Európai Unió Fenntartható Fejlődési stratégiája Jövőképe és az éghajlatváltozás. 2. rész. 2. fejezet. Prof. Guy Turchany

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Európai Unió Fenntartható Fejlődési stratégiája Jövőképe és az éghajlatváltozás

2. rész. 2. fejezet

© Prof. Guy Turchany

1

AZ EU. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA JÖVŐKÉP Ez az Európai Uniónak a Szerződésben foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja. Lényege : a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése , és a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget. Célja : az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődés ennek érdekében támogatja a dinamikus gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, a magas szintű oktatást, az egészségvédelmet, a szociális és területi kohéziót, valamint a környezetvédelmet egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világban. Az éghajlatváltozás és az energiafelhasználás, a közegészségügyet fenyegető veszélyek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés, a demográfiai nyomás és az elöregedés, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a biológiai sokféleség csökkenése, a földhasználat és a közlekedés tekintetében azonban továbbra is fennállnak nem fenntartható tendenciák, és új kihívásokkal is szembe kell nézni. A fő kihívás a jelenlegi, nem fenntartható fogyasztási és termelési minták nak, valamint a politikák integrációt nélkülöző alakításának a fokozatos megváltoztatása. © Prof. Guy Turchany

2

Koherens stratégia arra, hogy az EU hogyan fogja hatékonyabban teljesíteni a fenntartható fejlődés kihívásainak megoldására irányuló hosszú távú kötelezettségvállalását A megújult EU SDS átfogó célja az olyan intézkedések azonosítása és kidolgozása, amelyek lelehetővé teszik, hogy az erőforrásokkal és hatékonyan használják fel azokat, valamint ki tudják aknázni a gazdaságban rejlő ökológiai és szociális innovációs lelehetőségeket, és ezáltal biztosítják a fellendülést, a környezetvédelmet és a társadalmi kohéziót. A LEGFONTOSABB CÉLOK KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása a gazdasági növekedés és a környezet állapotának romlása közötti kapcsolat megszakítása céljából. SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG ÉS KOHÉZIÓ Demokratikus, rendezett, biztonságos, igazságos, a társadalmi integráción és kohézión alapuló társadalom elősegítése, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a kulturális sokféleséget, biztosítja a férfiak és nők közötti egyenlőséget, és küzd a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen. GAZDASÁGI JÓLÉT Prosperáló, újító, ismeretekben gazdag, versenyképes és ökológiai szempontból hatékony gazdaság elősegítése. NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEINK TELJESÍTÉSE A fenntartható fejlődés aktív előmozdítása világszerte, valamint az Európai Unió belső és külső szakpolitikáinak a globális fenntartható fejlődéssel és az abból eredő nemzetközi kötelezettségekkel való konzisztenciájának a biztosítása.


3

A SZAKPOLITIKÁK IRÁNYADÓ ELVEI AZ ALAPVETŐ JOGOK TÁMOGATÁSA ÉS VÉDELME Az embereknek az uniós politikák középpontjába helyezése A NEMZEDÉKEKEN BELÜLI ÉS A NEMZEDÉKEK KÖZÖTTI SZOLIDARITÁS jelen nemzedékei igényei - jövő nemzedékek szükségletei NYITOTT ÉS DEMOKRATIKUS TÁRSADALOM Az érdekelt felek számára információkhoz és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. A POLGÁROK BEVONÁSA A polgárok tájékoztatása cselekvéseik környezetre gyakorolt hatásáról és a fenntarthatóbb megoldásokat kínáló lehetőségeikről. AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK ÉS A SZOCIÁLIS PARTNEREK BEVONÁSA A SZAKPOLITIKÁK KOHERENCIÁJA ÉS KORMÁNYZÁS A SZAKPOLITIKÁK INTEGRÁCIÓJA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LEGJOBB TUDÁS FELHASZNÁLÁSA a szakpolitikák gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból rendezettek legyenek, és megfelelő legyen a költség–haszon aránya. AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG ELVE A SZENNYEZŐ FIZET ELVE


4

AZ EU SDS ÉS A NÖVEKEDÉST ÉS MUNKAHELYTEREMTÉST CÉLZÓ LISSZABONI STRATÉGIA KÖZÖTTI SZINERGIÁK KIHASZNÁLÁSA Az SDS elsősorban az életminőséggel, a nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti igazságossággal, valamint a valamennyi szakpolitikai terület közötti koherenciával foglalkozik, a külső vonatkozásokat is beleértve. Elismeri a gazdasági fejlődésnek a fenntarthatóbb társadalom felé való átmenet elősegítésében betöltött szerepét. A lisszaboni stratégia nagymértékben hozzájárul a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez azáltal, hogy elsősorban olyan fellépésekre és intézkedésekre összpontosít, amelyek célja a versenyképesség és a gazdasági növekedés javítása, valamint a munkahelyteremtés fokozása. JOBB POLITIKAI DÖNTÉSHOZATAL A fenntartható fejlődést minden szinten a politika alakításának szerves részévé kell tenni. A FŐ KIHÍVÁSOK Az éghajlatváltozás és a tiszta energia. Az éghajlatváltozás, valamint az általa a társadalom és a környezet szempontjából okozott költségek és negatív hatások korlátozása Fenntartható közlekedés. Annak biztosítása, hogy közlekedési rendszereink megfeleljenek a társadalom gazdasági, szociális és környezeti igényeinek, miközben a minimálisra csökken a közlekedési rendszereknek a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt negatív hatása. A gazdasági növekedés elválasztása a szállítás iránti igénytől. Az EU és a tagállamok intézkedéseket hoznak a közúti közlekedésen lévő hangsúlynak a vasúti, vízi közlekedés és a személyszállítási közszolgáltatás irányába történő eltolása céljából. © Prof. Guy Turchany

