EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2023 PÁLYÁZÓ VÁROS: GYŐR
Bevezetés – Általános szempontok Miért kíván a város részt venni az Európa Kulturális Fővárosa cím kapcsán megrendezett pályázaton? Európa Kulturális Fővárosaként témánk az ÁRAMLÁS lesz. Több fontos okunk is van rá, hogy Győrben, a 2023-as EKF évre készülve éppen ezt a tematikát választottuk, és a választásunkban rejlő okok egyben részvételi szándékunk okai is. Olyan témát kerestünk, amiben magunkra ismerünk, ugyanakkor összegzésével Európa jövőjének alakulását segíthetjük. Győr áramlási csomópontokban fekszik, így történetével önmaga mutathat példát Európában, hogy az áramlást kísérő kulturális ingerek segítségével hogyan építkezett pozitívan a múltban, hogyan használja az információ áramlását a jelenben, és milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve az áramlásban. Győr saját történelmére épülő, kulturális identitását és jövőjét megalapozó lehetősége, hogy az Európa Kulturális Fővárosa pályázat apropóján összegezze, újrapozicionálja és megőrizze az utókornak az áramlásban rejlő tapasztalatainak és hagyományának üzenetét. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok segíthetnek nekünk is, hogy az áramlásban, illetve a város földrajzi helyzetében rejlő lehetőségeket még jobban kihasználhassuk. Az első okunk tehát a térben, a földrajzi helyzetünkben keresendő. A második ok az időzítés. Európa kultúrtörténetének hordozója, az írásbeliség ezekben az évtizedekben költözik véglegesen a papírról a virtuális térbe. Most kerülnek digitális adathordozókra azok az információk, amik eddig könyvtárak és levéltárak polcain őrizték Európa történetét és annak tanulságait. Egyszerre sok minden könnyen és gyorsan hozzáférhető lesz, és az információ túltermelődése válságot okozhat. Az, hogy ki, mikor, hogyan szelektál és rendszerez, hogyan teszi hozzáférhetővé vagy rejti el az információt, Európa jövőjének alapja. Történelmi felelősségünknek érezzük tehát, hogy erről a kérdésről éppen most beszéljünk. A harmadik okot az élet írja, és jelenleg nem tudjuk, hogy mikor és milyen végeredményt hoz majd, de az egészen biztos, hogy Európa jövőjére, kultúrájára hosszú időre komoly befolyással lesz az emberek jelenkori áramlása. Fel kell készülnünk rá, hogy európai értékeink megőrzéséhez azok ismerete szükséges. Az európai zsidó-keresztény kultúra, a történelmi egyházak termékeny évszázados együttélése az egyik alapja mindannak, amit ma európai kultúrának nevezhetünk. A huszadik század súlyos öröksége, hogy ez az egyensúly összeomlott. Győr földrajzi helyzetéből adódóan és választott témájának segítségével az Európa Kulturális Fővárosa programot lehetőségnek tekinti az összefogásra és a párbeszédre. A negyedik ok a szívünkben van, és ez a győri polgárok szempontjából a legfontosabb. Győrnek szüksége van egy közös áramlás-élményre, egy lehetőségre, ahol a közösség erejét annak minden tagja megérezheti. A város polgárainak egyre nagyobb része, köszönhetően a munkaerő-áramlásnak is, friss győri. Többségüknek nincsenek generációkra visszavezethető győri gyökerei, családi emlékei, igazi kötődése. Azoknak, akik 2023-ban Győr lakosságát alkotni fogják, egy része még nem is tudja, hogy itt fog élni. 2023-ban a Győr Európa Kulturális Fővárosa program a győri polgárok számára is szól, olyan kulturális és közösségi áramlat-élményt adva, ami hosszú időre meghatározza, sőt megerősíti lokálpatrióta kötődésüket, új identitásukat. Lehetőség arra, hogy felfedezhessék gyerekeikkel a várost, ami az övék. 2
GYŐR 2023
A városra vonatkozó terv magában foglalja-e a környező térséget is? Ismertesse a döntés okait. Győr pályázati koncepcióját saját régióján túl európai utak hálózatára építi. Régiós partnereinket egyes programelemek közös megszervezésére hívtuk és hívjuk meg. Földrajzi helyzetünkből adódóan ugyanakkor ezek a regionális projektpartnerségek három országot fognak át, és két szomszédos ország fővárosának közelségére is építhetünk. A Pannonhalmi Bencés Főapátság ezer éve a magyarság sikeres európai integrációjának jelképe. Jelene a kultúra, az oktatás, a gazdálkodás, az elfogadás kiemelkedően jó példája. A környezettudatos életszemlélet elvéhez igazodó gazdálkodás és életmód európai értékrendjének alkalmazása nagyon korszerű üzenet. Győr és a Pannonhalmi Bencés Főapátság együttműködése számos vonatkozásban fontos és korunk diktálta követelmény. Az EKF projekt kapcsolódási pontjai a szakrális örökség, a műemlékgondozás, -felújítás, -hasznosítás, az oktatás, a környezettudatosság köré rendeződnek. A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és megtervezett természeti környezete európai érték, akárcsak szerteágazó szellemi öröksége. A kastély színházát fénykorában Pozsonyból, Bécsből látogatták, bábszínházának csodájára jártak, kerti ünnepségein olykor KözépEurópa akkori elitje ámuldozott Haydn muzsikáját hallgatva. Ez a komplex örökség szervesen kapcsolódik pályázatunkhoz, hasonlóan a nagycenki, galántai és kismartoni kastélyok és kastélykertek fejlesztési terveihez. A Szigetköz és a Csallóköz vidéke Győr természetes régiós övezete, az áramlás folyamatosságának szimbólumai. A Szlovákia és Magyarország területén együtt lüktető tájegység különleges környezeti érték, tanulságos és figyelmeztető példája a Föld csodás élni akarásának és sérülékenységének. Megőrzése országokon átívelő kötelesség. Mosonmagyaróvár, a Szigetköz kapuja, a győri Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének bázisaként és a mosonmagyaróvári vár turisztikai fejlesztésével kapcsolódik pályázatunkhoz. A csallóközi Dunaszerdahellyel az együttműködés alapjait a földrajzi és a politikai lehetőségek jelentik. A Szlovákiához tartozó város sok szempontból kötődik Győrhöz, pályázatunkban a környezeti örökségünkhöz kapcsolódó projektek mellett urbanizációs téren is összehangoljuk, illetve együtt haladva valósítjuk meg terveinket. Röviden ismertesse a város kulturális profilját. Győr Budapest, Bécs és Pozsony között, szárazföldi és vízi kereskedelmi utak találkozásánál helyezkedik el. Közigazgatási területét négy folyó: a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal összefolyása érinti. Győr már az államalapítás korában jelentős településnek számított, később püspökséget és ispánságot kapott. A török időkben a Bécset védő legjelentősebb végvár volt. A 17–18. században a kereskedelem és a helyi ipar fellendülése Magyarország egyik legszebb barokk városává varázsolta, a 20. századra ipari nagyvárossá fejlődött, jelentős szerepét máig megtartotta, sőt megerősítette. Győr a pannon szellemiség és kultúra örököse Győr az észak-pannon vidék központjaként befogadja és gazdagítja az európai szellemiséget, kiszélesíti a határokon átnyúló nemzetközi és regionális együttműködéseit, testvérvárosi kapcsolatait. Múlt… A várost az ókorban Arrabonának nevezték, kelták, latinok, szlávok, germánok, avarok, frankok éltek itt hosszabb-rövidebb ideig, és e történelmi korok kultúrái e tájon egymásra GYŐR 2023
3
hagyományozódtak. Ez a speciális rétegződés alakította azt a sajátos szellemi arculatot, melyet Pannon-örökségnek hívunk, és ez határozza meg a világhoz való mai viszonyunkat is. …és jelen. Győr az Észak-Dunántúl meghatározó termelési, kereskedelmi, ipari, oktatási és kulturális központja. A pannon szellemiség nyitottsága és integráló hatása, a kulturális identitások, rétegkultúrák befogadása a város szellemi fejlődését meghatározó múlt, jelen és túlélő jövő. Erődvárosból a céhes ipar és a kereskedők városa A Szent László-kultuszhoz, a török kor eseményeihez, a barokk építészeti és művészeti örökséghez és a napóleoni csata emlékéhez kötődő hagyományápoló rendezvények a város kulturális idegenforgalmi védjegyei, aktualitásuk és nemzetközi kötődésük EKF programévünk egyik alapja. Múlt… A város kereskedelmének és céhes kézművességének fejlődését földrajzi helyzete segítette, a korabeli multikulturális európai útvonalak kikerülhetetlen megállóhelyeként. Kelet és nyugat kultúrájának találkozóhelye, hadseregeinek ütközési pontja volt Győr évszázadokon át. A történelmi találkozások és ütközetek számtalan európai jelentőségű esemény helyszínévé tették Győrt, a városra hagyományozva azok máig élő, izgalmas és esetenként feldolgozatlan tanulságát. …és jelen. A város történelmi rendezvényeinek hiteles helyszínei a történelmi belváros felújított műemlékei és a várbástyák, melyek inspiratív keretet adnak a rendezvényekben megjelenített mai üzeneteknek. A műemlékek, a barokk, a püspökök és a templomok városa Győr az ország barokk építészeti emlékekben második, műemlékekben harmadik leggazdagabb, az útikönyvek szerint a „sarokerkélyek” városa. Múlt… A barokk belváros felújításával Győr 1989-ben kiérdemelte a műemlékvédelem Európa Nostra díját. Győr településszerkezete Magyarországon egyedülálló, a püspöki város homogén fejlődése mellett, annak tőszomszédságában egy sokszínű multikulturális mezőváros alakult ki, melynek jelentősége a 19. században vetekedett a barokk belvárossal. A valaha kizárólag katolikus lakosságú püspöki városban számos rend telepedett meg, és épített rendházat: bencések, domonkosok, ferencesek, karmeliták, kamilliánusok, johanniták, jezsuiták. A más vallásúakat is befogadó mezővárosban reformátusok, evangélikusok, ortodoxok és zsidók leltek otthonra és emeltek maguknak templomokat. …és jelen. A városi tulajdonú épített barokk örökség kulturális hasznosítása az önkormányzat múltbéli, jelenkori és jövőbeni elkötelezettsége (Esterházy-palota, Magyar Ispita, Kresztaház, Vastuskós ház, Napóleon-ház, Zichy-palota). A kétpólusú város iskolapéldája a magyar urbanizációs folyamatoknak. A katolikus püspöki székhely egyházi tulajdonú ingatlanjainak közelmúltbeli fejlesztése több évtizedes mulasztást pótolt, kiszélesítve a város szakrális turisztikai kínálatát. A jelenleg is zajló evangélikus sziget (Insula Lutherana) komplex közösségi fejlesztése az öt templom utcájának kapuja. Egyetemi város, iskolaváros A Széchenyi István Egyetem látványos fejlődésével mind meghatározóbb szereplőjévé vált városunk életének. A mostanra körülbelül 15 ezres hallgatói létszámával, közel 1000 oktatójával és alkalmazottjával mind méreteivel, mind szellemi kisugárzásával nemcsak az oktatás, de a kultúra első számú bázisának is tekinthető. Múlt… Győr első iskolája a középkorban alakult meg a püspöki székhelyen. A város évszázadokon átívelő regionális közigazgatási funkciója, közép-európai gazdasági szerepe 4
GYŐR 2023
és európai súlyú katonai jelentősége intenzíven hatott a közvetlen képzésre. A 18–19. század győri iskolafejlesztéseit egyre inkább a valós szükségletek és igények befolyásolták. A fejlett kereskedem, az egyre bonyolultabb struktúrájú termelés, a mindezekkel járó gazdaságijogi ismeretek szükségessége különböző szintű általános, közép- és felsőfokú képzést és szakiskolákat hozott létre. …és jelen. A 21. századra Győr európai színvonalú iskolahálózatot alakított ki, de a képzés súlypontja elsősorban a műszaki és reál területekre helyeződött. A magas minőségű művészeti képzés (balett, képzőművészet, zene) a zene területén kívül mind ez idáig nem tudott túljutni a középiskolai szinten. A felsőfokú humán képzés fejlesztésének feltételrendszere és lehetősége a közelmúltra megvalósult. Korunk felelőssége az irányok meghatározása, és a stabil alapok kialakítása, hogy Győr értékét a kulturális és kreatív területeken, a jelenlegi gazdasági és ipari erejéhez mérten megemelje. A művészetek városa Színház-, tánc-, zene- és bábművészet, gazdag képzőművészeti gyűjtemények és alkotókörök, művészeti oktatás óvodától, értő és befogadó művészetpártoló közönség, kultúrabarát városvezetési szemlélet. Hazai és nemzetközi sikerek. Múlt… Győrött az építészet és köztéri szobrászat, a freskófestészet remekeit egyaránt megcsodálhatjuk. A korai egyházzenei élet magas színvonalát a székesegyház 18. századi kottatárának művei őrzik. A könyvkiadás kiteljesedése a nyomdász Streibig család nevéhez kötődik. Az első kőszínház Győrött 1789-ben épült fel, melyben 1811-ben elsőként alakult magyar színtársulat. 1846-ban létrejött a Győri Férfidalegylet, mely 1968-ban hivatásos filharmonikus zenekarrá vált. …és jelen. A Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar és a Vaskakas Művészeti Központ egyaránt magas művészi színvonalat képviselnek. Győr a táncművészet hazai központjává vált. Győr gazdag műtárgygyűjteményeinek közkinccsé tételére a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum műemléki épületeiben található állandó és időszaki kiállítások hivatottak. A kortárs irodalom és művészeti publicisztika rangos hazai folyóirata a győri MŰHELY. A város négy évtizede nemzetközi művésztelepen fogadja öt világrész alkotóit, Grafikai Műhelyt működtet. A nagyipartól a technológiai és tudományos kutatások városáig A nagyipari múltat felváltó, tudásalapon szerveződő, a humán és technológiai fejlesztésekre, innovációs kutatások eredményeire építő városfejlesztés egyúttal a kulturális szférát is aktivitásra ösztönzi. Múlt… Győr az ország legfontosabb vidéki ipari központja, ahol a hagyományos nehézipar, járműgyártás és textilipar leépülésével előtérbe került a „tudásipar”. A termelési szerkezetváltás során a múlt ipartörténeti emlékeinek megőrzése éppúgy feladatot jelent, mint az egykori munkahelyekhez kötődő állandó művelődési csoportok, klubok, körök, szakkörök és az időskorúak közösségi életének megóvása. …és jelen. A városban megtelepült termelő vállalkozások, a Széchenyi-egyetem korszerű kutatóközpontja és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja alkotja azt a bázist, mely lehetővé teszi a technológiai fejlesztések kutatását és azok kísérleti alkalmazását. Győr a műszaki és a társadalomtudományi kutatások élenjáró városa, ahol az egykori nagyipari termelési hagyományok helytörténeti kutatása, feltárása és bemutatása jövőbeni feladat.
GYŐR 2023
5
Ismertesse az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélése esetén végrehajtandó program koncepcióját. Győr pályázatának központi témája az ÁRAMLÁS. Úgy is, mint természeti jelenség, úgy is, mint az információ továbbadásának valós vagy virtuális lehetősége, és úgy is, mint a pozitív filozófia kulcsfogalma. A TERMÉSZET ÁRAMLÁSA Győr a folyók városa. Szűkebb, tágabb környezetén, de még a belvárosán is folyók áramlanak keresztül. Európa folyói, közöttük a legtöbb népet összekötő Duna. Több évtizedre elég kulturális tartalmat adhatna nekünk maga a Duna is, hiszen évszázadok óta gyűjti, szállítja, áramoltatja hullámain Európa országokon átívelő történetét. Számos, határon átnyúló, megvalósult vagy tervezési fázisban álló kulturális törekvés fókuszában áll. Közöttük több projektnek részese, múltbeli vagy jövőbeli partnere Győr is. Kivételes helyzetben vagyunk, hogy élve ezzel a földrajzi adottsággal, olyan nagyszerű partnerekkel működhetünk együtt, mint Linz városa, a Linz – Die Fabrikanten projekt szervezői, a Novi Sad-i EXIT Alapítvány, és a széles körű Duna-projekt-tapasztalatokkal rendelkező RIVE Pro Progressine Nonprofit Közhasznú Kft. Amennyiben Győr lesz Európa Kulturális Fővárosa, 2023-ban és a felvezető években a Dunához kapcsolódó nemzetközi projektek nagy jelentőséggel bírnak majd az ÁRAMLÁS tematikája köré épülő programstruktúránkban is, hiszen a Duna a mellékfolyóival olyan fontos Európának, mint az emberi testben a szívet az aggyal összekötő artériák. AZ INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁSA Győr földrajzi fekvéséből adódóan az újkori kultúra történetében az átjáró szerepét töltötte be Európa keleti és nyugati fele között. A második világháború és a rendszerváltás közötti időszakot leszámítva Győr nyitott kapu volt, amin különböző apropóval, egyéni ambícióktól vezérelve vagy mások által kényszerítve áramoltak át kereskedők, iparosok, hadseregek, uralkodók, hódítók és menekülők. Utak, folyók, az azokon utazók, az általuk szállított áruk és velük érkező tudás, mind áramlás. A huszadik század végéig az információk a valós térben terjedhettek csupán, szekéren, hajón, vonaton, lóháton keresztezve a várost. Napjainkra, a Gutenberg-galaxis végére azonban az információk áramlásának lehetősége a Győrt átszelő európai kocsiutakról áttevődött a virtuális térbe. Egészen új tartalmat nyert az idő és a távolság fogalma. Az információ és az élmény már nem egyesek kiváltsága. Nem függ anyagi vagy földrajzi helyzettől. A világhálón minden, mindenki számára egyformán elérhető. De tényleg minden? Ezekben az években veszítjük el azt a generációt, akik még aktív életüket kizárólag egy valóságos világban élték le. Ezzel párhuzamosan felnőnek és 2023-ra városalakító polgárokká válnak azok a fiatalok, akik már két párhuzamos valóságban töltik mindennapjaikat. Ez a világrengető változás alapjaiban kérdőjelezi meg a lineáris folyamatok létjogosultságát, az A-ból B-be vezető utak egyenességét és a kultúra fogyasztásának olyan alappilléreit, mint a könyv vagy a múzeum. Az információáramlás folyamatának ez a gyökeres átalakulása mindenkit érint, egész Európában, sőt az egész civilizált világon mindenhol, ahol lehetőség adódik konnektorba dugni egy számítógépet. Győr mint Európa kereskedelmi, hadi, hajózási útvonalainak történelmi csomópontja a legalkalmasabb rá, hogy ezt az európai léptékű, határokon és generációkon átívelő összegzést elvégezze, és annak tanulságaival felvértezze a valós térből a virtuálisba átlépő jövő nemzedékeit, újrapozicionálva és megőrizve az utókornak az áramlásban rejlő tapasztalatainak és hagyományának üzenetét. 6
GYŐR 2023
Legyen Győr az a hely, ahol Európa valós térben zajló áramlásainak története összegzésre, dokumentálásra kerül a jövő nemzedékei számára. Egy csomópont, ahol a jövőben az európai áramlás témájában nemcsak a fizikális, de a virtuális utak is összefutnak. Ahol az áramlás kérdésével foglalkozva, tudományos és művészi szempontok mentén a következő években feltárhatjuk és rögzíthetjük mindazt, ami éppen eltűnőben van Európából, de aminek emlékére Európának szüksége lesz, hogyha saját jövőjét a kezében akarja tartani. ÁRAMLÁS A VIRTUÁLIS TÉRBEN Áramlás tematikánk aktualitását a valós térből a virtuálisba lépés napjainkban zajló folyamata adja. Pályázati programunk részeként magát a folyamatot szeretnénk értelmezni, és a virtuális teret mint az európai írásbeliség jövőbeni hordozóját megismerni és bemutatni. Digitális stratégiánk ebben az értelemben egyben a programunk része. A virtuális világ kiismerése mellett felhasználásának mikéntje döntő jelentőségű. 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa év programjai nem csak azok számára lesznek elérhetőek, akik eljönnek Győrbe. A személyes átélés ugyan mindig sokkal intenzívebb és maradandóbb élmény, mint passzívan nézni valamit egy monitoron, de ez a lehetőség mégiscsak sokak számára az egyetlen megoldás, hogy velünk lehessenek. Két dolgot kell ezzel kapcsolatban szem előtt tartanunk. Egyrészt a személyes élményeknél ügyelnünk kell rá, hogy azok valóban személyesek legyenek, hogy a jelenlevők aktív részesei lehessenek az eseményeknek. Másrészt azoknak, akik csak a virtuális térben vannak velünk, adnunk kell valami mást. A virtuális térben zajló áramlás tehát egyrészt Európa jövőjére gyakorolt hatása szempontjából érdekel minket, másrészt a befogadás módjának megváltozását vizsgáljuk, és csak harmadrészt használjuk mint kézenfekvő lehetőséget programunk megismertetésére és reklámozására. A POZITÍV FILOZÓFIA ÁRAMLÁSA „A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy valami nehezet és érdemlegeset alkosson.” Csíkszentmihályi Mihály Feltételezésünk szerint ugyanez kell, hogy igaz legyen egy egész városra. Ha az önként vállalt erőfeszítés közös, az erők összeadódnak, és az alkotás, mindannyiunk örömére, hosszú időre maradandó élmény és tapasztalat lehet. Számunkra az Európa Kulturális Fővárosa program lehetőség, hogy ezt az áramlást közösen éljük át. A flow-élmény az elme működésének olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, örömmel töltődik fel, teljesen feloldódik és bármi áron folytatni törekszik azt. Az áramlás-élmény (flow-élmény) egyik legbiztosabb jele, hogy ösztönösen akár kitörő örömöt érzünk, miközben egy adott feladatot oldunk meg, mintha egy áramlás részesei lennénk, együtt lebegve a feladattal a boldogságot adó sikeres megoldás felé. A Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow-elmélet a boldogság tudatos elérésének módszerével ajándékozta meg az emberiséget. Az 1990-es évektől Amerikából, a magyar professzor elmélete és a laikus közönség számára megírt könyve nyomán világhódító útjára indult mozgalom ugyanakkor még nem jutott el mindenkihez. Az ÁRAMLÁS témakörének összekapcsolása a FLOW-elmélettel és Csíkszentmihályi Mihály munkásságával többletet ad a koncepciónkhoz, ami Európán is túlmutat. Csíkszentmihályi világhírű elmélete a pozitív filozófia alaptézise, a kreatív alkotás állapotának vizsgálatáról szól, a lehető legtermészetesebben illeszthető kulturális koncepciónk fölé úgy, mint egy az egész EKF pályázatra érvényes, javasolt, tanulható gondolkodásmód. GYŐR 2023
7
8
GYŐR 2023
Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.” Csíkszentmihályi Mihály
GYŐR 2023
9
1. Hosszú távú stratégiához való hozzájárulás Ismertesse a városban a pályázat benyújtásának időpontjában követett kulturális stratégiát, valamint a városnak a kulturális és kreatív szektorok kapacitásbővítésére irányuló terveit – ideértve az előbbi szektorok, valamint a város gazdasági és szociális szektorai közötti hosszú távú kapcsolatok fejlesztését. Milyen tervekkel rendelkezik város a kulturális tevékenységeknek a cím viselésének éve utáni időszakban történő fenntartására? Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 154/2017. (X. 27.) Kgy. határozatával kifejezte részvételi szándékát az Emberi Erőforrások Minisztériuma által az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésére szóló pályázaton való részvételre. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által 237/2014. (XII. 19.) Kgy. határozatával elfogadott Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális koncepciója szorosan illeszkedik jelen EKF pályázathoz. A kulturális koncepció átfogó képet alkot a város történelmi múltba ágyazott örökségére épülő kulturális életének jelenéről, annak sokszínű megnyilvánulásával elősegíti a folyamatos megújulást szolgáló prioritások meghatározását, a cselekvési alternatívákat és a feladatellátásban való hatékony önkormányzati szerepvállalást. Mindez lehetővé teszi a helyi kulturális élet helyzetének és sajátos szükségleteinek feltérképezését, a céltudatos fejlesztés cselekvési alternatíváinak kidolgozását, valamint mindezek természetes eredőjeként a közösségekhez tartozásnak, a kulturális pluralizmusnak és a lokálpatriotizmusnak személyes és közösségi megélését. Győr önkormányzata kulturális közszolgáltatásaival a jövőben is mind eredményesebben kíván hozzájárulni a lakosság életminőségének növeléséhez, a város hazai és nemzetközi kulturális idegenforgalmi elismertségéhez. Az önkormányzat hatályos kulturális koncepciója a társadalmi-gazdasági szektorok szakmai koncepcióinak figyelembevételével készült, tartalmazza azoknak a helyi kulturális életre közvetlen vagy közvetett hatását, átfogó városfejlesztési céljaikat, kiemelve azok kulturális vetületeit. • Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója • Győr Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája • Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója • Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja • Győr Megyei Jogú Város Középtávú Gyermek- és Ifjúságpolitikai Koncepciója • Győr Megyei Jogú Város Drogstratégiája • Koncepció az Idősek Életminőségének Javítására Győrben • Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója • Győr és Térsége Turizmusfejlesztési Stratégiája Az önkormányzat hatályos kulturális koncepciója rögzíti azokat a szervezeti, létesítményi, infrastrukturális és finanszírozási fejlesztéseket, melyek az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázati célok sikeres megvalósítását és fenntarthatóságát szolgálják. Magyarország Kormánya és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a 1387/2017. (VI. 27.) Korm. határozatban foglalt tartalommal a Modern Városok Program keretében együttműködési megállapodást kötött, mely előirányozza a város meghatározó előadó-művészeti intézményeinek központi költségvetésből finanszírozott beruházásként való fejlesztését. 10
GYŐR 2023
A kormány Győr kulturális életének elősegítése érdekében támogatást nyújt: » a Győri Nemzeti Színház létesítményének komplex megújításához, valamint a színházépület előtti II. János Pál tér rehabilitációjához, » a Győri Filharmonikus Zenekar új hangversenytermének, valamint » egy új, többfunkciós konferenciaterem megépítéséhez. Hogyan jelenik meg az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés ebben a stratégiában? Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018 év végéig hosszú távú, 2019 és 2028 közötti időszakra vonatkozó kulturális stratégiát dolgoz ki, melynek alapja az Európa Kulturális Fővárosa pályázat koncepciója, fejlesztései és beruházásai. A stratégia célja a végleges pályázati anyagban elfogadott fejlesztési tervek hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, és a 2023-as év elteltével annak eredményeinek leghatékonyabb megőrzésére irányuló tervek összegzése. Amennyiben a város elnyerné az Európa Kulturális Fővárosa címet, akkor véleménye szerint annak milyen hosszú távú kulturális, szociális és gazdasági hatásai lennének (városfejlesztési szempontból is)? „Győr ősidőktől fogva minden ízében kalmár város volt; okos, számító, takarékos és praktikus…” – írta a városról 1896-ban a Győri Hírlap, és ez az okos, takarékos és praktikus szemlélet máig jellemző rá. Ennek köszönheti prosperáló gazdaságát, nagyívű fejlesztéseit. Győrnek nem azért van szüksége az Európa Kulturális Fővárosa címre, hogy azzal gazdasági előnyt kovácsolhassunk, bár kétségtelenül lennie kell ilyen eredménynek, ha jól végezzük a dolgunkat. Győr esetében sokkal fontosabb, hogy a rendelkezésre álló erőforrások mellé olyan közösségi jövőképet rendeljünk, aminek elérése összekovácsol és megerősít minket. Ez a pályázat ezt a jövőképet fogalmazza meg, és erre építjük fel azt a stratégiát is, ami hosszú távon meghatározhatja az emberek mindennapjait. Az a célunk, hogy a kulturális stratégiánkban, a takarékos és praktikus megoldásokat nem feledve, a győriek kerüljenek a középpontba, hogy a kultúra elérésének számtalan módján és széles körű lehetőségein túl megfogalmazzuk annak tartalmi céljait, egyénekhez szóló üzenetét is. A 2018-as évben ezt a tervet kidolgozzuk és egy olyan koncepciót teszünk a közös asztalunkra, amiben mindannyian magunkra ismerhetünk. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése most úgy kell Győrnek, mint a lisztnek a kovász. Szükségünk van a kultúra pezsdítő erejére, hogy gazdasági tartalékainkat mozgósíthassuk, és a kultúrát a közösség érzelmi jólétének a szolgálatába állítsuk. A legnagyobb fejlesztésekre nem az infrastruktúránk szorul, hanem a lelkünk. A pályázatunk fókuszában ezért a győri polgárok állnak, és az a célunk, hogy együtt, hosszú évekre szóló érzelmi töltettel felvértezett nyertesei legyünk a lehetőségnek. Közös jövőnk szempontjából minden más kevésbé fontos, mint ez a közösség. Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat pótolhatatlan lehetősége Győrnek, hogy a kultúra területén megfogalmazza bátorságát és sikerként élhesse meg annak megvalósult vállalásait. Ezzel a lehetőséggel teremthetünk új kreatív színtereket a valóságban, pezsgő európai fórumokat a virtuális térben, és mindezek eredményeként olyan közösségi élményeket, amik összekapcsolják a győri embereket. Győrre irányítjuk a kulturális és kreatív szektor figyelmét Európa legkülönbözőbb régióiból, GYŐR 2023
11
és platformot ajánlunk számukra, hogy kezdeményezéseiket velünk közösen, itt Győrben valósítsák meg. Ezekkel a programokkal nemcsak idevonzzuk a kultúra erőit, de kreatív gondolkodásra, aktív részvételre inspiráljuk a felnövekvő nemzedékeket is. Az ő későbbi hozzáállásuk határozza meg Győr kulturális életének alakulását. Egy sikeres EKF évből még évtizedekig építkezhetünk, erőként felhasználva a belőle merített bátorságot a jövő tervezésekor. Az Európa Kulturális Fővárosa év számunkra hosszú távú, elsősorban kulturális és szociális hasznot jelent. Segítségével megvalósíthatjuk a kultúra területén is, amit az iparban, a gazdaságban és a digitális technológiák terén már tudunk, élen járni, innovatívnak és egyedinek lenni. Ez a változás minden bizonnyal jár majd gazdasági haszonnal is, de ez Győr esetében csak a sikeresség „mellékterméke”, olyan többlet, aminek bevételét az EKF év után újabb kulturális programokra, regionális mentorálásra, illetve az új közösségi színterek fenntartására fordíthatjuk. Ismertesse a cím által a jelölt városra gyakorolt hatás nyomon követésére és értékelésére, valamint az értékelés eredményeinek terjesztésére szóló terveit. Különösképp térjen ki az alábbi kérdésekre: • • • • • •
Ki végzi az értékelést? A címre való kijelölés és a cím viselésének éve között meghatározásra kerülnek konkrét célok és mérföldkövek a város értékelési tervében? Milyen alaptanulmányokat és -felméréseket kíván alkalmazni – ha vannak ilyenek? Milyen típusú információkat tervez követni és figyelemmel kísérni? Hogyan határozná meg a „sikert”? Milyen időkeretben és milyen gyakorisággal történik majd értékelés?
