Rasszizmus, idegengyűlölet és a szélsőség (extrémizmus) elleni küzdelem. Közép-Európában

Rasszizmus, idegengyűlölet és a szélsőség (extrémizmus) elleni küzdelem Közép-Európában

1

KIADVÁNY – TERVEZETT TARTALOM 1. Előszó 2. Terminológia (a szélsőség meghatározása) 3. Országos összefoglalás 3.1 Magyarország 3.1.1 Történelmi fejlődés 1989 után 3.1.2 Politikai pártok, szervezett csoportok és informális csoportok, akik jelenleg résztevők a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységeken 3.1.3 A szélsőségesek témái 3.1.4 A legnagyobb események 3.1.5 Szélsőséges nézetek a jelenlegi fő politikai pártok között 3.1.6 Állami szemlélet Magyarországon – Jó és rossz megközelítések a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységek megelőzésében 3.1.7 Az állam hozzáállása – jó és rossz megközelítés a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységek elfojtásához 3.1.8 Nem állami tettesek – sikeres tevékenységek és megtanult leckék

2

3.1.9 A civil társadalom reakciói 3.1.10 Tüntetések és más tevékenység a szélsőjobboldali szélsőségesek ellen 3.1.11 Bevánrodló-ellenes tevékenységek és megelőző/elnyomó intézkedések ellenük 3.1.12 A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai helyzete 3.2 Németország 3.2.1 Történelmi fejlődés 1989 után 3.2.2 Politikai pártok, szervezett csoportok és informális csoportok, amelyek jelenleg részt vesznek a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységeken Szászországban (Németország) 3.2.3 A jobboldali szélsőségesek témái 3.2.4 Legnagyobb események 3.2.5 Szélsőséges nézetek a jelenlegi politikai fő pártokban 3.2.6 Állami megközelítés – Jó és rossz megközelítések a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységek megelőzésében Németországban 3.2.7 Az állami megközelítés Németországban – a szélsőség, idegengyűlölő és rasszista elleni tevékenységek, jó és rossz állami megközelítések 3.2.8 Nem állami szereplők – sikeres tevékenységek és tanulságok 3.2.9 Sikeres projektek példái – esettanulmányok 3.2.10 A tanulságok levonása az extrémizmus, rasszizmus és xenofóbia projektekből eredő hibákból 3.2.11 Az extrémisták bevándorlás ellenes tevékenységei és az ellenük foganasított preventív/represszív intézkedések 3.2.12 A gyűlöletből elkövetett bűntények áldozatainak helyzete 3.3 Csehország 3.3.1. Történelmi kialakulás 1989 után 3.3.2. A szélsőséges, xenofób és raszista tevékenységben résztvevő politikai pártok, szervezett és szervezetlen csoportok 3.3.3. A szélsőséges jobboldal témái 3.3.4. A legjelentősebb események 3.3.5. Az állam hozzáállása – jó és rossz megoldások az extrém, xenofób és rasszista tevékenységek megelőzése érdekében Csehország területén. 3.3.6. Az állam hozzáállása – jó és rossz megoldások az extrém, xenofób és rasszista tevékenységek elfojtásának érdekében Csehország területén. 3.3.7. Nem állami résztvevők - sikeres tevékenységek és a tanulság levonása 3.3.8. Az állam és a NNO együttműködése 3.3.9. A jó gyakorlat példái 3.3.10. Segítségnyújtás a gyúlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatainak 3.4. A Szlovák helyzet 3.4.1. Az 1989 utánni fejlődés 3.4.2. Szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista megmozdulásokat szervező politikai pártok, szervezetek és nem formális csoportosulások 3.4.3. A szélsőségesek által érintett témák 3.4.4. A legfontosabb események 3.4.5. Az extrémizmus megnyilvánulásai a hagyományos politikai pártokban 3.4.6. Az állam hozzáállása - Az extrémizmus, xenofóbia és rasszizmus megelőzésének és visszaszorításának jó, és rossz tapasztalata 3.4.7. A kormányon kívüli selsőségi kezdeményezések 3.4.8. A bevándorlók elleni szélsőséges megjelenések (kijelzők) 3.4.9. A gyűlöleti-bűncselekmények áldozatainak helyzete Szlovákiában 4. A szeminárium és a diákok hozzáállása értékelése – mi az, ami működött, és mi az ami nem 4.1 A szeminárium értékelése Németországban 4.2 A szemináriumok értékelése Csehországban 4.3 A szemináriumok értékelése Magyarországon 5. Befejezés (következtetés)

3

1. EIőszó Ez a kiadvány négy szervezet közös együttmuködés eredménye, amelyek a raszizmus, idegengyulolet és szelsoség megelozésével foglalkoznak Kozép Európában - Kulturbüro Sachsen Németországban, Organization for Aid to Refugees (OPU) Csehországban, Szubjektív Értékek Alapítvány Magyarországon és a Milan Šimečka alapítvány Szlovákiában. A kiadvány célja, hogy összefoglalja a jó és a rossz tapasztalatokat a jobboldali szelsoség, idegengyulolet és raszizmus megelozésében és elnyomásában, és így iránymutatásként szolgáljon a megfelelo eljárásokra, amik szembe néznének ezzel a komoly problémával. A legerdekesebb otleteket és tapasztalatokat Szászországból szereztuk, de ugyanúgy a hibákból és jó ötletekbol a 3 „tanuló” országból, azaz Csehország, Szlovákiá és Magyarország hibáikból és jó ötleteikbol sok a levont tanulság. Messze vagyunk attól, hogy egy év intenzív munka után bárkinek is leckét vagy tanácsot osszunk ilyen bonyolult témában, de hisszuk, hogy részunkkel hozzájárultunk ahhoz, hogy nem lesznek ismételve a hibák a négy vizsgált országban, és a téma kello figyelmet kap. Az extrémizmus hozzáállás figyelmen kívul hagyását egyutt a szélszoséges, rasszista és idegengyulolo vélemények érvényesítésével a társadalmi és politikai foarami gondolkodásban nagyon veszélyes jelenségnek tartjuk a közép európai régióban és a projekt által próbáltunk erre a problémára rámutatni és a preventív programok segítségével az iskolákon megelozni azt. Szeretnék köszönetet mondani elsosorban kollégáinknak a Kulturburo Sachsen-nek és a Szubjektív Értékek alapítványnak a támogatásért a projekt minden aktivitásában. Martin Rozumek, Organization for Aid to Refugees igazgatója

2. Terminológia (a szélsöség meghatározása) Amikor négy szervezet négy különböző országból együttműködik olyen vitás kérdésekben, mint a rasszizmus, az idegengyűlölet és a szélsőség, senki ne lepődjön meg, amikor konfliktusra kerul sor. Mit jelentenek pontosan ezek a kifelyezések? Értjük egymást, amikor a rasszizmus vagy szélsőségrol beszélunk? Minden résztvevő szervezetek foglalkoznak mindennapi munkájuk során ezekkel a kifelyezésekkel, de néha nagyon különböző szinten. Ezek a különbségek okozója a nyilvános diszkurzus (a közbeszéd) is az adott országokban.

4

A legkisebb problémát a xenofóbia szó jelentette. Az Oxfordi angol szótár így határozza meg “an unreasonable fear of foreigners or strangers or of that which is foreign or strange.”1 („indokolatlan félelem a külföldiek vagy idegenek iránt, vagy az iránt, ami idegen vagy furcsa.”) Ezzel a definícióval egyet értunk. Bonyolultabbá válik, amikor a rasszizmusról beszélunk. Próbálva megtalálni a megfelelő definíciót, több százra találtunk, ami többé-kevésbé volt hasznos számunkra. A projekt céljának megfelelően megegyeztünk egy egyszerű definicióban, amely összhangban van a szó altálános haszálatával a nyilvánosságban. A rasszizmus ebben az esetben a diszkrimináció, erőszak vagy verbális támadások emberek ellen, bőrszínuk, vallásuk, kultúrájuk, nemzetiséguk vagy származásuk miatt. Úgy döntöttünk, hogy nem csak a “biológiai” jellemzőkket soroljuk közé, mint a bőrszín, hanem kulturális jellemzőit is, mint például a vallás is, mert a modern rasszizmus, például az iszlámellenes rasszizmus formájában ugyanazon az elven működik. Fennáll több kulturális jellemzője és megváltoztathatatlannak jelentik ki (Arab = Muszlim = Iszlám). Ebből a meghatározásból hiányzik néhány fontos szempont, mint a hatalom vagy intézményi rasszizmus. A szemináriumok az iskolákon megmutatták nekünk, hogy nagyon bonyolult, rövid időn belül elmagyarýzni ezeket a szempontokat a fiataloknak. A szélsőség egy nagyon modern és nagyon ellentmondásos szó. Közép-Európaban dominál az állami, politikai és média diskurzusban. A szélsőség a politológiából származik(2)( Extremism comes from the political science2) és megtalálta az utat a politikába és a bűnüldözésbe, ahol rasszista, idegengyűlölő stb. motivált bűncselekmények leirására használják és a bűncselekmények vagy kizárólag kifejezések a az állam demokratikus rendje ellen. Bár masszív kritiká éri ezt a kifejezést a társadalomtudósokt részéről és a szakemberektől, akik a jelensék megelőzésére törekednek, a legtöbb politikus ragaszkodik hozzá. Ennek oka lehet, hogy a szélsőségek kétféleképpen nyújt felvilágosítást. Meghatározza a demokratikus társadalom többségét és elnyomja a szélsőséges elkövetőket a társadalom peremére. Mi több, egyértelmű megnevezésüket is lehetővé teszi – jobboldali, baloldali, a környezetvédelmi és iszlám szélsőségesek. Minden politikai ellenfél „címkézve” lehet szélsőségesként és ily módon meggátolható a demokratikus részvétel (a demokrácia részvétele). A szélsőség alternatív kifejezései egyes országokban különböznek. A Cseh Köztársaságban arra töreksyenek, hogy a bűncselekmény gyűlölet/erőszak gyűlölet kifejezése elfogadott legyen. Ez a törekvés sikeres volt a polgári társadalom és a média nagy részében. Előnye, hogy a fókuszt az elkövetőről az áldozatra irányítja. Németországban inkább a differenciálásra irányul a vita. A hozzáállásokat vagy bűncselekményeket nem kell címkézni az általános kifejezéssel - szelsőség, hanem valódi nevén lehet nevezni: rasszizmus, neo-nácizmus, antiszemitizmus, cigányellenes rasszizmus, idegengyűlölet, homofóbia, szexizmus, stb. Egy oka van, hogy a projekt partnerei és más civil szervezetek is használják a szélsőség kifejezését. A szélsőség értendő a társadalomban és politikai szinten is. Azonban a ragaszkodás a szélsőséghez (a kifejezéshez) volt a fő konfliktus pont megvitatásunkban.

3. Ország összefoglalás 3.1. Magyarország: 3.1.1. Történelmi fejlődés 1989 után Harmincnégy évvel az ’56-os forradalom után, Magyarország újra köztársaság lett október 23-án, 1989-ben. Békés változás támaszkodott a kerekasztali beszélgetésekre a reform-kommunisták (Németh Miklós – Horn Gyula) és az ellenzéki szervezetek, például Duna-kör, MDF, Fidesz és Demokratikus Charta között. Tekintettel arra, hogy számos határozat és törvény volt meghozva még 1988-ban, a rendszerváltás segítségére, a szélsőjobboldaliak még mindig nagyon kritikusak voltak az eredményekkel szemben. A következő évben, 1990-ben választások voltak, amiben a konzervatív MDF (Magyar Demokrata Fórum) nyerte a legtöbb szavazatot (41%) és a legerősebb ellenzéki párt az SZDSZ (Szabad Liberálisok Szövetsége) lett, amely csaknem a szavazatok egyharmadát kapta (30%). Ez elég volt a liberálisok számara, hogy létre hozzanak egy új kormányt, Antall József vezetése alatt, aki 1993-ban meghalt, és Boross Péter követte az év hátralévő részében a következő választásokig, hogy elfogadják (megválasszák) a liberális elnököt, Göncz Árpádot. Ebben az időszakban Csurka István vezetése alatt, létre jött az első radikális párt, az úgynevezett MIÉP, és a hetilapuk, a Magyar Fórum, a szervezett jobboldali szélsőség központja lett. Ideológiájuk középpontjában a radikális jobboldal eszméi a 20-as1 Wikipédia által idézett: http://en.wikipedia.org/wiki/Xenophobia; utolsó hozzáférés január 27., 2012. 2 See especially Backes, Uwe/Jesse, Eckhard. (1996). Politischer Extremismus in der Bundesrepublik Deutschland. Bonn.

5

40-es (Hungarism) Magyarországból állt, de a fő elemek az ország határai felmérése és a harc a „kozmopolita zsidó összeesküvés” ellen voltak. Természetesen érintett volt sok más téma is (antikommunizmus, szociális demagógia, antiliberális eszmék), de ezek sokkal kevésbé voltak fontosak a mindennapi életben. A szovjet csapatok (közel százezer katona) elhagyták Magyarországot 1990 és 1991 között. A következő években Magyarország csatlakozott az Euroatlanti csoporthoz (NATO és EU). A NATO-tagság megszerzése 1999-ben és a csatlakozás az EU-hoz 2004-ben történt. Ebben az időszakban történt a fiatal demokráciában az első tömegtüntetés, a taxisok blokádja október végen 1990ben, miután a kormány emelte az üzemanyag adót. Leállították a közlekedést egész Budapesten (a hídakat és fő utakat parkoló taxik blokkolták) és vidéken is. A tömeges tiltakozások miatt a kormány vissza vonta a magas adót. Sokan várták, hogy a liberálisok támogatni fogják ezt a lépést, ez viszon nem következett be. Az Antall-Boross kormány küzdött egy jól működő parlamenti demokrácia létrehozásáért a piacgazdaságban és a kommunista rendszer összeomlásából kifolyó politikai, társadalmi és gazdasági válság kezeléséért. A hatalmas életszínvonali visszaesés a politikai támogatás veszteségéhez vezetett. A kommunizmusról a kapitalizmusra változás nehéz folyamat volt. Sokan (a GDP, bruttó hazai termék 30%-i csőkkenésével) munkanélkülivé váltak, vagy egyszerűen nem találták a helyüket az új rendszerben. Az előbbi állami paternalizmus változott, de a kormányok még mindig mentettek valamit a múltból, és nem távolították el teljesen ezt a paternalizmust. A bűnözők büntetése elég gyenge maradt. Az egészségügyi és az oktatási rendszer még mindig vár a reformokra, és a részben magán-nyugdíjpénztári rendszer és nagy része a nemzeti olajvállalat részvényeinek újra communalised. A 90-es években a legtöbb állam tulajdon eladásra került. A korrupció rendkívül magas volt ‘89 előtt, de ezen a szinten maradt a következő évtizedben is, és volt néhány botrány az állami pénz visszaéllésével kapcsolatban, talán a legnagyobb volt a “Tocsik-ügy”, amikor közel 800 millió forint (55 millió USD abban az időben) képezte az ügyvédi díjat, mert megkapta egy részét az állami vagyon nyereségéből az eladás után. 1994-ben az MSZP (Magyar Szocialista Párt - az előbbi Állami párt) kapta a választásokon a szavazatok több mint 50%-át, összeállított egy koalíciót a liberális párttal (SZDSZ), akikkel együtt a mandátumok 72%-át kapták. A miniszterelnök, Horn Gyula volt, aki 1989-ben megnyitotta a magyar határokat Ausztriával , engedve, hogy sok kelet-német menekülési lehetőséget kapott Magyarországon keresztül nyugatra. A kormány folytatta az euro-atlanti integrációs politikát és szembenézett az állami csőd veszélyével. Horn kezdeményezte a gazdasági reformokat és az állami vállalatok agresszív privatizációját multinacionális cégekre, a befektetési elvárások ellenében (rekonstrukció, bővítés és korszerűsítés formájában). A pénzügyminiszter, Bokros Lajos, rendkívül szigorú költségcsökkentő politikát vezetett. Ez volt az úgynevezett “Bokros-terv”, ami miatt óriási növekedést ért el a munkanélküliség és a bűnözés, drasztikusan csökkentek a szociális kiadások és a nagy tiltakozások voltak a társadalomban. Az 1994-i választásokon a radikális MIÉP 85,000 szavazatot szerzett (1,59%), ami nem volt elég arra, hogy bejussanak a Parlamentbe, hiszen Magyarországon a belépési érték 5%. A párt néhány új témával foglalkozott, például az antiglobalizáció, valamint az EU és a NATO szkepticizmussal, de a hangjuk marginális volt és tevékenységük csak a Budapesti szavazókat érte el, mivel aggodalmaik nem volt lényeges a vidéki polgárok számára. A következő választásokat a konzervatív (ex-liberális) Orbán Viktor nyerte, aki akkor 35 éves volt, Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége)párttal. Együtt az MDF-el és a FKGP-vel úgynevezett polgári politikába kezdtek. A növekvő GDP-vel a kormány támogatása növelhette a diákok és a gyermekes családok támogatását. Miközben a kormányzó Fidesz ellenőrzése alá kerültek a koalíciós partnerek, és ez a konzervatív erők új rendszeréhez vezetett, egy erős párttal (Fidesz) a korábbi 3-4-es formáció helyett. Orbán Viktor dominanciája a pártban már elég erős volt ahhoz, hogy egy ikonikus képet építsen szerepéről, ami az egyik oka annak, hogy a következő választásokat 2002-ben elvesztette, rekord magassági részvételi aránnyal - 73%-al. A MIÉP 1998-as választásokban elég szavazatot kapott ahoz, hogy létrehozzon egy frakciót a magyar parlamentben. Majdnem háromszor több szavazó, 250.000, adta nekik szavazatát, ami az összes szavazat 5,55%-a volt. Szerepük ebben az időszakban nagyon marginalizálódott. Nem képviselték sem az ellenzéket, mivel egyes esetekben támogatták a kormányzó Fidesz-t, sem a kormányt, mivel nem kaptak semmilyen rangot vagy pozíciót. Négy évvel a Fidesz-kormány után, az MSZP-SZDSZ koalíció képes volt újra nyerni. Az új miniszterelnök Medgyessy Péter volt. Két év múlva el lett távolítva a vezető pártok által és a liberális kapitalista Gyurcsány Ferenc lett a kormány vezetője. A következő választásokig Magyarország hivatalosan csatlakozott az Európai Unióhoz. 2005-ben a koalíció nem tudott megegyezni, ki legyen az új Magyar Köztársaság elnöke, így ebben a vákuum helyzetben Sólyom László választották, aki egyben a szociális-liberális kormány erős ellenfele volt.

6

Miközben majdnem azonos számú ember (245.000) szavazott a radikális jobboldali MIÉP-re 2002-ben (245.000), már csak 4,37% volt az összes szavazónak, ezért a párt ki esett a Parlamentből. A kudarc miatt és a rossz együttműködés miatt is, többen a párt ifjúsági mozgalomból a csatlakozott az újonnan alakult Jobbik-hoz. Ők se kaptak elég szavazatot 2006-ban, 119,000 szavazat gyűjtötték, ami 2,20% volt, de ezúttal a mandátumért a Jobbik-ak együtt indultak. 2006-ban a választások megnyerése után, Gyurcsány Ferenc beszédet tartott a szocialista frakció ülésén, ahol a hazugságokról beszélt, amelyel félrevezette a nemzetet, hogy a szocialistákra szavazzanak. Sürgetett is egy új párbeszédet a szavazókkal. De ez az esemény ellentmondásos volt. Nyilvánosságra került és erős tüntetés indultak Gyurcsány ellen. A tüntetők megtámadták az épületet az Országos Televízió (Magyar Televízió) épületét és sikerült elfoglalniuk. 2006 őszén, sok volt a zavargás Budapest utcáin, melyet végül elnyomott a rendőrség. Ebben a környezetben a kormány nem tudta befejezni a terveit és az ellenzék fokozott aktivitásával, 2009-ben le mondott (miután elveszítette az EU-választásokat). Egyik évben, amikor Bajnai Gordon vezette a kormányt, mint technokrata, csak alapvető makrogazdasági döntéseket hozott. 2010-ben Orbán Viktor és pártja hatalmas többséggel nyerte meg a választásokat. Az új kormány domináns politikába fogott, amelynek eredményeként vitákra került sor az új alkotmányt és a médiatörvényt illetoen, mely témák címlapokon voltak az egész EU-ban, míg Magyarország az EU soros elnökségét rendezte a második félévben. Magyarország részese volt az ENSZ és a NATO tevékenységének és csapatokat küldött Koszovóba, Irakba és Afganisztánba (beleértve mérnököket és orvosokat, de az utolsó alkalomkor katonákat is). 1989 óta Magyarország nagyon homogén ország maradt. A migráció nagyon alacsony (2-3%) és az újonnan érkezők csaknem fele etnikaimagyarok a szomszédos országokból.

3.1.2. Politikai pártok, szervezett csoportok és informális csoportok, akik jelenleg résztvevok a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységeken Természetesen az alábbi lista nem lehe teljes, mivel sok kis csoport létezhet anélkül, hogy ismeretünk lenne róla, és természetesen sok formális vagy informális kezdeményezés létezik, melyek a szélsőség szélén állnak. Ezen a listán azok a csoportok vannak felsorolva, amelyek a jelenben léteznek, és egyértelmű szélsőséges nézeteket vallanak (például roma-ellenes, antiszemita és neonáci) MIÉP A Magyar Igazság és Élet Pártját az elso irányíto konzervatív pártból kizárt politikus csoport alapította 1993ban. Ahogyan az előző fejezetben említve volt, az ideológiát a múltból öröklodott a radikális 1920-as és 1944-1945-évekbol, amely erős antiszemitizmust és nacionalizmust foglalt magába. Miután 1998-ban bekerültek a parlamentbe, 2002-ben ki estek és sohasem voltak képesek visszakerulni. A pártelnök, Csurka István, egykori író párt vezetése sok esetben egy “One Man Show”- nak tekintheto. Talán ez is az oka annak, hogy a párt elvesztette a támogatóit, ahogyan Csurka idősebb lett, unalmassá vált, legalábbis a Jobbikkal osszehasonlítva. Magyar Gárda és az Új Magyar Gárda Mozgalom A szervezet 2007-ben alakult és miután 2009-ben betiltották, alapított egy új mozgalmat ugynazokkal a tagokkal. A fő tevékenységuk falvakban és városokban való tuntetések voltak, általában “cigány bűnözők” ellen. Az egyenruhájuk és paramilitáris felvonulásaitól sokan félnek, és az Árpád zászló jelképei által jobboldali szelsőségeseknek vannak tekintve. A Jobbik a kezdetektől fogva szoros szövetségese volt az Gárdának, amíg 2008-ban a Gárda ketté oszlott - egy Jobbikfüggő és egy másik Jobbik- független mozgalomra. Lelkiismeret 88 Miközben tagadják, a 88-as szám a Heil Hitler neonazi szimbólumát is képviselheti (a 8. betű a H). A hivatalos nyilatkozat szerint a szervezet 1988-ban Romániában jött létre, hogy tiltakozzon a magyar falvak megsemmisítése ellen és a passzív évek után újra aktívak lettek 2002-ben. A szervezet aktívan tiltakozik a szocialista kormányok ellen, a drog liberalizáció ellen, az EU-tagság ellen, a magyar csapatok Irakba és Afganisztánba kuldése ellen. Támogatták Zundelt, akit Németországba bebörtönoztek a holokauszt-tagadása miatt.

7

Vér és Becsulet Magyarország A jól ismert nemzetkozi neonazi szervezet Magyarországon is mukodott, amíg 2005-06-ban be nem tiltották, azóta is mukodik egy másik név alatt egy nem hivatalos mozgalom által. Kurucinfo A kuruc.info weboldal (a kurucok a függetlenségért harcoltak a 18. században) az amerikai webszervereken fut, a hírek és cikkek szerzoi az oldalon anonimok, miközben eléggé világos, hogy kik állnák a háttérben , de annak ellenére nem volt hozva semmiféle döntés tulajdonosok vagy írók ellen. A weboldal 2004-óta működik, miután sikertelen lett a népszavazás arról, hogy a határontúli magyarok állami polgárságot kapjanak. A portál a legfontosabb a szélsőjobboldali honlapok kozul, friss és aktuális híreket megosztására provokatív és rasszista nyelvet használ. Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom A nevuk tükrözi a Magyarország 64 megyéje torténelmét és fő tevékenységeik a magyar közösségekhez és a mai határok torténelméhez fuzodnek. 2001-tol működnek és erős együttműködnek a Jobbikal. Bombagyár A “bomba gyár” portál Polgár Tamás neve irányítása alatt futott, aki Tomcat- néven is ismert volt 2004-2009-ben, aki blogot indított azok számára, akik le voltak tiltva más fórumokról és weblapokról. Provokatív pólók eladásával Tomcatnek mindig jó megérzése volt, hogyan vonja magára a média figyelmét. Volt néhány provokatív szocialista-liberális értékek ellenes tevékenysége. Aktív szervezője volt a meleg büszkeség felvonulás elleni támadásoknak 2008-ban. Miután befejezte a blog mukodését, alapított egy újat kisebb aktivitással és eltűnt a szélsőjobboldali „helyszínrol”. Az utolsó „akciója” egy ököl harc volt Novák Előd a Jobbik párt EP tárgyalása után. Magyar Nemzeti Arcvonal Ez a szervezet 1989 óta létezik, és ez egy igazi Hungaristic Szálasi Ferenc ideológiáját koveto mozgás , aki vezette Magyarországott vezette 1944-1945 és Hitler egyik leghűségesebb követője volt. Míg a 1990-es években elég passzív volt, az utóbbi években újra aktiválódott, és tevékenységuk néhány zenei rendezvénybol, néhány katonai kiképzésbol és kiadványokbol áll.

3.1.3. A szélsoségesek témái A szélsoséges csoportok témái változóak Magyarországon. Némelyikük nagyon fontos, és nagyon sokat oszpontosítanak rájuk (anti-gypsism, irredentizmus vagy homofóbia). Más témak pedig gyengék és a szélsőségesek nem érdeklodnek túl sokat róluk (neo-nácizmus vagy a skinhead szubkultúra). The great Hungary és a trianoni igazságtalanság A 20.század elején és a második világháború után Magyarország multietnikus ország volt. A békét, amelyet kénytelenek voltak megkotni (aláírták a Trianoni palotában Versailles-ban), az ország elvesztette a saját területe két harmadát, amelyen nagyon sok magyar nemzetiségű volt és ez sokkoló volt a nemzet számára. Ez vezetett a revíziós politikához, és ez volt az egyik fő oka, hogy részt vettek a második világháborúban, az Axis oldalán a teruletek visszaszerzése érdekében (Magyarország bizonyos részeit visszakapta Szlovákiából, Romániából és Jugoszláviabol 1938 és 1941 kozott Hitler és Mussolini segítségével). 1945 után Magyarország ismét arra kényszerült, hogy ezeket a területeket újra feladja és a kommunista idoszakban abszolút tabu volt megkérdőjelezni az új határokat. 1989 után a magyar kormány a revizionista hangokat nagyon messze tartotta magától. Szerződéseket írtak alá, hogy erősítsék ezeket a határokat, de mindig tevékenység zajlott, hogy újra osszekossek a magyarokat a határokkal. A politikusok személyiségétol fuggoen, sikerult kialakitaniuk egy jó (vagy néha rossz) kapcsolatot a szomszédos országokkal a “magyar kérdés”-el kapcsolatban. Természetesen a szélsőségesek soha nem egyeztek bele ebbe a helyzetbe, és nagyon korán kezdték el a revizionista diskurzust. Mivel ez is egy téma minden politikai mozgalomban, nehéz meghatározni a szélsőséges és a szokásos megközelítést, de van néhány szempont, amelyhez a radikálisak egyértelműen ragaszkodnak/képviselnek. Az 1918-as balos forradalmat és 1919-ben a kommunisták hatalmát okolják, kiemelve a kommunista vezetoinek zsidói származást.

8

A taktikájuk hasonló volt a nácik taktikájához Németországban a harmincas években. Miközben világos volt, hogy Magyarország ezeket a területeket egyébként is elveszíti, de még mielőtt a Magyarország szerződései fordulatot vettek volna, a balos kormány és a 131 napos kommunista diktatúra visszavehette volna a megszállt területek egy részét. Manapság a korrábbi történelmi határok térképei nagyon népszerűek, nemcsak a szélsőségesek között, hanem a hazafias szubkultúra részeként is. Elterjedtek a hazafiak matricájakén az autók hátsó ablakán, de a szélsőséges hozzáállás az, ha viseli az egyenruháját. Mellesleg a Trianoni szerződés traumája egyfajta genezing tragédia a szélsőségesek ideológiához, saját véleményük szerint ez az eredete minden problémájuknak és a mai napig ez egy nem megoldott tragédia számukra. Romák-Cigányok Magyarországon Az etnikai kisebbségek mindig a jobboldali szélsőségesek célja. Magyarországon mintegy 4-600.000 ember roma származású. Többségük alapfokú oktatással sem rendelkezik és ennek közvetlen következményeként nagy szegénységben élnek. Történelmi formális és informális szegregációban van részük és nincs esélyük kitörni az ördögi körből. A szélsőségesek ezeket az embereket született bűnözőknek tekintik, akik terrorizálják a helyi “igaz magyarokat” (a szélsőségesek szerint a cigányok nem magyarok). A nagy családi, sok gyerekes modellt is hibáztatják. Az elmúlt években két botrány erősítette ezt a negatív képet romákról. Az egyik egy ártatlan gépjárművezető meglincselése volt, aki azt hitte, hogy nekiütközött egy fiatal roma gyereknek. A másik egy éjszakai klubban történt, ahol egy verekedésben egy roma banda halálosan megsebesített egy népszerű kézilabdázót. Mindkét történet hatalmas hangot kapott a médiákban, és közvetlenül 2-3 százalékkal emelte a roma-ellenes politikai pártok támogatását. Jobbik party have successfully changed the enemy’s image and the ethnic agenda from the Jews to the Roma since 2006. Roma people are less visible and have less defence from the international community than Jewish communities have since 1945, and prejudice against the Roma are stronger in the Hungarian society. Saying that Roma people are criminals is a very popular statement by right wing extremists. While it was still a taboo, the police-chief of Miskolc held a press-conference in 2009 in which he stated that criminals of a certain type of crime are all Roma. This phrase of “Roma-ciminality” is a very strong tool in extremist communication still nowadays. A Jobbik változtatott az ellenség képén és 2006-ban az etnikai programot a zsidókról a romákra irányították. A romák kevésbé láthatóak és kevésbé védelmezettek a nemzetközi közösségek által, mint a zsidó közösségek kaptak 1945 óta, és a romákkal szembeni előítéletek erősebbek a magyar társadalomban. Az a kijelentés, hogy a romák bűnözők, egy nagyon népszerű nyilatkozat a jobboldali szélsőségesek között. Bár ez még mindig tabutéma, a Miskolci rendőrfőnök, 2009-ben egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy egy bizonyos típusú bűncselekménynek tettesei mind romák. A “roma-bűnözés” manapság is nagyon erős eszköz a szélsőséges kommunikációban. Támadások a meleg büszkeség-felvonuláson Tizenkét év békés felvonulások után, a budapesti meleg közösség súlyos támadást szenvedett a 2007-es melegfelvonuláson és azt követő évben is. A szélsőségesek tojást, paradicsomot, köveket, füst-gránátokat és petárdákat dobáltak a menetelő emberekre és a rendőri erők nem tudtak a résztvevőknek megfelelő védelmet nyújtani. Ezt követően 2009-től lezárták az utcákat, ami vissza adta a biztonságot a felvonulóknak, de egyúttal egy elszigetelt érzést is. Érdekes, hogy míg a nyugat-európai országokban számos szélsőjobboldali politikusok tartoznak a LGBTQ-hez, Magyarországon ez egyelőre lehetetlen számukra. Antiszemitizmus Magyarországon van az egyik legnagyobb Zsidó közösség Európában. A jobboldali szélsőségesek ezért is erősen antiszemiták és Izrael is cél számukra a kommunikációban. Ez ellentmondásos, hiszen a nyugati országokban a muszlim-ellenes erők véleménye Izraelről változik és támogatják őket “muszlim terrorizmus” elleni küzdelem érdekében. Magyarországon a közelmúltban volt egy botrány az Európai Parlament egyik tagjával, Morvai Krisztinával, aki a Jobbik szélsőséges párt jól ismert tagja, akik csatlakoztak az Európai Szövetség a Szabadságért szövetséghez. Azután le kellett mondania ezt a szövetséget, mert a Jobbik nem tűrte el. Iszlamofóbia Míg a nyugat-európai országban a szélsőjobboldaliak erősen iszlámellenesek, Magyarországon az szélsőségesek antiszemitizmus és Izrael-ellenes nézőpontjaiból kifolyólag, néha a muszlim közösségek is részt vesznek a szélsőjobboldali eseményeken. Breivik brutális támadása után 2011-ben Norvégiában, Magyarországon a

9

Pax Hungarica gyűlöleti csoport rasszista kampányt indított az interneten a muszlimok ellen muszlimok ellen Magyarországon, de ez még mindig egy gyenge része a magyar szélsőségesek ideológiájának. Az Árpádsávos zászló A fehér-piros sávos zászló az ókori történelmi zászlók eygike volt Magyarországon, főleg a középkorban, de a Nyilas mozgalom (szélsőséges radikálisok, akik 1944-45-ben együttműködtek a nácikkal) ismét használta, és Magyarországon is a holokauszt jelképévé vált. A piros-fehér csíkok újra megjelentek a neonáci demonstráción (a Becsület napján, amelyet a Vér és Becsület Egyesület szervezett). Attól fogva a szélsőséges tüntetések és találkozók eleme lett. A szocialisták és a liberálisokkal együtt, a konzervatív Fidesz és Magyarország elnöke Sólyom is ellene voltak, hogy a zászlót tüntetéseken használják, és néhány próbát tettek tiltására. A használata ma még mindig legális. A Jobbik bizonyos esetekben továbbra is használja. A matricák és ruhák motívumaként általában a szélsőjobboldali csoportok és a szélsőségesek legerősebb szimbóluma. Ősi Magyar kultúra Az ősi magyar törzs története igen zavaros, több elmélet lép fel a magyar eredettel kapcsolatban. Míg a tudományos megközelítések nagyon gondosan kezelik ezt a kérdést, a szélsőséges köröknek nagyon világos az elképzelésük a nagy ősi magyar kultúráról és történelemről. A legvadabb elméletek szerint magyarok éltek a nagy ókori kultúrákban (Egyiptomban, Dél-Amerikában, Közel-Keleten, olykor Távol-Keleten), és mindent elveszítettek, egyfajta zsidó összeesküvés miatt, vagy akár egy földönkívüli támadás vagy invázió miatt. A speciális írás a rúna egyfajtája is nagyon fontos a szubkultúra számára, mint az ősi vallás (sámánizmus) és a nomád életmód is. Ezekkel az elméletekkel általában a szélsőséges eseményeken találkozhatunk (például a Magyar Sziget). Természetesen nem minden ember szélsőséges, ha pozitív a hozzáállása az ókori történelem és kultúrahoz, de a másik szempontból nagyon jól látható az egybeesés.

3.1.4. A legnagyobb események A Magyar Sziget A „Sziget” egy nemzetközi multikulturális nyári fesztivál, amit egy szigeten tartanak meg minden éven. Ez ellen, a Hatvannégy megye Ifjúsági Mozgalom (a név a “nagy magyarországra utal”) 2002-óta a Magyar Sziget Fesztivált szervezi, amely egy hétig tartó rendezvény, 20-30 km-re Budapesttől. Az elmúlt években a látogatók száma elérte a 10000. Nacionalista, skinhead bandák és a mérsékelt rock and roll zenekarok lépnek fel, ami néha sokkot okoz követőiknek, mivel ezt az eseményt szélsőségesnek tekintik. Szinte minden évben botrányra került sor: egyszer volt némi atrocitás a helyi romákkal; máskor a szervezők nem tudták garantálni az egyik előadó vokalistái biztonságát, mert feketék voltak; nem engedték a sajtót a fesztiválra; és terorizálták az ujságírókat, mert liberális újságnál dolgoznak. A legutobbi festziválon, 2011-ben, a Brit Nemzeti Párt vezetője „sieg heil-el” üdvözölte a tömeget a SAGA koncerten, akik a norvég tömeggyilkos példaképe voltak. A másik eset egy talk-show-ban történt, ahol egyértelmű felhívás hangzott el más etnikumok kilövésére Tyirityántól, aki a paramilitáris Betyársereg vezetője volt. Később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ülést tartott a témáról. A Becsület Napja – Február 12 Ugyanazon a napon, amikor Drezdában a bombázás történt 1944-ben, Budapesten a körbevett náci csapatok és sok civil megpróbált kitörni az ostromolt városból. Az utolsó erődjük a budai vár volt, de főként a német és részben magyar katonák le lettek lőve a szűk utcákon, majd a környező domb erdőiben a szovjet Vörös Hadsereg által. Ez a nap az úgynevezett Becsület Napja neonácik körében és ezen a napon évről évre tüntetést tartanak a halott katonák emlékére. Általában szkinhedek érkeznek Németországból és más országokból is. Nem több, mint néhány száz ember tiszteleg egyenruhában a megölt katonák emlékére. A rendezvény szervezője a Vér és Becsület: miután a szervezet be lett tiltva, alapítottak egy informális mozgalmat, az úgynevezett Pax Hungarica-t (lásd korábban). A Magyar gárda menetei A szélsőjobboldaliak egyik legsikeresebb szervezett tevékenysége Magyarországon. A Gárdát a Jobbik alapított 2007-ben és három év múlva a Legfelső Ügyészség feloszlatta, mely szerint: “Az etnikai és faji alapú véleményei és kijelentések a Magyar Gárda által szervezett rendezvényeken a „cigánybűnözés” ellen, megszegte az alapvető elvet, az emberi méltósághoz való jogot. A Magyar Gárda a diszkriminációt programként alkalmazták turned discrimination 10

into an agenda. Annak érdekében, hogy ezt kifejezzék, a Magyar Gárda megfélemlítő demonstrációkat tartott több alkalommal is.” Létezésük alatt, számos valódi ellenséges kampányt indítottak a romák ellen (felvonulások és tüntetések) elsősorban a kis településeken a helyi roma közösségek ellen. Azt állították, hogy a felvonulásokon a „roma-bűnözés” ellen tüntetnek. Ezt a koncepciót gyakran használjak a szélsőjobboldali körökben. Egyenruhájuk, a menetelő stílus és forma és történelmi zászlóik okozták, hogy paramilitáris csoportként tekintettek rájuk. A képzések és avatások rendezése is támogatta ezt a meglátást. Feloszlatásuk óta nem voltak képesek effektíven újra alakulni, de annak ellenére részt vettek a Gyöngyöspatai felvonuláson. Their uniform, their marching style and form 2011 márciusában, egy kis faluban, Gyöngyöspata, egy szélsőjobboldali csoport „Véderő” járőrzésbe kezdtek az utcákon a bűnözők ellen. Tagjaikat a helyiek hívták meg és azt állították, hogy a roma emberek gondot okoznak és bűncselekményeket követnek el a faluban. A kormány habozott reagálni ebben a kérdésben, míg a konfliktust összecsapáshoz vezetett a helyi romák és szélsőségesek között és 300 roma gyereket és nőt Budapestre evakuáltak, és kormány ezt provokációnak nevezte. Hetek aktivitása és a nemzeti politika befolyásolása után a szervezet elhagyta a falut, mert egyik éjszaka a rendőrség elfoglalta a falut, ami meggátolta őket a járőrzés folytatásában, és miközben a kormányzat létrehozott egy új törvényt az “egyenruhás szélsőjobboldali csoportok” ellen. A később megjelent polgári jelentések azzal vádolják a kormányt, hogy gyengén és nem egyértelműen reagált. Gyöngyöspata volt a szélsőségesek első nagy cselekvése a Fidesz-KDNP kormány ideje alatt és szinte mindenki részt vett a szituációban, ami egyfajta traumát alakított ki a nemzeti programban. A falu polgármestere lemondott és a történtek után a Jobbik nyert a helyhatósági választásokon és az új polgármester egy rendkívül szigorú jóléti rendszert állitott össze, ami elsősorban a helyi roma embereknek okoz nehézségeket.

3.1.5. Szélsőséges nézetek a jelenlegi fő politikai pártok között Jelenleg Magyarországon öt parlamenti párt van. A kormányzó Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Jobbik radikális jobboldali párt, a Lehet Más a Politika (LMP) újonnan alapított elsősorban zöld-ökológiai párt. Az MSZP és az LMP igyekszik az emberi jogi jogvédők pozíciójában lenni, és így kissebb-nagyobb hatékonysággal ellensúllyozza a rasszista jellegű cselekményeket és eseményeket. Míg az LMP egy új formáció, az MSZP kormányozta Magyarországot két választási időszakban, 2002-10 között. A szocialisták nem tudtak megoldani számos problémát és társadalmi konfliktust ebben az időszakban, és a rendkívül népszerűtlen miniszterelnök, ami viszont kontraproduktív volt , mivel a rossz híre rossz hatássall volt ezekre a mozgásokra. A jelenlegi konzervatív kormány igyekszik távolságot tartani a radikális jobboldaltól, míg az elmúlt nyolc évben ez nem tűnt fontosnak a számukra. Néhány média program támogatja a szélsőségeseket és a konzervatívokat is egy időben, amivel eddig mindkét fél elégedett volt. Míg a Fidesz és Orbán Viktor messze van az antiszemitáktól, a reakciók a cigányellenes hangokra nem voltak hatékonyak, vagy láthatóak. Mivel a nem roma Magyarok nagy százalékának negatív hozzáállása van a Romákhoz, nem meglepő, hogy roma-ellenes nyilatkozatok és politikusok jelennek meg minden oldalon, a Fidesz viszont igyekszik elkerülni a gyors reakciót erre a témára, mert nem akarnak a Romák védelme miatt szavazőkat veszíteni. Azonban a legtöbb támogatóik nem tartják magukat anti-roma mozgalom részesének, bár a kritika, az előítéletek és sztereotípiák hasznosak a mindennapi politikai életük számára. Az egykori parlamenti képviselő és a FIDESZ tagja Molnár Oszkár, például, nyilatkozott a helyi Roma nőkről, mondván, hogy amikor terhesek, egy nyúlós-kalapáccsal ütik a hasukat, annak érdekében, hogy fogyatékos gyermeket szüljenek meg és így magasabb szociális ellátásokkal élhessenek. Ezután a botrány után, a FIDESZ nem támogatta őt a következő választásoknál, de csak akkor veszítette el a tagságát, amikor mint független jelölt indult a polgármesteri választásokon a falujában – Edelényben. A Jobbik párt egyértelműen romák elleni mozgalom. Azzal szerzeztek támogatást, hogy megígérték, “rendet hoznak” a roma közösségekbe, csökkentik a szociális ellátásukat, és szigorú védelmet nyújtanak az etnikailag megosztott magyar régiókban. Az állam nem tudja megváltoztatni a helyzetett, amely néhány év múlva félmillió embert fog érinteni. Talán évtizedekig fog tartani, amíg integrálja a romákat: viszont ez költséges, és az emberek nem akarnak várni, így a Jobbik populista választ nyújt erre a nehéz kérdésre, miközben sikeresen növeli az etnikai megosztottságot az országban, amelyen keresztül minnél tovább, annál nagyobb támogatást tud elérni. 11

3.1.6. Állami szemlélet Magyarországon - Jó és rossz megközelítések a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységek megelőzésében Kisebbségi önkormányzatok A kisebbségi jogok védelmének alapköve Magyarországon az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az 1993-as törvény elismerte 13 kisebbség létezését: örmények, bolgárok, horvátok, németek, görögök, lengyelek, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok. Az elismerés feltétele, hogy az érintett kisebbség legalább egy évszázada Magyarország területén jelen van. Mindegyik elismert kisebbségnek joga van kisebbségi önkormányzat létrehozására, amely széles körű kulturális autonómiát nyújt a kisebbségek számára, és elsősorban kezeli a kulturális és oktatási ügyeket. Mindegyik kisebbségi önkormányzat elnökének joga van felszőlalni és részt venni a helyi kormányzat gyülekezésein. A törvény, amely magában foglalja a tilalmat az asszimiláció, diszkrimináció és zaklatás ellen, és kötelezőé teszi a kissebségi-nyelvű osztályok kialakítását, amenyiben ez több mint nyolc gyerek számára van követelve. Az állam köteles támogatni a kisebbségek kulturális tevékenységét, és a helyi szervek felelnek azért, hogy a hivatalos dokumentumokat és utcanevek kétnyelvűek legyenek azokon a területeken, ahol a kisebbségi települések találhatóak. Körülbelül 5000 roma tagja volt a helyi kissebségi önkormányzatoknak, és 1118 volt a 2045 aktív üzenből a 2006-os szavazás szerint roma. Az magyar európai parlament delegációából két személy volt roma származású. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény - Egyenlő Bánásmód Hatóság A 2003-as egyenlő bánásmódról szóló törvény is fontos újítást tartalmaz a magyar joban, az úgynevezett “actio popularis” eljárás kapcsán, amely lehetővé teszi, hogy civil szervezetek cselekedhessenek felperesként olyan esetekben, amikor úgy vélik, hogy a rendelkezés diszkriminatív, holott egyének még nem szenvedtek kárt. Bár fontos intézkedések voltak megtéve a romák integrációjának támogatására, még mindig igaz, hogy a roma közösség továbbra is a diszkrimináció különböző formályival szembesül az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy területén. A roma önkormányzati rendszere nem befolyásolja az átlagos romák életét annyira, amennyire erre szükség lenne és a változások hiánya miatt a nép szemében illegitim törekvésnek tűnik. Az Egynenlő Bánásmód Hatóságot a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegynlőség előmozdításáról vezette be, ahogy azt a 362/2004 (XII.26.) számú kormányrendelet artalmazza. A Hatóság 2005 február 1-én kezdte meg tevékenységét. Ez egy független szervezet, amelyez a magyar kormány hozta létre, hogy fogadja és kezelje az egyéni és az állami panaszokat a egyenlőtlen bánásmódra, és végrehajtsa az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elveit. A Hatóság a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt működik, azonban sem a kormány, sem a minisztérium nem utasíthatja a Hatóságot, amikor az egyenlő bánásmód törvénybem kiszabott feladatait teljesíti. A rendelkezés célja, hogy biztosítsa a Hatóság függetlenségét a kormánytól. A Hatóságot az elnöke vezeti, akit a miniszterelnök nevez ki. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény megkövetelte a tanácsadó testület felállítását, amely stratégiai fontosságú ügyekben segíti a Hatóságot. A 6-tagú testület tagjait a miniszterelnök nevezte ki, hosszadalmas konzultációs folyamatok után, melyek során nem kormányzati szervezetek 24 jelöltet jelöltek. A testület tagjai a szakmai körökben mint független, kiemelkedő tapasztalattal rendelkező szakértők ismertek. A testület együtdöntési hatáskörrel rendelkezik a Hatósággal azok a törvényjavaslatok benyújtásában a a kormánynak, amelyek az egyenlő bánásmódról szólnak, és az e témával kapcsolatos általános jelentések előadásában. A törvény § 174/B Ez a rendelkezés 1996 óta szerepel a büntető törvénykonyvben. Bünteti az erőszakot, bármilyen etnikai, faji vagy vallási csoport ellen. Ezzel a joggal csak az a probléma, hogy eddig csak néhány esetben volt használva, amíg sok teljesen egyértelmű esetben nem volt használva, és ezért kétséges, hogy igazán szolál-e a kisebbségek védelmére. A helyzet annál problémásabb, hogy a törvény azoka romák szemben volt használva, akik a szélsőségesek által voltak kiprovokálva tetteikhez. További részletek a “gyűlölet-bűncselekmény” részben találhatóak.

