Helyi Agenda 21-ek szerepe az EU fenntartható fejlődés stratégiájának megvalósításában. 3. rész. 2. fejezet. Prof. Guy Turchany

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA

Helyi Agenda 21-ek szerepe az EU fenntartható fejlődés stratégiájának megvalósításában. 3. rész. 2. fejezet

© Prof. Guy Turchany

1

GENEVE BÉKÉS

KARCAG

Helyi Agenda 21 Fenntartható emberközeli közösségek

A fenntartható fejlődés - Regionális Agenda 21 – program gyakorlati bevezetése az önkormányzati és kistérségi munkába


2

AGENDA 21 (Cselekvési terv a XXI. Századra) Az „AGENDA 21” című dokumentum a Riói Konferencia (1992) egyik legfontosabb konkrét eredménye. Azokat a lényeges világproblémákat tárgyalja, amelyekkel az emberiség a 21. században szembesül. Ugyanakkor tartalmazza azokat a szempontokat is, amelyek figyelembe vételével megvalósíthatók a szociálisan, gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődést biztosító intézkedések is. Az AGENDA 21 széleskörű nemzetközi konszenzuson alapszik, hiszen 179 ország jelezte aláírásával, hogy egyetért azzal. Lényegében az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság (Brundtland Bizottság) „Közös Jövőnk” című jelentésén alapul. Negyven fejezetet tartalmaz.

LOCAL AGENDA 21 (Helyi cselekvési terv a XXI. Századra) A 28. fejezete : kezdeményezés a helyi hatóságok támogatásáról az AGENDA 21 megvalósításában. HATÁSKÖRÖK. Vezérelvek. 28.1 Az Agenda 21-ben megfogalmazott problémák megvalósításához a helyi társadalmak és hatóságok mozgástere oly annyira szétágazó, hogy nélkülük a cselekvési terv megvalósíthatatlan. Ők azok akik a legközelebb állnak a lakóssághoz és azok problémáihoz. Célok. 28.2 A megjelölt célok a következők : mindegyik szerződő fél vállalja, hogy 1996-ig a legtöbb önkormányzat ismerteti és létrehoz „Helyi Agenda 21”-eket © Prof. Guy Turchany

3

a nemzetközi közösség megindít 1993-ig olyan mechanizmusokat melyek lehetővé teszik a helyi hatóságok nemzetközi tapasztalatcseréjét. 1994-ig a helyi hatóságok képviselői létrehoznak olyan hálózatokat melyeknek keretében együtt tudnak működni a helyi Agenda 21-ek továbbfejlesztésében és a „legjobb gyakorlatok” terjesztésében. A helyi társadalmak minden országban ösztönözve lesznek „helyi Agenda 21” programok kidolgozásában és megvalósításában. TEVÉKENYSÉGEK. 28.3 Az önkormányzatok szerepe megszervezni a dialógust a lakosság, a helyi civil szervezetek és a helyi gazdasági szereplők között egy „helyi Agenda 21” program kidolgozására. 28.4 Elő kell mozdítani a partner kapcsolatokat a különböző nemzetközi szervek és regionális, vagy egyéb társulások között. 28.5 A helyi civil szervezetek résztvevőit biztatni kell az együttműködésre, a közös cél megvalósításának érdekében. A VÉGREHAJTÁS ESZKÖZEI. Finanszírozás és a költségek tervezése. 28.6 Ajánlott, hogy a szerződő felek fel becsüljék a megvalósítás költségeit. Az ENSZ becsült hozzájárulása 1993 és 2000 között évi 1 millió dollárra becsülhető. A humán erőforrások tervezése és a kapacitások növelése. 28.7 A program hozzájárul a képzési és más humán erőforrás kapacitásának növekedéséhez. © Prof. Guy Turchany

4

Helyi Agenda 21-el rendelkező önkormányzatok százaléka 2006


5

A program szerkezete Társadalom Kultúra és fenntarthatóság Kommunikációs program Részvétel szervezése, fórumok típusai Képzési, oktatási program Fenntartható és eurokonform egészségügy Lakossági vélemények (kérdőíves felmérés) Tudásalapú társadalom Környezet Környezetvédelmi program Természetvédelmi program Épített környezet értékelése Gazdaság Energia Közlekedés Agrár környezeti program Ipar és szolgáltatási program Turizmusfejlesztési program Hulladékgazdálkodás © Prof. Guy Turchany

6

Local Agenda kiépítésének eszközrendszere Környezeti irányítás és audit SWOT elemzés Területi döntési rendszer - térinformatika hasznosíthatósága Környezet állapot és teljesítmény – fenntartható fejlődés indikátorok Működtetés és monitoring


7

A LA21 megvalósításában a regionális és önkormányzati szervek központi szerepet kapnak, mert: A helyi közösségekhez közelebb vannak, könnyebben elérhetőek, mint a központi kormányzat vagy a nemzetközi szervezetek, így érzékenyebbek a helyi problémákra. Sok helyen bizonyos fokú szabadságot kapnak gazdasági jellegű döntések meghozatalában. Központi szinten évekbe is beletelhet, amíg döntenek a környezeti normákról vagy intézkedésekről. Egy régió, vagy település saját elhatározásból bevezetheti a helyileg megfelelő környezeti normát, a hulladékfeldolgozásra egy új megoldást alkalmazhat vagy nevelési programokat indíthat. Nem kell a központi döntésekre várnia. Hivatalos és strukturált kapcsolatot teremtenek a helyi közösség és a központi kormányzat vagy más települések lakossága között. A nemzetközi szervezeteken keresztül pedig kapcsolatot teremthetnek az ENSZ kezdeményezéssel. Az adminisztrációnak azon a szintjén helyezkednek el, ahol a dolgok valójában megtörténnek. A nemzetközi egyezmények és a központi politikai akarat széleskörű egyetértést tükröz ugyan, de ezek végül mindig helyi szinten megvalósuló folyamatokhoz vezetnek.


8

Az LA21 folyamat belső és külső koordinációjának elhelyezési lehetőségei


9

A Local Agenda 21 első kérdései „A fenntartható fejődés olyan fejlődés, ami úgy biztosít alapvető környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek az életképességét, amin ezek a szolgáltatások alapulnak.”

KIK a partnereid a szolgáltatások nyújtásában? MIKÉNT fognak a szolgáltatások felhasználói részt venni a tervezésben? MIK azok a szolgáltatások, amit az emberek akarnak? MI a kapacitása a jelenlegi szolgáltató rendszereknek? Képesek ezek a rendszerek fenntartható módon kielégíteni a szolgáltatás keresletet? HOGYAN hatnak a szolgáltató rendszerek más társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekre? MIKOR és hogyan alakíthatók ki a fenntartható szolgáltató rendszerek?


10


11

A 6 AKCIÓTERÜLET RÉSZLETEI A LOCAL AGENDA 21 FOLYAMATÁBAN Az önkormányzat környezeti teljesítőképességének irányítása és javítása Az önkormányzatok intézkedéseinek és tevékenységének a fenntartható fejlődés jegyében való átalakítása

A tudatosság növelése, oktatás

A nyilvánosság bevonása a folyamatba, konzultáció Partnerkapcsolatok kialakítása

A fenntarthatóság felé történő haladás eredményeinek megfigyelése, mérése és nyilvánosságra hozatala

Testületi elkötelezettség Munkatársak képzése és a tudatosság növelése Környezet-menedzsment rendszerek működtetése Környezeti költségvetés készítése Az intézkedések szektorközi integrálása „Zöld” háztartás Területhasznosítási tervezés Gazdasági fejlődés Tenderkiírás és a vásárló/rendelkezésre bocsátó kiválasztása Lakásépítési szolgáltatások Turisztikai stratégia Egészségügyi stratégia Szociális stratégia az egyenlő esélyekre és a szegénységre kiterjedően Határozott környezeti szolgáltatások A környezeti nevelés támogatása Tudatosságot növelő események Látogatások és beszélgetések Helyi információk nyilvánosságra hozatala Tájékoztatás a sajtón keresztül/sajtónyilatkozatok Ösztönzés a gyakorlati cselekvésre és új viselkedési mód kialakítására A nyilvánossággal való konzultáció Fórumok Fókusz csoportok „Valós tervezés” Közigazgatási térkép Visszacsatolási mechanizmusok Tárgyalások, workshop-ok és konferenciák Munkacsoportok, tanácsadó csoportok Kerekasztal megbeszélések Környezeti városmodell Együttműködési kezdeményezések Fejlődő világ támogatása, együttműködés kialakítása Környezeti monitoring Jelentés a helyi környezet állapotáról Fenntarthatóság mutatói Célok Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) Stratégiai környezetértékelés


12

3. TÁRSADALOM. Kultúra és fenntarthatóság - Kommunikáció. Részvétel szervezése, fórumok típusai « A jövő a mi ügyünk » A polgárok minden rétegének bevonása a döntési folyamatokba és az érdekegyeztetési mechanizmusba. A helyi kezdeményezések, lehetőségek és szerveződések támogatása. Mozgósító erejű, nyitott és innovatív regionális- és településpolitika folytatása. Hatékony és költségkímélő hatósági apparátus kialakítása. Biztonságérzetet garantáló, a szociális kockázatokat kezelni képes politika. A régió, vagy település külső képét (pl.. városkép) és az ott-tartózkodás minőségi feltételeit folyamatosan javító törekvések (kultúra, szabadidő, pihenés, stb..). Aktív részvétel a fenntartható fejlődés regionális határain túli akcióiban. Állandó kommunikáció és összhang a lakosság és a gazdálkodók között. A környezetkímélő és szociálisan érzékeny gazdasági módszerek támogatása (környezeti menedzsment-rendszerek alkalmazása, öko-hatékony programok). A gazdaság készsége az externáliák költségeinek elismerésére (adó- és járulékpolitika). Összhang a településfejlesztési politika és a finanszírozási lehetőségek között. A munka(jövedelem)nélküliek tartós részvételének biztosítása a gazdasági folyamatokban a gazdálkodók © Prof. Guy Turchany

13

A fenntartható fejlődés alapjai.


