1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 1 2 3 4

<=8 Szmk Középiskola Felsőfokú <=8 Szmk Középiskola Felsőfokú férfi nő Budapest Megyeszékhely Város Község

2425 2600 1920 1049 3005 1925 2185 872 3778 4216 1487 1354 2466 2688

195.4 163.2 158.2 144.7 187.0 172.1 152.1 145.6 174.2 165.0 174.3 173.8 168.1 165.4

Egyenkénti variancia-analízis alapján azt találtuk, hogy a településtípus kivételével valamennyi magyarázó változónk szignifikáns kapcsolatban áll a televízió-nézés bevallott mennyiségével. A három anyagi-vagyoni-jövedelmi változóból a KSH által képzett, legerősebb hatású vagyoni indexet (VAGY1) választottuk, amelyet, a másik kettőt (ELETSZ_4, IFO5_4) elhagytuk, ezáltal 10 magyarázó változónk maradt a modellben. A magyarázó változók tévénézésre gyakorolt hatásának erősségét kifejező F statisztika szerint csökkenő sorrendbe rendezve a 2. táblában látható eredményeket kaptuk: 2. tábla A szocio-demo változók TV-nézésre gyakorolt hatása

GAKT2 Aktív kereső-e? GYE0_18 18 éven aluli gyerekek száma

F 334 193

Sig. 0.000 0.000

KOR6 Korcsoport

123

0.000

HASZER Háztartás-szerkezet

102

0.000

VAGY1 Vagyoni index - ötkategóriás-a)változat

79

0.000

TAG5 Taglétszám

75

0.000

HTFISK Háztartásfő isk. végz.

56

0.000

ISK A kijelölt személy legmagasabb befejezett iskolai végzettsége

44

0.000

ELETSZ_4 Hogyan tud megélni?

24

0.000

IFO5_4 NTILES of JOVFO_4

18

0.000

NEME A személy neme

11

0.001

TELTIP Településtípus

2

0.081

A tévénézés mennyiségére eszerint legerősebben a gazdasági aktivitás hat, majd a gyerekek száma, harmadikként a korcsoport. Mivel az AGB produkcióban a háztartási szociodemográfiai változók a panel-kiválasztás kontroll szempontját képezik, az egyéni demográfiai változók pedig súlyozási kategóriák, vizsgálatunk alapvető kérdésfeltevése az volt, hogy ezeken a változókon túlmenően találunk-e olyan életmód ismérveket, amelyek a szocio-demo meghatározottságtól függetlenül, önállóan is befolyásolják a televízió-nézés mennyiségét. Köznapi megfogalmazással: az a kérdés, hogy az életkor, lakóhely, családnagyság, képzettség, foglalkoztatottság, vagyoni helyzet tekintetében hasonló helyzetben lévő, azonos nemű emberek csoportján belül mi okozza hogy egyikük lényegesen több, másikuk kevesebb televíziót néz. Az életkörülmények és az életmód hatása a tévénézésre Ehhez a vizsgálathoz kerestünk a kutatási tervben részletezett objektív és szubjektív életmód indikátorokat. Vegyük szemügyre először ezek egyenkénti kapcsolatát a televízió-nézéssel. A napi tévénézésre fordított percek átlagait a 3-6. táblázat tartalmazza.


02/12/05

5


3. tábla KSH-Eurostat TV-nézési átlagok objektív életmód-változók szerint A háztartás felszereltsége input=euszem_50var.sav job =res_sode.sps Total (valid n=) Állattartás

0 1 0 1 0 1 1 2 0 1 1 2 0 1 0 1 1 2 3 0 1 2 3 4 1 2 3 4 0 1 2 3 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 2 3 1 2 3 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 2 3 4

Automata mosógép Autó Az épület jellege (20. közös vált.) Földművelés Heti munkaidő Internet Kerékpár Komfortosság

Könyv

Szobaszám (18/a. közös vált.)

Hanglemez, CD

Mélyhűtő Mobil telefon Motorkerékpár Automata mosogatógép Fizetett szabadnap

Évi szabadság

Számítógép Vezetékes telefon Nyaraló Varrógép Videokazetta


02/12/05

Nem tart állatot Állatot tart Nincs automata mosógép Automata mosógép van Nincs autó Autó van Városi Családi Nem művel Földet művel max. 40 óra 40+ óra Nincs Internet Internet van Nincs kerékpár Kerékpár van Összkomfortos Komfortos Komfort nélküli Nincs könyv 1-50 könyv 51-150 könyv 151-400 könyv 400+ könyv 1 szoba 2 szoba 3 szoba 4+ szoba Nincs lemez 1-20 lemez 21-50 lemez 50+ Nincs mélyhűtő Mélyhűtő van Nincs mobil telefon Mobil telefon van Nincs motorkerékpár Motorkerékpár van Nincs mosogatógép Mosogatógép van Nincs szabadnap 1-25 szabadnap 26-30 szabadnap 31+ szabadnap max 14 nap 15-30 nap 31+ nap Nincs számítógép Számítógép van Nincs telefon Telefon van Nincs nyaraló Nyaraló van Nincs varrógép Varrógép van Nincs vkazetta 1-10 vkazetta 11-20 vkazetta 21-40 vkazetta 40+ vkazetta

Total 10+

Perc/nap /fő

7745 4917 2828 3065 4464 3955 3666 2582 4913 3305 4440 3331 397 7285 244 1718 5811 4288 2873 472 603 1994 1706 1727 1499 494 3175 2978 986 4368 1218 1120 823 2150 5380 6048 1481 6382 1147 7362 168 959 1039 1144 540 999 2143 540 5964 1566 1480 6050 6936 593 3853 3677 3491 863 1111 1053 1012

169 171 165 192 153 187 149 173 166 176 163 141 143 169 150 199 160 159 178 197 191 186 171 154 151 205 183 156 144 180 163 145 149 188 161 174 145 172 149 169 139 144 136 145 142 143 141 142 177 135 195 162 170 153 173 164 189 159 157 149 140

6


4. tábla KSH-Eurostat TV-nézés átlagok objektív életmód-változók szerint A háztartás televíziós eszköz-ellátottsága input=euszem_50var.sav job =res_sode.sps Kábeltévé

0 1 0 1 0 1 0 1 0 1

Parabola, AM Színes TV Videorecorder Videokamera

Nincs kábeltévé Kábeltévé van Nincs parabola Parabola van Nincs színes TV Színes TV van Nincs videó Videó van Nincs videokamera Videokamera van

Total 10+

Perc/nap /fő

3811 3718 6234 1295 620 6909 3647 3882 7121 409

172 165 172 154 176 168 189 150 170 136

5. tábla KSH-Eurostat TV-nézés átlagok szubjektív életmód-változók szerint Szabadidős aktivitások input=euszem_50var.sav job =res_sode.sps Kirándult 4 héten belül

0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1

Könyvtárban 4 héten belül Moziban 4 héten belül Múzeumban 4 héten belül Sporteseményen 4 héten belül Sportolt 4 héten belül Színházban 4 héten belül Utaztak a háztartásból?

Nem volt kirándulni 4 hb Kirándult 4 hb Nem volt könyvtárban 4 hb Könyvtárban volt 4 hb Nem volt moziban 4 hb Moziban volt 4 hb Nem volt múzeumban 4 hb Múzeumban volt 4 hb Nem volt sporteseményen 4 hb Sporteseményen néző volt 4 hb Nem sportolt 4 hb Sportolt 4 hb Nem volt színházban 4 hb Színházban volt 4 hb Nem utaztak Utaztak a háztartásból

Total 10+

Perc/nap /fő

6135 1859 6786 1208 6299 1695 7212 782 6619 1375 4811 3183 7161 833 4607 3103

178 139 175 135 179 132 173 131 173 153 181 152 174 128 180 152

6. tábla KSH-Eurostat TV-nézés átlagok szubjektív életmód-változók szerint Közérzet Total 10+

Perc/nap /fő

1 Soha nem hajszolt 2 Ritkán hajszolt

864 3041

219 180

3 Gyakran hajszolt

3339

154

472

139

0 Nem rövid a hétvége

4104

195

1 Rövid a hétvége

3612

142

input=euszem_50var.sav job =res_sode.sps Milyen gyakran fordul elő, hogy hajszoltnak érzi magát?

4 Állandóan hajszolt Ha áttekinti, miképpen tölti hétvégi szabadidejét, gyakran érzi úgy, hogy túl rövid ahhoz, hogy mindazt megvalósítsa, amit eltervezett?

Amint a kategória-átlagok illusztrálják, mind az objektív, mind a szubjektív életmód-elemek tévénézést illetően is differenciálják a csoportokat. Az átlagok alapján mintha a szubjektív életmód-elemek erősebben hatnának a tévénézésre, mint az objektívek. A szubjektív tényezőkön belül pedig látszólag a közérzetnek van jelentősebb szerepe. Hogy ez valóban így van-e, vagyis hogy a különbségek szignifikánsak-e, és a csoportosító ismérvünk milyen erősen differenciálja a tévénézési időt, azt ismét csak a variancia-analízis méri, amelynek eredményét a 7-9 táblában foglaltam össze.


02/12/05

7


7. tábla Az objektív életmód-változók TV-nézésre gyakorolt hatása A háztartás felszereltsége

AUTMOGEP Automata mosógép AUTO Autó SZSZG Számítógép KEPAR Kerékpár TELEFON Vezetékes telefon MELYH Mélyhűtő MOBTEL Mobil telefon LANA Szobaszám VKAZ5 Videokazetta MOPAR Motorkerékpár LEMEZ4 Hanglemez, CD KOMF Komfortosság KONYV5 Könyv FOLDET Földművelés UDULO Nyaraló MOSOGATO Automata mosogatógép VAGEP Varrógép INTERNET Internet EPJELLEG Az épület jellege ALLATOT Állattartás SZABI4 Fizetett szabadnap HETIMUN Heti munkaidő SZANAP Évi szabadság

F 183 175 143 132 81 71 67 52 48 34 32 31 29 19 10 9 8 6 6 5 2 0 0

Sig. 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.001 0.002 0.004 0.016 0.018 0.025 0.169 0.715 0.923

8. tábla Az objektív életmód-változók TV-nézésre gyakorolt hatása Televíziós eszköz-ellátottság

VCR Videorecorder VIDKAM Videokamera PARABAM Parabola, AM (?) KAB Kábeltévé SZÍNES Színes TV

F

Sig.

188 28 20 6 2

0.000 0.000 0.000 0.017 0.141

9. tábla A szubjektív életmód-változók TV-nézésre gyakorolt hatása

HETVEG Ha áttekinti, miképpen tölti hétvégi szabadidejét, gyakran érzi úgy, hogy túl rövid ahhoz, hogy mindazt megvalósítsa, amit eltervezett?

F 349

Sig. 0.000

MOZIEU Moziban 4 héten belül

190

0.000

KIRANDEU Kirándult 4 héten belül

139

0.000

KONYVTEU Könyvtárban 4 héten belül

106

0.000

SPORTEU Sportolt 4 héten belül

103

0.000

SZINEU Színházban 4 héten belül

103

0.000

UTAZAS Utaztak a háztartásból?

95

0.000

MUZEUMEU Múzeumban 4 héten belül

79

0.000

HAJSZOL Milyen gyakran fordul elő, hogy hajszoltnak érzi magát?