12

3.1.7. Az állam hozzáállása – jó és rossz megközelítés a szélsőséges, iegengyűlölő és rasszista tevékenységek elfojtásához Zavargások 2006-ban Gyurcsány ferenc beszéde után 2006-ban (hazugságaikkal a választási kampányban kapcsolatban), az utcák megteltek tiltakozókkal. Míg az első napokban sokkoló hatású volt az állam azámára, hogy a zavargások ekkora szintet tudtak elérni (az állami televízió irodái elfoglalása), a következő napokban már szigorú rendőri intézkedésekre került sor, és a demonstrációk csatává változtak a rendőrség és az utcai lázongók (akik közül sokan foci szurkolók voltak) között. Míg ez a megközelítés igazán hatékony volt, a rendőrség sok esetben nem megfelelően cselekedett. Ez számos későbbi vizsgálathoz vezetett, amelyek végén sok tüntető kártérítve volt a helytelen rendőrségi beavatkozásért, és az évekig tartó vizsgálatok után a támadó-lázongók elleni vádak el voltak utasítva, és mivel a folyamat túl sok ideig tartott, végül olyan kép alakult ki, hogy a zavargások nem voltak igazán törvény ellenesek. Ezek az esetek is megerősítették a “rossz szocialista kormány” képet, ami igazán praktikus volt a FIDESZ és a Jobbik szélsőségesek támogatói számára. A Magyar Gárda felosztása Mint korábban említettük, a Magyar Gárda Egyesületet feloszlatták, mert a magyar főügyész beperelte a csoportot, azt állítva, hogy annak tevékenysége eltér az alapító okirat tartalmától, és ezzel félelmet vált ki az etnikai csoportoknál, és olyan állami szuverenitást próbáltak átvenni, mint a rendszertartás. Az ügy többször el volt napolva. 2008 december 16-án a Fővárosi Bíróság feloszlatta a „Magyar Gárda“ szervezetet, miután úgy találta, hogy a szervezet tevékenysége sérti a kisebbségek emberi hogait. A “Magyar Gárda” szervezet fellebbezett az ítélet ellen, viszont az első foki ítéletet megerősítette e Legfelsőbb Bíróság 2010-ben. Az egyenruhában járőrzés tilalma 2011-ben új törvényt volt elfogadva a gyöngyöspatai incidensek végett. Ma már tilos egyenruhában járőrözni a rend fenntartása és az emberek eredetük miatti megfélemlítése miatt. Büntetőeljárás kulcsfontosságú szélsőségesek ellen Budaházy György a magyar jobboldali szélsőségesek egyik emblematikus figurája. Ő volt a szervezője az illegális híd-záró tüntetésnek a szocialista kormány ellen 2002-ben Budapesten. A következő években az ő neve szerepelt a Magyarok Nyilai taglistáján, ami egy terror csoport. Több kisebb támadás (Molotov -koktélok) a kormány tagjaira mögött állt a csoport, fizikai támadás mögött egy konzervatív (volt socialista) politikusra és felelőséget válalt egy zenebolt megtámadásáért, ahol a személyzet ellentmondott belépőjegyek forgalmazására nacionalista koncertekre. A csoport két meleg-bárt is megtámadott. A rendőrség 2009-ben letartóztatta és két évet töltött börtönben, jelenleg házi-őrizetben van. Amennyiben a vádak bebizonyosodnak, életfogytig tartó börtönbüntetést kaphat. A tárgyalások végéig a szélsőjobb oldal próbálja őt beállítani mint a korrupt, kozmopolita kormány elleni harc mártírját. Mint ahogyan írtam a szélsőséges és provokatív kuruc.info weboldalról, az állam nem egyszer igyekezett leállítani a honlapot, viszont ez az Egyesült Államokban fut, ahol a szólásszabadság sokkal szélesebb. Nem hivatalos nyomások után néhány cég leállította az oldalt, viszont mindig sikerült egy másik szerverre áthelyezni. 2011 megtiltották a Facebook rajongói oldalát, és nem volt megengedve híreket megosztani az oldalról, viszont a honlap és a rajongói oldal újra fut. Romák sorozatos gyilkossága A hat meggyilkolt áldozat kilenc támadás alatt 2008-2009 között sokkoló része lett Magyarország történelmének. Egy szélsőséges csoport vidéki négy tagja szistematikusan választotta ki áldozatait és ismeretlen romákat támadott meg (Általában az utolsó roma házat vették célba a kis településeken, amelyekről tudták, hogy romák élnek bennük). A meggyilkolt áldozatokon kívül öt személyt komolyan megsebesítettek és ezen kívül még 55 másik személy veszélybe került ezek miatt a brutális támadások miatt. Lelőtt apa és fia, amikor próbáltak az égő házból menekülni vagy a fiatal lány, amelyik túlélte az utolsó támadást, miközben végig kellet néznie az anya meggyilkolását ugyanazon az ágyon, lettek ezek támadások tragikus szimbólumai. A támadások ideén a roma lakosok nagyon traumatizáltak voltak, senki sem tudta, mikor és hol fog megtörténni a következő támadás és ki lesz a következő áldozat. Egyik esetben egy csapat nem-roma származású személy jelent meg 13

az egyik településen és ezen keresztül lassan haladtak provokálva a roma lakosságot, ami verekedéshez vezetett, ami miatt néhány helyi roma le volt tartóztatva. Jelenleg súlyos büntetéssnek vannak kitéve. Nem tekintve a részletekre a hatóságok nem isme rték el az események súlyosságát, ami további kérdésekhez nevezetett (az egyik támadó például a biztonsági szervezeteknél dolgozott). Problematikus vol az is, hogy a vádak „gyilkosságra“ voltak, pedig terror támadásnak kellet volna lennie, mivel a cselekedeteik ahoz vezettek, hogy továbbá mélyítsék a romák és a nem-romák közötti konfliktusokat, hogy polgárháború törjön ki.

3.1.8. Nem állami tettesek – sikeres tevékenységek és megtanult leckék Magyarországon csak egy pár tucat szervezet és expertek találhatóak, akik anti-diszkriminációval foglalkoznak, és csak egy részük vesz részt a jobboldali extrémizmus elleni harcban. Mivel ezek szervezetek többsége már néhány éve működik, bemutatjuk az általános tevékenységüket. A lista sajnos nem lehet teljes, mert mindig található olyan szervezet, amely jó munkát végez, viszont csak helyi szinten, vagy csak részben hat ki a jobboldali szélsőségességre, és így nem mutathatjuk be mindet. Zene a Rasszizmus Ellen Zene a Rasszizmus Ellen – ZARE – magyar mozdulás, amely a britt csoportok Rock Against Racism (RAR) és Love Music Hate Racism (LMHR) follow. A ZARE csoportot a britt nagykövetség Budapesten alapította 2009-ben és azóta a magyar Szubjektív values szervezet számára dolgozik. A mozdulat célja zenével felállni a veszélyes szélsőséges nézetek ellen. Szabadan nyitott azok számára, akik részt szeretnének venni mindenki joga és egyenlősége védelmében és a tolerancia buzdításában. Az utolsó két évben száz ezrek vettek részta ZARE tevékenységein és a kampányhoz további zenészek csatlakoztak. A kampánynak aktív és keresett weboldala és rajongói oldala van. Amnesty International Az Amnesty International egy nemzetközi szervezet, amely különböző problémákkal foglalkozik, Magyarországon viszont az utóbbi években elhagyták a Guantanamo és Afrika problémáit és a Magyarországi romák helyzetére özpontosít. A gyűlölet és az állam politikájáról szólló hír kiadása nagyon fontos volt. A szervezet úgyszint nagyon aktív lett az LGBTQ témakörben és egy erős és aktív aktivista hállózatot épített ki, főleg fiatal diákok köreiben. Háttér Support Society LGBT személyek számára A szervezet 1995-ben alakult és a legnagyobb szervezet, amely az LGBT témakörrel foglalkozik. Működik mint elsősegélyi vonal, jogi szervisz, HIV/AIDS megelőzési program és mint archív, amely dokumentálja az LGBT mozdulat fejledését Magyarországon. A fő tevékenységei mellett a Háttér rendszeresen együttműködik felmérési és tanulmányi projekteken, ahol aktívan részt vesz a lobbisztikus tevékenységen, ami propagálja az LGBT csoport jogait és érdekeit jogi változásokon keresztül. A Háttér szervezet a Magyar LGBT Alianció egyik tagja, és az ILGA-Europe aktív tagja. Menedék Egyesület A szervezet menekülteken segít és elsősorban sociális munkát végez. 1995 januárban volt alapítva. A fő célja reprezentálni a nemzetközi migránsokat a többségi társadalomban és propagálni azek menekültek és migránsok társadalmi és kulturális integrációját, akik Magyarországon szeretnének maradni, elsősorban erre irányított programok és projektek által. Ezek témakörök megcélzása olyan projektek realicációjába vezetett mint például a „A Menekültek Önarcképe“ vagy a „Bevándorló Budapest“. Az interkulturális megközelítés által ezek a projektek népszerűek és sikeresek lettek. Egy másik fontos projekt „A bevándorlók beilleszkedésének propagációja a diszkrimináció csökkentése által“ 2009-ben kezdődött. A projekt célja az volt, hogy megtalálják, és végső soron csökkentsék a faji, etnikai, bőrszín, gazdasági helyzet, vallás, ideológia miatt történő megkülönböztetést, amelyel a Magyarországon élő migránsok szembesülnek a beilleskedés elősegítésének érdekében. Annak érdekében, hogy ellenőrizhessék a bevándorlók elleni diszkriminációt és hogy jobban megértsék a diszkriminációs helyzeteket, amelyekkel szembesülnek, a Menedék egyesület egy ellenőrzísi hállózatot alapított, amelynek résztvevői nem-kormányzati szervezetek, hatóságok és más szervezetek, amelyek rendszeresen érintkezésbe kerülnek a bevándorlókkal. A hállózat tagjai továbbították azokat az incidenseknek, amelyek diszkriminatívnak tűntek a Menedék egyesületnek, amely tényfeltáró látogatásokat végzett és kapcsolatba léptek az illetékes hatóságokkal, amikor ez 14

szükséges volt. A projekt során a Menedék egyesület jogi képviseletet nyújtott diszkrimináció áldozatainak néhány fontos ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt. A projektet kamány kísérte és egy kiadvány, amely felkeltette a figyelmet a diszkriminációra, amellyel a bevándorlók szembesülnek, felhívta a közvélemény figyelmét és így csökkentette a hátrányos megkülönböztetés előfordulását. Jai Bhim Hálózat A közösség a Magyar Buddhista Egyházhoz tartozik és több iskolát futtat Magyarország vidékén azokban a falukban, ahol többnyire romák élnek. A sikeres projekt több száz roma gyereket oktatott és azok szüleit is, mivel sok felnőtt nem fejezte be tanulmányait. Az első és a legnagyobbik iskola Sajókazán található. Jelenleg a munkájuk veszélyben van, mivel az új vallási törvény nem tartja őket megfelelő egyháznak, és így nem kapnak ugyanolyan támogatást az államtól, mint más egyházi iskolák. Athena Intézet Az Intézet küldetése a weboldalai szerint az emberi méltóság növelése és a legsebezhetőbb személyek megvédése, míg küzd a társadalmi kirekesztés ellen és fellép azok ellen, akik a szélsőségességgi ídeákat képviselik úgy, hogy erőteljes iniciatívákat kezdeményez a közbeszéd alakítására. Tágabb összefüggésben az intézet állami beavatkozásai célja, hogy a kisméretű emberjogok megsértéseit ellenőrizze és megakadályozza a teljes mértékű biztonsági politikai kihívássá változását megakadályoza. Az intézet egy független, nonprofit és pártalan szervezet, amely nem kér és nem fogad el finanszírozást a magyar kormánytól. Az Athena Intézet elkötelezett magas színvonalú kutatás és elemzéshez, és a köztudat növeléséhez a legalapvetőbb értékek megerősítéséért. A weboldalaikon gyakran találhatók információk a szélsőséges csoportokról és ezek tevékenységéről. Rendszeresen jelentenek egyes incidensekrő és szek háttér-információikról is (a webcím a kiadvány végén található). Artemisszió Alapítvány Az Artemisszió alapítvány 1998 óta működik, mint egy közérdekű non-profit szervezet. Az Artermisszió Alapítvány célja a folyamatos párbeszéd és együttműködés a kulturális, etnikai és különböző társadalmi csoportok között, és elősegíti a kölcsönös megértést és a társadalmilag vagy kulturálisan hátrányos csoportok integrációját. Az alapítvány küldetése, hogy lehetőséget biztosítson a legszélesebb társadalmi rétegeknek, hogy különböző tevékenységeken vegyen részt, amelyek erősítik az emberek közötti kapcsolatokat, javítják a kommunikációt és a konfliktuskezelési készségeket, és hozzájárulnak a tolerancia kialakulásához és a kölcsönös megértéshez és együttműködéshez. Számunkra kiemelten fontos, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok – munkanélküliek, azok akik vidéken élnek, romák és bevándorlók – megnöveljék esélyegyenlőségüket és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. Független Médiaközpont és újságírók képzése A Független Médiaközpont egy non-profit, nem politikai szervezet, melynek célja, hogy előmozdítsa az etikai, tényeken alapuló újságírás és független médiát Magyarországon. A Független Médiaközpont volt az egyetlen szervezet Magyarországon, amely az újságírói és médiaszak kurzusokat ajánl fel 1995 óta. E idő alatt a központon többezer diák volt kiképezve. 1995-től 2003-ig a Független Médiaközpont alap újságírói képzésre özpontosított , az elmúlt években – a megváltozott igények szerint – a központ különös hangsúlyt fektet a professzionális újságírók továbbképzésére, annak érdekében, hogy így megerősítse az újságírás etikáját és minöségét. Az utóbbi években a központ kiemelt területei a következők voltak: a menedzserek és az újságírók képzése; multikulturalizmus és a sokszínűség jelentése; nemzetközi együttműködés és hállózatépítés; média önszabályozás és szabadság az információk szabadsága. MEASZ és a Demokrácia Akadémia A Magyar Ellenállás és Antifasiszták Egyesülete követi a második világháború idejéből szármozó hagyományokat. Az emlékezés programával és utcai demonstrációival gyorsan jól ismert lett az antifasiszta mozgalom között, viszont nehéz más aktivistákkal egyesíteni az erős baloldali politikája miatt. A Demokrácia Akadémiája oktatást nyújt a fiatal felnőtteknek, özpontosítva a legfontosabb emberi jogokra és a demokratikus értékek terjesztésére, míg az évente átadott Radnóti-díj az egyik legfontosabb cím a tolerancia, nonprofit szervezetek és aktivisták terén.

15

Társaság a szabadságjogokért A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy non-profit civil szervezet, amely 1994-ben volt alapítva Budapesten. A weboldalai szerint a TASZ jogi reform és a közérdekű jogvédő civil szervezeteket védi, önnáló politikai pártoktól, az államtól és más intézményektől. A TASZ célja propagálni az alapvető jogokat és elveket, amelyeket a Magyar köztársaság alkotmánya és a nemzetközi egyezmények garantálják. További céjlai kiépíteni és megerősíteni a civil társadalmat és a jogállamiságot Magyarországon és a közép-kelet európai régióban. A TASZ törekszik oktatni a polgárokat az alapvető emberi jogokról és szabadságokról, és így ellen áll különböző beavatkozásoknak és hatalommal való visszaélléseknek. A szervezet nagy hangsúlyt fektet a roma kérdésre, ami szintén a szélsőségesek elleni opozíciójába állítja. Méltóságot Mindenkinek Mozgalom Az MMM 2009-ben volt alapítva és fő célja a küzdelem a rasszizmus mindegyik formája ellen, de nagy hansúlyt fektet a roma kérdésre. Egy blog futtatása pozitáv reklámot alakított ki az intetneten, és a közösségi oldal használatával fontok és hasznos információkat terjeszt. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogi iroda (NEKI) A Másság Alapítvány alapította 1993-ban azzal a céllahl, hogy jogi védelmet nyújtson a nemzeti és etnikai kisebbségeknek - különösen a romáknak. A NEKI weboldalai szerint, ez volt az első professzionális civil szervezet, amely a kisebbségek jogai védelmére specializálódott Magyarországon. A NEKI igazgatója, dr. Muhi Erika a Foundations board vezetője is. A NEKI fő célja díjmentes jogsegélyszolgálat a hátrányos helyzetű romáknak és stratégiai antidiskriminációs pereskedés. 2008-ban, a stratégiai tervezés folyamatának eredményeként, a Másság Alapítvány bővítette témaköreteit és úgy döntött, hogy vállalni fog olyan diszkiminációs eseteket, amelyek más mint etnikai kisebbség hozzátartozásával függött össze. Így a NEKI jelenleg olyan eseteken dolgozik, amelyek diszkriminációval fügnek össze roma etnikai hozzátartozás, szexuális orientáció, bőrszín, életkor és nem alapján. Továbbá amellett, hogy diszkriminációról szóló panaszokat vizsgál és pereskedik, a NEKI szintén rendszeres kiadványokban és tájékoztató füzetekben informál a jelenlegi helyzetről különböző témákban. A Fehér Könyv évente jelenik meg, és rövid leírást tartalmaz a stratégiai esetekről és projektekről, amelyekkel a NEKI és a Másság alapítvány foglalkozik. A teljet publikációs lista a „Dokumentek“ alatt található. Az elmúlt 10 évben, a NEKI 250-300 ügyet indított lakhatás, szociális biztonság, foglalkoztatás, az árukhoz és szolgáltatásojhoz, az oktatás és bűnüldözés területein. A NEKI jogi képviseletet nyújtott bírósági ügyekben, és más hatósági eljárásokban, különösen az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt. Az iroda tevékenységei közé tartozik a stratégiai pereskedés és a díjmentes jogsegélyszolgálat. Egy ügy akkor stratégiai, amikor rajta keresztül lehetséges továbbfejleszteni az antidiszkriminációs jogszabályokat vagy a joggyakorlatot. Egyes ügyek akkor is tartozhatnak ebbe a kategóriába, ha az áldozatok száma magasabb, vagy a jogsértés súlyossága indokolja az eset átvételét.

3.1.9. A civil társadalom reakciói Míg hangsúlyozza, hogy az elsődleges felelőssége az intolerancia ellen az államokat terheli, elismerik az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Európában) tagállamai, beleértve Magyarországot, hogy a civil társadalom nagyon fontos szerepet játszik az intolerancia és a diszkrimináció elleni harcban, valamint a kölcsönös tisztelet és megértés propagációjában. Az államok elkötelezték magukat, hogy „facilitate the capacity development of civil society to assist victims of hate crimes” . Számos nem kormányzati szervezet, valamint magánszemélyek részt vesz különböző tevékenységben annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a közösségi roma-ellenes előítéleteket és a kormányt nagyovv hatásgyakorlásra hívkák fel a felelőssége miatt a roma személyekkel szemben történő támadásokért és a környezet létrehozásáért, amelyben ezek a támadások történtek. Egy nagyon jelentős esemény még a Magyar Gárda által kihívott támadások előtt. 2007 december 18-án több mint 150 prominens közéleti személy és akadémikus aláírta egy nyilatkozatot, amely szerzője a Magyar Polgájogi Únió, amelyben elutasította a Magyar gárda tevékenységét és igényelte, hogy a Fővárosi Ügyészség jogi lépéseket tegyen a Magyar Gárda feloszlásához. A sorozatos támadások 2009 március 14-én a Méltóság Mindenkinek Mozgalom alapításához vezetett, amelyet roma és nem roma akadémikusok és civil szervezet aktivistákkal kezdeményeztek, hogy így tiltakozzanak az erőszakos 16

intolerancia megnyilvánulásai ellen és felhívják a nyilvánosság és politikusok figyelmét a társadalmi integráció és koherencia veszélyezésére a roma ellenes helyzet és tevékenységek miatt. 2009 február 16-án öt emberi jogi civil szervezet levelet írt a Magyar Köztársaság elnökének, amelyben konstatálták, hogy a romák lettek a jelenlegi gazdasági és közbiztonsági problémák bűnbakjai. A levél arra is felszólította az elnököt, hogy tegyen nyilatkozatot a rasszizmus és a gyűlölethez Magyarországon. 2009 február 22-én ismét egy nyílt levelet címeztek az elnöknek, ezesetben a 253/2009 (XI.18.), 2009 november 26-tól hatályos Korm. Rendeletre hivatkozva. Magyarország elnökének volt címezve a Méltóságot Mindenkinek Mozgalomtól és a mozdulat számos szimpatizánsaitól. A levélben arra szólították fel, hogy nyilvánosan nyilatkozzon és ítélje a romák elleni erőszakot, amely a nemzeti ünnepen, március 15-én történt. A Tatárszentgyörgyi gyilkosság után, február 23-án, felszolította a Magyar elnök a nyomozó hatóságokat, hogy azonosítsák az elkövetőket és tájekoztassák a nyilvánosságot az ügy további fejleményeiről. Az emberi jogi szervezetek elégtelennek ítélték ezt a kijelentést, mivel ez csak a hatóságok általános feladatairől szólt és nem fejezte erősen ki a roma állampolgárok elleni erőszak elítélését. A civil szervezetek számos demonstrációkat szerveztek, hogy így tiltakozzanak a rasszizmus és az erőszak ellen. 2009 május 16-án a Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom egy békés tüntetést szervezett Budapesten az etnikai kirekesztés és gyűlölet ellen. Az akkori oktatási miniszter, a főpolgármester és a Magyar Szocialista Párt elnöke és akkori külügyminiszter, Balázs Péter is részt vettek a tüntetésen. A Civilek és Ellen Szélsőjobb Mozgalom egy békés tüntetést szervezett a szélsőségesség elleni tiltakozására Budapesten, 2009 augusztus 15-én. A civil szervezetek mozgalmai szintén fontos szerepet játszottak a jogi lépések kezdeményezésében a gyűlölet és diszkrimináció által motivált bűncselekményekben és az áldozatok jogai védelmében. 2009 március 2-án az Európai Parlament magyar tagja és a Nemzeti és Etnikai kisebbség jogvédő iroda panaszt nyújtott be a Független Rendészeti Panaszterületen azokra a rendőrökre, akik a 2009 március 23-án Tatárszentgyörgyön történő romaelleni támadás kivizsgálásáért feleltek. A panaszt a támadás alatt meggyilkolt férfi és gyermek felesége és anya nyújtotta be. 2009 június 25-én négy emberi jogi civil szervezet panaszt nyújtozz be az Országos Rendőrfőkapitánység és a Fővárosi Ügyészségségnek egy romai ellenes szélsőséges nézeteket és gyűlölet úszító blogger ellen, miután június 16-án a közzétette véleményét a romák ellen: “to be subjugated, expelled from public and cultural life, and any utterance of ethnic nature has to be eliminated without mercy. Their spines have to be broken.” 2009 októberében a Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz Kiskunlacháza polgármestere ellen, aki ismételten nyilvános roma ellenes kijelentéseket tett, a 2008 novemberében a városban történő tragikus eset után, amikor egy nem rom lány meg volt erőszakolva és gyilkolva. A panasz azt tartalmazta, hogy a polgármester kijelentései amelyekkel a romákat a bűnözéssel és az erőszakkal megfélemlítő, ellenséges és támadó környezetet alakított ki a város és környékén lévő települések roma lakósága között. Mivel a polgármester megjegyzései több alkalommal az országos médiákban is elhangoztak, a panasz állította, hogy a megélemlítést nemzeti szinten is szükséges kivizsgálni.

3.1.10 Tüntetések és más tevékenység a szélsőjobboldali szélsőségesek ellen Tarka Magyar Politikailag független civil kezdeményezés – a budapesti Gödör Klubbtól indult, az Andrássy úttal párhuzamosan haladt tovább a Hősök terére 2008 októberében. A résztvevők elutasították az erőszak és kirekesztés minden formáját. A felvonulás végén a társadalom sokféleségét ábrázolták – a résztvevők egy darab sínes anyagot tartottak a fejük fölött, amit a legjobban a légből készített fotók mutattak be. Felvonulás az életért A felvonulás mint általában egy fáklya meggyujtásával a magyar holokauszt áldozatai tiszteletére a holokauszt emléknapja alkalmából történt. A felvonulás 2002-től a nemzetközi mozgalom része, az első évben 4500 személy vett részt. A résztvevők száma az évek során a mostani 20 000-re emelkedett.

17

A Magyar Gárda elleni tüntetések A Magyar Gárda alapítását 2007 augusztus 25-én antifasiszták, baloldali aktivisták és roma szervezetek tüntetései követték. 2007 decemberében Tatárszentkönyben a Magyar Gárda egy félelmetes tüntetést tartott a romák ellen. Ez ellen a tüntetés ellen a roma lakosok és az emberi jogi védelmezők ellen-demonstrációkkal reagáltak. 2008-ban a roma szervezetek Nyírkátán szerveztek egy tüntetést. Gyöngyöspatai Éjszakák A Gyöngyöspatai Éjszakák egy Facebook csoport, amely 2011 március közepén alakult meg mint válasz a szélsőségesek jelenlétére Gyöngyöspatán. A szélsőségesek március elején járőrözni kezdtek és hónapokig terrorizálták a több mint 450 roma lakost. A Facebook csoport kommunikációs csatornaként volt használva annak érdekében, hogy összehozza a azokat, akik együttéreznek a roma lakosokkal. A csoport alkotói civil és emberi jogi aktivisták, akik politikai pártoktól függetlenek. A csoport egyik fő tevékenysége carpools volt úgy, hogy a városba a kritikus időszakba éjszaka érkezzenek meg. A csoport szintén szervezett egy ellentüntetést a Jobbik áprilisi Hejőszalontai tüntetése ellen. Az ultrajobboldali párt a demonstrációt bejelentette mint eszközt, hogyan végezni a „cigány terrorral és bűnözéssel“ azután, hogy a városban egy nem roma nő volt meggyilkolva, állítólag egy roma lakossal. A szolidáris demonstráció a helyi roma közösséggel többszáz személyt vonzott Gyöngyöspatára a fővárosból és a szomszédos városokból, és számos emberi jogi szervezet támogatta. Az Gy.É. alkotói szintén bejelentettek és szerveztek számos tüntetéseket a Belügyminisztérium előtt, hogy így figyelmeztessék a hatóságokat Gyöngyöspatai roma lakosok megvédésének szükségére és a gyűlöletbűncselekmények elleni jogok érvényesítésének fontosságára. Áprilisban, miután a Véderő (szlélsőjobboldali félkatonai csoport) edzőtábort szervezett Gyöngyöspatán, a Gy. É. szervezett egy közösségi hétvégét, amely alatt a résztvevők a roma lakosokkal maradtak éjszakára, és így segítettek a helyieknek. A lakók közül sokan -főként nők és gyermekek – elhagyták a várost a hétvégére, félve a félkatonai csoportoktól; a rendőrség több csoport tagot letartóztatott. A szolidaritás akciója ennek ellenére meg volt tartva, és a programján utcák tisztítása, kerítések festése, főzés, és zenélés volt. A résztvevők 3 napig maradtak Gyöngyöspatán. Az Gy. É. önkéntesei internetes honlapot is alapítottak, amelyen cikkek találhatók a kritikus hónapokról. Az weboldal angol nyelven van, hogy így könyebben megoszthatók legyenek a hírek. . Lásd: http://gyongyospatasolidarity.wordpress.com/ Tüntetések az Új Színházért Míg a Jobbik folyamatosat támadja a Nemzeti színház vezetőjét, mivel őt „meleg és liberális“-nak tartják, csak egy tüntetés és egy ellentüntetés került megrendezésre 2010 végén nagyobb érdeklődés nélkül. Az Új Színház igazgatója 2011 végén Dörner György lett, aki ismert a Jobbik támogatásáról. Mivel a munkája szakmai szempontból nagyon gyenge volt, számos tiltakozás indult ellene (ellene és a jövőbeli munkapartnere, Csurka István ellen, aki viszont nem sokkal ezután meghalt). Mindkét tüntetésen Dörner ellen többszáz személy vett részt. Mivel a budapesti főpolgármester nem gondolta meg magát az új vezető kapcsán, Döner elkezdett dolgozni a színházban. A második tüntetés erősen kifejezte magát a nacionalizmus ellen is.

18

3.1.11. Bevándorló -ellenes tevékenységek és megelőző/ elnyomó intézkedések ellenük Európa-szerte folyamatosan vitákat vezetnek a bevándorlás téma kapcsán. Ezt a dilemmát gyakran egyszerűsítik az asszimiláció és a multikulturalizmusra. Az 1989 átmenet után Magyarország növekedő tranzit migrációt tapasztal; és ez a „folyosó“ szerep lehet a magyarázat arra, hogy az állam továbbá is passzív politikát tart fenn a bevándorlókkal szemben. Az Európai Únióhoz való csatlakozás nem hozott drámai változásokat a migrációs trendekben; a bevándorlók száma továbbá is alacsony, a lakosság mintegy 1,5 – 2%. A bevándorlók 80, 90 százaléka Európai származású, főként etnikus Magyarok Ukrajnából, Romániából és Szerbiából. A bevándorlók 10 – 15 százaléka Ázsiából származik. A bevándorlást Magyarországra elsősorban kereslet-vezérelt, kistérségi munkaerő migráció, amely gyakran a szezonális vagy ideiglenes munkán alapul. A bevándorlóknak Magyarországon gyakran magasabb az oktatási színvonaluk mint a lakosságnak és nagyobb részük aktív korosztályban van a foglalkoztatás szempontjából, amíg az idősebb szülőkkel történő egyesítés, akik nyugdíjra érkeznek Magyarországra, növekvő tendenciát mutat. Az etnikai magyarok státusza a szomszédos országokban továbbra is vita tárgya. Magyarország kormányai 1990 és 2002 között hangsúlyozták, hogy szeretnék, ha az etnikai magyarok a saját országukban maradnának. Nem létezik semilyen aktív hazatelepítési program az etnikai „rokonok“ számára mint Németországban. A magyar bevándorlási és honosítási rendszert kritizálják azért, mert gyakran közömbös az etnikai magyarokkal szemben, annak ellenére, hogy bizonyos ellátásokkal, a magyar származású személyek és a magyar elődű személyek a bevándorlási és honosítási folyamatban rendelkeznek. A legaktuálisabb kérdés s demográfiai deficit és annak következményei a fokozott bevándorlásra. Magyarország idősödő társadalom negatív természetes szaporulattal. Tudósok csoportja azt javasolta, hogy a bevándorlás legyen egy mértékben megengedett a munkaerő-piac igényei miatt. Különböző tanulmányok szerint a bevándorlás ellenes hozzáállások a társadalomban az enyhe intoleranciától a nem toleráns hozzáálláshoz halad. 1993-tól 2007-ig, az emberek száma, akik nem engedték volna meg mások mint magyarok belépését az országba, megduplázódott. Körülbelül az ország 27%-a bevándorló-ellenes, és majdnem 88% azt mondta, hogy csak gazdag európaikat kellene beengednünk az országba. (A Többség hozzáállása a kisebbségekhez: Kulcsfontosságú felmérések az Eurobarometer és az Európai Szociális Felmérés (2005). Európai rasszizmus és idegengyűlöleti felmérési központ. Igaz, míg a negatív attitűdök aggasztóak, a konkrét intézkedések, támadások nagyon-nagyon ritkák, talán mert a bevándorlók száma alacsony. Emellett az információ számos tárgyalópartnerektől azt jelzi, hogy a bűnüldözési tisztviselők csak ritkán vizsgálják a rasszista bűncselekmények motivációja lehetőségét. Az ítélet a gyűlöletkeltés vádjával a közösség ellen ritka, mivel a gyakorlatban az Alkotmánybíróság megköveteli a közvetlen okozati összefüggés kimutatását a gyűlöletbeszéd és az erőszak esemény között. Aggaszt minket, hogy a jelenlegi gyűlölet-beszéd törvények szerint “korlátlan” a szólásszabadság, így széles lehetősége van a rasszista propaganda terjesztésének. Gyűlölet-bűncselekmény a bevándorlók ellen A lehetséges bűnözésnek a bevándorlók között a fő célpontjai azok az emberek, melyeken láthatóak a nemzetiségük jelei. A mi személyes tapasztalaink szerint ezek elsősorban az afrikaiak. Míg a támadások időről-időre történnek, szinte egyikük sincs jelentve, kivéve, ha súlyos sérülést vagy halált okoztak. Az uotlsó esetek egyike Budapesten történt 2005-ben, amikor 8 skinhead egy indiai turistát támadott meg. Verték és rugdosták még akkor is, mikor már a földön feküdt. A rokona mentette meg az életét, aki az autóját a támadókra vezette. Még a szakértői és a személyes vélemények szerint is Budapest biztonságos város a külföldiek számára, a szélsőségesek többnyire a roma embereket támadják. Talán az indiai turistát is romának tartották a támadók. Erőkifejtés a gyűlöletbeszéd ellen a médiában és az interneten A szélsőségesen nacionalista, romaellenes és antiszemita weboldalt Magyarországon a kuruc.info-t lezárták a rasszista tartalma miatt, de a weboldal egy amerikai szerverre költözött és folytatta működését. Az egykori miniszterelnök elrendelte az akkori igazságügyi miniszternek a gyűlöletbeszéd probléma megnevezését és minden szükséges

19

intézkedés meghozatalát az alkotmányos értékek és a polgári jogok védelmében Magyarországon. 2008-ban, a „Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai” országgyűlési biztosa felszólította a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét, hogy létre hozzanak egy etikai kódexet, azzal a céllal, hogy csökkentsék a gyűlöletbeszéd terjedését az interneten. Az Országos Rádió és Televízió Testülete különféle televíziós csatornát szankcionált, mert roma ellenes tartalmú programokat sugároztak. Az Igazgatóság kijelentette, hogy 2008 július elsején az Echo TV programja sztereotípiákon alapult, amelyek előítéleteket támogathatott volna, és „roma ellenes gyűlöletet generálhatott volna a roma kisebbség ellen”, és ezért megsértette a médiatörvényt. “

3.1.12. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai helyzete Magyarországon nagyon kevés hivatalos gyűlölet-bűncselekményi ügy van, mint említettem a törvényeket, bizonyos esetekben, a nyomozó hatóságok nem akarják felismerni a helyzetet, és sokszor a sértettek nem tesznek jelentést. A gyűlöleti-bűncselekményeket a Hate Crime Record jegyzi és az Athena Intézet tartja fennt, amely a következő tényeket osztotta meg: Magyarországon 2010-ben, a jelentett és hitelesített gyűlöleti-bűncselekményeknek 55 százaléka a rasszizmus indokolta, 26 százalékát az antiszemitizmus, 16 százalékát a homofóbia és az antiszemitizmus keresztény gyűlölet az esetek 3 százalékát indokolta. Az esetek 74 százaléka nem okoztak személyi sérülést, 23 százalék személyi sérülést okozott és 3 százaléka halálos kimenetelű. Az elkövetett bűnök 27 százaléka Budapesten történt, 27 százaléka a megyeszékhelyen és 46 százaléka más vidéki településeken. A második negyedév alatt, 2011-ben Magyarországon a jelentett és hitelesített gyűlölet-bűncselekményeknek – az esetek 62 százalékát a rasszizmus motiválta, 25 százalékát az antiszemitizmus és 13 százalékát a homofóbia. Az elkövetett bűncselekmények 88 százaléka a vidéki településeken történt és 12 százaléka Budapesten. Az áldozatok segítése Magyarországon nincs ilyen szolgáltatás, míg a Cordelia Alapítvány mentális segítségnyújtásra összpontosít, ügyfeleik menekültek és menedékkérők, akik traumatizálva voltak a vendéges ország. A Helsinki Bizottság és a TASZ jogi támogatás terén aktív, és a Háttér Segítő Egyesület is különböző módon nyújt segítséget, az áldozatok általában nehezen találnak segítséget, és a “gyűlölet-bűncselekmény” kifejezés még mindíg ismeretlen az országban. A hatóságokban is hiányos a képzés és oktatás erről a jelenségről és ezért (rendőrök, bírák, ügyészek) nem tudják kezelni a problémákat megfelelő tudás nélkül. Ezért annyira fontos, hogy a civil szervezetek a hatóságokat is bevonják a szakképzési projektekbe és maguk a hatóságok is a gyakorlatba kialakítsák az ügyek példás kezelését.

3.2. Németország: 3.2.1. Történelmi fejlődés 1989 után A növekvő jobboldali szélsõség Németországban 1989/90- óta3 A 1989/90-es változások után az új politikai keret, a jobboldali szélsőséges struktúrák megtudták alapítani magukat az egykori német határ mindkét oldalán. A jobboldali szélsõséges párt struktúráját az NPD uralta. Az NPD tajai száma nőtt, a párt az összpontosító stratégiáján keresztül új parnereket szerzet, különösen a neo-náci téren, és ma országának képviselői vannak két ország/megye parlamentjében (Szászország, Mecklenburg-Vorpommern). Másik két szélsőjobboldali párt – a DVU és a Die Republikaner - maradt. Ha összehasonlítjuk az NPD-vel, politikailag nincs fontos hatásuk. A DVU 1990-es években négy különböző ország parlamentjébe kerülhetett be, például 1998-ban 13%-al a SzászAnhalt parlamentbe, de a párt azonnal elvesztette hatalmát belső konfliktus és politikai passzivitás miatt. A DVU jelentős tevékenysége a nyilvánosságon nagyon ritka volt. 3 Ez a fejezet a következőn alapul: Grjasnow, Maria (2011). Geschichte des organisierten Rechtsextremismus in Deutschland. In: Gefährliche Liebschaften 2011. „Rechtsextremismus“ im kleinen Grenzverkehr. Kulturbüro Sachsen, Heinrich-Böll-Stiftung, Weiterdenken – Heinrich-Böll-Stiftung Sachsen. p. 72-88. (Letölthető: www.gefaehrliche-liebschaften.info). Fogalommeghatározások és fogalmak és események magyarázatát lásd a következő fejezetben, amelyek részletesen leírják a legfontosabb szempontokat. 20

A Die Republikaner sikeres volt 1990-es években különösen önkormányzati szinten Baden-Württemberg és Bajorországban. Képviselőik a parlamentben a Baden-Württembergi parlamentben két jogalkotási időszakot töltöttek (1992-2001). Azóta a népszerűségük folyamatosan csökken - a pártból kilépő tagokkal, nyilvános tevékenység nélkül és konfliktusokkal a párton belül. Minden pártnak tudomása volt a fejleményekről, ést, ami 2005-ben az úgynevezett “ Németországi paktum-hoz” vezetett, a DVU és az NPD közötti megállapodás arról, hogy nem küldenek választási jelölteket azonos országba/ megyébe. A cél az volt, hogy lehetőségeiket teljesen kihasználják a szélsőjobboldali szavazók potenciálját, tudván, hogy mindkét pártnak nincs esélye bejutni a parlamentbe ugynazon a választáson. A Die Republikaner úgy döntött, hogy nem vesz részt ezen a paktumon, bár a sok támogatója kritizálta ezt a határozatot és kilépett a pártból. A jobboldali szélsõségesek támogatói közül sokan abban bíztak, hogy a paktum megerősíti a jelenetet, és sikerhez vezet a választásokon, mely ahhoz vezetett, hogy csatlakoztak az NPD-hez. A paktum összeomlott, miután az NPD jelölteket küldött a brandenburgi választásokra, amely a megállapodás szerint “MRA ország”-nak kellet lennie. A DVU pénzügyileg igen erős, ellentétben az NPD számos pénzügyi botrányával, ami 2010-ben a két párt fúziójához vezetett. Ez a fúzió hivatalosan még nem elfogadott. Az állam a 1990-es évek elején a növekvő jobboldali szélsõségre elnyomással reagált. Számos kis pártot és szervezeteket tiltottak be, ami új módon szervezte át a jelenetet. Több tiltot szervezet kisebb, helyileg vagy regionálisan szervezett “szabad comradeships/bajtársiasságot” alakítottak ki. A “szervezet nélküli szervezet” elv szerint, kis, független és regionális egységnek mutatják magukat. Tény, hogy szigorú szabályok alapján szerveződött harcos struktúra áll a maszk mögött. Ideológiailag a nemzeti szocializmus eszméit idézik fel. Fontos tevékenységeik formájához tartoznak a felvonulások és tüntetések. Nagyon szoros kapcsolat van a szabad bajtársiasság és az NPD között, a tagságtól egészen a párt nyilvános rendezvények és választási kampányok támogatásáig. Az NPD számára ez egy része az ITS stratégiának - az úgynevezett “harc az utcáért.” Ezek a társaságok különösen a vidéki régiók jártak sikerrel a jobboldali szélsőség hegemónia megalapításáben, és úgynevezett “no go területeket” (helyek, amelyekre nem járunk) hoztak létre. A jobboldali szélsőségesek tevékenysége itt annyira erős és olyan mértékben befolyásolják a mindennapi életet, hogy az emberek, akik nem osztják velük az ideológiai nézetet, megpróbálják elkerülni ezeket a területeket, mert a neonáci erőszaktól tartanak. Az erőszak nemcsak a bevándorlókat illeti, de a homoszexuálisokat, fogyatékosokat, hajléktalanokat, vagy az alternatív vagy “nem német” fiatalokat is. A nagy nyilvános rendezvények a hálózatépítés és az együttműködés helye különböző csoportok számára az egész mozgalomban. Példaként említhetjük az éves indulókat Wunsiedelben Rudolf Hess4 halála emlékére vagy az úgynevezett gyász induló Drezdában, február 1945, szövetséges bombázások áldozatairól való megemlékezés. Ezek az események hasznosak hálózatok építésére, és az ideológiai közelség megerősítésére. Minden évben több ezer párttag vagy comradeships aktivista és más neonáci szervezet vesz részt a rendezvényeken. aszályok. A jobboldali szélsőség struktúra fejleménye 1989/90 után kombinálva volt a rasszista és szélsőjobboldali erőszak növekedésével, amely középpontjában a 1990-es évek elején különösen a bevándorlók és menedékkérők álltak. Oket hibáztatták abban az időben a rossz gazdasági helyzetért Németországban, világosabban, a változások 19891990-ben sok német félt a társadalmi státusz elvesztése miatt, ezért a menedékkérőket hibáztatták. 1991-ben, a hivatalos statisztikák 383 gyújtogatást, vagy bombatámadást számoltak, a külföldiek vagy a menedékkérők házaira.5 Például Hoyerswerdban, Rostockban, Möllnben és Solingenben a menedékkérő házak, több száz tapsoló polgár jelenléteben volt meggyújtva. A támadásoknak néhány tucat sérült és halálos áldozata volt. Az ezt követő nyilvános vita menedékkérő jogszabályok megerősítéséhez vezetett, így csaknem lehetetlen számukra, hogy menedékjogot kapjanak Németországban.

4 Erős ellen-tüntetések miatt, ez az esemény néhány éve már nem fontos. 5 Bundesamt für Verfassungsschutz: Verfassungsschutzbericht 1991 6 http://www.mut-gegen-rechte-gewalt.de/news/chronik-der-gewalt/149-todesopfer/

21

A hivatalos intézmények nem tudták kezelni a helyzetet, amely lehetővé tette a még erősebb agressziót a menedékkérők ellen. Számos állampolgár részvétele és a menedékkérők faji becsületsértése láthatóvá tette, hogy milyen mély gyökerei vannak a jobboldali szélsőségnek és a rasszizmusnak a német társadalom nagy részében. Ez az erőszak személyek ellen volt célozva a korábbi Nyugat- és Kelet-Németországban is, és néhány közülük halállal ért véget. Március 31-én, 1991-ben Drezdában, Jorge Gomondai Mosambique-bol támadták meg a neo-nácik és kidobták egy közlekedő villamosból, néhány nappal később meghalt a kórházban. Ő volt a 149 ember egyike, akik 1990 és 2009 között haltak meg szélsőjobboldali indíttatású erőszakos cselekmény áldozataként.6 Az egykori Kelet-Németország specifikumai Kelet-Németországban, a fejlődő jobboldali szélsőségesek használhatták a már meglévő infrastruktúrát. Az NDK kormánya antifasiszta-ként határozta magát, és tagadta a jobboldali szélsőséget az országban. A valóság más volt. Egyes kiadók, lemezkiadók és elosztó társaságok nyugatról keletre költöztek, és a meglévő infrastruktúrát használva, létrehozták egy pénzügyileg erős hátteret a jövőbeli fejlődéshez. Ezt kihasználták a jobboldali szélsőséges politikusok és a hálózati szakemberek nyugatról, akik kapcsolatba kerültek, és erősítették a jobboldali szélsőséget az ország keleti részén. Ezek a kiinduló feltételek lehetővé tették az NPD, DVU és a Die Republikaner-nek, a parlamenti bejutást a volt kelet-német ország többségébe. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy a jobboldali szélsőségek és a rasszizmus elég elterjedt ahhoz, hogy ezek a pártok a társadalomban egy elfogadható alternatívát képviséljenek a választásokon. A jobboldali szélsőséges mély gyökerei Kelet-Németországi országokban a demokrácia eltérő fejlődésével magyarázható Németország mindkét részén. A nyugati részen, a 1950-es és 1960-as években volt a “gazdaságos varázslat” és a társadalmi-politikai diskurzusok ideje, amelynek eredménye a részvételi demokrácia megalakítása volt, ami aktívan a polgárokkal egyutt volt létrehozva. A keleti részen 1989/90 után a demokratikus szabványokat nem követte az életszínvonal és a gazdasági fejlődés. A munkanélküliség, strukturális változások az oktatási rendszerben és a hiányos infrastruktúra a társadalomban, sok állampolgár számára kirekesztéshez vezetett a társadalmi életből. Ennek eredményeként, még mindig sokan attól tartanak, hogy elveszítik a társadalmi státuszukat és bizonytalanságban élnek. Eltekintve a hivatalos ideológiától, nincs igazi kritikai elemzése a nemzeti szocializmusról, amire az NDK-ban került sor, nincs tagadása a totalitárius ideológiának. A probléma gyökere az, hogy a demokratikus értékek nagyon felületesek és hiányzik nyilvános diskurzusok részvételi hagyománya. A fejlődő vagy “tesztelési fázisban” lévő demokrácia az ország minden részein különböző sebességgel zajlott és a jelenlegi helyzet bármilyen elemzésének tekintettel kell lennie az állampolgárok demokráciához való hozzáállására.

