2. Fejezet Az agrokemikáliák osztályozása és típusai
Prof. SÁRDI Katalin Neptun kód: MNNOM01K171
Vegyi és ipari eredető anyagok használata a mezıgazdaságban Növénytermesztésben használat anyagok mőtrágyák egyszerő vagy összetett növekedésszabályozók pl. nitrofenolok talajjavítók pl.mész, enzimek, talaj szabályozó növényi hormonok pl. auxinok defóiláló szerek, desszikánsok pl. reglone
baktérium oltóanyagok és trágyák pl. Rhisobium
növényvédı szerek szerek
gyom-, rovar-, gombairtó
repellens és attraktáns ágensek Állat-tartásban használt anyagok ipari eredető fehérje, vitamin, és állatorvosgyógyászati szerek. (pl. antibiotikumok, antioxidánsok) Általánosan használt anyagok mőanyagok, tisztítószerek stb.
Az agrokemikáliák csoportosítása definíció: olyan vegyi anyagok, amik a növénytermesztésben és az állattenyésztésben alkalmaznak a nagyobb hozam vagy termelési biztonság elérése érdekében fı fajtáik:
A.) Növényvédıszerek – egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények a növények et károsító szervezetek ellen.
– Több mint 900 tí típus és 60000 formula – Károsí rosítók, rovarok és má más állatok, gyomnö gyomnövények, gombá gombák, mikroorganizmusok, bakté baktériumok, ví vírusok.
B.) Talaj kezelésére alkalmazott kemikáliák - olyan vegyszerek, amik
pozitív hatással vannak a növények növekedésére, és a egészségi állapotukra. Ezt a talaj fizikai és biológiai tulajdonságainak a megváltoztatásával érik el, pl: talajmővelés, porozitás, levegıztetés, aggregátum képzıdés, vízkapacitás), vagy a szerves anyag –tartalom növelése, ioncserélı képesség megnövekedése, mikrobák ellenállóképességének növelése
C.) Mőtrágyák – Általá ltalában szervetlen só sók, amik tá tápanyagtartalmuk ré révén nö növelik a talaj termé termékenyé kenyéségt és a nö növények termé termésstabilitá sstabilitását.
D.) Hormonok, és hormon analógok
E.) Egyéb agrokemikáliák
A.) A növényvédıszerek csoportosítása Algicidek: uszodák, tavak, víztárokók algamaentesítésére Algagátlók: víz alatti szerkezetek megvédése az algáktól. Pl: hajók feneke Antimikrobiális vegyületek: baktériumok és vírusok ellen Attraktáns vegyületek: rovarok vagy rágcsálók csapdába csalására Biocidek: Mikroorganizmusok elpusztítására Fertıtlenítı és csíraılı szerek: az inaktív állapotban (spóra) lévı mikroorganizmusokat is elpusztítja Fungicidek: gombairtó, egy vagy többsejtő gombák ellen Gázosító szerek: épületek, raktárak, magtárak, egyéb zárt terek károsító- mentesítésére Herbicidek: a gyomnövények szabályozása vagy elpusztítására
Inszekticidek: rovarok és más ízeltlábúak elpusztítására Miticidek: állati és növényi atkák elpusztítására Biológiai növényvédı szerek: olyan mikroorganizmusok vagy ragadozó rovarok, pókok, atkák, amik a károsítókat (mikroorganizmusok, gyomok, rovarok) betegítenek vagy pusztítanak el. Csigairtó szerek Nematicidek: féregírtók Ovicidek: rovarok, és atkák tojását pusztítja el Repellensek: riasztó szerek, rovarok, és magasabbrendő állatok ellen használható Rodenticidek: rágcsálóírtók
B.) Talajban alkalmazható vegyületek
Mész és dolomitpor
– a savanyú talajok lúgosítására. Adagolása
talajvizsgálaton alapul.
Perlit – vulkáni üveg, amit hıvel eredeti térfogatának hússzorosára növelnek, porózus termesz tıközeg, fıleg kertészetben használják.