Legfontosabb kulturális és szociális céljaink eredménye hagyományos módszerekkel nehezen mérhető. Sokkal összetettebb a dolgunk, mintha új épületek négyzetmétereiben, vendégéjszakák vagy eladott belépőjegyek számában határoztuk volna meg a sikert. Ugyanakkor már most, a pályázati szakasz legelején járva is érezzük, hogy maga a lehetőség is mekkora erőket mozgat meg, és milyen pozitív változásokat hoz, pusztán az a tény, hogy Győr következő nagy közösségi terveként egy ilyen horderejű, kulturális fókuszú program megvalósítását tűzte ki célul. Az EKF projektre indikátorként tekintünk, melynek eredményei, hatásai katalizátorként hatnak a város hosszú távú stratégiai céljaira. A turizmus és a kultúra területén tett erőfeszítéseink elismeréseként éljük meg, hogy Győr városa, a négy magyar érintett város egyikeként, az EKF pályázók közül egyedül, felkerült az Európai Bizottság „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”-ként jegyzett, 168 európai várost felvonultató listájára. A nyáron közzétett tanulmány nagy segítség volt pályázatunk készítésekor is, és az abban megfogalmazott hiányosságokkal egyetértve, azok fejlesztését összehangoltuk pályázati céljainkkal. Pályázatunk nyomon követésénél ezért nagy figyelmet kívánunk fordítani a The Cultural and Creative Cities Monitor (CCCM) kétévente készített elemzéseire. Programunk legfőbb, végső monitorjai maguk a CCCM által készített mérések és beszámolók lesznek. Amikor mi a kultúra pezsdítő erejének szerepéről beszélünk, azt a CCCM a „lehetőségteremtő környezet fejlesztése”-ként fogalmazza meg. Célunk, hogy ez a katalizált kulturális környezet ösztönözze a kreatív gazdaságot, és fokozza a kulturális pezsgést.
12
GYŐR 2023
Lehetőségteremtő környezet: a humán tőke fejlesztése elsősorban egyetemi szintű oktatásunk fejlesztését, valamint a Győrben végzett okleveles művészek számának növelését jelenti. Másik fő célunk a közlekedés fejlesztése, a város és intézményeinek jobb elérése a valós és a virtuális térben. Kreatív gazdaság: Fejlesztésénél kiemelt figyelmet kap a kreatív munkahelyek számának növelése, amely azt is segíti, hogy a frissen végzett kulturális szakemberek helyben találhassák meg munkahelyüket. A kreatív cégek és a kreatív szektorban dolgozók számának növekedésével nő a városról kreatívan gondolkodók száma is, ami további innovatív ötletekkel gazdagítja az életünket. Kulturális pezsgés: A város a terveiben kiemelt figyelmet szentel a színházi kapacitás fejlesztésére (Modern Városok Program – Győri Nemzeti Színház fejlesztése). A hosszú távú fejlesztés eredményei közül kiemelten fókuszál a kulturális intézmények hatékonyabb kihasználására (pl. múzeumok látogatószámának növelése), valamint a nagyszámú kulturális program színvonalának emelésére. A címre való kijelölés és a cím viselésének éve között, saját mérési rendszerünk végső kialakításakor törekszünk arra, hogy az a CCCM mérési módszereivel összhangban maradjon. Mérföldköveinek ütemezését igazítjuk a rendszer kétévenkénti értékeléséhez, ugyanakkor saját méréseink segítségével folyamatosan nyomon követjük eredményeinket, és azokról számot adunk mind a saját fórumainkon, mind a CCCM által működtetett online felületen. Az értékelést az önkormányzat, vagy annak valamely megbízott intézménye végzi. Az értékelés időkerete alapvetően két ütemre bontható. Kétévente, összhangban a CCCM rendszerrel történik a fő értékelés, valamint gyorsjelentés formájában a város saját áttekintést is végez, amelyben igyekszik éves gyakorisággal figyelemmel kísérni a város kulturális és kreatív gazdaságának változásait. A gyorsjelentés elsősorban a korábbiakban megjelölt tényezőkre fókuszál, melyhez saját adatgyűjtést is végez (művészeti hallgatószám, új művészeti kurzusok száma – egyetemtől történő adatbekérés; kulturális szakemberek által betöltendő üres munkahelyek száma – Kormányhivatal; a látogatószám és a programszínvonal növekedése – kulturális intézményektől beszámolók kérése, valamint saját kutatás, elemzés, elégedettségi mutatók, szakmai díjak és visszajelzések). Az értékeléshez összegyűjtésre kerül a CCCM 29 mutatójának értéke, mely a lehetőségekhez mérten, objektíven mutatja be, milyen pályát jár be a város. Ennek a CCCM rendszerétől független, de annak mérési paramétereit alkalmazó saját monitorozásnak az eredményeit kétévente lehetőségünk lesz összevetni az Európai Bizottság által készített kutatások eredményeivel. Így nemcsak az általunk mért mutatók kapnak egy objektív külső kontrollt, de az eredmények mérése, a CCCM rendszerének jóvoltából ugyanazon paraméterekkel folytatódhat tovább az EKF év nyomon követésének lezárása után is, egészen addig, amíg Győrt eredményei feljogosítják rá, hogy szerepeljen a „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”-ben. A hosszú távú eredmények nyomon követése mellett az előkészítési és megvalósítási időszak projektenkénti eredményeit a szervezeti struktúránk részeként, egy folyamatba épített értékelési rendszer segítségével értékeljük (Szervezeti struktúra fejezetben). Így egzakt módon, teljesen átláthatóan nyomon követhető lesz a projekt megvalósítása. Ez az értékelési rendszer tartalmazza a célokat, mérföldköveket, mely a szervezeti struktúránk részeként kerül kifejtésre. GYŐR 2023
13
14
GYŐR 2023
2. Európai dimenzió Részletezze a tevékenységek hatókörét és minőségét: • Az európai kulturális sokszínűség, a kultúrák közötti párbeszéd és az európai polgárok nagyobb kölcsönös megértésének előmozdítása; • Az európai kultúrák, a kulturális örökség és történelem közös vonásainak kiemelése, valamint az európai integráció és az aktuális európai témák megvilágítása. Győr a különböző európai jövőképek földrajzi és politikai ütközőzónájában pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa program megrendezésére. Elemi érdekünk, hogy az ÁRAMLÁS tematikáját kibontva keressük a megoldást az európai integrációra. Úgy látjuk, hogy a párbeszéd elégséges feltétele a nyitottság. A sikeres és konstruktív párbeszéd, a verbalitás legnehezebben elérhető szintje, de sikeressége ugyanúgy boldogsághormonokat termel a szervezetben, mint bármely aktív, alkotó munka közben szerezhető áramlat-élmény. Azért is bízunk a kulturális párbeszéd városformáló erejében, mert sikeresen kipróbáltuk már a gyakorlatban. Győr példája az európai kultúrák és vallások közötti párbeszédre, az épített kulturális örökség tiszteletteljes és mégis jövőbe mutató felhasználására az Öt Templom Fesztivál. Az elmúlt 12 évben az öt templom utcájában és ennek nyomán az egész városban az európai vallások, a zsidó-keresztény kultúra szereplői közötti párbeszéd kivételes nyitottságot eredményezett, és európai üzenetén túl példaértékű városrehabilitációs folyamatokat generált. Az egymás vallási ünnepeit közösen ünneplő, mindennapi problémáikban egymást segítő gyülekezetek mintáját 2017-ben az Európai Fesztivál Szövetség Magyarországon ez idáig egyedülálló elismeréssel díjazta, beválogatva a fesztivált a 26 legelismertebb európai művészeti fesztivál közé. Az EFFE Laureate cím a következő két évben kiemelt európai figyelmet jelent, és lehetőséget arra, hogy a győri vallási párbeszéd üzenetét eljuttassuk Európába. A tizenkét év rengeteg tapasztalatot eredményezett és számtalan kérdést vetett fel. A tapasztalásaink egyik sarokpontja, hogy a kívülről roppant stabilnak tűnő kulturális csoportok belülről valójában dinamikusan változnak. Rugalmas, minden helyzetre alkalmazható megfejtőkulcsot nem lehet adni, a megoldás az érzékenység, az alázat, az alkalmazkodó képesség és a mindezek összehangolt működését biztosító erő esetfüggő alkalmazása lehet. A meggyőzés egyik fontos eszköze a bizonyítás, és a legjobb bizonyítás önnön hitelességünk. Győr városa az Öt Templom Fesztivál tizenkét évével és az európai fesztiválszakma elismerésével bizonyította be, hogy a kultúra területén folytatott párbeszéd hatása identitásformáló, városépítő lehetőség. A fesztivál kapcsán Győrre fókuszáló figyelem, és a zsidó-keresztény kultúráról folytatott intenzív európai párbeszéd Európa Kulturális Fővárosa programunk hiteles előképe lesz. Az európai művészek bevonása, továbbá különböző országok szereplői vagy városai közötti együttműködés, valamint a nemzetközi partnerségek igénybe vétele. Nevezzen meg néhány európai és nemzetközi művészt, gazdasági szereplőt és várost, amelyekkel együttműködést tervez, valamint részletezze a kapcsolat jellegét. Nevezze meg azokat a nemzetközi partnerségeket, amelyeket a város már létesített, illetve létesíteni tervez. GYŐR 2023
15
Győr régiós partnereinek egy része egyben nemzetközi együttműködés is. Úgy tekintünk a minket körülvevő térségre, mint földrajzi, gazdasági és kulturális övezetekre, és figyelmen kívül hagyva a közigazgatási határokat terjeszkedünk addig, amíg kell. A Szigetköz–Csallóköz terület együttes kezelése gazdasági, ökológiai és kulturális szempontból is kézenfekvő. Az Arrabona EGTC pályázatunk stratégiai partnereként együtt képviseli a határon inneni és túli területek önkormányzatainak ügyeit, és szakmai segítséget nyújt az Európa Kulturális Fővárosa pályázat kapcsán kialakuló határ menti partnerségek projektjeinek lebonyolításában. Pályázatunkban megfogalmazott programtervünket három programcsomagra osztottuk. Mindhárom programcsomag kidolgozására és jövőbeni további kibontására nemzetközi művészeti partnereket kértünk fel. Az ÚT programcsomag művészeti partnere Adrian Schwarzstein (ES) színész, rendező. Egyszemélyes utcaszínházi előadásaival járja a világot (Európa, Izrael, Szingapúr, Ausztrália, Kanada, Brazília, Argentína). Utcaszínház és Commedia dell’arte témákban workshopokat tart Európán túl Amerikában, Ausztráliában, Indiában, Izraelben. Alapítója és vezető rendezője a barcelonai Kamchatka nemzetközi utcaszínházi társulatnak, aminek tagjai művészi irányítása alatt csoportos improvizációs képzésen vettek részt, és Barcelona utcáin kutatásokat folytattak a bevándorlás tárgyában, hogy előadásaikkal szembenézzenek egy olyan társadalommal, melyet ellentmondásai mély integrációs problémákba sodortak. A Kamchatka előadásait 27 ország nemzetközi utcaszínházi fesztiváljain több mint négyszázszor játszották Norvégiától Japánig. Adrian Schwarzstein a bremeni La Strada Festival fődíjasa, a grazi La Strada Festival többszörösen meghívott rendezője. A VÁROS programcsomag művészeti partnere Sergei Korsakov (RUS), az orosz, amerikai, angol és holland tagokból álló Cardboardia csoport vezetője, képzőművész, rendező. A Cardboardia egy terület nélküli ország, ami 2008 óta szervez szabadtéri workshopokat Európában és a világban, hogy az a kreativitás felébresztésével oldjon meg urbanisztikai vagy más kérdéseket, közös alkotásra hívva a résztvevőket. Sergej Korsakov 2012-ben közreműködött a kassai Európa Kulturális Fővárosa programban (USE THE CITY Tributes Festival), jelenleg az Elefsina 2021 program előkészítésén dolgozik. A PÁRBESZÉD programcsomag művészeti partnere Matija Solce (SLO) zenész, színész, bábos és rendező. A prágai DAMU Színházi Akadémia tanára. Szlovén állampolgársága ellenére 2005-ben elnyerte a legjobb cseh színész díját. 2007-ben az észt TREFF fesztivál fődíját, 2010-ben a ljubljanai Lutka fesztivál különdíját kapta. Nemzetközi zenei műhelyek szervezésével és irányításával foglalkozik Szlovéniában és Csehországban, színházi műhelyeket szervez és különböző zenészekkel és más művészekkel dolgozik szerte a világon. Művészi munkájának alapja a nemzetközi párbeszéd a zene és a nonverbális színház nyelvén. Közreműködött a Maribor 2012 programban. A kulturális intézmények kapcsolatrendszere az 1. számú mellékletben található. Hogyan tudja ismertetni a szélesebb európai és a nemzetközi nyilvánosság érdeklődésének felkeltésére kidolgozott stratégiát? A nemzetközi nyilvánosság elérésére több területen dolgozunk. A legkézenfekvőbb lehetőség az online marketingcsatornák hatékony kiterjesztése. Kiemelt programelemeink az egész Európát behálózó tematikus utak (részletes leírásuk később). A felvezető évek várostervezési programjaihoz kapcsolódóan több nemzetközi pályázatot is tervezünk, amiknek hirdetésekor egységesen hangsúlyozzuk, hogy az adott projekt az Európa Kulturális Fővárosa program részeként kerül majd kivitelezésre. 16
GYŐR 2023
Megvalósuló terveinknek stratégiai bázisa a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának az Európa Kulturális Fővárosa programmal párhuzamos indítása. A művészeti képzés alapjainak lerakásakor az európai művészeti képzésekkel közös partneri hálózat kialakítására törekszünk. Az egyetem nemzetközi nyitása az új rektori ciklus kiemelt területe. Idén ősztől már 25 országból érkezett hallgatók tanulnak a győri egyetemen, ahol idegen nyelveken indult szakok és doktori képzés is várja a jelentkezőket. Az új terület hátterét az elmúlt években végbement, kiemelkedő színvonalú infrastrukturális fejlesztések adják. A Széchenyi István Egyetem lépést tart az oktatás jelentősen változó módszertanával, az egyre inkább projektszemléletű képzést kiszolgálva, az egyetem szakemberei által fejlesztett virtuális térben már bárki csatlakozhat a képzésekhez a világ bármely pontjáról. Az elsősorban a műszaki és az informatikai képzés kiszolgálására folyamatosan bővülő és fejlődő lehetőségek nyitva állnak majd a Művészeti Kar fejlesztései előtt is. Ezt a lehetőséget összekapcsolva az Európa Kulturális Fővárosa program hívószavával, egy nemzetközi hálózatra épülő, bárhonnan elérhető művészeti képzés lehetőségét kínálja majd Győr, egy bárhonnan elérhető EKF programmal együtt. Milyen mértékben tervez kapcsolatot kialakítani a város kulturális programjai és az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő más városok kulturális programjai között? Törekszünk rá, hogy partnereink az előző és a leendő kulturális fővárosok képviselői közül is, konkrét programok valós partnerei legyenek. A pályázat beadásával nyilvánosságra kerülő programunk számos olyan elemet tartalmaz, amiben megszólítjuk ezeket a partnereket. Közös Duna-projekten dolgozunk Linz és Novi Sad városok szervezőivel. Galway városával közös örökségünk a Könnyező Szűzanya-kegykép, amire külön program épül. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program egy olyan lehetőség, amiben az egyes országok egymásnak adják át a stafétát, egymás megismerésére építik kulturális programjaikat, és szervezési tapasztalataikkal is egymás hasznára lehetnek. Az ellenőrzési rendszerünk egyik eleme, hogy már volt és leendő kulturális fővárosok szervezőit kérjük fel, hogy közösen értékeljék majd a győri program megvalósulását. Azt szeretnénk, ha az előttünk jövők saját tapasztalataikkal segítenének minket, és hogy ezzel a fórummal mi is segíthetnénk az utánunk következőnek.