3.2.2. Politikai pártok, szervezett csoportok és informális csoportok, amelyek jelenleg részt vesznek a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységen Szászországban (Németország)7 Szervezett jobboldali szélsőségesség Az aklotmányt védő hivatal szerint a szélsőjobboldali pártok tagjainak száma 2 670 a 2010-ben Szászországban kiadott évkönyben. Társulnak jobboldali pártokban, neonacista és szubkulturális compradeships és szabad struktúrákban. Ez a szám valamivel alacsonyabb, mint 2009-ben, amely a DVU (Deutsche Volksunion – Német Nemzeti Unió) tagjai elveszítése miatt lehet. A neo-náci ideológiát valló személyek száma nőtt. NPD (Nationaldemokratische Partei Deutschlands – Národně-demokratická strana Německa) Az NPD a legfontosabb szélsőjobboldali jelenet és Szászország a tevékenységének központja. Csak Szászországban 800 tagja van a pártnak (egész Németországban ez 6,800), több mint 120 mandátuma a regionális, hely és önkormányzati parlamentekben, 8 tagja a szászországi parlamentben és a pártlap Deutsche Stimme (Németország Hangja) székhelye a szász városban Riesa-ban található. A többi 16 szövetségi államban Németországban nincs

7 Bringt, F.; Hanneforth, G. (2011): Fortschreibung der Konzeption des Kulturbüro Sachsen e.V. zum Projekt “Regionale Mobile Beratungsteams Sachsen – Demokratische Aktivität gegen rechtsextreme Dominanz und Gewalt (MBT Sachsen). Internes Dokument des Kulturbüro Sachsen e.v. (A Kulturbüro Sachsen E.v. szervezet támogatási kérelme a mobil tanácsadói csapar projektre. Belső dokumentum.

22

az NPD-nek ilyan erős támogatása, amit dokumentálni lehet a helyi választásokon történő esetben 2008-ban. A pártnak mind a 13 szász régióban van fióktelepe és mind a 13 szászországi megyei partlamentben mandátumot szerzett. A választási eredmények 2008-ban négyszer jobbak voltak, mint az előző választásokon. Ez a helyzet viszont Németországbann egyedülálló. AZ NPD-nek saját oktatási intézménye van a helyi képviselők számára, amely Drezdában található és a testülete tagjainak több mint fele Szászországból érkezett. 2012 januárjában a szász NPD egykori vezetője lett az egész párt elnöke, és így lecserélte Udo Voigta elnököt, aki 1996-tól vezette a pártot. A legtöbb tevékenységet a szászi parlament nyolc tagja kezdeményezi és támogatja. Nekik van hatalmuk és szerkezeti és pénzügyi lehetőségük, hogy vezessék a pártot. A párt belépése a parlamentbe 2004-ben azt mutatja, hogy mennyire javul a párt munkája. Másrészt, a demokratikus pártok megtanulták a rasszista és neonáci propagandát a parlamentben, és ha szükséges, büntetni azt megfelelő módon. JN (Junge Nationaldemokraten - Fiatal Nemzeti Demokraták) az NPD ifjúsági szervezete, amely hidat alkot a párt szerkezete és a független neonáci szimpatizánsok között. Ezek a független aktivisták a JN jogi szerkezetét használjá a rasszista és erőszakos tevékenységek koordinálására a neo-náci téren Szászországban. Az NPD a leglátványosabb és legjelentősebb szélsőjobboldali párt Szászországban és igyekszik magát úgy bemutatni, mint minden rasszista, bevánrodló-ellenes és neonáci csoport és egyén vezetője. A JN keresztül mutat rá a független csoportok , úgy nevezett „sabad hatalmak“ (nem formális szervezett erőszakos neonacista aktivisták által alapított), sikerére. A két másik hagyományosan jobboldali pártnak (DVU és a republikánusok – Die Republikaner) nincsen Szászországban nagy jelentősége. Az NPD és a DVU megállapodott 2011-ben, hogy egyesülnek és azóta az NPD úgy prezentálja magát a weboldalokon, mint NPD – die Volksunion (NPD – Nemzeti Unió). Ez az egyesülés viszont bíróság által érvénytelenné volt nyilvánítva. Más pártok és politikai csoportok Amíg a republikánusok és a DVU veszített jelentőségéből az utóbbi években, számos másik politikai csoport keletkezik, amelyek szeretnének sikeresek lenni a közelgő helyhatósági választásokon. Elsősorban ide tartozik az Unió „Munka, Család, Haza“ (Arbeit, Familie, Vaterland) az egykori német parlament tagja a CDU-ért, Henry Nitzsche. Hasonlóan a csoportok „Pro Sachsen“ és a „Pro Chemnitz“, ez az unió is próbálja népszerűségér populista és néha nyíltan rasszista és bevándorló-ellenes propagandával. Jelenleg ezek további fejledését nehéz előre látni. A jobboldali szubkultúra és a „barátság“ A szélsőségesek legnagyobb száma az úgy nevezett barátságokhoz és „szabad hatalom“-hoz tartozik. Összesen ez körülbelül 1350 személy. Kis független csoportokban szervezve fokozatosan építik ideológiai egységüket. A céljuk elkerülni minden állami és rendőri elnyomást, és ezért a „szervezet nélküli szervezet“ elvet követik. Ezek kis csoportok (max. 40-50 fő), hivatalos szervezeti struktúra nélkül, viszont képesek sok más személyt gyorsan és váratlanul mozgósítani. A központjaik három nagy városban találhatóak Szászországban – Drezdában, Lipcsében és Chemnitzben. Szászország más régióiban is található erősen szabad hatalom struktúrák, általában egy vagy egy pár nagyon aktív egyénnek köszönhetően (pl. Geithain/Borna Régió, Erzgebirge Régió – Érchegység). Újabban az Autonóm Nacionalisták keletkeztek. A megjelenésük, ruhaviseletük és cselekvési formáji a baloldali-autonóm csoportokkal vannak megihletve. Ezek a vizuális prezentáció változásai azt jelentik, hogy a lakosság nagy része nem azonosítja őket mint jobboldali szélsőségeseket vagy neo-nacistákat. Mindezen csoportokról elmondható, hogy a politikai indokrináció mértéke nagyon magas, és hogy képesek erőszakhoz folyamodni amikor szembesülnek politikai ellenfelükkel, vagy bármely más csoportokkal, amelyek nem egyeznek meg az ideológiájukkal (bevándorlók, hajléktalanok, homoszexuálisak. NSU 2011-ben egy jobboldali terrorista csoportot fedeztek fel Németországban, amely NSU-nak (National-Socialist Underground – National Socialistischer Undergrund) nevezte magát el. 2011 november 4.-én két tagja (Uwe Böhnhardt és Uwe Mundlos) öngyilkos lett, a harmadik tag Beate Zschäpe felgyújtotta lakásukat, hogy így eltüntessen minden nyomot. Ez a három terrorista ilegalitásban dolgozott 1998 óta, mikor a rendőrség felfedezte garázsukat, ahol házi készítésű bombát tároltak. 1999 és 2011 között számos bankrablás volt elkövetve, amelyekkel a terrorista tevékenységüket finanszírozták – 8 gyilkosság történt éttermekben, melyekben a tulajdonos török és görög eredetű volt, 2000 és 2006 között egy rendőrnőt gyilkoltak meg. Más bűncselekmények még nem voltak rájuk bizonyítva. Vannak arra utaló jelek és bizonyítékok, hogy a rendőrség és különösen a hírszerző szolgálatok (Bundes – und 23

Landesamt für Verfassungsschutz) hibákat követett el a vizsgálatok ideje alatt. Minden héten új információk jelennek meg, amelyek lehetetlenné teszik a végső kiértékelést. A tény az, hogy a nyomozók nem hajlandóak elismerni a csoport tevékenységeinek rasszista hátterét. Az egész esetet befolyásolhatja az alapvető bizalmat a bűnüldözési hatóságokban. A hírszerző szolgáltatók kompetenciája nyilvánosan kérdőjelezve van, és több szövetségi állam partlamentje vizsgálatot tart.

3.2.3. A jobboldali szélsőségesek témái Mielőtt a németországi neo-nácik és a jobboldali szélsőségesek aktuális témáiról és kampányairól beszélnénk, szükséges, hogy megnézzük a hagyományos és hosszú távú neo-náci ideológija elemeit. Az NPD-re összpontosítunk, azonban ez az ideológia egységes a legtöbb jobboldali szélsőség szimpatizánsa körében Németországban. Mivel az NPD célja, hogy képviselje az egész színhelyet, a pártnak új ideológiai komponenseket kellett elsajátítania a neonáci fű-gyökér mozgalomtól. A jobboldali szélsőség ideológiája8 A “hagyományos” revizionista és nacionalista ideológia új témákban gazdagodott - társadalmi problémák (munkanélküliség), az anti-globalizáció, környezetvédelmi kérdések, bevándorlás, stb., de az új témák közös alapja (a hordozó - lásd az 1. képet) a régi - nacionalizmus és a rasszizmus. Az NPD megpróbálja meggyőzni a népet, hogy a társadalom nagy társadalmi problémákkal néz szembe – igaz-e vagy sem - és a megoldás az, hogy megvédje a német nemzet úgynevezett érdekeit, amelyet a faj határoz meg. Ők “tudják”, ki a felelős a problémákért - a bevándorlók, zsidók, baloldali és liberális politikusok, stb. Ha maradunk a jobboldali ideológia mellett, akkor vessünk egy pillantást az első pillérre - a nacionalizmusra. E szerint az ideológia szerint minden országban homogén nemzetnek kell lennie, egy erős személlyel az élen .. Minden fejlődést, amely veszélyezteti ezt a homogenitást, meg kell állítani. Az NPD szerint ezek a: “kapitalista, kommunista, keresztény és iszlám univerzalizmus.”9 A második pillér - a rasszizmus és az antiszemitizmus - kimutatja az ideológia korszerűsítését. A “hagyományos” antiszemitizmus modern ruhát kap, és bemutatja magát az Izraeli állam elleni erős kritikájával . Ugyanaz a logika alajpján, új módszereket találtak, a régi rasszista nézetek bemutatására. Az NPD és más neonácik nem mindig beszélnek nyíltan a fajokról, hanem a nemzetekről, etnikumokról vagy kultúrákról. Az etnopluralizmus ideológiája lehetővé teszi bizonyos társadalmi csoportok kirekesztési folyamatát a különböző és megváltoztathatatlan “kulturális identitás” alapján. Az egyenlőtlenség ideológiája a harmadik pillérhez vezet, a többes parlamenti rendszer, a liberális demokrácia és más hasonló rendszererek, mint a szocialista ideák vagy a kereszténység elutasításához. Az említett rendszerek minden ember egyenlőségére épülnek (a törvény előtt, a szociális szempontokból, és Isten előtt). A jobboldaliszélsőség ideológia anti-pluralizmust és abszolút alárendeltséget igényel a nacionalista közösség nézetei alá. 2000 óta létezik egy az NPD-nek új stratégiája van a siker elnyeréséhez. Ez az úgynevezett „A négy fő pillér stratégiája”, melyek: • A harc az utcákért - a cél, hogy megmutassa jelenlétét a nyilvánosságon tüntetések, felvonulások, koncertek, stb. keresztül, az új támogatók, főleg radikális neonácik megszerzésére. • Küzdelem a fejekért - a párt tagjai és egyéb szervezetek képezve vannak a nyilvánosság előtti beszédre, hogy kihasználják más párt rendezvényeit, hogy mindíg hallassanak magukról és terjesszék az ideológiát a nyilvánosságon • Küzdelem a parlamentekért - az NPD reméli, hogy sikeres lesz a választásokon. Ez egy hosszú távú stratégia kezdve a helyi önkormányzatokkal, ahol a tagoknak el kell nyerniük a bizalmat és népszerűséget, ami később sikerhez vezethet az országos választásokon. • Küzdelem a szervezeti akaratért - az NPD nem akar egyedül állni, és próbálja elnyerni az ideológia szimpatizánsait a párton belül és kívül is. Meg kell játszani a védő csak a “német érdekeket”. A „német érdekek” védelme szerepét játsza. Nem csak az NPD, hanem minden szélsőjobboldali és neonáci struktúra a szociális demagógiát használja politikai stratégiaként. Az aktuális társadalmi problémákat és a negatív fejleményeket használják és saját radikális és populista

8 Lásd Friedemann Bringt, David Begrich (2011): Transformationsprozesse des (ost-)deutschen Neonazismus. In: Gefährliche Liebschaften 2011. „Rechtsextremismus“ im kleinen Grenzverkehr. Kulturbüro Sachsen, Heinrich-Böll-Stiftung, Weiterdenken – Heinrich-Böll-Stiftung Sachsen. p. 72-88. (Ke stažení: www.gefaehrliche-liebschaften.info). 9 Lásd Virchow/Dornbusch: Die Weltanschauung der NPD. http://www.bpb.de/themen/BC4UZT,0,Die_Weltanschaung_der_NPD.html 24

megoldásokat ajánlanak fel. Az utóbbi években számos kampányt szerveztek, nem csak az NPD, de a helyi „Free Power” „szabad erők” és a bajtársiasság struktúrák is. Todesstrafe für Kinderschänder – Halálbüntetés gyermekek bántalmazásáért10 A kampány szervezői megpróbálják kihasználni a negatív hangulatot a társadalomban, amely szinte gyermek általában megvetik bántalmazók. Sokan támogatják a kampányt, és egyetértenek annak a kereslet ismerete nélkül a neo-náci háttere is. Éppen ezért, ez a kampány az egyik legsikeresebb. Volkstodkampagne – A nemzet halála kampány Ez a kampány hangsúlyozza az alacsony születési arányt Németországban és a német lakosság csökkenését. Megoldásként, le kell állítani a bevándorlást, a szociális jólét csak a német nemzet „vér tagjainak” legyen hozzáférhető és a külföldieket és a bevándorlókat, akik már Németországban élnek, „küldjék haza”. A “német nemzetet” így kell megmenteni. Völker zur Freiheit - Schluß mit der EU-Diktatur (“A nemzet a szabadságért - véget az EU-diktatúrának”) nad “Raus aus dem Euro - Wir Wollen nicht Zahlmeister Europas sein!” (“Ki az euróból - mi nem akarunk Európában a számvivők lenni!”) Ezek a kampányok a reakciók az elmúlt évek pénzügyi krízisére és a vitákra a pénzügyi segítséget illetően egyes országok számára - az európai valutára. Az NPD nézete szerint Németország kénytelen fizetni a más országok számláit, mert nem képesek vagy nem hajlandóak maguk fizetni. Ez mögött egy rejtett feltételezés áll, hogy ily módon a német nemzet büntetve van természetes fölényével. Ez néhány példa volt a szélesebb körű kampányra. Azonban, a stratégia az, hogy helyileg lehető legyen reagálni a polgárok mindennapi problémáira megoldásokat a problémákra, amely mindig rasszista, bevándorló-ellenes, illetve támogatja a jog-és-rend politikát.

10 A német szót – Kinderschänder- nehéz lefordítani. Szexuális elkövető visszaélés elkövetője gyerekkel szemben. A szó nem szakkifejezés, és egy negatív jelentésű az áldozatra. Ez által, sokan elutasítják ezt a szót.

25

3.2.4 Legnagyobb események Mivel Szászország a neonáci tevékenységek központja Németországban, a legnagyobb neonáci rendezvények itt zajlanak le. Ez mindenekelőtt az évi „Trauermarsch“ (gyász menet), amely február 13.-án van tartva Drezdában. A menet a szövetségesek áltál történő bombázásra emlékszik meg, amely 1945 február 13-án a város nagy részét elpusztítta és mintegy 25000 ember halálát okozta. A 90-es évek végétől a menetet a Junge Landsmannschaft Ostdeutschland11 - JLO (Fiatal Területi Kelet-Németország Szövetsége) mozdulat szervezi, amely elérte azt, hogy jelenleg az esemény a neonacisták és más jobboldali extrémisták legnagyobb és legfontosabb találkozója Németországban. Az elmúlt néhány évben több ezer ember vett részt a rendezményen és együtt a történelmi revizionizmust kérték. Az 1945-ben történő bombázás, ennek fontossága a katonai logika szerint, az áldozatok száma. Valamint a katonai és kulturális Drezda előtére hagyományos kérdések, amelyekből az évek során Drezdai mítosz lett kifejlesztve. A város közössége nagyon ragaszkodik ehez a mítoszhoz, lehet ez az oka, hogy a menetek olyan eredményesek. A helyi politikusok ellentmondtak a neonacisták menetelét aktívan meggátolni, mert tudják, hogy Drezda lakosai egy bizonyos mértékben egyetértenek a menet résztvevőivel. Csak az elmúlt három évben döntöttek a politikusok úgy, hogy aktívabban cselekednek és részt vesznek a menet elleni tevékenységejben és tüntetésekben. Így Drezda nem csak a németországi, de a nemzetközi neonáci jelenet központjává vált, amit ellentüntetésekkel és németországi és európai szintű „mozgósítással“ próbálnak meggátolni. A „gyász menetelés“ célja kisebbíteni a német háborús bűnöket és a holokausztot a szövetségi erők hasonlő bűncselekményeire rámutatásával. Erre példa a „bomba holokauszt“ (Bombenholocaust), amely banereken12 van használva nyilvános beszédek alatt.13 Fest der Völker (Für ein Europa der Vaterländer) - Nemzetek Fesztívála (A nemzetek Európájáért) Már négyszer (2005, 2007, 2008, 2009) volt rendezve ez a nemzetközi zenei fesztivál Jenaban, Altenburgban és Pößneckben. A fesztivál szervezői kénytelenek voltak megváltoztatni a fesztivál helyszínét a bejelentett ellentüntetések miatt. 2010-ben a fesztivál nagyon rövid időn a kezdet előtt volt törölve. A Nemzetek Fesztivála egy nagyon fontos esemény a nemzetközi hállózat kíépítésének a németországi és európai neonacisták között. A fesztiválon számos külföldi zenekar fellépet, mint a Vérszerződés (Magyarország), Brigada 1238 (Spanyolország), PWA (Esztónia), Strappo (Olaszország), Before the War (Szlovákia) és Nothung (Svédország). Számos nemzetközi vendég volt meghívva, hogy beszédet tartsanak, közöttük Illés Zsolt („Elek“) Magyarországról, Stephen „Swiny“ Swifen Nagybritanniából vagy Michal Podolák és Tomáš Vandas Csehországból. A fesztivál az új ideológiai fejlődést mutatja be, az úgynevezett Új Jobboldalt. A fenti etnopluralizmus lehetne a rendezvény azonósító címe. Az etnopluralizmus az alapja, amely továbbá lehetővé teszi az együttműködést a neonáci és a jobboldali szélsőségesek között különböző országokból: Európának erős, homogén nemzetekből kellene összeálnia. Pressefest des “-Deutsche Stimme-Verlages” – A Németország Hangja kiadó fesztivála A “Pressefest” egy hasonló esemény mint a Nemzetek Fesztivála, de csak a német aktivistákra özpontosít. Lehetővé teszi a zenekarok jelenlétét, a politikai beszédeket, információs standok, könyvesboltok, ruhásboltok felállításáta, stb. A Németország Hangja egy havi újság, amelyt az NPD ad ki. A fesztivál évente van tartva 2001 óta. A legnagyobb részvétel 2004-ben Mück-ben Szászországban volt és 2006-bann Drezdában – Pappritz, amikor 7000 személy vett részt a fesztiválon. 2010-ben a fesztivál a szász Jänkendorfban volt megtartva, ahol körülbelül 2000 személy jött össze, amíg a múlt éven ugyanazon a helyen már 1400 résztvevő volt. Antikriegstag in Dortmund – A dortmundi háború elleni nap 2011 Szeptember 3-án Dortmundban került sor a 7. Háború elleni napra, amelyen körülbelül 700 neonáci vett részt egész Németországból. Az esemény tüntetést és zenei koncertet köt össze- idén részt vett a német „rechtsrock“ csoportok Oidoxie és Word of Anger. Hasonlóan mint a fent megemlíített események, a háború elleni napnak is növekvő szám) ellentüntetéssel kell szembenéznie, amelyek próbálják meggátolni tevékenységüket.

11 Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Junge_Landsmannschaft_Ostdeutschland. 12 A Cseh neonácik a Nemzeti ellenálásból 2008-ban bannert mutattak be, amelyre ez volt írva: A közös bombázás holokauszt német és cseh városokban 13 Jürgen Gansel, a szászi parlement tagja a parlament plenáris ülése alatt. Lásd. http://www.zeit.de/2005/04/npdsachsen. 26

3.2.5. A szélsőséges nézetek a jelenlegi politikai fő pártokban Extremism-megbeszélés Ez a beszélgetés, vagy diskurzus nem példája a szelsőségnek Németországban, de megmutatja annak módját, ahogyan ezeket a kérdéseket tárgyalják a társadalomban. Német politológusok, Backes és Jesse14 által létrehozott szélsőség elméletet használják a politikusok, a média, a rendőrség és más állami intézmény. Ez a lineáris elmélet feltételezi, hogy a társadalomnak demokratikus „közepe” van, két szélsőséges éllel – a baloldali szélsőség és jobboldali szélsőség. A negatív mellékhatása ennek az elméletnek, amelynek egyre nagyobb a befolyása, hogy számos jobboldali szélsőséges elleni tevékenységet sokan baloldali szélsőségként ítélnek meg. Ez ahhoz a helyzethez vezet, hogy az ellen-tüntetők, mint például a drezdai vagy a dortmundi eseményeket szélsőségesnek nevezik - nem csak a lehetséges erőszakos tüntetőket, hanem minden tüntetőt, akik nem hajlandók részt venni a hivatalos tüntetéseken (állami vagy önkormányzati intézmények által szervezett). Egy másik példa a szövetségi és a szász támogatási program, amely a jobboldali szélsőség elleni tevékenységeket finanszírozza. Ahhoz, hogy pénzt kapjanak ebből a programból, a szervezeteknek alá kell írniuk egy záradékot, amely alapján csak a demokratikus téren működnek, és ezt az aláírást meg kell szerezniük minden partnerszervezettől.15 Ez a nézet alapján, a rasszizmus, neo-nácizmus, diszkrimináció, bevándorlás-ellenes problémák stb. nem tekintik az egész társadalom problémájaként, hanem csak társadalom szélén lévő néhány szélsőséges egyén problémájaként. Ez nehezebbé teszi a jelenség elleni tevékenységeket. “Sarazzin ügy” Thilo Sarazzi, a Deutsche Bundesbank Igazgatóság volt tagja, és korábban finanszírozás szenátora volt Berlin államban (a szociáldemokrata pártban, SPD). 2010-ben megjelent egy könyv, az úgynevezett “Németország eltörli magát”. Ez a könyv a jelenlegi helyzetet a bevándorlók beilleszkedését illetően Németországban, és az ország jövőjét elemzi . Könyvében az iszlám bevándorlókat és más marginalizált csoportokat, például a munkanélkülieket, kritizálja. “Semmilyen más vallásnak Európában nem igényel ilyen sokat. Semmilyen más bevándorló csoport eltérően a muzulmánoktól, nem kapcsolódik annyira szorosan a állam jólét követelményeihez és a bűnözéshez. Semmilyen csoport nem emeli ki különbségeit ennyire erősen a nyilvánosságon, különösen a női öltözködés által. Semmilyen más vallásban az átmenetet az erőszakba, terrorizmusba és diktatúrában nem ennyire folyamatos “16 Az újság interjúkban nyíltan mutatta az antiszemitista és a rasszista nézeteit: “minden zsidó osztozik egy bizonyos génben, mint a Baszkok is megosztanak egy bizonyos gént, ami megkülönbözteti őket más emberektől. “17 Nagyon sok kritikát kapott a médiától és más politikusoktól, másrészt a társadalom nagy része tapsolt, mert valaki hangosan ki mondta azokat a dolgokat, amelyeket a politikai korrektség nem engedélyez. Sok német vársoba meghívták, hogy nyilvánosan olvasson könyvéből. Drezdában, 4000 személy vett részt az eseményen, köztük számos szervezett neonáci. A felmérések azt mutatják, hogy a német lakosság majdnem fele egyetért Sarrazin politikai nézeteivel, sőt 18 százalék szavazna rá, ha pártot alapítana18. Ez az eset azt mutatja, hogy a rasszista, antiszemita, iszlámellenes és bevándorló-ellenes vélemények gyakoriak a német társadalomban és nem csak az extrém éleken.

14 Backes, Uwe/Jesse, Eckhard. (1996). Politischer Extremismus in der Bundesrepublik Deutschland. Bonn 15 Továbbá lásd: http://aktionstaggegenbekenntniszwang.blogsport.de vagy Bohdálek, Miroslav/Nattke, Michael. (2011). Die Wirkmächtigkeit der Extremismusformel in Deutschland und Tschechien. In: Gefährliche Liebschaften 2011. „Rechtsextremismus“ im kleinen Grenzverkehr. Kulturbüro Sachsen, Heinrich-Böll-Stiftung, Weiterdenken – Heinrich-Böll-Stiftung Sachsen. p. 28-39. (Letöltés: www.gefaehrliche liebschaften.info). 16 http://www.bild.de/politik/2010/politik/spd-politiker-schreibt-in-seinem-neuen-buch-ueber-den-islam-13749562.bild.html. English quotation by: http://en.wikipedia.org/wiki/Thilo_Sarrazin. 17 http://voices.washingtonpost.com/political-bookworm/2010/08/german_politicians_new_book_ab.html. 18 http://en.wikipedia.org/wiki/Thilo_Sarrazin.

27

3.2.6 Állami megközelítés - Jó és rossz megközelítések a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységek megelőzésében Németországban Nehéz az állami megelőzésről írni a szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista tevékenységek kapcsán, mivel ez a megközelítés a német állammal egy kicsit más. Tíz évvel ezelőtt egy óriási kezdődött el, miután néhány hatalmas antiszemita bűncselekmény volt elkövetve. A politikai színtér kénytelen volt cselekedni, ami ahhoz a döntéshez vezetett, hogy helyi szinten finanszírozták a civil és önkormányzati szervezetek programait. A szövetségi kormány úgy döntött, hogy támogatni fogja a tevékenységeket a jobboldali extrémizmus, antiszemitizmus és az idegengyűlölet ellen, és ellenkezően, amelyek a demokráciát és a toleranciát támogatják. Közülük az első, a „Jugend für Toleran and Democratie“ (Fiatalok a tolerancia és a demokráciáért) szövetségi program, 2001-től 2006-ig tartó, három pilléren alapult, a CIVITAS, Entimon és a Xenos. A CIVITAS – a jobboldali extrémizmus elleni kezdeményezés célja az új szövetségi államokban a civil szervezetek támogatása (a volt NDK). E program keretében kezdtek el működni az úgy nevezett tanácsadó csapatok a jobboldali extrémizmus (MBT19) ellen és a tanácsadó csoportok a jobboldali extrémizmus és erőszak áldozatainak. Entimon támogatta az erőszak megelőzésére özpontosított tevékenységeket és a Xenos a megelőzésre és a tolerancia támogatására özpontosított az oktatási intézményekben és a munkahelyeken. 2006-ig összesen 4500 projekt volt támogatva és a teljes erre utalt összeg 192 mil. euró volt. 2007 óta ez a program a „Vielfaht tut gut. Jugend für Vielfalt, Toleranz und Demokratie (A sokszínűség jó. A fiatalok a sokszínűség, a tolerancia és a demokráciáért) és „Kompetent für Demkratie – Beratungsnetzwerke gegen Rechtsextremismus“ (illetékesek a demokráciára – tanácsadó hállozatok a jobboldali szélsőségesség ellen) szövetségi programokkal volt lecserélve. Az első szervezet hozzáállásában az volt az újdonsáh, hogy feladta a felelősége és döntési hatalmának egy részét. Körülbelül Németország régióinak 90%-ában az úgynevezett Local Action Planc (LAP, Helyi cselekvési tervek), amelyek a helyi szintű demokratikus fejlődést megerősítésére özpontosítanak. Mindegyik LAP-nak kuratóriuma van, amely a kisebb projektek finanszírozásáról dönt, amelyek ugyanazokon a célokon dolgozik, mint a LAP. Ez a stratégia jobb és efektívebb eredményeket hoz a vezetés több szintjén. Másrészt, egyes régiókban a helyi önkormányzatok képviselői lehetnek a problémák része.20 A program második pillére 90 kísérleti program finanszírozása volt, amelyek az innovatív stratégiák tesztelésére volt a jobboldali extrémizmus és antiszemitizmus ellen Németországban. Kompetent für Demokratie volt az első program, amely a mobil tanácsadói csapatokat támogatta. E program segítségével jelentkezhettek az új szövetségi államok és megalapítani az úgy nevezett Mobil intervenciós csapatokat (MTCs). A feladatuk az volt, hogy reagáljanak a jobboldali szélsőségesek által okozott „válságra“. Ez volt a program gyenge pontja. Ezután az úgynevezett krízis után a mobil intervenciós csapatok a tanácsadói csapatokból a jobboldali extrémizmus ellen (MBT) és a tanácsadói csapatokból a jobboldali extrémizmus és erőszak (OBT), és az állam és önkormányzati intézmények képviselőiből állnak össze. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobil tanácsadás munkája nem csak azonnal az erőszakos támadások, vagy gyújtogatások után szükséges, hanem állandóan, ami különböző megtekintésekhez vezetett a helyzet irányítására mindegyik szövetségi államban. Mindkét program 2010 végén fejezte be működését. 2011-től létezik egy egyesült szövetségi program, amelynek neve „Tolerant fördern – Kompetenz stärken“ (Tolerancia támogatása – kompetencia megerősítése). 2013 óta évente 24 millió euró lesz szétosztva. Mint az előbbi programok, ez is három pilléren alapul – a helyi cselekvési tervek, kísérleti projektek, mobil tanácsadás (MBT, OBT). Az első pillérben nem csak a már létező LAP kérhet finanszírozást, hanem az új régiók is. A pillér nagy lehetősége a már említett szubszidiaritás, tehát a döntéshozatali hatalom elosztása a régiókban. A helyi civil szervezetek és más hálózatok a helyi civil társadalomban résztvehetnek a projekteken, a LAP alapításán és a döntéshozatalban a pénzügyeket illetően. Ez viszont veszélyes lehet. Egy pár jól megtervezett stratégia helyett, többszáz civil kis projekt van megvalósítva, amely civil szervezetek által van kidolgozva, akik pénzt kapnak a projektekre, viszont nem a szervezet működésére. A második pillér (kísérleti projektek) gyenge pontja, hogy legalább 50% társfinanszírozást szükséges használni. A projekteknek a következő témák egyikével kellene összefügniük – történelmi, illetve jelenlegi antiszemitizmus, munka azokkal a fiatalokkal, akik a szélsőjobboldali ídeákkal szimpatizálnak, együttélés egy integráló társadalomban, és sokféleség és különbség az iskola előtti és iskolai intézményeken. A harmadik pillér deklarált célja nem csak a már létező MIP

19 Az olvasók, akik szeretnének többet megtudni a tanácsadó csapatok munkájáról, a német rövidítést használjuk 20 Több információért lást a 4.2. fejezetet

28

finanszírozása, hanem bebiztosítani és továbbfejleszteni a tanácsadók szakmai kompetencióját. Ehez az egész programhoz nagy küzdelem kapcsolódik, amelyet a szövetségi minisztérium a család, idősek, nők és a fiatalok ügyeiért okozott, amely a programot vezeti. Mindegyik finanszírozott személy kénytelen aláírni egy úgynevezett demokráciai nyilatkozatot. A kedvezményezettek a nyilatkozat aláírásával jelentkeznek a szabad demokratikus Német Sövetségi állam alapjához és biztosítják, hogy projektpartnereik is ugyanígy fognak cselekedni. A nyilatkozat célja meggátolni, hogy a „szélsőséges“ szervezetek vagy egyének finanszírozva legyenek a program által. A nyilatkozat több okból massív ellenállással találkozott a nem kormányzati szervezetektől. Elsősorban tehát kimutatja a bizalmatlanságot mindegyik aktivistával szemben, akik a jobboldali extrémizmus, antiszemitizmus és rasszizmus ellen dolgoznak évek során, meggondolatlanul kibővíti az adminisztratív költségeket és minden potenciális aktivistát a szélső jobboldal ellen, mint baloldali szélsőségest állít be. Mindezen okok negatívan hatnak a munkára a projekteken. A minisztérium továbbra is elutasítja, hogy megszabaduljon a nyilatkozattól, éppen fordítva – több állami és önkormányzati szervezet beépítette a nyilatkozatot a pénzügyi szabályzataiba. A szövetségi szinten megemlítjük a Szövetségi belügyminisztérium programát a „Zusammenhalt durch Teilhabe“ (Résztvétel a kohézión). Ez a program ismét helyi szinten a demokraciára özpontosít. Három pillérből áll ösze: egyesületek tagjai támogatása, az önkormányzat és regionális szervezetek tagjai támogatása, amelyek mint úgynevezett civil szervezeti multiplikátorok működnek; támogatás a civil kezdeményezéseknek helyi szinten; mintaprojektek támogatása, ami megerősíti a részvételt és az elkötelezetséget.

3.2.7 Az állami megközelítés Németországban – a szélsőség, idegengyűlölő és rasszista elleni tevékenységek, jó és rossz állami megközelítései Már többször említettük az úgynevezett demokrácia nyilatkozatot, amely a hivatalos címe, vagy a szélsőségek záradékot, mely címet a civil szervezetek használják. Ezt a nyilatkozatot alá kell írnia minden szervezetnek, hogy a német minisztériumtól pénzt kapjanak a projektre a szélsőség elleni küzdelemre és a demokrácia támogatására. Ennek megvalósítása volt a leglátványosabb teljesítménye a politikai szélsőség elméletének. Ezt az elméletet elsősorban a német politológusok Backes és Jesse fogalmazta meg és dolgozta ki.21 Már 1974-ben megtalálta a szélsőség kifelyezés, az utat a német hírszerző ügynökség szókincsébe. A szélsőség meghatározását lépésről lépésre fogadták el más állami intézmények és a médiák is, nem csak Németországban, és manapság ez a vezető állami megközelítés a politikailag motivált bűncselekményekkel kapcsolatban Közép-Európában. A probléma megközelítése nem csak elméleti szinten látható. Nagyon erős gyakorlati következményei vannak, sajnos nem csak a jobboldali szélsőségek, hanem ezek ellenfelei számára is. Szeretnénk néhány példát említeni, hogy megmutassuk a következményeit, az állami elnyomás megközelítésének az úgynevezett politikai szélsőség ellen. Első példa - Baloldali szélsőséges vagyok, ha a jobboldali szélsőség ellen vagyok? 2011, február 19-én, mintegy 20.000 ember ellenezte a legnagyobb évi neonáci demonstrációt Európában. Az egész nap folyamán, néhány erőszakos konfliktus alakult ki a tüntetők és a rendőrség között. “A helyes, hogy lennie kellene egy széles körű demokratikus konszenzusnak az erőszak minden formája elutasításáról. Helytelen az, hogy a médiák gyakran jelölik meg az embereket a „baloldaliakként“. A jobboldali szélsőségek közös elutasítása alapján, a média utalt arra, hogy a tüntetőknek azonos a politikai irányultságuk. És a semmiből, több ezer békés és bátor polgár gyanúsított lett az autonóm kő dobálók együttműködésével és bizonyos értelemű szimpatizálásával.“22 Ezt a perspektívat a rendőrség is megerősítette, amely ezen a napon Drezda területein mobiltelefonokról gyűjtött információkat és próbált bizonyítékot találni a “baloldali szélsőség”, neonáci demonstráció blokkolása ellen.

21 Lásd: Backes, Uwe/Jesse, Eckhard. (1996). Politischer Extremismus in der Bundesrepublik Deutschland. Bonn. 22 Lamprecht, Harald. (2011). Die Extremistensekte. In: Confessio. Nr. 2. p. 14.

29

Második példa – Hatástalan hírdetés Ha a tevékenységek nem elég konkrétak, inkább kontraproduktívak. A szászi belügyminisztérium államtitkára Dr. Wilhelm részt vett egy konferencián, Meißenben, 2011-ben „ahol az úgynevezett “Úszás a szélsőség ellen” eseményről számolt be. Felháborodással közölte, hogy az NPD is merészen küldött sportolókat erre a versenyre. Nem tette fel azt a kérdést, hogy valójában mi történt. Ebben az esetben kénytelen lett volna elfogadni, hogy a probléma az extrémizmus túl absztrakt fogalom választásában lehetett.“23 Harmadik példa – Tiltás minden eszközzel A Limbach-Oberfrohna város néhány évig közismertté vált a neo náci erőszakos támadások által, a régió alternatív fiatalok ellen. “A média nyomása az önkormányzat ellen nőtt, így a polgármester úgy döntött, hogy tesz valamit. Ő és Jan Hippoldt, a Szász Parlament tagja társulatot alapítottak, ez áltál mutatták tevékenységüket. Jól ismert tény, hogy az NPD, mint a demokratikusan megválasztott párt, meghívást kapott az egyesület alapítványához. Csakúgy, mint a tény, hogy a cselekvés értelmetlen volt, hogy kizárják az NPD-t, a város gyülekezési kérelme alapján a helyi CDU kizárta a baloldali pártot is. Hippold mondta: „Másrészt viszont boldog vagyok, hogy mi a demokrácia alapján, kizártuk a nemdemokratikus és a szélsőséges pártokat.24“ Negyedik példa – Nem érzek semmilyen problémát A hivatalos politikai stratégiaból, amely a jobb / bal szemponton alapul, gyakran hiányzik az érzékenység, hogy valóban azonosítani tudjuk a problémát és a lehetséges megldásokat, ami észrevehető volt egy nyilvános vita alatt egy szászországi kisvárosban, ahol “a diákok, akik punk-ként vagy hard-core-ként határozzák meg magukat, a saját terüket igénylik, mi alatt a jobboldali irányultságú fiatalok be sem léphetnek. Az iskola igazgatója ezt nem értette megérteni, és azt mondta, hogy a fiataloknak képesnek kell lenni arra, hogy legyőzzék ezeket a kis konfliktusokat, különösen ezeken a tereketn és lépjék át saját árnyékukat és beszéljenek egymással. Egy fiatalember elhagyta a megbeszélést. Az iskola igazgatója nem látta a világot a fiatalok szemén keresztül, akik a múltban a jobboldali indittatású erőszak áldozatai voltak.”25

3.2.8 Nem állami szereplők – sikeres tevékenységek és tanulságok December 2011-ben a projekt részeként egy tanulmányi útra került sor Szászországban. A projekt résztvevői a Cseh Köztársaságból, Magyarországról és Németországból vettek részt ezen a tanulmányi úton és több szászországi non profit szervezetet látogattak meg, amelyek aktív szerepet játszanak a megelőzésben, tanácsadásban, tájékoztatásban és oktatásban a demokratikus kultúrára és a a jobboldali szélsőség ellen. Ez a fejezet él a lehetőséggel és bemutatja ezeket a szervezeteket a kiadvány olvasójának. Mobil Tanácsadási Csapatok – Kulturbüro Sachsen e.V. Szászországban, a mobil tanácsadási csapatok (MBT) a Kulturbüro Sachsen eV része, egy non profit szervezet irodákkal Drezdában, Lipcsén és Chemnitzen. Sok éven át a Kulturbüro Sachsen eV mottója volt - Munka egy demokratikus kultúráért, munka a jobboldali szélsőség ellen Eltekintve néhány vitátol a jobboldali szélsőség kifejezést illetően, a mottó még mindig nagyon jól magyarázza a mobil tanácsadási csapatok munkáját. Az MBT tanácsot ad és támogatja a helyi non profit szervezeteket, ifjúsági kezdeményezéseket, egyházi közösségeket, hálózatokat, valamint a helyi önkormányzatokat és a vállalkozásokat Szászországban. A cél az, hogy megerősödjön az aktív demokrata civil társadalom és hogy alternatívát ajánljon a hétköznapi rasszizmus és a létrehozott jobb szélsőséges struktúrák ellen. A jobb szélsőséges erőszak áldozatain lévő hangsúly a kiindulópontja a tanácsadási gyakorlatnak és együtt a pro-aktív közösségi tanácsadás koncepcióval alapot teremt az MBT mindennapi munkájára. Három két személyből álló (mindig férfi és nő) tanácsadó csapat müködik Szászországban, irodákkal Lipcsén, Chemnitzben és Drezda közelében Pirna és a hozzá tartozó felelős közigazgatási régió Szászországban. A legfontosabb cél és módszer a helyi résztvevők/szereplők bevonása , vagy az úgynevezett segítség az önsegítéshez. 23 ibid 24 Grit Hanneforth as a speaker at a conference of the Friedrich-Ebert-Stiftung on March 3rd, 2011. 25 This Chapter is based on Bringt, Friedemann/Hanneforth, Grit/Nattke, Michael: Hinterm Horizont geht’s weiter. Prozesserfahrungen zur Aktivierung der „Älteren“ in einem Gemeinwesen. In: Projekt Horizont 21 (Ed.): “Demokratie hin oder her...” Erfahrungen mit Demokratieentwicklung im ländlichen Raum. Self-published: Dresden. 30

A tanácsadási csapatok nem ígérhetik a helyi közösségek problémái megoldását, de támogatást tudnak nyújtani, amely lehetővé teszi a helyi non profit szervezeteknek, önkormányzatoknak, iskolák igazgatóknak, egyházi közösségeknek, hogy a saját problémáival foglalkozzanak. A tanácsadási folyamat négy lépésből áll: a probléma jelentése - problémaelemzés – a tevékenység koncepció kialakítása - tevékenységek megvalósítása helyi szinten. A folyamat sikeréhez elkerülhetetlen a folyamatos kapcsolattartás a helyi résztvevőkkel. A probléma az erőszakos neonácikkal a helyi iskolákban nem lehet kizárólag az iskola problémája. Más szereplők, mint például az önkormányzat, sportegyesületek, egyházi közösség, helyi civil szervezetek, oktatási és más regionális szervezetek stb. lehet és be is kell vonni az elemzés és a medoldás folyamatába. Az MBT feladata, hogy megrendezze és elősegítse a találkozókat, tájékoztatást adjon a neo nácizmus helyzetről a régióban, és további oktatást nyújtson partnereik számára, és továbbítsák más régióknak a tapasztalataikat és a know-how-t. Tanácsadás az áldozatoknak – Opferberatung RAA Sachsen e.V. Tanácsadás a jobboldali és rasszista erőszak áldozatainak egy logikus fokozása a mobil tanácsadásnak. Mivel az MBT kiindulópontja az áldozatokon lévő hangsúly, a tanácsadás szélesebben figyeli meg a környezet fejlődését, amelyben az áldozatoknak élniük kellett. RAA Sachsen e.V., non profit szervezet, amelyben 3 tanácsadási csapat működik a jobboldali és rasszista erőszak áldozatainak Szászországban. Irodákkal rendelkeznek Drezdában, Chemnitzen és Lipcsen, de képesek találkozni a klienssel a saját lakókörnyezetében. OBT az erőszak áldozatai támogatására összpontosítanak, és a megkülönböztetés egyéb formáiban (például a munkahelyi diszkrimináció) más támogatást nyújtó szervezetekre hivatkoznak. RAA támogatást nyújt a klienseknek az összes felmerülő nehézségek során, amely az erőszakos támadáshoz csatlakozik. A klienseket jogi információkkal látják el, megszervezik egy tolmács kisérje a klienst a rendőrségen, a bíróságon és más hatóságokon. A támogatás része a segítsék a veszteségek kártalanítási kérelemnél. Ahhoz, hogy a tevékenységek elérhetőek legyenek minden célcsoport számára, néhány fontos szabálya van a tanácsadásnak - nincs díj a szolgáltatásért, za OBT kizárólag az áldozat oldalát képviseli, és a kliensek kérésükre névtelenek maradnak. A munkájuk más fontos része a különböző csoportok áldozatai megfigyelése és adatgyűjtése. Ahhoz, hogy ehhez a támogatáshoz jussanak a sértett személynek nem szükséges jelentést tenni a rendőrségen. Ez az egyik oka annak, hogy miért van az OBT-nek több esete, mint az állami hatóságoknak. A független adatok nagyszerű eszköz a figyelemfelvonására. Az RAA Sachsen tanácsadása ajánlva van minden lehetséges áldozati csoport számára. Még mindig magas a nem jelentett esetek száma, ennek több oka van. Nem mindenki tud erről a lehetőségről, nem bíznak a rendőrségben, sem a független tanácsadó szervezetekben, vagy egyszerűen nem akarják jelenteni a támadást. Az LGBT jelentéshez kapcsolódik a másodlagos áldozattá válás lehetősége a kényszerített „coming-out“ okából. „Projekt napok“ az iskolákban – Netzwerk für Demokratie und Courage (Társaság a demokrácia és a bátorságért) A Társaság a demokrácia és a bátorságért (NDC) 1999-ben volt megalapítva, és ifjúsági szervezetek, oktatási intézmények, egyesületek és elkötelezett magánszemélyek hállózatát hozza létre. Ez egy non-profit szervezet, amely a demokrácia oktatására iskolákban és szakképzési központokban specializálódik. A munkájuk fő módszere az úgynevezett „projekt napok“, amely hat iskolai órából áll és fiatal képzett önkéntesek vezetik. Az NDC már több mint 10 különböző projekt napot fejlesztett ki. A legnépszerűbb ezek közül: Nyissd ki a fiókot! Kezdeteben volt az előítélet: projekt nap a diszkriminációról, rasszizmusról, migrációról és bátor tettekről; A nem számít nem működik: projekt nap a bátor tettekről az intoleráns hozzáállás és a neonácik ellen, Mit mond nekünk Superman és Barbie: projekt nap a nemről diszkriminációról és a szexizmusról; Eurovízió – rajtad a sor!: Projekt nap Európáról ma és holnap. A projekt fő célja kiképezni a fiatal önkénteseket, többnyire diákokat, akik jobban tudnak komunikálni a diákokkal az iskolákon, mert szinte ugyanahoz a korosztályhoz tartoznak. Az NDC évente körülbelül 200 önkéntest oktat ki, akik több mint 1000 prokejt napot vezetnek. A szemináriumok/projekt napok tartalma az NDC társaság küldetésétől van elvonva: „Támogatjuk a demokratikus kultúrát, amely mindenkinek felajánlja az aktív részvételt. Arra bíztatjuk az embereket, hogy ne fordítsanak hátat a diszkiminációnak. Ehelyet hangsúlyozzuk minden egyes ember tiszteletben tartásának elvét, függetlenül attól, hogy milyen az állampolgársága, bőrszíne, vallása vagy neme. Támogatjuk az emancipált és