78

0.000

SPORTNEU Sporteseményen 4 héten belül

27

0.000

Az átlagokból kirajzolódó képet az F-statisztikák igazolják annyiban, hogy a szubjektív, azaz szabadidős aktivitásokat és közérzetet jellemző életmód-összetevők legtöbbje erősebben hat a tévénézésre, mint számos objektív életkörülmény. Előbbiekből különösen a hétvégi szabadidős közérzet emelkedik ki, mint az EUROSTAT szakemberei által valószínűsíthetően szerencsésen „kikutatott”, a társadalmi életminőséget szimbolizáló indikátor. De a


02/12/05

8


sporteseményekre járás kivételével − nem meglepő módon − a szabadidős aktivitások is szorosan összefüggenek a tévénézéssel. Az objektív körülmények közül a videó, majd az automata mosógép bizonyul − valószínűleg több hatást szintetizáló − erős befolyásoló tényezőnek. Szorosan követi ezeket az autó, a számítógép, a kerékpár, a telefonok és a mélyhűtő. A heti munkaidő és az évi szabadság nincs szignifikáns kapcsolatban a tévénézéssel, a többi objektív változó összefüggést mutat, ezek között találunk gyengébbeket és erősebbeket. Emlékeztetünk azonban, hogy ezekből a hatásokból még nincsenek kiküszöbölve a demográfiai tényezők okozta különbségek. Lehetséges például, hogy a számítógép tévénézésre gyakorolt erős differenciáló hatása mögött az életkor befolyása húzódik meg. Ezért, következő lépésként életmód-változóink társadalmi-demográfiai változók hatásától „megtisztított” differenciáló erejét kíséreljük meg feltárni. A szocio-demográfiai reziduális és az életmód Eddigiekben a társadalmi és életmód ismérvek egyenkénti elemzésében valamennyi 10 éves, vagy idősebb családtag tévénézése szerepel, hiszen ezek önmagukban mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében értelmezhetők. A több magyarázó változót együttesen kezelő, összetett modellekben viszont az iskolai végzettség, és a gazdasági aktivitás hatásának értelmezésében problémát okozhat, hogy gyermekek és felnőttek is szerepelnek az esetek között. Részben ezért, részben az adatfelvétel technikája miatt, úgy véljük, hogy célszerű a komplex elemzéseket a felnőtt életmódra korlátozni, de legalábbis a 15 éves és idősebb népességre redukálni, akik elvben már befejezett iskolai végzettséggel és foglalkozással is rendelkezhetnek. Elsőként a tíz szocio-demográfiai magyarázó változónk együttes hatásának vizsgálata céljából regressziós modellbe léptettük a változókat, ahol a függő változó a TVPERC. Azt találtuk, hogy a társadalmi-demográfiai ismérvek a bediktált tévénézés szórásának együttesen is csak 11 százalékáért felelősek. Ebben a magyarázó erőben legnagyobb súllyal a gazdasági aktivitás szerepel, ezt követi a nem és a korcsoport. Mivel a tévénézési idő szórásának közel 90 százaléka maradt, amelyet a szocio-demográfiai élethelyzet nem magyaráz, célszerű ezt a − regressziós modellben − „reziduálisnak” nevezett részt elemezni az életmód függvényében. Vegyük először szemügyre a nem sztenderdizált reziduálisokat (10. tábla).


02/12/05

9


10. tábla KSH-Eurostat tévénézési idő szocio-demográfiai reziduális átlagok objektív életmódváltozók szerint Total 15+

input=euszem_50var_15plusz.sav job =res_sode_15plusz.sps Állattartás Automata mosógép Autó Az épület jellege Földművelés Heti munkaidő Internet Kerékpár Komfortosság

Könyv

Szobaszám

Hanglemez, CD

Mélyhűtő Mobil telefon Motorkerékpár Automata mosogatógép Fizetett szabadnap

Évi szabadság

Számítógép Vezetékes telefon Nyaraló Varrógép Videokazetta

Kábeltévé


0 1 0 1 0 1 1 2 0 1 1 2 0 1 0 1 1 2 3 0 1 2 3 4 1 2 3 4 0 1 2 3 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 2 3 1 2 3 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 2 3 4 0 1

Nem tart állatot Állatot tart Nincs automata mosógép Automata mosógép van Nincs autó Autó van Városi Családi Nem művel Földet művel max 40 óra 40+ óra Nincs Internet Internet van Nincs kerékpár Kerékpár van Összkomfortos Komfortos Komfort néküli Nincs könyv 1-50 könyv 51-150 könyv 151-400 könyv 400+ könyv 1 szoba 2 szoba 3 szoba 4+ szoba Nincs lemez 1-20 lemez 21-50 lemez 50+ Nincs mélyhűtő Mélyhűtő van Nincs mobil telefon Mobil telefon van Nincs motorkerékpár Motorkerékpár van Nincs mosogatógép Mosogatógép van Nincs szabadnap 1-25 szabadnap 26-30 szabadnap 31+ szabadnap max 14 nap 15-30 nap 31+ nap Nincs számítógép Számítógép van Nincs telefon Telefon van Nincs nyaraló Nyaraló van Nincs varrógép Varrógép van Nincs vkazetta 1-10 vkazetta 11-20 vkazetta 21-40 vkazetta 40+ vkazetta Nincs kábeltévé Kábeltévé van

02/12/05

4737 2746 2982 4292 3831 3531 2495 4749 3183 4300 3331 397 7042 232 1694 5580 4131 2788 454 589 1933 1643 1662 1447 479 3089 2866 941 4232 1169 1085 788 2086 5187 5846 1428 6168 1106 7112 162 959 1039 1144 540 999 2143 540 5792 1482 1435 5839 6692 582 3721 3553 3405 835 1062 1009 962 3695 3579

Unstandardized Residual 4 -7 2 -1 2 -2 6 -3 8 -6 -2 -5 0 11 10 -3 0 0 -2 -9 5 6 -4 -6 8 3 -4 -3 0 9 -7 -4 3 -1 0 1 1 -4 0 -8 -5 2 -2 -6 -6 0 -6 1 -5 0 0 1 -13 0 0 -3 6 7 0 -4 -3 3

10

Televíziózás a KSH/EUROSTAT életmód-időmérleg vizsgálata tükrében Parabola, AM

0 1 0 1 0 1 0 1

Színes TV Videorecorder Videokamera

Nincs parabola Parabola van Nincs színes TV Színes TV van Nincs video Video van Nincs videokamera Videokamera van

6027 1247 606 6667 3550 3724 6884 390

0 2 -27 2 -1 1 0 -3

11. tábla KSH-Eurostat tévénézési idő szocio-demográfiai reziduális átlagok szubjektív életmódváltozók szerint Total 15+

input=euszem_50var_15plusz.sav job =res_sode_15plusz.sps Milyen gyakran fordul elő, hogy hajszoltnak érzi magát?

1 2 3 4 Ha áttekinti, miképpen tölti hétvégi szabadidejét, gyakran 0 érzi úgy, hogy túl rövid ahhoz, hogy mindazt megvalósítsa, amit eltervezett? Kirándult 4 héten belül Könyvtárban 4 héten belül Moziban 4 héten belül Múzeumban 4 héten belül Sporteseményen 4 héten belül Sportolt 4 héten belül Színházban 4 héten belül Utaztak a háztartásból?

1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1

Unstandardized Residual

Soha nem hajszolt Ritkán hajszolt Gyakran hajszolt Állandóan hajszolt Nem rövid a hétvége

864 3041 3339 472 4104

23 4 -6 -25 9

Rövid a hétvége Nem volt kirándulni 4 hb Kirándult 4 hb Nem volt könyvtárban 4 hb Könyvtárban volt 4 hb Nem volt moziban 4 hb Moziban volt 4 hb Nem volt múzeumban 4 hb Múzeumban volt 4 hb Nem volt sporteseményen 4 hb Sporteseményen néző volt 4 hb Nem sportolt 4 hb Sportolt 4 hb Nem volt színházban 4 hb Színházban volt 4 hb Nem utaztak Utaztak a háztartásból

3612 5986 1730 6653 1064 6131 1585 7001 715 6436 1280 4774 2942 6928 788 4489 2961

-10 3 -10 2 -13 2 -9 2 -19 0 1 2 -3 2 -21 0 0

Az életmód-elemek jelentős részében kategóriánként különbözik a reziduális átlag. Visszatérve a példánkhoz, ezt szemléletesen úgy tudnám érzékeltetni, hogy a számítógéppel rendelkezők 5 perccel kevesebbet tévéznek naponta, mint amennyi a társadalmi demográfiai élethelyzetükből következne, vagyis amennyi a tíz szocio-demo változó lineáris regressziós modelljéből prognosztizálható. A számítógéppel nem rendelkezők pedig 1 perccel többet tévéznek, mint amennyi a tíz szocio-demográfiai változó által megjósolható. Az objektív életmódváltozók közül a szocio-demográfiai élethelyzettől független legerősebb hatást a színes TV és a nyaraló fejti ki, oly módon, hogy akinek csak fekete-fehér tévéje van 27 perccel, a nyaralótulajdonosok pedig 13 perccel kevesebbet tévéznek naponta, mint amennyi várható lenne. Megjegyzésre méltó, hogy az internetezők 11 perccel többet tévéznek annál, mint ami élethelyzetükből következne. Elgondolkoztató, hogy miközben az internettel rendelkezők kevesebbet tévéznek (15+ évesek körében 151 perc), mint az otthoni internettel nem rendelkezők (170 perc), aközben nem az internet-tulajdonlás maga csökkenti tévénézés mennyiségét, hanem az internetezők társadalmi összetétele más, (mint tudjuk fiatalabb, vagyonosabb, képzettebb, városiasabb) mint az internettel nem rendelkezők összetétele. Ezt bizonyítja, hogy az azonos korú, nemű, aktivitású, vagyonú, képzettségű, hasonló nagyságú településen élő emberekhez képest több tévénézésről számol be az, akinek van internetelérése, mint akinek nincs. (Sajnos az alacsony esetszám miatt ez kevéssé megbízható adat.) idomerleg riport 2002.doc

02/12/05

11


A szubjektív változók közül a hajszoltság a leginkább differenciáló tényező, a várható értéknél napi 23 perccel többet tévézik aki soha sem hajszolt, 4 perccel többet, aki ritkán hajszolt, 6 perccel kevesebbet, aki gyakran hajszolt, és 25 perccel kevesebbet, aki állandóan hajszolt. De a szabadidő aktivitások szerint is differenciálódnak a tévénézési reziduálisok, különösen a színházba, múzeumba, könyvtárba járás, kirándulás csökkenti a tévénézést a várhatóhoz képest. A reziduális átlagok szemrevétele után ismét egyenkénti variancia-analízissel vizsgáljuk meg az életmód-változók és a reziduális kapcsolatát. Szignifikáns kapcsolatot találtunk a 28-ból 10 objektív életmódváltozóval, nevezetesen: állattartás, az épület jellege, földművelés, kerékpár, könyv, szobaszám, hanglemez-cd, nyaraló, kábeltévé, színes TV. Szignifikánsan magyarázza a szocio-demográfai hatásoktól függetlenített reziduálist 10 szubjektív életmód változó közül 7, nevezetesen: hajszoltság, hétvége rövidsége, kirándulás, könyvtárba, moziba, múzeumba, színházba járás. Többváltozós együtthatások vizsgálata céljából a szignifikáns magyarázó változók modelljeit alakítottam ki. Az UNIANOVA modellek csak kevés számú változóval futtathatók, ezért feldarabolva az életmód-ismérvek csoportját, három különböző modellt vizsgáltam. Egyik modellbe a lakás- és életkörülmények ismérveit gyűjtöttem, konkrétan az épület jellegét, amely alapvetően a kertes családi és parasztházakat választja külön a kert nélküli városias házaktól. Ide tartozónak véltem a lakás nagyságát, a nyaraló létét, a földművelő, állattartó életmódot. Ennek az öt változónak az interakciós kapcsolatait is vizsgáltam. Azt találtam, hogy az egész modell gyenge szignifikáns kapcsolatban van a reziduálissal, az egész modell magyarázó ereje egy százalék alatt marad, 8 percet magyaráz a tévénézési idő reziduálisából. A másik modell 5 kulturális illetve sport-eszközt tömörít egy változócsoportba, ide soroltam a színes TV-t, a kábeltévét, a könyvek számát, a kerékpárt, a hanglemezek számát. Ez a modell valamivel erősebb szignifikáns kapcsolatot mutatott, együttesen 14 percet magyaráznak a tévénézési idő reziduálisából. A harmadik: a hajszoltság és a hétvége rövidségét kifejező modell erősebb szignifikáns kapcsolatot mutat a reziduálissal, de a két változós modell keveset magyaráz a reziduális szórásából. A többváltozós modellek nem járultak hozzá érdemben a vizsgált kérdéshez, csak amennyiben a magyarázó változóink önálló hatását mutatták ki, az egymás közötti interakciós hatások nélkül. Csoport-szegmensek az AT-modellben Ezek után a 10 szignifikáns objektív életmód változót plusz a 7 szignifikáns szubjektív életmód-változót kapcsoltam be egy Answer Tree szegmentáló modellbe, amelyben a szociodemográfiai reziduális a függő változó. A modell 3 szint mélységben magyarázó változóként a 17-ből 8 változót tartott meg. Az első, legerősebb differenciáló változóként a hajszoltság jelent meg, mind a négy kategória önállóan, gyakorlatilag ugyanazokat a különbségeket mutatva, amelyet a ONEWAY egyutas variancia-analízis modellben láttunk. A második szinten • a soha nem hajszoltak kategóriáját a kerékpár birtoklása;


02/12/05

12


• a ritkán hajszoltak kategóriáját a színes TV; • a gyakran hajszoltak kategóriáját a nyaraló birtoklása különítette két-két további csoportra. • Nem bontotta további csoportokra a modell az állandóan hajszoltak kategóriáját. A harmadik szinten tovább bomlott két-két további csoportra: • • • • • •

a soha nem hajszolt kerékpárral rendelkezők kategóriája aszerint, hogy rövidnek érzik-e a hétvégét; a ritkán hajszolt, fekete-fehér tévések kategóriája aszerint, hogy művelnek-e földet; a ritkán hajszolt színes tévések kategóriája aszerint, hogy voltak-e színházban 4 héten belül; a gyakran hajszolt, nyaraló nélküliek kategóriája aszerint, hogy rövidnek érzik-e a hétvégét; a gyakran hajszolt, nyaralótulajdonosok kategóriája aszerint, hogy van-e kábeltévé csatlakozásuk. Nem bomlott további csoportokra a soha nem hajszolt, kerékpár nélküliek kategóriája.

