"Európa a XXI.században Megfontolások a jövő európai rendjéről"

PROF. DR. HANS–GERT POETTERING, Európa Parlamenti képviselő * 1945.09.15. in Bersenbrück (Niedersachsen) jogász Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke

TA N U L M Á N Y O K Jogtudományok, politiológia és történelem tanulmányok a bonni és genfi egyetemen, illetve az ottani Hautes Études Internationales intézetben Tanulmányok a New York–i Columbia Universityn 1974 Dr. phil. cím

"Európa a XXI.században

1976 Második jogász szakvizsga

" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"

Megfontolások a jövő európai rendjéről" SZAKMAI TAPASZTALAT 1976–1979 Tudományos munkatárs 1989 Felkérés óraadónak az Universit—t Osnabrückön 1995 Felkérés tiszteletbeli professzornak Számos európai politikáról szóló cikk POLITIKAI TEVÉKENYSÉGEK – az Európai Parlament képviselője az 1979–es első közvetlen választások óta – 1999. július 13. óta az ENP–ED európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke – az Európai Néppárt (ENP) helyettes elnöke – a németországi CDU elnökségi tagja – 1990. szeptember óta a CDU osnabrücki megyei (Land) szervezetének elnöke a Németországi Europa–Unió elnöke (1997–1999) az európai parlamenti ENP–képviselőcsoport elnökhelyettese (1994–1999) az Európai Parlament „Biztonság és Leszerelés” albizottságának elnöke (1984–1994) az ENP és az ENP–képviselőcsoport „1996–os kormánykonferencia” nevű munkacsoport vezetése, amelynek javaslatai az Amszterdami Szerződésre vonatkozó ENP–álláspont alapját képezik (1994–1996) az ENP és az ENP–képviselőcsoport „Az Európai Unió bővítés” nevű munkacsoport vezetése (1996–1999)

Cím: ASP 05 F 155, Rue Wiertz, B – 1047 Brüssel Tel.: +322 284.57.69, Fax: + 322 284.97.69 E–mail: [email protected]

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja az Európai Parlamentben

Megfontolások a jövő rendjéről" Megfontolások a jövőeurópai európai rendjéről"

Walter Hallstein Előadások 2002 Konrad Adenauer Alapítvány Akadémia

" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 1

"Európa a XXI.században "Európa a XXI.században

Hölgyeim és uraim!

Nem érnénk el célunkat, ha néhány nap múlva Koppenhágában felvennénk ugyan az Európai Unióba tíz további országot, ezt követően azonban nem

A 21. század elején az Európai Unió válaszúthoz érkezett.

fogadnánk el a szükséges reformokat, amelyek egy bővített Uniót alkalmassá

Csakúgy, mint 4 évvel ezelőtt, amikor Walter Hallstein a leendő Európai

tesznek a jövőre. Ha ez nem sikerül, az Európai Unió különleges

Gazdasági Közösség sorsát kezdte alakítani, az Európai Unió ma is egy sor

szabadkereskedelmi övezetté minősül vissza. A Hallstein által kitűzött célokat

olyan sorsdöntő döntés előtt áll, amelyek jövőjét alapvetően meghatározzák.

azonban nem értük volna el.

Walter Hallstein kétségtelenül nagy európai volt, és vitatathatatlanul, az egyik

Európa céljait és okait: béke, jog, egység, egyenlőség, szabadság,

legjelentősebb bizottsági elnök volt. Sikerült egy integrált Európa képét a

szolidaritás, jólét, haladás és biztonság. Egy szabadkereskedelmi övezettel

gyakorlatba átültetnie. Az ötvenes és hatvanas években természetesen

ezek a célok nem valósulhatnak meg. Ne értsenek félre: az Európai Unió

elsősorban egy gazdasági közösség megvalósításáról, a közös piac

bővítésének nincs alternatívája. Nem intézhetjük el azonban ennyivel.

felépítéséről és kialakításáról volt szó Európában. Hallstein azonban már a maga idejében távolabbra tekintett Đ a közös gazdasági szervek létrehozása során már egy politikai unió Európában való megvalósításának előfeltételére.