14

Kultúra – civilizáció – fenntartható fejlődés


15

A nem Fenntartható társadalom Individualizmus és materializmus pénz hajszolása szélesíti a szakadékot önmagunk, a család és a közösség között

A növekvő elidegenedés megteremti bennünk a társadalmi és lelki üresség érzését

A termékeik megvásárlásához még több pénzre van szükségünk

A hirdetők arról biztosítanak, hogy termékeik visszaszerzik nekünk az elvesztett teljességet


16

Partnerségi kapcsolatok a Local Agenda 21 folyamatában


17

ISKOLAI MINI AUDIT : « METEOROLÓGIAI » TÉRKÉP Kérdés

Napos, minden rendben

Borús, lehetne jobb is

Borult, nem megfelelő

Viharos, veszélyes

A lakosság hozzáállása az alábbi témákhoz : A lakosság vásárlói szokásai (zöld vásárlás, csomagolás, újra hasznosítás, stb. …) Energia felhasználás (taka rékos, megújuló energia források, stb.…) Takarékos vízhasználat Szennyvíz kibocsátás és kezelés Hulladék csökkentés és megelőzés Levegő szennyezés és porképződés megelőzése A régió/város/falu környezeti helyzete Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás Levegőszennyezés, por, szag stb… Talajszennyezettség Zaj szint, csökkentési erőfeszítések Társadalmi meteorológia Kisebbségekkel való párbeszéd, együttélés Szomszédsági és lakossági kapcsolatok Munkavállalói erkölcs, morál Kulturális- és sportlehetőségek Szociális ellátottság Önkormányzat Közigazgatási erkölcs, morál Közigazgatási szolgáltatások Az önkormányzat környezeti politikája, környezeti menedzsment, sz olgáltatások, beszerzések folyamán a « zöld tervezése és beszerzés » (clean production) politikájának alkalmazása. Általános légkör


18

Területfejlesztés a környezetre ható tevékenységek


19

ÖKO - TÉRKÉPEK

Fólián az összes Öko-térkép egy képben jeleníthető meg és magában foglalhatja a Rendszer prioritásait

Urbanisztika

Hulladék Kockázat

Víz-talaj

Rangsorolja a problémákat. Intézze elsőnek a legsúlyosabbnak berajzolt problémákat. Elsőbbséget kapnak azok a problémák melyek a egészségre hatással vannak. Utána a kockázatokat kell áttekinteni és azok megelőzésére megoldásokat találni. © Prof. Guy Turchany

20

KÖRNYEZET Környezetvédelmi program Állapotfelmérés JOGI HÁTTÉR Nemzetközi jog Nemzeti jog Önkormányzati jogrendszer HELYZETÉRTÉKELÉS A vizsgálati terület általános jellemzése A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ÉS HATÓTÉNYEZŐK Levegő Talaj, földtani viszonyok, vízföldtani adottságok, környezetföldtani és szennyeződésérzékenységi adatok. Vizek, felszíni és felszín alatti vizek Biológiai sokféleség – Tájvédelem. Természet, élővilág és tájhasználat Települési és épített környezet. Épített és természeti örökség Zaj, szag, por, rezgés Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék © Prof. Guy Turchany

21

Veszélyes hulladék Emberi egészség és környezeti hatások. Társadalom, emberi egészség, szervezetek és intézmények. Nem veszélyes, termelésből és szolgáltatásokból származó hulladékok Környezetbiztonság Éghajlatváltozás, magas légköri ózoncsökkenés és savasodás ÁGAZATOK KÖRNYEZETI HATÁSAI Energetika Közlekedés Ipar Mezőgazdaság Turizmus, idegenforgalom Kereskedelem KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS ÉS SZABÁLYOZÁS Kommunális környezetvédelmi szabályozás, létesítmények, szolgáltatások. KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK ÉS ÉRTÉKEK SWOT elemzés A TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, HATÁRAI ÖSSZEFOGLALÁS © Prof. Guy Turchany

22

GAZDASÁG ENERGIA PROGRAM A fenntartható energia gazdaság helyi szinten való megvalósításának három alapja, az energia megtakarítás, az energia fogyasztással együtt járó környezeti terhelések csökkentése és a megújuló energia források legjobb kihasználása. Szennyezés csökkentése érdekében meg kell határozni az elérendő célokat, melyek azok a szennyezőanyagok melyeknek csökkentésére törekszünk a Local Agenda 21 keretében. Megújuló energiák értékesítése. Hány település mérte már fel veszteségét a kommunális hulladék nem törvénynek megfelelő tárolásából ? Mennyi MJ vész el évente a biomassza rossz vagy kihasználatlanságából ? Feltette-e már a település a kérdést, hogy milyen haszonnal járna a szélenergia, napenergia, vagy vízenergia felhasználása, természetesen nem nagyipari termelésben gondolkozva hanem rész szükségek kielégítésében, mint például tanyák, vagy útjelzők, parkoló órák áramellátásában. Programlehetőségek : A közvilágítási rendszerek fogyasztásának csökkentése A közszolgálati hivatalok energia felhasználásának optimalizálása A lakossági energia fogyasztás optimálása Nem megújuló energia felhasználás hatásfokának növelése A magánszektorban az energia árszabályozáson kívül a jogszabályi ösztönzés A fűtőműveknek az elektromos hálózattal való összekapcsolása A biomassza energiájának hasznosítása, szélenergia © Prof. Guy Turchany

23

KÖZLEKEDÉSI PROGRAM A közlekedés okozta környezeti hatások az egyik legnehezebb kezelhető problémát jelentik. A megoldás azért nehéz, mert a meglévő közlekedési rendszerek és szokások nehezen változtathatóak. Az európai közlekedési politika megkíván egy átfogó egyetemes politikát, mely az intermodalitás mellett magában foglalja a gazdaságszervezési feladatokat és főleg olyan szervezési technológiák bevezetését melyek kevesebb fuvarral járnak, a terület és városfejlesztés átgondolását, a szociális politika adaptálását a fenntartható mobilitás elvének figyelembevételével, a települési közlekedési stratégiák átgondolását, a fenntartható mobilitásra irányuló kutatások és fejlesztések támogatását, a megfelelő gazdasági ösztönzők alkalmazását a fenntartható közlekedés elérésének érdekében. Fehér Könyv az európai mobilitásról : a) Infrastruktúra

b) járművek és üzemanyagok

c) a fogyasztók magatartása

Eszközök Intézkedések Területfejlesztés Környezeti hatásvízsgállat Infrastrukturális befektetések : városi közlekedés, Strukturális alap átszállási és átrakodási állomások, vasúti közlekedés Közlekedési illetékek és fizetési eszközök javítása és fejlesztése, áruszállítás, folyami és tengeri hajózás Járművek technológiai fejlesztése és javítása : zaj és kipufogógáz, üzemanyag fogyasztás, teljesítmény, hatékonyság, megsemmisítés Üzemanyag összeállítása és fogyasztás : szubsztitúció és bioüzemanyag Gépkocsi vezetők oktatása a gépkocsik racionális használatára A tömegközlekedés javítása, kényelem, gyorsaság, sűrűség Meggyőzni a gépkocsi tulajdonosokat arról, hogy városban ne használják gépkocsijukat Adózási és gazdasági ösztönzések Egymásra ható infrastrukturális kapcsolatok kidolgozása

K&F Előírások Technikai ellenőrzés Alkatrészek újrafelhasználása Adózási ösztönzések Tömegkommunikációs eszközök, sebességkorlátozás és más fizikai kényszerek Befektetések és területfejlesztés Magas parkolási díjak Együttes gépkocsi használat ösztönzése gazdasági előnyökkel Telefon-konferencia stb.


