Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió osztrák elnöksége alatt _____________
CESE 1382/2005 fin
HU
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG – HÍD EURÓPA ÉS A SZERVEZETT CIVIL TÁRSADALOM KÖZÖTT Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselő tanácsadó intézményi szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó funkciója lehetővé teszi tagjai és így az általuk képviselt szervezetek számára, hogy részt vegyenek a közösségi döntéshozás folyamatában. Mivel a nézőpontok időnként szöges ellentétben állnak egymással, az EGSZB tagjai által folytatott megbeszélésekbe a szokásos szociális partnereken, nevezetesen a munkaadókon (I. Csoport) és a munkavállalókon (II. Csoport) kívül – ez különbözteti meg az EGSZB-t a többi intézménytől – az összes többi társadalmi-szakmai érdekcsoport képviselőit is (III. Csoport) be kell vonni. Az ebből születő szaktudás, a viták és tárgyalások, valamint a közös pontok keresése javíthatják a közösségi politikai döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszik azt az európai állampolgárok számára, és növelik a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot. Az EGSZB, mint az Európai Unió civil társadalmi szervezeteinek elsődleges képviseleti helye és vitafóruma, meghatározott feladatot lát el az európai intézményrendszeren belül. Vita- és tanácskozási fórumként az EGSZB hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok a demokrácia követelményeinek megfelelően fokozottan kifejthessék véleményüket az Európai Unió megvalósítása során – beleértve ebbe az EU és harmadik országok társadalmi-gazdasági szervezetei közti kapcsolatokat is. E tevékenységével valódi európai tudat kialakulását segíti elő.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE Az Európai Unió Tanácsa az EU tagállamainak miniszteri szintű képviselőit egyesíti, akik az éppen tárgyalt politikai területnek megfelelő összeállításban ülnek össze. A Tanács jogalkotási és politikai határozatait számos szakértői munkacsoport készíti elő, és mielőtt maga a Tanács foglalkozna velük, az Állandó Képviselők Bizottsága is megvitatja őket. A tagállamok kormányai felváltva elnökölnek a Tanács különféle ülésein, és képviselik a Tanácsot az EU más intézményeivel szemben, illetve az Európai Uniót a világ többi részével szemben. Az Európai Unió Tanácsának elnökségei hagyományosan átfogó politikai prioritásokat határoznak meg, és munkaprogramot készítenek. 2006 első félévében Ausztria tölti be az elnökséget. Prioritásai megtalálhatók a http://www.eu2006.at/ weboldalon. Ez a kiadvány az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2006. januártól júniusig tartó osztrák elnökség alatti időszakra vonatkozó főbb tevékenységei közül sorol fel néhányat.
TARTALOMJEGYZÉK Anne-Marie Sigmund elnök bevezetője
1
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió osztrák elnöksége alatt
3
Tájékoztatás Európáról
3
Kapcsolatok az európai civil szervezetekkel
4
A lisszaboni stratégia jobb megvalósítása
5
Gazdasági és monetáris unió; gazdasági és társadalmi kohézió
6
Egységes piac, termelés és fogyasztás
9
Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja
10
Foglalkoztatás- és szociálpolitika
10
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem, fenntartható fejlődés
12
Közlekedés, energia, infrastruktúra, információs társadalom
14
Ipari szerkezetváltás (CCMI)
15
Az Európai Unió a világban
17
A Tanács osztrák elnökségének prioritásai a 2006. január–júniusi időszakra
19
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
23
Az Osztrák Gazdasági és Szociális Tanács
25
Néhány alapvető információ Ausztriáról
27
Ausztria delegációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon belül
29
2006-os eseménynaptár
31
Előkészítő találkozók az EGSZB és az uniós elnökség között
38
CESE 1382/2005 fin
…/…
-1-
SIGMUND ELNÖK ASSZONY BEVEZETŐJE
Ausztria az Unió fejlődésének fontos pillanatában vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Legutóbbi soros elnöksége idején Ausztria az akkor csatlakozó országok közül a bővítés után elsőként töltötte be e tisztet, és nem csak a nemzeti büszkeség szól belőlem, ha azt mondom, bizonyos vagyok abban, hogy hazám újra megállja majd helyét a rá váró kihívásokkal szemben. 2006 első fele egy sor kulcsfontosságú eseményt tartogat az Európai Unió számára. Ezek közül talán az Európai Tanács 2006. júniusi ülése lesz a legfontosabb, illetve az ott zajló, az európai integrációs folyamatok jövőjéről szóló tanácskozások. A januárban megrendezésre kerülő magas szintű salzburgi konferencia méltó bevezetője lesz ennek a szükségszerű tanácskozási folyamatnak. Ezért különösen örülök annak, hogy részben az EGSZB szervezi ezt a fontos eseményt, amely többek között a kultúra szerepét is hangsúlyozni fogja, mégpedig oly módon, ahogy az EGSZB már évekkel ezelőtt tette, a közös gondolkodás és cselekvés folyamataként, olyan formájaként, amely áthatja mindennapi életünket, és a társadalmi valóság egyik megteremtője. Mióta átvettem az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöki tisztét, nem győzöm hangoztatni elkötelezettségemet az Európáról történő megfelelő tájékoztatás mellett, jobban mondva amellett, hogy újra helyreállítsuk az „intézményi” Európa kapcsolatát polgáraival. Az EGSZB a brüsszeli szinten folyó vitákból és a különféle vélemények meghallgatásából nagymértékben kivette a részét. Különös figyelmet érdemel az érdekelt felek 2005 novemberében nagy sikerrel megrendezett fóruma az Európa és polgárai között tátongó szakadék áthidalásáról. Az osztrák elnökség ideje alatt az EGSZB azon fog munkálkodni, hogy ösztönözze a hasonló folyamatokat a tagállamokban, különösképp az érdekelt felek több decentralizált fórumának megszervezésével, tehát a „konzultatív fórumok” sikeresen kifejlesztett modelljére támaszkodva. Eleget téve elkötelezettségének, amely szerint hídszerepet játszik Európa és a szervezett civil társadalom között, az EGSZB mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az Európai Tanács 2005. tavaszi ülésétől kapott mandátumát teljesítse, azaz ösztönözze a szervezett civil társadalom bevonását a lisszaboni stratégiába és ez utóbbi végrehajtását. Az EGSZB, a nemzeti
CESE 1382/2005 fin
…/…
-2gazdasági és szociális tanácsok, továbbá egyéb civil szervezetek interaktív hálózatának összehangolt munkája minden bizonnyal meghozza gyümölcsét: az Európai Tanács márciusi ülése, valamint az EGSZB jelentése az elért haladásról tehát nem csak az EGSZB számára jelentős mérföldkő, hanem – a remények szerint – fontos stratégiai előrelépést is jelent. Az osztrák elnökségtől feltáró véleményekre érkezett számos felkérés közül az elsőnek, amely azzal kapcsolatos, milyen szerep vár a szervezett civil társadalomra a tudásalapú társadalom felé vezető úton, éppen a lisszaboni stratégia a témája. Mivel az EGSZB tevékenységének és az osztrák elnökségnek a prioritásai között szerencsés módon sok a közös elem, további lehetőségek nyíltak az elnökség ilyen jellegű munkája előtt, mégpedig olyan különböző témákkal kapcsolatban, amilyen a határokon átnyúló régiók ipari szerkezetváltása a bővítés után, a biodiverzitás vagy a fenntartható fejlődés. A prioritások közti említett konvergencia következtében az EGSZB számos programot az osztrák elnökség égisze alatt vagy vele együttműködésben rendez meg, például az Európai Fogyasztók Napját, az EU és Latin-Amerika civil társadalmának találkozóját vagy a kibővített Európa részvételi demokráciájáról szóló magas szintű szemináriumot, amelyekre mind Bécsben, az év első felében kerül sor. Csak egyszer adódik egy életben, hogy valaki akkor lehet egy uniós intézmény elnöke, amikor az uniós elnökséget éppen hazája tölti be. Ezért engem személyesen is lelkesedéssel töltenek el egy olyan időszak együttműködési lehetőségei, amelynek kihívásai nagy elszántságot és közös cselekvést kívánnak. E kiadvány ugyan csak néhányat vehet sorra az EGSZB 2006 első felére tervezett széleskörű tevékenységei közül, ám annak bemutatására elegendő, milyen szoros megfelelés tapasztalható az EGSZB munkája és az osztrák elnökség prioritásai között. Örömmel várjuk az együttműködést az Európai Unió fejlődésének e kulcsfontosságú időszakában. Anne-Marie SIGMUND
* *
*
Kapcsolattartó: Andreas Lernhart kabinetfőnök: (+32.2.546.9741;
[email protected])
CESE 1382/2005 fin
…/…
-3-
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓ OSZTRÁK ELNÖKSÉGE ALATT TÁJÉKOZTATÁS EURÓPÁRÓL Az EGSZB számos alkalommal felhívta a figyelmet arra a veszélyes szakadékra, mely Európa politikai ambíciói és a közvélemény Unióról alkotott képe között tátong. Akár a lisszaboni stratégiáról, akár a fenntartható fejlődés stratégiájáról, a pénzügyi tervről vagy a dohai fordulóról volt is szó, az EGSZB rendszeresen kérte az Európai Uniót, tagállamait és intézményeit, gondoskodjanak arról, hogy az európai polgárokkal történő kapcsolattartás a politikai folyamatok szerves része legyen, és ne mellékesen kezeljék. Az EGSZB ezért lelkesen támogatta a 2005 második felében tett intézkedéseket, amelyek összességükben az első lépéseket jelentették a kommunikáció újbóli megfelelő kezeléséhez. Mindennek a csúcspontja az volt, hogy 2006 elején az Európai Bizottság elfogadta az Európai Unió kommunikációs stratégiájáról szóló fehér könyvét. Az EGSZB érdekelt felek részére „a szakadék áthidalásáról” november 7–8-án rendezett innovatív fórumának következtetéseit felhasználták a fehér könyv összeállításakor. Az EGSZB az osztrák elnökség alatt hivatalos formában is kifejti véleményét a fehér könyvről. Érdemes azonban a 2005-ös év második felének bizonyos egyéb, ide kapcsolódó eseményeit is felidézni, amelyeknek folytatása várható 2006 első felében. 2005 júniusában az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői kijelentették, hogy az európai integrációs folyamattal kapcsolatban elméleti útkeresési szakaszra van szükség. Széleskörű vitát sürgettek, és kiemelték, hogy az uniós intézményekre különleges szerep hárul. 