Hölgyeim és uraim! Két hét múlva le fog zárulni az Európai Uniónak a tagjelölt országok mind

Ha az elkövetkezendő hetekben az európai integrációs folyamat további

kiterjedését, mind sokféleségét tekintve legnagyobb bővítése. Úgy vélem,

fejlődésére vonatkozó kulcskérdésekkel szembesülünk, nem szabad szem

szép szimbólum, hogy kilenc évvel azután, hogy Koppenhágában

elől tévesztenünk Hallstein irányelvét. Egészen pontosan ez azt jelenti: az

meghatározták az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumait, most

Európai Unió az előtte álló próbatételnek csak akkor tett eleget, ha nem csak

ugyanebben a városban érnek véget a tárgyalások. A soros dán elnökség

a bővítési tárgyalásokat zárta le rendben, hanem ha az európai alkotmányról

ezért találóan fogalmazott: „Koppenhágából Koppenhágába".

szóló EU reformkonvent eredménye is stabil keretet biztosít egy bővített unióhoz a bevált közösségi módszer alapján.

A most közvetlenül küszöbön álló bővítés végleg megszünteti a kontinens elmúlt évszázadok háborúi által kialakított mesterséges kelet–nyugati megosztottságát, Európa ismét egyesülhet. A közép– és kelet európai országok csatlakozása mindenekelőtt történelmi–erkölcsi parancs. Ezek az országok egy csodálatra méltó, békés forradalommal legyőzték a



„A befejezetlen szövetségi állam” című könyvében felsorolta egy egyesült

önrendelkezés irányába. Ezzel jogot nyertek arra, hogy csatlakozhassanak az

A bővítés történelmi–erkölcsi parancsához világos politikai–stratégiai érdekek

európai integrációs folyamathoz. A közép–és kelet európai fiatal

fűződnek. Az Európai Unió legelemibb érdeke, hogy a Balti–tenger és a

demokráciáktól ezért nem lehet megtagadni, hogy az integráció folyamatában

Fekete–tenger közötti egész térséget tartósan stabilizálja. A közép–európai,

teljes mértékben részt vegyenek. Mindig is nyugati beállítottságú országok

szovjet befolyás alatt álló rendszer felbomlásával ugyanis politikai vákuum

maradtak, amelyek több mint ötven évig a 20. század legerőszakosabb

keletkezett, ami ezáltal új bizonytalansági kockázatokat rejtett magában.

ideológiáinak, a nemzetiszocializmusnak és a kommunizmusnak az áldozatai

Ennek a térségnek stabilitása egy európai számára mindennél fontosabbnak

voltak.

kell, hogy legyen, mivel Európa egy részén uralkodó elégedetlenség törvényszerűen egész Európát érinti. Ez jól látszott a balkáni háborúk kapcsán is.

Lengyelország ebben a történelmi fejlődésben kétségtelenül kiemelkedő szerepet játszott. A Szolidaritás és Lech Walesa nélkül nem lett volna biztos a

Ezen a ponton is mércéül szolgál Walter Hallstein, mivel a törekvést a békére

Berlini Fal és az egész Európán végighúzódó „vasfüggöny” leomlása; és Đ ezt

az európai kontinens integrációja kiemelkedő okának tekintette.

kifejezetten szeretném hangsúlyozni Đ II. János Pál lengyel pápa hatalmas

Idézem: ”Az európai egyesülés egyetlen ösztönzője sem veheti fel a versenyt

lelki

a béke követelményével.”

ereje

nélkül

sem,

aki

a

80Ő–as

években

honfitársaihoz

a

következőképpen szólt: „Ne féljetek!”. Ezután leomlottak a gátak, a szabadság szelleme győzedelmeskedett, útjára indult a békés forradalom.

A bővítésnek történelmi és politikai dimenziója mellett van egy nem

Tegnapelőtt muszáj volt erre gondolnom, amikor meghívtak, hogy 22 brazil

elhanyagolható gazdasági dimenziója is. Az, hogy az EU népessége a

püspökkel együtt részt vegyek egy pápai misén annak vatikáni

jelenlegi 37o millióhoz

magánkápolnájában. A lélek és a szavak ereje választ adott a szovjet diktátor,

olyanokkal, akik többnyire erősen fejlődő

Sztálin kérdésére: „Hány hadosztálya van a pápának?”

pozitív hatással lesz a gazdaság erejére a régi és új tagállamokban egyaránt,

képest

több mint 8o millióval fog emelkedni, gazdaságú országokban élnek,

miközben új munkahelyek megteremtését is eredményezi. Az EU belső piaca Ez a példátlan szabadságszeretet már korábban is kifejezésre jutott: az

bővül és erősödik. Az EU globális versenyben és a nemzetközi

1953–as, a Németországnak a magát „Német Demokratikus Köztársaságnak”

kereskedelemben betöltött szerepe nő. A tagjelölt országokban végrehajtott

nevező részében lezajlott, illetve az 1956–os magyarországi felkeléseknek és

gazdasági reformok már ma is a gazdasági mutatók jelentős növekedését

az 1968–as prágai tavasz is bizonyította, hogy az emberek Közép–Európában

eredményezték, amelyek messze az EU–átlag fölött vannak.