Szereplők TA EU ÖK IPAR + UE TA+ÖK TA+EU + Közlekedésügyi intézmények TA + Társadalom Autóipar NGO

24

AGRÁR KÖRNYEZETI PROGRAM Mezőgazdasági stratégiai terv módszertana. A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása, amely a környezet védelméről szóló törvényből származó kötelezettség mellett piaci versenyképességünk növelésének is egyik fontos tényezője. Ezért a környezeti és természeti adottságaink figyelembevételével agrár-környezetvédelmi és termelésfejlesztési szempontból három típusú földhasználat kialakítása célszerű: védelmi célú (vízminőség, talaj-, természet- és tájvédelem) földhasználat, extenzív termelési célú földhasznosítás (mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen természeti adottságú területeken) és intenzív termelési célú földhasználat (a kedvező agroökológiai potenciál és tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve). Ezért szükséges az ágazat számára az új évezred korszerű, környezetbarát agrárgazdaságának kialakítása és megvalósítása, amely lehetővé teszi egy olyan modernizációs pálya kialakítását, amely a környezetkímélő, energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazásán és a települések speciális adottságait, valamint szaktudását kihasználó, nagy értékű termékek előállításán alapul. Ennek érdekében az országos és regionális cselekvési programok kialakítása után, mára már szükségessé vált az agrár-környezetvédelmi feladatokat megfelelő hangsúllyal beilleszteni a települések mezőgazdasági stratégiai terveibe, illetve szerepeltetni településrendezési tervekben.


25

Tervi előzmények Területrendezési Tervek Ökológiai rendszerek Védett területek Védőövezetek Ökológiai folyosók Vizsgálatok, elemzések A vizsgálatok adatbázisai és módszerei : Domborzati és talajparaméterek, lejtőkategóriák, száz pontos talaj értékszám, szántóterületek átlagos aranykorona-értéke, a talaj típusa és altípusa, fizikai talajféleség, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, kémhatása és mészállapota, szervesanyag-készlete (t/ha), a termőréteg vastagsága Klímaparaméterek, energetikai és klimatikus agrár potenciál, kukoricatermesztési, klímaalkalmassági értékszámok, búzatermesztési minőségi és mennyiségi klímaértékszám, sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám. A környezetérzékenység megítélésére használt jellemzők és adatbázisok Élővilág Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei, a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET), a javasolt érzékeny természeti területek, Ramsari területek, Nemzetközi jelentőségű madár élőhelyek, a veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek Talaj az erózió mértéke, a fizikai talajféleség, agyagásvány-minőség, a talaj kémhatása és mészállapota és szervesanyag-készlete (t/ha) Víz, felszíni és felszín alatti vízvédelmi területek, © Prof. Guy Turchany

26

A felsorolt területjellemző környezeti változókat kategorizálni kell, és minden egyes változót és kategóriát súlyozni (értékkel látni el) aszerint, hogy milyen szerepet játszik a mezőgazdasági termékenység illetve a környezeti érzékenység kialakításában, a terület mezőgazdasági alkalmasságának illetve környezeti érzékenységének megítélésében. (Ángyán, 1991) A település szintű földhasználati zónarendszer elkészítéséhez először a külterületre vonatkozó mezőgazdasági- illetve agrár-alkalmassági (agroökológiai potenciál) vizsgálatokat kell elvégezni. Az elemzések elvégzésére Kreybig-féle térképek ma is aktuálisak, mert bár szerkesztésük a 1931-1955 között történt, a térképezett talajtulajdonságok legnagyobb részének időbeli változása nem jelentős. A Kreybig-féle talajfelvételezés célja a növénytermesztés szempontjából fontos talajtulajdonságok térképezése volt. A térképlapokon egy-egy foltra vonatkoztatva megtalálhatók a fontosabb fizikai és kémiai talajtulajdonságok, a Sigmond-féle talajosztályok, valamint az adott terület reprezentatív talajszelvénye és az adott folt heterogenitását jellemző eltérő tulajdonságú talajszelvények helye is. Terület-kimutatás mezőgazdasági potenciál. Pontszám kategória

Terület (ha)

Területarány (%)

35-42

41,36

0,39

43-50

1000,46

9,55

51-57

5694,27

54,37

58-65

29,84,33

28,50

66-73

224,12

2,14

9944,53

94,98

Mesterséges felszín

525,54

5,02

Mind összesen

10470,07

100,00

Összesen


27

Talajismereti térkép


28

IPAR ÉS SZOLGÁLTATÁSI PROGRAM Ha befolyásolni akarjuk a vállalkozók döntését, akkor tudnunk kell, hogy az alábbi feltételek a mérvadóak: Szállítási estközök elérhetősége Nyersanyaghoz való könnyű hozzáférhetőség Jól képzett szakmába vágó és jó munkamorállal rendelkező munkaerő. A piac közelsége. Vonzó környezet. Imázs Kellemes éghajlat Kedvező szociális és irányítási környezet. Kultúra és rekreációs lehetőségek Innovatív környezet. Az adó nem befolyásolja szignifikánsan a vállalatok döntését. Legyen az helyi vagy külhoni vállalkozás az önkormányzatok bármely szerepvállalása előtt érdemes a kérelmező gazdasági helyzetével és motivációjával szembesülni. A második kérdés a vállalat életképessége melyet egy « üzleti terv » (business plán) alapján tud a legjobban megítélni az önkormányzat. Mit vizsgáljunk egy üzleti tervben: A főbb szolgáltatások és termékek listája, A szolgáltatások termékek előállításához szükséges szakképzettség és nyersanyagok. Beszállítói hálózat, a régió mely beszállítói jöhetnek számításba © Prof. Guy Turchany

29

Eladási statisztikák Piaci ár / önköltségi ár A szolgáltatás vagy termék minősége Környezeti hatások kezelése Bevételi statisztikák Kutatási fejlesztési kapacitás Fejlődési lehetőségek és irányok, a jövő szolgáltatásai azaz termékei Az ügyfelek véleménye A vállalat sajátos aspektusai : A vállalat hírneve A szolgáltatás/termék piaci pozíciója A szolgáltatások/termékek élettartama A vállalat befektetési motivációja A vállalat megrendelőinek/vevőinek motivációja A kutatások, fejlesztések dinamikája A vállalat szabadalmai és vagy védett termékei Megvannak-e a vállalkozás sikerének az alapjai : A szolgáltatások / termékek piaci elismertsége Minőség/ár arány A szolgáltatás / termék milyen mértékben illeszkedik a piac szükségleteihez (társadalmi/gazdasági hasznosság)

30

A szolgáltatás/termék piaci kereslete Várható évi bevétel Várható évi egyenes- és munkavállalói adó Kockázatok felmérése : Új konkurens szolgáltatás/termék piacra juttatásának kockázata A szolgáltatás / termék evolúciója Politikai és környezeti paraméterek hatása a szolgáltatásra / termékre A konkurencia tervei Más tényezők, energia, alapanyag, természeti források ható tényezők A Képviselő-Testületnek és LA 21 fórumoknak bemutatandó összefoglalás tartalma : A vállalat ajánlatának rövid összefoglalása A vállalat a településre ható potenciális előnyei és kockázatai, megalapozott jelentés jól érvekkel alátámasztott, bizonyított A vállalat fejlődési perspektívái, rövid, közép és hosszútávra A vállalat telepítésének költségei, infrastruktúra, szolgáltatások Várható munkaadói és munkáltatói adóbevételek A vállalat által létrehozott indirekt munkahelyek és hatásuk a település gazdaságára. A vállalat letelepedésének regionális és települési hatásai a fenntartható fejlődésre A tőke bevonásának elősegítése érdekében három nagy területfejlesztési irányt lehet megkülönböztetni, az infrastrukturális befektetések növekvő sorrendjében, az ipari és szolgáltatási negyedek, az innovációs, technológiai és tudományos parkok és végül a vállalkozási övezetek. 31

Turizmus fejlesztési program Falusi vendéglátás : általában a falusi vendéglátó család házában és segítségével igény bevett szolgáltatások, szállás, étkezés, részvétel a család munkájában és szórakozásában. Falusi turizmus : a falu komplex kínálatának, épített és természeti környezetének, látványosságainak, szolgáltatásainak, megjelenítését élményszerű, pihentető helyi programokat és környezetismeretet ajánl Agro-turizmus : sajátossága az, hogy agrár tevékenységhez, farmgazdasághoz és más formában történő gazdálkodáshoz közvetlenül kötődik, céljai között van a helyi agrártermékek megismertetése és értékesítése. vendégeknek saját előállítású termékeket értékesít, helyi programokat és szolgáltatásokat kínál. » Kultur-turizmus : kulturális környezetre, például nagy számú emlékműre vagy kulturális eseményekre épül. A falusi turizmus a térségnek egyéni jelleget célszerű kialakítani, egyedi és élményszerű elemekkel, megbízható és az unió polgárainak, elvárásainak megfelelő szolgáltatásokkal. Ne felejtsük el, hogy a turista egészséges, gondozott, szép tájra és épített környezetre, vendégszerető lakosságra, figyelmes vendéglátókra és professzionális marketingre tart igényt. KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE Menedzsment szervezet létrehozása és szerepe Potenciális partnerek felkeresése és szándéknyilatkozatok © Prof. Guy Turchany