2005 októberében az Európai Bizottság közzétette a D-tervről szóló közleményét, amelynek az volt a célja, hogy vitát ösztönözzön az elmélkedési útkeresési szakasz idején és azt követően. Az Európai Parlament szintén véleményt fogadott el e tárgyban (előadók: Andrew Duff és Johannes Voggenhuber). Októberben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt készített az Európai Parlamentnek az elmélkedési útkeresési szakaszról, és decemberben véleményt fogadott el az Európai Bizottság D-tervről szóló közleményéről (az előadó mindkét alkalommal Jillian van Turnhout volt). Az említett kezdeményezések valamennyien sürgették – ez volt a közös elemük – hogy a vita helyi szinten is folyjon, és az összes intézmény mindent megtett annak érdekében, hogy az integrációs folyamatról vitát ösztönözzenek a tagállamokban. Az EGSZB különösen aktív szándékozik lenni ezen a területen, és számos decentralizált fórum megrendezését ösztönzi érdekelt felek részére a tagállamokban. A 2005. júniusi említett nyilatkozatban az állam- és kormányfők elhatározták, hogy 2006 első felében áttekintik a helyzetet. Ennek tudatában az Európai Bizottság a D-tervről szóló közleményében bejelentette, hogy 2006 áprilisában elsődleges visszajelzési folyamatra kerül sor annak érdekében, hogy le lehessen vonni az első következtetéseket. Első lépésként az Európai Bizottság 2006. május 9én Európai Konferenciát szervez Európa jövőjéről, amelybe bevonja a civil társadalmat, a tagállamok képviselőit, továbbá európai és nemzeti parlamenti képviselőket, polgárokat és más uniós intézményeket és testületeket. Ez a konferencia arra törekszik, hogy európai szinten összefoglalja a vita legfontosabb következtetéseit. 2006 májusában az Európai Bizottság átfogó összegzést nyújtó CESE 1382/2005 fin
…/…
-4dokumentumot készít. Ennek az a célja, hogy az osztrák elnökség útmutatást tudjon adni az Európai Tanács 2006. júniusi ülésére tervezett értékelés elkészítéséhez. Az EGSZB teljes mértékben kiveszi a részét e különféle kezdeményezésekből, és megfontolt módon szerepet vállal az Európai Bizottság által tervezett értékelésekben – különösen és mindenekelőtt a szervezett civil társadalommal való különleges kapcsolatai felhasználásával. Kapcsolattartó: Martin Westlake (+32.2.546.9226;
[email protected])
KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI CIVIL SZERVEZETEKKEL A civil társadalom állami döntéshozatalban való részvétele elengedhetetlenül fontos az uniós tevékenységek és az uniós intézmények demokratikus legitimitásának megerősítésében. Még ennél is fontosabb tényező viszont az „Európa” rendeltetésére és az általa követendő irányra vonatkozó közös álláspont kialakításának ösztönzésében. Ennek az új konszenzusnak az alapján ugyanis lehetővé válna az európai integrációs folyamat folytatása és az európai polgárok elvárásainak jobban megfelelő, a jövő Európájáról szóló projekt meghatározása és végrehajtása. A részvétellel kapcsolatos feladat teljesítése azért is sürgős, mert az európai közvélemény – az alkotmányszerződés ratifikálási folyamatának bizonytalanságai ellenére – sokat vár Európától. Az európai polgárok többsége azt szeretné, ha az Európai Unió nagyobb szerepet játszana olyan fontos területeken, amilyen például a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. Az EGSZB ezért arra kéri az uniós intézményeket, hogy az alkotmányszerződés szellemének teljes mértékű átvételével – a civil társadalomnak a jövőbeli vitákban való nemzeti, regionális és helyi szintű bevonását megkönnyítő eszközök létrehozásával – vezessenek be valódi részvételi demokráciát, valamint ösztönözzék az európai polgárokat, hogy adjanak hangot konkrét elvárásaiknak. Ehhez valódi stratégia alkalmazására van szükség azon vélemények meghallgatásával, illetve viták lebonyolításával kapcsolatban, amelyek az uniós politikákra, illetve a polgárok közös jövőre vonatkozó elképzeléseire vonatkoznak. Az elméleti útkeresés időszakát, amelyről a tagállamok állam- és kormányfői júniusban döntöttek, kétségtelenül annak kellene szentelni, hogy megvizsgálják, hogyan küzdhető le a franciaországi és hollandiai népszavazás nyomán kialakult politikai és intézményes válság. Leginkább az Európa jövőjére vonatkozó közös, a polgárok által is osztott elképzelés, továbbá az Európa és polgárai közötti új társadalmi szerződés – egy új konszenzus – megalapozására kellene fordítani, mely által létrejöhetne az a keret is, amelybe az európai közvélemény növekedéssel, foglalkoztatással és jóléttel kapcsolatos elvárásainak teljesítéséhez szükséges politikák beilleszthetőek. Az EGSZB, mint a szervezett civil társadalmat képviselő intézmény, teljes mértékben eleget tesz a civil társadalmon belüli valódi vita ösztönzésével kapcsolatos feladatának. Ezzel összefüggésben szorosan együtt fog működni az Európai Bizottsággal ez utóbbi kezdeményezéseinek
CESE 1382/2005 fin
…/…
-5megvalósításában, amelyeket az elméleti útkeresési szakaszról és az azon túli időszakról szóló múlt októberi munkaanyagában javasolt. Az EGSZB néhány éve intenzívebb, strukturált párbeszédet folytat az európai civil szervezetekkel és hálózatokkal, aminek eredményeképpen kapcsolattartó csoport jött létre az EGSZB, illetve az említett szervezetek és hálózatok között. Az EGSZB folytatja ezzel kapcsolatos kezdeményezéseit abból a célból, hogy kulcsfontosságú szerepet játsszon az uniós intézmények és az európai szervezett civil társadalom közötti párbeszéd és konzultáció ösztönzésében és jobb strukturálásában – összhangban az Európai Bizottsággal 2005. november 7-én aláírt új együttműködési jegyzőkönyv betűjével és szellemével. Az EGSZB ezzel kapcsolatban saját kezdeményezésű véleményt tesz közzé Az európai civil társadalmi szervezetek reprezentativitása a civil párbeszédben tárgyban. Kapcsolattartó: Patrick Fève (+32.2.546.9616;
[email protected])
A LISSZABONI STRATÉGIA JOBB MEGVALÓSÍTÁSA 2004. évi véleményében az EGSZB erőteljesen bírálta a tagállamoknak a lisszaboni stratégia célkitűzései megvalósításával kapcsolatos mulasztásait. Azt is hangsúlyozta, hogy a lisszaboni stratégiáról hatékonyabban kell tájékoztatni a civil társadalmat és Európa polgárait. A szervezett civil társadalomnak és a szociális partnereknek egyértelműbb szerepet kell játszaniuk a lisszaboni stratégia végrehajtásában. A 2005. március 22–23-i Európai Tanács elnökségi következtetései megerősítik e stratégia fontosságát, és hangsúlyozzák, hogy valamennyi érintett szereplőnek – parlamenteknek, regionális és helyi önkormányzatoknak, szociális partnereknek és a civil társadalomnak – érdekeltté kellene válnia benne, és aktívan részt kellene vennie célkitűzései megvalósításában. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács kifejezetten megemlíti és üdvözli az EGSZB hozzájárulását, és arra ösztönzi, hogy – a tagállamok gazdasági és szociális tanácsaival, valamint más partnerszervezeteivel közösen – hozzon létre civil társadalmi kezdeményezésekből álló interaktív hálózatot, amelynek célja a stratégia megvalósításának támogatása. Ezenkívül, Ausztria, 2005 áprilisában – tehát még az elnökség átvétele előtt – felkérte az EGSZB-t, hogy készítsen feltáró véleményt az „Út az európai tudásalapú társadalom felé – a szervezett civil társadalom hozzájárulása a lisszaboni stratégiához” témában. Az EGSZB egy albizottsága kidolgozta ezt a feltáró véleményt, amelyet a 2005. decemberi plenáris ülés nagy többséggel elfogadott, és amely az osztrák elnökség alatt még kiegészítésre kerül. Miután az Európai Tanács tavaszi ülése felkérte az EGSZB-t, hogy hozzon létre a civil társadalmi kezdeményezésekből álló interaktív hálózatot, a tagállamok gazdasági és szociális tanácsainak és más partnerszervezeteinek képviselői meghívást kaptak az albizottság üléseire, novemberben pedig – mintegy 150 résztvevővel – meghallgatásra került sor. A 2005. évi tavaszi csúcstalálkozó CESE 1382/2005 fin
…/…
-6következtetéseinek konkrét utókövetése érdekében az Európai Tanács 2006. évi tavaszi csúcstalálkozójára jelentés készül a tagállamok gazdasági és szociális tanácsainak és más partnerszervezeteinek közreműködése alapján. Ez az EGSZB által készített elemzésbe ágyazódó jelentés az egyes GSZT-k által a lisszaboni stratégia nemzeti szintű végrehajtása keretében végzett munkát ismerteti majd, lehetővé téve a civil társadalom szereplőinek, hogy kifejtsék véleményüket a stratégia jelenlegi állapotáról, valamint arról, hogy az illetékes nemzeti hatóságok mennyire vonták be őket a munkába, és megvitatja az egyes tagállamokban előforduló konkrét helyzeteket, késéseket és jövőbeli prioritásokat. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni rá, hogy a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy októberben ismertessék integrált nemzeti reformprogramjaikat. Mindkét dokumentum – a 2005. decemberi feltáró vélemény és a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal és más partnerszervezetekkel közösen elkészítendő összefoglaló jelentés – bemutatására a 2006-os tavaszi csúcstalálkozó előestéjén, márciusban, a magyar GSZT-vel közösen Budapesten megrendezésre kerülő nagyszabású konferencián kerül sor. Ez más, a lisszaboni stratégiával – például a növekedéssel és a munkahelyekkel – kapcsolatos, az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat és a foglalkoztatási iránymutatásokat magukban foglaló integrált iránymutatások tárgyában született EGSZB-vélemények ismertetésére is alkalmat nyújt. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz (+32.2.546.9358;
[email protected])
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ ÉS GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ Gazdaságpolitikai koordináció Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások (BEPG) 2005. április 12-én az Európai Bizottság – a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások keretében – elfogadta az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról (2005-2008) szóló ajánlását. A gazdaságpolitikai összehangolás egyik fő eszközeként az ajánlás konkretizálja a lisszaboni stratégia újjáélesztését, és arra helyezi a súlyt, hogy a gazdaságpolitikák hogyan járulhatnak hozzá a növekedés fokozásához és a munkahelyteremtéshez. A gazdaságpolitikák összehangolásával foglalkozó állandó tanulmányozó csoport saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról a 2005–2008-as időszakra, amelynek elfogadása 2006 februárjában várható.