soha nem voltak készek a kommunista elnyomó rendszereknek behódolni.



kommunizmust, és nagy sikerrel fordultak a szabadság, demokrácia és

A további lépésekkel Önök tisztában vannak: áprilisban kell hivatalosan

Növekvő kereskedelmi többletet könyvel el a csatlakozó országokkal, ami

Athénban aláírni a csatlakozási szerződéseket, miután az Európai Parlament

révén munkahelyek jönnek létre és a tagállamok gazdasága erősödik. Az,

foglalkozott vele és hozzájárulását adta. Az aláírást követően a tagállamok és

hogy a közép– és kelet–európai országokkal folytatott kereskedelem

a csatlakozó országok nemzeti parlamentjeinek kell hozzájárulniuk a

terjedelme majdnem eléri az USÁ–val folytatottét, egyértelművé teszi, hogy

csatlakozási szerződésekhez, azok hatályba lépését megelőzően. A

már

ratifikációs eljárás és a tíz említett állam tagsága hatályosulásának lezárására

eddig

is

milyen

óriási

előrelépések

történtek.

Németország

vonatkozásában pedig ez a következőt jelenti:

a külügyminiszterek 2004. május 1–jét tűzték ki időpontul. Ez egy vérmes cél,

70 000 munkahelyet biztosított csak az, hogy Németország Lengyelországba

ha azt nézzük, hogy az amszterdami és nizzai szerződések ratifikációs

irányuló exportja meghaladja az onnan érkező importot. Végül a bővítés más

folyamata egyenként majdnem két évet vett igénybe, mindannyian igyekszünk

területeken is javítja az életminőséget az új, illetve régi tagállamokban. A

azonban megvalósítani azt a célt, hogy a tíz csatlakozó ország polgárainak

csatlakozó országok pl. a környezetvédelem területén, illetve a bűnözés, a

lehetővé tegyük a részvételt a 2004. júniusi európai választásokon.

kábítószer–kereskedelem és az illegális bevándorlás elleni harcban is fontos előírásokat hajtottak végre.

A mi képviselőcsoportunk volt az Đ és erre kissé büszke is vagyok –, amely a részvétel a 2004–es európai választásokon a csatlakozási folyamat igazodási

Hölgyeim és Uraim! Remélem,

egyetértenek

dátumaként javasolta. velem

abban,

amikor

összegzésképpen

megállapítom: az Európai Unió bővítése a béke, a jog, a stabilitás és a jólét

Az Európai Parlament, a Bizottság, valamint a 2000. decemberi nizzai csúcs

közösségeként minden résztvevő nép előnyére fog válni!

követte a javaslatunkat.

December 12–én és 13–án az Európai Unió állam– és kormányfői

Ha 2004–ben az új tagállamok képviselői elfoglalják helyüket a Parlamentben

Koppenhágában el fogják fogadni a bővítést lezáró határozatot. Miután az

és a többi európai intézményben, lezárul az a fejlődés, amely a Berlini Fal

október végi brüsszeli találkozójukon korlátozás nélkül átvették a Bizottság

1989. november 9–i leomlásával kezdődött, és amelyet az egykori lengyel

ajánlásait, és a bővítés pénzügyi alapjait is biztosították, Észtország,

külügyminiszter, Borislaw Geremek a következőképpen írt le: „Az Únió

Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország,

bővítése megbékélést hoz az Európa történelme és földrajza között fennálló

Szlovénia, Málta és Ciprus felvételének semmi nem állhat útjába.

feszültségben.” 2002. november 19–én az Európai Parlament Strassbourgban tíz csatlakozó ország, valamint Bulgária és Románia körülbelül 200 parlamenti



Maga az Európai Unió is már most sokat profitált ebből a reformfolyamatból.

képviselőjével Európa jövőjéről tanácskozott. Megindító pillanat volt

Hölgyeim és Uraim!

számomra.