31

rassziszmusellenes társadalmat az által, hogy megerősítjük a demokratikus és nyitott hozzáállásokat. Hisszük, hogy a motiváció és a képesség ezekkel az elvekkel öszgangban cselekedni, alapvető az élő demokrácia megvalósulásához.“26 A projekt erős oldala nem csak a peer-to-peer munkafolyamat. A tematikus projekt napok rendszeresen vannak értékelve és aktualizálva. Az önkéntesek is részt vesznek ezen a folyamaton, mivel ők tudják a legjobban, hogy mi az ami működik és ami nem működik a projekt napok során. Kapcsolódjatok be a közösségért – Aktion Zivilcourage Pirna Az Aktion Zivilcourage Pirnaa Drezda közeli Pirnában 1997 – ben megalapított nonprofit szervezet. Megalapítása okaként, Pirnában a fiatalok ellen elkövetett támadások növekvő száma (fiatalok által elkövetett) és a Szászországi Svájci régióban az NPD –re leadott szavazatok magas százaléka szolgált. Az AZP a kezdetek óta igyekszik aktívan és pozitívan erősíteni a demokrácia eszméit, nyiltságot, bátorságot, toleranciát és őszinteséget és szembeszállni a xenofóbiával, antiszemitizmussal, diszkriminációval, rasszizmussal és erőszakkal. Az elmúlt 15 év alatt az AZP négy alkalmazottból kb. 100 tagból és önkéntesből alló professzionális szervezetté vált. A munka elsősorban a fiatalokra összpontusul, akiknek know – howt kellene hogy adjon, és megmutatni a állampolgári bekapcsolódásuk lehetőségeit és kifejezni annak támogatását. Hogy hogyan, azt az AZP így látja: „Tevékenységunk igyekszik minden embernek lehetővé tenni az állampolgári tevéknységbe való bekapcsolódást a demokratikus élmények átélésének céljából. Támogatjuk az önmegvalósítást, ugyanúgy ahogy motiváljuk és támgatjuk az embereket, hogy megértsék a felelősségüket és bátran szembenézzenek a diszkriminációval és a rasszizmussal. Munkánk hangsúlyát a fiatalokra, azon egyénekre, csoportokra vagy pártokra helyezzuk akikkel komunikálnak.27 A szervezet tevékenysége hat fő területre összpontosul: művelődés, tanácsadás, emlékek feldolgozása, találkozások, kultúra és networking. A szervezet és munkája Szászországban a sikeres projektek közé tartozik. Példa arra, hogy minden nagy vagy kis városban jó eredményeket lehet elérni, ha megvannak legalább az alapfeltételek – tevékeny fiatalok, nyitott közösség, anyagi támogatás és működő know –how átadás. Kapcsolódjanak be a közösségért II érdekében – AkuBiZ e.V. Az AKuBiZ28 e.V. egy ugyanabból a városból és azonos feltételekbol kiinduló nonprofit szervezet, mint a fent említett AZP. Céljuk a rasszizmus és antiszemitizmus elleni harc, amelyek a szervezet álláspontja szerint nemcsak az NPD programjának részei, hanem az egész társadalomból származó és általa táplált jelenségek. A szerezet tevékenysége néhány területre oszlik: művelődés (projektek, szemináriumok és workshopok, melyeknek célja informálni a fiatalokat a raszizmusról és antiszemitizmusról és alternatívát kínálni fel nekik), kultúra (kiállítások, nyivános könyvolvasások vagy kis koncertek), sporttevékenységek (minden éven megrendezett amatőr labdarúgó torna) és emlékművekkel kapcsolatos teendők (a nemzeti szocializmus áldozatai emlékművének meglátogatása évente 5–6 alkalommal). A szervezet szintén bekapcsolódik a nagyobb szervezetek munkájába, mint a Tolerant Saxony29 vagy AG Asylsuchende30. Az AKuBiZ minden szervezetének munkája az önkéntes együttműködésen alapul, ami 2010 – ben volt kihangsúlyozva, amikor az intézmény visszautasította a 10.000 eurós jutalommal járó Szász demokráciáért díjat (Sächsischer Demokratiepreis). Ezen döntés okaként azt a tényt közölték, hogy az anyagi juttatás feltétele az itt már többször említett demokratikus deklaráció aláírása volt: „Mint a Szász demoráciáért díj viselői kénytelenek vagyunk aláírni az úgynevezett extrémizmus elleni deklarációt. Tartalma viszont kétséges és a kritika hullámait kelti. Például kényszerítve vagyunk minden partnerszervezetünk ellenőrzésére, hogy nem extrémisták—e szintén.31 A menekülteket és bevándorlókat támogató tevékenységek – Der Sächsischer Fluchtligsrat e.V. Az SFR a nonprofit szervezetek, iniciatívák és egyéni aktivisták szervezete Szászországban, akik a menedékjogért folyamodóknak a védelmére és azok elszállásának emberi körülményeinek a biztosítására vállalkoztak Németországban. Az SFR részlegesen a menekültek érdekében dolgozik és a menedékjog elbírálási folyamatának jogosságával és odaítélésének nyilvános ellenőrzésével foglalkozik. Az SFR néhány különböző projekten dolgozik, mint például a menekültek részére nyújtott mobilis tanácsadás az 26 Az NDC oficiális weboldala: http://www.netzwerk-courage.de/web/40-1254.html 27 Az AZP oficiális weboldala: http://www.aktion-zivilcourage.de/english.440/ 28 Az AKuBiZ az Alternatív kulturális és oktatási központ rövidítése. 29 A „Tolerantes Sachsen“ (Toleráns Szászország) fejezetet lásd lejebb. 30 AG Asylsuchende (A menedékkérők munkacsoportja) különböző partnerekből összeálló munkacsoport (nonprofit szervezetek, nemzeti és regionális intézmények), amely a régióban lévő menekültek helyzetével foglalkozik. 31 Az AKuBiZ sajtóközleménye 2010 november 9-én. Bohdálek, M. / Nattke, M. (2011). Die Wirkmächtigkeit der Extremismusformel in Deutschland und Tschechien. In. Gefährliche Liebschaften 2011. Berlin – Dresden. P 28-39. 32

ideiglenes lakhelyükon. Ennek fő célja egyenlő alkalmakat biztosítani a speciális védelem szükségességét igénylő menedékjog kérelmezők számára, információt szolgáltatni a menedékjog megítélés folyamatának mindennemű aspektusairól, információt gyűjteni a mindenkori helyzetet illetően és megoldani a gondokat és az állami alkalmazottak és egészségügyi intézmények kompetenciájának támogatását. A további projekt – Resque Plus (www.projekt-resque. de) – azok támogatására irányul, akiknek van tartózkodási engedélyuk valamint a munka piacára való belépéssel rendelkező menekültekre. A projekt tanácsadást és további művelődést kínál a célcsoport számára és a potenciális alkalmazottak öntudatának emelését az egész helyzvet állapotát illetően. A menekültek és bevándorlók támogatói tevékenységei II – Der Ausländerrat Dresden e.V. A Der Ausländerrat Dresden e.V. 1990 – ben volt megalapítva és ma a Drezda és Szászország térségében élő bevándorlók nagyon ismert egyesülete. Ez megközelítőleg 60 egyedi és 12 bevándorló egyesület szövetsége. Fő céljuk bevándorlók kulturális, társadalmi és politikai beilleszkedésének támogatása és önképviseletuk megerősítése. A Nemzetközi Találkozási Központ (IBZ) a Heinrich-Zille-Strasse 6 alatt otthont ad a Tanácsadási Szolgálat Bevándorlóknak Mobilis Tanácsadói Projektek Menekülteknek és az ifjúság munkájának. A központban rendelkezésre áll egy kis könyvtár, társasági helység, sportcsarnok, és más, kiállítások és szemináriumok rendezésére szolgáló helységek. A szövetség minden éven szintén megrendezi az Interkulturális Napok fesztivált, és vezet néhány különleges projektet. Egyik közülük a „Grenze uberwinden“ (Legyőzni a határokat) nevet viseli – a kivándorlás, menekültté válni és a rasszizmus témáit érintő interkulturális projekt. Ez a művelődési projekt az iskolákra és a már említett, a tanulók és diákok részére rendezett projektnapokra irányul. Küldetésük, ihletet adni a migráción alapuló társadalomban élő ifjúságnak a „határok legyőzésére“ – tehát, hogy kritikusan elgondolkozzanak a rasszizmusról és diszkriminációról és aktívan bekapcsolódjanak a polgári társadalom életébe. Édenkert – Internationale Gärten Dresden e.V. Az Internationale Gärten Dresden e.V. (Drezdai Nemzetközi Kertek) szervezet 2005 januárjában volt megalapítva, mint a migránsok és a német polgárok közös kezdeményezése,akik egy oázis, „kulturák“ helyének a városi környezetben való kialakitásának a gondolata mellett egyesültek. Céljuk egy közösségi kert megnyitása, ahol különböző országokból származó emberek gyümölcsöt és zöldséget termesztenek és ebből az alkalomból megismerkednek és kicserélik tapasztalataikat. Ez a kert minden résztvevő számára új kezdeményezések és önszerveződés helyévé válhat. Hívnak mindenkit,akit bármiképpen érdekel a kertészet – embereket akiket szórakoztat a növénytermesztés, gyümölcs és zöldségfogyasztás, új embereket megismerni vagy végeredményben pénzt megtakarítani esetleg csak szeretnek nyugodtan ülni és élvezik a virágzó növények látványát. A projekt fő küldetése azonban rávenni a részvételre a bevándorlókat eredetükre, hitükre, korukra vagy társadalmi helyzetükre való tekintet nélkul, mégpedig elsősorban a gyerekes családokat és a menekülteket. Neworking és lobbing – Tolerantes Sachsen A Tolerantes Sachsen (Toleráns Németország) hálózat 2002 – ben volt megalapítva, mint osszszász szervezet, melynek 80 körüli tagszervezete van. Tagjai olyan kezdeményezések és szervezetek, amelyek a demokrácia fejlődésével és művelődéssel foglalkoznak az egész szövetségi államban. A szövetség szintén platformként szolgál a helyi kezdeményezések és szervezetek számára, akik különösen és gyakorlatilag a demokrácia és toleráns kultúra megerősítésén dolgoznak. A neonacizmus, antisemitizmus és rasszizmus, valamint a xenofóbia minden típla ellen foglalnak állást. Tagjainak munkamódszerei azon megállapításon alapulnak, hogy a xenofób hangulatok és megnyilvánulások nem kisebbségi jelenségek, hanem mélyen a társadalmunkban gyökereznek. A hálózat támogatja a neonacizmus, rasszizmus és xenofóbia ellenes helyi, regionális, szász és országos stratégiák fejlődését, és igyekszik megerősíteni a regionális protagonistákat, partnereit,kezdeményezéseket és helyi társulásokat művelődési tanfolyamok és szemináriumok felajánlásával. A hálózat tudatában van helyzetével, erős protagonista szerepével a polgári társadalomban, a megbízható és széleskörű együttműködés fontosságával, amely lehetővé teszi tagjai számára az állami intézményekkel való együttműködést is.

33

3.2.9. Sikeres projektek példái – esettanulmányok Ebben a fejezetben32 nem fogjuk vizsgálni az egyéni, állami vagy helyi tevékenységeket. Ehelyett egy esettanulmányt választottunk, melynek középpontjában egy északkelet szászországi kisváros áll. Ez a példa segít leírni egy komplikált állapotot, keretet, amelyek között működnek a törvényhatóságok és nonprofit szervezetek, ami a közösség szociális és politikai helyzetének javulásához vezethet. A tanulmányok azt mutatják, hogy a helyi hivatalos politikai képviselet gyakran az utolsó potenciális intézmény, amely a joboldali extrémizmus ellen harcol. Ott, ahol jó az egyes helyi szervezetek közötti együttműködés, beleértve a községi hivatalt is, bár ez sok esetben csak a polgári társadalom erős nyomásának az eredménye. További probléma ráadásul a helyi politikai képviseletek begyökerezett tendenciája, bagatelizálni a jobboldali extrémizmus problémáit a saját pártjuk pozitiv imázsának rovására.33 Nézzuk meg tehát a helyzetet Bernsdorfban. 2000 – ben a jobboldali extrémisták támadásai gyilkosságban csúcsosodtak ki. Erre reagálva a városi tanács és a helyi egyház tagjai meghívták a Kulturbüro Sachsen e. V. mobilis tanácsadó csapatát, hogy próbáljanak segíteni a helyzeten. A tanácsadási folyamat során a saját közösségeikben a munkákba ismételten bevonták a fiatalokat azzal a céllal, hogy új perspektívákat mutassanak nekik és a nyiltan fellépő jobboldali extrémizmus ellen új stratégiát találjanak. 2002 óta a központnak saját szociális – művelődési alkalmazottja van aki tanácsot és információt szolgáltat. A német hazájába visszaköltözött34 etnikum helyzete Bernsdorfban egyidejűleg további problémaként volt megjelölve, amivel szembe kell nézni. A 2005 – 2006 – os években a közösségnek networker is dolgozott, akinek az volt a feladata, hogy a fiatalok munkájával és a német hazájába visszaköltözött etnikum társadalomba való beilleszkedésével foglalkozó szervezetek között kapcsolatot teremtsen és azokat erősítse. Ez a munkakör a CIVITAS szövetségi programból volt finanszírozva. Neves politikusokkal és egyénekkel együttműködve, akik mindkét téren stratégiákat alakítottak ki, koordinációs csoportok lettek létrehozva. Megalakult a fiatalok szenátusa és német repatriant etnikum asszociációja. 2007 – ben ez a közösségi szervezet az új Többgenerációs ház részévé vált. Ettől az időtől a szervezet meghatározott számú találkozót rendez, új kapcsolatok és specifikus projektek létrehozása céljából. Bernsdorfban így rendszeresen uzleti kerekasztal találkozókat, és az asszociáció valamint a közösség protagonistái számára közösségi kerekasztal találkozókat rendeznek a kölcsönös támogatás tervezése és megvalósítása céljából, valamint a városi hivatal szervezésében művelődési találkozók is megrendezésre kerülnek. Minden éven megrendezésre kerül a kulturális utca fesztivál, valamint az asszociációk fesztiválja. A városban összeségében két munkacsoport foglalkozik a „Város történelme“ és a „Turizmus“ témákkal, amelyeket a 2008 – 2009 – ben megvalósított „Aktívan idősebb korban“ nevű vezérprojekt indított el. Az Amadeu-Antonio alapítvány által Bernsdorf ki lett választva, mint az egyik város a „A gyerekek jogai a közösségben“ nevű projekt megrendezésének helyszínéul, amely a középiskolás gyerekek jogainak a fejlesztésére irányul. Bernsdorf tehát 2009 márciusától 2012 márciusáig a négy város egyike volt, ahol megrendezésre került a „Horizont 21 – élni és tanulni a demokráciát“ nevű közösségi projekt. Célja az, hogy tesztelje a demokratikus élet, tanulás és munkakultúra erősítésének és javításának lehetőségeit. A gyakorlatban a projektnak három fázisa volt. A város portréjának elemzése és bemutatása után Bernsdorfan néhány stratégia bontakozott ki, ezután olyan emberek keresése következett, akik ezeket a projekteket megvalósították. Két munkacsoport alakult, akik kialakítottak néhány tézist, hogy hogyan kell támogatni a közösség demokratizációjának folyamatát, és ebbe a folyamatba hogyan kell bevonni a fiatalokat. Ezek a többé vagy kevésbé specifikus ötletek a felelőséggel rendelkező egyéneknek lettek átadva, miközben ki lettek használva a rendszerben már létező cserék és felosztások (közösségi és művelődési kerekasztalok, városi tanács). A projekt irányítójának a feladata volt ezen tevékenységek gördülékeny lefolyásának a bebiztosítása. A helyi nonprofit szervezetek erős és gyenge oldalai szoros összefuggésben vannak a szervezett neonácik terével. Az utóbbi évek tanácsadói munkájának tapasztalatai azt mutatják, hogy a neonáci struktúrák ereje sokat merít a 32 Ez a fejezet Bernnsdorf portréján alapul, amely a Horizont 21 (www.horizont-21.de) részeként volt kidolgozva és a következő linken tölthető le: http://www.horizont-21.de/de/sites/bernsdorf/aktuelles/gemeinwesenportrait-der-stadt-bernsdorf.html. 33 Roth, Roland (2006). Abschied von der Zivilgesellschaft. In: Forschungsjournal NSB, Issue 4, Year 2006, p. 13. 34 Lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Russians_in_Germany 34

régiók gyenge demokratikus gyökereiből. A tanulmányok rámutatnak a nagyyobb demokratizáció irányában irányuló megosztott lehetőségek fontosságára. Ezen cél elérésének érdekében elengedhetetlen egy kitűnően működő hálózat kialakítása az egész közösségben. Az utóbbi néhány évben tapasztalható némi változás a közösségi társadalmi életben – jobb komunikációs rendszer és fejlődés az együttéléstől az együttműködés irányába. Sok intézmény és társulás felismerte a jobboldali extrémizmus elleni és a demokratikus értékek melletti állásfoglalás jelentőségét. Ezek az igyekezetek csak a kezdetekben vannak, bár a résztvevők látják, hogy csak az együttműkodés segítségével, átláthatósággal, és nagyobb politikai részesedés lehetősége segítheti a rasszizmus és xenofóbia megállítását. Nem minden városnak van lehetősége annyi pénzt szerezni és annyi közösségi projektet bevezetni. Ennek a fejezetnek azonban nem volt feladata a módszerek leírása, hanem egy nyitott és inovativ polgármester és egész városi tanács fontosságának a hangsúlyozása.

3.2.10 A tanulságok levonása az extémizmus, rasszizmus és xenofóbia projektjeiből eredő hibákból Az előző fejezetekben bemutattuk az olyan fenomének, mint a rasszizmus, xenofóbia és jobboldali extrémizmus, elsősorban megelőzése terén működő projektek és szervezetek egyes programjait. Ebben a fejezetben szeretnénk összegezni bizonyos általános ismereteket35 a módszerekről, amelyek segítségével a társadalom képes,vagy nem képes szembe nézni ezekkel a problémákkal, és kritikusan értékelni36 a programokat, amelyek ezen munkának az alapjait kétezik, bár Németországban természetesen számos más tevékenység is működik, amelyek azonban nincsenek anyagilag támogatva ezekkel a programokkal. A demokrácia hiányával történő szembesülés a társadalmunkban előtérbe kerül elsősorban a médiában roviddel az egyes incidensek után. Ez az érzékelés a jobboldali extremizmus fenoménjének a társadalom demokratikus intézményeiben és más csoportjaiban történo begyökereződésére és hatásainak bővülésére irányul. Ezek többek között a következők lehetnek: választási eredmények – azokban az esetekben amikor a szélsőjobboldali pártok bekerülnek a parlamentbe, az idegenként értékelt, más megjelenésu és másképp gondolkodó személyek elleni támadások, szembesülés a valósággal, hogy a neonácik sikereket értek el a polgári társadalom háttérintézményeinek kialakításában

35 Ez a rész a Bringt, Friedemann/Hanneforth, Grit/Nattke, Michael (2012). Hinterm Horizont geht’s weiter. Prozesserfahrungen zur Aktivierung der „Älteren“ in einem Gemeinwesen alapozódik. In: Projekt Horizont 21 (Ed.): “Demokratie hin oder her...” Erfahrungen mit Demokratieentwicklung im ländlichen Raum. Self-published: Dresden. 36 Ez a rész a Roth, Roland: Abschied von der Zivilgesellschaft publikáción alapozódik. In: Forschungsjournal NSB, Issue 4, 2006, p. 6-15. 35

például magánórák szervezésével a tanulók számára a helyi történész társaság elnökeként vagy helyi fesztiválok szervezőiként lépnek fel. Nagy figyelem volt szentelve mindenek előtt a szélsőjobboldali terrorista sejt a „Nemzetiszocialista földalatti szervezet“ (NSU) felderítésére, amely az elmúlt tíz évben 10 gyilkosságot követett el. Mi következik tehát? Mediális masszázs, sokk, pánik, reménytelenség, és a kérdés: Mit tehetünk? Minden ilyen incidensnek – mielőtt a média foglalkozna vele – megvan a maga hosszú torténete. Ez pedig az emberi jogok iránti közömbosség és a demokratikus konszenzusunk kétségbe vonása. Ez a hátat fordítás története, hallgatás, az antidemokratikus lehetőségek, esetlegességek semmibe vétele és elodázása, a rasszista indítékú megkülönböztetés és erőszak tagadásának története. Ez a félelem és a demokraták megoszlásának a története hazánkban. Minden demokratikus párt politikusainak a szájából újra és újra az állampolgári öntudatra buzdítás hallatszik. De ez csak a célt jellemzi – nem elfordulni, nem hallgatni, nem figyelmen kívul hagyni és nem elodázni – de nem mond semmit arról, hogy ezt hogyan kell elérni. Mivel a jobboldali extrémizmus nem csak az ifjúság problémája és demográfiai trendekre való tekintettel elengedhetetlenül fontos figyelembe venni a lakosság egy specifikus csoportját – „felnőttek“. Ezek csak nagyon ritkán kapnak teret a médiák extrém jobboldali incidensekről szóló híreiben. Az erőszakos támadások elkövetői és áldozatai az esetek többségében fiatalok. A „felnőttek“ 35 évnél idősebbek, nem tartoznak semmilyen fiatal kultúrához és általánosan a „társadalmunk horderejeként“ vannak nyilvántartva. De ahogyan az álláspontok kutatásai mutatják, éppen ők alakítják ki az agresszív viselkedés melegágyát, esetünkben a jobboldali indítékú erőszak számára. A tanulmányok is igazolják, hogy a növekvő korral nő azok száma, akik elfogadják az erőszsakot, mint a konfliktushelyzetek megoldásának legitím eszközét. Az újságcikkek elolvasása után hamarosan két dolog világosodik meg. A „felnőttek“ éppen a „részvétlenségük“, hallgatásuk és semmittevésük által vannak jelen az érintett helyzetekben. A politikusok és más befolyásos személyek csak a specifikus incidensekkel kapcsolatban nyilvánulnak meg, de még ezekben az esetekben sem teszik azt gyakran és világosan. Csak kivételesen fejezik ki a politikusok vagy polgármesterek a médiában együttérzésuket és szolidaritásukat a jobboldali erőszak áldozataival. Mint példa, már a 4. fejezetben is használt példa szolgálhatna. A közösségi kerekasztal idején a punk és kemény magként jellemzett diákok kérték a részvételüket, míg a jobboldali orientációjú ifjúság egyáltalán nem volt a rendezvényre beengedve. Az egyik iskola igazgatója nyilván nem értette meg a helyzetet és kijelentette, hogy a fiataloknak meg kellene tanulni átlépni ezeken az apró konfliktusokon és speciálisan ezekben a központokban ki kellene lépniük a saját árnyékukból és újra elkezdeni egymással beszélni. Az egyik fiatal résztvevő a vitafórumot elhagyta. Az igazgató nem tudta magát beleélni azon fiatalok helyzetébe, akik a múltban már jobboldali indítékú erőszak áldozatai voltak. Mivel a mezőgazdasági jellegű térségekben a „felnőttek“ sokkal kevésbé válnak ezen tettek áldozataivá, nem tudatosítják a fiatalok problémáit. Azt a tényezőt kellene leghamarább áttörni és megváltoztatni, ha valaki nem hajlandó a tudatalatti gondolkodásmódján változtatni. Másodszor, a választási eredmények hatására a média ráirányul a fiatal, műveletlen emberekként jellemzett személyek csoportjára. Bár a mélyebb elemzések más eredményt mutatnak. Hasznos megnézni azt a csoportot, amely társadalom tobbségét alkotja, de a demokrácia hiányára utaló helyzetekben inkább félrehúzódik. Az iskolai művelődési módszerek ezen célcsoport számára már nem megfelelőek. Szükségünk van arra, hogy új módszereket és formákat találjunk, hogy ezt a csoportot rávegyuk a társadalmi közeg együttes kialakításában való részvételre és ugyanúgy rávegyük őket arra, hogy gyülekezzenek és álljanak ellen a xenofób elméleteknek. Az új formák egyike a közösségi szervezés lehetne. A 4—ik fejezetben leírtuk a demokrácia fejlődését támogató és a polgári részvételt erősítő szövetségi programokat. Roland Roth német szociológus és politológus ezen programok és eredményeik elemzését tűzte ki célul. Össze szeretnénk foglalni javaslatait. Ezek a programok bizonyos koncepciós hiányosságokat mutatnak. „Ezen programok kiinduló pontja az a meggyőződés volt, hogy kelet Németországban erős demokratikus társadalom van, amely aktivizáláshoz csak impulzusra van szükség. Ez az elképzelés azonban téves volt, legalábbis néhány szövetségi államban és régióban, és nem csak Németország keleti részén. A jobboldali radikálisok környezetét már a tobbség részeként foghatnánk fel, ha a xenofóbiát úgy ítéljuk meg mint annak egyik összetevőjét.“37 36

Ebben az esetben a polgári társadalom támogatásának új módszerét kell kialakítani, és nem csak a már létező módszereket alkalmazni. Roth számára szintén létezik párhuzam középkulturális művelődéshez. A középkulturális nevelés bevezetésének a módja Németország nyugati részében teljesen más ha megnézzük keleti részt, a 2%--os idegen lakosságával. Ezért van a Kulturbüro Sachsen e.V. –nek jó tapasztalata a kozép és kelet Európai országok (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) közötti tapasztalat cserével és know-how átadással. Ugyanúgy ahogy mi, Roth is kritizálja az ifjúság politikai nevelésére fektetett hangsúlyt, annak ellenére, hogy a polgári társadalomnak csupán töredékét képezi. Az általunk „felnőttek“—nek nevezett csoport integrációja az életművelődésre vonatkoztatva a programokból hiányzik. A politikai művelődésnek más gyenge oldala is van. Roth szerint a politikai nevelés hatásainak világos határai vannak. Ha megnéznénk néhány neonáci párttag származását és politikai karrierének kibontakozását, hogy a politikai nevelés nem tud mindent megváltoztatni. „Azok , akik nincsenek tudatában ezen határoknak, a tehetetlenséget és frusztrációt támogatják, tehát azokat az érzéseket, amelyek sokkal gyakoribbak a politikai művelődésben és a szociál – pedagógia jobboldali extrémizmus elleni tevékenységében.“38 Ronald Roth az írása végén a jobboldali extrémizmus ellen fenntartható munka céljaira néhány ajánlást összegez. 1) Az állam és közintézmények szerepe: Az állam és a közintézmények fontos szerepet játszanak nem csak a jobboldali extrémizmus elnyomásában, de támogathatják a jobboldali extrémista színterek kialakulását, anélkül, hogy gondolnának rá…az iskolákon, ahol különböző demokratikus iskolai kultúra van, sokkal kevesebb jobboldali extrémista van.39 2) Korporát állampolgárság 3) A családpolitika beavatása: a család szerepe a tolerancia és a demokratikus értékek iránti nevelés értelmében még mindig alulértékelt. Sokkal tobb olyan projektet kellene támogatni amelyek a szélsőjobboldali színtereken működő gyerekek szüleinek kínál tanácsadást. 4) Célzott impulzusok az állami grantok politikájában: a polgári társadalom állami finanszírozását a demokratikus értékeket és állampolgári öntudatot támogató impulzusokhoz kellene kötni nemcsak az említett programokban, hanem más grant programokban, mint a sport, önkéntes tűzoltó szolgálat és hasonló. 5) Politikai megbeszélések keresése: az úgynevezett „jobboldali extémizmus elleni harc“ nem kellene, hogy ebben a marginalizált hősi térben maradjon. A közösségi vitafórumok alapjává kellene, hogy váljon.

3.2.11 Az extrémisták bevándorlás ellenes tevékenységei és az ellenük foganatosított preventiv/represszív intézkedések Ebben a fejezetben szeretnénk megnézni a bevándorlók helyzetét Németországban. Az elején néhány számmal felvázoljuk az általános helyzetet és közelebbről megnézzuk Szászországot és a menedékjogot kérelmezők es menekültek helyi feltételeit. A későbbiekben a nyilvánosság bevándorlókkal szembeni és az ellenük megvalósított erőszakos támadásokkal kapcsolatos álláspontjára fókuszálunk. Németország és a bevándorlói Az 1989 és 1993-as évek tömeges beáramlása után, amikor az országba 5 – 7 millió ember jött ez a szám lényegében nem változik. 2010 – ben Németországban 7,18 millió idegen élt, ami a népesség 8,8% - a.40 Van itt ugyanis egy további, bővebb népcsoport, amely a statisztikákban un. bevándorló eredetű személyekként van számon tartva. Ez a csoport nem csak idegenekből tevődik össze, hanem németekből is, akik az állampolgárságukat késobben kapták, vagy azok akik már Németországban szulettek, de a szuleik kulfoldiek, vagy kulfoldiek voltak.41 2010 – ben Németországban 15,7 mil. bevándorló eredetu személy élt. Ez a szám az utóbbi években enyhén emelkedik.

37 Roth: str. 9. 38 Roth: str. 12 39 Roth: str. 14 40 Forrás: Das Bundesamt in Zahlen 2010. Online: http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Publikationen/Broschueren/bundesamt-in-zahlen-2010.html. 41 Forrás: Federal Statistical Office. Online: http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Statistiken/ Bevoelkerung/MigrationIntegration/Migrationshintergrund/Migrationshintergrund.psml. 37

Az idegenek legnagyobb csoportja Törökországból (az idegenek 24%-a), Olaszországból (7,7%), Lengyelországból (6,2%), Görögországból (4,1%) és Horvátországból (3,3%). Az idegenek kb. 36% - az Európai Únió tagállamaiból származik. Az idegenek legnagyobb népcsoportjainak további közös jellemvonása van. A Törökországból, Olaszországból és Görögországból származó idegenek mintegy 30% - a már Németországban szuletett és az ITL tartózkodási idejuk átlaga 25 év.42 Ezek a specifikus jellemzők egybecsengnek a kivándorlás okaival, amit a későbbiekben fogunk felvázolni. A helyzet Németország keleti részében, a régi NDK – ban eléggé különböző. Az idegenek teljes létszáma Szászországban 2009 – ben 114,000 volt, ami az össznépesség 2,7% - a. Az összes keleti tartomány közül Szászországban él a legtöbb idegen. Egész Németországban a legtöbb idegen Berlín (13,7%), Hamburg (13,5%) és Bréma tartományi városokban élnek.43 Különbség van az idegenek eredetében is Németország keleti és nyugati része között.Szászországban az idegenek legnagyobb csoportja vietnami (10,5%), orosz (8,7%), ukrán (7,4%), lengyel (7%) és török (4,7%).44 A bevándorló eredetű személyek mindössze 4,7% - a él Németország új szövetségi tartományaiban.45 A bevándorló személyek etnikai származásából adódó különbségek Németország keleti és nyugati része között a kivándorlásuk okaival van összefüggésben. A régi Nyugat – Németországban ezen egyének nagy részét az ún. Gastarbeiterek (tehát idénymunkások), azok rokonai és utódaik alkotják. A 20. század 50 – es és 60 – as éveiben Nyugat Németország a foglalkoztatási politikáról bilaterális megegyezést írt alá Olaszországgal, Görögországgal és Törökországgal valamint négy további állammal. Ezek az egyezségek lehetővé tették a gasterbeiterek toborzását az ipari termelés olyan alkamazási területein történő munkavégzés céljából, amik nem igényeltek különösebb kvalifikációt. Az idénymunkások Kelet Németországban (ún. Vertragsarbeiter) elsősorban a keleti blokkból származtak, Vietnamból, Észak Koreából, Angolából, Mozambikból és Kubából.46 A Németországban menedékjogot kérelmezők helyzete Az idegenek számának novekedésével osszhangban Németországban a menedékjogra beadott kérvények száma a kilencvenes évek elején érte el a csúcsát (1990 – 256.000 kérvény, 1991 – 438.000 kérvény és 1992 – 322.000 kérvény).47 Ettől az időtől ez a szám állandóan csökken és a legalacsonyabb szintet 2007 – ben érte el, amikor letelepedési kérelmet Németország területére mindössze 19.164 személy adott be egész Németország teruletén. Ettol az időtől a beadott kérvények száma minden éven mérsékelten emelkedik. 2011 – ben Németországban 53.347 menedékjogi kérvény volt beadva.48 A menedékjogi kérelmek számának alakulása a média és a politikusok figyelmének középpontjába került. „A menedékjogi kérelmet benyújtók elsősorban a muzulmán államokból, mint Afganisztán, Irak, Szíria, származnak. Ezen túlmenően szerbek ezrei igyekeznek Németországban lehorgonyozni azzal, hogy menedékjogi engedélyt kérnek, ezek 90%-a roma származású.49 Friedrich belügyminiszter szerint a szebek indokolatlanul adják be medékjogi kérelmeiket és minél előbb el kellene ezeket utasítani: „hogy minimumra csökkenjen a jogtalanul Németországban tartózkodásuk ideje, hogy ezzel ne terheljék a nyilvános költségvetést.“50 A pozitív határozatok száma nagyon stabil és az utolsó tíz évben 1% körül mozog. 2011 – ben a kérvények 55% -- a teljesen el lett utasítva, a továbbiaknak más megítélése lett (menekült védelem, tartózkodás megtűres).51

42 Forrás: Das Bundesamt in Zahlen 2010. Online: http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Publikationen/Broschueren/bundesamt-in-zahlen-2010.html. 43 Forrás: Federal Statistical Office. Online: http://www.statistik-portal.de/Statistik-Portal/en/en_jb01_jahrtab2.asp. 44 Forrás: Das Amt des sächsischen Ausländerbeauftragten. Online: http://www.landtag.sachsen.de/dokumente/sab/20110114-Statistik-Staaten_nach_hoechstem_Auslaenderanteil_in_Sachsen.pdf. 45 Számok 2008-ból. Forrás: Spolkový statistický úřad. Online: http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/ Content/Publikationen/Fachveroeffentlichungen/Bevoelkerung/MigrationIntegration/BevoelkerungMikrationsstatus5125203087004,property=file.pdf. 46 http://en.wikipedia.org/wiki/Gastarbeiter 47 Forrás: Das Bundesamt in Zahlen 2010. Online: http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Publikationen/Broschueren/bundesamt-in-zahlen-2010.html. 48 Forrás: Bundesamt für Migration und Flüchtlinge. Online: http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Downloads/Infothek/Statistik/statistik-anlage-teil-4-aktuelle-zahlen-zu-asyl.html. 49 Spiegel Online, 24.01.2012, http://www.spiegel.de/politik/deutschland/0,1518,810988,00.html. 50 Spiegel Online, 24.01.2012, http://www.spiegel.de/politik/deutschland/0,1518,810988,00.html. 51 Forrás: Bundesamt für Migration und Flüchtlinge. Online: http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Downloads/Infothek/Statistik/statistik-anlage-teil-4-aktuelle-zahlen-zu-asyl.html. 38

A menedékjogot kérelmezők helyzete Szászországban52 2010 – ben a menedékjogot kérelmezők száma Szászországban 1.940 volt. A menedékjogot kérelmezőknek nincs joguk szövetségi államot választani a lakosság száma alapján. Az érkező menedékjogot kérők számára létrehozott táborok Szászországban kb. 500 férőhelyesek. 1,5 – 3 hónap után a menedékjogot kérőt közös szállásra küldik. A menedékjogot kérők számának csökkenése miatt néhány ilyen intézmény be lett zárva. 2011 – ben egész Szászországban 29 volt. Speciális feltételek mellett menedékjogért folyamodóknak joguk van decentralizált élethez, azaz magán lakásokban. Ez a határozat azonban a helyi hivatalok döntésétol fugg. Lipcsében a menedékjogot kérők 60% -a él magánlakásban, míg a Szászországi Svájcban ez a szám kisebb mint 1%.53 A 13 közetből 11 nem nyújt semmilyen közös étkeztetést a közös lakointézményekben és minden menedékjog Hronek 40 eurót fizet havonta készpénzben. A bevándorlók elleni erőszak Szászországban Az RAA Sachsen (www.raa-sachsen.de) tanácsadói szolgáltatást nyújt a rasszista és jobboldali extrémista indítékú erőszak áldozatainak. A következő számok az RAA Sachsen hivatalos statisztikájából származnak, amelyek 2012 márciusában jelentek meg54 és a 2011 – es évre vonatkoznak. 2011 – ben 186 támadás volt bejegyezve (2010 – ben 239, 2009 – ben 263) 269 közvetlen áldozattal. Ezen támadások többsége a két legnagyobb szász városban Drezdában (40) és Lipcsében (36) volt elkövetve. Ezek az eredmények nem változnak akkor sem ha a támadások számát a lakosság számához hasonlítanánk – Drezda (7,7/100.000 lakos) és Lipcse (6,9/100.000 lakos). Az RAA Sachsen az elkövetők indítékát a következő elmelek alapján különbözteti meg: rasszizmus, homofóbia, antiszemitizmus, politikailag aktívak ellen, nem jobboldali vagy „alternativ“ emberek ellen,fogyatékos és társadalmilag hátrányos helyzetű emberek ellen. Nemcsak 2011 – ben lehetett megkülönböztetni a három legnagyobb célcsoportot és az indítékot. Leginkább veszélyeztetett csoport elsősorban a fiatal, alternativ, nem jobboldali emberek (63 személy), következnek a rasszista támadások áldozatai (53 eset) és a politikailag aktív személyek (23) eset. További célcsoportok (hajléktalanok, LGBT, zsidók) csak néhány esetben válnak áldozatokká. 39 esetben az indítékot nem sikerült meghatározni.55 Független megfigyelő intézmények Szászországban 1991 – tol 12 halálos áldozatról számolnak be, mint rasszista vagy jobboldali erőszak áldozatairól. A nyilvánosság nagy figyelmet szentelt egy fiatal egyiptomi nő, Marwa al-Sherbini esetének, akit egy bírósági eset folyamán szurkáltak halálra 2009 július 1 – én Drezdában. A sajtó az első hírekben Marwa el-Sherbini meggyilkolásával kapcsolatban arról jnformálta a német nyilvánosságot, hogy a vádlott a bírósági kihallgatás során meggyilkolta a tanút Drezdában. Az ok egy játszótéri veszekedés volt. A tény, hogy az áldozat egy moszlim származású nő volt nem volt említve. Az sem volt említve, hogy a játszótéri veszekedés abban csúcsosodott ki, hogy az vádlott a nőt „iszlámista“,“ moszlim szajha“ vagy „terrorista“ szitkokkal illette. A német sajtó az esetről a hátsó oldalakon számolt be, később feledésbe ment. Néhány nap után aztán felrázták a dühös egyiptomiak ezrei, a németek iszlámfóbiája elleni tiltakozás miatt vonultak az utcára. Iszlámfóbiásak? Mi? … Nem gondolom, hogy Marwa meggyilkolása bizonyítaná az iszlámfóbiát Németországban. De bizonyítja a mai német társadalom valóság irránti érdektelenségét és ez figyelmeztető.56 „Egy fiatal embernek azért kellett meghalnia, mert bizonyos embereknek nem tetszett a bőre színe.“57 Ez a hír a tizenkilenc éves Kamal Kilade elhalálozásáról Lipcsében, akit két neonáci szurkált halálra 2010 október 24 – én Lipcsében. A 2011—es év még egy halálos áldozatot hozott Szászországban. Andre K. a szászországi Oschatz városában élő hajléktalan volt. 2011 május 27—én három férfi megverte az oschatzi vasútállomáson, három nappal később a kórházban belehalt séruléseibe. Az RAA Sachsen megállapítása szerint a jobboldali extrémizmus általi bűntény áldozata lett. Marwa el-Sherbini 2009—es drezdai és Kamal Kilade 2010—es lipcsei meggyilkolásával együtt ez már a harmadik gyilkosság az elmúlt három évben.

52 Forrás: http://www.nds-fluerat.org/wp-content/uploads/2011/03/webversion21.pdf. 53 2009-ben, a menedékkérők 36 %-a közös lakóhelyen volt elszállásolva Németországban. http://www.nds-fluerat.org/wp-content/uploads/2011/03/webversion21.pdf. 54 Rechtsmotivierte und rassistische Angriffe in Sachsen 2011. http://www.raa-sachsen.de/images/Statistiken/statistik_2011.pdf (Jobboldali és rasszista támadások 2011-ben Szászországban). 55 Az esetek forrása a havonta történő interpellációk a baloldali párt által a szászi parlamentben. A válasz egy listát tartalmaz az elkövetett bűntettekről és dátumjaikról, de a tett motívumának bemutatása nélkül. 56 The Guardian. Online: http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2009/jul/10/germany-murder-marwa-sherbini?INTCMP=SRCH. 57 Tödliche Realitäten. Der rassistische Mord an Marwa el-Sherbini. Self-published, Dresden 2011.

39

Rasszizmus Németországban – szociológiai tanulmányok Németországban tobb hosszantartó szociológiai tanulmány foglalkozik a rasszista, xenofób és jobboldali álláspontok identifikálásával és leírásával a német társadalomban. Ezek egyike a Bielefeldi Egyetem mellett működő az ellentétek és hatalom kategóriát vizsgáló intézmény által régóta évente ismétlődő kutatás. Ennek eredményei évente megjelennek a Deutsche Zustände (Német állam, megj. fordítható mint Németország helyzete) című könyvben. Ez a kutatás a csoportok közötti ellentét elméletén alapul (gruppenbezogene Menschenfeindlichkeit). Az elmúlt éven kilenc európai országban volt nyilvánosságra hozva hasonló kutatások eredményei.58 A „különböző“, „ negativ“, „nem normális“ jelzőkkel és alárendelt társadalmi helyzettel illetett csoportok elleni negativ álláspont és előítélet került elemzésre. A kutatásra kiválasztott előítéletek a következők voltak: bevándorló-ellenes álláspont, rasszizmus, antiszemitizmus, muzulmán ellenes álláspont, szexizmus és homofóbia. Néhány példa a Deutche Zustande 2007-es kutatásában nagy számban pozitivan megválaszolt kérdéseibol: • Létezik ok arra, hogy miért a fehér bőrű emberek vannak a világ urainak helyzetében – 12,7% • Németországban túl sok külföldi él – 60% • A muzulmán bevándorlást be kellene tiltani – 29% • Az újonnan bevándoroltaknak kevesebb jogainak kellene hogy legyen – 52,8% Ez a mennyiségi adat a minőségi információkkal (Lásd a Sarazzin esetet Németország helyzetére vonatkoztatva) egybekötve arra utal, hogy Németországan a jobboldali extrémista és populista pártok viszonylag nem nagy válastási sikereinek ellenére a társadalomban a rasszista álláspontok nagy potenciálja létezik, ami a mindennapos rasszimusban és az erőszak jóváhagyásában nyilvánul meg azon személyek ellen, akik „másképp néznek ki“.