CESE 1382/2005 fin
…/…
-7Rugalmas biztonság Az Európai Unió előtt álló egyik legjelentősebb kihívás jelenleg annak a konfliktusnak a megoldása, mely a (többek között a munkaerőpiacokon) gyakran nagyobb rugalmasságot igénylő magasabb fokú versenyképesség és – a közvélemény gazdasági és szociális biztonság iránti jogos igényének kielégítése érdekében – az európai szociális modell fenntartására és megszilárdítására irányuló lépések között áll fenn. Dániában eleget tettek a munkaadók rugalmasságra vonatkozó kívánalmainak, a munkavállalók védelméről ugyanakkor átfogó munkaerő-piaci politikák és intézmények gondoskodnak. Az EGSZB erről a témáról saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki „Gyakorlati tapasztalatok a »rugalmas biztonsággal«: Dánia példája” címmel, amelynek elfogadására nyárig sor kerül. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz (+32.2.546.9358;
[email protected])
A Stabilitási és Növekedési Paktum reformja A gazdasági kormányzás erősítése – a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja tárgyú véleményében, amelyet 2006 első felében fogad el, az EGSZB céljai a következők: − − −
azoknak az álláspontoknak az ismertetése, amelyek hat éve, mióta hatályban van a Stabilitási és Növekedési Paktum, meghatározzák a politikai és gazdasági vitát; a Paktum utóbbi hónapokban megkezdődött felülvizsgálati folyamatának értékelése; az európai gazdasági kormányzásra vonatkozó iránymutatások felvázolása.
A Paktum megreformálásának folyamata befejezetlennek tekintendő, mivel nem nyújt arra vonatkozó garanciát, hogy meggyorsítják az európai gazdaságpolitikák összehangolásának folyamatát, pedig ez a folyamat lehetővé tenné a gazdasági és monetáris unió gazdasági növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos lehetőségeinek teljes kihasználását. Kapcsolattartó: Roberto Pietrasanta (+32.2.546.9313;
[email protected])
Az európai monetáris unió bővítése Az EU bővítése nyomán az európai gazdasági és monetáris unió új kihívások előtt áll. A közös valuta új tagállamokban történő bevezetésének időzítésével és feltételeivel foglalkozik „Az európai monetáris unió bővítése” című saját kezdeményezésű vélemény, amelynek elfogadása 2006 elejére várható. Kapcsolattartó: Bedő Imola (+32.2.546.8362;
[email protected])
CESE 1382/2005 fin
…/…
-8Gazdasági és társadalmi kohézió Az Európai Bizottság Kohéziós politika a növekedés és foglalkoztatás támogatására: közösségi és stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra című, a jövőbeli kohéziós politika stratégiai megközelítését ismertető közleményét veszi majd górcső alá egy fontos vélemény, amelyet 2006 elején fogad el az EGSZB, és amely viszonyítási alap lesz a gazdasági és társadalmi kohézióról az elkövetkező hónapokban kidolgozandó vélemények számára. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki A civil szervezetek bevonása az uniós kohéziós politika megvalósításába tárgyban, amely ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az uniós kohéziós politika átláthatóbb és hatékonyabb legyen, valamint hogy a döntésekből ne hagyják ki a civil társadalmat. Az EGSZB ebben a véleményben igyekszik rávilágítani, mennyire szükség van annak figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére, hogy a strukturális alapokról szóló jogszabályokban hogyan határozzák meg a partnerséget, annak fokozottabb tudatosítása érdekében, hogy a különféle partnereket mindegyik strukturális alapra vonatkozó intézkedésekbe be kell vonni. 2006 első negyedévében valószínűleg megkezdődik egy új, „A kohéziós politika hatása a valódi konvergencia folyamatára” tárgyú saját kezdeményezésű vélemény kidolgozása. Kapcsolattartó: Roberto Pietrasanta (+32.2.546.9313;
[email protected])
Adózás Egységes összevont társasági adóalap Az Európai Bizottság olyan javaslat beterjesztésére készül, amely a jelenlegi problémák (kettős adózás, az átláthatóság hiánya) kiküszöbölését célozza. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006 elején feltáró véleményt bocsát ki a tárgyban. Hozzáadottérték-adó – a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Az Európai Bizottság által az adóalanynak nem minősülő személyekre vonatkozó szolgáltatásnyújtási helyről javasolt szabályozást jelenleg vitatja meg az EGSZB. A véleményt várhatóan 2006 első negyedévében fogadják el. Gépjárműadó Az Európai Bizottság javaslata átalakíttatná a tagállamokkal a személygépkocsik adózási rendszerét, azzal a céllal, hogy megszüntesse a gépkocsik egyik tagállamból a másikba történő szállítása útjában álló adójellegű akadályokat, a fenntarthatóságot is figyelembe véve. A vélemény elfogadása 2006 első negyedévében várható.
CESE 1382/2005 fin
…/…
-9-
Pénzeszközök átutalása „Pénzeszközök átutalása: tájékoztatás a megbízóról” tárgyú véleményében az EGSZB az Európai Bizottság azon javaslatát vizsgálja meg, amely biztosítani igyekszik, hogy a legfontosabb információk azonnal a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet irányító hatóságok rendelkezésére álljanak. A vélemény elfogadása 2006 első negyedévében várható. Kapcsolattartó: Bedő Imola (+32.2.546.8362;
[email protected])
EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS Az osztrák elnökség alatt az EGSZB több vélemény elfogadására készül a kutatás és a technológiai fejlesztés területén, például a Közösségi kutatások értékelése és a Nanotudományok és nanotechnológiák témájában. Az EGSZB szokás szerint részt vesz a Verseny Európai Napján, és ismerteti azokat a nézeteket, amelyeket az Európai Bizottság éves versenypolitikai jelentéséről a közelmúltban készített véleményében fejtett ki. 2006 márciusában az osztrák elnökség idegenforgalmi konferenciát rendez, amelyen – az osztrák és a finn idegenforgalmi miniszter meghívására – az EGSZB is részt vesz. Az EGSZB még a konferencia előtt véleményt fogad el a Kultúra és idegenforgalom tárgyában. Fogyasztóvédelmi politika Az osztrák elnökség alatt két vélemény elfogadására kerül sor: az Európai Bizottság döntő fontosságú Egészség- és Fogyasztóvédelmi Programjáról, illetve A fogyasztóvédelmi politika jogalapjáról (saját kezdeményezésű vélemény). 2006-ban az Európai Fogyasztók Napját március 15-én, Bécsben rendezik meg, az EGSZB-vel közösen. Az osztrák elnökség érdeklődése a jobb jogalkotás kialakítása iránt alkalmat kínál az EGSZB-nek arra, hogy felhívja a figyelmet az e tárgyban a közelmúltban elfogadott véleményeire. Az EGSZB a lisszaboni célokkal összefüggésben más véleményeket is kidolgoz: az Innováció, kutatás és technológiafejlesztés, iparpolitika tárgyban, továbbá saját kezdeményezésű véleményt A szolgáltatások egységes piacának hatásai a munkaerőpiacra és a fogyasztóvédelemre témában. Több, 2006 első felében elfogadandó vélemény az osztrák elnökségnek ahhoz a tevékenységéhez kapcsolódik, amely a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének európai térsége kialakítására irányul. Kapcsolattartó: Joao Pereira dos Santos (+32.2.546.92.45;
[email protected] vagy
[email protected])
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 10 -
AZ EGYSÉGES PIAC MEGFIGYELŐKÖZPONTJA Az Európai Unió jogszabályainak egyszerűsítése és tökéletesítése továbbra is az EGSZB kiemelt célkitűzése marad, és ennek külön nyomatékot ad a hat uniós elnökség – köztük az osztrák – közös nyilatkozata. A Megfigyelőközpont – az EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciója részeként – tovább munkálkodik ezen a területen. Eredményei széles körben terjesztésre kerülnek, különösen az uniós intézményeknél és a civil szervezeteknél. Számos osztrák érdekcsoporthoz eljuttatjuk az ismertetőket az EGSZB „Jobb jogalkotás, illetve „Az uniós jogszabályok jobb alkalmazása” tárgyú, 2005 decemberében elfogadott véleményeiről, amelyek fontosságát majd az idő mutatja meg. Az SMO – az Európai Bizottság főtitkárságával együttműködésben – 2006-ban elérhetővé kívánja tenni az új PRISM II adatbázist az interneten. Ez lesz az első interaktív katalógus az európai együttes szabályozási és önszabályozási kezdeményezésekről. Kapcsolattartó: Jean-Pierre Faure (+32.2.546.15;
[email protected] vagy
[email protected])
FOGLALKOZTATÁS- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA Foglalkoztatás, munkakörülmények Az EGSZB a közelmúltban néhány rendkívül fontos véleményt dolgozott ki a tagállamok foglalkoztatási politikájával kapcsolatos iránymutatásokról, valamint a foglalkoztatásról és a lisszaboni folyamatról. Az osztrák elnökség alatt kikérik véleményét a 2006-os frissített iránymutatásokkal kapcsolatban. A fiatalok munkanélküliségének sajátos problémájára ezután is szintén nagy figyelmet fordít. Az elnökség kezdeti szakaszában A munkavállalók szabad mozgásáról és az Európai Mobilitásminőségi Alapokmányról, valamint a Foglalkoztatásról és adatvédelemről szóló vélemény kerül elfogadásra. A munkakörülményekkel kapcsolatban az Európai Parlament felkérésére készülő vélemény a Munkahelyi egészség és biztonság az új tagállamokban témájában 2006 áprilisában nyeri el végső formáját. A munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiáról is nagy jelentőségű vélemény készül. Az EGSZB 2005-ben elfogadta a Munkaidő-irányelv javasolt módosításáról szóló véleményét. A majdani finn elnökség kérésére az EGSZB a munkakörülmények színvonaláról is véleményt készít. Kapcsolattartó: Alan Hick (+32,2.546.9302;
[email protected]) Torben Bach Nielsen (+32,2.546.9619;
[email protected])
Szociálpolitika Az EGSZB továbbra is részt vesz az európai szociális modellről szóló stratégiai vitákban, amelyek során mindenekelőtt a társadalmi kohézióra és az uniós polgárságra fordít kiemelt figyelmet. Európai üzemi tanácsok: új szerep az európai integráció előmozdításában tárgyban májusban szintén
