Európa és a világ a két világháború között A győztes Európa gondjai A gazdaság talpra állítása - a győztes hatalmak gazdasága is gondban (eladósodnak az USA-val szemben) - Európa veszít jelentőségéből → USA lesz a világ vezető gazdasági hatalma - munkanélküliség, infláció, piac beszűkülése - állami beavatkozás → 1920-as évek közepére: európai gazdaság stabilizálódása Politikai tendenciák - szélsőséges tömegpártok megjelenése (szélsőbal, szélsőjobb): demagógia, „vezér”, fegyveres osztagok, hatalom megragadása bármi áron • Oroszország: bolsevik hatalomátvétel → világforradalom terve • Olaszország: fasiszta hatalomátvétel - gazdasági stabilizálódás → szélsőségek visszaszorítása (nem mindenhol) Németország - weimari köztársaság: polgári demokrácia megszilárdítása - szélsőséges akciók - szocdemek: „teljesítési politika” ↔ (1922) genovai konferencia: a franciákkal nem sikerül megegyezni → (1922) rapallói gazdasági szerződés Szovjet-Oroszországgal: • kölcsönösen lemondanak a háborús kártérítésről • diplomáciai kapcsolatok helyreállítása • „legnagyobb kedvezmény” elvének alkalmazása a kereskedelemben - hatalmas német jóvátétel → nem tudják teljesíteni → (1923) Ruhr-vidék1 francia megszállása → passzív ellenállás → a franciáknak további pénzügyi gondokat jelent - (1924) jóvátételi konferencia → Dawes-terv: kölcsönökkel és befektetésekkel támogatják a német gazdaság és fizetőképesség helyreállítását2 - (1925) locarnói szerződés • Briand és Stresemann külügyminiszterek • garantálja Németország nyugati határait (belga−német és francia−német határ) • Ruhr-vidék kiürítése • Németország felvétele a Népszövetségb (1926) → a 20-as éveket az enyhülés légköre, „Locarno szelleme” hatja át - (1928) Kellogg–Briand-szerződés: elítélik a háborút mint a nemzetközi politika eszközét, konfliktusok békés rendezése - (1929) második jóvátételi konferencia → Young-terv meghirdetése: a jóvátétel végleges összege 114 milliárd márka (1988-ig törlesztették volna)
1 2
Fontos szénlelőhely és ipari központ. A németek így törleszteni tudnak az angoloknak és franciáknak, azok pedig az USA-nak.
A fasizmus Olaszországban Előzmények - a győztes oldalon harcol a vh-ban - DE: az ígért területek nagy részét nem kapja meg3 (a franciák inkább a SzHSz Királyságot erősítik) + gazdasági kimerülés (eladósodás, munkanélküliség) → elégedetlenség → (D) földés (É) gyárfoglalások - Fiume elfoglalása, de ki kell vonulniuk - a polgári kormányok tehetetlensége Fasiszta hatalomátvétel - szélsőségek megjelenése: kommunisták és fasiszták - Nemzeti Fasiszta Párt4, élén: Benito Mussolini (volt szocialista) - cél: nemzeti felemelkedés, nagytőke korlátozása, erős állam (szociális és nemzeti demagógia) - fegyveres félkatonai osztagok („feketeingesek”) terrorakciói - (1922. október) „Marcia su Roma” (Rómába menetelés) meghirdetése → a király kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek (egy koalíciós kormány élére) A fasiszta állam kiépítése - alkotmányosság felszámolása (parlament, pártok, szabad sajtó megszűnése) - Duce + Fasiszta Nagytanács → totális állam, pártállam - államosítások - korporációs rendszer: minden ágazatban a munkaadók, a munkavállalók és az állam együttműködése (de végső soron az állam dönt) - gazdasági fejlődés + jóléti intézkedések (út- és lakásépítés, maffia visszaszorítása) - a diplomáciai kapcsolatok felvétele a SzU-val - lateráni egyezmények (1929): elismerik a Vatikán függetlenségét, a katolikus az államvallás5 - terjeszkedés Közép-Európa és a Balkán felé (főleg a szerbek rovására) → Fiume elfoglalása