Illusztrációképpen alább az Answer Tree modell képét közöljük, az eredmények számszerű értékét a Gain Summary táblázat tartalmazza. A modellben 12 végpont (Node) jött létre, amely kategóriák tovább már nem bomlanak. A végpont kategóriák felsorolása a Gain szerinti csökkenő sorrendben a 12. táblában található, ahol a Gain értékek itt azt jelentik, hogy a kategória átlagosan a szocio-demográfiai élethelyzetből becsült, elvárt értékhez képest napi hány perccel kevesebb (negatív érték), illetve több (pozitív érték) televíziót néz. 12. tábla Gain Summary Target variable: RES_SODE 5 Soha nem hajszolt, nincs kerékpár 11 Soha nem hajszolt, van kerékpár, nem rövid a hétvége 13 Ritkán hajszolt, nincs színes TV, nem művel földet 15 Ritkán hajszolt, van színes TV, nem volt színházban 17 Gyakran hajszolt, nincs nyaraló, nem rövid a hétvége 12 Soha nem hajszolt, van kerékpár, rövid a hétvége 18 Gyakran hajszolt, nincs nyaraló, rövid a hétvége 16 Ritkán hajszolt, van színes TV, volt színházban 20 Gyakran hajszolt, van nyaraló, van kábeltévé 4 Állandóan hajszolt 14 Ritkán hajszolt, nincs színes TV, földet művel 19 Gyakran hajszolt, van nyaraló, nincs kábeltévé


02/12/05

Node:n 276 491 101 2258 1052 93 1658 270 190 420 180 66

Node:% 3.91 6.96 1.43 32.01 14.91 1.32 23.50 3.83 2.69 5.95 2.55 0.94

Gain 38.91 16.03 11.91 9.44 4.62 -8.65 -10.55 -19.83 -22.40 -23.64 -49.41 -56.57

13


euszem_17var_15plusz_res.atp

5 1

11 6 12 13 7 14

2

15 8 16 9

17 18

3 4

10

19 20

3. A napi tevékenységszerkezet típusai (15+ évesek) A KSH időmérlegben kódolt több száz egyedi tevékenységből 53 fő kategóriát alakítottunk ki. Az 1440 perces átlagos napból való részesedésük azonban még így is nagyon egyenlőtlen, elsősorban a mindenkire vonatkozó, nagy mennyiségű, rugalmatlan időkeretet követelő fiziológiai tevékenységek miatt, továbbá a szintén sokakat érintő hivatásos és háztartási munkavégzés miatt. (13. tábla)


02/12/05

14


13. tábla Az egyes tevékenységekre fordított idő átlaga 15+ évesek, 24 óra (perc/nap/fő) Total 15+, nemek szerint

Total

input=teljes15p_24h.sav N (60-69) Szellemi munkavégzés (70-172,920) Nem mezőgazdasági fizikai munkavégzés (180-259,280-289) Mezőgazdasági fizikai munkavégzés (260-279) Konyhai, háztartási tevékenység (290-309) Nem konyhai, háztartási tevékenység (310-319) Fűtéssel kapcsolatos tevékenységek (320-329) Vízhordás (330-339) Mosás, vasalás (340-349) Idős beteg gondozása (350-359) Mindennapi bevásárlás (360-369) Tartós fogyasztási cikk vásárlás (370-379) Szolgáltatás igénybevétele (380-389) Egészségügyi szolg. igénybevétele (390-409) Ügyintézés (410-419) Csecsemőgondozás (420-459) Idősebb gyerek gondozása (460-469) Egyéb munka (860-869,890-899) Közlekedés, utazás (900-909) Várakozás (470) Alvás (480-489) Személyes testi higiénia (490-506) Fő és egyéb étkezések (510) Alkoholos ital fogyasztása (520) Éber fekvés, passzív pihenés (530-532) Betegség miatti fekvés, betegség kezelése (540-543) Beszélgetés (550-552) Vendégeskedés (560-563) Levelezés, napló írás (570-574) Táncolás (580-589) Társasjáték (590-609,910-919) Családi tevékenységek (pl.: ünneplés, stb.) (610-629) Vallási, társadalmi tevékenységek (630-633) Olvasás (napilap, hetilap) (640) Olvasás (könyv) (650-671) Önképzés, tanulás (680-689) TV nézés (690) Internetezés (700-712) Zenehallgatás (rádió, magnó, CD) (720-729) Hobbi (gyűjtés, számítástechnika, technikai) (730-739) Háziállat (nem haszonállat), növény gondozása (740-750) Öntevékeny, amatőr művészeti tevékenységek (830-859) Nem versenyszerű sport (foci, asztalitenisz, úszás, kocogás, stb.) (870-873) Semmittevés (880-889) Érzelmi tevékenységek (990) Egyéb, nem munka tevékenység (10-16,30-42) Nem mezőgazdasági munkavégzés főfoglalkozásban (20-28) Tanulás iskolában (760) Mozi (770-789) Egyéb szórakoztató intézmény látogatása (790-793) Séta, városnézés (800-820) Strand, horgászat, vadászat (770-779) Kulturális intézmény látogatása (780-789) Szórakozóhely látogatása


02/12/05

7716 1.7 15.7 56.2 67.0 37.3 3.1 0.2 16.6 1.8 12.3 0.9 0.9 1.7 2.2 5.7 14.2 0.9 56.1 2.8 518.5 53.7 84.8 1.7 24.8 4.9 29.5 6.7 0.2 2.3 5.1 3.8 3.7 14.5 9.2 2.5 158.1 0.4 4.8 3.2 3.4 2.0 5.7 1.1 0.3 0.0 151.0 15.3 1.4 5.9 7.2 3.8 2.6 3.3

A személy neme 1 férfi 2 nő 3632 4084 1.7 1.6 25.2 7.3 77.3 37.3 13.3 114.8 27.2 46.2 5.4 1.1 0.2 0.1 1.0 30.5 0.7 2.8 7.9 16.2 0.8 1.1 0.2 1.5 1.4 1.9 2.8 1.6 2.2 8.8 9.7 18.3 1.0 0.8 62.2 50.7 2.6 3.0 513.0 523.4 54.7 52.7 86.5 83.3 3.5 0.2 25.1 24.5 4.0 5.6 30.5 28.6 6.6 6.8 0.2 0.2 3.1 1.6 8.6 2.0 4.3 3.4 3.4 3.9 18.8 10.7 8.1 10.1 2.4 2.6 165.4 151.6 0.8 0.1 6.5 3.3 3.9 2.6 2.8 3.9 0.7 3.2 7.2 4.3 1.2 0.9 0.3 0.3 0.0 0.0 181.7 123.6 16.9 13.8 1.5 1.4 9.2 2.9 7.6 6.9 5.4 2.4 3.6 1.7 5.6 1.2

15


A tevékenységek egymáshoz viszonyítását, társulásának, illetve egymás kizárásának a mérhetőségét az is nehezíti, hogy a szabadidős tevékenységek rendkívül ferde eloszlásúak. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy egyes szabadon választott aktivitásokat csak néhányan végzik, ők viszont általában huzamosabb időt töltenek vele. Terjedelmi korlátok miatt példaképpen csak a gyermek-gondozás hisztogramját (összevonva az idős, beteg ember gondozásával), a könyvolvasást, és a városnéző sétát idézzük, de a többi szabad-idős tevékenységre is érvényes a megállapítás.

Családtag gondozása, ápolása 7000 6000 5000 4000 3000

Fr 2000 eq ue 1000 nc 0 y

Std. Dev = 61.36 Mean = 21.7 N = 7716.41 0.0 50. 0

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

Családtag gondozása, ápolása Cases weighted by WBALIN

(640) Olvasás (könyv) 8000

6000

Frequency

4000

2000 Std. Dev = 34.71 Mean = 9.2 N = 7716.41

0

0 0. 50 0 0. 45 0 0. 40 0 0. 35 0 0. 30 0 0. 25 0 0. 20 0 0. 15 0 0. 10 .0 50

0 0.

(640) Olvasás (könyv) Cases w eighted by WBALIN


02/12/05

16


(790-793) Séta, városnézés 8000

6000

Frequency

4000

2000 Std. Dev = 29.71 Mean = 7.2 N = 7716.41

0

0 0. 45 .0 5 42 .0 0 40 .0 5 370.0 35 .0 5 32 .0 0 30 .0 5 27 .0 0 25 .0 5 220.0 20 .0 5 17 .0 0 15 .0 5 12 .0 0 10 0 . 75 0 . 50 0 . 25 0 0.

(790-793) Séta, városnézés Cases w eighted by WBALIN

Mindezekből következett, hogy az 53 változó ennyire eltérő nagyságrendje miatt nem sikerült néhány faktorba tömöríteni az aktivitásokat. A többdimenziós skálázás ordinális modellje jól illusztrálja, hogy − még ha a mindenkit közel azonos nagyságrendben lefoglaló fiziológiai tevékenységeket ki is hagyjuk a tevékenységek közül − a három dimenziós teret a foglalkozás-szerű munkavégzés, a közlekedés-utazás és a tévénézés feszíti ki. Az összes többi tevékenység ebben a térben elkülönülve, egy bolyba tömörül. (dichotom_MDS.spo)

Derived Stimulus Configuration Euclidean distance model

2

tv nézés

1

Dimension 2

séta, városnézés nem konyhai, vendéges konyhai háztartási ház kedés tarás sz envedély, hobbi, av vallási, társadalmi olv asás (napilap, he családtag gondozása, semmittevés érzelmi családi str kulturális levelezés, olvasás táncolás tevékeny horgás (könyv) intéz napló mény zat, írá zenehallgatás szórakozóhely önképzés, társasjáték tanulás (rádió látoga internetezés mozi vás árlás, ügyintézés nem vand, ersenyszer ûsége spo beszélgetés

0 -1

közlekedés, utazás

-2 10

foglalkozás-szerû mu 8

6

4

Dimension 1


2

0

02/12/05

1.0 1.5 0.0 .5 -.5 -1.0

Dimension 3

17


Megvizsgáltuk azt a hipotézist is, hogy a széteső modell és a kevés aktivitás nem az életkor szerinti különbségek számlájára írható-e. Azt találtuk, hogy a 40-49 évesek homogénebb mintájára érvényes leginkább az életmód beszorítottsága, de nincsenek nagy különbségek az egyes korcsoportok között. 14. Tábla Szabad-idős tevékenységek száma N Total 1 15-17 2 18-29 3 30-39 4 40-49 5 50-59 6 60+

