PROF. DR. HANS–GERT POETTERING, Európa Parlamenti képviselő * 1945.09.15. in Bersenbrück (Niedersachsen) jogász Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke
TA N U L M Á N Y O K Jogtudományok, politiológia és történelem tanulmányok a bonni és genfi egyetemen, illetve az ottani Hautes Études Internationales intézetben Tanulmányok a New York–i Columbia Universityn 1974 Dr. phil. cím
"Európa a XXI.században
1976 Második jogász szakvizsga
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"
Megfontolások a jövő európai rendjéről" SZAKMAI TAPASZTALAT 1976–1979 Tudományos munkatárs 1989 Felkérés óraadónak az Universit—t Osnabrückön 1995 Felkérés tiszteletbeli professzornak Számos európai politikáról szóló cikk POLITIKAI TEVÉKENYSÉGEK – az Európai Parlament képviselője az 1979–es első közvetlen választások óta – 1999. július 13. óta az ENP–ED európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke – az Európai Néppárt (ENP) helyettes elnöke – a németországi CDU elnökségi tagja – 1990. szeptember óta a CDU osnabrücki megyei (Land) szervezetének elnöke a Németországi Europa–Unió elnöke (1997–1999) az európai parlamenti ENP–képviselőcsoport elnökhelyettese (1994–1999) az Európai Parlament „Biztonság és Leszerelés” albizottságának elnöke (1984–1994) az ENP és az ENP–képviselőcsoport „1996–os kormánykonferencia” nevű munkacsoport vezetése, amelynek javaslatai az Amszterdami Szerződésre vonatkozó ENP–álláspont alapját képezik (1994–1996) az ENP és az ENP–képviselőcsoport „Az Európai Unió bővítés” nevű munkacsoport vezetése (1996–1999)
Cím: ASP 05 F 155, Rue Wiertz, B – 1047 Brüssel Tel.: +322 284.57.69, Fax: + 322 284.97.69 E–mail:
[email protected]
Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja az Európai Parlamentben
Megfontolások a jövő rendjéről" Megfontolások a jövőeurópai európai rendjéről"
Walter Hallstein Előadások 2002 Konrad Adenauer Alapítvány Akadémia
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 1
"Európa a XXI.században "Európa a XXI.században
Hölgyeim és uraim!
Nem érnénk el célunkat, ha néhány nap múlva Koppenhágában felvennénk ugyan az Európai Unióba tíz további országot, ezt követően azonban nem
A 21. század elején az Európai Unió válaszúthoz érkezett.
fogadnánk el a szükséges reformokat, amelyek egy bővített Uniót alkalmassá
Csakúgy, mint 4 évvel ezelőtt, amikor Walter Hallstein a leendő Európai
tesznek a jövőre. Ha ez nem sikerül, az Európai Unió különleges
Gazdasági Közösség sorsát kezdte alakítani, az Európai Unió ma is egy sor
szabadkereskedelmi övezetté minősül vissza. A Hallstein által kitűzött célokat
olyan sorsdöntő döntés előtt áll, amelyek jövőjét alapvetően meghatározzák.
azonban nem értük volna el.
Walter Hallstein kétségtelenül nagy európai volt, és vitatathatatlanul, az egyik
Európa céljait és okait: béke, jog, egység, egyenlőség, szabadság,
legjelentősebb bizottsági elnök volt. Sikerült egy integrált Európa képét a
szolidaritás, jólét, haladás és biztonság. Egy szabadkereskedelmi övezettel
gyakorlatba átültetnie. Az ötvenes és hatvanas években természetesen
ezek a célok nem valósulhatnak meg. Ne értsenek félre: az Európai Unió
elsősorban egy gazdasági közösség megvalósításáról, a közös piac
bővítésének nincs alternatívája. Nem intézhetjük el azonban ennyivel.
felépítéséről és kialakításáról volt szó Európában. Hallstein azonban már a maga idejében távolabbra tekintett Đ a közös gazdasági szervek létrehozása során már egy politikai unió Európában való megvalósításának előfeltételére.
Hölgyeim és uraim! Két hét múlva le fog zárulni az Európai Uniónak a tagjelölt országok mind
Ha az elkövetkezendő hetekben az európai integrációs folyamat további
kiterjedését, mind sokféleségét tekintve legnagyobb bővítése. Úgy vélem,
fejlődésére vonatkozó kulcskérdésekkel szembesülünk, nem szabad szem
szép szimbólum, hogy kilenc évvel azután, hogy Koppenhágában
elől tévesztenünk Hallstein irányelvét. Egészen pontosan ez azt jelenti: az
meghatározták az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumait, most
Európai Unió az előtte álló próbatételnek csak akkor tett eleget, ha nem csak
ugyanebben a városban érnek véget a tárgyalások. A soros dán elnökség
a bővítési tárgyalásokat zárta le rendben, hanem ha az európai alkotmányról
ezért találóan fogalmazott: „Koppenhágából Koppenhágába".
szóló EU reformkonvent eredménye is stabil keretet biztosít egy bővített unióhoz a bevált közösségi módszer alapján.