32

Állapotfelmérés, helyzet és adottságok megismerése Épített és természeti értékek felmérése Hagyományok és emlékhálózat feltérképezése Kulturális és gazdasági célkitűzések. Gazdasági háttér megteremtése Marketing A dél-amerikai de a világon legelterjedtebb „ El Programa para la Certificación Turística del Instituto Costarricense de Turismo (CST), es una excelente herramineta para promover el desarrollo sostenible del país » és az Európai Öco-cimke. Monitoring Kritikus lépések és ajánlások Sokféle érintettet vonjunk be, akik a társadalom minden csoportját képviselik. Az összes érintettet tegyük elkötelezetté. A polgármester és a képviselők határozott támogatását szerezzük meg és vonjuk be őket a fórumba. Az érintettek fórumának hatásköre legyen nyilvánvaló és tisztázott. Jelöljük ki a partnerségi kapcsolatok feladatát, szerepét és felelősségét. Dolgozzuk ki a döntéshozatal és a konfliktus-feloldás módját. Alakítsunk ki kommunikációs és információs stratégiát. Gondoskodjunk az érintett csoportok és a fórum számára biztos pénzügyi forrásokról és munkatársakról. © Prof. Guy Turchany

33

TURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGEK ÉLETCIKLUS ELEMZÉS


34

LOCAL AGENDA KIÉPÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE Az európai gyakorlatban leg elterjetebb LA 21 menedzsment rendszer az "EMAS 2001 AZ EURÓPAI TANÁCS 2009. 11. 25-i 1221/2009/EK RENDELETE"-ének alkalmazása. Helyi és kistérségi környezeti irányítás és audit Az EMAS rendszer és a kistérségi vagy önkormányzati menedzsment összefüggéseit az alábbi táblázat foglalja össze :

EMAS megvalósítási szakaszai Előzetes állapotfelmérés

LA 21 megvalósítási szakaszai Állapotfelmérés és helyzetelemzés, jelentés a társadalom, környezet és gazdaság állapotáról A stratégiai és elérendő célok meghatározása. Indikátorok kidolgozása. Akció program készítése Képviselő Testületi határozat Megvalósítás Ellenőrzés, az indikátorok naprakészen tartása

Környezeti politika és program Környezeti program és tervezés Bevezetés és működtetés Ellenőrzés helyesbítés, audit Környezeti nyilatkozat Részvételi nyilvántartás és logó Kötelezettségek : munkavállalói részvétel, kommunikáció, az érdekelt felekkel való kapcsolattartás.

Kötelezettségek : a társadalmi részvétel, információ, Aarhus-i szerződésnek veló megfelelés. Több csatornás kommunikáció.


35

A fenntartható fejlődés indikátorai Az egész unióra érvényes fenntartható fejlődési stratégiát a 2001 júniusában Göteborgban tartott Európai Tanácsülés elfogadta, megújítása 2006-ban megtörtént. A stratégia fontos része a fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérése, ezért az Európai Bizottság 2005 februárjában indikátorkészletet fogadott el erre vonatkozóan. Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el : 1. Az első szinten lévő indikátorok (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. 2. A második szint a rendszer altémáinak felel meg, az első szint mutatóival együtt a fő célkitűzések megvalósulását méri. 3. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget.

1. Társadalmi és gazdasági fejlődés A GNI (gross national income), a bruttó nemzeti jövedelem akkor kerü lt a gazdasági elemzések homlokterébe, amikor a nemzetközi működő tőke erőteljes növekedése, illetve a globalizáció széleskörű elterjedése révén szükségessé vált a külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelem kiszűrése.


36

EU KONFORM Környezet állapot és teljesítmény indikátorok Az AGENDA 21 elindításához szükséges állapotfelméréshez, illetve az egyes részek előrehaladásának méréséhez szükségesek olyan egzakt mutatószámok (indikátorok), amik segítségével nyomon követjük a bekövetkezett változásokat. A három terület a szociális viszonyok alakulása, a környezet minőségének változása és a gazdasági aktivitás szintje. Az alkalmazott indikátorokkal szembeni alapvető követelmény, hogy ennek a három fogalomkörnek a kölcsönhatásait, ezen kölcsönhatások változását nyomon kövesse A mutatók a következő hatásellenhatás párokra kell, hogy vonatkozzanak: a gazdasági tevékenység hatásai a környezet minőségére. Visszajelzéssel kell rendelkeznünk az erőforrás használat, a szennyező anyagok kibocsátása, a hulladékok okozta terhelés alakulásáról, a makrogazdaságot szabályozó intézkedések és a piaci mozgások helyi környezeti viszonyokat befolyásoló hatásairól; a környezet úgynevezett termelő funkcióinak és szolgáltató hatása a gazdálkodás lehetőségeire. A forrás és öntisztító funkció javulása, vagy romlása, az érvényesített környezetpolitika mennyiben és milyen területeken változtatja meg a gazdálkodási feltételeket; a környezet minőségének hatása a szociális viszonyokra. A programban vizsgált lakossági kör milyen eséllyel jut hozzá a környezet szolgáltatásaihoz, az általános komfortszintjében megjelenő környezeti elemekhez. A környezet minősége hogyan befolyásolja a vizsgált népesség egészségi állapotát, munkavállalási, kereseti lehetőségeit. Az érvényesített környezetpolitika, vagy helyi környezeti intézkedések hogyan változtatják meg az elosztási viszonyokat (mely csoportoknak lesz hátrányos, melynek előnyös az intézkedés csomag);


37

a szociális viszonyok változásának hatása a környezet minőségére. Hogyan befolyásolják a demográfiai változások, a fogyasztási szokások a rendelkezésre álló erőforrásokat, illetve a öntisztítói funkciók állapotát ? Az oktatás, a környezeti tudatosság változása, egyáltalán az információkhoz való hozzájutás feltételeinek javulása, szervezetek létrejöttemegszűnése, a jogi keretek változása milyen hatással van a környezeti állapotokra ? a szociális viszonyok változásának hatása a gazdasági aktivitásra. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége (hiány, vagy túlkínálat), képzettségi szintje, a népesség nagysága, a háztartások szerkezete (gyermekes, elvált, nagycsaládos), elérhető oktatás szintje, az információhoz való hozzájutás lehetősége mind befolyásolják a vizsgált település gazdasági teljesítményét; a gazdasági aktivitás hatása a szociális viszonyokra. Az elérhető jövedelemszint, illetve annak megoszlása, a foglalkoztatási lehetőségek alakulása, a makrogazdasági intézkedések és a piaci erőviszonyok helyi lecsapódása befolyásolják a vizsgált népesség szociális körülményeit ? a LA 21 programok szempontjából lényeges - jelenségeket, mint a települési közösséghez tartozás, az egymás iránti szolidaritás, vagy a települési „otthon levés” érzete. A fentieket végiggondolva érdemes hangsúlyozni, hogy a leírt kapcsolatrendszert figyelemmel kísérő indikátorok kiválasztásánál, sőt az egyes mutatók megfogalmazásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a LA 21 nem csak a racionális (elsősorban gazdasági) érvekkel leírható élethelyzetekre kíván hosszú távú programot adni, céljai között a mentális, érzelmi viszonyok változtatása is szerepel. Ezért nem szabad idegenkedni olyan indikátorok alkalmazásától sem, amelyek látszólag szubjektív értékítéleteket jelenítenek meg. © Prof. Guy Turchany

38

Az indikátorok alkalmazásának célja és a használt indikátorok csoportosítása A fentieket figyelembe vevő indikátor szerkezet kialakításakor az alábbi három „pillért” célszerű figyelembe venni: A használt indikátorok elsősorban ne egy állapot leírására törekedjenek, hanem a program előrehaladásával kapcsolatos változásokat mutassák és legyenek alkalmasak a változások dinamikájának érzékeltetésére, ezen keresztül a közösségi teljesítmény mérésére. Az alkalmazott indikátorok listájából ki kell emelni néhány ún. kulcs küszöbindikátort, amelyek alkalmasak arra, hogy a program előrehaladását, az ott megfogalmazott célok teljesülését (vagy éppen nem teljesülését) érzékeltessék. A kulcs indikátorokat úgy kell megválogatni, hogy alkalmasak legyenek az országos, vagy nemzetközi trendekkel való összehasonlításra A konkrét településen alkalmazott végleges indikátor lista kialakításának lépései a következők: annak felmérése, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a vizsgálathoz, illetve milyen adatgyűjtésre van lehetőség az adott költségkereten belül; a kialakítandó program stratégiai céljainak meghatározása; az indikátor rendszer szerkezetének kialakítása, milyen dimenziókban gondolkozunk, az egyes dimenziókon belül milyen alrendszereket vizsgálunk ; a lehetséges, meghatározott szerkezetű indikátorokból a rendelkezésre álló adatok alapján melyekre tudunk ténylegesen számítani; a tényleges lista rögzítése, benne a kulcs indikátorok meghatározása. EU-s környezetstratégiai célkitűzések és az általános indikátor-csoportok © Prof. Guy Turchany

39

1. Társadalmi és gazdasági fejlődés


40

2. Fenntartható termelés és fogyasztás


41

3. Társadalmi integráció


42

4. Demográfiai változások


43

5. Népegészségügy


44

6. Klímaváltozás, energetika


45

7. Fenntartható közlekedés


46

8. Természeti erőforrások


47

9. Globális partnerség


48

10. Kormányzás és közélet


49

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1221/2009/EK RENDELETE (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK környezeti teljesítménymutatók kiválasztásával és használatával kapcsolatos iránymutatás STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

ÁLTALÁNOS MUTATÓ-CSOPORTOK

Légszennyezés mérséklése és megelőzése

Emissziók és koncentrációk Erőműi technológia-mutatók Energiahatékonysági és megújulós mutatók Közlekedési indikátorok Ipari indikátorok