7716 214 1718 1246 1506 1226 1806

Tevékenységek száma 2.4 2.7 2.4 2.2 2.1 2.4 2.6

A 18-49 éves mintára sem tudtunk olyan faktor-modellt kialakítani, amelyben jellegzetes tevékenység-szerkezet-típusokat rajzoltak volna ki egyes indikátor változók. Náluk is a munka, közlekedés, háztartási munka, gyermek-gondozás uralja a napi tevékenységszerkezetet. A 25 szabad-idős tevékenység közül egy átlagos említésre méltó nagyságrendben csak a televízió jelenik meg, nem szimbolikusan, szétesően jelen van még a könyvolvasás, városi séta, strand, táncolás, beszélgetés, vendégeskedés. Nem jártunk sokkal több szerencsével a minták más jellegű redukciójával sem, nevezetesen az aktív kereső tevékenységet végzők és nem végzők vagy a férfiak, nők elkülönítésével. És nem hozott eredményt a változók további összevonása sem, amikor a munkatevékenységeket, a háztartási tevékenységeket a vásárlás, ügyintézés tevékenységeket vontuk össze egy-egy nagyobb csoportba. Egyetlen esetben sem sikerült 12 faktornál kevesebb faktorba tömöríteni az 53 tevékenységgel kifejezett információ-mennyiséget, ráadásul ezek a modellek is alacsony KMO értékeket és alacsony kumulált varianciát produkáltak. Módszertani kérdés, hogy okozhatja-e a széteső faktor-modellt az a tény, hogy ebben az adatbázisban mindenkiről csak egy bizonyos nap került felvételre. A minta egy hetedét tehát hétfőn, egy hetedét kedden, stb. kérdezték, és az esetlegesen kiválasztott napon végzett tevékenységek nemcsak egy ember esetében nem állnak össze jellemző életmóddá, hanem a tevékenységek társulásához, illetve kizárásához sem elegendők. Úgy tudnám ezt érzékeltetni, hogy ha valaki a hét három hétköznapján későig dolgozott, és nem maradt szabadideje, de egyik hétköznap este vendégségben volt, egy másik hétköznap este moziban volt, szombaton tévézett és vasárnap a családjával kirándult, akkor tevékenység-szerkezetében egy hét folyamán több szabad-idős tevékenységet érhetnénk tetten. Míg ha egyetlen napját kérdezzük, akkor egyetlen szabad-idős tevékenységet találunk, és esetleges, hogy éppen melyiket. Az időmérleg típusú adatfelvételek nagy mintája, a négy évszakban felvett egy-egy nap a nagy számok törvénye alapján igyekszik az ilyen, egyéni véletlenszerűségekből eredő különbségeket csökkenteni, ezáltal a tevékenységek idő-átlagait mint társadalmi jelzőszámokat eredményesen képes használni. Úgy vélem azonban, hogy az időmérleg-technika még a négy évszakban megismételt interjú ellenére is szerény haszonnal jár az életmód-kutatók számára. Az elvetélt modell-kísérletek azt azonban így is elég egyértelműen igazolják, hogy a mai Magyarországon az emberek döntő többségének átlagos napját, kevés tevékenységből felépülő, néhány szabadidős aktivitásra szűkülő, egysíkú tevékenységszerkezet jellemzi, amelyben a televízió-nézés domináns szerepet játszik.


02/12/05

18


4. A tévénézés konkurens tevékenységei az esti tevékenységszerkezetben A továbbiakban lemondva a szabadidős aktivitási típusok generálásáról a televízió-nézés és a többi szabadidős aktivitás viszonyára koncentráltunk. Mivel se a szabadidő se a tévénézési aktivitás nem oszlik el egyenletesen a nap 24 órájában, ezért a tévénézettség gyakorisági grafikonja alapján (ld. a Bevezetőben) kijelöltük a 17-23 óra közötti idősávot, mint legnézettebb műsoridőt, amelyben a teljes tévénézési idő közel 80 százalékát nézik, és amely intervallum a televízió csatornák versenyében is megkülönböztetett jelentőségű, ezért a szabadidős tevékenységek versenyét is ebben az intervallumban vizsgáltuk. A korábbi elemzésekhez hasonlóan ezt is a 15+ évesekre végeztük el. Az 53 napi tevékenység-kategóriából ezúttal három nagy tömböt alakítottunk ki, nevezetesen egy nagy tömbbe összevontuk a társadalmilag kötött tevékenységeket (15. tábla) egy másikba a fiziológiailag kötött tevékenységeket (16. tábla), és a fennmaradó, szabadon felhasználható időt 100 százaléknak tekintve kalkuláltuk az egyes szabadidős tevékenységek arányát, ezen belül konkrétan a tévénézésre fordított idő arányát is. Majd az így létrejött, „TV-share” típusú mutatót vizsgáljuk a többi szabadidős tevékenység „share” mutatójának függvényében, abból a célból, hogy meghatározzuk a tévénézéssel konkuráló, illetve együtt járó szabadidős tevékenységeket. (17. tábla.) A táblákon a változónevek mellett zárójelben feltüntettük azoknak az egyedi tevékenységeknek az eredeti KSH kódjait, amelyekből a kategóriákat összevontuk2. 15. tábla Társadalmilag kötött tevékenységekre fordított idő (perc/nap/fő) 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között

15+ évesek, 17-23 óra, átlagos nap

Minimum Maximum Mean Std. Deviation

TEV0 (50-55) Otthoni tanulás TEV1 (60-69) Szellemi munkavégzés TEV2 (70-172,920) Nem mezőgazdasági fizikai munkavégzés TEV3 (180-259,280-289) Mezőgazdasági fizikai munkavégzés TEV4 (260-279) Konyhai, háztartási tevékenység TEV5 (290-309) Nem konyhai, háztartási tevékenység TEV6 (310-319) Fűtéssel kapcsolatos tevékenységek TEV7 (320-329) Vízhordás TEV8 (330-339) Mosás, vasalás TEV9 (340-349) Idős beteg gondozása TEV10 (350-359) Mindennapi bevásárlás TEV11 (360-369) Tartós fogyasztási cikk vásárlás TEV12 (370-379) Szolgáltatás igénybevétele TEV13 (380-389) Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele TEV14 (390-409) Ügyintézés TEV15 (410-419) Csecsemőgondozás TEV16 (420-459) Idősebb gyerek gondozása TEV17 (460-469) Egyéb munka TEV18 (860-869,890-899) Közlekedés, utazás TEV19 (900-909) Várakozás TEV46 (10-16,30-42) Nem mezőgazdasági munkavégzés TEV47 (20-28) Tanulás iskolában

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

340 360 360 360 245 210 105 60 180 150 150 165 150 95 250 190 225 290 360 150 360 270

5.3 0.7 3.1 10.1 12.3 6.2 0.4 0.0 3.4 0.5 1.2 0.1 0.3 0.1 0.2 1.9 5.8 0.2 12.8 0.3 12.5 0.4

27.7 9.1 18.4 29.6 24.2 18.1 4.3 1.1 15.4 5.4 8.0 2.7 4.6 2.8 5.0 12.9 20.8 5.6 25.6 4.1 49.4 6.9

2 Az esetszám a KSH felszorzó-kiegyenlítő súlyával súlyozva N=7921191. A többváltozós elemzésekben a KSH súlyszámmal kiegyenlítve, de nem felszorozva dolgoztunk, az állomány esetszáma így n=7716.


02/12/05

19


16. tábla Fiziológiailag kötött tevékenységekre fordított idő (perc/nap/fő) 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között Minimum TEV20 TEV21 TEV22 TEV23 TEV24 TEV25

(470) Alvás (480-489) Személyes testi higiénia (490-506) Fő és egyéb étkezések (510) Alkoholos ital fogyasztása (520) Éber fekvés, passzív pihenés (530-532) Betegség miatti fekvés, betegség kezelése

Maximum 0 0 0 0 0 0

Mean

350 170 330 300 270 360

Std. Deviation

59.9 22.4 27.1 0.9 2.8 1.1

48.0 15.0 16.9 10.4 14.9 13.1

17. tábla Szabadon végzett tevékenységekre fordított idő (perc/nap/fő) 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között Minimum Maximum TEV26 TEV27 TEV28 TEV29 TEV30 TEV31 TEV32 TEV33 TEV34 TEV35 TEV36 TEV37 TEV38 TEV39 TEV40 TEV41 TEV42 TEV43 TEV44 TEV45 TEV48 TEV50 TEV51 TEV54 TEV55

(540-543) Beszélgetés (550-552) Vendégeskedés (560-563) Levelezés, napló írás (570-574) Táncolás (580-589) Társasjáték (590-609,910-919) Családi tevékenységek (pl.: ünneplés, (610-629) Vallási, társadalmi tevékenységek (630-633) Olvasás (napilap, hetilap) (640) Olvasás (könyv) (650-671) Önképzés, tanulás (680-689) TV nézés (690) Internetezés (700-712) Zenehallgatás (rádió, magnó, CD) (720-729) Hobbi (gyűjtés, számítástechnika, technikai) (730-739) Háziállat (nem haszonállat), növény gondozása (740-750) Öntevékeny, amatőr művészeti tevékenységek (830-859) Nem versenyszerű sport (foci, asztalitenisz, úszás, (870-873) Semmittevés (880-889) Érzelmi tevékenységek (990) Egyéb, nem munka tevékenység (760) Mozi (790-793) Séta, városnézés (800-820) Strand, horgászat, vadászat (770-779) Kulturális intézmény látogatása (780-789) Szórakozóhely látogatása

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Mean

340 285 100 285 300 360 190 165 265 225 360 150 240 285 120 200 300 80 60 10 235 240 350 180 285

Std. Deviation

12.3 2.6 0.1 1.1 2.6 1.2 1.0 4.0 4.6 0.9 123.6 0.2 1.6 1.3 1.0 0.6 2.2 0.2 0.1 0.0 1.2 2.6 0.8 0.7 1.8

30.6 17.2 2.0 13.1 17.7 11.3 9.8 14.9 20.1 10.1 80.0 3.9 11.8 10.8 6.7 7.6 14.5 2.4 1.5 0.1 12.1 14.6 10.9 9.3 15.7

Szabadidős aktivitási típusok 18. tábla A fő tevékenységcsoportokra fordított idő 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között Mean (perc) Társadalmilag kötött tevékenységekre fordított idő Fiziológiailag kötött tevékenységekre fordított idő Szabadidős aktivitásokra fordított idő… …ezen belül tévénézésre fordított idő

77.7 114.3

Std. Dev. 74.3 56.3

168.1

79.3

123.6

80.0

Mint látható, átlagosan a teljes szabadidőnek csaknem háromnegyedét tévénézésre fordítják, látszólag alig marad konkurens tevékenység, az eloszlások azonban nem egyenletesek, ezért okot szolgáltatnak mélyebb elemzésre.


02/12/05

20


A társadalmilag kötött tevékenység exponenciális eloszlás képét mutatja, legtöbben azok vannak, akiknek a délután 5 és este 11 közötti időben már nincs kötelezettségük, egész idejük szabad. Őket fokozatosan csökkenő számban követik az egyre több társadalmi kötelezettséggel, főleg munkavégzéssel terhelt személyek. Úgy is fogalmazhatnám, minél fontosabb valaki, - értsd: minél több fizető vagy társadalmi tevékenységet végez az este folyamán - annál ritkább.

Társadalmilag kötött tevékenység, perc 1600 1400 1200 1000 800

Frequency

600 400 Std. Dev = 74.29 200

Mean = 77.7

0

N = 7716.41

0 0. 36 .0 0 34 .0 0 32 .0 0 300.0 28 .0 0 26 .0 0 24 .0 0 22 .0 0 20 .0 0 180.0 16 .0 0 14 .0 0 12 .0 0 10 0 . 80 0 . 60 0 . 40 0 . 20 0 0.

Társadalmilag kötött tevékenység, perc Cases w eighted by WBALIN

A fiziológiai kötöttségek „demokratikusabban” oszlanak meg, amint a normálishoz közeli eloszlású görbe mutatja. Enni, tisztálkodni, aludni mindenkinek szükséges, az enyhe baloldali ferdeséget a görbe jobbra nyúlását azok az idősebb és/vagy beteg emberek okozhatják, akiknek teljes idejét elviszi önmaguk fiziológiai fenntartása, vagy az alkohol.

Fiziológiailag kötött tevékenység, perc 1400 1200 1000 800

Frequency

600 400 Std. Dev = 56.26

200

Mean = 114.3 N = 7716.41

0

0 0. 36 .0 0 34 .0 0 32 .0 0 300.0 28 .0 0 26 .0 0 24 .0 0 22 .0 0 20 .0 0 180.0 16 .0 0 14 .0 0 12 .0 0 10 0 . 80 0 . 60 0 . 40 0 . 20 0 0.

Fiziológiailag kötött tevékenység, perc Cases w eighted by WBALIN


02/12/05

21


A szabadidő eloszlása már nem ilyen demokratikus, elég nagy számban vannak, akiknek semmi szabadidejük nem marad, munkát evés, pihenés, tisztálkodás, alvás követ. A 0 perc szabadidővel rendelkezők esetében nem érdemes a tévé konkurens szabadidős tevékenységeit vizsgálni, ezt a 339 személyt kizárjuk a konkurencia-vizsgálatból.

Szabad tevékenység, perc 1000

800

600

Frequency

400

200

Std. Dev = 79.33 Mean = 168.0 N = 7716.41

0

0 0. 36 .0 0 34 .0 0 32 .0 0 300.0 28 .0 0 26 .0 0 24 .0 0 22 .0 0 20 .0 0 180.0 16 .0 0 14 .0 0 12 .0 0 10 0 . 80 0 . 60 0 . 40 0 . 20 0 0.