A most közvetlenül küszöbön álló bővítés végleg megszünteti a kontinens elmúlt évszázadok háborúi által kialakított mesterséges kelet–nyugati megosztottságát, Európa ismét egyesülhet. A közép– és kelet európai országok csatlakozása mindenekelőtt történelmi–erkölcsi parancs. Ezek az országok egy csodálatra méltó, békés forradalommal legyőzték a
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 3
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 2
„A befejezetlen szövetségi állam” című könyvében felsorolta egy egyesült
önrendelkezés irányába. Ezzel jogot nyertek arra, hogy csatlakozhassanak az
A bővítés történelmi–erkölcsi parancsához világos politikai–stratégiai érdekek
európai integrációs folyamathoz. A közép–és kelet európai fiatal
fűződnek. Az Európai Unió legelemibb érdeke, hogy a Balti–tenger és a
demokráciáktól ezért nem lehet megtagadni, hogy az integráció folyamatában
Fekete–tenger közötti egész térséget tartósan stabilizálja. A közép–európai,
teljes mértékben részt vegyenek. Mindig is nyugati beállítottságú országok
szovjet befolyás alatt álló rendszer felbomlásával ugyanis politikai vákuum
maradtak, amelyek több mint ötven évig a 20. század legerőszakosabb
keletkezett, ami ezáltal új bizonytalansági kockázatokat rejtett magában.
ideológiáinak, a nemzetiszocializmusnak és a kommunizmusnak az áldozatai
Ennek a térségnek stabilitása egy európai számára mindennél fontosabbnak
voltak.
kell, hogy legyen, mivel Európa egy részén uralkodó elégedetlenség törvényszerűen egész Európát érinti. Ez jól látszott a balkáni háborúk kapcsán is.
Lengyelország ebben a történelmi fejlődésben kétségtelenül kiemelkedő szerepet játszott. A Szolidaritás és Lech Walesa nélkül nem lett volna biztos a
Ezen a ponton is mércéül szolgál Walter Hallstein, mivel a törekvést a békére
Berlini Fal és az egész Európán végighúzódó „vasfüggöny” leomlása; és Đ ezt
az európai kontinens integrációja kiemelkedő okának tekintette.
kifejezetten szeretném hangsúlyozni Đ II. János Pál lengyel pápa hatalmas
Idézem: ”Az európai egyesülés egyetlen ösztönzője sem veheti fel a versenyt
lelki
a béke követelményével.”
ereje
nélkül
sem,
aki
a
80Ő–as
években
honfitársaihoz
a
következőképpen szólt: „Ne féljetek!”. Ezután leomlottak a gátak, a szabadság szelleme győzedelmeskedett, útjára indult a békés forradalom.
A bővítésnek történelmi és politikai dimenziója mellett van egy nem
Tegnapelőtt muszáj volt erre gondolnom, amikor meghívtak, hogy 22 brazil
elhanyagolható gazdasági dimenziója is. Az, hogy az EU népessége a
püspökkel együtt részt vegyek egy pápai misén annak vatikáni
jelenlegi 37o millióhoz
magánkápolnájában. A lélek és a szavak ereje választ adott a szovjet diktátor,
olyanokkal, akik többnyire erősen fejlődő
Sztálin kérdésére: „Hány hadosztálya van a pápának?”
pozitív hatással lesz a gazdaság erejére a régi és új tagállamokban egyaránt,
képest
több mint 8o millióval fog emelkedni, gazdaságú országokban élnek,
miközben új munkahelyek megteremtését is eredményezi. Az EU belső piaca Ez a példátlan szabadságszeretet már korábban is kifejezésre jutott: az
bővül és erősödik. Az EU globális versenyben és a nemzetközi
1953–as, a Németországnak a magát „Német Demokratikus Köztársaságnak”
kereskedelemben betöltött szerepe nő. A tagjelölt országokban végrehajtott
nevező részében lezajlott, illetve az 1956–os magyarországi felkeléseknek és
gazdasági reformok már ma is a gazdasági mutatók jelentős növekedését
az 1968–as prágai tavasz is bizonyította, hogy az emberek Közép–Európában
eredményezték, amelyek messze az EU–átlag fölött vannak.
soha nem voltak készek a kommunista elnyomó rendszereknek behódolni.