Vízvédelem

Települési szennyvízkezelési mutatók Ipari és mezőgazdasági szennyvízkezelési mutatók Ivóvíz mennyiségi és minőségi mutatók Felszíni és felszín alatti vízminőségi indikátorok

Talajvédelem

Mezőgazdasági talajterhelési mutatók (pl. műtrágya) Ipari talajterhelési mutatók (pl. külszíni bányászat) Talajállapot mutatók

Természetmegőrzés

Védett területek kiterjedése és összetétele Veszélyeztetett fajok és élőhelyek mutatói Erdősítési indikátorok

Hulladékkezelés és ártalmatlanítás

Települési szilárd hulladékkezelési indikátorok Ipari és mezőgazdasági (nem veszélyes) hulladékkezelési indikátorok Radioaktív hulladékkezelési indikátorok Veszélyes hulladékkezelési indikátorok

Környezetbiztonság és katasztrófa-megelőzés

Kémiai biztonsággal kapcsolatos mutatók Élelmiszer biztonsággal kapcsolatos mutatók Katasztrófa-megelőzési és kárelhárítási mutatók

A versenyképesség környezetkímélő javítása

Környezetvédelmi eszközök, technológiák gyártásának és fejlesztésének mutatói Ökoturizmus indikátorai Környezetvédelmi ipar és vállalkozások mutatói

Kutatás, fejlesztés és innováció

Környezeti monitoring-rendszer mutatói Környezettudományi kutatási indikátorok Anyag- és erőforrás-takarékos (tisztább) technológiák alkalmazásának mutatói


50

A programozás tervezésnek az EU gyakorlat négy szintjét különíti el, amelyek közül a legalsó szint (az „input” ok) képezi a magasabb szintek alapját. Az egyes programok megvalósításának vizsgálatára és a célok elérésének igazolására a tervezési szintekhez megfelelő indikátorok kapcsolódnak, amelyeket összességében programindikátoroknak neveznek. Környezeti problémamegoldásban alkalmazható indikátorok

Ágazati indikátorok Környezeti probléma Kiváltó okok

Tó / folyó eutrofizációja Műtrágya bemosódás Műtrágya bemosódás

Környezeti célállapot Válaszintézkedés

Műtrágya felhasználás mennyisége (jelen állapot) keletkezett szennyvíz mennyisége

Környezetre ható tényezők indikátorai Nitrogén és foszfor terhelés Nitrogén és foszfor terhelés

A Tó / folyóvízminőségének javítása Nitrogrén és foszfor terhelés csökkentése  Szennyvízhálózat kiépítése, fejlesztése  Nádtelepítés 

A Tó / folyó rehabilitációja



környezetbarát mezőgazdálkodási módok elterjesztése

Környezeti állapot indikátorok Vízminőségi osztály (jelen állapot)

Környezeti válasz indikátorok

összes nitrogén és foszfor mennyisége (koncentráció) Vízminőségi osztály (jövőkép)

Csatornahálózatba bekötött lakások száma Náddal betelepített terület nagysága Tó / folyó Program előrehaladásának mérése Műtrágya felhasználás mennyisége (a teljesítmény mérése)


51

EMAS indikátorok és használatuk. A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA 2003/532/CE - JO L 247 du 17.9.2001, p. 1. (2003. július 10.) a szervezetek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének engedélyezéséről szóló 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához a környezeti teljesítménymutatók kiválasztásával és használatával kapcsolatos iránymutatásról. IRÁNYMUTATÁS A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYMUTATÓKNAK AZ EMAS RENDELET CÉLJAIRA TÖRTÉNŐ KIVÁLASZTÁSÁHOZ ÉS HASZNÁLATÁHOZ Ezeknek a mutatóknak a használata oly módon bővíti a környezeti teljesítményről szóló jelentéseket, hogy a nyers adatokat a célközönség számára könnyen érthető információkká alakítja át. A környezeti teljesítménymutatók sokféle környezeti adatok összesítenek korlátozott számú alapvető információsorozat formájában. A környezeti mutatók rendszereinek alapelvei a következők: összehasonlíthatóság: a mutatóknak lehetővé kell tenniük az összehasonlítást, és jelezniük kell a környezeti teljesítmény változásait, egyensúly a problémás (rossz) és a reményekre jogosító (jó) területek között, folytonosság; a mutatóknak azonos kritériumokon kell alapulniuk, és azokat összehasonlítható időtartamok vagy időegységek során kell megállapítani, időszerűség; a mutatókat megfelelő gyakorisággal frissíteni kell annak érdekében, hogy a szükséges intézkedéseket meg lehessen hozni, érthetőség; a mutatóknak egyértelműeknek és érthetőeknek kell lenniük.

A környezeti teljesítménymutatók kategóriái © Prof. Guy Turchany

52

Működési teljesítménymutatók (MTM) Bemeneti mutatók

Irányítási teljesítménymutatók (ITM) Rendszermutatók Funkcionális Területi mutatók

Környezeti állapotmutatók (KÁM) Környezeti Bio- és közegmutatók antroposzféra mutatók

A szervezet által kínált termékek A szervezet által nyújtott szolgáltatások

Politikák és programok végrehajtása Megfelelőség

Igazgatás és tervezés

Levegő

Növényvilág

Beszerzés és beruházások

Víz

Állatvilág

Föld

Emberek

Anyagok

Fizikai létesítmények és berendezések mutatói Kivitel

Kimeneti mutatók

Energia

Telepítés

A szervezet működését támogató szolgáltatások A szervezet működését támogató termékek

Működés

Hulladékok

Pénzügyi teljesítmény

Egészség és biztonság

Karbantartás

Kibocsátások

Alkalmazotti részvétel

Közösségi kapcsolatok

Esztétika, örökség és kultúra

Földhasználat Szállítás

Működési teljesítménymutatók (MTM-ek): Ezek elsősorban a szervezet működésével kapcsolatos szempontokra vonatkoznak, beleértve a tevékenységeket, termékeket vagy szolgáltatásokat, és kiterjedhetnek többek között a kibocsátásokra, a termékek és nyersanyagok újrahasznosítására, a járműpark üzemanyag-fogyasztására vagy az energiafelhasználásra. A működési teljesítménymutatók bemeneti mutatókra, a fizikai létesítmények és berendezések mutatóira és kimeneti mutatókra oszthatók fel. Ezek elsősorban a szervezet működése környezeti hatásainak tervezésére, ellenőrzésére és figyelésére vonatkoznak. A működési teljesítménymutatók eszközként felhasználhatók arra, hogy a környezeti jelentésekben vagy környezeti nyilatkozatokban az EMAS rendelettel összhangban környezeti adatokat közöljenek. Mivel továbbá tartalmaznak a költségekkel kapcsolatos szempontokat, a környezetvédelmi költséggazdálkodás alapját is jelentik. © Prof. Guy Turchany

53

Irányítási teljesítménymutatók (ITM-ek): Ezek a mutatók elsősorban a vezetésnek azokra a tevékenységeire vonatkoznak, amelyek célja a környezetgazdálkodás sikeréhez szükséges infrastruktúra biztosítása, s kiterjedhetnek többek között környezetvédelmi programokra, célkitűzésekre és célokra, képzésre, ösztönzési rendszerekre, az ellenőrzések gyakoriságára, a helyszíni ellenőrzésekre, az igazgatásra és a közösségi kapcsolatokra. Ezek a mutatók elsősorban belső ellenőrzési és információs mértékegységekként szolgálnak, de önmagukban nem nyújtanak elegendő információt ahhoz, hogy a szervezeti környezeti teljesítményéről pontos képet lehessen alkotni. Környezeti állapotmutatók (KÁM-ek): Ezek a mutatók tájékoztatnak a szervezetet körülvevő környezet minőségéről, illetve a környezet helyi, regionális vagy globális állapotáról. Ilyen lehet például egy közeli tó vízminősége, a regionális levegminőség, az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja vagy bizonyos szennyező anyagok koncentrációja a talajban. Annak ellenére, hogy ezek a mutatók meglehetősen szerteágazók lehetnek, felhasználhatók arra, hogy a szervezet a jelentős környezeti hatásokhoz kapcsolódó környezeti szempontok kezelésére összpontosítsa a figyelmét. A környezeti közeg (levegő, víz, föld) állapota, és az ebből fakadó problémák gyakran többféle befolyástól függenek. Példaként említhetők a különböző szervezetek, a magánháztartások vagy a közlekedés által keletkező kibocsátások. A környezeti közeg állapotára vonatkozó adatokat gyakran kormányzati intézmények mérik és rögzítik. Ezeket az adatokat a legfontosabb környezeti problémákhoz kapcsolódó meghatározott környezeti mutatórendszerek kidolgozásához használják. A környezetvédelmi politikai célokkal kapcsolatban a nyilvános környezeti mutatókat a szervezetek iránymutatásként használhatják fel a saját mutatóik és célkitűzéseik meghatározásánál alkalmazott prioritások megállapításánál.