5

A transz európai hálózatot és az intermodális kapcsolatok fejlesztése. A Bizottság az Euromatrica-irányelv keretében, legkésőbb 2008-ban előterjeszti az összes külső költség értékelésének általánosan alkalmazandó, átlátható és átfogó modelljét. Fenntartható fogyasztás és termelés. A fenntartható fogyasztási és termelési minták előmozdítása, a társadalmi és gazdasági fejlődésnek az ökoszisztémák teherbíró képességén belüli kezelése révén. A zöld közbeszerzés. A tagállamoknak támogatniuk kell a kiskereskedők és egyéb szervezetek körében zajló, a fenntartható termékek népszerűsítésére irányuló tájékoztatási kampányokat. A természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való gazdálkodás. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javítása és a túlzott kitermelés megakadályozása, valamint az ökoszisztémák működése értékének elismerése. Az erőforrások regenerálódási képességet meg nem haladó mértékű felhasználása. A hulladék keletkezésének megakadályozása és a természeti erőforrások felhasználási hatékonyságának javítása az életciklusban való gondolkodás koncepciójának alkalmazása. Közegészségügy. Az egyenlő feltételeken alapuló, magas színvonalú közegészségügy előmozdítása és az egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni védelem javítása Az egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni védelem javítása az e veszélyekkel szembeni összehangolt reagálási kapacitás fejlesztése. A lelki egészség javítása. Társadalmi integráció, a polgárok életminőségének ― mint a tartós egyéni jólét előfeltételének ― biztosítása és javítása. Magas szintű társadalmi és területi kohézió, a kulturális sokféleség. A globalizáció dolgozókra és családjukra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése. A tagállamoknak elemezniük kell a demográfiai változások lehetséges következményeit. A szegénységgel a támogatásoknak a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ára történő növelése 2015- re, 0,56%-os köztes céllal 2010-ben. © Prof. Guy Turchany

6

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMHOZ HOZZÁJÁRULÓ, TÖBB SZAKTERÜLETET ÉRINTŐ POLITIKÁK Oktatás és szakképzés Az oktatás a szokásbeli változások előmozdításának és annak az előfeltétele, hogy valamennyi állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. Az oktatás hozzájárulhat a nagyobb társadalmi kohézióhoz és a jóléthez a társadalmi tőkébe történő befektetések révén, valamint az egyenlő esélyeknek és a polgárok részvételének biztosításával. A „Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás” ENSZ-évtized (2005–2014) összefüggésében a tagállamok továbbfejleszthetnék nemzeti cselekvési terveiket. Kutatás és fejlesztés. A fenntartható fejlődésre irányuló kutatásnak rövid távú döntéseket támogató projekteket és hosszú távú perspektívába helyezett koncepciókat kell tartalmaznia, és mind globális, mind regionális természetű problémákat kezelnie kell. FINANSZÍROZÁSI ÉS GAZDASÁGI ESZKÖZÖK A legmegfelelőbb gazdasági eszközöket a piaci átláthatóság elősegítésére kell használni, valamint arra, hogy az árak a termékek és a szolgáltatások valós gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi költségeit tükrözzék (helyes árak). A tagállamoknak további lépéseket kell mérlegelniük, amelyek lehetővé tennék az adózásnak a munkaerőről az erőforrások igénybevételére és az energiafogyasztásra és / vagy a környezetszennyezésre való áttételét A Bizottság 2008-ig ágazati lebontású ütemtervet terjeszt elő az olyan támogatások reformjaira vonatkozóan e támogatások fokozatos megszüntetésének céljából, amelyeknek jelentős káros befolyásuk van a környezetre és a fenntartható fejlődéssel összeférhetetlenek. © Prof. Guy Turchany

7

KOMMUNIKÁCIÓ, A SZEREPLŐK MOBILIZÁLÁSA ÉS A SIKER MEGSOKSZOROZÁSA Hasznosítani kell az értékes kommunikációs eszközöket az emberi tevékenységeknek a Föld azon képességére gyakorolt hatása mérésének érdekében, amely segítségével az fenntartja az élet sokféleségét. A Bizottságnak konkrét és reális távlati elképzelést kell kidolgoznia az elkövetkező 50 év alatt a fenntartható fejlődés felé vezető uniós útról. A helyi és regionális szinteknek a fenntartható fejlődés megvalósításában és a társadalmi tőke kiépítésében betöltött fontos szerepe tekintetében az átfogó cél a városi és a vidéki területeken olyan fenntartható közösségek kialakítása, amelyekben a polgárok élnek és dolgoznak, és együttesen magas életminőséget alakítanak ki. A helyi Agenda 21-hez hasonló megközelítéseket és a széles nyilvánosság részvételével zajló más folyamatokat tovább kell erősíteni és támogatni. A helyhatóságokat, nagyvárosokat és kisvárosokat fel kell kérni az aalborgi kötelezettségvállalások aláírására és végrehajtására. Különböző szintű hálózatoknak kell e tevékenységeket támogatni. A fenntartható fejlődésre vonatkozó, a regionális és helyi hatóságok által tett legjobb kezdeményezések évente díjat kapnak. A Bizottság más uniós intézményektől és szervezetektől kér javaslatokat arra vonatkozólag, hogyan lehet ezt a legjobban megszervezni. Az EU üdvözli a civil társadalom azon kezdeményezéseit, melyek a fenntartható fejlődés iránti valós elkötelezettséget növelik, és ezért intenzívebbé teszi az olyan releváns szervezetekkel és platformokkal folytatott párbeszédet, melyek értékes tanácsokkal szolgálhatnak azzal kapcsolatban, hogy a jövő generációi számára a fennálló politikák valószínűleg milyen hatással lesznek. © Prof. Guy Turchany

8

VÉGREHAJTÁS, MONITORING ÉS NYOMON KÖVETÉS Kétévente a fenntartható fejlődés végrehajtása során az Európai Unióban és a tagállamokban elért eredményekről szóló jelentést nyújt be, beleértve a jövőbeni prioritásokat, irányvonalakat és fellépéseket. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos mutatókkal foglalkozó munkacsoporton keresztül továbbfejleszteni és felülvizsgálni a mutatókat. A Tanács megvizsgálja az elért haladást a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos mutatók tekintetében, és fontolóra veszi a fenntartható fejlődési stratégia EU szintű elellenőrzéséhez, és kommunikációs célból, korlátozott számú mutató jóváhagyását. A nemzeti szint tekintetében az elért eredményekről szóló bizottsági jelentés a tagállamoknak az EU SDS végrehajtását célzó fellépéseire, valamint az elvégzett szakértői értékelésekből nyert eredményekre épít. A fenntartható fejlődésre vonatkozó első nemzeti stratégiájukon dolgozó tagállamoknak e stratégiákat 2007. júniusáig el kell készíteniük. A tagállamoknak mérlegelniük kell a fenntartható fejlődéssel foglalkozó, több érintett felet magukban foglaló nemzeti tanácsok felállítását a megalapozott viták ösztönzése, a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti stratégiák előkészítésében való segítség, és / vagy a nemzeti és uniós szinten elért eredményekről szóló jelentésekhez való hozzájárulás érdekében. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzeti tanácsok célja a civil társadalom bevonásának növelése a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyekbe, és a különböző politikák és politikai szintek jobb összekapcsolásához való hozzájárulás, többek között az Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Tanácsadó Testület (EEAC) hálózatának felhasználásával. © Prof. Guy Turchany