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 5
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 4
kommunizmust, és nagy sikerrel fordultak a szabadság, demokrácia és
A további lépésekkel Önök tisztában vannak: áprilisban kell hivatalosan
Növekvő kereskedelmi többletet könyvel el a csatlakozó országokkal, ami
Athénban aláírni a csatlakozási szerződéseket, miután az Európai Parlament
révén munkahelyek jönnek létre és a tagállamok gazdasága erősödik. Az,
foglalkozott vele és hozzájárulását adta. Az aláírást követően a tagállamok és
hogy a közép– és kelet–európai országokkal folytatott kereskedelem
a csatlakozó országok nemzeti parlamentjeinek kell hozzájárulniuk a
terjedelme majdnem eléri az USÁ–val folytatottét, egyértelművé teszi, hogy
csatlakozási szerződésekhez, azok hatályba lépését megelőzően. A
már
ratifikációs eljárás és a tíz említett állam tagsága hatályosulásának lezárására
eddig
is
milyen
óriási
előrelépések
történtek.
Németország
vonatkozásában pedig ez a következőt jelenti:
a külügyminiszterek 2004. május 1–jét tűzték ki időpontul. Ez egy vérmes cél,
70 000 munkahelyet biztosított csak az, hogy Németország Lengyelországba
ha azt nézzük, hogy az amszterdami és nizzai szerződések ratifikációs
irányuló exportja meghaladja az onnan érkező importot. Végül a bővítés más
folyamata egyenként majdnem két évet vett igénybe, mindannyian igyekszünk
területeken is javítja az életminőséget az új, illetve régi tagállamokban. A
azonban megvalósítani azt a célt, hogy a tíz csatlakozó ország polgárainak
csatlakozó országok pl. a környezetvédelem területén, illetve a bűnözés, a
lehetővé tegyük a részvételt a 2004. júniusi európai választásokon.
kábítószer–kereskedelem és az illegális bevándorlás elleni harcban is fontos előírásokat hajtottak végre.
A mi képviselőcsoportunk volt az Đ és erre kissé büszke is vagyok –, amely a részvétel a 2004–es európai választásokon a csatlakozási folyamat igazodási
Hölgyeim és Uraim! Remélem,
egyetértenek
dátumaként javasolta. velem
abban,
amikor
összegzésképpen
megállapítom: az Európai Unió bővítése a béke, a jog, a stabilitás és a jólét
Az Európai Parlament, a Bizottság, valamint a 2000. decemberi nizzai csúcs
közösségeként minden résztvevő nép előnyére fog válni!
követte a javaslatunkat.
December 12–én és 13–án az Európai Unió állam– és kormányfői
Ha 2004–ben az új tagállamok képviselői elfoglalják helyüket a Parlamentben
Koppenhágában el fogják fogadni a bővítést lezáró határozatot. Miután az
és a többi európai intézményben, lezárul az a fejlődés, amely a Berlini Fal
október végi brüsszeli találkozójukon korlátozás nélkül átvették a Bizottság
1989. november 9–i leomlásával kezdődött, és amelyet az egykori lengyel
ajánlásait, és a bővítés pénzügyi alapjait is biztosították, Észtország,
külügyminiszter, Borislaw Geremek a következőképpen írt le: „Az Únió
Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország,
bővítése megbékélést hoz az Európa történelme és földrajza között fennálló
Szlovénia, Málta és Ciprus felvételének semmi nem állhat útjába.
feszültségben.” 2002. november 19–én az Európai Parlament Strassbourgban tíz csatlakozó ország, valamint Bulgária és Románia körülbelül 200 parlamenti
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 7
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 6
Maga az Európai Unió is már most sokat profitált ebből a reformfolyamatból.
képviselőjével Európa jövőjéről tanácskozott. Megindító pillanat volt
Hölgyeim és Uraim!
számomra.
Engedjenek meg még néhány megjegyzést azokkal a tagjelöltekkel
E jelentős történelmi siker fölötti minden Đ jogos Đ öröm mellett a csatlakozó
figyelemreméltó sikereket ért el, azonban az egyenlőtlenül nehezebb
országok nem ringathatják magukat abban a hitben, hogy most már hátra
peremfeltételek alapján még lemaradásban van. A következő években
dőlhetnek. Továbbra is óriási erőfeszítéseket kell tenniük, mivel egyedül az
megérdemlik kitüntető figyelmünket és támogatásunkat azért, hogy az általuk
EU–jogszabályok átvételével még nincs lezárva minden. Sokkal inkább kell a
kitűzött célt, a 2007–es csatlakozást, tényleg elérjék.
jövőbeli tagoknak azzal törődniük, hogy a közösségi joganyagot, az Ňacquis
Kétségtelenül Törökország is előrelépett. Az elfogadott jogszabály–
communautaire–t”, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás végrehajtsa
módosítások, többek között a halálbüntetés eltörlése, elismerést érdemelnek.
