EU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAI ÉS A TELJESÍTÉS HELYZETE
Dr. Simándi Péter intézetigazgató főiskolai tanár
SZIE GAEK Tessedik Campus
A hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság kapcsolata
A hulladék, mint globális probléma • A hulladéktól való megszabadulás (annak elhelyezése, tárolása) az emberi társadalom számára mindig is gondot okozott. • A gondok elsősorban a birtokosnál jelentkeznek, de a mennyiség - és egyre inkább a veszélyesség növekedésével számos esetben konfliktusokat okoztak a társadalmi és a természeti környezetben is. Mindezzel együtt a probléma lokális maradt. • A hulladék tehát lokálisan jelentkező környezeti probléma, hatása ott jelentkezik, ahol az keletkezik, illetve ahol azt elhelyezik.
• A hulladék, mint globális probléma akkor kezdett el nagy nyilvánosságot kapni, amikor a XX. század végén egymást érték a jóléti társadalmakból induló hulladék szállítmányok a fejletlen országok felé, ahol súlyos környezeti és egészségi károkat okoztak. • 1989-ben megszületett a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozó Bázeli Egyezmény, amely megtiltja veszélyes hulladékok fejletlen országokba történő szállítását. A hulladékokkal kapcsolatban lényegében ez az egyedüli nemzetközi egyezmény. • A hulladékok ártalmatlanítása akár lerakással, akár égetéssel történik, negatív környezeti hatásokat eredményez, a kezelés költségei pedig improduktív jellegű gazdasági, társadalmi szintű kiadásokat követelnek.
• A fenntarthatóság elvén működő gazdaság és környezet modelljében mindinkább hangsúlyt kap, hogy: • a hulladékban jelenlévő anyag, illetve annak energiatartalma a termelési folyamatokba visszaforgatható, kímélve ezzel a primer természeti erőforrásokat; • vagyis a hulladékok minél nagyobb mennyiségének visszavezetése a termelésbe a környezetvédelmi előnyök mellett gazdasági szükségszerűség is.
A hulladékgazdálkodás kettős feladata • Elsősorban olyan rendszert kell működtetni, amely csökkenti a keletkező hulladékok környezeti, és emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak következményeit; • másodsorban pedig biztosítania kell, hogy a hulladék minél szélesebb körben anyag- és energiaforrásként szolgáljon a gazdaság számára.
A szervetlen és szerves anyag körforgása Az ember termelési tevékenységét a következőképpen lehet ciklusba szervezni: T erm elés
T erm ék
F elépítő folyam atok
L ebontó folyam atok
H ulladék
T erm észeti anyag
Igyekezni kell zárni a ciklust, amennyire csak lehetséges, illetve minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a „Természeti anyag” feliratú doboz ürüljön, és a „Hulladék” feliratú dobozban a felhalmozódás növekedjen.
• A ciklus zárására nincs túl sok lehetőségünk, hiszen nagyon sok hulladék már soha többé nem alakítható vissza az eredeti természetes anyaggá, de igénybe kell vennünk minden olyan, a természetben lejátszódó folyamatot, ami a ciklus zárását segíti. Ilyen például: • • • •
a szennyvíztisztítás, a komposztálás, biogáz előállítás, az egyes termelési melléktermékek és hulladékok visszaforgatása a talajerő pótlása céljából.