9

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Mi az éghajlatváltozás ? ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény. Kiotói Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez. IPPC - GIEC jelentés (International Panel on Climate Change - Groupe d’experts Intergouvernemental sur l’Evolution du Climat - Klímaváltozási Nemzetközi Szakértői Bizottság) 2007


10

BEVEZETÉS –KLÍMAVÁLTOZÁS SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK A globális felmelegedés az üvegházhatást okozó gázok következtében 2 100-ra 2 – 6,4 fokkal nőhet a Földön az átlaghőmérséklet. „Ha lenne több földünk talán kísérletezhetnénk és megkockáztathatnánk, hogy nem fordítunk százmilliárdokat a felmelegedés megfékezésére, hátha nincs rá szükség. Ha néhány évtized múlva mégis kiderülne, hogy a Föld lakhatatlanná vált, akkor legfeljebb átköltöznénk egy másikra” (Joseph Stiglitz). Pan Csia-hua, a Kínai Tudományos Akadémia fenntartható növekedéssel foglalkozó intézet igazgatója szerint „Kormányunk nem mondhat le arról, hogy 1,3 milliárd kínai életmódját az európai szinthez közelítse” Talán van is ebben valami, ha a kibocsájtást nem nemzetekre hanem főre értékelnénk mert akkor Kínában csak negyede, Indiában a tizede, Bangladesben a huszada az amerikainak. Stiglitz mint Ernesto Zedillo (korábbi mexikói elnök) egyetértenek abban, hogy a széndioxid kvóta-rendszer igazságtalan, mert politikai szempontokkal keveredik nemzetközi szinten és az egyes országokon belül pedig a korrupció és a protekció melegágya.


11

Mi az éghajlatváltozás ? Sokat beszélünk az időjárásról, ami nem meglepő, ha belegondolunk, milyen nagy hatással van a hangulatunkra, az öltözködésünkre és az étkezésünkre. Az „Éghajlat” azonban nem ugyanaz, mint az időjárás . Az éghajlat egy adott régióra hosszú időn át jellemző időjárás. Az éghajlat különböző természeti tényezők miatt mindig változott és változni is fog. 1.Ilyen tényező lehet a napsugárzás szakaszos változása, 2.a vulkánkitörések, amelyek a nap hőjét az űrbe visszaverő porral boríthatják be a Földünket, és 3.magát az éghajlati rendszert is természetes ingadozások jellemzik. A természeti tényezők azonban a változásnak csak egy részét magyarázzák. A másik ok az emberi tevékenységek során termelődő, hővisszatartó üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának növekedése. A múlt században a földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6°Ckal, Európában pedig majdnem 1°C-kal nőtt, amely szokatlanul gyors felmelegedést jelent. Az International Panel on Climate Change (Klímaváltozási Nemzetközi Szakértői Bizottság (IPPC)) – előrejelzése szerint a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra további 1,4–5,8°C-kal növekszik az emberi tevékenységek hatására. Ez talán nem tűnik nagy különbségnek, de a 11.500 évvel ez előtti utolsó jégkorszak idején az átlaghőmérséklet csak 5°C-kal volt alacsonyabb a jelenlegi hőmérsékletnél ! 36.9 C° az egészséges állapot, 0.8 fokkaltöbb és jön a rendszer hiba, vagy hőemelkedés. © Prof. Guy Turchany

12

ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény Az üvegház-gázok történelmi és jelenlegi kibocsátásának legnagyobb része a fejlett országokból eredt. A globális emissziók fejlődő országokból származó része tovább fog nőni azok társadalmi és fejlődési igényeik kielégítése érdekében, Tudatában lévén az üvegház-gázokat nyelő és tározó szárazföldi, valamint tengeri ökológiai rendszerek szerepének és fontosságának, az éghajlatváltozás előrejelzéseit számos bizonytalanság terheli, különös tekintettel annak időzítésére, nagyságrendjére, regionális jellegzetességeire és időbeni alakulására, Az Egyesült Nemzetek Chartájának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az államok szuverén joga a saját környezeti és fejlesztési terveik alapján felhasználni erőforrásaikat. Az államok felelőssége azt biztosítani, hogy a fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folytatott tevékenységek ne okozzanak más államok vagy nemzeti fennhatóságuk határain túl fekvő területek környezetében kárt. Megerősítve az államok szuverenitásának elvét az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó nemzetközi együttműködéseik vonatkozásában ( Koppenhágai konferencia ?) Az államoknak hatékony környezetvédelmi jogszabályokat kell törvénybe iktatniuk annak érdekében, hogy a környezeti szabványok, gazdálkodási célkitűzések és prioritások tükrözzék a környezeti és fejlesztési összefüggéseket. Az éghajlatváltozás megértéséhez és kezeléséhez szükséges lépések környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból akkor a leghatékonyabbak, ha a vonatkozó tudományos, műszaki és gazdasági megfontolásokon alapulnak, © Prof. Guy Turchany

13

Kiotói Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez Az aláírók a nemzeti körülményeinek megfelelő szakmapolitikákat és intézkedéseket valósít meg és/vagy dolgoz ki, mint: Az energiahatékonyság erősítése a nemzetgazdaság érintett ágazataiban; A Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott üvegházhatású gázok nyelőinek és tározóinak védelme és erősítése keretében vállalt kötelezettségeit; A mezőgazdaság fenntartható formáinak támogatása; Az energia új és megújuló formáinak, a szén-dioxidot megkötő és környezetbarát technológiáknak, a kutatása, támogatása, felhasználása; Piaci hiányosságok, pénzügyi ösztönzők, adó- és vámmentességek, valamint támogatások progresszív csökkentése és megszüntetése valamennyi üvegházhatású gázt kibocsátó ágazat esetében; A Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó és/vagy csökkentő intézkedések a közlekedési ágazatban; Megfelelő reformok ösztönzése az érintett ágazatokban, melyek korlátozzák és csökkentik a nem szabályozott üvegházhatású gázok kibocsátásait; A metán kibocsátás korlátozása és/vagy csökkentése annak kinyerése és felhasználása által a hulladékgazdálkodásban, valamint az energia előállításában, szállításában és elosztásában; Együttműködés az elfogadott szakmapolitikák és intézkedések egyedi és összesített hatékonyságának erősítése érdekében