és alkalmazza. A megállapodás szerinti körülbelül 200 átmeneti határidő fogja
Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy Törökország még
megkönnyíteni ezt az alkalmazkodást, és hogy ez az úgynevezett régi tagokra
messze van attól, hogy teljesítse a koppenhágai kritériumokat. Csakúgy, mint
is érvényes egyes esetekben, mint például a munkaerő szabad áramlása vagy
korábban, most is megsértik
a teherautók szállítási privilégiuma. Nekik egyébiránt továbbra is szem előtt kell tartaniuk a csatlakozási folyamat iránti felelősségüket. A Walter Hallstein
az emberi jogokat, a kisebbségek jogai gyakran csak papíron léteznek, a
által is újra meg újra kiemelt szolidaritási elv nem silányulhat üres frázissá.
hadsereg hatalma töretlen. A német alapítványok, köztük a Konrad Adenauer
Ebben a kérdésben a mi értékrendünk is megméretik. A régi tagoknak ki kell
Alapítvány is, képviselői mostanság kémkedés vádjával bírósági eljárás elé
venni részüket abból, hogy a növekvő Európai Unióban az életfeltételek
néznek Törökországban Đ az említett jogszabály–módosítások ellenére.
összehasonlíthatósága megvalósuljon. Készen kell állniuk arra, hogy Közép–
Összefoglalva: a demokrácia törökországi hiányosságai olyan méretűek, hogy
és Kelet–Európa gazdaságilag szegényebb államainak segítséget nyújtsanak
európai parlamenti képviselőcsoportunk véleménye szerint nem lenne
ahhoz, hogy jobbíthassanak saját sorsukon.
indokolt, hogy a koppenhágai csúcson a csatlakozási tárgyalások megkezdésére időpontot nevezzenek meg.
Sokkal inkább azt a kérdést kell magunknak feltennünk, hogy adott körülmények között nem lenne–e becsületesebb Törökországgal egy különleges „stratégiai partnerségről” megállapodni, amely rendkívül széleskörű közeledést tesz lehetővé számára az Európai Unióhoz Đ de a
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 9
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 8
kapcsolatban, akik még nem állnak készen. Bulgária és Románia
csatlakozás szintjét nem érve el. Képviselőcsoportunk az elmúlt héten az
A barcelonai folyamatot azonban tovább kell mélyíteni. A politikai párbeszéd
Európai Parlament ülése elé ennek megfelelő javaslatot terjesztett elő, amely
még szorosabbá válhat, egy euro–mediterrán szabadkereskedelmi övezet
azonban nem kapott többséget.
perspektívája végre valósággá válhat, és Đezt tartom 2001. szeptember 11.
párbeszéd, amelyhez „Barcelona” kiváló keretet kínál, a lehető legszélesebb
határainak és a szomszédainkhoz fűződő viszonyaink alakításának kérdése.
alapra kell helyezni. Ha ez a vállalkozás meghiúsul, Európában veszélybe
Nagyon fontosnak tartom, hogy a most közvetlenül küszöbön álló bővítéssel
kerülhet a béke. Az Európai Uniónak a bővítéssel összehasonlítható prioritást
ne ássunk újabb árkokat Európában. A jövőben jóval többet kell új keleti és
kellene biztosítania a földközi–tengeri térség számára. Tudatára kell
déli szomszédainkkal törődnünk. A Balkán országainak kétségtelenül európai
ébrednünk: Párizs közelebb van Algírhoz, Algéria fővárosához, mint Varsóhoz.
perspektívával kell rendelkezniük az Európai Unióhoz való csatlakozás céljával. Másrészt az Európai Uniónak földrajzi határokat is ki kell jelölnie,
Hölgyeim és Uraim!
mivel nem kell túlterjeszkednie, nem kell magát „halálra” bővítenie. Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldávia egyre közelebb kerül az
A 21. század elejének második legnagyobb kihívása az Európai Unió reformja.