3
Csak Dél-Tirolt és Isztriát kapja meg, Dalmáciát és afrikai területeket nem. Előzménye: „Harci Fasciók” mozgalma. 5 Vallásos egyesületek engedélyezése, kötelező hitoktatás bevezetése. 4
A sztálini Szovjetunió A hadikommunizmus és a NEP - polgárháború: kötelező terménybeszolgáltatás, termelés visszaesik - államosítások, termelés és elosztás központi irányítása, piac megszüntetése → hadikommunizmus - élelmiszerek és iparcikkek hiánya → lázadások (pl. kronstadti matrózlázadás, 1921) - új gazdaságpolitika: NEP → piaci viszonyok korlátozott (és átmeneti) visszaállítása6 (bár ez ellentétes a kommunista ideológiával) (1922. dec.) Szovjetunió megalakulása: szövetségi állam, erős központi irányítással7 Sztálini diktatúra - Lenin halála (1924) után Sztálin hatalomátvétele8 - tisztogatások (pártban9, hadseregben), terror (koncepciós perek, kivégzések) - GULAG = munkatáborok rendszere → a társadalom megfélemlítése - személyi kultusz Tervgazdálkodás - a világforradalom elmarad → a kommunizmus egy országban való felépítése - erőltetett iparosítás más ágazatok (pl. mezőgazdaság, infrastruktúra) rovására: bányászat, nehézipar, energiatermelés (→ munkásosztály túlsúlyának biztosítása miatt is) - hadseregfejlesztés - alacsony életszínvonal - ellenséges környezet (nincs külföldi tőke és technológia) - 20-as évek második fele: NEP visszavonása → tervutasításos gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): központilag megszabott, a valóságtól elrugaszkodott célok (csak papíron teljesülnek) → iparfejlődés hatalmas áldozatokkal Kollektivizálás - kollektivizálás → mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása a) termelőszövetkezetek (kolhoz) b) állami gazdaságok (szovhoz) → magántulajdonnal rendelkező parasztság felszámolása, egyéni érdekeltség megszüntetése - a parasztság önként nem hajlandó, ezért erőszakkal kényszerítik - kulákokkal szembeni vádak („gazdasági bűnök”) - több millióan éhen halnak10 (miközben hatalmas a gabonaexport) → megvalósul a teljes kollektivizálás
6
A parasztok a beszolgáltatás után megmaradt terményfeleslegüket piacon értékesíthetik, ezáltal érdekeltté válnak. 7 Elvileg a tagállamok különállását, sőt elszakadási jogát is elismerik (lásd az 1924-es alkotmányt), a gyakorlatban azonban nem rendelkeznek önállósággal. Pl. Grúzia önállósági törekvéseit elfojtják. 8 1922-től az SZKP főtitkára. 9 Pl. Trockij kizárása, száműzése, majd megöletése Mexikóban; Kirov félreállítása 10 Pl. Ukrajnában (1929−30)
Köztes-Európa a két világháború között Köztes-Európa fogalma - Kelet-Közép-Európa + Balkán (Németország és a Szovjetunió között) - kis- és középállamok - cél: homogén nemzetállamok kialakítása - DE: a valóságban etnikai keveredés, nemzetiségi feszültségek - elzárkózó gazdaságok → lassabb fejlődés - Németország és a SzU megerősödése (+ Franciaország meggyengülése) → függetlenségük veszélybe kerül Balti térség - Finnország + balti államok (Észtorszég, Lettország, Litvánia): az első vh végén elszakadnak Oroszországtól - Lengyelország ↔ Szovjet-Oroszország → (1920) rigai béke: keleti lengyel határok véglegesítése → a térség legnagyobb (de soknemzetiségű) állama, Piłsudski marsall tekintélyuralmi rendszere A Monarchia utódállamai
Ország
Politikai rendszer
Gazdaság
Társadalom
Nemzetiségek
Ausztria
1920-as évek: keresztényszocialist a, szocdem vezetés 1930-as évek: tekintélyuralmi rendszer polgári demokrácia, de cseh irányítás (elnökök: Masaryk, Beneš)