GYŐR 2023
17
18
GYŐR 2023
3. Kulturális és művészeti tartalom Az Európa Kulturális Fővárosa pályázatra és az általa 2023-ra elnyerhető figyelemre úgy tekintünk, mintha egy kulturális fókuszú reflektor pásztázna felettünk. A fénye egyre erősödve ér el minket 2023-ra, hogy aztán 2024-től egyre halványulva fókuszáljon másra. Akármelyik magyar város lesz 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa, sokáig vissza nem térő lehetőséget kap, hogy az idő és a tér metszeteként egy éven keresztül, Magyarországot képviselve mutassa meg magát és gondolatait az európai kultúráról. Olyan lehetőséget és feladatot kap, ahol a tartalom és az időzítés egyformán fontos. Ahhoz, hogy 2023-ban felkészülten állhassunk a reflektorfénybe, még nagyon sok dolgunk van. Ebben a pályázatban összegezzük kulturális koncepciónkat és stratégiai terveinket, de a munka jelentős része a következő forduló előtti időszakra, még inkább a felvezető évekre esik. Mert nem az a fontos, hogy mi, akik ezt a pályázati anyagot az összes összegyűjtött információ, ötlet és lehetőség felhasználásával most egy egységes szerkezetté formáltuk, mit gondolunk. Sokkal fontosabb, hogy ezt a szerkezetet együtt, Győr minden érdeklődő polgárával, legyen művész, tanár, gimnazista, óvodás vagy buszsofőr, közösen töltsük meg valós, kivitelezhető, és mindenki számára érdekes és élményt adó tartalommal. „Ahol az emberek szabadok, ott elég összecsődülniük, s máris jól érzik magukat. Állítsatok a tér közepére egy virágokkal felékesített rudat, gyűjtsétek köréje a népet, s kész az ünnep. Ha többet akartok tenni, intézzétek úgy, hogy maguk a nézők legyenek a látványosság, hogy ők maguk legyenek a szereplők, és mindenki önmagát pillantsa meg, önmagát szeresse a többiekben, mert így tökéletesebb lesz az egység közöttük.” Rousseau levele d’Alembert-nek Milyen művészeti tervet és stratégiát dolgozott ki az adott év kulturális programjaira vonatkozóan? MŰVÉSZETI TERV Művészeti tervünk alapja, az ÁRAMLÁS tematika nemcsak aktuális, de rendívül sokrétű is. Ehhez szeretnénk egy átlátható, következetes, ugyanakkor rugalmas keretet adni az alábbi szerkezettel. Programtervünk elemeit három nagy csoportba soroltuk, az ÚT, a VÁROS és a PÁRBESZÉD témakörökbe. A csoportok nem műfaji vagy területi kereteket határoznak meg, sokkal inkább célokat, amiket különböző eszközökkel, művészeti vagy tudományos területek bevonásával érhetünk el. Mindhárom programcsomag tartalmaz olyan elemeket, amik már a felvezető években elindulnak, és olyan zászlóshajó projekteket is, amiket 2023-ban (illetve 2021-ben, de erről később) rendeznek meg. Programcsomagok intenzitása
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
ÚT VÁROS PÁRBESZÉD
GYŐR 2023
19
ÚT Az ÚT témaköréhez tartozó áramlásként tekintünk minden olyan folyamatra, ami Európa újkori történetében jelentős szerepet játszott, és szárazföldi vagy vízi utakon keresztezve Győrt, alakított vagy alakít a város történetén. Az ÚT programcsomag célja bemutatni a Győrt keresztező európai utakat és összegezni az úton szerzett tapasztalatainkat. Ezek az utak Európa különböző pontjairól indulnak, valóságosan és virtuálisan is végigjárhatóak, és terveink szerint hozzánk vezetik majd 2023-ra Kulturális Főváros évünk vendégeit is. A csomag gerincét adó Tematikus utak a legjobb ábrázolási módjai az áramlás tematikájának. Rajtuk keresztül ismerhetők meg, járhatók végig a valóságban is azok a történelmi folyamatok, amelyek Győr és az egész térség alakulását befolyásolták. Az utak mint csatornák, különböző ismeretek áramlásának folyamatait mutatják be szemléletesen és turisztikai attrakcióként tálalva a laikus nézők elé. A szövetükből épülő térben és időben tagolt rendszer EKF projektünk egész Európát behálózó váza. VÁROS A VÁROS programcsomaggal Győr szunnyadó kreatív energiáit élesztjük fel. Győrnek szüksége van a fiatalok jövőbe mutató városélénkítő ötleteire, hogy a gazdasági területen kamatoztatott erő, és a sportban sikereket hozó kitartás mellett, a kreatív energiák kiaknázásával, pezsgő kulturális színtér lehessen. A győri fiataloknak pedig szükségük van a támogató figyelemre és a lehetőségekre, hogy kreatív energiáikat a város érdekében sikeresen kamatoztathassák. A „Kulturális és Kreatív városok figyelője” és a város EKF témában készített kérdőívei is azt mutatják, hogy Győrben kevés a művészeti, humán területen dolgozó szakember, a tanulmányai végeztével visszatérő, vagy ide települő művészeti diplomás, és a közszférán túl kevés a kultúra és a művészet területén betölthető pozíció. Győr fejlődési pályájának fontos következménye, hogy az elmúlt időszakban sokan telepedtek le városunkban munkavállalás céljából. Az ő győri identitásuk és emocionális kötődésük kialakítására és erősítésére szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni. A VÁROS programcsomag célja a közös gondolkodás és eszmecsere segítése olyan kreatív fórumokkal, feladatokkal és lehetőségekkel, amik a városban élő összes korosztályt, de hangsúlyosan a fiatalokat mozgatják meg. A programcsomag az urbánus kultúra, a városépítés és a városi fiatalok kreatív képességeinek kiaknázását célozza, lehetőséget teremt a kultúra még minőségibb és sokrétűbb befogadásához, új művészeti műhelyek létrejöttéhez, művészek győri kötődésének kialakításához, megerősítéséhez. PÁRBESZÉD Az európai kultúra bármely területén folytatott diskurzus, legyen szó kályhacsempék díszítésének európai módozatairól, vagy a kortárs tánc aktuális helyzetéről, lehetőség arra, hogy egymás kultúráját megismerve közelebb juthassunk közös európai kultúránk megértéséhez, mert a párbeszéd nem más, mint ismeretek áramlása. A PÁRBESZÉD programcsomag a 2023-as évben, különböző művészeti ágakban és a kultúrpolitika területén generál eszmecserét, teremt kereteket és fórumot a beszélgetésre, és beruházásaival technikai hátteret olyan európai utazó projektek befogadására, amik egy-egy művészeti ág körül generálnak nemzetközi diskurzust. A felvezető években viszont magának az Európa Kulturális Fővárosa programnak a győri megvalósítását készíti elő, olyan társadalmasítási folyamatokkal, amik főleg a helyi kreatív szektort, a győri művészeket és általában mindenkit és minden korosztályt ösztönöznek a programban való aktív részvételre. 20
GYŐR 2023
Ezért, bár felsorolásunkban a tematika logikája szerint a PÁRBESZÉD az utolsó, ez a programcsomag indul el legelőször. Erre a kultúráról folytatott diskurzusra mindenképpen szükség van, éppen ez a párbeszéd lehet az alapja annak, hogy a kialakított programszerkezetet közösen töltsük fel olyan tartalommal, amiben minden résztvevő magára ismerhet. STRATÉGIA Az ÁRAMLÁS (FLOW) nemcsak EKF évünk témáját határozza meg, de egyben olyan attitűdöt is, aminek mentén, a pozitív filozófia segítségével minden tevékenységünk további töltetet kap. Célunk, hogy az EKF év programjain a közönség tevékeny résztvevő legyen, hogy a tevékenységben elmerülve teljesen feloldódjon és örömmel töltse el, amit csinál. Stratégiánk alapja, hogy ne csak passzív kulturális élményeket nyújtsunk, hanem sokkal inkább közös áramlat-élményt idézzünk elő. Ez az attitűd, végeredményét tekintve, nem mutat majd lényegi eltérést az eddigi sikeres EKF programok törekvéseitől. Minden bizonnyal a rigai könyvtár átköltöztetésekor a város lakói, akik kézről kézre adták az egész könyvállományt, és így cselekvő részeseivé váltak egy pozitív városépítő folyamatnak, valódi flow-élményt élhettek át. A különbség abban áll, hogy mi erre az élményre minden programunk esetében tudatosan készülni fogunk. Az EKF év stratégiai céljául tűzzük ki, hogy az áramlat-élmény és a pozitív pszichológia tudományos alapjait megtanítsuk a város pedagógusainak, közművelődési szakembereinek, művészeti és közösségi programok szervezőinek, szociális munkásoknak, kórházi dolgozóknak, mindenkinek, akinek feladata az emberek életminőségének javítása. Azt szeretnénk, hogy 2023 után az emberek nemcsak a Kulturális Főváros év programjaira és eredményeire emlékezzenek, hanem a boldogság aktív megélésének egyéni és közösségi titkára is. Ennek érdekében egyrészt ismeretterjesztő előadásokat, workshopokat és fórumokat szervezünk, ahol a lakosságnak, vagy egy-egy területen dolgozó szakembereknek mutatjuk be a pozitív pszichológia és az áramlatélmény rejtette lehetőségeket, másrészt ugyanezen ismeretekkel vértezzük fel az EKF év programjainak szerkesztésében és lebonyolításában részt vevő munkatársakat is. Minden program esetében megkérdezzük magunktól, hogy az adott tevékenység milyen lehetőséget tartogat majd a benne résztvevőknek az áramlat-élmény elérésére, és törekedni fogunk rá, hogy egyre jobb válaszokat adhassunk. Ismertesse a kulturális program felépítését – ideértve az évet meghatározó tevékenységek/főbb események hatókörét és változatosságát. Mindegyikhez egyenként mellékelje az alábbi információkat: időpont és helyszín/ projektpartnerek/finanszírozás. (Az időpont és helyszín / projektpartnerek / finanszírozás meghatározása az előzetes kiválasztási szakaszban opcionális). ÚT Az ÚT programcsomag elemeit abban az esetben indítjuk el, ha Győr elnyeri a címet, és 2023-ban valóban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Ezek az események és a hozzájuk kapcsolódó nagyszabású fejlesztési tervek egy EKF év programjai. Céljuk, hogy Győrt az európai kultúra áramláscsomóponti részeként mutassák meg. Összetett és hosszú szakmai előkészítést igényelnek, de eredményük egész Európára kiterjedő programokat ígér, és Győrbe vezető európai utakat jelöl majd ki. Megvalósításuknál GYŐR 2023
21
nagyban számítunk európai kulturális intézményekre, volt és leendő EKF városokra, a Duna melletti településekre és az érintett témák európai és nemzetközi szakértőire, valamint a Balassi Intézetek segítségére a külföldi helyszíneknél és programoknál. Tematikus utak A Tematikus utak különböző ismeretek áramlásának folyamatait mutatják be szemléletesen, turisztikai attrakcióként tálalva az érdeklődőknek. Rajtuk keresztül ismerhetők meg, járhatók végig a valóságban is azok a komplex történeti folyamatok, amelyek Győr és az egész térség alakulását befolyásolták. Minden tematikus út esetében az a célunk, hogy valós, végigjárható utazási ajánlatokat tegyünk az érdeklődők elé, kiegészítve a témához kapcsolódó pontos és élvezetes, nyomtatott és virtuális háttéranyagokkal egyaránt. Amikor egy út elindul, az annyit jelent, hogy online formában, illetve a kialakított útvonal mentén egységes formában jelennek meg a témaút háttéranyagai, és áll rendelkezésre szakértő segítség az információk eléréséhez és megértéséhez. Célunk, hogy amikor 2023-ban valaki Győrbe látogat Európa különböző pontjairól indulva, különböző utazási módokat választva, már az ide vezető út alatt egy kaland részese lehessen, máris többet megértve az áramlás folyamatának európai dimenzióiból. Debrecen–Nürnberg kereskedelmi tengely (Debrecen, Pest-Buda, Pozsony, Bécs, Erfurt, Augsbug, Nürnberg) A magyar gabona, az alföldi szarvasmarha, a bakonyi makkon hizlalt disznók útja Győrön keresztül vezetett egészen a németországi nagyvásárokig. Nürnbergben a Pegnitz partján, a – minden bizonnyal Győrön keresztül hajtott – magyar szürke marhának még külön szobrot is állítottak az éhínségtől megmenekülő hálás németek. Az 1911-es párizsi hűtő-kongresszuson Leblon elnök Magyarországot Európa éléskamrájának nevezve köszöntötte a magyar küldötteket. Ennek az éléskamrának az ajtaja volt Győr. Ezen az ajtón át juthatott el osztrák közvetítéssel a magyar hájas tészta receptje a francia pékekig, akik azóta is büszkén hajtogatják vajjal croissant-jaikat, talán nem is sejtve, hogy annak félhold alakjával a magyarok a török ellen aratott győzelmüket ünnepelték először Budán. Ez a példa csak egyetlen, hiszen a magyar élelmiszer-kereskedelem győri útjai szárazföldön, vízen és később vasúton is szállították terményeiket a nyugati vásárok felé, számtalan győri mesterséget éltetve és hagyományt ápolva ezzel. A kereskedelem fellendülése mellett ezek az utak az információ áramlásának nagyszerű csatornái voltak. Győr, a jólértesült város első kézből kapta a híreket az átutazó kereskedőktől, a burcsellások hajóira vagy gyorskocsira várva, a betérővendéglők asztalai mellett. Európa-szerte számos legenda, recept és tárgy őrzi ma is a nagylelkű magyar föld tiszteletteli emlékét. Nincs más dolgunk, mint 2023-ra Győrbe vezető, tematikus gasztronómiai kalanddá rendezni ezeket az európai történeteket. Pest-Buda—Drezda céhlegénytengely (Budapest, Győr, Pozsony, Prága, Berlin, Lipcse, Drezda, Chemnitz, Linz, Erfurt) A középkori Európa iparostanoncai keresztül-kasul járva a kontinensen igyekeztek a lehető legtöbb tudást összeszedni, és tanulóéveik leteltével mindezt Győrön keresztül hazahozni az európai nagyvárosokból. Az európai műhelyeiben kitanult ifjak, technológiai ismeretek, motívumok és új szerszámok mellett, hazatérve magukkal hozták Európa aktuális kulturális áramlatainak hírét is. A Győrben és Magyarországon fellelhető céhes tárgyi emlékek gyakorta tanúskodnak az 22
GYŐR 2023
európai tanulmányutakról, de Európa ipartörténeti gyűjteményeiben is találunk a magyar céhlegényekre utaló feljegyzéseket. Számtalan személyes történet, napló, családi levelezés őrzi ezeknek az utazásoknak az emlékét, és az egyénekre, a családokra és a társadalom egészére gyakorolt hatásait. A szakmai tapasztalatok szerzésére ma már a virtuális térben nagyobb a lehetőség, mint a valós utakon. A tudás és technológia áramlásának ez a kézzel fogható és hatékony módja mégis újjáéledőben van, a határok lebomlása, az európai ösztöndíj és versenyprogramok lehetőségével. A céhes szokások megidézése nemcsak egy kalandos alternatíva azoknak, akik 2023-ban Győrbe igyekeznek majd, de jó példa lehet a fiataloknak, hogy európai tanulmányútjaikon gyarapított ismereteiket hogyan kamatoztathatják szülőhazájukba visszatérve. Duna–Majna–Rajna hajózási tengely (Constanca, Belgrád, Budapest, Bécs, Linz, Regensburg, Passau, Ulm) A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója. Tíz országon halad át, vízgyűjtő területe pedig hét további országot érint. Útja négy jelenlegi fővároson át vezet (Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád), ebből három város Győrből egy-két óra alatt elérhető. A Rajna–Majna–Dunacsatorna megépítése után a Duna része lett egy Sulinától Rotterdamig tartó transzkontinentális, folyami hajózási útvonalnak. A Dunához kapcsolódó utazási ajánlatunk célja nem csak annak a lehetőségnek a propagálása, hogy 2023-ban Győrbe Európa számos országából valóban el lehet már jutni hajóval is. Szeretnénk, ha a hozzánk érkezők olyan kultúrtörténeti háttéranyagokat érhetnének el útjuk során, amiknek segítségével megismerhetik a Duna szerepét Győr történetében. Ennek érdekében felvesszük a kapcsolatot a Dunán hajózó utasszállító társaságokkal, és velük egyeztetve alakítjuk majd ki ennek a hozzáférésnek a lehetőségeit. A Kulturális Főváros évtől függetlenül, határon átnyúló együttműködések révén is tudunk majd a környéken a Dunához kapcsolódó, tematikus utakat ajánlani. Ilyen lesz a 2020 végére befejeződő kerékpáros zarándokút-fejlesztés, a Sacra Velo, ami a Rábától a Dunán át egészen a Morváig kínál kiépített tematikus túraútvonalat a vallási turizmus aktív formáit kedvelőknek. A Duna maga az európai áramlás, nemcsak vízügyi, kereskedelmi és gazdasági értelemben, hanem kulturálisan is a nemzetek együttműködésének, párbeszédének szimbóluma. Ez az egész Európát átszelő, emberek millióit érintő fantasztikus folyam összeköt minket, és személyes Duna-élményeinket kézről kézre adva, közös európai történetünkké alakul. Győr félúton fekszik a Duna mentén a Fekete-erdő és a Fekete-tenger között. Sokan foglalkoztak már előttünk Kulturális Főváros évek projektjeiként is a Duna kulturális szerepével, és sokan tervezik ugyanezt a közeljövőben. Egy kiapadhatatlan áramlás közepén a legjobb, amit tehetünk, hogy csatlakozunk ezekhez, az európai összetartozást, a nemzetek és kultúrák párbeszédét megidéző kezdeményezésekhez. Szent László-út – A kereszténység útja (Győr, Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém, Tihany, Somogyvár, Nagyvárad) A több mint 400 éve a győri székesegyházban őrzött Szent László-herma Magyarország harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után. A kivételes ötvösmunka értékét megszázszorozza a benne őrzött csontereklye, és a király, a lovag és a szent hármasának és cselekedeteinek máig élő erős üzenete, amire a győriek Szent László tiszteletére tartott egyházi körmenettel, egyházi és világi programokkal emlékeznek minden évben. A Szent László-herma öröksége túlmutat a városon. Lovagkirályunk életén és tettein keresztül összeköti Győrt az Árpád-házi királyok térségben található szakrális emlékeivel. GYŐR 2023
23
BERLIN
Erfurt
Lipcse Drezda
Chemnitz
PRÁGA
Nürnberg
PÁRIZS
Regensburg Ulm
Ausburg Passau Linz
München ZÜRICH Salzburg
24
RÓMA
GYŐR 2023
BÉCS
JELMAGYARÁZAT Debrecen–Nürnberg kereskedelmi tengely Pest–Buda–Drezda céhlegénytengely Duna–Majna–Rajna hajózási tengely
VARSÓ
Szent László-út – A kereszténység útja Nagyvárad–Párizs vasúti tengely
POZSONY
BUDAPEST
GYŐR
Debrecen
Bakonybél Tihany
Nagyvárad
Somogyvár
Belgrád
BUKAREST Constanca
GYŐR 2023
25
Nem lennénk következetesek választott témánkhoz, az áramláshoz, ha Szent Lászlót csupán a győri eseményeken keresztül mutatnánk be, és nem terjesztenénk ki figyelmünket a kereszténység nevében járt útjára a Kárpát-medencében. A Szent László-út elsősorban a magyar identitás erősítését szolgálja, barangolói legyenek akár győriek, határon belülről vagy azon túlról, esetleg a világ bármely távoli pontjáról érkező magyarok. Ugyanakkor a Szent László-legenda egy Európában példa nélküli méretű integrációs sikertörténet kezdete is, ami a több évszázados egymással folytatott küzdelem után a kunok letelepítéséhez vezetett. Nagyvárad–Párizs vasúti tengely (Nagyvárad, Budapest, Győr, Bécs, Salzburg, Zürich, München, Párizs) Győrön keresztül utazott Párizsba Ady Endre és a nyugatosok egész nemzedéke, hogy a város bohém művészvilágának szabad levegőjével teleszívva tüdejüket térjenek haza ugyanezen az útvonalon Nagyváradra. Ezt a kalandos utazást élheti végig a valóságban is bárki, aki 2023-ban vasúton közelíti meg Győrt akár Párizs, akár Nagyvárad felől. Útitársául egy kis irodalmi kalauzt kínálunk majd. Párizs maga volt a pezsgés, és mágnesként vonzotta magához Európa bohém ifjúságát az 1900-as évek elején. Mindenki Párizsba sietett, írók, költők, festők, szobrászok, és mind azt remélték, a fény városában megtalálják azt, ami kivételes művésszé teheti őket. Közben pedig ők együtt, Európa fiatal művészei tették kivételes várossá Párizst. Párizsból hazatérve, az európai kulturális áramlatoktól átitatva, a nyugatosok célja az volt, hogy a magyar irodalmat a nagy nyugati, angol, francia irodalom szintjére emeljék. Ezzel szinte egy időben, a Nagyváradra hazautazó Ady Babitscsal és másokkal megalapítja a Holnap irodalmi társaságot, és a budapesti Nyugat mintájára saját lap szerkesztésébe fog Váradon, a Pece-parti Párizsban. Hogy mi köze ennek Győrhöz? Valójában nem sok. Mi csak egy állomás vagyunk Nagyvárad és Párizs között, de éppen ez az a szédítő európai dimenzió, amiről az áramlás tematikája köré épülő pályázatunk szólni szeretne, hogy Győr egy fontos csomópont Európa térképén, amin utak futnak keresztül. Menekülők - települők útjai Latinok, frankok, germánok, szlávok, magyarok, zsidók, cigányok Népek, nemzetek, kultúrák útjai Győrön keresztül, Európa egyik legforgalmasabb országútján A múltat és jövőt egyszerre kutató program kiemelt központi témája az utazó (múlt) és az egy adott helyen élő ember (jelen) találkozásának ( jövő) problémaköre. A Menekülők települők útjai program nem egy Győrbe vezető kulturális, turisztikai ajánlat. A menekülő és települő emberek sorsának állít emléket, konferenciák, rekonstruált utak, experimentális utazó kiállítások, tudományos kutatások a főbb megvalósítási formái. Győr az újkori kultúra történetében nem csak önként vállalt utazások állomásaként szolgált. Az utazók vizsgálatáról folytatott európai kulturális összegzésünk nem lehet teljes a történelem kényszerétől hajtott menekülők, kitelepítettek, elhurcoltak történetének vizsgálata nélkül. A különböző kényszerek okán Győrön keresztülhaladók témakörével, akár napjainkra vetítve is, fontos foglalkoznunk. A 20. század világégései bőven szolgáltatnak példát, de a menekülés témakörének Győrhöz kötődő vizsgálatát ennél sokkal régebben kell kezdenünk. Walter Lynch ír püspök hányatott életének utolsó állomása Győr volt, szülővárosa pedig Galway, a 2020-as év Európa Kulturális Fővárosa. A püspök 1649-ben, a katolikusok üldöztetése elől kényszerült hazájából menekülni, magával hozva egy, a gyermek Jézus fölé hajolva imádkozó Szűzanyát ábrázoló képet, és megteremtve ezzel Galway és Győr között a 26
GYŐR 2023
máig aktívan működő zarándokutat, és megalapozva a két város katolikus közösségeinek élő kapcsolatát. 1944 nyarán és őszén munkaszolgálatosok és deportáltak halálmenetei haladtak keresztül a városon, a budapesti, délvidéki, kárpátaljai magyar zsidóság tagjait gyalogoltatva a biztos halálba. 1947–48-ban a felvidéki magyarságot Győrön, Komáromon keresztül telepítették át Magyarországra. 1956 októberében magyar fiatalok, egyetemisták, munkások, egész családok és családjaikat hátrahagyók menekültek itt nyugatra az orosz tankok és az ÁVH börtönei elől. 1989-ben NDK-s rendszámú Trabantok indultak a határ felé, hogy fél Európát megkerülve, Magyarországon, Győrön, Sopronon keresztül juthassanak haza, ugyanannak a falnak a másik oldalára. A múlt korszerű értelmezése és jövőbe mutató konstruktív kérdések és válaszkísérletek kidolgozása nyomán a történelem tanulságai az üldözőkről és az üldözöttekről a jövő megoldásait kínálhatják. Európának saját identitása van, az európai kulturális örökség, a zsidó-keresztény kulturális alapunk megőrzése megkívánja, hogy a múltban elkövetett bűnök, hibás döntések feltárásával és feldolgozásával európai létünk alapértékeit erősítsük meg. Kert program – Történelmi kertgondozó és „jövő kertje” képzés, megújuló kastélyparkok, kiskertkultúra, kulturális rendezvények kertekben és parkokban A Kert program gyakorlati hozadékaként turisztikai hasznosításra alkalmas közterek jöhetnek létre a régióban, egyedi új helyszíneket teremtve ezzel EKF évünk szabadtéri programjaihoz. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az európai kertek kultúrtörténetének megismerésével a park- és kerttervezés és az európai humanizmus, az emberléptékű művészeti irányzatok kölcsönhatását fedezhetjük fel. Az Esterházy grófok kertészei – a fertődi kertet tervező Anton Umlauft schönbrunni császári kertigazgatótól Porpáczy Aladárig, az utolsó hercegi főkertészig – nem csak környezetük szebbé, hasznosabbá tételén fáradoztak a zegzugos sétautak tervezésekor. Sokkal inkább olyan kifinomult és művészi értelmezésük volt, ami egyrészt filozófiai magasságokba emelte az út fogalmát, másrészt művészi minőségben alkotott enteriőröket további műalkotások, szabadtéri performanszok befogadásához. Mert nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek az ünnepi események egyben műalkotások is voltak, amiknek díszletét a kertészek gondos munkája biztosította. Ahogy Leonardo da Vinci Ludovico Sforza herceg milánói udvarában, Európa első rendezvényszervezőjeként sem rendezhetett volna fenséges és összetett ünnepi eseményeket a herceg kitartó kertészeinek szaktudása és elhivatottsága nélkül. A Kert program ezeknek a főúri kertészeknek az európai tudását igyekszik összegyűjteni és kertészeti és kultúrtörténeti ismeretek formájában, egyetemi képzés keretében továbbadni. Az összetett képzés alapja az európai és magyarországi főúri kertek története, kiegészülve a világ kerttörténetével és 20. század közparkjainak történetével, vizsgálva azok városszerkezetekre gyakorolt urbanisztikai hatását és jövőbeni lehetőségeit is. A történelmi kertgondozói képzésből kikerülők így a gyakorlati ismeretek mellett olyan hangsúlyos kultúrtörténeti képzést is kapnak, aminek segítségével egyrészt a Nemzeti Kastélyprogram részeként megújuló kastélykertek kialakításánál lehetnek szakértő munkatársak, másrészt olyan városi közparktervezőkké válhatnak, akik az európai kerttörténet ismeretében alkothatják meg a jövő parkjait, kertjeit. A program bázisa a győri Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári székhelyű Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara. A nagy múltú intézmény 1818 óta folyamatosan Magyarország felsőfokú agrárképzésének jelentős bázisa. A saját földterületekkel rendelkező intézményben az elméleti és a gyakorlati képzés egyforma hangsúlyt kap. Az intézmény indulása óta nagy hangsúlyt fektet a hallgatók társadalmi, kulturális képzésére is. Az egyetemi GYŐR 2023
27
évek vadregényes helyszíne, a mosonmagyaróvári vár a közeljövőben, a Nemzeti Várprogram keretében megújul, az oktatási funkció mellett jelentős turisztikai kínálattal bővül. A képzés során kialakuló, illetve a Nemzeti Kastélyprogram kapcsán megújuló kertek, akár a mosonmagyaróvári telephelyen, akár a régió kastélyparkjaiban, alkalmas helyszínei lehetnek az Európa Kulturális Fővárosa évhez kapcsolódó rendezvényeknek. A hitelesen megújuló parkok korszerű kiegészítései a restaurált kastélyokban bemutatott kiállításoknak, és Csíkszentmihályi Mihály elmélete szerint segíthetnek a látogatók áramlat-élményének elnyerésében is. A kortárs kertépítészet filozófiájának alapja is a flow-elmélet. A program kiszélesítése a lakótelepi közösségi kertek, saját kiskertek szintjére, minden szereplőhöz közelebb viszi a természet szeretetének jövőbe mutató üzenetét. A Kert program már konfirmált és tervezett partnerei a régióban Magyarországon és a határokon túl: Esterházy-kastély Fertőd, Széchenyi-kastély Nagycenk, Esterházy-kastély Kismarton (A), Esterházy-kastély Galánta (SK), Teleki-kastély Gernyeszeg (RO). ÚTON – Tematikus Utca-fesztivál „A művészet táplálék. Nem eheted meg, de táplál. A művészet legyen olcsó, mindenki számára elérhető és mindenütt jelenvaló, mert ez a világ belső oldala.” Peter Schumann – Az olcsó művészet manifesztuma, 1984. Az ÚTON a győri Európa Kulturális Fővárosa program egyik nagyrendezvénye. Nem hagyományteremtő kezdeményezés, egyszeri és megismételhetetlen, éppen így válik annak a kivételes lehetőségnek a szimbólumává, amit az EKF egy város életében és jövője szempontjából jelenthet. Peter Schumann szavaival élve, a világ belső oldalát keressük, amikor a mindenki számára ingyenesen elérhető utcai művészet felé fordulunk, és az egész várost belakó és megmozgató, mindenütt jelenvaló ünnepet rendezünk. Olyan eseményt, ami néhány napra színházzá változtatja Győr belvárosát, nemzetközi utcaszínházi produkciókat hívva meg. Az ingyenesen elérhető szabadtéri programok a legjobb lehetőségei a kultúra legszélesebb körű terjesztésének, és a közönség aktív részvételével számoló, nyelvi korlátoktól lehetőségek szerint mentes utcaszínházi előadások az európai közösség erejét hirdetve válhatnak igazi áramlat-élménnyé. Az esemény témája és a produkciók válogatási fókusza az utazás, az úton levés. Nemcsak olyan előadásokat keresünk, amelyek az utazás, menekülés témáját dolgozzák fel a művészet eszközeivel, és a témához kapcsolódó kérdéseket vetnek fel, hanem meghívjuk Európa „La Strada” fesztiváljait is (La Strada – Graz, La Strada das Festival der Straßenkünstler – Augsburg, La Strada Festival – Brescia, La Strada Internationales Festival der Straßenkünste – Bremen, Le festival LA RUE DES ARTISTES – Saint-Chamond, Festival Chalon dans la Rue), hogy közös útjainkról gondolkodjunk. A fesztiválok egyre nagyobb szerephez jutnak az európai kultúrpolitikában, mint a kultúrák és nemzetek közötti párbeszéd fórumai. Különösen igaz ez az utcai fesztiválokra, amik a művészeti élmény akadálymentesített elérését igyekeznek biztosítani. Az ÚTON nemcsak a győri Európa Kulturális Fővárosa év áramlás tematikájának összegzése, de egyben egy határokon átívelő fórum lehetősége is, ami az emberek európai áramlásának kérdését a művészet eszközeivel megfogalmazott válaszok összegyűjtésével igyekszik értelmezni 2023-ban Győrben.