54

A környezeti mutatóknak ez a három kategóriája széles körben elfogadottá vált, és a szervezeteknek ezeket a mutatókat kell ötvözniük annak igazolására, hogy: tisztában vannak a tevékenységeikhez, termékeikhez és szolgáltatásaikhoz társuló környezeti hatásokkal (KÁM); megfelelő intézkedéseket hoznak a környezeti hatásokhoz kapcsolódó környezeti szempontok kezelésére (ITM); a környezeti szempontok kezelésének eredményeként mıködésük jobb környezeti teljesítménnyel párosul (MTM). Iránymutatások Amikor valamely szervezet egy adott környezeti szemponthoz környezeti teljesítménymutatókat választ, az alábbi kérdéseket kell feltennie saját magának: Melyek a szervezet fő környezetvédelmi szempontjai és hatásai? Mely területeken érhetők el a legjelentősebb fejlesztések? Mely területeken vezethetnek a környezetvédelmi fejlesztések költségcsökkenéshez? A kiválasztott környezeti mutatóknak meg kell felelniük a környezetvédelmi politika legfontosabb céljainak: Hogyan befolyásolja a szervezet a helyi vagy regionális környezeti helyzetet a fontos helyi vagy regionális környezetvédelmi politikai kérdésekkel kapcsolatban? Melyek az uralkodó környezeti problémák a jelenlegi politikai párbeszédben? Milyen külső követelmények befolyásolják a szervezetet – például az érdekelt felek részéről? © Prof. Guy Turchany

55

A környezeti teljesítménymutatók kiválasztásánál alkalmazott döntési eljárások folyamatábrája : A mutatóknak pontos értékelést kell nyújtaniuk a szervezet teljesítményéről A mutatóknak a környezeti teljesítményt a lehető legpontosabban kell tükrözniük, és kiegyensúlyozottan kell megjeleníteniük a környezeti szempontokat és hatásokat. A környezeti szempont jelentős ?

Nem

Milyen mutató(k) rá van szükségem, hogy hatékonyan kezeljem ezt a szempontot ?

Nem

Nem kell jelenteni

Adatkezelés felülvizsgálata, menedzsment

Nem

Ez(ek) a mutató(k) jelenthetők-e érthető és egyértelmű módon ?

Új mutató(k) kidolgozhatók ?

Adatok megjelenítése a környezeti nyilatkozat © Prof. Guy Turchany

56

A környezeti hatások abszolút értékén túl a mértékegységek a termék- vagy szolgáltatási egységekre, forgalomra, bruttó árbevételre vagy bruttó hozzáadott értékre („környezeti hatékonysági mutatók”) vetített környezeti hatásokat, illetve az egy alkalmazottra vetített környezeti hatásokat is megjeleníthetnek. MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: BEMENETI MUTATÓK Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre Anyagok Nyersanyagok, üzemi és tonna/év segédanyagok, talajvíz, felszíni tonna/termék tonna/év víz, tonna veszélyes, ill. káros fosszilis tüzelőanyagok, fa, stb. anyag/év köbméter/év köbméter/termék tonna Energia Elektromos energia, gáz, olaj, megawattóra/év megújuló energiaforrások, stb. kilowattóra/termék tonna Termékek (a „beszerzés és Előzetes termékek, kiegészítő és tonna/év beruházások” funkcionális irodai termékek, stb. veszélyes, ill. káros anyag területtel egyeztetve) kilogramm/szolgáltatási egység ökocímkével ellátott termékek száma/százaléka (/év) Szolgáltatások (a „beszerzés és Tisztítás, hulladék tonna/év beruházások” funkcionális ártalmatlanítás, veszélyes, ill. káros anyag területtel egyeztetve) méhészet, vendéglátás, kilogramm/szolgáltatási egység kommunikáció, irodai ökocímkével ellátott szolgáltatások, szállítás, utazás, szolgáltatások oktatás, igazgatás tervezés, száma/százaléka (/év) pénzügyi szolgáltatások, stb. Mutató-kategória


57

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: FIZIKAI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK MUTATÓI Mutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre Tervezés Épületek, gépek, berendezések, stb. épületek hővesztesége (watt/m2 és kelvin) újrahasznosítható alkatrészeket tartalmazó berendezések százalékos aránya (évente) Telepítés Épületek, gépek, berendezések, stb. újrahasznosításra tervezett gépalkatrészek százalékos aránya (évente) ökocímkével ellátott vagy környezeti nyilatkozattal ellátott berendezések százalékos aránya vagy száma (évente) Működés Épületek, gépek, berendezések, stb. adott gép vagy berendezés éves működési óraszáma működéshez használt anyagok vagy termékek (évente) Karbantartás Épületek, gépek, berendezések, adott gép vagy berendezés éves szállító járművek, stb. karbantartásigénye (óra) karbantartáshoz felhasznált anyagok és termékek éves mennyisége (tonna) Földhasználat Természetes élőhelyek, zöldterület, négyzetkilométer (évente) burkolattal fedett területek, stb. Szállítás Üzemanyag-fogyasztás, járművek a járműpark éves üzemanyagkibocsátásai, üzleti utak a fogyasztása szállítóeszköz típusa szerint (tonna) a járműpark által évente (repülőgép, személygépkocsi, busz, kibocsátott vonat), stb. üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége (tonna) a járműpark által kibocsátott finom vagy ultrafinom részecskék éves tömege vagy száma személykilométer/év


58

Mutató-kategória Kibocsátások

Termékek (tervezés, fejlesztés, csomagolás, felhasználás, visszanyerés, ártalmatlanítás)

Szolgáltatások (tervezés, fejlesztés, működtetés)

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: KIMENETI MUTATÓK Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre Légköri kibocsátások, pl. tonna/év üvegházhatást okozó gázok, illékony kg/termék tonna szerves vegyületek, finom és köbméter/év ultrafinom részecskék, stb. köbméter/termék tonna Szennyvizek, pl. meghatározott anyagok egy köbméter szennyvízben veszélyes anyagok, ipari víz vagy (kilogramm) hűtővíz, stb. kiömlése újrahasznosítható hulladék Hulladék, pl. veszélyes hulladékok, százalékos aránya nem veszélyes hulladék, iszap, hő, (évente) zaj, stb. megajoule/év megajoule/termék tonna decibel (meghatározott helyen) A termékekben található anyagok, éves (és termékegységenkénti) csomagoló anyag, készülékek veszélyes, ill. energiafogyasztása, stb. káros anyag mennyisége (tonna) újrahasznosításra tervezett termékalkatrészek éves aránya tömegszázalékban ökocímkével ellátott termékek száma és százalékos aránya (évente) csomagolóanyag éves mennyisége (tonna) Tisztítás, hulladék-ártalmatlanítás, veszélyes, ill. káros anyagok méhészet, vendéglátás, szolgáltatási kommunikáció, irodai egységenkénti, illetve éves mennyisége szolgáltatások, szállítás, utazás, (tonna oktatás, igazgatás-tervezés, vagy kilogramm) pénzügyi szolgáltatások, stb. szolgáltatási egységenkénti és éves üzemanyag fogyasztás (liter) ökocímkével ellátott szolgáltatások száma és százalékos aránya (évente)


59

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY:

RENDSZER MUTATÓK

Mutató-kategória Politikák és programok végrehajtása

Példák a mutatókra Környezeti célkitűzések és célok, munkahelyi feltételek, adatkezelés, stb.

Megfelelőség

Ellenőrzés, az önkéntes környezetvédelmi megállapodások betartása, stb.

Alkalmazotti részvétel

Környezetvédelmi képzés, az alkalmazottakkal folytatott konzultáció, az alkalmazottak fejlesztésre tett javaslatai, stb.


Példák a mértékegységekre az egy év alatt elért célkitűzések és célok százalékos aránya környezetvédelmi előírásokkal rendelkező egységek/ munkahelyek százalékos aránya (évente) a környezetvédelmi mérési és adatkezelő rendszerekbe bevont egységek/munkahelyek százalékos aránya (évente) az egy év alatt ellenőrzött egységek/munkahelyek százalékos aránya az önkéntes megállapodások megvalósított céljainak száma (évente) képzési napok száma alkalmazottanként és évente az összes éves képzés százalékos aránya az alkalmazottakkal/alkalmazottak képviselőivel folytatott találkozók száma (évente) az egy alkalmazottra jutó javaslatok száma évente az egy év alatt megvalósított javaslatok száma/százalékos aránya

60

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: FUNKCIONÁLIS TERÜLETI MUTATÓK Mutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre Igazgatás és tervezés Tervezési döntések, politikák, környezeti hatáselemzéssel együtt földhasználat tervezés, zöld kidolgozott piacokon való részvétel, stb. politikák száma (évente) közvetlen és közvetett környezeti a természetes élőhelyként szempontjai és hatásai megőrzendő vagy azzá átalakítandó földterület százalékos aránya (évente) a zöld piacokon értékesített termékek összértéke euróban, illetve ezek százalékos aránya Beszerzés és beruházások Szállítók és vállalkozók környezeti környezetvédelmi politikákkal vagy (összehangolva a termékekkel és teljesítménye, stb. vezetési szolgáltatásokkal kapcsolatos Beruházás környezetvédelmi rendszerekkel rendelkező szállítók bemeneti mutatókkal) projektekbe, stb. és vállalkozók száma/százalékos aránya a környezetvédelmi projektekbe egy év alatt befektetett tőke összértéke euróban, illetve annak százalékos aránya Munkahelyi egészség és Környezeti balesetek, alkalmazotti balesetek éves száma biztonság megbetegedések, a beltéri levegő táppénzes napok száma minősége, munkahelyi vízminőség, alkalmazottanként és zaj, stb. évente káros anyagok koncentrációja (milligramm/liter vagy ppm) zajszint a helyszínen (decibel)