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 11 véleményt fogad el. Nagyszabású vita kezdődött az Áthelyezhető kiegészítő nyugdíjjogosultságok kérdéséről, az ezzel kapcsolatos vélemény elfogadása februárban várható. A szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról, illetve A szociális védelem korszerűsítéséről szintén készül vélemény az osztrák elnökség alatt. A fogyatékkal élők európai évének eredményeiről szóló vélemény elfogadására januárban kerül sor. Az osztrák elnökség alatt a 2006–2007. évi cselekvési tervről is elkészül egy vélemény. Kapcsolattartó: Alan Hick (+32.2.546.9302;
[email protected]) Stefania Barbesta (+ 32.2.546.9510;
[email protected]) Ewa Kaniewska (+ 32.2.546.8117;
[email protected]) Susanne Johansson (+ 32.2.546.8477);
[email protected]) Torben Bach Nielsen (+32.2.546.9619;
[email protected])
Nők, nemek közötti egyenlőség A nemek közötti egyenlőség továbbra is kiemelt szerepet kap az EGSZB munkájában: az osztrák elnökség idején készül el az Európai Parlament kérésére „A nők képviselete az EU gazdasági és szociális érdekcsoportjainak döntéshozó szerveiben” témájáról szóló jelentős vélemény. Szintén az Európai Parlament kérésére készült a közelmúltban vélemény a Szegénység a nők körében Európában témájában. Az EGSZB ezenkívül a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetéről is véleményt fogadott el, a megkülönböztetésmentességre és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőségre vonatkozó 2007. évi keretstratégiáról szóló véleményt pedig jelenleg önti végső formájába. A Családon belüli erőszak a nők ellen tárgyban saját kezdeményezésű vélemény készül. Kapcsolattartó: Torben Bach Nielsen (+32.2.546.9619;
[email protected])
Ifjúság, oktatás és kultúra Az évek során az EGSZB igen intenzíven foglalkozott az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekkel. Az ifjúságpolitikáról szóló legújabb véleménye olyan integrált politikák kialakítását célozza, amelyek éppúgy kiterjednek az iskolára, mint az aktív polgári életre és a munkára. Az EGSZB az Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozatban is jelentős szerepet vállalt. Saját kezdeményezésű véleményt készít a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásról, és minden bizonnyal a 2007–2013-as időszakra vonatkozó Cselekvő Ifjúság Programban is jelentős szerepet vállal. Az osztrák elnökség alatt ezenkívül az egész életen át tartó tanulásról, továbbá az oktatási és képzési statisztikákról is készül vélemény. A kultúra társadalmi dimenziójáról kiegészítő vélemény kerül elfogadásra. Kapcsolattartó: Stefania Barbesta (+ 32.2.546.9510;
[email protected])
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 12 -
Közegészségügy Az EGSZB a közelmúltban fontos, átfogó, saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az Elhízás Európában témában. Az osztrák elnökség idején ezenkívül elfogadásra kerül egy saját kezdeményezésű vélemény a Betegek jogairól és egy vélemény a mentális egészségről. Kapcsolattartó: Ewa Kaniewska (+ 32.2.546.8117;
[email protected]) Alan Hick (+32,2.546.9302;
[email protected])
Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése A tamperei program nyomán, amelyről számos véleményt bocsátott ki, és elismert szakértelemmel rendelkezik, az EGSZB nemrég fontos véleményt fogadott el a Hágai program: tíz prioritás az elkövetkező öt évre – partnerség a szabadsággal, biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatos európai megújulásra vonatkozó partnerség témájában. A Bevándorlás, beilleszkedés az EU-ban, illetve a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom közti együttműködés témában új, saját kezdeményezésű vélemény készül. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéről – melyről javaslat született – szóló vélemény elfogadására februárban kerül sor. Az Európai Bizottság felkérésére az EGSZB feltáró vélemény kidolgozásába kezd arról, hogy a civil társadalom milyen segítséget nyújthat a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben. Kapcsolattartó: Pierluigi Brombo (+ 32.2.546.9718;
[email protected])
Ezenkívül januárban az EGSZB elfogad egy sor fontos, átfogó véleményt az alapvető jogok, a jog érvényesülése, a migrációs áramlások kezelése, a biztonság és a szabadságjogok védelme témájában. Kapcsolattartó: Susanne Johansson (+ 32.2.5460,8612;
[email protected] )
MEZŐGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 2006-ban, az osztrák elnökség idején a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció az elnökség prioritásaihoz kapcsolódó szinte valamennyi területen munkálkodni fog. Mezőgazdaság Az osztrák elnökség prioritásainak megfelelően az EGSZB elméleti útkeresési szakaszt kezd arról, hogyan erősíthető tovább a közelmúltban megreformált közös agrárpolitika annak érdekében, hogy az európai gazdák stabilitásra és biztonságra számíthassanak. Az EGSZB ezzel kapcsolatban – a Fiatal Gazdák Európai Tanácsával közösen – konferenciát szervez Mainzban Az európai mezőgazdasági modell 2015-ig tárgyban. E márciusra tervezett rendezvénytől annak bemutatását várjuk, hogy a
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 13 mezőgazdasági ágazat a lisszaboni célkitűzések elérésének létfontosságú eszköze, amely munkahelyeket teremt vidéken, és serkenti a vidéki gazdaság növekedését. E konferencia anyagot szolgáltathat egy saját kezdeményezésű véleményhez, amely a KAP 2015 utáni időszakra vonatkozó lehetséges forgatókönyveiről készül. Az EGSZB az osztrák elnökség alatt egy észtországi konferencia megrendezésében is szerepet vállal, amelynek A vidékfejlesztési intézkedések alkalmazása az új tagállamokban lesz a témája, és amelytől ajánlásokat várunk a 2007–2013-as időszakra vonatkozó új vidékfejlesztési tervekhez. Végül az EGSZB tovább vizsgálja a legfontosabb közös piacszervezési (KPSZ) formák reformját, összhangban a legutóbbi KAP-reformmal. Az EGSZB különösen azokról az európai bizottsági javaslatokról fejti ki álláspontját, amelyek a gyümölcsre, zöldségre, borra és banánra vonatkozó KPSZ megreformálására irányulnak. Kapcsolattartó: Eleonora Di Nicolantonio (+32.2.546.9454;
[email protected])
Környezetvédelem 2006-ban sor kerül a 6. környezetvédelmi cselekvési program félidős áttekintésére. Az EGSZB szorosan figyelemmel fogja ezt kísérni, különösen A levegő minőségére, a tengeri környezetre, a talajpolitikára, a peszticidekre, a hulladékokra, a természeti forrásokra és a városi környezetre vonatkozó hét tematikus stratégiáról készülő véleményeiben. A természeti forrásokkal kapcsolatban az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt készít az Újratermelődő nyersanyagokról. A biodiverzitás csökkenésének 2010-ig történő megállítására vonatkozó globális cél az osztrák elnökség egyik fő környezetvédelmi prioritása lesz. Már fel is kérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt erről a fontos témáról. 2006-ban megkezdődnek a Kiotót követő tárgyalások. Az EGSZB az Európai Bizottság felkérésére Fenntartható fejlődés a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban az éghajlatváltozás összefüggésében tárgyú feltáró véleménnyel, A repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatása témájú véleménnyel, valamint az éghajlatváltozásról tavasszal kidolgozandó saját kezdeményezésű véleménnyel járul hozzá e vitához. Kapcsolattartó: Annika Korzinek (+32.2.546.8065;
[email protected] )
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 14 -
Fenntartható fejlődés Az osztrák elnökség prioritásai között előkelő helyen szerepel a fenntartható fejlődés módosított stratégiája. Az elnökség arra törekszik, hogy előrelépés történjen a cardiffi folyamatot illetően, és hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyeket jobban integrálják az összes – nem csak a Környezetvédelmi – Tanács munkájába. Az EGSZB véleményt dolgoz ki a fenntartható fejlődés új stratégiájáról, és 2006 tavaszán meghallgatást készül szervezni ebben a témában. Kapcsolattartó: Annika Korzinek (+32.2.546.8065;
[email protected] )
Élelmiszer-biztonság A Vitaminok és ásványi anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásának kérdését az osztrák elnökség felvette programjába. Az Élelmiszerekkel kapcsolatos táplálkozási és egészségügyi adatok, illetve Élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerek tárgyban az EGSZB már készített véleményt, és ezt a kezdeményezést fontosnak tartja a biztonságos élelmiszer-ellátást garantáló szabályozási munka folytatásához. Kapcsolattartó: Yvette Azzopardi (+32.2.546.9818;
[email protected])
Állategészségügy Az osztrák elnökség munkaprogramjában fontos helyet szán az állategészségügynek, beleértve az állatbetegségek megelőzését, illetve leküzdését. Az EGSZB véleményt dolgoz ki a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről, és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről. Kapcsolattartó: Yvette Azzopardi (+32.2.546.9818,
[email protected])
KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFRASTRUKTÚRA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Energia A TEN szekció az osztrák elnökség alatt több feltáró véleményt készít, amelyekre az EGSZB az Európai Bizottságtól kapott felkérést. Az EU energiakészletei – optimalizálási stratégia és az Energiahatékonyság tárgyú feltáró vélemény, valamint a Megújuló energiaforrások tárgyú saját kezdeményezésű vélemény különösen fontos az ausztriai nyilvános és politikai viták szempontjából. E vélemények lezárnak és végső formába öntenek egy sor EGSZB-kezdeményezést, amelynek eredményeképpen az energiapolitika szinte valamennyi aspektusa gondosan, egyenként megvizsgálásra került. 2006 első felében nyilvános meghallgatásra kerül sor – Piebalgs energiaügyi biztos részvételével – amelyben az osztrák elnökség is szerepet vállal.