Szabad tevékenység, perc Cases w eighted by WBALIN

A tévénézésre fordított idő eloszlása ismerős képet mutat, sokan vannak, akik egyáltalán nem televízióznak (1112 fő), a többiek tévénézési ideje pedig a programok hossza által szakaszolt, közel normális eloszlást mutat.

TV nézés 1200 1000 800 600

Frequency

400 Std. Dev = 79.99

200

Mean = 123.6 N = 7716.41

0

0 0. 36 .0 0 34 .0 0 32 .0 0 300.0 28 .0 0 26 .0 0 24 .0 0 22 .0 0 20 .0 0 180.0 16 .0 0 14 .0 0 12 .0 0 10 0 . 80 0 . 60 0 . 40 0 . 20 0 0.

T V nézés, perc Cases w eighted by WBALIN


02/12/05

22


A következőkben a tévénézés részesedését kalkuláltuk a szabadidőn belül (TVSHR6), és extrém ferde eloszlást kaptunk.

TV részesedése a szabadidõbõl, % 4000

3000

Frequency

2000

1000 Std. Dev = 33.24 Mean = 73.6 N = 7377.21

0

0 0. 10 .0 90 .0 80 .0 70 .0 60 .0 50 .0 40 .0 30 .0 20 .0 10

0 0.

TV részesedése a szabadidõbõl 17-23h=6 órában, % Cases w eighted by WBALIN

Ebben a hat órás idősávban, mint látható, 3269 személy teljes szabadidejét tévénézésre fordítja (100 %), így 4108 olyan személy marad, akinek van is szabadideje (átlag 189 perc), és több szabadidős tevékenységet (is) végez a tévénézésen kívül. (Közülük 773 olyan személyt találunk, akinek van ugyan szabadideje de egyáltalán nem néz tévét). Ez a 4108 személy, aki felszorozva 4217524 személyt reprezentál, fogja képezni a konkurenciaelemzés bázisát. Vizsgáljuk meg a szabadidő-típusok profilját szocio-demográfiai változók, és a nyolc megkülönböztetett életmód-változó szerint. (19. tábla)


02/12/05

23


19. tábla Szabadidős aktivitási típusok megoszlása szocio-demográfiai és megkülönböztetett életmód-ismérvek szerint 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között függőleges % Teljes minta 15+

Total N Total % 0 Nem aktív kereső 1 Aktív kereső 0 Nincs 0-18 éves 1 Van 0-18 éves 1 15-17 éves 2 18-29 éves 3 30-39 éves 4 40-49 éves 5 50-59 éves 6 60+ éves 1 nagyon rossz vagyoni 2 rossz vagyoni helyzet 3 közepes vagyoni helyzet 4 jó vagyoni helyzet 5 nagyon jó vagyoni helyzet 1 1 tagú 2 2 tagú 3 3 tagú 4 4 tagú 5 5+tagú 1 Egyedülálló 2 Házaspár 3 Több tagú, eltartott 4 Több tagú, eltartott gyerek 1 <=8 háztartásfő 2 Szmk háztartásfő 3 Középiskola háztartásfő 4 Felsőfokú háztartásfő 1 <=8 2 Szmk 3 Középiskola 4 Felsőfokú 1 férfi 2 nő 1 Budapest 2 Megyeszékhely 3 Város 4 Község 1 Soha nem hajszolt 2 Ritkán hajszolt 3 Gyakran hajszolt 4 Állandóan hajszolt 0 Nem rövid a hétvége 1 Rövid a hétvége 0 Nem művel 1 Földet művel 0 Nincs nyaraló 1 Nyaraló van 0 Nincs kerékpár 1 Kerékpár van 0 Nincs színes TV 1 Színes TV van 0 Nincs kábeltévé 1 Kábeltévé van 0 Nem volt színházban 4 hb 1 Színházban volt 4 hb


Szabadidőt nélkülözők

7716 100 51 49 60 40 3 22 16 20 16 23 15 18 19 21 21 8 24 23 28 17 8 17 38 37 31 32 24 13 35 25 28 11 47 53 19 17 31 34 11 39 43 6 53 47 41 56 87 8 22 72 8 86 48 46 90 10

339 100 33 67 49 51 2 32 19 22 12 12 18 16 17 22 22 6 14 27 30 23 6 11 47 36 33 42 17 8 32 33 28 7 48 52 12 15 32 41 6 28 55 11 37 63 32 63 89 6 16 79 12 83 55 40 91 9

02/12/05

Szabadidővel rendelkezők együtt, ebből… 7377 100 51 49 60 40 3 22 16 19 16 24 15 18 19 21 21 8 24 23 28 17 8 17 37 37 31 32 24 13 35 25 28 12 47 53 19 17 31 33 11 40 43 6 54 46 42 55 87 8 22 72 8 87 48 47 90 10

…többrétű szabadidős aktivitást folytatók 4108 100 48 52 60 40 4 27 16 18 15 20 12 15 20 22 25 8 22 23 30 17 8 15 39 38 25 31 26 18 30 23 32 15 51 49 23 18 29 30 11 39 44 5 51 49 45 52 85 9 23 71 7 87 43 51 87 13

…csak tévét nézők 3269 100 56 44 61 39 2 15 16 21 17 29 19 22 19 19 16 8 26 23 25 17 8 21 35 36 37 33 22 8 42 26 24 7 42 58 14 15 33 38 12 41 41 7 58 42 37 60 89 5 21 74 8 86 53 41 94 6

24


20. tábla Tévénézés részesedése a szabadidőből a szabadidővel rendelkezők körében szocio-demográfiai és megkülönböztetett életmód-ismérvek szerint 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között Szabadidővel rendelkezők N

TV részesedése a szabadidőből 17-23h=6 órában %

7377 3799 3579 4452 2925 207 1609 1181 1430 1184 1766 1134 1310 1424 1530 1554 590 1779 1696 2049 1263 598 1279 2748 2752 2253 2352 1790 982 2619 1812 2091 849 3470 3908 1403 1251 2266 2457 844 2945 3153 434 3978 3398 3073 4085 6391 562 1640 5313 566 6386 3509 3444 6619 758

74 76 71 74 73 57 58 74 78 78 82 80 81 72 71 66 76 79 73 69 73 75 82 70 72 80 75 71 61 79 77 69 62 71 76 65 72 76 77 74 74 73 76 76 70 71 76 74 66 72 74 74 74 77 70 75 59

Total 0 Nem aktív kereső 1 Aktív kereső 0 Nincs 0-18 éves 1 Van 0-18 éves 1 15-17 2 18-29 3 30-39 4 40-49 5 50-59 6 60+ 1 nagyon rossz 2 rossz 3 közepes 4 jó 5 nagyon jó 1 1 tagú 2 2 tagú 3 3 tagú 4 4 tagú 5 5+tagú 1 Egyedülálló 2 Házaspár 3 Több tagú, eltartott gyerekkel 4 Több tagú, eltartott gyerek nincs 1 <=8 2 Szmk 3 Középiskola 4 Felsőfokú 1 <=8 2 Szmk 3 Középiskola 4 Felsőfokú 1 férfi 2 nő 1 Budapest 2 Megyeszékhely 3 Város 4 Község 1 Soha nem hajszolt 2 Ritkán hajszolt 3 Gyakran hajszolt 4 Állandóan hajszolt 0 Nem rövid a hétvége 1 Rövid a hétvége 0 Nem művel 1 Földet művel 0 Nincs nyaraló 1 Nyaraló van 0 Nincs kerékpár 1 Kerékpár van 0 Nincs színes TV 1 Színes TV van 0 Nincs kábeltévé 1 Kábeltévé van 0 Nem volt színházban 4 hb 1 Színházban volt 4 hb


02/12/05

25


1. Szabadidőt nélkülözők A csoportban felül reprezentált az aktív keresők aránya, közülük is a szakmunkásoké, és/vagy a szakmunkás háztartásfők családjában élőké, akiknek háztartásában van gyermek- vagy legalább kiskorú, és akik − részben ezzel összefüggésben − 4 és több tagú háztartásban élnek, zömmel községi lakosok. Életmódjukat illetően, gyakran vagy állandóan hajszoltnak érzik magukat, nagyobb arányban érzik úgy, hogy rövid a hétvége a terveikhez képest, többen művelnek közülük földet az átlagnál. Nem kimondottan televíziós célközönség. 2. Szabadidővel rendelkezők, este 5 és 11 között Ennek a 7377 főt jelentő almintának a profilja nem különbözik lényegesen a 7716 fős teljes 15+ mintától. A 20. táblában feltüntettük a szabadidőből a televíziózásra fordított idő részesedését. 3. Többrétű szabadidő aktivitást folytatók Elemzésünk tárgyául választott kategóriánkban az átlaghoz képest nagyobb arányban találhatunk 18-29 éves fiatalokat, nagyon jó vagyoni helyzetben lévőket, akik közép vagy felsőfokú háztartásfő családjában élnek, és/vagy maguk is közép-felsőfokú végzettségűek. Körükben az átlagnál magasabb a férfiak, a budapestiek, a földet nem művelők, a kábeltévések és a színházba járók aránya. Ezt a réteget a televíziók általában kívánatos célközönségnek tartják, és megpróbálják minél nagyobb arányban elérni. 4. Csak tévét nézők A szabadidejükben csak tévézők természetesen az előző kategóriák komplementer csoportjait tartalmazzák nagyobb arányban. Az átlagnál több közöttük a 60+ éves, a rossz vagyoni helyzetben lévő, községekben lakó, házastársával kettesben élő, maximum 8 általánossal rendelkező személy, többnyire nő, aki nem érzi rövidnek a hétvégét, de az átlagnál nagyobb arányban művel földet. Az átlagnál jellemzőbb, hogy nincs kábeltévéje és nem volt színházban az elmúlt 4 héten.

Időháztartás a különböző szabadidő-aktivitási típusokban (21. tábla) Nem véletlenül nevezik a fiziológiailag kötött tevékenységeket „rugalmatlannak” A vizsgált hat órás idősávban nincs nagy különbség a fiziológiailag kötött tevékenységekre fordított idő tekintetében a szabadidő aktivitási típusok között sem. 21. tábla A tevékenységtípusokra fordított idő aránya N=7716, 100% = 360 perc N

Társadalmilag Fiziológiailag Szabad kötött kötött tevékenység tevékenység tevékenység % % %

Total 15+ Szabadidőt nélkülözők

7716 339

22% 63%

32% 37%

47% 0%

Szabadidővel rendelkezők, ebből…

49%

7377

20%

31%

...többrétű szabadidős aktivitást folytatók

4108

18%

29%

53%

...szabadidőben csak tévénézők

3269

22%

34%

44%


02/12/05

26


A szabadidő hiányban szenvedők az átlagnál valamivel több időt fordítanak fiziológiai tevékenységekre, ami vélhetően összefügg a túlterheltségükkel, hiszen a hat órás sáv 63 százalékát társadalmilag kötött tevékenységre fordítják. A szabadidővel rendelkezők csak idősáv 20 százalékát fordítják társadalmilag kötött tevékenységre, a hat órának csaknem fele szabadon marad. Feltűnő, hogy a csak tévézők több időt fordítanak fiziológiai tevékenységekre, mint a változatos szabadidős aktivitást folytatók. Idősebbek esetében nyilván a napi tisztálkodás, étkezés is több időt vesz igénybe, vagy pedig egyszerűen csak lassúbb az életritmusuk. A többrétű szabadidős aktivitást folytatók viszont − a fiziológiai tevékenységek rovására − több szabadidővel is rendelkeznek. Ez a jelenség is összefügghet az életkorral, hiszen a fiatalok alvásról és pihenésről is képesek lemondani élvezetes szabadidős programokért. Ráadásul, amíg gyermektelenek, kevesebb a társadalmi kötöttségük, következésképp több szabadidejük keletkezik és hozzá több energiájuk van, mint az idősebbeknek (főleg 60 éven felülieknek) akik szabadidőben már csak tévézni képesek. Ezt a megállapítást egyébként igazolja a szabadidő korcsoport szerinti variancia-analízise. Többrétű szabadadidős tevékenységet végzők klaszterei A 22. táblára pillantva azonnal szembetűnik a televízió dominanciája még ebben a kategóriában is (105 perc/nap/fő, a szabadidő 52.5 százaléka). Az emberi kapcsolatok elsiratóinak jó hír, hogy a tévénézés említésre méltó igazi konkurense a beszélgetés (23 perc, 14.2 %), ami ráadásul szinte kizárólag személyes kapcsolatot jelent, mert ezen belül a telefonbeszélgetés részesedése elenyésző (1 perc). (Elképzelhető persze, hogy a telefonálás alacsony említése az időmérleg-technika számlájára is írható.) 22. tábla Szabadon végzett tevékenységek részesedése egy átlagos napon a többrétű tevékenységet végzők körében N=4108, 100%=360 perc % 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