28
GYŐR 2023
VÁROS A VÁROS programcsomag elsődleges célja a városunkról való közös gondolkodás. Problémákat és kérdéseket vetünk fel (pl. Hogyan tud közlekedni kerekes székkel?, Mi alapján tájékozódik a turista?, Mit hagytak az utókorra a híres győriek?, Hogyan éljünk együtt a folyókkal?, Milyen előnyökkel járhat a kultúrára nézve az erős gazdasági háttér?, Hogyan változtat meg egy iparvárost az egyetemi művészeti képzés?) és közösen keressük rá a leginnovatívabb megoldásokat az előkészítő években, hogy az EKF évben megmutathassuk, mire is jutottunk. Egyrészt mi magunk (városi polgárok) hogyan lettünk jobb lakókká, házigazdává, mert megismertük a várost, ahol élünk, másrész mit tehetünk, és tettünk azért, hogy 2023-ra otthonunk még élhetőbb és szerethetőbb legyen. A városról való közös gondolkodás apropója nem csak az Európa Kulturális Fővárosa programév előkészítése. Győr 2021-ben ünnepli a várossá válásának 750. évfordulóját. A VÁROS programcsomag 2018 tavaszától egy tudatos felkészülés erre az ünnepre is. 1271-ben V. István városi kiváltságot adományozott Győrnek, és ezzel máig ható fejlődési pályára állította azt. Egy ilyen mérföldkő nemcsak addigi erőfeszítéseink intézményesült elismerése, de sokkal inkább lehetőség, hogy a következő szintre emeljük azt, amivel kiérdemeltük. Az Európa Kulturális Fővárosa cím egy hasonló horderejű lehetőség. A VÁROS programcsomag célja, hogy ezeknek a mérföldköveknek a hosszú távú jelentőségét, és a jelenben rejlő felelősségét a lehető legszélesebb körben ismertessük meg a város polgáraival. A programcsomag elemei segítenek saját élménnyé formálni a városi életformát, megélni a „győriséget”, és megfogalmazni annak a gondolatnak az igényét és lehetőségét, hogy az egyén szintjén mi az, ami a közösség jóléte és jövője szempontjából megtehető. Mert éppen ez az aktivitás segíthet hozzá minden résztvevőt egy közös áramlat-élmény eléréséhez. A várossá válás és a kulturális fővárossá válás egyazon folyamat két állomása. Arra kell törekednünk, hogy a győriek utóbbira is ugyanígy emlékezhessenek 750 év elteltével. Ki lakik a városban? A program a felvezető években ad szakmai (múzeumi, levéltári, iskolai) segítséget, és pályázati forrásból anyagi támogatást egy-egy városrész lakóközösségének, hogy a saját környezetük fejlődését, áramlástörténetét megismerjék. A városrészenként születő, a városrészek különböző történetéből adódóan akár eltérő megoldások a helyi lakosok lokálpatrióta érzületének fejlődését, az újonnan betelepülők kötődésének kialakulását szolgálják, és egyben felkészítik a városlakókat az EKF év vendégeinek fogadására. A programban résztvevők között hatékonyan indítható el az önkéntesek toborzása is. A program forrása a TOP 7.1.1-16 pályázatban már biztosított. A Ki lakik a városban? program megvalósítási időszaka 2019–2021 közé esik. A projekt alatt vagy annak lezárásaként születő megoldások a városrészek és ezen keresztül az egész város személyes kötődés-szövetévé állnak össze. A program kutatási eredményei és tanulságai kiadványokban és online felületeken őrződnek meg és válnak könnyen hozzáférhetővé később is. Ez a személyes történetekből formálódó szubjektív helytörténeti gyűjtemény szolgál alapul a következő projektünkhöz. Jelek a városban El kell gondolkoznunk azon, hogy milyen jeleket és milyen módon hagyunk az utókornak, és hogyan állíthatunk ezekkel kifejező emléket az Európa Kulturális Fővárosa évnek. A Jelek a városban program arra tesz kísérletet, hogy különböző műhelyek és pályázatok formájában olyan jelképek megszületését katalizálja, amik megfelelnek ennek az elvárásnak. GYŐR 2023
29
Különféle emléktáblák elhelyezésénél sokkal személyesebbnek és maradandóbbnak gondoljuk az emberek, a városi tér és a gondolat találkozásából születő jeleket, amik örökíthető üzeneteket és ezzel új hagyományokat hordoznak. Zászló-projekt: A szimbólumalkotás kézenfekvő eszköze a zászló. Ebben a témakörben több művészeti pályázatot írunk ki. A különböző méretben és kivitelben megvalósuló zászlók alá valóságosan és képletesen is várunk mindenkit, aki hisz a kultúra városépítő, megtartó erejében. Torony-projekt: Győr az elmúlt alig több mint kétszáz évben két szimbolikus értékű tornyát is elveszítette. A ferencesek templomának tornyát a napóleoni háború bontotta le, a város tűztornyát pedig a rövid távú gazdasági érdek. Az Európa Kulturális Fővárosa program jó alkalom, hogy a tornyok mint a messzire tekintés lehetőségei „újraéledjenek”. Sétány-projekt: A Ki lakik a városban? program a felvezető években lajstromba veszi a város híres szülötteit, lakóit, vendégeit. A programban résztvevők közösen döntik majd el, hogy kiket tartanak a városfejlődés meghatározó alakjainak. A szobrokkal szegélyezett folyóparti sétány az ő emlékükre készül. A szobrok interaktív megoldásokkal történő összekötésével a sétány kiindulópontja lehet egy tematikus városismereti túrának, ami elsősorban az általános iskolás korosztály helyismereti oktatásában használható a későbbiekben. Város-műhely Tematikus városfejlesztési projektek fiatal művészekkel A Város-műhely egy elsősorban a virtuális térben létező fórum. Lehetőség a fiatal alkotóknak, hogy a Győrről formálódó gondolataikat egymással megoszthassák. Felületet teremt a szabad ötleteknek, kötetlen beszélgetéseknek, ugyanakkor irányított projektjeivel, ötletpályázataival, kérdésfelvetéseivel az Európa Kulturális Fővárosa program felé vezető mederben tartva azokat. A virtuális tér önmagában szűrő, hogy ez a programelem kizárólag azokhoz jusson el, akik érzékenyen reagálnak a jövő technikai kihívásaira, innovatívan gondolkodnak a közösségépítésről, és végső soron szabad ötleteik jegyzésével közösen formálják a várost. A születő végeredmény mindenkié, de a fejlesztés lehetősége csak a virtuális térben hozzáférhető. A programcsomag szakmai alapját a győri építészképzés, valamint az ipari formatervezés, várostervezés, belsőépítészet, design, iparművészet területén tanuló, alkotó fiatalok összegyűjtése adja. Ugyanakkor a rendszer lehetővé teszi, hogy a formális oktatáson kívülről is becsatlakozhasson bárki. Az egyes közreműködőket nem az iskolai végzettségük, szakmai referenciáik alapján ítéli meg a közösség, hanem az ötleteik és terveik alapján. A Város-műhely a virtuális térben felvet egy problémát, amelyre a közösség megoldásokat javasol. A felvetett probléma jöhet az EKF évet megvalósító csapattól, a városvezetéstől, intézményektől, de akár egy általános iskolás tanulótól is. Például ha az EKF évben szeretnénk még jobban bekapcsolni a belvárosi vízpartokat a város vérkeringésébe a kulturális programok helyszíneiként, a Város-műhelyben megkérdezhetjük, hogy ezt milyen módokon tegyük meg. Megkérdezhetjük azt is akár, hogy a betonlépcsőkre milyen kényelmi megoldást találhatunk. Ha a Város-műhelyben elindított fórum legtöbb javaslata arra mutat, hogy párnák legyenek a lépcsőkön, akkor szintén a Város-műhelyben hirdethetünk egy pályázatot ezeknek a párnáknak a megtervezésére és kivitelezésére. Amikor egy-egy kérdésben a Város-műhely keretei között már eljutottunk néhány konkrét 30
GYŐR 2023
megvalósítható tervig, kilépve a virtuális térből megmutathatjuk azokat a város minden lakója számára egy kiállítás, fórumbeszélgetés alkalmával. Vagy egyszerűen átlinkeljük a problémát egy másik fórumra a virtuális térben, mondjuk az EKF év vagy a város saját online felületeire. A Város-műhely a virtuális téren túl lehetőség a valós térben szerveződő tevékenységekre is. Tulajdonképpen egy megpályázható márkavédjegy. Azt szeretnénk, ha a városban dolgozó fiatal alkotók maguk találnának ki Város-műhelyeket, és valósítanák meg ötleteiket. Lehet workshopokat szervezni designstúdiókba, kávézókba, közösségi terekbe, Város-műhely túrákat tartani turisztikai apropóval, vagy éppen egy-egy problémás helyszín személyes megvizsgálásával kapcsolatban. Ilyen Város-műhely alkalmakat kezdeményezhet akár egy városrész vagy az önkormányzat egy új beruházás terveinek véglegesítése előtt, de maga az EKF programokat szervezők is. Az ilyen nagyobb műhelyek szakmai koordinálása már az EKF program feladata. A Város-műhely tulajdonképpen egy intézményesített biztatás, hogy mindenki bátran álljon elő az őt foglalkoztató városi problémával, hogy arra bárki válaszolhasson, megoldást kínáljon. Legyen ez a kérdés a focilabdák felpumpálásának lehetősége a sportpályák mellett, vagy egy sokrétűen kihasználható, szabadtéri, mobil kiállítási rendszer tervezése. Legyen a Te helyed– Beruházások társadalmasítása (Legyen a Te színházad, Legyen a Te hangversenytermed, Legyen a Te múzeumod stb.) Győr esetében az Európa Kulturális Fővárosa program megvalósításához számba vett kulturális és közösségi beruházások mindegyike, a pályázattól függetlenül, részben a Modern Városok Program támogatásával, részben a város saját keretéből vagy más, már elnyert pályázati forrásból meg fog épülni. Nem az a kérdés tehát, hogy lesz-e lehetőségünk ezeket a beruházásokat megvalósítani, sokkal inkább az, hogy hogyan csináljuk. A színház felújítása, az új hangversenyterem építése lehetőséget ad arra, hogy a kérdésről ne csak az érintett intézmények vezetői, a városvezetés és az építész szakma tartson szakmai konzultációkat, de ezzel párhuzamosan szervezzünk közösségi műhelyeket a későbbi tartalomról, a közönség elvárásairól és a megújulás lehetőségeiről is. Így az épületek megújulása nemcsak fizikai, de szellemi folyamat is lehet. A Legyen a te helyed nem az építészeti megoldásokra fókuszál, hanem a már megvalósítási szakaszba lépett projekteket veszi sorra, és segíti azok új tartalommal való megtöltését. Az első ilyen beruházás a színház felújítása lesz. Tekintsünk a felújítással töltött évre lehetőségként, és ne úgy, mint két évadot megnehezítő kellemetlenségre. Alakítsuk ki a felújítással párhuzamosan azt a fórumot, ahol a közönség egyrészt folyamatos betekintést nyer a beruházás állapotába, másrészt hallhat a megújuló épületbe visszaköltöző intézmény jövőbeni terveiről. A 2023-as évet megelőző nagyberuházások a megvalósulás időpontja szerint kerülnek sorra. Az Európa Kulturális Fővárosa évben összegzésként egy nagy kiállítás keretében tudjuk bemutatni nemcsak az építkezéseket, de annak a folyamatnak a tanulságát is, ahogy egy-egy beruházás nyomán a művészek és a közönség közös otthona megszülethetett. Városnap – Tegyél a városodért, ünnepeld a városodat! A Városnap elsősorban helyi esemény, fontos eszköze a lokálpatrióta érzület felébresztésének, nem a világnak szól, sokkal inkább magunknak. Ugyanakkor nagyon fontos alapja annak, hogy 2023-ra önmagunkat ismerő, vendégszerető házigazdákká válhassunk. Győr amennyire sokat nyert az európai történelemben betöltött kapu szerepével, annyira nagy nehézségekkel kell szembenéznie, amikor polgárai kötődését, generációk győri történetét GYŐR 2023
31
keresi. A Városnap jó alkalom arra, hogy a győriek együtt ünnepeljék „győriségüket”, és ennek a hagyománynak az elindításához a legjobb időpont a közelgő 750. évforduló. Az első Városnapot ezért 2021-ben rendezik meg. A Városnap lényege közös történetünk összegzése, eredményeink számba vétele. Lehetőség a várossal kapcsolatos díjak átadására, művészeti csoportok, közösségek bemutatkozására. Minél több győrit ér pozitív élmény, kap pozitív megerősítést ezen az ünnepen, annál többen lesznek, akik a városhoz tartozásukat is megerősítik. Ha az óvodásoktól a nyugdíjasklubokig, a művészektől a vállalkozókig mindenki a várost élteti ezen a napon, annak nagyon erős a közösségformáló ereje. Jogosan tehető fel a kérdés, hogyan illeszthető egy város ünnepe az Európa Kulturális Fővárosa évbe? Legfontosabb érvünk a koncepciónk. Győr történetét a rajta keresztül vezető európai utak határozták meg. Európa múltbéli áramlásának lenyomata ezen a földrajzi koordinátán mi vagyunk. 2023-ban a Városnap jó alkalom arra, hogy győriként megmutathassuk Európának a 750 éves történetünkre épülő jövőképünket, mert úgy érezzük, hogy az áramlások közötti megmaradás tanulsága magában hordozza a jövőt. PÁRBESZÉD A PÁRBESZÉD programcsomag az információ-átadás és tudás-átörökítés látszólag egyszerű, de a tradicionális rendszerek összeomlása miatt korunkra nagy nyomásként háruló kihívásaira keres elméleti és gyakorlati megoldást. A tudás átörökítésének folyamatossága az emberiség fennmaradásának egyik alappillére. Jelenkori válságának egyik alapvető oka az információ ellenőrizhetetlen túltermelődése. A PÁRBESZÉD programcsomag megpróbál felnőni a feladat nagyságához és az EKF lehetőségét kihasználva válaszokat találni. Ennek érdekében mozgósítjuk az egyetem szellemi kapacitását és a város európai dimenziójú fesztiváljait. Az EKF évében ezeket a fesztiválokat vállalt feladatunk érdekében tematizáljuk. Ezt a programcsomagot az előkészítés éveiben és 2023-ban tudományos konferenciákkal, kérdéseket felvető kiállításokkal, és a jelenség minél szélesebb körű társadalmasításával teljesítjük ki, felhasználva a pozitív pszichológia támogató megoldásait. A 2023-as évünk PÁRBESZÉD programjainak egyik alapját az európai dimenziójú győri kulturális szereplők adják. A barokk hagyományok, az ezekre épülő rendezvények, Győr európai hírű, nyelvi korlátoktól mentes művészeti együttesei a Győri Filharmonikus Zenekar, a Győri Balett, valamint az európai kulturális kínálatban számon tartott három EFFE-díjas fesztiválunk, a Magyar Táncfesztivál, a Győrkőcfesztivál és az EFFE Laureate Öt Templom Fesztivál. Párbeszéd a barokkról Az európai barokkról folytatott párbeszéd központi témáját a város barokk építészeti emlékei, szellemi öröksége, korabeli művészeti tárgyai, és negyed százados hagyományú barokk tematikájú eseményei adják (Barokk Bál, Barokk Esküvő). Európa Kulturális Fővárosa pályázatunkban a barokk korról, stílusról nem mint történelmi korszakról, és az építészeti emlékekben rejlő turisztikai lehetőségekről gondolkozunk. A barokk egész Európában kimutatható hatására alapozva indítunk a kontinens különböző irányaiban nemzetközi párbeszédet. A barokk a szellemi áramlatok nagy korszaka. A felvilágosodás eszméjének elterjesztésével a modern kori Európa alapjait teremtette meg. Mi a történelem áramlásának ebbe a pontjába kapaszkodunk bele. Technikai vívmányai, a könyv-, kotta-, kép-, újságnyomtatás fejlődése és a közlekedés fejlődésével összefüggő egyszerűsödő terjesztésük robbanásszerű változást 32
GYŐR 2023
okoztak az információ-közvetítésben, ami a kultúra áramlásának új távlatait nyitotta meg Európában. A művészet elérhetőségének átstrukturálódása, kiegészülve az általános gyártástechnológiai fejlődéssel, felértékelte a divatot, megteremtette a házimuzsikát, középpontba állította az otthont, melybe beemelte a család fogalmát. Ez a kulturális és művészeti robbanás példa és tanulság lehet a 21. század informatikai robbanásában is, ezért a barokkról folytatott párbeszédünk középpontjában nem csak a művészeti stílus, sokkal inkább a technika fejlődéséből adódó művészeti és társadalomformáló lehetőségek állnak. Párbeszéd a táncról A Győri Balett a város egyik legismertebb kulturális márkája. Az általuk szervezett Magyar Táncfesztivál évről évre erősebben nyit a nemzetközi szereplők (nem csak produkciók, szakújságírók, szakmai szervezetek) meghívása felé is, a 2017-ben indult FesztiválON online táncfesztivál pedig az egész világra kiterjeszti a programok elérésének lehetőségét. A tánc az emberi test nemzetközi párbeszéde a művészetben. 2023-ban a Magyar Táncfesztivál a magyar táncszakma hazai fóruma mellett nemzetközi szakmai seregszemle is lesz. A magyar társulatok bemutatkozási lehetősége a nemzetközi közönség és az európai szakmai szervezetek és szakújságírók előtt. A fesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencia jó alkalom a párbeszédre. A Győri Balett az előkészítő években a győri EKF program utazó nagykövete. Nemzetközileg elismert művészi minőségük védjegyként szolgálja a 2023-as győri programokat. Párbeszéd a zenéről A Győri Filharmonikus Zenekar nemcsak világszínvonalú együttes, hanem egy mára jól kiépült, kiválóan működő művészeti egység is. Az előadói bázis alapja, a közép- és felsőfokú képzést biztosító oktatási rendszer egyfelől kineveli a kiváló előadóművészeket, másfelől megteremti az értő közönséget is. A világszínvonalú zenekar számára indokolt és időszerű a megfelelő saját otthon megépítése, ami a Modern Városok Program keretei között meg is valósul, megteremtve a technikai feltételeit egy nemzetközi zenei fesztivál indításának. A Duna mint zenei ihlető jelenség, és a Duna mint zenei kultúrtörténeti folyam az alapja a „Zenélő Duna” munkacímű, a Győri Filharmonikus Zenekar által tervezett, nemzetek közötti fesztiválnak, ami a zene nemzetközi nyelvén teremt párbeszédet az európai alkotók között. Generációk párbeszéde A Győrkőcfesztivált tíz éve szervezi, rendezi a győri Vaskakas Bábszínház. A kezdetben regionális esemény országos fesztivállá nőtt, mérete és fejlődése indokolja a program nemzetközivé válását. Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetősége felgyorsítja ezt a folyamatot és irányba állítja a PÁRBESZÉD programcsomag részeként, hiszen ez a fesztivál most igaz párbeszéd a hazai generációk között. Terveink szerint 2023-ban a sokszínű európai gyerekek, szülők, nagypapák, nagymamák találkozópontját teremtjük meg Győrben a Győrkőcfesztivál alkalmával, az együtt játszás közösségi élményét koherens emlékké szervezve. Vallásközi párbeszéd Győr kétpólusú városszerkezete, a monokulturális barokk belváros és a sokvallású, mezőváros típusú Újváros kettős kulturális identitást hordoz. Az újvárosi templomok létezésükkel bizonyítják, hogy Magyarországon az európai zsidó-keresztény kultúra évszázadokkal ezelőtt otthonra talált és él ma is. A 2005-ös Európa Kulturális Fővárosa pályázatban megfogalmazott, és 2006-ban először megvalósított Öt Templom Fesztivál erre az európai kuriózumra épül, GYŐR 2023
33
bemutatva a vallások és kultúrák közötti párbeszéd lehetőségét. Az Öt Templom Fesztivál tizenkét évvel ezelőtt az európai zsidó-keresztény kultúrát, az európai identitás alapját, és a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságát emelte fesztivál-koncepciójának középpontjába, felhívva ezzel a figyelmet az épített örökségben meghúzódó emberi értékek fontosságára. Az elmúlt tíz évben igazi városmárkává váló közösségi összefogás, az öt templom utcájának híre átlépte a határokat, ide irányította nemzetközi művészek figyelmét, és 2017-ben kiérdemelte az Európai Fesztivál Szövetség elismerését is. Győr európai szintű kuriózumot ünnepel az Öt Templom Fesztivállal, és egyre aktuálisabb európai szintű példát mutat a fesztivál-házigazda gyülekezetek összefogásával. Az öt templom utcájának üzenete tetten érhető a mindennapokban is. Az elmúlt évtizedben, a fesztivál fejlődésével párhuzamosan indult el az a kulturális fókuszú városrész-rehabilitáció, ami a szociális alapon megújuló műemlék polgárházak között olyan közösségi fejlesztéseknek adott helyet, mint a Győri Zsidó Hitközség áldozatvállalásával és városi támogatással felújított Menház épülete, vagy az evangélikus egyház felújított és új kulturális színterekkel bővített Insula Lutherana tömbje. Ezek a beruházások nemcsak a fesztiválnak teremtettek új helyszíneket, de a fesztivál kulturális és közösségi téren megerősödő gyülekezeteinek is. Győr 2023-ban a kulturális és közösségi fejlesztés olyan példáját tudja megmutatni Európának, aminek alapja és erőssége a vallási kultúrákon átívelő, történelmi hagyományokra épülő párbeszéd. Párbeszéd a képzőművészetben A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum képzőművészeti kiállítóterei a belvárosban, többségében felújított barokk polgárházakban üzemelnek. A különböző tematikájú képzőés iparművészeti tárlatok, ideiglenes kiállítóhelyek, biztos szakmai háttér (grafikai műhely, alkotóház, nyári művésztelep) adják a győri képzőművészeti élet alapját. A belvárosban összpontosuló kiállítóhelyek mellett az Újvárosban működő kollektív műterem bővítése és a Szeszgyár területén alapítványi fejlesztésben épülő Torula Műteremház új lehetőségeket teremt az EKF év kapcsán a vizuális párbeszédre. Újvárosban az érett győri alkotók, a Torula központjában a fiatal, pályakezdő művészek kapnak lehetőséget. Az így kialakuló két pólus egymást segítve és egymást kiegészítve épül és alakítja ki saját kulturális köreit és törekvéseit. Ezt a párbeszédet segíti és fogja össze a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a 2023-ig tovább erősödő alkotói bázisokból kikerülő művek kiállításainak és fórumainak szervezésével. Ezt a hármas szerkezetet (újvárosi klasszikus műtermek – belvárosi kiállítóhelyek – Torula Műteremház) koronázza meg, és szolgálja ki technikailag is a 2021 végére elkészülő új kiállítási és konferencia-központ, valamint a belvárosban megújuló műemlék kiállítóterek, a Napóleon-ház és az Apátúr-ház. Fesztivál Fogadó – A párbeszéd háza A Fesztivál Fogadó valóságos és virtuális terek összessége, ami 2023-ban, hazai és európai fesztiváloknak és szakmai fórumoknak biztosít helyszínt a találkozásra és az eszmecserére. A beruházás nemcsak a párbeszéd egész évben üzemelő helyszíne, de az áramlás tematikájának is fontos szimbóluma, virtuális térbe való kiterjesztésével pedig Győrön túl is lehetőség a találkozásra. A fesztivál mint közösségi ünnep, az egységesség érzésének áramlat-élményét adja a résztvevőinek, növelve ezzel az élmény megélése közben szerzett információk és ingerek hosszú távú hatását. Az Európa sorsát érintő társadalmi problémákról a fiatalok bevonásával folytatott kulturális párbeszédek fókuszában a fesztiválok, mint a közvetítés leghatékonyabb modernkori csatornái állnak. 34
GYŐR 2023
A Fesztivál Fogadó az EKF évében egyedülálló lehetőség a fesztiválszakma képviselőinek különböző szintű és hatókörű eszmecserék folytatására, az európai kultúra sokszínűségének megmaradását és szereplőinek közös fellépését segítve. A Fesztivál Fogadó helyszínének megválasztása gondos előkészítést igényel. Kül- és beltéri alkalmassággal bíró, karakteres, jó aurájú, nemzetközi szinten is megfelelő technikai és téri adottságokkal rendelkező, a különböző események igényeihez rugalmasan szabható helyszínt kell találnunk. A helyszín nem kerül teljes felújításra, csak a legszükségesebb infrastrukturális elemeket építjük be, akár mobil eszközökkel. Ez a költséghatékony és mobilis fesztiválhelyszín az Y és Z generáció igényeihez igazodva, őket bevonva alakul. Az egyes projektek között, az új kihívások igényeihez gyorsan és költséghatékonyan alakítható át, ezzel is demonstrálva az áramlásban rejlő lehetőségeket. Itt kapnak helyet a fesztivál- és rendezvényszervezés kultúraközvetítés témában rendezett, nemzetközi érdeklődésre számot tartó konferenciák, műhelymunkák, és itt van lehetőség európai szövetségek, vándorképzések, utazó fesztiválok meghívására is. Az Európa Kulturális Fővárosa évében ide hívjuk meg az ország, illetve a határon túli magyarlakta területek tizenkét legjobb fesztiválját, hogy mutassák be rendezvényeiket és kapcsolódjanak a helyszínen zajló nemzetközi diskurzusba. A Fesztivál Fogadó nem csupán egy helyszín, ahol fesztiválokat rendezhetünk, hanem valós és szimbolikus központja az európai fesztiválok párbeszédének, a párbeszédben rejlő kultúraközvetítő erőnek. Milyen módon kerülnek kiválasztásra az adott év kulturális programját alkotó események és tevékenységek? (Ez a kérdés az előzetes kiválasztási szakaszban opcionális).