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 15 E vélemények olyan rendkívül fontos kérdések tisztázását segítik elő, amilyen a megújuló energiaforrások támogatásának mértéke és formája (Ausztriában, ahol a közelmúltban megváltoztak a rendelkezések, ez a kérdés élénk viták középpontjában áll), a nukleáris energia mint alternatíva újbóli tárgyalása („az uniós elnökségek a lehető legfontosabbnak tartják a nukleáris biztonságot” …és az osztrák elnökség „az Euratom-Szerződés újjáélesztésének gondolatával foglalkozik”, ami rendkívül vitatott kérdés), valamint az energiaellátás biztonságára, illetve az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedések. A vélemények az energiával kapcsolatos viták legfrissebb fejleményeire is kitérnek, és az osztrák elnökség érdeklődésére is számot tartó figyelemreméltó javaslatokat dolgoznak ki. Közlekedés A közlekedéssel kapcsolatban az EGSZB nemrég több olyan véleményt fogadott el, amelyek tárgyalására sor kerül az osztrák elnökség idején. Ezek között van a „Nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról” szóló vélemény, ami Ausztria, így az elnökség számára rendkívül kényes kérdés, továbbá a „Harmadik vasúti csomagról” szóló vélemény. A közlekedési ágak biztonságával kapcsolatos témákat szintén kiemelten kezeli az EGSZB 2006 elején, miután az Európai Bizottságtól felkérést kapott feltáró vélemény kidolgozására. Az EGSZB a mostani elnökség idején kialakítja álláspontját A kötöttpályás és közúton történő személyszállítási közszolgáltatásokról szóló módosított rendeletről is, amely nagyon fontos, ugyanakkor módfelett vitatott téma, és folytatja munkáját a belvízi közlekedés társadalmi, gazdasági és jogi aspektusaival kapcsolatban. Általános érdekű szolgáltatások A közelmúltban létrehozott „Általános érdekű szolgáltatások” állandó tanulmányozócsoport folytatja munkáját, amely saját kezdeményezésű vélemény kidolgozására irányul Az általános érdekű szolgáltatások jövője Európában témában. Információs társadalom Az információs társadalom kérdéseivel kapcsolatban az EGSZB véleményt dolgoz ki a „Televízió határok nélkül” 97/36/EK irányelv módosítására irányuló javaslatról. Kapcsolattartó: Luis Lobo (+32.2.5460.9717;
[email protected])
IPARI SZERKEZETVÁLTÁS (CCMI) Az osztrák elnökség idején az EGSZB – az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága közvetítésével – továbbra is elkötelezettséget tanúsít az ipari szerkezetváltási folyamatok kellő megvizsgálása iránt, hogy olyan javaslatokat tudjon tenni, amelyek révén e folyamatok így szociálisan elfogadható módon kezelhetőek, nem veszélyeztetik a vállalatok versenyképességét, és a környezetvédelmi és területi szempontokat is tekintetbe veszik. CESE 1382/2005 fin
…/…
- 16 -
A CCMI megvizsgálja az Unió bővítésének hatásait a határokon átnyúló régiók ipari szerkezetváltási folyamataira, ezzel folytatja azt a munkát, amely a 2005 októberében ugyanebben a témában Pozsonyban tartott közös CCMI–EMCC workshopon kezdődött el. E találkozón a CCMI megvizsgálta, milyen hatásai vannak a bővítésnek az ipari szerkezetváltási folyamatokra az Ausztriát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és a Szlovák Köztársaságot magában foglaló CENTROPE nevű, határokon átnyúló régióban. Az Ausztriát magától értetődően közelről érintő workshop közvetlen eredményeként a leendő osztrák elnökség a CCMI-t feltáró vélemény (CCMI/023) elkészítésére kérte fel a témával kapcsolatban, amely 2006 első félévében kerülne beterjesztésre. A vélemény az elnökség más prioritásait is figyelembe veszi, beleértve a munkavállalók mobilitásának kérdését. Az EU-ban és azon kívül egyaránt mind gyakoribb vállalatáthelyezésekkel kapcsolatban a CCMI az „Ágazati tanulmány a delokalizációról” című tájékoztató jelentésben (CCMI/030) folytatja e jelenség hatásainak vizsgálatát. A tájékoztató jelentés, amely az uniós vállalati delokalizációkra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatok hiányát kívánja megszüntetni, maga is egy, a témáról a CCMI megbízásából készült külső tanulmány eredményeire támaszkodik. A fenntarthatóság az osztrák elnökség egyik kulcsfontosságú témája („Zöld színben az elnökség”), és a CCMI tovább munkálkodik ezen a területen, többek között saját kezdeményezésű vélemények elkészítésével, amelyek azt vizsgálják, milyen következményei vannak az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzetközi megállapodásoknak az ipari szerkezetváltás folyamataira Európában (CCMI/024); milyen szerepe van a fenntartható fejlődésnek az ipari szerkezetváltás motorjaként (CCMI/029) és – a fenntarthatósághoz és az iparpolitikához egyaránt kapcsolódó témaként – a CCMI megvizsgálja az európai ipar nyersanyagellátásával összefüggő kockázatokat és problémákat is (CCMI/028). A CCMI „helyszíni” intézkedésekkel folytatja politikaelemző munkáját, annak érdekében, hogy részletesen megvizsgálja bizonyos ipari tevékenységek helyzetét az új tagállamokban vagy tagjelölt országokban, tagságának tapasztalataira és szakértelmére támaszkodva. A CCMI küldöttségei az érintettekkel együtt megvitatják, mi lenne az intézkedések legalkalmasabb egyvelege (policy mix) a szóban forgó iparágak és országok szerkezeti változásainak kezelésére. A 2003-ban – az EGSZB tapasztalatainak terjesztése és párbeszéd indítása végett – kezdett nyilvános meghallgatások egy romániai programmal folytatódnak. Különös figyelmet érdemel a 2006 második negyedévében az EGSZB székházában az ipari szerkezetváltásról megrendezésre kerülő nagyszabású konferencia. Kapcsolattartó: Pol Liemans (+32.2.546.8215;
[email protected])
AZ EURÓPAI UNIÓ A VILÁGBAN
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 17 Az EGSZB továbbra is szerepet vállal a bővítési folyamatban, különösen a Bulgáriával, Romániával és Törökországgal létrehozott vegyes bizottságok révén. Az EGSZB – megfigyelőként – fokozatosan bevonja munkájába a román és a bolgár civil társadalom képviselőit, hogy segítse a közelgő csatlakozásra való felkészítést. A török vegyes bizottság nemrégiben ünnepelte tizedik születésnapját. Prioritásai: a szervezett civil társadalom bevonása a tárgyalásokba, a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos társadalmi és gazdasági következmények elemzése, valamint a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, az ILOegyezmények alkalmazásával és az egyesületi törvénnyel kapcsolatos törökországi reformok figyelemmel kísérése. Az EGSZB a kapcsolattartó csoport tevékenységei és egy regionális fórum előkészületei révén továbbra is nagy súlyt helyez a Balkánhoz fűződő kapcsolatra. 2006. március végén Brüsszelben sor kerül a Balkáni Civil Társadalmi Fórum első találkozójára. A rendezvényre az osztrák elnökség is meghívást kap. Az EGSZB jelenleg ezenkívül feltáró véleményt készít a nyugat-balkáni civil társadalom helyzetéről, amelynek elfogadására az osztrák elnökség idején kerül sor. Általánosabb síkon, az EGSZB az Európai Bizottság felkérésére véleményt dolgoz ki az Európai szomszédsági politika: célok és intézkedések, különös tekintettel a civil társadalom hozzájárulásának aspektusaira témában. Kapcsolattartó csoportot is létrehozott, amelynek az a feladata, hogy szoros kapcsolatokat alakítson ki az EU keleti szomszédjai – például Fehéroroszország, Moldávia, Ukrajna és Oroszország – civil szervezeteinek képviselőivel. Elnökének ukrajnai látogatását követően az EGSZB 2006 februárjában Kijevben szemináriumot rendez a helyi civil társadalom részére. Annak érdekében, hogy kinyilvánítsa szolidaritását az emberi jogok és a demokrácia tekintetében jelentősen rosszabbra fordult helyzetű Fehéroroszország civil társadalma iránt, az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt készít az említett országról. Az EGSZB továbbra is részt vesz az euro-mediterrán együttműködésben. Ennek keretében a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények legközelebbi, 2006-os Euromedcsúcstalálkozójára tematikus anyaggal készül. A latin-amerikai civil társadalommal fenntartott kapcsolatai keretében az EGSZB az osztrák elnökség idején, 2006 áprilisában, Bécsben rendezi meg az európai uniós, latin-amerikai és karibi szervezett civil társadalom negyedik találkozóját. E találkozón az Európai Unió Tanácsának osztrák elnöksége is képviselteti magát. A találkozón a latin-amerikai és az európai civil társadalom tanácsadó testületei és szervezetei ajánlásokat tesznek arra vonatkozóan, hogy milyen témákat vitasson meg az európai uniós, latin-amerikai és karibi országok állam- és kormányfőinek kétévenként megrendezésre kerülő, legközelebbi csúcstalálkozója (2006. május, Bécs). Az EGSZB és latin-amerikai partnerei többek között a Latin-Amerikának új társadalmi szerződésre van szüksége témával foglalkoznak. 2006 márciusában a „Külkapcsolatok” szekció tájékoztató jelentést kap arról, hogyan járulhat hozzá a civil társadalom ehhez a célkitűzéshez. Az EGSZB folytatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok fejlődésére és a kapcsolatok erősítésére irányuló munkáját. 2006 első felében Maliban megszervezi az AKCS, illetve az EU CESE 1382/2005 fin
…/…
- 18 gazdasági és szociális érdekcsoportjainak 8. regionális találkozóját, amelyen részt vesznek a nyugatafrikai gazdasági és szociális érdekcsoportok képviselői. E szemináriumra az osztrák elnökség is meghívást kap. Ezen időszak alatt az EGSZB a „Prioritási sorrend Afrika tekintetében – az európai civil társadalom perspektívája” témában is véleményt fogad el, és megkezdi az „Új, fejlesztési célú nemzetközi alapok” című tájékoztató jelentés kidolgozását. Az EGSZB az utóbbi jelentéssel vesz részt a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Egyesületének (IAESCSI) a témával kapcsolatos munkájában. Végül az EGSZB az osztrák elnökség idején aktívan részt vesz mind az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésének 2006 júniusában, Bécsben megrendezendő 11. ülésén, mind az AKCS–EU kapcsolatokkal foglalkozó Miniszteri Tanács 31. ülésén. Az EU–India kerekasztal-tárgyalások keretében az indiai civil társadalommal kezdeményezett megbeszélések folytatódnak. A Kerekasztal 2006 tavaszán tizedszer ül össze, hogy konkrét javaslatokat tegyen többek között a fejlődés témájában. A civil társadalmi szereplők közötti eszmecsere megkönnyítése érdekében a Kerekasztal EU–India internetes fórumot indít. A kínai GSZT és az EGSZB elnöke közötti megállapodások megerősítését követően fennmarad a kapcsolat a kínai GSZT-vel, és sor kerül egy, a regionális fejlesztésre irányuló közös project elindítására. Az EGSZB továbbra is figyelemmel kíséri a sokoldalú kereskedelmi tárgyalásokat. Ezen a téren folytatódik az elnökség, az Európai Bizottság és a civil társadalom képviselői közötti kapcsolattartás. Kapcsolattartó: Jean-François Bence (+32.2.546.9399;
[email protected])
* *
CESE 1382/2005 fin
*
…/…
- 19 -
A TANÁCS OSZTRÁK ELNÖKSÉGÉNEK PRIORITÁSAI A 2006. JANUÁR – JÚNIUSI IDŐSZAKRA Megjegyzés: amikor ez az anyag nyomdába került (2005. november 25-én), még nem állt rendelkezésre az osztrák elnökség prioritásainak végső változata. Ezt az ismertetést az anyag összeállításakor hozzáférhető információk alapján készítettük. Általános A 2004–2006-os időszakra többéves program készült, ezen az általános kereten belül pedig a 2006. év osztrák (első félév) és finn (második félév) elnöksége szoros együttműködésben közös programot dolgozott ki az évre. A közelmúlt vitái hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az Unió olyan kérdésekre összpontosítson, amelyek fontosak a polgárok számára mindennapi életük során. A két elnökség szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a Tanács 2006. évi munkája hozzájáruljon ehhez a célhoz épp úgy, mint az Unió tevékenységeinek általános hatékonyságához és folyamatosságához. Az osztrák elnökség kiemelt figyelmet szentel a Tanács zökkenőmentes, hatékony működésének, valamint a lehető legnagyobb mértékű átláthatóság biztosításának az elnökség betöltése során. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vita 2005. júniusi ülésén az Európai Tanács úgy határozott, hogy elméleti útkeresési szakaszt indít Európa jövőjéről, amelyben mind a tagállamok (nemzeti viták révén), mind az uniós intézmények részt vesznek. Ennek az az egyik fő célja, hogy széleskörű párbeszédet ösztönözzön a problematikus kérdések meghatározása, illetve az Európa és polgárai közötti bizalmi válság megszüntetése érdekében. Az osztrák elnökség megítélése szerint a vitának a civilizáció európai modelljére, valamint ennek a 21. század Európai Uniójában megnyilvánuló értékeire kellene összpontosítania, és meg kellene vizsgálnia, hogyan hozhatók meg a döntések – a hatékonyság megőrzése mellett – a legalacsonyabb szinten. Az Európai Tanács 2005. júniusi ülése megállapodott abban, hogy 2006 első felében elvégzik a nemzeti viták általános értékelését. Az Európai Tanácshoz az elméleti útkeresési szakaszról 2005 decemberében benyújtott időközi jelentés hasznos kiindulópontot jelentett ehhez az értékeléshez. E jelentés és a folyamatos vita alapján az Európai Tanács júniusban áttekinti az elméleti útkeresési szakaszt. Az Unió jövőbeli finanszírozása Az Európai Tanács 2005. decemberi következtetései alapján az osztrák elnökség zökkenőmentesen igyekszik előrelépést elérni ezen a területen.