BESHR6H Beszélgetés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % VESHR6H Vendégeskedés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % LESHR6H Levelezés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % TASHR6H Táncolás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % JASHR6H Társasjáték részesedése a szabadidőből 17-23h között, % FASHR6H Családi ünneplés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % VASHR6H Vallási tevékenység részesedése a szabadidőből 17-23h között, % OLSHR6H Újság-olvasás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % KOSHR6H Könyv-olvasás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % KESHR6H Tanulás, önképzés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % TVSHR6H TV részesedése a szabadidőből 17-23h között, % INSHR6H Internetezés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % ZESHR6H Zenehallgatás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % HOSHR6H Hobbi részesedése a szabadidőből 17-23h között, % ALSHR6H Állatok, növények részesedése a szabadidőből 17-23h között, % AMSHR6H Amatőrködés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % SPSHR6H Sport részesedése a szabadidőből 17-23h között, % SESHR6H Semmittevés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % ERSHR6H Érzelmi élet részesedése a szabadidőből 17-23h között, % EGSHR6H Egyéb szabadidős tevékenység részesedése 17-23h között, % MOSHR6H Mozi részesedése a szabadidőből 17-23h között, % MUSHR6H Szórakozóhely részesedése a szabadidőből 17-23h között, % SASHR6H Séta részesedése a szabadidőből 17-23h között, % HASHR6H Strand, horgászat, vadászat részesedése a szabadidőből 17-23h között,


02/12/05

14.2 2.4 0.1 1.0 2.3 1.2 1.1 4.6 4.7 0.9 52.5 0.2 2.1 1.2 1.3 0.7 2.4 0.2 0.1 0.0 1.3 2.4 2.7 0.7

27


A táblában látható 23 szabadidős tevékenységből 5 kivételével mindegyik szignifikáns negatív kapcsolatban van a tévénézéssel, ami azt jelenti, hogy a levelezés, hobbi-állatoknövények gondozása, semmittevés, érzelmi élet és az egyéb kategória kivételével az összes többi szabadidős tevékenység valóban konkurál a tévénézéssel. Ezután cluster-analízissel kerestük a szabadidős szokások szerint elkülönülő csoportokat: kik azok, akiknek szabadidős szerkezetében a televízió nézése éppen hogy megtűr más időtöltési formákat, illetve vannak-e olyan csoportok, akiknél alternatív aktivitások játsszák a főszerepet a hat órányi blokkon belül. (Emlékeztetőül: nem párhuzamos tevékenységekről van szó, minden tevékenység első helyen megnevezett fő tevékenység volt, a share mutatók azt mérik, hogy a tevékenységek a rendelkezésre álló 360 perces szabadidőből mennyit hasítanak ki.) A többféle modell-kísérlet eredményeképpen egy 7 klaszterből3 álló modell produkált a többféle szabadidős tevékenységet végző, 4108 fős, 15+ éves mintára, átlagos napra vonatkozóan kielégítően stabil csoport-struktúrát. A 24 tevékenységből a levelezés, az internetezés, a semmittevés, az érzelmi élet és az egyéb kategória kivételével mindegyik szignifikánsan részt vett a klaszterezési eljárásban, de legnagyobb mértékben a szórakozóhely látogatása, a strand-horgászat-vadászat kategória, a társasjáték, a tévénézés és a beszélgetés. Az eredményeket a 23. tábla tartalmazza. 23. tábla Final Cluster Centers C 1 TVSHR6H TV részesedése a szabadidőből 17-23h=6 órában, % BESHR6H Beszélgetés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % VESHR6H Vendégeskedés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % LESHR6H Levelezés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % TASHR6H Táncolás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % JASHR6H Társasjáték részesedése a szabadidőből 17-23h között, % FASHR6H Családi ünneplés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % VASHR6H Vallási tevékenység részesedése a szabadidőből 17-23h között, % OLSHR6H Újság-olvasás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % KOSHR6H Könyv-olvasás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % KESHR6H Tanulás, önképzés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % INSHR6H Internetezés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % ZESHR6H Zenehallgatás részesedése a szabadidőből 17-23h között, % HOSHR6H Hobbi részesedése a szabadidőből 17-23h között, % ALSHR6H Állatok, növények részesedése a szabadidőből 17-23h között, % AMSHR6H Amatőrködés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % SPSHR6H Sport részesedése a szabadidőből 17-23h között, % SESHR6H Semmittevés részesedése a szabadidőből 17-23h között, % ERSHR6H Érzelmi élet részesedése a szabadidőből 17-23h között, % EGSHR6H Egyéb szabadidős tevékenység részesedése 17-23h között, % MUSHR6H Szórakozóhely részesedése a szabadidőből 17-23h között, % MOSHR6H Mozi részesedése a szabadidőből 17-23h között, % SASHR6H Séta részesedése a szabadidőből 17-23h között, % HASHR6H Strand, horgászat, vadászat részesedése a szabadidőből 17-23h N=

l

u

s

t

e

r

2

3

4

5

6

7

15.0 15.4 25.9 15.1 13.8 27.0 72.9 4.7 73.2 3.2 1.9 4.4 3.3 8.7 7.0 0.8 0.5 0.5 1.3 0.6 1.5 0.2 0.0 0.1 0.0 0.0 0.0 0.1 4.4 0.9 0.7 0.0 0.9 0.5 0.1 0.5 0.1 59.9 1.2 0.3 0.0 0.6 3.4 0.8 0.6 0.0 0.8 0.0 0.7 3.8 0.4 0.0 0.0 0.2 0.0 0.5 7.4 2.0 0.4 2.4 0.6 5.6 4.5 15.7 1.1 1.7 1.8 0.1 3.6 2.5 3.4 0.3 0.0 0.0 0.3 0.0 0.4 0.4 0.1 0.3 0.0 0.0 0.0 0.1 7.7 1.1 1.1 0.0 0.3 0.8 0.8 0.3 0.4 0.2 0.0 0.4 54.6 0.6 1.7 0.3 0.1 0.2 0.5 0.9 1.5 2.5 0.2 0.2 0.0 0.0 0.9 0.3 7.9 0.8 1.9 0.1 2.7 1.4 1.1 0.1 0.1 0.1 0.0 0.0 0.1 0.2 0.0 0.1 0.0 0.0 0.2 0.0 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.5 0.4 0.3 0.0 70.6 0.0 0.5 6.3 0.3 0.3 0.0 1.2 0.4 0.1 7.1 1.3 2.3 1.7 1.3 0.0 1.8 0.1 0.0 0.0 75.1 0.2 0.3 0.3 748 422 120 28 112 49 2629

A hét klaszter mindegyikében találunk tévénézést, különbség csak abban van, hogy a rendelkezésre álló szabadidőnek mekkora hányadát töltik a televízió előtt. (A klaszterek százalékos arányát a 100%=4108 főre vetítve adjuk meg.)

3 K-MEANS CLUSTER eljárással, a szabad idő nagyságának csökkenő sorrendjében rendezett adatállományon.


02/12/05

28


1. A hét közül az első klaszter nevezhető valóban változatosnak, de még az ebbe a csoportba tartozók is szabad idejük 15 százalékát fordítják tévénézésre, és a legnépszerűbb tevékenység a könyv-olvasás is csak a maga 15.7 százalékos részesedésével előzi meg. Átlagosan 166 perc szabadidejüket jól kihasználják. Ez a csoport olvas újságot legnagyobb arányban, de az otthoni zenehallgatás is rájuk jellemző leginkább. A házon kívüli aktivitások, a sport, a táncolás, a séta és a mozi is igényességről vallanak. Esetszáma a teljes 15+ mintának közel egytizedét teszi ki. (748 fő=18.2%) 2. Beszélgetősnek nevezem a második, még izmosnak számító klasztert, tekintve, hogy relatíve a hét csoport közül a legkevesebb: 144 perces szabadidejének csaknem háromnegyedét beszélgetéssel tölti. A tévénézés mellett a többi szabadidős aktivitásra átlagosan csak egy-két percet fordít. (422 fő=10.3%) 3. A harmadik, már kisebb létszámú, játékos csoportnak van legtöbb szabadideje: 218 perc. A domináns, 60 százaléknyi játék mellett elég jól megfér még 26 százaléknyi tévénézés a szabadidőben. (120 fő=2.9 %) 4. A házon kívül igazán aktív csoport már csak mindössze 28 fős. A tavaszi időmérlegfelvétel idején tiszteletre méltó kitartással töltötték a délután 5 óra utáni 207 perces szabad idejüket a természetben (strand, horgászás, vadászat). (28 fő=0.7%) 5. A szórakozó kifejezés jellemző leginkább arra a száz főt alig meghaladó csoportra, amelyik kulturális intézményben (színház, komolyzenei koncert, kiállítás, múzeum, cirkusz...) vagy mulatással, kocsmázással töltötte 201 perces szabad idejének 70 százalékát. A szórakozással töltött szabadidő 27 százaléka igényesebb, a többi kommersz. Ők néznek legkevesebb tévét. (112fő=2.7%) 6. A hobbisták 193 perces szabad idejük nagy részét hobbijuknak szentelik, emellett tévéznek és olvasnak is, de szinte értékelhetetlenül kevesen vannak. (49 fő=1.2%) 7. A főleg tévézők tábora a legnépesebb, 2629 személy (64%) átlagosan 200 perces szabad idejének háromnegyedét tévénézéssel tölti. A hétvégi és a hétköznapi tevékenységszerkezet nem elemezhető külön, mert az időmérleg minden személynek csak egy napját vette fel, a naptípusok megoszlása arányos, de az egyes napokon kérdezett személyek mintája nem reprezentatív. A hétfőtől csütörtökig tartó hétköznapinak nevezhető alminta 2257 személyt, a péntek estét is magában foglaló péntektől vasárnapig tartó hétvégi alminta 1851 személyt foglal magába. Összehasonlítva a klaszterek megoszlását azt tapasztaljuk, hogy a játékos, az aktív és a szórakozó klaszterek aránya 1-3 százalékponttal magasabb hétvégén, mint hétköznap, míg a választékos és a beszélgetős klaszter 1-1 százalékponttal hétköznap nagyobb.


02/12/05

29


24. tábla A többrétű szabadidős tevékenységet folytató hét klaszter profilja szocio-demográfiai és életmód változók szerint Átlagos nap, N=4108 Total 1 2 3 Többrétű Változatos Beszélgetős Játékos Total N Total % 0 Nem aktív kereső 1 Aktív kereső 0 Nincs 0-18 éves 1 Van 0-18 éves 1 15-17 éves 2 18-29 éves 3 30-39 éves 4 40-49 éves 5 50-59 éves 6 60+ éves 1 nagyon rossz vagyoni 2 rossz vagyoni helyzet 3 közepes vagyoni helyzet 4 jó vagyoni helyzet 5 nagyon jó vagyoni helyzet 1 1 tagú 2 2 tagú 3 3 tagú 4 4 tagú 5 5+tagú 1 Egyedülálló 2 Házaspár 3 Több tagú, eltartott 4 Több tagú, eltartott gyerek 1 <=8 háztartásfő 2 Szmk háztartásfő 3 Középiskola háztartásfő 4 Felsőfokú háztartásfő 1 <=8 2 Szmk 3 Középiskola 4 Felsőfokú 1 férfi 2 nő 1 Budapest 2 Megyeszékhely 3 Város 4 Község 1 Soha nem hajszolt 2 Ritkán hajszolt 3 Gyakran hajszolt 4 Állandóan hajszolt 0 Nem rövid a hétvége 1 Rövid a hétvége 0 Nem művel 1 Földet művel 0 Nincs nyaraló 1 Nyaraló van 0 Nincs kerékpár 1 Kerékpár van 0 Nincs színes TV 1 Színes TV van 0 Nincs kábeltévé 1 Kábeltévé van 0 Nem volt színházban 4 hb 1 Színházban volt 4 hb


4108 100.0 47.7 52.3 59.9 40.1 3.8 27.3 15.8 17.9 15.0 20.2 13.1 15.7 20.9 23.7 26.6 7.6 22.3 23.4 29.6 17.1 7.8 14.7 39.0 38.5 25.4 30.9 26.1 17.6 30.2 23.1 31.6 15.1 51.0 49.0 23.2 18.1 28.8 29.9 11.4 39.4 44.0 5.3 50.8 49.2 46.4 53.6 90.0 10.0 24.9 75.1 7.5 92.5 45.7 54.3 86.6 13.4