piacok elvesztése
jobb- és baloldali pártok fegyveres osztagai közötti összetűzések
homogén nemzetállam
már a Monarchián belül is iparilag fejlett terület
magasabb életszínvonal
Románia
alkotmányos királyság
társadalmi ellentétek, korrupció
SZHSZ Királyság / Jugoszlávia (1929-től)
királyi diktatúra (1929-től), szerb irányítás
eltérő fejlettségű területek (Erdély gazdagabb) eltérő fejlettségű területek (Szerbia és Montenegró fejletlenebb, Horvátország, Szlovénia és a Délvidék fejlettebb)
a csehek csak relatív többségben, nagy nemzetiségi tömbök főleg a peremterületeken (szlovák, német, magyar, ruszin) nagy számú nemzetiség (magyar, német)
Csehszlovákia
elszakadási törekvések, szeparatista mozgalmak (pl.: usztasák) → I. Sándor elleni merénylet (1934, Marseille)
soknemzetiségű állam (szerb, horvát, szlovén, német, magyar)
A kisantant megalakulása (1920-21) - Csehszlovákia - Románia - Szerb-Horvát-Szlovén Királyság → kölcsönös szerződésekkel létrejön egy magyarellenes védelmi szövetség A magyar kisebbségek helyzete - a kisebbségben élők száma csökken, de így is jelentős - a békeszerződések kisebbségvédelmi intézkedéseit nem tartják be - erősödő nacionalizmus: a nemzetiségek beolvasztására törekednek, jogaikat korlátozzák (pl.: magyar birtokok elvétele, közigazgatási határok megváltoztatása) → helyzetük romlik - DE: kisebbségi magyar kultúra létezik
A világgazdasági válság és kiutak keresése A válság kitörése - a vh után a gazdasági fejlődés üteme visszaesik, kivétel az USA → a világgazdaság súlypontja - 1929-es New York-i tőzsdekrach11 - a piac nem bővül a befektetésekkel arányosan → túltermelés → nem tudják eladni (nincs rá kereslet) → termelés csökkentése → elbocsátások → vásárlóerő és fogyasztás csökkenése, piac további szűkülése → újabb elbocsátások stb. - a válság az iparból indul, de átterjed minden más ágazatra is - egész világra kiterjedő válság, de különösen a fejlett, jelentős exportot lebonyolító, gyarmatokkal nem rendelkező országokat sújtja (pl.: USA, Németország) - megszorítások az állami költségvetésben → a hagyományos válságkezelés tovább rontja a helyzetet Társadalmi és politikai hatások - több milliós munkanélküliség, éhínségek - kiábrándulás a polgári demokráciából → szélsőségek térnyerése12 → a válság megoldása politikai kérdéssé válik Keynes elmélete és a New Deal - Keynes állami beavatkozást javasol → az állam megrendelőként lépjen fel → termelés fellendítése (pl. közlekedés, energiatermelés, szolgáltatások területén) - F. D. Roosevelt megválasztása ()→ New Deal (’új irány’) meghirdetése • állami beavatkozás → bankzárlat, új banktörvény → a dollár elszakítása az aranyalaptól → infláció → olcsóbb állami beruházások: közmunkaprogram (Polgári Tartalék Hadtest, autópálya-építés, Tennessee folyó szabályozása stb.) • a mezőgazdaság helyreállításáról szóló törvény: a vetésterületet és állatállományt csökkentő farmereknek kárpótlást fizet az állam → gazdaságok korszerűsítése • az ipar helyreállításáról szóló törvény: - a tisztességes verseny - szakszervezetek biztosítása, gyermekmunka tilalma - minimálbér meghatározása, munkaidő maximalizálása • munkanélküliek segélyezése • társadalombiztosítás kiépítése - politikai nyilvánosság → rádió: „kandalló előtti beszélgetések” - az intézkedések egy részét alkotmányellenesnek nyilvánítják → jóléti állam modellje, a demokrácia fenntartása mellett
11 12
1929. okt. 24.: „fekete csütörtök” → a Wall Streeten sok spekuláns öngyilkos lesz A válság kevésbé érinti a Szovjetuniót.
