CRI(97)36 Version hongroise Hungarian version
EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG
AZ ECRI ÁLTALÁNOS IRÁNYELV AJÁNLÁSA NO. 2:
A RASSZIZMUS, AZ IDEGENGYŐLÖLET, AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ INTOLERANCIA ELLENI KÜZDELEMBEN RÉSZTVEVİ NEMZETI SZAKIRÁNYÚ TESTÜLETEK
Strasbourg, 1997. június 13.
Secretariat of ECRI Directorate General of Human Rights and Legal Affairs Council of Europe F - 67075 STRASBOURG Cedex Tel.: +33 (0) 3 88 41 29 64 Fax: +33 (0) 3 88 41 39 87 E-mail:
[email protected]
web site: www.coe.int/ecri
A Fajgyőlölet és az Intolerancia elleni Európai Bizottság, összhangban az Európa Tanács államés kormányfıinek 1993. október 8-9. között Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozattal; figyelemmel arra, hogy az e Nyilatkozat részeként megfogalmazott, a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemre felhívó Cselekvési terv felkéri a Miniszteri Bizottságot, hozza létre a Fajgyőlölet és az Intolerancia elleni Európai Bizottságot, és bízza meg – egyéb feladatok mellett – a tagállamok számára készítendı célirányos ajánlások elkészítésével; figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által 1993. december 20-án elfogadott 48/134. számú, „Az Emberi jogok elımozdításával és védelmével megbízott nemzeti intézmények”-rıl szóló Határozatot; figyelembe véve úgyszintén azokat az alapelveket, melyeket e „nemzeti intézmények” 1991. október 7-9. között Párizsban tartott elsı nemzetközi találkozójukon fogadtak el („Párizsi alapelvek”); emlékeztetve e „nemzeti intézmények” 1994. november 79.között Strasbourgban, illetve 1997. január 20-22. között Kopenhágában tartott elsı és második európai találkozójukon elfogadott különféle Határozatokra; figyelembe véve a Miniszteri Bizottság R (85) 13. számú, az országgyőlési biztos (ombudsman) intézményérıl szóló Ajánlását; figyelembe véve úgyszintén az Emberi Jogok Irányító Bizottságának (CDDH) a Független Nemzeti Emberi Jogi Intézetek létrehozását szorgalmazó munkáját; hangsúlyozva, hogy a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem az alapvetı emberi jogok védelmének és elımozdításának szerves részét képezi; 3
emlékeztetve a Fajgyőlölet és Intolerancia elleni Európai Bizottság javaslatára, melynek értelmében ismételten meg kell erısíteni az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt (14.) Cikket a megkülönböztetés általános tilalmáról; meggyızıdve annak szükségességérıl, hogy elsıbbséget kell élvezniük mindazon lépéseknek, melyek a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem törvényi és politikai irányelveinek végrehajtását célozzák; figyelemmel arra, hogy a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni hatékony stratégia eredményessége nagymértékben a társadalmi tudatosító, tájékoztató és nevelési munkán, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozó egyének emberi jogainak védelmén és elımozdításán múlik; meggyızıdve arról, hogy a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem céljából létrehozott nemzeti szakirányú testületek a legváltozatosabb módon járulhatnak hozzá az ezen a téren alkalmazható intézkedések hatékonyságához, továbbá tanáccsal és tájékoztatással láthatják el az országos hatóságokat; üdvözölve azt a tényt, hogy egyes tagországokban már létrehoztak ilyen szakirányú testületeket, és azok már mőködnek is; elismerve, hogy e testületek jellege az egyes tagországok változó körülményeitıl függ és így e testületek az emberi jogok vonatkozásában nagyobb kitekintéssel bíró intézmények részeiként is mőködhetnek; felismerve, hogy a kormányok és e testületek között ezek mőködésére vonatkozó ügyekben kölcsönös tájékoztatásra és tanácskozásokra van szükség;
Ajánlja a tagállamok kormányai számára a következıket:
1.
vizsgálják meg kellı gondossággal egy, a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem céljait szolgáló nemzeti szakirányú testület létrehozásának lehetıségét, ha ilyen nem mőködne már;
2.
e kérdés vizsgálatakor vegyék figyelembe azokat az alapelveket, melyeket a jelen Ajánlás melléklete tartalmaz, és amelyek útmutatóul és gondolatébresztésül országos szinten megvitatható megoldási lehetıségeket kínálnak.
4
A Bizottság 2. számú Ajánlása az általános irányelvekrıl Melléklet A rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem céljait szolgáló nemzeti szakirányú testületekre vonatkozó alapelvek
A fejezet: Alapszabály 1. Alapelv Feladatkitőzés 1.
A szakirányú testületek feladatkitőzését jogszabályban kell rögzíteni.
alaptörvényben
vagy
más
2.
A szakirányú testületek feladatkitőzése meg kell hogy határozza a testületek összetételét, hatáskörét, jogi felhatalmazását, beszámolási kötelezettségét és pénzügyi forrásait.
B fejezet: Választható formák 2. Alapelv 1.
Az egyes országok jogi és államigazgatási hagyományaitól függıen a szakirányú testületek más-más jellegőek lehetnek.
2.