14

Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) Klímaváltozásra irányuló Kormányközi Testület . Az IPCC legfontosabb munkài az öt-hat évente kiadott értékelő jelentések, amelyek széleskörűen szintetizálják a globális éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos ismereteket. Az IPCC három munkacsoportból (Working Group I-III.) és egy leltárkészítő egységből (Task Force) áll. 1.Working Group I. - az éghajlati rendszer változásainak tudományos aspektusait foglalja össze. 2.Working group II. - a természeti és társadalmi-gazdasági rendszerek a klímaváltozással szembeni sebezhetőségét, a változás pozitív és negatív következményeit és az alkalmazkodás lehetőségeit foglalja össze. 3.Working Group III. - az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését és a klímaváltozás megfékezésének más lehetséges módszereit foglalja össze. Az Üvegházhatású Gázok Nemzeti Leltárát összeállító Task Force, az IPCC Üvegházhatású Gázok Nemzeti Leltári Programjáért felelős különálló csoport. Az IPCC harmadik Értékelő Jelentése megállapította, hogy a Föld Éghajlati rendszere globális és regionális szinten is megváltozott az iparosodás kezdete óta. 2050-ig 50-85 százalékkal kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. A következő 20-30 év döntő jelentőségű lesz a globális felmelegedés enyhítésében Számos olyan energiatermelési és energiatakarékossági módszer létezik így az atom, a nap, a szélenergia felhasználása, hatékony energiafelhasználású épületek és világítás alkalmazása vagy a széntüzelésű erőművekből kibocsátott szén-dioxid megkötése és tárolása. © Prof. Guy Turchany

15

Globális és kontinentális hőmérséklet változások


16

Az éghajlatváltozás lehető hatásai Svájcban 2050-re


17

Üvegházhatású gázok csapdák lehetőségei


18


19


20


21

BRÜSSZELI EURÓPAI TANÁCS 2009. OKTÓBER 29–30. Megállapítások Az éghajlat a vártnál gyorsabban változik, és már most látható, hogy ez milyen veszélyeket jelent. Az Európai Unió minden eddiginél elszántabb, hogy vezető szerepet játsszon és hozzájáruljon egy globális, ambiciózus és átfogó megállapodás eléréséhez. A Koppenhágai Megállapodásnak tartalmaznia kell a 2 °C-os célkitűzésre, a fejlett országok által vállalt, ambiciózus kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokra, a fejlődő országok megfelelő mérséklési intézkedéseire, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a technológiára és a finanszírozásról való megegyezés re vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy olyan, a 2013. január 1-jével kezdődő időszakra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű megállapodásra van szükség, amely a Kiotói Jegyzőkönyvre épül, és annak minden lényeges elemét tartalmazza. Állapodjanak meg arról, hogy a globális kibocsátáscsökkentések részeként 2050-ig az 1990-es szintekhez képest a globális kibocsátást legalább 50 %kal, a fejlett országok összesített kibocsátását pedig legalább 80–95 %-kal csökkentik; e célkitűzéseknek kell a középtávú célok kiindulási pontját és mércéjét képezniük. Az Európai Unió vállalja, hogy határozatot hoz arról, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való feltételes felajánlásaként 2020-ra az 1990-es szintekhez képest 30 %-os csökkentést tűz ki elérendő célként. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy ösztönzőket kell létrehozni a magánszférának a technológiai együttműködésbe való bevonására. © Prof. Guy Turchany

22

A kutatás-fejlesztési tevékenységeket jelentősen fokozni kell, globális technológiai célkitűzéseket kell megállapítani, és terjeszteni kell a biztonságos és fenntartható technológiákat. A finanszírozásról való megegyezés a Koppenhágában elérendő megállapodás központi kérdése. Az EU készen áll – ambiciózus mérséklési cél kitűzése, ellentételezés lehetővé tétele és a közfinanszírozáshoz való tisztességes hozzájárulása révén – méltányos részt vállalni a globális törekvésekből. A becslések alapján 2020-ra éves szinten 22–50 milliárd € összegű nemzetközi közfinanszírozásra lesz szükség. A globális kibocsátásokért való felelősséget és a fizetési képességet egyaránt tükröző, a kibocsátási szinteket jelentős súllyal figyelembe vevő, a kibocsátási szinteken és a GDP-n alapuló, átfogó globális megosztási kulcs révén a legkevésbé fejlettek kivételével valamennyi országnak hozzá kell járulnia a nemzetközi közfinanszírozáshoz. A magánfinanszírozást ösztönzi majd a fejlett országokban megfelelően működő fix őszkvótás kereskedési rendszeren alapuló, széles körű és likvid széndioxid piac létrehozása. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a mérséklési intézkedések fontos szerepet játszanak a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás terén, különösen azáltal, hogy ösztönzőket teremtenek az erdőirtás és az erdőpusztulás csökkentésére, valamint a fenntartható erdőgazdálkodásra a fejlődő országokban. Az éghajlat-változási intézkedések finanszírozásának teljesítésével párhuzamosan valamennyi nemzetközi félnek kötelezettséget kell vállalnia annak biztosítására, hogy az ilyen finanszírozás ne ássa alá és ne veszélyeztesse a szegénység elleni küzdelmet. © Prof. Guy Turchany