Enzimes talajkezelı szerek Egyéb talajkezelı szerek: javítják a talaj agronómiai szerkezetét, víz és levegıgazdálkodását.
– Nedvesítı anyagok – Felületaktív anyagok
C.) Mőtrágyák a termésnövelı anyag/trágya eredete szerint
ÁSVÁNYI TRÁGYÁK (N, P, K, Ca, Mg stb, sói, kivéve karbamid)
szilárd - granulált - por
Ipari hulladék, szennyvíziszap
folyékony - valódi oldatok - szuszpenziók Szerves anyagok, trágyaanyagok –istállótrágya -zöldtrágya -növényi maradványok -komposzt
Fıbb mőtrágyák a szántóföldi növénytermesztésben
A.) Egyszerő mőtrágyák (Egy tápelem) Makro tápelemek Mikro tápelemek
N, P, K, Mg, Ca, S B, Fe, Mn, Mo, Cu, Zn etc.
B.) összetett mőtrágyák (több tápelem) N + P + K + Ca + Mg + S (+ mikroelemek) egy adott növény idényéhez beállított tápelemarányok
D.) Hormonok és növényi regulátorok Növekedésszabályozó anyagok: olyan vegyületek, amik a növényi növededést serkentik vagy visszafogják, a virágzás és a szaporodást is beleértve
Anti auxinok Auxinok – 2,4 – Diklór fenoxi ecetsav – α-nafténsav
Citokininek Ethilén inhibítorok és kikapcsoló Gibberelinek – Abszcizinsav
Növekedés gátlók, lassítók és stimulálók
E.) További agrokemikáliák Defóliáns a leveleket elpusztítja, általában a betakarítás megkönnyítése a cél.
Desszikáns Növényi szövetek elpusztítása, általában az állomány egyenletes száradását segítis.
Rovar növekedésszabályozó hormonok Gyakori vedlést, vagy vedlés hiányát okozzák, esetleg a bebábozódást gátolják, így a rovarkértevık pusztulását okozzák. Attraktánsok Rovarok csalogatására szolgáló anyag, általában szexferomonok
Repellensek Riasztó anyagok:
Rovarok, madarak, emlısök ellen Kemosterilizáló szerek
kémiailag sterilizálják az állatokat
TERMINOLÓGIA
Mezıgazdasági hulladék: a mezıgazdasági tevékenység során keletkezı, tovább már nem hasznosítható anyagok Légszennyezıdés: a légkörbe kerülı, az élı szervezetekre ill. környezetre potenciális veszélyt jelentı kémiai vagy biológiai hatású anyagok Légköri kiülepedés/depozició: a földi eredető, de légköri folyamatok által szállított anyagok kiülepedése a szilárd vagy vízi felületre. Komposzt: Az állati vagy növényi eredető anyag a bakteriális lebontást követıen
Emisszió: a légkörbe kibocsátott gáznemő vagy szilárd anyag Eutrofizáció: A növényi tápanyagok (fıként N és P) feldúsulása az élıvizekben, ezáltal csökken az oldott oxigén mennyisége és romlik a vízi ökoszisztéma állapota. Veszélyes anyagok: tényleges vagy potenciális egészségi károsodást vagy környezeti kockázatot okozhatnak.
Foszfor által okozott eutrofizáció: algásodás
Photo: Rothamsted Experimental Station.
Kimosódás: a szerves vagy szervetlen szennyezıanyagok kikerülnek a talaj szilárd fázisából és bejutnak a víz-fázisba az oldódás, deszorpció vagy komplexképzı folyamatok révén, melyet a pH, redox viszonyok, valamint a (micro)biológiai aktivitás befolyásol. Nem-pontszerő szennyezıdés: diffúz jellegő, a földmővelés által létrejövı anyag-transzport, természetes folyamatok által, mint pl. esı, felszíni elfolyás vagy a felszín alatti vizekbe történı beszivárgás. A helyes földhasználattal és agrotechnikával/management mérsékelhetı.