A fenti alapelvek szerinti szerepet és feladatokat ellátó testületek lehetnek például a faji egyenjogúságért síkra szálló nemzeti bizottságok, az etnikai megkülönböztetés elleni küzdelmet képviselı országgyőlési biztosok (ombudsmanok), a rasszizmus ellen és az esélyegyenlıség megvalósításáért munkálkodó központok/irodák, vagy lehetnek más jellegőek is, ideértve az emberi jogokért általánosabban fellépı intézményeket. C fejezet: Feladatok és kötelezettségek 3. Alapelv A nemzeti sajátosságoktól és a jogi közegtıl függıen kívánatos, hogy a szakirányú testületek az alább megnevezett feladatok és kötelezettségek lehetı legnagyobb részét ellássák illetve vállalják: a.
a hátrányos megkülönböztetésnek a - bevezetıben kifejtett - különféle megnyilvánulási formáival szembeni fellépés, valamint az esélyegyenlıség és a jó kapcsolatok elımozdítása a társadalom valamennyi csoportjához tartozó egyének között;
5
b.
a törvényhozási és végrehajtói tevékenység kihatásainak figyelemmel kísérése a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem szemszögébıl, és szükség esetén módosítási javaslatok elıterjesztése;
c.
a vonatkozó területen érvényes szabályozás és gyakorlat javítását célzó tanácsadás a törvényhozói és végrehajtó szervek számára;
d.
az áldozatok jogi támogatása peres vagy egyéb ügyeikben, szükség esetén jogsegély formájában;
e.
szükség esetén, és az adott ország törvényi kereteinek függvényében, fellebbezés benyújtása a bírósághoz vagy egyéb joghatósághoz;
f.
egyedi esetekben panaszok meghallgatása és kérelmek megvizsgálása, az ügyek békéltetés útján történı rendezése, vagy – a törvényi keretek lehetıségein belül – tartós és végrehajtható módon való lezárása;
g.
jogkör a szükséges bizonyítékok és adatok megszerzésére az elızı pontban foglaltak lefolytatásához;
h.
tájékoztatás és felvilágosítás nyújtása az érdekelt testületek és intézmények számára, ideértve az államapparátushoz tartozókat is;
i.
tanácsadás a megkülönböztetéssel szemben bizonyos területeken alkalmazható irányadó gyakorlatról, illetve szabályokról, melyek lehetnek törvényerejőek, vagy követésük lehet önkéntes;
j.
hozzájárulás bizonyos kulcs-szerepet betöltı csoportok képzéséhez, nem vitatva ugyanakkor az érintett szakmai szervezeteknek a képzésben betöltött elsıdleges szerepét;
k.
a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggı álláspontok, nézetek tudatosítása a társadalom széles rétegeiben, és e célból a vonatkozó adatok és irodalom összeállítása, megjelentetése;
l.
a szakirányú testületekéhez hasonló célokat követı szervezetek támogatása és bátorítása;
m.
az említett, hasonló munkát végzı szervezetek által felvetett gondok figyelembe vétele és az ezekkel való további foglalkozás.
D fejezet: Adminisztráció és mőködés 4. Alapelv Összetétel A bizottsági vagy hasonló formában mőködı szakirányú testületeknek képviselniük kell az egész társadalmat, a maga sokrétőségében.
6
5. Alapelv Függetlenség és beszámolási kötelezettség 1.
A szakirányú testületeknek megfelelı anyagi fedezettel kell rendelkezniük, hogy feladataikat hatékonyan láthassák el. A pénzügyi támogatást a parlamentnek évente jóvá kell hagynia.
2.
A szakirányú testületek mőködésébe az államnak nem lehet beleszólása. A testületeknek függetlenségük gyakorlásához minden biztosítékot meg kell kapniuk; ennek keretében szabadon választhatják meg, illetve nevezhetik ki alkalmazottaikat, kezelhetik pénzügyi forrásaikat, és nyilvánosan hangot adhatnak nézeteiknek.
3.
A szakirányú testületek tevékenységi beszámolóikat parlamenti vitára alkalmas formában, világos és lehetıleg mérhetı tényekre alapozottan kell elkészíteniük.
4.
A szakirányú testületek feladatkitőzése egyértelmően határozza meg tagjai kinevezésének feltételeit, és tartalmazzon megfelelı biztosítékokat kinevezett tag önkényes elbocsátása, vagy a megbízott meghosszabbításának önkényes elutasítása ellen, amikor a meghosszabbítás felelne meg a szokásos gyakorlatnak. 6. Alapelv
Hozzáférhetıség 1.
A szakirányú testületeknek akadálytalanul hozzáférhetıknek kell lenniük azok számára, akiknek jogait védelmezni kívánják.
2.
A szakirányú testületeknek dönteniük kell afelıl, hogy a lehetıségektıl függıen helyi irodákat állítsanak fel, részben, hogy szolgáltatásaik könnyebben hozzáférhetık legyenek, részben, hogy javítsák oktatási és képzési programjaik hatékonyságát.
E fejezet: Mőködési modell 7. Alapelv 1.
A szakirányú testületeknek kutató- és tanácsadó munkájukat magas színvonalon kell végezniük, hogy annak hitelét biztosítani tudják mind a nemzeti hatóságok, mind az általuk jogvédelemben részesíteni kívánt közösségek elıtt.
2.
A szakirányú testületek felállításakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kormányaikkal való megfelelı kapcsolattartás lehetıségét és a folyamatos információ-átadást, hogy e testületek a kívánt módon mőködhessenek, és hogy folyamatosan hallathassák véleményüket az ıket érintı kérdésekben.
3.
A szakirányú testületeknek biztosítaniuk kell politikai függetlenségüket.
7