23

A klimatikus indikátorok (mutatok). Az öt legfontosabb mutató : A Föld színén mért éves átlaghőmérséklet, 1906 és 2005 között + 0,74 C°, az utóbbi mérések alapján a föld hőmérséklete még az IPCC/GIEC becslésen belül ingadozik. Az óceánok átlaghőmérséklete, Az óceánok azok amelyek a Földön legtöbb hőt tárolják. A legfrissebb mérések azt mutatják, hogy az óceánok átlaghőmérséklete 50% haladja meg az IPCC/GIEC 2007-es becsléseit. A tengerek vízszintjének emelkedése. A tengerek átlagszintje 1,8 mm emelkedett évente 1961-ig, 1993-tól a mért tengerszint emelkedés 3,1 mm/év. A prognózisok szerin az évszázad végéra a tengerszint 1 métert fog emelkedni, a prognózis eltérése plusz, mínusz 0,5 m lehet. A Föld hó és jégtakarójának csökkenése. Az IPCC/GIEC szerint az egyik legnagyobb veszély, csak 2007-ben a jégtakaró felülete 2 millió négyzet kilométerrel csökkent. Ennek ennek egészségügyi hatásait eddig alábecsültük, márpedig a jégtakaró évszázadok levegőszennyezését és üvegházhatású gázait tárolja (permafrost – állandóan fagyott altalaj). A szélsőséges időjárási jelenségek számának növekedése. Az észak-atlanti tenger ciklonjainak éves száma 300 – 400 % emelkedett. A klimatikus egyensúly összeomlással fenyeget. A klimatikus egyensúly felbillenése, felbillenése amely egy olyan kritikus pont amelytől a legkisebb rész minimális eltérése is a rendszer összeomlásához, vagy kiszámíthatatlanságához vezet. Például egy bizonyos határ fölött egy minimális hőmérséklet változás a klíma gyors és előreláthatatlan változásához vezethet. Negyven év alatt a Csád tó (a negyedik legnagyobb édesvíz tartaléka Afrikának) felülete 90%-al csökkent. © Prof. Guy Turchany

24

A LEGNAGYOBB VESZÉLYEK NÉHÁNY PÉLDA. A gleccserek nem kívánt öröksége. A környezetben tartósan megmaradó szerves anyagok üledékei a gleccser tavak és a sarkok jegében. A gleccserek olvadása vegyi anyagokat bocsájt ki, amelyek eddig az "örök" jégtakaró évtizedeken át tárolt. Az EMPA, EPFZ, EAVAG kutatásai szerint az olvadó gleccserek 60 éve tárolt nehezen lebomló organikus vegyi anyagokat bocsájtottak ki a környező, patakokba, tavakba és ezeken keresztül a talajba. A gleccserek és az északi sarki jégtakaró olvadása egy másodfokú vegyi anyag szennyezést jelent, sokszor már régen betiltott ipari termékek mint például a POPs-ok («persistent organic pollutants») kerülnek így újra környezetünkbe.

Árvizek

Földcsuszamlások © Prof. Guy Turchany

Olvadó gleccserek 25

JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. A Grenelle de l'Environnement. A politika figyelme a fenntarthatóság felé fordult az Ökológiai demokrácia megvalósítása érdekében. Kerekasztal munkák A klímaváltozások elleni harc - egészség és környezet - funkcionális és újrahasznosító gazdaság - biodiverzitás és a természetes energiaforrások megóvása, a mezőgazdasági termelés fenntartható pályára ösztönözése 1.Harcolni a klímaváltozások ellen 2.Egészség és környezet, funkcionális gazdaság, újrahasznosító gazdaság 3.Megóvni a biodiverzitást és a természetes energiaforrásokat, mezőgazdasági termelést fenntartható pályára ösztönözni, 4.Megvalósítani egy ökológiai demokráciát Mi okozhatja a Grenelle kudarcát? A munkacsoportokban folyó munkák még távol vannak a befejezéstől. Például a nézeteltérések a génmódosított fajok (GMO) termesztésének teljes körű moratóriuma terén – mely a szervezetek szándéka – nehezíti a vitát az egyik munkacsoportban. Az Európai Unió ma engedi a gén kezelt kukorica forgalmazását. Egyes tagállamok lépéseket tettek, hogy csökkentsék annak termesztését vagy forgalmazását. Németország például tiltja a genetikailag módosított kukorica-vetőmag eladását, míg Görögország, Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország nem engedik meg a génmódosított fajok teljes körű termesztését. Megvalósítás :


26

Megvalósítás : 2008 júniusában megszületett és a minisztertanácstól és a felsőháztól már egyhangúlag elfogadott, úgynevezett „ Grenelle kerettörvény 1” és 2009 január 7.-én a „Grenelle kerettörvény 2”, „L’éco-prêt logement social” programot melynek keretében 800 000 lakást hőszigetelnek ennek keretében a hőenergia 230 kWhEP/m2/évről 150 kWhEP/m2/évre fog csökkenni. „fenntartható fogyasztás” Napelemek A napelemek állami támogatása nagyban hozzájárult a Német napelemipar gyors kibontakozásához és versenyképessége növeléséhez. Új technológiák. A társadalmi szereplők jobb ellenőrzési lehetősége, lokális energiák lokális felhasználása. A nagy energiaszolgáltatók háttérbeszorítása.

Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban? (A Prédikátor Salomon könyve 6/11)


27

SolarImpulse. EPFL Bertrand Piccard (Auguste Piccard 1884/1962 svájci fizikus. Léggömbök segítségével tanulmányozta a kozmikus sugárzást, 1932-ben 16,2 km-es magasságot ért el. 1947-től mélytengeri kutatásokba kezdett, Jacques ErnestJean Piccard 1922/2008, svájci mélytengeri kutató és oceanográfus. Tanulmányai a genfi egyetemen végezte. 1946–48 között a közgazdasági tanszéken dolgozott, mint tanársegéd, valamint a mélytengeri kutatásokkal foglalkozó amerikai szervezetek konzultánsa volt.) és André Borschberg. 1 500 kg (sandwich de carbone). 12 000 napelemborítás, teljesen új technikájú elemek. 80m szárnyfesztáv és 70 millió €.


28

a felső oktatás szerepe és felelőssége „A fenntartható fejlődés oktatásának évtizede 2005-2014” tükrében. Az FFOÉ kezdeményezés és program célja, hogy a fenntartható fejlődés eszméjét és cselekvési programjait az oktatás teljes rendszerében, annak valamennyi szintjén megfelelően értsék és értelmezzék. Copyright © This manual and its contents, incluiding the logo, and the associated CD-ROM remain the property of the Club of Sustainable Development and Prof. Guy Turchany. © The copyright to the contents of the printed and of the CDROM rests with the European Commission.