A gyarmati világ megrendülése A gyarmatosítás utolsó hulláma - Nagy-Britannia és Franciaország kiterjeszti gyarmatbirodalmát → volt német gyarmatok + egykori Oszmán Birodalom közel-keleti területei népszövetségi mandátumterületek (a gyakorlatban angol és francia ellenőrzés alatt) - gyarmatok gazdasági megerősödése - polgárosodás, függetlenségi törekvések Közel-Kelet • arab felkelések (Irak: angolok, Szíria: franciák ellen) • Palesztina - cionista mozgalom (Herzl Tivadar): céljuk az önálló zsidó állam megteremtése - a világháború alatt az angolok engedélyezik a zsidóság betelepülését (Balfourdeklaráció) → arab-zsidó konfliktusok • Perzsia - Reza kán a hadsereg segítségével kivívja a függetlenséget - katonai diktatúra, reformok bevezetése • Egyiptom - részleges függetlenséget kap az angoloktól - DE: a Szuezi-csatorna angol kézben marad Távol-Kelet • India: Nemzeti Kongresszus Párt megalakulása → függetlenségi törekvések „Mahatma” Gandhi13 erőszakmentes mozgalma: - kompromisszumra törekszik a britekkel - polgári engedetlenség (britekkel való együttműködés megtagadása) → sómenet (brit sómonopólium ellen), angol textiláruk bojkottja - merev hagyományok (pl.: kasztrendszer) ellen - hindu-muzulmán ellentét mérséklése → az új alkotmányt elutasítják Westminsteri Statútum (1931) → Brit Nemzetközösség megalakulása: - Írország - Kanada - Dél-Afrika - Ausztrália, Új-Zéland domíniumi rangot kapnak (India nem!) washingtoni konferencia (1921-22) – a csendes-óceáni térségben az USA akarata érvényesül: „nyitott kapuk” elve (kínai piacok megnyitása) → brit tengeri fölény elvesztése
13
„Mahatma” Gandhi kompromisszumra törekszik a britekkel, de a tárgyalások nem vezetnek eredményre. A börtönt is megjárja.
• Kína • Japán -
forradalom (1911) → császárság megdöntése washingtoni konferencia: elvben elismerik függetlenségét, de a gyakorlatban kiszolgáltatottsága megmarad → hadurak által irányított tartományokra esik szét Kínai Kommunista Párt (KKP) megalakulása (1921) Kuomintang (Nemzeti Párt): Szun Jat-szen még együttműködik a kommunistákkal, Csang Kaj-sek már ellenük fordul → polgárháború Mao Ce-tung a „hosszú menetelés” (1934-35) után északon újjászervezi a KKP-t, földet ígér a parasztságnak japán támadás → a KKP és a Kuomintang kénytelen szövetségre lépni egymással az első világháborúban az antant oldalán → kínai területeket szerez válság → hadsereg tisztikara veszi át a hatalmat nyugatellenesség csendes-óceáni világbirodalom terve terjeszkedés Kínában: Mandzsúria elfoglalása (Mandzsukuo nevű bábállam létrehozása, 1931)
A nácizmus Németországban Nácizmus - leszerelt katonák → munkanélküliség - szélsőjobboldali szervezetek: nemzeti + szociális demagógia → nemzetiszocialista mozgalom - (1923) müncheni sörpuccs14 kudarca, Hitler börtönbe kerül → Mein Kampf megírása • munkát és földet ígér • kommunisták visszaszorítása, szakszervezetek korlátozása • békeszerződés revíziója, kisebbségben élő németek támogatása • keleti „élettér” kialakítása, keleti irányú terjeszkedés • fajelmélet: a német mint felsőbbrendű (árja) faj; elsősorban a zsidóság ellen irányul A hatalom megragadása - erőszak- és propagandaszervezet