Engedjenek meg még néhány megjegyzést azokkal a tagjelöltekkel

E jelentős történelmi siker fölötti minden Đ jogos Đ öröm mellett a csatlakozó

figyelemreméltó sikereket ért el, azonban az egyenlőtlenül nehezebb

országok nem ringathatják magukat abban a hitben, hogy most már hátra

peremfeltételek alapján még lemaradásban van. A következő években

dőlhetnek. Továbbra is óriási erőfeszítéseket kell tenniük, mivel egyedül az

megérdemlik kitüntető figyelmünket és támogatásunkat azért, hogy az általuk

EU–jogszabályok átvételével még nincs lezárva minden. Sokkal inkább kell a

kitűzött célt, a 2007–es csatlakozást, tényleg elérjék.

jövőbeli tagoknak azzal törődniük, hogy a közösségi joganyagot, az Ňacquis

Kétségtelenül Törökország is előrelépett. Az elfogadott jogszabály–

communautaire–t”, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás végrehajtsa

módosítások, többek között a halálbüntetés eltörlése, elismerést érdemelnek.

és alkalmazza. A megállapodás szerinti körülbelül 200 átmeneti határidő fogja

Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy Törökország még

megkönnyíteni ezt az alkalmazkodást, és hogy ez az úgynevezett régi tagokra

messze van attól, hogy teljesítse a koppenhágai kritériumokat. Csakúgy, mint

is érvényes egyes esetekben, mint például a munkaerő szabad áramlása vagy

korábban, most is megsértik

a teherautók szállítási privilégiuma. Nekik egyébiránt továbbra is szem előtt kell tartaniuk a csatlakozási folyamat iránti felelősségüket. A Walter Hallstein

az emberi jogokat, a kisebbségek jogai gyakran csak papíron léteznek, a

által is újra meg újra kiemelt szolidaritási elv nem silányulhat üres frázissá.

hadsereg hatalma töretlen. A német alapítványok, köztük a Konrad Adenauer

Ebben a kérdésben a mi értékrendünk is megméretik. A régi tagoknak ki kell

Alapítvány is, képviselői mostanság kémkedés vádjával bírósági eljárás elé

venni részüket abból, hogy a növekvő Európai Unióban az életfeltételek

néznek Törökországban Đ az említett jogszabály–módosítások ellenére.

összehasonlíthatósága megvalósuljon. Készen kell állniuk arra, hogy Közép–

Összefoglalva: a demokrácia törökországi hiányosságai olyan méretűek, hogy

és Kelet–Európa gazdaságilag szegényebb államainak segítséget nyújtsanak

európai parlamenti képviselőcsoportunk véleménye szerint nem lenne

ahhoz, hogy jobbíthassanak saját sorsukon.

indokolt, hogy a koppenhágai csúcson a csatlakozási tárgyalások megkezdésére időpontot nevezzenek meg.

Sokkal inkább azt a kérdést kell magunknak feltennünk, hogy adott körülmények között nem lenne–e becsületesebb Törökországgal egy különleges „stratégiai partnerségről” megállapodni, amely rendkívül széleskörű közeledést tesz lehetővé számára az Európai Unióhoz Đ de a



kapcsolatban, akik még nem állnak készen. Bulgária és Románia

csatlakozás szintjét nem érve el. Képviselőcsoportunk az elmúlt héten az

A barcelonai folyamatot azonban tovább kell mélyíteni. A politikai párbeszéd

Európai Parlament ülése elé ennek megfelelő javaslatot terjesztett elő, amely

még szorosabbá válhat, egy euro–mediterrán szabadkereskedelmi övezet

azonban nem kapott többséget.

perspektívája végre valósággá válhat, és Đezt tartom 2001. szeptember 11.

párbeszéd, amelyhez „Barcelona” kiváló keretet kínál, a lehető legszélesebb

határainak és a szomszédainkhoz fűződő viszonyaink alakításának kérdése.

alapra kell helyezni. Ha ez a vállalkozás meghiúsul, Európában veszélybe

Nagyon fontosnak tartom, hogy a most közvetlenül küszöbön álló bővítéssel

kerülhet a béke. Az Európai Uniónak a bővítéssel összehasonlítható prioritást

ne ássunk újabb árkokat Európában. A jövőben jóval többet kell új keleti és

kellene biztosítania a földközi–tengeri térség számára. Tudatára kell

déli szomszédainkkal törődnünk. A Balkán országainak kétségtelenül európai

ébrednünk: Párizs közelebb van Algírhoz, Algéria fővárosához, mint Varsóhoz.

perspektívával kell rendelkezniük az Európai Unióhoz való csatlakozás céljával. Másrészt az Európai Uniónak földrajzi határokat is ki kell jelölnie,


mivel nem kell túlterjeszkednie, nem kell magát „halálra” bővítenie. Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldávia egyre közelebb kerül az

A 21. század elejének második legnagyobb kihívása az Európai Unió reformja.