61

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: FUNKCIONÁLIS TERÜLETI MUTATÓK Mutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre Közösségi kapcsolatok Az érdekelt csoportokkal folytatott személyes megbeszélések száma megbeszélések (találkozók, aktív évente részvétel rendezvényeken, stb.) külső kérések száma évente A környezetvédelmi nyilatkozatra külső webhely letöltések száma vonatkozó külső kérések, stb. évente

Mutató-kategória Levegő

Víz

Földterület

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: KÖRNYEZETI KÖZEG MUTATÓK Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre A levegőben található meghatározott milligramm/liter anyagok, pl. kén és nitrogén-oxidok, ppm ózon, illékony szerves vegyületek, finom és ultra finom részecskék, stb. A folyókban, tavakban, talajvízben milligramm/liter található meghatározott anyagok, pl. tápanyagok, nehézfémek, szerves vegyületek, stb. Természetes élőhelyek, védett szennyezett talaj terület százaléka területek (évente) Nehézfémekkel, növényvédő szerek, változás négyzetkilométerben évente a tápanyagokkal, stb. szennyezett talaj mennyisége köbméterenként négyzetméterben/köbméterben (évente)


62

MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: BIO- ÉS ANTROPOSZFÉRA MUTATÓK Mutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre Növényvilág Kipusztított és veszélyeztetett fajok szám/százalékos arány a természetes élőhelyekhez képest Állatvilág Kipusztított és veszélyeztetett fajok szám/százalékos arány a természetes élőhelyekhez képest Emberek A helyi lakosság várható élettartama, várható élettartam (év) a helyi lakosság környezettel meghatározott (krónikus) kapcsolatos betegségei, szennyező betegségekben anyagok (ólom, stb.) szenvedők százalékos aránya a helyi koncentrációja a helyi lakosok lakosság vérében körében szennyező anyag mennyisége (milligramm/liter) Esztétika, örökség és kultúra Természetes műemlékek négyzetkilométer

Sokszor célravezető a környezeti teljesítménymutatók grafikonok formájában történő megjelenítésére. Sok esetben hasznos, ha az előző évi adatokon kívül a többéves tendenciákat is bemutatjuk. Ha a szervezetek által jelentett irányítási mutatók között szerepelnek olyan mutatók is, mint a szakképzés, jó, ha tudjuk, hogy a teljes szakképzésből mekkora részt szentelnek a környezeti tárgyköröknek, illetve, hogy mekkora a környezettel kapcsolatos ellenőrzés aránya. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet pontosabban meg tudja becsülni környezetgazdálkodási költségeit.


63

MŰKÖDTETÉS ÉS MONITORING A LA 21 globális célkitűzés az összes polgár jólétének folyamatos javítása, a gazdasági megfelelő hajtóerejéről és kereteiről való gondoskodás, a piac verseny biztosítása, az ipar, az energetikai, a területfejlesztési és mezőgazdasági politikákhoz és az árukat rendeltetési helyükre valójában eljuttató szállítási politikához való hozzájárulás. Mindezen politikák között kölcsönhatás és verseny áll fenn. A természeti közeg tűrési szintje a legvégső korlátozó tényező a hatékonyság és a folyamatos gazdasági növekedés terén. A kidolgozott stratégia a növekedési modellek átalakításának végső célján alapszik, a fenntartható társadalmi fejlődés útjára térve. Ez a következőket tételezi fel: annak elismerése, hogy az emberi tevékenység és a társadalmi és gazdasági növekedés örökkévalóságának alapja a természeti környezetnek és erőforrásainak minősége és megőrzése, tekintve, hogy a nyersanyagtartalékok végesek, a termékáramokat, valamennyi szakaszban (termelés, fogyasztás és felhasználás) úgy kell kezelni, hogy megkönnyítse és támogassa az optimális újrafelhasználást és visszaáramoltatást, abból a célból, hogy ezzel elkerüljük a pazarlást és a természeti erőforrások kimerülését, az állampolgárok viselkedési tendenciái annak a ténynek a felismerésére mutatnak, hogy a természeti erőforrások végesek, és hogy ezen erőforrásoknak valamely egyén általi hasznosítása fogyasztás céljából nem történhet egy másik egyén rovására, éppúgy, mint ahogy egy nemzedék sem termelheti ki őket a következő generáció rovására.


64

Egy ilyen stratégia megvalósítása csaknem minden területen jelentős módosításokat követel meg. Megkívánja, hogy a környezetvédelem szükségletei beépüljenek az egyéb politikák meghatározásába és végrehajtásába, és nem csupán a környezeti javakat illetően, hanem maguknak a többi tevékenységi területeknek a folytonos hatékonysága érdekében is. A preventív közelítés és a felelősség megosztás koncepciója, amely a fizessen a szennyező elvének valóságos alkalmazását jelenti, a nagy környezeti problémákra irányulnak, mint az éghajlat változása, a savasodás, a vizek szennyezése, a talajok degradációja és eróziója, a hulladékgazdálkodás stb.. Mindazonáltal, ahelyett, hogy kizárólag ezekre a problémákra fordítanánk figyelmünket, a stratégiának az kell legyen a célja, hogy új kapcsolatokat létesítsen a társadalmi-gazdasági életben szerepet játszó főbb csoportok között, az integráló eszközök széles tárházát mozgósítva. Ezeket a célkitűzéseket és törekvéseket jelzésekként kell felfogni, amelyeket mától követni kell, hogy sikerüljön bevezetni egy tartós és a környezetet tiszteletben tartó növekedést. A felelősség-megosztás fogalma az összes gazdasági szereplőnek egy sokkal szélesebb alapon való részvételét kívánja meg. A gazdasági szereplők mozgósításának legvégső célja az, hogy új egyensúlyt hozzon létre a személyek, vállalatok és az államigazgatás rövid távú érdekei és a társadalom egészének hosszú távú érdekei között. A szubszidiaritás elve és a felelősség-megosztás vezérlik majd ezen új egyensúlyra való törekvést. Nem csupán egy sajátos végrehajtási szint megválasztásáról van szó, hanem inkább arról, hogy az eszközök és a szereplők együttesét megfelelő szinten határozzák meg, anélkül, hogy legkevésbé is befolyásolnák az illetékességi körök megosztását az EU, a tagállamok, a területi és helyi hatóságok között. © Prof. Guy Turchany

65

Bevezetés, működtetés. Az ideális menedzsment rendszer leírásakor a szerzőt a tipikusnak mondható menedzser lelki képe vezette, olyan szakemberé tehát, aki már felismerte a strukturált menedzsment rendszer bevezetésének szükségességét. Ennek megfelelően az alábbihoz hasonló kérdésekre keresi a választ: Hol is kezdjük? Mit kell majd tennünk? Mennyi ideig tart majd és kinek kell benne részt venni? A Local Agenda 21 stratégiájának fényében és a stratégiai terv szem előtt tartásával be kell vezetni a Local Agenda 21 programot a kidolgozott eljárások, folyamatleírások alapján, amely a stratégiának menedzsment rendszeren belüli (például EMAS) hatékony működését szolgálja. A program arra irányul, hogy teljesítsék az Önkormányzat politikájában megfogalmazottakat a fenntartható társadalmi fejlődés folyamatos javítása érdekében. A bevezetés, működtetés első fázisa az elgondolások és alapelveken nyugvó intézkedések rendszerének meghatározása és ezen különböző intézkedések összefüggéseinek harmonizált kidolgozása a kitűzött célok elérése érdekében. A különböző intézkedések közül az alábbiakat kell kiemelni. A piaci helyzetre támaszkodó új rendeletek és alapok a tervezett energia és a más fentebb említett tényezőnek kézben tartására, az ezzel kapcsolatos törvények és egyéb jogi követelmények teljes beépítésével. Az általános közlekedési koncepció az ipari telephelyek fejlesztési elképzelése, az idegenforgalmi elképzelések és javaslatok térségforgalmi politika és elképzelések. Célleírások, öko-könyvelési megfogalmazások, költség-haszon elemzések, és szintetikus tervek. © Prof. Guy Turchany