Európai Unióhoz. Ezeknek az országoknak Európai Uniós tagsága azonban
Éppen úgy, ahogy a mostani bővítési kör egyedülálló jelentőségű aktus,
aligha jöhet számításba. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nem kellene
kivételes erőfeszítéseket igényel az Unió cselekvőképességének jövőbeni
kapcsolatainkat velük tovább élénkítenünk, és nekik is szoros partnerséget
fenntartása is.
kínálnunk. Oroszország és Ukrajna esetében ennek „stratégiai partnerségnek” kell lennie.
Gyökeres reformokra van szükség ahhoz, hogy az európai egyesülési folyamat a jövőben is sikertörténetté váljon, ezáltal biztosítva, hogy az alapítók
Ez vonatkozik a földközi–tengeri térségbeli szomszédainkra is. Az ún.
és Walter Hallstein céljait a továbbiakban meglehessen valósítani. Az európai
„barcelonai folyamattal” a kilencvenes évek közepén intézményesítették az
sikertörténet azonban csak akkor íródik tovább, ha a polgárok gondjait és
Unió – Szíriától Marokkóig terjedő– déli szomszédokkal fennálló kapcsolatait.
kétségeit is figyelembe vesszük. Növekvő kétkedéssel szemben kell
A tartós közel–keleti konfliktus ellenére azóta sikerült az euro–mediterrán
világosabb hatáskörök, nagyobb átláthatóság és demokratikusabb
partnerséget politikai, gazdasági és kulturális területen kiépíteni.
döntésfolyamatok határozott koncepcióival fellépnünk. Az embereknek el kell mondani, hogy mit várhatnak a jövőben Európától. Világosan kell látnunk Európa önrendelkezésével és szerepével kapcsolatban.
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 11
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 10
tükrében a legeslegfontosabb tényezőnek Đ az arab–iszlám világgal folytatott Ebben az összefüggésben megmutatkozik az Európai Unió jövőbeli
> Konrad Adenauer und Robert Schuman
> Rede von Prof. Dr. Hans-Gert Pöttering MdEP,Vorsitzender der EVP-ED-Fraktion im Europäischen Parlament. Walter Hallstein Lecture 2002 am 28. November 2002 in Berlin, Akademie der Konrad-Adenauer-Stiftung
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 13
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 12
> Walter Hallstein, Kommissionspräsident (1958-1967)
Amikor az Európai Tanács Laekenben „Konventet” hívott össze a nizzai
meg azt az átfogó reformot, amelyet egy huszonöt vagy még több államból
határozat végrehajtása céljából, átvette ezt a részvételi formulát. Folyó év
álló, kibővített Unió igényel. Ott még nem tisztázták ezeket az olyannyira
február 28–án ez a Konvent összesen 105 taggal és ugyanilyen számú
lényeges kérdéseket, mint amelyek az Unió szerkezetére, intézményeire,
helyettessel nyílt meg. Elnöke, Valérie Giscard dŐEstaing a mi politikai
cselekvőképességére, demokratikus legitimációjára és nemzetállamokkal
családunkhoz tartozik. A Konvent a mi képviselőcsoportunk üléstermében
szembeni hatásköreinek leválasztására vonatkoznak. Az EU állam– és
ülésezik. Ezért remélem, hogy „a hely szelleme” a Konvent határozataiban
kormányfői nem voltak tudatában e hiányosságoknak, és ezért úgy döntöttek,
érvényre jut. Ez idő tájt a Konvent előtt számos javaslat van. Kezd kirajzolódni
hogy mélyebb és szélesebb vitát kell kezdeni az Unió jövőjéről.
egy közös körvonal. Az a benyomásom, hogy a Kovent a helyes úton jár.
Nagy örömmel üdvözöltem, hogy a nizzai határozat végrehajtásának
Miről van szó a Konventben? Először is megállapítható, hogy az Európai Unió
gyakorlati
a
reformja körüli vita nem a tagállamok és az Unió közötti hatásköri harc.
képviselőcsoportunk által az Európai Néppárt 2001. januári berlini
Ellenkezőleg: Európa és a nemzetállamok globalizált világunkban ugyanazon
kongresszusán javasolt átvétele jutott érvényre, amelyet oly sikeresen
érme két oldalát jelenítik meg. Az Európai Unió a nemzetállamokon épül fel.
alkalmaztak az alapjogi karta kidolgozásánál.
Tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzetállamok egy globalizált világban
módszeréről
szóló
vitában
annak
a
modellnek
egyedül már nem képesek biztosítani békét, jólétet, növekedést és egyben a Végül is a Nizzai Szerződés előkészítése mutatta meg világosan a
belső és külső biztonságot. A szuverenitás már többszörösen is csak
kormánykonferenciák kormányközi módszereinek korlátait. Amellett emeltünk
nagyobb területeken gyakorolható. Ezért nem a szuverenitás feladásáról van
szót, hogy a nizzai folyamat utáni helyzetet szélesebb alapokra kell helyezni.
szó, hanem sokkal inkább a cselekvőképességnek a politika meghatározott
Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőinek ebben
területein való újra élesztéséről, tehát a szuverenitás közös gyakorlásáról.
ugyanúgy részt kellett venniük, mint a tagállamok és az Európai Bizottság képviselőinek. A csatlakozó országoknak is részt kellene venniük.
Sok esetben az egyetlen alternatívánk így hangzik: közösen erősen vagy egyedül jelentéktelenül. Sok területen a hatáskörök már ma is fel vannak osztva a nemzetállamok és az Európai Unió között. Ezért – a szubszidiaritás elve alapján Đ meg kell határoznunk a politikának azokat a területeit, amelyeket a jövőben európai szinten akarunk alakítani. Walter Hallsteinnél a szubszidiaritás elve még nem volt cselekvési alapvetés. Ez érthető, hiszen az
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 15
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 14
Az Európai Tanács 2000. decemberi nizzai csúcstalálkozóján nem valósította
ő idejében arról szólt a történet, hogy Európának kellett hatásköröket
a területei, amelyek az európai civilizáció növekvő hagyományaihoz és
kiosztani. Az Európai Uniónak meg kell kapnia a lehetőséget, hogy az
kulturális sokszínűségéhez tartoznak, maradjanak az egyes államok saját
átruházott hatásköreit hatékonyan gyakorolhassa. Csak így leszünk képesek
hatáskörében. Különösen a tagállam belső szervezetét, a családi
a világ más növekedési régióival lépést tartani és az „európai modellt”
szerkezeteket és a szociális rendszereket, valamint az oktatást, kultúrát és
sikeresen megújítani.
sportot ne „harmonizálják” európai szinten. Ezeken a területeken az
létre kellene hozni egy kamarát, amely különleges hatáskörrel lenne felruházva
hatáskörmegosztás átláthatóságának hiánya az egyik oka az európai
a szubszidiaritás elvének feltételezett megsértésnek vizsgálatára.
egyesülési folyamat csökkenő elfogadottságának. A polgároknak az eddiginél jobban át kell látni, hogy mely szint mely döntésekért felelős. Ezért egy
Az Unió legyen azonban továbbra is felelős az alkotmány alapszabadságainak
hatáskörmegosztás keretében a hatásköröket egy jövőbeli alkotmányban a
biztosításáért. Ennek megfelelően az általam már említett alapjogi kartának az
lehető legvilágosabban szabályozni kell.
európai alkotmány szerves részévé kellene válnia. Eddig mindössze a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament egy politikai nyilatkozata. A
A szubszidiaritás értelmében csak azokat a hatásköröket szabad európai
jövőben jogilag kötelező erejűnek kellene lennie. Ezzel azt húzzuk alá, hogy az
szinten elhelyezni, amelyeket a nemzetállamok nem tudnak megfelelően
Európai Unió olyan értékközösség, amely az emberi jogok, a tolerancia a
ellátni. Az Uniónak kellene viselni a felelősséget a közös piacért, az áruk
szubszidiaritás és a szolidaritás tiszteletben tartását állítja középpontba.
szabad mozgásáért (belső piac), a működő versenyért, a közös külképviseletért, a közös valutáért és egy közös megreformált mezőgazdasági
Az ENP konventi képviselőcsoportjának felfogása szerint az európai
politikáért.
alkotmány perambulumába fel kellene venni Európa szellemi–vallási örökségére való hivatkozást, az alkotmány rendelkezései közé pedig az
Az Uniónak emellett az igazságszolgáltatás, bevándorlás, belbiztonság,
istenhit tiszteletben tartását. Megállapítható ugyanis, hogy az ember európai
kommunikáció és infrastruktúra, kutatás, környezet– és egészségpolitika
felfogása és az Unió mint értékközösség lényegében vallásos, főként
területén kellene aktívvá válni, ha a transznacionális vagy szupranacionális
keresztény gondolkodásból ered. Én is támogatom azt, hogy az európai
dimenziókról van szó. Az Európai Uniónak a kül–, biztonság– és védelmi
alkotmányban garantálják az egyházak és vallási közösségek jogállását.