Európai Unióhoz. Ezeknek az országoknak Európai Uniós tagsága azonban

Éppen úgy, ahogy a mostani bővítési kör egyedülálló jelentőségű aktus,

aligha jöhet számításba. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nem kellene

kivételes erőfeszítéseket igényel az Unió cselekvőképességének jövőbeni

kapcsolatainkat velük tovább élénkítenünk, és nekik is szoros partnerséget

fenntartása is.

kínálnunk. Oroszország és Ukrajna esetében ennek „stratégiai partnerségnek” kell lennie.

Gyökeres reformokra van szükség ahhoz, hogy az európai egyesülési folyamat a jövőben is sikertörténetté váljon, ezáltal biztosítva, hogy az alapítók

Ez vonatkozik a földközi–tengeri térségbeli szomszédainkra is. Az ún.

és Walter Hallstein céljait a továbbiakban meglehessen valósítani. Az európai

„barcelonai folyamattal” a kilencvenes évek közepén intézményesítették az

sikertörténet azonban csak akkor íródik tovább, ha a polgárok gondjait és

Unió – Szíriától Marokkóig terjedő– déli szomszédokkal fennálló kapcsolatait.

kétségeit is figyelembe vesszük. Növekvő kétkedéssel szemben kell

A tartós közel–keleti konfliktus ellenére azóta sikerült az euro–mediterrán

világosabb hatáskörök, nagyobb átláthatóság és demokratikusabb

partnerséget politikai, gazdasági és kulturális területen kiépíteni.

döntésfolyamatok határozott koncepcióival fellépnünk. Az embereknek el kell mondani, hogy mit várhatnak a jövőben Európától. Világosan kell látnunk Európa önrendelkezésével és szerepével kapcsolatban.



tükrében a legeslegfontosabb tényezőnek Đ az arab–iszlám világgal folytatott Ebben az összefüggésben megmutatkozik az Európai Unió jövőbeli

> Konrad Adenauer und Robert Schuman

> Rede von Prof. Dr. Hans-Gert Pöttering MdEP,Vorsitzender der EVP-ED-Fraktion im Europäischen Parlament. Walter Hallstein Lecture 2002 am 28. November 2002 in Berlin, Akademie der Konrad-Adenauer-Stiftung



> Walter Hallstein, Kommissionspräsident (1958-1967)

Amikor az Európai Tanács Laekenben „Konventet” hívott össze a nizzai

meg azt az átfogó reformot, amelyet egy huszonöt vagy még több államból

határozat végrehajtása céljából, átvette ezt a részvételi formulát. Folyó év

álló, kibővített Unió igényel. Ott még nem tisztázták ezeket az olyannyira

február 28–án ez a Konvent összesen 105 taggal és ugyanilyen számú

lényeges kérdéseket, mint amelyek az Unió szerkezetére, intézményeire,

helyettessel nyílt meg. Elnöke, Valérie Giscard dŐEstaing a mi politikai

cselekvőképességére, demokratikus legitimációjára és nemzetállamokkal

családunkhoz tartozik. A Konvent a mi képviselőcsoportunk üléstermében

szembeni hatásköreinek leválasztására vonatkoznak. Az EU állam– és

ülésezik. Ezért remélem, hogy „a hely szelleme” a Konvent határozataiban

kormányfői nem voltak tudatában e hiányosságoknak, és ezért úgy döntöttek,

érvényre jut. Ez idő tájt a Konvent előtt számos javaslat van. Kezd kirajzolódni

hogy mélyebb és szélesebb vitát kell kezdeni az Unió jövőjéről.

egy közös körvonal. Az a benyomásom, hogy a Kovent a helyes úton jár.

Nagy örömmel üdvözöltem, hogy a nizzai határozat végrehajtásának

Miről van szó a Konventben? Először is megállapítható, hogy az Európai Unió

gyakorlati

a

reformja körüli vita nem a tagállamok és az Unió közötti hatásköri harc.

képviselőcsoportunk által az Európai Néppárt 2001. januári berlini

Ellenkezőleg: Európa és a nemzetállamok globalizált világunkban ugyanazon

kongresszusán javasolt átvétele jutott érvényre, amelyet oly sikeresen

érme két oldalát jelenítik meg. Az Európai Unió a nemzetállamokon épül fel.

alkalmaztak az alapjogi karta kidolgozásánál.

Tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzetállamok egy globalizált világban

módszeréről

szóló

vitában

annak

a

modellnek

egyedül már nem képesek biztosítani békét, jólétet, növekedést és egyben a Végül is a Nizzai Szerződés előkészítése mutatta meg világosan a

belső és külső biztonságot. A szuverenitás már többszörösen is csak

kormánykonferenciák kormányközi módszereinek korlátait. Amellett emeltünk

nagyobb területeken gyakorolható. Ezért nem a szuverenitás feladásáról van

szót, hogy a nizzai folyamat utáni helyzetet szélesebb alapokra kell helyezni.

szó, hanem sokkal inkább a cselekvőképességnek a politika meghatározott

Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőinek ebben

területein való újra élesztéséről, tehát a szuverenitás közös gyakorlásáról.

ugyanúgy részt kellett venniük, mint a tagállamok és az Európai Bizottság képviselőinek. A csatlakozó országoknak is részt kellene venniük.

Sok esetben az egyetlen alternatívánk így hangzik: közösen erősen vagy egyedül jelentéktelenül. Sok területen a hatáskörök már ma is fel vannak osztva a nemzetállamok és az Európai Unió között. Ezért – a szubszidiaritás elve alapján Đ meg kell határoznunk a politikának azokat a területeit, amelyeket a jövőben európai szinten akarunk alakítani. Walter Hallsteinnél a szubszidiaritás elve még nem volt cselekvési alapvetés. Ez érthető, hiszen az



Az Európai Tanács 2000. decemberi nizzai csúcstalálkozóján nem valósította

ő idejében arról szólt a történet, hogy Európának kellett hatásköröket

a területei, amelyek az európai civilizáció növekvő hagyományaihoz és

kiosztani. Az Európai Uniónak meg kell kapnia a lehetőséget, hogy az

kulturális sokszínűségéhez tartoznak, maradjanak az egyes államok saját

átruházott hatásköreit hatékonyan gyakorolhassa. Csak így leszünk képesek

hatáskörében. Különösen a tagállam belső szervezetét, a családi

a világ más növekedési régióival lépést tartani és az „európai modellt”

szerkezeteket és a szociális rendszereket, valamint az oktatást, kultúrát és

sikeresen megújítani.

sportot ne „harmonizálják” európai szinten. Ezeken a területeken az

létre kellene hozni egy kamarát, amely különleges hatáskörrel lenne felruházva

hatáskörmegosztás átláthatóságának hiánya az egyik oka az európai

a szubszidiaritás elvének feltételezett megsértésnek vizsgálatára.

egyesülési folyamat csökkenő elfogadottságának. A polgároknak az eddiginél jobban át kell látni, hogy mely szint mely döntésekért felelős. Ezért egy

Az Unió legyen azonban továbbra is felelős az alkotmány alapszabadságainak

hatáskörmegosztás keretében a hatásköröket egy jövőbeli alkotmányban a

biztosításáért. Ennek megfelelően az általam már említett alapjogi kartának az

lehető legvilágosabban szabályozni kell.

európai alkotmány szerves részévé kellene válnia. Eddig mindössze a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament egy politikai nyilatkozata. A

A szubszidiaritás értelmében csak azokat a hatásköröket szabad európai

jövőben jogilag kötelező erejűnek kellene lennie. Ezzel azt húzzuk alá, hogy az

szinten elhelyezni, amelyeket a nemzetállamok nem tudnak megfelelően

Európai Unió olyan értékközösség, amely az emberi jogok, a tolerancia a

ellátni. Az Uniónak kellene viselni a felelősséget a közös piacért, az áruk

szubszidiaritás és a szolidaritás tiszteletben tartását állítja középpontba.

szabad mozgásáért (belső piac), a működő versenyért, a közös külképviseletért, a közös valutáért és egy közös megreformált mezőgazdasági

Az ENP konventi képviselőcsoportjának felfogása szerint az európai

politikáért.

alkotmány perambulumába fel kellene venni Európa szellemi–vallási örökségére való hivatkozást, az alkotmány rendelkezései közé pedig az

Az Uniónak emellett az igazságszolgáltatás, bevándorlás, belbiztonság,

istenhit tiszteletben tartását. Megállapítható ugyanis, hogy az ember európai

kommunikáció és infrastruktúra, kutatás, környezet– és egészségpolitika

felfogása és az Unió mint értékközösség lényegében vallásos, főként

területén kellene aktívvá válni, ha a transznacionális vagy szupranacionális

keresztény gondolkodásból ered. Én is támogatom azt, hogy az európai

dimenziókról van szó. Az Európai Uniónak a kül–, biztonság– és védelmi

alkotmányban garantálják az egyházak és vallási közösségek jogállását.

