Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 18/1995.(XII. 28.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Módosítással egységes szöveg) Kisköre Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1 § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet A rendelet hatálya 1. §. A rendelet hatálya Kisköre Nagyközség illetékességi területére terjed ki.
II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2. §. (1) Adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı alábbi vállalkozásokra terjed ki: a) vállalkozó igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelızı jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedınek minısülı magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerzıdéses rendszerben üzemeltetı magánszemély, c) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı feltéve, hogy az ıstermelıi tevékenységébıl származó jövedelme a 600.000,-Ft-ot meghaladja, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy, f) egyéb szervezet (továbbiakban: vállalkozó) (2) adóköteles Kisköre nagyközség illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási (továbbiakban: iparőzési) tevékenység.
III. fejezet Az adókötelezettség keletkezése, megszőnése 3. §. (1) Az adókötelezettség az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének (felszámolásának) napjával szőnik meg. (2) Az adómentességre jogosító értékhatár évközi túllépése esetén az adómentesség az értékhatár túllépésének idıpontjában megszőnik.
-2-
IV. fejezet Adómentesség, adókedvezmény 4. §. (1) Mentes az iparőzési adó megfizetése alól: a) társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, közszolgáltató szervezet abban az évben, amelyet megelızı évben folytatott tevékenysége után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, továbbá b) a költségvetési szerv, ha az 1.) pontban foglaltak szerint a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az a), b) pontokban foglalt feltételek meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak (alanyi mentesség).
V. fejezet Az adó alapja és mértéke 5. §. Az adó alapja és mértéke az értékesített termék, illetıleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint 2000. évtıl az anyagköltséggel. Nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezetı vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 %-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegő bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegő ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az
-3-
c)
d) e)
f)
g)
h)
i)
alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegő különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegő, biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mőködési költségekkel, a befektetésekbıl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegő bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tőzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegő különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegő, a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegő bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet vesztésének/nyereségének nyereségjellegő különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegő, az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtıl függıen a vállalkozási tevékenységbıl származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti – illetve, ha a külföldi székhelyő vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) – könyvvezetési kötelezettségtıl függıen – a vállalkozási tevékenységbıl származó az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minısül vállalkozási tevékenységbıl származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belsı szolgáltatásból származó árbevétele, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,
-4-
j) a kockázati tıkebefektetésekrıl, a kockázati tıketársaságokról, valamint a kockázati tıkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tıketársaságoknál és a kockázati tıkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minısülı részvények, részesedések – kockázati tıkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.
6. §. Az évi adó mértéke az adóalap 2 %-a.
VI. fejezet Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség 7. §. (1) Az adózó az adókötelezettség keletkezését, változását, megszőnését 15 napon belül Kisköre Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: adóhatóság) köteles bejelenteni. (2) Az adózó köteles az Adóhatóság megkeresésére az adó alapjának és mértékének a megállapításához szükséges adatot szolgáltatni a megkeresésben megállapított határidın belül. (3) Csıdeljárás kezdeményezése esetén az egyezségi tárgyalás kitőzésérıl a vállalkozó köteles az Adóhatóságot 8 napot megelızıen értesíteni, ha adó (adóelıleg) hátraléka van. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétıl számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az Adóhatósághoz.
VII. fejezet Az adó bevallása, az adóelıleg megállapítása, az adó megfizetése 8. §. (1) Az iparőzési adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és befizetni (önadózás). (2) Az adózó az önadózással megállapított adóról az adóévet követı év május 31-ig köteles adóbevallást adni. (3) Az adózónak 30 napon belül bevallást kell tennie, ha: a) felszámolást (végelszámolást) rendeltek el, a felszámolási eljárás közzétételének napjával, b) átalakul, az átalakulás napjával, c) felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül megszőnt, a megszőnés napjával, d) az adóköteles tevékenységét megszőnteti, a megszőnés napjával. A bevallással egyidejőleg az adófizetést is rendezni kell.
-5-
9. §. Az adóhatóság a fizetendı adóelıleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
10. §. (1) A vállalkozó az iparőzési tevékenysége után adóelıleget köteles fizetni félévi részletekben: Adóév – március 15-ig – szeptember 15-ig. (2) Az adóelıleg összege: a) az adóévet megelızı évben változatlan szervezeti formában mőködı vállalkozónál – ideértve az idényjellegő tevékenységet is – a megelızı évi adóalapja után számított összeg. b) az adóévet megelızı változatlan szervezeti formában mőködı vállalkozónál a megelızı év alapjának a mőködés naptári napjai alapján egész évre a hatályos mértékkel számított összege. c) a tevékenységet az adóév közben kezdı – nem mentes - vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót elsı alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre a bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az elıleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. (4) A vállalkozóak az adóköteles tevékenysége megkezdésétıl számított, illetıleg az önkormányzat adó bevezetı rendeletének hatálybalépését követı 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig a (2) bekezdés a) – b) pontjában említett vállalkozó az elızı fizetési meghagyás alapján fizeti.
VIII. fejezet Méltányossági jogkör gyakorlása 11. §. (1) A méltányossági kérelmeket elsı fokon az önkormányzati adóhatóság a jegyzı bírálja el. (2) A jegyzı döntése ellen benyújtott fellebbezést a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el. (3) A jegyzı az adózó kérelme alapján az ıt terhelı adó-, bírság vagy pótléktartozását mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élı közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
-6(4) A nem magánszemély adó-, pótlék- és bírságtartozását kivételes méltányosságból mérsékelheti a jegyzı, különösen akkor, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Pótlék, illetve bírságtartozás mérséklését az Adóhatóság az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
IX. fejezet Az adó beszedése, nyilvántartása 12. §. Az iparőzési adó nyilvántartását, beszedését, behajtását az adózás rendjérıl szóló módosított 1990. évi XCI. tv., valamint a Pénzügyminisztérium rendelete alapján kell elvégezni.
X. fejezet Záró rendelkezések 13. §. Ez a rendelet 1996. január 1-én lép hatályba. 2000. évi rendeletmódosítás hatálybalépésének ideje: 2001. január 01. A 7/2004.(IV. 29.) rendelettel történı módosítás hatálybalépésének ideje: 2004. május 01. A 15/2004.(XII. 16.) rendelettel történı módosítás hatálybalépésének ideje: 2005. január 01.
14. § E rendelet hatálybalépését megelızı kihirdetésre Kisköre Nagyközség Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatában foglaltak az irányadók.
15. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló módosított 1990. évi C. tv. és az adózás rendjérıl szóló módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. Kisköre, 2004. április 26.
Szén József polgármester
Oláh Jánosné jegyzı