A hulladékgazdálkodás lehetőségei a célok elérése érdekében
A szabályozás keretei az EU-ban • Egységes közösségi hulladék stratégiák: • 1989 – a hulladékgazdálkodás elvei és céljai • 1996 – a gazdasági és társadalmi hatások figyelembe vétele • 2005 – megelőzés, hulladék, mint erőforrás
• Keret irányelv: • 75/442/EEK – első hulladék keretirányelv • 2006/12/EK – változások egységes szerkezetbe foglalása • 2008/98/EK – új (ma hatályos) keretirányelv
A szabályozási hierarchia Hulladék megelőzési és újrahasznosítási Stratégia 2005 Hulladék lista
Keret szabályok 2008/98/EK Hulladék keretirányelv
1013/2006/EK rendelet Hulladékok nemzetközi szállítása
2150/2002/EK rendelet Hulladék statisztika
Kezelésre vonatkozó szabályok 1999/31/EK Lerakó irányelv
2010/75/EU Ipari kibocsátás irányelv
Adatszolgáltatás
Hulladék égetés
Hulladékárami szabályok Szennyvíziszap
Csomagolás
WEEE
ELV
Elem-akku
Bányászati hulladék
A hulladékgazdálkodás EU joganyaga • A hulladékgazdálkodásra vonatkozóan az Unió joganyaga 60 rendeletet, irányelvet, határozatot, állásfoglalást vagy ajánlást tartalmaz. • Az EU hivatalos internetes honlapja: http://eur-lex.europa.eu/en/legis/latest/chap15103030.htm
A hulladékgazdálkodás főbb elvei Új keretirányelv alapján • megelőzés • gyártói felelősség • megosztott felelősség • elérhető legjobb technika • szennyező fizet • közelség • önellátás
Ezen elveket EU szinten kell érvényesíteni
Legfőbb célok • a környezet és az emberi egészség védelme, • a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, • valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása megelőzés újrahasználatra előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás ártalmatlanítás
A hulladék keletkezésének megelőzése • A hatékony megelőzést három pillérre kell építeni: • a hulladékgazdálkodási célokat szem előtt tartó tervezésre, • a hulladékszegény gyártási technológiák fejlesztésére, • valamint a vásárlói tudatosságra.
termék-
• A három pillér közül ma leginkább a hulladékszegény technológiák fejlesztése működik, mivel ez egyben gazdasági kényszer is a gyártók számára.
A megelőzési program alappillérei • A gazdasági szereplőket a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló jogi eszközökkel és gazdasági szabályozókkal lehet elsősorban befolyásolni a kevésbé veszélyes hulladékokat eredményező, illetve a hulladékszegény technológiák alkalmazásának irányába. • A megelőzés fontos eleme a termékek használati idejének meghosszabbítása, ezért a gazdasági szereplőket ösztönözni kell a tartósabb termékek előállítására. Fejleszteni kell a javító hálózatokat is, amelynek egy része a hulladékkezelési rendszeren belül működik majd: ki kell alakítani az ún. újrahasználati központokat, ahol biztosítani lehet a még használható tárgyak leadásának, a szükséges javítások elvégzésének és a biztonságos újra forgalomba hozásnak a feltételeit. • A lakosságot elsősorban a fogyasztói szokások megváltoztatásával, illetve az árak szabályozásával lehet a célok mellé állítani.
Főbb tartalmi változások • • • •
Ötlépcsős hulladék hierarchia A hulladék vége fogalom bevezetése Melléktermék fogalom Felelősségi viszonyok – kiterjesztett gyártói felelősség, hulladék termelője, kereskedő és közvetítő, hulladékkezelők (szennyező és használó fizet) • A környezetvédelmi célkitűzés bevezetése a hulladékgazdálkodásban • A termikus hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmának tisztázása • A veszélyes hulladék keverésére vonatkozó feltételek pontosítása
Főbb tartalmi változások • Eljárás bevezetése annak meghatározására, hogy egy adott hulladékáramba tartozó hulladék mikortól nem számít End of Waste kritériumok kidolgozása hulladéknak • Egyes hulladékgazdálkodási műveletekkel kapcsolatos minimumszabályok vagy a minimumszabályok meghatározását célzó eljárás bevezetése • A nemzeti hulladékkeletkezés megelőzési programok kötelező kidolgozásának előírása a tagországok számára • A hulladékkezelő létesítmények engedélyezése területén az IED irányelvvel összhangban működik • Változnak a hulladékgazdálkodási tervezés szabályai is, és a hulladék jegyzék módosítása is várható 1272/2008/EK rendelet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról
2010/75/EU Ipari kibocsátás irányelv