748 100.0 49.6 50.4 61.8 38.2 5.7 41.3 13.3 11.2 13.0 15.4 11.3 13.3 22.0 24.7 28.8 9.3 16.2 24.7 32.3 17.5 9.3 8.7 41.1 40.8 22.7 25.0 28.0 24.2 29.5 15.5 35.3 19.7 47.4 52.6 28.2 17.8 25.9 28.1 11.6 39.2 44.6 4.6 48.1 51.9 50.8 49.2 90.6 9.4 25.3 74.7 7.4 92.6 44.4 55.6 79.2 20.8

02/12/05

422 100.0 43.2 56.8 54.6 45.4 4.4 33.3 21.0 17.6 12.8 10.9 10.3 13.7 20.6 24.2 31.2 6.3 16.5 23.0 34.9 19.2 6.6 10.1 45.2 38.1 18.1 39.3 24.4 18.2 25.8 24.6 34.1 15.5 47.7 52.3 24.5 19.5 31.5 24.6 9.1 37.1 46.3 7.4 42.1 57.9 47.2 52.8 86.7 13.3 23.1 76.9 10.8 89.2 44.7 55.3 85.4 14.6

120 100.0 48.3 51.7 52.3 47.7 10.6 47.7 9.5 18.8 5.6 7.8 11.6 10.5 26.2 16.5 35.3 1.7 17.9 23.3 37.4 19.8 1.7 4.3 53.6 40.4 23.0 26.1 34.3 16.6 29.0 19.4 43.0 8.7 78.9 21.1 28.7 24.9 25.2 21.1 10.6 36.7 48.0 4.8 45.5 54.5 50.5 49.5 87.5 12.5 27.5 72.5 5.5 94.5 40.1 59.9 87.3 12.7

4 Aktív 28 100.0 28.9 71.1 15.1 84.9 5.9 36.3 33.2 18.0 6.7 10.0 6.3 14.6 38.6 30.5 7.4 28.6 56.7 7.3 7.4 82.9 9.7 19.0 41.2 27.8 11.9 23.0 35.4 32.4 9.2 66.0 34.0 7.7 16.6 37.7 38.0 11.5 29.8 56.6 2.2 44.7 55.3 45.1 54.9 82.8 17.2 25.3 74.7 13.2 86.8 38.7 61.3 85.8 14.2

5 Szórakozó 112 100.0 38.6 61.4 58.6 41.4 4.5 53.0 16.7 12.8 6.5 6.5 19.9 8.6 24.5 22.4 24.7 5.6 12.6 20.0 44.9 17.0 5.6 2.5 44.2 47.8 25.5 37.2 17.2 20.2 24.0 30.2 26.0 19.8 75.1 24.9 18.0 17.8 30.7 33.6 14.4 38.1 38.3 9.2 54.4 45.6 48.5 51.5 93.6 6.4 18.4 81.6 12.9 87.1 44.4 55.6 79.5 20.5

6 Hobbista 49 100.0 48.5 51.5 61.2 38.8 5.8 34.4 4.9 15.4 20.9 18.6 16.0 14.7 13.8 28.4 27.2 9.3 20.9 10.4 45.3 14.2 9.3 12.8 38.2 39.7 22.6 29.1 31.8 16.5 19.3 24.6 32.5 23.6 59.0 41.0 27.9 25.1 25.7 21.3 22.4 47.2 28.1 2.3 54.1 45.9 49.7 50.3 89.3 10.7 27.9 72.1 7.0 93.0 41.0 59.0 84.6 15.4

7 Tévéző 2629 100.0 48.4 51.6 61.1 38.9 2.7 20.2 16.0 20.0 16.7 24.5 13.9 17.3 20.5 23.4 24.9 7.8 25.8 23.4 26.4 16.6 8.0 18.3 36.1 37.6 27.5 31.2 25.7 15.6 31.8 24.7 29.8 13.7 50.0 50.0 21.6 17.6 29.2 31.5 11.4 39.9 43.6 5.1 53.1 46.9 44.7 55.3 90.4 9.6 25.2 74.8 6.8 93.2 46.6 53.4 89.3 10.7

30


A hét klaszterből 6 klaszter profilja a 23. tábla alapján markánsan elkülönül, a hetedik, tévéző csoport már csak a nagy esetszám miatt is közel áll az átlaghoz. 1. Változatos Ebben a csoportban az átlagnál nagyobb arányban találunk 18-29 éveseket, felsőfokú végzettségű háztartásfőket, közép- és felsőfokú végzettségű személyeket, földet nem művelő, színházba járó, budapestieket. A klasztert enyhe női többlet jellemzi. 2. Beszélgetős Aktív keresők vannak benne többségben, a háztartásban nagyobb arányban van fiatalkorú, és 30-49 éves, ami azzal függ össze, hogy a több tagú, gyerekes családok vannak benne felülreprezentálva. A nagyon jó vagyoni helyzet, a nyaraló átlagosnál jellemzőbb. A szakmunkás háztartásfők, és szakmunkások valamint a nők aránya magasabb az átlagnál. A hét végét az átlagnál nagyobb mértékben érzik rövidnek terveikhez. 3. Játékos A klaszter 79 százalékban férfiakból, fiúkból, vagyis főleg fiatalokból áll, akik közepes, vagy jobb anyagi helyzetben vannak, 4 vagy több tagú családban élnek. A háztartásban az érettségizettek vannak felül reprezentálva. Több a budapesti és nagyvárosi, egyúttal kábeles lakos, aki gyakran érzi hajszoltnak magát, és rövidnek a hétvégét. 4. Aktív Főleg aktív kereső, jó anyagi helyzetű fiatal (18-39), kisvárosi, községi szakmunkás férfiak csoportja ez a kis létszámú klaszter, akik 4 tagú családban, eltartott gyerekkel élnek együtt. Gyakran hajszoltak, nagyobb arányban művelnek földet az átlagnál, nem jellemző a színes TV és a kábel. 5. Szórakozó Többségükben aktív keresők, 75 százalékban férfiak, 18-29 évesek, mivel a nagyon rossz anyagi helyzetben élő, szakmunkások felül reprezentáltak, ebből arra következtethetünk, hogy a szórakozás (párkeresés?) olcsóbb formái jellemzik a csoportot, de az átlagnál nagyobb arányban voltak négy héten belül színházban is. A 4 tagú, községi háztartások aránya magasabb, ahol nincs eltartott gyerek. És bár kevésbé érzik rövidnek a hétvégét, több közöttük az állandóan hajszolt. Jellemzőbben van kerékpárjuk, és nincs színes tévéjük. 6. Hobbista Speciális, ellentmondásos demográfiai összetételű, heterogén kis csoport, akiket valamilyen különleges érdeklődés, és nem társadalmi meghatározottság sorolt egy csoportba. Közös jellemzőjük, hogy az átlagnál kevésbé hajszoltak, és kevésbé érzik rövidnek a hét végét. 7. Tévézők Az átlaghoz közeli jellemzőkkel rendelkeznek, említésre méltó specifikumuk, hogy idősebbek az átlagnál, több közöttük a házaspár, akiknek nem rövid a hétvége és nem járnak színházba.


02/12/05

31


A szabadidős aktivitási típusok összefoglaló sémája, 15+ évesek, átlagos nap 17-23 óra között, kiegyenlítő súlyszámmal súlyozva, felszorzás nélkül.: Teljes 15+ minta N=7716 Szabad idő = 168 perc/nap/fő Nincs szabad idő N=339 Szabad idő = 0 perc/nap/fő

Van szabad idő N= 7377 Szabad idő = 176 perc/nap/fő

Többrétű tevékenységet végez N= 4108 Szabad idő = 189 perc/nap/fő

Változatos N= 748 Sz. i.=166 perc

Beszélgetős N= 422 Sz. i.=144 perc

Játékos N= 120 Sz. i.=218 perc

Aktív N= 28 Sz. i.=207 perc

Szórakozó N= 112 Sz. i.=201perc

Csak tévét néz N= 3269 Szabad idő = 159 perc/nap/fő

Hobbista N= 49 Sz. i.=193 perc

Tévéző N= 2629 Sz. i.=200 perc

A 25. tábla ezen kategóriák nagyságrendjét mutatja a teljes népességre felszorozva, amelyből az AGB-panel méretéhez viszonyított elemszámukat is megbecsültük. 25. tábla Szabad-idős aktivitási típusok 15+, átlagos nap, 17-23h között Frequency Percent

1 Nincs szabadidő 2 Csak tévénézés 3 Főleg tévénézés 4 Beszélgetés 5 Hobbi 6 Szórakozás 7 Játék 8 Aktív 9 Változatos Total

348197 3355470 2698383 433070 50746 114918 123527 28990 767889 7921191

4.4 42.4 34.1 5.5 0.6 1.5 1.6 0.4 9.7 100.0

Panelben becsült esetszám 78 755 607 98 11 27 28 7 173 1780

Amint várható volt, ennyi aktivitási kategóriát az AGB panel nem bír el. Még ha − a kissé eltérő demográfiai profil ellenére − összevonjuk az 5, 6, 7, 8 klasztert, akkor is csak az elemezhetőség alsó határán mozgó létszámú csoportot kapunk. Ez a tény arra figyelmeztet, hogy egy esetleges, később kifejlesztendő életstílus változó sem haladhatja meg az AGB panelben az öt-hat kategóriát, mert lehetnek benne karakterisztikus, de kis létszámú társadalmi csoportot képviselő kategóriák.


02/12/05

32


5. Házastársak kölcsönhatása A 15 éven felüli mintából leválogattuk a családi párkapcsolatban élő személyeket. 2037 olyan háztartást találtunk, ahol két személy lakott vagy férj, vagy feleség, vagy élettárs családi állásúként. Ezt a 4074 személyt vizsgáltuk abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak a párok egymás szabadidő-szerkezetére, tévéfogyasztásának mennyiségére. (Ebben az elemzésben nem használtunk súlyvektort, mert a háztartási rekordon belül a két személynek két külön súlyszáma van, és egyik sem háztartási súlyszám.)

Házastársak esti szabadidős klaszterei Nincs szabadidõ, fel

800

eség 700 Csak tévénézés , fele 600

ség

Count

500

Fõleg tévénézés, fel

400

eség

300

Bes zélgetés, feleség

200

Hobbi/szórakoz ás/ját ék/aktív, feleség

100

V áltozatos, feleség

0

sz

rj fé s, t to já za s/ to zá ál ko V ra zó i/s rj bb fé Ho s, té r ge fé él s, sz zé Be é n vé rj té fé g s, le zé Fõ né r vé fé té õ, id ad ab

s

ak Cs

nc Ni

Férj A Házastársak esti szabadidős klaszterei c. ábrából két következtetés nyilvánvalóan adódik: egyrészt a párkapcsolatban élők este 5 és 11 közötti szabadidő-töltésében is a tévénézés dominál, másrészt elenyésző a férjek és feleségek egymástól független, önálló időtöltése. Azonos klaszterbe tartozik a párok többsége (homogén = 56 %, 1138 házastárs). Az ábrából nem nyilvánvaló, de a megoszlásokból a férjek néhány százalékponttal nagyobb szabadságfoka aktivitási igénye rajzolódik ki. Míg például a szabadidőt nélkülöző férjek feleségeinek 67 százaléka csak, vagy főleg tévét néz, addig megfordítva a szabadidő nélküli feleségek férjei “csak” 63 százalékban súlyos tévézők. Vagy pl. míg a hobbi/szórakozás/játék/aktív szabadidő-töltő kategóriába tartozó férfiak feleségeinek csak 19 százaléka tartozik ebbe a klaszterbe, addig megfordítva a hasonló klaszterbe tartozó nők férjeinek 56 százaléka ilyen. Ami leegyszerűsítve valami olyasmit jelent, hogy a férfiak másokkal is inkább szórakoznak, játszanak, míg a nők többsége ezt a férjével teszi, illetve olyan családi összetételben, ahol a férj is jelen van.