29


30

Sommet mondial du développement durable – Johannesbourg 2002 Előkészítése már 1996-ban elindult a Lyoni „Claude Bernard” és a svájci EPFL kezdeményezésére. Ez a hálózat készítette elő a

Livre Blanc des acteurs français du développement durable A hálózat céljai a meglévő szakértelem és „jó gyakorlat” egyesítése egy kompetencia hálózat keretében. Összefogja és oktatási programokban egyesíti a : Gazdasági (vállalkozói...), Közigazgatási (kormányzat, helyi hatóságok...) szereplők, Civil szervezetek és Egyetemek szakértelmét és kutatási eredményeit egy oktatási program kidolgozása céljából. Első projektek a TEMPUS – TARCIS keretében : Local Agenda 21 pilot projektek Lyon / Franciaország - Granada / Spanyolország – Egyek, Karcag, Kunmadaras / Magyarország Tempus – Tarcis posztgraduális oktatási program és 3 nyelvű oktatás. © Prof. Guy Turchany

31

Université Internationale du Développement Durable Az UIDD megalakulása Lyon város polgármesteri hivatalának dísztermében le 18 2002. Az alapítók : UNESCO Université Claude Bernard Lyon 1 UG2E Ville de Lyon Université de Granada Université nationale de Kharkiv Vassyl-Karazine. Université polytechnique Houphouet Boigny Abidjan Université Cheikh Anta DIOP de Dakar (UCAD) Université de Ouagadougou EPFL Prof. Guy Turchany © Prof. Guy Turchany

32

A UIDD céljai a fenntartható fejlődés Egyetemi hálózatának UNESCO tanszékek mentén való szervezése Kutatása Minta-projektek készítése a kutatási munkák bizonyítására Teljes körű oktatási bázis kiépítése : Felső-középfok Alapfok Továbbképzés A « pilot projekt »-ek tapasztalatainak visszacsatolása


33

Szervezeti felépítés © Prof. Guy Turchany

34

Hálózati központ Célok : Kutatások és helyi gyakorlatok serkentése Kutatások és a helyi gyakorlatok hasznosítása a hálózat egésszének érdekében Oktatási modulok készítése és ellenőrzése A hálózat kiépítése, működtetése a tapasztalat cser érdekében Várt eredmények : Ismeretek, tapasztalatok és kompetenciák rendelkezésre bocsájtása. Központi tudás és adatbank Oktatási alapok és modulok, dokumentáció, logisztikai platform Pénzügyi igazgatás


35

Kárpátmedence Kompetencia Központ Célok : Kutatási és fejlesztési laboratóriumok létrehozása Integrált fenntartható fejlesztések serkentése, szervezése, menedzsmentje Fenntartható regionális és agrár politika erősítése Fenntartható szociális, környezeti és gazdasági akciótervek indítványozása, támogatása, fejlesztése helyi és regionális szinten Kárpát-medencei határokon átnyúló kutatások, oktatás és fenntartható fejlesztési stratégiák kezdeményezése és menedzsmentje. Prioritások : Kulturális és természeti források optimalizálása Helyi és régiókban élők életminőségének javítása Regionális hálózatok kialakításának serkentése Helyi és közelségi ipar és kereskedelem Információ hozzáférhetősége és cseréje


36

KMKK elképzelései.


37

No 2 CCBC Tableau de bord - Planification des taches Tâches projet

tratégie de développement du projet

année 0 T3 T4

1 T1

T2

2 T3

T4

T1

T2

3 T3

T4

T1

T2

4 T3

T4

T1

T2

T3

T4

litique de développement du projet éveloppement des conventions, des outils évaluation, des conseils, des jurys…

éveloppement du réseau

uipes projets (nbre) udits et labellisations

3

5

7

5

4

frastucture technologique du réseau

erveur avaux collaboratifs

ttre de liaison ombre d'heures de modules se de données

150

250

350

250

200

éveloppement des ressources humaines

nimateurs TR UIDD (nbre) seau scientifique nimateurs opérationnels CC (nbre)) embres des Equipes projets (nbre)

1 2 3

5

1

1

3

4

7

1

5

1 4

4

4

oordination/ Rencontres / Evaluation

union de lancement unions de coordination pports d'évaluation

rticipation aux Conseils de la TR UIDD

représente la date à laquelle l'activité se déroule

représente la période d'éxécution de la tâche


38

Vízgyűjtő medence - PC 3

Körösök Agenda 21

A projekt céljai : Kutatásokat végezni a vízgyűjtő medencék fenntartható társadalmi, környezeti és gazdasági területfejlesztésének megoldására. A helyi szereplők kezdeményezése alapján kutatás, fejlesztési és kísérleti programok kezdeményezése (polgárok, gazdasági szereplők, állam-és helyi igazgatás) a fent vázolt problémák megoldására. Jó minőségű közösségi élet megvalósítása a természeti- és épített örökség megóvása és jobb kulturális programok megvalósítása által A jó kormányzás és annak terjesztése érdekében kutatás, fejlesztés és megvalósítási kompetencia hálózatok létrehozása.


39

Körösök vízgyűjtő medencéjének térképe


40

Célok : Támogatni a : Vízgyűjtő medence EU irányelvek szerinti fejlesztését Fenntartható terület- és regionális stratégiák kidolgozását és a tervek kialakítását. Vízgyűjtő medence környezetének megőrzése, Kommunikációs és közlekedési kapcsolatok erősítése Elősegíteni a : Régió településének fejlődését Fenntartható vállalkozási szelemet és a KKV-et Regionális határokon átnyúló, társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági együttműködést Regionális szociális felzárkózást Új fenntartható munkahelyek teremtését Humán, anyagi és gazdasági források, kutatások, oktatás régionális elosztását Résztvevők hálózatba való szervezését Várt eredmények : A társadalmi szereplők (helyi közösségek, társadalmi szervezetek, gazdasági szereplők, stb.) információval és szakmai tudással való hálózatton belüli ellátása. Tudományos és gyakorlati adatbázis az Agenda 21 és a vízgyüjtő medencék menedzsmentjével kapcsolatban. © Prof. Guy Turchany

41

Együttműködési szerződések : Kőrösök völgye Natúrpark és Belényes. Lyoni Claude Bernard Egyetem – Kőrösök völgye Natúrpark és KMKK között.