Tagállami döntési pontok ● A hierarchiától való eltérés – életciklus elemzés alapján ● Hulladék státus megszűnése ● Eltérés a hulladékok jegyzékétől – veszélyes, nem veszélyes besorolás ● A kiterjesztett gyártói felelősség érintettjeinek meghatározása, felelősségi körük, feladataik és pénzügyi felelősségük megállapítása ● A hazai hulladékkezelési kapacitások védelme ● Hulladékolajok regenerálásának előírása ● Egyes tevékenységeknél engedély helyet nyilvántartásba vétel – a feltételeket jogszabályban kell rögzíteni ● Az ellenőrzéseknél szempont lehet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) megléte (gyakoriság, tartalom)
Hazai szabályozás •1981 - a hulladékokra vonatkozó legelső szabályozás •102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet •2001. január 1-től hatályos hulladékgazdálkodási törvény •2001-től, a hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépésétől kezdve megszületett csaknem 35 hulladékos jogszabály, amelyek már EU-konform szabályozások
A hazai szabályozás következményei • Kialakult a folyamatok nyomon követésére alkalmas nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer • A közszolgáltatás és a települési hulladék rendezett begyűjtése. • A korszerűtlen hulladékégetők és lerakók bezárása, új létesítmények épültek. • Az állati hulladékok zárt rendszerű összegyűjtése, valamint a kórházi és egészségügyi hulladékok veszélyességi fokának megfelelő gyűjtése és ártalmatlanítása. • Zárt rendszerben történik a növényvédő szerek és csomagolásaik, valamint a gyógyszer hulladékok visszagyűjtése, és ártalmatlanítása. • Az azbeszt, a PCB/PCT, ózonkárosító hidrogén-fluoridok, egyes oldószerek) felhasználásának megtiltása, ezek hulladékainak környezetre és egészségre veszélyt nem jelentő kezelése. • Szemléletformálás javulása.
A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint • 16 Mt hulladék, amelyből ≈4 Mt a települési szilárd hulladék; • a veszélyes hulladék összes mennyisége is évek óta alatta marad az 1 Mt-nak (850 et); • a nem veszélyes ipari, gazdálkodói hulladékok mennyisége 6,2 Mt, ami csökkenő tendenciát mutat, legnagyobb részét az erőművi salakok és pernyék teszik ki; • Az építési-bontási hulladékok mennyisége viszonylag állandó (3,9 Mt); • nagy mértékben csökkent a keletkezett biológiailag lebomló hulladékok köre (a 2004-es 6 Mt-ról 2010-re lecsökkent 1 Mt-ra a keletkezett mennyiség).
A hulladékkezelés alakulása • Az ipari nem veszélyes hulladékoknak csupán kb. 40%-a kerül ártalmatlanításra, míg a további része valamilyen hasznosítási folyamatba kerül, amelyből az energetikai hasznosítás nem éri el az összes mennyiség 10%-át. • A veszélyes hulladékok tekintetében az ártalmatlanítási arány kedvezőbb (32%, amelyen belül a termikus ártalmatlanítás csupán 8%), az elmúlt évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott az anyagában történő hasznosítás (33%). • Az építési és bontási hulladék kezelésében is egyre kisebb a lerakott mennyiség aránya (45%), bár a jellemző hasznosítási forma nem az építőanyagok újra felhasználása, hanem a terület feltöltés. A települési szilárd hulladék kezelésének fő iránya ma még mindig a lerakás, a hasznosított mennyiség alig éri el a 25%-ot.
A települési hulladékok hasznosítási arányai az Unió országaiban
● Lerakás ● Energetikai hasznosítás ● Újrafeldolgozás
Magyarországon csak egyetlen ilyen hasznosítómű van évi 420 000 tonna kapacitással, mivel a lakossági ellenérzés sem a 90-es években, sem pedig a 2000-es évek elején nem engedte meg további hasznosítóművek megépítését.
Hulladék újrafeldolgozási arány Európában (2007)
Magyarországnak az összes hulladékra tekintettel újrafeldolgozás terén komoly lemaradásai vannak.
az
A csomagolási hulladékok hasznosítása Európában (2007)
A kiselejtezett gépjármű hulladékok hasznosítása Európában (2007)
• Magyarországon a hulladék hasznosítása azon hulladékáramok vonatkozásában, amelyekre konkrét EU célkitűzésekkel és határidőkkel rendelkezünk, megfelelően eléri a kitűzött szinteket. • Ez az eredmény elsődlegesen annak köszönhető, hogy a kérdéses hulladék áramok tekintetében Magyarország bevezette a kiterjesztett gyártói felelősséget, amelynek pénzügyi forrását a termékdíj törvényben teremtette meg. • Ugyanakkor fontos megállapítani, hogy a hazai hasznosítás soha nem lépte túl lényegesen az EU által megkövetelt szintet, és egyéb hulladékáramok tekintetében pedig, ahol nincs EU-presszió, az átlagos hasznosítási szint meglehetősen alacsony.