3.2.12. A gyűlöletből elkövetett bűntények áldozatainak helyzete Szászországban több nem állami /önkéntes/szervezet létezik, amelyek a gyűlöletből elkövetett bűntények valós vagy potenciális áldozataival foglalkoznak. Ez a fejezet azonban nem a különböző kisebbségek szervezeteire irányul, bár az ugyfeleik szintén a gyűloletből elkövetett bűncselekmények áldozatai, vagy azokká válhatnak. Éppen ellenkezőleg az Opferberatung RAA Sachsen szervezet munkájának eredményeit követem, amely a /salso/jobboldali vagy rasszista indíttatású bűntények áldozatainak tanácsadó kozpontjaként műkodik Szászországban.59 Az RAA Sachsen tanácsadó központ „jobboldali és rasszista indíttatású erőszak“ definíciója hasonló a politikai indíttatású bűntények hivatalos definíciójához, úgy ahogyan azt a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség használja. Ezen definíció értelmében a politikai indíttatású – jobboldali – bűntény “olyan incidens, elsősorban azokban a helyzetekben, amikor a körülmények és az elkövető álláspontja arra utal, hogy a bűntény elkövetésére az áldozat politikai nézetei, nemzetisége, etnikai és faji hovatartozása, borének színe, hitvallása, származása, szexuális orientációja, fogyatékossága, kinézete vagy társadalmi helyzete adott okot.60 Az RAA Saschen számára különösen az „incidens körülménye“ és az „elkövető álláspontja“ téziseknek a kiértékelése különösen fontos. Az elkövető állaspontja megítélésének a kritériumai a következők: előzetes kijelentések, az incident lefolyása alatt és után, olezete és általa viselt jelképek és az elkövető jelenléte a jobboldali megnyilvánulású szervezetek rendezvényein. Az incidens körulményei, amelyek a jobboldali indíttatást támogatják a következők: időpont és hely (pl. Április 20., május 1-i demonstráció), ismételt támadások (pl. Brutalitás, megalázás, kínzás), az áldozat kiválasztása (a támadás nem egy meghatározott személy ellen irányul hanem egy csoport ellen, amely az elköveto szemében az áldozatot képviseli). Bár a terminológia különbözik, mégis nagyon sok a hasonlóság a gyűlöletből elkovetett bűncselekmény definíciója között ahogy azt elsősorban a nemzetkozi szervezetek használják mint pl. ODIHR.61 Azonban nem minden erőszakos cselekmény és bűntény kerül be az RAA Sachsen statisztikáiba. Kulcsfontosságú, hogy a támadás fizikailag legyen elkövetve. Anyagi kár csak bizonyos esetekben lenne figyelembe véve, mint gyujtogatás, vagy egyéb súlyos károk az áldozat kozvetlen megkárosításának céljával. Ezek fontos kiegészíto informáciok az RAA Sachsen tanácsadó központ által kiadott statisztikai információk megértése szempontjából. Ezen támadások 58 Lásd Intolerancia, előítéletek, diszkrimináció. Európai jelentés. Online: http://www.fes.de/cgi-bin/gbv.cgi?id=07908&ty=pdf. 59 A következő az RAA Sachsen: Rechtsmotivierte und rassistische Angriffe in Sachsen 2011. http://www.raa-sachsen.de/images/Statistiken/statistik_2011.pdf alapul (Jobboldali és rasszista támadások Szászországban 2011-ben). 60 Bundesministerium des Inneren/Bundesministerium der Justiz (Eds): 2. Periodischer Sicherheitsbericht. Berlin 2006. p. 135. 61 További információkért a terminológiáról lásd az „Emlékeztető, Felelőség és Jövő“ alapítvány, In Iustitia o.s., Kulturbüro Sachsen e.V.: Elfelejtett áldozatok. Összegzés. 9-11 oldal. http://kulturbuero-sachsen.de/dokumente/Forgotten_Victims.pdf. 40

áldozatainak szolgáltatott tanácsadáson kívul a szervezet munkájának fontos részét képezi az adatgyűjtés, amely elsősorban a közvélemény tudatának növelését és az áldozatok védelmének az érdekét szolgálja. Az alábbi számok az RAA Sachsen 2012 márciusában kiadott 2011-re vonatkozó hivatalos statisztikai adatai. (Lásd 1. sz. megjegyzés). A 2011-es évben 186 támadás került bejegyzésre (2010-ben 239, 2009-ben 263) 269 közvetlen áldozattal. A támadások többségét a legnagyobb szász városokban követték el – Drezda (40), Lipcse (36). Ezek az eredmények nem változnak a támadások számának és a lakosság számának aránya szempontjábol sem – Drezda (7,7/100.000 lakos) és Lipcse (6,9/100.000 lakos). Az elkovetők motivációja Az RAA Sachsen az elkövetők indíttatását a következő terminológiákban különbözteti meg: rasszizmus, homofóbia, antisemitizmus, politikailag aktívak ellen, a nem jobboldali vagy alternativ egyének ellen, a fogyatékosok és a szociálisan hátrányos egyének ellen. Nem csak 2011-ben sikerult azonosítani a három legnagyobb célcsoportot és az elkövetők motivációját. A leginkább veszélyeztetett csoport elsősorban a fiatalok, allternatív egyének, nem jobboldaliak (63 fo), következnek a rasszista támadások áldozatai (53 eset) és politikailag aktív személyek (23 eset). A további célcsoportok (hajléktalanok, LGBT, zsidók) csak néhány esetben válnak áldozatokká. 39 esetben nem lehetett meghatározni az indítékot. A támadások módja Ha megnézzuk ezen bűntettek legsúlyosabb elemeit, világossá válik, hogy a joboldali vagy rasszista indíttatású bűntettek legjellegzetesebbje az egészségkárosítás /gyilkossági kísérlet (105 eset), erőszakkal kovetve/ fenyegetés/ egészségkárosítási kísérlet (60 eset). Öt esetben volt szó súlyos vagyoni károkról és három esetben gyujtogatásról. A 2011-es évnek volt egy halálos áldozata is. Anndre K. a Szászországi Oschatz városban élő hajléktalan volt. 2011 május 27-én három féri verte meg az Oschatz-i vasútállomáson és három nappal későbben korházban belehalt sérüléseibe. Az RAA Saschen megállapítása szerint a jobboldali extrémizmus áldozatává vált. Marwy El-Sherbini 2009-es drezdai és Kamal Kilade 2010-es lipcsei gyilkosságával Egypt ez a harmadik gyilkosság az elmúlt három evben. A 2010-es év kivételes volt 7 gyujtogatással. 2011 szeptemberében z egyik elköveto 7 év és 10 hónap börtönbűntetésre volt ítélve egy családi ház felgyujtásáért. Az indítéka az volt, hogy az épulet alternativ lakoháznak látszott – legalábbis az elkövetőnek úgy tűnt – vagyis baloldali és antifasiszta. Bár az RAA Sachsen és a rendorség valamint az állami szervek által használt terminológia nagyon hasonló, a módszerekben viszont aránylag eltérőek. Azokban az esetekben amikor a támadás lehetett politikai meggyőződésből, de ezt nem lehet bárhogy bizonyítani, az állami intézmények elutasítják a politikai indítékot. A tanácsadói központok hasonló elvet alkalmaznak az emberölés bűntette és gyilkossággal kapcsolatban. Ezek az esetek bekerülhetnének a statisztikába, ha ki lehetne zárni a politikai indíttatást, az RAA Saschen hivatalos statisztikája megváltozhatna. Az adatok értékelése Bár a statisztikai adatok nagyon fontos alapot nyújtanak az áldozatok csoportjai helyzetének elemzésében Szászország különböző régióiban, mégis nagyon óvatosan kell őket kezelni. Az adatgyujtés módja nem engedélyez semmilyen általánosítást vagy definitiv következtetést. Az RAA Sachsen az esetekről a következő forrásokból értesul: áldozatok, együttműködő partnerek és társaságok, rendorség, média, a szász parlamentben elhangzó politikai indíttatású jobboldali bűntetteket érintő havi interpelláció alapján. Az elmúlt tíz évben az RAA Sachsen tanácsadói központjainak jó kapcsolatokat és viszonyokat sikerült kiépíteni a nem jobboldali és alternativ ifjúsággal, politikailag aktív emberekkel és a rasszista indítékú erőszak áldozataival. A másik oldalon nagyon komplikált kapcsolatot kialakítani társadalmilag hátrányos helyzetű vagy fogyatékos egyénekkel és a homofóbia áldozataival. Az adatgyűjtes módja lehetetlenné teszi a számok összehasonlítását Szászország egyes régiói között. Létezik az áldozatok hajlamossága, elsősorban a nem jobboldali, alternativ és rasszizmus áldozatainak körében a helyzetük elfogadására. Nem látja értelmét, miért menjen a rendőrségre, esetleg a tanácsadói központokba ezeket a támadásokat jelenteni. A rasszizmus áldozatai az ő saját személyuket ért támadásokról beszélnek mint a diszkrimináció és kirekesztés sok esetének egyikéről. 41

Az áldozatok tanácsadása62 A három tanácsadási központ (Chemnitzben, Drezdában és Lipcsében) 2011-ben 196 személyt támogatott, ezek közül 162 közvetlen áldozat volt, a további esetekben rokonokról, tanúkról és másokról volt szó. Tobbséguk (81) 18 és 26 év közötti fiatal volt, három ügyfél 13 év alatti gyerek volt. Ezekben az esetekben nyújtott tanácsadással ugyanazt a célcsoportot azonosítjuk, mint az összes bejelentett eset statisztikájában. Az ügyfelek többsége fiatal nem jobboldali politikai nézetekkel (69), követtkeztek a rasszista indítékú bűntettek áldozatai (51) és politikailag aktív emberek (32). Megközelítoleg az ügyfelek 50% - a (78) volt fizikai erőszak áldozata.

62 Lásd az 5.1. fejezetet

42

3.3. Cseh Köztársaság 3.3.1. Történelmi kialakulás 1989 után Bizonyos hagyományoknak a komunista korszak által való megszakítására, 1989 után a szélsőjobboldalnak nem volt mire alapoznia és így a forradalom utánni első években főként külföldön kerestek inspirációt. Még a forradalom elött szintén külföldről jött be a skinheads mozgalom. A rasszista ágazat létszámának és befolyásának növekedéséhez nagymértékben hozzájárult az akkori könnyűzenei élet, az akkori legismertebb együttessel az Orlíkkal az élen. Az együttes rajongóinak azonban a mai politikai extrémizmushoz kevés közük volt, inkább szubkultúrának tekinthetőek, de mindenképpen a rasszista gondolkodásmódnak és annak érvényesítésének az együttes nyilvános koncertjei és zenei hordozóinak forgalmazása nagy mértékben hozzájárult. A jobboldali tér ezen része főként azokat a fiatalokat tartotta össze, akiknek közös tényezőjük a kezdetekben a rasszizmus ( inkább csak a “romaellenesség” és “vietnámellenesség”) és az agreszivitás volt. Ma sem és a forradalom után sem csupán a skenheads mozgalom képviselte a szélsőjobboldalt (pontosabban annak fajgyűlölő része). Mareš megemlíti, hogy a szélsőjobboldal újjászületése a Bársonyos forradalom után, négy fő pilléren alapult, mégpedig azok a csoportok, amelyek a nyugat- európai szélső jobboldali csoportoknál keresték az inspirációt, egyedülálló személyek, akik a cseh szélsőjobboldal hagyományait igyekeztek követni a komunista korszak előtt, szélső jobboldali beállítottságú, emigrációban élő személyek, és a már említett skinhead szubkultúra. (Mareš, 2003: 180) A szélső jobboldal kezdetei 1989 után Szinte azonnal a rendszerváltást követően a szélsőjobboldali csoportok megragadva az alkalmat hogy befolyásolni tudják a politikai eseményeket, a lehető legnagyobb mértékben kihasználták az újonnan bevezetett szólásszabadságot. A társadalmi helyzet a komunizmushoz fűződő elsődleges ellenszenve és a baloldali jellegű ideák miatt részben támogatta a szélsőséges gondolatokat, a rasszista gondolkodásmód iránt bizonyos toleranciával. A szélső jobboldal kialakulása ebben az időszakban (részben ez a felépítés a mai naipig fennál) három vonalon történt. Az első vonalat a polotikai mozgalmak jelentették, a második vonal, nem szervezett csoportok és a harmadik szinten a skinhead mozgalom rasszista ága jelentkezik. Ezek a vonalak viszont egymás közt gyakran keveredtek és keverednek. Ennek az időszaknak a legjelenetősebb politikai pártjai közé tartozott egyértelműen, a Miroslav Sládek által vezett Sdružení pro republiku – Republikánská strana Československa (SPR – RSČ). (Egyesülés a Köztársaságért Csehszlovákia republikánus pártja). Ez a párt még 1990 elején alakult és bizonyos változásokkal, de már a jóval kisebb támogatottsággal egészen 2010-ig működött. „A párt már alapításakor magát szélső jobboldalinak vallotta és többek között a skinhead mozgalom felé irányult, melynek tagjaival hosszantartóan együttműködött.“ (Charvát, 2007: 144) Sládek pártja fokozatosan győzte meg szavazóit és a 1992-es parlamenti választásokon a szavazatok több mint 6%-át szerezte meg és ezt követően Miroslav Sládek indult az elnökválasztáson is. A legjelentősebb, nem szervezett csoportot a szélső jobboldal kialakulásának kezdetekor a Týdeník Politika, (Politika hetilap) körül csoportosulók alkották, akik antikomunista, antiszemita témákkal és a forradalom utánni rendszer törvényességének témáival foglalkoztak. Michal Mazel szerint a szélső jobboldal legismertebb folyóirata volt, amelyre sokáig hivatkozak még a azután is, hogy terjesztését letiltották a kiadó ellen indított büntető eljárás miatt 1992-ben. (Mazel, 1998: 226) A skinhead mozgalom követői két szinten tevékenykedtek, mint bejegyzett egyesület vagy mozgalom és mint nem szervezett csoportok. A bejegyzett szervezetek közül legjelentősebbek a Vlastenecká liga (Hazafiak Szövetsége), Vlastenecká fronta (Hazafiak Frontja) és a Národní front Castistů (Castitisták Nemzeti Frontja). A rasszista skinheadek egy része viszont elutasította a rendszer szabályait és nem volt hajlandó tevékenységét semmilyen módon intézményesíteni. Így több, különböző létszámú és irányú csoport alakult ki, melyek közül kitűnt egyetlen egy, a : Bohemia Hammer Skins. „Cseh közegben a Bohemia Hammer Skins helyi szervezete az országos neonáci szervezet kiépítésének sikeres kísérlete lett, bár a kilencvenes évek második felében a szervezet látszólag megszűnt, több tagja nem adta fel és a mai napig kapcsolatban áll a neonácikkal, legtöbbször tetoválló szalonokban, háborús ereklyék gyűjtőivel, őrző-védő egyesületekben vagy a szervezett bűnözésben.“63

43

A szubkultúra és a politika közötti dilemma időszaka A következő időszak (1994 – 1998), a legjelentősebb szélső jobboldali párt SPR-RSC (Egyesülés a Köztársaságért Csehszlovákia republikánus pártja) erejének növekedése jegyében telt el. Követői továbbra is főként a cigány kisebbség ellen léptek fel, de a baloldali pártokat és Csehország nemzetközi struktúrába való belépését is bírálták. A párt tevékenysége sokszor botrányba fulladt és magára vonta a média figyelmét. Ez a taktika tetszett szavazótáborának és így a párt 1996-ban elérte legnagyobb sikerét a parlamenti választásokon, ahol több mint a szavazatok 8%-át nyerte meg. Semmilyen más szélső jobboldali párt ezidáig nem érte el ezt az eredményt és nem volt ilyen sikeres. Ezt követően Miroslav Sládek karrierje és pártja hanyatlásnak indult. A párton belüli harcok, Sládek nyilatkozatai, amelyek ikább már csak komikusnak hangzottak64, és a személye ellen folyó büntetőjogi eljárások okozták, hogy a párt elvesztette szavazói többségét, és így az 1998-as parlamenti választásokon nem kapta meg az 1996-ban kapott szavazatok felét sem, és nem jutott be a parlamentbe.(Mareš, 2003: 198) A politikailag aktív szélső jobboldal fellendülése a SPR – RSČ (Egyesülés a Köztársaságért - Csehszlovákia republikánus pártja) formájában a bejegyzett szervezetek tevékenységének hanyatlását vonzotta maga után, és az összes többi bejegyzett egyesületet érintette a nyilvánosság kialakult közömbössége és követői számának csökkenése. A nem szervezett csoportok azonban fellendülésbe kerültek. Egész Csehország területén ún. fanzinok, információs röplapok vagy kisebb terjedelmű folyóiratok kerültek terjesztésre, amelyek a neonáci szervezetek tevékenységéről informáltak és a neonacista rendezvényeken való részvételre buzdítottak. A rendőrség nem megfelelő felkészültségének köszönhetően, több ún. white power music koncert került megrendezésre, számos külföldi együttes részvételével. A neonacisták „túljártak a rendőrség eszén“ azzal, hogy ezeket a koncerteket mint nem nyilvános rendezvényeket szervezték, gyakran pl. születésnapi ünnepségként, és így a rendőrségnek nem volt bejárhatósága a rendezvény területére. A bűncselekmény elkövetésének a gyanúja viszont gyakran annyira feltűnő volt, hogy a rendőrség közbelépésének elmaradása teljesen érthetetlennek bizonyult. Ezek a koncertek fontos aspektusai voltak a szélsőséges militáns jobboldal megerősítésének és összekovácsolásának. A már említett Bohemia Hammer Skins szervezeten kívül ebben az időszakban szintén külföldi példára, megalakult a Blood and Honour – Division Bohemia, amely a Bohemia Hammer Skins-re alapította tevékenységét. Egy további szervezet indította el karierjét amely neonacista körökben a mai napig megtalálható. A legismertebb cseh neonacista Filip Vávra (nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Prágában előadásra hívta meg a holocaust tagadóját és a Ku-Klux-Klanu aktivistáját, David Duke-ot) , megalapította a Národní odpor-t (Nemzeti ellenállás), az egyik legállandóbb csehországi neonacista szervezetet. A Národní odpor (Nemzeti ellenállás) a kezdettől fogva magas politikai ambícióval bírt és Vávra többször megpróbálta bejegyeztetni a szervezetet. Ehhez köthető a cseh neonácik arculatának változása. A szavazótáborhoz való közelebbjutás és barátságosabb külsőre való váltás érdekében, a neonacisták levetették a bomber dzsekit, a katonai bakancsot, és megnövesztik a hajukat. Filip Vávra ekkor arról álmodott, hogy a parlamentbe öltönyben járnak majd, mivel ez elfogadhatóbb lesz az emberek számára. Szintén említésre méltó, hogy 1996-ban, mint különböző anarchista szervezetek antifasiszta tevékenységeinek utódja, megalakult a Antifašistická akce – (Antifasiszta tevékenység) cseh alapszervezete, valószínűleg a cseh szélső jobboldali szervezetek legnagyobb ellensége. Az új évezred Sládek republikánusainak jelentősen csökken a tevékenysége és ezzel összefüggően újonnan megalakult szervezetek jelentek meg a politikai színen: Národní aliance (Nemzeti szövetség), Vlastenecká fronta (Hazafias Front), együtt a Vlastenecká republikánská strana (Hazafias Republikánus Párt)-al és a Národně sociální blok (Nemzeti-szociális Blokk). Minden esetben olyan szervezetekről beszélünk, melyek személyileg és ideológiailag is összefonódnak a korábbi, már látező szervezetekkel, melyek átnevezésre vagy összevonásra kerültek. A legnagyobb politikai ambicíóval bír a Národně sociální blok (Nemzeti-szociális Blokk), amely a Vlastenecká republikánská strana (Hazafias Republikánus Párt) a Národní odpor (Nemzeti ellenállás) és a Vlastenecká fronta (Hazafias Front) követőinek vagy tagjainak összevonásával keletkezett. De ez a szervezet sem volt hosszú életű, 2011-ben feloszlott. (Charvát, 2007: 151 –153) 63 http://antifa.cz/nclanky.php?id=265&tab=mzdomova&slovo=bohemia hamer 64 Pl.: 1996.7.25.-i Cseh parlamentben elhangzott beszéde, ahol azt nyilatkozta, hogy a roma gyermekeket már megszületésükkor kéne büntetni, mivel az, már az általuk elkövetett legnagyobb bűncselekmény.

44

Az ismételt sikertelenséget követően a politikai színen beállt a szélső jobboldali pártok stagnálása, az extrémisták ebben az időszakban visszahúzódtak szubkulturális közegükbe és többé-kevésbé elhatárolódtak a politikai élettől. A szubkulturális közegben főszerepet játszott a Národní odpor (Nemzeti ellenállás). De kialakult egy új irányzat is, amely a későbbiek során jól megvetette a lábát a cseh közegben. Ez az új irányzat a külföldről, és részben a baloldali beállítottságú szélsőségesektől átvett autonóm nacionalizmus és ami az egész Csehország területén kialakult, nem egységes vezetés alá tartozó, önállóan működő pártsejtek tevékenységén alapszik. A mai szemszögből tekintve érdekesnek tűnik, hogy ebben a “nyugalmas” időszakban megkezdte tevékenységét két politikai szervezet, amelyek a későbbiek során fontos szerepet töltöttek be a szélső jobboldali pártok terén. A két szervezet a Dělnická strana (Munkáspárt)(a SPR-RSČ káderének egy részéből alakult) és a Národní strana (Nemzeti Párt). A cseh jobboldal újraéledése A szélső jobboldal a politikai stagnálást követően az új évezred első éveiben ismét felkészül a cseh politikában való szerepvállalásra. A 2006-os pralamenti választásokra való felkészülés során a szélső jobboldali pártok igyekeztek egyesíteni erejüket és így megalakul a Národní strana, Národní sjednocení, Dělnická strana, Republikáni Miroslava Sládka és a České hnutí za národní jednotu- öt párt koalíciója. De ez a koalíció, először a Národní pětka (Nemzeti ötös) néven, majd később névváltoztatással a Národní síla (Nemzeti Erő) név alatt, sem volt képes összetartani az alapító pártokat még a 2006-os parlamenti választásokig sem. Csupán a Dělnická strana (Munkáspárt) tudta magát fentartani a mai napig, a 2010-ben történt, a Legfelső bíróság általi feloszlatás ellenére is, ugyan kisebb névváltoztatással és a választoson elér jelentéktelen eredménnyel. A szubkultúra terén jelentős tényezőként jelent meg a Národní korporativismus (Nemzeti korporatizmus), amely hosszab idő után képes volt, még ha csak részben is, összefogni a nem szervezett csoportokat, a jobboldali szélsőséges csoportok körében a bejegyzett szervezeteket és így együttesen nagyszámú rendezvényeket szervezett meg. Azonban ez a csoportosulás sem tartott ki sokáig, és a Národní korporativismus (Nemzeti korporatizmus) 2008-ban befejezte tevékenységét. Tagjainak felajánlotta hogy igazoljanak át a Dělnická strana (Munkáspárt), vagy az Autonómní nacioanlisté (Autonóm Nacionalisták) - pártokba. Ebben az időszakban nagy jelentősége volt a Národní odpor (Nemzeti ellenállás)-nak. A párt ugyanis a megalapításától fogva, a neonacista pártok terén az egyik legradikálisabb szervezetnek számít. Soha jelentősebben nem igyekezett a poltikai elismerésért éppen azért, mert az általa folytatott politikai gyakorlat és nézetei messze meghaladják a hivatalos politika terén a tűrőképességet. A nagy változások „2008-ban befejeződött a minőségi változás folyamata…az aktivisták színvonalának műveléssel való emelése… tevékenységét az érvényben lévő jogi előírásoknak megfelelően folytatni…látható professzionalitás és koncepció… véleményüket kultiváltan adták elő…az aktuális és égető társadalmi kérdések megválasztása, melyek első rálátásra nem idézki a szélsőséges jobboldali nézeteket.“ (Minisztérium, 2009: 1-2) Ezekből a részletekből meghatározható nem csak a szélső jobboldal azon része, amely politikai tevékenységet akar folytatni.A szélsőséges jobboldal tagjait manapság már nem lehet felismerni külsejükről, szimbólumaik szerint, vagy rasszizmussal és xenofóbiával tele tűzdelt harcias beszédeikről. De itt is érvényes, hogy a kivétel erősíti a szabályt. A 2008-as „szuperválasztásokon“ úgy a politikai pártok mint a szubkulturális szélső jobboldali szervezetek tevékenysége fokozódott. A Dělnická strana (Munkáspárt) populista módon igyekezett „beavatkozni“ az egyszerű emberek jogaiba olyan térségekben, ahol fenyeget a társadalmi kizárás, és így a szociális problematika a janovi lakótelepre vezette el őt. 2008.október 4.-én megérkezett Janovra a Dělnická strana (Munkáspárt) 12 tagja, mint „védelmi alakulat“ és jelenlétükkel a helyi romák körében nagy felindulást váltottak ki. A Dělnická strana (Munkáspárt) összpontosítása Janovra 2008.november 17.-én tetőzött, mikor is a hivatalosan bejelentett tüntetésen a Dělnická strana (Munkáspárt) tagjai elindultak a janovi lakótelep felé, és a felvonulás a rendőrséggel való, a szélső jobboldali csoportok eddigi legnagyobb összetűzésévé fajult. Ez a két esemény, a vítkovi gyújtogatással együtt, ahol négy szélsőséges jobboldali gyújtóbombát dobott egy roma család házába, elindított egy óriási mediális és politikai érdeklődést erre a problémakörre irányulva. A felelős állami szervek végre felléptek a szélsőséges jobboldali csoportok ellen, a megfelelő határozottsággal és keménységgel az emberi jogokat képviselő szervezetekkel együttesen, és a nyilvánosság részéről történt elítéléssel sikerült részben kiszorítani a szélsőséges jobboldalt a közéletből. A Belügyminisztérium javaslatára immár másodszorra, szintén sikerült a Dělnická strana (Munkáspárt) feloszlatása, és így legalább jelképesen lehetségessé vált a szélső jobboldali ideák és tettek elítélése.

45

A szélsőséges jobboldal, teljes egészében véglegesen felhagyott a skinhead arculattal és mostanság a baloldali csoportok egész skáláját utánozza a Black Bloc öltözködéssel, vagy az autonómián alapuló szervezéssel, egészen a szószerinti a röplapokon, zászlókon vagy weboldalakon szereplő jelképek lemásolásával. Az új évezred második évtizedének kezdetén befejeződöttnek tekinthetőek a gyakorlatbeli megnyilvánulások és az előző évek hangulatai. A szélsőséges jobboldal továbbra is erősen vonzza a mádia figyelmét, de tapasztalható, hogy úgy a kormánynak, mint az egyes minisztériumoknak már mások az elsődleges témakörei. A kormány a felelőségteljes költségvetési politikájában ott takarékoskodik, ahol módja van rá, és ez sajnos kihat a szélsőséges jobboldal elleni harcra is. Ezt bizonyítja a MŠMT (Iskolaügyi és oktatási minisztérium) mellett működő csoport megszüntetése, amely a szélsőséges jobboldalhoz fűződő módszertani rendelet módosításával foglakozott, vagy a Task Force csoport tevékenységének megszüntetése, amelyet a MVČR (Belügyminisztérium) működtetett és ahol különböző területekről és szakágakból való szakemberek vitatták meg a témát érintő kérdéseket. Az ezidáig legnagyobb médiafigyelmet keltette fel (2012 február) a militáris neonacista pártok analízise, amelyet egy szakemberekből álló csapat dolgozott ki Miroslav Mareš vezetésével és akik igyekeztek összeállítan a militáns aktivisták létszámát és ezen a politikai téren kialakuló középvonal kialakulásást is.„…feltételezhető, hogy Csehország területén kb. 4000 militáns aktivista tevékenykedik…. A kemény magot kb 400 meggyőzédéses, szisztematikusan tevékenykedő aktív személyek alkotja…, ugyanakkor a fő ideológiai irányt és stratégiai impulzust 10 - 15 aktivista adja meg…“ (Mareš, 2011: 4) Mareš a tanulmányában többek között leírja, hogy az elkövetkező öt évben megnövekszik az individuális romaellenes támadások száma, a neonacista spektrum egy része pedig terrorista praktikákhoz folyamodik és legálisan tartott lőfegyverekkel szerelkezik fel. Továbbra is a külföldön szerzi be az ihletet, főként Németországból, Oroszországból, Magyarorországról vagy Olaszországból. A hivatalos politikai szervezeteknek csökken a támogogatottsága, ellenben a közvetlen tüntetések és azokon a tüntetéseken való részvételek száma, melyek a neonacista szervezeteken kívül kerültek megszervezésre, növekszik, mint a társadalmi és etikus nyomásra való visszahatás.(Mareš, 2011: 40 – 41) A jelenlegi nagyon elszomorító trend, hogy a működő politikai pártok átveszik a szélső jobboldali témákat és nem utolsó sorban a retorikájukat. Nem szeretném a politikában aktív személyeket a Národní odpor (Nemzeti ellenállás) aktivistáihoz hasonlítani, de a választott témakörökből, nyilatkozataikból és választási kampánybeszédeikből kitűnik, hogy a politikai párbeszédeik az olcsó populizmus és a radikális jobboldal felé irányulnak, és ezt nem csak a politikai szín, már rég óta jobb oldalán állókról mondható el. A közvéleménykutatások mutatják a cseh társadalom jelentős romaellenes hangulatát, a csehek xenofóbok és intoleránsak, a legtöbben nem azért nem választják a Dělnická strana-t (Munkáspárt), mert programjukban nem találnának számukra közeli dolgokat, hanem azért, mert annak tagjait szélsőségeseknek tartják.65. A már befutott és működő politikai pártoknál, vagy ak öztársasági elnököt körürülvevők szűkebb körében, az elhangzó, legkisebb mértékben is felháborítónak tűnő nyilatkozatok sem váltanak ki, a szélsőségesektől való félelmet és éppen ezért annál veszélyesebbek.

3.3.2. A szélsőséges, xenofób és raszista tevékenységben résztvevő politikai pártok, szervezett és szervezetlen csoportok Jelenleg Csehország területén különböző szervezetek tevékenykednek, amelyeket szélső jobboldaliként jelölhetünk. Közülük csupán csak néhány bír nagyobb jelentőséggel. Ezen a téren az egyetlen politikai párt a Dělnická strana sociální spravedlnosti (DSSS) (Munkáspárt a társadalmi igazságért), amely a feloszlatott Dělnická strana (Munkáspárt) utódjaként lépett fel és amely ismét a Sdružení pro republiku – Republikánská strana Československa (SPR-RSČ)( Egyesülés a Köztársaságért - Csehszlovákia republikánus pártja) káderére alapozta megalakítását. A Dělnická strana (Munkáspárt) megalakulását 2002. év végére tesszük. Politikai pályafutása kezdetén a párt igyekezett a választási harcokban más, hasonló gondolkodásmódú szervezetekkel szövetkezni, összekapcsolódni, de igen kevés sikerrel. 65 A kutatásból származó részlet „a cseh hozzáállás feltérképezése a szélsőséges jobboldalhoz való viszonyulásban a xenofób és raszista gondolkodásmódhoz és annak terjesztőihez az idegenek és kisebbségek integrációjára való tekintettel.“ elérhetőség: http://www.mvcr.cz/ clanek/ministerstvo-vnitra-zmapovalo-postoj-verejnosti-k-extremismu.aspx

46

Fokozatosan érte el vezető szerepét a szélső jobboldali politikai szervezetek között és a Legfelső Bíróság ítéletének meghozatala előtt, mely feloszlatta a pártot, érte el legnagyobb választási sikereit. Habár a SPR-RSČvel összehasonlítva sohasem ért el olyan eredményeket (az 1998-as parlamenti választásokon ez a szervezet több mint 8%-ot ért el), de mégis az elmúlt évek során a hasonló típésú szervezetek között a legsikeresebb volt a különböző választásokon. A legnagyobb győzelmet a 2010-es parlamenti választások jelentetták számukra, ahol majdnem 60.000 (1,14%) szavazatot kaptak, már mint DSSS. Ennek ellenére az egyetlen elkönyvelhető választási sikert a 2009-es európai parlamenti választásokon elért 1,07%-os eredmény jelentette, amiért a pártnak állami támogatás járt. Egy másik csoportosulás, amely napjainkban jelentőséggel bír a szélsőjobboldali pártok között a Národní odpor. Ez a nem hivatalos, nem intézményesített szervezet kb. 1999 óta létezik Csehországban, amikor is levált a meglehetősen jellentős nemzetközi szervezetről a Blood and Honour (Vér és Dicsőség), valamint annak cseh alapszervezetéről a Blood and Honour Division Bohemia (Vér és Dicsőség Cseh Szervezete)-ről. Habár a Národní odpor (Nemzeti Ellenálás) jelentősége fokozatosan csökken, néhány megmozdulása azonban továbbra is megfigyelhető. Alapításától a Národní odpor (Nemzeti Ellenálás), mint katonai neonacista szervezet formálódott, melynek politikai ambíciói voltak. A szervezet egyik alapítótagjának az volt az álma, hogy a parlamentbe majd egyenruhában járnak. A szervezet tevékenysége tüntetések, felvonulások és White power koncertek szervezése volt, valamint valós és vélt ellenséggel való fizikai konfrontáció. Napjainkban tevékenységük inkább csak internetes oldalak működtetésére vagy más szervezetek által meghirdetett rendezvényeken való részvételre korlátozódik. További nem hivatalos, de napjainkban negy jelentőséggel bíró nem szervezett csoport az Autonomní nacionalisté (Autonóm Nacionalisták). Új arculatot és stratégiát hoztak a már meglévő neonacista közegbe. Szabad és nem szervezett struktúrájukkal a pártsejtek nagyobb cselekvőképességét és mobilitását akarják elérni, melyek Csehország nagyobb városaiban működnek, illetve megnehezíteni az állami szervek megtorló munkáját. Ugyanakkor elutasítják a már levetett és főként a nyilvánosság által elutasított skinhead arculatot, a tüntetéseken előnyben részesítve a ún. Black Block stílust és igyekeznek megyszólítani a nyilvánosság szélesebb rétegét. Ezzel összefügg tevékenységi körük, mellyel foglalkoznak és mely által megszólítják a nagyközönséget. Olyan tevékenységi körökkel találkozhatunk, melyek első látásra hasznosnak tűnnek, mint a közérdekű munkák, erdő takarítás vagy állatmenhelyek támogatása. Érdekes a szélső jobboldali színen a gyakran vitatott, a zenei stílusok vagy a streetart kultúra szimbolikájának átvétele, amelyek még nem olyan régen a baloldali beállítottságú fiatalokra volt jellemző. Az arculatváltás és a nyilvánossággal való komunikáció azonban semmiképpen nem jelent ideológiai változást. A média figyelmét magára vonták további szélső jobboldali pártok, amelyek azonban nem befolyásolják jelentősebben a neonacista közeget. Az első ilyen szervezet a White Justice volt, melyet a rendőrség és a média olyan terrorista csoportként jelölt meg, amely képes stratégiailag fontos célpontok elleni bombatámadásra vagy magasrangú politikusok, illetve zsidók elrablására és túszul ejtésére.66. A terroristákról természetesen kiderült a nyomozás során, hogy hozzá nem értő diletánsok, akiknek az interneten megjelenő beszéde csak erőfitoktatás, és a rendőrség és a média túlbuzgó képviselői, akik morális pánikba estek, mikor a közvélemény legnagyobb érdeklődése a neonacista problémakörre irányult. A bíróság ezeket a „terroristákat“ nem jogerősen, feltételesen vagy közmunkára ítélte.67. Egy másik szervezet a Resistance Women Unity (RWU). Tagjait nemrég megvádolták az emberi jogok és szabadság elnyomására irányuló megmozdulások támogatásával és propagálásával, különböző rendezvények szervezésével és röplapok terjesztésével68. Ez a kizárólag nőkből álló csoport a férfi csoportok támogatására alakult és példaképül a Women for Aryan Unity nemzetközi szervezet, vagy a történelmi finn Lotta Svärd szervezet szolgált, melynek tagjai a második világháború alatt sérült német katonákat ápoltak. (Bastl, Mareš, Smolík, Vejvodová, 2011). Általános tevékenységük a mozgalom férfi tagjainak bárminemű támogatása, részben propaganda segítségével, és bebörtönzött eszmetársaik támogatása. További szervezetek csak mellékesek és sokszor tiszavirág életűek. Kivételt képeznek bizonyos weboldalak, melyek az USA-ban elhelyezett szervereknek köszönhetően, a cseh szervek által nem blokkolhatóak. Ezek az oldalak alapjában véve hosszú életűek és a mozgalom támogatását vagy a különböző rendezvényekre való felhívást szolgálják és nem utolsó sorban mint ideológiai könyvtárak is működnek. A mozgósításra, támogatásra, az ideológia terjesztésére és oktatásra szolgálnak természetesen a gyakran használt közösségi hálók is. 66 Kroupa, Janek. 2009. „A cseh nacionalisták terrora készülnek“. MF Dnes 5. 11. 2009: A/1. 67 http://www.tyden.cz/rubriky/domaci/teroriste-nebo-diletanti-white-justice-miri-pred-soud_228386.html 68 http://zpravy.idnes.cz/policie-obvinila-15-zen-za-podporu-neonacismu-f3r-/krimi.aspx?c=A120213_132352_krimi_cen 47

3.3.3. A szélsőséges jobboldal témái Azok a témák, amelyeken a szélső jobboldali csoportok formálódnak, már több éve konzistensek és csak minimális változásokokon mentek keresztül, ami csak a komunikáció formájában nyilvánul meg. A radikális jobboldal képviselői általában szónóklataikat inkább formailag (a nyilvánosságon igyekeztek betartani a jogi szabványokat) mérsékelték, tartalmilag viszont azok nem változtak. Hosszantartóan fő téma a kisebbségek problematikája. Nevezetesen a romakérdés és főként a DS és őket követően a DSSS tevékenysége, amely az utóbbi években kizárólag arra az etnikai feszültségre irányultak, amely a roma kisebbség és a nyilvánosság között jött létre. A Prágában, 2012.május 1.-én rendezett szélső jobboldali tüntetésen mosolyt váltott ki a Dělnická mládež (Ifjú Munások) (a DSSS ifjúsági szervezete) -nek transzparense, melyen ez állt: 0% raszizmus, 100% identitás. A radikálisok nyilatkozataiban azonban ez a raszista témakör bizonyos változásokon ment át. „A neonacionalista mozgalom által gyakorolt újkori raszizmus eltolódott a biológiai raszizmustól, ami a felsőbbrendűségről és a fajok alárendeltségéről szól, a kulturális raszizmusig, ahol legalábbis retorikájában felhagy a felsőbbrendűség és alárendeltség rendszerével és kiemeli a az egyes kultúrák és vallási szokások összeférhetetlenségét.“ (Bastl, Mareš, Smolík, Vejvodová, 2011: 174) A második nagy témakör a bevándorlás és multikulturalizmus. Mindkét fenomén a radikális jobboldal szerint tönkreteszi az európai kultúrát és hovatartozását, és szerintük reális veszélye fenyeget annak, hogy az európai nemzetek a közeljövőben saját hazájukban elnyomásra kerülnek az ott élő kisebbségek által. Ezzel ellentétben a radikálisok célja az ún. Nemzetek Európája, ahol csak - etnikailag tiszta - az ott honos nemzetek élnének. A mai realitás szerint inkább etnikailag megtisztított nemzetek. Többségük szerint viszont Európát csupán a RAHOWA (Racial Holy War – faji szent háború) féle háborúval lehetséges „megtisztítani“. A különböző kisebbségeknek, legyen az akár etnikai, nemzetiségi, vagy sexuális és vallási (a neonacistáknál ismert a zsidó gyűlölet - akiket a világ titkos uralóinak tartanak), tulajdonítják a radikálisok a társadalom szociális problémáit, a munkanélküliséget a bűnözést az államadóságot és a hagyományos családok szétesését. Ezeket a fő témákat követően megjelenik a jelenlegi kormány, a kapitalizmus, az USA és annak politikájának, vagy általánosan a globalizáció populista kritikája.

3.3.4. A legjelentősebb események Az év folyamán a jobboldali radikálisok a különböző alkalmakhoz felvonulásokat és tüntetéseket szerveznek. Egyes rendezvények az aktuális életre való reakció és spontán összejövetelek (mint pl. a “barátok” letartóztatása), mások pedig rendszeresen, bizonyos évfordulók alkalmával kerülnek megrendezésre. Hagyományosan a május 1.-i demonstrációk a legtömegesebbek, amikor is a politikai szín mindkét oldaláról való különböző szervezetek más okból ugyan, megemlékeznek erre a dátumra, és ezért gyakran az táborok közt erőszak tör ki. A másik hagyományos ünnep a november 17.-e, ami a radikálisok szemében nem a komunizmus bukásának ünnepe, hanem a november utánni időszak kritikája. Az utóbbi években a jobboldali radikálisok legnagyobb rendezvénye egyértelműen a 2008.november 17.-én megrendezett janovi felvonulás. A felvonulást megelőzően a Dělnická strana (Munkáspárt) néhány nappal november 17.-e előtt, kiküldte járőrségét Janovba, ahol a helyi romákkal összetűzésbe keveredett. Az összetűzést filmre vették és a filmet az összes országos lefedettségű tv csatorna leadta. Ez bizonyosan nagy mértékben hozzájárult a szélső jobboldal mozgósításához és az ezt követő demonstráción váratlanul nagy létszámú követője vett részt. Maga a bejelentett demonstráció, a törvényes korlátok között folyt le, de a tüntetés után a tömeg Litvínovból a janovi lakótelep felé vette útját, hogy konfrontálja a helyi lakosokat. Végeredményül ez lett a szélső jobboldali szervezetek és a rendőrség közötti, az egész újkori történelem legnagyobb összetűzése. A neonacistákhoz való viszonyulásban fontos fordulópontot jelentett négy radikális által elkövetett gyújtogató támadás egy romák lakta házban, Vítkovban. 2009.április 18.-ról 19.-re virradó éjjel megtámadtak a neonacisták egy roma családot, megsebesítették a család tagjait, beleértve egy kislányt is, akinek súlyos égési sebeket okoztak. Ez a bűncselekmény is szintén jelentős média figyelmet kapott és a nyilvánosság általánosan elítélte. A janovi felvonulással 48

együtt hozzájárult a szélsőséges jobboldal iránti érdeklődés megnövekedéséhez, az állami szervek által kiváltott keményebb visszaütéshez és a neonacionalista eszmék és tettek általános elítéléséhez. A jobboldali radikálisok az utóbbi időben a spontán tüntetésekhez csatlakoznak, amelyeket szociálisan elhatárolt helyeken szerveznek, és főleg romák ellen irányulnak. Így élősködnek az e téren felmerülő problémákon. Egyidejűleg igyekeznek részt venni a jelenlegi kormány ellen szervezett tüntetéseken, amelyeket más szervezetek, mint például a szakszervezetek, rendeznek. A DSSS azon igyekezetét, hogy megragadja az alkalmat és a lakosság jelenlegi elégedetlenségét a lehető legjobban kihasználja, ilusztrálja a Holesovi felhívás “ellopása”. Az utolsó hónapokban ez a kezdeményezés a lakosságnak, a jelenlegi kormány elleni mozgósítására igyekszik és sok mediális figyelmet szerzett meg. De ugyanakkor, ugyanazon a név alatt a polgári szövetséget a DSSSszel kapcsolatban álló személyek jegyeztették be. Az eredeti Holesovi felhívás kezdeményezői szerint ennek a tettüknek még jogi következményei lesznek. A belügyminisztérium elkészített a települések számára egy publikáció részeként, kritikus dátumokat tartalmazó naptárat69, mikor várható a jobboldali extrémisták tüntetése, és hogy az önkormányzatok számára felismerhető legyen a trendezvények valódi oka. Ebben a naptárban összesen 38 nap van feltüntetve, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a radikálisoknál. A dátumok között van pl. a pilzeni zsidók koncentrációs táborba való transzportja, Adolf Hitler birodalmi kancellárrá való kinevezése, születésének és halálának évfordulója, zsidó ünnepek, vagy Ian Stuart - Screwdriver neonáci együttes énekese - születésének és halálának évfordulója. Hagyományosan a cseh szélsőségesek is résztvesznek külföldön megrendezett jelentősebb rendezvényeken, mint pl. Drezda bombázásának évfordulója február 13.-án, vagy más hasonló rendezvényeken pl. Magyarországon is.