politikában is egyre inkább közösen kellene fellépni, még akkor is, ha ez nem mindig a bevált közösségi szabályok alapján megy végbe. A politikának azok



együttműködésnek azonban lehetségesnek kell lennie. Az Európai Bíróságnál Az én felfogásomban az Európa és a nemzetállamok közötti jelenlegi


Az elmúlt években az Európai Parlament hatalma egyértelműen megnőtt. Már

A Konvent egyik rendkívül lényeges feladata az intézményi reform is. Új

most is a jogalkotás mintegy háromnegyedének esetében azonos jogokkal bír

megoldásokat kell találni a több demokrácia, és az átláthatóság eléréséhez,

a Miniszterek Tanácsával. Eddig sajnos nem sikerült mindezt megfelelően

és ahhoz, hogy a polgárokhoz közelebb kerüljön az Unió. Először a nemzeti

végrehajtani úgy, hogy ez hatással legyen az európai közvéleményre. A

parlamenteket kell megerősíteni világos hatáskörmegosztás keretén belül.

jövőben az európai politikai pártoknak ezen a területen is fontos szerepe lesz.

kormányával szemben az európai ügyekben.

Hölgyeim és Uraim! A Tanács reformja is már régóta esedékes. A jövőben átláthatóan és a

Európai szinten ez a közösségi intézmények erősítését és a világos

parlamenti eljárás szerint olyan területeken kellene tevékenykednie, ahol

hatalommegosztás megvalósítását jelenti. Le kell építeni a törvényhozó és

jogalkotó szervként vesz részt, – és ezáltal az Európai Parlamenttel azonos

végrehajtó hatáskörök közötti átfedéseket egy olyan átláthatóbb Unió

jogokkal felruházva jogalkotást végez. A Tanács többségi döntésének kellene

létrehozása érdekében, amely tiszteletben tartja az alapvető demokratikus

ezen a területen általános szabállyá válni. A különböző tanácsok elnökségét

elveket. Az Európai Unió polgárai érthető és átlátható jogalkotási és

különböző országokra lehetne átruházni, és egy hosszabb időszak alatt

döntéshozatali eljárást igényelnek.

lehetne végrehajtani. Külön szabályozás érvényesülhetne a végrehajtó tanácsként eljáró külügyminiszteri tanácsra. Ha a külügyminiszterek tanácsa a

Az Európai Parlamentnek ezért a Tanáccsal azonos szereppel bíró jogalkotási

kül–, biztonság– és védelmi politika keretein belül tevékenykedik –, azaz

szervvé kell válnia. Ez magában foglalja a teljes költségvetési jogot csakúgy,

végrehajtó szervként jár el –, a „szorosabb együttműködés” elvét kellene

mint az Európai Parlament közös döntési jogát az európai jogalkotás minden

alkalmazni, kivéve, ha minden tagállam egységes politikában megegyezésre

kérdésében (rendeletek, irányelvek). Az EU–Szerződés három pillérét, a bel–

tud jutni. Az Európai Unió cselekvőképes lenne és a tagországainak többségi

és igazságszolgáltatási politikát a lehető leginkább közösségi keretek közé

véleményét egyedül képviselhetné.

kellene vonni. Sürgősen szükség van az EU közös jogalkotására a menekültügy és bevándorlás területeinek egyre jelentősebbé váló feladatai

Ez mindazonáltal a Bizottság és a kül– és biztonságpolitikai főmegbízott

kapcsán. A kül– és biztonságpolitika területén a közösségi költségvetésre

külpolitikáért felelős tagja feladatainak összeállítását is jelenti. Ezeket a

vonatkozó költségkímélő intézkedéseket kellene végrehajtani.

feladatokat végezze egy olyan ember, értelemszerűen a Bizottság egyik alelnöke, akihez különleges eljárás szerint lehetne fordulni. Neki kellene vezetnie a külügyminiszterek tanácsát is.



Minden nemzeti parlamentek erősítenie kell ellenőrzési jogkörét saját

Visszatérve a Konventhez: Mivel a Bizottság elnöke hivatalának olyan nagy

A Bizottság megerősítése az egyik legsürgetőbb feladat a reformfolyamat

jelentősége van, az ENP októberi estorili kongresszusán élénken foglalkozott

keretében. Csak egy erős Bizottság tud ugyanis tartósan közös Európát

a választás menetével. Azt valljuk ugyan, hogy a Tanácsnak kelljen továbbra

biztosítani, és azt megakadályozni, hogy visszazuhanjunk egy olyan Európa

a Bizottság elnökét az Európai Parlamentnek javasolnia, a jövőben azonban

politikába, amelyet egyedül a nemzeti érdekek határoznak meg. A közösségi

az európai választások eredményeinek figyelembe vételével. Az Európai

Európát

puszta

Parlamentnek kell aztán ezt a jelöltet elutasítania vagy elfogadnia. Ezáltal az

együttműködését. A Bizottságot ezért valós végrehajtó hatalommá kell

akarjuk

megerősíteni,

nem

pedig

a

kormányok

európai pártok számára lehetővé válna, hogy saját jelöltjeikkel induljanak az

átalakítani.