politikában is egyre inkább közösen kellene fellépni, még akkor is, ha ez nem mindig a bevált közösségi szabályok alapján megy végbe. A politikának azok
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 17
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 16
együttműködésnek azonban lehetségesnek kell lennie. Az Európai Bíróságnál Az én felfogásomban az Európa és a nemzetállamok közötti jelenlegi
Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt években az Európai Parlament hatalma egyértelműen megnőtt. Már
A Konvent egyik rendkívül lényeges feladata az intézményi reform is. Új
most is a jogalkotás mintegy háromnegyedének esetében azonos jogokkal bír
megoldásokat kell találni a több demokrácia, és az átláthatóság eléréséhez,
a Miniszterek Tanácsával. Eddig sajnos nem sikerült mindezt megfelelően
és ahhoz, hogy a polgárokhoz közelebb kerüljön az Unió. Először a nemzeti
végrehajtani úgy, hogy ez hatással legyen az európai közvéleményre. A
parlamenteket kell megerősíteni világos hatáskörmegosztás keretén belül.
jövőben az európai politikai pártoknak ezen a területen is fontos szerepe lesz.
kormányával szemben az európai ügyekben.
Hölgyeim és Uraim! A Tanács reformja is már régóta esedékes. A jövőben átláthatóan és a
Európai szinten ez a közösségi intézmények erősítését és a világos
parlamenti eljárás szerint olyan területeken kellene tevékenykednie, ahol
hatalommegosztás megvalósítását jelenti. Le kell építeni a törvényhozó és
jogalkotó szervként vesz részt, – és ezáltal az Európai Parlamenttel azonos
végrehajtó hatáskörök közötti átfedéseket egy olyan átláthatóbb Unió
jogokkal felruházva jogalkotást végez. A Tanács többségi döntésének kellene
létrehozása érdekében, amely tiszteletben tartja az alapvető demokratikus
ezen a területen általános szabállyá válni. A különböző tanácsok elnökségét
elveket. Az Európai Unió polgárai érthető és átlátható jogalkotási és
különböző országokra lehetne átruházni, és egy hosszabb időszak alatt
döntéshozatali eljárást igényelnek.
lehetne végrehajtani. Külön szabályozás érvényesülhetne a végrehajtó tanácsként eljáró külügyminiszteri tanácsra. Ha a külügyminiszterek tanácsa a
Az Európai Parlamentnek ezért a Tanáccsal azonos szereppel bíró jogalkotási
kül–, biztonság– és védelmi politika keretein belül tevékenykedik –, azaz
szervvé kell válnia. Ez magában foglalja a teljes költségvetési jogot csakúgy,
végrehajtó szervként jár el –, a „szorosabb együttműködés” elvét kellene
mint az Európai Parlament közös döntési jogát az európai jogalkotás minden
alkalmazni, kivéve, ha minden tagállam egységes politikában megegyezésre
kérdésében (rendeletek, irányelvek). Az EU–Szerződés három pillérét, a bel–
tud jutni. Az Európai Unió cselekvőképes lenne és a tagországainak többségi
és igazságszolgáltatási politikát a lehető leginkább közösségi keretek közé
véleményét egyedül képviselhetné.
kellene vonni. Sürgősen szükség van az EU közös jogalkotására a menekültügy és bevándorlás területeinek egyre jelentősebbé váló feladatai
Ez mindazonáltal a Bizottság és a kül– és biztonságpolitikai főmegbízott
kapcsán. A kül– és biztonságpolitika területén a közösségi költségvetésre
külpolitikáért felelős tagja feladatainak összeállítását is jelenti. Ezeket a
vonatkozó költségkímélő intézkedéseket kellene végrehajtani.
feladatokat végezze egy olyan ember, értelemszerűen a Bizottság egyik alelnöke, akihez különleges eljárás szerint lehetne fordulni. Neki kellene vezetnie a külügyminiszterek tanácsát is.
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 19
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 18
Minden nemzeti parlamentek erősítenie kell ellenőrzési jogkörét saját
Visszatérve a Konventhez: Mivel a Bizottság elnöke hivatalának olyan nagy
A Bizottság megerősítése az egyik legsürgetőbb feladat a reformfolyamat
jelentősége van, az ENP októberi estorili kongresszusán élénken foglalkozott
keretében. Csak egy erős Bizottság tud ugyanis tartósan közös Európát
a választás menetével. Azt valljuk ugyan, hogy a Tanácsnak kelljen továbbra
biztosítani, és azt megakadályozni, hogy visszazuhanjunk egy olyan Európa
a Bizottság elnökét az Európai Parlamentnek javasolnia, a jövőben azonban
politikába, amelyet egyedül a nemzeti érdekek határoznak meg. A közösségi
az európai választások eredményeinek figyelembe vételével. Az Európai
Európát
puszta
Parlamentnek kell aztán ezt a jelöltet elutasítania vagy elfogadnia. Ezáltal az
együttműködését. A Bizottságot ezért valós végrehajtó hatalommá kell
akarjuk
megerősíteni,
nem
pedig
a
kormányok
európai pártok számára lehetővé válna, hogy saját jelöltjeikkel induljanak az
átalakítani.