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 20 A növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése A 2000-ben kidolgozott lisszaboni stratégia továbbra is fontos szerepet játszik: segíti az Európai Uniót és a tagállamokat abban, hogy választ tudjanak adni a globalizáció kihívásaira. Az előttünk álló néhány évben ez lesz az Unió egyik fő prioritása. 2005-ben módosították a lisszaboni stratégiát, hogy – az európai gazdaság versenyképességének erősítésével, valamint az európai szociális és jóléti modell fenntarthatóságának biztosításával kapcsolatos általános célkitűzés részeként – segítsen a növekedésösztönzés és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú feladatának teljesítésében. 2006-ban nagy súlyt kell helyezni arra, hogy gondoskodjunk ennek az új kormányzási rendszernek a sikeréről, különösen az érdekelt felekkel közösen összeállított és megtárgyalt első nemzeti reformprogramok megvalósításáról, valamint a nemzeti programok uniós szintű kiegészítését célzó lépésekről. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a reform szükségességét megértessük a közvéleménnyel. A munkának mindenekelőtt a növekedést és foglalkoztatást serkentő intézkedésekre kell irányulnia. Az Unió versenyképességének erősítésére vonatkozó célkitűzés részeként kiemelt fontosságot kap a szabályozási reformok folytatása, továbbá egy, a kutatást és fejlesztést támogató keret ösztönzése.
Megerősíteni a szabadságra, a biztonságra és a jog érvényesülésére alapuló térséget A szabadság, a biztonság és a jog biztosítása a legfontosabb kérdések közé tartozik az európai polgárok számára. A 2004-ben elfogadott Hágai Program keretet nyújt ehhez. 2006 egyik prioritása e program végrehajtása. A munka elsősorban a program külső aspektusainak megvalósítását, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések – többek között az információcsere javításával történő – fokozását, valamint közös menekültügyi politika és közös migrációkezelés kialakítását célozza. A Hágai Program félidős áttekintése, amely az Európai Bizottság értékelő jelentésén alapul, alkalmat kínál a program értékelésére és annak meghatározására, hogy milyen változtatásokra lehet szükség a célok hatékonyabb elérése érdekében. Az év során további lépésekre kerül sor, amelyek kiterjesztik a személyek szabad mozgását a Schengeni Információs Rendszer korszerűsítése, valamint annak technikai értékelése révén, hogy az új tagállamok eleget tesznek-e a schengeni vívmányok teljes alkalmazására vonatkozó feltételeknek. Felkészülés az Unió bővítésére A bővítések nyomán az Unió stabilitása és jóléte egyre több európai országra terjedhet ki. Ezért az Unió és a csatlakozó országok számára egyaránt fontos, hogy a csatlakozási folyamat a lehető legjobb körülmények között menjen végbe.
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 21 A Románia és Bulgária 2007-re tervezett csatlakozását célzó előkészületek részeként 2006-ban intenzívebbé válik a két ország figyelemmel kísérése. Ezenkívül, a megállapított tárgyalási keret alapján, Horvátországgal és Törökországgal is folytatódnak a csatlakozási tárgyalások. Az Unió globális szerepének erősítése A csaknem félmilliárd lakosú Unióra, amely a világkereskedelem negyedrészét bonyolítja le, és a fejlesztési segélyek terén a világ legnagyobb adományozója, számottevő szerep hárul nemzetközi szinten. Az Unió legfontosabb külkapcsolati céljai: a biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét előmozdítása szerte a világon, az instabilitás fő okainak kiküszöbölése és egy hatékony, sokoldalú rendszer kialakításában történő szerepvállalás. A különféle rendelkezésre álló eszközök következetes, koordinált alkalmazása révén az Unió 2006-ban tovább munkálkodik e célok eléréséért. Az év során számos nagy jelentőségű csúcstalálkozóra kerül sor. Ezek segítségével az Unió tovább fejlesztheti stratégiai partnerségeit az Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyaránt, éppen úgy, mint a latin-amerikai országokkal és az ASEM-mel. Az Unió arra is nagy súlyt helyez, hogy növelje határain túl a stabilitást, ezért folytatja a nyugat-balkáni régióval kapcsolatos stabilizációs politikát, az európai szomszédsági politika megerősítésével fejleszti kapcsolatait keleti és földközi-tengeri szomszédaival, és megszilárdítja az északi dimenziót. Ezenkívül az Unió 2006-ban – partnereivel együtt – a Dohai Fejlesztési Menetrend révén a kereskedelmi tárgyalásokban is eredményekre törekszik.
* *
CESE 1382/2005 fin
*
…/…
- 23 -
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (EGSZB) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot a Római Szerződések hozták létre 1957-ben. A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi csoportjainak képviselőiből álló konzultatív testület, amelynek legfontosabb célja a tanácsadás a három fő intézmény (az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság) számára. Az EGSZB-vel kötelező konzultálni a Szerződésekben meghatározott ügyekben, illetve minden olyan esetben, amikor azt az intézmények helyénvalónak tartják. A többi intézmény is felkérheti feltáró vélemény készítésére, illetve maga is kezdeményezheti vélemények kidolgozását (véleményeinek körülbelül 15%-a saját kezdeményezésű). Az EGSZB évente átlagosan 150 véleményt készít az európai integrációt érintő különféle témákban, így elmondható, hogy aktív szerepet tölt be a közösségi döntéshozatali folyamatban. Az EGSZB-nek két kiegészítő feladata is van: az egyik a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonása az európai vállalkozásba, a másik pedig a civil szervezetek szerepének fokozása a nem uniós országokban vagy országcsoportokban. Ilyenek többek közt a tagjelölt országok, amelyekkel együttműködésben igen aktív konzultatív bizottságok alakultak, a Földközi-tenger partvidékén elterülő Euromed-országok, az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok, a Mercosurországok (Latin-Amerika), illetve India. Az EGSZB strukturált párbeszédet folytat ezekben az országokban a civil szervezetek képviselőivel, és támogatja az unióshoz hasonló konzultatív szervezetek létrejöttét. Az EGSZB-nek köszönhetően Európa építésének feladata nemcsak az Európai Unióra és politikusaira hárul, hanem a gazdasági, szociális és kulturális életben szerepet játszó szervezetekben tevékenykedő polgárokra is. Az EGSZB 317 tagot számlál, akik három csoportra oszlanak: a „munkaadók”, a „munkavállalók”, valamint az „egyéb tevékenységek” csoportjára – ez utóbbi csoport tagjai a gazdasági és szociális életnek az első két csoporttól különböző szektorait képviselik, azaz kézművesek, mezőgazdasági termelők, kkv-k, szabadfoglalkozásúak, fogyasztók a szociális gazdaságban, családi egyesületek, a fogyatékkal élők jogait védő és a kirekesztés ellen küzdő, valamint általános érdekek nevében fellépő egyesületek és hasonlók képviseleti szerveinek tagjai. Az EGSZB tagsága nem állandó. A négyévenkénti tisztújításkor úgy módosul, hogy a lehető legpontosabban tükrözze a tagállamok civil társadalmának változásait. Az EGSZB legutóbbi – az azt követő négy évre szóló – tisztújítása 2002 októberében zajlott. A tagoknak összesen 40%-át nevezték ki újonnan. Az EGSZB elnöki feladatait 2006 szeptemberéig Anne-Marie Sigmund (Egyéb tevékenységek csoportja, Ausztria) látja el, munkájában két alelnök segíti: Roger Briesch (Munkavállalók csoportja, Franciaország) és Dimitriosz Dimitriadisz (Munkaadók csoportja, Görögország). Az EGSZB titkárságának vezetője a főtitkár, Patrick Venturini. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok, illetve a hasonló testületek közötti kapcsolatok CESE 1382/2005 fin
…/…
- 24 -
Az EGSZB szoros együttműködést alakított ki a gazdasági és szociális tanácsokkal és hasonló intézményekkel. Az EU tagállamaiban ez az együttműködés konkrét témákról tartott rendszeres üléseken, információcserén és egy közös webhely (http://www.esc.eu.int/CESlink/en/ceslink_e.htm) kifejlesztésén alapul. Az EGSZB aktívan részt vesz az 50 országot átfogó Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Egyesületének (IAESCSI) munkájában is. Végül pedig: az EGSZB rendszeres kapcsolatokat ápol az EU-tagságért folyamodó országok, illetve számos, Unión kívüli ország vagy országcsoport civil szervezeteivel is. Azon tagállamok gazdasági és szociális tanácsaival együttműködve végzi tevékenységeit, ahol működik ilyen szervezet. * *
CESE 1382/2005 fin
*
…/…
- 25 -