Év
Színkód
CSAK FELVEZETŐ ÉVEK FELVEZETŐ ÉV + EKF ÉV CSAK EKF ÉV
GYŐR 2023
35
SPORT
VEGYES
SZÍNHÁZI
ZENEI
MŰVÉSZETI
KULTURÁLIS
MŰVÉSZETI
TUDOMÁNYOS
FESZTIVÁL
Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri Utcai Vándor Beltéri
TÖRTÉNELMI
KIÁLLÍTÁS
Kereskedelmi tengely Céhlegény tengely Hajózási tengely
ÚT
A Kereszténység útja Vasúti-irodalmi tengely Duna-projektek Menekülők és települők útjai Kert program Úton Utca-fesztivál
VÁROS
Ki lakik a városban? Jelek a városban Város-műhely Legyen a Te helyed Városnap
PÁRBESZÉD
Párbeszéd a barokkról Párbeszéd a táncról Párbeszéd a zenéről Generációk párbeszéde Vallásközi párbeszéd Párbeszéd a képzőművészetben Fesztivál Fogadó
36
GYŐR 2023
GYŐR 2023 Egyéb
SPORT EGYÉB
Performansz
Tömegsport
NEMZETKÖZI
Versenysport
Sport
Egyéb
Tudományos
Művészeti
BELFÖLDI
Kulturális
Sport
Egyéb
Tudományos
PÁLYÁZAT
Művészeti
Kulturális
Egyéb
Iskolai
Városi
Építészeti
Tudományos
GYŐRBŐL
Művészeti
Nemzetközi
Egyéb
Gyalogos
Folyami
GYŐRBE
Vasúti
Közúti
Egyéb
Gyalogos
Folyami
Vasúti
Közúti
UTAZÓ PROJEKT KONFERENCIA
37
38
GYŐR 2023
4. Megvalósítási képesség Igazolja és bizonyítékkal támassza alá azt, hogy széles körű és erős politikai támogatással bír, valamint elnyerte a megfelelő helyi, regionális és nemzeti hatóságok fenntartható elkötelezettségét. Helyi politikai és szakmai támogatottság 2017. február 13-án, Borkai Zsolt polgármester vezetésével megalakult az Európa Kulturális Fővárosa pályázatot előkészítő bizottság. A szervezetben kulturális szakemberek és a győri kulturális intézmények vezetői mellett a politikai pártok képviselői is helyet kaptak, hogy szakmailag a megalapozott, minden városi politikai szereplő által támogatott pályázat jöjjön létre. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2017. október 27-i ülésén 154/2017. számú határozatával hivatalosan is kifejezte részvételi szándékát az Emberi Erőforrások Minisztériuma által az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésére szóló pályázaton való részvételre. A közgyűlés határozatát egyhangú szavazással fogadta el, élvezve minden politikai párt helyi támogatását. Beruházások támogatottsága Magyarország Kormánya és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a Modern Városok Program keretében 2017. április 28. napján együttműködési megállapodást kötött a város további fejlődése és megújulása érdekében. A kormány a megállapodásban foglaltak eredményes kormányzati végrehajtása érdekében szándékát kormányhatározatban erősítette meg. A Magyarország Kormánya és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1387/2017. (VI. 27.) Korm.határozatban a kormány több fejlesztéssel közvetlenül is támogatja Győr kulturális életének fellendítését. Régiós támogatottság Borkai Zsolt polgármester a győri Európa Kulturális Fővárosa pályázat regionális partnerségben történő lebonyolításának megerősítéseként együttműködési megállapodást kötött Sopron és Dunaszerdahely városok polgármestereivel, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyikastélyok kezelőivel, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával. A pályázatot a határon átnyúló régiós kapcsolatok szakmai partnereként segíti a Győr, Mosonmagyaróvár, Dunaszerdahely és Somorja által 2010-ben alapított Arrabona EGTC. A győri székhelyű szervezet Magyarország egyik legjelentősebb EGTC szervezeteként jelenleg húsz magyar, illetve szlovák önkormányzatot foglal magában. Az Arrabona EGTC a legkorszerűbb intézményi eszköz a korábban egymástól elzárt térségek integrált fejlesztéséhez. A csoportosulás kiemelt célja, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését, valamint a Duna-völgy mint ökológiai rendszer egyensúlyának közvetlen és közvetett módon történő megőrzését és fenntartását az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok és projektek végrehajtása révén kezdeményezze és segítse. Támogatottság az üzleti szektorban Győr kulturális és közösségi projektjeinek hagyományosan jó anyagi támogatói a helyi GYŐR 2023
39
vállalkozások. A kulturális és gazdasági szereplők közötti kapcsolat további erősítését, és az EKF év programjainak támogatását a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara is segíti. Támogatottság az oktatásban Programunk hangsúlyosan épül az oktatási intézményekre, ezen belül is a művészeti oktatásra. A Széchenyi István Egyetem vezetése és Győr Megyei Jogú Város polgármestere együttműködésüket nyilatkozatban rögzítették, és a 2016 decemberében alakult Művészeti Kar és az EKF pályázatának közös fejlesztését tűzték ki célul. Igazolja és bizonyítékkal támassza alá, hogy a város megfelelő és alkalmas infrastruktúrával rendelkezik vagy fog rendelkezni a cím viseléséhez. Ehhez az alábbi kérdésekre kell válaszolni: Ismertesse röviden, hogy az Európa Kulturális Fővárosa miként veszi igénybe és fejleszti a város kulturális infrastruktúráját! Győr öt közösségi színteret (Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ, Generációk Háza Művelődési Központ, Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ, Ménfőcsanak-Gyirmót Művelődési Központ, Újvárosi Művelődési Ház), kilenc muzeális intézményegységből álló, megyei hatókörű városi múzeumot (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum) tart fenn és biztosítja az általános és nyilvános könyvtári ellátást (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér). Valamint négy művészeti intézményt (Győri Nemzeti Színház, Győri Balett, Győri Filharmonikus Zenekar, Vaskakas Bábszínház) és levéltárat (Győr Megyei Jogú Város Levéltára) működtet. A város elsősorban saját kulturális intézményrendszerére támaszkodva biztosítja a lakosság magas színvonalú kulturális és közösségi programokhoz történő hozzáférését. Az önkormányzati fenntartású intézményei által használt ingatlanok mérete és állapota megfelelő, fejlesztésük folyamatos. Önkormányzati fejlesztések A közelmúltban került korszerű, önálló épületbe a Vaskakas Bábszínház, ahol három színházterem (420, 120, 60 fő) várja a közönséget és szolgálja ki a különböző igényű produkciókat. Az új színház alkalmas vendégelőadások fogadására, fesztiválhelyszínként kapcsolódik a Magyar Táncfesztiválhoz. Az EKF év alatt elsősorban színházi és gyerekprogramok helyszíneként használhatóak szabad kapacitásaik a belvárosban. A bábszínház költözése után megnőttek a Generációk Háza Művelődési Központ lehetőségei is, amit a közeljövőre ütemezett felújítás tovább fog javítani. 2020-ra fejeződik be a belváros szívében az Apátúr-ház felújítása. A Széchenyi tér sarkán álló műemlék épületbe a felújítás után visszakerül a város helytörténeti gyűjteménye. A 750 éves Győr történetét bemutató új állandó kiállítás mellett, az udvar lefedésével egy 550 m 2-es rendezvényteret alakítanak ki, ami az emeleti barokk díszterem mellett reprezentatív programok fogadására, a belvárosban zajló szabadtéri nagyrendezvények kiegészítő helyszíneként hasznosítható. Az épület bővítésével megnő a múzeumi könyvtár és a múzeumpedagógiai foglalkoztató tér kapacitása is. A felújított épület a belvárosban, közvetlenül a városi levéltár mellett korszerű központi helyszíne lesz az EKF év konferenciáinak és történeti szakmai programjainak. A lehetőségeket tovább növelik a múzeum belvárosban található, önálló múzeumi egységei és a 2023-ig szintén megújuló műemlék Napóleon-ház. 40
GYŐR 2023
A Modern Városok Program fejlesztései Pályázatunk beruházási gerincét a Modern Városok Program fejlesztései adják. A programban megfogalmazott 18 fejlesztés mindegyike közvetve vagy közvetlenül szolgálja EKF évünk sikeres megvalósítását. A programban szereplő beruházások mindegyikénél kiemelt szempont a zöldfelületek fejlesztése, a fenntarthatóság biztosítása és az okos műszaki megoldások legszéleskörűbb alkalmazása, amit Győr az élhető város fejlesztéseként értelmez. A városnak egyébként is jelentős eredményei vannak már a Smart City programokban, ezek a fejlesztések a meglévő rendszerekhez kapcsolódva szélesítik tovább a hozzáférést, és illeszkednek az Európa Kulturális Fővárosa pályázatunkban megfogalmazott céljainkhoz is. A Győri Nemzeti Színháznak és a Győri Balettnek helyet adó, 1978-ban átadott, két színházteremmel és több mint 660 nézőtéri székkel üzemelő színház épülete minden szempontból felújításra szorul. A Modern Városok Program megteremtette a régóta húzódó rekonstrukció pénzügyi alapját. A beruházás a 2018–19-es évad befejezése után indul és 2021-ben fejeződik be. Az épület teljes építészeti, belsőépítészeti és gépészeti felújítása mellett a projekt része a parkolás helyzetének megoldása, és a színház előtti tér átalakítása korszerű fogadó- és rendezvénytérré. Ez nemcsak a már meglévő, színházhoz kötődő rendezvények és fesztiválok korszerűbb kiszolgálását teszi lehetővé a jövőben, de a Dunakapu tér és a Széchenyi tér közelségében egy harmadik, kisebb rendezvényteret is biztosít a több helyszínes nagyrendezvények kiszolgálására. A Győri Filharmonikus Zenekar jelenleg egy 499 férőhelyes nézőtérrel és 130 m 2-es színpaddal, reprezentatív közönségterekkel rendelkező, eredetileg mozinak épült, kiemelt építészeti értékkel is bíró belvárosi sarokingatlanban működik, ami nem optimális a nagymúltú zenekar összetett feladatainak és fejlődésének korszerű kiszolgálásához. A 2020 és 2022 között épülő új hangversenyterem az együttes igényeihez és fejlesztési terveihez igazodik. A 2022-es év végére megüresedő régi épület pedig a 2023-as EKF év szolgálatába állítható az új funkció kialakítása előtt. Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztések Győr barokk belvárosa akár már a következő évben alkalmas és méltó helyszíne lehetne az EKF évnek. A Dunakapu tér és a Széchenyi tér felújításakor a tervezők ügyeltek rá, hogy az alkalmi szabadtéri rendezvények szervezői megfelelő infrastrukturális háttérre támaszkodhassanak. A kiépített csatlakozási pontok, illemhelyek, parkolók mind a szabadtéri programok kulturált lebonyolítását szolgálják. A már rendelkezésre álló és pályázati forrásból a közeljövőben tovább bővülő, városi tulajdonú mobil eszközök (130 faház, színpad, színpadfedés, LED-fal, mobil lelátó, hang- és fénytechnika) a városi fesztiválok és a majdani EKF év költséghatékony és professzionális lebonyolítását segítik. A rendezvények számának és méretének további növeléséhez, valamint az EKF év kiemelt programjainak kiszolgálásához két új helyszínt alakítunk ki. Egyrészt egy szabad zöldövezeti területet, városi rendezvényparkot építünk, másrészt egy meglévő épületet az EKF évére ideiglenesen Fesztivál Fogadóvá alakítunk. A Fesztivál Fogadó kialakításához egy olyan üzemen kívüli csarnokot, épületegyüttest keresünk, ami szellemiségében hordozza Győr ipari múltját, szándékoltan a periférián helyezkedik el, hogy működésével ne zavarja a város hétköznapi életét, ugyanakkor a városon kívülről is könnyen megközelíthető. A városi rendezvénypark kijelölése és korszerű kialakítása lehetőséget teremt a nyári nagyrendezvények természetközelibb megvalósítására. Győr természeti adottságait kihasználva és megóvva, lehetőleg vízparti, erdős területet keresünk. A zöldövezeti helyszín kialakításánál ugyanakkor fontos szempont a jó megközelíthetőség, a parkolási GYŐR 2023
41
és tömegközlekedési feltételek biztosítása, és a rendezvények kiszolgálásához szükséges technikai megoldások (színpad, víz-, villanykiállások, kiszolgáló épületek, öltözők, illemhelyek) korszerű és sokrétű kialakítása. Az igényfelmérés, tervezés és kivitelezés folyamatát a legszélesebb körben kívánjuk elvégezni, bevonva a város lakosságát és kreatív tőkéjét, hogy a születő új helyszín a rendezvényeken túl is kedvelt városi pihenőhely, a város új ligete lehessen. A nagy beruházásokat kiegészítjük néhány kisebb horderejű, ugyanakkor a program egészének sikeres és koherens lebonyolításához nélkülözhetetlen feladatvállalással is. Ilyen az Újváros területén zajló szociális városrész-rehabilitáció kulturális töltettel történő kiegészítése, az ottani kollektív műterem kibővítése és a városrészben művészlakások átadása. Milyen tulajdonságokkal bír a város megközelíthetőség szempontjából (regionális, országos és nemzetközi közlekedés)? Győr megközelíthetősége Győr közlekedésének nagytérségi kapcsolatai a IV. (közúti közlekedési folyosó), illetve VII. (Duna hajózási útvonal) Helsinki Folyosókat alkotják. Győr városa a Bécs-budapesti európai közlekedési folyosóban helyezkedik el, kiváló kelet-nyugati közúti, vasúti és vízi úti kapcsolatokkal rendelkezik. Vízi elérhetőség A várossal szomszédos Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztése folyamatos. A Győrt átszelő Mosoni-Duna-ág tervezetten 2023-ig megvalósuló hajózhatóvá tételével ugrásszerűen megnőne a városba vízi úton érkező látogatók száma. Közúti elérhetőség Közép-Európa fővárosai (Bécs, Budapest, Pozsony) közvetlen autópálya-összeköttetéssel (M1, A4, D1, D2) 60–90 perc alatt megközelíthetők. Légi elérhetőség Győr három nemzetközi repülőtér (BUD: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, VIE: Vienna– Schwechat Nemzetközi Repülőtér, BTS: Milan Rastislav Štefánik Nemzetközi Repülőtér), közelségét is élvezi, melyeket autópálya köt össze Győrrel. A Győrtől 16 km-re fekvő Győr– Pér Nemzetközi Repülőtér fejlesztései révén Boeing 737-es és Airbus 320-as kategóriájú gépek fogadására is alkalmassá vált. Vasúti elérhetőség Győr vasúti összeköttetései K–Ny irányban kiválóak, a Budapestet Béccsel összekötő nemzetközi útvonal fontos állomása a város, ahol a személy-, gyors-, InterCity, EN és Railjet vonatok állnak meg. Nemzetközi vasúti forgalomban Győr Európa nagyvárosaiból közvetlenül, vagy budapesti, illetve bécsi átszállással érhető el. A 2023-ra megújuló győri vasútállomás a belvárosból egy rövid sétával elérhető. Kerékpáros elérhetőség Győr a nemzetközi EuroVelo6 Duna menti kerékpárút jelentős, kerékpárosbarát infrastruktúrával kiválóan ellátott állomása. Jelenleg évente több ezer turista érkezik kerékpáron a városba, növelve a kereskedelmi vendégéjszakák számát. A városon belül található kerékpárutak állapota kiváló, hálózata igen gazdag, fejlesztése folyamatos. 42
GYŐR 2023
A város bevezető útszakaszai közül jelenleg a Győrt az UNESCO világörökségi helyszín Pannonhalmával összekötő szakasz kivitelezése zajlik. Városon belüli közlekedési lehetőségek Közúti közlekedés, parkolás Győr közúthálózata alapvetően sugaras szerkezetű, amelyet az M1 autópálya külső délről elkerülő szakasza és a Szigethy Attila út–Ipar utca belső körirányú útvonala, valamint a Szent István út (1. sz. főút) városbelsőn átmenő szakasza egészít ki. A városban zajló, illetve tervezett közintézményi beruházások (Nemzeti Színház felújítása, hangversenyterem, konferencia-központ építése) mindegyike prioritásként kezeli a parkolóhelyek bővítését. A belvárosban a közeljövőben új, kulturális funkcióval egybekötött parkolóház is épül. Autóbusz-közlekedés A városban meglévő autóbusz-közlekedés hálózata az igényekhez folyamatosan igazított. Rendezvények idején az önkormányzat éjszakai buszjáratokat közlekedtet. A fizető autóbuszközlekedés mellett a City busz az utazóközönség számára ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás, a belvárost kapcsolja össze az egyetemi városrésszel, érintve a főbb közlekedési csomópontokat, buszos átszállási lehetőségeket. Kerékpáros közlekedés 2015-ben indult Győrben a közösségi közlekedést támogató rendszer, a GyőrBike kerékpárkölcsönző-hálózat. Városszerte 28 dokkoló állomás és közel 200 kerékpár vehető igénybe. A kerékpáros közlekedés és turizmus infrastrukturális támogatásaként emellett városszerte kerékpáros pontokat (kerékpáros pumpával) adtak át. Mekkora a város felvevő képessége turistaszállások tekintetében? A városba látogatókat jelenleg 93 db szálláshely és 5985 db kereskedelmi szállásférőhely fogadja, az alábbi táblázatban részletezett, típus szerinti megosztásban. A településen a hotelek hangsúlyosabb szerepet töltenek be a szálláskínálatban, hiszen a városi turisták a magasabb színvonalú szállásokat részesítik előnyben, továbbá az üzleti és konferenciaturizmus szerepe is nagyobb, így ennek megfelelően épült ki a kapacitás. Szálláshely-kategória
Darabszám
Szobaszám
Férőhely
4 csillagos hotel
8
321
678
3 csillagos hotel
19
648
1387
Panzió
23
239
585
Kemping
3
15
282
Kereskedelmi szálláshelyként kiadott kollégium
3
1258
2716
Egyéb
36
133
337
Összesen
92
2614
5985
GYŐR 2023
43
11
8
6
9 10 1 3 7
4 2
5
1. Győri Balett 2. Győri Filharmonikus Zenekar 3. Győri Nemzeti Színház 4. Vaskakas Bábszínház 5. Generációk Háza Művelődési Központ 6. Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ 7. Zsinagóga-Egyetemi Hangversenyterem 8. Győr Megyei Jogú Város Levéltára 9. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítóhelyei 10. Kisfaludy Károly Könyvtár 11. Széchenyi István Egyetem
M
OS ZK VA
PRÁGA
R PÁ
BÉCS
S IZ
München
POZSONY
ZÜRICH
BUDAPEST
GYŐR
Graz
ZÁGRÁB BUKAREST BELGRÁD
44
GYŐR 2023
Győr nem rendelkezik 5 csillagos szálláshellyel, a négycsillagos kategóriából kiemelkedik a négy csillag superior besorolású ETO Hotel Business & Stadium ****SUPERIOR 103 szobás szálloda. A szállások fogadókapacitása folyamatos növekedést mutat, az elmúlt években több mennyiségi és minőségi fejlesztés is történt. A közeljövőben 2020-ig két nagyobb szálláshelyfejlesztő projektet valósítanak meg, melynek keretében egy háromcsillagos sport- és konferenciahotel épül kb. 80-90 szobával, valamint az egyik négycsillagos hotel bővíti konferencia- és szobakapacitásait plusz kb. 40 szobával. Így 2023-ban egy időben közel 6500-7000 férőhely áll majd rendelkezésre a nyári hónapokban, a kollégiumi kapacitások turisztikai célú kihasználásával. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2016-ban a város kereskedelmi szálláshelyein 175.575 vendég 367.842 éjszakát töltött el. A külföldiek aránya a látogatók száma, valamint az eltöltött vendégéjszakák alapján 45-50%. Győr kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmi adataiban nyomon követhető az elmúlt 10 év dinamikus növekedése.
2008
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 113.845
2010
Vendégek átlag Vendégéjszakák Külföldi vendégek Külföldi tartózkodási ideje száma száma vendégéjszakák (éj) 212.210
1,9
64.266
118.070
116.399
233.869
2
65.774
132.708
2012
152.321
357.781
2,3
88.371
200.352
2014
154.908
340.538
2,2
88.393
173.524
2016
175.575
367.842
2,1
96.683
178.687
Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál alatt, 2017 nyarán egy időben közel 10 000 fő éjszakai szállását és ellátását tudta a város zökkenőmentesen biztosítani, a kereskedelmi szálláshelykapacitást kollégiumi szállások bevonásával és az Olimpiai falu ideiglenesen rendelkezésre álló férőhelyeivel egészítve ki. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése robbanásszerűen növelné meg az érdeklődést a város kereskedelmi szálláshelyei iránt. A meglévő szálláshelyek jelenleg 50%-os kapacitáskihasználtságát tovább javítva, kiegyensúlyozott éves mutatószámokkal. A 2023-ig várható fejlesztések révén további férőhelyekkel bővül a város kínálata, így a megnövekedett férőhelyszám harmonikusan kihasználja majd a megnövekedett keresletet, és várhatóan növeli a régió szálláskapacitásának kihasználtságát is. Kulturális, városi és turisztikai infrastruktúra szempontjából melyek azok a város által tervbe vett projektek (ideértve a felújítási projekteket is), amelyeket az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezéssel kapcsolatban a jelen időpont és a cím viselésének éve között meg kíván valósítani? Mi az ehhez a munkához tervezett időbeli ütemezés? (Ez az utolsó kérdés az előzetes kiválasztási szakaszban opcionális). Lásd következő oldalak táblázata.
GYŐR 2023
45
Előkészítés, tervezés időszaka
Megvalósítás időszaka
Tervezett költség (euró) (1 euró=312 Ft)
A Győri Nemzeti Színház megújítása, a II. János Pál tér rehabilitációja a parkolási helyzet rendezésével
2017. 09.–2019. 06.
2019. 07.–2021. 06.
64.102.564
Új hangversenyterem építése
2017. 09.–2020. 06.
2020. 07.–2022. 08.
32.051.282
Új kiállítási és konferenciaközpont építése
2017. 09.–2020. 03.
2020. 04.–2021. 12.
32.051.282
Apátúr-ház
2014. 06.–2018. 07.
2018. 10.–2020. 01.
9.615.385
Fesztivál Fogadó
2018–2019
2020–2022
4.807.692
Városi rendezvénypark
2018–2019
2020–2022
4.807.692
Napóleon-ház
2019–2019
2020–2022
3.205.128
Digitális Fejlesztési Központ (egyetem)
2017. 01.–2018. 06.
2018. 07.–2020. 06.
19.230.769
Mosonmagyaróvári vár turisztikai fejlesztése (egyetem)
2017. 03.–2018. 02.
2018. 03.–2019. 02.
4.166.667
Teret a közösségnek – közösségépítő terek kialakítása
2017–2018
2018. 08.–2020. 08.
1.344.301
Zöld város kialakítása I.
2016–2017
2017–2019
9.526.763
Zöld város kialakítása II.
2017
2018–2020
2.150.641
Kulturális rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése
2017
2017. 01.–2018. 12.
4.806.090
2017. 10.–2019. 06.
2019. 07.–2021. 04.
25.641.026
Kulturális rendezvények kapacitásbővítése Győrben
előkészített
2018–2019
256.410
Dunaszerdahely fürdő kulturális fejlesztése
előkészített
2018–2019
480.769
Gazdaság- és sportgazdaság-fejlesztést és a munkaerő mobilitását ösztönző közlekedésfejlesztés Győrben I.
2016
2016. 04.–2018
6.548.077
Gazdaság- és sportgazdaság-fejlesztést és a munkaerő mobilitását ösztönző közlekedésfejlesztés Győrben II.
2017
2018–2020
3.685.897
2016–2017
2017–2018
6.894.567
Kerékpáros és parkolási infrastruktúra-fejlesztés Győrben II.
2017
2018–2020
2.003.205
Kerékpáros közlekedési hálózatfejlesztés Győrben
2017
2018
355.769
2016–2018. 11.
2018. 12.–2019. 09.
12.820.513
2017. 06.–2019. 12.