42


43

NYILATKOZAT az UNESCO fenntartható fejlődés oktatásának évtizede programhoz csatlakozásunk nemzeti teendőiről

Az MPV által kezdeményezett cselekvési terv 6 pontja : A fenntartható fejlődés oktatását és kutatását a partikuláris megjelenéseken túllépve, részérdekektől mentesen, központi jelentőségűvé kell tenni. A szemléletformálást és ismeretátadást az oktatás teljes rendszerére, egészen fiatal kortól kezdve, egy egész életen át tartó tanulási folyamattá kell fejleszteni. Hatékonyabb összefogás és koordináció kell a fenntartható fejlődéssel foglalkozó, egyesszakterületek között: környezetvédelem, gazdaságpolitika, kultúra stb. Ez a koordináció előmozdíthatja oktatási hálózatok létrehozását és a kapcsolat megteremtését az FFOÉ programjával annak érdekében, hogy nemzeti szinten jobban kiaknázhatók legyenek az e célra rendelkezésre álló ENSZ (UNESCO) anyagi források. Az oktatást, képzést minden társadalmi réteg számára a szakmai, a családi és a rekreációs tevékenységeket egyaránt szem előtt tartva kell megtervezni és megszervezni. Erre már indultak hazai, kistérségi összefogáson alapuló projektek, kezdeti sikeres működést felmutatva. Ki kell dolgozni illetve át kell venni azokat az indikátorokat, amelyek segítségével az oktatással elért eredmények folyamatosan mérhetők és értékelhetők. Hazánknak kezdeményezően kell részt vennie az FFOÉ -hez kapcsolódó helyi, nemzeti és nemzetközi megmozdulások szervezésében, az oktatás és a kutatás hazai központja létrehozásával azok fejlesztésében. A feltételek megteremtése ahhoz, hogy az FFOÉ Magyar Nemzeti Bizottsága eredményesen kapcsolódhasson be más hasonló nemzeti és nemzetközi központok, bizottságok munkájába. © Prof. Guy Turchany

44

A projekt három tengely körül épül fel : Lehetővé tenni a Fenntartható fejlődés politikájának elvi megalapozásához és megvalósításához szükséges minél nagyobb számú ismerethez és szakértelemhez való hozzáférést. Egy egyetemi kiválósági hálózat létrehozása révén. Megosztani a tapasztalatokat és a módszereket hogy a Fenntartható fejlődés a nemzet számára valóssággá válhasson. Elérni, hogy a fenntartható fejlődést mindennapi, természetes dologként éljük meg. Nagyszámú szakemberképzés biztosítása a Fenntartható Fejlődés végrehajtásához. Pilot Projektek minél nagyobb számban való készítése. Alapelvek. Létrehozni egy oktatási eszközt a fenntartható fejlődés megvalósítására, többek között : A fundamentális emberi jogok és azok védelmének elősegítése : Emberközpontú politika az oktatáshoz való jogon keresztül, harcolni a megkülönböztetések, a szegénység és a kirekesztés ellen. Közösségi részvétel és állampolgári jogok : Az állampolgárok bekapcsolása a döntési folyamatokban. Jobb információ és tudatfejlesztés a fenntartható fejlődés megvalósításának céljából. A személyekben tudatosítani, hogy mindennapi cselekvésük, fogyasztói szokásaik megváltoztatásával az egész társadalmat segítik a fenntarthatóság felé. A rendelkezésre álló legjobb tudás felhasználása : Egy új a társdalom, a környezet és az emberközpontú politika kialakításában. Egy globális költség – haszon elemzés kidolgozásában. Nemzedéken belüli és nemzedékeken átnyúló szolidaritás : megteremteni mindenkinek az éppen elegendőt és biztosítani ugyan ezt a jövő generációk számára is. © Prof. Guy Turchany

45

A terv céljai Kialakítani a fenntartható fejlődés helyi szervezőinek együttes hálózatát . Szakmai központokat létrehozása, amelyek támaszai lennének a kísérletek és kutatások folytatásának, amelyek a tartós vagy fenntartható fejlődés helyi gyakorlati képzését is segítik. Ismeretterjesztő központot kialakítása, amelyek felhalmozzák az összes információforrást a fenntartható fejlődés gyakorlatairól. Kutatásokat és kísérletezéseket beindítása, a helyi szervezők, résztvevők (polgárok, vállalkozások, kollektívák) kezdeményezésére, hogy megoldásokat találjanak minden egyes rendszerre (pld.: földrajzi, gazdasági, szociális, kulturális). Minőségileg a legjobb tudományos és szakértői központok létrehozása, hálózati rendszerben az ország vagy régió egészére. Képzéseket kell bevezetni az olyan logisztikai programokra, amelyek a helyi vagy regionális szakértői központra épülnek. A legkönnyebb és legérthetőbb módon, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni mindazokat az ismereteket és koncepciókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fenntartható fejlődés stratégiáit bevezessék és értékeljék . Meg kell könnyíteni az információcserét a rendelkezésre álló tapasztalatokról, a legjobb módszerekről és a hasznosításról. A természeti és kulturális forrásokat optimalizálni kell. Fogékonnyá kell tenni a társadalom egészét a fenntartható fejlődés problémáira, kihívásaira, azokra a gyors intézkedésekre, amelyek a környezet megvédésére irányulnak. Növelni kell az egyes emberek közvetlenül egymás iránti és a környezet iránti felelősségét. © Prof. Guy Turchany

46

A projekt elmélete és fogalmai

Képzés az óvodától az egyetemi harmadik ciklusig és a folyamatos képzésig Cselekvési területük.


47

UIDD oktatás - visszacsatolás Posztgraduális képzés Moduláris képzés Lyonba és a kompetencia központokban A FF kutatás és elméleti megalapozása visszacsatolások elemzése.

A regionális és helyi oktatók képzése kompetencia központok szerinti képzés Az információk elemzése és visszacsatolása.