AZ OSZTRÁK GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS Az Osztrák Gazdasági és Szociális Tanácsot 1963-ban hozták létre, az osztrák ipart képviselő négy legfontosabb testület (Szövetségi Gazdasági Kamara, Szövetségi Munkaügyi Kamara, Szakszervezeti Szövetség és a Mezőgazdasági Kamarák Elnökeinek Állandó Bizottsága) informális megállapodása alapján. E megállapodást a körülmények változásának függvényében időnként módosítják és frissítik. Jogi személyiséggel így nem rendelkezik a tanács. Nem jogszabályokon alapul, hanem – akárcsak az ausztriai szociális partnerek működésének általános rendszere – önkéntes, informális megközelítésen. A tanács – az említett négy testület közös, egyhangú ajánlásait tartalmazó – tanulmányokat és jelentéseket készít gazdaság- és szociálpolitikai témákban a szövetségi kormány, továbbá a gazdaságés szociálpolitikák többi alakítója részére. A tanács feladatai többek között a következők: a nemzetgazdaságot érintő gazdaság- és szociálpolitikai kérdések megvizsgálása; stabil vásárlóerő, tartós gazdasági növekedés és teljes foglalkoztatottság megteremtését célzó ajánlások kidolgozása; a gazdaság- és szociálpolitikai intézkedések jobb összehangolására irányuló javaslatok előterjesztése és az alapvető kérdések kezelése ezeken a területeken. A tanács gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos munkájához gazdasági jelentések készítése is hozzátartozik; olyan intézmény, amely – közös alapok kidolgozása, valamint az adatok és információk konfliktusmentes összeállítása révén – objektív megközelítést alkalmaz a politikai viták kapcsán. A tanács indítja útjára azokat a közös intézkedéseket és ajánlásokat is, amelyeket a szociális partnerek dolgoznak ki a szövetségi kormány, továbbá a gazdaság- és szociálpolitika további felelősei részére. Az évek során feladatai kibővültek, és ma általában az összes gazdaság- és szociálpolitikai ügyre kiterjednek, azaz a makrogazdasági témákon kívül a strukturális fejlődéssel és a mikrogazdasággal kapcsolatos kérdések is hatáskörébe tartoznak. A szociális partnerek legújabb megállapodásában többek között a következő célokat sorolták fel: a nemzetközi versenyképesség fokozása beruházások, kutatás, nagyobb termelékenység és jobb minőség révén; az emberi készségek, képességek ösztönzése és fejlesztése, különösen képzéssel és továbbképzéssel; a munkakörnyezet emberi léptékének megőrzése és tökéletesítése, továbbá a szociális struktúrák minél igazságosabbá alakítása. A tanács 21 személyből – 16 tagból és 5 állandó szakértőből – áll. Ezenkívül egy-egy ügyvezetője is van (főtitkárok) a munkáltatói, illetve a szakszervezeti oldalról. A tagok és a szakértők a négy fő szociális partneri testület gazdaság- és szociálpolitikai ügyekben illetékes vezetőit képviselik. Az egyetlen tag, aki nem a szociális partnereket képviseli, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet vezetője, ő állandó szakértő. Az osztrák tanács mérete, struktúrája és munkamódszerei egészen mások, mint az európai, francia vagy olasz gazdasági és szociális tanácsokéi. Informális jogi struktúrája miatt nincs kötelező erejű, írott működési szabályzata, se saját épülete vagy költségvetése. A tanács de facto működési szabályzata a gyakorlat során, precedensalapon alakult ki, és jogilag nem kötelező erejű. A tanács elnöksége – amelyet a szociális partnereket képviselő négy testület felváltva lát el –félévenként cserélődik. Az elnök a tanács üléseit vezeti, és képviseli a külvilág felé. A tanács havonta egyszer ül össze, annak a szervezetnek a székhelyén, amelyik éppen betölti az elnöki tisztséget. Ülései zártkörűek. A tanács nyilatkozatai többnyire konszenzus alapján jönnek létre. A különböző CESE 1382/2005 fin
…/…
- 26 szövegváltozatokról vita folyik addig, amíg létre nem jön a konszenzus. Tartózkodásnak tehát nincs helye, és az is csak kivételes esetekben fordul elő, hogy valaki kisebbségben marad a szavazás során. A tagokat és az elnököket a szociális partnereknek a tanácsban képviselt négy testületéből jelölik ki, saját működési szabályzatuk alapján. Megbízatásuk elvileg korlátlan időtartamú, de bármikor visszavonhatja az a szervezet, amelyhez tartoznak. A tanács tagjai, az elnök és a két főtitkár nem kap fizetést munkájáért. A tanáccsal kapcsolatos valamennyi tevékenységüket saját szervezetükben végzett szokásos munkájuk részeként látják el. A tanács tevékenységei során felmerülő esetleges költségeket (kiadványok, konferenciák stb.) a szociális partnerek négy szervezete általában egyenlően osztja el egymás között. A tanács a következőképpen szokta elkészíteni jelentéseit: a szociális partnerek négy testületének elnökei felkérik a tanácsot, hogy készítsen jelentést egy bizonyos témáról. A tanács munkacsoportot alakít a jelentés megszövegezésére. E munkába külső szakértők is bevonhatók; minisztériumokból, gazdasági kutatóintézményekből, egyetemekről vagy a témához kapcsolódó más területekről. A munkacsoport átadja a szöveget a tanácsnak. Ez utóbbi – a főtitkárok ellenőrzésével – úgy alakítja ki az ajánlások megszövegezését, hogy a tanács egyhangúan el tudja fogadni a jelentést. A jelentéseket és ajánlásokat elküldik a szociális partnerek négy szervezetének, és hozzájárulásukat kérik a közzétételhez. A tanács jelentését csak a jóváhagyás után hozzák nyilvánosságra. A jelentést hivatalosan továbbítják a szövetségi kormánynak, közzéteszik a tanács közleményei között, és rendszerint sajtóértekezleten ismertetik a nagyközönséggel. A tanács jelentései és ajánlásai elsősorban azért nagy jelentőségűek, mert általuk a szakértelem – egy a politikákat alakító körökhöz közeli testületben – felhasználható annak érdekében, hogy konszenzusos álláspont alakuljon ki az összes szociális partner között.
* *
CESE 1382/2005 fin
*
…/…
- 27 -
NÉHÁNY ALAPVETŐ INFORMÁCIÓ AUSZTRIÁRÓL Főváros
Bécs
Népesség
8 millió
Nyelv Pénznem
német Euró
Terület
83 858 km²
Legfontosabb Egy főre jutó GDP adatok 2005-es GDPnövekedés 2005-ös infláció Munkanélküliségi ráta 2005-ben
27 800 EUR 2.1% 2.3% 4.1%
Politikai szerkezet Államfő Miniszterelnök (szövetségi kancellár) Külügyminiszter
Heinz Fischer Wolfgang Schüssel Ursula Plassnik
Ausztriában időtlen idők óta összefutnak a jelentősebb európai gazdasági és kulturális régiókat összekötő utak. Ausztria szövetségi köztársaság, amely a következő kilenc szövetségi államból áll: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Felső-Ausztria, Bécs és Vorarlberg. Bécs egyben az ország fővárosa is. A szövetségi jogalkotás a Parlament két házának, a Nationalratnak és a Bundesratnak a feladata. A szövetségi államok érdekeit az utóbbi képviseli. A szövetségi államok jogalkotói hatáskörét az állami parlamentek gyakorolják. A Nationalrat 183 képviselőjének megválasztására négyévente kerül sor. Az állami parlamentek képviselőit az adott szövetségi állam lakossága választja meg. A Bundesrat tagjait – jelenlegi létszámuk 62 – az állami parlamentek jelölik ki. A legutóbbi, 2002-ben tartott országos választás nyomán a mandátumok eloszlása a következő: Osztrák Néppárt (ÖVP): 79, Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 69, Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 18, Zöldek (Grüne): 17. A szövetségi végrehajtó hatalom élén a szövetségi elnök, valamint a szövetségi kancellár által vezetett szövetségi kormány áll. A szövetségi államok legfőbb végrehajtó szervei az állami kormányok, amelyek élén az állami kormányzók állnak. 1955-ben a Nationalrat olyan szövetségi alkotmányos törvényt alkotott, amely Ausztriát semleges államnak nyilvánította. Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), és megfigyelői státuszt kapott a NyugatEurópai Unióban (WEU). 1998 második felében első alkalommal töltötte be az EU Tanácsának elnökségét. Ausztria régóta aktív tagja az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE).
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 28 Néhány hasznos internetes honlap: Ausztria elnöke Miniszterelnök Külügyminiszter A kormány A Parlament Térképek Ausztriáról Az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal hivatalos weblapjai
www.hofburg.at www.bka.gv.at www.bmaa.gv.at www.austria.gv.at www.parlament.gv.at www.austrianmap.at www.austria-tourism.at
Osztrák on-line újságok Die Presse Der Standard Wirtschaftsblatt
http://www.diepresse.at/ http://derstandard.at/ http://www.wirtschaftsblatt.at/
Forrás: Osztrák Nemzeti Bank
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 29 -
AUSZTRIA DELEGÁCIÓJA AZ SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGON BELÜL
CESE 1382/2005 fin
EURÓPAI
GAZDASÁGI
ÉS
Belabed, Eva
A Felső-Ausztriai Munkaügyi Kamara (AKOÖ) európai politikai osztályának vezetője
Delapina, Thomas
Az Osztrák Gazdasági és Szociális Tanács igazgatója; a Bécsi Munkaügyi Kamara titkára
Greif, Wolfgang
A Magánszektorban Foglalkoztatott Alkalmazottak Osztrák Egyesületének (GPA) nemzetközi titkára
Kleemann, Johannes
Az Osztrák Iparszövetség (VÖI) igazgatótanácsának tagja
Kletzmayr, Hans
Az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Elnöki Konferenciája
Költringer, Johann
Osztrák Raiffeisen Egyesület (ÖRV) – az Osztrák Tejipari Szövetség (VÖM) főtitkára
Peter, Heinz
a Voralbergi Munkaügyi Kamara igazgatója
Pfister, Angela
Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB), gazdasági osztály
…/…
- 30 -
Schweng, Christa
Az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara szociálpolitikai osztályának tagja (az szociálpolitikáért felelős)
(WKÖ) európai
Anne-Marie Sigmund
Az Osztrák Szabadfoglalkozásúak Szövetségi Bizottságának EU-ügyi tanácsadója
Stöllnberger, Klaus
Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (WKÖ) – a Gallia Vállalat főigazgatója
Zöhrer, Gustav
A Fémmunkások, Bányászok és Energiaágazatban Dolgozók Szakszervezetének (GMBE) nemzetközi titkára
* *
CESE 1382/2005 fin
*
…/…
- 31 MELLÉKLET ESEMÉNYNAPTÁR 2006-ra Konferenciák, szemináriumok, meghallgatások és rendkívüli ülések Első félév 1.
AZ EGSZB TEVÉKENYSÉGEI
ÁTFOGÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK Martin BARTENSTEIN, az osztrák szövetségi gazdasági és Brüsszel, 2006. január 18. munkaügyi miniszter az uniós elnökség nevében részt vesz a 2006. januári plenáris ülésen. A Magyar GSZT-vel közösen szervezett konferencia A lisszaboni Budapest, 2006. március 9– 10. stratégia megvalósításáról Az EGSZB rendkívüli elnökségi ülése
Bécs, 2006. június 6.