2020–2022
32.051.282
2016–2018
2018. 05.–2020. 12.
6.538.462
Sporthotel építése
2017. 06.–2018. 12.
2019. 01.–2020. 05.
9.615.385
Az intermodalitás javítása és a parkolási helyzet rendezése a vasútállomás és a helyközi buszpályaudvar környezetében
2018. 01.–2020. 12.
2021. 01.–2022. 12.
54.487.179
Beruházás I. Közvetlen kapcsolódás
Vízi élménypark megvalósítása
II. Közvetett kapcsolódás
Kerékpáros és parkolási infrastruktúra-fejlesztés Győrben
Győr–Pannonhalma kerékpárút megépítése Városi belső keleti elkerülő út hiányzó szakaszának és új Mosoni-Duna-híd megépítése Xantus János Állatkert átfogó fejlesztése
46
GYŐR 2023
Finanszírozási források
Végrehajtók
Fenntartók
Modern Városok Program (állami)
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata (üzemeltető: Győri Nemzeti Színház)
Modern Városok Program (állami)
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata (üzemeltető: Győri Filharmonikus Zenekar)
Modern Városok Program (állami)
GYMJV / állami szereplő(k) / magántőke
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata (üzemeltető: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata (üzemeltető: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum)
Modern Városok Program (állami)
Széchenyi István Egyetem
Széchenyi István Egyetem
Széchenyi István Egyetem Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft.
Széchenyi István Egyetem
EU – ERFA forrás
Pályázó szervezetek
Pályázatot megvalósító szervezetek
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata, Győr-Szol Zrt.
GYMJV Önkormányzata, Győr-Szol Zrt.
EU – ERFA forrás
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata; Győr Projekt Kft. GYMJV Önkormányzata; Győr Projekt Kft.
Modern Városok Program (állami)
GYMJV Önkormányzata
Rába Quelle Kft.
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
EU – ERFA forrás
Dunaszerdahely Város Önkormányzata (Sk)
Dunaszerdahely Város Önkormányzata (Sk)
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata, Magyar Közút NZrt.
GYMJV Önkormányzata
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata, Magyar Közút NZrt.
GYMJV Önkormányzata
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata, Győr-Szol Zrt.
GYMJV Önkormányzata, Győr-Szol Zrt.
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
EU – ERFA forrás
GYMJV Önkormányzata
GYMJV Önkormányzata
Modern Városok Program (állami)
NIF Zrt.
Magyar Közút NZrt.
Modern Városok Program (állami)
NIF Zrt.
GYMJV Útkezelő Szervezete
Modern Városok Program (állami)
GYMJV Önkormányzata
Xantus János Állatkert Közhasznú Nkft.
Modern Városok Program (állami)
GYMJV Önkormányzata
Győr Projekt Kft.
Modern Városok Program (állami)
GYMJV Önkormányzata, MÁV, ÉNYKK
GYMJV Útkezelő Szervezete, MÁV, ÉNYKK, Győr-Szol Zrt.
GYŐR 2023
47
48
GYŐR 2023
5. Társadalmi kapcsolatok Ismertesse, hogy miként vonta be a helyi lakosságot és a civil társadalmat a pályázat előkészítésébe és miként vesznek részt az adott év megvalósításában! Borkai Zsolt polgármester 2016 áprilisában, az Audi Aréna Győr színpadán, a Győri Filharmonikus Zenekar José Cura vezényelte Otello előadása előtt jelentette be, hogy Győr megméretteti magát az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott küzdelemben. Az alkalom és a helyszín is szimbolikus. Győr legnagyobb befogadóképességű csarnoka, a 2014 novemberében átadott Audi Aréna Győr, 16 ezer négyzetméteren, több mint 1000 parkoló autó, és egyszerre több mint 7000 főnyi közönség fogadására képes. A küzdőtéren, az 5500 férőhelyes lelátót kiegészítve, további 1700 szék egyidejű elhelyezése mellett egy 30x10 méteres színpad felállítása is lehetséges. A megfelelő hang-, fény- és vizuális technikával felszerelt létesítményt a sportesemények kiszolgálásán túl felkészítették olyan kulturális programok legmagasabb szintű kiszolgálására is, mint amilyen a Győri Filharmonikus Zenekar világhírű vendégművészek közreműködésével tartott nagykoncertjei. Győr készen áll, hogy a legmodernebb technikával szolgáljon ki egy Európa Kulturális Fővárosa évet, és a többezres közönség előtt zajló hasonló programok a legfőbb bizonyítékok rá, hogy Győr és vonzáskörzete mindig örömmel és aktívan fogadja a megnövekedett, minőségi kulturális kínálatot. A bejelentés után, már az EYOF szervezésével párhuzamosan megindult az az előkészítő munka, aminek első állomásaként, a szerzett tapasztalatokra támaszkodva összeállíthattuk ezt a pályázatot. 2017 márciusában Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata logó- és szlogenpályázatot írt ki az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Győr pályázat előkészítő időszakára, és az arculati pályázat hirdetésével együtt magát a projektet is népszerűsítette. 2017 márciusában társadalmi párbeszédet elősegítő rendezvénysorozat indult, aminek egyik állomása a közel 2000 nyugdíjas előtt tartott előadás volt, hiszen a fiatal és aktív korosztály mellett fontos a szépkorúak véleményének és tapasztalatainak megismerése is. A prezentációt kérdőívezés követte. Ezzel egyidejűleg került fel a kulturális szakemberek által összeállított EKF kérdőív a város hivatalos weboldalára, és közvélemény-kutató cég bevonásával 1500 fős interjúzás folyt. A kitöltési lehetőség további népszerűsítésére a közösségi média különböző csatornái, a magyar költészet napján elindult Győr2023 hivatalos Facebook- és Instagram-oldalak adtak további lehetőséget. A párbeszéd a középiskolás fiatalokkal folytatódott. A pályázat szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy ezt a korosztályt megszólítsuk, hiszen ez a Z generáció lesz a pályázati év, azaz 2023 aktív kulturális fogyasztója. Nyolc középiskolában kaptak tájékoztatást a fiatalok az Európa Kulturális Fővárosa címről, a pályázat menetéről, a város ehhez kapcsolódó lehetőségeiről. A tájékoztatást követően kérdőíves felmérést készült, melyben a város jelenlegi kulturális életéről és fejleszteni kívánt területeiről kérdeztük az ifjúságot. Májusban 35 civil szervezet képviselői és további 11 nyugdíjasklub lakói hallgatták meg a pályázattal kapcsolatos általános tájékoztatást, melyet fórumbeszélgetések követtek. A városi lakosság bevonásakor hangsúlyos szerepet kapott az igényfelmérés, az ötletek, javaslatok, észrevételek begyűjtése. Minden korosztály véleményére kíváncsiak voltunk, GYŐR 2023
49
és minden fórumot megragadtunk, hogy a lehető legszélesebb körben terjesszük el az Európa Kulturális Fővárosa pályázatban rejlő lehetőségek hírét, és ezzel egyidejűleg összegyűjtsünk minden olyan információt, amire a pályázat megírásakor szükségünk lehet. Kifejezetten Győr lakosságának készült az EKF pályázatot népszerűsítő imázsfilm, ami a város hétköznapi életének rejtett kis csodáira, kulturális eredményeire fókuszál. A filmet májusban, az „Aludj máskor!” 24 órás vetélkedőn is levetítették, amit a vetélkedő fiatal résztvevőivel folytatott fókuszcsoportos beszélgetések követtek. 2017 nyarán Győr az EYOF előkészítésének és lebonyolításának lázában éget. A soha addig nem tapasztalható városi összefogás és a közös ügy felé fókuszáló aktív figyelem lehetőséget adott az EKF pályázat népszerűsítésére is. A városi rendezvények többségén szintén volt mód a kérdőív kitöltésére, az imázsfilm vetítésére és személyes beszélgetésekre. Ilyen rendezvény volt a Borháló borkóstoló, a RómerKvelle majális, a VI. Országos Improvizációs Fesztivál, filmvetítések, színházi előadások és quiz nightok, az Európa Nap, az EYOF Önkéntes nap és a Múzeumok Éjszakája. Júniusban, az önálló eseményként megrendezett EKF Nyílt Nap keretein belül bemutatkoztak a város kulturális intézményei. A színpadi produkciók mellett zenei összeállításokat, táncos előadásokat, bábszínházi bemutatókat nézhettek meg az ingyenes szabadtéri rendezvény látogatói, akik a belvárosban felállított faházaknál a győri kulturális intézmények munkatársaival, művészeivel is találkozhattak. Könnyű helyzetben vagyunk, amikor a civil lakosság bevonásával, az önkéntesség szervezésével kapcsolatos konkrét terveket kell megfogalmaznunk 2023-ra, mert az EYOF önkéntes programja valószínűleg minden eddigi magyarországi gyakorlat között is jó példa. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál alatt és annak közvetlen előkészítésében több mint 1500 önkéntes vett rész. Az önkéntesek döntő többsége Győrből vagy a megyéből kapcsolódott be a programba, de sokan jöttek a megyén túlról és 100 felett volt a külföldi önkéntesek száma, akik összesen 26 országból érkeztek. Korosztályi elosztásukat tekintve zömmel a 25 év alattiak voltak, de a 65 feletti önkénteseink száma is meghaladta az ötvenet. Az önkéntesek toborzása Győrben a rendezvény előtt 400 nappal kezdődött. A Széchenyi István Egyetemen EYOF-kurzus indult, külön EYOF-előadás volt a Nyugdíjas Egyetemen, roadshow-t szervezünk a középiskolákban, és aktív munka indult a szövetségekkel a szaktudással rendelkező önkéntesek biztosítására. Az önkéntesek az események alatt az információ, az akkreditáció, az őrzés, helyszíni üzemeltetés, étkeztetés, szállás, logisztika területén vettek részt a megvalósításban a sporthoz kapcsolódó feladatokon túl. Az önkéntesek koordinálását az erre a célra készített számítógépes program segítette, amely egyszerre volt adatbázis és kommunikációs csatorna is. Az önkéntesek munkáját, tájékozottságát egy a 64 oldalas önkéntes-kiadvány, a Volunteer’s Guidebook segítette. Közlekedésük az ingyenes shuttle buszjárattal, vagy az ebben az időszakban szintén ingyenes használható Győr Bike-kal volt biztosított, ellátást és komplett ruházatot kaptak. Az EYOF sikeres gyakorlatára és szakmai hátterére bátran alapozzuk EKF évünk önkéntes programját is. Néhány lényeges különbséget kell szem előtt tartanunk. Mindenekelőtt a sport területén aktív önkéntesek nem biztos, hogy a kulturális kihívások iránt is ennyire nyitottak lesznek. Ez egy sokkal hosszabb időszak, ezért külön figyelnünk kell az önkéntesek aktivitásának megőrzésére. Meg kell találnunk az EKF program új önkénteseit is, és olyan távlatokat kell adnunk nekik, amelyben hosszú távon mindig megtalálják az új kihívásokat, és így állandóan új áramlat-élményeket adó lehetőségeiket.
50
GYŐR 2023
Milyen módon teremt a cím új és fenntartható lehetőséget a polgárok széles köre számára a városban a kulturális tevékenységeken való részvételre – különös tekintettel a fiatalokra, önkéntesekre és a társadalom peremére szorult és hátrányos helyzetű (kisebbségi) csoportokra? Kérjük, részletesen ismertesse, hogy milyen módon teszi elérhetővé ezeket a tevékenységeket a fogyatékkal élők és idősek számára! Ismertesse a program idevágó programjait ezen csoportokra nézve! (Ez a kérdés az előzetes kiválasztási szakaszban opcionális). Ismertesse a közönség fejlesztésére kidolgozott átfogó stratégiát, valamint különösen az oktatással való kapcsolatait és az iskolák részvételét! Az áramlás témájának hiteles feldolgozásához elengedhetetlen a közönség aktív részvétele, hiszen passzív befogadásból nem jöhet létre áramlat-élmény. Közönségszervezésünk alapja ezért az aktív közreműködésre való buzdítás, aminek legfontosabb bázisai azok a formális közösségek, amik már eleve az összetartozás élményét biztosítják. Közöttük is elsősorban az iskolák, a jövő közönségének jelenlegi színterei. Az előzőekben leírt társadalmasítási fórumok folytatása mellett, már a következő pályázati szakaszban is, de a felvezető évek alatt még inkább olyan aktív részvételre épülő projekteket valósítunk meg, amik helyi szinten vonják be a résztvevőket a programunk előkészítésébe. Főként a Város és a Párbeszéd programcsomagok elemei között található műhelyekkel, fórumokkal, a kreativitás és a párbeszéd felélesztésére irányuló konkrét akciókkal. Az általános és középiskolák részvételére számítunk a Ki lakik a városban? programelemnél, amit már a pályázati szakaszban elindítunk. Kiemelt célként fogalmaztuk meg a Győrben működő, országos hírű művészeti középiskolák bevonását. Egyrészt azért, mert a bővíteni kívánt, győri kreatív szektor felnövő nemzedékének bázisát adják, másrészt azért, mert az egyetemi szintre lépő győri művészeti oktatás folytonosságát alapozzák meg. Európa Kulturális Fővárosa programunk egyik legfontosabb jövőbeni pillére az a művészeti egyetemi képzés, aminek alapjait a 2016 decemberében a Széchenyi István Egyetem keretében megalakult Művészeti Kar adja. A tervezett Művészeti Kar felállítása szervesen illeszkedik az egyetem stratégiai tervéhez, erős és profiltiszta képzések és alkotóműhelyek kialakításához. A Varga Tibor Zeneművészeti Intézet kiváló oktatói gárdájával, hallgatóinak szakmai sikereivel, országosan elismert művészeti együtteseivel erős pozíciót szerzett a zenei felsőoktatásban. Az új művészeti képzési rendszer lehetőséget ad, hogy a művészet más területén is sikeres pályát fusson be a felsőfokú győri művészeti képzés. A következő időszak feladata a képzési profil kialakítása. A tervezett Művészeti Kar célja, hogy oldja az aránytalanságot, amely a humán és a műszaki kultúra tanulói számarányában figyelhető meg. Az az aránytalanság, ami egyre inkább megnyilvánul a humán és a műszaki kultúra tanulóinak, dolgozóinak és fogyasztóinak számarányában, nyomasztóvá válhat. A város bonyolult, összetett életű organizmus, pontosan olyan, mint alkotóeleme, az ember, akinél ha megbillen a működési egyensúly, az súlyos betegségek kiindulópontjává válik. Ezért a reálterületeken országos, sőt nemzetközi hírű, 21. századi műszaki háttérrel felszerelt Széchenyi István Egyetem bővítése egy korszerű, nemzetközi diskurzusra nyitott, innovatív alapokon álló Művészeti Karral az egész város számára meghatározó lehetőség.
GYŐR 2023
51
52
GYŐR 2023
6. Irányítás A) PÉNZÜGYEK A VÁROS KULTURÁLIS KÖLTSÉGVETÉSE Mekkora kulturális költségvetése volt a városnak az elmúlt 5 évben (a jelenlegi Európa Kulturális Fővárosa címre való pályázás költségeit leszámítva)? (Töltse ki az alábbi táblázatot!). Az alábbi táblázat Győr Megyei Jogú Város kulturális költségvetését tartalmazza a 2013–2017 között időszakra vonatkozóan. (A fejezetben szereplő valamennyi táblázatban a költségvetési adatok 312 Ft/euró árfolyamon értendők.) év
A város éves kulturális célú költségvetése (euróban)
A város éves kulturális célú költségvetése (a város teljes éves költségvetésének %-ában kifejezve)
2013
17.898.717
12,2%
2014
20.203.949
11,5%
2015
19.644.547
12,6%
2016
20.838.865
11,4%
2017
19.355.809
9,0%
Jól látható, hogy a város nagy hangsúlyt fektet, és jelentős költségvetést biztosít a kulturális tevékenységek megvalósítására. Általánosságban elmondható hogy a város teljes költségvetésének 11-12%-át fordítja e célokra, melyet a jövőben is fenn kíván tartani. A 2017-es évben a táblázatból kiolvasható aránycsökkenés elsősorban könyveléstechnikainak tekinthető, mivel a 2017-ben megrendezett győri EYOF-ot kísérő kulturális programok költségeit az elkülönített EYOF-költségvetés tartalmazta, nem a város kulturális költségvetése. Amennyiben a város az éves kulturális költségvetéséből kívánja az Európa Kulturális Fővárosa projektet finanszírozni, akkor kérjük, tüntesse fel ezt az összeget a pályázat benyújtásának évétől az Európa Kulturális Fővárosa címviselése évéig bezárólag. A város az átláthatóság érdekében az EKF projekt költségvetését nem kívánja együtt kezelni a kulturális költségvetéssel. Az elkülönített EKF projekt költségvetése a következőkben részletesen bemutatásra kerül mind működési, mind beruházási szempontból. Mekkora összeget kíván a város a kultúrára fordítani az éves költségvetésből az Európa Kulturális Fővárosa évét követően (euróban, és a teljes éves költségvetés %-ában)? A sikeres EKF projekt megvalósítását követően, alapozva a kultúra iránti megnövekedett igényekre, a város növelni fogja a kultúrára fordított költségvetését. A jelenlegi kulturális költségvetést, ami a város éves összes költségvetésének átlagos 10-12%-a, biztosan legalább 15%-osra kívánja növelni az EKF évét követően. GYŐR 2023
53
Nominálisan ezt kifejezve, feltételezve, hogy a város költségvetése (312 E/Ft árfolyamon) ezen években 160-176 millió euró, a település a költségvetéséből 24-26 millió eurót tervez fordítani a kultúrára.
A CÍM VISELÉSÉNEK ÉVÉRE SZÓLÓ MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS
A működési kiadásokat fedező bevétel
Ismertesse a teljes működési költségvetést (vagyis kifejezetten a működési kiadások fedezésére elkülönített összeget)! A költségvetésnek fedeznie kell az előkészítési fázist, a cím viselésének évét, valamint a címviselés hatásaival kapcsolatos tevékenységek értékelését és fenntartását. Töltse ki az alábbi táblázatot is! Működési célú költségek teljes bevétele (euróban)
a közszférából (euróban)
a közszférából (%-ban kifejezve)
a magánszektorból (euróban)
a magánszektorból (%-ban kifejezve)
23.237.179
20.833.333
89,7%
2.403.846
10,3%
Az EKF program működési költségeire 2018-tól a város 23,2 millió eurót tervez, melynek közel 90%-a a közszférából származik. Ez a tervezett működési költségvetés tartalmazza az előkészítő évek költségeit, valamint az EKF évének megvalósítási forrásait egyaránt. A források összetételét és ütemezését az alábbi táblázatok mutatják be.
A közszférából származó bevétel:
Milyen lebontásban érkezik bevétel a közszférából/állami szektorból a működési költségek fedezésére? Töltse ki az alábbi táblázatot: Bevétel a közszférából a működési célú költségek fedezetére
euróban
%
Nemzeti kormányzat
6.410.256
30,7%
Város
9.615.384
46,2%
4.807.692
23,1%
20.833.333
100%
Régió EU (kivéve a Melina Mercouri díjat) Egyéb Összesen
Az állami finanszírozó hatóságok (város, régió, állam) már megszavazták-e vagy tettek-e pénzügyi vállalást a működési kiadások fedezésére? Ha nem, akkor mikor kerül erre sor? Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a végleges kiválasztási szakasz végéig megszavazza a működési költségek fedezetéül szolgáló forrást, amely a megvalósításhoz szükséges minimális forrást jelenti. 54
GYŐR 2023
Az EKF projekt optimális megszervezéséhez a város szükségesnek ítéli meg a költségvetésben bemutatott államiforrás-bevonást, amely a sikeres pályázatot követően egyeztetésre kerül az illetékes minisztériumokkal. A forrásütemezésnél ezen egyeztetési folyamat figyelembe lett véve. Milyen stratégiát alkalmaz arra, hogy az uniós programok/alapok keretében anyagi támogatást szerezzen a működési kiadások fedezésére? A város jelenleg is nagy sikerrel alkalmazza forrásfedezési stratégiáját, mely alapján elmondhatjuk, hogy azon városok szűk csoportjához tartozik, amelynek közvetlen brüsszeli nyertes és megvalósított pályázata van. Továbbá jelenleg is rendelkezik már olyan nyertes pályázattal, amelyet az EKF előkészítésére fordít. Természetesen a város folyamatosan figyeli mindazon pályázati forrásokat, amelyeket a fejlesztési elképzeléseibe illeszthet. E folyamatos pályázatfigyelés kiterjed mind a nemzeti, mind a regionális, mind a közvetlen brüsszeli forrásokra. Ki kell emelni, hogy a kulturális stratégia- és koncepcióalkotás a jövőben lehetséges források fgyelembevételével történt, így a fejlesztéseket még forrásbiztosabban lehet meghatározni. A forráskutatás hatékonyságnövelésének érdekében a város jelenleg is több – hasonló fejlesztési elképzeléssel rendelkező – nemzetközi partnerrel tart kapcsolatot, és fogalmazott meg közös fejlesztési koncepciókat, így nemcsak önállóan, hanem konzorciumi formában is nagyobb eséllyel tud egy operatív program felhívásán eredményesen részt venni. Milyen időterv mellett érkezik be a működési kiadásokat fedező bevétel a város és/vagy az EKF-projekt előkészítéséért és megvalósításáért felelő szerv számára, ha a város elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet? Töltse ki az alábbi táblázatot (ez a kérdés az előzetes kiválasztási szakaszban opcionális): Alapvetően 4 fő elkülönített forrásból (saját forrás, magánerős források, állami és EU-s támogatások) tervezi a város a működési költségek fedezését. Az EU-s forrásokból tervezett 4,8 millió euróból a településnek már 1,6 millió euró mértékű forrásra van támogatási szerződése, és 1,7 millió euró mértékű forrás jelenleg pályázatírási folyamatban van. A városi forrásról az önkormányzat a végleges kiválasztási szakasz végéig kötelezettségvállalást tesz, mely források biztos alapot nyújtanak az EKF projekt megvalósításához. A működési célú kiadások bevételi forrásai
2018
2019
2020
2021
2022
EU
331.730
982.372
865.386
1.314.102
1.314.102
1.602.564
1.602.564
3.205.128
1.282.051
1.282.051
6.410.258
400.641
400.641
1.602.564
Nemzeti kormányzat Város
160.256
160.256
320.512
2023
Régió Szponzorok Egyéb
GYŐR 2023
55
A magánszektorból származó bevétel:
Milyen stratégiát alkalmaz arra, hogy a magánszférából anyagi támogatást szerezzen a működési kiadások fedezésére? Milyen tervet kíván alkalmazni a támogatók bevonására? Az EKF projekt egyik meghatározó eleme a magánszféra kultúra iránti érzékenységének növelése. Az érzékenységnövelés nemcsak a szponzorációt (anyagi és természetbeni formáját) jelenti, hanem a vállalatok kultúra iránti társadalmi felelősségvállalásának fejlesztését, és az európai kultúra ügye melletti elköteleződést is. A projekt szponzorációjára a megvalósítók különös figyelmet fordítanak, a feladatra magánszféra-kapcsolattartásért felelős munkatársakat választanak ki. A megkeresés három csoportra fog fókuszálni. Az első csoportba a már meglévő kapcsolati hálóba tartozó társaságok tartoznak, amelyek már most is kisebb-nagyobb mértékben megjelennek a kulturális programok szponzoraiként. A második csoportba azon cégeket soroltuk, amelyeknek tulajdonosi szerkezetében megjelenik az állam, azaz tágabban értve a köztulajdon. Fontosnak tartjuk, hogy ezen nagy foglalkoztatók ismerjék az Európa Kulturális Fővárosa programot, és magukénak érezzék a kultúrát, hiszen ezzel a kapcsolattal már közvetlenül a programok célcsoportját is meg tudjuk szólítani. A harmadik csoportba azon társaságokat soroltuk, amelyek fogékonyak lehetnek a kultúra iránti társadalmi felelősségvállalásra, és gazdasági erejükhöz mérten akarnak e tevékenységre erőforrást fordítani.
Működési kiadások:
Ismertesse a működési kiadások lebontását az alábbi táblázat kitöltésével.