Hazai helyzet • Eredmények: • több olyan járulékos fejlesztés is megvalósult, amely a lakossági szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtését célozta; • kb. 6 millió ember számára elérhető ez a lehetőség, mintegy 10 000 hulladékgyűjtő szigeten; • egyes körzetekben jó tapasztalatokat szereztek a házhoz menő gyűjtési rendszerrel is, várhatóan ennek aránya a jövőben nőni fog.
• Lemaradások: • rendkívül fejletlennek kell tekintetni a lomtalanítási rendszert, amelyet a közszolgáltató akció-szerűen végez évi 1-2 alkalommal (egyes településeken a lomizásra alapozott használtcikk kereskedelem komoly társadalmi feszültségeket okozó tevékenységgé vált); • ma Magyarországon körülbelül 100 hulladékudvar áll rendelkezésre, de ezek általában a lakott területeken kívül, rossz megközelíthetőséggel helyezkednek el, és a számuk rendkívül kevés; • jelentős, és megoldatlan probléma az elhagyott hulladékok kérdése. A közszolgáltatási díjak folyamatos emelkedése is oka lehet annak, hogy a külterületeken, erdőszéleken folyamatosan nő az elhagyott hulladékok mennyisége, amelyek gyakran háztartásokból, néha pedig a vállalkozási tevékenységekből kerülnek ki a természetbe (kizárólag tettenérés esetén indíthatnak eljárást az elkövető ellen).
Hiányosságok • Nem csökkent a települési szilárd hulladék mennyisége, ami évek óta a kb. 5 millió tonna szinten mozog. • Magyarországon még mindig a legjellemzőbb hulladék kezelési mód a lerakás, a keletkező összes hulladéknak mintegy 60%-át lerakjuk, de a települési szilárd hulladék lerakása eléri a 75%-ot. • Az ipari és mezőgazdasági hulladékok szeletív gyűjtése és hasznosítása 40% körüli, a lakossági szelektív gyűjtés azonban alig éri el a 15%-ot. • Hiányoznak a hasznosító ipar számára elérhető fejlesztési források is. • A nemzeti K+F ráfordítások (2010-ben a GDP 1,4%-a) messze elmaradnak az EU országok szintjétől, és a hazai szükségletektől.
Legfontosabb támogatandó területek • A tisztább, hulladékszegény technológiák bevezetése, ezzel párhuzamosan a környezetközpontú vállalati tanúsító rendszerek ösztönzése; • a környezetbarát, kevesebb hulladékot eredményező termékek előállítása, minősítése, ezek vásárlásának ösztönzése; • újrahasználati központok kialakítása, újrahasználatra való előkészítés – szervízhálózat – fejlesztése; • szelektív gyűjtő rendszerek fejlesztése; • hulladékból másodnyersanyag, másod-alapanyag, másodlagos tüzelőanyag előállítása, ezek minősítése.