A CSOPORTOK TEVÉKENYSÉGEI Az I. Csoport rendkívüli ülése
Brüsszel, EGSZB, a március 6val kezdődő héten
Az I. Csoport rendkívüli ülése (felkészülés a Csoport tagságának Brüsszel, EGSZB, 2006. július 25. 2006. októberi megújítására) A II. Csoport rendkívüli ülése (szerep, munkamódszerek, politikai Brüsszel, EGSZB, február 8. stratégia) A II. Csoport rendkívüli ülése (az EGSZB tagságának megújítása, Brüsszel, EGSZB, 2006. június 21. Bulgária és Románia csatlakozása) A II. Csoport rendkívüli ülése (felkészülés a Csoport tagságának Brüsszel, EGSZB, 2006. július 25. 2006. októberi megújítására) A III. Csoport rendkívüli ülése (Működési Szabályzat)
Brüsszel, március 3.
A III. Csoport rendkívüli elnökségi ülése
Tallinn, Észtország, március 31.
CESE 1382/2005 fin
EGSZB,
2006.
2006.
…/…
- 32 A III. Csoport rendkívüli elnökségi ülése
Bécs (Ausztria), 2006 első féléve
A SZEKCIÓK TEVÉKENYSÉGEI „EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS” SMO-meghallgatás a Szolgáltatások egységes piaca témában Brüsszel, március 29. INT/289 SMO-meghallgatás (megerősítendő) „MEZŐGAZDASÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM”
Ciprus, május 19.
VIDÉKFEJLESZTÉS
ÉS
Nyilvános meghallgatás a hátrányokkal küzdő régiókban folytatott – később kitűzendő – mezőgazdasági tevékenységről „FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, UNIÓS POLGÁRSÁG”
SZOCIÁLPOLITIKA
SOC szekció Elnökség/delegáció
ÉS
Bécs, 2006. február/március (az időpont megerősítésre vár)
Generalitat de Catalunya Meghallgatás az EU bevándorlással és beilleszkedéssel kapcsolatos Barcelona, 2006. február 2–3. politikáiról „KÜLKAPCSOLATOK” Konferencia az „EU és Ukrajna civil társadalma közötti Kijev, 2006. február 6–7. kapcsolatteremtés” témában A balkáni civil társadalom fóruma
Brüsszel, 2006. március 27– 28.
14. EU–Bulgária konzultatív vegyes bizottság
Brüsszel, 2006. április/május
Az EU-s/latin-amerikai/karibi szervezett civil társadalom negyedik Bécs, 2006. április 5–7. találkozója
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 33 Az AKCS–EU gazdasági és szociális érdekcsoportok 8. regionális Bamako, Mali, 2006. május 21–24. szemináriuma Az Európai Gazdasági Térség konzultatív bizottságának 14. ülése
Hofn, Izland, 2006. június 26–27.
Az EU–Románia konzultatív vegyes bizottság 13. ülése
Románia, 2006. június/július
Az EU–India Kerekasztal 10. találkozója
Ausztria vagy Brüsszel, 2006 első féléve, tavasz
Az EU–Törökország konzultatív vegyes bizottság 21. ülése
Kayseri, Törökország, 2006. július 13–14.
„GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ” Meghallgatás a „Rugalmas biztonság: Dánia példája” tárgyban
Koppenhága, 2006. január 11.
Meghallgatás „A kohéziós politika hatása a valódi konvergencia EGSZB, Brüsszel (megerősítésre vár) folyamatára” tárgyban IPARI SZERKEZEZTVÁLTÁS KONZULTATÍV BIZOTTSÁGA Nyilvános meghallgatás – Az EGSZB vívmányainak terjesztése és 2006. február 2–3. tapasztalatcsere – Románia Konferencia az ipari szerkezetváltásról
KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
INFRASTRUKTÚRA
EGSZB, Brüsszel, megerősítésre vár ÉS
Nyilvános meghallgatás az „Energiamix – optimalizálási stratégia” 2006 első féléve tárgyban (Andris Piebalgs energiaügyi biztos részvétele megerősítést nyert); az osztrák elnökség felkérést kap az aktív részvételre. Közös konferencia az Európai Bizottsággal az „Éves értékelő 2006.február–március jelentés az általános érdekű szolgáltatásokról” tárgyú vélemény (megerősítendő) hivatalos ismertetése céljából a TEN szekció általános érdekű szolgáltatásokkal foglalkozó tanulmányozócsoportja tevékenységének keretében.
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 34 -
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 35 -
2.
AZ EGSZB RÉSZVÉTELE KÜLSŐ ESEMÉNYEKEN
ÁTFOGÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK Részvétel – az osztrák elnökséggel közösen – az Európai Bécs, március 15. Fogyasztók Napján. Az Osztrák Gazdasági és Szociális Kérdésekkel Foglalkozó Bécs, 2006. május 15–16. Konzultatív Tanáccsal közösen szervezett konferencia „A demokrácia előtt álló kihívások a kibővített Európában” témában A SZEKCIÓK TEVÉKENYSÉGEI „KÜLKAPCSOLATOK” Részvétel az AKCS–EU kapcsolatokkal foglalkozó miniszteri tanács Pápua Új-Guinea, május–június 31. ülésén
2006.
Részvétel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésének 11. Bécs, 2006. április 17–22. ülésén „FOGLALKOZTATÁSPOLGÁRSÁG”
ÉS
SZOCIÁLPOLITIKA,
Uniós elnökségi konferencia a demográfiai kihívásról
UNIÓS
Bécs,2006. február 2–4.
Uniós elnökségi konferencia a nemzetközi munkaerőpiaccal Bécs, 2006. február 16–17. kapcsolatos innovációról Elnökségi konferencia a szociális szolgáltatásokról
Bécs, 2006. április 20.
Elnökségi konferencia a szegénységről (EAPN)
Brüsszel, 2006.május 12–13.
Konferencia a társadalmi részvételről
Bécs, 2006. május 15–16.
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 36 -
„MEZŐGAZDASÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM”
VIDÉKFEJLESZTÉS
ÉS
Konferencia „Az EU fiatal gazdái és a jövő – A mezőgazdasági Mainz, Frankfurt, ágazat 2020-ig”. Szervező: a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa, az Németország, 2006. március 16–19. EGSZB támogatásával Az EGSZB-t kilenctagú küldöttség képviseli. Konferencia a vidéki régiók fejlődéséről a KAP új tagállamokban Tallinn, Észtország, 2006. történő végrehajtásának keretében. Szervező: az Észt február/március Gazdaszövetség, az EGSZB támogatásával Az EGSZB-t kilenctagú küldöttség képviseli. Zöld Hét
Berlin, 2006. január 13–22.
„GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ” Nemzetközi Partnerségi Vásár, az OECD LEED partnerségi és helyi Bécs, 2006. február 13–15. kormányzási fórumának 2. találkozója Nemzetközi éves szimpózium a 2006-os EU-alapokról: ERFA – Berlin, 2006. március 6–7. ESZA – EMOGA (illetve EVFMA) – a jelenlegi időszakra vonatkozó teljesítések Innovációk, stratégiai és operatív célok a 2007–2013-as időszakra EurOreg , az Európai Régiók Gazdasági Fóruma
Párizs, 2006. március 7–8.
Brüsszeli Gazdasági Fórum (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság)
Brüsszel ,2006 tavasza
A területi stratégiákra vonatkozó kormányzás – Túllépés a stratégiai dokumentumokon – az osztrák elnökség szemináriuma
Bécs, 2006. május 29–30.
Az uniós regionális politika alakítása: gazdasági, szociális és politikai nyomások
Leuven, 2006. június 8–9.
CESE 1382/2005 fin
…/…
- 37 -
KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
INFRASTRUKTÚRA
ÉS
A szekció ülést szervez Ausztriában, az osztrák közlekedési és/vagy – később kitűzendő – energiaügyi miniszter részvételével.
Ha további információt szeretne kapni az EGSZB szekcióinak munkájáról, kérjük, látogasson el honlapunkra a következő címen: www.esc.eu.int _____________
CESE 1382/2005 fin
…/…
-38-
ELŐKÉSZÍTŐ TALÁLKOZÓK AZ EGSZB ÉS AZ UNIÓS ELNÖKSÉG KÖZÖTT Heinz Fischer Josef Pröll Ursula Haubner Martin Bartenstein Eduard Mainoni Hans Winkler Rudolf Schwarzböck Herbert Tumpel Veit Sorger Fritz Verzetnitsch Christoph Leitl
Szövetségi elnök Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Szociális biztonságért, generációkért és fogyasztóvédelemért felelős miniszter Munkaügyi és gazdasági miniszter
2005. 11. 22. 2005. 11. 29. 2006. 01. 10. 2006. 01. 18.
a Közlekedési, Innováció- és Technológiaügyi 2005. 11. 30. Szövetségi Minisztérium államtitkára a Szövetségi Külügyminisztérium államtitkára 2005. 12. 08. az Osztrák Mezőgazdasági Kamara elnöke 2005. 10. 12. a Szövetségi Munkavállalói Kamara elnöke az Osztrák Iparszövetség elnöke az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke
CESE 1382/2005 fin
2005. 11. 22. 2005. 11. 30. 2005. 11. 30. 2005. 12. 05.
…/…
További tájékoztatásra van szüksége? Ez a tájékoztató füzet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság információs kiadványainak egyike. A sorozatban megjelent kiadványok közül néhány további cím: Az EGSZB tíz kérdésben; Az EGSZB: Híd Európa és a szervezett civil társadalom között; valamint: Az EGSZB prioritásai 2004–2006 között. Ezek, illetve számos más, szűkebb témával foglalkozó kiadvány megtekinthető és díjmentesen letölthető a (www.esc.eu.int) címen. Az EGSZB összes kiadványát nyomtatott formában kérésre díjmentesen elküldjük. Kérjük, megrendelését az alábbi címre küldje: (
[email protected]), illetve a következőre: Publications and Visits Unit, 99 rue Belliard, B–1040 Brussels, Belgium. A brit elnökség webhelye: http://www.eu2005.gov.uk, naprakész információkkal szolgál az elnökség tevékenységéről. Az Európai Unió Tanácsának honlapja (http://ue.eu.int/) bőséges tájékoztatást nyújt a Tanácsról és aktuális tevékenységeiről. Az Európai Parlament honlapja (http://ue.eu.int/) hasonlóan bőséges információkkal szolgál a Parlamentről és aktuális tevékenységeiről. Az Európai Unió Europa nevű honlapja (http://europa.eu.int/) – az Európai Bizottság gondozásában – óriási mennyiségű információt kínál az Európai Unió tevékenységeiről. Az itt található számos interaktív oldal kifejezetten arra a célra készült, hogy még személyre szabottabb szolgáltatást nyújtson az Európai Unió polgárainak. Amennyiben további kérdése merülne fel az Európai Uniót vagy tevékenységeit illetően, forduljon emailben a Europe Direct szolgálathoz a http://www.europa.eu.int/europedirect/ címen elérhető honlapon keresztül, vagy hívja a 00 800 67 89 10 11 díjmentesen hívható telefonszámot. _____________