Folyamatos képzés Információs áramlatok

Helyi A. 21 projekt A résztvevők képzése A résztvevők fóruma

Projekt felelős A tapasztalatok visszacsatolása

Regionális A. 21 projekt A résztvevők képzése A résztvevők fóruma © Prof. Guy Turchany

Visszacsatolások

Ipari A. 21 projekt A résztvevők képzése A résztvevők fóruma 48

Irányítási rendszer


49

UNIVERSITY NETWORK FOR SUSTAINABLE DEVELOPMENT Szerkezeti felépítés és működési diagram


50

UIDD keretszerződés fordítása. Figyelembe véve a helyi hatóságok érdeklődését és részvételét a fenntartható fejlődés megvalósításában. Egy hálózat jött létre a tapasztalat cserére , az információ áramlásra és képzésre, A Fenntartható Fejlődés Nemzetközi Egyeteme ( alábbiakban UIDD), képviselve igazgatójától, Yvette BOUVET DUPANLOUP professzor asszonytól (UNESCO projekt vezető) egyrészről, A Kárpát-medencei Kompetencia Központ, az MPV keretében és támogatásával (alábbiakban CCBC) képviselve igazgatójától Guy TURCHANY professzortól másrészről, Az alábbi keretmegállapodás jött létre : Együtt működnek az UIDD charta és labelizáció keretében : Közreműködnek "pilot projekt" – ek megvalósításában (kísérlet/cselekvés) : 1."Fenntartható Város" (módszertan "Local Agenda 21" készítésére, megvalósítására és motringjára) 2."Fenntartható Hortobágyi Vidék" (módszertan, egy "Regionális Agenda 21" önkormányzati egyesülés szintjén való megvalósításához, agrár-környezeti közegben. 3."Fenntartható Kőrös Vidék" (módszertan, egy "Regionális Agenda 21" nemzetközi vízgyűjtő medence, a 2000/60/EC rendelet keretében). Együtt működnek új projektek kidolgozásában : 1.Fenntartható Fejlődés enciklopédiájának kidolgozása azaz egy európai kiválósági központ létrehozása és vezetése 2.Fenntartható Fejlődés oktatásának UIDD által labelizált hálózatának létrehozása. Az UIDD valamint a CCBC megbízza TURCHANY professzor urat a CCBC kreatív kutatásainak szervezésével és a megvalósítások elősegítésével. TURCHANY professzor úr figyel arra, hogy a CCBC tudományos és módszertani eredményei megosztásra kerüljenek az UIDD hálózat keretében. BOUVET DUPANLOUP professzor Asszony mint az UIDD igazgatója, mindent megtesz annak elősegítése érdekében, hogy nemzetközi kapcsolatokat és finanszírozási lehetőségeket biztosítson a projektek részére. Különös figyelmet fordítva a CCBC keretében kidolgozott szellemi értékek védelmére és terjesztésére. Készült, Lyon-ban 2003 november 17.-én. Prof. Yvette BOUVET DUPANLOUP Prof. Guy TURCHANY. 51

Lyon 2004 november 17 © Prof. Guy Turchany

52


53

BONN De : ESD World Conference Date : 9 octobre 2009 10:22:42 GMT+02:00 À : "Turchany Guy" Objet : UNESCO World Conference on ESD - 9 October 2009 Conférence mondiale de l'UNESCO sur l'éducation pour le développement durable UNESCO World Conference on ESD ------------------------------------------------Dear reader, The UNESCO World Conference on Education for Sustainable Development – Moving into the Second Half of the UN Decade was held from 31 March to 2 April 2009 in Bonn, Germany. It brought together 900 participants from 147 countries, among them 49 Ministers and DeputyMinisters. Participants further included representatives of UNESCO Member States as well as Associate Members and Observers, UN agencies, civil society organizations, education institutions, youth, the private sector, and individual experts. © Prof. Guy Turchany

54

Conférence mondiale de l’UNESCO sur l’éducation pour le développement durable tenue à Bonne, en Allemagne, du 31 mars au 2 avril 2009

Deklaráció

(kivonat)

A fenntartható fejlődés oktatásába való befektetés a jövőbe való befektetés és egy mentő akció. A fenntartható fejlődés magas szinten és minőségben való oktatása értékeket, képességeket, tudást, szakértelmet, részvételi kompetenciákat kell tovább adjon egy fenntarthatóan fejlődő világ megvalósításához. A fenntartható fejlődés oktatása (EDD-FFO) új irányt, kihívásokat és lehetőségeket kínál az oktatás minden szintjén. A fenntartható fejlődés hozzájárul olyan súlyos problémák kezeléséhez, mind a vízhiány, élelmezés, energia, klíma, katasztrófa veszélyek és így tovább. Alapvető szerepe van egy új gazdasági modell kialakításához, a szegénység elleni küzdelemben, a rendszerelméletre alapozva, hozzájárul egy új társadalmi koncepció és kultúra kialakításához. A FFO támogatja egy új fenntartható életmód életmód kialakítását és a humán jólétet. Az ökológiai egyensúly megőrzését – visszaállítását -, a természeti erőforrások megőrzését, egy igazságos és békés társadalom kialakítását. A FFO elősegíti és támogatja a kreatív és kritikus megközelítéseket, a hosszú távon való gondolkodási képességet , az innovációs készséget és alapot biztosít a bizonytalanság való meg birkózásra és az összetett problémák megoldására.

Cselekvési felhívás A FFO bevezetésének üteme és minősége igen változó az évtizedet aláíró országokban. © Prof. Guy Turchany

55

Politikai szinten : Elő kell mozdítani az FFO magas színvonalú és minőségű oktatását az oktatás és nevelés minden szintjén, az oktatásnak a koherens rendszerelmélet összefüggéseire kell épülnie. Elő kell mozdítani a társadalmi tudatosság növelését és a közvélemény jobb hozzáállását a fenntartható fejlődés és FFO kérdéskörében. Növelni kell a médiában fenntartható fejlődés népszerűsítését. Az államoknak az oktatást és képzést a fenntartható fejlődés problémáinak megoldása felé kell irányítani, nemzeti mint helyi szinten. Tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködéseket regionális mind nemzetközi szinten, a kulturális sokféleséget megőrző FFO hálózatok létrehozásával. A FFO támogatására mobilizálni kell az erőforrásokat és meg kell adni a megfelelő anyagi támogatásokat. A megvalósítás szintjén : Támogatni a fenntartható fejlődés minden szinten való megvalósítását a strukturális és rendszerelméletben való gondolkozás minden szinten való oktatásán keresztül. Ösztönözni kell a képzési intézményeket, tanárokat, oktatókat az FFO hálózatokban való együttműködésre. Elő kell mozdítani a bizonyított tényekre alapozott politikai párbeszédet a kutatási stratégiák kialakításához, a változások követésében és a jó gyakorlatok terjesztésében. Fejleszteni kell a FFO partnerségeket, hogy a FFO megjelenjen az oktatásban az óvodától az egyetemig, a továbbképzésen keresztül az élet minden szakaszában. © Prof. Guy Turchany

56

Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban? (A Prédikátor Salomon könyve 6/11)


57

Európai Unió Fenntartható Fejlődési stratégiája Jövőképe és az éghajlatváltozás. 2. rész. 2. fejezet. Prof. Guy Turchany

Recommend Documents