Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június 9.
Miért aktuális a kistérségek helyzetének újabb vizsgálata? • A legutóbbi, átfogó helyzetértékelés az 1988-1998. éveket fogta át, a piacgazdaságra való átmenet id szakát. • A térszerkezet meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatok hatásai ugyanakkor a ’90-es közepét l változtak. • 2004 elejét l megváltozott a kistérségi terület-beosztási rendszer. • Az Európai Unió küszöbén a kistérség lett a területfejlesztés alapegysége.
Melyek a térszerkezet jellemz i a harmadik évezred küszöbén? • Hatnak a hosszú távú determinációk, de a gazdaság és a társadalom m ködése és szervez dése a múlt folyamataiból már nem vezethet k le. • A f mozgásirányokat a rendszerváltás után kialakult új struktúrák, új gazdasági és társadalmi intézmények és szerepl k formálják. • Egyre er sebben hatnak a globalizálódás folyamatai, valamint az információs rendszerek kialakításának és a környezet védelmének felértékel dött problémái.
Melyek az átmenet regionális folyamatainak szakaszai? • A kilencvenes évtized a regionális folyamatok szempontjából nem tekinthet egységes, homogén id szaknak. • Els felét meghatározóan a korábbi rendszer struktúráinak leépülését kísér krízisjelenségek uralták. • Az évtized közepét l kezdve, új térszerkezetben, érzékelhet en megjelentek a megújulás els sorban gazdasági jegyei. • Napjainkra jóval inkább a dinamika, a gazdagodás dimenziójában van jelen a területi-települési tagolódás, amelynek társadalmi feszültséget generáló következményei nem kisebbek a megel z id szaknál.
Az új térszerkezet ma is meghatározó elemei: • A f város kiugró fejl dése az ország többi részéhez viszonyítva. • A nyugati térségek növekv el nye a keleti és az északi régiókkal szemben. • A kistérségek fejl désének növekv térbeli tagoltsága és • A településhálózat er söd gazdasági tagoltsága.
Az egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában
250,0
Budapest
200,0
Közép-Magyarország 150,0 Leggyengébb régió 100,0
Legkedvez tlenebb megye Országos átlag
50,0
0,0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A kistérségek rendszerének változása • • • •
A 150 helyett 168 kistérség van 2004. január 1-jét l. A kistérségek száma 18-al n tt. A régi 150 kistérség közül 60-ban volt változás. Kistérséget váltott összesen 294 település, Ebb l: - 217 település új kistérségbe került át, - 77 további település váltott térséget.
A 2002-2003-as fe lülvizs g álat alapján kis té rs é g e t váltó te le pülé s e k
Kistérséget váltó települések (294) Egyéb települések (2851)
A kistérségek népességnagyság szerint, 2003. január 1.
1719342 100001 50001 20001 7352
– 300000 – 100000 – 50000 – 20000
A kistérségek helyzete az új évezred küszöbén • Míg a nagyrégiós, megyés elemzés a f város-vidék, illetve a nyugat-kelet markáns különbségeit mutatja be, •
addig a kistérségeket tekintve sokkal differenciáltabb a kép.
• A piacgazdaságra való átmenet végére kialakult térszerkezetben az eddig vázoltaknál jóval tagoltabb, • és eltér növekedési pályákon haladó térségtípusok különíthet k el.
A kistérségek vizsgálatánál használt változók •
Külföldi érdekeltség vállalkozások külföldi saját t kéje egy lakosra, 2002
•
Személyi jövedelemadó alapot képez jövedelem egy lakosra, 2002
•
Személyi jövedelemadó alapot képez jövedelem egy lakosra, 2002/1992
•
M köd gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002
•
M köd gazdasági szervezetek száma, 2002/1996
•
Munkanélküliek aránya, 2002
•
Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2002
•
Távbeszél f állomások ezer lakosra jutó száma, 2002
•
Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002
A kis té rs é g e k he lyze te az Euró pai Unió küs zö bé n
Dinamikusan fejlõdõ (22) Fejlõdõ (40) Felzárkózó (45) Stagnáló (37) Lemaradó (24)
A kistérségek típusai régiók szerint, 2004 Megnevezés
Dinamikusan fejl d
Felzárkózó Stagnáló
Fejl d
Lemaradó
Összesen
térségek Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
9 8 3 0 1 1 0
4 8 11 7 3 4 3
3 8 8 4 9 0 13
0 2 0 8 10 12 5
0 0 0 5 5 10 4
16 26 22 24 28 27 25
22
40
45
37
24
168
Az urbanizálts ág fo ka, 2003. január 1. (A 120 f /km2 é s mag as abb né ps r s é g te le pülé s e k lakó né pe s s é g é ne k aránya, %)
70 – 100 50 – 70 30 – 50 1 – 30 0
(36) (32) (37) (26) (37)
A m köd vállalkozások ezer lakosra jutó száma kistérségenként, 2002. december 31.
111 91 71 51 25
– – – – –
142 110 90 70 50
A külföldi érdekeltség vállalkozások külföldi saját t kéje egy lakosra, 2002, Ft
1 000 - 4 600 500 - 1 000 300 - 500 100 - 300 50 - 100 050
(11) (13) (13) (42) (30) (59)
A lakónépesség számának változása, 2003/1990, %
110,1 – 150,3 105,1 – 110,0 101,1 – 105,0 99,1 – 101,0 96,1 – 99,0 94,1 – 96,0 85,3 – 94,0
(15) (7) (43) (13) (49) (22) (19)
A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként, 1990–2002
15.1 10.1 5.1 0.1 -4.9 -7.4
– – – – – –
34.4 15.0 10.0 5.0 0.0 -5.0
A fo g lalko ztato ttak s zámának válto zás a, 2001/1990, % (Né ps zámlálás i adato k alapján.)
100,1 – 120,3 90,1 – 100,0 75,1 – 90,0 70,1 – 75,0 65,1 – 70,0 54,5 – 65,0
(7) (25) (64) (26) (20) (26)
A hétéves és id sebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám kistérségenként, 2001. február 1.
10.00 – 10.89 9.51 – 10.00 9.01 – 9.50 8.51 – 9.00 7.94 – 8.50
A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként, 2002. december 20.
% 17.1 13.1 9.1 5.1 1.3
– – – – –
22.6 17.0 13.0 9.0 5.0
Egy állandó lakosra jutó személyi-jövedelemadó-alapot képez jövedelem kistérségenként, 2002
Forint 600 001 – 704 785 500 001 – 600 000 400 001 – 500 000 300 001 – 400 000 180 000 – 300 000
ELÉRÉS a hétköznapokon Megyeszékhely=40, kistérség központ=40, saját szerep=20
4,04 – 5,00 3,58 – 4,04 3,40 – 3,58 3,22 – 3,40 2,98 – 3,22 2,24 – 2,98
(29) (28) (28) (26) (29) (28)
ELÉRÉS , 2002 Budape s t=40, nyug ati határ (2)=30, ré g ió k me g ye s z é khe lye i=30, pe rc
38 – 60 60 – 90 90 – 120 120 – 150 150 – 180 180 – 210 210 – 240 240 – 293
(2) (31) (28) (32) (36) (24) (9) (6)
ELÉRÉS , 2015 Budape s t=40, nyug ati határ(2)=30, ré g ió k me g ye s z é khe lye i=30, pe rc
33 – 60 60 – 90 90 – 120 120 – 150 150 – 180 180 – 210 210 – 215
(4) (35) (45) (42) (29) (9) (4)
Köszönöm a figyelmüket!