A hazai hulladékgazdálkodás korlátozó tényezői • Jogszabályi környezet bizonytalansága • Termékdíjas hulladékok kezelését koordináló rendszer teljes álalakítása, termékdíj növelés • A 98/2008 HKI átvételének késlekedése • Végrehajtási rendeletek hiánya
• Pénzügyi stabilitás hiánya • Világgazdasági válság • Kötelezettségszegési eljárások, túlzottdeficit-eljárás
• • • •
Hatósági rendszer leépülése Bevétel-kényszer a hatósági munkában Állami szerepvállalás a hulladékgazdálkodási piacon Cégek tőkeszegénysége - a saját forrás a pályázati lehetőségeknél hiányzik • Hitelfeltételek romlása
A hulladékgazdálkodás területén a korlátozó tényezők két meghatározó eleme • Az egyik ok a 2008 vége óta tartó gazdasági válság, amely immár negyedik éve egymást váltó, rövid konjunktúra – dekonjunktúra szakaszokkal jelentkezik, ami a következő hatásokat eredményezte: • Csökkent az ipari termelés, amelynek következtében: • kevesebb hulladék keletkezik, ennek hatására a kiépült kezelési kapacitások nem jutnak elég hulladékhoz; • erősíti ezt a hatást a kezelési kapacitások túlkínálata miatt az EU piacon fellépő szívóerő, amely a hazai hulladék egyre fokozódó exportját eredményezi; • a hulladék hasznosító ipar nem tudja értékesíteni a hulladékból kinyert haszonanyagokat a primer technológiák alacsonyabb termelési szintje miatt; • romlottak a pénzügyi és hitelfeltételek, ezért a fejlesztésre fordítható források lecsökkentek; • a bizonytalan gazdasági helyzetben a vállalkozások fejlesztési hajlandósága csökkent.
• A hulladékkezelés területén működő hazai vállalkozások jellemzően a KKV szektorhoz tartoznak, ezért •
• •
•
jellemző a tőke-szegénység, amely gyakran gátolja a pályázatokon való megjelenést, mivel a szükséges 50-60%-os önerő biztosítása is gondot jelent; a korábban felvett, svájci frank alapú hitelek romlása miatt csökkent az eredményesség; a kicsi méret és az alacsony gazdasági potenciál miatt nincs lehetőség az európai piacokon való versenyképes megjelenésre; a kicsi méret és az alacsony gazdasági potenciál miatt korlátozott a lehetőség az EU-hoz csatlakozni kívánó szomszédos országokban való megjelenésre, ahol ugyan szép számban vannak környezetvédelmi fejlesztések, de az ezekre kiírt pályázatok általában „mega-projektektek”-nek számítanak a hazai, kis potenciálú vállalkozások számára, emellett versenyezni kell a többi EU-s vállalkozással.
• A korlátozó tényezők másik okaként a hazai helyzetet lehet megjelölni, amelyen belül kiemelendők az alábbiak. • Nem történt meg a mai napig a 98/2008/EK Hulladék Keretirányelv átvétele: • ennek következtében még mindig az egyre korszerűtlenebbé váló 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény van érvényben; • ebből következően még mindig, az európai normáknak nem megfelelő hulladék-import korlátozások vannak érvényben, ami hátrányba hozza a hazai hulladékgazdálkodókat az európai piaci szereplőkkel szemben; • nem léphettek hatályba olyan fogalmak, mint pl. a hulladék státus vége, amely kifejezetten a hazai hasznosító ipar fejlődését segítené;
• a közszolgáltatásra vonatkozó államosítási szándékok egy éve húzódó lebegtetése elbizonytalanítja a vállalkozásokat abban a tekintetben, hogy milyen keretek és feltételek között fognak a szelektíven gyűjtött hulladékhoz hozzájutni a majdan kialakuló új rendszerben.
• Az ágazatnak további kihívásokkal kell szembe néznie az elkövetkező két évben, amelyek a következők. •
•
•
Export: a fenti korlátozó körülmények ellenére a hazai hulladékkezelőhasznosító ágazat működik, keresi a szlovák, román, dél-kelet európai illetve ázsiai kapcsolatokat, hogy szolgáltatásait exportálja új, még alakulóban lévő, forrásokkal rendelkező piacokra. Megelőzési tervek: további kihívást fog jelenteni az egyes gazdasági ágazatokban a 98/2008 EK irányelvben megfogalmazottak szerint a 2013-ban elkészítendő hulladék keletkezés megelőzési terv, amelyet Nemzeti Megelőzési Programmá kell formálni, finanszírozási eszközökkel gyakorlatban megvalósítani. Valószínűsíthető, hogy ez strukturáltabbá fogja tenni a termelési hulladékok piacát is. Hulladék státus vége kritériumok: a rendelet szintjén kihirdetett hulladék vége státusz alkalmazása is hozzájárul a fenntartható anyaggazdálkodás megerősödéséhez.