európai választási kampányban. Ez pedig azt a következményt vonná maga után, hogy a választási kampány sokkal inkább a személyekről szólna, és
Miközben felkészülünk e cél megvalósítására, hűek maradunk Walter Hallstein
ezáltal érdekesebbé válna, valamint a Bizottság demokratikus ellenőrzése,
alapgondolataihoz: számára a Bizottság háromszoros szerepet töltött be:
illetve elfogadottsága nőne.
motor, őr és becsületes alkusz. E funkciók fenntartása és megerősítése a 21. század Európájában is elengedhetetlenek.
Engedjék meg, hogy itt egy megjegyzést tegyek egy Európai Kongresszus létrehozásáról szóló javaslat kapcsán. Nincs szükségünk olyan európai
Ezért Walter Hallstein értelmében is igaz, hogy az ENP képviselőcsoport
„vitaklubra”, amely a nemzeti és európai parlamentek közötti véleménycserét
Konventben résztvevő tagjai két héttel ezelőtti frascati zárt ülésén az Európai
szolgálja. Ha azonban egy ilyen kongresszusnak –, amely az Európai
Tanács elkülönült elnöki posztjának bevezetése ellen szólalt fel. Egy ilyen
Parlament tagjaiból és a nemzeti parlamentek azonos számú képviselőiből áll,
elnök a Bizottság elnökének versenytársává válna, és így megbontaná az
– az lenne a feladata, hogy pl. későbbi alkotmánymódosításokat fogadjon el,
intézményi egyensúlyt. Meggondolandó lenne, hogy az Európai Bizottság
ezt megfontolásra érdemes gondolatnak tartanám.
elnöke egyben az Európai Tanács elnökségét is ellátná, és ezzel kettős funkciót töltene be. Ebben az összefüggésben szeretném azonban
Hölgyeim és Uraim!
hangsúlyozni, hogy a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltött, Walter
Legkésőbb 2003. június végén alkotmány tervezet vagy alkotmányszerződés
Hallstein által is neki tulajdonított feladatot kell teljesítenie. Nem
formájában rendelkezésre állnak a Konvent eredményei. Ennek egy
megengedhető pl. az, hogy a Bizottság elnöke kétségbe vonja a stabilitási
egészében lezárt dokumentumnak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy
paktumot, vagyis hatályos EU–jogot. Ez nem szolgálja az ügyet, és emellett
döntsenek
rombolja a Bizottság hitelét.
kormánykonferencia során nem szabad „megnyitni”. A kormányok tudnak a
róla,
és
amely
témát
a
közvetlenül
rákövetkező
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 21
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 20
Hölgyeim és Uraim!
kormánykonferenciák nagy hátrányairól Đ ezért nem eshetnek abba a kísértésbe, hogy a Konvent tervezetét újra tárgyalják. Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó, 1957–es Római Szerződések alapján határoznának az Európai Unió
Tisztában vagyok azonban azzal, hogy ezeket az igényes célokat nem lesz könnyű elérni. Nagy erőfeszítést és meggyőző munkát követel. Nincs kétségem azonban afelől, hogy világos és összefüggő koncepciót kell végrehajtanunk, azért hogy az európai integrációs folyamat sikere a 21. században is folytatódjon, az emberi méltóság, a demokrácia, szociális piacgazdasági rend, mindenekelőtt azonban azon jog alapján, amellyel érdekkülönbségeinket és konfliktusainkat békésen rendezni akarjuk. A jog biztosítja a békét. Ezzel ismerjük el az európai történelem tanítását Đ jólétünkre és Európa és az egész világ elkövetkezendő generációinak jólétére.
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 23
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 22
alkotmányáról Rómában.
" E u r Û p a a X X I . s z · z a d b a n - Megfontol·sok a jˆvı eurÛpai rendjÈrıl"> 24
Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták európai parlamenti képviselőcsoportja Kiadó: Cím:
Tel: Internet: E–mail:
ENP-ED-képviselőcsoport Tudományos–dokumentációs–kiadásért felelős szolgálat Europ—isches Parlament EVP–ED–Fraktion 60, rue Wiertz 1047 Brüssel Belgium + 322 284 2226 http://www.epp–ed.org epp–
[email protected]