66

A LA 21 bevezetésének első fázisában helyénvaló megteremteni és teljessé tenni a következő előzetes feltételeket: a feladat megszervezése, a LA 21-t végrehajtó csoport és a felelős személyének kijelölése. A LA 21 Végrehajtó Bizottságon túlmenően, előnyös a Fórumok megvalósítási alcsoportjait is létrehozni, Az állapotfelmérés részletes elemzésének a megvalósítása, például egy önellenőrzési kérdőlista alapján. a feladat megtervezése. Abból a célból, hogy a tevékenységek lefolytatását az előirányzott időre biztosítsuk, szükséges, hogy széleskörű tervező tevékenységet folytassunk, ennek során a LA 21-t csoport különböző tagjai között meg kell határozni a feladatokat, figyelembe véve a betartandó határidőket. A tevékenységek végrehajtásának rendszeres felügyeletével az önkormányzat egy felelős tagját (pl. Polgármester helyettes) célszerű megbízni. a KMR bevezetésekor ahhoz, hogy lehetővé tegyük a hatékony működést, szükséges, hogy a munkát teljes mélységében előkészítsük. Ennek az előkészítésnek világossá kell tenni a tevékenységek lefolyását és a már elkészített dokumentumokat, továbbá az alapokat az új LA 21 menedzsment rendszer kimunkálásához. A megfelelő adatok egységes megjelenítése céljából ajánlatos meghatározni, már ebben a szakaszban, a célkitűzésekre vonatkozó dokumentáció struktúráját. képzés és tájékoztatás. Célszerű megtervezni egy középtávú képzési programot a környezetvédelemre vonatkozó minden funkció számára. A LA 21-el megbízott csoport tagjainak meg kell szerezniük a rendeletek és szabványok által meghatározott követelményekre vonatkozó ismereteket. Rendkívül előnyös a lehető leghamarabb tájékoztatni a közreműködőket a LA 21 célkitűzéseiről és később ezt a tájékoztatást folyamatosan biztosítani. © Prof. Guy Turchany

67

A bevezetés, működtetés második fázisának fontosabb feladatai a következők: a intézkedésekben előírtak bevezetési ütemtervének pontosítása és elfogadása, az érintettek tájékoztatása, felkészítése, a dokumentumok és bizonylatok kiadása, próbaműködtetés, a kijelölt szakemberek betanítása a belső környezeti auditra, a szükséges módosítások, korrekciók meghatározása és elvégzése, a módosított dokumentumok és bizonylatok kiadása, a folyamatos működtetés megkezdése. az információs rendszer beüzemelése és betanítása. Ez magában foglalja a Felügyelet minden vonatkozó tevékenységét vagy területét: a megszerzendő monitoring információ felismerését és dokumentálását, a használandó monitoring eljárások meghatározását és dokumentálását, az elfogadási kritériumok megállapítását és dokumentálását, és a végrehajtandó intézkedések, ha az eredmények nem kielégítők, korábbi monitoring információk érvényességének értékelését és dokumentálását, ha az ellenőrzési rendszer feltehetően hibásan működik. A rendszer működésének belső auditálását, a szükséges korrekciók meghatározását az Önkormányzat kijelölt szakemberei végzik, a feladat által megkívánt ütemezésben (várhatóan havonta). A fenntartható társadalmi fejődés egy olyan fejlődés, ami úgy biztosít alapvető környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek az életképességét, amin ezek a szolgáltatások alapulnak © Prof. Guy Turchany

68

BIBLIOGRÁFIA Turchany Guy, Beranek László, Füleky György, Magyari-Beck István (A Magyarnyelvű szerkesző), Turcsányi Károly „A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság?” Valóság 2004/6 (1-18) Brundtland, G. H. et al., 1987: Közös Jövőnk. Mezőgazdasági Kiadó, szerk.: Persányi M., 1988 Carson R., 1962:

Néma tavasz. Katalizátor iroda, 1995, Budapest

Meadows, D. H. et al.,1972:

The limits of growth. Universe Books, New York

Donella / Denis Medows,J. Randers A növekedés határai harminc év múltán Kossuth kiadó 2005 David C. Korten

Tőkés társaságok világuralma KAPU1996

CEC, 2001: European Governance, White Paper. COM(2001) 428 final, Commission of the European Communities, Brussels Bergeron Richard,

L'anti-développement, Paris, L'Harmattan, 1992

Commission du Développement Durable (2002) La Déclaration Politique de Johannesburg sur le Développement Durable. Institut International du Développement Durable, Winnipeg, Canada. Füleky György (1994) A talajvédelem és a környezetkímélő tápanyaggazdálkodás. AGRO 21. füzetek, 1994. Illich Ivan,

Énergie et équité, Paris, Seuil, 1973


69

Bernard Michel, Cheynet Vincent, Clémentin Bruno (sous la direction de), Objectif décroissance. Vers une société harmonieuse, Paris/ Lyon/ Montréal, Parangon/ Silence/ Ecosociété, 2003 Quarrie, J., 1992. Earth Summit. The Regency Press Corporation, London.Gordon House. N'Dione Emmanuel, 1987

Dynamique urbaine d'une société en grappe, Dakar, Enda,

Pareto, V. F. D. (1896) Cours d’économie politique. Presse Universitaire Lausanne, Pareto, V. F. D. (1906) Manuel d’économie politique. Presse Universitaire Lausanne, Rist Gilbert, Perrot Marie-Dominique, La Culture, otage du développement, Paris, L'Harmattan, 1994 Rist Gilbert, Le Développement. Histoire d'une croyance occidentale, Paris, Presses de Sciences Po, Denis de Rougemont

Penser avec les mains, Albin Michel, Paris, 1936, 252 pages. Réédition : La Baconniere, Neuchatel, 1945. Nouvelle édition augmentée : Gallimard (Idées), Paris, 1972. L’avenir est notre affaire, Stock, Paris, 1977,

Sachs Wolfgang (sous la direction de), The Development Dictionnary. Londres, zed Books, 1992 Smith, A. (1776)

The Wealth of Nations. Penguin Books, London, 1986.

The World Commission on Environment and Development., 1986. Bruntland Commission Report. New York, Oxford University Press. Turchany Guy, 1972

Economie, environnement, l’homme dans le développement durable ETHZ Zürich © Prof. Guy Turchany

70

Turchany Guy, 1991 Bases pour une planification écologique ETHZ Zü rich Turchany Guy, 1991 Etude pour un développement écologique des ports fluviaux ETHZ Zürich, Turchany Guy, 1998 Le management environnemental dans l’urbanisme, Presse Polytechnique Romande, Turchany Guy, 1999, Local Agenda 21 et du management environnemental dans les administrations locales. Etude et publication, Ministère de l’Intérieur de la République de Hongrie Turchany Guy, 2002, „Vers le Développement Durable” Université Claude Bernard Lyon Turchany Guy, 2003, Agenda 21 Local et son application dans une région agroenvironnemental Hármaskönyv Kiadó Budapest Turchany Guy, 2004, La politique de l’agriculture durable dans l’UE. Presse Polytechnique de Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly, Vörös Mihály „ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A RIÓI NYILATKOZAT - SZÁNDÉKOK ÉS KÉTELYEK –„ UNESCO Colloque du 14 au 16 juin 2006 Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly, Vörös Mihály „ A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉS A RIÓI NYILATKOZAT - SZÁNDÉKOK ÉS KÉTELYEK –„ UNESCO Colloque du 14 au 16 juin 2006 Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly és Vörös Mihály, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS PROBLEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS KILÁTÁSAI – Liget 2007 Turchany Guy társszerző : 1 000 idées pour faire la Suisse de demain Concours national «Les jeunes façonnent l’espace de vie» Programme du concours 2007. © Prof. Guy Turchany

71

Turchany Guy társszerző : Rapport 2005 sur le développement territorial: forces et faiblesses Un premier bilan, état début août 2007, de la consultation relative au rapport 2005 sur le développement territorial . Le développement durable – définition et ancrage en Suisse. Le développement durable comme but constitutionnel. Office fédéral du développement territorial (ARE), 2007. Turchany Guy társszerző : Projet Urbain recherche : Le projet urbain est une opération en milieu urbain qui permet de répondre aux situations complexes de la ville. Il revalorise des espaces vides ou construits, tel qu’une friche ou un quartier périphérique défavorisé en s'inscrivant dans une logique de durabilité. Le projet ur-bain défini les stratégies d'actions en offrant un cadre d'évolution pour les espaces urbains. 2007. " Turchany Guy társszerző : Forum Développement durable" - Rencontre 07-1 L’éducation en vue du développement durable (EDD) Décennie des Nations Unies pour l'éducation vers le développement durable 2005-2014. 2007 Turchany Guy társszerző : Stratégie de l'espace rurale : Le projet de territoire propose des stratégies spécifiques pour les espaces ruraux périurbains, les centres touristiques alpins et les espaces ruraux périphériques. 2007 Anne DuPasquier, Pietro Cattaneo (ARE) Peter Knoepfel (idheap), Guy Turchany (EPF) Évaluer la durabilité des projets dans les cantons et les communes. 2007 (ARE) 2007 Turchany Guy társszerző : Le Grenelle de l'environnement Paris 2007 Wackernagel Mathis, Rees William, Notre empreinte écologique. Comment réduire les conséquences de l'activité humaine sur la terre, Montréal (Québec), Ecosociété, 2000 Walras, L. (1874) Élements d’économie politique pure. Libraire générale de droit et de jurisprudence, Paris, 1952. edition. Zaoual Hassan, 1998

Territoires et dynamiques économiques, Paris, L'Harmattan, © Prof. Guy Turchany

72

Helyi Agenda 21-ek szerepe az EU fenntartható fejlődés stratégiájának megvalósításában. 3. rész. 2. fejezet. Prof. Guy Turchany

Recommend Documents