3.3.5 Az állam hozzáállása – jó és rossz megoldások az extrém, xenofób és rasszista tevékenységek megelőzése érdekében Csehország területén. A cseh belügyminisztérium által, egyik utolsóként kiadott terjedelmes dokumentumok, amelyek a szélsőség problematikájával foglalkoznak, a Cseh köztársaság területén felmerülő szélsőség és a Szélsőség elleni harc stratégiája - problematikájáról szóló, minden évben megjelenő jelentés - Zprávy o problematice extremismu na území České republiky- Strategie boje proti extremismu. Ezek a dokumentumok bemutatják a kormány terveit és feladatát a szélsőséggel folytatott harcban, azok teljesítését és kiértékelését. A stratégia öt fő alkotórészre osztódik: 1. A demagógia elleni komunikáció, 2. A totalitáriusok elleni tudás, 3. Egységes, extrém ellenes platforma, 4. Képzettség és ellenállóképesség 5. Efektíven és megfelelően az erőszak ellen. A Stratégia feladatokkal látja el a Belügyminisztériumot, Oktatásügyi minisztériumot, Igazságügyi minisztériumot, Pénzügyminisztériumot, Gazdasági minisztériumot és az Emberi jogok és nemzetiségi kisebbségek minisztériumát. A stratégia fő céljai a szélsőséges propaganda elleni hatékony harc, a nyilvánosság felelőségteljes informálása a témát érintően, beleértve a diákokat is. A komplex felmérés„ A nyilvánosság hozzáállásának felmérése Csehország területén a szélsőséges jobboldali, xenofób és raszista ideológiához és annak terjesztőihez a kisebbségek és idegenekhez való viszonylatban (a felmérés 2011-ben került kidolgozásra), a szélsőséges eszmék interneten való terjesztésének meggátolása, a pedagógusok oktatása a szélsőségek terén, oktató anyagok kidolgozása, a szélsőséges megnyilvánulások elleni hatékony megelőzés, a rendőrség egyes alosztályainak együttműködése városok és települések önkormányzataival, a rendőrtisztek, specialisták és igazságügyi dolgozók továbbképzése, a szélsőséges személyeknek a rendőrségbe, hadseregbe vagy fegyőrségbe való infiltrációjának kiküszöbölése, a radikális megnyilvánulások pontos monitoringja, vagy szélsőséges rendezvények problémamentes lefolytatása. (Strategie, 2009) Ahogy az a dokumentumból látható, a cseh belügyminisztérium biztonsági osztálya, amely az előkészítésért felelős, belevette a különbözó tevékenységek széles skáláját, reszortját és más szervezeteket a nem állami szektorból is. 2010ben került kiadásra a kiosztott feladatok első kiértékelése (mint az Extrémizmus elleni harc stratégiája 2009-ben)) 69

www.mvcr.cz/soubor/manual-pro-obce-prezentace.aspx

49

és minden résztvevőnek nagyon pozitívan értékelte. A dokumentum szerint szinte minden kiosztott feladatot sikerült teljesíteni, vagy teljesítésük folyamatban van. Nyíltan a feladatok kiértékelése azt mutatja, hogy csupán az Úmluvy o počítačové kriminalitě a dílčího úkolu MŠMT ( A számítógépes bűnözésről szóló megállapodások és az Oktatásügyi minisztérium részfeladata) nemsikerült teljes egészében megoldani a pénzügyi válság miatt (Strategie, 2010). A belügyminisztérium dolgozói viszont személyes beszelgetések alkalmával beismerték, hogy több probléma áll fenn, mint ahogy az a hivatalos jelentésben szerepel. Az utolsó, 2011.-ik év felében megjelent, Vyhodnocení koncepce boje proti extremismu (A szélsőség elleni harc koncepciójának kiértékelése), nem mutat semmiféle radikális változásokat. A Stratágia első fejezetében, ami a nyilvánosssággal való komunikációt érinti, a Bezpečnostní informační služba (Biztonsági Információs Szolgálat), negyedévenként nagyon rövid jelentéseket kezdett el közzé tenni.: A BIS, a szélsőség szervezetek színterén való fejlődésről szóló információja -Informace BIS o vývoji na extremistické scéně, továbbra is folyt a rendőrcsoportok továbbképzése és a belügyminisztérium és más érdekelt állami szervek weboldalain szereplő információk nem kerültek különösebben aktualizálásra. Az internetes bűnözés területén nem történt semminemű továbblépés, és a szélsőséges anyagok betiltásának lehetősége belefulladt az USA szólásszabadságának mélyvizébe. A szerverek USA-ban való elhelyezésének problémája és azok megszüntetése nem csupán Csehországot érinti, a többi európai állam is hasonló eredménnyel küzd ez ellen. A stratégia második, a tudással a totalitáriusok ellen, fő alkotórészében egyértelműen az oktatás kap legnagyobb teret. Az oktatás a Stratégiában elkötelezte magát például a pedagógusok további képzésére, tanfolyamok és konferenciák szervezésére, továbbá arra, hogy az iskolákon egy pedagógus kerül kinevezésre, aki mint szakértő a szélőséges problematikával fog folyamatosan foglalkozni és nem utolsó sorban az erőszak, xenofóbia és raszizmus elleni módszertani utasítás módosítására. A kitűzött célok elérésének dátuma még bizonytalan, a Stratégia szerint a feladatokat folyamatosan kell teljesíteni. Ezért az annyira várt, erőszak, xenofóbia és raszizmus elleni módszertani utasítás még nincs előkészítve. Ezen a téren az oktatásügyi minisztériumnak nagy segítséget nyújtanak az EU-s alapok, melyeknek célja részben megegyező és éppen ezért a Nemzeti Stratégia teljesítésében is felhasználhatóak. Itt nagy szerepük van a nonprofit szervezeteknek, amelyek gyakran kiegészítik vagy némely területeken betöltik az iskola szerepét a nemzeti vagy európai dotációs titulus hozzájárulásával. Az iskolák körében a rasszizmust, xenofóbiát, multikulturális társadalmat vagy extrémizmust érintő, a nonprofit szervezetek által szervezett oktató programokra tapasztalhatóan nagy igény van. A megelőzést azonban nem lehet leszűkíteni csupán az iskolai tevékenységre. A minisztérium is tudatában van annak, hogy a megelőzést két kulcs fontosságú területre kell irányítania, mégpedig a szélsőséges eszmék és megnyilvánulások iránti tudat, illetve a társadalmi összetartás megerősítésére (Minisztérium: 2011). A diákoknak és a szélesebb nyilvánosságnak meg kell tanulnia felülbírálni a szélsőséges nyilatkozatokat és szónoklatokat, és átlátni a sablonosságon, generalizáción és hazugságon, amelyeket kampányaikon használnak. Ez mind magában még nem elég. A nyilvánosságnak szintén tisztelnie kell és be kell tartania a pozitív demokratikus értékeket, amelyekre általánosságban az oktató és nevelőprogramoknak kéne irányulniuk. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabbak azok a programok, melyek nem negatív, hanem pozitív beállítottságúak. Nem valami ellen, hanem valamiért vannak. A pozitív választás lehetősége a fiatalaságra nagyobb hatással van, mint a tilalmak és a felemelt mutataóujj. A belügyminisztérium látszólagosan tudatosítja az extrémizmus megelőzésével járó olyan problémákat, mint a teljes tervezetlenség, a megfelelő adatok hiánya, az egyes projektek sikerének felmérhetősége, vagy a projektek megkétszerezése és az egyes szubjektumok vetélkedése a grantokért. Az általa kiadott publikációban, Prevence v oblasti pravicového extremismu, (Megelőzés a szélsőséges jobboldal terén) nyílt kritika alá veti, és mint inspirációt, a külföldről vett jó gyakorlati példákat teszi. A német állami intézetek és némely szövetségi állami szervek érdekes eljárási folyamatai mellett, ez az anyag tartalmazza az olyan német nonprofit szervezetek projektjeit is, amelyekhez hasonlóak Csehországban nem léteznek. Például ilyen az EXIT projekt, amely segít a neonacistáknak abban, hogy kikerüljenek a szélsőséges irányzatból, vagy mobilis tanácsadás - Németországban nagyon elterjedt- , és amelynek lehetséges működésének egy módosított formáját bemutatta, MOPOPREX (MObilní POradenství PRoti EXtremismu) (Mobil tanácsadás az extrémizmus ellen) cím alatt Miroslav Mareš is. 50

A többi európai állam tapasztalatainak kiértékelése után, a publikáció szerzői általánosan inkább a problémák helyi megoldására és az egyes közösségek ismerete felé hajlanak, mint az egységes nemzeti stratégiára, az informálás és formálás közti arány visszafordítására, amikoris a fiatalokat az információhoz jutás helyett inkább pozitív fejlődésre és az egyes reszortokkal, vagy nonprofit szervezetekkel való szorosabb együttműködésre ösztökéli. Az ilyenfajta irányítást természetesen értékelhetjük pozitívan is, de ezidáig ez nem több mint egy cetli az általános nyilatkozatok összességében, és implementációjáig a spórolások, csökkentések időszakában göröngyös út vezet. A stratégia következő fő alkotórésze a minisztériumok és települések közti komunikációt vitatja, konzultációs napok, kurzusok, tanfolyamok, a rendőrség és a települések közti koordinációs megegyezések, vagy módszertani támogatás segítségével, főként a gyülekezési jog értelmezése és használata. A Stratégia két utolsó alkotórésze a rendőrség és igazságügyi dolgozók továbbképzésével foglalkozik. A szélsőséges személyeknek a rendőrségbe, hadseregbe vagy fegyőrségbe való infiltrációjának kiküszöbölésével, és az extrémistákkal szembeni, új rendőrségi eljárások bevezetésével, továbbá a téma szakértőivel való komunikációval. Az eddig utolsó kiadott publikáció, a Koncepce boje proti extremismu, (Az extrémizmus elleni harc koncepciója) értékelésére, ami a feladatok nagy részét az előző időszakból hozza magával, de új feladatokat is ad, (pl. Kormányhivatal projektje az információs kampányokon, vagy a belügyminisztérium a megelőzésre szolgálló intézkedéseinek katalógusa), még a 2012. év közepéig várnunk kell. Task Force A széleskörű együttműködés speciális tere az ún. Task Force kialakítása. Olyan szakemberek csoportjáról beszélünk, akik az extrémizmus elleni harc gyönge pontjainak koncepcós megoldását keresik. Összesen három csoport alakult. A Task Force A a belügyminisztérium, a rendőrség és a hírszerzés munkájával van kapcsolatban, a Task Force B a szélsőség jogi kérdéseivel foglalkozik, a Task Force C a belügyminisztériummal, rendőrséggel, oktatásügyi minisztériummal, kormányhivatallal és a nonprofit szektorral való együttműködéssel foglalkozik. A csoportok sajnos rövid életűek voltak, a minisztérium és a nem állami szervezetek képviselői között létrejött néhány jelentős nézeteltérés miatt felszámolásra kerültek. Az állami szektor és nonprofit szervezetek együttműködésének egy más formája, mind a két részről kívánatos, de még mostanáig csak a belügyminisztérium által, az aktuális problémákhoz kötődően,nem rendszerességel megszervezett tanfolyamok helyettesítik ezeket.

3.3.6 Az állam hozzáállása – jó és rossz megoldások az extrém, xenofób és rasszista tevékenységek elfojtásának érdekében Csehország területén. A szélsőség elleni harcnak nagy létszámú résztvevője van, maga az állam és annak szervei, amelyeknek ebben a problematikában kizárólagos, és senkivel nem helyettesíthető szerepe van (pl. az erőszaknak mint eszköznek való felhasználása a szélsőséges jobboldallal szemben, mint a monopolnak köszönhetően) az egyes nonprofit szervezeteken keresztül, amelyek erre a problematikára irányulnak, a polgári társadalom nem formális csoportjai, vagy ez irányban igen aktív egyének, akadémikusok, egészen a médiáikig, amelyek jelentősen részt vesznek a szélsőséges jobboldal és annak megnyilvánulásának a széles nyilvánosság általi tájékoztatásában. Minden résztvevőnek más a rálátása, és más a problémát megközelítő stílusa a szélső jobboldal elleni harcban. Általánosan elmondható, hogy az összes résztvevő közötti egyetlen közös tényező az, hogy a szélső jobboldal elleni szükséges valami módon harcolni, de már kevésbé egyeznek meg azon, hogy milyen formában és milyen eszközökkel. A nonprofit szervezetek például a nem formális csoportokkal szemben határozottan elutasítják az erőszakot, az állami szervekkel ellentétben nagyobb hangsúlyt helyeznek a megelőzésre mint a megtorlásra. Az állami szervek (főként a megtorló egységek) néha felróják a nonprofit szektornak, hogy a problémákat fölöslegesen felfújják. A nonprofit szervezetek pedig az állami szerveket a problémák elbagatelizálásával és tétlenséggel vádolják. A polgári nyilvánosság nem formális csoportjai, amelyek leggyakrabban (de nem mindig) a baloldali beállítottságú csoportok aljazatából nőnek ki, gyakran az állammal és a jelenlegi politikai-gazdasági rendszerrel szemben ellenzékben állnak és az állam gyakran a kifejezéseik miatt szélsőségeseknek tartja őket. Egyidejűleg viszont, mikor azt jónak látja, információkat szerez be tőlük. A média még mindezekből a felelőségteljes informálást tanulja. 51

Az állam kétségtelenül a fő, és nem helyettesíthető résztvevő a szélsőséges jobboldal elleni harc néhány területén. Senki másnak, semmilyen szervezetnek, csoportnak vagy egyénnek nem áll jogában mások ellen erőszakot használni. Senki másnak, mint az állami szerveknek, nem áll módjukban törvényeket hozni és senki másnak, a független bírói hatalmon kívül, nincs joga ítéletet hozni, vagy megszüntetni egy politikai pártot. Ez irányban az állam szerepe nem helyettesíthető. Kérdés azonban, hogy ezeket a kizárólagos mechanizmusokat megfelelően kihasználja-e, és hogy képes-e a feladatok és reszortjai közötti együttműködés megfelelő kiosztására, és hogy más területeken lehetőséget ad-e más szervezeteknek a problematika együttes megoldására, mint pl. nem az állami szektorbeli szubjektumoknak. Az utóbbi kb három évben tanúi voltunk annak, hogy az állami szervek képesek keményen fellépni a szélső jobboldal képviselőivel szemben, és hatalmukat ki tudják használni, amennyiben ehhez megkapják a politikai támogatást és a nyilvánosság és a média megfelelő nyomást gyakorol rájuk. A legáltalánosabb formája annak, hogy az állam közölje, bizonyos terület iránti érdeklődését (esetleg ezekkel kell neki foglalkozni), különböző nemzetközi megegyezések és azok teljesítésének elvállalása, vagy olyan nemzetközi csoportokban való részvétel, amelyek az adott problematikával foglalkoznak. A legjelentősebbek ezen a téren pl. a Cseh Köztársaság képviselőinek részvétele az ENSZ rasszizmus elleni világkonferenciáján, vagy a Rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság tevékenysége (ECRI). „A további dokumentumok közé, melyekben a leírt pontok teljesítésére a Cseh köztársaság kötelezettséget vállalt, vagy amelyekkel egyetért, tartozik többek között pl. a Az alapvető jogok és a szabadság okirata (az Alkotmányunk része), Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Európai megállapodás az emberi jogok és a szabadság védelmére, Megegyezés a rasszista megkülönböztetés mindennemű formájának felszámolására, A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezménye, A nemzetiségi, vallási, etnikai és anyanyelvi kissebbségek jogainak deklarációja, Az emberi jogok bizottságának (ENSZ) anyagai, az emberi jogok legfelsőbb biztosának ajánlása, és még sok más dokumentum, amelyek a rasszizmus, xenofóbia és intoleranci problematikájához többé - kevésbé kötődnek.“ (Horák, 2006: 18) Ezen deklarációk, megegyezések és ajánlások hátránya egyrészről nagy általánosításuk, másrészről pedig gyakori kötelezettségnélküliségük. Sok dokumentum nem kötelezi az államokat, csupán ajánlásokat tartalmaz. Egyazon dokumentumokat fogadott el az európai államok többsége, ennek ellenére a szélsőséges jobboldali szellem egyre jobban erősödik. A további nemzetközi dokumentumok egyike, amit el kell fogadni és amely részben segíthet a neonacistap ideológia internetes terjesztésének problematikájának megoldásában, a Megegyezés a számítógépes bűnözésről, amelyet Csehország még 2005-ben írt alá, de a mai napig az elfogadáshoz szükséges feltételek nem kerültek teljesítésre. Az extrémizmus elleni harcban fenálló konkrét jogi eszközök szintén rögzítésre kerültek jogrendünkben. Olyan módosításokról van szó, amelyek az egyes, extrémizmussal összefüggő bűncselekményeket rendezik. A szélsőségesek által leggyakrabban elkövetett (és az extrémizmushoz kapcsolódó) bűncselekmények közé tertozik már hosszantartóan az emberi jogok és szabadság elnyomására irányuló szervezetek alapítása és azok propagálása, az ilyen szervezetekkel való szimpatizálás, és a megtagadás, kétségbevonás és a fajirtás szentesítése, megindoklása ( 2010-ben, összevonva 111 bűncselekmény). További bűncselekmények a nemzet, etnikai csoport, faj és meggyőződés gyalázása (2010-ben 43 bűncselekmény), polgári csoportok és egyének elleni erőszak (43 bűncselekmény), szándékos testi sértés (11 bűncselekmény), csoportok vagy egyének elleni gyűlöletre való ösztönzés, vagy azok jogainak és szabadságának korlátozása (15 bűncselekmény), egy esetben gyilkossági kísérlet bűncselekménye állt fenn. Az előző három évhez viszonyítva az összevetett számokat nézve, a 2009. és 2010. év volt a legrosszabb az elkövetett bűncselekmények tekintetében (A Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma 2011). Ezeket a Belügyminisztérium által nyújtott kimutatásokat hosszantartó kritika illeti, mivel ezt a fajta bűnözést egységesen, mint szélsőséges bűnözést tünteti fel, tekintet nélkül, hogy jobboldali vagy baloldali extrémizmusről van szó, és nem említi az elkövetők motivációját és a bűncselekmények áldozatainak besorolását sem. Az olvasó számára az említett bűncselekmények lényegéből nyilvánvaló, hogy a politikai spektrum melyik végéről származnak ezen bűncselekmények elkövetői. Ezzel ellenben a szakértők többsége (Kalibová, Cakl, Mareš) megegyezik abban, hogy az ezen a téren létező jogi forma elégséges és folyamatos kozmetaikai módosítás alatt áll (pl. rendezvények szükséges bejentési idejének háromról öt napra való módosítása), csak fontos ezt következetesen kihasználni.

52

A szélsőséges jobboldiak által választott taktikára való tekinettel, a törvényhozás terén jelentős a gyülekezésekre vonatkozó törvénymódosítás. Ez a 84/1990 Sb. számú, a gyülekezési jogokról szóló törvény, ami a jobboldali extrémisták tevékenységei és trükkjei miatt módosításra került. Valószínűleg a legfontosabb a gyülekezések bejelentésének határidejének meghosszabbítása. A régi módosítás szerint, amikoris ez a határidő három nap volt, gyakran megtörtént, hogy a tüntetéseket vagy felvonulásokat pénteken jelentették be. Így a tisztviselőknek nem volt lehetőségük a bejelentést felülvizsgálni. A jelenlegi módosításban a háromnapos határidő öt napra változott. Egyidejűleg (az állami és nonprofit szektor tevékenységenek keretén belül) megkezdődött az önkormányzati tisztviselők módszertani támogatása, ami pl.a tüntetések valós céljának a bejelentett céllal szembeni felismerése, illetve a tüntetések esetleges betiltása vagy feloszlatása. Az állami aparátusnak azonban, gyülekezési törvényrendelet szempotjából, további gondot okoztak a Krupkán lezajlott események. A DSSS tüntető felvonulására, ellenzékiek egy csoportja, vallási gyülekezet megrendezésével reagált, amelyet nem szükséges bejelenteni. Ezt a gyülekezést a rendőrség feloszlatta és az eseményeknek bírósági utójátéka lesz. A bíróság ítélete határozza majd meg, hogy ezután miként kell kezelni a hasonló, bejelentett felvonulásokon és nem bejelentett vallási gyülekezeteken keletkezett összetűzéseket. A jó gyakorlat példái A szakvélemény körében legpozitívabbnak a jobboldali extrémistákkal szembeni represszív beavatkozásokat tartják, amelyek több Power és Lotta elnevezésű rendőrségi művelet része volt. További lépés ezen a téren, ami ugyan nem volt egyértelmű, a Dělnická strana, kormányjavaslat alapján történő, majd a Legfelsőbb Bíróság ítélete által is érvényes megszüntetése volt. A nem egészen egyértelmű alatt azt értjük, hogy ez a lépés elsőre nem sikerült, és következményei sem egyértelműek. A Dělnická strana, már a bírósági ítélet meghozatala előtt hangoztatta, hogy amenyibben a pártot megszüntetik, tagjai más szubjektumba mennek át, ami meg is történt. Jelenleg tehát a politikai színtéren létezik a Dělnická strana sociální spravedlnosti elnevezésű politikai párt, amely részben megegyezik a feloszlatott Dělnická strana-val és amelynek választói bázisa nagyságát illetően nagyjából megyegyezik. Megállapítható azonban, hogy a kormány kinyilvánította állampolgárainak, miszerint nem ért egyet a Dělnická strana által terjesztett idológiával. A Belügyminisztérium képviselői a Dělnická strana sikeres betiltását az állami szervek, az utóbbi időben folytatott extrémizmus elleni harc legnagyobb sikereként könyvelik el. Véleményük szerint a soronkövetkező nagy siker a szélsőségesek kiszorítása a közéletből. Meg kell jegyeznünk, hogy az állam az utóbbi két évben valóban átértékelte az extrémizmussal folytatott politikáját és nem veszi közömbösen a szélsőséges jobboldali megnyilvánulásokat, mint ahogy azt korábban tette, és amiért a nem állami szektor őt gyakran bírálta. Annak ellenére, hogy a Belügyminisztérium képviselői a nonprofit szervezetekkel való együttműködést mint elsődlegeset tratják számon, ezen a téren a nonprofit szervezetek nem számíthatnak a projektjeikhez szükséges pénz könnyű beszerzésére.

3.3.7. Nem állami résztvevők - sikeres tevékenységek és a tanulság levonása a nem állami nonprofi szervezetek (továbbá NNO), a pogári társtadalom szervezett és institualizált megnyilvánulásai. Nem tartoznak sem az állami sem a gazdasági szektorhoz, tevékenységek széles spektrumát fejtik ki és céljuk nem a nyereség megszerzése, hanem a közérdekű haszon. Helyüket a negyven évig tartó kommunista rendszer után kezdték el keresni, amikor is létezésük abban a formában, amelyben ma ismerjük őket, lehetetlen volt. Manapság a mindennapi élet elválaszthatatlan részei. Az extrémizmus elleni harcban is megvan a helyük. Elsőként az 1993-ban létrehozott a Hnutí občanské solidarity a tolerance (HOST) (Polgári összetartás és toleranció mozgalom), reagált a neonacisták által elkövetett erőszakra.ával. De mint az tapaszatalható a következő sorokból, nincs belőlük sok, gyakran még keresik, milyen téren válhatnak hasznossá, és a köztük és az állami szektor köztozötti együttműködés sem problémamentes. Az NNO jelenlegi a szélsőséges jobboldal ellen folytatott tevékenységét vizsgálva, gondot okozott egyáltalán konkrét NNO-t találni. A legelső felhívás során megszólítottam 26 szervezetet, amelyeket már ismertünk, vagy feltételeztük, hogy az adott területen tevékenykednek, és megkértük, hogy töltsék ki a kérdőívet. A további körben megszólítottunk, a már megszólított szervezetek által ajánlott, 9 szervezetet. További két szervezet megerősítette, hogy ezzel a témakörrel foglalkozik, és ennek a publikációnak az írásával egyidejűleg történt átalakulásuk neminstitucionált szubjektumból bejegyzett polgári szervezetté. Első próbálkozásunkra a kérdőíveket hárman küldték vissza, majd többszöri 53

sürgetésünkre végül 10 kérdőív került hozzánk visszaküldésre. Annak ellenére, hogy a jobboldolali extrémizmus elleni szervezetek száma nem nagy, a kérdőívekből és beszélgetésekből kitűnik sok érdekes információ. Minden, amit a NNO dolgozóitól megtudtunk és elolvastunk a nyilvánossan hozzáférhető forrásokból, összegeztük a következő fejezetekben. Az NNO tevékenységének területei Az extrémizmus elleni harcban a NNO-nak több választása van, mire irányíthatja tevékenységét. Ezek főként a megelőzés, információs és felvilágosító tevékenység, monitoring, művelés, közvetlen megmozdulások, általános gondoskodás illetve kölcsönös segítségnyújtás. Megelőzés Ezen a téren a megelőzés alatt az ifjúságra gyakorolt bármilyen ráhatást értünk, lehet az előadás, iskolai vitakör, elektronikus oktatási anyagok vagy a megcélozott hatásgyakorlás, amely lebeszéli a fiatalokat a szélsőséges jobboldali csoportokkal való participálásról vagy az azokkal való szimpatizálásról. A megelőzés területén érvényesülnek legjobban az NNO szervezetek, a kírdőívekben ezt a tevékenységet majd az összes szervezet megjelölte, mégis képviselőik ezt nem tartják elégségesnek. Az is igaz, hogy ha mindegyik szervezet, amely foglalkozik az extrémizmus megelőzésével, annyi előadást tartana mint a Tolerance a občanská společnost (Toleranció és a polgári társadalom), még akkor sem lehetne ezzel a tevékenységgel megcélozni a Csehországban működő majdnem 4.200 általános iskola felét sem. Gyakran beszélünk arról, hogy milyen módon lenne a legjobb a megelőző tevékenységet végezni. Az előadások megszokott formája, úgy tűnik már nem elegendő, és a diákok jobban reagálnak az interaktív kezdeményezésekre és a modern multimediális technológia felhasználására. A megelőző tevékenységek témaköre is vitát vált ki. A közmondás szerint, hogy a tiltott gyümölcs a legédesebb, szükséges a tanulókhoz való indirect hozzállásmód, és az extrémista csoportok felsorolásával és tevékenységeik negatív értékelésével még nem folytatunk megelőzést. Az általános iskolán folytatott vitakörök tapasztalataiból tudjuk, hogy jobb kikerülni a konkrét szervezetek és weboldalak ismertetését, mert ezzel ellentétes hatás érhető el. Fontos hogy megfelelő argumentációs felszereltséggel rendelkezzünk, és legyünk felkészülve arra, hogy minden osztályban akad olyan, aki éles vitát fog kiváltani és igyekszik majd a többieket a saját oldalára állítani. Az NNO képviselői azonban nemcsak a diákokkal való “szemtől-szembe” tevékenységet folytatnak. Munkájuk egy másik formája lehet a támogatást nyújtó anyagok készítése azok számára, akik az első vonalban mögéjük állnak. Manapság több módszertani segédeszköz létezik, elsődlegesen a tanárok számára, amelyek kidolgozásán az NNO szakemberei vettek részt, akadémikusok illetve pedagógusok (pl. Hrozby neonacismu – příležitosti demokracie (A neonacizmus fenyegető veszélye-a demokrácia lehetősége), kiadó a ASI-milovaní egyesület, vagy Nikolaj Demjančuk és Lucie Drotárová könyve Vzdělání a extremismus (A műveltség és az extrémizmus)) és az extrémizmus problematikája az e-learning projektekbe is bedolgozásra került, mint pl. a CzechKid – projekt a multikultúrális nevelés, amely a Fakulta humanitních studií UK (Humanista tudományok tanszéke UK), a nonprofit szektor és az akadémiai szféra szakembereinek együttműködésével jött létre, illetve a Jsme lidé jedné země (Egy országból vagyunk)– az e-learning tanfolyamhoz kapcsolódik és a diákok és tanárok módszertana, melyet a Organizace pro pomoc uprchlíkům (A menekültek megsegítésére szolgáló szervezet) rendezett meg. A nonprofit szektor munkatársainak többsége nem pedagógus (főként nem azok, akik az extrémizmus problematikájával foglalkoznak), és ezért ebből a szempontból szükséges, hogy ne csak a saját tudásunkra és problematikai általunk való ismeretére támaszkodjunk, hanem a pedagógusok tanácsaira is, mert óvatlan megfogalmazással, a multimediális anyagok nem megfelelő kiválasztásával vagy nem tudni valamit megmagyarázni, nagyobb kárt tehetünk a megelőző tevékenységünkben, mint hasznot. Informálás és felvilágosítás Az utóbbi évek folyamán találkoztunk több olyan mediális kampánnyal, amelyeknek célja az volt hogy felhívja a figyelmet a jobboldali extrémizmus problémájára. Az általános irányzatú kampányok, amelyeket a Člověk v tísni ( Ember a kényszerhelyzetben) szervezet rendezett„Be kind to your local nazi“, vagy „Neonácek, chcete ho?“ (Neonáci, kell neked?), vagy a „Nedívej se černobíle“ (Ne nézz feketén-fehéren), melyet a Český helsinský výbor (Cseh helsinki tanács) szervezett, egészen azon konkrét területekre irányuló kampányok, melyek a jobboldali extrémizmushoz kapcsolódnak. Ilyen kampányt „Víš, co nosíš? (Tudod mit hordasz?)“ cím alattszervezett tavaly pl ismét a Český helsinský výbor. Ez a kampány az aktuális trendek, a szélsőséges jobboldali egyének viseletére irányult, és felhívta a figyelmet egyes divatos márkákra, amelyeket a neonacisták megkedveltek, vagy egyenesen kötődnek a neonacista szférához. Ezek a mediális kampányok rendszeresen heves reakciókat váltanak ki nemcsak a nyilvánosság, de a nonprofit szervezetek szakemberei és a média körében is. A legnagyobb kritikát a Člověk v tísni kampánya a „Neonácek, chcete ho? (Neonáci, kell neked?)“, amelynek formáját és tartalmát is kritizálta úgy a média mint a nonprofit szervezetek tagjai 54

is. „Az a kampány xenofób módon – a cseh valósággal ellentétben – televziós rövidfilmekben neonacistaként, ezenfelül mint nem önjogúakat jelölte meg az összes skinheadet, kivétel nélkül.“ (Vedral, 2009). A felvilágosítás terén véleményünk szerint hiányzik egy olyan terület, ahol rendszeresen, szaktudóan és hiteles alátámasztásokkal megcáfolnák az összes hazugságot és tévhitet, amiket a jobboldali szélsőségesek rendezvényeiken, a nyomtatványikban és az interneten terjesztenek. Csupán néhány nonprofit szervezet (pl. Romea, Člověk v tísni) publikálja weboldalain tárgyi rálátásukat és hozzászólásaikat. Ezen a téren bizonyos reményt jelenthet egy projekt, amelyik a szomszédos Németországban működő, Netz gegen Nazis70 elnevezésű projektből inspirálódik. Törekvése, a szakembereket és nyilvánosságot, azok hozzászólásait egy weboldalra összpontosítani, ezáltal felfedni az extrémisták kampányait és nyilatkozatait és felhívni a níilvánosság figyelmét a leegyszerűsítő, generalizálódó és kimondottan hazug propagandára. Monitoring A szélső baloldali felszólalások monitoringja részben különböző külföldi dokumentumokban jelenik meg, amelyek a rasszizmus és xenofóbia fejlődédét figyelik meg a résztvevő államok területén. Csehországban a valóságban, két eszközről van szó. Az első a EUMC (European Union Monitoring Centre on Racism and Xenofobia) monitoring, amelyben megalakult a Evropská informační síť pro oblast rasismu a xenofobie RAXEN (Európai információs hálózat a rasszizmus és xenofóbiaterén RAXEN), amelyet csehország területén a Člověk v tísni szervezet irányít, más NNO szervezetekkel együttműködve. A másik hasonló tevékenység a multinacionális háló, a ENAR (European Network Against Racism) monitoringja. Ebben a hálóban Csehországot 6 nonprofit szervezet képviseli, amelyek közösen vesznek részt a csehországi rasszizmus állapotáról szóló “árnyék” jelentés kiadásában, minden évben.(Horák, 2006: 40-44) A neonacista megmozdulások, felszólalások és konkrét képviselők meghatározott monitoringjának terén, folyamatosan de facto egy nonprofit szervezet tevékenykedik. Ezen a területen nem egyszerű pénzbeli támogatást szerezni, ezért a Tolerance a občanská společnost marad az egyetlen szervezet, (azokban az időkben is, amikor ezt a tevékenységét gyakorlatilag ingyen végzi, kivéve a nem oficiális Antifasiszta akciókat), amelyik fenntartja és bővíti audiovizuális, a szélső jobboldali megmozdulásokról, csoportokról, egyénekről összegyűjtött archívumát. Művelés A művelés a jobboldali extrémizmus terén főként az olyan állami tisztviselők szintén folyik, mint a rendőrök, összetűzés elleni csoportok tagjai, köztisztviselők és tanárok. Ezen a területen nagyrészben az állam együttmőködése a nonprofit szektorral, oktatások, tanfolyamok formájában folyik, amelyeken a gyakran vesznek részt a nonprofit szervezetek tagjaiból toborzott előadók. Megítélésünk szerint hiányzik a nonprofit szektoron belüli bárminemű, szisztematikus művelés. A már befutott és tekintéllyel rendelkező nonprofit szervezetek felhívják a figyelmet a szakemberek hiányára és néha negatívan tekintenek más szervezetek tevékenységére, de teljességgel hiányzik a nonprofit szervezetek közötti megbeszélés, oktatások és továbbképzés. Közvetlen megmozdulások A közvetlen megmozdulások, mint a tüntetések és felvonulások, kevés kivétellel, a nem formális polgári társadalmi fő tevékenységét alkotják. A nonprofit szervezetek az ilyen megmozdulásokhoz, támogatásuk kifejezésével, vagy spontán részvételükkel járulnak hozzá, esetleg célcsoportjaik támogatására rendezvényket szerveznek. A konkrét nonprofit szervezetek által rendezett rendezvények száma így jóval kevesebb, mint a nem formális csoportok által szervezett rendezvényeké. A nem formális csoportok sokszor rendezvényeiket semmilyen módon nem jelentik be, és így gyakran spontán megzavarják a neonacista megmozdulásokat. Közvetlen megmozdulásoknak számítanak a különböző petíciók, melyek közül a legújabb, ami a jobboldali radikális ideológia beszűrödése a politikába a miniszterelnök új tanácsadójának, Roman Joch vagy Ladislav Bátora leváltására íródott. Általános gondoskodás Az általános gondoskodás terén a Cseh Köztársaságban elkövetett neonacista bűncselekmények áldozataival csak

70

www.netz-gegen-nazis.de

55

egy szervezet foglalkozik. A többi szervezet, amelyek általános jogi és szociális segítséget nyújtanak bárminemű bűncselekmény áldozatainak, természetesen találkozik ezzel a problematikával, de csak a IN-Iustitia elnevezésű szervezet az egyetlen, amely a Hate Crime – a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények területére specializálódik. Ez a terület magába foglalja a szélesebb problémakört, mivel a gyűlöletből elkövetett bűncselekményeknek az elkövetői nem csupán a jobboldali extrémisták, ennek ellenére a jobboldali extrémizmus nagy szerepet játszik a IN-Iustitia tevékenységi körében. Az általános gondoskodás egy másik példájaként szolgálhat a EXIT német nonprofit szervezet projektje. Ez a szervezet segítséget nyújt az extrémista színről kiválni akaró jobboldali radikálisoknak, és a normális társadalomba való bekapcsolódásukra. Így nemcsak az extrémistákkal dolgozik együtt, de családjukkal, ismerőseikkel is és a szociális és pszychológiai munka segítségével igyekszik támogatni a radikálisokat ebben a döntésükben. Hasonló projektek Csehország területén nem léteznek és Kalibová szerint, még mielőtt nincs megfelelően biztosítva az extrémisták által elkövetett bűncselekények áldozatainak segítése nem is kéne létezniük. A kölcsönös támogatás A kölcsönös támogatás alatt értjük ez esetben a hálózatok kialakítását (networking). Csehország területén három ilyen hálózat létezik, amelyek legalább részben érintik a jobboldali extrémizmus problematikáját. Az első hálózat a EUMC (European Union Monitoring Centre on Racism and Xenofobia), amely az EU irányelvei alá tartozik a RAXEN projekten belül és a rasszizmus és xenofóbia fejlődését figyeli az európai államokban. A másik hasonló hálózat a ENAR (European Network Against Racism), a harmadik, amely az előző kettőtől különbözik tevékenységével, nincs csupán az EU-ra utalva, és inkább baloldali beállítottságú a UNITED for Intercultural Action, amely nonprofit szervezeteket és nem formális csoportokat fog össze71.

3.3.8. Az állam és a NNO együttműködése Az állam és a nonprofit szektor együttműködéséről sokáig lehetne vitázni és sokat írni. Bár még mindig fejlődésben van, néhány szempontból javul, másból rosszabbodik, és van néhány terület amelyek mindig a vita témáját képezik. A fő kérdés a finanszírozás marad. A jobboldali extrémizmus ellen irányuló megmozdulások terén ez a legégetőbb probléma, mivel nem létezik semmiféle olyan dotációs program, amelyben a nonprofit szervezetek pályázhatnának a pénzügyi támogatásra. Az egyetlen, a Cseh Köztársaság Kormányhivatala által létrehozott program az elmúlt években a Kampaň proti rasszizmus (Rasszizmus elleni kampány), amelyet azonban 2010-ben már nem hirdettek ki. Ez a probléma a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nonprofit szervezetek nem képesek, vagy nem akarnak a jobboldali extrémiszmus terén kontinuálisan előrehaladni és tevékenységük a kapott pénz szerint kerül szétdarabolásra. Egyes szervezetek a cseh Belügyminisztériummal, amelynek az extrémizmus teljes egészében az igazgatása alá tartozik, különböző okok miatt nem akarnak együttműködni. Némely esetekben nem értenek együtt az extrém politika felfogásával, vagy tartanak célcsoportjuk véleményétől. A nézeteltérésektől eltekintve az állam és a nonprofit szervezetek együttműködése ezidáig sikeresnek mondható. Ez főként az állami tisztviselők és más hivatalnokok művelését jelenti, ahol az állam és a nonprofit szervezetek együttműködése jelentős szerepet játszik.

3.3.9 A jó gyakorlat példái Nem könnyű az egyes projektek kiemelése és más projektek megemlítése. Az értékelés mindig szubjektív, és az a tény, hogy csak némelyeket említünk, nem jelenti azt, hogy a többiek nem végzik jól munkájukat. Elsőként lehet, egy nem teljesen hagyományos példát hozunk fel, a V Ústí neonacisty nechceme (Ústíban nem akarunk neonácikat) elnevezésű, jól működő kezdeményezést. A kezdeményezés egy e-mail tömeges szétküldésének köszönhetően alakult és annak, hogy Ústí polgárainak elegük lett a minden évben megrendezett neonacista felvonulásokból. Ez a kezdeményezés összatartja Ústí nad Labem körzetébe tartozó és működő nonprofit- és piaci szervezeteket, egyházak képviselőit és tagjait, akiknek közös céljuk a szélsőséges jobboldal elleni harc. Ez az egyedülálló, szektorokon, politikai és vallási meggyőződéseken keresztül működő, szervezeteket és embereket összetartó egyesülés, minden évben több, az

71 56

http://www.fra.europa.eu/fraWebsite/networks/research/raxen/raxen_en.htm, http://www.unitedagainstracism.org/, www.enar-eu.org,

extrémisták tevékenységeivel összefüggő kampányt szervez városukban. „...és az Ústí bombázásának megemlékezésére saját alternatívánkat hoztuk létre, amit „Dej si práci, zastav nazi“ (Végezz egy kis munkát, állítsd meg a nácikat) neveztünk el. Ez különböző kultúrális, sport-, szellemi és egyházi rendezvények szervezésén alapul. A rendes ústii lakosoknak esélyt adtunk, hogy megemlékezhessenek erre az évfordulóra.“ (Rozhovor 4)(Beszélgetés 4) Ústí nad Labem-ben a kezdeményezésnek sikerült pozitívan felkelteni a város vezetőségének és a média figyelmét és így együttműködésük nagyon sikeres. A pénzszerzés, grantok, pályázatok és a nonprofit szervezetek költségvetésében lévő lyukak betömésének mókuskerekében ez a kezdeményezés nagyszerű példája volt annak, hogy ahhoz, hogy véleményt nyilványítsunk és konkrétan cselekedjünk a környzetünkben történő eseményekre, nem szükséges szervezeti háttér, sem pénz. A pénzügyi bizonytalanságban, amely a nonprofit szervezeteket gátolja tevékenységük megtervezésében legalább néhány évre előre, értékelnünk kéne egyes projektek kitartását, amelyek a pénz hiányának ellenére is működnek (a legtöbb projekt csak a “bőség” időszakában kerül megvalósításra és így biztosítva semminemű kontinuitás). A Romea elnevezésű polgári egyesület, hoszantartóan a szélső jobboldal megfigyelésével, a nyilvánosság informálásával, illetve a jobboldali extrémisták kiforgatott nyilatkozatainak és tevékenységének megcáfolásával foglalkozik. A legnagyobb, jobboldali extrémizmust tratalmazó archívummal (talán a Antifašistická akce kivételével), feltehetően a Tolerance a občanská společnost elnevezésű szervezet rendelkezik, amely tevékenységét a pillanatnyi pénzügyi helyzetétől függetlenül fejti ki. A művelő projektek közül szeretnénk kiemelni azokat, amelyek a célcsoportokkal hosszantartóan együttműködnek, módszertani támogatást nyújtanak a tanároknak, felhasználják a multimediális oktatást és “életképesek” a projekt pénzügyi biztosításának befejezése után is. Két ilyen projekt a már említettek közül a: Czechkid és a Jsme lidé jedné země (Egy ország lakói vagyunk). Mindkét projekt része az e-learning módszer ingyenes felhasználása az interneten, amelyen a diákok szórakoztató módon dolgoznak és ahol olyan helyzetekre való reagálásra ösztökéli őket, amelyekkel a mindennapi életben talákozhatnak, illetve erősíti prodemokratikus hozzáálásukat és csiszolja, finomítja nézeteiket. Mindkét projekt része a tanárok támogatása, továbbá módszertani kézikönyvek és munkafüzetek, ami biztosítja ezen segédeszközök jövőbeli felhasználást is. Nem utolsó sorban a gyakorlat jó példájaként felhozhatjuk a In-Iustitia szervezet tevékenységét, amely mint egyetlen Csehország területén folyamatos és szisztematikus segítséget nyújt, a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatainak (ide tartoznak főként az extrémizmuson alapuló bűncselekmények), módszeresen együtt dolgozik az állami köztisztviselőkkel, a rendőrséggel és a sajtó munkatársaival és megelőző tevékenységet folytat az iskolákon. Kitartóan harcol a jobboldali extrémizmus terén kialakult új fogalomszótár bevezetéséért, annak pontosabbá tételéért a homályosság és bizonytalanság eltereléséért és érvényesíti a Hate Crime – násilí z nenávisti ( győlöletből fakadó erőszak) koncepciót, amely ugyan a problémakört nem csak az extrémista megnyilvánulásokra szélesíti, de ugyanakkor kifejezetten pontosítja.

3.3.10 Segítségnyújtás a gyúlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatainak Klára Kalibová „Mióta másfél éve megtámadtak, nem járok ki. Csak a munkahelyre és haza. Félek, éjjel nem alszom. A helyzet rosszabbodot azóta, hogy az egyik támadó ugyanabban a gyárban kapott munkát. Nem tudom, hogy meg tudok-e a helyzettel bírkózni.“ - A. D., 2012 március A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatai olayn emberek, akiket bőrük színe, nemzetiségük, etnikumuk, vallásuk, sexulási beállítottságuk, egészségi állapotuk, koruk, más szubkultúrához illetve más társadalmi csoportba való tartozásuk miatt támadnak meg. A támadó és az áldozat között tipikus, hogy az esetek túlnyomó többségében nem ismerik egymást. Az áldozat a támadó szembében az egész csoportot személyesíti meg, amelyet elítél és így a támadást kiváltó fő ok a nem személyes, nem konkrét gyűlölet az áldozat felcserélhetetlen karakterisztikája miatt. A gyűlöletből elkövetett bűncselekményeknek különböző formái vannak, a verbális szidalmazástól és incidensektől a molesztáláson, fenyegetésen, megfélemlítésen, a vagyoni jellegű támadásokon keresztül egészen a testi sértésig, gyilkosságig és terrortámadásokig. A gyűlöletből fakadó elkövetések számát és fajtáit nem tudjuk pontosan

57

meghatározni. A gyűlöletből elkövetett bűnözés lappangását, ami nemcsak Csehország sajátossága, az áldozatok általános, az elkövető bosszújától való félelmével, a büntetőjogi szervekkel szembeni bizalmatlansággal, a redőrséggel szembeni konkrét rossz tapaszatlataikkal, a károsultak aggodalmával a büntetőjogi eljárások során felmerülhető másodlagos viktimizációtól , illetve a büntetőjogi szerveknek a gyűlöletbeli indok felderítésekor bekövetkezett tehetetlenségével és készségének hiányával magyarázzák.72 2011-ben Csehországban a rendőrség által, 238 gyűlöletből elkövetett bűncselekmény került kivizsgálásra.73 Az elkövetett bűncselekmények száma felbecsülhetően ennek a tízszerese. A legtöbb elkövetett bűncselekmény motivációja a romák elleni (28%), fehérbőrűek elleni (11%) és zsidók elleni (7%) gyűlölet volt. Az egyes bűncselekmények összetéle azt mutatja, hogy a testi sértések leggyakoribb áldozatai a romák, a 21 szándékosan elkövetett testi sértés bűncselekményének majdnem 40% -át romák ellen követték el. A zsidó közösség leginkább vagyoni jellegű támadásoknak és szidalmazásoknak lett kitéve, tehát olyanoknak, amelyeket az emberi jogok elyomására irányuló mozgalmak hirdetésének és támogatásának bűntette formájában követtek el (a zsidók elleni elkövetett 18 bűncselekményből 13-at ilyen formában követtek el).Sok esetben a gyűlöletből elkövetett incidensek a hosszantartó, etnikumok közötti feszültség és diszkrimináció beteljesülései. A szolgáltatóknak, a büntetőjogi szerveknek, médiának és más résztvevőknek érzékelniük és felhasználniuk kéne a szélesebb összefüggéseket.

Gyűlöletbűncselekmények motivációja 2011 évi bűnügyi nyilvántartási statisztika Arab ARABS Muszlim MUSLIMS

1%

Német GERMANS Szlovák SLOVAKS

22 %

11 %

Nincs kapcsolat NO RELATION Lengyel POLES 0%

0%

0% 0%

1% 1% 1% 1% 2% 28 %

Ukrán UKRAINIANS Vietnámi VIETNAMESE Fekete BLACK RACE Ázsiai YELLOW-BROWN RACE Cseh CZECHS Zsidó JEWS

5%

6%

11 %

7%

A gyűlöletből elkövetett bűncselekményekből keletkezett viktimizáció következményei74 A gyűlöletből elkövetett bűncselekményekből keletkezett viktimizáció a személyes szférában az áldozat számára számos meghatározott következménye lehet, némelyek tipikusak a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozataira. • A sebelülés és az okozott fájdalom A gyűlöletből okozott tettleges erőszaknak különböző formái lehetnek, a fájdalmat közvetlenül az okozott sérülés illetve a gyógyítás váltja ki, egyes esetekben az áldozatnak maradandó sérülései keletkezhetnek. A tettleges erőszak 72 Feltételezhetően a legismertebb, gyűlöletből elkövetett gyilkosság, amely a bírósági per előtt nem került vizsgálatra a Stephan Lawrence ügy 73 A nemzetiségi, rasszista, vallási vagy más hasonló indítékből elkövetett bűncselekmények statisztikai kimutatása a 2010 és 2011 évre vonatkozóan, Policejní prezidium České republiky (a Cseh Köztársaság Rendőri Tanácsa), 2012.2.29.-én e-mailban elküldve, a szerző megjegyzése Az bűnözés evidenciós statisztikai rendszerének a szóhasználata eléggé pontatlan és nem megfelelő (fehér, sárga, fekete, sárgásbarna faj), amely ebben a formájában került a grafikai ábrázolásba. 58

elkövetése lehetséges a szimbólika felhasználásával, bizonyos ideológiához (neonacista, rasszista szimbólumok) kapcsolható szimbólumok ábrázolása az áldozat testén, közvetlen közelében, illetve bizonyos jelentésű tárgyak felhasználása (kötél-lincs). Egyes esetekben a gyűlöletből elkövetett támadásokat nagy kegyetlenséggel hajtják végre, főként a „küldetésben” lévő támadók, akik a támadással “társadalmuk” felsőbbrendű küldetését hajtják végre.