Legfontosabb célértékek, határidők
Megelőzés Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén és a hulladék veszélyességének csökkentésén • Nemzeti megelőzési program 2013-ra • Lakosság: Újrahasználatok elősegítése (gyűjtés, javítási központok, újra forgalomba hozás csatornái – reuse központok) • Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása – ipar) • Öko-tervezés, öko-címke rendszer használatának ösztönzése • Önkéntes vállalások (EMAS, fenntarthatósági jelentések) • Szemléletformálás! • Hogyan mérjük?
Hasznosítás • Települési hulladékok • Szelektív gyűjtési rendszer kiépítése lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2015-ig • 50%-os újrafeldolgozási cél a legalább a lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2020-ig
• Építési- bontási hulladékok • 70%-os újrafeldolgozás nem-veszélyes építési-bontási hulladékra 2020-ig • Szelektív bontás és az építőanyag minősítési rendszer megteremtése
• Csomagolási hulladékok • 2012 december 31-ig legalább 60% hasznosítás, ebből legalább 55% újrafeldolgozás. • A hulladékot alkotó anyagok tekintetében hasznosítandó: üveg 60%, papír és karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5%, fa 15%.
Hasznosítás • Elemek-akkumulátorok • 2012. szeptember 26-ig 25 %, 2016. szeptember 26-ig. 45 %-os visszagyűjtés • A magyar jogszabály a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegének %-ában a visszagyűjtést következőképpen határozta meg: - 2012. évben legalább 25% - 2014. évben legalább 35% - 2016. évben legalább 45%
• Elektronikai hulladékok (WEEE)
Új irányelv, magasabb visszagyűjtés
• 2009-re visszagyűjtés 4 kg/fő/év (40.000 t/év) • A hasznosítási arányok a begyűjtött mennyiségekre vonatkoznak, a hasznosítási cél valamennyi kategóriában 70-80% között van, de ezen belül az újrafeldolgozásnak el kell érnie kategóriától függően az 50-80%-ot. Új irányelv, több WEEE kategória
Hasznosítás • Elhasználódott járművek (ELV) • A begyűjtött mennyiségre vonatkoznak a hasznosítási arányok • 2006. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 80 % • 2015. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 95%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85 % • Az 1980. január 1. előtt gyártott gépjárművekre az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 75%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 70%
Ártalmatlanítás •
• •
•
Elvileg a PCB hulladék megszűnt PCB • PCB-t tartalmazó berendezések 2010. június 30-ig üzemeltethetők, a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig el kellett végezni Gumiabroncs: 2006-tól tilos lerakni TSZH lerakók • A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat a 2014. július 1. napjáig az 1995-ben lerakott mennyiség 35%-ára kell csökkenteni • A műszakilag nem megfelelő lerakókat 2009. július 15-ig be kellett zárni Hulladék égetés • A műszakilag nem megfelelő égetőket 2005. közepéig be kellett zárni • Bevezetésre került a települési hulladékot feldolgozó égetőmű energiahatékonysági formulája (R1)
A hazai hulladékgazdálkodás jövőbeli feladatai • 2020-ig a lakossági hulladék papír, üveg, műanyag és fém tartalmának 50%-os újrafeldolgozása; • a nem veszélyes építési-bontási hulladékok 70%-os hasznosításának előírása; • a lakossági hulladék kötelező szelektív gyűjtésének 2015-ös bevezetése; • 2016-ra a lerakott települési szilárd hulladék biológiailag lebomló anyag mennyisége országos szinten ne haladja meg a 890 000 tonnát (2009-ben ez 1 300 ezer tonna volt); • biztosítani kell, hogy az egyes hulladékáramok esetében teljesüljenek az Unió által előírt, folyamatosan növekvő visszagyűjtési és hasznosítási arányok; • nemzeti programot kell létrehozni 2013 végéig a hulladék keletkezésének megelőzésére.
KÖSZÖNÖM
Dr. FARKAS HILDA kolléganőmnek az anyaggyűjtés során adott hasznos tanácsait, útmutatásait, az előadás anyagának összeállításához nyújtott segítségét
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