Programfinanszírozási kiadások (euróban)
Programfinanszírozási kiadások (%-ban kifejezve)
Promóció és marketing (euróban)
Promóció és marketing (%-ban kifejezve)
Bér-, rezsi- és adminisztrációs költségek (euróban)
Bér-, rezsi- és adminisztrációs költségek (%-ban kifejezve)
Egyéb (kérjük euróban)
Egyéb (kérjük részletezni) (%-ban kifejezve)
Teljes működési költségek
A működési költségek lebontása
16.266.025
70,00%
3.485.577
15,00%
3.485.577
15,00%
0
0,00%
23.237.179
A meglévő programszervezési tapasztalatok alapján a működési költségek 70%-át a programok megvalósítására fordítja a város. A fennmaradó forrás felét – nagyságrendileg 3,48 millió eurót – a projekt és a programok népszerűsítésére, valamint hasonló mértékben a megvalósítók bérköltségére költi a pályázó. 56
GYŐR 2023
A tőkekiadásra vonatkozó költségvetés:
Milyen lebontásban érkezik bevétel az állami szektorból a cím viselésének évével kapcsolatos tőkeköltségek fedezésére? Töltse ki az alábbi táblázatot: Közvetlen kiadások Bevételek a közszférából a tőkekiadás fedezetére
euróban
%-ban kifejezve
Nemzeti kormányzat
173.076.923
79,30%
Város
22.435.897
10,28%
22.731.641
10,42%
218.244.462
100,00%
Bevételek a közszférából a tőkekiadás fedezetére
euróban
%-ban kifejezve
Nemzeti kormányzat
288.589.744
81,69%
Város
22.435.897
6,36%
42.219.157
11,95%
Régió EU (a Melina Mercouri díj kivételével) Egyéb Összesen
Közvetett és közvetlen kiadások összesen
Régió EU (a Melina Mercouri díj kivételével) Egyéb
Az állami finanszírozó hatóságok (város, régió, állam) már megszavazták-e vagy tettek-e pénzügyi vállalást a tőkekiadások fedezésére? Ha nem, akkor mikor kerül erre sor? A projekt megvalósítását segítő és támogató beruházások fedezetének legnagyobb hányadát Magyarország Kormánya nyújtja a projekthez, amikről már kormányhatározat 1387/2017. (VI. 27.) formájában vállalást tett. A táblázatban megjelölt, az Európai Uniótól származó források csaknem mindegyikére vonatkozóan a város rendelkezik támogatási szerződéssel, így nagy biztonsággal kijelenthető, hogy eredményes pályázat esetén a szükséges infrastruktúra rendelkezésre fog állni. A város az önerőből fejlesztett projektjeiről a kivitelezés megkezdése előtt – látva a pontos terveket és tervezői költségbecsléseket – fog az éves költségvetésében (várhatóan 2019 októberében) kötelezettségvállalást tenni. Milyen stratégiát alkalmaz arra, hogy az uniós programok/alapok keretében anyagi támogatást szerezzen a tőkekiadások fedezésére? A működési költségek megszerzéséhez használt forrásszerzési stratégiát kívánja használni a város a beruházásoknál is, viszont fontos kiemelni, hogy a legtöbb tervezett beruházás már rendelkezik támogatási szerződéssel. E ténytől függetlenül a város folyamatosan keresi a fejlesztési elképzeléseihez a kiegészítő forrásokat, melyek segítségével akár új projektelemmel is kiegészülhet az EKF éve. GYŐR 2023
57
Milyen időbeli ütemezésben érkezik be a tőkekiadásokat fedező bevétel a város és/vagy az EKF-projekt előkészítéséért és megvalósításáért felelős szerv számára, ha a város elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet? (Töltse ki az alábbi táblázatot. (Ez a táblázat az előzetes kiválasztási szakaszban opcionális): Közvetlen bevétel A tőkekiadások bevételi forrásai
2018
2019
2020
2021
EU
10.333.222
10.438.181
1.004.398
955.840
Nemzeti kormányzat
2.403.846
19.230.769
55.288.462
80.128.205
16.025.641
5.128.205
7.692.308
4.273.504
5.341.880
Város
2022
2023
Régió Szponzorok Egyéb
Közvetett és közvetlen bevételek együttesen A tőkekiadások bevételi forrásai
2018
2019
2020
2021
EU
24.131.635
13.282.732
3.848.949
955.840
Nemzeti kormányzat
3.493.590
38.602.564
69.143.162
110.826.211
66.524.217
5.128.205
7.692.308
4.273.504
5.341.880
Város
2022
2023
Régió Szponzorok Egyéb
Amennyiben lehetséges, akkor ide illesszen be egy táblázatot, amely feltünteti az új kulturális infrastruktúrára fordítandó, a cím viselésének évében felhasznált összegeket részletező táblázatot. A címviselés évére az új kulturális infrastruktúrával kapcsolatos beruházások lezárulnak, ennek ütemezését a Megvalósítási képesség című fejezet végén szereplő táblázatban részletezzük.
B)
SZERVEZETI STRUKTÚRA
Milyen irányítási és teljesítési struktúrát kíván kialakítani az Európa Kulturális Fővárosa évének megvalósításával kapcsolatban? Győr nem kíván új irányító szervezetet létrehozni az Európa Kulturális Fővárosa programév előkészítésére és 2023-as lebonyolítására. Több szervezet együttműködéseként, pontos feladatlehatárolások segítségével, közös irányítással és folyamatos ellenőrzéssel kívánjuk programunkat megvalósítani. Jó példa előttünk a 2017-es EYOF Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, aminek előkészítése és rendezése hasonló struktúrában zajlott nagy sikerrel. A pályázati koncepciót készítő, a pályázatot író, az EKF évet előkészítő és majd lebonyolító szervezeti egységet egy könnyen mobilizálható struktúraként fogjuk fel. Szem előtt tartjuk, 58
GYŐR 2023
hogy a felelős szakmai csapat egy folyamatos, egységes, könnyen mobilizálható és rugalmasan bővíthető szerkezetként működjön, mindenekelőtt megőrizve a művészi elképzelések kontinuitását. Ezt a pályázatot a „Társadalmi kapcsolatok” fejezetben leírt városi összefogás segítségével, a kulturális intézmények által megfogalmazott elképzelések felhasználásával a Karzat Színház Nonprofit Kft. (kulturális koncepció, programszerkezet) és a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. (irányítás, stratégia, ellenőrzés) állította össze. A pályázat előkészítésénél és társadalmasításában az önkormányzatot a Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ segítette. Ezt az együttműködési struktúrát a második fordulós pályázati szakaszban, az EKF év előkészítésénél és 2023-as lebonyolításánál is fent kívánjuk tartani, megtartva az egyes szereplők kompetenciaterületeit, az egyre bővülő feladatokhoz egyre bővülő kapacitásokat rendelve szervezetenként. Hogyan szervezi meg ezt a struktúrát vezetői szinten? Ismertesse, hogy ki lesz az a személy (személyek), aki(k) felelősséget vállal(nak) a projekt teljes levezényléséért! Az EKF év egységének és sikeres lebonyolításának érdekében a megvalósító szervezetek vezetőiből, képviselőiből Irányítási csoportot hozunk létre. A megvalósítási szakaszban, az egyetemi programok tekintetében partnerként lép be a Széchenyi István Egyetem. Struktúránk sikerének zálogát a pontos területi lehatárolásban, az egyes feladatok pontos és dokumentált elosztásában (Projektadatlap), a szoros együttműködésben és a következetes, gyakori és többoldalú, rövid távú ellenőrzésekben látjuk.
TERÜLETEK
Megvalósító szervezet
Beruházások Győr Megyei Jogú Város Városmarketing Önkormányzata
Feladat-lehatárolás elve Városi fejlesztések, beruházások Kulturális intézmények összefogása Győr mint városmárka és a Győr2023 program kommunikációja EKF nagyrendezvények szervezője, pénzügyi lebonyolítója és felelőse
Művészeti tartalom
Karzat Színház Nonprofit Kft.
A Győr 2023 program koncepciójának, művészi tartalmának kidolgozása Nemzetközi program összeállítása és szervezése Az EKF év kulturális koncepciójának és nagyrendezvényeinek tartalmi felelőse
Társadalmi és intézményi kapcsolatok
Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ
A helyi/térségi szintérre fókuszáló projektelemek megvalósítása Társadalmasítási programok, lakossági és civil kapcsolattartás Fenti rendezvények szervezése, koordinálása és pénzügyi lebonyolítása
Projektkoordináció
GYTP Kft.
Az EKF pályázat projektmenedzsmentje A projekt más forrásainak elszámolásának támogatása Pályázati /elszámolási/ projektmenedzsment
Egyetemi, oktatási projektek
Széchenyi István Egyetem
Pozicionált, pontosan lehatárolt projektmegvalósítás (Kert program oktatási része, Egyetem Művészeti Kara)
GYŐR 2023
59
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármester: Borkai Zsolt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-től kezdődően célul tűzte ki, hogy nemcsak dinamikusan fejlődő iparváros legyen, hanem pezsgő kulturális életével is felkerüljön Európa térképére. Ez a tudatos kulturális fejlesztés hivatali szinten történik, egyeztetve a város kulturális intézményeivel és szakembereivel. Az országosan ismert és elismert Négy Évszak Fesztivál egész évet lefedő nagyrendezvényeit az önkormányzat Városmarketing és Programszervezési Főosztálya koordinálja. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnál a rendezvények, marketing, szponzoráció, szállás, információ- és VIP-szolgáltatások, illetve a média területét irányította. A kulturális intézményekkel való kommunikációt és azok koordinálását a Kulturális Osztály végzi. A kulturális programok színesítéséhez és bővítéséhez elengedhetetlen a megfelelő környezet, optimális rendezvényhelyszínek kialakítása, a speciális funkciókhoz igazodó kivitelezés az önkormányzat Településfejlesztési Főosztályának szoros együttműködésével valósul meg. Karzat Színház Nonprofit Kft. Vezetők: Pál Kálmán, Borsa Kata A Karzat Színház Nonprofit Kft. közhasznú művészeti szervezet. Vezetői jegyzik Győr Megyei Jogú Város 2010-es Európa Kulturális Fővárosa második fordulós pályázatának kulturális koncepcióját és végleges pályázati dokumentációját is. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa kiemelt programjaként megvalósult Cirkusz és Utcaszínház Fesztivál társszervezője és lebonyolítója. Szintén 2010-ben, az EU Trio soros elnökség rendezvényének programgazdája. 2011-ben a Hungarofesttel közösen szervezője és lebonyolítója Brüsszelben az EU soros elnökség hivatalos záró rendezvényének. Szervezője és lebonyolítója a Sziget nemzetközi utcaszínházi és magyar hagyományőrző programjainak. Saját utcaszínházi programjaival hazai és nemzetközi együttműködésekben vesz részt, hazai és európai ifjúsági nagyfesztiválokon. Kulturális szakértőként működött közre többek között Győr-Újváros városrész rehabilitációs pályázatánál és a beruházás előkészítésénél, valamint Győr CLDD pályázatának előkészítő csoportjában. Győri rendezvényei az Öt Templom Fesztivál és az Öt Templom Advent, előbbi Magyarország egyetlen „EFFE Laureate Festival” címmel kitüntetett fesztiválja. Borsa Kata a Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke. Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ Vezető: Tóthné Dr. Kardos Krisztina igazgató A Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ tevékenysége és feladatköre szerteágazó, a közművelődési feladatok ellátása mellett legfőbb feladata a győri fesztiválok (25. Barokk Esküvő, 25. Barokk Bál, 10. Bor-, Borlovag- és Gasztronómiai Fesztivál, 10. Magyar Hagyományok Fesztiválja) és egyéb kulturális programok, művészeti bemutatók és kiállítások szervezése, valamint a város közművelődési rendeletében meghatározott, a város történelmi múltjához kötődő, turisztikailag fontos, az idegenforgalmi arculatot, imázst meghatározó események (Szent László Napok, Barokk Esküvő, Fröccsnapok stb.) turisztikai hozadékának növelése is. Közművelődési szakembergárdája – két új munkatárssal kibővülve – szervezte az EKF program eddigi előkészítő eseményeit, végezte a lakossági kapcsolattartást, az online felületek gondozását és a kérdőívek összegzését.
60
GYŐR 2023
Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. Vezető: Sárkány Péter ügyvezető A 100%-ban Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. 2016 januárjában kezdte meg működését. Fő feladata Győr Megyei jogú Város Önkormányzata – elsősorban európai uniós támogatásból megvalósítandó – fejlesztési elképzeléseinek előkészítése, pályázatírása, projektmenedzsmentje, továbbá szükség szerint a szakmai megvalósítási feladatok ellátása. A Győr környéki települések közfeladatait érintő projektek esetében a gazdasági társaság közreműködik a projektek előkészítésében, pályázatírásban, projektmenedzsmentben is. Meghatározó célkitűzése, hogy segítse Győr várost és térségét az uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósításában, valamint a profiljába illő szakmai feladatok támogatásában. A gazdasági társaság megalapításakor alapvető követelmény volt, hogy a szervezetet alkotó munkatársak többéves, releváns szakmai tapasztalattal rendelkezzenek, mely szakértelemmel magas színvonalon elláthatóak a társaság számára kijelölt feladatok. Miként kíván gondoskodni arról, hogy a teljesítési struktúra megfelelő képességű és tapasztalattal rendelkező személyzettel bírjon a kulturális programnak a cím viselésének évére történő megtervezéséhez, irányításához és teljesítéséhez? A szervezeti struktúra egységeit alkotó, az általuk képviselt területeken szakmai tapasztalattal, helyismerettel és megfelelő referenciákkal rendelkező egységek nemcsak egyéni, de szervezeti szinten is garanciát jelentenek a sikeres megvalósításra. Miként gondoskodik arról, hogy a helyi hatóságok és a struktúra között (a művészeti csapatot is beleértve) megfelelő együttműködés valósuljon meg? A szervezeti struktúra egyszerre teszi lehetővé a művészeti irányítás teljes függetlenségét, és a különböző területekért felelő önkormányzati és független szervezetek együttműködését. Az alábbi folyamat garantálja, hogy az Irányítási csoport egységei, a tényleges megvalósítók és az ellenőrzést végző, egymástól független szervezetek összehangolt munkája nyomán megfelelő tájékoztatási lánc alakuljon ki. Projektadatlap: „A feladatleosztás és az értékelés alapdokumentuma” A végleges pályázati anyagban szereplő programok mindegyikéhez, a tényleges megvalósítás előtt, a Megvalósító szervezetek közül felelőst rendelünk, annak függvényében, hogy az adott program kinek a felelősségi területére esik. A felelősök eseményenként, a Győr Európa Kulturális Fővárosa programhoz kidolgozott Projektadatlapot töltenek ki. A programok lebonyolítói a Projektgazdák. Lehetnek maguk a Megvalósító szervezetek, vagy azok megbízottjai is. A Projektgazdák a Projektadatlapokban rögzítettek szerint, a meghatározott időterv alapján valósítják meg projektjeiket és számolnak be azokról az Ellenőrzési tervben megszabott rendben. A feladatok koordinálását, leosztását, a Projektgazdák kijelölését és a Projektadatlapok előzetes, illetve a megvalósulás utólagos ellenőrzését az Irányító csoport végzi. Irányító csoport: „Megvalósítók folyamatos együttműködési platformja” A Győr Európa Kulturális Fővárosa program fő koordináló szervezeti egysége, amely az EKF GYŐR 2023
61
projekt előkészítéséért és megvalósításáért felel. A csoport irányítója, elnöke Győr Megyei Jogú Város delegált vezetője, és tagjai a fő megvalósítók képviselői, szakemberei. Az Irányító csoport 2019 januárjában, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerése esetén kezdi meg munkáját. Tagjai az előkészítő időszakban kéthavonta (szükség esetén gyakrabban), 2023-ban havonta-kéthetente üléseznek. Az Irányító csoport rendkívüli ülése bármely tag kérésére, a rendkívüli ülést indokló téma megjelölésével összehívható. Tagokat delegáló szervezetek: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Karzat Színház Nonprofit Kft., Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ, GYTP Kft., Széchenyi István Egyetem. Tagokat delegáló szervezetek jogi formája: önkormányzat, közhasznú kulturális nonprofit kft., önkormányzati intézmény, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., felsőfokú oktatási intézmény. Értékelő csoport: „A megvalósítás eredményeinek jelzése, nyomonkövetése” A Megvalósító szervezetek képviselői az időszakonként (négyhavonta) elvégzett feladatokról beszámolnak az Értékelő csoport képviselőinek. A független Értékelő csoport és az Irányítási csoport tagjai között nincs átfedés. A csoport vezetője a polgármester, további tagjai egy-egy érintett terület informális képviseleti szervezeteinek delegáltjai. Az Értékelő csoport a feladatok elvégzéséről szerzett információit és tapasztalatait dokumentálja, azok alapján javaslatokat tesz a Megvalósító szervezeteknek és az Irányító csoportnak, valamint beszámolót készít évente a Közgyűlés, illetve angol nyelven a Nemzetközi értékelő csoport számára. Fő feladata a projekt folyamatos megvalósításának nyomonkövetése és az értékelést követően visszacsatolása a megvalósítók felé. Tagokat delegáló szervezetek: Győr Megyei Jogú Város polgármestere, oktatási intézmények (alap- és középfokú intézmények), művészeti szektor, civil szektor, vállalati oldal (szponzoráció). Nemzetközi értékelő csoport: „EKF tapasztalattal rendelkező értékelők véleménye” Az Értékelő csoport angol nyelven eljuttatja írásos beszámolóit a Nemzetközi értékelő csoport tagjaihoz. A Nemzetközi értékelő csoport a beszámolók ismeretében hallgatja meg az Irányító csoport beszámolóját, illetve győződik meg személyesen a programok és beruházások aktuális helyzetéről. A Nemzetközi értékelő csoport a 3. szem elve alapján értékel és tesz javaslatot az Irányító csoportnak a munka folytatására. Tagok: A háromfős csoport tagjai külföldi, EKF pályázatot nyert városok képviselői. Két fő olyan, aki már valósított meg EKF programot, és 1 fő, aki már nyertes, de csak 2023 után megvalósuló EKF város képviselője. Ez a képviseleti rendszer nemcsak a független nemzetközi értékelést biztosítja, de egyfajta kontinuitást is, az EKF programmal kapcsolatos általános kérdések, felvetések és javaslatok áramlásának, a párbeszédnek a lehetőségét. Közgyűlés: „Az értékelés legfőbb fóruma” Az EKF program értékelésének legfőbb fóruma a Közgyűlés, amelynek évente kell beszámolni a projekt helyzetéről. Cél a projekt folyamatos – nyílt fórumú – követése, és a saját költségen megvalósított projektek költségvetési tervezésének megoldása. Tagok: Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése Milyen kritériumok szerint és milyen rendszerben került vagy kerül majd kiválasztásra a főigazgató és a művészeti igazgató? Milyen profillal rendelkeznek vagy fognak rendelkezni ezek a személyek? Mikortól kezdve töltik be tisztségüket? Mi lesz ezeknek a személyeknek a konkrét tevékenységi köre? 62
GYŐR 2023
Általános Igazgató Felel: az EKF projekt megvalósításáért
Jogi támogatás Felel: a felmerülő jogi kérdések megválaszolásáért
Művészeti igazgatóság Felel: az EKF projekt művészeti tartalmáért
Infrastrukturális fejlesztési igazgatóság
Marketing és kommunikációs igazgatóság
Felel: a projekt infrastrukturális és eszközigényéért
Felel: a projektszintű kommunikációért
Programmegvalósítási osztály
Források projektmenedzsmentje
Monitoring és értékelés
Felel: a források hatékony és jogszerű menedzsmentjéért
Felel: 1/3-ad éves értékelés előkészítéséért, megvalósításáért
EKF és más EU-s és hazai források menedzsmentje
Felel: a nemzetközi érdeklődésre számot tartó projektek megvalósításáért
Külső szakértői értékelés Felel: az évenkénti külső szakértésért
Közösségfejlesztési osztály
Beruházási osztály
Felel: a helyi szintű/érdekeltségű programok megvalósításáért
Felel: Infrastrukturális projektelőkészítésért és megvalósításáért
Adminisztratív és pénzügyi osztály Felel: a projekt megvalósítását szolgáló háttértámogatásért (adminisztráció, pénzügy, személyügy)
GYŐR 2023
63
Az EKF év sikeres lebonyolításáért felelős Általános Igazgató a teljes irányítási és megvalósítási struktúra felett áll. Irányítja és ellenőrzi az egyes területek munkáját, azok illeszkedését a pályázatban megfogalmazott tervekhez és mérföldkövekhez. Kiválasztása nyílt pályázattal történik. A tisztség betöltéséhez szükséges hasonló méretű és összetettségű projekt vezetésében szerzett jártasság, ugyanakkor fontos, hogy a helyi szereplőket és lehetőségeket ismerő, helyi projektirányítási gyakorlattal is rendelkező szakember legyen. Nem feltétel ugyanakkor a művészeti területen szerzett gyakorlat, hiszen a kialakított szerkezetünk szerint a művészeti irányítás szakmai kérdésekben teljesen független lesz. A Művészeti Igazgatóság tagjai a nyílt pályázattal választott Művészeti Igazgató és az egyes területek kialakítására, esetenként csak egy-egy projekt szakmai támogatására felkért Művészeti partnerek, valamint a nemzetközi kapcsolatokért felelős Nemzetközi Művészeti Vezető, aki a programot helyi szinten koordináló és minden részletében kialakító Művészeti Igazgató legfőbb munkatársa. A Nemzetközi Művészeti Vezető megbízása nem terjed ki a folyamatos helyben végzett munkára. Megbízását projekt alapon, elsősorban az európai dimenziójú kérdések koordinálásában, kapcsolatépítésben, nemzetközi programok lekötésében és nemzetközi partnerségek kialakításával és gondozásával végzi. Közvetlen kapcsolatot tart a Művészeti vezetéssel, és időszakonként részt vesz az Irányítási csoport megbeszélésein is. A Győr 2023-as program legfőbb európai nagykövete. A Művészeti Igazgató feladata a pályázatban megfogalmazott programterv egységes és magas művészi színvonalon tartott megvalósítása. Személyének kiválasztásakor fontos szempont a hasonló méretű programok szervezésében és irányításában szerzett jártasság, valamint a projekt és a helyi szereplők alapos ismerete. A művészeti program kialakításának egyszemélyű, független felelőse. A Művészeti partnerek kiválasztása és meghívása projekt alapon történik, elsősorban olyan nemzetközi szakértők személyében, akik az adott művészeti program területén európai ismertséggel és vonzerővel rendelkeznek, és szakmai jártasságukkal és kapcsolatrendszerükkel hatékonyan segíthetik a Művészeti Igazgató munkáját. A vezetők kiválasztása a két pályázati forduló között, kinevezésük a pályázati folyamat végén, a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének függvényében történik. A pályázat és a megvalósítás közötti folyamatosságot az Irányítási Csoport szereplői garantálják. Ezek a szervezetek, az irányítási struktúra feladatlehatárolása szerinti területeket képviselve, már ennek a pályázatnak az elkészítésében is részt vettek, és hasonló struktúrában folytatják a munkát a második fordulóban is. Az egyes szervezetek vezetőinek személyében bekövetkezett változás nem befolyásolja a szervezetek viszonyát a programhoz, mert feladataik elosztása szakmai alapon és nem személyekhez kötötten történt.
C)
VÉSZHELYZETI TERVEZÉS Végrehajtott/tervbe vett-e kockázatelemzési gyakorlatot?
A kockázatelemzés a megvalósítás fontos része, ezzel biztosíthatjuk projektünk sikerességét. Körültekintő megtervezésével nagyban hozzájárulhatunk a várható akadályok megelőzéséhez, vagy a bekövetkezett nehézségek tudatos leküzdéséhez. A vészhelyzeti tervezésbe ezért az összes érintett terület szereplőit bevontuk, hogy biztosan minden felmerülő kockázatra fény derülhessen. Workshopok és interjúk keretein belül, szakértők bevonásával térképeztük fel a kockázati tényezőket, és kerestük az enyhítő, valamint ezeket megakadályozó megoldásokat. Ezenfelül az összes elérhető információt felhasználva, előző pályázatok tapasztalataiból merítve dolgoztuk ki vészhelyzeti tervünket. 64
GYŐR 2023
Melyek a legfőbb erősségei és gyengeségei a projektjének?
Társadalmi
Gazdasági & Politikai
Kulturális
Terület
A projekt vizsgálatához a bizottság kijelölte a mérvadó témaköröket, és szakértők segítségével egy SWOT analízisben vizsgálta meg a tényezőket. A vizsgálat az alábbi három fő szempont alapján történt. Erősségek Nagy múltú és díjazott fesztiválok, nagy látogatottságú közösségi programok Történelmi örökségünk személyekben, eseményekben A Duna és az egyik legjelentősebb európai országút közvetlen jelenléte, melyek a kultúrák közvetlen, spontán szállítói Győr földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a kultúra vevői nemcsak a város lakóira értelmezhetőek, hanem az aranyháromszög (Bécs, Pozsony, Budapest) térségére Nemzetközi hírű, nyelvfüggetlen előadásokat bemutató társulatok A kulturális infrastruktúra alapja megfelelő Erős műemléki környezet és erre alapozó kulturális kínálat Kétpólusú városszerkezet: Barokk (katolikus) – Újváros (Öt európai vallás) A nagyobb volumenű beruházásokra rendelkezésre áll a forrás, a város biztosítja az önerőt a projekthez A város jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik A helyi vállalkozások társadalmi felelősségvállalása és kulturális szponzorációja erős A lakosság fizetőképessége egyre jobban növekszik, alacsony a munkanélküliség A helyi közgyűlés valamennyi frakciója egyhangúlag támogatja a pályázatot A pályázati koncepció kidolgozását politikai pártoktól független szakértők végzik Rövid távon stabil és kiszámítható intézményi finanszírozás A város könnyen megközelíthető A lakosság dinamikus gazdaságorientált politikai érzékenysége Vallási sokszínűség kulturális hatása (püspöki székhely, sokrétű szakrális hagyomány) A közösség fogékony az önkéntes munkára (EYOF) Közoktatási intézmények kultúrára nevelésének magas szintje A generációk közötti kulturális együttműködés erős Győr egyetemváros, tízezer hallgatóval
Gyengeségek A Győr adottságait kihasználó szabadtéri rendezvényhelyszínek minősége fejlesztésre szorul A múzeumi infrastruktúra nem megfelelő a reprezentatív kiállítások bemutatásához A kulturális intézmények egységes online megjelenése nem megoldott Kevés a magas minőséget képviselő, rétegkultúrát megszólító program Az intézményi összefogással létrejövő rendezvények száma csekély A kulturális szektorban kevés a munkalehetőség a közszférán túl Gyenge a győri „saját” kultúra támogatása, utaztatásának mecenatúrája-menedzselése A kulturális életpályamodellek hiánya
Innováció és szabadalmak hiánya Egységes online jegyértékesítés minden kulturális szereplőre való kiterjedése Szakképzett és motivált munkaerő hiánya a kulturális szektorban
Gyenge a városrészi szintű identitás, a helyi értékek feledésbe merülnek és nem kielégítő a feldolgozottságuk A műszaki képzés túlsúlya miatti nem kiegyenlített képzési struktúra Gyenge a fiatalok lokálpatrióta kötődése és kulturális fogyasztásuk egysíkú
Miként tervezi leküzdeni a gyenge pontokat – ideértve a kockázatok csökkentését, tervezési eszközöket, vészhelyzeti tervezést, stb.? Az alábbi táblázatokban rangsoroltuk a jelen állás szerint meghatározható kockázatokat bekövetkezési valószínűségük és hatásuk szerint. A kockázatok csökkentésének lépései ez alapján határozhatók meg. A megvalósítás során folyamatosan figyelemmel kísérjük a lehetséges kockázati tényezők alakulását. A kockázatokkal kapcsolatos észrevételeket a továbbiakban az 1/3 éves, éves és kétéves jelentésekben vizsgáljuk és terjesztjük az értékelők elé.