Gyűlöletbűncselekménynek nyilvánított testi sértések áldozatai (§145,146) 2011 évi bűnügyi nyilvántartási statisztika

5%

5%

5% 5%

9%

38 %

Arab ROMANI Roma RACE WHITE Fehérbőrű UNFILLED Nem válaszolt CZECHS Cseh VIETNAMESE Vietnámi UKRAINIANS Ukrán YELLOW-BROWN RACE yellow-brown race ARABS

14 %

19 %

• A pszichikai következmények, a közvetlen és közvetett megrázkódtatás A károsultak lelki állapotának következményei egy, a gyűlöletből elkövett erőszak rendszeresen keletkező következményeinek. A stressz által kiváltott akut reakció formájában illetve poszttraumatikus stressz zavar formájában jelennek meg (a),. Szokványosak a bűnérzet, önvádaskodás, tehetetlenség, félelem, álmatlanság, étványtalanság, a biztonságérzet elvesztése, a helyzetre emlékeztető tolakodó emlékek, a szociális környezettel, segítőkkel, büntetőjogi szervekkel szembeni bizalmatlanság, az elkülönítettség érzése, magány. A poszttraumatikus stressz zavar olyan zavar, amely az átélt traumát követően alakul ki (bűncselekmény, természeti katasztrófa, háború) és az átélt cselekmények ismétlésével, traumatikus álmok által, a tetthely kikerülésével, szomatikus tünetek formájában nyilvánul meg. A különböző intenzitású lelki zavarok kialakulását a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatainál jelentősen befolyásolja, hogy ok nélkül támadják meg őket, valami mást helyettesítően és olyan okból kifolyólag, amit semmilyen módon nem tudnak befolyásolni (a bőrük színe, nemzetiségük, testi vagy szellemi fohyatékosságuk). Illetve ezen okok megváltoztatásának lehetetlensége (hit, politikai meggyőződés). A szokványos bűncselekményektől eltérően sem tudnak jelentősebb biztonsági intézkedéseket hozni, gyakorlatilag ismételten viktimizálva lehetnek. • Szexuális támadások és a kényszerű comming out A gyűlöletből fakadó erőszak egyik formája a sexuális támadások, amelyek rendszerint, de nem kizárólag,75 a gay-ek, leszbikusok, bisexuálisok és transgender személyek ellen irányulnak (LGBT). A viktimizációnak, a szexuális támadás formájában való megjelenésének a következménye a mély megrázkódtatás, amely kihat az áldozatok személyes, családi 74 A viktimizáció olyan folyamat, amely során az ember bűncslekmény áldozatává válik. 75 A Jugoszláv háború alatt, resp. a boszniai háború alatt, a szerb katonák tömegesen megerőszakolták a boszniai muszlim nőket (némely esetekben horvát nőket). A szisztematikus nemi erőszakot mint a népirtás megnyilvánulását állapította meg a Az egykori Jugoszláviát bíráló Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICTY) és a Rwandát bíráló Nemzetközi törvényszék (ICTR) is. Pl.: Prosecutor v Krstić (Judgement),ICTY-98-33-T, 2 August 2001; Prosecutor v Pauline Nyiramasuhuko (Amended Indictment), ICTR-97-21-I, 10 August 1999. 59

szexuális életére. Egyes esetekben maradandóan megkárosítja a viktimázáltak szexualitását. A kutatások megerősítik, hogy a relatív homofób támadásokat gyakran ismerősök vagy családtagok követik el. Ezáltal a más csoportok elleni homofób erőszak specifikus gyűlöletből fakad. A gyűlöletből fakadó, LGBT személyek elleni erőszakot sok esetben, kényszerű, külső coming outem – a kisebbségi szexuális orientáció kinyilvánitásának nem önkéntes folyamata kíséri. Magát a támadást érintő elsődleges viktimizáción kívül így sor kerül a szexuális beállítottság másodlagos viktimizációjára.Í gy sok esetben az áldozatok átélik a kényszerű coming out-ot. • Gazdasági következmények, a munkahely elvesztése A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények negatív kihatása az áldozatok pénzügyi és vagyoni szférájában megjelenik. A gyakori következmények közé tartozik a lakás, ingatlan, személyes és más dokumentumok elvesztése (pl. a 2009-ben elkövetett vítkovi gyújtogatás), a keletkezett kár költségei, a maradandó sérülések gyógyításával, illetve a hosszantartó lábadozással összefüggő többletköltségek, a munkahely elvesztése vagy a munkabér csökkenése a hosszantartó betegállomány miatt, illetve biztosítja a háztartás a támadás előtti szintre való visszatérését, a szállítás kölségeit, amennyiben a károsult a támadás miatt elköltözik, a jogi képviseletet költségeit. • Az áldozatok szokványos tevékenységeire való hatás és a másodrendű viktimizáció Közvetlenül a gyűlöletből elkövetett támadás után megváltozik az áldozatok szokványos cselekvése, viselkedésmódja és időtöltése.Az ilyen változás fő motivációja a további gyűlöletből fakadó erőszak általi viktimizáció megelőzése, ami azonban, mint ahogy azt már fent említettük, nagyon körülményes. Amennyiben a támadásra nyilvános helyen kerül sor, a viktimizáció a lakhelyen és munkahelyen való mozgás korlátozásához, a tömegközlekedés használatának korlátozásához, a sportpályákon és kultúrintézményekben töltött szabadidő csökkenéséhez vezethet. Sok esetben a károsultak megváltoztatják lakhelyüket, munkahelyüket vagy iskolájukat, hogy elkerüljék a támadóval való további esetleges kontaktust. A viktimizáció hatással van a károsult szociális cselekvésére, a társadalomban elfoglalt helyére, baráti, családi viszonyára és párkapcsolatára. A másodrendű viktimizációt úgy definálhatjuk77 mint az ellenőrző illetékes szociális hatóságok reakciójának következményeként keletkezett károsodást vagy a nem formai társadalmi környezet, pl. az áldozatok másodlagos bántalmazását azzal, hogy milyen módon reagál a közvetlen környzete, vagy az ügy, bíróság előtt történő traumatikus megtárgyalását. A gyűlöletből elkövett bűncselekmények eseteiben a főként egyes csoportokba tatozó áldozatok találkozhatnak (romák, illegális bevándorlók) a cseh büntetőtörvény szerveinek inkorrekt hozzáállásával vagy a média fontolgatásával a támadás valós okán, és a károsultak vallomásának szavahihetőségén, illetve a károsultak bűnvádi feljelentésének indokain. A bizalmatlanság, a viktimizáció folyamatáról szóló konkrét információk nyilvánrahozatala és változatának vitatottsága az áldozatok másodlagos sérüléséhez vezet és megnehezíti a bűncselekménnyel való megbékülésének folyamatát. Az illetékes hivatalok inkorrekt hozzáálása szintén az érintett közösségen belüli tudatának növekedéséhez vezet, miszerint, “nem éri meg” a gyűlöletből elkövetett erőszakot bejelenteni a rendőrségen, vagy bármilyen módon ezzel foglalkozni, mivel a folyamat, amely a bűncselekmény vizsgálatának következménye lehet, gyakran sokkal nagyobb traumát okozhat a károsultaknak mint maga a támadás. • A közösség veszélyeztetése Az a gyűlöletből elkövetett erőszakos, individuális viktimizáció intenzívven befolyásolja az áldozat közösségének viselkedését és cselekvését. A győlöletből elkövetett támadásokról szóló információk befolyásolják a veszélyeztetett közösség biztonságérzetét, és tömeges belső és külső migrációhoz vezethetnek,78. Következményük továbbá a közösség magábazárkózása, belső biztonsági intézkedések megtétele, beleértve a felfegyverkezést is és félelem és aggódás további felszíttását is. A hasonlóan gyors és motivációjukat kiderített, gyűlöletből elkövetett bűncselekmények kivizsgálása hatékonyan befolyásolja a fenyegető-és veszélyérzet kialakulását. A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldotzatainak jogos érdeke és a gyűlölet indítékának felfedése. A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatainak számos érdeke van. A következő fejezet a büntetőjogi eljárás károsultjainak érdekeiről szól és így foglalhatóak össze: • a károsultak jogainak és jogos érdekeinek kivizsgálása • az elkövetés és annak időben történő felderítése • az elkövetés mint bűncselekmény vizsgálata 77 78 60

Čírtková, L. Policejní psychologie. ( Rendőrségi psyichológia) 2. bővített kiadás Praha: Portál, 2004. s.189. a 90-es években elkövetett, a romák ellen irányuló incidensek sorozata a romák bizonyított kitelepüléséhez vezetett. Hasonlóképpen a romák elvádorlásához vezetett a 2008-as litvínovi-janovi tüntetések sorozata is.

• • • •

a bűncselekmény főbb körülményeinek kivizsgálása, beleértve az elkövető indítékait is (a gyűlöletből elkövetett bűnözés esetében a károsultak egyik kulcsfontosságú érdeke) a károsult olyan jogorvoslatokkal rendelkezzen, amelyek lehetővé teszik a megnevezett érdekek érvényesítését a károsult aktív részvétele a bűncselekmény felderítésében vagyoni és szellemi jellegű károk megtérítésének a megítélése

Károsultnak definálhatjuk, akinek bűncselekmény által testi sértése, vagyoni vagy szellemi jellegű kára keletkezett, illetve azt a személyt, akinek kárára az elkövető bűncselekmény általi meggazdagodásra tesz szert. A büntetőjogi eljárásban a károsult kívülálló, de jogai a cseh bírósági gyakorlatban, mint a kártérítés megítélésével összefüggő jogok kerülnek értelmezésre. Feltételezem, hogy a károsult jogait szélesebb körben kell értelmezni és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatainak esetében a károsultnak az indíték felderítésére való jogairól beszélhetünk. A károsult érdeke, emberi méltóságának, jogos érdekeinek és jogainak érdekében a büntetőjogi eljárással összefüggő információra való jogosultsága (Btk 46.§, 65.§),által érvényesül, (A károsult értesítése, az ügyiratokba való betekintés), továbbá az elkövető szabadonbocsátása/megszökése a fegyházból vagy börtönből (Btk.44a.§), védelmi jog a károsulttal kapcsolatos információk nyilvánrahozására (Btk. 8a.§), tanúvédelem (55.§, 2.bekezdés) az elkövető távollétében tett vallomásra való jogosultság (Btk. 209.§), vagyoni vagy szellemi kár kártérítésének követelésére való jogosultság (43.§), a bizonyításon való részvétel joga. A károsult érdekeinek megvalósítása, hogy az ellene elkövetett bűntett, felderítésre kerüljön, biztosított a büntetőjogi eljárás megkezdése a büntetőjogi eljárásokra vonatkozó rendelkezések által ,a károsult saját bejelentése, illetve a rendőri szervek tevékenysége alapján (Btk 158.§) és böntetőjogi eljárásban résztvevő szervek bizonyítékok beszerzésének és a bűncselekmény felderítésének alapján (2.§ 5 bekezdés). A károsult ezáltal nem marad csupán a büntető eljárás alanyaként, de a perben részvevőkénti pozíciója által, aktívan részt vehet az eljárásban, főként lehetősége van indítványozni, önállóan bizonyítékokat keresni és előállítani (a bíróság jóváhagyásával). A bűncselekmények felderítésében való részvétel nem csupán a károsult jogosultsága, hanem a Btk. 1§, 2. fej. alapján, közvetlen kötelessége. A károsult érdeke az elkövetés felderítésén, amelynek következtében kára keletkezett, összefonódik a károsult azon érdekével, hogy ez az elkövetés bűncselekményként kerüljön felderítésre. A károsult szubjektív érdekéről beszélünk, amelynek történelmileg eltávolították azt a lehetőségét, hogy aktívan bekapcsolódhasson az elkövető felelőségrevonásába és büntetésébe. A károsult érdeke, az elkövetésnek bűncselekmény szerinti felderítésében látható, de nem kizárólagosan, a kártérítéssel kapcsolatosan, amelyet csupán elítéléssel lehetséges megítélni. Amenniben erre nem kerül sor, a károsult kényszerült követelését polgárjogi eljárás útján érvényesíteni, amelyben előfordulhat a másodlagos viktimizáció. A károsult azon egyidejű vádlókénti besorolása, mint nagyon gyenge kerül értelmezésre és felülbírálásra, nem engedi a károsultnak közvetlenül befolyásolni a kereseti kérelmet, a bűnösség és büntetés ítéletét. Emellett a gyakorlatból kitűnik, hogy a károsultak számára a viktimizáció átvészelésének fő pillanata a vádlott elítélése, amit igazságosnak vélnek. Ezért feltételezem, hogy a károsultak jelenlegi passzív felfogása a kártérítést megillető tanú szerepébe az okozati vonatkozásából keletkezett valós szükségleteiknek fényében, az elkövető cselekvése által nem megfefelő és a jövőben megtarthatalan. A károsult érdeke az elkövetés bűncselekmény szerinti felderítésénél nincs megfelelően garantálva, a károsult nem rendelkezik megfelelő jogorvoslati eszözökkel. Bírósági per általi panasztétellel csupán az esetben védekezhet, mikor a rendőrség elhalasztja az ügyet (Btk 159a.§ 6. és 7. bekezdés), vagyis az ügyben már tovább senki nem végez vizsgálatot. Amennyiben az ügy átkerül a kihágási/fegyelmi eljárásba (Btk 159a.§ 1. bekezdés), az ilyen átadás ellen nem létezik jogorvoslat. A kihágái eljárásban romlik azoknak a károsultaknak a pozíciója, akiknek nem keletkezett vagyoni káruk (Kihágási törvény 72.§, b. pont), ezáltal nem résztvevői az eljárásnak, nem vehetnek részt aktívan és nem tudhatják meg az ítéletet annak ellenére, hogy az ügyben közvetlenül érintettek. A károsult azon érdeke, hogy az ügy a megfelelő időben kerüljün megtárgyalásra, az eljárásban résztvevők érdekeivel megegyezik.Csupán az ilyen büntető eljárás, amely lehetővé teszi bűnösségről, a büntetésről és kárpótlásről szóló döntést közvetlenül hozhat megfelelő gyógyulást a bűncselekmény általa okozott sérelemre. Bizonyított, hogy a bűncselekvénnyel való megbékélés folyamata valóban hatásosan csak a büntetőjogi eljárás befejeztével kezdődik meg. 61

A károsult a büntetőeljárás idejét, az eljárás halogatása ellen benyújtott panasszal (Btk 157a.§) befolyásolhatja, de csak ez előkészítő eljárásban. A bírósági eljárás halogatása ellen alkotmányjogi panasz tétele lehetséges. A gyűlöletből elkövetett bűncselekmények területén kulcsfontosságú a károsult azon lehetősége, miszerint befolyásolhatja az elkövetés indítékának vizsgálatát. Többen a károsultak közül megemlítik, hogy viktimizációjuk részeként veszik a megtámadásuk győlöletből fakadt, más szóval, elengedhetetlennek tartják, hogy a meghozott elítélő ítéletben elhangozzon, miszerint a károsultat bőrének színe, nemzetisége, vallása, szexuális orientációja vagy más hasonló ok miatt támadták meg. A károsultak szükségesnek tartják hallani vélni, hogy megtámadásukért semmiképpen nem felelősek, és azért támadták meg őket, mert azok, akik. A jelenlegi formában a károsult az indíték kiderítését csupán saját, a bizonyítékok felterjesztéséhez szükséges általános jogosultságával vagy tanúvallomásával befolyásolhatja. A vádlottól eltérően, nem vehet részt, közvetve sem, az előzetes eljárásban (a vádlott kihallgatása, a többi tanú kihallgatása). Ez a korlátozás jelentősen meggyengíti a lehetőségét annak, hogy a károsult befolyásolni tudja a büntetőeljárás eredményét, beleértve a kártérítési ítéletet is.A gyakorlatban a károsult érdekei szintén mellőzve vannak a redőrségi szervek által, amikor is a felderítésre irányuló kérdések nagy része a bűnösség feltárását és nem a keletkezett kár bizonyításást szolgálják. Amennyiben a kezdettől fogva nem kerül vizsgálatra a kár keletkezése és az eljárás közötti egyenesvonalú összefüggés, bekövetkezhet a vallomások és más bizonyítékok visszafordíthatatlan elvesztése. A gyűlöletből elkövett bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódóan, az Emberi jogok európai bíróság (EJEB) nagyon fontos döntést hozott az Angelo Iliev versus Bulgária ügyben.79 Az ügy lényege a károsult Iliev rasszista indítékú meggyilkolása volt. A panaszosok két, lényeges hiányosságot vetettek fel. Maga a vizsgálat elégtelenségét főként a rasszista indíték felfedésében, a bolgár törvényhozás hiányosságában, amit a minősíthető, a rasszista indítékú bűncselekményekre vonatkoztatható valós tényállások és a magasabb büntetés kiszabását indokló általános megnehezítő körölmények hiányában látták. AZ EJEB hozzávetőleg világosan ítélte meg, hogy csak olyan lehet a hatékony nyomozás, amelyet megkülönböztetés nélkül vezetnek, mint ahogy azt a Megegyezés 14. fejezete előírja. A rasszista indíték felfedése ezután az államnak, rasszista indítékú erőszakkal veszélyeztettt polgáraival szembeni kötelezettségének szerves része. A rasszista indítékú erőszak nem felfedése a gyűlöletből elkövetett bűntettek szpecifikus lényegéhez való elvakított hozzáállását jelentené, amelyek az emberi jogok lényeges veszélyeztetéséhez is vezethet. Az efajta hozzáállás magában hozhatná a megkülönböztetés tiltásának megszegését, mint ahogy az a 14.fejezetből feltételezhető.80 Ebből tehát világosan kitűnik, hogy az esetben, ha károsult meggyőződése, hogy a támadást gyűlöletbeli indítékból követték el, jogosult arra a követésre, hogy a büntetőjogi szervek ezt az indítékot bizonyítsák az eljárás folyamán. Az áldozatok jogai a büntetőeljárásban és bűncselekmények áldozatairól szóló törvény A károsultak a fent említett jogainak az idei évtől (2012) kezdve kéne bővűlniük a bűncselekményel áldozatairó szóló törvénnyel. A jövőben a törvény szabályozza az áldozatok jogait az ingyenes közvetlen és jogi segélynyújtást illetően, pénzügyi segélynyújtást és az áldozatoknak nyújtott, harmadik személy általi segítség minőségének garantálását. A törvény bevezeti az ún. különösen veszélyeztett áldozatok kategóriáját, akiknek viktimizációja, korukra, beosztásukra illetve az elkövetés módjára való tekintettel különösen súlyos és ezáltal szükséges ezeknek a személyeknek a fokozott gondoskodásnyújtás. A törvényjavaslat szerint a különösen sérülékeny áldozatok közé tartoznak majd az olyan bűncselekmény áldozatai, mint pl. ami magába foglalja az erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést, ahol a konkrét esetben nagyobb a veszélye a másodlagos sérelem elkövetésének az áldozat korára, fajára, nemzetiségére, sexuális orientációjára, vallására, egészségügyi állapotára, szellemi érettségére, kifejezőképességére, jelenlegi élethelyzetére illetve a gyanusított személyhez fűződő kapcsolata vagy a gyanúsítottól való függőségére való tekintettel. 79 Application No. 55523/00; Angelo Iliev versus Bulgária; A panaszosok az elhúnyt Angelo Iliev hozzátartozói (anya és báty), akit 1996 ban heten támadtak meg. A támadók megverték és megyszúrkálták. Kórházbaszállítás közben sérüléseibe belehalt. A támadókat másnap elfogták és kihallgatták. A nyomozás során kiderült, hogy a támadást rasszista indítékkal követték el, az áldozatot roma származása miatt támadták meg. Egy hónappal később négyet a támadók közül garázdálkodás, egyet pedig gyilkoság elkövetésével vádoltak meg. Később a vádat garázdálodás bűntettére módosították. A panaszosoknak többször is elutasították az ügyiratba való betekintést. A panszosok jogi képviselője csak 1999-ben ismerkedhetett meg az ügyirattal. 80 Ugyanott … Failing to do so and treating racially induced violence and brutality on an equal footing with cases that have no racist overtones would be to turn a blind eye to the specific nature of acts that are particularly destructive of fundamental rights. A failure to make a distinction in the way in which situations that are essentially different are handled may constitute unjustified treatment irreconcilable with Article 14 of the Convention. Admittedly, proving racial motivation will often be extremely difficult in practice.... 62

A különösen sérülékeny áldozatok a törvényjavaslat alapján jogosultak lesznek azonnali, a bűncselekmény elkövetése utánni, ingyenes közvetlen segélynyújtásra, beleértve a pszychológiai és szociális szolgáltatásokat is. Amennyiben bizonyul a különösen sérülékeny áldozat kedvezőtlen pénzügyi helyzete, igényelheti a büntető eljárás folyamám az ingyenes jogi segítséget. A törvény a másodlagos viktimizációt olyan sérelemként definálja, ami az áldozatnak nem maga bűncselkemény, hanem a Cseh Köztársaság Rendőrségének, büntetőjogi és más állami hatalmi szervek, egészségügyi intézmények, a bűncselekmények áldozatait segítő, bejegyzett szetvezetek, szakértők, tolmácsok, védőügyvédek által keletkezett, és módosítja a velük szembeni védelmet. A különösen veszélyeztetett áldozatnak joga van az elkövetővel való kontaktus letiltására, amennyiben ez a kontaktus nem feltétlenül szükséges a vizsgálat folyamán.Továbbá joga van a kihallgatáskor és vallomástételkor olyan levezetésre, amely tiszteli emberi méltóságát és megelőzi a másodlagos sérülését. A jövőben a kihallgatást és vallomástételt arra kioktatott személy vezetheti. Az áldozatnak választási joga van, hogy a kihallgatást a saját vagy a másik nembeli személy vezesse. A kihallgatást nem lehetséges megismételni és meg kell akadályozni az elkövetővel való vizuális kontaktust. A törvény módosítja a bűncselekmények áldozatainak nyújtott szolgáltatások rendszerét, beleértve a gyűlöletből elkövetett bűncselekményeket is. Három típusú szubjektumot feltételez, amelyek szolgáltatást nyújtanak az áldozatok számára - meghatalmazott, amely bizonyítja szaktudását (nem állami szervezet), felügyeleti és közvetítő szolgáltatás és ügyvédek. Amíg az első két szubjektum képes komplex segélynyújtást szolgáltatni az áldozatok-meghatlamazott személyek (károsultak) számára, a pszichológiai, szociális és jogi beavatkozást beleértve, az utolsó szubjektum (ügyvédek) csupán jogi segélynyújtásra jogosultak. A károsultak kiválaszthatják a segélynyújtót a szakterület és a nyújtandó segély formája szerint felosztott listából. Az állam az akkreditációs rendszer által garantálja a segélynyújtások minőségét. A törvény módosítja az áldozatoknak nyújtott pénzügyi segélyt. A jogosult kérvényezők cseh, EU-s állampolgárok, 90 napon túl tartózkodó idegenek, menedékjogot kérők és a nemzetközi és kiegészítő védelmet élvezők. Így a jogosultak köréből kiesnek az idegenek, akik bűncselekmény áldozataivá válnak átmeneti ittartózkodásuk, ami nem haladja meg a 90 napot (turisták), alatt, sőt olyan bűncselekmények áldozatai, amelyek része az ittartózkodás célzott deregularizációjának (főként az emberkereskedelem) áldozatai. A pénzügyi segély átalánydíjként kerül átutalásra az egészségkárosodás esetében egészen 200.000,- Kč-ig, nem vagyoni sérelem esetén egészen 50.000,- Kč-ig. A nem vagyoni sérelem kártérítése csak a szexuális téren elkövetett, emberi méltóság elleni bűncselekmény áldozatainak és a családi erőszak áldozatainak (gyermekek) indokolt. A fent leírt hiányosságok ellenére a törvény jelentős javulást jelent a bűncselekmények, beleértve a gyűlöletből elkövett bűnycselekmények ádozatainak helyzetére.

63

3.4. A Szlovák helyzet 3.4.1. Az 1989 utánni fejlődés Már röviddel a rendszerváltást követően Szlovákiában a nacionalizmus kezdett erőre kapni, ahol a közös pont leginkább a szlovák nép függetlenné válására való törekvés volt. A születőben lévő demokrácia és szabadság környezetében találkozhatunk a vitatott történelmi személyek és események dicsőítésének próbálkozásaival, különös tekintettel azokra, amelyek a második világháború alatti Szlovák államhoz kapcsolódnak. Ez a trend egészen Csehszlovákia 1993-as szétválásáig tartott és ebben az időszakban kezdtek kialakulni a hazai szálsőséges csoportok. Megjelennek az antiszemita megnyilvánulások ugyanúgy mint a magyarellenesség. Szlovákiába a szélsőjobboldal leginkább nyugatról, Németországból és Csehországból behozott skinhead mozgalommal jelent meg. Már a 80-as évek végén találkozhatunk vele. Kezdetektől fogva nagy hatással volt rá a zenei szféra, személyszerint az Orlík együttesre gondolunk itt, más cseh együttesek mellett. A 90-es évek elején megjelennek más zenei formációk is, és a dalszövegeik egyre radikálisabbá válnak. Mintegy kultusz státusza van a szlovák punk zenekar a Zóna, “Cigányprobléma” című számának. Fokozatosan megjelenik a szlovák szélsőségesek alap ideológiai vonalának megfogalmazása, mely egyre inkább különbözik a cseh irányzatttól. Szlovákiában három fő áramlatot figyelhetünk meg: ultranacionalista-klerofasiszta – a szélsőséges néppárt és világháború alatti állam hagyományihoz hajlik, neonacista – a Német Birodalom és nemzeti szocializmus dicsőítése; White Power szárny – a faji felsőbbrendűség thirdetői. Az első szervezetek közé, melyek Szlovákia területén elkezdtek tevékenykedni soroljuk a Národno-socialistické hnutie Európy (Európa Nemzeti Szocialista Mozgalma), Klan Slovenských Rytierov (Szlovák Lovagok Klánja), Slovenský národný front (Szlovák Nemzeti Front), Slovenský Úsvit (Szlovák Hajnal), Slovenská národná liga (Szlovák Nemzeti Liga) , Slovenská Vlastenecká Organizácia – Garda (Szlovák Hazafias Szervezet - Gárda). Fokozatosan közülük több megszűnt. Az első években megkezdődik a külföldi szervezetek részlegeinek betelepülése - főként a Blood and Honour vagy a Hammer Skins. A szélsőséges mozgalmakat az első időszakban főként a zene befolyásolta. Fokozatosan alakulnak meg a hazai együttesek, amelyek nyíltan terjesztik a rasszista gondolatokat és erőszakra buzdítanak. Külön ki kell emelnünk a Krátky proces elnevezésű együttest, iletve utódját a Juden Mord együttest, amelyik Arbeit macht frei címen adta ki albumát és a borítón az auschwitzi koncentrációs tábor fotója látható. A 90-es években a szélsőségesek rendszeresen koncerteken jöttek össze és főleg történelmi eseményekhez kapcsolódó nyilvános rendezvényeket szerveztek. Változásokat a 2000. évet követően tapasztalhatunk, amikor is az államhatalom többet kezdett el foglalkozni a szélsőség megelőzésének és visszaszorításának problémájával. Azóta megfigyelhető az extrémizmus bizonyos megnyilvánulásainak a nyilvánosság előtti csillapodása. Napjainkban a szélsőjobboldali szervezetek tipikus megnyilvánulásai köté tartoznak: erőszakos és erőszak mentes felvonulások szervezése, a neonáci ideológia internetes megjelenítése, vitakörök szervezése szélsőséges chat-oldalakon (főként amerikai szervereken), koncertek megrendezése és extrémista témájú tárgyak internetes kereskedelme. A jelenlegi kormány, szélsőségesek elleni harcának koncepciója a következőképpen jellemzi az aktuális helyzetet: „Napjainkban a szélsőséges csoportok a 90-es évektől teljesen eltérő módon szerveződnek. Az említett időszakban inkább véletlenszerű csoportosulásokról beszélhetünk, hosszútávú irányítottság és szervezeti felépítés nélkül. A közvélemény ezeket a személyeket inkább rendbontóknak és verekedőknek tartotta. Az elmúlt években minőségi változás állt be a szervezetek tevékenységi körében, radikálisabbak lettek, tagsági bázisuk szélesítésére törekedtek és tevékenységeik egyre inkább kifinomultabbá váltak. Tüntetéseiken és felvonulásaikon az úgynevezett „black block“ stílust veszik fel (a tömeg névtelensége - mindenki fekete öltözéket hord) és sokkal szervezettebbek lettek. Átmenet zajlik a vezető nélküli ellenállás felé, más szóval a „leaderless resistance“ irányába. A „leaderless resistance“ stratégia fokozatosan került be Szlovákia területére, ugyan úgy mint Csehországba, kb két évvel ezelőtt. Ennek a stratégiának az első kpviselője a Národný odpor Nitra ( Nemzeti Ellenállás Nitra) volt. Az utóbbi időben megfigyelhető az ilyen

64

szélsőséges stratégia témogatása más szervezetek részéről is, mint pl.Autonómny nacionalisti Považie (Vágmenti autonóm nacionalisták) és a Národný odpor Čadca (Nemzeti ellenállás Čadca)“. A szélsőségesek rendszeresen találkoznak különböző nemzeti jelentőségú történelmi események megemlékezésein. Ezek közül a legvitatotabb a második világháború alatt megalakult Szlovák Állam megalakulásának évfordulójára, minden évben megrendezett megemlékezés, melyre minden év március 14.-én kerül sor. Ezen csoportok képviselői hevesen azonosulnak a nemzeti örökség eseményeivel és szimbólumaival és a nemzeti értékeknek a jelenbeli védelmezői szerepkörében tetszelegnek. A szélsőséges mozgalmak megnyilvánulásainak új vonása az egyre erősödő cigányellenesség. Ez a kezdetek óta jelen volt, de csak az utóbbi években vált dominánssá és a helyi lakosság nagyszámú támogatásával, a növekvő számú tüntetésekben nyilvánul meg. Még szélesebb körű a az internetes oladalakon terjedő romaellenes rasszizmus, amivel naponta, tömegével szembesülhetünk. A közösségi hálókon az ilyen romaellenes szervezeteknek több tízezres támogatói tábora van. Napjainkban a legtipikusabb szélsőséges megnyilvánulások a következők: Tüntetések és felvonulások Az utóbbi években megszaporodott a szélsőséges ideológiával való nyilvános szimpatizálás. Ez a 2009 és 2010 folyamán megszervezett felvonulások során tetőzött, és ami főként a roma és nem roma lakosság együttélése miatti feszültség elmélyülésében gyökeredzett. Az első ilyen romaellenes felvonulást 2009.augusztus 8.-án rendezték meg Šarišské Michaľany-ban, a csehországi Janov mintájára. A rendezvény szervezői a Slovenská pospolitosť (Szlovák Testvériség) szervezet tagjai voltak, akik ily módon szerettek volna sikert elérni a politikai csatározások terén. Ezek a tüntetések így először kerültek a helyi lakosság általi tömeges támogatásra. A tiltakozó felvonulásokon és tüntetéseken részt vesznek a szlovák “nacionalisták” külföldi partnerei is. Leginkább Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szerbia szélsőjobb képviselőiről van szó. 2010-et követően ezek a kezdeményezések alábbmaradtak, de továbbra is szerveződnek, de sokkal kisebb médiafigyelmet kapnak. Szélsőséges zenei produkciók A zenei produkciók a szélsőséges színen belül az egyes extrémista ideológiai irányzatok támogatását és propagandáját szolgálják. Nemzetközi jelenségről beszélhetünk, mely elsősorban a white power (WP) zenei irányzatot követi. Tekintettel az extrémizmus visszaszorításában elért eredményekre, jelentősen csökkent a hazai koncertek száma. A szélsőségesek követői inkább Szlovákián kívül rendezett koncerteken vesznek részt. Internet Napjainkban az internet az extrémista ideológia legfontosabb eszköze. Szlovákia területén több olyan weboldal működik, amelyek a szélsőséges jobboldali ideológia terjesztésére irányulnak. Általában a holokaust letagadásával, polotikai fasizmussal, neonacionalista ideológiával, rasszizmussal, xenofóbiával, Rahow szent háborűjávaj vagy a fehér faj uralmával összefüggő témákat tartalmaznak. Legtöbbjük külföldi szervereken működik, ezért megyszűntetésük vagy szankcionálásuk korlátozott. Az extrémisták egyre nagyobb mértékben használják a közösségi oldalakat is. Külön fejezetet alkotnak a számos romaellenes csoportok és internetes viták. Hooliganizmus A kormány koncepciója megállapítja, hogy a szélsőjobboldali csoportok által elkövetett bűncselekmények jelenlegi alakulása és helyzete, ideértve a hooliganizmust is, emelkedő tendenciát mutat. Elsősorban a radikális szurkolók (ún. hooligans) előre megtervezett törvényellenes megmozdulásairól van szó, akik labdarúgó osztályok és csoportok struktúráiban működnek, saját vezérük van, de külsőleg különálló csoportként tűnnek fel. A hooliganizmus problematikája összefonódik a szélsőjobboldali extrémizmussal, mivel a legkockázatosabb labdarúgó osztályok és csoportok radikális drukkerei rendszeresen részt vesznek a szélsőséges szervezetek által rendezett tüntetéseken és felvonulásokon. A radikális szurkolók legismertebb csoportjai: Ultras Slovan Presburg, Ultras Spartak Trnava, Ultras Košice, Wallace Army a Felvidéki Harcosok. 65

3.4.2. Szélsőséges, idegengyűlölő és rasszista megmozdulásokat szervező politikai pártok, szervezetek és nem formális csoportosulások A szlovákiai szélsőjobboldal csoportosítása Ahogy azt már említésre került, Szlovákiában a szélsőjobboldalnak három fő vonulatát különböztetjük meg: 1. ultranacionalista-klérofasista irányzat Jellemzője a nacionalizmus és a keresztény hagyományok hirdetése. Elsősorban a kisebbségekkel- zsidókkal, magyarokkal, és egyre inkább a romákkal - szembeni agresszív, verbális megnyilvánulása. Jellemzője a háborús Szlovák Állam és annak képviselőinek dicsőítése. Napjainkban ezt a vonulatot leginkább a Slovenská pospolitosť képviseli, mely 1995-ben került bejegyzésre mint polgári egyesület. 2008-ban a belügyminisztérium megszüntette. A Slovenská pospolitosť régóta törekszik a politikai színre való újra bejutásra. Ismert volt több kapcsolata is a Matica slovenská-val. Ennek a szárnynak további tagjai pl. a Nové slobodné Slovensko, Slovenská národná jednota, Jednota slovenskej mládeže, Slovenské hnutie obrody, Národná stráž, Spoločnosť Dr. Jozefa Tisu, illetve a Slovenská spoločnosť pre zachovanie tradícií. 2. neonacista irányzat Legfőbb jelemzője a náci Németország és annak vezetőinek dicsőítése, és a holokauszt tagadása és relativizálása. Ezen irányzatok célja, a náci típusú totalizmus uralomra juttatása. Erős antiszemitizmus jellemzi. Szlovákiában ezt az irányzatot főként a skinhead mozgalom képviseli és erőszakos megnyilvánulásáiról közismert. A neonacista háttér Szlovákia kisebb-nagyobb városaiban megtalálható. Az irányzat jelentős képviselője pl.Národný odpor, de ide tartoznak többek között a Blood and Honour, Slovakia Hammer Skins csoportok is. Egyes ifjúsági poltikai szervezetk is kapcsolatban állnak a neonacistákkal, mint pl.a Slovenská národná mládež (Szlovák Nemzeti Ifjúság). 3. White Power irányzat Ez az irányzat a fehér faj teljes felsőbbrendűségét hirdeti, amiben különbözik a rasszizmus neonacionalista árija elmélettől. A White Power csoportok képviselői pl. a Klan slovenských rytierov, Bojovníci keltského kríža illetve a Biela slovenská jednota. Politikai csoprtosulások Az utóbbi években a szélsőséges csoportok is igyekeznek bejutni a politika színterére. Az első ilyen jelentős kísérlet , mely politikai párt megelapítására irányult a Slovenská pospolitosť – národná strana párt, 2005 januárban történt bejegyzése volt. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága azonban ezt a pártot 2006 márciusában feloszlatta, mivel programjával megszegte a politikai pártokra és mozgalmakra vonatkozó törvényt. A pártot de facto szélsőséges magatartása miatt szüntették meg, ha azt a bíróság nem is mondta ki nyíltan. A párt feloszlatását követően a Slovenská pospolitost tagjai intenzív együttmőködésbe kezdtek a Slovenská ľudová strana-val, amely a háború előtt és háború alatt működő Hlinkova slovenská ľudová strana utódjaként szerepel. Ezt követően a parlamenti és helyhatósági választásokon több, a Testvériség színeiben induló képviselő végzett az élen. Ennek ellenére a parlamenti válazstásokon a párt csupán 0,16%-ot kapott. A Slovenská pospolitosť ezek után egy új politikai párt alapítására törekedett -Ľudová strana Naše Slovensko (ĽS NS), a 2010-es parlamenti választásokon való indulás érdekében. A párt a választásokon a választók szavazatának mintegy 1,33 % -át szerezte meg, de a parlamentbe ismételten nem jutott be. 2012-ben, az előrehozott választásokon a párt immár 1,58% ért el. Elmondhatjuk tehát, hogy bár népszerűségük enyhén növekszik, a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5%-os küszöb elérésére nagyon csekély esélyük van. A Slovenská pospolitosť legkiemelkedőbb képviselője Marián Kotleba tanító, aki közismert a nyilvános rendezvényeken, beleértve a már említett szlovák Állam megalakulásának évfordulóját is, és más, főként romaellenes felvonulásokon 66

való fellépéseiről. Gyakran kerül összetűzésbe a törvénnyel. A 2009-ben tartott nyilvános gyűlésen bekiáltotta : ”Na stráž!” (Őrségre!), ami a fasiszta propagáció egyik jelszava. Azonnal őrizetbe vették és a gyűlést feloszlatták. Még abban az évben büntetőjogi eljárást indítottak ellene nép- és fajgyalázásért, valamint a választási szórólapjain megjelent kijelentése miatt, ami szerint „eltörli nemcsak a cigány paraziták előnybenrészesítését is.“ A bíróság első és másodfokon is felmentette a vád alól. Extrémizmus az interneten Napjainkban az extrémizmus, a rasszizmus valamint az idegengyűlölet ideológiájának terjesztésében nagy szerpet játszik az internet. A már említett szervezetek közül többnek van saját weboldala. Közülük a legaktívabb, amelyik az interneten is működik az internetes Slovenská pospolitosť – www.pospolitost.org. Korábban az egyik legismertebb volt a Proti prúdu (Árral szemben), melyet néhány hónapja megszüntettek. Ma a szálsőséges internetes médiában kulcsszerepet játszik a www.beo.sk, amelyik a következőket írja magáról: „A Beo. sk lfennállása során egy politikailag inkorrekt portálként működött, jeletősen átitava hazafiassággal, és rasszista relizmussal.“ Ideológiai szempontból nagyon veszélyes a Metapédia (http://sk.metapedia.org), amely a felhasználók számára megbízható forrásként tűnhet. A további oldalak közül a következőket említhetjük: http://poznanie.wordpress.com/ http://neprisposobivi.sk/ http://hlavuhore.wordpress.com/

3.4.3 A szélsőségesek által érintett témák A témák, amelyekre a szélsőjobb érdeklődése irányul, az adott irányzattól függenek. A szakmai publikációkban a következő ideológiai lehetőségek találhatóak az egyes szélsőjobboldali irányzatoknál: 1. ultranacionalista irányzat • a néppárt, a háború alatti Szlovák államnak, mint a fasizmus szlovák verziója ideológiájának tiesztele és az időszak képviselőinek rehabilitására való törekvés. • erős magyarellenesség, akiket a Szlovákia déli részének elszakadásával vádolnak • az antiszemitizmus hiányzik, vagy annyira nyilvánvaló, mint a másik vonulatoknál • a hanygsúlyt az erkölcsre és a kerseztény értékekre helyezi, melyet szerintük a modern kultúra veszélyeztet és rombol • az erőszak, mint problémamegoldás elutasítása • Hitler és a nacizmus elutasítása • törekvés a politikai színre való bejutásra 2. neonacista irányzat • társadalmi példaképe a nemzeti szocializmus; • a Német Birodalom ideológiájának, hadseregének és képviselőinek (Adolf Hitler, Rudolf Hess) csodálata; • radikális antiszemitizmus - a világ minden intézményét zsidók irányítják, akik akik a problémák nagy részének hátterében állnak a gyzdságtól kezdve a háborúkon és környezetszennyezesésen keresztül a drogokig; • Adolfa Hitler és a 2. világháború alatti zsidóellenes politikájának védelmezése • a holokaust tagagása, illetve nagyságának és jelentőségének bagatelizálása; • javaslatuk a romakérdés megoldására, a romák munkatáborokba, illetve koncentrációs táborokva való összegyűjtése, vagy Indiába való kitelepítésük • a fejlődés legmagasabb fokák az árja faj van, amely a többi faj feletti uralkodásra van predesztinálva; • az északi mitológia és szimbolika erős hatása – rúnák, északi istenségek, odinizmus. 3. White Power • minden faj közül a fehér faj áll a fejlődés legmagasabb fokán; 67

• ideálja a nemzeti szocializmus társadalami berendezkedése; • Európa területén egy fajnak kellene élnie; • Európa és Észak-Amerika megtisztítása más fajoktól és kultúrájuktól • ennek módja a RAHOWA – szent rasszista háború, amely megtisztítja a fehér faj lakta terüleket a más fajoktól, • minden olyan kultúrának a megtagadása, amelyeknek gyökerei a nem fehér fajban és az európai civilizációban gyökerezik; • a homoszexualitás elutasítása; • a világhatalom a zsidók kezében van – ún. Zionist Occupational Government (Zsidó megszálló hadsereg); • a más fajokon kívül ellenségnek számít még és támadásaik célpontja az ún. white trash – fehér söpredék – anarchisták, drogosok, hajléktalanok, bűnözők; • a holokauszt megtagadása.

3.4.4. A legfontosabb események A szlovák szélsőségesek a fent említett megnyilvánulásokon túl, az utóbbi 20 évben magukra vonták a figyelmet néhány különösen vszélyes cselekedettel.Három rasszista indítékú gyilkosságot kell kiemelnünk, amelyek megrázták a nyilvánosságot és ami Szlovákiában a szélsőség elleni küzdelem megerősödését eredményezte. 1. Mário Goral (+ 1995. 7. 31) Az egyik legbrutálisabb szélsőséges támadás 17 évvel ezelőtt történt Žiar nad Hronom-ban, amikor is egy kb. 30 főből álló neonacista csoport megtámadott egy gyárépületet, amelyben romák tartózkodtak. Máriovi Goralnak nem sikerült előlük elmenekülnie. Hazáig üldözték ahol fémrudakkal, tőrrel támadtak rá, megverték és megrugdosták. Ezután az egyik elkövető gyúlékony anyaggal öntötte le és meggyújtotta. Súlyos égési sérüléseket szenvedett, melyeknek következtében néhány nap múlva a kórházban meghalt. Hosszú huzavona után az egyik neonacista elkövetőt gyilkosság elkövetéséért és garázdaság bűncselekményéért 7 és fél évre ítélték. A másik két elkövetőt 20, illetve 8 hónap szabdságvesztésre ítélték. Az elkövetést nem bírálták mint rasszista indítékkal elkövetett bűntettet, mivel abban az időben a Szlovák Büntetőtörvény ilyen indítékot nemtartalmazott. 2. Anastázia Balážová (+ 2000. 8. 22) 2000 augusztusában a roma származású Baláž családot brutálisan megtámadta három férfi. Erőszakkal betörtek a házukba és baseball ütőkkel támadtak Anastáziára és két lányára. A támadás közben romaellenes jelszavakat kiabáltak. Az anya két nap múlva belehalt sérüléseibe. A három elkövető közül csupán az egyiket ítélték el 7 évre, rasszista indítékból elkövetett gyilkosságért. A másik kettőt személyi szabadság megsértéséért ítélték el. 3. Daniel Tupý (+ 2005. 11. 4.) A fiatal Danielt Pozsonyban, a Duna parton támadták meg a szélsőségesek. Feltételezhetően neonacistákró volt szó, akik a bölcsész hallgatót késsel és más fegyverekkel támadták meg, megrugdosták és megverték. Kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Pozsonyban 1989. novemberét követően az egyik legnagyobb tüntetés zajlott tiltakozva a történtek ellen. Annak ellenére, hogy több gyanúsított is volt, az ügyet 7 év elteltével sem zárták le és az elkövetőket nem büntették meg. A legysúlyosabb eseteken kívül, melyek halállal végződtek, Szlovákiában többen estek áldozatul sok más támadásnak is. Különösen traumatizáló volt a Malina Hedviget ért támadás. Támadásának indítéka magyar nemzetisége volt. Az eset nem sokkal a 2006-os választások után történt, amikor a kormány a SMER - sociálna demokracia (Szoliális demokrácia), Hnutie za demokratické Slovensko (A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) és a Slovenská národná strana (Szlovák Nemzeti Párt) pártokból állt össze. Malina Hedvig esete erős politikai színezete kapott, a belügyminiszter röviddel a történtek után, azzal vádolta meg, hogy a támadást csak kitalálta és szándékosan károsítja a szlovák érdekeket. Hedviget a mai napig hamis tanúzás vétségével vádolják. Az ügyet 6 év elteltével sem sikerült lezárni.

68

3.4.5 Az extrémizmus megnyilvánulásai a hagyományos politikai pártokban A szélsőséges mozgalmanak többszöri próbálkozásuk ellenére sem sikerült olyan mértékben bejutni a hivatalos politikai életbe, mint ahogy az Magyarországon, vagy más EU-s államokban végbe ment. A szélsőséges politikai csoportosulások népszerűsége elvileg nem középponti jellegű. Másrészt a haygományos politikai pártok egyre gyakrabban fogalmaznak meg radikális politikai nézeteket. Ennek lehetséges következménye és oka a már említett szélsőséges politikusok alacsony népszerűsége. A hagyományos pártok körében külön helyet foglal el a Slovenská národná strana (Szlovák Nemzeti Párt), amely az egyik legrégibb csoportosulás Szlovákia területén. Az 1989-es rendszerváltást követően a SNS egy radikálisabb szárnya a szlovák politikai színtérnek. Programját tekintve a nacionalist pártok elveit vallja magáénak, beleértve a bevándorlókkal és regisztrált kapcsolatban élőkkel szembeni negatív hozzáálást is. Mindíg is az SNS fő irányelvei közé tartozott a magyarellenesség, jelenleg már a romaellenesség is. Az 1994 - 1998 és a 2006 – 2010 közötti időszakban a kormánypárt volt, amit a szlovák demokrácia nagy kudarcának tekinthetünk. Különösen a második időszakra vonatkozóan, amikor is a szociáldemokrata SMER-rel voltak koalícióban. Az SNS befolyása régóta oszcilál a parlamenti küszöb határán. A legutóbbi, 2012-es márciusi parlemeti választásokon nem kerültek be a Szlovák parlamentbe. Az SNS programorientációját példaként, néhány, a nem régi választásokat megelőző időszakból származó programjával tudjuk személtetni. A párt, saját szavaival élve, eltökélte magát, hogy kemény fellépéssel megvédi a kontinens keresztény értékeit, a multikultúrális politikával, Európa eliszlámosodásával, a liberális migrációs politikával és a alkalmazkodásra képtelen etnikai csoportok előnyben részesítésével szemben. A program szerzőinek meggyőződése az iszlámmal kapcsolatban, hogy az igyekszik megváltoztatni Európa kultúrális arculatát, ezért a párt egyöntetűen nemet mond az EU iszlamizációjára. Mint a multikulturalizmus néhány formájával szembeni védekezést, az SNS európai kultúrális védőfal kiépítését szorgalmazza. Szlovákiában fenyegetőbbek azok a trendek, amelyekben azon politikai pártok tevékenységének radikalizálódása figyelhető meg, elsősorban a romakérdéssel kapcsolatosan, amelyeket elsősorban hagyományos, demokratikus szervezeteknek tartanak. Egyes politikusok egyre gyakrabban fejezik ki nyíltan különböző represszív javaslataikat, melyeket témáik szerint több csoportba sorolhatunk: a szociális rendszer kihasználásának megszűntetése, a szociális juttatások feltételhez való kötése, illegális telepek felszámolása, a bűnözés szigorúbb büntetése a romaközösségeken belül, a kötelező iskolaelőkészítő nevelés bevezetése, stb. Nagy figyelmet fordítanak a bentlakásos iskolákra, amelyek annak ellenére hogy önkéntesek lennének, az aktivisták felhívják a figyelmet az etnikai csoportok integrációja során észlelt rossz tapaszatalatokra. A romakérdésen kívül az érzékeny témák közé tartozik a bevándorlás témája is. Például a volt belügyminiszter, Daniel Lipšic, a Kereszténydemokratikus mozgalom képviselője keresztül akarta vinni, hogy Szlovákia csak a közelálló társadalommal és civilizációval rendelkező államokból származó bevándorlókat fogadjon be. Szlovákia specifikuma, hogy a szélsőséges nézetekkel a szociáldemokratáknál is találkozhatunk bizonyos mértékben, miközben a SMER a jelenlegi egyetlen kormányon lévő párt. A már említett bentlakásos iskolákon kívül, a jelenlegi miniszterelnök nemrégen a következőket nyilatkozta: „Szlovákia a romakérdést nem tudja megoldani anélkül, hogy európai szinten, az emberi jogok tekintetében bizonyos visszalépéseket eszközöljön.“ A hagyományos politikai pártoknál jelenkzető szélsőséges jelzések közös vonása, hogy nem tükrözik teljes mértékben a párt hivatalos állásfoglalását, hanem csak képviselőik individuális nézeteit. A pártok ezeket a nyilatkozataikat nem korrigálják, és ezzel jelentősen hozzájárulnak az adott témában kialakuló negatív közvéleményhez.