kiépítése: plakátok, sajtó, rádió, film, tömeglélektan; barnainges rohamosztagok (SA) → megfélemlítés - világgazdasági válság15 → párttagok száma nő, egyre jobb választási eredmények - DE: kommunisták is erősödnek - hiányzik a polgári pártok egységes fellépése - (1933. jan. 30.) Hindenburg köztársasági elnök Hitlert kinevezi kancellárrá egy koalíciós kormány élére - Reichstag felgyújtása → kommunisták kizárása az új választásból - felhatalmazási törvény: a parlament kizárásával, rendeletekkel is kormányozhat - (1934) Hindenburg halála után az államfői hatalmat is megszerzi A hatalom kiépítése - alkotmányosság és pártok felszámolása - tartományi önállóság megszüntetése - szakszervezetek, társadalmi egyesületek bezáratása - totális pártállam kiépítése16 - SS, Gestapo (titkos Államrendőrség): élén Himmler - (1934. jún. 29–30.) „hosszú kések éjszakája” → leszámolás az SA-val (élén Röhm)17 - (1935) nürnbergi faji törvények → zsidók megfosztása állampolgárságuktól - (1938. nov. 9–10.) „kristályéjszaka” → országos méretű pogrom - gazdaság helyreállítása: állami beavatkozás (infrastruktúra fejlesztése, pl. autópályák), de a magántulajdon megmarad, szociális intézkedések (társadalombiztosítás, fizetett szabadság) → termelés növekedése, munkanélküliség csökkenése - erőteljes fegyverkezés, általános hadkötelezettség bevezetése - rendszeres tömegdemonstrációk, Hitlerjugend - művészetek a propaganda szolgálatában (könyvégetés18): Goebbels - (1936) berlini olimpia - a Führer személyi kultusza
14
Egy sörcsarnokban elfogják a bajor kormány tagjait. A német jóvátételt et eltörlik. 16 A párt színei: vörös (szociális gondolat) – fehér (nemzeti eszme) – fekete (árja győzelemért folytatott harc). 17 Az SA követeli a „második forradalmat”, vagyis a nagytőke korlátozását. 18 Pl. Thomas Mann és Freud műveit betiltják. 15
Külpolitika - a nyugati hatalmak a Szovjetuniótól is tartanak → azt remélik, Hitler kelet felé terjeszkedik → engedmények politikája - (1933) kilépés a Népszövetségből - (1935) Saar-vidéki népszavazás: a Németországhoz tartozás mellett döntenek - (1936) Rajna-vidék megszállása (↔ locarnói szerződés) - a kezdeti érdekellentétek után olasz-német közeledés - (1938. márc.) a németek bevonulása Ausztriába → Anschluss (= Ausztria bekebelezése) - (1938. szept.) müncheni konferencia: Anglia és Franciaország átengedi a Szudéta-vidéket Németországnak (3 milliós német kisebbség) - (1939. márc.) Szlovákia kikiáltja függetlenségét (→ német bábállam lesz) + németek bevonulása Csehországba → Cseh-Morva Protektorátus létrehozása - a nyugati hatalmak nem avatkoznak be…
A spanyol polgárháború (1936-39) - világgazdasági válság (1931) → diktatúra és monarchia összeomlása → köztársaság - reformok (földosztás, egyház korlátozása, szociális törvények) - szélsőségek erősödése → fegyveres összecsapások - Franco tábornok jobboldali felkelése a hadseregre támaszkodva → polgárháború - Franco német és olasz támogatást kap (pl.: Condor-légió, német repülőgépek) - a köztársaságiakat a SzU és a nyugati baloldal támogatja (önkéntes brigádok) - a nyugati nagyhatalmak itt sem avatkoznak be → Franco győzelme → katonai diktatúra