európai választási kampányban. Ez pedig azt a következményt vonná maga után, hogy a választási kampány sokkal inkább a személyekről szólna, és

Miközben felkészülünk e cél megvalósítására, hűek maradunk Walter Hallstein

ezáltal érdekesebbé válna, valamint a Bizottság demokratikus ellenőrzése,

alapgondolataihoz: számára a Bizottság háromszoros szerepet töltött be:

illetve elfogadottsága nőne.

motor, őr és becsületes alkusz. E funkciók fenntartása és megerősítése a 21. század Európájában is elengedhetetlenek.

Engedjék meg, hogy itt egy megjegyzést tegyek egy Európai Kongresszus létrehozásáról szóló javaslat kapcsán. Nincs szükségünk olyan európai

Ezért Walter Hallstein értelmében is igaz, hogy az ENP képviselőcsoport

„vitaklubra”, amely a nemzeti és európai parlamentek közötti véleménycserét

Konventben résztvevő tagjai két héttel ezelőtti frascati zárt ülésén az Európai

szolgálja. Ha azonban egy ilyen kongresszusnak –, amely az Európai

Tanács elkülönült elnöki posztjának bevezetése ellen szólalt fel. Egy ilyen

Parlament tagjaiból és a nemzeti parlamentek azonos számú képviselőiből áll,

elnök a Bizottság elnökének versenytársává válna, és így megbontaná az

– az lenne a feladata, hogy pl. későbbi alkotmánymódosításokat fogadjon el,

intézményi egyensúlyt. Meggondolandó lenne, hogy az Európai Bizottság

ezt megfontolásra érdemes gondolatnak tartanám.

elnöke egyben az Európai Tanács elnökségét is ellátná, és ezzel kettős funkciót töltene be. Ebben az összefüggésben szeretném azonban


hangsúlyozni, hogy a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltött, Walter

Legkésőbb 2003. június végén alkotmány tervezet vagy alkotmányszerződés

Hallstein által is neki tulajdonított feladatot kell teljesítenie. Nem

formájában rendelkezésre állnak a Konvent eredményei. Ennek egy

megengedhető pl. az, hogy a Bizottság elnöke kétségbe vonja a stabilitási

egészében lezárt dokumentumnak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy

paktumot, vagyis hatályos EU–jogot. Ez nem szolgálja az ügyet, és emellett

döntsenek

rombolja a Bizottság hitelét.

kormánykonferencia során nem szabad „megnyitni”. A kormányok tudnak a

róla,

és

amely

témát

a

közvetlenül

rákövetkező




kormánykonferenciák nagy hátrányairól Đ ezért nem eshetnek abba a kísértésbe, hogy a Konvent tervezetét újra tárgyalják. Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó, 1957–es Római Szerződések alapján határoznának az Európai Unió

Tisztában vagyok azonban azzal, hogy ezeket az igényes célokat nem lesz könnyű elérni. Nagy erőfeszítést és meggyőző munkát követel. Nincs kétségem azonban afelől, hogy világos és összefüggő koncepciót kell végrehajtanunk, azért hogy az európai integrációs folyamat sikere a 21. században is folytatódjon, az emberi méltóság, a demokrácia, szociális piacgazdasági rend, mindenekelőtt azonban azon jog alapján, amellyel érdekkülönbségeinket és konfliktusainkat békésen rendezni akarjuk. A jog biztosítja a békét. Ezzel ismerjük el az európai történelem tanítását Đ jólétünkre és Európa és az egész világ elkövetkezendő generációinak jólétére.



alkotmányáról Rómában.


Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták európai parlamenti képviselőcsoportja Kiadó: Cím:

Tel: Internet: E–mail:

ENP-ED-képviselőcsoport Tudományos–dokumentációs–kiadásért felelős szolgálat Europ—isches Parlament EVP–ED–Fraktion 60, rue Wiertz 1047 Brüssel Belgium + 322 284 2226 http://www.epp–ed.org epp–[email protected]

"Európa a XXI.században Megfontolások a jövő európai rendjéről"

Recommend Documents