69

3.4.6 Az állam hozzáállása - Az extrémizmus, xenofóbia és rasszizmus megelőzésének és visszaszorításának jó, és rossz tapasztalata Az extrémizmus elleni harc koncepciója Szlovákiában a végrehajtó hatalom az extrémizmus problematikájával közelvetőleg az ezredfordulón kezdett el komolyan foglalkozni.Először más, szélesebb körű politika részeként megjelenő kezdeményezések és intézkedések voltak, mint pl. a diszkrimináció és idegengyűlölet megelőzése,a rasszista indítékú bűncselekmények visszaszorítása, stb. 2006-ban a Szlovák kormány először fogadott el egy kölünálló komplex anyagot, amely a “Az extrémizmus elleni harc 2006-2010 közötti időszakra vonatkozó koncepciója” néven került kidolgozásra, és amelyet a következőképpen indokoltak: „Az extrámizmus elleni harc koncepciójának kialakítása a 2005-2006 évre szóló, a Szlovák Köztársaság biztonságára és védelmére vonatkozó új stratégiák, koncepciók, tervezési törvényhozás és más dokumentumok előkészítésének ütemtervéből ered, amely a Szlovák Köztársaság 354/2005 számú kormányhatározatában lett elfogadva, de gyakorlatilag a társadalmi fejlődés is megkövetelte .“ Ezt követően 2011-ben elfogadásra került egy másik koncepció is, ezúttal 2011-2014-es időszakra vonatkozóan, amely bemutatja Szlovákia területén az extrémizmus megelőzősőre és visszaszorítására szolgáló alapvető, stratégiai fontosságú eszközöket. Ez az anyag a Szlovák viszonylatokhoz mérten magas színvonalú és az öt évvel előtti koncepcióhoz viszonyítva előrehaladást jelent. A második koncepció elfogadását megelőzően elfogadásra került az első koncepció teljesítésének kiértékelése, amelyből kiolvasható az elmúlt időszakra vonatkoztatva a kormánypolitika ezidáig elért, fő pozitívumai és hozzájárulása. A feladatok teljesítéséről szóló jelentés többek között, tartalmazta: „Az extrémizmus elleni harc fő céljainak koncepciója 2007 - 2010 időszakra vonatkozóan beteljesült többek között a törvényhozás kódexének módosításával, kultúrális rendezvények, illetve tudományos előadások és szemináriumok szervezésével. A szélsőségek elleni harc egyesítette azokat a szubjektumokat, akik az extrémizmus, rasszista indítékból elkövetett bűncselekmények problémájában érintettek és a koncepció következetes megvalósítása rámutatott a problémakörrel kapcsolatos gondolkodásmód és nézőpont megváltatoztatásának szükségességére. Feltétlenül szükséges, hogy az extrémizmus elleni harc aktualizált verziója átvegye az olyan feladatok teljesítését, mint a műveltségi szint emelése, amely koncepicós céljai megvalósításának kulcsfontosságú része. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az extrémizmus folyamatosan fejlődik és egyre lendületesebbé válik. Ezért szükséges, hogy az extrémiszmus a társadalomban való fejlődése szerint fejlődjenek a törvényhozási intézkedések is. Az extrémizmus jó táptalaja a tudatlanság és a információ hiánya. Ezért fontos, hogy az extrémizmus elleni harckoncepciójának aktualizált változata foglalkozzon a tájékoztatás kérdésével.“ A kormány az első évben nem követelte meg a koncepcióban megfogalmazottak megvalósításáról szóló éves beszámoló elkészítését, ami negatívan hatott ki a kitűzött célok megvalósulásának kiértékelésére. Ennek ellenére az első koncepció legjelentősebb sikerének könyvelhetjük el a törvényhozási változásokat, amelyek a koncepció alapján kerültek megvalósításra. 2009-ben elfogadták a Büntető Törvény módosítását, amely új bűncselekményként hozta fel pl. a extrémista tartalmú anyagok rejtegetését és törvényhozásilag is meghatározásra került a szélsőséges csoportok, szélsőséges tartalmú anyagok és a sajátos extrémista indok fogalma. További, pozitívan elkönyvelhető változás egy olyan multidisciplináris szakemberek integrált csoportjának a létrehozása, amely az extrémizmus és a rasszista indítékből elkövetett bűncselekények kizárásával foglalkozott, amelyet 2007-ben a rendőri testület elnöksége kezdeményezett. A 2011-ben elfogadott koncepció előkészítésében jelentek meg ezek az intézményes változások. Az egyik legjelentősebb eredménye az extrémizmus fejlődédési lendületének megakadályozására való törekvés és a problémakörhöz való hozzáállás pontosítása.A koncepció következő képpen említi:

70

„Jelenleg az OSCE (Európai Biztonsági és együttműködő szervezet) és az ODIHR (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája), új nézőpontból tekint az extrémizmusra, mint gyűlöletből elkövetett bűncselekményre (hate crime), amelyet leírhatunk más féle, személy vagy vagyon ellen irányuló bűncselekményként, ahol az áldozatot vagy a bűncselekmény tárgyát egy konkrét csoporhoz való tényleges vagy feltételezhető hovatartozása, vele való összefüggése, támogatása vagy a konkrét csoportban lévő tagsága alapján választják ki, és olyan közös vonásokra alapoznak mint a faj, nemzetiség vagy etnikai származás, nyelv, vallás, szexuális orientáció, stb. Az ilyenfajta bűncselekmények elbírálásánál elsődleges az indíték meghatározása, amelynek mutatnia kell a bizonyos jeleket. Az így meghatározott bűncselekmények helyettesíthetik a máig meghonosodott „rassszista indítékú bűncselekmény“ fogalmát, ami mégis egy szűkebb meghatározás. Végül is a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény érthetően megnevezi a probléma lényegét, de nem annyira pontatlan mint az „extrémizmus“ fogalma. Ezért kell elgondolkodni azon, hogy a “gyűlöletből elkövetett bűncselekmény” fogalma bekerüljön a Büntető törvényköny jövőbeni módosításába. ... Az „extrémizmus“ fogalmának definíciójának tartalmazzon egy listát, resp. mindazon veszélyek leírását amelyek egyidejűleg jogellenes cselekményekhez köthetőek. Az ilyen veszély jogellenességének hiányában nyilvánvalóan nem lenne célravezető az ilyenfajta vislekedést az “extrémizmus” fogalmába sorolni (felvetődik az alkotmányosan garantált elvekkel, ami szerint mindenki úgy cselekedhet, hogy azt a törbénybe ne ütközzön, való konfliktus). Az hozzáállást vagy nézetet csupán a törvényszegés pillanatában kapcsolhatjuk az extrémizmushoz.“ A szlovák végrehajtó hatalmak hosszantartóan (a már említett koncepciókban is) az extrémizmust három fő csoportra össza fel: jobboldali, baloldali és vallási irányzatú. A szélsőjobb és szélsőbal híveinek táborát a szlovák kormány 2000 főre becsüli, míg a jobboldali extrémisták szervezettebbek és aktívabbak. Szubkultúrákba, mozgalmakba, nem bejegyzett szervezetkbe, polgári egyesületekbe vagy poltikai pártokba tömörülnek. A 20.század 90.-es éveinek közepétől, a szlovák jobboldali extrémisták a hivatalos politikai színre való bejutásra törekszenek.Több sikertelen, a saját pártjuk bejegyzését szorgalmazó kísérlet után az extrémistáknak és szimpatizánsainak, a már bejegyzett szubjektumokba való beszűrődésének stratégiája bizonyult sikeresnek. A 368/2006 sz. kormányrendelet alapján jóváhagyott, 2006-2010 időszakra vonatkozó, extrémizmus elleni harc előző koncepciójának kiértékelése során megjelent problémákat három csoportba sorolhatjuk: • művelés, • jogi módosítás, • szervezési és személyi feltételek biztosítása. A kiértékelési jelentés a művelés területén leszögezi, hogy a nyilvánosság nincs kellőképpen tájékoztatva és nem ismeri azokat a szubjektumokat, amelyek az extrémizmus és rasszista indítékú bűnözés problémáinak megoldásával foglalkoznak. A nyilvánosság alacsony ismeretanyaga a szélsőjobboldallal való szimpatizációhoz vezethet. Egyidejűleg Szlovákiában, ezen a területen, hiányzik a szakmai csoportoknak az állandó műveléséhez való szisztematikus hozzáállása, ami pl. az elavult fogalmak használatában és munkastílus formájában nyilvánul meg. A jogi módosítások területén a jelentés a jelenlegi törvényhozás elégtelenségére figyelmeztet. Annak ellenére, hogy a büntető törvénykönyv több, szélsőséggel foglalkozó paragrafust tartalmaz, hiányzik a már említett komplex hozzáállás, amely a gyűlöletből elkövetett bűncselekményeken alapszik. Egyidejűleg a jelentés javasolja az extrémista bűncselekményeket elkövetők büntetésének szigorítását. További problémát jelent a bűncselekmények elkövetésénél a szándék bizonyítása, ahol az egyik okot az ide tartozó szakértők nem mindig megfelelő képzettsége jelenti. A szervezési és személyzeti háttér biztosításának területén továbbra is nehézségek állnak fent az erre szakosodott munkahelyek hiányos műszaki felszereltségét illetően, amit megnehezíti a szélsőséges jelenségeknek a nyilvánosság előtti vagy az internetes dokumetálását. Az új kormánykoncepció a kiértékelő jelentés,a kiinduló állapot leírásának és a politikusok konkrét javaslatai alapján került összeállításra. A kocepció célja az extrémizmus megnyilvánulásának, okainak és következményinek, valamint a rasszista indítékú bűncselekményeknek a visszaszorítása. A cél 5 részfeladatra, 17 tevékenységre és 34 eszközre van részletesen kidolgozva.

71

Az extrémizmus terén működő büntetőjog Ahogy azt már korábban említettük, az utóbbi években a szlovák Büntető törvény tobb módosításon ment keresztül, amelyek bevezették a jogi rendbe az extrémizmus fogalmát. Jelenleg a jobboldali extrémisták és követőiknek jogellenes cselekedeteit főként a Büntető törvénykönyvben leírt bűncselekmények tényállásaival (300/2005 Z.z. sz.törvény) minősíthetjük: 140 § 140 d) bekezdés– személyes indíttatásból elkövetett bűncselekmény (közösség elleni erőszakra vagy egyén, vagy népcsoport elleni, azoknak faji, nemzetiségi, bőrszíne, etnikai csoportba való illetve vallási hovátartozása elleni lázítás, amennyiben ez okot ad a felsorolt okokból kifyolólagos fenyegetésre), 140 § 140 f) bekezdés– személyes indíttatásból elkövetett bűncselekmény (nemzetiségi, etnikai vagy faji gyűlöletből eredően vagy bőrszín miatti gyűlöletből), 144 §– előre megtervezett gyilkosság, 145 § – gyilkosság, 147 és 148 §– emberölés, 155 -től158.§-ig – testi sértés, 245 és 246§ – magántulajdon megkárosítása, 359 §- csoport vagy egyén ellen elkövetett erőszak, 364 § – garázdaság, 418 §– népirtás, 421 és 422 §– az emberi jogokat és szabadságot megsértő mozgalmak támogatása és propagálása, 422a § – extrémista tartalmú anyagok készítése, 422b § – extrémista tartalmú anyagok terjesztése, 422c § – extrémista tratalmú anyagok rejtegetése, 423 § - nemzet-, faj- és megygőződés meggyalázása, 424 és 424a § - nemzetiségi, faji és etnikai győlöletre való buzdítás. Ahogy láthatjuk, a különböző elkövetések széles skálájáról van szó. A kormány stratégiája is lehetségesnek tartja, hogy az elkövetkezőkben szükségessé válik a törvénymódósítás további változtatása és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények bevezetése a büntetőjogba. Az állami szervek és önkormányzatok szintjén elért jó gyakorlat példái Az előző fejezetben említettük, hogy 2007-ben, a rendőrségi testület elnökségének javaslatára megalakult egy, a multidisciplináris szakemberek integrált csoportja, amely az extrémizmus és rasszista indítékú bűncselekmények visszaszorítására irányult. Ezt a lépést egyértelműen, pozitív lépésnek kell tekintenünk és a munkacsoport létezése is beigazolódott. A csoportban résztvevő minisztériumok: belügy; oktatásügy; igazságügy; kultúra; munkaügy, szociális és családügy; egészségügy; honvédelem; közlekedésügy, postaügy és hírközlés, pénzügy; mint ahogy a Legfőbb ügyészség, Szlovák hírszerzés, Kormányhivatal, Az emberi jogok szlovák nemzeti központja és más civil szervezetek. A csoport célja: • Vállampolgárok és közösségeknek a szélsőséges irányzatú egyének, csoportok és szervezetek társadalom ellenes elkövetései elleni védelemre tett, rendszeri intézkedések javaslata • javasolni és megvalósítani az érvényes törvénymódosítás keretein belül, az extrémizmus megnyilvánulásairól szóló hatásos információcserét. • koordinálni a szélsőséges jelenségek eliminálására tett intézkedéseket, • kölcsönös információcsere az extrémizmus és rasszista indítékú bűncselekmények új formáiról, módszereiről és módjáról, • kölcsönös információ- és adatgyűjtés az információs rendszereken keresztül az érvényben lévő szabályok és az általánosan kötelező jogi előírások alapján, • az adott területen elkövetett konkrét, súlyos esetek kivizsgálására közös vizsgálóbizottságok megszervezése, • együttműködés a megelőző programok előkészítése és megvalósítása során, • együttműködés z oktató-nevelő programokon és az extrémizmus elleni harcban érdekelt szerveződések dolgozóinak képzésében, • együttműködés olyan módszertani munkák kiadásában és terjesztésében, amelyek a rasszizmus, diszkrimináció, xenofóbia, intolerancia és a szélőség elleni harc kérdésével foglalkoznak.

72

Közigazgatási szinten további pozitív példaként említhetjük az Extrémizmus elleni harcró szóló konferenciát, amelyet 2010 márciusában rendezett meg a Szlovák Köztársaság kormánya a “roma integráció évtizedében 2005-2015”. Annak ellenére, hogy ez konferencia végeredményében, egyáltalán nem foglalkozott a cigánnyellenességgel és romaellenes jelenségekkel, sok hasznos, az extrémizmussal foglalkozó kezdeményezést hozott Szlovákiából és külföldről. A konferencia megfogalmazta azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyeket a kormány új, extrémizmus elleni harcának koncepciójába jelentek meg. A koncepció jegjelentősebb ajánlásainak a következőket tekinthetjük: 4. A médiával való, az extrémizmus megelőzésével kapcsolatos szorosabb együttműködés szükségessége, beleértve a nagyobb tér biztosítása a kisebbségek részére és véleményük valókifejezésére. 5. A nyilvános politikák implemetációjához való következetesebb és komplexebb hozzáállás biztosításának szükségessége, pl. egyes hatáskörbe tartozó saját kezdeményezés összhangban a más állami, stratégiai dokumentumokkal, vagy egyes intézkedések megfogalmazása, beleértve a forrásokat és az indikátorokat is. 6. Az extrémizmus definíciójához való komplex hozzáállás szükségessége.

3.4.7. A kormányon kívüli selsőségi kezdeményezések Más területekhez hasonlóan, a civil társadalom fontos szerepet játszik mind a megelőzésben, mind a szélsőség elleni küzdelemben. A nem-kormányzati szektor volt az, ami már régen rámutatott a szélsőségre, valamint arra, hogy hatékony eszközökre van szükség a megszüntetésére. A témában sok projekt és tevékenység került sorra Szlovákiában az elmúlt tíz évben, úgyhogy legalább néhány legfontosabb szervezetet és kezdeményezéseket említünk. Emberek a rasszizmus ellen Emberek a Rasszizmus Ellen szervezet talán a legaktívabb szervezet a szélsőség elleni küzdelemben Szlovákiában. Létrehozása óta, 2003-óta elsősorban az alábbi tevékenységekkel foglalkozik: • Szakértelem és a rasszista diskurzus felügyelete Szlovákiában. • Ingyenes segítségnyújtás a rasszizmus, rasszista indíttatású támadások, illetve a diszkrimináció minden formája áldozatainak. • kulturális és sport rendezvények, amelyknek középpontjában anti-rasszista eszmék támogatása, illetve a különböző kultúrák és nemzetiségek bemutatása. • A rasszimus, önkényuralmi rendszerek vagy politikai diszkrimináció kérdésekre összpontosult oktatás, • A rasszista diskurzus megszüntetése a sportban. A szervezet célja, hogy „egy toleráns, nyitott és multikulturális társadalmat hozzon létre, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és minden egyes ember egyéniségét, függetlenül nemetől, fajától, nemzetiségétől, vallási, szexuális irányultságától, életkorától vagy az oktatásátol .” A kezdetekbeb az Emberek a rasszizmus ellen arra összpontosított, hogy egy erős kampányt hozzon létre a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Néhányuk annyira ellentmondásos volt, hogy nyilvános viták indítója lettek. A szervezet nyomon követte ezt a hagyományt az utolsó kampányukban is 2012-ben, amely a „szindróma – Roma” elnevezést viseli. Ez a kormányzaton-kívüli szervezet néhány alapvető publikációt is indított mint a Mítoszok és előítéletek (2005), A rasszista szélsőségek Szlovákiában (2005) vagy a Jelentés a rasszista, antiszemitista, nacionalist, neo-náci és más típusú intoleráns magatartás jelzőiről a labdarúgó-stadionokon (2010). Az intézmény is rendkívül aktív a nyilvános rendezvények és tüntetések szervezésében, mint a tömegtüntetés Daniel Tupy meggyilkolását követően 2005-ben. Open Society Foundation - Nadácia otvorenej spoločnosti /Nyított társadalom alapítvány Soros alapítványa több mint öt éve foglalkozik a szélsőség kérdésével Szlovákiában. Ez idő alatt az egyik leglényegesebb szereplője lett vált és számos fontos projektet és tevékenységet kezdeményezett. Működteti a Hate crimes – Extremism programot, amelyen belül tevékenységeket szervez azzal a céllal, hogy elnyomja a gyűlölködő és az intoleráns megnyilvánulásokat a társadalomban. Részt vesz a szakpolitika létrehozásában és végrehajtásában, teret biztosít a nyilvános és szakértői megbeszélésekre. Ugyanakkor, együttműködik és támogatást nyújt más szervezeteknek. 73

2010-ben, a Nyílt Társadalom Alapítvány megkezdett egy úgynevezett metodikai kiadványt Ne félj az extrémtől, amely alapvető információkat tartalmaz a szélsőségről, fajtáiról és a szélsőséges csoport tevékenységeiről Szlovákiában. Oktatási eszközként szolgált a pedagógusoknak. Az alapítvány már többször segített a biztonsági politika teljesítéséről szóló jelentések kidolgozásában a szélsőség terén. 201? –ben nagyméretű közvélemény kutatást végeztek a jobboldali szélsőségről Szlovákiában. (együttműködésben az Centre for Ethnic and Cultural Research Etnikai és kulturális kutatási központtal). Jelenleg az Er@se hatred (Töröld a gyűlöletet) nevű projekt indul, melynek célja a cyber szélsőség elleni küzdelem. Az elmúlt két évben, a Nyílt Társadalom Alapítvány hozzákezdett a hagyományon alapuló nevű projektet –nežná amely a válasz a különböző jobboldali szélsőségesek rendezvényekre által szervezett rendezvényeire, mint a megemlékezés a háborús Szlovák Köztársaság létrehozásáról (március 14.). Elég a csendből Elég a csendből (www.dostboloticha.sk) valószínűleg a legerősebb rendszeres a neo-nácizmus és a jobboldali szélsőség elleni kampány. 2012-óta a kampány évente indul, március 14-én, a háború alatt alapított Szlovák Köztársaság évfordulóján. A szervezők szerint, a kampány “a reakció és kulturális ellenzéke a nacionalista és a náci ünnepségekre, mely során az utcák el vannak öntve a neonácik és „Szlovák állam gyermekeivel”, akik dicsérik a gyalázatos rendszert, amely megvetette az alapvető emberi jogokat és saját polgárai életét. A szabad és politikamentes polgári reakció része olyan események, ahol, szemben az olcsó szlogenekkel, hagyjuk a kultúrát nemet mondani a Szlovákiai fasizmusra.”

3.4.8. A bevándorlók elleni szélsőséges megjelenések (kijelzők) Szinte nincs külön figyelem fordítva a szélsőséges és a faji indíttatású bűncselekményekre a bevándorlók elleni kérdésben Szlovákiában. A bevándorlók és a külföldiek nincsenek említve semmilyen stratégiában, beszámolásban vag elemzésben. Ez lehetetlenné teszi a lényeges információk beszerzését a külföldiek elleni rasszista indíttatású bűncselekményekről. Azonban, a bevándorlók és menekültekkel dolgozó szervezetek az állítják, hogy az ügyfeleik többsége, némyleik ismételten, tapasztalta az idegengyűlölet különböző kijelzőit. A tanulmányok, melyek a nyílvánosság hozzáállásával foglalkoznak a kisebbségi csoportokkal szemben , külföldieket is beleértve, különösen érdekesek, mert azt mutatják, hogy rejtett rasszizmus és idegengyűlölet van jelen Szlovákiában. Például a Focus ügynökség 2009-es reprezentatív kutatása a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) megbízásából a következőt tárta fel: • - Közel 45%-a meg van győződve arról, hogy “Szlovákia a szlovákok országa, és ennek így is kell maradnia” és az “Emberek, akik kulturálisan különböznek nem éljenek városunkban / falunkban. Ez csak gondot okozhatna.“ • Sőt a válaszadók több mint 50%-a s úgy gondolja, hogy “Ha a Szlovákiában élő külföldiek nem adják meg magutak, nem alkalmazkodnak/ succumb a szlovákoknak, jogaikat korlátozni kell.” • A válaszadók 40% azt is állítja, hogy rossz a tapasztalatuk a külföldiekkel. A kutatás megmutatja a leghírhedtebb tévhiteket a külföldiek és a bevándorlókról Szlovákiában, amelyek közül néhány a következő: • A Szlovákiában élő külföldiek száma nagyon magas. • Szlovákiában a külföldi menekült. • A külföldiek gazdasági terhet jelentenek az állami költségvetésre. Az állami költségvetés erős nyomás alatt állhat, ha sociális juttatásokat fizetnek a külföldieknek. • A külföldiek elveszik a szlovákok munkáját. • A külföldiek veszélyes betegséget terjesztenek. • Szlovákia mint egy szegény ország még mindig nem érdekes és csak tranzit országa a külföldieknek, nem a végső helyük. • A külföldiek fokozatosan növelhetik a bűnözési arányt.

74

Annak ellenére, hogy nem elegendő az információ a külföldiek és bevándorlók elleni szélsőséges megnyilvánulásról , a helyzet hamarosan javulhat. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelenleg egy vadonatúj nagyszabású kutatást indít, amelynek célja, hogy fedezze a migránsok tapasztalatát a diszkrimináció különböző formáival. A kutatás személyes tapasztalatokat fog gyűjteni néhány száz külfölditől, akik Szlovákiában élnek, amely így nagyon tömör és strukturált információt ad a gyűlölet megnyilvánulásáról a külföldiek ellen.

3.4.9. A gyűlöleti-bűncselekmények áldozatainak helyzete Szlovákiában Általában véve a gyűlöleti-bűncselekmények áldozatai helyzete roppant összetett. Csak néhány támogató szolgáltás (szervezet) áll rendelkezésre az ilyen személyek számára. Az egyik szakosodott szervezet a Segítségnyújtás az erőszak áldozatainak, megnevezésű intézmény, amelnyek több ága működik egész Szlovákiában. Bár a szervezet több mint 1000 esettel foglalkozik évente, nem beszélnek a gyűlöleti-bűncselekmények áldozatairól a jelentéseikben, így azt feltételezzük, szóval ez által feltételezhető, hogy nem képviselik az ügyfelek többségét. Mint már említettük, elsősorban az Emberek a rasszizmus ellen foglalkozik a rasszizmus és az idegengyűlölettel Szlovákiában, amely egyéb szolgáltatások között ingyenes jogi segítségetnyújtást ad. The Council for Civic and Human Rights Kelet Szlovákiában működik a polgári és az emberi jogok tanácsa, amelynek középpontjában, a megkülönböztetés és a rasszista indíttatású bűncselekmények a roma kisebbség ellen, állnak.

75

4. A szeminárium és a diákok hozzálása értékelése – mi az ami mukodott, és mi az ami nem 4.1. A szeminárium értékelése Németországban Ennek a projektnek fontos része voltak az iskolákban megtartott szemináriumok 14-16 éves diákok számára. Minden országban, 20 szemináriumot kellett végezni. A publikálás határidő közzelettéig körülbelül a szemináriumok felét sikerult le futtatni Szászországban. Ebben a fejezetben eredményeket és belso értékelést hozunk. Szászországban a szeminárium két fő formájával dolgoztunk. A rövidebb, amelyik két iskolai órát tart (1,5 óra) vagy 6 iskolai tanórát (4,5 óra). Az elmúlt évben a KBS különböző kérdések teruletén számos oktatási modulokat fejlesztett ki, amelyeket képesek vagyunk kombinálni az adott célcsoportot kívánságai és igényei szerint. A fő kérdések az előítéletek, a diszkrimináció, a migráció, a rasszizmus és a rasszizmus vagy a jobboldali szélsőségesekkel való tapasztalat Szászországban (szervezetek, szimbólumok, zene). Minden kérdést különböző módszerekkel lehet kezelni (előadás, munka kis csoportokban, beszélgetés, audio, video stb.) Minden partner egyetértett a projekt kezdésénél, hogy módja lesz az értékelésnek, ill. az információhoz a résztvevoktol. Az első kérdőív 10 feleletválasztós kérdést tartalmaz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy bizonyos információkat kapjunk a tanulók már meglévő ismereteikrol és az előítéleteikrol még a szeminárium megkezdése elott. A szászországi szemináriumokon néhány esetben nem volt elég idő ahhoz, hogy a diákok kitöltsék a kérdőíveket (nyomtatványokat). Ez nem teszi lehetővé számunkra, hogy általános észrevételeket fogalmazzunk. A következő megjegyzések arra szolgálnak, hogy az olvasó egy kis betekintést nyerjen a diákok véleményéibe: • A diákok a jobboldali szélsőségeseket egyértelmüen kötik össze a rasszizmus, a külföldiek elleni erőszakkal, és a (neo-) nazi szimbólumokkal (Hitler tisztelgés, skinheadek) • A diákok többsége nem ismeri a szélsőjobboldali szervezeteket, kivéve az NPD-t • surprisingly for us, the majority of the pupils say, they have not been confronted with right-wing extremism pupils who are foreigners themselves report about their experience with right-wing extremist or racist motivated violence • Meglepő számunkra, a tanulók többsége azt állítja, hogy még nem szembesült jobboldali szélsőségesekkel, a külföldi tanulók beszámolnak a tapasztalataikról a szélsőjobboldali vagy rasszista indítékú erőszakkal • A diákok többsége elítéli a jobboldali szélsőséget • A diákok többség a vietnamiakat nem szimpatikusnak írják le, ugyanakkor a színes embereket szimpatikusnak találják • A vélemények gyakran nagyon ellentmondásosak. A diákok nem látnak összefüggést a jobboldali szélsőséges eszmék és a saját véleményeik között • A diákok többsége tisztában van a németországi külföldiek nehezebb helyzetével és jobban támogatná őket • Még mindig sok az előítélet a diákok körében a külföldiekkel szemben. A külföldieket gyakran bűnözőnek tekintik. Több diák a német határokat csak a szakképzett külföldieknek nyitná meg. Az értékelés második módjára a szeminárium után került sor kérdőív formájában hét javaslattal, ami egytől (a legjobb) hatig (a legrosszabb) mozoghat. A válaszokat minden diáktól megkaptuk, úgyhogy közelebbi pillantást vetün rájuk. A legjobb eredményt a szemináriumon az interaktivitást illető kérdések érték el. A diákok úgy érezték, hogy kérdéseire megválaszoltak (1,84), és hogy elég idő jutott a megbeszélésekre (2,22). A diákok nagyra értékelik a külömböző módszereket is (előadás, video-, hang stb.) (2,29). Más kérdések azt mutatták meg nekünk, hogy a szeminárium hasznos volt-e a diákok számára. Nem látják, hogy amit tanultak, hasznos lenne az iskolai oktatási folyamatban (2,95), de a szeminárium egyzik az éredkekkel, (2,52) és elvárásokkal (2,67). A kérdés, hogy a szeminárium hasznos volt-e, alacsony helyett kapott,(2,76) más válaszokhoz képest. Az utolsó kérdésben a diákok nyitott kérdésen belül osztották meg velünk, hogy mi tetszett nekik a legjobban. A válaszok megerősítették a fenti következtetéseket - értékelik a lehetőséget, hogy kérdezhetnek, hogy beszélgethnek, és szabadon elmondhatják véleményüket és érdekes témakról tanulhatnak.

76

A szemináriumok mennyisége és különböző beállításuk nem teszik lehetővé, hogy néhány általános javaslatot, illetve ajánlást fogalmazzunk. Azonban, a szemináriumok lehetőséget adtak néhány új megközelítés és módszer tesztelésére. Ahhoz, hogy ezek más előadók számára is használhatóak legyenek az iskolákban, úgy döntöttünk, hogy bemutatjuk az egyik szeminárium belső minőségi elemzését. A szeminárium a Borna-i iskolában volt megtartva, 25 diák vett részt, 14-16 év között. A szemináriumot két előadó vezette (egy férfi és egy nő, mindketten 30 év körül). A neo-nacizmus, rassizmus és a migráció voltak a témák. Tervezett program: 1. iskolai óra (45 perc) - ismerjük meg egymást, első kérdőív 2. iskolai óra - a csendes beszélgetés (mi a neo-nácizmus, hol léphetek vagy hol léptem kapcsolatba vele) 3. iskolai óra - interaktív beszélgetés (a neonácik ideológiája, gyakorlati példák) 4. iskolai óra - a rasszizmus meghatározása interaktív formában 5. iskolai óra - tájékoztató játék, a rassizmus következményeiről a társadalomban 6. iskolai óra - a polgári bátorság lehetőségei, értékelés, 2. kérdőív A program a harmadik óra után bizonyos nehézségek után változott, később megmagyarázzuk. A rasszizmus téma törölve lett. A rasszizmus helyett, több időt töltöttünk a neo-nácizmus ideológia elemzésével, és a civil bátorság lehetőségével. Az itt használt módszer egy rövid film volt, azt követő beszélgetéssel. Íme néhány általános észrevétel: - A csoport túl nagy volt, az iskolai osztály pedig túl kicsi a mi módszereinkhez. A keretet jobban fell kellett volna mérnie és jobban fel készítenie a szociális munkásnak az iskolában. - A gyerekek nem voltak hozzászokva az interaktív és „szabad” munka formájára. A túl sok szabadság és a önálló kezdeményezés elsöprő volt számukra. Ugyanakkor az iskolai szociális munkás, aki részt vett az első három órán, meglepődött, hogy a diákok mennyira aktívak. - A tervezett program túl nagyra törő és kompakt volt. Bár igyekeztünk figyelembe venni, hogy a tanulók nem értik a bonyolult kérdéseket, mégis meglepett minket a hiányzó tudás és képesség a témák és a módszerek tekintetében. - A harmadik óra után világos volt számunkra, hogy a rasszizmus és különösen a játék túl ambiciózus volt e csoportban és a keretben (nagy csoport, kis helység). Ez vezetett minket, hogy megváltoztattuk a tervet, ami némi nehézséghez vezetett, de lehetővé tette számunkra, hogy sikeresen befejezzük a szemináriumot. Ezek a rövid meglátások és egyik szeminárium belső értékelése azt mutatja, milyen nehézséggel kellett szembenéznünk. Ez egy jó lecke volt a következő szemináriumokhoz és megtatanított minket, hogy alaposabban készítsük elő a szemináriumokat a célcsoport és a hely tekintetében. Mindazonáltal a szemináriumok legfontosabb eredménye az a megállapítás volt, hogy nem számít, ha a szeminárium rövidebb vagy hosszabb változatát tartjuk meg, mert egy egynapos szeminárium nem hozhat változást, ha az anti-rasszizmus és a diszkrimináció elleni témák nem a mindennapi iskolai élet szerves részei. Különféle típusú beszélgetéseket szerveztünk az iskolákon és a nemzetközi projekt keretében A rasszizmus, idegengyűlölet és a szélsőségesség elleni küzdelem Közép-Európában, amelynek része ez a könyv megjelenése is. Annak ellenére, hogy a projekt egyik szervezője sem rajongója az egyszeri megbeszéléseknek (one-off discussions), elsősorban azért választottuk ezt a formát, hogy információt szerezzünk arról, hogy mit tudnak ezekben a kérdésekben a diákok, milyen a hozzáállásuk és véleményeik, és mely munkamódszereink hasznosak és érdekesek is számukra . Ez az információ rendkívül hasznos lesz a hosszú távú oktatási programok elkészítése során.

77

4.2. A szemináriumok értékelése Csehországban Mielőtt elkezdődött a beszélgetés, a résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet hozzáállásuk és a szelsőséggel kapcsolatos tudásuk ellenőrzése céljából. A beszélgetés után rövid kérdőíveket töltöttek ki, annak érdekében, hogy ki értékeljük és irányítást kapjunk a diákok érdeklődése felé, függetlenül attól, hogy élvezték-e a vitát, vagy hogyan tetszett nekik az oktatók teljesítménye. Összesen 21 osztály vett részt a vitákban, elsősorban általános iskolások 9. évfolyamban. A résztvevő diákok tudása a szélsőséges csoportok és szimbólumokkal kapcsolatban az a pozitív eredmény, hogy nem ismerik a szimbólumokat (kivéve a leghíresebbeket, mint például a szvasztika), és különös szélsőséges csoportokat sem. Feltéve, ha a szélsőségesek propagandája a fiatalokat célozza meg, ez egy pozitív tény, hogy a többség immunis marad ilyen erőfeszítések ellen. Ez nem mondható el azonban, hogy a diákok immunisak a rasszista és idegengyűlölő vélemények ellen, amelyeket nem a szélsőséges csoportoktól, hanem a családjuktól és a médiában hallanak. A rasszizmus és az idegengyűlölet, vagy inkább a cigányellenes vélemény, minden egyes beszélgetésben és minden egyes osztályban jelen volt. Annak ellenére, hogy szándékos célunk volt, hogy elkerüljék a roma kérdést, ez mindig felmerült. A diákok nem tekintik romákat a Cseh Köztársaság polgárainak, külföldiként tekintenek rájuk. Annak ellenére, hogy roma tanulók vannak a saját osztályaikban, általánosítják az egész problémát, és fölényes és populista kifejezéseket használnak. A romákat bűnözőknek tartják, és úgy látják őket, hogy nem akarnak dolgozni, és a szociális juttatásokkal élnek vissza. Véleményünk szerint, az iskolai prevenciós programjai és a tolerancia iránti oktatás nem elegendőek, így a jelenlegi mainstream trend a romákat hibáztatja és bűnbakként tolja el ezeket a programokat. Ami az idegengyűlölő gondolkodást illeti, a diákok újra a családi környezetből és a médiából sajátítják el a hozzáállásukat. A beszélgetések alatt próbáltuk megmagyarázni és tagadni a külföldiekkel kapcsolatos mítoszokat, így először azt szerettük volna megtudni, mit gondolnak a diákok róluk valójában. Érdekes, hogy a diákoknak nincs valós képzeletük arról, hogy hány külföldi tartózkodik a Cseh Köztársaságban, találgatás alapján ez általában 20% körüli. A közvetlen kérdésre, hogy a diákok tartanak-e a külföldiektől vagy nem kedvelik-e őket, általában senki sem emelte fel a kezét. Úgyhogy megváltoztattuk a kérdést, és megkérdeztük, mit gondolnak, mi az oka annak, hogy több ember nem kedveli az idegeneket vagy félnek tőlük. A válasz, hogy a külföldiek elveszik a csehek munkáját egyértelműen többségben volt a többivel szemben (minden osztály említette, és általában első okként), további okok a terrorizmus, különböző hagyományok és vallások és a bűnözés voltak. A probálkozások bizonyítani, hogy ezek hamis félelmek, sokkal könnyebb volt mint a probálkozás megváltoztatni a diákok hozzáállását a romákkal szemben. A diákoknak nincsenek általános ismeretei a politikai szélsőségről. Néhány kivételtől eltekintve, nem tesznek különbözetet a jobboldali és baloldali szélsőség között, nem ismernek semmilyen pártot/subjects kivéve a Munkáspártot (Szociális Igazságosság), és nem is tudják, milyen céljaik vannak. Ezt a kifejezést az erőszakkal, rasszizmus és a veszéllyel kötik össze. Egyértelműen negatívnak tekíntik, és úgy gondolják, hogy általában tüntetések során és összecsapásokon a rendőrséggel nyilvánul meg. A beszélgetések formáját és tartalmát pozitívan értékelték a diákok. Leggyakrabban a diákok azt vélték, hogy pozitív a különböző témák nyílt megvitatása, és hogy egyértelmű választ kaptak kérdéseikre. A pedagógiai kézikönyvek is és a diákok is értékelik multimédiás előadásokat, játékokat és videókat. Lenyűgöző nyilatkozatok nem elegek ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a témára, hanem beépített interaktív eszközökhöz kell csatolni. Úgy éreztük, hogy tartalmas az ilyen értékelés, azonban a belső értékelés azt mutatta, egyes témák nem voltak hasznosak és másokat szükséges hangsúlyozni. A tapasztalatunkból kiderült, hogy az elsődleges probléma nem a politikai szélsőségesség, hanem az, hogy az általános rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások nagy részben nyilvános. Megelőző programok középpontjában ne a szélsőség álljon, hanem inkább olyan témák, amikkel a szélsőségesek a saját hasznukra élnek vissza. A kisérleti vitákkal való tapasztalainknak köszönhetően egy hosszú távú megelőző programot fogunk kidolgozni általános iskolás diákok számára. Azonban a középpontjában elsősorban nem a politikai szélsőség lesz. A cél a tanulók motiválása az aktív polgárság felé, hangsúlyozni fogja a demokratikus rendszer előnyeit a különböző totalitárius rendszerekkel ellentétben, és arra fog törekedni, hogy számos kisebbségekre változtassa meg véleményüket interaktív, szórakoztató és egyéni élmény/ self-experience manner módon. Összpontosítani fogunk a médiaból való információk kritikus felfogására, annak értékelésére, ellenőrzésére és osztályozására.

78

4.3. A szeminárium értékelése Magyarországon 2011-12-ben 21 szemináriumot tartunk meg 11 iskolában, ahol több mint háromszáz 14-18 éves kor közötti diák vesz részt. Többnyire vidéki középiskolákra látogattunk el, ahol a jobboldali szélsőséges mozgalmak aktívabbak és nagyobb támogatást kapnak a helyiektől. Az északkelet-magyarországi régió az ország legszegényebb részeihez tartozik, a munkanélküliség viszonylag magas és az átlagos iskolázottsági szint alacsonyabb mint bárhol máshol Magyarországon. Úgy döntöttünk, hogy kidolgozunk egy interaktív tananyagot, amelynek alapja a drámai játékok és az aktív megbeszélések a résztvevők között. Minden szeminárium 90 percig tart, és általánosan foglalkozik a sztereotípiák, előítéletek és a bevándorlás témájával és a migrációra és idegengyűlöletre is összpontosít. Először is nagyon pozitív élményünk volt a tanárokkal és az iskolákkal, igaz, azokat látogattuk meg, amelyek válaszoltak a hívásunkra. A korábbi projektekben és tanfolyamokban megtapasztaltuk az is, hogy néhány iskolán maguk a tanárok is ignoránsak voltak sőt rasszisták, és ez nagyon megnehezítette a munkát. Ezúton csak támogató és segítőkész emberekkel találkoztunk. A diákokat általában érdekelte a szeminárium és aktívak voltak, de őszinte véleményünk, hogy 90 perc nem elég ahhoz, hogy nézeteik megváltoztatására vagy az új információ elmélyítésére. Ez az idő elég volt arra, hogy halljuk a véleményüket, és lássuk, mennyire vannak tudatában az ilyen kérdésekkel és témákkal.

79

A legtöbb diák sokkal kevésbé tájékozott ezekről a témákról, mint az azonos korú diákok Budapesten. Az ilyen társadalmi kérdések teljesen hiányzanak a nemzeti tantervekből, így saját maguk által tudják követni ezeket a történeteket, de csak egy apró kisebbség közülük olvasott hírportálokon, vagy újságot és még kevesebben követtek komoly vagy szakmai információs csatornát. Míg a szerepjátékokban nagyon toleránsak voltak a beszélgetések során sok intoleráns érvvel találkoztunk. Általában túlbecsülték a bevándorlók számát az országban, nem tudták megkülönböztetni a menekülteket és bevándorlókat, és úgy gondolják, a külföldiek veszélyesen kihasználják a szociális jóléti rendszert Magyarországon, stb. Másrészt, személyes szinten nincs negatív hozzáállás a bevándorló személyekkel szemben, a globális trendre lehetőségként tekintenek, saját maguk külföldi tanulására és dolgozására. Nem voltak tájékozottak a napi politikai kérdésekben és nagyon alapvető ismereteik voltak szélsőséges mozgalmak, csoportok vagy tevékenységekről. Hogy növeljük a tréningek hatékonyságát, a gyakrabb látogatást javasoljuk, újra látogassunk el a csoportokba és folytassuk a munkát. Legalább 8-10 találkozás lenne hasznos minden évben, a különböző témákkal dolgozva. A másik része a javaslatnak az, hogy semlegesek legyenek a beszélgetések, a diákok sokkal becsületesebb, ha nem kényszerítjük őket bizonyos véleményre, hanem hagyjuk, hogy megvitassák a kérdéseketa, amiket feltettünk nekik. Természetesen a játékokkal vagy tevékenységekkel reagálunk azokra a kérdésekre, de ez még mindig jobb, ha tudjuk kezelni a csoportot, hogy saját maguk találják meg a valós válaszokat.

80

5. Befejezés (következtetés) A rasszizmus, idegengyűlölet és a szélsőséges elleni küzdelem Közép-Európában projekt végrehajtását illetően a megállapításaink pozitív és negatív üzeneteketet is tartalmaz. Először is, a bevándorlók, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában nem a fő hangsúly a jobboldali szélsőségesek a mi országainkban. Különböző okai vannak erre a következtetésre, kétségkívül az egyik legfontosabb, hogy a bevándorlók csak kis százalékát képviselik a cseh, magyar és szlovák lakosság. Ők nem nagyon látható, csak ritkán egy tárgy nagyobb nyilvános viták és ezért maradnak nagymértékben félre a fő hangsúly a szélsőségesek. Azt is megfigyelték, hogy a diákok a bevándorló háttérrel jól fogadja, hogy az iskolai osztályok és a hosszabb ideig élnek a befogadó társadalom, a kisebb különbségek közöttük és az őslakosság. Másrészt a romák nagyon negatívan a társaságok, valamint a hallgatók mindhárom közép-európai országokban. Tudnánk tapasztalatai egyértelműen nyíltan rasszista hozzáállása a fiatalok az iskolai osztályokban a romák elleni, alig vagy egyáltalán nem értette a gyökerek a roma kirekesztés és a diszkrimináció, sok iskolai tanulók, sőt úgy vélik, hogy a romák külföldiek. Mi is arra a következtetésre jutott, hogy az egyszeri előadás hallgatói részére a veszély a jobboldali szélsőségesség hasznos, de nem elégséges. Szükséges lenne, legalább három részből áll, beleértve előadásokat a demokráciáról, az emberi jogok, a kulturális sokféleség, a tanulságok rom a történelem és a hiúság akart fogadni háttér jobb megértése a veszély a rasszizmus, az idegengyűlölet és a szélsőségesség. Végül, de nem utolsó sorban, a projektet hozott nekünk egy kiváló alkalom összehasonlítani a jó és rossz gyakorlatok megelőző és az elnyomás a jobboldali szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet Németországban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. A prevenciós programok támogatásával különböző intézmények Németországban megéri establishe a közép-európai országok és másrészt a sikeres megközelítése a cseh állam az elnyomás ellen, a jobboldali szélsőségesek is figyelemre méltó. Reméljük, hogy ez a könyv lesz egy hasznos eszköz a szakemberek és a döntéshozók Európa-szerte.

81

Co-funded by the European Union´s Fundamental Rights and Citizenship Programme

ISBN 978-80-905255-2-8

82