GYŐR 2023
65
Kockázat valószínűsége (1–4)
Kockázat projektre gyakorolt hatása (1–4)
Kockázat
Szakértők bevonása a tervezési, értékelési folyamatba, a megfelelő programválasztás és kultúrmarketing érdekében
2
3
6
A megvalósítók kiemelt figyelmet fordítanak a trendek változásaira, és szükség szerint hangolják az egyes programokat
2
3
6
A célcsoportelemzés és kommunikációs csatorna körültekintő megválasztása
3
3
9
2
3
6
3
4
12
3
3
9
2
2
4
2
1
2
2
2
4
2
2
4
2
1
2
1
1
1
Kockázati tényező
Enyhítés
Kulturális 1
Célközönség érdeklődésének stagnálása a kultúra iránt
A kulturális trend folyamatos változásából adódóan felmerülhet, hogy a program 2 aktualitását veszti, vagy érdektelenné válik a közönség számára. A kulturális üzenetek kódolás-dekódolási 3 folyamata nem feltétlen egyértelmű, az üzenetek célba érkezése nem mindig 100%-os Gazdasági 4 5 6 7 8
9 10 11 12
A megvalósítás forrásoldala diverzifikált, támaszkodik a helyi forrásokra, az állami, a magánszféra és az EU támogatásaira Lemondott programok, és elmaradó események Elállásokat, felmondásokat jól kezelő, megbízót kockázata védő szerződések kötése A vállalt tevékenységek számonkérhetőségét, és Infrastrukturális kivitelezések csúszásából eredő vis major helyzeteket jól kezelő, megbízót védő kockázat szerződések kötése Külföldi vendégek alacsony, tervezettől Kiemelt figyelem a nemzetközi közönség felé és elmaradó száma a kulturális szereplők igényeire A beruházások valós igényekre épülnek, A projekt megvalósulását célzó létesítmények és a tervezés során fontos szempont a jövőbeni kihasználatlansága fenntarthatóság Társadalmi A kultúra sokféleségéből adódó érdekütközések Számos program központi eleme a folyamatos kockázata párbeszéd a társadalmi csoportok között Társadalmi feszültségek növekedése (a városi A megoldás a rendezvények jó, körültekintő területek hétköznapi használata ellehetetlenül a elosztása, ütemezése programok miatt) Előzetes tervezés, lakosság folyamatos Lakosság életkörülményeinek megváltozása tájékoztatása és bevonása A programok magas szintű biztosítása Biztonsági tényezők megoldott Kockázatot hordoz a jelenleg még nem ismert 2020 utáni uniós támogatási rendszer
A projektre gyakorolt hatása Kockázat valószínűsége
Bekövetkezési esélyek
66
1
2
3
4
3; 6
5
4 3 2
8; 11
1
12
7; 9; 10
1; 2; 4
GYŐR 2023
D)
MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Össze tudná foglalni a művészeti programot egy szlogennel?
Győr városa 2017 tavaszán logó- és szlogenpályázatot hirdetett, felhívva a figyelmet az Európa Kulturális Fővárosa programra, és aktív közreműködésre szólítva fel a lakosságot. A nyertes szlogen hordozza az áramlásban rejlő üzenetünk lényegét. Enjoy the flow! vagyis Élvezd az áramlást! Mi a város által tervezett marketing és kommunikációs stratégia az Európa Kulturális Fővárosa évére? (Különös tekintettel a médiastratégiára és a szélesebb közönség mobilizálására. A végleges kiválasztási szakaszban figyelmet kell fordítani az írott sajtóval és az audiovizuális szektorral tervezett és kialakított partnerségekre – ezáltal gondoskodva a rendezvénysorozat médiavisszhangjáról –, valamint a stratégiához kapcsolódó tervekre). Célunk egy nemzetközi, országos és helyi szinten is hatékony népszerűsítő tevékenység működtetése, hogy 2023-ig egy mindenki által ismert és várt, sikeres európai szintű programsorozatot rendezhessünk. Legfontosabb feladat az Európa Kulturális Fővárosa Győr 2023 márka építése és a márkaépítéssel járó marketinglehetőségek kiaknázása. További cél az év programjain való magas látogatói szám elérése, a magas tetszési arány, az Európa Kulturális Fővárosa uniós kezdeményezés népszerűsítése, annak hosszú távú hatásának elérése. Marketingmunkánk célcsoportját először Győr város lakói, a régió, a 2023-as év felé közeledve mindinkább Magyarország és Európa összes országa alkotja, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése azt az üzenetet hordozza magában. Marketingtevékenységünk több, jól lehatárolható szakaszból áll, amikben egyazon program egymásra épülő üzeneteinek célba juttatásán dolgozunk. Ez idáig Győr város pályázási szándékát, és magának az Európa Kulturális Fővárosa programnak a jelentőségét kellett helyi szinten, a lehető legszélesebb körben elterjesztenünk. 2018-tól a legfontosabb feladatunk, hogy pályázatunk tartalmával, az abban rejlő üzenettel ismertessük meg a győrieket, és hívjuk őket arra a széles körű diskurzusra, aminek végeredményeként megfogalmazhatjuk részletes programunkat, és annak a lehetőségnek a jelentőségét, amit az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése jelenthet Győrnek. 2019-től arra kell készülnünk, hogy Európa Kulturális Fővárosaként pályázatunk üzenetét megismertessük a világgal. Hiszen az Európa Kulturális Fővárosa év nem csupán egy fogyasztói rendezvénysorozat, ahol a marketing célja minél szélesebb célcsoportot megszólítani, kultúra fogyasztására, turisztikai költésre biztatni. Sokkal inkább felelősség, hogy a programban rejlő kulturális alapú közösségfejlesztés lehetőségét kihasználva, annak eredményét mind Győr, mind Európa épülésére fordíthassuk. Marketingtevékenységünk kapcsán, az adott események reklámozásán túl (ugyanúgy, mint a programmal kapcsolatban minden más területen is) a következő kérdéseket kell megfogalmaznunk, és a közönség számára átadható üzenetté formálnunk a rájuk adott válaszainkat: • Hogyan tudjuk a pályázatunkban megfogalmazott fő üzeneteket, a kultúrák és vallások, nemzetek, országok, korok, valós és virtuális terek közötti áramlás lehetőségét az adott program segítségével megmutatni? GYŐR 2023
67
• Hogyan tudjuk megjeleníteni annak a tényét, hogy az adott program aktív részvételre, közös áramlat-élmény átélésére hív? • Hogyan tudjuk az Európa Kulturális Fővárosa program hagyományait, Európa kulturális életére és jövőjére irányuló hatásait az előttünk járóktól magunkon keresztül továbbörökíteni a következő EKF évet bonyolítók felé? Az egységes megjelenés kialakítása – amely a pályázat előkészítő szakaszában már elindult – az első benyomás a Győr2023 projektről mint márkáról. A pozitív benyomást segítő arculati elemek – mint a logó és márkázott eszközök a naptártól a programajánlón keresztül a weblapon, bannereken át – mind a márkaépítést segítik. A címviselés évére elkészül az arculati kézikönyv, amely a szervezet arculatának tartalmi és formai alapelveit is tartalmazza, továbbá rögzíti az arculat formai oldalának, a dizájnrendszernek a használati előírásait, látványvilágát, és egyben törekszik a fenti kérdésekben rejlő üzenetérték leghatékonyabb megfogalmazásának segítésére. Helyi szinten kiemelten fontos, hogy a Győrben élők 2023-ra nyitottak, befogadókészek és egyben aktív részesei legyenek az Európa Kulturális Fővárosa évnek. Ebből kifolyólag alapvető feladat a lakosság folyamatos tájékoztatása a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon keresztül az előttük álló programokról, és az azokban való részvételi lehetőségekről. Így erősödik Győrben és a régióban élők identitása és bizalma, és ezáltal partnerek lesznek a pályázatban szereplő, hagyományokra épülő, de innovatív, modern és határokon átnyúló rendezvénysorozat közvetítésében. A vendégszerető helyiek pozitív impulzusokat adnak majd az ideérkező „fogyasztóknak”, turistáknak, akik kényelemben és biztonságban, kellemes légkörben érezhetik magukat. Országos szinten a figyelemfelkeltés a legelső feladat, hiszen azt szeretnénk, hogy az egész ország megismerje a Győr2023 programsorozatot, és az ezzel járó lehetőségeket, amely magában hordozza a nemzeti büszkeség érzését, és az európai összetartozás élményét is. A figyelemfelkeltő kampány mondanivalónk célba juttatásának szándékán túl egyben meghívó a rendezvényeinkre. Ezt a célt nagyszerűen szolgálja az óriásplakát-kampány, országos médiamegjelenés nyomtatott és elektronikus sajtóban, televízióban, rádióban és közösségi médiafelületeken. Nemzetközi szinten a közösségi média és az internet térhódítása kiváló platformja a Győr2023 népszerűsítésének. Gyors, nagyszámú közönség érhető el általa és költséghatékony. A márkaépítés a virtuális térben alapvetően Facebook-aktivitásokkal, Instagram-megjelenésekkel és a 2023gyor.hu internetes oldal működtetésével tud megvalósulni. Ugyanakkor folyamatosan figyelnünk kell az online lehetőségek változásait, és kommunikációnkat nemcsak az aktuálisan reklámozott programhoz, de az aktuális trendekhez is igazítani. A kampány tervezett dinamikája a 2023-as év rendezvényeihez igazodik, folyamatos és pulzáló egyben. A szórásterv, az alkalmazott médiumok, kommunikációs eszközök használata hónapokra lebontva készül el. A kampány tervezésekor folyamatosan figyelmet kell fordítani arra, hogy a különböző lakossági szegmensek mindegyike megfelelő módon legyen megszólítva. Az év programjaihoz szorosan kapcsolódva televíziós, rádiós, online közvetítéseket, nyomtatott és elektronikus megjelenéseket tervezünk. A Győr2023-as program honlapja, a 2023gyor.hu már az előkészítő szakaszban, az első fordulós pályázat beadása után elindul. A magyar és angol nyelvű honlap letisztult, megfelelően strukturált, használata a fiatalabb és az idősebb korosztály számára egyaránt könnyen elsajátítható lesz. A honlap a tájékoztatás és a rendezvénynaptár funkció mellett egy újabb kommunikációs csatorna, digitális üzenőfelület is lesz, ezáltal segítve a felhasználók interakcióját, a társadalmi párbeszéd folyamatos meglétét. 68
GYŐR 2023
A Győr2023 saját közösségi oldalakkal rendelkezik (Facebook, Instagram), hiszen az online kommunikáció leghatékonyabb és legközvetlenebb eszközei a közösségi oldalak, ahol könnyen tudnak információt cserélni egymással a világ minden tájáról az érdeklődők. Cél a közösségi oldalak folyamatos aktualizálása, ezáltal megvalósítva a lakosság tájékoztatását és bevonását, illetve az EKF népszerűsítését.
Miként mobilizálja saját polgárait a külvilág felé történő kommunikáció céljára?
Pályázatunk és későbbi programunk népszerűsítésére a leghatékonyabb mód, ha saját polgáraink aktív részvételéről, saját hiteles áramlat-élményeikről tudósíthatunk. A győri pályázat nagykövetei a győriek lesznek. Azt szeretnénk, ha a művészeti minőség hitelét maga a program adná, és a kommunikáció üzenete már az átélt élmények nagyszerűsége lenne, a leghitelesebb forrásból, magától a közönségtől. 2018 tavaszától, a pályázatban megfogalmazott beruházásokra és programelemekre támaszkodva elindul a Győr2023 „kiterjesztett valóság” applikáció, ami a valóság egyfajta virtuális, pályázatunk elemeivel történő kibővítésének lehetőségét adja. A bárki számára saját mobiltelefonja kameráján keresztül elérhető felület nemcsak a beruházások és a programok után érdeklődőknek ad támpontot, de lehetőséget is biztosít bárki számára, hogy véleményével, javaslataival alakítsa azt. Az applikáció, a felvezető években összekapcsolódva a Város-műhely felületeivel és kiegészülve a kommunikáció egyéb csatornáival, terveink szerint egy aktív győri tudósítói kört eredményez, akik a külvilág felé történő kommunikáció alappillérei lesznek. Miként tervezi a város annak a tényét kiemelni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa egy európai uniós kezdeményezés? Pályázatunkban, és az Európa Kulturális Fővárosa évben azért foglalkozunk az áramlással, mert azt gondoljuk, hogy a téma kibontása és vizsgálata olyan eredményre vezethet, ami nemcsak Győr, de elsősorban az Európai Unió hasznára lehet. Amikor minden szétesni látszik, a legfőbb üzenet az egymás felé áramoltatott információ, a párbeszéd lehetősége. Az Európa Kulturális Fővárosa program egy erős és magabiztos Európában született, most egy olyan Európában élünk, aminek minden másnál fontosabb túlélési esélye, ha saját kulturális gyökereit megerősíti. Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés ennek a lehetőségnek a legfontosabb nagykövete, mi erről szeretnénk szólni.
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK
Néhány sorban ismertesse, hogy mi teszi a pályázatát különlegessé a többiekével szemben! Győr számára az Európa Kulturális Fővárosa cím nem felzárkóztatási lehetőséget jelent, hanem kivételes alkalmat, hogy működő és még kiaknázatlan energiáit összpontosítva, a felkészülés éveit kihasználva, a 2023-as évben európai szinten példát mutatóan kreatív, önálló kulturális értékteremtéssel bizonyítsa fontos helyét a kontinensen.
További megjegyzéseket fűzhet a pályázathoz, amennyiben ezt szükségesnek érzi.
GYŐR 2023
69
1. sz. melléklet AZ ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEINEK KAPCSOLATRENDSZERE • GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ Bécs: Collegium Hungaricum – Balassi Intézet; Budapest: Magyar Teátrumi Társaság, Magyar Színházi Társaság, Mozaik Művészegyesület, Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft.; Békéscsaba: Vidéki Színházigazgatók Egyesülete; • GYŐRI BALETT Németország: Aalto Ballett, Essen; Szlovákia: Szlovák Nemzeti Balett; Ifjú Szívek Magyar Művészegyüttes, Pozsony; Románia: Kolozsvári Magyar Opera; Háromszék Táncegyüttes Sepsiszentgyörgy; Nagyváradi Szigligeti Színház; Nagyvárad Táncegyüttes; Csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes; Székelyudvarhely Művelődési Ház; Törökország: Török Állami Opera és Balett, Antalya; Ausztria: Schlote Konzertdirection, Salzburg; Csehország: South Bohemian Ballet Ceské Budejovice; Narodni Divadlo, Brno; Olaszország: Egribiancodanza Compagnia, Torino; Just In Time Srl; Egyesült Államok: Joyce Theater New York; IFEA Nemzetközi Fesztiválok és Kulturális Események Európai Szövetsége; Oroszország, Németország, Izrael, USA: Budapesti Magyar Kulturális Intézetek; Budapest: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Külügyminisztérium, Magyar Színházi Társaság, Magyar Táncművészek Szövetsége, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Táncművészeti Főiskola; Külföldi vendégszereplések: Németország, Svájc, Ausztria, Románia (Erdély), Szlovákia, Olaszország, Oroszország, Amerikai Egyesült Államok, Írország, Görögország, Finnország, Szlovénia, Kína. • GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR Szlovákia: Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ; Budapest: Művészetek Palotája; Liszt Ferenc Zeneakadémia Koncertközpont; Sopron: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ; Pécs: Pannon Filharmonikusok; Veszprém: Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér; Külföldi vendégszereplések: Marokkó, Kína, Dél-Korea, Tajvan, Olaszország, Macedónia, Oroszország, Lengyelország, Szlovákia, Németország, Ausztria.
70
GYŐR 2023
• VASKAKAS BÁBSZÍNHÁZ Budapest: Színház és Filmművészeti Egyetem, Nemzeti Táncszínház; Orlai Produkciós Iroda Tatabánya: Jászai Mari Színház; Valamennyi hazai bábszínház. Külföldi vendégszereplések: Szerbia, Bulgária, Törökország, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Amerikai Egyesült Államok, Kína, Románia, Szlovénia, Lengyelország. • RÓMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM Németország: Marburgi Egyetem; Szlovákia: Képzőművészeti Egyetem, Szlovák Nemzeti Galéria, Danubiana Múzeum, Nemzetközi Textiltriennálé; Ausztria: Collegium Hungaricum; Olaszország: Római Magyar Intézet; Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Vakok Speciális Szakiskolája, Kézzelfogható Alapítvány; Székesfehérvár: Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége; Sárospatak: Magyar Kiwanis Szövetség; • DR. KOVÁCS PÁL KÖNYVTÁR ÉS KÖZÖSSÉGI TÉR Szlovákia: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja; Budapest: Goethe Intézet, British Council, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Informatikai és Könyvtári Szövetség, HUNGARNET Egyesület; • GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVÉLTÁRA Budapest: Magyar Történelmi Társulat, Magyar Levéltárosok Egyesülete, Megyei és Városi Levéltárak Szövetsége; Pécs: Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ; Budapest, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác önkormányzati (városi) levéltárai. • GENERÁCIÓK HÁZA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Németország: Jugendkunstwerkstatt, Koblenz; Budapest: Marczibányi téri Művelődési Központ, KÁVA Kulturális Műhely, Színházi Nevelési Társulatok Országos Hálózata; Szada: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ
GYŐR 2023
71
2. sz. MELLÉKLET A PÁLYÁZÓ ÁLTAL TETT NYILATKOZAT
Alulírott Borkai Zsolt: az alábbi jogi személy képviseletében: teljes hivatalos név: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatalos jogi forma: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata teljes hivatalos cím: 9021 Győr, Városház tér 1. adóigazgatási szám: 15735595-2-08 1. tanúsítom, hogy a) a jelen pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek; b) a pályázónál a saját forrás rendelkezésre áll; c) a pályázó megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. §-ában meghatározott követelményeknek (azaz a pályázat benyújtásakor nincs lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása, megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, átlátható szervezetnek minősül stb.), d) nem áll fenn harmadik fél irányában olyan kötelezettsége, amely a pályázat céljának megvalósulását meghiúsíthatja. 2. tanúsítom továbbá, hogy a pályázó városra nem érvényes az alábbi, az uniós díjak elnyeréséből kizáró körülmények közül egyik sem: a) csődbe ment vagy felszámolás alatt áll, ügyeit bíróság által kirendelt ügygondnok kezeli, hitelezőikkel megállapodást kötött, üzleti tevékenységeit felfüggesztették, ilyen kérdések kapcsán eljárás alatt áll, illetve nemzeti jogszabályok vagy szabályok által előírt hasonló eljárás alapján a fentiekkel hasonló helyzetben van; b) valamely tagállam illetékes hatósága jogerős ítéletet hozott szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos bűncselekmény miatt; c) súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amelyet a Bizottság bármely, általa igazolhatónak tekintett módon megállapíthat – ideértve az Európai Befektetési Bank és a nemzetközi szervezetek határozatait is; d) nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő országában, illetve abban az országban, ahol a kezdeményezést meg kell valósítani; e) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született vele szemben; f) közigazgatási szankció sújtja amiatt, hogy az ajánlatkérő által kért – a beszerzési eljárásban való részvétel feltételét jelentő – információk közlésekor hamis nyilatkozatot tett, vagy elmulasztotta ezen információk közlését, illetve az uniós költségvetésből finanszírozott szerződéssel kapcsolatban megállapították, hogy súlyos szerződésszegést követett el; ellene jogerős végzéssel elrendelt, vagy egyéb, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, 72
GYŐR 2023
3. kijelentem, hogy a pályázó város: g) nem áll fenn összeférhetetlenség a díjjal összefüggésben; összeférhetetlenség állhat fenn különösen gazdasági érdekek, politikai vagy nemzeti kötődés, családi, érzelmi vagy más közös érdek következtében; (ennek értelmezéshez lásd: Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i pénzügyi rendelet (Hivatalos Lap, L 298, 2012.10.26.) 106. cikkének (1) pontjában, valamint a 107., 108. és 109. cikkében említett körülményeket); h) késlekedés nélkül értesíti a Bizottságot bármely olyan körülményről, amely összeférhetetlenségnek tekinthető, illetve összeférhetetlenséghez vezethet; i) nem nyújtott vagy fog nyújtani, nem kísérelt meg vagy fog megkísérelni és nem fogadott el vagy fog elfogadni semmilyen pénzbeli vagy természetbeni előnyt semmilyen fél számára, illetve féltől úgy, hogy az törvénytelen előnyt vagy korrupciót eredményezne a díj odaítélésének közvetett vagy közvetlen befolyásolása céljából; j) pontos, a valóságnak megfelelő és hiánytalan információkat szolgáltatott a díj odaítélésének eljárása keretében. 4. Kijelentem, hogy a pályázó város teljes mértékben megfelel a vonatkozó pályázati felhívásban megjelölt kritériumoknak. 5. Elismerem, hogy az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i pénzügyi rendelet (Hivatalos Lap, L 298, 2012.10.26., 1. o.) 131. cikkével és a benne foglalt pályázati szabályzat (Hivatalos Lap, L 362, 2012.12.31., 1. o.) 145. cikkével összhangban a hamis adatszolgáltatást elkövető pályázó bizonyos feltételek mellett közigazgatási szankciókkal és pénzbírsággal sújtható. Ha díj odaítélésére kiválasztják a várost, akkor a pályázó város elfogadja a pályázati felhívásban foglalt feltételeket. Vezetéknév, keresztnév: Borkai Zsolt A városban betöltött cím vagy tisztség: Polgármester A pályázó aláírása [és hivatalos bélyegzője]: Dátum: 2017. november 27. A pályázati felhívásra való válasza kapcsán a személyes adatok (pl. név, lakcím és önéletrajz) felvételre és feldolgozásra kerülnek, amelyeket a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2000. december 18.) szerint dolgoznak fel. Ettől eltérő megjelölés hiányában a kérdésekre a jelen űrlapon adott válaszok és a bekért személyes adatok a pályázatnak a pályázati felhívás szerinti elbírálásához szükségesek és az Emberi Erőforrások Minisztériuma kizárólag erre a célra fogja az adatokat feldolgozni. A személyes adatok feldolgozásának részleteiről az alábbi oldalon található adatkezelési nyilatkozatban tájékozódhat: http://ec.europa.eu/dataprotectionofficer/privacystatement_publicprocurement_en.pdf. Személyes adatait a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a korai előrejelző rendszerben (EWS) és az EWS mellett a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisában (CED) is bejegyzi annak ellenőrzése céljából, hogy az alábbiakban említett körülmények nem állnak-e fenn: • a korai előrejelző rendszerről szóló 2008/969 bizottsági határozat (2008.12.16.) (további tudnivalókért lásd a http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/legal_entities/legal_entities_en.cfm oldalon elérhető adatvédelmi nyilatkozatot), vagy • a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról szóló 2008/1302 bizottsági rendelet (2008.12.17.) (további tudnivalókért lásd a http://ec.europa.eu/budget/explained/management/protecting/protect_ en.cfm#BDCE oldalon elérhető adatvédelmi nyilatkozatot)
GYŐR 2023
73
74
GYŐR 2023
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2023 PÁLYÁZAT ELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZAKASZ PÁLYÁZÓ: Győr Megyei Jogú Város Borkai Zsolt polgármester KULTURÁLIS KONCEPCIÓ ÉS MŰVÉSZETI TARTALOM: Karzat Színház Nonprofit Kft. Borsa Kata – Pál Kálmán Közreműködött: Horváth Lenke, Juhász Tekla, Kovács Vanda, Váradi Viola PÉNZÜGYEK, SZERVEZETI STRUKTÚRA, VÉSZHELYZETI TERVEZÉS: Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. Sárkány Péter Közreműködött: Németh Tamás, Nyáriné Sulyok Renáta, Czakó Lajos János KÖZREMŰKÖDTEK TOVÁBBÁ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Fekete Dávid alpolgármester Városmarketing és Programszervezési Főosztály Dr. Domanyik Eszter, Rácz Annamária, Jakab Petra Kulturális és Sport Főosztály Szombati-Serfőző Eszter, Hermann-né Gesztrich Nikoletta, Varga Gyula Győr 2023 pályázat előkészítő testülete Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ Tóthné Dr. Kardos Krisztina Győr Megyei Jogú Város művészeti és kulturális intézményei Felelős kiadó Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Borkai Zsolt polgármester Grafika Ilyés Zoltán, Tóth András Korrektúra Silnicki Beáta Fotók Marcali Gábor, O. Jakócs Péter Nyomda Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Győr város hivatalos oldala: www.gyor.hu Győr 2023 hivatalos oldala: www.2023gyor.hu Facebook: https://www.facebook.com/gyor2023ekf/ Instagram: #Gyor2023EKF GYŐR 2023
75
Győr, 2017