02/12/05

33


A különböző klaszterbe tartozó, a teljes minta 44 %-át jelentő 899 házaspár (26. tábla) közül pedig nem meglepő módon az a pártípus dominál, ahol a feleség csak tévét néz, és a férj is főleg tévét néz (heterogén párok 35 %-a), ezt követi a fordított viszony, ahol a férj csak tévét néz, és a feleség is főleg tévét néz (heterogén párok 21.2 %-a). A maradék heterogén párok közel 44 százaléka pedig kisebb csoportokra tagolódik, amelyben a legnagyobb is max. 40 háztartást jelent: a feleségnek nincs szabadideje, a férj pedig eközben csak tévét néz (a heterogén háztartások 4.3 %-a), illetve a fordítottja: a szabadidő nélküli férj, és csak tévét néző feleség (a heterogén háztartások 4.2 %-a). 26. tábla Szabadiő klaszter tekintetében heterogén párok megoszlása Férj, feleség különböző klaszterbe tartozik (100%=899 házastárs)

1 2 3 4 5 6

Nincs szabadidő, férj Csak tévénézés, férj Főleg tévénézés, férj Beszélgetés, férj Hobbi/szórakozás/játék/aktív, férj Változatos, férj

1 Nincs 2 Csak szabadidő, tévénézés, feleség feleség 0.0 4.3 2.0 0.9 0.2 0.9

3 Főleg tévénézés, feleség

4.2 0.0 35.0 1.2 2.7 3.0

4 Beszélgetés, feleség

1.2 21.2 0.0 1.4 2.4 3.2

5 Hobbi/ szórakozás/ játék/ aktív, feleség

0.7 1.3 3.1 0.0 0.3 0.6

6 Változatos, feleség

0.0 0.2 0.6 0.0 0.0 0.4

0.4 3.1 3.7 0.7 0.8 0.0

Megvizsgáltuk, hogy a párok tagjainak saját szocio-demográfiai státusza, szabadidős közérzete vagy a házastárs tévénézésének mértéke befolyásolja-e inkább a vizsgált személyek tévénézését. A házastársak szocio-demográfiai helyzete persze egymással is erősen összefügg. Legerősebben korrelál természetszeűen az életkor, ezt követi az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás, de ugyanilyen szoros a kapcsolat a tévénézésre fordított idő között is 17-23 óra között. Valamivel gyengébb, de még mindig szoros a közérzet-jellemzők összefüggése. (27. tábla)4 27. Tábla A házastársak szocio-demográfiai ismérveinek közérzetének és tévénézési változóinak korrelációs mátrixa SZABAD1 KOR61 ISK1 Szabad Korcsoport Legmagas tevékenysé , férj abb g, perc, férj befejezett iskolai végzettség e, férj

GAKT21 Aktív kereső, férj?

HAJSZOL1 HETVEG1 TOT17231 TVSHR6H Milyen Ha áttekinti TV nézés 1 TV gyakran hétvégi 17-23 h részesedé érzi magát szabadidej között, férj se a hajszoltnak ét..., férj szabadidő , férj ből 1723h=6 órában, %, férj

SZABAD2 Szabad tevékenység, perc, feleség

0.469

0.191

0.028

-0.129

-0.115

-0.126

0.358

-0.018

KOR62 Korcsoport, feleség

0.132

0.899

-0.153

-0.584

-0.280

-0.360

0.150

0.061

ISK2 Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége, feleség

0.049

-0.286

0.688

0.393

0.167

0.248

-0.127

-0.242

-0.018

-0.420

0.312

0.532

0.241

0.328

-0.087

-0.106

GAKT22 Aktív kereső, feleség?

4 A házastárs szocio-demográfiai státuszát a regressziós modellekben nem vettük figyelembe, a vizsgált személy tévénézésére gyakorolt hatását a modellekben a vizsgált személy szocio-demográfiai ismérvein keresztül fejti ki. Ezúttal nem volt célunk elkülöníteni pl. a saját iskolai végzettség tévénézésre gyakorolt hatásán belül azt a hányadot, amelyet a házastárs iskolai végzettsége magyaráz.


02/12/05

34

Televíziózás a KSH/EUROSTAT életmód-időmérleg vizsgálata tükrében HAJSZOL2 Milyen gyakran érzi magát hajszoltnak, feleség

-0.082

-0.184

0.021

0.209

0.447

0.246

-0.074

-0.004

HETVEG2 Ha áttekinti hétvégi szabadidejét..., feleség

-0.048

-0.331

0.209

0.353

0.289

0.501

-0.102

-0.075

TOT17232 TV nézés 17-23 h között, feleség

0.365

0.195

-0.102

-0.175

-0.108

-0.148

0.506

0.293

TVSHR6H2 TV részesedése a szabadidőből 17-23h=6 órában, %, feleség

0.028

0.054

-0.175

-0.088

-0.040

-0.064

0.338

0.484

Elsőként arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szocio-demográfiai meghatározottság játszik-e nagyobb szerepet a tévénézés mennyiségében, vagy a házastárs tévénézésének mennyisége. Ebben a lineáris regressziós modellben a függő változó a vizsgált személy tévénézésének mennyisége 17 és 23 óra között, percben. A modellbe 7 független változót léptettünk: az életkor-kategóriákat, az iskolai végzettséget (dichotomizált változókkal), a gazdasági aktivitást, a háztartás taglétszámát, a hajszoltságra és a hétvége zsúfoltságára vonatkozó két véleményt, valamint a házastárs tévénézésének mennyiségét 17 és 23 óra között percben. Azt találtuk, hogy mind a férj, mind a feleség esetében nem túl erősen, de szignifikánsan magyarázta a modell a tévénézési idők különbségeit. A férj tévénézési idő varianciájának 25 százalékát (F=76), a feleség tévénézési idő varianciájának 26 százalékát magyarázta (F=73) a modell. A férj esetében szignifikáns magyarázó változónak bizonyult: az iskolai végzettsége, a gazdasági aktivitása, hajszoltság-érzete, a hétvége zsúfoltsága, de mindezeknél erősebben a felesége tévénézési időtartama. (a modellben a parciális korreláció = 0.448). A feleség esetében szignifikáns magyarázó változónak bizonyult gazdasági aktivitása, a háztartás taglétszáma, hajszoltság-érzete, és legerősebben náluk is házastárs tévénézési időtartama (a modellben a parciális korreláció = 0.453). Második lépésben az egyéni választások függetlenségét vizsgáltuk. Arra a kérdésre kerestünk választ: mi befolyásolja inkább a vizsgált személyt abban, hogy meglévő szabadideje hány százalékát fordítja tévénézésre, saját szocio-demográfiai helyzete, vagy házastársa tévénézésre fordított idejének százalékos aránya saját szabadidejéből. Ennek megfelelően a ebben a lineáris regressziós modellben a függő változó a vizsgált személy tévénézésének részesedése szabad idejéből, a magyarázó változók pedig: az életkor-kategóriák, a dichotomizált iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a háztartás taglétszáma, a hajszoltságra és a hétvége zsúfoltságára vonatkozó két vélemény, valamint a házastárs tévénézésének részesedése saját szabad idejéből. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ez a modell nem jól becsüli sem azokat, akik egyáltalán nem néznek televíziót, sem azokat, akik szabadidejük minden percét tévénézéssel töltik. A két szélső: 0 és 100 %-os magatartás tehát nem a modellben szereplő változók függvénye, hanem más, külső tényezők okozzák. (Lásd az ábrákat)


02/12/05

35



02/12/05

36


Megállapításaink tehát elsősorban azokra a párkapcsolatokban élő személyekre vonatkoznak, akiknek van is szabad idejük 17-23 h között, és a szabad idejükből valamennyit tévéznek is. A férj esetében az egész modell magyarázó ereje most is 26 százalékos,(F=73), de csak két változót jelöl meg szignifikánsan felelősnek a regressziós modell: az egyik a felsőfokú iskolai végzettség (ők szignifikánsan kevesebbet fordítanak szabadidejükből tévénézésre, mint a nem diplomások) a másik a feleség tévénézési részesedése, és most is ez utóbbi erősebb (a modellben a parciális korreláció = 0.461). A feleség esetében azonban, noha a modell szignifikánsan magyarázza a szórások 25 százalékát (F=63), csak egyetlen változót tartott felelősnek a regressziós becslés ezért a hatásért, nevezetesen a férj tévénézésre fordított idejének részesedését szabad idejéből (a modellben a parciális korreláció = 0.453).


02/12/05

37


6. Összefoglalás A 2000 tavaszán készült közel 8 ezer KSH időmérleg-naplóból készített elemzés eredményei között visszaköszön számos, az AGB televíziós médiakutatásból korábban is ismert összefüggés, és találtunk néhány új elemet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni a média-elemzőknek és vásárlóknak. 1. Megnyugtatónak nevezném, hogy a televízió-nézés − két adatfelvételből származó − napi gyakorisági grafikonja valamint a nézési idő átlaga legalább annyira illeszkedik, amennyire a módszertani különbségektől eltekintve elvárható, nevezetesen a KSH időmérleg a teljes tévénézésre fordított idő átlagát alul becsüli a műszeres méréshez képest, ezen belül viszont a nagy nézettségű időszakokat felül becsüli, a kis nézettségű idősávokat pedig lényegesen alul becsüli. 2.

Nem hozott új eredményt a szocio-demográfiai változók tévénézésre gyakorolt hatásában sem az időmérleg adatállomány. Mind a gazdasági aktivitás, mind a gyermekek száma a háztartásban mind a korcsoport, legerősebb tévénézést befolyásoló elem lévén, szerepel az AGB panel kontroll változói között.

3.

Új eredmény, hogy az életmód tárgyi-anyagi kereti között a videón kívül az automata mosógép, az autó, a személyi számítógép, a kerékpár, a telefonok és a mélyhűtő a tévénézés mennyiségét szignifikánsan befolyásolják, de önállóan, függetlenül a társadalmi, demográfiai helyzettől igazán csak a színes TV és a nyaraló jelenik meg. Számszerűsítve az összefüggést: akinek csak fekete-fehér tévéje van 27 perccel, a nyaralótulajdonosok pedig 13 perccel kevesebben tévéznek naponta, mint amennyi várható lenne. (Se a nyaraló, se a színes TV nem AGB panel kontroll változó.)

4. Témánk szempontjából ennél is fontosabb a szubjektív életmód-változók eddig ismeretlen hatása, hét olyan változót találtunk, amely egyértelműen önállóan is magyarázza a tévénézés mennyiségét, nevezetesen: a hajszoltság mértéke, az az érzés, hogy túl rövid a hétvége az eltervezett feladatokhoz, a kirándulás, a könyvtárba, moziba, múzeumba, színházba járás. Ezek közül is a hajszoltságot az Answer Tree elemzés is a leglényegesebb összetevőnek ábrázolja. 5. A napi tevékenységszerkezetben együttesen előforduló tevékenységekből az egyes tevékenységekre fordított idő alapján nem sikerült életmód-típusokat alkotni. Véleményem szerint ennek elsődleges oka, hogy az időmérleg-adatfelvétel nem tudja (nem is célja) legalább egy héten át folyamatosan követni a kérdezett személyt, hogy az életmódban a minimum heti periodicitással megjelenő tevékenységek is felvételre kerüljenek, és ezáltal életmód-típusokba rendeződjenek. Ennek ellenére megállapítható, hogy a mai Magyarországon az emberek döntő többségének átlagos napját, kevés tevékenységből felépülő, néhány szabadidős aktivitásra szűkülő, egysíkú tevékenységszerkezet jellemzi, amelyben a televízió-nézés domináns szerepet játszik. 6. Ez az egysíkúság köszön vissza az esti (17-23 h) órákra korlátozódó szabadidőelemzésekből is, amelyek nem az egyes tevékenységekre fordított idő alapján, hanem a szabadon választott tevékenységeknek a rendelkezésre álló szabadidőből való részesedése alapján klaszterezte a 15 éven felüliek mintáját. Eszerint a minta


02/12/05

38


háromnegyede szinte kizárólag televíziózik szabadidejében. Több mint 4 százalékának gyakorlatilag nincs szabadideje este öt után, közel 10 százalék változatos szabadidőaktivitást mutat, a fenn maradó bő 10 százalék sajátos típusokra bomlik, amelyek nagyságrendje egyenként nem éri el az AGB panelben elemezhető esetszámot. 7. A párkapcsolatban élők esetén a férj szabadidő-töltése valamivel erősebben hat a feleségére, mint fordítva. A házastársakra nem csak hasonló szocio-demográfiai státusz, de dominánsan homogén időszerkezet is jellemző (azonos szabadidős klaszterbe tartoznak). Este 5 és 11 közötti szabadidő-töltésben házastársak esetén is a tévénézés dominál, elenyésző a férjek és feleségek önálló szabadságfokára utaló, egymástól független időtöltése. A házastárs tévénézésének mennyisége erősebben hat a vizsgált személy tévénézésének mennyiségére, mint a saját szociodemográfiai helyzete, illetve a szabadidőre vonatkozó szubjektív közérzete.

Budapest, 2002. november


Zelenay Anna

02/12/05

39

EUROSTAT. életmód-időmérleg vizsgálata tükrében

Recommend Documents